|
LI. évfolyam 164. (14216) |
1999. július 17. szombat |
A legfelsô bíróság tizenöt éves börtönbüntetésre ítélte csütörtökön Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tartalékos tábornokokat a temesvári forradalom idején elkövetett bûntetteik miatt.
Victor Atanasie Stanculescu 1989 decemberében a román védelmi miniszter elsô helyetteseként, Mihai Chitac pedig a vegyi fegyvernem parancsnokaként tartózkodott Temesváron, ahol a Ceausescu-rendszer elleni forradalom kirobbant.
A temesvári forradalom perében az ügyészek azzal vádolták a két tartalékos tábornokot, hogy felelôsek 72 ember meggyilkolásáért és 253 személy megsebesítéséért. A bíróság bûnösöknek mondta ki mindkettôjüket az ellenük felhozott vádakban, és elsô fokon 15-15 évi börtönre ítélte ôket.
Ebben a perben kellett volna vád alá helyezni Stefan Guse tábornokot, az akkori vezérkari fônököt is, aki azonban néhány évvel ezelôtt rákbetegségben meghalt.
Az elmúlt tíz évben ez az elsô eset, hogy a legfelsô katonai vezetés egykori tagjait ítélték el a forradalom véres megtorlásáért. Atábornokokat korábban már többször perbe fogták, de rendre felmentették ôket.
40 százalék infláció az év végére
Az év végi 12havi inflációra vonatkozó hivatalos becslést 35 százalékról 40 százalékra emelték pénteken.
— Még az új célszámot is nehéz lesz betartani — mondta a Román Nemzeti Bank elnöke, Mugur Isarescu, a döntést ismertetve.
A célszám eléréséhez mostantól nem lehet nagyobb az infláció havi 1-1,5 százaléknál — tette hozzá.
A havi infláció 5,3 százalék volt májusban, és 5,1 százalék júniusban. Június végén 48,2 százalék volt a 12havi drágulás. Az év elsô felében havonta átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek az árak Romániában.
Nehéz elképzelni, hogy a következô hónapokban számottevôen mérséklôdik, amikor júliusban máris drágult a telefon, a vasúti szállítás és küszöbön áll az üzemanyag drágulása.
— Jjúniusban, egymást követôen immár második hónapja, a lakbérek emelkedése (79,8 százalékkal) erôteljesen feltornázta a szolgáltatások árát májushoz viszonyítva; decemberhez képest a drágulás 3575 százalékos; ezen túlmenôen a szolgáltatások díja a júniusi inflációs szint alatt mozgott.
A nem élelmiszertermékek kategóriájában júniusban a legnagyobb áremelkedést a villamos energiánál és a földgáznál könyvelték el; a földgáz 56,5, az áram pedig 33,1 százalékkal drágult.
Az élelmiszertermékeknél a kenyér, a kukorica- és búzaliszt ára emelkedett a leginkább; a kenyér 9,6, a másik két termék 8,9, illetve 8,2 százalékkal drágult; a marhahús és a húskonzervek gyakorlatilag nem drágultak, a sertéshús alig 0,9 százalékkal, míg a szárnyas 6,7 százalékkal emelkedett; a nyár beálltával valamelyest olcsult a tej és túróféleségek ára; szintén visszaesett a burgonya, a tojás, a zöldségek és a friss hal ára.
A koszovói nemzetközi békefenntartó erôk (KFOR) pénteki közlése szerint elôzô nap húsz polgári személy sebesült meg egy robbanás következtében a KFOR amerikai szektorában, ahol más incidensek is történtek.
A robbanás a fôként albánok lakta szerbiai tartomány székhelyétôl, Pristinától mintegy 40 kilométerre délkeletre fekvô Vitinában történt. Szemtanúk állítása szerint két fiatal férfi egy személyautóból elôzôleg egy dobozt hajított ki, így nem zárható ki, hogy pokolgépes merénylet okozta a detonációt. Hét sebesültet helikopteren szállítottak az amerikai tábori kórházba.
A békefenntartók a körzetben két, fegyvereket rejtô ládát is találtak, miután egy lövöldözést követôen átfésülték a környéket.
Az incidensek egyebeestek Henry Shelton tábornoknak, az amerikai vezérkari fônökök egyesített bizottsága elnökének a KFOR amerikai szektorában tett látogatásával. Shelton aggodalmát fejezte ki az erôszakos cselekmények és az amerikai békefenntartókkal szembeni támadások miatt. Sürgette az ENSZ-rendôrök mielôbbi térségbe vezénylését és a koszovói bíróságok felállítását, hogy a KFOR mentesüljön a polgári rendfenntartó feladatok ellátása alól.
A Beta belgrádi független hírügynökség értesülése szerint az amerikai szektor központja, Gnjilane város közelében ismeretlen támadók csütörtök este automata fegyverekkel megsebesítettek két szerb férfit, akik takarmányért indultak kaszálójukra.
Az észak-koszovói Vucitrn térségében albán fegyveresek az elmúlt két napban többször is megpróbáltak átkelni Stanovce faluból a szomszédos, szerbek lakta Priluzjéba, hogy távozásra kényszerítsék a helyi lakosokat. A hasonló esetek megelôzésére a körzetbe vezényelt francia békefenntartók lerombolták a két falu közötti Lab folyón átívelô hidat.
A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) többetnikumú, nyílt és toleráns társadalmat akar felépíteni Koszovóban, olyan demokratikus intézményeket teremteni, amelyek albánokat, szerbeket és montenegróiakat egyaránt magukban foglalnak — jelentette ki Hashim Thaqi, az UCK vezetôje az AFP francia hírügynökségnek adott, s pénteken nyilvánosságra hozott interjújában.
Thaqi saját szervezetét a NATO és az ENSZ partnereként állította be Koszovó helyreállításában. Mint mondta, az UCK legfôbb célja az összes menekült visszatérése, azon feltételek megteremtése, melyek révén a koszovóiak normális életet élhetnek, a polgári társadalom helyreállítása, valamint a Szerbiában fogva tartott összes (szerinte 6-7 ezer) albán fogoly szabadulásának elérése. "Nem érezhetjük magunkat szabadnak, amíg ezek az emberek foglyok" — mondta.
Az UCK vezetôje saját állítása szerint örömmel fogadta Ibrahim Rugova csütörtöki koszovói látogatását, bár ezt igyekezett úgy beállítani, mintha Rugova (a koszovói albánok mérsékelt, erôszakmentes irányzatának vezetôje, s Thaqi vetélytársa) az ô meghívására jött volna a tartományba. "Elég hely van Koszovóban Rugova számára is" — mondta, hozzátéve: meg fogja hallgatni politikustársa véleményét Koszovó jövôjérôl. Ugyanakkor — nevek említése nélkül — élesen bírálta mindazokat, akik a koszovói konfliktus során várakozó álláspontra helyezkedtek, nem vettek részt az ellenállásban, sôt, akadályokat gördítettek ez utóbbi útjába. (Rugova a bombázások idején sokáig Koszovóban maradt, sôt, találkozott és kezet fogott Milosevic jugoszláv elnökkel is — igaz, mint utóbb kiderült, kényszerbôl.)
Végül Thaqi közölte, hogy az UCK hamarosan politikai szervezetet alakít. "Azt hiszem, hogy azok az emberek, akik képesek voltak egyik napról a másikra létrehozni egy olyan hadsereget, mint az UCK, képesek lesznek elsajátítani a politikai mechanizmusokat, s vezetni azt a pártot, amely nagyon rövid idôn belül létrejön az UCK politikai határozata alapján" — mondta a koszovói albán vezetô.
A vajdasági magyarok háromszintû autonómiája mellett foglalt állást Kasza József szabadkai polgármester, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Glas Javnosti címû belgrádi lapban pénteken közölt interjújában.
A koncepciót ismertetve Kasza József emlékeztetett arra, hogy az elkézelés a Vajdaság autonómiájának erôsítésén túl területi és perszonális (személyi alapú) autonómiát kínálna a magyar nemzetiségûek számára. A perszonális autonómia a Jugoszláviában élô egész magyarságra kiterjedne, míg a területi autonómiát azon körzetekben vezetnék be, amelyek lakossága körében a magyarok vannak többségben — mondta.
Kasza József szerint a koncepcióval kidolgozták a Vajdaság irányításának teljes rendszerét, a (tartományi) parlamenttôl kezdve egészen a Végrehajtó Tanácsig (a tartományi kormányig). A tervezet elôirányozza a Nemzeti Tanács létrehozását is, amelynek jogköreit, feladatait "bele kell foglalni a Vajdaságot érintô állami, jogszabályi keretekbe".
