|
LI. évfolyam 176. (14228) |
1999. július 31. szomtat |
Nem úgy, miként a címbôl is gondolná az olvasó. Nem azok a települések, városok küldöttségei találkoztak Segesváron,amelyekben élete során a költô megfordult, hanem tudományos ülésszakon elhangzott elôadásokkal merítették ki a tegnap délelôttöt az Eminescu- teremben. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt külföldrôl érkezett vendég, hiszen aki csak szétnézett a várban, vagy a város ódon házsorai alatt, meggyôzôdhetett, valóban nagy az érdeklôdés az évforduló iránt, de igazán ez csak ma derülhet ki a fehéregyházi ünnepségen. Miként hallottuk azt késôbb Petôfi korára vonatkozólag, minden kornak meg kell járnia a kritikai utakat, Segesvár elöljáróságára az ugyancsak ráfér... Sehol egy román vagy magyar nyelvû eligazító falragaszt nem láthatott az arrajáró, talán ez nem is a helyi RMDSZ szervezetén múlott, és az sem, hogy egy nemzetközi rangú szimpóziumot ne legyen ki a város részérôl méltóképpen köszöntsön. A polgármester ígérete ellenére távolmaradt minden rendezvénytôl, még egy szál alpolgármester sem akadt... Az ünneprontás szándéka nélkül kérdezhetnénk: mindössze egy szendvicses-kávés szoba használata erejéig mûködik Segesváron a koalíció? De azt mondják, kicsire ne adjunk, ennél többet kibírt már Petôfi.
Az ülésszak résztvevôit az RMDSZ nevében Gál Barna köszöntötte. A segesvári évfordulós rendezvény jelentôségérôl az ülésvezetô elnök, dr. Oláh Pál, a kiskunfélegyházi Petôfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petôfi Sándor Társaság elnöke a következôket mondotta a Népújságnak: — Most tisztelgünk Petôfi emléke elôtt, ennek Segesvár és környéke különös jelentôséget ad, hiszen itt fejezte be, sajnos, igen fiatalon életét a költô. Nyilvánvalóan jelentôséggel bír az is, hogy Petôfi-emlékhelyi találkozót elsô alkalommal rendezünk meg az anyaország határain kívül, ennek színhelye most éppen Segesvár. A rendszeressé váló emlékhelyi találkozókba be szeretnénk kapcsolni az olyan határon túli településeket, amelyeknek valamilyen közük van Petôfi Sándorhoz.
Az ülésszakra Budapestrôl érkezett Kerényi Ferenc egyetemi tanár, aki részletesen áttekintve Petôfi erdélyi "bolyongásait" és a szabadságharc erdélyi vonatkozásait, azon túlmutatva, az egyszerû köznép azon gesztus értékû jelzését értékelte, miszerint román parasztok földterületeiket minden ellenszolgáltatás nélkül ajánlották föl kutató ásatásokra. Ám, miként mondotta, ma már az is fontos, hogy a politika nem sajátítja ki szlogenjeivel a népünnepélyeket, egy nép történetében fontos évszámokat.
Ugyancsak Budapestrôl érkezett Herman Róbert hadtörténész, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma Petôfi és a magyar szabadságharc emlékbizottságának elnöke, aki bámulatos dokumentáltsággal és újabb és megalapozott feltételezésekkel kötötte le hallgatósága figyelmét. Aki, jegyezték meg többen is a teremben, úgy beszélt, mintha tiszti résztvevôje lett volna a Segesvár környéki hadmozdulatoknak: Marosvásárhelyrôl eljövet hogyan támadt Bem tábornok az "orosz csörgôkígyóra", alig 3000 fôvel, néhány tarackkal és Gábor Áron által öntött rézágyúval... Mindezt persze történészi támpontokkal.
A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára, dr. Mircea Popa annak örömét fejezte ki, hogy Petôfirôl beszélhet a segesvári hallgatóságnak, többek közt említve Iosif Popovici-t, aki 1923-ban hozta fel színre jelentôs mértékben a román közvéleményben Petôfi erdélyi szerepét, utalva a népek közötti testvériség, a szabadság eszméjére. Méltatva többek közt a Petôfit fordító Eugen Jebeleanu eszmeközelítô mûfordítói tevékenységét.
Kozma Dezsô, a kolozsvári bölcsészkar tanára a költô utóéletérôl, késôbbi népszerûségérôl, az Erdélyben beszélt nyelvek szimfóniájáról és a késôi kolozsvári Petôfi-kutatók túlzásairól, egyszóval a költô kultuszáról értekezett.
Dávid Gyula író, egyetemi tanár az ünnepségsorozatról a Népújságnak mondotta: — A két-három nap jelentôsége az ünnepen túl az, hogy kezünkbe adja újra Petôfit, és miután az ünnepnek vége, elô tudjuk venni a verseit és meg tudjuk találni bennük azt, ami a számunkra idôszerû üzenet, mert sajnos, tapasztalataim szerint Petôfi költészete, éppen költészetének a mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból, annak ellenére, hogy tanítják, vagy talán éppen azért, hogy tanítják, vagyis tananyaggá vált, ahelyett, hogy élô valóság legyen.
Az ülésszakon elôadást tartott továbbá Fülöp Lajos, a székelykeresztúri múzeum igazgatója és Fekete János.
A fehéregyházi Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület vezetôje, a segesvári és fehéregyházi ünnepségek egyik fô mozgatórugója, Gábos Dezsô tanár úgy szólt, hogy Erdélyben nincs Petôfi nélkül magyar identitástudat. Gábos Dezsô Fehéregyháza Petôfi-tudósa, feljegyzések alapján említette elôadásában, hogy a milleniumi idôkben állított múzeumkerti turulmadaras emlékmû felavatásán mintegy 30 ezer ember tolongott, jöttek a világháborúk, diktatúrák egymást felváltva, megrázó tanúsággal idézte fel azt a pillanatot, amikor a hatalom tiltása ellenére Visky Árpád ott Petôfi-verset mondott. Amikor estére kihunytak az apró fények, de kiszûrödtek a halk dalok: Juhász legény, szegény juhász legény...
Az elôadó arra kérte a hallgatóságot, ne hagyja magára a még lelkes kis fehéregyházi csapatot.
Délutánra oldottab programot találtak ki a rendezôk: felvonulást a várba, térzenét, majd megkoszorúzták Petôfi szobrát. A segesvári ünnepség este gálamûsorral folytatódott.
Balkán-csúcs: Felszólalások, sajtótájékoztatók
Egységes és szabad Európa képét vázolták fel a világ vezetô politikusai pénteken Szarajevóban, miközben útjára indították nagyratörô tervüket a balkáni béke és felvirágzás megteremtésérôl a véres konfliktusokkal terhes évek után.
A szarajevói csúcsértekezleten elnöklô Martti Ahtisaari finn államfô megnyitóbeszédében olyan Európa megteremtését szorgalmazta, amelyben elképzelhetetlen a háború.
Bodo Hombach, az Európai Unió (EU) balkáni különmegbízottja a határokon átnyúló infrastruktúra megteremtését emelte ki, mint gazdasági értelemben vett parancsoló szükségletet. Gerhard Schröder német kancellár egykori fôtanácsadója úgy vélte: az uniónak és az észak-atlanti szövetségnek éreztetni kell a balkáni országokkal, hogy nem nyernek semmit, ha egymást háttérbe szorítva igyekeznek csatlakozni az európai fôáramhoz. "Hosszú távú sikert csak együttmûködve, és nem egymás ellenében érhetnek el" — mondta.
Az EU nevében Paavo Lipponen finn miniszterelnök kizárólag Slobodan Milosevic jugoszláv elnökre hárította a felelôsséget amiatt, hogy Jugoszláviát kizárták a stabilitási konferenciából és szerzôdésbôl. Lipponen közölte: Jugoszlávia csatlakozhat az egyezmény elônyeit élvezô térségbeli államokhoz, ha a demokrácia gyôzedelmeskedik az országban. Az EU a csúcstalálkozó megnyitásakor üzenetet intézett a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság népéhez, amelyben aláhúzta: "a Tizenötök készek támogatni a szerbiai demokratikus átalakulás mellett elkötelezetteket".
A NATO nevében Sergio Balanzino tábornok, fôtitkárhelyettes felszólította a balkáni országokat, hogy munkálkodjanak a tagság elérésén, mondván: a szövetség ajtaja nyitva, de az érintett államokon múlik, hogy átlépjék a küszöböt.
A tábornok kijelentése egybecseng Tony Blair brit miniszterelnök szavaival, aki a pénteki albán, bolgár, macedón és román sajtó szerint Románia és Bulgária teljes jogú EU-tagsága és NATO- csatlakozásának felgyorsítása mellett foglalt állást. Blair a nyugati országok nevében támogatást ígért a Balkán országainak, de szigorú feltételeket helyezett kilátásba — megbízható gazdaságpolitikákat, politikai reformot, a média szabadságát és térségbeli együttmûködési készséget szorgalmazott.
Szergej Sztyepasin orosz kormányfô felszólalásában kiemelte: Oroszország kész hatékony gazdasági segítséget nyújtani Jugoszláviának. A siker zálogának nevezte, hogy a térség minden országához diszkriminációtól mentesen viszonyuljanak. Nem érhetô el általános stabilitás, ha a folyamatból akár csak egy ország is kimarad — idézte a miniszterelnököt az ITAR-TASZSZ.
A Balkán hosszú távú stabilitása nem érhetô el anélkül, hogy jelentékeny politikai és gazdasági reformok történjenek Jugoszláviában — mondta Carl Bildt, az ENSZ- fôtitkár balkáni különmegbízottja a szarajevói csúcstalálkozó szünetében.
A volt svéd miniszterelnök a "legkevésbé megreformált egykori kommunista országnak" nevezte Jugoszláviát, és úgy vélekedett: Milosevic jugoszláv elnök helyzete gyengébb, mint valaha. Bildt szerint a NATO 11 hetes légiháborúja után Jugoszláviát az "elkeseredettség állapota" jellemzi. "Társadalmi, gazdasági, politikai szempontból egyaránt elszigetelt" — tette hozzá. Bildt ugyanakkor kiemelte: a szerbiai változások a szerbeken múlnak, és minden lehetséges támogatást megígért a jövôt formáló erôknek.
