|
LI. évfolyam 172. (14224) |
1999. július 26. Kedd |
A nyugdíjak augusztustól való havi 2,3 százalékos kiegészítése nem ígéret csupán — nyilatkozta az idôs korosztálynak nyújtott szociális szolgáltatások megszervezésérôl szóló aknasugatagi szimpóziumon Alexandru Athanasiu munkaügyi miniszter.
Említette a kormány által tett intézkedéseket a nyugdíjak kiegyenlítésére, a magán és állami szociális nyugdíjakat illetô törvénytervezeteket, az Idôs Korosztály Országos Tanácsának megalakulását.
Nyilatkozata szerint a gazdasági reform ütemének függvényében év végén a nyugdíjak értéke 75 százalékban fogja fedezni a pénzhígulást.
Humanitárius cselekedetekben való aktívabb részvételre kérte fel a nyugdíjasszervezeteket és a megyei társadalomvédelmi hivatalokat, továbbá a nyugdíjasok részvételének ösztönzésére a közösség hasznát szolgáló tevékenységekben.
A PETROM országos kôolajtársaság 150-400 lejjel megemelte termékeinek árát, annak ellenére, hogy néhány nappal korábban úgy mondották: augusztus elejéig nem fog drágulásra sor kerülni.
Az üzemanyagok esetében a PETROM a következô árakat szabta meg: 8700 lej a prémium plusz benzin litere, 8400 a prémium benziné, 8200 az ólommentes benziné, és 5320 a gázolajé.
A magán üzemanyag-forgalmazók, mint a Shell, a Lukoil, az Agip és a BP, már július elején megdrágították termékeiket.
Victor Bostinaru, az alsóház külpolitikai bizottságának elnöke hétfôi sajtóértekezletén román—bolgár közös indítványt ismertetett, amelynek lényege a Duna megtisztítása a NATO által lerombolt hidak roncsaitól.
Bostinaru felsôházbeli kollégájával, Gheorghi Prisacaruval együtt részt vett Helsinkiben az EU és a társult országok külpolitikai bizottság- elnökeinek félévi összejövetelén.
A magyar és osztrák honatyák által is elfogadott román—bolgár kezdeményezés arra kéri az uniós tagállamokat, hogy tekintsék kiemelt feladatuknak a Duna mielôbbi megtisztítását a lebombázott hídrocsoktól és e fontos vízi útnak újbóli megnyitását.
A Duna hajózhatatlansága oriási károkat okoz a délkelet-európai országoknak, amelyek hagyományosan a Dunán szállítják áruikat az unió felé — fejtette ki Bostinaru, hozzáfûzve, hogy a térségbeli országok igen nagy árat fizettek eddig is, elszenvedett káraik tetemesek a koszovói konfliktus miatt, míg kártérítésre egyelôre nincs kilátás.
A román és bolgár cégek máris kötelesek kártérítést fizetni a nyugati partnereknek, olyan körülmények miatt, amelyekért egyáltalán nem felelôsek — szögezte le Victor Bostinaru.
Kitért a továbbiakban a csatlakozási tárgyalások ügyére. Rámutatott, hogy a helsinki összejövetelen javasolta: az EU decemberi csúcstalálkozóján kívánatos lenne egy olyan politikai döntés meghozatala, amelynek értelmében az összes, integrálódni óhajtó országgal egyidejûleg kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat.
A Romániával való tárgyalások jövô januárban való megkezdése egyértelmûen azt jelezné, hogy az egyik legfontosabb külpolitikai célkitûzésünk realista és elérhetô, ugyanakkor fenntartaná a lakossági támogatást a reformprogram iránt és felpörgetné a csatlakozási elôkészületeket.
A biztonságpolitikával és a határok biztosabbá tételével járó kiadások messze elmaradnak a gazdasági instabilitás szülte áraktól — magyarázta Bostinaru, kifejtve, hogy a közös biztonság mind az EU tagállamait, mind pedig a jelölt országokat érdekli.
Az illegális kábítószer- és fegyvercsempészet, a tiltott migráció olyan jelenségek, amelyeket a jelölt országok egymagukban nem képesek megoldani, mivel jóval túltesznek gazdasági erejükön.
A hasonló kihívások miatt a balkáni stabilitási paktumra nagy gondot kell fordítani, nehogy nemkívánatos eredményeket szüljön, mint például a délkelet-európai országok elszigetelôdése. Bostinaru szerint e paktumnak van egy rejtett "szépséghibája", nevezetesen az, hogy a Nyugat hajlamos a térséget egységes egyként kezelni, semmilyen különbséget nem tesz az oly különbözô államok között.
Az uniós értékrendszert véve alapul, Romániát és Bulgáriát egyetlen térségbeli országhoz sem lehet hasonlítani — összegezte a képviselô.
A hazai étolajgyártók gondjait a külföldi gyártók konkurenciája és az olajos növénymagvak beszerzéséhez felvett hitelekre szabott magas, 70—80 százalékos kamatok okozzák — nyilatkozta Viorel Zichil, az olajipari ULPROD munkáltatószövetség elnöke.
A romániai piac felé irányította exportját egy sor külföldi cég, mely az országban termelt finomított étolajhoz képest jóval olcsóbban adja termékét. A munkáltatószövetség elnökének becslése szerint a hitelek magas kamata mintegy 60—70 százalékát teszi ki a román olaj termelési költségének.
Véleményünk szerint a technológia, mûszaki felszereltség és sajátos fogyasztások szempontjából versenyképesek vagyunk bármely olajtermelôvel a világon, de nem lehetünk versenyképesek az ár tekintetében az olajos növénymagvak beszerzéséhez felvett kölcsönök magas kamata miatt — mutatott rá az ULPROD elnöke.
A román termelôk számára akadályt képez továbbá az is, hogy a konkurens külföldi cégek magasabb áron vásárolják meg export céljából a Romániában termesztett olajos magokat, fôként a napraforgómagot, mint amekkora árat a hazai olajgyárak ajánlani tudnak.
Annak ellenére hogy a romániai olajgyárak feldolgozókapacitása 1,3 millió tonna napraforgómag évente, a hazai étolajtermelôknek még nem sikerült felvásárolni a teljes hazai napraforgótermést. Következésképpen a termelôkapacitást alig 50—60 százalékban használják ki.
Az ULPROD kéri ezért a 35 százalékos vámdíj fenntartását idén is a növényi zsír — fôként a finomított étolajimport esetében. Eme intézkedés a kereskedelmi bankoktól kért magas kamat ellensúlyozása érdekében szükséges.
Az olajtermelôk kérik továbbá az importétolajra a vámnál kért referenciaár (0,9 dollár/kg) és az exportált napraforgó-, valamint szójamag esetében eddig is gyakorolt tonnánkénti 60 dolláros exportdíj kormányhatározatban való leszögezését.
Az olajos növénymagokkal való spekulációk megelôzése végett további kormányhatározat kibocsátását kérik, mely elrendelje: az olajgyáraktól leszerzôdött és a COMCEREAL, valamint na CEREALCOM raktáraiban tárolt idei termés raktározási és a vetésre való elôkészítési költségeit az állami költségvetésbôl fedezik.
Az Országos Közúti Hatóság a Bukarest—Pitesti autópályát ideiglenesen országúttá fokozta le, és 80 km/órára korlátozta minden típusú gépkocsi maximális sebességet.
A sebességkorlátozást a rehabilitációs munkálatok indokolják, melyek fokozzák az autópályán való közlekedés veszélyességét, e döntéshez vezetett továbbá a tény is, hogy számos gépkocsivezetô szabálytalanságokat követ el. Egyes útszakaszokon a maximálisan megengedett sebesség 60 km/óra, vagy még ennél is kevesebb. Nemrég új közlekedés-szabályozó táblákat helyeztek el a közlekedés veszélyességi fokának csökkentése végett, és a közlekedésrendészet több járôrkocsit rendelt ki az autópályára, a zökkenômentes forgalom biztosítása érdekében.
Az utóbbi idôszakban a Bukarest—Pitesti autópályán súlyos közlekedési balesetek történtek, melyek közül egyesek emberi áldozatokat is követeltek.
Mint november óta minden hónap 24-én (illetve amikor ez hétvégére esik, a következô hétfôn vagy az elôzô pénteken), a tegnap is nagy sürgölôdés volt tapasztalható a CEC- kirendeltségeknél, már nyitás elôtt hosszú sor verôdött össze a bejáratok elôtt. Az okot a bankká elôléptetett takarékpénztár évfordulós betétjében kell keresni, amely az alapítás 135. évfordulójának állít emléket (1863. november 24.). Ez a takarékossági eszköz havonta csak egyetlen napig vásárolható, s a piaci kamatnál magasabb kamatot fizet. Ebben a hónapban 65%-ot kínáltak a betéteseknek évi viszonylatban, de elôzô hónapokban volt ez 70, 75%, sôt magasabb is, mindig a bankpiac kínálatának függvényében. A betét egy hónapos lejáratú.
Az egyetlen gond az évfordulós betéttel az, hogy a kibocsátása napján lényegesen nagyobb forgalomra kell számítsanak, akik a CEC-be tévednek. Az ügyintézés meglehetôsen bonyolult, minden egyes klienssel külön szerzôdést kell kötni, ezért megnô a várakozási idô. Sok embert azonban ez nem riaszt el. Havonta kiállják a sort, ugyanis a betétesek zöme a kivett pénzt újra leköti egy hónapra.
Az évfordulós betétek kibocsátása egyelôre folytatódik, bár nem tudni meddig. A CEC központi vezetôsége csak havonta közli a kirendeltségekkel, hogy lesz-e abban a hónapban újabb kibocsátás. Friciu igazgatónô, a megyei kirendeltség vezetôje szerint nagy a valószínûsége, hogy az idei évben minden hónapban hozzáférhetô lesz ez a takarékoskodási forma, s kérdés, hogy nem folytatódik-e a jövôben is. A bevétel az évfordulós betétekbôl meghaladja a 10 milliárd lejt, ennek azonban a legnagyobb részét más takarékoskodási eszközöktôl vonták el a betétesek.
