LI. évfolyam 163. (14215)

1999. július 16. péntek

1 mondatban

(ma)

A megye liberálisait elkapta a kampányolási láz vagy hevület, mert a Liberális választási kiáltvány címû fogalmazványuk indoklásában a "politika világának meteorológiai tablójáról" beszélnek, a párt helyét jelezve... — a tabló még elmegy, de a politikai légkört meteorologizálva a bizonytalan képzettársítások irányába terelik a közfigyelmet...

Szabad véleménycserét ajánlanak egy majdani megyei Nagy Választási Szövetség létrehozása végett... — ami meglehetôsen különös fejlemény, ha arra gondolunk, hogy a közelmúltban folyt éles csetepaté a Parasztpárt és a liberálisok között az "együtt vagy külön" dolgában!

Tovább szemlézve a liberális kiáltványt, kibújik a szög a zsákból: arról van szó, hogy megelégelték Marosvásárhely magyar polgármestereit, s a román nemzetiségû választókat kívánják egybetoborozni (egész pontosan: unire în cuget si simtiri), hogy véget vethessenek az RMDSZ-hegemóniának! — az egész politikai mesterkedést magyarra fordítva: nálunk a liberális fogalma is külön értelmet nyer, és azt jelenti, hogy határtalan szabadelvûségükben az ördöggel is képesek szövetkezni, ha román, vagy legalábbis nem magyar...

A szavazatok dolgában persze "indiferent de etnie" elvet követik a "kényelmes többség eléréséért már a polgármester- választás elsô fordulójában" — egész pontosan, nem tudom miért, de a svéd bakter szavai jutnak az eszembe errôl a liberális szárnyalásról...

Hanem a nagy egység mezején mindjárt el is vetik a konkolyt, bejelentve, hogy a liberálisok megyei sufnija máris elôkészített egy jelöltet... — a kíváncsiságunk kielégítetlen marad egyelôre, hogy vajon ki lehet az a felfedezettjük, aki "komoly esélyekkel számíthat az állampolgárok többségére, sikeres személyiség, képes a közösség problémáinak, a választók bajainak és panaszainak feltárására és megoldására, a törvény és a nemzeti érdek szellemében".

Vajon hol rejtegetik ezt a nagy horderejû valóságos természeti jelenséget, s miért nem egyenesen államelnöknek vagy legalább miniszterelnöknek jelölik, páratlan képességeinek hasznosítása végett?!

Egészen komolyra fordítva a szót, a liberálisok és más hasonló hangokat hallatók szeparatista igyekezetére kénytelenek leszünk "szeparatista" módra azt mondani, hogy jó nekünk Fodor Imre! — mint ahogy jó volt eddig a város minden polgára számára, válogatás nélkül...

Tény, hogy a liberálisok jelzett fellépése jól illusztrálja a koalíció helyi mûködését... — ki-ki magáért, vagy ha úgy adódik, üsd, vágd, nem apád!

Mit nekik az állítólagos közös értékek, mint nyugati elkötelezettség, a demokrácia szelleme, ésatöbbi! — a nemzeti fölbuzdulás maga alá temeti mindezt, liberalizmusukkal együtt...

A helyi PUNR-t egyelôre láthatóan jobban izgatja az összefogásnál a PDSR sikeresnek mutatkozó offenzívája... — miután nyolc polgármesterüket orozták el Iliescuék, fenyegetô hangú közleményben ítélik el a politikai orvvadászatot!

Késô! — alig maradt már elveszítenivalójuk a PDSR és a Nagy-Románia Párt között szûkülô térben...

Nem kétséges, hogy a marosvásárhelyi polgármester-választáshoz újra csak az elsô forduló kínálja a legjobb esélyt! — de, hogy tényleges esély legyen, a megyei RMDSZ-nek alaposan fel kell kötnie az ilyenkor felkötnivalókat, s célzott, erôteljes szervezômunkával fordítani egy irányba a közakaratot...

Valamiért ideges az államfô: szokatlan modorban "mondott oda" az amerikai üzleti köröknek, hogy Románia tárt karokkal várja a tengeren túli tôkét, az meg... — nem tette hozzá, hogy a tôke étvágyának felébresztéséhez kevés a politikusok széttárt karja, amíg, egyebek mellett, ölbe tett kézzel ül a hivatali bürokrácia, s inkább akadályozza, mintsem egyengeti a várva várt tôke útját!

Kimondottan hasznos lenne, ha az utóbbi jelenség miatt gerjedne be Emil Constantinescu...

Olvasom, hogy a Német Demokrata Fórum javaslata szerint a kolozsvári egyetemet Babes-Bolyai-Oberth névre kellene keresztelni, ami ellen "nincs érdemi kifogása" az egyetem szenátusi kollégiumának... — más lehetséges névvariáció, mondjuk Bolyai Magyar Tudományegyetem, nem került szóba...

Általános sztrájkra készülnek a konzervgyárban

Az elbocsátandók végkielégítést követelnek

(bálint)

Lapunk is hírül adta már, konfliktuális helyzet alakult ki a marosvásárhelyi konzervgyár vezetôsége és dolgozói között, amelyet a szakszervezet—vezetôség tárgyalások, illetve a tiltakozást nyomatékosító múlt heti kétórás figyelmeztetô sztrájk sem tudott feloldani.

Látván, hogy nem maradt más lehetôség, a gyár szakszervezete szerdán hivatalosan is bejelentette a munka beszüntetését, erre a bejelentéstôl számított 48 óra elteltével van joga. A határidô ma reggel 9 órakor jár le, ekkor lép általános sztrájkba a konzervgyár teljes személyzete.

A követelések az elmúlt hét óta annyiban módosultak, hogy amennyiben ténylegesen nincs törvényes lehetôsége annak, hogy az elbocsátásra kerülô dolgozók végkielégítést kapjanak, a gyár kérje a csôdeljárást, hisz — az igazgató elmondása alapján is — a nehéz helyzet ezt indokolttá tenné. Csôd esetére ugyanis a törvény kifejezetten elôírja a végkielégítés kifizetését.

Rendkívül nehezményezik az alkalmazottak, hogy, bár a tárgyalások folyóban voltak, azok, akiket az elbocsátandók közé soroltak, megkapták a felmondási papírokat, mielôtt a megbeszéléseken bármiféle megegyezés született volna. Egyet nem értésük spontán megnyilvánulásaként csütörtök reggel a munkások elállták az üzem kapuját, s a vezetôséget nem engedték be a gyárba. A megmozdulás mintegy 15 percig tartott. Aztán gyôzedelmeskedett a ráció, s a dolgozók, feszült helyzetben ugyan, de nekiláttak teendôiknek.

A munkavállalók részérôl Pogan Zsuzsanna, míg a vezetôség képviseletében Rodica Onose végrehajtó igazgató a munkaügyi hatóságoknál próbálnak közös nevezôre jutni. Az alkalmazottak azonban elszántak. Azt mondják, nem fogják engedni, hogy emberek végkielégítés nélkül, legfeljebb 300.000 lejes munkanélküli segéllyel kerüljenek az utcára, mindezt azzal a magyarázattal — ami egyébként tény —, hogy veszteséges a vállalat. Ugyanakkor azonban a Gâlea igazgató tulajdonát képezô Compozite Kft., amely a vállalat területén mûködik, s amely a Centrum bevásárlóközpontot is üzemelteti, prosperál. Számolják fel a vállalatot! — mondják az alkalmazottak —, ne legyen senkinek lehetôsége a konzervgyár csôdtömegének zavarosában halászni.