Kasza József szerint az elképzelésektôl fôként azok tartanak (Szerbiában), akik nem tanulmányozzák mélyrehatóan azok lényegét. "Azokon a területeken, ahol úgynevezett magyar autonómia létesülne, nem kívánjuk sem a többségi helyzettel való visszaélést, sem a Jugoszláviából való kiválást; normális együttélést szeretnénk a többségi nemzettel. Ugyanakkor mindazon jogokat kérjük, amelyeket ôk is élveznek, azaz a lakosság (etnikai) összetételének megfelelô képviseletet az államiaktól a helyi szervekig bezárólag" — húzta alá.
A VMSZ elnöke szerint a háromszintû autonómiakoncepcióról Budapesten folytatott tárgyalásokon nem érintették a kettôs állampolgárság kérdését. Magyarország majdani EU-csatlakozása után azonban a schengeni határok Jugoszlávia határáig terjednek majd, gyakorlatilag elvágva a vajdasági magyarokat az anyaországtól. A kettôs állampolgárság megoldás lehet, de nem az egyetlen kiút e helyzetbôl — tette hozzá Kasza József.
A koszovói nemzetközi polgári jelenlét kiépülésének részeként Bernard Kouchner ENSZ-különmegbízott vezetésével pénteken Pristinában megkezdôdött az "ideiglenes tanács" alakuló ülése; a testület tanácsadó szervként mûködik majd a világszervezet missziója mellett.
A tanács várhatóan a legnagyobb olyan polgári testület lesz Koszovóban, amelyben a szerbiai tartományban élô minden nemzetiség képviseltetheti magát. A tanácstagok létszámát az ENSZ képviselôi határozzák meg, s az egyes nemzetiségek különbözô számú delegáltat küldhetnek.
Belgrádi sajtójelentés szerint a legtöbb, összesen nyolc képviselôvel várhatóan a közel kétmilliós tartomány lakosságának mintegy 90 százalékát kitevô albánok rendelkeznek majd. Köztük lehet Hashim Thaqi, a szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) politikai vezetôje, az UCK vezetésével megalakult "ideiglenes koszovói (albán) kormány" feje is — újságírók legalábbis látták ôt bemenni a tanácskozásnak helyet adó épületbe.
A török, muzulmán és roma kisebbség egy-egy képviselôt delegálhat. A koszovói szerbek négy helyet szerettek volna, ám a jelek szerint csak hármat kapnak. Ôket a koszovói szerbek szellemi vezetôjének tartott Artemije raskai-prizreni szerb ortodox püspök, illetve Momcilo Trajkovic, a koszovói Szerb Ellenállási Mozgalom (SPO) vezetôje képviseli majd, a harmadik jelölt még nem ismert.
Megfigyelôk emlékeztetnek arra, hogy a koszovói szerb vezetôk a hét elején még arról értesítették az ENSZ misszióját és a koszovói nemzetközi békefenntartó erôket (KFOR), hogy megszakítják velük az együttmûködést, amíg a KFOR nem fékezi meg a szerbellenes albán megtorló akciókat.
Oroszországból újabb négy repülôgép indult útnak pénteken Koszovóba. A gépeknek Ukrajna és Magyarország biztosított légifolyosót.
A repülôgépek úticélja a Pristina közelében fekvô slatinai repülôtér volt, ahová egyebek között helikoptereket szállítottak.
A két elsô, An-22-es Anteus típusú óriás szállítógép péntek reggel szállt fel a Tver közelében fekvô migalovói repülôtérrôl. A harmadik An-22-es közép- európai idô szerint délután két órakor indult el Migalovóból, míg az orosz fegyveres erôk Il-76-os típusú katonai szállítógépe a rjazanyi területen fekvô Gyagilevo repülôterérôl délben szállt fel.
Koszovóban jelenleg 1670 orosz békefenntartó katona tartózkodik, túlnyomó többségük a slatinai repülôtéren állomásozik. A koszovói nemzetközi békefenntartó erô (KFOR) zászlaja alá vezényelt orosz kontingens létszáma (3616 fô) a tervek szerint csak augusztus elejére lesz teljes.
A Szalonikibôl szerdán reggel útnak indult orosz békefenntartók estig mintegy 500 kilométeres utat tettek meg, és eljutottak a Pristinától 20 kilométerre fekvô Kosovo Poljéba (Rigómezô). A mintegy 500 deszantosból és több mint 120 katonai jármûbôl álló oszlop megállt Kosovo Poljénél, és csak néhány páncélozott jármû folytatta az utat a slatinai repülôtérre.
Egyelôre nem tudni, miért nem haladt tovább az egész menet. Az orosz csapatok parancsnokai feltehetôen a sötétség beállta miatt döntöttek a várakozás mellett, tudván, hogy éjjel veszélyes a közlekedés Koszovóban — jelentette az ITAR-TASZSZ.
Michael Jackson tábornok, a KFOR parancsnoka csütörtökön este Valerij Jevtuhovics altábornaggyal, az orosz békefenntartó csapatok parancsnokával tárgyalt az orosz katonák állomásoztatásának kérdéseirôl. Jackson a közeljövôben szeretné megtekinteni az orosz csapatok állomáshelyének körzetét.
Az eddigi áradások és talajcsuszamlások 130 települést sújtottak 19 megyében. A legutóbbi adatok szerint a természeti csapások 17 halálos áldozatot követeltek. A lakosságnak okozott anyagi kár tetemes, több mint 28 ezer hektár termôföld került víz alá; 32 gazdasági-társadalmi objektum ment teljesen tönkre, csaknem 200 kilométernyi megyei és községi út, villany-, telefon- és földgázhálózat rongálódott meg.
Az anyagi károk szempontjából a legérintettebb Mehedinti, Hunyad, Fehér, Arad és Bihar megye volt. Kisebb mértékben ugyan, de az áradások éreztették hatásukat Beszterce-Naszód, Kolozs, Krassó-Szörény, Suceava és Szilágy megyékben is.
Tudósítást közöltünk már lapunkban a jobbágytelki és marosvásárhelyi összmûvészeti fesztiválról, de szakítottunk idôt arra is, hogy riportszerû írással helyszínrôl tájékoztassuk olvasóinkat, ugyanis, miként ott kiderült, a fesztiválról távolabbi vidékeken, az Atlanti- óceán partján, akár Amerikában is tudomást a Népújság internetes számaiból szereztek. Olvasván a hírt, voltak akik jöttek, Dorogi Gizella vagy Boér Csilla Hollandiából, de akik jövôre jönnének, azoknak egy kis ízelítôt szánunk a jobbágytelki folktáborban "zajló" mozzanatokról.
Esôben, tûzô napon — mindenhol ott van. Egy kérdés az információs irodában. Minden rendben, aztán továbbáll. Vendégekkel cseveg, gördíti a fesztivál szekerét. Ô Taxi, azaz Takács Zoltán, a Folk Center Alapítvány elnöke, az egyik fôszervezô. Eszmecsere a kultúrterem egyik sarkában. A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány 1996-tól nôtte ki magát ilyen szintre, de nem ez az elsô tábor. Az már a tavaly volt Sárközön, Szatmár megyében, távol a szûkebb pátriától, pedig nekünk is van ôskincseket rejtô Vízmellékünk, Mezôségünk, Nyárádmenténk. Újra kell éleszteni e vidékeken a hagyományokat — gondolták az alapítványosok, s rámutattak Jobbágytelkére, mert e falunak valamikor a néptánca révén nemzetközi hírneve volt. Változtak az idôk és Jobbágytelke is kiesett a nemzetközi körforgalomból. Ezért lett az ETNO-ART összmûvészeti fesztivál. Hogy ez mi, a szervezôk sem tudják még pontosan: néptánc, ôsi mesterségek tanítása, fotó- és népmûvészeti kiállítás, progresszív dzsessz, minden ami belefér és népi gyökerekbôl fakad, talán ennyi. Ami jó, hogy egyre több az érdeklôdô. A táborba is 174-en jöttek el Angliából, Ausztriából, Jugoszláviából, Hollandiából, Magyarországról, Amerikából, kíváncsiságból, a nyárádmenti tánc elemeinek az elsajátításáért, szórakozásért. Jobbágytelke egy hétig a világ közepe, kultúrája, néptánca, emberei által, akik e globalizálódó világban a szélesedô rétegkultúra követei lettek — joggal.
Taxit hívják. A zenészeket kell színpadközelbe terelni. Megy intézkedni, hogy a fesztivál akadálymentes legyen.