Milo Djukanovic montenegrói elnök újságírók elôtt kifejtette: fontos, hogy a nemzetközi közösség szakítson merev bürokratikus gyakorlatával, és ne csak a független országokat támogassa. A kisebbik jugoszláv tagköztársaság államfôje egyúttal örömének adott hangot amiatt, hogy Montenegró meghívást kapott a szarajevói csúcstalálkozóra.
Bernard Kouchner, a koszovói átmeneti ENSZ- közigazgatás (MINUK) vezetôje sajtótájékoztatóján védelmébe vette az ENSZ-képviselet munkáját, és komoly elôrelépésrôl számolt be a helyi rendôrség megteremtése terén. "Több mint 20 ezer önkéntes töltötte már ki a (jelentkezési) okmányokat" — mondta. Sajnálkozott ugyanakkor amiatt, hogy a nemzetközi rendôri erôk csak lassan érkeznek Koszovóba. (Az AFP beszámolója szerint Róma és Washington a héten nyilvánosan kifogásolta, hogy nem halad gyorsabb ütemben az ENSZ- közigazgatás kiépítése a dél-szerbiai tartományban.)
Bill Clinton amerikai elnök pénteken reggel érkezett Szarajevóba, és elmondása szerint bámulattal töltötte el a háború dúlta város újjászületése. "Mintha nem is ugyanaz a hely lenne" - jelentette ki újságíróknak.
Clinton új számítógépeket hozott egy helyreállított középiskolának, amelyben csak idén ôsszel kezdôdik újra a tanítás. Az amerikai elnök egyúttal több millió dolláros gazdasági segítséget helyezett kilátásba a térségnek. Gene Sperling, a Fehér Ház gazdasági tanácsának vezetôje a Reuters brit hírügynökségnek elmondta: Clinton "nagylelkû, azonnali és egyoldalú lépéseket" tervez, hogy bátorítsa a térségbeli exportot, beruházási alapok létrehozását és a technikai támogatást.
Wesley Clark tábornok idô elôtti távozásával kapcsolatban ismételten cáfolta, hogy a NATO európai erôinek fôparancsnokát a jugoszláviai háborúban felmerült nézeteltérések miatt mentették fel tisztségébôl.
Zárónyilatkozat a Balkán-csúcson
Szarajevóban péntek délután zárónyilatkozatot fogadtak el a délkelet-európai stabilitásról és újjáépítésrôl tartott kétnapos csúcstalálkozón. A kétnapos tanácskozást 39 ország állam- és kormányfôjének, más vezetô politikusának, valamint 17 nemzetközi szervezet és intézmény képviselôjének részvételével tartották.
A zárónyilatkozatban a résztvevôk kötelezettséget vállalnak a stabilitási egyezményben foglaltak megvalósítására, a daytoni békeegyezmény s a koszovói békefolyamat támogatására. Folytatják erôfeszítéseiket a demokratizálódásban és az együttmûködésben. A dokumentumban leszögezik, hogy a térség országai, amelyek csatlakozni kívánnak az euroatlanti integrációhoz — ugyanúgy, mint a szarajevói csúcs számos más tagja — hiszik, hogy a stabilitási egyezmény megvalósítása segíti ezt a folymatot.
A nyilatkozatban felszólítják a szerb népet, hogy legyen nyitott a demokratikus változásokra. Jugoszláviát egyenrangú és teljes jogú tagként fogadnák a megállapodás aláírói közé, ha hajlandóságot mutatna arra, hogy tiszteletben tartja a stabilitási egyezmény alapelveit és céljait. Jugoszlávia úgy közelíthet ezekhez a célokhoz, hogy közben megôrzi szuverenitását, területi integritását. Koszovó és Montenegró viszonylatában a résztvevôk keresik azokat az eszközöket, amelyekkel a stabilitási egyezményhez csatlakozhatnak. A csúcstalálkozó résztvevôi megerôsítik elkötelezettségüket, hogy folytatják a demokratizálódást célzó erôfeszítéseket és a daytoni megállapodást és a koszovói békefolyamatot.
A nyilatkozatban külön kitérnek a menekültkérdésre, hangsúlyozva, hogy minden elûzött személynek joga van visszatérni lakhelyére. A nyilatkozatban kiemelik a térség országai és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatok fontosságát és beilleszkedésüket a világgazdaság rendszerébe. A gazdasági reformok, az egészséges gazdasági környezet megteremtése elôfeltétele a gazdasági fejlôdésnek, integrációnak és újabb tervek megvalósításának. A részvevôk készek együtt dolgozni a politikai és a gazdasági akadályok leküzdésében a tôke szabad mozgásának megteremtésében, a gazdasági kapcsolatok és beruházások fejlesztésében nemcsak a régión belül, de Európa és a világ többi részével is.
A dokumentumban végezetül szólnak a biztonságról is. A résztvevôk elhatározták, hogy együtt munkálkodnak a feszültségek megszüntetésében, békés és jó szomszédi kapcsolatok megteremtésében, hogy megerôsítsék az egész térségre kiterjedô biztonság légkörét. Ennek érdekében elôsegítik a haderôk polgári ellenôrzését, hathatós eszközökkel szállnak szembe a szervezett bûnözéssel és a terrorizmussal.
A résztvevôk üdvözlik és támogatják, hogy Bodo Hombach legyen az Európai Unió részérôl a stabilitási egyezmény különleges koordinátora. A 39 tagállam képviselôi reményüket fejezték ki, hogy a regionális kerekasztalok hathatós szerkezetet teremtenek, amellyel összhangba hozható a megállapodás tevékenysége. Üdvözlik egyben, hogy az Európai Unió elnöksége 1999 szeptemberére tûzte ki az elsô regionális kerekasztal-találkozót.
A balkáni országok mostantól kezdve tartós békére és az Európával való szorosabb együttmûködési és gazdasági kapcsolatokra számíthatnak — jelentette ki Javier Solana NATO- fôtitkár a Süddeutsche Zeitung német napilap pénteki számában.
Solana felhívta a térség demokratikus erôit, hogy segítsék a társadalmi és politikai élet újjáépítését. A fôtitkár bízik abban, hogy a szerbek végre "az olyan modern értékek felé fordulnak, mint a béke, a tolerancia, és az integráció", hiszen egyre több szerb érti meg, hogy mit is tett a hatalom a nevükben.
"Mielôtt a hosszútávú stabilitás megvalósításával kezdenénk foglalkozni, három célt kell elérnünk" — mondta Solana. Egyrészt a KFOR-nak biztonságos környezetet kell teremtenie minden ott élô számára, másrészt a nemzetközi intézményeknek készen kell állniuk a tartomány újjáépítésének megkezdésére, hogy lerakhassák a növekedés és politikai stabilitás alapjait. Ezenfelül minden koszovói polgár számára jogállami körülményeket kell teremteni.
Vajdasági reagálás az amerikai törvényjavaslatra
Külföldön nem olyan rosszak a vajdasági magyarság problémáinak megoldását célzó autonómiatörekvésekkel kapcsolatos reagálások, mint ahogyan az egy hete a sajtóból értékelhetô lett volna — mondta Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke az MTI-nek.
Az amerikai szenátus külügyi bizottságában elfogadott törvényjavaslatra reagálva Józsa László úgy vélte, hogy a szarajevói stabilitási értekezlet elôestéjén ez fontos esemény. — Nem alaptalan reményeket táplál bennünk azon álláspont helyességét illetôen, hogy a nemzetközi közösségnek olyan kisebbségi problémákkal is kell foglalkoznia, amelyek még nem lángoltak fel — mondta az alelnök.
Józsa László szerint az önkormányzati jogok kérdésében a vajdasági magyarság elsôsorban a nemrég kidolgozott háromszintû autonómiakoncepciót fogja javasolni. — Ez egy párbeszédre készített platform, amelynek ilyen értelemben egy átmeneti rendezésbe illeszkedô megoldás kiindulópontjává kell válnia — tette hozzá.
Az autonómiakoncepció belgrádi elfogadásának esélyeit az alelnök még nem tartja pontosan felmérhetônek. "Igazán értékelhetó" reagálást a hatalom irányából nem kaptak, de Józsa László korántsem kívánta kizárni, hogy akár a jelenlegi (jugoszláv) vezetés is érdeklôdést mutathat a koncepció megvitatására a vajdasági magyarság vezetôivel.
— Ugyanakkor pontosan kell felmérnünk, hogy politikai értelemben mi célszerû: a jelenlegi vezetéssel tárgyalni, vagy megvárni Szerbia demokratizálódását. Ma ez utóbbi tûnik ésszerûbbnek, ám kérdés, hogy a demokratizálódás milyen közelinek várható — mondta.
Józsa László "elsô lépésben" nem vár nagy áttörést a szarajevói értekezlettôl, de úgy vélte, hogy a tanácskozás következményei hallatlanul fontosak lehetnek. — Az emberi jogok, ezen belül nyilvánvalóan a kisebbségi jogok és általában a demokratizálás a rangját megilletô helyet kapja meg az értekezlet utáni nemzetközi politikai életben. Itt kell majd keresnünk helyünket — hangsúlyozta.
Gelbard Milosevic menesztésérôl
Robert Gelbard, Bill Clinton amerikai elnök balkáni különmegbizottja csütörtökön a szenátus külügyi bizottsága elôtt leszögezte: Slobodan Milosevic jugoszláv elnök megbuktatását magának a balkáni ország lakosságának kell elérnie, mégha az amerikai diplomáciai igyekszik is gyengíteni a belgrádi rendszert és bátorítani annak ellenzékét.
Gelbard hangsúlyozta: a szerbiai változásoknak belülrôl kell kibontakozniuk, és azokat nem szabad kivülrôl elindítani.