Melescanu pártja aggódik érettünk!

(mózes)

Tegnap sajtótájékoztatón ismertette Nicolae Popa képviselô, a párt alelnöke, a képviselôház költségvetési, pénzügyi bizottságának tagja a Szövetség Romániáért Párt (SZRP/APR) álláspontját a kormány politikájával, a romániai természeti katasztrófákkal, az utak állapotával, s nem utolsósorban a frissen elfogadott helyhatósági, illetve oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó elôírásaival kapcsolatosan.

Megtudtuk, hogy törvénytervezetet készítettek a katasztrófa újtotta vidékek támogatására. A képviselô véleménye szerint az ehhez szükséges összeget a kereskedelmi társaságok eladásából befolyó összeg egy részébôl lehetne állni. Azt is elmondta, hogy a Romániában lévô (18 ezer kilométernyi) gátak állapota siralmas. Rendbehozatalukhoz óriási összegekre lenne szükség, amit a jelenlegi költségvetésbôl nem lehet megtenni, s ha nem változtat a kormány a politikáján, a következô 50 évben a helyzet változatlan marad.

Aztán azt is megtudtuk, hogy kérni fogják Traian Basescu közlekedési, és Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter menesztését: hogy az APR a restitúció híve az elállamosított lakásokat illetôen, és hogy elítélik a munkaügyi minisztérium 1999. évi 77-es számú, a kereskedelmi társaságok mûködésére vonatkozó rendeletét, mert sérti a társaságok autonómiáját. Ezenkívül nagyon haragudott a képviselôház sajtóirodája által készített "infantilis" tanulmányra, illetve annak elkészítôire, amelyben, tudtuk meg, az ô személyét a Gabriel Bivolarué mellett emlegetik. A sajtóirodát is leváltatják, mert az utóbbi idôben felduzzasztották a "PNT rokonsággal".

Silviu Morariu, a párt megyei elnöke, röviden a szervezet helyzetérôl szólva elmondta, hogy 2700 tagjuk van, 60 helyi szervezet alakult, és terveik szerint novemberig minden községben létrejön helyi szevezet. Közben egy program is készül a megyei helyzet "megváltoztatására vonatkozóan". Részletek errôl még nem derültek ki.

Népújság: Viorel Salagean szenátor szerint önöknek nincs szükségük szövetségesek, koalícióra, "aki szövetkezni akar, azt bekebelezik", lett légyen bárki is. Errôl mi a véleménye?

N. Popa: Ezt nem így mondanám. Mi nyitottak vagyunk mindenki irányába, fôleg a "rokon" pártokhoz szeretnénk közeledni. Választások elôtt nem szándékszunk szövetségre lépni, elsôsorban, hogy kipróbáljuk az erônket, de a választásokat követôen lehet szó errôl, elsôsorban a PDSR-vel és a Demokrata Párttal. Egy másik lehetséges változat a Nemzeti Liberális Párttal kötendô szövetség, de olyan változat sem kizárt, mint az APR-DP-PDSR-NLP- PUNR koalíció.

A PDSR és APR közötti pengeváltásokról annyit mondott, hogy nem ôk kezdték, csak reagáltak a Ion Iliescu és Adrian Nastase támadásaira.

Népújság: Mi a véleménye Adrian Nastase kolozsváron tett kijelentéseirôl, amelyekben "nagy feszültségeket" jósol az ôszre?

N. Popa: Én voltam az elsô, aki kivizsgálást kértem Sabin Gherman ellen, a szeparatista törekvései miatt. Azt nem tudom, hogy Nastase mit tud, de vannak bizonyos akciók, jelek, amelyek aggodalomra adnak okot. Például a magyar kormány Vajdaságra vonatkozó nyilatkozatai...

Ezek után elmondta, hogy még az "átkos" idején Csíkszeredában élt, és nagyon fájt neki, hogy a "lakosság ötven százaléka nem tudott románul". Majd azt is elmondta, hogy az APR a tanügyi törvény és a helyhatósági törvény ellen szavazott, mondhatni csupa emberbaráti érzelmektôl vezérelve, mert hát aggódnak a magyarok miatt, akik elvégzik anyanyelven az iskolát, és "nem fogják tudni az állam nyelvét". Ez, az ô meglátásában, a magyaroknak lesz kárára.

Kommentár

Nastase és a magyarok

Mózes Edith

A Társadalmi Demokrácia Pártjának elsô alelnöke, Adrian Nastase, kampánykörútra indult. Egyéb nem lévén a tarsolyában, azt szórja szét Erdély-szerte, hogy várhatóan az ôsszel, "hatalmas feszültségek színtere lesz Erdély". A politikusnak, saját bevallása szerint arról is tudomása van, hogy "a magyar revizionisták" komoly stratégiát dolgoztak ki arra az esetre, ha Románia gazdasági helyzete általában tovább romlik, de bizonyos zónák fejlôdnek, olyannyira, hogy "az állam intézményei képtelenek lesznek mûködni". A Dâmbovita-parti jós, Adrian Nastase szerint az ôsz lesz Románia minden idôk legnehezebb periódusa "politikai, gazdaság és szociális szempontból. "

A nagy ijesztgetésrôl hamar kiderült, hogy választási szappanbuborék, hiszen annak a kérésnek, hogy mondana esetleg részleteket, valami közelebbit az állítólagos "revizionista stratégiáról", nem akart vagy nem tudott eleget tenni. Azt mondta, hogy majd a megfelelô pillanatban kirukkol, ha elég konkrét adatot tud összeszedni az üggyel kapcsolatban. Elég nagy könnyelmûség elégséges konkrétum nélkül a levegôbe beszélni... Viszont sietett kijelenteni: " az biztos, hogy a feszültség fô vonala a belsô erôktôl ered, társulva bizonyos külsô erôkkel". Arra pedig, hogy kik ezek a belsô, illetve külsô erôk, újra nem volt válasz. Talán, hogy teljes legyen a mellébeszélés okozta zavar, hozzátette, hogy azt a bizonyos stratégiát nagy mértékben befolyásolja a nemzetközi geopolitikai kontextus és a jugoszláviai válság. Ezt sem részletezte "természetesen".

Aztán nyakatekert logikával elkalandozott Székelyudvarhelyre, s a közvélemény által már untig ismert "Polgári esték", illetve SRI- "incidens" kapcsán kijelentette, íme ez is ékes bizonyítéka annak, hogy az állam intézményei bizonyos zónákban mûködésképtelenek. Tényekkel, pontos részletekkel ugyan nem rendelkezett az udvarhelyi üggyel kapcsolatosan, de szerinte maga a tény, hogy beszélnek a dologról, "nagyon súlyos".