Az Összmagyar Testület svájci fiókszervezete több tíz millió forint értékben ötvenhárom számítógépet ajándékozott teljes felszereléssel együtt erdélyi iskoláknak, könyvtáraknak, szerkesztôségeknek, illetve a történelmi egyházak hivatalainak — tájékoztatta Bartis Ferenc a szervezet elnöke az MTI-t.
Elmondta: az egyesületet tíz évvel ezelôtt a világ magyarságának kulturális, szociális, mûvészeti, tudományos és politikai összefogása céljából hozták létre. Az 1989-ben alapított szervezetnek a világ 31 országában mintegy 1 millió 300 ezer tagja van.
A számítógépeket többek között Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Csíkszereda, Brassó, Gyulafehérvár, illetve a Nyárád menti települések oktatási intézményei, könyvtárai, szerkesztôségei, illetve parókiái kapták — közölte Bartis Ferenc.
A hétfôi lapok szinte kivétel nélkül nagy figyelmet szenteltek Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombati tusnádfürdôi elôadásának, amely Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? címmel hangzott el a X. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján.
Az Adevarul azt emelte ki a magyar kormányfô tusnádfürdôi szereplésébôl, hogy "Orbán Viktor az RMDSZ céljáról szólva kijelentette: az autonómia nem a törekvések netovábbja". A lap egyébként úgy látta, hogy "a magyar kormányfô — aki feldühödött amiatt, hogy Radu Vasile miniszterelnök csak a választások utánra helyezte kilátásba a magyar egyetem létrehozását — bírálta Bukarestnek a nemzeti kisebbségekkel szembeni politikáját".
Az Evenimentul Zilei is úgy érzékelte, hogy "Orbán Viktor Románia kormányát bírálta, amikor kijelentette: Nekem fáj, hogy semmi sem történt a magyar egyetem ügyében".
A Curierul National már tusnádfürdôi beszámolójának fôcímében is azt emelte ki, hogy "Orbán Viktor nem hazudtolta meg önmagát: a magyar kormányfô teljes támogatásáról biztosította az RMDSZ-t", beleértve az önálló állami magyar egyetem létrehozását is.
Más román lapokhoz hasonlóan ez az újság is aggasztónak tartja Orbán Viktornak azt a tusnádfürdôi kijelentését, miszerint "ha Romániában újabb összeomlás következne be, mi minden lehetôt megtennénk azért, hogy legalább az országnak egy része megôrizhesse felfelé ívelô vonalát".
Lapbeszámolókból ítélve nem egyértelmû, miként hangzott el a fentebb idézett mondat. Hiszen például a Curentul szerint Orbánnak ez "a súlyos kijelentése" így hangzott: "ha Romániában ismét zuhanás következne be a lakosság életszínvonala tekintetében, mi minden lehetôt elkövetnénk azért, hogy az országnak leglább egy része megôrizze emelkedô életszínvonalát". Egyébként a Curentul megítélése szerint a magyar kormányfô másik olyan kijelentése, amely "rengéshullámszerû hatással lehet a román politikai életre", az autonómiával kapcsolatban hangzott el. A lap arra utalt, hogy a magyar miniszterelnök azt mondta: az autonómia nem a kisebbségi törekvések netovábbja.
Végül a Cotidianul Orbán Viktor elôadásából a térség integrációt elszalasztó országainak "robotképében" Romániára vélt ráismerni.
A VMSZ Elnöksége a betelepítésekrôl
A Vajdasági Magyar Szövetség a leghatározottabban tiltakozik az erôszakos betelepítés és a Vajdaságban meglévô etnikai arányok megbontása ellen - tartalmazza egyebek között az a szabadkai keltezésû közlemény, amelyet a VMSZ Elnöksége a mult hét végi ülésén fogadott el, s juttatott el az MTI-nek.
A Zentán megtartott elnökségi ülésen a résztvevôk behatóan foglalkoztak a koszovói szerb menekülteknek a vajdasági magyar többségû területeken való letelepedése nyomán elôállt helyzettel, és a testület az alábbi álláspontra helyezkedett:
"Évtizedek óta tanúi és szenvedô alanyi vagyunk az államhatalom által folytatott erôszakos betelepítésnek. A legutóbbi, ki tudja hányadik kolonizáció ismét létében fenyegeti a vajdasági magyarságot. Azon túl ugyanis, hogy a koszovói szerb menekülteknek a vajdasági magyarok lakta telepüsékre való áramlása gyökeresen megváltoztatja a meglévô etnikai arányokat, az itt élô ôslakosság, köztük a magyarság puszta létét is fenyegeti. A VMSZ vezetôihez és a szövetség irodájához eljuttatott információk szerint ugyanis a korábbi gyakorlathoz hasonlóan a menekültek közül sokan mindjárt ideérkezésük után munkát kapnak — elsôsorbnan hatalom által irányított vállalatoknál és intézményeknél -, miközben az itt élô ôslakosok, köztük a magyarok kényszerszabadságon vannak vagy egyáltalán nem jutnak munkához, és emiatt súlyos megélhetési gondokkal küszködnek."
"A Vajdasági Magyar Szövetség — akárcsak a korábbiakban minden alkalommal — most is a leghatározattabban felemeli a szavát az erôszakos betelepítés, a meglévô etnikai arányok megbontása, a menekültek tartós letelepedése és munkába állása, az itt élô magyarságot sújtó diszkrimináció ellen. Szilárd meggyôzôdésünk ugyanis, hogy mindenkinek a saját szülôföldjén kell boldogulnia - így a koszovói szerb menekülteknek Koszovóban, ahol eddig éltek és dolgoztak, s ahol immár a KFOR-erôk szavatolják biztonságukat."
"A VMSZ Elnöksége tiltakozását és konkrét észrevételeit sürgôsen eljuttatja a (jugoszláv) állami szervekhez, az anyaország kormányához és a nemzetközi fórumokhoz, s az áldatlan, súlyos konfliktusokkal fenyegetô helyzet azonnal rendezését követeli" - szögezi le a testület közleménye.
Kovács László a vajdasági autonómiáról
Magyarországnak nem kell sugalmaznia semmiféle követelményt a vajdasági kisebbségek számára — mondta Kovács László, az MSZP elnöke a bukaresti Cotidianul címû napilapnak adott nyilatkozatában.
A újság Bécsben, az európai szocialisták tanácskozásán járt munkatársa az iránt érdeklôdött a vezetô magyar szocialista politikusnál, hogyan ítéli meg annak a Vajdaságnak a kérdését, ahol a jelentôs magyar kisebbség autonómiát követel, s hogy ennek a kérdésnek a megoldásában alkalmazható-e a koszovói modell?
Válaszában az MSZP elnöke kijelentette: "A koszovói helyzet különbözik a vajdaságitól, mert Koszovóban a lakosság túlnyomó része, 90 százaléka albán. Koszovóban tehát a területi autonómia etnikai autonómiát jelent, de más a helyzet a Vajdaságban, ahol a lakosságnak csak 16 százaléka magyar. Ennél fogva úgy látom, hogy a Vajdaságban be lehet vezetni és meg lehet szilárdítani az autonómiát, de ez más típusú autonómia, mint a koszovói. Úgy vélem, hogy a Vajdaságban élô magyaroknak Belgráddal kell tárgyalniuk. Ami pedig Magyarországot illeti, neki nem kell sugalmaznia semmiféle követelményt a vajdasági etnikumoknak. Magyarországnak abban kell segítenie ôket, hogy jobban éljenek egy demokratikus Jugoszláviában. Az emberi és a kisebbségi jogokat európai normák szentesítik. Ez az, amivel mi próbálkozunk, s persze, rendkívül érdekeltek vagyunk Jugoszlávia stabilitásában, nem pedig az ország destabilizálásában".
Arra a közbevetésre, miszerint Orbán Viktor kormányfô viszont a Vajdaság autonómiájáról beszélt, Kovács kijelentette: "Beszélt az autonómiáról általában, s ugyanakkor azt mondta, hogy a vajdasági lehet az újabb válság, amivel én nem érthetek egyet. Mint ismeretes, az én pártom nincs hatalmon".
Szombaton, július 24-én tartotta alakuló ülését a Keresztény-Liberális Párt Maros megyei szervezete. A párt országos elnöke prof. dr. Radu Ciuceanu. Az alakuló ülésen a központi állandó bürót Dan Ioan tartalékos tábornok, a párt alelnöke, és dr. Gheorghe I. Gheorghe fôtitkár képviselte. A megyei szervezet elnökévé Filip Stoica tanárt nevezték ki. Filip Stoicáról tudni kell, hogy 1992-ben ô volt a megyei Társadalmi Demokrácia Pártjának alapító elnöke, majd átnyergelt a Demokrata Párthoz, ahol 1996-ban szervezési alelnöki funkciót töltött be. Ez tehát a harmadik párt, ahol szerencsét próbál.
A koszovói nemzetközi békefenntartó erôk (KFOR) közlése szerint hétfôrôl elhalasztották a múlt pénteki vérengzés 14 szerb halálos áldozatának temetését.
A földmûveseket péntek éjszaka lôtték le ismeretlen tettesek a fôként albánok lakta szerbiai tartomány székhelyétôl, Pristinától délre fekvô Staro Gracko falu közelében. Pristinai szerb források vasárnap adtak hírt a hétfôi temetésrôl.
Louis Garneau KFOR-szóvivô azonban hétfôn közölte, hogy az összes holttest igazságügyi orvosszakértôi vizsgálatának befejezéséig egyetlen tetemet sem adnak ki a hozzátartozóknak.
Egy neve elhallgatását kérô KFOR-tiszt ugyanakkor tudatta, hogy a békeerôk mintegy 400 katonát, páncélozott jármûveket és helikoptereket mozgósítottak a (késôbbi) temetés biztosítására.
A pénteki vérengzés a legsúlyosabb koszovói incidens a szerb biztonsági erôk júniusi kivonása és a békefenntartók telepítésének megkezdése óta. Szerb részrôl az eset éles hangvételû reagálásokat, köztük a KFOR-ral szembeni súlyos bírálatokat váltott ki.
