|
LI. évfolyam 124. (14176) |
1999. június 1. kedd |
A NATO repülôgépei a jugoszláv hadsereg lôszerraktárát és laktanyákat támadtak hétfôn hajnalban a dél-szerbiai Surdulica környékén, és nincs bizonyíték arra, hogy a rakéták egy szanatóriumot és egy öregek otthonát találták volna el — közölte hétfôn Jamie Shea, a NATO szóvivôje.
Shea a BBC rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy értesülései szerint a kijelölt célpontokat érték találatok, és nem tud polgári áldozatokról vagy arról, hogy polgári célpontok kárt szenvedtek volna a szövetséges légierô támadásakor.
Ezzel szemben a jugoszláv állami médiák arról számoltak be, hogy tizenegy polgári áldozata volt a Belgrádtól 350 kilométerre délkeletre fekvô Surdulicát ért öt rakéta becsapódásának. Belgrádi állítások szerint ezzel együtt legalább huszonhárom halálos áldozata van a szövetséges légierô vasárnapi és hétfôi Surdulicát ért légi csapásainak.
Jamie Shea egy nyugati újságírókat szállító konvojt ért vasárnapi támadással kapcsolatban is csak azt tudta elmondani, hogy nincsenek pontos bizonyítékok a birtokában az esettel kapcsolatban. Jugoszláv források szerint az autó sofôrje meghalt és két újságíró megsebesült.
Shea rámutatott arra, hogy Koszovó nemcsak a NATO- támadások miatt számít veszélyes helynek, hanem azért is, mert állandóak a térségben az összecsapások a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és a szerb erôk között.
"Nyilvánvalóan nem tudjuk garantálni Koszovóban az újságírók biztonságát" — mondta a NATO szóvivôje.
A NATO jugoszláviai beavatkozásának nem a szerbek megalázása, hanem a nacionalista és rasszista ideológia leküzdése a célja — jelentette ki hétfôn, az Észak-atlanti Közgyûlés varsói ülésén Javier Ruperez, a testület elnöke. A NATO véget akar vetni az etnikai tisztogatások Belgrád által folytatott politikájának — szögezte le a Ruperez.
Úgy értékelte, hogy a NATO fennállása óta a koszovói konfliktus a szövetség legnehezebb missziója, egyúttal szavahihetôségének és egységének legkeményebb tesztje. A NATO eltökélt számdéka, hogy mindaddig folytatja küldetését, amíg nem teljesülnek a nemzetközi közösség célkitûzései, vagyis a szerb katonák nem távoznak Koszovóból, illetve amíg Belgrád nem egyezik bele a koszovói menekültek biztonságos visszatérését szavatoló nemzetközi erôk fogadásába.
A varsói tanácskozáson Ruperez kifejtette: a koszovói konfliktus azt is világosan megmutatta, hogy a NATO csak akkor tekintheti magát az európai biztonság alappillérének, ha a szövetség tovább bôvül olyan országokkal, mint Bulgária, Románia, Szlovénia és Szlovákia, illetve velük párhuzamosan a három balti köztársasággal.
A közgyûlés hétfôi plenáris ülésén várhatóan nyilatkozatot fogadnak el a koszovói helyzetrôl, amely elítéli Slobodan Milosevic jugoszláv elnök politikáját, s támogatásáról biztosítja a NATO-nak a balkáni stabilitás visszaállítását célzó akcióját.
Az Országos Rendôr-fôkapitányság Tájékoztató Irodája hétfôn közölte az MTI-vel annak a fenyegetô telefonhívásnak a szövegét, amelyben ismeretlen elkövetô vasárnap délután, nem sokkal fél kettô elôtt kilátásba helyezte, hogy rakétával lelô egy tankergépet a Ferihegyi repülôtéren.
A telefonáló a debreceni Zsindely utca 30. szám alatti nyilvános telefonfülkébôl a Légiforgalmi és Repülôtéri Igazgatóság telefonközpontját hívta, és a következôket mondta: "Ferihegy 1. közvetlen közelében vagyok és figyelem a NATO-tankerek felszállását. Amikor meglátok egyet fel-, illetve leszállni, vállról indítható rakétával azonnal kilövöm."
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivôje az MTI- nek elmondta: továbbra is keresik az elkövetôt.
Viktor Csernomirgyin orosz balkáni megbízott ma Bonnba repül, ahol a koszovói válságról kezdett háromoldalú konzultációk keretében ismét tárgyalóasztalhoz ül Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettessel és Martti Ahtisaari finn államfôvel. Az újabb forduló eredményességétôl függ, hogy szerdán az orosz békeközvetítô — valószínûleg már a finn államfôvel, EU- képviselôvel együtt — továbbutazik-e Belgrádba.
Szergej Sztyepasin orosz kormányfô hétfôn a Kremlben Borisz Jelcin orosz elnökkel a jugoszláv helyzetet is áttekintette, s e megbeszélését követôen újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Csernomirgyin múlt heti belgrádi látogatása nyomán "lehetôségek látszanak a zsákutcából való kijutásra". Sztyepasin jelezte, hogy az orosz kabinet is új kezdeményezésekre készül a balkáni politikai rendezés érdekében, s azokat jóváhagyta már Jelcin is.
Csernomirgyin tanácsadói hétfôn Moszkvában a bonni forduló hírét bejelentve jelezték, hogy a háromoldalú konzultációkba Petersbergben kedden — most elôször az egyeztetések folyamán — már Franciaország képviselôi is bekapcsolódhatnak, "egyelôre még nem világos, milyen szinten".
Kedden kezdôdik a Vaskapu I. hajózási és vízi erômû rendszer felújítása és korszerûsítése. A munka jövô év végére fejezôdik be, és az erômû áramtermelô kapacitását 170 megawattról 190 megwattra növelik — mondta Ioan Trambitas vezérigazgató hétfôn a Rompres hírügynökségnek. Azt mondta, hogy az erômûrendszer általában európai színvonalú, de az automatikus mûködtetô és ellenôrzô rendszer feltétlenül korszerûsítésre szorul. A Vaskapu I-es rendszer 27 éve épült román-jugoszláv együttmûködésben, hat Kaplan-turbinával — emlékeztetett a hírügynökség.
Valószínûleg szerdán írják alá a francia Renault társasággal a Dacia autógyár privatizálásáról szóló szerzôdést, mivel a kormány határozatot hozott a Renault-nak igért kedvezmények megadásáról.
A francia társaság és a pitesti autógyár állami tulajdonosa között már hónapokkal ezelôtt megszületett az egyezség, hogy a Renault megveszi a Dacia részvényeinek 51 százalékát. A megállapodás aláírása azonban nem történt meg, mert bizonytalanná vált a tárgyalások során tett román ígéretek sorsa.
A kormány azért került nehéz helyzetbe, mert a Nemzetközi Valutaalapnak idôközben olyan ígéretet tett, hogy a gazdasági szigorpolitika keretében felfüggeszti a beruházóknak korábban megadott pénzügyi kedvezményeket.
Az ellentétek feloldására a kormány azt a megoldást találta, hogy határozatot hozott az 50 millió dollárt meghaladó beruházásokhoz esetenként nyújtható kedvezményekrôl. Ennek elsô kezdeményezettje lett most a Renault.
A kedvezmények értelmében vámmentességben, áfa fizetési könnyítésekben részesül, s öt évre mentességet kap a profitadó fizetése alól az elsô nyereséget hozó évtôl számítva, azzal a feltétellel, hogy a Daciát a szerzôdés aláírása után három éven belül jövedelmezôvé teszi.
Az adókedvezmények fejében a francia társaságnak öt éven belül legkevesebb 269,7 millió dollárt kell befektetnie. Az összeg magában foglalja a részvénycsomag vételárát is.
A Renault vállalta, hogy az idén beruház legalább 129,6 millió dollárt, beleértve a részvénycsomagért fizetendô összeget is. A megállapodás értelmében a részvénycsomag megvásárlásától számított öt éven belül a Renault egy teljesen új Dacia márkával jelenik meg a piacon, s ennek a kocsinak az ára nem haladhatja meg a 6 ezer dollárt. Ha nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket, a Renault köteles visszafizetni az elengedett adókat és illetményeket.
A legnagyobb román ellenzéki politikai alakulat, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) "erdélyi választási offenzivájának" keretében magába olvasztotta a Román Egység Szövetségének Pártját (PAUR) — közölték hétfôn.
Miután tavaly az addig pártelnök Gheorghe Funart kizárták a Román Nemzeti Egységpártból (PUNR), a szélsôségesen nacionalista kolozsvári polgármester létrehozta a PAUR nevû saját pártját. Mivel tömörülését nem sikerült pártként hivatalosan bejegyeztetnie, Funar belépett Corneliu Vadim Tudor Nagy Románia Pártjába (PRM), amelynek fôtitkára lett. Híveinek többsége azonban nem követte ôt. Az ilymódon vezér nélkül maradt párttagokat magába olvasztotta az erdélyi bázisának megszilárdítására törekvô PDSR.
Az egyesülésrôl szóló megállapodást Kolozsváron írta alá Ion Iliescu volt államfô, a PDSR elnöke és a PAUR vezetôje, Victor Romulus Constantinescu, aki a Kolozs megyei tanácsnak is elnöke. A 26 ezernyi taggal rendelkezô PAUR bekebelezésével a PDSR magáénak mondhatja a Kolozs megyei tanács képviselôinek ötven százalékát és a kolozsvári városi tanács szavazatainak egyharmadát.