— Átdobod egybôl, jobb kézbôl, fogod a lányt és pördíted — szól a lecke Fûzessy Albertnél, teremnyi gyerek veri a ritmust a dobogón. Azt mondják, várjunk estig, káprázatos koreográfusi mutatványát szemmel is alig lehetséges követni, utánozni aztán lehetetlen. A táncba bele kell születni. Csütörtöké a koreográfia, a táncházmuzsika, termekben és a szín alatt. A folkkocsmában egyelôre Vencel János kalapos Kovács Laji fiával fodroz búbánatos cigánynótákat, színes likôr után már a kovácstánc is helyben bejön... Nadrágszáron csattog a széntôl fényes lapátnyi tenyér. Zsúfolt nap, bár a zsendice, az esztenajárás elmaradt, mert Péterlaka felôl esôt hozott a szél. A péterlaki muzsikusok nem mentek át a hegyen, maradtak.
Kezdôdik a mûsor, már szól a tilinkó. Az a hangszer, amelyet még Bartók Béla is megtalált a Nyárádmentén. És amit igen ritkán látni manapság: levegôvel telik fel a bôrduda.
Balla Antalon hetvenen túl is feszül a székely harisnya. Övé a délutáni toborzó: de csak kedvvel jöjjetek!
Mondom, ami hírlik: Jobbágytelke népe mintha kezdetben elzárkózott volna, közömbös volt a heti vigadóhoz, bár a falura az nem jellemzô. A távolabbi és a közelmúltat azt hiszem, fölösleges emlegetni...
— Mondtam, a szervezôknek, amikor ideállítottak, hogy fesztiválra Jobbágytelkén semmiféle feltétel nincs, így állt hozzá a polgármesteri hivatal is, ami érthetô a mai költségvetési viszonyokra való tekintettel. Táncháztalálkozón vagyok Budapesten. Képzelje, a Folk Center ott is megtalált, mondták: márpedig a fesztiválnak más helye nem lehet, mint Jobbágytelke, itt a nagy múlt és a hagyomány, apelláta nincs. A jobbágytelkiek nem hitték, hogy nagy aratás idején ebbôl lehet valami. A tegnap is, mikor szépen szólott a zene, mentek az emberek aratni, sóvárogtak ugyan egy kicsit, de mentek, mert a jobbágytelki embernek a szalma többet ér, mint a szeme... Na de végül is minden rendben, dolgoztak sokat a centeresek, mit tehetett volna: a polgármesteri hivatal munkájukat támogatta. Most már talán mindenki örvend az eseménynek. Tegnap ötkor mentem haza, ma reggel négykor, holnap tán három lesz abból... Mint a colstok, jóuram. Az idô...
A helyi alkotások háza? Dehogy. Alkalmi mindössze. Kinyitottak egy óriási csûrkaput. Befért egy szövôszék, rajzasztal, nemezelô, és jó sok ülôhely a kosárfonóknak. A fazekasok már elmentek.
Lengyel Zsuzsa egy kicsit korán kezdte a kalapfonást, ötéves kora óra pereg a szalma ujjai közt. Jön, aki szalmakalapfonásra váltott iparengedélyt, egy kötésben van negyven méter ujjnyi fonott szalmasáv. Nyolcvan éven túl is dolgozni kell, s közben lehet emlékezni régi hangulatokra, vagy vallásos percekre, a kilenckeddi búcsúra menet át Hegyessoron a mikházi ferencesekhez...
Serény ujjak szappanos vízzel anyagot formálnak. Az összefésült gyapjúból lassan posztó lesz. Nemezkészítés, honfoglalás kori foglalkozás. Így varázsoltak ôsanyáink kényelmes jurtát lakóhelynek. Most ajándéktárgyak készülnek. Átértékelôdött hagyomány. A "mûhelyvezetô" Benkô Éva Háromszékrôl, Sepsiszentgyörgyrôl jött el Jobbágytelkére, hogy a táborban tanítsa az érdeklôdôket. Életet lehelünk a tárgyakba — magyarázza. Aki nemezkészítésre adja a fejét, az megismerheti, hogy saját energiájával, kitartással és kézügyességgel hogyan lehet szépet alkotni. Sepsiszentgyörgyön a Guzsalyas Játszóházban már egyéves tanfolyamot is tartunk, iskolákban is gyakorlatoztatunk. Nálunk Erdélyben már elfelejtették ezt a szakmát. Nemrég Budapestrôl hoztuk haza szakkönyvekbôl és azóta nagyon sokat "megfertôztünk". Az elején a táborban is kevés volt az érdeklôdô, csak kíváncsiságból vették kézbe egyesek a gyapjút, aztán már a programot is úgy kellett igazítanunk, hogy ez a foglalkoztatás ne menjen a tánc rovására. Most már annyian vagyunk, hogy kicsi lett a csûr. Karperecek, oldaltáska, faldísz körvonalazódik, apró emlékek, szuvenírek Jobbágytelkérôl. Éva szemüvegtartót forgat: úgy tanítjuk, hogy a legnagyobb ajándék az, amit ÉN készítek valaki másnak, hiszen a munkafolyamat alatt vele vagyok gondolatban. Tárgyakba simogatott lélekvándorlás ez, a jurtától a szemüvegtokig, Etelköztôl Nyárádmentéig.
— Mihály Gyuláékat nem ismerték sehol, de pénzt kért a család. Se ipar, se mezôgazdaság, így hát a vesszô maradt. Budapesten a 99-es Kézmûvesek remekei pályázatán Mihályék két munkáját díjazták, ott voltak a sepsiszentgyörgyi, vásárhelyi napokon termékkel. Seregnyi lány üli körül a kézmûvest, alakulnak az ízlést költô madárfészeknyi kosarak.
Norman Thompson egyetemi tanár Washingtonban, Seattle-bôl jött Jobbágytelkére:
— Hobbiból több éve foglalkozom néptánckutatással. E táborról az Interneten értesültem. Örömmel jöttem el ide, mert tudom, hogy a világon a magyaroknak van a leggazdagabb néptáncuk. Különösen itt Erdélyben ôrizték meg a hagyományokat, mert a politikai, történelmi körülmények miatt az itteni falvak elszigetelôdtek a kozmopolita hatásoktól. Az itteniek nem is tudják, milyen szellemi gazdagság birtokában vannak. Az erdélyi néptánc világszínvonalú. Ide több magyarnak (sz.m. elsôsorban magyarországinak) kellett volna eljönnie, mert a saját néptáncukról van szó. E szép környezetben levô Jobbágytelke pedig a tábor által csak nyert, mivel e sajátos kincse miatt ezentúl — évente legalább egyszer — e településre figyel a világ.
Estére már zsúfolásig a kultúrotthon nagyterme, forgat a televízió. Balla Antal úgy jelenti be, hogy csak próbaszerû a jellegzetes jobbágytelki tánc, szerénységére rácáfolt a kis tánccsapat. Ahányan elfértek a színpadon, tánckalákába jövet elé a kalangyálásból.
Muzsikáltak a gernyeszegi cigánylegényeknek is pergô dallamot. Fergeteges siker. Azt már csak a folkkocsmába lehet folytatni. Hajnalig nóta táncházmuzsika, mert rendszerint a hajnal a záróra. A vendégek nyugóvóra térnek, a helybéli férfiak kávát kötnek a kaszára. Igy megyen ez vasárnap hajnalig, ha birni lehet szusszal...
Dr. Dorin Florea prefektus fogadta a tegnap a hidrotechnikai építkezési munkálatokkal foglalkozó megyei bizottság tagait. Jelen voltak a vízügyi igazgatóság, a SOCOT Rt. és a Romániai Iparosok Egyesülete megyei kirendeltségének vezetôi. A megbeszélés célja a Komlód medrének szabályozására kiírt versenytárgyalás eredményének megóvása volt.
Négy cég vett részt a június 16-án Burestben tartott versenytárgyaláson: a vásárhelyi Hidroconstructie és SOCOT, valamint a bukaresti székhelyû CCF és a Contransar. A munkálatokat 440.500 euróra értékelték, a legelônyösebb árajánlatot a SOCOT nyújtotta be, a 12 hónap alatt elvégzendô munkálatokat 338.500 euróért vállalta. Ennek ellenére, a fôvárosi Contransar lett a nyertes, amely 374.500 euróért végezné ugyanazon munkálatokat.