Albán részrôl Hashim Thaqi, a szakadár Koszovói Felszabadítási Hadsereg "fôparancsoka" szintén elítélte a gyilkosságokat. Belgrád az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgôs összehívását kérte, és egyre határozottabban követeli a jugoszláv haderô egy részének visszavezénylését a tartományba.
A koszovói nemzetközi erôk fôparancsnoka egy hétfôi interjúban elutasította azt a vádat, hogy csapatai nem jól teljesítik kötelességüket. A bírálat oka a 14 szerb paraszt múlt heti lemészárlása volt.
— Emlékeznünk kell arra, mi volt Koszovóban június 12, a KFOR bevonulása elôtt, ha következtetéseket akarunk levonni munkájukról — mondta Jackson a BBC-nek.
Véleménye szerint a tömeggyilkosság szándékos lehetett, és arra irányult, hogy aláássa a helyzetet Koszovóban. Kijelentette, hogy rendkívül érdekelt az ügy feltárásában, minden tartalékot a vizsgálatra összpontosított, de egyelôre nem tud jó eredményekrôl beszámolni.
Tavaly mintegy 300 milliárd forint bevételre tett szert a civil szféra, ám ennek mindössze 22 százaléka volt állami támogatás. Nyugati országokban a civil szervezeteknél az állami szerepvállalás aránya átlagosan meghaladja a 40 százalékot, s ott a támogatás kevésbé képezi politikai alku tárgyát — hangoztatta július 26-án, a Salgótarjánban 24. alkalommal megrendezett Nemzetközi Ifjúsági Nyári Egyetem nyitó elôadásán Baranyi Éva, a magyar Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Fôosztályának fôtanácsosa.
Pálinkás Sándorné, a salgótarjáni nyári egyetemeket szervezô TIT Nógrád Megyei Egyesületének igazgatója az MTI-nek elmondta: magyarországi orvosok, pszichiáterek, tanárok, egyetemi hallgatók, szociális és munkaügyi szakemberek mellett Olaszországból, Németországból, Ukrajnából, Romániából, Szlovéniából és Horvátországból is érkeztek vendéghallgatók az augusztus 1-jéig tartó idei kurzusra, amelynek központi témája a közép-kelet európai fiatalok távlatai és esélyei az Európai Unióban.
A megnyitón dr. Csongrády Béla, a TIT Nógrád megyei társigazgatója kifejtette, hogy eddig 2500 hallgatója volt a nyári egyetemi programjaiknak, a résztvevôk 30-40 százaléka a határon túlról érkezett. Az utóbbi évek tendenciáit követve mind nagyobb arányú külföldi érdeklôdést vált ki a civil társadalmat erôsítô programsorozat. Ennek idei témájához is aktuális helyszín Salgótarján: a pályakezdô fiatalok elhelyezkedési esélyeit ugyanis itt az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma által finanszírozott, Gyors Reagálású Programmal növelik.
Nyitónapi elôadásán a MeH képviseletében Baranyi Éva fôtanácsos kifejtette: az állam alulfinanszírozza a civil szférát, s az önkormányzatok 36 százaléka ugyan alapított közhasznú társaságot, vagy közalapítványt, de a gyakorlat az, hogy ezek forrásfüggô szervezetek, amelyek mûködésébe a hatalom beavatkozik.
A bejegyzett 60 ezer szervezet alig 10 százaléka rendelkezik a szféra 300 milliárd forintos bevételének 90 százalékával. A félmillió forintnál nagyobb bevételhez jutó szervezetek kétharmada a fôvárosban található.
A nyári egyetem augusztus 1-jéig elsôsorban szeminárium jellegû programokkal folytatódik, amelyeken a résztvevôk közösen fogalmazzák majd meg a Közép-kelet Európa ifjúságának helyzetét, és állásfoglalást készítenek a teendôkrôl.
Az apostol figyelmeztetô szavával kezdem: "Emlékezettek vissza a régebbi napokra". Most fordítsunk hátat a jelennek és tekintsünk ôsapáink idejébe, de ezt illô alázattal, gyászos szomorúsággal tegyük. Szörnyû, vesztett harcokról, ezrek haláláról van szó. Nemcsak a honvédsereg pusztulásáról, de egy fényes csillag, népünk büszkeségérôl, gyászos elmúlásáról is. Kinek ne fájna a 26 éves Petôfi örök elvesztése?
A harcban részt vevôk számáról nincs pontos nyilvántartás. Háromféle kimutatást is találunk a katonai létszámra vonatkozólag. Lengyel József székelykeresztúri orvos (sebész) szerint Lüdersz tábornoknak 18 ezer katonája van és 48 ágyúja. A korabeli kimutatás szerint az orosz serenek 16 ezer gyalogosa és lovasa van. Ezenkívül 24 ágyúja. A legkevesebb létszámról az a feljegyzés tanúskodik, ahol mindössze 9100-9200 ember van feltüntetve, 32 ágyúval. Ezzel szemben a magyar hadseregrôl csak egy adat tesz bizonyságot, mely szerint Segesvár alatt mindössze 3700 katona gyûl össze. A hadi felszerelés 14 ágyú és két tarack. Ez a szám az utolsó napon módosul, ugyanis Gál Sándor ezredes máshol van szorult helyzetben és segítséget kér Bemtôl. A fôvezér ad 600 embert, s a 3100 fôre apadt sereg pótlását némileg kiegészíti a Sepsiszentgyörgyrôl érkezô négy honvédszázad, kik júl. 31- én éjfélkor érkeznek meg Bem seregéhez. Ha a legkisebb orosz létszámot is tekintjük valósnak, a muszkák legalább háromszoros fölényben vannak.
Bem Vásárhelyen idôz vezérkarával, amikor arról értesül, hogy Lüdersz orosz tábornok seregével bevonult Segesvárra. Adjutánsa, Petôfi is odaérkezik, aki a piactéren Görög Károly kereskedô házában tanyázik. A házon ma is látható az a márványtábla, ami ott- tartózkodásának emléket állít. Bem megtiltja neki, hogy vele menjen, mint már többször is, óvja szeretett "fiát" a veszedelemtôl. A költô ennek dacára szintén útra kel a karavánnal. A fôvezér embereivel 4 kóberes szekérrel tüstént útnak indul a következô irányba: Vácmány, Balavásár, Kelementelke, Gyulakuta, Havadtô, Erdôszentgyörgy, Bözöd és a Gagyi-tetôn át Szitás-(Székely)keresztúrra. Az elsô szekéren Bem és vezérkara. A negyediken ül a titkár és melléje kérezkedik fel Petôfi. Mikor kérdik, hogy miért szegi meg Bem tilalmát, azt feleli, "meg akarom nézni, hogy mit csinál az öreg". A költôn civil ruha van, fekete pantalló, kihajtott fehér ing. A szekérkaraván dél táján érkezik meg Kelementelkére, ahol pihenôt tartanak. Özvegy Siményné udvarházába invitálja a híres vendégeket. Fejedelmi ebéddel vendégeli meg ôket. Alkonyat táján érkeznek Keresztúrra, ahol a kisváros elôkelôi látják ôket vendégül. Petôfit Zeyk Domokos hívja meg. Pár óra idôzés után Bem és társasága Petôfivel együtt sétálni indul. Sokan felismerik és éltetik a híres költôt. Egyik járókelô megjegyzi, hogy "meleg napja lesz holnap a muszkáknak". (A házat Zeykéktôl Gyárfásék vették meg, róluk kapta a mai nevét: Gyárfás-kúria.) A keresztúri piac éke ma Petôfi egész alakos szobra. A Zeyk-féle házban elköltött "utolsó vacsora" emlékét a nagyon öreg körtefa is ôrzi. A kúria falán lévô emléktábla felirata: "Ebben a házban töltötte utolsó estéjét Petôfi Sándor 1849. júl. 30- án".