Iliescu, akirôl a hétfôi román lapok azt írták, hogy "elindult meghódítani Erdélyt", körútja során a hétvégén felkereste Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, majd Máramaros megye székhelyét, Nagybányát. Az erdélyi körút kellemetlen balesettel kezdôdött a volt államfô számára: Iliescu a marosvásárhelyi kultúrális ház lépcsôin elesett és csúnyán összetörte az arcát.
A kis- és közepes vállalatok (KKV) ösztönzésére vonatkozó törvényt azonnal el kell fogadni és gyakorlatba ültetni — hangzik a romániai kis- és közepes magánvállalatok országos tanácsának a román politikai osztályhoz, a kormányhoz, a parlamenthez és az elnökséghez intézett felhívása.
Ezzel párhuzamosan mielôbb ki kell dolgozni a gazdasági stratégiát a fô célkitûzések pontos kijelöléséért — javasolta a tanács.
E stratégia alapján a KKV országos ügynökségének ezen vállalatok reprezentatív szervezeteivel együtt ki kell dolgoznia a KKV sajátos fejlesztési stratégiáját, amely szavatolja a román vállalkozók tevékenységének fellendítését egy hosszú távú perspektívában.
Következô lépésként ténylegesen folyósítani kell a KKV-nak az állami költségvetésbôl elôirányzott 300 milliárd lejt.
E szektor az infláció, a kamatok és a csereárfolyam alakulása, a fejlesztésre szükséges hitelek hiánya, valamint a magas adórendszer nyomán keletkezô tôkehiánnyal kapcsolatos problémákkal küzd. A KKV fejlesztésének útjában áll a külföldi termékek túlzott konkurenciája a román piacon.
A kisvállalkozók elmarasztalják a helyi és országos szintû korrupciót, a túlzott bürokráciát, a hiányos, ellentmondásos és állandóan változó gazdasági törvénykezést.
A kis magánvállalkozók az újra beruházott profitadó kiküszöbölését vagy lényeges csökkentését, az export közvetlen és közvetett ösztönzését, új munkahelyek létrehozásának elômozdítását, valamint egy állami bank átalakítását kérik a KKV fejlesztését szolgáló bankká, amely közép- és hosszú távú hiteleket nyújt.
A kis- és közepes vállalatok az állami költségvetésbe több mint 58 százalék jövedelmet hoznak.
Nemrég amolyan kampánylátogatást tett városunkban Mircea Cosea szenátor, volt privatizációs miniszter, a Szövetség Romániáért Párt alelnöke. Ekkor készült exkluzív interjúnk a politikussal.
— Beszéljünk valamirôl, ami közel áll önhöz. Véleménye szerint mi lesz az eredménye a Radu Vasile-Remes reformkísérletnek? Ugyanis mi nem igazán értjük, mi történik. Egyetlen dolog világos: immár tizedik esztendeje tekintenek kísérleti nyúlnak bennünket, s keveset mondok azzal, hogy kezdjük megelégelni a dolgot.
— A külföldi sajtó szerint, s itt éppen egy amerikai újságról van szó, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap elismerte, hogy kísérletet végeznek Romániában. Valóban érdekes, ha kísérleti nyúlnak tekintenek, csakhogy ezeket nagyon gyakran feláldozzák. Nem szeretnénk mi is így járni. Traian Decebal Remes pénzügyminiszter politikáját semmi szín alatt sem tudom elfogadni. A Valutaalappal kötött szerzôdés inspirálta pénzügypolitika egyáltalán nem vezet a gazdaság és az ország fejlôdéséhez, hanem egyre jobban eltávolítja Romániát az Európai Uniós integráció kritériumaitól, és egyenesen elvezet egyebek között például a Magyarosrszág és Románia közti gazdasági különbségek elmélyüléséhez. Nem pánikot kell kelteni, nem nacionalista szlogenekre van szükség, de oda kell figyelni erre a dologra. Arról van szó, hogy két közeli zónában az emberek teljesen különbözô körülmények között élnek. És egy olyan társadalomban, amelyik szeretne integrálódni, piacgazdaságot akarna kialakítani, az ilyen különbségek csak rosszra vezethetnek. Például sok román cég szeretne áttelepülni Magyarországra, ahol sokkal elfogadhatóbbak az adótörvények, és általában intelligensebben szabályozzák az adókat, illetékeket. Azt is el kell mondanom, hogy a román piac lassan kihal, az itteni lakosok nagy része a bevásárlásait is inkább Magyarországon intézi el. Ezekre a dolgokra oda kellene figyelnie Remes úrnak. Mert itt nem egy Románia és Magyarország közötti versengésrôl van szó, Isten ments, nekem semmi kifogásom, sôt értékelem az erdélyi magyar befektetéseket, mert a befektetés pénzt és munkahelyet jelent, nem pedig zászlót és nemzeti himnuszt. De mivel a különbségek óriásiak, problémákat okoznak. Az úgynevezett nemzeti problémák alapját is a gazdasági problémák képezik, és óriási a felelôsség. A költségvetés, amely nem egyéb, mint szinte feudális adók és illetékek halmaza, nem csak a Remes bûne, hanem az egész kormányé. A miniszterelnöknek gondolnia kellene arra, hogy a szép nyilatkozatok, a melldöngetô europenizmusa, politikai imázsa is csorbát szenvedhet a vezénylete alatt elkövetett hibák miatt. S ezek közül az egyik legsúlyosabb a költségvetés.
— Lehetséges megoldás egy másfajta pénzügyi politika lehetne, s fôleg olyan költségvetés, amelyik nem az adófizetô polgárokról akar húsz rend bôrt lenyúzni, hanem egy okosan elkészített költségvetés.
— Hogyan értékeli az RMDSZ nemrég lezajlott kongresszusát?
— Ôszintén szólva nem sokat mondhatok, mert az információim a román sajtóból származnak, sajnos magyarul nem tudok olvasni. A román nyelvû sajtóból annyit lehetett megtudni, hogy két frakció között folyt a harc, és az egyikük gyôzött. Annyit lehetett megtudni, hogy ezen a kongresszuson radikálisok és mérsékeltek voltak. Tehát arra lehetett következtetni, hogy az RMDSZ egy olyan párt, amelyben két tábor van, amelyek élethalálharcot vívnak egymással.
— Véleményem szerint azonban egész másról volt szó. Minden pártban, fôleg egy olyanban, mint az RMDSZ, amelyrôl el kell ismernünk, hogy profi, szakmai és etikai szempontból jól képzett emberekkel, egyébnek is kellett történnie, mint amirôl az elôbb szóltam. Arra gondolok, hogy bizonyára szó esett az RMDSZ-nek a romániai gazdaságpolitikában betöltött szerepérôl, bizonyára szó esett a koszovói helyzetrôl is, és a konfliktussal szembeni elfogadható, szükséges román politikáról, arról, hogy milyen álláspontot kell elfogadnunk e konfliktus ügyében. Bizonyára szó volt a választási koalíciókról, a Konvención belüli erôviszonyokról, nemcsak a radikálisok és mérsékeltek harcáról, és nem hiszem, hogy a románok hibája volt az egyoldalú értékelés, hiszen az azt adta vissza, ami számára érdekes volt. Véleményem szerint az RMDSZ-nek publikussá kellett volna tennie román nyelven a kongresszus dokumentumait, mert meggyôzôdésem, nagyon érdekesek lehettek. Engem személy szerint nagyon érdekelnének.
— Mi a véleménye, hogy a román szenátusban, Koszovó árnyékáben olyan abszurd jeleneteknek lehetünk szemtanúi, ami nemrég is megtörtént a helyhatósági törvény vitája során? Ugyanis olyan dolgokról van szó, amelyet nemzetközi egyezmények szentesítenek, amelyek már egyáltalán nem zavarják a közvéleményt, mindössze egynéhány politikust.
— Ez a valóság mindenki elôtt világossá kezd válni. Az, hogy óriási különbség van a közvélemény és a politikusok véleménye között. A féltékenység, a gôg és a politikai érdek eltúlozza a dolgokat. Szerintem Románia "nemzeti kérdését" tévesen értelmezik. Mi az apró, lényegtelen dolgokat hangsúlyozzuk, eltúlozzuk, s nem vesszük észre a fontos dolgokat. Románia nemzeti kérdése azt jelenti, hogy minden állampolgárnak, nemzetiségre való tekintet nélkül, a többi országgal kompatibilis gazdasági feltételeket biztosítsunk. Mert csak akkor fogják jól érezni magukat ebben az országban. Ha az életfeltételek megfelelôek lesznek, mondjuk olyanok, mint Magyarországon, akkor nagyon sok, jelenleg megoldhatatlannak látszó probléma megoldódik. A nemzeti kérdésben alkalmazott szenvedély és izgalom nem jó, és legalábbis mi, a Szövetség Romániáért Párt a dolgok egész másfajta megközelítését szorgalmazzuk. Ezeket egyrészt európai szellemben, másrészt felelôsséggel kell megközelítenünk, s a magam részérôl az RMDSZ-tôl is sokkal figyelmesebb és árnyaltabb hozzáállást várnék, Tudatosítania kell, hogy óriási felelôssége van. Románia a maga gyermekcipôben járó demokráciájával egy olyan dolgot valósított meg, amit mások nem. A kormányzat részévé tett egy etnikai pártot, bizalmat szavazott neki. Véleményem szerint az RMDSZ elsôsorban a román gazdaság alapvetô problémáival kellene hogy foglalkozzék, ezzel bizonyítva, hogy az igazi problémák foglalkoztatják. Így talán befolyásolhatná a vitákat, amelyek nem csúsznának el melléksávokra, ahogy az legutóbb történt.