— Közvetlenül az eredményhirdetés után a vízügyi igazgatóság megyei kirendeltsége és a prefektúra óvást intézett a versenytárgyalás szervezôihez, kifogásolva a döntés helyességét. Véleményünk szerint szubjektív megítélés alapján választották ki a nyertest, hiszen a bukaresti cég egészen más jellegû munkálatokra szakosodott — nyilatkozta Dorin Florea. Hozzátette, hogy ezzel szemben a SOCOT több hidrotechnikai munkálatot végzett a megyében. A prefektus aggodalmát fejezte ki afelôl, hogy ha a Contransar nem végez minôségi munkát, jövôben Maros megye eleshet a PHARE-alapból való finanszírozástól. Elhangzott, annak ellenére, hogy a szerzôdést aláírták, a versenytárgyalást megnyerô cégtôl még senki nem jelentkezett a megyei szakbizottságnál. A dolog pikantériája, hogy a SOCOT ugyanazon bizottságnál ugyanazon pontszámmal elnyerte egy aradi híd megerôsítésére kiírt versenytárgyalást. Ami jóval kisebb kaliberû munkálat, mint a Mezôsámsond — Mezôszentmárton közötti 10 kilométeres szakaszon a Komlód medrének szabályozása, valamint a tönkrement gátak újjáépítése.
A munkaügyi hatóságoknál letett hivatalos bejelentés, illetve az eddig mutatott elszántság ellenére elmaradt a tegnap reggelre hirdetett általános sztrájk a konzervgyárban. Kiderült ugyanis — tájékoztatott Pogan Zsuzsanna a szakszervezet részérôl —, hogy a megmozdulás jelen formájában nem lenne legális, ugyanis a múlt heti figyelmeztetô munkabeszüntetés óta a követelések listája az új fejlemények miatt némileg módosult. Ezért a munkakonfliktusokra vonatkozó jogszabályok értelmében a teljes procedúrát elôlrôl kell kezdeni. A törvényességre pedig eddig is nagyon vigyáztak az alkalmazottak, ugyanis a vezetôség részérôl olyan fenyegetéseket kaptak, hogy a hírhedt i betû alapján bontják fel a munkaszerzôdésüket, amely nemhogy végkielégítést, de még azt a nyomorúságos munkanélküli segélyt sem biztosítaná.
Ismét bebizonyosodott tehát, amit a diktátorok már rég tudnak, hogy a szegénységben, nyomorban tartott embereket könnyen meg lehet félemlíteni. A törvénysértô tettektôl való félelem — bármennyire kedvezôtlen is a jogszabály a munkavállalókra nézve — visszarettentette az alkalmazottakat a tiltakozás eme formájától. Pillanatnyilag a munkásokra a csüggedés. az elfojtott keserûség a jellemzô. Megtehetik, hogy elôlrôl kezdik az egész jogi hercehurcát, de az is lehetséges, hogy belefáradtak a vállalati kiskirályokkal való szélmalomharcba. Még nem döntötték el, hogy mit fognak csinálni, hisz elôfordulhat, hogy a jogi huzavona alatt elbocsátják szóban forgó 75 alkalmazottat — a törvény betûjének pontos betartásával —, s az egész sztrájk értelmét veszíti.
Pénteki sajtótájékoztatóján a Demokrata Párt megyei elnöke, Alexandru P. Fratean kijelentette, hogy határkôhöz érkezett a párt. Végre rendet csináltak a szervezetben, és ezután a minôségre fognak ügyelni. Azt is elmondta, hogy mintegy 200-an kiléptek a pártból, de több mint 400 új tag iratkozott be az utóbbi két hónapban. Ilyen szempontból optimizmussal tekintenek a 2000-es választások elé. Végül azt hangsúlyozta, hogy szeretné, ha a hátralevô idôszakban a koalíció megyei szinten jobban mûködne, ha egyesek nem a funkciók után futnának, s fôleg az lenne jó, ha az RMDSZ megfontoltabb lenne. A kérdésre, hogy nem mondaná-e meg konkrétan, mire utal, határozott NEM volt a válasz.
A sajtótájékoztatón jelen volt aki Ileana Filipescu képviselô, Ioan Chioralie és Calin Sasa alelnökök. A képviselô egy, a munkaügyi és társadalomvédelmi minisztérium által kiadott közleményt olvasott fel, amely arról szólt, hogy (a DP kezdeményezésére) egy úgynevezett országos szolidarítási alapot hoztak létre sürgôsségi kormányrendelettel, amelynek célja a szegény családok támogatása. Alapját a szerencsejátékosoktól egyénenként számított 5-10 százalékos illeték, illetve az a luxusadó képezi, amelyet azok fizetnek, akik új külföldi autót vásárolnak. Az alapot az állami gyermeksegélyekre, a sokgyermekes családok támogatására, kisvállalkozók számára nyújtandó hosszú lejáratú, kamatmentes hitelek biztosítására fordítanák. A továbbiakban elmondta, hogy a Ríu Mare-i zónának új épületre 350 millió lejt adtak ebbôl az alapból, a katasztrófa áldozatai számára pedg 5-20 milliós segélyeket utaltak ki. Arról is tájékoztattak, hogy a DP gyûjtési akciót szervez az árvízkárosultak részére.
Népújság: Mi a véleménye a DP-nek a Nemzeti Liberális Párt megyei elnöke ama felhívásáról, amelyben az összes román pártok összefogását szorgalmazza egy közös, a magyar polgármesterjelölt ellenében állítandó jelölt érdekében?
A. Fratean: Ilyen felhívást már a Nagy-Románia Párt is közölt, s volt már ilyen a '96-os választások elôtt is. A DP a saját útját járja, nyitott a több politikai erô felé, s tárgyalni is hajlandó, de csak a megye összlakosságát érintô problémákról.
I. Filipescu: Volt már ilyen felhívás, mondván, hogy sose lesz román polgármestere Marosvásárhelynek, ha nem fognak össze. A DP azonban akárkivel nem szövetkezik csak azért, mert az román párt. Mi már a múlt választáskor egyetértettünk egy közös jelölttel, de szerintünk annak párton kívüli, kompetens személynek kellett volna lennie, aki garancia lett volna arra, hogy a város érdekeit, s nem pártérdeket képvisel. Másfajta szövetséget most sem kötünk senkivel.
Végül azt mondta el, miért szavazott a köztisztviselôi törvény ellen: mindenfajta szegregációs törekvés ellen, illetve az alkotmány elôírásai mellett szavazott, jelentette ki.
A közelmúltban Marosvásárhelyen tartózkodott Anda Anastasescu zongoramûvész Londonból. Kötetlenebb beszélgetésünkbôl kiderült, bizonyos vonatkozásban, amolyan mindenese a zenei életnek, munkának. Ifjú tehetségeket pártfogol,támogat, hangversenytúrnékat szervez, fesztiválokat, ösztöndíjra érdemes hangszereseket kutat fel és toboroz, adminisztrál, menedzsel, a romániai diaszpóra tagjaival folalkozik Londonban Romániában, illetve, Marosvásárhelyen is. Önkéntelenül adódik a kérdés: Na és, mind ez idô alatt, Anda Anastasescu, a zongoramûvész? Hogyan alakul karriere elôadómûvészként ?
— Jól esik az érdeklôdés. Köszönöm! Tény, hogy — ha erre is utalt ezzel! — sokat bírok. Csak muzsikával foglalkozhassak! Nagyon jó, ha munkám összefügg a zenével valamiképpen! Otthon, Londonban, igazán jó a sajtóm! Mármint a koncertjeimrôl szóló koncertkrónikák. Viszont, én, emberként és elôadómûvészként is, valahogy együtt lélegzem a fiatal muzsikusaimmal...Rengeteg hangversenykörúton vettünk részt együtt. Ami számunkra azért nagyon fontos, mert manapság Angliában nem könnyû egy-egy zenekarnak érvényesülnie! Felléptünk Brazíliában, Indiában, Norvégiában, Spanyolországban, Hollandiában, Svájcban, Franciaországban... Nekem bejött egy—egy elôadóest Ausztráliában, Hongkongban. Idén részt veszünk a londoni Millennium Fesztiválja elnevezésû nagyszabású zenei eseményen, melyen én Beethoven öt zongoraversenyét játszom majd. Zenekarunkat hatvan tagúvá kell növelnem, hisz ôk a szimfóniáiból adnak elô. Hat hónapja tartó komoly munkát, elôkészületet jelent számunkra mindez, hisz ennél komolyabb fajsúlyú esélyt alig kívánhat, képzelhet el magának elôadómûvész, zenekar. Beethovenre valóban én is nagy erôbedobással készülök! Másként nem szabad hangversenydobogóra lépnie az embernek!