Mindezt halomba szedve, mindenekelôtt arra csodálkozhatunk rá, hogy a politikában és diplomáciában kimûvelt, fôleg családi kapcsolatai révén a letûnt rendszer belsô köreiben is megfordult PDSR-s vezér, mit remél a mai, felszínességében komolytalan korteshadjáratától. Az világos, hogy a pártja felmenô ágban érzi magát, s nem is alaptalanul, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a Demokratikus Konvenció sarkát tapossák. S szomorú, de való, hogy ha a most kormányzó koalíció nem teremt döntô fordulatot a belpolitikai klímában, jó reményekkel pályázhatják meg újra a hatalmat. A számukra kínálkozó esély tehát, a minél rosszabb, annál jobb! Ez magyarázhatja azt az olcsó nacionalista demagógiát, amivel most a párt elsô alelnöke megtölteni igyekszik Erdélyt.

Mindebben azonban nem csak kissé, hanem nagyon is rutinszerûnek érezhetjük a "magyar veszély" reflexét. Azt ugyan érzékelhetjük, hogy a PDSR hangot váltott, egyfelôl nemzeti elkötelezettségét hangsúlyozandó, másfelôl a náluk szélsôségesebb pártoktól kívánják elszívni a levegôt. A reflexszerû eljárás azonban arra utal, hogy nem sokat tanultak az elmúlt évek nem annyira belpolitikai, mint külpolitikai fejleményeibôl. Így már nem is szomorú, hanem egyenesen riasztó, hogy az ország kormányzására igényt tartó és esélyes párt jelét sem adja, hogy európaibbá kívánja tenni arculatát. Mondjuk úgy, hogy tárgyilagosan mérlegeli a balkáni háború tanulságait. Ellenkezôleg, a Milosevics-féle szellemet, a nemzeti elfogultságot teszi magáévá, aminek azonban hosszabb távon szemernyi perspektívája sincs az egységesülô Európában. Az etnikai ellentétek szítását tenni választási programmá, kecsegtetô lehet, mint olcsó szavazatszerzô módszer, de igen kockázatos mûvelni annak a pártnak, amely ugyanakkor a nyugati elkötelezettségét akarja erôsíteni.

Adrian Nastase korteshadjáratával nem épít, hanem rombol, a bizonytalanságot és széthúzást táplálja. Pedig annyit azért észben tarthatna, amikor szabadjára engedi uszító retorikáját, hogy hatalomra kerülve sem szabadulhat meg tôlünk, csak velünk kell együtt élniük, s a kisebbségekkel szembeni magatartásra ma Európa talán még határozottabban figyel, mint Koszovó elôtt. Illik ezt tudni egy gyakorlott politikusnak és diplomatának, még a hatalom csúcsára való kapaszkodás közepette is.

Emlékeztetôül felidézhetném Ion Iliescu esetét, aki erre a lóra tett az 1996-os választási kampányban. Meg is volt az eredménye: elveszítette! Közelebbi példa pedig a jelenlegi államfô, aki Marosvásárhelyen hiába puffogtatta el ugyanazt a muníciót az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozat kapcsán, mondhatni egyáltalán nem aratott sikert hallgatósága körében. Ha mélyebbre tekintünk, egy kis rosszindulattal azt is mondhatnánk, hogy Gheorghe Funar is a saját butaságának lett az áldozata.

Híre járja ugyanakkor, s ez is magyarázhatja, hogy a PDSR elsô alelnöke macionalizmusban minden eddigire rá- rátesz egy-egy lapáttal mostanság, hogy maga is terveket szövöget az államfô-jelöltségre. Ehhez pedig, a pártján belüli állítólagos szabály szerint, azt kell elérnie, hogy a közvélemény-kutatásokban Ion Iliescu elé lavírozza magát. Ha ez sikerül neki, adott pillanatban kiteljesítheti politikai karrierjét.

Egyelôre nincs árvízveszély

(na)

Tegnap megyeszerte bôséges csapadékhullás volt. Csermelyek, patakok duzzadtak meg, a Maros vízszintje is megnôtt. Számíthatunk-e árvízveszélyre, ennek néztünk utána.

Délután 5 óráig egyetlen segélyhívás sem érkezett a polgári védelemhez. A vízügyi igazgatóság vásárhelyi kirendeltségének diszpécserszolgálatát sem riasztották a folyóvizek vízszintjének túlzott megnövekedése, vagy árvíz veszélyének lehetôsége miatt. A meteorológusok szerint az idôjárás ma délelôtt változik, csendesedik, majd teljesen eláll az esô. A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy a megnövekedett vízhozamú csermelyek az éjszaka folyamán néhol kilépjenek a medrükbôl.

Önmaga paródiájába fulladt az amerikai üzletemberek látogatása

Furcsa egy etnikai harmónia

Bálint Zsombor

Szerda délutánra amerikai üzletemberek népes csoportjának látogatását ígérték Marosvásárhelyre. Az akciót a Stratégiai Partnerséget Támogató Románia- Amerika Szenátusi Csoport szervezte, nagyobb szerepe belföldön a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi frakciójának volt.

Amennyiben a pontosság a királyok udvariassága, úgy azonnal meglátszik, hogy a vendégek köztársaságpártiak, sôt, mint kiderült republikánusok, hisz a küldöttség a meghirdetett délutáni fél négy helyett egész pontosan háromnegyed nyolckor vonult be a Continental Szálló zöld termébe. Igaz, ezért talán nem elsôsorban a derék jenkiket kellene hibáztatni, hanem a pontatlanságot immár politikai módszerré emelô honi szervezôket, akik a lehetetlen programot kitûzték (egyetlen nap alatt három-négy színhely meglátogatása), s akik ezzel a megye teljes vezetôségét — s általuk a lakosságot — alázták meg.

Szinte természetszerûnek vehetô ilyen körülmények között, hogy a meghívott helybéli üzletemberek és vállalatvezetôk közül a legtöbben nem várták meg a delegáció érkezését. Csupán azok tartottak ki, akiknek ez kényszerû kötelezettsége volt: Dorin Florea prefektus, Ioan Toganel megyei tanácselnök, a Megyei Kereskedelmi Kamarának, a Vállalkozók Egyesületének hivatalos képviselôi, illetve mellettük elvétve egy-egy igazgató, minden bizonnyal azok, akik konkrét eredmény reményében jöttek el. Akik nem érezték-érzik a minél kiterjedtebb kapcsolatok fontosságát (többnyire a szocializmusból örökölt nagyvállalatok régóta funkcióban lévô vezetôirôl van szó), azok nem tartották fontosnak a maradást. A meghívott 23 menedzser közül öt tartotta úgy, hogy illik jelen lennie.

Valahogy ezért már az sem lepett meg senkit, hogy a beígért 26 vendégbôl csupán 12 jutott el Marosvásárhelyig. A többiek — sürgôs üzleti teendôikre hivatkozva - elôzô nap este hazarepültek légkondicionált Wall Street-i irodáikba, s az érkezôkön is látszott, hogy lezser, amerikai stílusú fellépésük ellenére — a házigazdák nyakkendôs szerelésével kontrasztáló rövidnadrág-trikó-sportcipô- rágógumi megjelenés — alaposan fárasztja már ôket a romániai program, s csak kipipálandó állomásnak tartják Vásárhelyt.