— Mi az önök pártjának, hogy úgy mondjam "választási kínálata" a magyar kisebbség felé?
— A mi ajánlatunk ugyanaz, amit a civilizált világ ajánlhat. Vagyis mi a kisebbségek európai koncepciójából indulunk ki, és úgy gondoljuk, Romániában megvannak a körülmények a kisebbségi kérdés példás rendezésére. Semmi esetre sem vagyunk egy adminisztratív politika partizánjai. Például ellenezzük a magyar importnak a határon való megállítására irányuló próbálkozásokat, rendeletekkel akarják megállítani, holott versenyképes román termékeket kellene inkább termelni. Nem hisszük, hogy ne lennének megoldások a kisebbségek és a román állam közötti aktuális problémák megoldására, mint például az anyanyelvi egyetemek. Meg lehetne oldani a kérdéseket, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a világ haladására, jobban odafigyelnénk a románok és kisebbségek kapcsolatára az egyszerû emberek szintjén és kevésbé a politikai gôgre és még kevésbé arra, hogy egyesek agresszív, követelôzô politikai hangnemet használnának a politikai tôkeszerzés reményében. Ezzel semmit el nem érnek, csak a kedélyeket borzolják és értelmetlenül feltüzelnek bizonyos primitív nacionalista pátosszal teli embereket.
— Hogyan látja az RMDSZ helyzetét 2000-ben?
— Ön szerint, ha valóban Nyugat felé tekintünk, hiányozhat Románia külpolitikai "kirakatából" az RMDSZ?
— Azt hiszem, tévedés az RMDSZ részérôl is, ha magát örökre luxuscikknek tekinti, amelyet Románia a kirakatba rak, hogy dicsekedhessen vele. Személy szerint úgy vélem, hogy a következô kormányzatban is üdvös lenne az RMDSZ jelenléte. Miért? Mert még nagyon sok megoldandó probléma van, amelyeket sokkal könnyebb megoldani, ha az RMDSZ a kormányban van. Másrészt az is tény, hogy a magyaroktól effektív hozzájárulást várunk a problémák megoldása érdekében. Ugyanakkor az RMDSZ sem kellene azt higgye, hogy örökre kormányban marad, csak azért, hogy valaki dicsekedhessen vele. Mert sokminden történhet a politikai palettán, új magyar pártok jelenhetnek meg, megjelenhetnek bizonyos jelenségek nemzetközi téren, amelyek Románia kisebbségi politikáját elfogadják az RMDSZ kormányban maradása nélkül is. Azonban személy szerint én úgy vélem, hogy legalábbis a következô mandátumban szükségszerû az RMDSZ kormányban maradása. Remélem, hogy a jelenlegi mandátum lecke volt az RMDSZ számára olyan szempontból, hogy jobban bekapcsolódjon a kormányzás valódi problémáiba, és jobban válassza ki a kormányzatban részt vevô személyiségeit.
— Önök kormányon lesznek 2000-ben?
— Nem mondhatok mást, mint hogy nagyon remélem. Ha Isten megsegít, úgy lesz, és most, a pápalátogatás után, lehet, hogy tényleg megsegít.
A marosvásárhelyi Népi Egyetem nagytermében, a különbözô kultúrák közeledését és egybefonódását szolgáló rendezvények sorában a múlt hét közepén dr. Berdj Asgian egyetemi tanár érdekes és mindenképpen nagyobb érdeklôdésre méltó elôterjesztéssel és szép illusztráló muzsikával várta a hallgatóságot. A jelenlévôk a zene által történô gyógymódról hallhattak, s az elôadó meggyôzôen bizonygatta, hogy a muzsika valóban fontos és hatékony eszköze a betegkezelésnek, - ápolásnak, a szenvedés enyhítésének. A módszer elôzménye l94l-re vezethetô vissza, amikor Victor Papilian anatómia-professzor fogalmazott meg hasonló törekvéseket.
Gyógyeszközként a zene figyelemelterelô, nyugtató és serkentô, ösztönzô hatását hasnzálják ki. S az elôadó néhány szemléltetô ábrával tudományos magyarázatát nyújtotta a kezelés lehetôségének. Az elhangzottakat példázandó, néhány, terápiás céllal jól megválasztott Beethoven-, Vivaldi-mûvet, részletet hallgathattunk magnóról. E csaknem egyórás hasznos találkozást tette fanyar- kesernyéssé a résztvevôk néhány kérdése: Kereshetô-e kapcsolat a heavy-metal és a nálunk is fellelhetô sátánisták között?; Nincs-e káros hatással fiataljainkra a sok decibeles, erôteljes, agresszív muzsika a negatív magatartásformák kialakulására? Beleszólhatna-e a zeneterápia a politikába? Politikusaink munkáját befolyásolhatná-e, a közjót szolgálandó... — kalandoztak el messze a kérdések a gondolatébresztô elôadás alapmotívumától.
Jeleztük már lapunkban a kibédiek készülôdését a település elsô írásos említése 500. évének, Seprôdi János születése 125. évfordulójának megünneplésére. Május 23-án, pünkösdvasárnapon telt ház elôtt mutatkozott be a falu ifjúsági táncegyüttese, az est bevételét a falunapra fordítják. Nos, az egyik szervezô, Borbély Irma mérnök közlése szerint 3.200.000 lej volt a teljes bevétel, ennek egy része, 520.000 lej adományokból származik. Azon az estén minden másfajta szórakozóhely zárva volt, a mulatni vágyó helybeli a kultúrházba igyekezett. A faluünnep lassan közüggyé válik. A közösség emléket állít, tárgyi és szellemi emléket. A tárgyi emlék jóváhagyatása folyamatban van, errôl is szóltunk már. A szellemi emlék egy könyv lesz, benne a faluban született, ott dolgozott vagy népükhöz, annak kultúrájához munkásságukkal kötôdô személyiségekre emlékeznek. Mátyus István (1725—1802) Marosszék orvosa volt évtizedeken át, ô az elsô magyar nyelvû diétetikai szakkönyv szerzôje, a testnevelés fontosságának elsô hirdetôje Magyarországon.
Péterfi Károly filozófus (1790—1873), Péterfi László (1788—1848), a Teleki Könyvtár ôre és lajstromozója, Dávid György (1889—1949) lelkész, történetíró, országgyûlési képviselô, bölcsészdoktori diplomát szerzett Szegeden, román—magyar szótárt szerkesztett, Kibéden nyugszik.
Ôsz János (1863—1941) tanító, népmesegyûjtô ott kezdte el gyûjtését. Seprôdi János (1874—1923) zenepedagógus, zenetörténész, folklórkutató Kibéd szülöttje.
Szólhat a könyv arról a Dósa Lidirôl is, akivel 1904 nyarán találkozott Bartók Béla a Gömör megyei Gerlicepusztán, és akinek köszönhetôen végül is Kibéd 24 lejegyzett dallammal szerepel a bartóki hagyatékban. És több más, többé-kevésbé ismert személyiség mellett emléket állíthat a falu annak az Imreh Zsigmond tanítónak, aki az Erdélyi Hangya Szövetkezet igazgatótanácsának alelnökeként megszervezte a kibédi szövetkezetet, malmot, gépszínt, szövetkezeti bankot alapított, nevéhez fûzôdik a dalárda megalapítása. Egy falut tanított munkára, becsületre. Az ô fia Imreh Ernô ügyvéd, közíró, akinek igencsak megszívlelendô jegyzeteit hétrôl hétre hallgathatjuk minden kedd délután a marosvásárhelyi rádióban.
Bár maga is egyik szerkesztôje, s ha még oly szerény is, Kibéd szellemi hagyatékának feltérképezésekor nem maradhat ki Ráduly János munkássága. A tanár, folklorista, költô, mûfordító, rovásíráskutató gazdag tevékenysége; akinek úgyszólván életmûvévé vált Kibéd. Munkáinak, gyûjtéseinek, közléseinek száma jószerével a harmincat is túllépte már.
A Seprôdi János Alapítvány és a Montana kezdeményezését, a falut elôbb könyvekkel támogatta a Heltai Gáspár Könyvtár Alapítvány Kolozsvárról. A pünkösdi bálra is tartogatott meglepetést az elnök, Pillich László. "Mostani 1 millió lejes adományunkkal kívánjuk jelezni, hogy a falu nagy büszkesége, a Seprôdi János nevét viselô kulturális intézmény megerôsítéséhez, a hagyományok ápolásához, a könyvtár létesítéséhez és a településközi bel- és külkapcsolatok építéséhez erônk szerint hozzá kívánunk járulni" — áll a kísérôlevélben.
A szervezôk kérésének szívesen teszünk ismét eleget, amikor közöljük azokat a számlaszámokat, amelyeken az idehaza és a távol élô segíteni akarók pénzadománnyal járulhatnak hozzá a kibédi ünnep sikeréhez: Ferenci Mária-Magdolna nevére, Banca Agricola, Filiala Sovata: 45970425 lejben, 47970425 német márkában, vagy a Péterfi Ileana nevére ugyanoda 47970426 dollárban és 45970426 lejben. A Montana Szövetség szálmaszámai: Asociatia Montana Chibed, BCR Sovata, DEM: 472111000640, USD: 472141600640, lejben pedig: 45106182.