A különmegbizott azt követôen hangoztatta ezt, hogy a bizottság áldását adta arra a törvénytervezetre, amely súlyos gzadasági büntetôintézkedésekkel sújtaná Milosevic rendszerét, és 100 millió dollár segélyt helyez kilátásba a jugoszláv vezetô ellenzékének.
A törvénytervezetet el kell fogadnia a szenátusnak, a képviselôháznak és az elnöknek. Az AFP jelentése szerint a tervezet a Fehér Ház támogatását élvezi.
Gelbard szavai szerint az Egyesült Államok erôsíteni tudja a szerb ellenzéket, segítheti a független tömegtájékoztatás fejlôdését, de magának a szerb népnek a lelkületét nem tudja megvásárolni.
Gelbard rámutatott arra is: a múltban a szerb ellenzék megosztottsága volt a legnagyobb akadálya annak, hogy Milosevicet menesszék. Így tehát — fejtegette — tanulni kell a múltban elkövetett hibákból.
Pénteken végleg hazatért Koszovóba az erôszakot elvetô albánok vezetôje, Ibrahim Rugova.
A Rómából érkezô politikus Pristina repülôterérôl egyenesen saját házába ment, és újságíróknak csak annyit mondott, hogy "családjával együtt végleg visszatért". Programjáról egyelôre nem tudni.
Rugova, aki a NATO légi hadjárata alatt hagyta el Jugoszláviát, július 15-én egyszer már hazalátogatott, de csak pár órát töltött Pristinában. Távollétét fô politikai ellenfele, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg élén álló Hashim Thaqi saját pozícióinak erôsítésére használta ki. Az 1998-ban nem hivatalosan Koszovó elnökévé választott Rugova népszerûsége csökkenôben van azóta, hogy a háború alatt békülékeny kijelentéseket tett, bár még ma sem tudni, hogy kényszerbôl, vagy saját jószántából.
A kormány jóváhagyta azt a tervet, amelynek értelmében a csôdbejutott Bancorex állami bankot beolvasztja a Román Kereskedelmi Bankba (BCR). Bukarest ezzel a döntésével teljesítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fô követelését. Az IMF a Bancorex bezárását vagy eladását szabta feltételül újabb készenleti hitelének megadásához.
A kormány pénteki sajtóközleménye szerint a Bancorex aktíváit a szintén állami tulajdonban lévô (BCR) veszi át. Ezzel az ország elôször döntött állami tulajdonú pénzintézet felszámolása mellett. A kormány döntésének megvalósítása várhatóan egy hónapot vesz igénybe.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa szombaton dönt a Bancorex mûködési engedélyének megvonásáról. A Bancorex és a BCR részvényesei pénteken találkoztak, hogy döntsenek az összevonásról.
A Bancorex az elmúlt tíz évben összesen 1,2 milliárd dolláros veszteséget halmozott fel. A pénzintézet az év elején került csôdhelyzetbe, mert mint megállapítást nyert, kintlevôségeinek mintegy 70 százaléka behajthatatlan. Ilyen hitelekkel finanszírozták a gyengélkedô állami vállalatokat, az olajipar veszteséges import- és exportügyleteit. Emellett a kormányhoz közel álló vállalatok is jelentôs hiteleket kaptak, amelyeket soha nem fizettek vissza. Márciusban a bankot a Román Nemzeti Bank különleges igazgatása alá helyezték.
A kormányfô pártelnöki ambiciói
Valóságos politikai bombaként robbant csütörtökön este Radu Vasile kormányfônek az a bejelentése, hogy a következô választásokon a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökeként hajlandó csak indulni, s komolyan lehetségesnek tartja a jelenleg ellenzékben lévô baloldali erôkkel a kormányszövetséget.
A Reuters brit hírügynökségnek adott interjút a csütörtök esti rádió és tévéhíradók ismertették. Az interjúban Vasile leszögezte, hogy kész pártját a választásokra vezetni, de csak a parasztpárt elnökeként. Az ország problémái annyira összetettek, hogy Romániának stabilitásra és folytonosságra van szüksége a társadalmi béke alapján. "Ezt csak a baloldallal való koalícióval lehet elérni, s én nagyon is lehetségesnek látom ezt a koalíciót" - tette hozzá.
A miniszterelnök teljesen váratlan kijelentése alapos zavart okozott a kormánykoalíció soraiban, míg a legjelentôsebb ellenzéki erô, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának elnöke, Ion Iliescu melegen üdvözölte Radu Vasile nyitását.
Magyar-román kormányközi vegyes bizottság
A két ország kapcsolatai minden területen erôsödnek, fejlôdnek, a magyar-román viszony jó szakaszban van — hangsúlyozta Martonyi János magyar külügyminiszter pénteken Bukarestben a magyar-román kormányközi vegyes bizottság harmadik ülésének befejezése után.
A bukaresti ülésen, melyen a tárgyalóküldöttségeket a két társelnök, Martonyi János magyar és Andrei Plesu román külügyminiszter vezette, áttekintették a két ország közti kapcsolatok minden területét, számba vették a tavaly októberben Budapesten tartott ülés óta elért eredményeket, a megoldásra váró feladatokat.
Az ülés befejezése után tartott közös sajtóértekezleten Martonyi János bejelentette, hogy a magyar fél hivatalos jegyzék formájában is megerôsítette a csíkszeredai magyar fôkonzulátus felállítására vonatkozó kérését, s román részrôl közölték: ennek nincs akadálya. A magyar külügyminiszter hozzátette, hogy Magyarország készségesen hozzájárul új román fôkonzulátus megnyitásához bármely magyar városban.
A mostani megállapodások közül mindkét külügyminiszter kiemelte, hogy elvi egyetértés van a magyar-román megbékélési emlékpark Aradon történô kialakításáról. A tervek szerint ebben az emlékparkban kerül majd ismét felállítására az aradi vértanú tábornokok szoborcsoportja az 1989-es román forradalom szobrával együtt. Ennek az emlékparknak az alapkövet már akár ebben az évben elhelyezhetik a miniszterelnökök — hangsúlyozta Martonyi János.
Az emlékpark kialakításával kapcsolatos kérdéseket szakértôi bizottság tisztázza majd, csakúgy, mint a Gozsdu Alapítvány egykori magyarországi ingatlanjainak ügyét — közölte Andrei Plesu. A Gozsdu Alapítvánnyal kapcsolatban Martonyi János arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérdés megoldása a vagyonjogi igények kölcsönös lemondásának egész ügyével függ össze: az errôl kötött 1953- as egyezményt hatályon kívül lehet helyezni, de ebben az esetben automatikusan felélednek a magyar vagyonjogi igények is.
A magyar külügyminiszter pozitív lépésnek értékelte az új román oktatási törvény megszületését, és ismételten üdvözölte, hogy Radu Vasile román miniszterelnök Orbán Viktor magyar kormányfôvel tartott találkozóján kijelentette: a magyar nyelvû állami egyetem alapításához adott a jogi keret Romániában.
A kormányközi vegyes bizottság ülésén szó volt egyebek között új határátkelôk megnyitásáról, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésérôl, a katonai és a környezetvédelmi együttmûködésrôl, valamint az autópálya-építési programról.
Újságírói kérdésekre válaszolva Andrei Plesu a megoldásra váró kérdések közül a két ország kereskedelmi mérlegének kiegyenlítését említette elsô helyen. A Gozsdu Alapítvány ügye mellett a Magyarországi Román Ortodox Egyház státuszának tisztázásáról, a magyarországi román iskolák finanszírozásáról, a magyarországi román önkormányzatok helyzetének rendezésérôl szólt.
Plesu kitért arra is, hogy a bukaresti magyar, illetve a budapesti román kulturális központ épületének bérleti díjáról kölcsönösen lemondhat a két fél, de ehhez még tisztázni kell a bukaresti épület tulajdonjogával kapcsolatos problémát.
Martonyi János nem kívánt leltárt készíteni a megoldásra váró problémákról. Azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a megállapodások gyakorlati végrehajtását tartja fontosnak. Egyes területeken a határozatokat nem követik a gyakorlati lépések — mondta, példaként említve azt, hogy az elkobzott egyházi ingatlanokról a román kormány már több határozatot hozott, de a romániai magyar történelmi egyházak eddig csak három ingatlant kaptak vissza.
A nemzetközi kérdéseket illetôen Andrei Plesu azt hangsúlyozta, hogy a két fél álláspontja azonos a NATO és az Európai Unió bôvítésének kérdésében, a koszovói válság és a délkelet-európai stabilitási egyezmény megítélésében.
A magyar külügyminiszter az észak-atlanti szövetség nevében is köszönetet mondott azért a támogatásért, amelyet Románia a NATO jugoszláviai fellépéséhez nyújtott. Koszovó után Románia NATO-tagságának esélyei erôsebbek lettek. A magyar kormány köszönetét tolmácsolta azért, hogy a román vezetés gyorsan és rugalmasan hozzájárult a magyar KFOR-erôk román területen való áthaladáshoz.
Magyarország szorgalmazza, hogy az EU Helsinkiben megtartandó csúcsértekezletén az összes jelölttel való tárgyalások valamilyen formában történô megkezdésérôl hozzanak döntést. A magyar kormány emellett minden fórumon szorgalmazza, hogy Románia kerüljön le a schengeni térséget illetôen a vízumkötelezett országok listájáról - mondta a magyar külügyminiszter.
Elmaradt Martonyi János és Radu Vasile péntekre halasztott találkozója is. Az eredeti tervek szerint a román kormányfô csütörtökön fogadta volna a magyar külügyminisztert, de akkor a kormány elhúzódó ülése miatt Victor Babiuc államminiszterrel folytatott megbeszélést Martonyi János. A péntekre halasztott találkozóra azért nem kerülhetett sor, mert a jövô évben esedékes romániai választásokról tett kijelentéseivel Radu Vasile olyan belpolitikai vihart kavart, hogy pénteken ez ügyben akadtak halaszthatatlan elfoglaltságai.