Bem úgy dönt, hogy kora reggel útnak indul, mielôtt Lüdersz eléje jönne. Petôfi is ismét szekérre száll, hogy ott lehessen a csatatéren. A hadvezért és kíséretét követi a honvédsereg, az ágyú- és tarackütegekkel. Lengyel József orvos, aki szintén velük megy, feljegyzéseiben leírja, hogy a magyar csapatok Fehéregyházán sorakoznak fel. Azonban hosszú ideig egyik ellenfél sem kezdeményez. Amikor az orosz megfigyelô kémek jelzik a honvédcsapatok megérkezését, igen kisszámúnak vélik az ellenfél seregét. És mivel az orosz parancsnok arra gondol, hogy a Bem serege csak egy kis hányada az ellenfélnek és várható egy jóval népesebb sereg érkezése, jónak látják idôzni a csata megkezdésével. Feszült várakozással telnek az órák. A tüzérség is kész a felállással. A kábító kánikulai nap miatt a fiatal tüzérek ingre vetkôzve egy-egy lövést adnak le, ha ellenség tûnik fel a láthatáron. Köztük talán a maga 20 évével a legidôsebb a késôbbi nagykendi pap, Sámuel József, kit ôrmesteri rangból nemrég emeltek tûzmesterré és nyugodtan áll ágyúja mellett, várva a csatára. Délután 4-ig csend van. Ekkor azonban jó messzire megjelenik egy lóháton ülô orosz tiszt alakja. Ez gr. Skárjátyin tábornok volt. Ezt veszik egyik ágyúval célba. Egyesek szerint maga Bem tábornok, aki kitûnôen tud célba lôni. A lövés eldördülése után észreveszik, hogy a lövés halálos volt, ami az ellenség soraiban óriási megdöbbenést kelt, valóságos katasztrófát idéz elô. A néma csendnek vége szakad. A gyászhír futótûzként terjed el a muszkák körében. Majd megindul a bosszú- ellencsapás. Kétirányú a támadás. A perzselô kánikulai meleget borzasztó égiháború követi. Dörög az ég, egymás után cikáznak a villámok és zuhogni kezd a jéggel vegyes záporesô. Már ez is zavarólag hat a magyar seregre. De mennyivel nagyobb a rémület, amikor észreveszik, hogy szörnyû dühvel megindul az oroszok bosszúért kiáltó támadása. Minden fegyvernem mozgásban van, gyalogos, lovas és tüzérség ágyúkkal, karddal, dárdával, elôl a dsidások feltartóztathatatlan rohama. Itt álljunk meg egy pillanatra és figyeljünk Petôfire. Most is, mint legtöbbször, civilben van, fegyver nélkül. Csak figyel, les minden mozdulatot. Lengyel jegyzi fel, hogy egy ideig ott üldögél a közelében levô kemencepadkán, majd a patak hídjára áll és szemlélôdik, elmereng némán. Tôle nem messze egy orosz ágyúgolyó csapódik le, ami nemcsak ruháját, de arcát is porral lepi be. Majd hátát egy oszlopnak vetve figyeli a csatát. Hirtelen iszonyú zsivaj támad, tôlük ezer méterre két ezred orosz dsidás rohanva megbontja a magyarok zászlóalját, de mit lehetett volna tenni a sokszoros túlerôben lévô ellenség ellen? A zuhogó esô a tüzérséget is megzavarja, a fakerekû ágyúk a hirtelen támadt sárban nem alkalmasak a pontos célzásra, és a gyakori lövéstôl az ágyúk egy részének a csöve szétrepedezett. A nagyszámú ellenség nemcsak szétzilálja a honvédek egységét, de meghátrálásra, sôt futásra, menekülésre is készteti ôket. Közben a hatalmas cári sereg bekeríti a honvédeket. Amikor jelentik az ide- oda kószáló Petôfinek, hogy nagy baj van, csak annyit felel: "potomság". Ez az utolsó szó, amit róla feljegyeztek. (Utólag ugyan idéznek több párbeszédet is, melyeket különbözô személyekkel folytatott, de ezek valószínûleg nem hitelesek.) Teljes káosz lesz úrrá a kis magyar seregen, és megindul a menekülés áradata az egyetlen kivezetô úton. Amikor Petôfi észreveszi, hogy maga a vezérkar is futásnak eredt, ô maga is szaladni kezd. Feljegyzik, hogy van, aki lovát, szekerét felajánlva próbál rajta segíteni, de ô makacsul visszautasítja. A kozákok az utolért menekülôket mind lekaszabolják és minden értéküktôl kifosztják. Lengyel egy dombra érve visszatekint és Petôfit véli felismerni, ahogy fedetlen fôvel, széteresztett ingnyakkal, lengô zubbonnyal futott. Ekkor látta utoljára. Futása azt bizonyította, hogy nem kereste a halálát. Pedig 7 évvel ezelôtt írta: "Ott essek el én a harc mezején..." Most arra gondol talán, hogy van szeretô felesége, Juliskája, van Zoltánkája, kisfia is, kik a tordai református lelkész házánál reá várnak. Fehéregyházánál Héjjasfalva felé felkanyarodik a zöldellô törökbúza között az Ispán-kút közelébe és ott éri el a végzet. A sok utólag jelentkezô között, aki ôt látni vélte, csak egy osztrák tiszt vallomása valószínû. Az ô titkos jegyzetére 80 év után bukkannak rá a bécsi levéltárban és századunk harmincas évei táján hozzák nyilvánosságra. Ez báró Heydte osztrák ezredes volt, aki közvetlenül a szomorú csata után azt a megbízást kapta, hogy a harctéren elesettek holttestének elhantolásáról gondoskodjon. Ô nyugodt, tárgyilagos megfigyelôje volt a látottaknak. Az ezredes az Ispán-kút közelében látott egy dárdával átszúrt, fekete szakállú fiatalembert, akinek már hiányzott az inge, körülötte elszórt papírok voltak vérrel bemocskolva és egy érdemrend-füzér, amit a fosztogató kozákok dobtak el, értéktelen volt számukra. Megjegyzi azt is, hogy nadrágja fekete posztó. Feltételezhetô nyughelye a fehéregyházi határ felsô felén északra lefutó patak partján ásott közös sírban van, 134 más elesett honvéddel együtt.
Megtorpant a magánosítási lendület a megyében, de mint az ÁVA helyi kirendeltségénél megtudtuk, nemcsak itt. Az Állami Vagyonalap központi bürokratáinak is be kell bizonyítaniuk létjogosultságukat, s ezért a privatizációs eljárás új metodológiáját dolgozták ki. Illetve még mindig dolgozzák, hisz a megyékhez nem érkezett semmi konkrétum, azt azonban már megtiltották, hogy a helyi illetékesek bármilyen magánosítási árverést meghirdessenek az új utasítások megjelenése elôtt.
Így mûködik tehát nálunk a reform meggyorsítása. Kormányszinten elhatározzuk, alkotunk rá néhány rendeletet, kiosztjuk a minisztériumoknak és egyéb állami hivataloknak a feladatokat, ezek akták százait, ezreit, szabályzatokat, metodológiai utasításokat, normákat stb. gyártanak, s míg folyik a bürokratikus hercehurca, a beosztottaknak tilos bármit is tenni, míg állam bácsi meg nem mondja, hogyan.
Hiába az itt-ott esetlegesen jelentkezô jószándék, a túlközpontosított hatalom megköti a helyileg mûködô végrehajtó tisztviselôinek a kezét. Minden hiányossága ellenére, azt mondhatjuk, hogy a Maros megyei ÁVA megpróbálta eredményesen ellátni feladatát, ami a magánosítási folyamat élvonalába emelte a megyék közti versengésben. Egy-másfél hónapja azonban nem hirdetett-hirdethetett meg újabb árverést, felsôbb utasításra kell várnia.
Tételezzük fel, hogy az új normák rendkívül leegyszerûsítik a folyamatot, kristálytiszta helyzetet teremtenek a privatizáció területén, megkönnyítik mind az eladó hivatalnokok, mind a potenciális befektetôk dolgát, világos és áttekinthetô lesz minden. (Amiben azonban erôsen kételkedünk.) Nos, ebben az esetben is talán nagyobb eredménnyel járt volna, ha nem ígérgetik az új metodológiát, hanem csak már amikor készen kidolgozva áll, akkor bocsátják a megyei fiókok rendelkezésére, hogy másnaptól kezdve ehhez tarthassák magukat. Ez azonban nálunk nem így történik, hanem valahogyan a következôképpen: amíg mi dolgozunk, addig ti lógatjátok a lábatokat. Aztán majd ti dolgoztok, mi majd beseperjük munkánk eredményét (értsd: a metodológia alkalmazási nehézségeinek áthidalásához nyújtott segítô jobbért kifizetett szerény "illetéket").
A privatizációnak az általános reform keretén belüli meggyorsítása ide, az ÁVA legkésôbb ez év végéig bejelentett önfeloszlatása oda, semmiféle kormányprogram vagy törvény nem oldja meg a gondokat, míg a minisztériumok, állami hivatalok bársonyszékeiben ugyanazok a begyepesedett bürokraták ülnek, ugyanazzal a túlcentralizált állam délibábját kergetô mentalitással, a hivatali posztban saját anyagi érdekeket elôtérbe helyezô beállítottsággal. S ilyen körülmények között ne csodálkozzunk, hogy külföldön már senki nem vesz komolyan minket, és nincs az a mézesmázos ígéret, amelyre a Nemzetközi Valutaalap — konkrét lépések hiányában — beadná a derekát, s hogy a gazdasági rizikót vizsgáló nemzetközi ügynökségek folyton alsóbb osztályba sorolják Romániát.
Mint tegnapi lapszámunkban olvashatták, Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Pártjának (PDSR) elsô alelnöke Marosvásárhelyen kemény RMDSZ-ellenes, illetve a magyar kormány irányába megfogalmazott bírálatokkal, támadásokkal jött a közvélemény elé. A párt megyei konferenciájának egyik szünetében tartott sajtótájékoztatót, amelyen bevezetô nélkül rátért a kérdések megválaszolására, ugyanis a munkálatokon végig részt vehettek az újságírók, nem volt szükség külön tájékoztatásra. A Népújság kérdései a következôk voltak:
— Képviselô úr, ön éles támadásokat, kemény kritikákat fogalmazott meg a mai közgyûlésen. Ezt megelôzôen pedig Kolozsváron nyilatkozott hasonló hangnemben. Van tudomása arról, hogy az itteni közvélemény magyarellenes kampánynak tarja ezeket a nyilatkozatokat, mert — mint többen megfogalmazták — mindenfajta reális alapot nélkülözve, találgatásokra, spekulációkra épülnek? Mi a véleménye errôl? Másrészt pedig szeretnénk tudni, milyen politikát szándékszik folytatni a PDSR a magyar kisebbség tekintetében, ha netán teljesül az álma, és megint hatalomra kerül.