Románia 37 büntetésvégrehajtási intézetében (30 börtön, öt börtönkórház, két fiatalokat átnevelô intézet) 53 208 személyt tartanak fogva. Számuk a rendszerváltást követô kilenc év során megkétszerezôdött, míg a helyek száma mindössze 4.533-mal növekedett. Emiatt a börtönök kihasználtsága a 110 százalékostól a 268 százalékosig (Bákói fogház) terjed, aminek következtében, sokhelyütt ketten, illetve hárman alszanak egy ágyban, 30 rabra jut egy zuhanyozó, 20-ra egy illemhely. Mint az elítéltek helyzetérôl szervezett múlt heti országos tanácskozáson kiderült, az okok sokrétûek: az 1977-es rendelet, amely közel hatvan börtönt, illetve részleget szüntetett meg; az elôzetes letartóztatásban tartott személyek magas száma; az 1996. évi 23-as törvény, amely az európai normákhoz viszonyítva a kétszeresére emelte a kiszaható büntetések idôtartamát; továbbá hogy Romániában a börtönön kívül nem létezik választási lehetôség a büntetések letöltésére.
A zsúfoltság következményeként a romániai börtönök közel sem tudnak eleget tenni azon feladatuknak, hogy a fogva tartás mellett az elítéltek szocializációját elômozdítsák. Az egyre rosszabb körülmények miatt, a kisszámú felügyelô személyzet is mind nehezebben bodolgul, és gyakran válik az agresszió áldozatává. A rabok körében gyakoriak a szökések és szökési kísérletek (1998-ban 33), a munkapontok elhagyása (9), az öngyilkosság és öncsonkítás, valamint a rabok közötti agresszió enyhébb illetve durvább formái, amelyek során a tavaly hárman vesztették életüket.
"Deszocializáció" közpénzbôl Az adatok ismeretében feltevôdik a kérdés, hogy minek foglalkoztasson a börtönök helyzete, hisz oda a társadalmi szabályok ellen sokszor durván, súlyosan vétô személyek kerülnek, és az sem titok, hogy tél közeledtével sokan szándékosan, mert a börtönviszonyok is kedvezôbbek számukra az éhezésnél és a hajléktalanságnál. A válaszok egyike az emberi jogok betartásának kötelezô érvényû elve mellett az lehet, ami egyébként a szemináriumon is elhangzott: mi értelme van, a börtönbüntetésnek, ha a körülmények hatására a fogházakból a társadalom még alacsonyabb szintjeire süllyedô személyek kerülnek ki, akik egyre veszélyesebb büncselekmények elkövetésére vállalkoznak. S mindez az adófizetô állampolgárok pénzén, hisz a börtönök saját bevétele mindössze 25 százalékát fedezi a kiadásaiknak.
Tarka nôszirom virít a járda mentén húzódó gondozott virágágyásokban. Sehol egy gyom, fehérre meszelték a fák törzsét. Ahol elfogy a virág, a nagy szürke vaskapu ez alkalommal engedelmesen tárul ki a látogatók elôtt. Bent egyenruhások álldogálnak, miközben az autóbuszból tarka tömeg száll ki. A marosvásárhelyi börtön udvarán vagyunk. Nem elôször, hisz a változások óta már nem a régi megközelíthetetlen zárt világ a fogház, ünnepi istentiszteletekre, különféle rendezvényekre, sajtótájékoztatóra nem egyszer kapunk meghívást. Ez alkalommal azonban Szöllösi Géza ezredes, a marosvásárhelyi büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka többet ígér. A rabok életérôl május 27-28-án rendezett szeminárium részvevôi, az ország minden tájáról érkezett ügyészek, bírák a vendégei, hogy akik még nem látták volna, és bevallásuk szerint vannak köztük néhányan, a saját szemükkel gyôzôdjenek meg arról, hogy milyen élet vár azokra, akiket elítélnek.
A múlt század végén (1884-85-ben) épített egykori törvényszéki fogház romániai viszonylatban a kicsi börtönök közé tartozik, mindössze akkora, mint az enyedinek egy részlege. Öt bíróságot, a megyei törvényszéket, az ítélôtáblát, a mellettük mûködô ügyészségeket, valamint a katonai ügyészséget "szolgálja ki". Néhány kivételtôl eltekintve a 10 évnél kisebb büntetésre ítélt személyeket tartják itt fogva: a május 25-i adatok szerint 121 elôzetes letartóztatásban levô, 148 elsô fokon és 565 jogerôsen elítélt rabot, 34 szabálysértôt, összesen tehát 868 személyt. Fôleg férfifogháznak számít a marosvásárhelyi. Nôi elítéltek mindössze 24-en vannak. A fiatalok száma 132, a kiskorúaké 24. A legtöbben, azaz 483-an öt évnél kevesebb idôre vannak bezárva, 71-en öttôl tíz évig tartó büntetést kell hogy letöltsenek, 10 év fölötti fogházbüntetéssel 11-en vannak. A legtöbben, azaz 506-an lopás, 130-an rablás, 57-en emberölés, 21-en nemi erôszak, 24-en csalás miatt kerültek börtönbe.
Az udvaron a parancsnok és helyettese kalauzol. A tanterem már ismerôs, a felújított, újracsempézett konyhában óriás inoxedények, külön szakács nincs, felügyelettel a rabok teljesítenek szolgálatot. Az elkészült kosztot étkezés elôtt a parancsnokok kóstolják meg. A menü jellemzô, sok a burgonya, káposzta, bab, a lényeg az, hogy az elôírt napi kalória biztosítva legyen. A táblán többféle étrend szerepel, a kiskorúaknak, a munkán levô raboknak kalóriadúsabb koszt jár. Az udvaron az építkezés nyomait látni, teherautóra rakodnak. A hely szûk és börtönudvarnak megfelelôen barátságtalan. Közepén ortodox kápolna található, mellette szabómûhely, ahol a rabok védôkesztyûket készítenek. Az udvarra tekintô rácsos ablakok mögött fej fej mellett, kíváncsi rabszemek figyelnek, hisz ilyen népes hölgycsoportot régen láttak a börtönudvar közepén.
Szöllösi parancsnok elôször a múltba vezet. A barátságtalan börtönfolyosó mennyezetén, mint tyúkbelek, lógnak a vezetékek, a jelek szerint ezek cseréjét is végzik. A terem, ahova elôször belépünk négyemeletes ágyerdôbôl áll, az ágyakon végsôkig elfoszlott matracok. Ha az átépítés miatt nem lennének kiverve az ablakok, levegôt is nehezen kapnánk. Ennyi ember számára két illemhely van a sarokban, ezekbôl a bentlevô rabok elmondása szerint csak az egyik mûködik. Aztán halványzöldre festett, felújított kisebb termek következnek, megnövelt ablakokkal a négy emeletrôl háromra csökkentett ágyakkal, kifogástalanul korszerû, tiszta zuhanyozóval és illemhellyel. Megmutatják még az általános orvosi és a fogorvosi rendelôt, amelyekrôl nem derül ki, hogy börtönben járunk. A könyvtárban katonás rendben sorkoznak a könyvek, s kérdésemre a könyvtáros elmondja, hogy kevés a magyar könyv, ezért szívesen fogadnának adományokat. Az idôsebb rabok különösen a kaland-, a fiatalok a szerelmes regényeket olvassák nagyobb kedvvel, s ezekbôl, de egyéb érdekes témájú könyvekbôl is hasznos lenne bármely ajándék.
A marosvásárhelyi fogház felújítására tavaly kétmilliárd, ebben az évben 2,6 milliárd lejt utaltak ki, a munkálatokat a tervek szerint jôvô nyáron fejezik be. A börtön azonban a korszerûsítés ellenére sem lesz nagyobb, csak komfortosabb valamivel.
Az Országos Börtönigazgatóságot képviselô Dan Sterian ezredessel a lehetôségeket vesszük számba, miután keserûen jegyezte meg elôadásában, hogy a romániai fogházak nagy lendülettel elkezdett reformja megtorpant
A helyzet javítását szolgálná a büntetések csökkentése, a börtönbüntetés alternatíváinak kidolgozása, ahogy ezt már sok országban megvalósították, az emberi méltósághoz való jog biztosítása, a megelôzés fontosságának felismerése, az egyéni bánásmód feltételeinek kidolgozása, magánbörtönök létrehozása, akár egyházi intézmények mellett is, olyan társadalmi felfogás kialakítása, amely sokkal inkább az elítéltek gyógyítására (sokan közülük súlyos pszichikai bántalmakban szenvednek), mint a büntetésére helyezi a hangsúlyt.
Talán ma még utópiának tûnnek Sterian ezredes szavai olyan körülmények között, amikor mind a börtönök, mind a fogva tartottak számára az egyik leghasznosabb tevékenységre, a munkára is alig van mód. Szöllösi ezredes számolt be arról, hogy milyen erôfeszítést jelentett számára, hogy munkát találjon a raboknak, hisz, amikor a marosvásárhelyi börtön élére került, mindössze tízen dolgoztak. Ma a 868 fogolyból 500-an járnak munkára olyan helyekre, ahova mások nem jelentkeznek. A rabok által végzett munkáért nem könnyû kicsikarni a kötelezô alapfizetés mellett még annyi bért, hogy abból mind a rab, mind pedig a fogház részesüljön. A marosvásárhely börtön állattenyésztési farmot tart fenn, 25 hektár földdel rendelkezik és 15 hektárt bérelnek. Mindez alkalmat ad arra, hogy az idén elkezdôdött kísérlet, a félzárt fogva tartás, jó eredményekkel járjon. Ebben a kísérletben 115, a felügyelet nélküli rendszerben 100 fogoly vesz részt. Valamennyien a külsô munkapontokon dolgoznak, s lelki, fizikai állapotuk e próbálkozások bevezetésével sokat javult. A jelek szerint a sokat bírált romániai börtönviszonyok változtatására a már felsoroltak mellett, e kísérlet kiterjesztése ez lehet az egyik legkézenfekvôbb megoldás.