Augusztus elsejétôl új közszállítási stratégia
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a Helyi Közszállítási Rt. között létrejött szerzôdés értelmében augusztus elsejétôl új közlekedési stratégia lép életbe. Ennek megfelelôen autóbuszok 18 útvonalon járnak, a maxi-taxisok pedig kilencen szolgálják ki az utazóközönséget. A harmadik fél — a maxi-taxis cégek — azonban megtagadta a szerzôdés aláírását.
A lapunkban is napvilágot látott közlemény szerint Chiorean Emil, a közszállítási vállalat igazgatója hétfôtôl az új útvonalakon indít 80 autóbuszt. A Népújságnak nyilatkozva elmondta, abban az esetben, ha a maxi-taxisok nem tartják tiszteletben a temesvári Veltona Kft. által összeállított közlekedési tervet, drasztikus intézkedésekre is elszánta magát. Ezzel szemben a maxi-taxisok nem hajlandók lemondani a múlt évben versenytárgyalás útján elnyert útvonalakról. Hornet Victor, a Tudortrans adminisztrátora elmondta, július 6-án fellebbezést nyújtottak be a polgármesteri hivatal jogi szolgálatához az ez évi, április 29-i tanácsülésen hozott 66-os számú határozatra vonatkozóan. A 30 napos válaszidô augusztus 5-én jár le. "Abban az esetben, ha válasz nélkül hagyják fellebbezésünket, a bírósághoz fordulunk" — nyilatkozta Hornet Victor.
Ezzel párhuzamosan a városi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyták a Helyi Közszállítási Rt. és a városi tanács közötti társulási szerzôdés megkötésére vonatkozó tervezetet, melynek értelmében a városi tanács 20 autóbusz beszerzésével vesz részt a társulásban. A közszállítási vállalat autóparkjának 65 százaléka meglehetôsen elavult. A düsseldorfi közszállítási cég által megvételre ajánlott 8 éves jármûvek 30-50.000 márkába kerülnek. Ami — a tanácsülésen bemutatott indoklás szerint — jóval elônyösebb, mint a bukaresti Grivita illetve Rocar Rt., valamint a magyarországi Ikarus ajánlatai (183.000—300.000 márka). A 20-25 százalékos elôleg lefizetése után a fennmaradó összeget 3-5 év alatt kell törleszteni. Az autóbuszokat 1999 harmadik negyedévében hozzák a megyeszékhelyre.
Mindenképpen hasznosnak tûnik az a kezdeményezés, amelynek megvalósítására a csütörtöki megyei tanácsülésen hoztak határozatot. Ahogy a megindoklásban is olvasható — s errôl bárki a helyszínen is meggyôzôdhet —, folyamatos a Maros pusztulása. Holott különösen a folyó felsô folyása megyénk egyik legszebb turisztikai övezetét képezi. A terv célja, hogy gátat vessenek a homok- és kavics ésszerûtlen kitermelésének, s védett területté nyilvánítsák a Maros völgyét a Román Akadémia által láttamozott dokumentáció alapján. A kezdeményezô a megyei tanács mezôgazdasági, erdôgazdálkodási, vízügyi és környezetvédelmi szakbizottsága, amely a községgazdálkodási igazgatósággal együtt kidolgozza a többi Maros menti megyével való együttmûködés tervét. Az Akadémiához felterjesztendô dokumentáció összeállítását az említett megyékkel való társulást követôen tervezik.
Addig is ideiglenes felügyelet alá helyezik az övezetet, s a helyhatóságoknak, a vízügynek, valamint a környzetvédelmi ügynökségnek kell eljárnia a törvénysértôkkel szemben. Ez utóbbi két szervnek a megyei tanáccsal közösen végzett ellenôrzései ugyanis a Maroson mûködô homok- és kavicskitermelô állomások tevékenységében súlyos rendellenességeket állapítottak meg.
A megyei tanács határozatának érvényébe lépését követôen a dokumentáció összeállításáig nem adnak engedélyt újabb kavicskitermelô állomások létesítésére, a vízügyi kirendeltség, valamint a környezetvédelmi ügynökség pedig ellenôrizni fogja a jelenlegi kitermelô pontok mûködésének törvényességét.
A tervvel kapcsolatosan a tanács ülésén a Vízügyi ÖV igazgatója fejtette ki álláspontját, mely szerint csak a vízügynek kellene engedélyt adni a kitermelésre.
A környezetvédelmi ügynökség vezetôje szerint nem szükséges védett övezetté nyilvánítani a Maros mentét, hisz a folyót és partjait törvények védik a lepusztulástól, amelyeket csak be kellene tartatni. Különben is ezt az eljárást nem valaminek a lepusztulásáért, hanem valami különleges természeti jelenség védelméért lehet kezdeményezni — vélekedett Stefanescu Danut igazgató.
Ennek ellenére a megyei tanács egyhangúlag megszavazta a Maros védelmére kidolgozott Pro Maris tervet.
A Demokrácia Kollériumának zárórendezvénye
Tegnap délben tartotta záróülését a Demokrácia Kollégiuma, ötödik alkalommal búcsúztak végzôs kollégisták. Rendhagyó ez a búcsú, mert immár hagyománnyá vált, hogy tanácsülést tartanak, amelyen konkrét javaslatokat hoznak Marosvásárhely fejlesztése és szépítése érdekében. A tegnapi tanácsülésen, amelyet Mircea Suhareanu, a PEL titkárának üdvözlô szavai vezettek be, városrendezéssel és községfejlesztéssel kapcsolatos határozatokat fogadtak el a Somostetô, a Víkendtelep, a városi park, a szabadtéri színház, Marosvásárhely tisztasága, zöldövezeteinek kiépítésére vonatkozóan. Példás fegyelemmel, kellô komolysággal végezték feladatukat az ifjú "tanácsosok", nem fulladt botrányba, nem húzták el az idôt a végtelenségig a meddô vitákkal.
A tanácsülést követôen Csata Ernô tanácsos és Fodor Imre polgármester szólt a végzôsökhöz, hangsúlyozva, hogy javaslataik alapjában véve jók, a tanács és a polgármesteri hivatal odafigyel ezekre, s felhasználja a kérdések vitája során.
A tanácsülésen jelen lévô Smaranda Enache, Románia finnországi nagykövete üdvözölte a fiatalokat, és sikeresnek nevezte a kollégium munkáját. Ezután osztották ki a diplomákat, és minden végzôs diák egy-egy csokor virágot is kapott. Kovács Gyöngyvér programtervezô, a Pro Európa Liga általános menedzsere, a Népújság kérdésére elmondta: — Most, amikor a Demokrácia Kollégiumának az V. évfolyama is zárta elôadássorozatait, visszagondolok, hogy mi volt 1994-ben, amikor egy új program indult a Pro Európa Ligánál: a DK-program. Ez tulajdonképpen Smaranda Enache asszony ötlete volt. Nagyon jó ötlet volt, s ezt bizonyítani is tudom azzal, hogy azóta a kollégiumot több mint 100 ifjú elvégezte. Ez nemcsak egy számadat: érdekes elôadásokon vettek részt, de ennél is fontosabb számukra, hogy Romániából jeles személyiségeket hívunk meg. Nem kell másra gondolnunk, mint például egy Renata Veberre, Dan Pavelre, Cristian Pârvulescura, vagy Frunda Györgyre, de nem is az a fontos, hogy személyiségek eljönnek és elôadásokat tartanak, hanem fontosabb az, hogy emberközelbe kerülnek a kollégistákkal, dialógus alakul ki közöttük.
Szomorúan gondolok mindig arra, hogy megint befejezte 24 diák a kollégiumot, de öröm számomra, hogy immár 112 fogadott gyerekem van. Olyan jó barátság alakul ki közöttünk, és jólesik, amikor megbeszélik velem a problémáikat, tehát barátok maradunk. Emellett látom, hogy hasznukra válik, gyarapodik az általános mûveltségük azáltal, hogy kollégisták voltak.
Nem szeretted az olyan szövegszegmentumokat, hogy pl. "Isten áldása kísérjen utadon...", barátkozásaink inkább az életrevalóság szellemében zajlottak, sokkal többre becsülted azt a röpke "gesztusomat", amikor egyik novellapályázatára az Igaz Szónak egy Réti Erzsébet nevû szerzô jelentkezett "neonaturalista" vétetésû Parasztnovellájával, melyet végül (nevem alatt) a semminél is semmibbet mondó Hétvége címmel adott közre a folyóirat. Téged riasztott a szerkesztôség, és becsülettel összetelefonáltad a kis erdélyi félvilágot: hátha rátalálsz az olyannyira áhított Új Írónôre (Kozma Marit valamiért nem tartottátok egészen fenoménnak). És miután mindenfelé negatív lett a válasz, csodás trükkel (hogy ti. bizonyára Bölöni b-szik ki így veletek) kapcsoltattad Korondot, ahol akkoriban tengôdtünk gyermekestôl, de szerencsémre nem Bözsit kaptad kagylóra, s így elsô kézbôl tudhattam meg: palotaforradalom lesz Igaz Szóéknál, mert Gyôzô mindenáron új nôi szerzôt szeretett volna avatni, elvtársi folyamodások is tétettek, hogy méltó legyen a sokoldalúan fejlett szocialisztische társadalomhoz a buli; und was, minden füstbe illant. A pályázati díjat postán küldték el, felét a nejem kapta a szíves becsapásért, másik felét empatikusan ittuk el a cimborákkal a korondi korcsomában.
A szerkben sokáig fungált a szent meggyôzôdés, hogy új tehetséget fedeztek fel a Réti Erzsébet személyében, aki well, ráadásul bizonyára szép is. Palotaforradalom nem lett, azt sem tudom, hogy miféle laskát kaptál az egész ügyért, Laci. Azt tudom, hogy soha nem vetetted a szememre, mért nem volt szoknya rajtam. Miért csaptam be a T. zsûrit. (Mert rég nem hittem semmiféle ilyen zsûri tárgyilagosságában, és nem is ez volt ez elsô csalimesém.) Soha zokszóval nem illettél ezért a "kicsapongásért", holott tartanod kellett a hátad meggondolatlan gesztusom miatt. Hanem jót mulattunk a dolgon, Te pedig nagyjából azt mûvelted, amit az írógép elôtt késôbb már csak igen ritkán: meséltél.