A késés mindenképpen rányomta a bélyegét a megbeszélésre. Szinte vágni lehetett a részvevôk közötti feszültséget, amely a szokásos udvariaskodó dumák ellenére — csodálatos ország az önöké, mily boldogok vagyunk, hogy fogadhatjuk az önök küldöttségét stb. — csak alig oldódott a végére. Florea prefektus elmondta, hogy Maros megye a legkiválóbb, legügyesebb, legjobb minden tekintetben, amire Robert Reiher, New Caldwell-i (New Jersey állam) polgármester azt válaszolta, hogy eddigi valamennyi házigazdájuk ugyanerrôl biztosította ôket. Elhangzott egy meghívás jövôre, amely kizárólag Maros megyét célozná, ám elfogadásának esélye csekély, hisz hasonló meghívások minden helyszínrôl érkeztek a küldöttség tagjaihoz. Nem maradt más hátra, mint kicserélni az elôre elkészített, dossziéba foglalt ajánlatokat, névjegykártyákat váltani, s a vendégek már rohantak is Besztercén lefoglalt szállásukra.

A küldöttség rangidôsétôl, Reiher polgármestertôl azért még sikerült megkérdeznünk, hogy ugyanbiza milyen haszna lehet egy ilyen találkozónak, amikor mindenki rohan, fáradt, egymás nemhogy megértésére, meghallgatására sem marad idô ? (És most itt a gyatra fordítást meg sem említjük.) Válaszában a kérdezett elmondta, hogy ez így igaz, de szerencsére minden meglátogatott helyrôl dossziékat visznek magukkal, s ennek alapján utólag alkotnak képet a meglátogatott helyszínek üzleti potenciáljáról. Ebben a válaszban azonban benne volt az is, ami a kérdésben kimondatlanul szintén benne rejlett, hogy végül az a döntô, ami az amerikaiaknál mindig is volt: mi ebbôl az én hasznom? Nos, aligha hisszük, hogy ezen találkozó után a megyénkben bejegyzett mindössze 15 amerikai tôkével mûködô vegyes vállalatok száma számottevôen gyarapodni fog.

Nem tartozik szorosan a témához, de talán érdemes megemlíteni egy apró közjátékot. Élénkséget váltott ki a sajtó képviselôinek körében, amikor megyénk bemutatásakor Florea prefektus arról szólt, hogy tájainkon a románok mellett magyarok is élnek, s Clinton elnök, elhíresült beszédében az etnikai harmóniáról, mintha Maros megyérôl szólt volna. Ez önkéntelenül is a teremben található magyar személyek összeszámlálására ösztönzött. Az eredmény: a polgármesteri hivatal igazoltan hiányzó képviselôjének híján, a Népújság tudósítóján és a helyi tévéstúdiók operatôrein kívül egyetlenegy sem. Pillantást vetve a meghívott, ám jelen már nem lévô vállalatirányítók listájára kiderült, hogy azon is egyetlen szem magyar szerepelt. Furcsa egy harmónia a szinte 50%-nyi magyar lakosságot számláló megyében!

Lemaradás az aluljáró építôtelepén

Úgy dolgozgatnak, ahogy fizetgetnek

(bálint)

Több mint egy éve építôtelep a megyeközpont legforgalmasabb útkeresztezôdése, amelyre már nagyon rég ráfért a modernizálás, de rendezését a pénzhiány miatt még most is csak csigalassúsággal végzik. Szó se róla, nagy munkáról van szó, amely ha elkészül, kiiktatja a felszínrôl a gyalogátkelôket, s ezzel a körforgalomba terelt jármûközlekedés lényegesen könnyebben haladhat. Igaz, ideális az lett volna, ha ezt is legkevesebb két szinttel oldják meg, de itt Kelet- Európában, ilyesmirôl egyelôre csak álmodozni merünk. Az aluljáró nem csupán az átkelést fogja szolgálni, különbözô üzlethelyiségeket is kialakítanak benne. Hogy pontosan mit is lehet majd vásárolni ezekben, arra nyilván akkor derül fény, amikor a kialakított helyiségekre bérbeadási árveréseket hirdetnek meg, de egyes részek rendeltetése már most körvonalazódik. A központi felében egy bár kialakítását képzelték el a tervezôk, lesznek nyilvános telefonfülkék, de talán az egyik legfontosabb létesítmény a délkeleti (a Kereskedelmi Bank felôli) kijárat melletti ún.C-blokkban kialakítandó közvécé, amely nagy hiányt pótol. Reménykedjünk, hogy magán üzemeltetése révén sikerül civilizált szinten tartani majd. Érdekesnek mutatkozik a délnyugati kijárat kiképzése is, ahol a Poklos-patak partjára kisebb felszíni kereskedelmi központot is elképzeltek. Ennek megvalósítása azonban a jövô ködébe vész, minden a rendelkezésre álló pénzalapokon múlik.

Az idei évre egyébként 10 milliárd lejes költségvetést hagyott jóvá a helyi tanács az aluljáró építésére. Ebbe a már említett C-tömb végleges kialakítása fér bele, valamint a központi A-tömb, illetve a mai Bem-Bem reklámos épület mögé nyíló D-tömb kialakítása "pirosban", mindez akkor, ha sikerül tartani a tervet, ugyanis a munkálatok jelenleg egy-másfél hónapos elmaradást mutatnak. Hat hónap alatt a munkálatok kb. 43%-ával készültek el. A lassú ütemet a pénz folyósításának késlekedése is okozza, eddig 580 millió lejre rúgnak a munkálatokat végzô négy cégnek ki nem fizetett számlák. Ha sikerül is teljesíteni az 1999-es tervet, az aluljáró mindössze tíz-tizenöt százalékban lesz kész, s a êhogyan tovább -ot a következô években rendelkezésre álló pénzalapok döntik majd el. Elôfordulhat némi tervmódosítás is, különösen a D-tömb helyzete tisztázatlan az újonnan kialakítandó utca és az emiatt eszközlendô bontások miatt.

A végleges átadásra tehát valamikor a következô évezredben kerül sor. A mintegy 100 milliárdra becsült összköltséget figyelembe véve, annak is az elsô évtizedének második felében.

Itt az elnök, hol az elnök?

Nagy Annamária

Tôkés Albert alelnök és Brézsa Zoltán titkár által aláírt értesítés érkezett múlt héten szerkesztôségünkbe. A szombati lapszámunkban közölt hír szerint a marosvásárhelyi December 21. Egyesület vezetôtanácsa közli az 1998. március 19-i vezetôtanácsi ülésen született határozatot, mely szerint Ilcu Vasile Franciscot felfüggesztik elnöki tisztségébôl. Az 1999. július 7-én, 0342-es számmal iktatott közlemény szerint az egyesület volt elnöke a felfüggesztés pillanatától nem használhatja az egyesület bélyegzôjét.

