|
LI. évfolyam 158. (14210) |
1999. július 10. szombat |
Ha sikerül ebben a hónapban aláírni az IMF-fel az új hitelszerzôdést, akkor Románia rögvest még 300 millió dollár kölcsönt igyekszik szerezni a japán piacról, a Nomura International szervezésében — mondta Traian Decebal Remes pénzügyminiszter.
Még ugyancsak júliusban Románia 200 millió dollár kölcsönt vár a Credit Suisse First Bostontól, 9 százalékos kamatra.
A pénzügyminisztérium pedig szeptemberben letéti jegyeket bocsát ki, ugyancsak a japán piacon.
Elôzôleg az IMF sürgette Romániát, hogy az idén szerezzen 600 millió dollár hitelt magánforrásokból, külföldi adósságának finanszírozására. Az idei adósságszolgálat 2,9 milliárd dollár, ebbôl több mint 2 milliárd dollárt már törlesztett az ország. A Román Nemzeti Bank devizatartaléka 1,662 milliárd dollár volt június végén.
Az IMF a magánhitelezôket is szorongatja, hogy új hitelekkel osztozzanak a román államadósság terhének könnyítésén — írta a Rompres hírügynökség.
Radu Vasile miniszterelnök pénteken hivatalos látogatásra indult Szlovéniába, kollégája, Janez Drnovsek szlovén kormányfô meghívására. A kormányfôt fogadja Milan Kucan szlovén államfô is, továbbá találkozni fog a nemzetgyûlés és a Néppárt elnökével, Janez Podobnik illetve Marjan Podobnikkal.
Cutileiro bukaresti tárgyalásai
A koszovói háború idején Románia bebizonyította, hogy nemcsak szavakkal képes bizonyos elvek nevében fellépni — hangsúlyozta pénteken Bukarestben Jose Cutileiro, a Nyugat-európai Unió (NYEU) fôtitkára.
Cutileiro kétnapos bukaresti látogatásának befejezésekor tartott sajtóértekezletén kiemelte, hogy a NYEU és Románia együttmûködése nagyon jó, a román kormány szerepét nemzetközi téren magasra értékelik.
A fôtitkár úgy vélte, hogy az európai biztonság kérdéseiben az európaiak az eddiginél jelentôsebb szerepet játszanak majd, s az európai válsághelyzeteket a NATO segítségével, illetve az európai országok saját maguk oldják majd meg.
Jose Cutileiro bukaresti látogatása során találkozott a román kormány tagjaival, a törvényhozás képviselôivel. Pénteken fogadta ôt Emil Constantinescu államfô is.
Júliustól kezdôdôen meglehet, 1,1-rôl 2,2 százalékra emelik a teljes munkarégiségre járó átlagnyugdíjak havi kiegészítését, hogy eképpen év végére a kórhatárért járó átlagnyugdíj meghaladja az egymillió lejt.
Jóváhagyás végett nyugdíjindexelési jogszabálytervezetét terjesztették elô a pénzügyi tárcának — nyilatkozta Alexandru Athanasiu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszter, bizakodónak mutatkozva a kedvezô véleményezéssel szemben, minthogy elsô fázisban ehhez nem szükséges a költségvetés kiigazítása.
A havi nyugdíjkiegészítés megkettôzése ennek ellenére 460 milliárd lejbe fog kerülni — pontosított a tárcavezetô.
Június végén 2.046.940 lejes munkarégiséggel rendelkezô nyugdíjast tartottak nyilván, e kategória átlagnyugdíja pedig 752.416 lej volt.
A társadalomvédelmi tárca újra kívánja egyeztetni a teljes munkarégiségért járó nyugdíjakat, bevéve az emelésbe az 1997. április 1. és december 31. között nyugalmazott személyeket. is.
Az 1996. január elseje után nyugalmazott személyek nyugdíját nem egyeztetik újra, minthogy az jóval magasabb a tövvieknél — pontosított a miniszter.
Délkelet-európai újjáépítési csúcs
Wesley Clark tábornok, a NATO európai erôinek fôparancsnoka pénteken kifejezte azt a meggyôzôdését, hogy a délkelet-európai újjáépítéssel foglalkozó csúcsértekekezlet július végén meg lehet tartani.
Clark újságírók elôtt mondta ezt, miután megbeszélést folytatott a boszniai kollektív államelnökség tagjaival.
Mint az AP emlékeztett rá, Gerhard Schröder német kancellár már korábban felvetette, hogy az újjáépítési csúcstalálkozót július 30-án tarthatanák. A találkozó tervezett helyszínével: Szarajevóval kapcsolatban azonban aggodalmak merültek fel.
Clark tábornok viszont most, az államelnökség tagjaival tartott találkozó után kijelentette: nyugati megítélés szerint van realitása annak, hogy a hónap végén megrendezzék a csúcsértekezletet, mégpedig Szarajevóban.