— Ha meghívnak, szívesen jövök Marosvásárhelyre is! Egyébként, október végén, november elején két alkalommal hangversenyezem Bukarestben. Egyszer, a Silvestri Mester — sajnos, immár harminc évvel ezelôtt — Londonban bekövetkezett halálára emlékezve, az Enescu Múzeumban tartandó hangverseny meghívottjaként — ez a koncert, szerves része az angliai fesztivál Bukarestben szervezett zenei rendezvényének —, másik alkalommal pedig az UNESCO által, a román fôvárosban, országunk elnöke, Emil Constantinescu védnökségével megszervezett nemzetközi vásár alkalmával, a Cotroceni—i Palotában hangversenyezem.
Az EMKE keretében önállóan mûködô Romániai Magyar Népfôiskolai Társaság minden második évben megszervezi a Honismereti Népfôiskolát. A július 9-13. között Életmód, természet, egészség címmel megtartott rendezvénynek ezúttal Szentegyháza nyújtott otthont. A népfôiskola társzervezôje volt a marosvásárhelyi Preventio Egészségvédelmi Társaság, házigazdája a Gyermekfilharmónia Alapítvány.
A magyarországi és a hazai részvevôk elôadásokat hallgattak meg az erdélyi magyarság életmódjáról és egészségérôl, különbözô egészségnevelési lehetôségekrôl és programokról, a hegyaljai tájrendezésrôl és falusi turizmusról. Elôadók voltak: dr. Molnár B. Géza, dr. Albert István, dr. Bálint Szentendrey Dalma, dr. Ábrám Zoltán, dr. Veress Albert, dr. Albert-Lôrincz Enikô, Ráduly-Zörgô Éva, Dénes Pál, dr. Vofkori László, Haáz Sándor, Zsigmond Éva, Dáné Tibor Kálmán.
A Múzeum Szállóban megrendezett népfôiskola programjában a délelôtti elôadások mellett kiscsoportos közösségfejlesztô foglalkozások, egész napos és délutáni kirándulások, szentegyházi vonatkozású könyvek bemutatása, egészségnevelô témájú videofilmek megtekintése, tábortûz, kötetlen beszélgetések is szerepeltek.
A IV. Honismereti Népfôiskola elérte célját. Erre bizonyíték az elôadások színvonala, a gyakorlati ismeretátadás, a környék megismerése, az esti foglalkozások közösségformáló ereje, az egységes magyar kultúrában való gondolkodás.
Az elsô végzôs évfolyam a marosvásárhelyi Gábor Dénes Fôiskolán
"A jövôt nem lehet elôre megjósolni, de a jövôt fel lehet találni" — csengenek fülünkben Gábor Dénes (1900. június 5 Budapest — 1979. február 9., London) magyar származású, Nobel díjas természettudósunk szavai, amelyek akár a róla elnevezett mûszaki és informatikai fôiskola oktat-inak, diákjainak mottójaként is szolgálhatnának. Az intézmény 1992-es alapításakor a szándék a tömeges magas színvonalú, a kor és a munkapiac igényeit kielégítô képzés megvalósítása volt, amely egyaránt eleget kívánt tenni a magyar nemzet és Európa kihívásainak.
A Gábor Dénes Fôiskola idén ünnepli a 20.000. hallgató beiratkozását, és egyben az ezredik végzôs szárnyra bocsátását. Fejlôdése alapításától fogva töretlen: míg 1992-ben csak 560-an kezdték el karain tanulmányaikat, tavaly már 5682-en iratkoztak be. A határok nélküli fôiskola mára már Magyarországon 35 konzultációs központot létesített. A határokon kívül Kassán, Szabadkán, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Udvarhelyen és Marosvásárhelyen is tanulhatnak már ennek a fôiskolának hallgatói.
A négy évvel ezelôtt Marosvásárhelyen létesített kirendeltség, amelynek már összesen 90 hallgatója van, munkájának gyümölcse most ért be. A 14 végzôs nappalival kombinált távoktatási rendszerben, 8 félévben, 64 tantárgyból tett vizsgát. Ebbôl 12-en jelentkeztek záróvizsgára és közülük nyolcan hamarosan átvehetik a mérnök-informatikus diplomát.
Most érkezett el az ideje, hogy az eltelt négy évrôl számvetés készüljön. Nem kétséges, hogy a fent említett idôszak legpozitívabb élménye tanároknak, diákoknak egyaránt a kölcsönös megbecsülésbôl és tiszteletbôl fakadó, esetenként barátivá mélyülô kapcsolat marad.
Nem volt könnyû, ismerik el, az elsô év szinte teljes egészében a hányattatás jegyében telt el és csak ezután sikerült kialakítani jó együttmûködést az Ifjúsági ház vezetôségével. Ma már nyugodtan használhatják egyik termét, mérsékelt árért, és cserében az itt dolgozók még az osztályterem elôtti hirdetôtábla legkisebb papírfecnijére is vigyáznak.
Nem volt könnyû annak a 30-nál is több tanárnak, akik szerény juttatásért készítették fel ezeket az ifjakat és nem volt könnyû a hallgatóknak se hétvégéiket tanulással tölteni. Mondataikból kiderül, a fôiskola nem egy bûvös doboz, ahova elegendô besétálni, és képzeletbeli kijáratánál már kész informatikusok jelennek meg. Tanulni kellett, vizsgázni kellett. Nem hallgathatunk arról sem, hogy a fôiskola elvégzése mindannyiuk részérôl anyagi áldozatot is jelentett. Cserébe viszont videoszalagon kapták meg az elôadásokat és mára mindegyikük egy szép kis mûszaki könyvtárral is rendelkezik. A kifizetett pénzen felül persze még a szabadidejükbôl is bôségesen kellett a tanulásra fordítani és ezért kárpótol a köztük kialakult és állandósult jó hangulat.
Egyikük igen bizakodó, sikeres záróvizsga után már van állása, és úgy érzi, elérte célját, ugyanakkor ma már nyugodtan szóba mer elegyedni egy informatikussal. Reméli, hogy bár az elméleti oktatás színvonala messze meghaladta a gyakorlatiét, azért megállja a helyét informatikusként.
A marosvásárhelyi intézmény még gyerekcipôben jár, végzett az elsô évfolyam, és még éveknek kell eltelnie, míg a kezdeti sutaságokból levonja a következtetéseket, illetve javítani tud a hibákon, de a legjobb úton van a felnôttkar felé.
Az utóbbi napok kánikulájában nevetségesnek tûnhet a hôenergia áráról elmélkedni, mert sok mindenre gondolunk, csak a fûtésre nem. De mindannyian tudjuk, lesz tél, a hôenergia ára pedig folyamatosan növekszik, és azt valakinek ki kell fizetnie.
A termelôk számára a lakosságnak szánt hôenergia maximális árát a Versenyhivatal szabja meg (1998. évi 7-es sürgôsségi kormányrendelet). Ugyanakkor az 1999. évi 386-os számú kormányrendelet a lakosságnak szolgáltatott hôenergia árát gigakalóriánként 156.500 lejben határozza meg. A két ár különbözik egymástól, éspedig a termelési ár meghaladja a 156.500 lejt. Az idei költségvetési törvény a maga módján megpróbálja átvágni a gordiuszi csomót és kijelenti: "a helyi tanácsok jóváhagyhatják, hogy az évi költségvetésben legyenek a támogatására szánt elkülönített összegek." Ezeket az összegeket a hôenergia, a víz, illetve a gyógyszerek árának és a tömegközlekedés támogatására használhatják. Maros megyében 21 hôenergiatermelô és forgalmazó, 14 vízelôállító és forgalmazó, hat szállítási vállalat és négy gyógyszergyártó érintett.
A polgármesteri hivatalokról, fôként a városiakról, általánosságban elmondható, hogy az évi költségvetésben bizonyos összeget elkülönítettek e támogatásokra. Sajnos a teljes, szükséges összeg rendelkezésre bocsátásának nem csak a szûkös keret az akadálya, bár ez a legfontosabb ok, hanem az is, hogy év elején még csak találgatni lehet a termelési ár és a kormány által meghatározott ár közötti különbözetet. Ettôl függetlenül van olyan város (pl. Radnót és Ludas), ahol bizakodva várják a telet, hiszen pillanatnyilag úgy tûnik, egész évre elegendôek a tartalékolt összegek. Máshol korántsem ilyen "rózsás" a helyzet. Marosvásárhelyen, bár létezik egy alap, amelyet erre a célra tettek félre, az Energomur könyvelôségének adatai szerint a polgármesteri hivatal adósságai a tavalyi évre elérik az 5,6 milliárd lejt, míg idén az elsô öt hónapban már meghaladják a 9,8 milliárd lejt.