Veszekedtünk is, paraszti érveléseim nem jutottak el franciakulcsos precizitású ítéleteidhez. Holott Seres Ákos is tapasztalhatta, miként mûködik egy ajtóba vágott dugóhúzó, ha a gazdája egy krémest kér, mustár nélkül.
Kedves Kapitány, belôled mindent értek, a hajózásaidat kivéve. Bocsáss meg ezért. Most, hogy mindjárt tengerre szállsz, üdvözlöm dagadó szívedet és makulátlan vitorláidat!
Augusztus elsején 80. éve, hogy megalakult a román hadsereg elsô tankzászlóalja. Ez alkalomból a vásárhelyi tanklaktanya udvarán ünnepi megemlékezést tartottak. Jelen voltak a megyei és városi elöljáróságok, tartalékos tisztek, a rendôrség, csendôrség, tûzoltóság, polgárôrség, fogház, valamint különbözô politikai pártok képviselôi.
A katonai ceremóniát Virgil Lacatusu alezredes, a 2-es harckocsidandár parancsnokának köszöntô beszéde nyitotta. Istentisztelet következett, majd felolvasták Degeratu Constantin dandártábornok, a Román Hadsereg vezérkari fônöke üzenetét. Beszédében Dorin Florea prefektus a hadi felszerelés korszerûsítésének szükségességét emelte ki. Véleménye szerint figyelembe kellene venni, hogy világszerte háborúk dúlnak, s ennek szellemében kell hogy történjen a sorkatonák kiképzése.
Több mint húsz díszoklevelet, emlékplakettet nyújtottak át a dandár soraiban szolgált és szolgáló tiszteknek. Az ünnepséget megelôzô idôszakban hat sportágban szerveztek vetélkedôket a belügyminisztérium valamennyi alakulatának részvételével. A legjobbakat a tegnap oklevelekkel jutalmazták. Elsô helyezést értek el: asztalitenisz, futball, távfutás és célbalövés — 2-es tankdandár, tenisz — megyei rendôrfelügyelôség, sakk — Román Hírszerzô Szolgálat. A csapatok szerinti kiértékelôn a tankosok vitték el a pálmát (a serlegen, oklevelen kívül 300.000 lejjel díjazták ôket), második helyezést a SRI, harmadikat a vásárhelyi börtön csapata ért el.
Az alakulatok zeneszóra vonultak fel, majd a laktanya udvarán felállított emlékmûvet leplezték le, melyen a következô szöveg olvasható: "A 80 éves megalakulás emlékére — 1999. augusztus 1.".
Az ünnepség a nyárádtôi lôtéren harci és ügyességi bemutatókkal zárult.
255 éve, 1744-ben született JEAN-BAPTISTE ANTOINE DE LAMARCK francia természettudós, botanikus, zoológus. A biológiai fejlôdéselmélet legjelentôsebb képviselôi közé tartozott, a szerves természet egységes voltát hangsúlyozta, nézeteit a determinizmus jellemezte. (1829-ben hunyt el.)
95 éve, 1904-ben született BÁLINT SÁNDOR néprajzkutató, róm. kat. pap. Fô kutatási területe az alföldi nép élete, néprajza, történelme, irodalma és mûvészete, a magyar róm. kat. vallási néphagyomány volt. (1980-ban hunyt el.)
200 éve, 1799-ben halt meg ETIENNE JACQUES MONTGOLFIER francia feltaláló. 1782-tôl kezdett testvérével kísérletezni a léggömbkészítéssel. Az elsô szabad léggömbrepülés emberrel 1783. nov. 21-én zajlott le Párizs mellett. (1745-ben született.)
125 éve, 1874-ben született NAGY BALOGH JÁNOS festô, grafikus. Képeit plasztikus formavilág, lényegretörô, monumentális szemlélet jellemzi. (1919-ben hunyt el.)
115 éve, 1884-ben született ROMULO GALLEGOS venezuelai író, a XX. század egyik legnagyobb latin-amerikai írója. Regényeinek központi témája a trópusi környezet a maga barbár szenvedélyeivel, veszélyeivel, nyugtalan embereivel. (1969-ben halt meg.)
65 éve, 1934-ben hunyt el PAUL VON HINDENBURG német hadvezér és államférfi. Az elsô világháborúban a keleti, majd az összes német haderôk fôparancsnoka volt. 1925-ben birodalmi elnökké választották. Az egyre növekvô belsô válság nyomására 1933-ban Hitlert nevezte ki birodalmi kancellárrá, aki Hindenburg halála után az elnöki hatalmat is magához ragadta.
310 éve, 1689-ben született gr. BERCSÉNYI LÁSZLÓ, Miklós fia, Franciaország marsallja. II. Rákóczi Ferenc testôrségének tagja volt. A szatmári béke (1711) után Franciaországban élt, megszervezte a Bercsényi-huszárezredet és a francia huszárságot. Nevét ma a francia légierô egyik ejtôernyôs ezrede viseli. (1778-ban hunyt el.)
95 éve, 1904-ben született MAJOR MÁTÉ építész, építészettörténész. Fôként a modern építészet történetével, elméletével és népszerûsítésével foglalkozott. (1986-ban halt meg.)
160 éve, 1839-ben született WALTER HORATIO PATER angol író, esszéíró. Írásaiban a l'art pour l'art és az epikureizmus elsô angol terjesztôje. Nézetei nagy hatással voltak a századforduló mûvészeire. (1894-ben halt meg.)
115 éve, 1884-ben született BALÁZS BÉLA író, költô, filmesztéta. A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi c. mesejátékai alkotják Bartók mûveinek szövegkönyvét. (1949-ben hunyt el.)
95 éve, 1904-ben született WITOLD GOMBROWICZ lengyel író. 1939-tôl Argentínában élt. A lengyel irodalom groteszk irányzatának képviselôje, a groteszk torzítás és a nyelvi paródia eszközeivel hadakozik a látszatimádat és az üres frázisok ellen. (1969-ben hunyt el.)
155 éve, 1844-ben született ILJA JEFIMOVICS REPIN orosz festô. A XIX. sz.-i orosz realizmus kiemelkedô személyisége volt, kitûnô portréfestô. Politikai és történelmi eseményeket, a népéletbôl vett jeleneteket is festett. (1930-ban halt meg.)
60 éve, 1939-ben hunyt el CHARLES DU BOIS francia irodalomtörténész. Kritikai esszéi a szellemi és erkölcsi értékek elsôdlegességét hangsúlyozzák az irodalmi mû létrejöttében. Korának egyik legnagyobb hatású kritikusa volt. (1882-ben született.)
190 éve, 1809-ben született ALFRED TENNYSON angol költô, drámaíró, "a melankólia legnagyobb angol költôje" (T. S. Eliot). Verseiben a romantika hatása érzôdik. Király-idillek c. elbeszélô költeményének nyelvi pompája jelentôs hatással volt a fiatal Babitsra, Kosztolányira, Szabó Lôrincre. (1892-ben hunyt el.)
30 éve, 1969-ben hunyt el THEODOR ADORNO német filozófus, szociológus, esztéta. A modern világ egyedül hiteles mûvészi megragadásának a szubjektum fenyegetettségének és visszafordíthatatlan pusztulásának megjelenítését tartotta. (1903-ban született.)
165 éve, 1834-ben hunyt el JOSEPH-MARIE JACQUARD francia selyemszövô mester, a bonyolult mintázatú szövetek szövésére alkalmas Jacquard-szövôgép feltalálója. (1752-ben született.)
Vásárlásaink alkalmával gyakorta a szubjektív tényezôk is befolyásolnak valamilyen látvány vagy élmény hatására állapodunk meg egyik másik üzletnél. Lehet a bolt külalakja, tisztasága, a berendezés, az eladó magatartása a termék elhelyezése. Jó néhány helyen mindezen tényezôk által csábításnak vagyunk kitéve. Vidéken ritkaság az ilyen üzlet, ám néhol elôfordul. Lásd Berekesztúron, Magyaroson, Selyében. Meglepetés valójában akkor ért, amikor Nyárádmagyaroson a Nagyi vegyesboltban vásároltunk kenyeret. Az eladó magyarázta, hogy a helybeliek minden itt vásárolt ötödik kenyér után kis tombolajegyet kapnak, amellyel sorhúzáson vehetnek részt. A szerencsés nyertesek jelentôs pénzösszegekhez jutottak és jutnak. Megkérdeztük az elárusítótól, ki az a vállalkozó, aki három eldugott faluban nyitott ilyen elegáns vegyesboltot. Akkor hallottunk elôször Tôkés Zoltánról. A véletlen hozott össze vele a nyárádmagyarósi polgármesteri hivatalban. A megvalósításai alapján nem hittem volna, hogy csupán 31 éves. Aztán a meglepetések sora következett. Alapszakmája elektrotechnikus, 1990-ben az adott gazdasági körülményeket véve figyelembe, a saját vállalkozása beindítása mellett döntött. Magyaróson a mai Nagyi vegyesbolt épületében a nagyszülei laktak. Nagyapja egész életében egy kis üzlet megnyitására vágyott. Gyakorlatilag ez volt az alapvetô indíték arra, hogy bekapcsolódjon a vidéki kereskedelmi hálózatba. A három kis üzletben a napi átlagos forgalom értéke 1,5 millió lej. Annak idején megyénkben a legtöbb kisvállalkozás kereskedelmi jellegû volt (üzlet, bár), kevesen mertek a termelés területén próbálkozni.