A. Nastase: Nem támadásoknak nevezném, hanem konstruktív bírálatoknak. Mindenesetre én megköszönöm, hogy föltette a kérdést. Nem magyarellenes kampányról van szó. Ismétlem, a romániai magyar kisebbséggel szembeni magatartásunk világos volt a kormányzásunk idején. Azt hiszem, hogy nyitottak voltunk, s minden alkalommal kinyilvánítottuk, hogy azt szeretnénk, ha Románia egyenesen haladna a demokratizálódás útján, egyformán a többség és a kisebbségek számára. Mi azt szeretnénk, ha Románia az európai standardokat alkalmazná, azt szeretnénk, hogy az, ami az európai kisebbségeknek jó, legyen jó a romániai kisebbségnek is, természetesen az alkotmány szövegébôl kiindulva. Kezdve a kisebbségi tanács létrehozásával, a román-magyar alapszerzôdés megkötésén át, az ön által is jól ismert PDSR-dokumentumainkig, sehol nem találhat egy szót, egy gondolatot, amely xenofóbiára, magyarellenességre utalna. Románia 1990 utáni történelme komplikálta a dolgokat. Mert az RMDSZ politikai célokat megfogalmazó formációként elkonfiskálta, bekebelezte a magyar kisebbséget. Hol ellenzékbe taszította, hol a hatalomba, ahogy azt a politikai érdekei, opciói megkívánták. A magyar kisebbséget, akárcsak a román többséget, politikai doktrínák felé kellett volna irányítani, és fontos lett volna, ha például mi, a PDSR is kinevezhettünk volna magyar prefektusokat. De senki sem várhatja el tôlünk, hogy a PDSR az RMDSZ embereit nevezze ki, vagyis olyan embereket, akik egy másik oldalon álló politikai alakulatot képviselnek. Azt hiszem, az RMDSZ itt követte el a hibát, s problémákat kreált a román többség és a magyar kisebbség között. A palesztin példához hasonlóan, az RMDSZ a magyar kisebbség egyetlen képviselôjének szerepében tetszelgett. Ugyanezt tette Jasszer Arafat. Ez hasznos volt egy bizonyos stratégia esetén, amely tulajdonképpen az önrendelkezést akarta megteremteni elsô lépésként, majd egy következô fázisban az autonómiát. Ezért nincs szó semmiféle magyarellenes kampányról, hanem egy, az RMDSZ szélsôségesei, a magyar revizionisták elleni kampányról beszélhetünk. Felelôs magatartásról van szó, amely a román állam érdekeit tartja szem elôtt a jelen körülmények között. Tekintettel arra, hogy egyes magyaroknak kigyúlt az agya a koszovói helyzet kapcsán, világos, hogy nekünk kötelességünk volt akcióba lépni, s megvédeni azt, ami közös, az összes állampolgárok érdekeit. Mi sohasem tettünk különbséget az ország polgárai között etnikai szempontból. Sajnos, az RMDSZ ezt teszi. Csehországban megalakult a sörivók pártja, nálunk pedg ez a párt született meg, amely bizonyos érdekeket képvisel: magyar egyetem és egyebek. Például Orbán Viktor azt nyilatkozta Tusnádon, hogy "ha Románia összeomlik, bár egy részét meg kell menteni". A mi érdekünk az, hogy Romániának egyetlen része se omoljon össze. Minket nemcsak Románia egy része érdekel, nemcsak a marosvásárhelyi vagy az erdélyi magyarok sorsa érdekel, hanem az egész országé. — Nap mint nap bírálatok hangzanak el a magyar kormány vajdasági magyarokat célzó politikáját illetôen, mind az önök, mind más politikai alakulatok, mind a román sajtó részérôl. Sose gondoltak arra, hogy Románia és Magyarország együttmûködhetne a jugoszláviai kisebbségek sorsának méltányos rendezésében? Lényegében alig több mint 300 ezer magyarról és egymilliónál nagyobb lélekszámú román kisebbségrôl van szó, akik ugyanazokkal a gondokkal küszködnek.
A. Nastase: A mi megközelítésünk sokban különbözik a magyar kormány álláspontjától. Ebben a kérdésben nem tudunk együttmûködni. Minket az érdekel, hogy a Jugoszláviában élô románoknak biztosítsák a nemzetközi egyezmények által a nemzeti kisebbségek számára megszabott egyéni jogokat, és ilyen szempontból bennünket az érdekel, hogy Jugoszláviában a politikai fejlôdés megengedje ezeknek a standardoknak az alkalmazását, úgy, ahogy az Romániában is történik. Magyarországot az etnikai alapokra épülô területi autonómia koncepciója érdekli. Mi ebben a gyakorlatban sose leszünk partnerek.
— Információink szerint Ion Iliescu lesz a párt jelöltje a következô elnökválasztáson. Nem gondolja, hogy egy kissé túlhaladta az idô, és a PDSR-nek sem tesz jót egy ilyen jelölés? Nem volna szükségük egy dinamikusabb, fiatalabb jelöltre, olyanra, mint például Adrian Nastase?
A. Nastase: A PDSR alapszabálya szerint az lesz az elnökjelölt, aki a népszerûségi toplistán a vezetô helyet foglalja el. Eszerint Ion Iliescu van az élen 38%-os népszerûségi aránnyal. Természetes, hogy ô a mi jelöltünk. Ha azt kérdezné, mit szeretnék én, azt mondanám, hogy ENSZ-fôtitkár szeretnék lenni. A tréfán túl azonban úgy vélem, az a fontos, hogy a csapat gyôzzön. Ezekben az években sokat tanultam, és ezért is választottak például a képviselôház elnökévé, habár inkább maradtam volna külügyminiszter. De a pártnak abban a funkcióban volt szüksége rám. Úgy vélem, hogy mikor eljön az ideje, közösen fogjuk eldönteni, ki hova kerül.
— A PUNR sajtóközleményben politikai orvvadászattal vádolja önöket, mondván, hogy elcsábítják, ellopják az embereiket. Azt azonban tényleg nem írhatjuk a véletlen számlájára, hogy csak úgy rajtaütésszerûen vagy nyolc PUNR-s polgármester lépett be a PDSR-be. Mit tud errôl mondani?
A. Nastase: A probléma nem nálunk van. Mi nem indítottunk tagszerzési kampányt sohasem. A probléma a PUNR-ben van. Neki kell feltennie és megválaszolnia a kérdést, hogy miért mennek el az embereik? Mert más pártokhoz is csatlakoztak, nemcsak hozzánk. Emlékeztetem, hogy a PDSR-ben nem foglalkozunk más pártok tagjainak az elcsábításával. Sok olyan emberünk van, aki egyetlen pártnak sem volt tagja 1990 után, nincs szükségünk arra, hogy más pártoktól vegyünk el tagokat. Nincs is szükségünk felesleges feszültségre. Ezenkívül az is igaz, hogy aki egyszer elárult egy pártot, másodszor is megteheti.
Nagysikerû fesztivál Segesváron
Mintegy 25.000 érdeklôdô sereglett össze a hét végén a Segesvári Középkori Mûvészetek Fesztiváljára. Családoknál elszállásolt személyek, táborban, magánudvarokon vagy egyszerûen a zöld füvön sátorozók vették birtokukba három napig a festôi várost. A vár udvarán a termékeit kínáló 80 kereskedelmi egység annyi sört adott el, mint máskor 2-4 hónap alatt. Mellettük bizsukat, bóvlikat, középkori álarcokat kínálók tömege. Akinek zsebe engedte, helyben lerajzoltathatta magát, vagy helyet foglalhatott a nem kis árakkal dolgozó pizzázókban. De nem hiányzott a mititej, rostonsült, lángos, vattacukor, pálcikára tûzött alma sem.
Rendkívül színes programot állítottak össze a szervezôk, a nagy hôség miatt azonban számos rendezvényen meglehetôsen kisszámú közönség tapsolhatott. A látogatók középkori fegyverekkel tartott bemutatókat, tánc- és színházi elôadásokat, középkori, folk- és orgonakoncertet láthattak- hallhattak. A gyerekek számára a Zander-teremben rajzfilmeket vetítettek, bábelôadásokat tartottak, a felnôtteket a középkori mûvészetekrôl valamint mágiáról szóló tudományos ülésszakokra invitálták. A vár utcáin középkori ruhába öltözött udvarhölgyek, lovagok, udvari bolondok vonultak végig, szombaton éjjel a varázslók szórakoztatták táncukkal a közönséget.
Kellemetlen eseményben is részük volt a jelenlevôknek: szombaton egy meglehetôsen ittas állapotban levô fiatalember közel 5 méterrôl zuhant le, a helyszínre kiszálló mentôsök kartörést állapítottak meg. Az est beálltával egyre több személy került illuminált állapotba, lassan-lassan a középkori hangulat modern akkordokba csapott át: rockerek, punkosok mindenfelé. A háromnapos rendezvény alatt irdatlan tömegû mûanyag flakon, papír és egyéb hulladék maradt a házigazdáknak. S mindez annak ellenére, hogy egy szociológus csoport által végzett felmérés szerint a résztvevôk több mint fele felsôfokú végzettségû volt.
A fesztivál során begyûlt összeget a szervezô Középkori Mûvészetekért Alapítvány a júniusi bôséges csapadékhullás következtében ledôlt 30 méternyi várfal újraállítására fordítja.
Július 19-22-e között tartották Bukarestben az ifjúsági országos úszóbajnokságot, amelyre húsz csapat 168 sportolója nevezett be. A vásárhelyi sportiskola kilenc versenyzôje körül nyolcan értek el eredményeket. Veress Andrea öt bajnoki címet, két második és egy harmadik helyezést ért el, Gábos Andrea öt bajnoki címmel és két második helyezéssel jött haza, Farcas Monica két bajnoki címet és négy második helyezést szerzett, Tóth Emôke két, Stoica Cristina egy bajnoki címet kapott. Máté Sándor egy elsô, két második és egy harmadik, Koós Lehel két második és két harmadik, míg Konsza Julianna egy bajnoki és egy második helyezést ért el. Stoica Éva negyedik lett.
Petelei Attila úszótanár értesítése szerint a vásárhelyi versenyzôk a Portal, a Biogel, az Aesculap, a Solvoplant, a Fitocom és az Electromontaj cégek anyagi támogatásának köszönhetôen vettek részt a bajnokságon.
E-mail-en érkezett a Kulturális Alapítvány Erdélyért értesítése Amerikából: 200 dollárra emelik annak a jutalmát, aki információival segít kézre keríteni a marosvásárhelyi Bay Zoltán könyvtárat megkárosító betörés tetteseit. A nyomravezetô kilétét nem fedik fel. Értesüléseit a 166-381-es telefonszámon közölheti.
Az eltulajdonított számítógépek és többi javak adatai, szériaszáma: IBM/Cyrix 200 MHz System with 2x16 MB of RAM memory, hard disk drive, 24xspeed ATAPI CDROM drive. Windows 95 keyboard; Monitor SVGA COL.LR 15" DIG. CONTROL SOMPO S 2680807 K 1049; Scanner Memorex 6120 P 600x1200 dpi flatbed scanner, parallel part, color, 36 bite; Tel.fax KX - F90 B.
Hét gazdasági egység mûködését állították le ideiglenesen, valamint 10,8 millió lej pénzbüntetést róttak ki a megyei fogyasztóvédelmi hivatal ellenôrei. A szerkesztôségünkbe eljuttatott beszámoló szerint júniusban 16 olyan egységet ellenôriztek, amelyek tevékenységi profilja a közélelmezés és elszállásolás.