A helyzet tisztázása érdekében Ilcu Vasile felkereste szerkesztôségünket, hogy ismertesse a megyei törvényszék július 9-i nyílt tárgyaláson született 935-ös számú döntését: "a törvényszék érvényteleníti a vezetôtanács 1998. március 19-i határozatát, amelyben elrendelték a felperes elnöki tisztségébôl való felmentését". Ezenkívül Brézsa mindössze tag, a titkári teendôkkel Hagea Marcel van megbízva — ismertette az elnök.

Mint ismeretes, 1998. június 13-án Császár W. Zoltán vezetésével közgyûlést tartottak, s elnöknek Császárt választották. A közgyûlésen Tôkés Albert az elnöki tisztséget pályázta meg, sikertelenül. A közgyûlést követôen Tôkés fellebbezést nyújtott be a táblabírósághoz, megkérdôjelezve a közgyûlés összehívásának törvényességét. Arra hivatkozott, hogy a büntetett elôéletû Császárnak nincs joga a gyûlés összehívásához, illetve törvénytelenül tölti be az egyesület vezetôi tisztjét. Egy korábbi közgyûlésen ('97 novemberében) Ilcu Vasilét választották a December 21. Egyesület elnökévé, ezt a táblabíróság '97 decemberi döntése is megerôsítette. A múlt évi júniusi közgyûlést követôen ô is fellebbezést nyújtott be a táblabíróságra, kifogásolva az elnöki tisztségébôl való önkényes felmentését, megkérdôjelezve a közgyûlés összehívásának törvényességét. A táblabíróságon tartott elsô tárgyalás után a dossziét a törvényszékre utalták át, ez hozta a fentebb ismertetett döntést.

— Kényelmetlen személy vagyok az egyesületnél — nyilatkozta lapunknak Ilcu Vasile. — Többször kifogásolták, hogy már két éve nem volt közgyûlés, pedig azt a szabályzat szerint háromhavonta kellene összehívni. Ugyancsak Ilcu szorgalmazta az egyesület tagjainak nevét tartalmazó lista közszemlére tételét, ezt azonban a vezetôtanács elutasította. Azon kérése is süket fülekre talált, melyben igényelte a tagok helyzetének tisztázását, ugyanis nem egy személy három egyesületnek is tagja. Jelenleg Vásárhelyen négy forradalmi szervezet mûködik: a Dreptatea, az 1989. December 21., a December 16-22. és a '89 December. Ilcu Vasile véleménye szerint az elnöki tisztségbôl való felmentése szervesen összefügg a kereskedelmi helyiségek kiosztása körüli, immár három éve tartó huzavonával. A kiosztandó 6-7 helyiségbôl négy már a vezetôtanács tulajdonában van, három vezetôtanácsi tag pedig várományos. Így valószínûleg tényleges sebesültek (pld. Demeter Árpád, Barabási Gellért, Bergheanu Aurel) maradnak hoppon — boncolgatta az elnök.

— Hivatalban levô elnökként a közelmúltban arra kértem a megyei törvényszék elnökét, hogy az 1924. évi 21-es számú törvény 36. cikkelyének elôírásai értelmében hívja össze a rendkívüli közgyûlést, amelyen a Forradalmárok Problémáival Foglalkozó Államtitkárság megbízottja elnököljön. Az összehívás pillanatában, amelynek idôpontját és helyszínét idôben közzétesszük, érvénybe lép visszavonhatatlan lemondásom. Elhatároztam, hogy többé nem óhajtok vezetô szerepet betölteni — összegzett Ilcu Vasile.

Tele van a város szerelemmel (I.)

Csizmadia Mihály

Addig bizonygattam, hogy ideje lenne felfigyelni rám, hogy egy szép júniusi délelôtt betolongott hozzánk három komor férfi meg egy makrancos hölgy. Kicsitôl nagyig leigazolták magukat, kicsitôl nagyig rendôrök voltak. Vízirendôrök. Vízóraügyben nyomoztak. Amint elmondták, a kis másodmérô vízórák csempészése és feketén forgalmazása igen aggasztóvá vált, országos méreteket öltött, és hogy mögötte egy egész hálózat áll, ami mögött egy elit szerelô alakulat áll, ami mögött egy elit szerelô szakember áll. És miért ne lehetnék, mondjuk én, az elitek elitje?

Nemsokára belátták, hogy másvalaki lesz az elitek elitje, nem én, de igen szigorúan megintettek, hogy vigyázzak magamra, és ne vágjak éppen annyira bamba képet, mert ôket lehetetlen (legalábbis nekem) félrevezetni, vagy, ahogy ôk mondják, falhoz állítani.

Vagy két napra rá valami másodállás ügyében jelentkeztem valahol.

Most már tudom, hogy nem kellett volna, pontosabban akkor tudtam meg, amikor hazafele jövet két hölgy Jehova tanúja rajtamütött és amíg valamiket hápogtam, átadott nekem egy öl háziolvasmányt. Miért nem jöttek azok is akkor, amikor odaindultam? Mert biz isten visszafordultam volna. Ezek a tanú hölgyek csodálatos emberismerôk, és egy kilométerrôl kiszúrják azt a csámborgó, elmélázott alakot, aki bármilyen másodállásra alkalmatlan.

Félek az ilyen napoktól. Minden egy bizonyos irányba halad. Ilyenkor szoktak nekem mindent ôszintén elmesélni, hétpecsétes titkokat meggyónni, mert úgy látszik, egy hermetikusan elzárt kukának tartanak, amibe bízvást beledobálhat mindenki minden szemetet.

Hát igen. Jôdögél velem szemben közelmúltunk egyik legérdekesebb egyénisége, volt verôlegény, "vámmentes" cuccok beszállítója, több rendôr lefokozásának két lábon járó tárgya, a helyi fegyház kitûnô ismerôje, és rendkívüli anyagi helyzetére hivatkozva rendeltet velem egy kávét. Rágyújt egy 35 cm-es cigarettára, lassan kifújja a füstöt, aztán álmosan rám néz.

— Nem tudok mit kezdeni vele, Misikém — kezdi vontatottan. — Ez a nô teljesen az agyamra megy. Tudod, mit csinált ez velem, Misi? Van fogalmad? Kirúgott! Kirúgott a saját bérelt egy szoba-konyhájából! Engem! Érted?! Na, ide jutottam!

— Én nem azért mondom, de nem terhes a hölgy, vagy valami efféle?...

— De az. Csakhogy nem biztos, hogy éppen tôlem. Mit tudom én?

Én sem tudhattam, úgyhogy megpróbáltam a helyzet súlyosságához méltó drámai, férfias hallgatásba merülni. Egyszerre borzasztó szirénázás rázott fel, hogy a szívem kihagyott. Azt hittem hirtelen, hogy Arafat parkolt ide mellém a mentôjével, pedig csak a barátom belsô zsebében szólalt meg a rádiótelefon. Kényelmesen kivette. Türelmetlen, kislányos hang duzzogott belôle valamit, amire ô "jó van na, jól van na, megyek, megyek" szerû szavakat motyogott lágyan. Eltette a "celulart", majd kényelmesen felállt.

— Hát ez az, Misi. Az este elkapott az asszony egy aranyos kis csajjal, és nem a falhoz verte a két liter vörösbort? A kicsi meg követeli vissza, de most rögtön.