Szombaton délelôtt a marosvásárhelyi 7. Számú Általános Iskolában tartotta évzáró ünnepségét a marosvásárhelyi gimnáziumi matematikatanárok Vályi Gyula Társasága. Sebestyén Júlia elnök vezette le az évzáró ünnepséget, amelynek keretében több, tanulóknak kiírt verseny eredményes résztvevôit díjazták.
Szerkesztôségünk közremûködésével idén már nyolcadik alkalommal szervezték meg a matematika-pályázatot, amely fôleg a vidéki VIII. osztályosoknak a kisérettségire, majd felvételire való jobb felkészítését tartja szem elôtt. Az idei pályázaton 29 vidéki, és 18 marosvásárhelyi tanuló vett részt. Az évzáró keretében négy III., négy II., és két I. díjat osztottak ki a pályázat legjobbjainak, a díjak felét vidéki, másik felét megyeszékhelyi tanulók vehették át.
A társaság terjeszti, és támogatja is a hazai magyar nyelvû szaklapot, a Matematikai Lapokat. Ebben feladatmegoldó rovat is található, és annak érdekében, hogy e rovatba minél több megyénkbeli kisdiák is bekapcsolódjon, díjazták a legjobbakat abból a 303 diákból, akik az idén megjelentek a feladatmegoldó rovatban. Itt összesen tíz díjban részesültek a III., V., VI., illetve VII. osztályos feladatmegoldók, ami egy évi elôfizetést jelent a Matematikai Lapokra. A legfiatalabb, mindössze 7 éves feladatmegoldót különdíjjal jutalmazták.
A jelen tanévben már harmadszor szervezték meg a hagyományossá váló Vályi Gyula Emlékversenyt, amelyen a matematikatudás felmérése mellett tartottak még módszertani tanácskozást a szaktanároknak, volt népdal- és néptánctanulás a gyerekeknek, elôadás Marosvásárhely kultúrtörténeti nevezetességeirôl, városnézéssel egybekötve. 120 kisdiák és 37 tanár vett részt az emlékversenyen, mintegy hét megye képviseletében, akik közül a Vályi Gyula Kör tagjai, azaz a tanulók, számos díjat és dicséretet szereztek. A kör tagjai eredményesen szerepeltek a Kolozsváron idén harmadjára megszervezett Radó Ferenc Emlékversenyen is, ahonnan többen díjakkal, illetve dicséretekkel térhettek haza.
A társaság továbbá matematika- felkészítôt is szervezett VI-VIII. osztályos tanulók számára, amelyen bô másfélszáz megyénkbeli kisdiák vett részt, közülük eredményeikért tizenketten díjban, vagy dicséretben részesültek az évzáró ünnepségen. Több tanulót díjaztak a Tudor negyedbeli iskolákban szervezett felkészítôk résztvevôi közül.
Egyszóval tehát, eredményes esztendôt hagyott maga mögött a társaság — hangsúlyozta az elnök, köszönetet mondva ehhez való hozzájárulásukért a társaság munkáját támogatóknak.
Több mint 450 gyermekrajz díszíti tegnap délelôttôl a marosvásárhelyi 18-as számú általános iskola földszinti folyosóit. A gyermekek világa címû, ötödik alkalommal megrendezett kiállításon a szervezô iskola, a Baróti Szabó Dávid Általános Iskola, a színérváraljai és hidegvölgyi utcai roma iskola II-VIII. osztályosai által készített munkákat lehet megtekinteni. A Borsos Lajos és Elekes Zoltán szaktanárok felügyelete alatt készített rajzokat Iacob Octavian iskolaigazgató méltatta, s ô osztotta ki az okleveleket is. Elsô díjban részesült Gergely Bernadett (II. E osztály), Halmen Balázs (III. E.), Nagy Sarolta (IV. F.), Dalalau Carmen (V.D. osztály), Cristian Andrada (VI. A.), Szabó Csilla és Pop Paula (VII. osztályosok), Csizmadia Imola, Dan Diana (VIII. osztályosok). Különdíjban részesült: Bocskor Iuliana (VIII. osztály), Ceu Bogdan (V. oszt.), Felfalusi Éva (IV. oszt.), és Ambrus János (II. osztály).
Mint Elekes Zoltán rajztanártól megtudhattuk, a kiállítás az év végéig megtekinthetô, és azok közülük 130-at a Marosvásárhelyi Napok keretében is bemutatnak. A szaktanár azt is elmondta, hogy az elmúlt években a diákok rajzai részt vettek osakai (Japán), tiszaújlaki, baróti, színérváraljai, tiszakoródi, kiskunhalasi kiállításokon is.
A színes, életvidám rajzok mellett idônként megjelennek a borúsabb, sötétebb hangvételûek is, a megadott témát, s a gyermek lelkivilágát tükrözve. Dicséret érte a készítôknek s a tanároknak, akik komolyan vették a tantárgyat, s alkotásra késztették a diákokat.
A javak tulajdonosa életében a törvényes keretek között (elôvételi jog stb.) szabadon rendelkezik ezekrôl, azokat eladhatja, elajándékozhatja. Ez a rendelkezési jog halála esetén is fennáll és a végrendelet az az eszköz, amely segítségével ezt megvalósítja. Itt is fennállnak viszont bizonyos korlátozások, amelyek kizárják vagy csökkentik a halál esetére szóló szabad rendelkezési jogot. Ezek erkölcsi, a közeli családtagok védelmét szolgáló megfontolásból származnak. Így a törvény tiltja a meg nem nyílt örökségrôl való lemondást, és az ilyen örökségre kötött megállapodást. A jövôbeni örökségre kötött megállapodásokat a törvény teljes semmisséggel sújtja, valamint a végrendelet visszavonási jogáról való lemondást az örökhagyó részérôl. Tilos olyan ajándék vagy hagyaték létrehozása, amelynek az a kikötése, hogy az ajándékba vagy örökségbe kapott javakat az ajándékozó vagy örökhagyó akaratának megfelelôen az ajándékozott vagy örökös halála esetén egy meghatározott személy kell kapja. Megengedett viszont az, hogy az ajándékozott vagy örökös halála esetén, aki emiatt nem lehet részese a javaknak, azt az ilyen esetre elôre meghatározott személy kell kapja. Például, ha a házastárs örökösének saját feleségét jelöli meg, kikötheti, hogy ennek halála esetén az örökséget egy megjelölt unoka kapja. De a leglényegesebb korlátozása a rendelkezési jognak az örökségi köteles rész (rezerva succesorala) jogintézménye. Az örökösök bizonyos csoportjaival szemben az örökhagyó ingyenes juttatásai nem haladhatják meg az örökség bizonyos hányadát. Az örökhagyó kifejezett akarata ellenére is az örökség egy része ezeket illeti meg és ezt nevezzük kötelesi résznek. Ennek jogosultjai csak a leszármazók (gyermek, unoka stb.), a kivételezett felmenô ágiak (szülôk) és a túlélô házastárs. A köteles rész az örökség részét képezi, csak azok igényelhetik, akik ténylegesen örökölnek, az örökösi osztályok és fokok szerint, van örökösi minôségük, nem méltatlanok vagy nem mondtak le az örökségrôl. Természetben igényelhetik örökösi részüket és nem kötelezhetôk e rész ellenértékének pénzbeni elfogadására. A túlélô házastárs kivételével a többi köteles részes örökös közösen, együttesen kapja meg az örökrészt, a köteles részes örökösök az örökség megnyílása elôtt nem mondhatnak le róla és nem fogadhatják el azt. Köteles részes örökösi minôsége a következô örökösi osztályba tartozó örökösöknek van: 1. az elhalt leszármozói a végtelenig (gyermek, unoka stb.); 2.. a kivételezett felmenôágiaknak (szülôk); 3. a túlélô házastársnak.
A leszármazók (gyermekek, unokák stb.) köteles része, annak aránya ezek számától függ. Egyetlenegy leszármazó esetén a köteles rész az örökség 1/2-e, két leszármazó esteén 2/3-a, és három vagy több leszármazó esetén az örökség 3/4-e. A leszármazók alatt nemcsak a gyermekeket értjük, akik I. fokú leszármazók, hanem a többit is, az örökösi fokozattól függetlenül, és attól is, hogy saját nevükben örökölnek vagy képviselet útján. A leszármazók közé sorolandók a házasságból, a házasságon kívüli kapcsolatokból és az örökbefogadásból származó gyermekek is. A köteles részes kivételezett felmenôk sorába az elhalt szülei tartoznak, függetlenül attól, hogy házasságból, házasságon kívüli vagy örökbefogadási viszonyból származnak. A szülôk köteles része az örökség 1/2-e, ha együtt örökölnek, és az örökség 1/4-e, ha a szülôk közül csak az egyik örököl. A túlélô házastárs köteles része mindig a törvényes örökség 1/2 része. Mivel a törvényes örökség nagysága mindig attól függ, hogy mely örökösi osztállyal örököl együtt, a köteles rész nagysága is ettôl a körülménytôl függ. Így, ha a leszármazókkal örököl együtt, a köteles rész az örökség 1/8-a, ha a szülôkkel, a testvérekkel vagy ezek leszármazottaival, akkor az örökség 1/6-a, ha csak a szülôkkel vagy csak a testvérekkel és ezek leszármazottaival, akkor az örökség 1/4-e, ha a nagyszülôkkel vagy az oldalági rokonokkal, akkor az örökség 3/8-a. Ha nincs törvényes örökös, akkor a túlélô házastárs köteles része az örökség 1/2-e. A túlélô házastárs köteles része nem csökkenti a törvényes örökösök örökségét, hanem az örökhagyó szabad rendelkezésére álló vagyonrészt. Például, ha az elhaltnak három gyermeke maradt, ezek köteles része 6/8, mivel a túlélô házastárs köteles része 1/8, tehát a köteles rész a hagyaték 7/8 része, ami azt jelenti, hogy az örökhagyó végrendeletig vagyona 1/8 része fölött rendelkezhet. Az elôzô házasságból származó gyermekek esetén a túlélô házastárs köteles részének ismertetésére, valamint a köteles rész és a szabadon hagyható vagyonrész kiszámításának módjára itt nem térhetünk ki, ez a szakember feladata, a tényleges eset kapcsán a vagyontömeg és a végrendelet ismeretében. Ugyancsak ilyenkor oldódik meg a törvényes kereteket meghaladó ajándékok és hagyakozások beszámításának a kérdése is. Ezek voltak az örökösökre vonatkozó fontosabb tudnivalók az általános alapelvek ismeretének keretében.