Megállapították, hogy a marosludasi Akác Azállóban nem volt meleg víz, a balavásári "Szôlôhegy" elnevezésû szálloda szobáiban és halljában hullott a falról a vakolat. A dicsôszentmártoni CONSUM COOP "3 Fenyô" szállodájában ezen felül hiányoztak az égôk, hibásak voltak a konnektorok, a bútorzat pedig távolról sem felel meg a követelményeknek. Piszkos házikókkal, fertôzött mellékhelyiségekkel várták a vendégeket a segesvári "Hula Danes"-sen. A dánosi Drakula motelben poros volt a bútorzat, koszos a moketta.
A fent említett vendégváró egységek bár- illetve étterem részlegein sem volt rózsásabb a helyzet, derült ki a fogyasztóvédôk ellenôrzése során. A szászrégeni Galaoaia nyaralóban, a balavásári Szôlôhegy komplexumban és a zoltáni Tranzit motelban foltos poharakban szolgálták fel az italt, így fennállt annak a veszélye, hogy a betegségek átterjedjenek egyik fogyasztóról a másikra. A segesvári Orizont Kft. bárjában mocskosak voltak a falak, tönkrement a padozatra és légyraj zümmögött... Pecsétes, ételfoltos, kilyukadt abroszokat, tönkrement húzatú székeket használtak a segesvári Hula Danes és a zoltáni Tranzit motel éttermében. Füstös, nyirkos falak, gázfolyás jellemezte a Maros szövetkezet Tölgyfa éttermét. Nem megfelelô körülmények között tárolták az élelmiszereket a balavásári Szôlôhegy és a régeni Galaoaia éttermében. Az ákosfalvi Maros szövetkezetnél lejárt szavatossági idejû kenyeret szolgáltak fel, a zoltáni Nonstop étteremben pedig romlott mititei-húsból sütöttek. Az ellenôrök azt is megállapították, hogy a ludasi Carmen étteremben és az ákosfalvi Adimpex Kft.-nél felszolgált italok palackjan nem voltak feltüntetve a szükséges információk.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) 1999. július 17-én tartotta küldöttgyûlését Nagyváradon, az Ady Endre Elméleti Líceumban.
A küldöttgyûlésen kevesebb mint 10 diáktanács küldöttjei, képviselôi vettek részt (a papíron létezô 65-bôl) és azok közül is csak 7-en rendelkeztek szavazati joggal. A MAKOSZ tagszervezetek ilyen nagymértékû hiányzásának az oka, hogy több oldalról jövô külsô (politikai és önös érdekbeli) "nyomás" miatt az 1999. március 5-7-e között lezajlott kongresszusán a küldöttek kénytelenek voltak teljes mértékben átírni a szervezet alapszabályzatát, illetve mindenféle mûködési rendjét. A "változtatásokért" beígért támogatások és segítségek nem érkeztek meg. Így az 1999-es év közepére a diáktanácsok nagy része megszûnt vagy a megszûnés útjára lépett.
E válságos állapot jegyében zajlott a küldöttgyûlés.
A szervezet elnöke és érdekképviseleti alelnöke lemondtak, a fenti okok miatt.
Egyik elnökségi tag kérésére a szabadidôs alelnök is benyújtotta lemondását.
A küldöttgyûlés átnézte a szervezet pénzügyi és vagyonbeli állapotát, amelyrôl megállapította, hogy a márciusi ígérgetések ellenére a szervezet pénzügyi állapota siralmas, nincsenek meg bizonyos leltári tárgyak és az irattár is hiányos, illetve a márciusban Kolozsvárra költöztetett Központi Iroda sem tudott ezen változtatni. A küldöttgyûlés megvonta az aláírási jogot (bankszámla) az eddig felhatalmazott személytôl, illetve, amennyiben a hiányok, leltári tárgyak és iratok nem kerülnek elô, ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a rendôrségen.
Ugyancsak a pénzügyeket elemezve a küldöttgyûlés úgy döntött, hogy amennyiben a soron következô Illyés Közalapítvány ifjúsági szaktestületi ülésén, a MAKOSZ számára az ez évig rendszeresen megítélt támogatások töredékét fogják újból megítélni, illetve a többi középiskolás diákmozgalmat segítô szervezetet nem fogják támogatni, a szaktestületi tagságát felfüggeszti.
A kolozsvári központi iroda eredménytelensége miatt ôsztôl a MAKOSZ központi iroda Nagyváradra költöztetését fogadta el a küldöttgyûlés, illetve egyes adminisztratív ügyek (fôleg jogi ügyek) kezelésére, illetve részben a székelyföldi diáktanácsok segítésére újból létrehozzák a csíkszeredai irodát is.
A partnerszervezetek tekintetében a küldöttgyûlés úgy döntött, hogy újból meg kívánja erôsíteni a többi középiskolásokért dolgozó szervezetekkel a kapcsolatot. Ugyanakkor a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesületétôl (DUMA) megvonták a jogot, hogy képviselôjével részt vegyen a MAKOSZ elnökségében. Ennek az oka, hogy 1996 ôszén a MAKOSZ beépítette alapszabályzatába, hogy a DUMA küldhet képviselôt a MAKOSZ elnökségébe, illetve a megállapodás alapján, hasonló jogosítványt a DUMA is kellett volna biztosítson a MAKOSZ számára. Ez a megállapodás csak a MAKOSZ részérôl lett betartva az évek során. Így a küldöttgyûlés arra az elhatározásra jutott, hogy ezt a felemás állapotot is rendezni kell.
Az elnökség által létrehozott, nyári táborozásokkal foglalkozó stáb beszámolt tevékenységérôl, amelybôl kiderült, hogy ezen a nyáron MAKOSZ (társ)rendezésben nem kerül megrendezésre egyetlen tábor sem. Talán egy körút vagy esetleg egy mûhelytábor. Ennek az oka, hogy ebben az évben az arra hivatott testületek egyetlen középiskolás tábor szervezését sem támogatták, vagy ha igen, elenyészô összeggel. Így fôként az Állampolgár Menedzser Egylet által, kimondottan a diáktanácsok részére évente szervezett Diákönkormányzati Szabadegyetem ellehetetlenítését fogadták a küldöttek nagyon meglepôdve. Megjegyzendô, hogy idén már a VII. Diákönkormányzati Szabadegyetemre került volna sor és ebben a táborban termelôdtek ki a legfontosabb diákvezetôk.
Az szövetség soron következô XI. kongresszusának idôpontját 1999. október 29-31-re szavazta meg a küldöttgyûlés.
Az ülés végén a megüresedett elnökségi helyekre új személyeket választott a küldöttgyûlés, így:
— elnök: Kakucs Gyöngyvér Marosvásárhelyrôl;
— szabadidôs elnök: Gál Katalin Zilahról;
— érdekképviseleti alelnök: Lányi Kinga Bukarestbôl.
Ugyanakkor az 1998 májusában megüresedett tiszteletbeli elnök címet a leköszönô elnöknek, Nagy Emôkének (Nagyvárad) adományozta egyhangúlag a küldöttgyûlés.
(Talán a szövetség állapotát legjobban jellemzi, hogy a küldöttgyûlésen részt vettek a marosvásárhelyi Papiu Magyar Diáktanács képviselôi, akik az ülés kezdetén kérték a felvételüket a MAKOSZ-ba, majd az ülés végén visszavonták kérésüket!)
Múlt év augusztus 2-án tûnt el Nyárádszeredából a 3 és fél éves somosdi (Karácsonfalva község) Miklós Jankó. A kisfiú ismertetôjelei: 0,80 — 0,85 méter magas, 18 kiló, rövidre nyírt barna hajú, kerek arcú, keskeny homlokú, barna szemû, szürke hályog képzôdik rajta, lapos orrú. Rosszul beszéli a cigány nyelvet. Eltûnése napján rózsaszínû rövid ujjú trikóba, barna színû tetra bugyiba volt öltözve. Aki felismeri, illetve tud tartózkodási helyérôl, értesítse a legközelebbi rendôrôrsöt, illetve édesapját, Miklós Lajost Somosdon (Karácsonfalva község) a 285. szám alatt. Jutalomban részesül.
bûntette miatt tartóztatták le a 45 éves D. Gheorghe marosvásárhelyi lakost, aki — a rendôrségi jelentés szerint — mellkason szúrta az ugyancsak 45 éves S. Simion megyeszékhelyi lakost. A két férfi július 23-án késô este a Pandúrok sétányon levô egyik kocsmában tartózkodott. Egy adott pillanatban egy nézeteltérés miatt heves szóváltás tört ki közöttük. D. Gheorghe, hogy nagyobb nyomatékot adjon szavainak, egy bicskával kétszer mellkason szúrta ivócimboráját. A kórházba való szállításig az áldozat nagy mennyiségû vért veszített, így életét a gyors orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni.
alapos gyanújával vették ôrizetbe a 28 éves petelei illetôségû M. Teofilt, aki a július 19- rôl 20-ra virradó éjszaka betört idôs falusbelije lakásába. A rendôrségi tájékoztatás szerint a 83 éves M. Ileana lakásába éjjel 1 órakor hatolt be az akkor még azonosítatlan fiatalember, megfenyegette és megverte az egyedül élô idôs nôt, majd 200.000 lej készpénzzel és egy faliórával távozott. Az áldozatot az elszenvedett sérülések miatt kórházban kezelik. Az ügyben indított nyomozás során három nappal a történtek után azonosították és ôrizetbe vették az elkövetôt, akinek betöréses rablás és testi sértés vádjával kell felelnie a bíróság elôtt.
Három súlyos és egy halálos kimenetelû közlekedési baleset történt szombaton a megye utcáin, az áldozatok mindannyiszor gyalogosok voltak.
A szülôi felügyelet nélkül maradt 6 éves T. Tivadart gázolta el és sebesítette meg súlyosan a segesvári Mihai Viteazu utcában BV-03-UKF forgalmi rendszámú személygépkocsijával a 38 éves F. Ion. A rendôrség értesítése szerint a kisfiú tiltott helyen szaladt át az úttesten.
Ugyancsak tiltott helyen kelt át Marosludas egyik utcáján a 84 éves helybeli A. Samoila, akit a kerékpárral közlekedô 20 éves R. Virgil Traian ütött el. A figyelmetlen gyalogos súlyosan megsérült.