Nem járhat le így egy nap, mert még az éjszakám is veszélyben lenne. Elsétálok egy nem messze levô, magánházakkal teleépített utcába. Egyik udvaron örökös a cirkusz. Egy valahonnan, nem messzirôl beköltözött falusi család férfitagjai majdnem minden áldott este a tettlegesség határáig üvöltöznek egymásra. Kedves kis Küküllô menti legenda jut róluk mindig eszembe.

A Küküllô menti ember összeveszett a fiával. Az öreg lekent egyet a fiának az udvar közepén, az meg vissza. Az öreg lekevert még egyet, a fia meg hûségesen visszaadta. Így ment ez egy darabig, akkor a fiatal hirtelen üstökön kapta az öreget, és a ház felé vonszolta, hogy "na, jöjjön csak bé kend a házba, ott majd kiadom én kendnek, ami jár". Elvonszolta az öreget a küszöbig, de ott az öreg erôsen megkapaszkodott az ajtófélfában és határozottan kijelentette: "Na, fiam, én tovább egy tapodtat sem megyek, mert én is csak eddig húztam el az apámat!"

Hogyan is születtél és milyenné lettél, Marosvásárhely?

Keresztes Gyula

A középkor idején a Székelyföld várostelepülései közül kevés fejlôdött községi nagyságúvá, mezôvárossá. A mezôvárosok közül kevés vált vásárhellyé, mint Székelyvásárhely, Kézdivásárhely, Csíkszereda. Királyi várossá csak Marosvásárhely lett.

Nagy Lajos király, az 1360. évi látogatása alkalmával, itt keltezett okmányában a vásároshely visszaállítását rendelte el, majd Mátyás király, 1482-ben, szabadalmi levelében a Maros menti vásároshelyet mezôvárosnak, OPPIDUM ZEKEL WASARHEL-ként jegyezte fel és három orszáos vásárt engedélyezett számára. A terményekben és ipari cikkekben gazdag várost látva, Majláth István vajda szabadalmazta a város lakóinak az ország más városaiban tartott országos vásárokon áruikkal való részvételét.

Bethlen Gábor, Erdély fejedelme, értékelve a mezôváros fejlôdését és polgárainak áldozatkészségét, 1616-ban szabad királyi rangra emelte és MAROSVÁSÁRHELY-nek nevezte a várost. A város 33 alkalommal adott helyet országgyûlés tartására. A jelentôsebbek közül ki kell emelnünk az 1707-ben tartott országgyûlés jelentôségét, amikor II. Rákóczi Ferencet itt ültették a fejedelmi székbe. A várost sok neves átutazó kereste fel, akik jegyzeteikben, vagy éppen tudományos munkáikban elismerôen vélekedtek róla.

Aranka György elsô ízben 1747-ben járt itt, majd a következô látogatása alkalmával, 1804-ben így nyilatkozott: "Csak ez elôtt 57 esztendôkkel, mikor elébb szerencsém volt ezt a várost megismerni, milyen volt annak ábrázata... Felöltöztette a békesség itt és szerte a Hazában..., a várost palotákkal, látván a város növekedését és kôházakkal való építkezéseit".

Borosnyay Lukáts János, a Református Kollégium tanára Régi és új Vásárhely c. verses leírásában (1837-ben) a város szép fekvését, látképét, népét, épületeit, nagy piacát, élelmiszerbôségét, szórakozását verssorokba foglalva írta le, melyekbôl néhányat idézek:

"Most ki néz piatzunk északos sorára,

Emelheti szemét magas palotára."

*

"Piatzunknak ezek a magasbb díszei,

De többnek a Házak két emeletjei."

*

"Kik jöttek vásárra minden marhájukat

Ott etették, gazra rakták árujukat."

*

"Sára napkor Sára most mehet vásárba,

Nem félhet, mint régen, hogy esik a sárba."

*

"Itt minden nap lehet élnivalót kapni.

Mit csak kell idegen tarisnyába rakni."

Orbán Balázs, a Székelyföld leírója és ismertetôje a XIX. század közepén a Marosszék c. IV. kötetében így ismerteti a várost: "Természeti adományokban gazdag Székely földnek fôemporiuma (sokadalmas helye) Marosvásárhely, fejlôdésre van hivatva". Kihangsúlyozza: "A tudományok a Kollégiumba egybe gyûjtött kincsei mellett van Vásárhelyt még egy másik igen nevezetes ilynemû gyûjteménye, az ún. Teleki könyvtár..., amelyet Teleki Sámuel korának egyik legmûveltebb és tudománykedvelôbb fia a XIX. század elején gyûjtötte össze. A legnevezetesebb ritkaságaik miatt becses... honnan az életre ébredett nemzetnek tudományos törekvése éltetô tápanyagot nyerhessen."

Kôvári László: Erdély építészeti emlékei címmel 1866-ban, Erdély régiségeirôl írva megjegyzi: "Erdély természeti értékeibôl (szépségeibôl) és történetébôl egy múzeumra való anyagot mutathatna fel". A marosvásárhelyi várról írja: "Mint a Székelyföld egyetlen nagy és királyi városa... több tekintetben nevezetes ... a hegy elôfokán épült vára. Amint kapuján belépünk, tágas várudvar nyílik fel, mekkora Fehérvárt kivéve Erdély egy várában sincs". Továbbá ezt írja: "Régen Székelyföld minden szabad polgára az elsôtôl az utolsóig nemesi kiváltságban élt."

1868-ban egy francia átutazó, Charles Bonner, Erdélyrôl, népérôl és a városról (Siebenbürgen Land und Leute) így ír: "Marosvásárhely a székely városok között a legnagyobb és a székely nemzeti élet központja... kitûnô nyilvános iskolák mûködnek a katolikusok és a protestánsok számára." Továbbá megjegyzi: "A város büszkesége a pompás és választékos könyvtára, melyet azzal a feltétellel hagyakozta, hogy a nagyközönség számára nyitva maradjon".

Dr. Hankó Vilmos: Székelyföld (Budapest, 1896) c. munkájából idézve: "Marosvásárhely elsô városa a Székelyföldnek, népessége, ipara, díszes épületei, templomai, könyvtára, iskolái, nagy intelligenciájú társadalma a többszázados múltnak emlékei teszik azzá. Marosvásárhely kies fekvésû, rendesen épült város, központjában a Széchenyi tér, melybôl széles, szabályos, fásított, tiszta utcák ágaznak ki. A teret szegélyezô csinos magánépületek mellett sûrûn emelkednek ki a középületek."

A város elsô verses leírása 1791-bôl származik, Mátyási József pesti ügyvéd erdélyi látogatása alkalmával Radnótról jött Marosvásárhelyre, s élményeit így verselte:

"Innét egy nap menvén találtam Vásárhelyt,

Avagy rövidebben s igazában Sárhely,

Melly is egyébb azért szép nagy város

Tsakhogy utcája mély sárral motsáros.

Ha Királyi Tábla vagy Tanáts én volnék,

Kikövezésérôl mindjárt parancsolnék."