Az örökhagyó halálának pillanatában annak összes jogai és kötelezettségei, amik az örökséget képezik, átszállnak az örökösökre. De mivel senki sem kötelezhetô arra, hogy örököljön, az örökösöknek jogukban áll több lehetôség között választani. Így elfogadhatják vagy visszautasíthatják azt. Az elfogadás létféle lehet: egyszerû (pura si simpla) és leltárkedvezményes (sub beneficiu de inventar). Nyilatkozhatnak a törvényes és a végrendeleti örökösök. Ez a jog az örökös halála esetén átszáll ennek örököseire, akik az öröklés elfogadásának határidején belül nyilatkozhatnak az örökség elfogadásáról vagy visszautasításáról. A 14 évet be nem töltött kiskorú esetében a törvényes képviselô nyilatkozhat az örökség elfogadásáról, míg a 14 évet betöltött kiskorú egyedül nyilatkozik, de a szülôk vagy a gyám elôzetes jóváhagyása alapján. Mind az örökség elfogadásához, mind az arról való lemondáshoz ugyanakkor szükséges a gyámügyi hivatal elôzetes engedélye is. A kiskorúnak járó örökség esetén az örökség elfogadása életkortól függetlenül csak leltárkedvezménnyel történhet.
Az örökség elfogadásának határideje hat hónap az örökség megnyíltától számítva. Ez a határidô elévülési jellegû, ami felfüggeszthetô, félbeszakítható és az örökös élhet a határidôbe történô visszahelyezés lehetôségével is, és ugyanakkor kérheti a bíróságtól a határidô meghosszabbítását is, ami legtöbb hat hónap lehet. Az örökség egyszerû (pura si simpla) elfogadása azt jelenti, hogy az örökös felel az örökhagyó adósságaiért saját vagyonával is, ha az örökölt vagyontömeg nem fedezi az adósságokat.
Az elfogadás lehet önkéntes, kijelentve egy közokiratban vagy egy magánokiratban, amibôl kifejezetten kitûnik, hogy az örökös elfogadja az örökséget. Nem elégséges tehát csak az örökösi minôség feltüntetése. Az elfogadás lehet hallgatólagos, ami a javak feletti rendelkezésben és ügykezelésben nyilvánul meg. Hallgatólagos elfogadásnak számít az örökséget képezô javak elajándékozása, eladása vagy átengedése, a többi örökös javára történô lemondás az örökségrôl. Ugyanakor az egyszerû elfogadás lehet kényszerû, kikényszerített is. Ebbe a keretbe tartoznak azok az örökösök, akik eldugtak, félretettek az örökséghez tartozó egyes vagyontárgyakat, nem sorolták be a hagyatéki leltárba. A leltárkedvezménnyel történô elfogadás (acceptarea sub beneficiu de inventar) akkor ajánlható, ha bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az örökhagyó adósságai nagyobbak, mint az örökség. Ebben az esetben az örökös nem kötelezhetô arra, hogy saját vagyonából fizesse ki az örökhagyó adósságait. Ilyen esetben az örökös az örökségbôl fizeti ki az adósságokat, és ha még esetleg marad valami, az az örökség tárgyát képezi. A leltárkedvezményre vonatkozó nyilatkozat csak közjegyzô elôtt hitelesített formában történhet, és csak akkor érvényes, ha az örökséget képezô javakról pontos leltár van. A leltárkedvezmény megszûnése bekövetkezhet, ha az örökös lemond errôl a jogról, ami lehet kifejezett vagy hallgatólagos; elveszti ezt a jogot, ha az örökség tárgyát képezô javakból eldug dolgokat; ha rosszhiszemûen kihagy a leltárból egyes javakat, vagy ha az örökség tárgyát képezô ingó és ingatlan javakból elad egyeseket. Ugyancsak elveszti ezt a jogot, ha végleges bírói ítéletben van elmarasztalva.
(Folytatjuk)
Nem feltûnési viszketegség, hanem az igazságtalanság fakasztotta indulat vett rá, hogy e sorokat megírjam, s a polgármesternek címezzem. Elégedetlenségem forrása a közköltség és ennek közvetlen szereplôi, a hôközpontok adminisztrátorai, valamint a tömbházfelelôsök.
A sokat vitatott vízórák hiánya nagy visszaélésekre ad alkalmat. Az idei február 18-i municípiumi tanácsülés elfogadta a másodlagos vízórával nem rendelkezô lakások átalányfogyasztásának értékét. Az én kérésem, a többi belsô órával nem rendelkezô lakosokkal együtt, hogy kötelezzék az Energomurt az elsôdleges vízórák felszerelésére és a lakótársulásokat a városi tanács határozatának betartására.
Konkrét példával szeretném érzékeltetni a már említett visszaéléseket. A kövesdombi Ciucas utca 3. szám alatt, az 54-es lakótársulásnál a februári fogyasztás például a következôképpen alakult: 85 személy 109 köbméter hideg vizet fogyasztott — ezt belsô vízórával mérték —, míg 37 személynek, akiknek a lakásukban nincs vízóra, 271 köbméter hideg vizet számláztak. Nyilvánvaló, hogy utóbbi esetben túlszámlázásról van szó. Egy 5 személyes család fogyasztása 18-19 köbméter hideg és meleg víz, míg egy ugyanakkora családnak, ahol nincs vízóra, 93-94 köbméter vizet számláztak. Ha ezt lebontjuk egy-egy személyre, akkor öt-hatszorosan többet számláznak.
Még hozzátenném, hogy a veszteségek kiküszöbölésére az ôsz folyamán komoly összegeket fordítottunk. Így kevésbé valószínûek a belsô veszteségek. De a hálózati veszteségeket is a mi nyakunkba varrják. Így történhetett meg, hogy decemberre 990.000 lejt, februárra 880.000 lejt, míg januárra 616.000 lejt kellett kifizetnem.
Az Országos Családok és Nagycsaládok Egyesületének vezetôsége Faluébredés néven programot indított el. E program keretében Görgényüvegcsûrön néprajzi kört szerveztünk, amelybe 42 gyerek és fiatal kapcsolódott be. Ezzel párhuzamosan a gyerekek kérésére néptáncokat is oktatunk. Az oktatás eredménye a farsangi mulatságon nyilvánvaló volt. A néphagyományra épülô farsangi szereplést az erdôcsinádi Gyöngykoszorú-találkozón való részvétel követte, majd legutóbb az Anyák napjára mutattak be ünnepi mûsort.
A hegyek közé zárt kis település az Országos Családegyesülettel könyvtárat szeretne létrehozni. Ezért kéréssel fordulunk azokhoz, akik szépirodalmi, történelmi, néprajzi, gyermekirodalmat tartalmazó kötetek birtokában vannak, s adománynak szánják, szíveskedjenek eljuttatni az Országos Családegyesület címére, amely jelenleg Marosvásárhelyen, az 1918. December 1. út 30. szám alatt mûködik. A könyvadományokat ezen a címen hétfôn és kedden 10-13 óra között fogadják, vagy postázhatók a görgényüvegcsûri római katolikus egyház címére, amely a helyiséget biztosítja a könyvtár létrehozásához.
A könyvtárlétesítéshez magánvállalkozók és intézmények értékes felajánlásait is várjuk.
A Japán erdélyi szemmel (6.) címû sorozat Szôke japánok, bálványozott európaiak címû cikkhez lenne hozzáfûznivalóm.
Nem értek egyet azzal a kijelentéssel, hogy elvétve találkozni szôkére vagy világosbarnára festett hajú japánokkal. Én már régóta bosszankodom, hogy ha kimegyek az utcára, alig látok olyan nôt, akinek a hajával ne csináltak volna valamit.
Nemcsak a fiatalok festik a hajukat, hanem komoly üzletemberek is. Ma már az idôsebb nôk és férfiak számára is teljesen normális és elfogadható dolognak számít. Sôt, még az egy-két éves gyereknek is megfestik a haját. Nem a hippi korszak kései kisülése ez. De hát nem is kell valakinek hippinek lennie, hogy ijesztôen nézzen ki. A középiskolások java része mintha prostituált lenne. A szôke, fehér és barna színekbôl komponált hajköltemények, a trópusi madarak színpompás tollazatát utánzó színek nem kis meglepesét jelentenek a Japánba látogatók számára. Az elcsúfított hajhoz még kék és zöld kontaktlencsét is használnak, aztán ott a mûszempilla és mûköröm, az erôsen lebarnított bôr, a kirívó smink, s az ember nem is tudja, hová tegye a leányzót.