Nehéz télnek néz elébe mind Dicsôszentmárton, mind Szováta lakossága. Itt az elkülönített összegek csak a szükségesnek felét fedezik. Szászrégen a maga mintegy 60%-ával sem áll kimondottan jól, míg Segesváron áprilisig volt elég a pénz. Mivel a törvény feltételes módban fogalmaz, a polgármesteri hivatalok nem kötelezhetôk a többlet kifizetésére.
Ugyanakkor a termelôktôl sem várható el, hogy veszteségesen termeljenek. Persze reménykedhetünk, hogy a költségvetés kiigazításakor több pénz jut támogatásra. Ha nem, és ez a valószínûbb, ki fizeti meg a hôenergiát? El lehet gondolkozni, mi történne, ha a lakosság nem támogatott, hanem termelôi áron kapná a hôenergiát. Mindenesetre akár így, akár úgy, a kérdésre, hogy erre majd honnan teremti elô a pénzt, mindenkinek egyénenként kell megkeresnie a választ.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság (EMT) az idén a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumot választotta a nyolcadik alkalommal megszervezett informatika- tábora színhelyéül. Igy július 12-20-a között a líceum informatika laboratóriumában 35, többnyire IX-XII-es diák bôvíti számítógépes ismereteit. Mint Deák Melinda, az EMT képviselôje, szervezô elmondta, a helybéli, kolozsvári, maroshévízi, nagyváradi, szatmári, kovásznai, csíkszeredai, brassói, érmihályfalvi, margittai, sepsiszentgyörgyi résztvevôk közel fele immár visszatérô táborozó, akiknek hobbijuk a számítógépkezelés. A társaság által szervezett informatika-verseny két elsô díjazottján kívül, a jelentkezôk félmillió lejes "tandíjat" fizettek a táborért.
— Az elmúlt években szerzett tapasztalat szerint igény van ilyen és hasonló táborokra, hiszen itt a diákok megtanulhatják, megismerhetik mindazt, amit az iskolákban, szaktanfolyamokon nem tanítanak. A szülôk is szívesen engedik el gyerekeiket, tudván, hogy hasznosan töltik idejüket, ugyanakkor szórakoznak is. Hiszen a vásárhelyi és kolozsvári tanárok által tartott elôadások, programismertetôk mellett a jelenlevôk meglátogatják megyeszékhelyünk nevezetesebb helyeit is — mondta Deák Melinda, akitôl azt is megtudhattuk, hogy a táborozók a helyi Netsoft jóvoltából ingyenesen használhatják az Internetet, és az Angora Kft. támogatásaként szakfolyóiratokhoz is hozzájuthattak.
Van két hetened. A földesúr elveszi a tej egy részét. Feudalizmus. Van két tehened. A kormány elveszi ôket, és összezárja a többiek teheneivel. Te gondozod az egész állományt, tejbôl annyit kapsz, amennyit megiszol. Tiszta szocializmus. Van két tehened. A kormány elveszi ôket és összezárja a többiek teheneivel. Ezeket a csirketenyésztôk kúrálják, a tôlük elvett csirkéket pedig te. Annyi tejet és tojást kaptok, amennyi az okos táblázatokon áll. Bürokratikus szocializmus. Van két tehened. A kormány elveszi mindkettôt, téged alkalmaz gondozónak, eladja neked a tejet. Fasizmus. Van két tehened. A szomszédod segít kúrálni. Elosztjátok a tejet. Kommunizmus. Van két tehened. Te kúrálsz, a tejet utolsó cseppig elveszik. Orosz kommunizmus. Van két tehened. Elveszik, téged kivégeznek. Diktatúra. Van két tehened. Elveszik, te mész katonának. Militarizmus. Van két tehened. A kozgyûlés eldünti, kié a tej. Tiszta demokrácia. Van két tehened. A szomszédság szakértôt bérel, aki eldönti, kié lesz a tejed. Képviseleti demokrácia. Van két tehened. Kaphatsz még kettôt, ha a kormányra szavazol. Választások után lemondatják az elnököt, mert visszaélt a tehenekkel. Tehéngate. Amerikai demokrácia. Van két tehened. Vagy eladod a tejet méltányosan, vagy lelô a szomszéd, és elveszi a teheneket is. Anarchia.
Van két tehened? Közvélemény-kutatásnak álcázott adóbevallás az ezredvég Romániájában.
Meleg nap volt a tegnapi azon frissen végzett vagy címzetes, azaz tituláris állásra pályázó pedagógusok számára, akik a marosvásárhelyi Építészeti és Szerelési Iskolaközpont ban versenyvizsgáztak. A 25 féle szakon meghirdetett helyekre 745 jelentkezô volt, zömük — 436 — tanító és óvónô. A matematika katedrákra háromszoros volt a túljelentkezés, és nincs olyan szak, ahol ne akadt volna pályázó a négy évre biztos katedra betöltésére. A nemzetiségi óvónôk és tanítók számára ma anyanyelvbôl folytatódik a vizsga. A dolgozatokat Kolozsváron javítják, s eredményt két- három napon belül hirdetnek.
Bálint Zsigmond munkássága a hetvenes években kezdôdött, azóta kitartóan járja Erdély falvait, és mindent megörökít, ami a népi mûveltséget tükrözi, magában hordozza. Bálint Zsigmond a népélet egyik leghûségesebb krónikása tájainkon. Több ezer fekete-fehér kép tanúskodik céltudatos, elszánt munkájáról. Különös elôszeretettel fényképezi a gyermekjátékokat, a kismesterségeket, a híres székely ezermesterkedés megannyi tárgyi bizonyítékát, egy lassan letûnô kultúra még fellelhetô jeleit. Olyan képgyûjtemény birtokosa, amelybôl féltucatnyi tematikus fotóalbum telne ki. Érdeklôdésének középpontjában természetesen a népi értékek létrehozója, az ember áll. Legények, leányok, asszonyok, férfiak, öregek, fiatalok szerepet játszva vagy a szürke hétköznap munkás óráiban, jeles napokon vagy jeltelen pillanatokban: ezek az ô örök szereplôi, ha úgy tetszik: hôsei.
Bálint Zsigmond nem falun, hanem Marosvásárhelyen született, 1937-ben. Vonzódása a népi kultúra iránt igen korai, szívesen társult a népélet kutatóihoz és kísérte el ôket gyakori gyûjtôútjaikon. A néprajztudós Barabás László, akinek igen gyakran "dolgozott a kezére", könyveinek fotóanyagát gazdagítva ekképp, azt mondja Zsigáról: akik gyerekkorától ismerik, úgy emlékeznek, hogy már akkor nyakában lógott a fényképezôgép. Akik pedig munkásságát érdeklôdéssel kísérik, azok azt is tudják, hogy Bálint Zsigmond mára a "Marosvásárhelyi Iskola" néven emlegetett szakmai tömörülés, a Fotóklub egyik megbecsült alkotója, vezetô egyénisége, elnöke.
Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy fotós tehetséggel is születni kell. A viszonylag fiatal mûvészet története ismeri született tehetségeit, immár klasszikusként tisztelt nagy alkotóit. Izgalmas a fotózásban az is, hogy nem választható el szigorúan a dokumentáris elem az esztétikaitól, úgy tudnak áttûnni egymásba az igazán kiváló munkákon, hogy a nézôben is valamiféle újraalkotási folyamatot indítanak el, arra késztetik, hogy egy kicsit átgondolja és újjá is teremtse magában a világot.
Bálint Zsigmond, úgy tetszik — életmûre való anyaga a bizonyíték rá —, tehetséggel született, és tálentumát áldásosan kamatoztatta. Külön öröm számomra, hogy némiképp eszmetársamat fedeztem fel benne; mert nekem igazi barátom tud lenni az olyan ember, aki idejében veszi észre a másikban, hogy mikor "fogja a figura", vagyis hogy mikor van éppen elemében; és hogy éppen abban a pillanatban kattintja el a masinát.
Emlékezetes dolgok ilyenkor születnek. Mikor tudniillik az emberfiának hirtelen "bekattan". A fotós kegyelmi állapota tulajdonképpen maga a modell, a világ, benne a tárgyakkal és az élôlényekkel; de ezt a kivételes helyzetet be kell valahogyan fókuszolnia, és az a kis kattanás, ez volna az ihlet.