Balavásár egyik gyalogátjáróján gázolta el a 18 éves T. Imolát a községen áthaladó B. Attila magyarországi állampolgár AWC-22 forgalmi jelzésû személyautójával. A vétkes sofôr a baleset után elhagyta a helyszínt, de Segesváron elfogták a rendôrök.
Ittas állapotban feküdt Ratosnyán az úttesten a 38 éves helybeli L. Valer, akit BC-N-311 forgalmi rendszámú furgonjával gázolt halálra a 32 éves Máramaros megyei M. Gheorghe.
Az Impress Kiadó egyik legfrissebb kiadványa szerzôt avat, ráadásul szokatlan mûfajban. Berekméri Árpád Róbert a közeli Gernyeszegen született, lapunk Múzsa mellékletében jelentkezett "felnôtt" versekkel; míg egyszer felfedezte, hogy a gyermekeknek is tud írni. A verselgetô diák azóta felnôtt, s maga is oktat, történelemtanár a Bolyaiban. És csinos kis kötetté kerekedtek a Stipendium gyermekoldalban megjelent versikék. Saláta Zoli és Doktor Mókus Áron világa érdekes, vonzó; hangyák, dongók, cinkék, vörösbegyek, sánta csókák, fák, felhôk, vizek, büszke, hencegô békák és hétfejû sárkányok népesítik be, de nem hiányzik a hódító tök sem (Tök pattant / a karóra. / Dölyfös, mint egy / herceg — / azt hiszi, hogy / falóval / hódítják a kertet.) Igazi költészet körvonalazódik ezekben a kedves versekben. Ilyen sorokat ír Berekméri: "Omlik az éjszaka / fátyla/ szétpereg / millió gyöngye, / a Hold mint könnyû / madárka, hajtja / fejét az ölembe. //Omlik az éjszaka / fátyla — Aludj az ölembe' szépen! / A Hold, mint könnyû / madárka, elszáll a/ gyöngyszemû éjben."
Ritka madár az olyan költô, akinek elsô dobbantása gyermekvers-kötet. Berekméri Árpád Róbert így lép be a literatúrába. "Tavirózsa ing, / álmodik a tó, / karcsú éjszaka, lágyan altató. // Alszik a tejút / s porában lazán, / lengô táncot lejt / kilenc holdleány. //Kilenc holdleány, / karcsú, ringató. / Tavi éjszaka, / lengôn altató. // Kilenc holdleány, / karcsú, ringató. / Tavi éjszakán / náddal altató.//"
Az Impress Kiadó a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának anyagi támogatásával jelentette meg a Manóházi manóbál címû kötetet, a hangulatos illusztrációkat Molnár Krisztina készítette, a fedôlap Dónáth György munkája. A könyv szerkesztôje Bölöni Domokos.
Mint már lapunk hírül adta, július 20-án Bukarestben összeült a Bankcoop részvényeseinek rendkívüli közgyûlése, hogy a pénzintézet nehéz helyzetére megoldást keressen. Az itt elfogadott határozat alapján július 23- án a bank vezetôsége szerzôdést írt alá a Credit Suisse First Boston bankkal, melyben ez utóbbi konzultanciát biztosít a stratégiaváltást és az újratôkésítést illetôen.
A Bankcoop 50 millió dolláros szintig kívánja emelni alaptôkéjét a lehetô legrövidebb idôn belül.
A szerzôdô fél, a Credit Suisse First Boston a világ egyik elismert beruházási pénzintézete, 30 országban 60 kirendeltséggel rendelkezik. Aktívumainak értéke 290 milliárd dollár fölött van, 1998-ban 6,7 milliárd dollár profitot könyvelhetett el.
Amennyiben az elképzelés valóra válik, a bank betétesei is megkaphatják régóta várt pénzüket. Hogy pontosan mikor, arról egyelôre nem közöltek információt.
A fehéregyházi Petôfi-ünnepségen való részvétel érdekében az RMDSZ Maros megyei szervezete 1999. július 31-én, szombaton autóbuszt indít Fehéregyházára.
Indulás szombaton reggel 8 órakor a megyei szervezet székháza — Rózsák tere 5. szám — elôl, visszatérés ugyanaznap este 8 órakor.
Részvételi díj személyenként 30.000 lej (kizárólag a szállítás költségeit tartalmazza).
Az érdeklôdôk legkésôbb július 30- án, pénteken 12 óráig (naponta 10-14 óra között) fizethetik be a részvételi díjat — a helyek függvényében — a megyei szervezet pénztáránál.
A helyek betöltése a befizetési sorrend tiszteletben tartásával történik.
A szombati Népújságban tévesen jelent meg a kibédi falutalálkozó idôpontja. Ezúton tájékoztatjuk az érdekelteket, hogy a találkozásra augusztus 28-29-én (szombat, vasárnap) kerül sor. A szervezôk nevében:
Fehér haj, széles arc, rendezett ruházat: fehér alapon vékony kék-fekete keresztcsíkos pamuting, szürke, hosszában csíkos nadrág, fûzôs barna cipô — az ismertetôjelei annak a holttestnek, amely tegnap délelôtt ott feküdt a marosvásárhelyi Joliot Curie utcában, valahol középtájon. Zsebében 68.000 lejt találtak, az iratai nem voltak nála.
A reggeli órákban a szomszédos házban levô fiatalember lett figyelmes a puffanásra, amikor a kék nejlonban négy üveg borvizet vivô 60 év körüli férfi leesett. Állítólag még élt, amikor a fiatalember a mentôket tárcsázta. A válasz szerint Arafat doktor csapata foglalt volt, s a mentôállomásról félórán belül érkeztek ki a helyszínre, ahol már csak a halál okát állapíthatták meg — vélekedik a fiatalember.
A mentôállomásról érdeklôdésünkre Bocskay doktornô válaszolt, aki elmondta, hogy éppen egy kómás beteget szállítottak kórházba, ennek ellenére a hívást követô 10 percen belül a Curie utcában voltak, ahol a halál valószínû okául szívinfarktust állapítottak meg. A továbbiakban pedig úgy vélekedett, hogy a várakozóknak tûnik sokkal hosszabbnak az idô, mint amennyi a valóságban.
A mentôket követôen nemsokára a rendôrség is kiszállt a helyszínre, de hiába járták be a környéket, álltak szóba a lakóbizottsági felelôsökkel, a férfit látásból ismerték ugyan, de bôvebbet senki sem tudott róla mondani. A rendôröknek egyelôre annyit sikerült kideríteniük, hogy reggeliben a sárga bárban járt, majd a Litoral környékén vásárolta a borvizet. A holttestet a déli órákban a törvényszéki orvostani intézetbe szállították a halál okának megállapítása érdekében. A délutáni órákig a halott férfi kilétét még nem sikerült kideríteni.
A fôútról csak az építôtelepet látni. Aki a település névtáblája elôtti mezei úton közelebb kerül a készülô fenékküszöb és az új Maros-híd eddig elkészült eleméig, az láthatja, hogy hatalmas beruházásról van szó. A méretek lenyûgözôek. Kásler István munkálatvezetô mérnök a helyszínen magyaráz:
— Tulajdonképpen már 1989 elôtt létezett egy olyan hidrotechnikai terv, aminek alapján szabályozzuk a Maros Radnót elôtti szakaszát. Most ennek részeként készül el a 15 méter mély fenékküszöb, ami lehetôvé teszi a városi víztisztító állomás akadálymentes ellátását nyersvízzel. A munkálatok már 1993-ban elkezdôdtek, akkor 12 milliárd lejt fektettünk be, 1994-ben már csak 4,7 milliárd lejt, míg a tavaly 3, 7 milliárd lejt tudtunk felhasználni, volt amikor pénzhiány miatt leálltak a munkálatok. Egyelôre munkánk nem látványos, hiszen most készül a szivattyúház, a fenékküszöb vízgyûjtôje és a hídláb. Eddig 11 méter mély alapot kellett öntenek betonból, ugyanakkor nehezen készült el az építôtelepet körbeszigetelô védôgát is. Ezen átvágjuk a Maros régi medrét is és egy mesterséges egyenes szakaszt készítünk el. A fenékküszöb környékén a meder 70 méter széles lesz. A város ivóvíz- ellátásának a feljavítása mellett e munkálatoknak árvízvédelmi haszna is lesz. Mindamellett, hogy valamennyire lehet majd szabályozni a vízhozamot, meg lehet szüntetni majd a régi malom gátját, ami jelenleg mesterséges akadály a víz útjában. Az elôzô árvízkor innen öntötte el a folyó a lakott területet.
Daru karja emelkedik a magasba. Betontartály tartalmát ürití ki másodpercek alatt az egyik pillér "gyomrába". Az építmény mellett eltörpülnek a gépkocsik. Még sok (ár)víz lefolyik a Maroson, ameddig a város hasznára válik majd e létesítmény.
Már egy évvel ezelôtt kifosztott állapotban találtam a radnóti várkastély kapuépületét. A tárlókat összetörték, a pannókat letépték, csak egy katonai egyenruha, rozsdás sisak és ételhordó árválkodott a teremben. Ennyi maradt a marosorbói csata emlékére létesített múzeumból. Most még a pannókat tartó szegeket is kitépték a falból, a lépcsô korlátját letörték, az ajtókat, ablakokat keretestôl kivették, a termekben közvéce lett. A falon nagybetûk hirdetik: "Fekete Angyal - Sátán". A legnagyobb gondot azonban az jelenti, hogy megrongálódott a tetôszerkezet és amennyiben nem javítják meg sürgôsen, beomlik. Furman Marcel polgármester elmondta, hogy egy évvel ezelôtt átiratban értesítette a megyei mûemlékvédô hivatalt, akik válaszra se méltatták levelét. Mi több, a marosorbói temetônél is tarthatatlan állapotok alakultak ki. Fiatalok éjjelente diszkót, mulatságot rendeznek a sírokon. Ha az illetékesek nem intézkednek, hamarosan az országútról is látható, a Bethlen család hajdani címerét ôrzô, a környéket ékesítô, késôreneszánsz stílusban épített " kígyósház" a szentpáli kastély sorsára jut.