Edgar Berecz Uchita, Nagoya — Japán
Felemelô és magasztos ünnepi istentisztelet színhelye volt május 9-én a nagykendi templom. Korodi Csaba fiatal lelkipásztort beiktatták a gyülekezet megválasztott lelkészévé. Igét hirdetett Székely András, a Küküllôi Egyházmegye fôjegyzôje, Pál apostol Korintusbeliekhez írott levele alapján. Az igehirdetés alapigéje Isten gondoskodó szeretetérôl szólt, kifejezte megelégedését afelôl, hogy Nagykenden békés ôrségváltás történt. Mint mondotta, az erdélyi magyarság vállára egyre súlyosabb teher nehezedik, ezért szükség van az összefogásra, együvétartozásra. Errôl tett tanúbizonyságot az eltelt három hónapban a nagykendi gyülekezet.
Fiatal lelkipásztorunk Pál apostolnak az Efézusbeliekhez írott levelébôl olvasott fel, s az egymásért való imádkozásra kérte a gyülekezetet. Azért, hogy bátorsággal tudja szólni Isten igéjét, még akkor is, ha fáj az igazság kimondása. Mert az igazságot ki kell mondani, mert ha nem, akkor Istent, önmagát és a gyülekezetet csapja be.
Ezután Pál András beszolgáló lelkész szolgatársi tanácsok kíséretében átadta az egyház bibliáját, a templom kulcsát és a bélyegzôt. A lelkészavatón id. Péterfy László nyugalmazott lelkész meleg szavakkal köszöntötte az új lelkészt. Szót kért Tatár Mihály, a gyülekezet volt lelkipásztora, Lôrincz János marosvásárhelyi lelkész, és a presbitérium nevében e sorok írója. Az ünnepséget az IKE-csoport dalai és szavalatai tették meghittebbé.
Végezetül Korodi Csaba beiktatott lelkész röviden vázolta céljait, elképzeléseit. Ígéretet tett arra, hogy Nagykenden nemcsak a gyülekezeti, hanem a mûvelôdési élet is megpezsdül majd. Irodalmi esteket, színházi elôadásokat, sportrendezvényeket, kirándulásokat szerveznek majd, olyan alkalmakat teremtenek, amelyek együvétartozásunkat erôsítik.
Az ünnepség szeretetvendégséggel ért véget.
Városunk polgármestere számba vette a rabok segédletével elvégzett tavaszi nagytakarítást. "Szép" akció volt, de nagy szégyen, hogy a város lakossága a köztisztaságiakkal karöltve nem tudják ellátni ezt a feladatot.
Sajnos, a város elöljárói arra nem gondolnak, hogy nemcsak a szeméttôl, de a koldusoktól is meg kellene tisztítani a várost. Mert a civilizált városkép csak nélkülük képzelhetô el. Arra sem gondolt senki, hogy a város területén imitt- amott hagyott autóroncsokat összeszedjék. Vagy talán meg kell várnunk az ôszi nagytakarítást? Szerintem ezzel kellett volna kezdeni a nagytakarítást, mert a sok roncstól nem is lehet tisztességes munkát végezni. Megengedhetetlen, hogy a város lassan-lassan roncstelep, gazdátlan rozsdahalmazok lerakata legyen. S ha valaki feltenné a kérdést, hogy hol találhatók forgalomból kivont, enyészetre ítélt gépkocsik, járja végig a Kövesdombot, annak szûk utcáit, s mindjárt kikerekedik a kép.
S hogy az elégedetlenséget szülô jelenségek sorát folytassam, megemlítem, hogy a gépkocsivezetôk nem tartják be a szabályokat, ami a parkolást illeti. Ott állomásoznak, ahol éppen jólesik, a zöldben, a járdán, az utcán összevissza, senki nem figyelmezteti ôket. Aztán ott vannak a nagy tehergépkocsik, a furgonok, a tartálykocsik, ott parkolnak, ahol a "gazdájuk" lakik. Természetesen parkolási díjat nem fizetnek, de a járdát elfoglalják, s ha úgy adódik, akkor helyben javítanak, olajat cserélnek.
Visszaemlékszem, a kövesdombi patika elôtt volt egy kis szökôkút meg egy kis medence: ez is eltûnt. Mikor gyönyörködhetünk benne ismét?
Szalontai János, Marosvásárhely
Örömmel vettem tudomást arról, hogy idén júniusban is megszervezik a Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozatot. Az elmúlt években is változatos program várta az érdeklôdôket. Az ünnepélyes megnyitó után több helyszínen zajlottak a rendezvények. Idénre a szervezôk meglepetéseket is tartogatnak, s újdonság az, hogy nemcsak a vár területén zajlanak az események, hanem a város egész területét befogják.
A magamfajta állampolgárok, mit tehetünk ilyen rangos rendezvénysorozat alkalmával, felismerve ennek jelentôségét, jelen leszünk. Reméljük, hogy a Marosvásárhelyi Napok ünnepségén is bizonyítani fogunk. Hiszen városunk történelme kötelez rá. 1482. augusztus 20-án Mátyás király kiváltságlevéllel engedélyezte városunk polgárainak, hogy egy évben háromszor országos vásár tartassék, amelynek célja a város gazdasági életének fellendítése volt. A tavalyi megnyitón felemelô érzés volt, amikor korabeli "gúnyába" öltözött színész lovashintón a vásárra hívogatott.
Nagy érdeklôdéssel várjuk a június 23- ára meghirdetett gálaelôadást, amelyen a város személyiségei és meghívottak vesznek részt, amikor átnyújtják a Pro Urbe-díjakat. Újdonság számunkra a Marosvásárhelyiek Háza, amely az elkövetkezôkben találkozók, kiállítások színhelye lesz.
A város lakói bizalmat elôlegeznek a szervezôknek, s kívánunk sok sikert csöppet sem könnyû, ám magasztos vállalkozásukhoz.
Mircse Dezsô, Marosvásárhely
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselôinek sikeres tárgyalásai eredményeképpen a két szervezet képviselôi pénteken együttmûködési megállapodást írtak alá. Kinyilvánították elhatározásukat, hogy a két szervezet mindent megtesz a magyar nemzeti közösség megmaradásáért és önazonosságának megôrzéséért. Bíznak abban, hogy a többi magyar politikai szervezet is társul ehhez a megállapodáshoz, hiszen a vajdasági magyarság elvárja, hogy az ottani magyar pártok egységesen lépjenek fel a legfontosabb kérdésekben. Az együttmûködésre soha sem volt nagyobb szükség, mint ma, amikor a háború a magyarság fizikai létét is veszélyezteti. Csak együttesen védhetjük meg a vajdasági magyarságot, és csak közösen biztosíthatjuk jövônket a háború után. Ma minden pártérdeknél fontosabb a vajdasági magyarság érdeke, olvasható a közleményben.
Integrálni kívánja a magyarországi, valamint az emigrációban szervezôdött és mûködô, 1956 örökségét magáénak valló szervezeteket a szombaton újból megalakult '56-os Magyarok Világtanácsa, közölte Ábrahám Dezsô, a szervezet tiszteletbeli elnöke. Az ülésen Bánkuty Gézát választották elnökké, tiszteletbeli elnökök Csete György, illetve Ábrahám Dezsô, alelnökök Arany Tibor, Hajdú Szabolcs, Garamszegi Miklós, elnökségi tagok Gyarmati Dezsô, Nagy Alajos, Hegyessy Árpád, Piffkó András. Ábrahám Dezsô elmondta: a világszövetségen belül korábban már létezett a tanács, azonban a szövetség 1997-es kongresszusának határozatai, belsô ellenségeskedések miatt, megszüntették mûködését.
Vasárnap délelôtt egy váratlan vihar számos súlyos balesetet okozott Párizsban és környékén. A viharban egy kislány meghalt, s legalább kéttucatnyian súlyos sérüléseket szenvedtek. A fekete viharfellegekbôl 40 percen át özönvízszerûen ömlött az esô, amely több mélyebben lévô helyen, metrómegállókban, a párizsi körgyûrûn és másutt, órákra megbénította a közlekedést. Az óránként 120 km-es sebességgel száguldó szélvihar több helyen tetôket sodort le, állványokat döntött le, és Párizs északi külvárosában, Aubervilliers-ben felborított egy 40 méteres darut is. A daru gépkocsira zuhant, benne egy 12 éves kislány életét vesztette, többen súlyosan megsérültek. Bois de Boulogne-ban, a vincennes-i parkerdôben és másutt fák zuhantak a vakációzókra, kerékpárosokra. A tetôrôl lesodort cserepek sokakat megsebesítettek: több tucatnyi polgárt kellett ellátniuk a mentôknek, köztük legalább tíz súlyos sérültet.
Politikai pártot alapított a hírhedt belga tortaterrorista, Noel Godin, aki többek között Bill Gates, az amerikai Microsoft cég fônöke ellen követett el sikeres merényletet. Godin pártjának neve TARTE, amely nagyjából annak a rövidítése, hogy: Világ Összes Részegesei, Tömörüljetek Egy Pártba! Godin csapata nyilatkozatban kürtölte világgá: az övéké az egyetlen párt, amely nem ígér semmit, nem áll ki senki mellett, és teljes felelôtlenséget vállal. A TARTE — avagy VÖRTEP — mindezek ellenére indul a szavazatokért a június 13-án esedékes brüsszeli helyhatósági választáson.