— Nagyon sokat kell küszködni a három üzlet ellátásával, emellett nagyon sok a mellékköltség. Romániában a gazdasági helyzet annyira zavaros, hogy nem tudni, megélhetek-e csak a három üzlet mûködtetése nyomán. Semmiképpen nem találtam választ erre a kérdésre. Emiatt és mert abban az idôszakban még nem volt konyhabútorunk a lakásban, vásároltam egy körfûrészt. Egy barátom segítségével elkészítettük a konyhabútort. És megszületett az asztalosmûhely létrehozásának ötlete. Családom és én is Marosvásárhelyen lakunk, természetes, hogy az asztalosmûhelyt a Közítársaság téren nyitottuk, amikor az egyik forgalmazónak megtetszett egy általam készített kenyérdoboz, amibôl nagy mennyiséget rendelt. Ma megrendelések alapján gyártunk szobabútorokat, belsô felszereléseket. Három szakembernek biztosítottam munkahelyet. Az asztalosmûhely mintegy fedezi a kereskedelmi tevékenységünket. Személyesen nem bízom abban, hogy a kereskedésbôl hosszú távon meg lehet élni. Ezzel szemben a termelés nagyobb biztonságot nyújt, mindenféle szempontból.
— Ennek ellenére betársult egy elektronikai alkatrészket forgalmazó üzlet létrehozásába, amelyet ugyancsak a Köztársaság téren nyitottak.
— Elfelejti, hogy az alapszakmám elektrotechnikus. Nem tagadhatom meg önmagam, gyakorlatilag ott érzem magam igazából otthon, ezért társultam Nagy Ildikóval, Nagy Bélával és Adorjáni Istvánnal.
— Ki végzi a könyvelést, a pénzügyvitelt?
— Nyilván könyvelô foglalkozik azzal, én személyesen számítógépen vezetem a nyilvántartást. Magyarországon végeztem egy menedzsment kurzust, közben pedig tanultam. Sokat adok az önképzésre. És hogy néha az asztalosmûhelyben is dolgozom. Sosem féltem a kétkezi munkától. A piaci ismeretekrôl pedig..., azt megtanultam és már tapasztaltam is, hogy a termelô szempontjából az a legfontosabb, hogy az általa elônyösen termelhetô cikkek iránt miképpen alakul a kereslet. A termelônek ismernie kell saját termelési adottságait, legalább annyira, mint a piacot. Ez a hajtómotorja asztalosmûhelyünkben zajló termelôi munkának.
Magyarországon már régóta gyakorlat, miért ne lehetne nálunk is magától értetôdô dolog az iskolatej? — teszi fel a kérdést Nagy Ernô, a Maros Tejfeldolgozó Vállalat igazgatója. Mint elmondta, ez a dolog már rég dédelgetett terve, hiszen az a pohár tej (sana, kefír stb.), amit egy bizonyos korhatárig az iskolákban naponta kiosztanának, egészséges táplálkozásra szoktatná a gyermekeket abban a korban, amikor a legfogékonyabbak. Nem lehet elhanyagolni a dolog szociális vetületét sem, hisz nagyon sok gyereknek egyáltalán nem jut tízóraira.
Hogy ki fizetné meg az iskolatejet? Az igazgató erre is ajánl megoldást: A Soros Alapítványnál, illetve más hasonló szervezetnél lehetne megpályázni a szükséges pénzt, amivel egyelôre csak egyes — a települések legszegényebb negyedeiben mûködô — iskolák ellátását lehetne biztosítani. A tervhez azonban a tejgyár egyedül nem elegendô, szükséges az illetô tanintézetek közremûködése is, ezek azonban érthetetlen okokból mindeddig elzárkóztak az ötlet elôl.
Iskolai szünidôben vagyunk, hamarosan azonban új tanév kezdôdik. Nem ártana tehát a pedagógusoknak elgondolkodniuk, hogy mekkora nyereséget jelenthet egy ilyen program beindítása, amelyek ha nem is kecsegtet azonnali eredménnyel, távlatokban mindenképpen hasznos lehet. A tejgyár nevében Nagy Ernô igazgató minden támogatásáról biztosítja azokat a tanintézeteket, akik hajlandók lennének megkísérelni megpályázni egy ilyen támogatást. A gyerekek, a felnövekvô generáció egészsége érdekében talán megéri az erôfeszítést.
Alig ért véget a Szabadi úti gyülekezet vonzáskörébe tartozó gyermekek számára szervezett bibliahét, máris indult a következô a Cserealján. Ötödik éve itt tartottak elôször ilyen foglalkozást, Varga László tiszteletes úr lánya, Demeterné Varga Irén kezdeményezésére. És hogy mennyire hatékony a gyermekek nyári "foglalkoztatása", vagyis egyfajta kistáborozás, arra elég megemlítenünk, hogy a Szabadi úti gyülekezetben háromszáz körüli volt a jelentkezôk száma, itt pedig két külön helyiségben, a gyülekezeti teremben és a templomban kellett elhelyezni, korcsoportok szerint is tagolva, a felekezetüktôl függetlenül, szabadon jelentezô gyermekeket. A fiatalosság az, ami ennek a tevékenységnek a fontos jellemzôje lehet: akik a kicsikkel (ovisokkal is, és különösen gimisekkel) foglalkoznak, az a harmincas létszámú csapat, jórészt a kollégiumi református osztály diákjaiból és önkéntes jelentkezôkbôl állt össze. Ezt Gombocz Réka (idéntôl) óvónô mondja, aki Blos Jáni Melinda tanítónôvel egyfajta diszpécserszolgálatot is ellát. Rögtön azzal kezdi: írjuk ide, hogy nagyon köszönik a Szabadi úti gyülekezet IKE-csoportjának a szervezési segítséget.
Élénk, mozgalmas itt a nyár, a gyermekek szívesen jönnek, mert már torkig vannak a tévé áldásaival, a végeérhetetlen szappanoperákkal, és itt nem kérdik, miért jöttek, nincs felekezeti megkülönböztetés, a biblia metaforáit, a hit és a tisztességes élet tanítását pedig egyként fel tudja fogni minden nyílt eszû gyerek. Négy történetben keresték idén a kincset, melytôl életünk értelmet nyer ezen a földön. A foglalkozások sokszínûségérôl oldalakat lehetne írni, ennél érdekesebbnek tûnik most, hoy harminc nyárádtôi iskolás is rendszeresen látogatta a vakációs bibliahét rendezvényeit, köztük heten még ovisok. Porkoláb Levente lelkész és Ildikó asszony kísérte ôket hûségesen, naponta vonatra ültek Nyárádtôn, és mivel errefelé jövet a játszóteret is útba ejtették, sosem kellett névsort olvasni, mi több, amikor egy- két szülô kocsival jött gyermekéért, azok makacsul kitartottak a csapat mellett, nem voltak hajlandók élvezni a megkülönböztetett atyai bánásmódot. Utolsó nap pedig a fagyizás mellett strandprogram is szerepelt a mûsoron, ezt senki sem hagyná ki, ugye.
A kisdiákokkal foglalkozók között nemcsak pedagógusjelöltek vannak, hanem például olyan ifjú is, aki teológiai tanulmányokra készül. Úgy tûnik, körvonalazódik már az a pedagógusi nemzedékváltás, melyet oly sokan szorgalmzanak, nyíltan vagy burkoltan. Ezek a fiatalok már valóban új nép, másfajta raj.
Üdvözöljük ôket.
A statisztikai hivatal adataiból
79 állami vagyonú, 86 magánvállalkozás, 34 vegyes tôkéjû egység és 25 szövetkezet megvizsgálása alapján a Maros Megyei Statisztikai Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy júniusban megyénkben 1.816.128 lej volt a bruttó és 1.458.783 lej a nettó átlagfizetés. Ezt a szintet azonban a gazdaság különbözô területein dolgozók közül sokan nem érik el. Sôt, a mezôgazdasági dolgozók a nettó átlagfizetés felénél alig keresnek többet (1.007.690 lejt). Nem sokkal haladja meg ezt a szintet a bôrfeldolgozók és cipészek (1.069.221 lej), hotelekben és vendéglôkben dolgozók (167.642 lej), textilipari alkalmazottak (1.082.200 lej), fémfeldolgozók (1.115.868 lej), nettó átlagkeresete sem. Az már más kérdés, hogy nem hivatalosan még mennyivel sikerül ezt az összeget felkerekíteni.
Ezzel szemben a kitermelôágazat alkalmazottai átlag 3.189.743 lejbôl, míg az energetikai iparban dolgozók, illetve a víz-, gáz-, hôenergia-elosztók átlag 2.167.040 lejbôl adóznak. Ez némileg javít a megyei átlagon, bár ezekben az ágazatokban komoly létszámcsökkenésre számíthatunk az elkövetkezô egy évben, úgyhogy kevesebben maradnak olyanok, akiknek nem gond kifizetni a folyamatosan növekvô árak mellett mindennapi kiadásaikat.
Még így is jobb helyzetben vannak az alkalmazásban levôk, mint a munkanélküliek, akiknek száma 1999 március végétôl 2.732-vel csökkent. Összesen 29.895 személy szerepel a nyilvántartásban. Közülük azonban csak 10.639-en jogosultak a munkanélküli segélyre. A fent említett csökkenés az általános évi ingadozás következménye, hiszen a nyári szezonmunkák még mindig képesek munkaerôt elszívni, ám az ôszi betakarítási munkálatok lejártával valószínûleg a korábbinál rosszabb állapot vár ránk.
Az év elsô felében 170.002 nyugdíjast tartottak számon, 117.374 közülük öregségi nyugdíjas, 690 rokkantsági nyugdíjban részesül, 328-an jogosultak társadalmi segélyre, míg 51.610-en mezôgazdasági nyugdíjban részesülnek. Ez utóbbi értéke átlag 136.129 lej havonta, míg az öregségi nyugdíj átlagon eléri az 589.574 lejt. Tény, hogy sem az elôbbi sem, az utóbbi nem tudja biztosítani a gondtalan öregkort.
Az infláció pedig vígan folytatja 10 évvel ezelôtt elkezdett, felfele ívelô pályáját, június végére 5,1%-os növekedést érve el egy hónap alatt, illetve 4,6%-os havi átlagot az utobbi hat hónapban.