Tizenhat nyárádmenti falu vasár- és hétköznapjaiba pillant be a fényképész, Nyárádselyétôl Teremiújfaluig. A szokásvilág tanulmányozása ürügyén mutat fel nekünk egy archaikusnak tetszô világot, melyben viszont valamiképp otthon volnánk mi is: hiszen ezeket a napokat, ezeket a szokásokat némiképp éltük- éljük, egyik-másik helyzetben, mozdulatban, arcjátékban, mosolyban eleinkre és magunkra ismerünk. Olyanok ezek a képek, mintha egy nagy család tagjaiként szemlélnénk házi történelmünket.
Szokásvilág — karácsonytól karácsonyig. És az élet szomorú vagy mulatságos képei. Fonóbeliek, halálkaszás maszkurák és szöszt égetô csodavárók, határkerülôk, himnuszozók, határdomb-halmozók, gólyázók, hamubotosok, húsvéti fát állítók, locsolók és gyermekriasztó bolondok, betlehemesek és istvánozók, Szent László királyra emlékezôk, dalárdázók, disznóvágók és fôtt kukoricát evôk, hajnalozók és éjfélezôk, önfeledten játszó gyermekek, papfogadók, harangozók, faragók és a régiség emlékei, roskatag épületek, ólak, ketrecek, csûrök, házak, udvarok — küzdelem és élet a színén és fonákján is. Selye, Remete, Köszvényes, Deményháza, Szentmárton, Gálfalva, Szentlászló, Csíkfalva, Jobbágyfalva, Nyárádszereda, Szentgerice, Szentháromság, Backamadaras, Bede, Lukafalva, Teremiújfalu — arcok, jelek, emlékek. A legrégibb felvétel 1983- ból való, a legfrissebb 1995-bôl. Negyvennél több villanata a Nyárádmentének.
Az életkép hangulati töltetének érzékeltetésére két munkát említek. Az egyiken a feldarabolt disznó látszik, mintha vigyorogna. A címe ez: Utolsó mosoly. A másikon egy elpityeredô öregembert látunk, éppen összeért a két falu határkerülô népe, és örülni kellene, mert vége a zsarnokságnak, szabad a szellem és a hit gyakorlása, és végre énekelhetô nemzeti imánk.
Hát éppen ez az. Ezért sír ez a sokat látott, faragott arcú, megpróbált életû férfiember. Zokog, mert boldog.
Védôoltás katasztrófa-övezetben
Mintegy 100 ezer, 1-14 éves személyt oltanak be a természeti csapás sújtotta övezetekben (Mehedinti, Hunyad, Krassó, Szörény, Kolozs, Suceava, Fehér, Bihar, Gorj és Szilágy). A csütörtöki kormányülésen a társadalmi biztosítások alapjából jóváhagytak az oltásokra szükséges 20 milliárd lejt, azzal a feltétellel, hogy a beszerzés egyetlen forrásból, licit nélkül történjen — közölte az Adriana Saftoiu kormányszóvivô.
Adriana Saftoiu kormányszóvivô a Victoria- palotában bejelentette, hogy a Jugoszlávia elleni olajembargó beszüntetésérôl a július 19-i brüsszeli találkozó után döntenek. Kormányforrások szerint újból feltevôdik az egyoldalú döntéshozatal kérdése (mint ahogy Bulgária eljárt). Constantinescu elnök nemrégi nyilatkozataiban idevágó határozat elfogadását javasolta. Andrei Plesu külügyminiszter július 19-én Brüsszelben részt vesz az Európai Konferencia harmadik összejövetelén, amelyen jelen lesznek az EU-tagállamok és a csatlakozásra pályázó országok külügyminiszterei.
Olajügyi összejövetel Bukarestben
Július 20-án és 21-én Bukarestben szervezik a Balkáni és Fekete-tengeri Kôolajszövetség soros összejövetelét, melynek célja a regionális együttmûködés kiterjesztése, valamint a kôolaj és földgáz- infrastrúktúrákat illetô tervek kidolgozása. Az összejövetelen részt vesznek hazai és a régióbeli olajtársaságok reprezentánsai, mint a Bulgargaz, Hellenic Petroleum, Petrom, Romgaz, Topenergy, TPAO, továbbá az ENI, Gaz de France, PLE of Ruhrgaz, Shell International Gas multinacionális cégek.
Felújítják a Petromidia privatizálását
A kormány csütörtökön jóváhagyta a Petromidia kereskedelmi társaság privatizálásának elôkészítésével megbízott bizottságot. Radu Berceanu ipari miniszter szerint a bizottság elemezni fogja az ÁTA-elnök javaslatait, pontosabban 3-4 érdekelt beruházó ajánlatát, melyek közül kettô amerikai.
A nyugdíjakat 2,3 százalékkal indexelik
Simona Marinescu munkaügyi államtitkár a DP csütörtöki sajtóértekezletén bejelentette, hogy a nyugdíjak havi 1,1 százalékos indexelése 2,3 százalékra emelkedik, a nyugdíjaknak az inflációs rátához való igazítása érdekében. A becslések szerint az év végéig a nyugdíjak 32,5 százalékkal növekszenek, ami 460 milliárd lejes pénzügyi erôfeszítést jelent. A nyugdíjnövekedéseket elôirányzó kormányhatározatot a pénzügyminisztérium ez idáig nem véleményezte — jegyezte meg Marinescu, reményét fejezve ki, hogy csupán mûszaki tévedésrôl van szó.
Az Európai Központi Bank (ECB) hivatalosan bejelentette, hogy megkezdôdött az európai közös valuta, az euró bankjegyeinek gyártása. Pontosan 900 nappal azelôtt, hogy 2002. januárjától készpénzként is forgalomba kerül az euró, a valutaunió 11 tagállamának 5 országában indult meg a bankjegyek elôállítása. A készpénzkereslet fedezésére 13 milliárd bankjegyet kell elôállítani 5, 10, 20, 100, 200 és 500 eurós címletben összesen 600 milliárd euró értékben. Az ECB egyik illetékese azt mondta, hogy ha az összes euró bankjegyet egymás mellé tennék, akkor ez a pénzszalag elérne a Holdig és onnan vissza a Földre.
Kétszáz magyarországi résztvevôje lesz az erdélyi Gyimesközéplokon az idén nyolcadik alkalommal megrendezendô nemzetközi tánctábornak, amelynek idôpontja július 25—augusztus 1. — közölte az MTI-vel Bodó-Bán János, a szervezôbizottság magyarországi képviselôje. A magyarországi jelentkezôkön kívül mintegy százan érkeznek majd Japánból, Ausztráliából, Amerikából, Svájcból és Angliából. A programban népdal-, népzene-, néptáncoktatás, néprajzkutatói, népmûvelôi elôadás szerepel. A négy állomásos, Felsô-Sófalván kezdôdött népmûvelô rendezvénysorozat második helyszíne Gyimes, amit kalotaszegi, majd mezôségi tánctábor követ.
Másfélezer új romániai magyar állampolgár
Az idei év elsô felében 2.499 személy kapott magyar állampolgárságot, közülük 1.445-en Romániából települtek át — tudta meg az MTI Parragi Máriától a Belügyminisztérium Állampolgársági Fôosztályának helyettes vezetôjétôl. A Romániából érkezôk után a Jugoszláviát elhagyók száma volt a legmagasabb, ôk 444-en vannak, majd az Ukrajnából áttelepülôk következnek, 299-en. A tájékoztatás szerint az elmúlt évben a kérelmek száma alig haladta meg a háromezret — a családtagokra való tekintettel ez mintegy 4.500 személyt jelent — míg 1991 és 1993 között évente átlagosan 13 ezren kértek magyar állampolgárságot, fôként Erdélybôl és a Vajdaságból érkezett emberek.
Az albán kisebbség egyetemet alapíthat
A macedón kormány csütörtökön bejelentette, hogy az ország albán nemzetiségû lakossága alapíthat magának anyanyelvû egyetemet. Az egyetem alapításának lehetôsége sokszor volt a nemzetiségek közötti feszültság forrása az országban. "Az anyanyelven való oktatás, beleértve a felsô szintût is, mindenkinek elvitathatatlan joga" — jelentette ki szkopjei sajtóértekezletén Aleksandar Dimitrov külügyminiszter. A macedón rendôrség 1994-ben még erôszakkal letörte azokat az albán megmozdulásokat, melyeknek az volt a célja, hogy az ország északnyugati részén található, többségében albánok lakta Tetovóban egyetemet alapítsanak. Az akkori kormány ezt szakadár törekvésnek tekintette.