Törvénykezés és helyi lehetôségek
Július 7-én dr. Kakassy Sándor képviselô és Veress Ádám mérnök az RMDSZ megyei szervezete képviselôje felkereste a radnóti szervezet vezetôségét. Ismertették a tanügyi és a földtörvényt, az ezekbôl fakadó lehetôségeket. A felmerült kérdésekre válaszolva kiderült, hogy az egyházak egyelôre nem sokat remélhetnek a vagyon-visszaszolgáltatás terén. Mint ismeretes, a radnóti plébánia tulajdona volt a kastély is és az ehhez tartozó több mint 1000 hektáros földterület. A helybéli plébános a gyulafehérvári érsekséggel együtt visszaigényelte az épületet és a törvény által megengedett területet, azonban eddig mindhiába.
A marosvásárhelyi Agrom-Ro alapítvány július 23-án mezôgazdasági gépbemutatót tartott Radnóton. Az alapítvány svájci és németországi tanulmányi lehetôséget és munkahelyeket is felkínált a 21 és 28 év közötti mezôgazdasági felkészültségû fiataloknak. A jelentkezôknek különbözô feltételeknek kell eleget tenniük, elsôsorban 2 éves mezôgazdasági gyakorlattal, mezôgazdasági gépek kezelésére feljogosító igazolvánnyal kell rendelkezniük. A benevezôket a gyergyószentmiklósi Szent Benedek központban válogatják ki. Radnótról eddig 13-an jelentkeztek.
Az RMDSZ augusztus 14-én Anna-, Mária- és Ilona-napi bált szervez az energetikai líceum éttermében. Az elôzô évi rendezvényekhez hasonlóan az idén is lesz szépségverseny, táncverseny, tombola és nagyon sok meglepetés. Az érdekeltek az RMDSZ vezetôségnél vagy az utcafelelôsöknél iratkozhatnak fel.
A radnótiak is Fehéregyházán lesznek
Az érdekvédelmi szövetség radnóti szervezete 400.000 lejt gyûjtött a fehéregyházi Petôfi- szobor visszaállítására. A július 31-i ünnepségre két mikrobusznyi küldöttség utazik el leróni kegyeletét a nagy költô emlékmûvénél.
Július másodikán a radnóti katolikusok ellátogattak a magyarországi Baranya megyében levô siklósi testvérgyülekezethez. A vendéglátók igencsak kitettek magukért, az ötnapos kirándulásra gazdag programot szerveztek. A Maros mentiek részt vettek a máriagyüdi búcsún, ellátogattak Mohácsra, Pécsre, Harkályra és Villányba, ahol nemcsak történelmi építészeti jellegû érdekességeket, látványosságokat, templomokat kerestek fel, hanem Bolyban egy borkostólon is részt vehettek.
Július 30. és augusztus 6. között a református egyház ifjúsági sátortábort szervez a Nyugati-Kárpátokban levô Révi (Vadu Crisului) barlangnál. Eddig mintegy 20 fiatal jelentkezett. A kirándulás öt napján különbözô elôadások is lesznek. A fiatalok vallási, ífjúsági és magyarságtörténeti témákról beszélgetnek el a tábortûz körül. Augusztus 14-én a felnôttek számára kirándulást szerveznek Algyógyra és Gyulafehérvárra, szeptemberben Beszterce megyébe. Akik részt vennének mind a táborban, mind a kirándulásokon, jelentkezzenek Mester Imre református lelkésznél. A polgármesteri hivatal háza táján Támogatás árvízkárosultaknak Elkészült az árvízkárosultakra vonatkozó végleges jegyzék, miszerint 53 háztáji gazdaságot érintett a víz, 9 épület földcsuszamlás miatt rongálódott meg. Az elôbbiekre a polgármesteri hivatal 217 millió, míg az utóbbiakra 36 millió lej kártérítést igényelt. A végleges összeget a prefektúra hagyja majd jóvá, miután arányosan — más települések igényeit is figyelembe véve — elosztja a megyébe erre a célra érkezett pénzösszeget.
A helyi tanács visszavonta az Állomás utcában levô, korábban a baptista egyháznak odaítélt 2880 négyzetméteres terület bérleti szerzôdését, mivel az egyházközség 1993- tól ígérete ellenére nem épített oda templomot. A telek egy részét meghagyják imaháznak, a fennmaradt parcellára pedig a Licurici Kft. a polgármesteri hivatallal megkötendô együttmûködési szerzôdés értelmében teniszpályát és télire korcsolyapályát épít majd.
Maroslekencén felparcelláznak 16.000 négyzetméter kaszálót, és bérbe adják magánházak építése céljából. A számítások szerint 20, 400, illetve 800 négyzetméteres telek lesz, amelyeket versenytárgyalás útján adnak bérbe elsôsorban fiataloknak, de nem csak.
Az 1997-ben kicsocsátott 577-es kormányrendelet alapján a polgármesteri hivatal kért és kapott 380 millió lejt a különleges útalapból. E pénzzel folytatják a Radnót Szentgyörgy és Marosorbó közötti községi út aszfaltozását, illetve rendbe teszik a Magyardellô—Marosugra fele vezetô szakaszt is. E munkálat azért fontos, mert az elôzô árvízkor e falvak elszigetelôdtek a külvilágtól, az említett útvonalon nem lehetett közlekedni.
Radnót belépett a nemzetközi telefonhálózatba, a tavalyi 1100 elôfizetôt ellátó Goldstar típusú digitális telefonközpont által. Egyelôre 600 elôfizetô készülékét kötötték be Radnóton, Szélkúton 170-et, Dégen 50-et. Maroscsapón 180-at, következik Szentgyörgy és Lekence. E korszerûsítés elsôsorban a lakóknak és a Romtelecomnak köszönhetô.
Javítások a hivatal épületében
Nemsokára versenytárgyalást hirdetnek a polgármesteri hivatal tetôszerkezetének javítására. A 400 millió lejes munkálatot a nyertes cégnek 60 nap alatt kell elvégeznie. Ezenkívül saját kazánházat is beszereltek a hivatal épületébe. A télig el kell készíteni a gáz-, vízhálózatot, amire 2,6 milliárd lejt szán a hivatal.
Radnóton a hôerômûnél a múlt hétfôn és kedden szervezték meg az energetikusok napjait. Ennek keretében sor került szakmai kiértékelôkre, labdarúgó- mérkôzésekre és a helyi kultúrotthonban a Maros Mûvészegyüttes által bemutatott mûsorra. Az ünnepnap eseményeirôl, a hôerômû jelenlegi gazdasági helyzetérôl Olar Iacob vezérigazgató és Dávid István mûszaki igazgató tájékoztatott.
— Ezúttal a szakmai vetélkedôket Iasi-ban és Brassóban tartották. Az országos vállalat, a Termoelectrica Rt. 24 fiókjából vettek részt különbözô szakmákat képviselô munkások. Maros megyébôl a radnóti hôerômû laboránsa, Prica Ecaterina vízmérésben elsô helyet ért el. Turbinajavító lakatos szakmában Hamar János II. lett, míg Cocis Sorin villamossági karbantartó negyedik helyet ért el, Kertész Aurel turbina kitermelô szakmunkás VI., illetve Nagy Imre villanyszerelô, Oroian Tarfin villamossági mérômûszerkezelô ért el hasonló helyezést. Ôk a mi hírnevünket öregbítik országszerte, ezért büszkék vagyunk rájuk. Az Energetikai Napok keretében megszerveztük a Nyitott Kapuk rendezvényt. Így kedden reggeltôl estig bárki bejöhetett és idegenvezetôk kíséretében meglátogathatta a hôerômûvet. Meglepetésünkre nagyon sok vendégünk volt, 3 éves gyerektôl nyugdíjasig. Nemcsak Radnótról, Ludasról, Marosvásárhelyrôl és a környékbeli falvakról is voltak, akik végigjárták a hôerômû részlegeit.
Jelenleg a 4 darab 100 Megawattos Skoda gyártmányú egységünk közül csak kettô mûködik, egyet tartalékba helyeztünk, egy javítás alatt áll. Ezenkívül két egységet konzerváltunk. Mint ismeretes, az 1989 elôtti idôszakhoz képest felére csökkent az országos villamosenergia-fogyasztás. A korábbi 680 Mgwattos kapacitás helyett 200-300 Mgwattot termelünk.
— A cernavodai atomerômû üzembe helyezése nem teszi fölöslegessé az ilyen jellegû hôerômûvek üzemeltetését?
— Annak ellenére, hogy a leggazdaságosabb energiaforrásnak tartják az atomerômûveket, mégsem azok. Gondot fog jelenti a hulladékok tárolása és a karbantartás is igényes, költséges munka. A radnóti hôerômûre stratégiailat is szükség van. Közép- Erdélyben ez az egyetlen egység, amely ellátja a térség megyéit megyéket. Tulajdonképpen áramerô kiegyenlítô szerepe is van. A hôerômûvek léte az országos villamosenergia- politikától is függ. A leggazdaságosabbak a vízi, utána az atom-, a szénnel mûködô, illetve a hôerômûvek. Ez utóbbiak nyersanyaga a gáz. Mint ismeretes, Erdélyben sok a földgáz, így nyersanyaggondok nincsenek. A szénnel üzemelô egységeket a bányák miatt kell társadalmi-politikai érdekek miatt is, életben tartani. Így egyiket sem fenyegeti a felszámolás veszélye. Igaz, a mi esetünben a villamos energia elôállításának költségeit nagyobbrészt (80 százalékban) a földgáz díja teszi ki. A fennmaradt 10 százalék jelenti a karbantartásra, fizetésre, egyebekre fordított költségeket. Ez nem egy normális állapot, de európai viszonylatban még így is olcsóbb.
— Hogyan vészelik át a jelenlegi gazdasági válságot, amely minden iparágat érint?
— Szerencsére sikerült a leépítéseket nyugdíjaztatással megoldani. Mi "nem termeltünk" munkanélkülieket. 711 alkalmazottunk van. Hôenergiát is szolgáltatunk a városnak, az Üvegházaknak és a Protan Kft.-nek. Sajnos ez ut&oacu