15,7%-al növekedett az ipari termelés az elmúlt évnegyedhez képest, derül ki a hivatal kimutatásaiból. Ugyanez a mutató a ledolgozott napokhoz viszonyítva 12,7%-ot mutat, de az egy évvel korábbi szinthez képest csak 1,2%-os növekedés tapasztalható. Mindenképpen bizakodásra ad okot az a tény, hogy az általános nyári visszaesés ellenére sem csökkent az ipari termelés. Figyelembe véve azt is, hogy a kereskedelmi mérleg pozitív, azaz, hogy az export értéke11,7%-kal meghaladja az importot, feltételezhetjük, hogy a termelt javak egy részét sikerült értékesíteni és nem csak a raktárkészleteket növelte.
Petôfire emlékezik a Magyar Nemzeti Múzeum
Petôfi Sándor halála 150. évfordulójának hivatalosan megjelölt napján, azaz július 31-én alkalmi tárlattal tiszteleg a költô emléke elôtt a Magyar Nemzeti Múzeum. Az intézmény tájékozatása szerint: a látogatók a múzeum gyûjteményében ôrzött festmények közül többek között Orlai Petrics Soma és Madarász Viktor Petôfi- ábrázolásait tekinthetik meg. A Pollack Mihály tervezte múzeumpalota kupolatermében, a mindössze egy napig tartó évfordulós tárlaton grafikákat is kiállítanak. A múzeum fôbejáratának két oldalán pedig félárbocra eresztik a nemzeti lobogókat.
Jelentôs, 2,85 százalékos eséssel zárt csütörtökön a legnagyobb európai értékpiac. A londoni tôzsdét a Wall Streethez hasonlóan meglepte az aznap közzétett, váratlanul gyenge második negyedévi amerikai munkaerôpiaci költségindex inflációs veszélyt felidézô, erôteljes emelkedése, s a száz kiemelt papír árfolyamát átlagoló FTSE-100 index 179,7 pontos zuhanás után 6117,5 ponton állt meg. Ez négy hónapja nem tapasztalt mélypontnak felelt meg, s a FTSE-100 április 20. óta nem zuhant ekkorát egyetlen jegyzési napon. A londoni tôzsdemutató alakulásában éreztette hatását a piacon forgó egyik legjelentôsebb papír, a Glaxo Welcome 11,4 százalékos, 199 pennys esése is. A gyógyszeripari óriás elôzôleg közölte: nem fogja elérni a korábbi derûlátó jóslatokban szereplô idei bevételt.
Bejegyezték az Országos Kereszténydemokrata Szövetséget
Szerdán a bukaresti törvényszéken a romániai politikai pártok sorába iktatták az Országos Kereszténydemokrata Szövetséget. Az OKDSZ kereszténydemokrata doktrínát valló közép-irányultságú pártként határozza meg magát, elsô kongresszusát pedig ôszre tervezi.
A Petrom Országos Kôolajtársaság az embargó megszüntetése után napi 100 ezer barrel kapacitású kôolajmezôt fog kifejteni Irakban — nyilatkozta a Rompresnek Ion Popa vezérigazgató. Pontosítása szerint a kitermelési szerzôdést bármelyik pillanatban aláírhatják. A két fél közötti tárgyalások 1992-ben indultak be, és a román fél célkitûzése, hogy a szerzôdés az embargó megszüntetése után hatályba lépjen. A kifejtési tervet teljes mértékben a román társaság fogja végrehajtani. Románia kitûnô kôolajipari kapcsolatokat tart fenn Irakkal, a Petrom más — kôolajkifejtô berendezés- és felszerelésgyártó — társasághoz hasonlóan az Irakkal való kapcsolatok felújítását óhajtja — nyilatkozta a kôolajtársaság vezetôje. Irak a második leggazdagabb nyersolajtartalékokkal rendelkezik a világon. 1990 elôtt, amikor az ENSZ olajembargót állított fel ellene, a kôolajexport biztosította Irak kereskedelmi mérlegének 99 százalékát.
Kriminálpszichológus az OTP-rablásról
Nem valószínû, bár lehet, hogy a "whiskysrabló", azaz a szökésben levô Ambrus Attila követte el csütörtökön délután Budapesten azt a rablást, amelynek során egy OTP- fiókból több mint kétmillió forintot zsákmányolt a tettes — vélekedett csütörtökön este az MTI kérdésére Münich Iván kriminálpszichológus, agressziókutató. A szemtanúk szerint a tettes "Tudjátok, ki vagyok, nincs vesztenivalóm!" felkiáltással kezdte a rablást, majd a pénzzel kereket oldott. — Nem kell ahhoz kriminálpszichológusnak lenni, hogy valaki azt feltételezze: nem a "whiskys" követte el a bûncselekményt, ez logikusnak tûnik — mondta Münich Iván. Véleményét valószínûsíti az is, hogy túl nagy kockázatot vállalt volna. Ha nem a "whiskys" követte el a rablást, akkor minden bizonnyal valaki ki akarja használni a "divatot", miszerint népszerû dolog "whiskysnek" lenni — vélekedett Münich Iván.
A budapesti Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség ellenôrzés és laboratóriumi vizsgálat alapján megállapította, hogy a papírdobozos csomagolású, 0,2 literes Sonny fantázianevû (gyártó: Sony Kft.) szûrt almaital egészségre ártalmas vegyi anyagot tartalmaz. Közleménye szerint a Fogyasztóvédelmi Fôfelügyelôség a 000608, azaz 2000. június 8. minôségmegôrzési idejû tétel további forgalmazását megtiltja. A fôfelügyelôség felszólítja a kereskedôket, hogy a termék árusítását azonnal szüntessék be, és az ilyen termékkel jelentkezô vevôket kártalanítsák. A hatóság felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy a sárga alapszínû papírdobozba csomagolt, magyar, szlovák és cirill betûs feliratú 2 deciliteres Sonny almaitalt ne fogyasszák el, és ha lehetôségük van arra, vigyék vissza a megvásárlás helyére.
Pénzbírságra ítélték az amerikai elnököt
Egy amerikai szövetségi bíró a bíróság megsértése miatt 90 ezer dolláros pénzbüntetésre ítélte csütörtökön Bill Clinton amerikai elnököt. Az ítélet az úgynevezett Paula Jones-ügyhöz kapcsolódik. A bíró az ítéletben hangsúlyozta, hogy Clinton "hamisan, félreveztôen és kitérôen válaszolt, amikor Monica Lewinsky volt fehér házi gyakornokhoz fûzôdô kapcsolatáról kérdezték, és ezzel az volt a célja, hogy meghiúsítsa az eljárást". A bünetés összegét az elnök Paula Jones ügyvédeinek tartozik kifizetni hatvan napon belül, annak a többletmunkának az ellentételezéseként, amelyre "hamis, félrevezetô és kitérô vallomásával" kényszerítette rá Jones védôit. Clinton a per során tagadta, hogy molesztálta volna Paula Jonest. Az ügyet peren kívüli egyezséggel zárták le: Clinton 80.000 dollárt fizetett a sértettnek.
Újabb 64 Romániából Csehországon keresztül érkezett illegális határátlépôt fogtak el Ausztriában. A 21 férfit, 20 nôt és 23 gyermeket két kisbuszba zsúfolta a szintén elfogott négy román állampolgárságú embercsempész. A romániai romák Csehországbôl érkeztek Ausztriába, úticéljuk vélhetôen Olaszország lett volna. Az agyonfáradt menekülteket egyelôre átmenetileg elhelyezték, az embercsempészek kihallgatása csütörtökön még folyt. Az illegális határátlépôk sorsa még nem világos, de feltételezhetô, hogy kitoloncolják ôket Csehországból, ahonnan Ausztria területére léptek. A négy embercsempészt valószínûleg Ausztriában állítják bíróság elé.
A Kazahsztánban 9 millió hektárom pusztító sáskajárás immár Oroszországra is átcsapott, ahol olyan területeket érint, amelyeken a húszas évek óta nem láttak sáskát — közölte csütörtökön az ENSZ Élelmezésügyi és Mezôgazdasági Szervezete. A szervezet szerint Oroszországban 1 millió hektárnyi területet borítottak el a sáskarajok, s e térségek zömében nincs elégséges mennyiségû rovarirtó és egyéb védôszer. A FAO szerint a most elszabadult sáskatömeg következô generációja a jövô évi termést is súlyosan veszélyezteti.
Kormánytámogatás a helikopterre?
Már hírül adtuk, hogy a hét elején dr. Raed Arafat, a marosvásárhelyi rohammentôszolgálat vezetôje dr. Dorin Florea prefektussal Svájcba utazott, ahol a tervek szerint nyolc megyét ellátni szándékozó mentôhelikopter beszerzésére tett ajánlatokat vették számba. Több lehetôség közül az Eurocopter és az Ibcol cégek ajánlatait vizsgálták meg. Mint tegnap a kormánybiztostól megtudtuk, a legalkalmasabbnak talált légi jármû ára mintegy 3,5-4 millió dollár, a gép beszerzésének támogatására a prefektus beadvánnyal fordult a kormányhoz.
Drágábban járunk hangversenyre
A megyei tanács határozatának értelmében a szeptembertôl kezdôdô új évadra megemelték a marosvásárhelyi Filharmónia koncertjeinek beléptidíjait. A szimfonikus hangversenyekre való belépésért felnôtteknek 20 ezer, gyerekeknek, tanulóknak, diákoknak és sorkatonáknak 10 ezer lejt kell fizetniük. A rendkívüli hangversenyekre 30, illetve 15 ezer lejbe kerül a jegy. Az egész évadra szóló hangversenybérlet ára 360, illetve 180 ezer lej, a szintén teljes évadra szóló, oktatóhangversenyekre érvényes bérlet 50 ezer lejbe kerül.
A helyi tanács csütörtökön hozott határozatának értelmében megalakították azt a különleges bizottságot, amelynek feladata Marosvásárhely közvagyonának felleltározása lesz. Ennek a leltárnak az elkészítését a tavaly meghozott, a köztulajdon jogi szabályozását leszögezô 213. számú törvény írja elô. A bizottság elnöke Fodor Imre polgármester, tagjai a helyi tanács jegyzôje, a könyvelési-pénzügyi, a városfejlesztési és a helyhatósági igazgatóságok vezetôi. A bizottság elkészítette leltárt augusztus végéig a helyi tanácsnak határozat formájában kell elfogadnia és közölnie a kormány helyhatósági ügyosztályával.