Fanatikus gyilkosok Algériában
Az algériai fôvárostól 300 kilométerre délre lévô Dzselfánál vasárnap hat polgárôrt öltek meg szélsôséges vallási fanatikusok. A polgárôrök a várost övezô erdôs vidéken járôröztek, amikor a szélsôséges fegyveresek rájuk támadtak. Dzselfa környékén gyakran garázdálkodnak az észak-afrikai ország lakosait rettegésben tartó fundamentalisták. Tavaly nyáron például egyetlen éjszaka a város környékén mintegy negyven embert mészároltak le.
Vadnyugati jelenet játszódott le a minap egy massachusettsi idôsek otthonában: egy 91 éves aggastyán térden lôtte 85 esztendôs szomszédját, mert az — vallomása szerint — állandóan idegesítette. A sértett hiába kérte a bírót, hogy zárassa börtönbe "kortársát", az ítélet szerint az ideges lövöldözô 5 év felfüggesztett büntetést kapott egészségi állapotára való tekintettel, és mert 1925 óta nem volt baja a törvénnyel.
Iránban az infláció miatt megemelték a vérdíjat, vagyis azt a pénzt, amelyet a gyilkos fizet áldozata családjának, hogy megússza az állami büntetést. Az új vérdíj plafonja 162 millió rijál (húszezer dollár), a minimum pedig 61 millió. A bûnösöknek ugyanakkor joguk van hagyományos módon, természetben is kiegyenlíteni vétkük számláját: pl. száz tevét, kétszáz marhát, ezer birkát, kétszáz selyemruhát kell adniuk az áldozat családjának, amennyiben férfi volt a megboldogított. Ha hölgy, akkor az állomány és a cucc fele is elegendô. Egyébként pedig az a helyzet Iránban, hogy kevés a teve, emiatt kellett készpénzben is megfizethetôvé tenni a vérdíjat.
A képességvizsga bizottságaiban részt vevô tanügyi kádereket és a felügyelô tanárokat a tanügyi törvény értelmében órabérrel fizetik — derült ki a hétfôi sajtóközleménybôl. Így a bizottsági elnök bérbesorolásának megfelelô havi alapfizetést kap, míg az alelnök mindegyik vizsgázóra szánt 15 perc ellenértékét, függetlenül a vizsgák számától. A vizsgáztató tanárok mindegyik kijavított dolgozatra számított 15 perc ellenértékét kapják. A felügyelô tanároknál a fizetést a vizsgázók négyórás felügyelésére számítják ki mindegyik írásbeli vizsga esetében.
Az egészségügyi szakszervezetek mítingje
A Sanitas hétfôn tiltakozó mítinget szervezett az egészségügyi minisztérium székháza elôtt. Az akción az egész országból több mint 300 reprezentáns vett részt. A szakszervezetiek megoldások felkutatását követelik az egészségügyi és az állami költségvetésbôl finanszírozott intézmények személyzetének bérezésére vonatkozó 1999. évi 150-es számú kormányrendelet alkalmazására.
A svéd Charlotte Nilsson Take me to your heaven címû dalával nyerte meg Jeruzsálemben a 44. Eurovíziós Dalfesztivál díját. A szoros versenyben második helyen az izlandiak kedvence, Selma végzett All out of luck címû dalával. A harmadik helyre a Sürpriz német—török együttes Utazás Jeruzsálembe címû nótája került. — Boldog vagyok, és váratlanul ért a gyôzelem — nyilatkozta a nyertes svéd énekesnô. Charlotte Nilsson angolul énekelt, és maga is elismert, hogy az elôadott dal hangzása a hetvenes évek sztáregyüttesére, az Abbáéra emlékeztet. Az Abba együttes annak idején maga is eurovíziós gyôztes volt 1974-ben a Waterloo címû számmal.
Mától a Tudortrans és a Siletina Kft-k által mûködtetett maxi-taxikon 1500 lej egy utazás Marosvásárhelyen. A marosszentgyörgyi jártaon még változatlanul 2000 lejt kell fizetni egy jegyért.
Június 1-jétôl a marosvásárhelyi Gyôzelem téri 3-as számú postahivatal a Színház téri volt bélyegüzlet helyén mûködik. Mától a számláikat fizetô, bélyegeket vásárolni óhajtó személyeket a Mihai Eminescu könyvesüzlet alatt levô kis helyiségben fogadják.
Marian Traian polgármester köszöntô szavaival tegnap megkezdôdött a június 6-ig tartó kulturális hét Szászrégenben. A rendezvények közül kiemelhetjük a helyi mûvelôdési házban csütörtökön 11 órától a gyermekeknek szánt Libácska címû, nagysikerû, többször díjazott bábjátékot, pénteken pedig 17 órától Nyírô József emlékestet, ugyancsak a mûvelôdési házban.
Ma 18 órától a Vártemplomban koncertezik a Moschigen államból érkezett Calvin Collige Band nevû, 50 tagú ifjúsági zenekar, melyre szeretettel várnak minden érdeklôdôt.
A marosvásárhelyi Mentor Kiadó idén is könyvajándékkal jutalmazza az elméleti és szaklíceumok kiemelkedô teljesítményt elért végzôs diákjait. Az iskolák és szülôi közösségek megsegítése éredekében, jutalomkönyvek vásárlása esetén, június 1-30. között 25 százalékos kedvezményt kínál teljes készletére a kiadó székhelyén: (Paltinis utca 4. szám, telefonszám: 256-975).
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház román tagozata Eu, cand vreau sa fluier, fluier címû darabbal vett részt a május 21-27. között Piatra Neamton tartott XV. Színházfesztiválon. A színdarab, amit Andreea Valean írt és Theodor Cristian Popescu rendezett, elnyerte a fesztivál nagydíját, míg Ada Milea átvehette a legjobb zenéért járó különdíjat is.
A prefektúra szakembereibôl álló küldöttség tegnap délelôtt Kerelôszentpálon, míg ma Bonyhán és Ákosfalván vizsgálja meg a helyszínen felmerülô földügyi, pénzügyi gondokat, esetleges panaszokat — tájékoztatott Ioan Iacob, a prefektúra szóvivôje.
Rendes, hónap eleji találkozóját tartja a Biokertész csoport június 3-án, csütörtökön délután 4 órakor az RMGE Laposnya utcai székházában. Napirenden a Marosvásárhelyi Napok '99 és egyéb aktuális kérdések.
Az alkoholizmus és következményei
címmel szervez kerekasztal-beszélgetést Nyárádszeredában a helybéli Rhemedium Alapítvány és a marosvásárhelyi Diaconica Ecumenica Alapítvány. A ma 17.30 órai kezdettel tartandó rendezvényen dr. Benedek Imre, dr. Ábrám Zoltán, dr. Bereczki Éva és dr. Szép Márta tart elôadást.
A Conel marosvásárhelyi fiókegysége értesíti a lakosságot, hogy a Mezôméhes körzetében található 2-es számú transzformátorállomásnál végzendô karbantartási munkálatok miatt szerdán 8-15 óra között szünetel az áramszolgáltatás Mezôméhesen. Szerdán a mezôszabédi 2-es számú, míg csütörtökön az 5-ös számú transzformátorállomásnál folynak a munkálatok, ezért a fent említett két napon 8-15 óra között Mezôszabédon nem lesz villanyáram.
Váltsuk valóra az Egyesült Nemzeteknek a gyermekek jogaira vonatkozó egyezményét — címmel szervez kerekasztal-beszélgetést a Mentsük meg a gyerekeket szervezet megyei fiókegysége szerdán 14 órától a prefektúra kis gyûléstermében. A rendezvényre hivatalosak a gyermekekkel foglalkozó állami és nemkormányzati szervezetek, alapítványok, valamint az érdeklôdôk.
A marosvásárhelyi tûzoltócsoport szombaton délelôtt az 1848. út 31. szám alá szállt ki, ahol megggyulladt a szeméttárolóban levô hulladék, s a lakásokba, különösen a lépcsôházakba nagy mennyiségû füst szivárgott be. A tûzoltók rövid idôn belül eloltották a tüzet, s segítettek kiszellôztetni a tömbházat.
A megyei Munkaerô-elosztó és Fejlesztési Ügynökség székhelyén tegnap kifüggesztett jegyzék szerint a Marosvásárhelyen tevékenykedô cégeknek 30 brókerre, 10 biztosítási ügynökre, 5 reklámügynökre, 3 bárosra, 1 felsôfokú végzettséggel rendelkezô könyvtárosra, 2 szakácsra, 170 készruhagyártóra, 20 menedzseri szaktanácsadóra, 2 csempézôre, 3 faipari mérnökre, 4 pincérre, 4 gázhegesztôre és 2 eladóra van szükségük. Bôvebb felvilágosítást az ügynökség székhelyén nyújtanak.
Baciu Doina negyedik a Top 12-n
Negyedik helyen végzett Baciu Doina, a Marosvásárhelyi Elektromaros tekecsapatának játékosa a múlt héten vége tért Top 12 versenyen, amelyet Galacon szerveztek meg és ahol a román nôi bajnokság legjobb 12 játékosa vett részt. Ranglista. 1. Beraru Adriana (Brassói Metrom) 880 fa, 2. Filip Ana (Brassói Metrom), Constantin Costanta (Ploiesti-i Conpet) 850, 4. Doina Baciu 845 fa.
Copyright © Népújság - 1999