Vajon mit írna városunkról a napjainkban ide látogató idegen? Ez függ attól is, hogy merrôl érkezne ide: napkeletrôl, napnyugatról?

Bizonyára szépnek is, csúnyának is vélné városunkat, melyet mi a legjobb akarattal sem tudunk úgy igazán széppé, békességessé, barátságossá, tisztává, kényelmessé tenni.

Ahogy nô a város, úgy fajul el sok vonatkozásban. Épp ezért nézünk vissza a múltba annyi nosztalgiával, amikor még ember embernek barátja, jó ismerôse volt, az utcák forgalma minimális, az élet biztonságos, a megélhetés olcsóbb, a jövô biztató volt. A város levegôje tiszta volt, nyári estéken virágillatú, mert a járdákat estikék, liliomok, dohányvirág, rózsabokrok szegélyezték.

Országos hírek

Hírszerkesztô Mózes Edith

A NATO Scharpingot szeretné

A NATO vezetôi reménykednek: a német kormány enged a szervezetnek és lehetôvé teszi, hogy Rudolf Scharping német védelmi miniszter legyen az októberben távozó Javier Solana NATO-fôtitkár utódja. Az észak-atlanti szövetség egyértelmû favoritja Scharping, közölték kedden hivatalos NATO-források a Reuters hírügynökséggel. Amerikai illetékesek hangsúlyozták: amennyiben Gerhard Schröder német kancellár "elengedi" szociáldemokrata politikustársát, és maga Scharping is kész a feladat ellátására, akkor övé a távozó Solana posztja. A német védelmi minisztérium egyik szóvivôje viszont Bonnban azt hangsúlyozta, hogy Rudolf Scharping védelmi miniszter "nem fog új NATO- fôtitkárként Brüsszelbe menni." Maga Scharping egyértelmû nemmel válaszolt a Die Welt címû lap azon kérdésére, hogy ô lesz-e a NATO új fôtitkára.

Camdessus támogatja az Oroszországnak szánt IMF- hitelt

Michel Camdessus, az IMF vezérigazgatója az Oroszországnak tervezett 4,5 milliárd dolláros hitel jóváhagyását fogja javasolni két hét múlva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsának ülésén, nehogy Oroszország késedelembe essen korábbi IMF-hitelei törlesztésével, írta a Washington Post. Jóváhagyás után Oroszország 1,9 milliárd dollárt vehet fel az idén és 2,5 milliárdot jövôre. Oleg Vjugin orosz pénzügyminiszter korábban azt mondta: az IMF irányelve az, hogy Oroszország törlessze teljes IMF adósságát, és ne növelje. Oroszország 16,5 milliárd dollárral tartozik a nemzetközi pénzintézetnek, és az idén 4,4 milliárdot törleszt, mondta a pénzügyminiszter. Az IMF legújabb hitele ilyenformán nem kerül Oroszországba: az IMF gyakorlatilag az egyik számláról a másikra helyezi át a pénzt. Az IMF kölcsöne várhatóan megnyitja az utat új tárgyalásokhoz Oroszország és külföldi magán-, illetve állami hitelezôi között.

Koszovó lerombolt iskolái

A koszovói iskolák jelentôs részét megrongálva, kirabolva, áram- és vízellátás nélkül találják a hazatérô menekültek: sok iskolát még nem tudtak átvizsgálni a tûzszerészek, hogy az ott lévô aknákat eltávolítsák, foglalta össze az ENSZ Gyermek- és Ifjúsági Alapjának (UNICEF) hétfôn nyilvánosságra hozott jelentése a jugoszláviai tartományban végzett szemle megállapításait. Koszovóban mintegy 1000 általános iskolában oktatták a 7-14 éves korú gyermekeket. Az UNICEF munkatársai 394 iskolát kerestek fel. A megtekintett iskolák 43 százalékát teljesen lerombolt, vagy súlyosan megrongált állapotban találták. Mintegy 150 épületre kell új tetô. 217 iskolának tönkrement a vízvezeték- és szennyvízrendszere. Összesen nyolc iskolában maradt mûködôképes vízöblítéses vécé. A megszemlélt iskolák mintegy felében javítani kell az elektromos berendezéseket, 70 épületet teljesen újra kell kábelezni.

Szovénia vízumkötelezettséget vezet be

Szlovénia hamarosan vízumkötelezettséget vezet be az orosz, a bolgár és a román állampolgárok számára, jelentette be keddi ljubljanai sajtóértekezletén Boris Frlec külügyminiszter. Az orosz állampolgárok részére december 2- ától teszik kötelezôvé a vízumot, a románok és a bolgárok esetében még nem döntöttek idôpontról. Az intézkedés célja, hogy a szlovéniai beléptetési szabályokat összhangba hozzák az Európai Unió tagállamaiban érvényes normákkal, írta az ITAR-TASZSZ.

Drót a hasban

Öt éven át szenvedett erôs hastáji fájdalmaktól egy 22 éves nô Sri Lankán (Ceylon), míg a minap orvosok el nem távolítottak a hasüregébôl egy 21 centiméteres drótdarabot. Lapjelentések szerint valószínû, hogy a drót illegális magzatelhajtás során maradt a nô alhasában. Az orvosok szerint az alumíniumdrót igen közel helyezkedett el egy létfontosságú artériához. Akár kisebb sérülés is a nô azonnali halálát okozhatta volna. A mûtétet végzô sebész szerint gyakorlatában még nem fordult elô, hogy valaki ennyi ideig élt volna dróttal a hasában.

Holland ítélet

Hollandiában példaértékû ítéletet hozott kedden egy hágai bíróság: egy hónapos börtönbüntetésre ítélt két férfit, amiért fajvédô írásokat tettek közzé az interneten. A betiltott szélsôjobboldali Volksnationalisten Nederland (VNN) párt elnökét és titkárát abban találták bûnösnek, hogy fajvédô rajzokat és feliratokat tett közzé a párt vebhelyén. A fajgyûlölô anyagok közzétételét megakadályozni hivatott szervezet, a Meldpunt Discriminatie Internet (MDI) szerint ez volt az elsô olyan eset, amikor ítéletet hoztak olyan személy ellen, aki faji megkülönböztetést hirdetô anyagokat jelenített meg a számítógépes világhálón.

A toalett lett a veszte

Egy török kávéház tulajdonosa lelôtte egyik vendégét, amiért az használni akarta a toalettet, jelentette az Anatolia hírügynökség. A nyugat-törökországi Incirliova egyik kávézójában Ibrahim Kucuknak sürgôs dolga támadt, s kérte a tulajdonost, hogy használhassa a toalettet. Az azonban megtagadta a természetesnek tûnô kérést, mondván: nem akarja, hogy a toalett bûzös legyen. A kettejük között támadt heves vitában a tulajdonos elôrántotta revolverét és rálôtt Kucukra, aki kórházba szállítása után meghalt. A harcias tulajdonost letartóztatta a rendôrség.