Hétfôn, augusztus másodikán 11 órától a marosludasi Romano Tolah Egyesület székhelyén mutatják be az egyesület mûködtette információs központot, amelyet a Ludas környékén élô romák számára hoztak létre, a Nyílt Társadalomért Alapítvány anyagi támogatásával.
Bajára készülnek az erdôszentgyörgyiek
Az erdôszentgyörgyi községi tanács kirándulást szervez augusztus 16-22. között Bajára, a Küküllô menti nagyközség testvértelepülésére, ahol a küldöttség tagjai részt vesznek a Szent István- napi ünnepségeken. Akit érdekel a kirándulás, a polgármesteri hivatalnál jelentkezhet. A részvétel ára 600.000 lej — tájékoztatott a község polgármestere.
A CONEL marosvásárhelyi fiókegységének közlése szerint augusztus 3-án, kedden 8 és 16 óra között a villamossági hálózaton végzett munkák miatt szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen, a Cornesti, Cerbului, Ana Ipatescu, Alunis, Erdô, Verii, Gábor Áron, Henri Coanda, Papiu Ilarian, Vulcan, Kôrösi Csoma Sándor utcákban. Ez idô alatt a villamossági vállalat szakemberei az érintett utcák fogyasztóit egy frissen felújított transzformátorállomáshoz csatlakoztatják vissza.
A megyei népi alkotási központ és a mûkedvelô képzômûvészek megyei egyesületének közös szervezésében augusztus 1—15. között a Köztársaság utca 9. szám alatti Unirea kiállítóteremben tekinthetô meg Teodor Moraru festômûvész egyéni kiállítása. A tárlat megnyitóját hétfôn, augusztus 2-án 17 órától tartják.
A megyei rendôrfelügyelôségtôl kapott közlés szerint csütörtökön, július 29- én délben fél tizenkettôkor, a 15-ös országút Dédán átvezetô szakaszán a borszéki illetôségû 44 éves T. Vasile a HR 02 KXA rendszámú tehergépkocsival gázolta halálra a 7 éves, fogarasi illetôségû M. A. I.-t. A jelentés szerint a felügyelet nélkül hagyott gyerek egy kerékpárra próbált felszállni, azonban egyensúlyát vesztve a tehergépkocsi elé zuhant, amelynek vezetôje már nem tudta elkerülni a balesetet.
Regionális községi szeméttároló
Regionális szeméttárolót kívánnak létesíteni Erdôszentgyörgy környékén, amely a szomszéd községeket is kiszolgálná. Ebbôl a célból az érdekelt helységek polgármesterei, valamint az illetékes megyei hatóságok augusztus 3-án, kedden ülnek össze, hogy kijelöljék a helyet, illetve biztosítsák a létesítés finanszírozását.
Bezárt az egyetlen marosludasi diszkó
A tulajdonosváltás után bezárt az egyetlen marosludasi diszkó, amely eddig a nem hivatalosan Gödörnek becézett egységben mûködött, egy tömbház földszintjén. Jelenleg a legközelebbi hasonló szórakozóhely Radnóton található. Diszkó hiányában a marosludasi fiatalok esténként a Tûzoltók Parkjában találkoznak.
Ma játsszák a B-osztályos 1999-2000-es labdarúgó-bajnokság elsô fordulóját. 11 órától a marosvásárhelyi ligeti stadionban az ASA együttese az A-osztályból kiesett szatmárnémeti Olimpia együttesét fogadja. A megye másik B-osztályos gárdája, a dicsôszentmároni Chimica csapata szintén otthonában, a temesvári Polival mérkôzik a nyitó fordulóban.
A Német Szövetségi Köztársaság szebeni konzulátusától származó értesítés szerint a képviselet szerdán, augusztus 11-én zárva lesz.
A marosvásárhelyi környezetvédelmi kirendeltség közlése szerint a július 22—28. közötti idôszakban a megyeszékhely térségébôl begyûjtött 56 pillanatnyi és 72 napos levegômintából egyetlen esetben sem észleltek a megengedett határértéket túllépô mértékû szennyezô anyagot. Ezzel szemben a Maros vizébôl Csapónál gyûjtött vízminták közül 3 esetben észleltek a megengedett értéket meghaladó ammónium-, nitrát-, illetve nitrition-koncentrációt, illetve egy esetben a víz szervesanyag-tartalma haladta meg az elfogadott határértéket. A tájékoztató szerint az ammónium-, nitrát- és nitrition-szennyezéseket a marosvásárhelyi Azomures Rt. és a városi szennyvíztisztító idézte elô, míg a szerves anyag megengedett szintjének túllépését az esôzés okozta.
"Szárnysegédem, fényes Gábor angyal!
Végitélet s holtak harsonássa!
Vélem együtt röpke pillanatra,
Jer, tekints az árva földgolyóra,
Mely planétás platnin egyre fortyog,
Mint vakondok túrta percznyi csillag —
S Európa csendes, újra csendes...
Ám tekintsd e megtiport hazákat —
Kétesebbre fordul, óh, Magyarhon,
S fájdalomba bolydul újra Erdély.
Veszni kezd a vélt világszabadság:
Szép magyarló bokrétája kókad!
Nézz le már a pördülô virágra:
Nézz Maros-Vásárhely fôterére,
Majd ezernyolczszáz-negyvenkilenczben,
Látod? Itt a czifra grófi porta,
És amott az ébredô Görög-ház!...
Gyûl a honvéd, gyors huszár, gyalogság,
Trombitáknak ércze szertesajdul!
Hajnalégen gördülô szekérsort,
Hadba szállást, harczi készülôdést
Láthatol... Meg Egressyt, druszádat,
Anynyi dráma bôsz szavalgatóját,
Sebtiben ki nemzetôrnek állt be,
Sanda fátum titkos eszközének —
Illik és dukál, ha színre léphet!
Most is éppeg érzeménykedik, ládd,
Búcsuzódik egy barátja vállán.
Czimborája, kit Békés megyébôl
Ô czibált ki bús Mezô-Berénybôl,
S új csatákba el családja mellôl
Csalta meszsze Csíkon át Bereczkig,
S vitte viszsza Bemnek táborába,
Székelyföldön föl-le futkorászván,
Nos, kihez vak végzetül szegôdött,
Nyílt szivéhez dörgölôdzve — még csak
Egy huszonhat és fél éves ifjú,
Egy poéta... Jól jegyezd meg arczát!"
S folytatá az Isten: "Nagy poéta!
Megjegyezzed! Ô Petôfi Sándor,
Gábor angyal, Bemnek adjutánsa,
Pont miként te nálam, égi küldöncz,
Kit feledni nem lehet sosem, hisz
Egybe-másba hozzád is hasonlít —
Szárnysegédje ô is egy öregnek,
Majdnem atyja már a fürge lengyel!
Majd figyelj rá, jobb ügyelni, mon fils,
Elfeledned nem szabadna végül —
Ô a szellem fényesebb futárja,
Szent szabadság révült hírvivôje,
Márcziusnak éke, láng heroldja,
Ô a nyelvnek édes egy szülötte,
Volt idôknek versbe lényegültje,
Egy egész nép álma eltünôben...
Szinte nincs is, szinte láthatatlan —
S már alig van, szinte puszta lélek,
Mely szavakba villan, szétczikázik."
Hát lenéze akkor Gábor angyal,
S látja tényleg Egressyt, druszáját,
Venni búcsút drága Sándorától...
Légbe puffog pár szinészi bombaszt,
S bárha Sándri menne már, topog még,
Indulóban muszka-lesre Bemmel,
Már loholna atyja hôs nyomában,
Végre menne, kedve nyughatatlan —
Tegnap írt Tordára hitvesének,
Közben apró gyermekére gondolt,
Folyton újabb terveket, jövôt szôtt,
S azt a fránya posztó tiszti gúnyát
Megrendelte végre egy szabónál.
Ejnye, ráér... Hajh, ebadta muszka!
Mintha látnám, hogy porolja el Bem!
Ily mulatságról lekésni vétek...
Gyôzelem kell! Végre gyôzni kéne...
Isten óvjon! Ejsze, vár Segesvár...
Elrohan — s fölugrik egy szekérre.
Néz utána, bámul Gábor angyal:
Nézi, nézi hoszszan — és nem érti.
Semmi rang, se nyakkendô, se sujtás.
Ôrnagyocska fut czivil ruhában —
Rajta könynyü nyári blúz fejérlik,
Vászoning leng, bô polgári nadrág.
Néz utána sziszszenôn az angyal,
Látva látja — s érti mind kevésbé!
Keskeny alkat, kis törékeny ember,
Ám ha szólal, mintha tán harapna...
Füst szakállka, mély szemek, korom haj,
S oly setétes orcza, mint a pernye!
Óh nem — inkább büszke tûz parázsa,
Mintha izzna, fojtva föllobogna...
Fegyverül csak egy pálczát suhogtat.
Kardja sincs, lovát is rég eladta,
Hogy megélni tudjon, míg a Szent Hon
Népvezéri szónokolva lopnak...
Ô szaladt el itt imént csatázni?
Ô, a költô?... Szinte gyermek-ember!
Tiszta gyermek! Tiszta, tiszta ember!
Szóla kedves angyalához Isten:
"Ô Petôfi, fényes Gábor angyal!
Persze gyermek, persze, mert poéta!
Tiszta ember, tiszta sors, legenda!
S mit se sejti — ládd, szivarra gyújt a
Társzekéren, túl Bözöd határán,
Elmerengve át a Gagykeresztjén,
Éjszakára már Szitás-Keresztúr,
Holnap aztán csak dsidás kozákok,
Majd a búni kaptatón az útszél...
Azt a helyet Héjjasfalva táján,
Azt a holtat, arczot ott jegyezd meg,
Angyalom, ha végre riadót fújsz —