Amerikai megemlékezés George Cukorról
Csütörtökön Los Angelesben az amerikai Filmakadémia, Los Angeles-megye Mûvészeti Múzeuma és a Magyar Mozgókép Közalapítvány szervezésében rendezvénysorozat kezdôdött George Cukor, a magyar származású híres hollywoodi rendezô születésének 100. évfordulója alkalmából. Az amerikai Filmakadémia emlékünnepséget szervezett, amelyen számos neves hollywoodi színész, rendezô, operatôr vett részt. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát Várhegyi Attila politikai államtitkár képviselte, s rövid beszédében emlékeztetett arra, hogy Hollywoodnak már 34 magyar származású Oscar-díjasa van. Az emlékünnepség-sorozat keretében levetítik George Cukor 32 filmjét, tevékenységét bemutató fotókiállítást rendeznek, és munkásságáról szimpoziumot is tartanak, amelynek elnökségében ott lesz Szabó István Oscar- díjas filmrendezô.
Az ENSZ harmadik világûr-konferenciája
Az ENSZ UNISPACE III címmel harmadik világûr- konferenciáját rendezi meg július 19. és 30. között Bécsben. A rendezvényt a világban és a világûr kutatásában bekövetkezett változások tették szükségessé - mondta el Nadasiri Jasentuliyana, a konferencia fôtitkára csütörtökön Bécsben, a UNISPACE III elôzetes sajtótájékoztatóján. A fôtitkár kifejtette: a világûr kutatásában az a legnagyobb változás, hogy ma már nem az államok, hanem a nemzetközi ipar a legfôbb hajtóerô. A hidegháború vége az együttmûködés teljesen új távlatait nyitotta meg. A technológiáknak az utóbbi évtizedben bekövetkezett rohamos fejlôdése nyomán az ûrkutatás a harmadik világ országainak is lehetôséget nyújt a felzárkózásra: például olyan hatalmas térségek részére is módot adnak a mûholdas távközlési hálózatok a kommunikációhoz és az információhoz való hozzájutásra, ahol enélkül még évtizedek múlva sem lenne telefonhálózat.
Ötösikreket hozott a világra csütörtökön Olaszországban, a milánói klinikán egy 31 éves assszony. Az olasz tömegtájékoztatás szerint az ikrek mindegyike leány. Súlyuk hatszáz és hétszáz gramm között váltakozik. z ikreket a terhesség 26-ik hetében császármetszéssel hozták világra. Az anya mesterséges megtermékenyítéssel esett teherbe. z újszülöttek — Sara, Beatrice, Benedetta, Arianna és Martina - jelenleg a koraszülött osztályon, inkubátorban vannak.
A miniszter Marosvásárhelyre látogat
Constantin Noica területrendezési és közmunkaügyi miniszter Marosvásárhelyre látogat azzal a céllal, hogy az Országos Lakásügynökség megyei hivatalával sínre tegyék a lakásépítési programot. A prefektúra szóvivôje arról tájékoztatott, hogy Maros megye az elsôk közé tartozik, amelyek az országos terv keretében beindítják a lakásépítést. Elképzelések szerint az új negyed a Vácmány környékén lenne. A lakásigénylôknek lehetôségük lesz arra, hogy az ügynökséghez kölcsönkért folyamodjanak.
Óvjuk csontjainkat és elôzzük meg a csontritkulást címmel az ASPOR (Csontritkulást Megelôzô Romániai Társaság) elôadássorozatot szervez július 19-én, 21-én és 23-án délután 4 órai kezdettel az R- Klubban, ahol a csontsûrûséget is mérik. A klub a volt TCM udvarában, a fedett uszoda mellett található.
A Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége az elôzô évek hagyományához híven augusztus második felében ismét kirándulást szervez. Útirány: Arad- Szeged-Ópusztaszer-Kecskemét-Budapest-Esztergom-Dunakanyar- Vác-Gödöllô-Eger-Agteleki cseppkôbarlang-Miskolc- Hortobágy-Debrecen. Irányár: 1.980.000 lej. Érdeklôdni lehet a 218-274-es telefonon 10-12 óra között és a 121-606, 165-480-as telefonon egész nap.
A svájci Agrom-CH társegyesülettel való együttmûködés eredményeként az év folyamán az Agron-Ro elôprogramot dolgozott ki, melynek keretében a mezôgépek és felszerelések gyakorlati kihasználására mezei bemutatókat szerveznek Maros és a szomszédos megyék 19 helységében. Ezen kívül 3x3 hetes szaktanfolyamokat indít (1999. november-2000. február között) a marosvásárhelyi képzési központban. Az elsô gyakorlati bemutatót Mezôpanitban tartják ma 9 órai kezettel.
20 millió lej az árvízkárosultaknak
A belügyminiszter felhívására a Maros megyei rendôrök 20 millió lejt gyûjtöttek össze a közelmúltban megyénkben pusztított árvíz károsultjainak megsegítésére, közölte Cotoara Vasile ezredes, a megyei rendôrfelügyelôség parancsnoka.
Július 11. és 25. között a szovátai Outward Bound Nemzetközi Ifjúsági Központban svájci és hazai fiatalok részvételével munkatábort szerveztek. A táborozók meditációs pavilont építenek, melynek költségeit Jean Daniel Hostettler protestáns lelkész vezette svájci csoport fedezi. A programból nem hiányoznak az Outward Bound hagyományos tevékenységei sem, mint például: kerékpár túra Korondra, kajakozás, szörfözés a bözödi tavon, kirándulás a moldvai kolostorokhoz, önismeretet fejlesztô gyakorlatok. A romániai résztvevôket kérési költségeinek társtámogatója a Maros Megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság.
A földvári fogolytábor áldozataira emlékeznek
ma a hídvégi (Kovászna megye) református egyházközségben. Ebben a fogolytáborban kb. ezren haltak meg a második világháború alatt és után. A megemlékezés 11 órakor kezdôdik a hídvégi református templomban. Igét hirdet D. dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A földvári fogolytábor történetét Boros Ernô, a Szatmári Friss újság és Benkô Levente, a Háromszék szerkesztôi ismertetik. Délután fél három órakor emlékmûvet avatnak a tábor utolsó tömegsírjánál. Beszédet mond dr. Török Béláné Lôrinczi Ildikó, majd bemutatják Benkô Levente Fogolykönyv címû kötetét.
Marosszentgyörgyön az Igazgyöngy
Július 22-én, csütörtökön 20 órakor a marosszentgyörgyi kultúrotthonban a zalaegerszegi Igazgyöngy hagyományôrzô egyesület tart elôadást.
Az ICS (Egyetemista Mûvelôdési Kezdeményezés), valamint az OTNL (Nemzeti Liberális Párt Ifjúsági Szervezete) július 19-tôl megszervezi a pluralizmus kollégiumát. A kollégium keretében belül konferenciákat, kerekasztal- beszélgetéseket szerveznek, amelyen a hallgatók megismerkedhetnek a demokratikus pluralizmus elveivel. A 20 részvevôt (17-23 év közötti) elôzetes megbeszélés alapján választják ki július 19-én 11 órakor az OTNL Crinului utca 1. szám alatti székházában. A résztvevôknek önéletrajzot és szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk.
Marosszentkirályon július 21-én, szerdán 8-16 óra között szünetel az áramszolgáltatás a Könyök (Cotului), a Virág (Florilor), a Rövid (Scurta), Gyümölcsös (Livezilor), a Fecske (Rândunicii), a Fûz (Salciilor), valamint a Fô utcán.
A megyei rendôrfelügyelôség félévi jelentésébôl kitûnik, hogy hat hónap alatt 2479 amerikai dollárt, 187 gramm aranyat, 679 gramm ezüstöt és több mint 10 millió lejt koboztak el az üzérkedôktôl, amelyek összértéke csaknem 63,5 millió lejt tesz ki. A rendôrségi jelentésbôl az is kitûnik, hogy az ügyészség egy év alatt csupán két korrupciós ügyet tárgyalt le.
Figyelmeztetnek a fogyasztóvédôk
A megyei fogyasztóvédô hivatal közli, hogy a munkaügyi minisztérium véleményezô hivatala közzétette azokat a cégeket, amelyek szavatolt minôségû szemüvegeket gyártanak a napfogyatkozás megfigyelésére. Ilyen cégek a bukaresti IOR, az Alfa Optic, a Partener Plus, a pucioasai Corporatia Top, valamint a marosvásárhelyi Edipres Tipo Kft.
Copyright © Népújság - 1999