Gyereket — drogért

Alabama amerikai államban egy anya még februárban eladta kétéves kisgyerekét egy drogkereskedônek, hogy megkapja érte az annyira óhajtott "crack"-et. Ráadásul az asszony ma már nem tudja megmondani, hogy kinek adta el a kicsit. A rendôrség 5000 dollár jutalmat helyezett kilátásba annak, aki a gyerek nyomára vezet, közölte Mike Yarbrough helyettes seriff. A lelkiismeretlen anyát letartóztatták, közölte az AFP.

Megyei hírek

Hírszerkesztô: Simon Virág

Vendégelôadó a Lepra-misszióról

Vasárnap, július 18-án este 6 órakor a Cserealji református gyülekezet nagytermében tart elôadást Rozsonyi Piroska a budapesti Pasareli gyûlekezet tagja, a Lepra- misszió elnöke. Elôadása a misszió tevékenységérôl szól.

Forgalom és sebességkorlátozások

A földcsuszamlások miatt forgalom- és sebességkorlátozásra számíthatnak a gékocsivezetôk a Segesvár-Hétúr, Királyfalva- Faragó és Oláhkocsárd- Dicsôszentmárton közötti útszakaszokon — tájékoztattak az Országos Híd és Útügyi igazgatóságtól, ahonnan arról is értesültünk, hogy az igazgatóság alkalmazottai jelenleg a Kolozsvár felôli megyehatár-Hadrév, Ludas- Radnót, Radnót-Marosugra, Ákosfalva-Koronka, Hétúr-Balavásár között végeznek padka- és híderôsítéseket, javítják az átereszeket. Felületi karbantartásokat jó idô esetén Erdôszentgyörgy-Szováta között végeznek.

Vakációs bibliahét

A marosvásárhelyi Szabadi úti (Egyesülés negyed) református egyházközség július 19-22. között vakációs bibliahetet szervez mindazon gyerekek és fiatalok számára, akik kedvelik a bibliai történeteket, szeretnek játszani, énekeket tanulni, kézimunkázni. Az elsô foglalkozás hétfôn 9 órától kezdôdik.

Erdôszentgyörgyiek Baján

Barabás Mihály, Erdôszentgyörgy polgármestere Széll Péter bajai polgármesterrel találkozott a testvértelepülési kapcsolatok kiépítése érdekében. A Küküllô menti település iskolája és a bajai iskola között régebb kialakult kapcsolat továbbfejlesztésérôl van szó, amely a gazdasági- társadalmi élet több területére ki fog majd terjedni. Amint Tarr András alpolgármester beszámolt róla, a Târnava cég termékeit, többnyire fából készült játékokat, járókákat a közelmúltban állították ki Baján, azzal a céllal, hogy a termékek vevôre találjanak.

Gyenge minôségû szeszt forgalmaztak

A megyei Fogyasztóvédô Hivatal közleményébôl megtudhatjuk, hogy a hivatal felügyelôi az elmúlt idôszakban az egészségügyi szesz minôségét vizsgálva három termelô és négy forgalmazó egységet ellenôriztek. A megyeszékhelyi Hunnia és Halley Kft. által forgalmazott termék minôsége és mennyisége nem felelt meg a címkén feltüntetettnek, míg a megyeszékhelyi Iris Dacia Kft-üzletében található egészségügyi szesz alkohol-koncentrációja 73,8 százalék volt, holott a címkén 80 százalék szerepelt. A felügyelôk kivontak a forgalomból 289 liter, 5.270.000 lej értékû terméket.

Tartós munkanélküliség Dicsôszentmártonban

A helyi munkaerôelosztó és fejlesztési ügynökség adatai szerint jelenleg Dicsôszentmártonban 2.700 személy kap munkanélküli vagy szociális segélyt. A munkanélküliségi ráta közel három hónapja változatlanul 11,4 százalék. Mint az illetékesek tájékoztattak, egyelôre nem jelentettek újabb elbocsájtásokat.

Falugyûlés dönt a rendelôrôl

Vasárnap, a 14 órától, a helyi kultúrotthonban tartott falugyûlésen dôl el, hogy lesz-e Vámosgálfalván fogorvosi rendelô vagy sem — nyilatkozta Varga József helybéli polgármester, akitôl azt is megtudtuk, hogy tavaly nyáron egy skót csoport fogorvosi felszerelést adományozott a községnek, s orvos is jelentkezett, de megfelelô helyiséget nem sikerült találniuk. A község központjában, az orvosi rendelôvel egy épületben van két szoba, amely alkalmas lenne, de rendbetételéhez a hivatalnak pénzre és közmunkázni hajlandó lakosokra van szüksége. A vasárnapi közgyûlésen többek között a szükséges pénz elôteremtésérôl és a rendelô beindításáról döntenek.

Új közkút Marosvécsen

Jövô hétre tervezik a nyolc méter mély, 2,5 méter széles, mindeddig 25 millió lejbe került új kút használatba helyezését — tájékoztatott Szabó Ádám polgármester, akitôl azt is megtudtuk, hogy még szükség van csövekre, amelyekkel a régi és új kutat összekötik, s ezeket a református egyház holland testvérgyülekezetétôl kapott összegbôl fogják beszerezni. A jelenleg használt, korszerû pumpával ellátott kút nem tudja biztosítani a lakosság ivóvízszükségletét, de ha az újjal összekapcsolják — s a lakosok a vizet nem fecsérelik öntözésre —, mindenki hozzájuthat az ivóvizhez.

Budapesti orgona- és csemballómûvész koncertje

Ma este 7 órától a mezôpaniti református templomban a budapesti Alföldy Boruss Csilla orgona- és csemballómûvész koncertezik.

A belga földmûveléssel ismerkednek

Szabó Ádám Endre mérnök és Benedek Mihály unitárius lelkész vezeti azt a 18 tagú bözödi csoportot, amely a belgiumi Dalhembe utazik. A tíznapos kiszállás célja, hogy mezôgazdasági kapcsolatokat építsenek ki, s az itteni mezôgazdászok megismerkedjenek a nyugati technológiákkal, munkamódszerekkel.

Környezetvédelmi tájékoztató

A marosvásárhelyi Környezetvédelmi Kirendeltség szerkesztôségünköz eljuttatott közleményébôl megtudhatjuk, hogy a július 8-14. közötti idôszakban a felügyelôk Marosvásárhely térségébôl 56 pillanatnyi és 72 napos levegômintát gyûjtöttek be, határérték-túllépést nem észleltek. A felszíni vizek minôségét ellenôrizve 21 vízmintát gyûjtöttek be. Míg Marosvásárhely felett és alatt nem észleltek határérték-túllépést, Csapónál az ammonium- értékek 4 esetben, a nitrition-értékek egy esetben túllépték a megengedett értéket. A túllépéseket a marosvásárhelyi Azomures és a városi szennyvíztisztitó okozták.

Kerékpárosok túrája Fehéregyházára

Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya emléktúrát szervez kerékpárosok részvételével a július végén Fehéregyházán tartandó Petôfi megemlékezések alkalmával, a költô útvonalát követve. Érdeklôdni július 20- án, kedden este fél 8 órai kezdettel lehet az Unitárius Egyház tanácstermében, esetleg telefonon a 137-767-es, vagy a 252-281-es számon, Kerekes Ibolyánál.

Copyright © Népújság - 1999