Az európai NATO-erôk fôparancsnoka még pénteken Tuzlába, a boszniai békefenntartó erôk (SFOR) kötelékében tevékenykedô amerikai egységek bázisára utazott.
A román kormány legkorábban július 16-i dátummal engedélyezheti a magyar KFOR-erôk romániai áthaladását — közölték illetékes források az MTI bukaresti irodájával.
Az ellenzék a KFOR-erôk áthaladásához szükséges határozat meghozatalának jogát nem támadta meg a legfelsô bíróságnál, így a törvénycsomagnak ez a része július 10- én megjelenik a hivatalos közlönyben.
A román jogszabályok ugyanakkor elôírják, hogy a kormány a felhatalmazás hatályba lépésétôl számított öt napon belül még nem adhat ki engedélyt. Ezért a magyar KFOR- erôk a legkorábban július 16-val kezdôdôen léphetnek román területre.
A haladás nem okoz érdemi problémát — közölte Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivôje.
Elmondása szerint a román döntés nem akadályozza a kontingenst abban, hogy idôben megérkezzen a koszovói hadmûveleti területre, így a magyar KFOR- erôk eleget tudnak tenni a a NATO felé tett kötelezettségvállalásuknak.
Erdélyi Lajos emlékeztetett arra, hogy a magyar KFOR alakulat befejezte a felkészülést, most már csupán néhány technikai részletet kell az indulásig kidolgozni.
A szóvivô úgy véli, semmi akadálya nincs annak, hogy a kontingenst július 15-én elbúcsúztassák és az megkezdje feladatának végrehajtását.
Románia a Jugoszláviával szemben elrendelt embargó kérdésében tartja magát az Európai Unió döntéseihez — jelentették ki csütörtökön a román kormány illetékesei.
Mihai-Razvan Ungureanu külügyi államtitkár a kormány ülése után közölte, hogy a jelek szerint az EU hamarosan dönt az olajembargó és légi közlekedés tilalmának feloldásáról. Más büntetô intézkedések azonban életben maradnak, így a jugoszláv kormány tagjai továbbra sem kapnak beutazási vízumot, változatlan marad a pénzügyi mûveletek befagyasztása és a fegyverszállítások tilalma.
Adriana Saftoiu kormányszóvivô azt közölte, hogy az EU politikai bizottsága csütörtökön és pénteken tárgyalja a Jugoszláviával szemben elrendelt embargó kérdését, s a politikai bizottság javaslatáról július 19-én születik majd döntés Brüsszelben.
Az ellenzéki pártok és egyes üzleti körök az elmúlt napokban rendkivül hevesen támadták a kormányt az olajembargó fenntartása miatt. Azzal érveltek, hogy emiatt Románia legalább 1 milliárd dollár értékû üzlettôl esik el, és példaként hozták fel, hogy Bulgária egyoldalúan megszüntette az olajembargót.
— Bulgária ezt a lépést saját kockázatára tette meg. Románia az Európai Unió társult tagja, és tiszteletben tartja az ebbôl fakadó kötelezettségeit — szögezte le a külügyi államtitkár.
A szaporodó szerbiai ellenzéki tüntetések nyomán Dragan Tomic szerb parlamenti elnök csütörtökön figyelmeztetett: a kormányzat nem fog eltûrni zavargásokat az országban. Este ismét tüntetést tartott a legnagyobb szerb ellenzéki tömörülés, a Szövetség a Változásokért (SZP).
Tomic a közép-szerbiai Valjevóban tett látogatásán az SZP-re tett több utalás mellett kijelentette: Szerbia 78 napig "égett" a NATO-csapások idején, de most egyesek ismét lángra akarják lobbantani. — Ez azonban nem fog menni, nem fogjuk megengedni nekik — hangsúlyozta. Tomic közvetve bírálta Bill Clinton amerikai elnököt is, mondván: "egy nagyhatalom erkölcstelen elnöke, aki bûnös kalandot kezdett egy olyan kis országgal szemben mint Szerbia, le akar váltani egy becsületes és erkölcsös elnököt, a mi elnökünket".
Újvidék után csütörtökön újabb vidéki város, ezúttal Pirot képviselôtestülete követelte nyilatkozatban Slobodan Milosevic távozását. A testület elsôsorban azt rótta fel a jugoszláv elnöknek, hogy összeütközésbe taszította az országot az "egész világgal" és képtelennek mutatkozott a koszovói válság megoldására.
Milosevic szülôvárosában, a Belgrádtól mintegy ötven kilométerre délkeletre fekvô Pozarevacban ellenzékiek két nap alatt több 300 aláírást gyûjtöttek össze az államfô távozását követelve.
A szerb parlamenti ellenzéket képviselô Szövetség a Változásokért csütörtök este ötezer résztvevôvel újabb tüntetést kezdett a Koszovó határa közelében fekvô közép-szerbiai Prokuplje városka fôterén. A Milosevic vezette Szerbiai Szocialista Párt helyi szervezete korábban ellentüntetést tervezett ugyanazon helyen és idôben, ám végül elállt saját rendezvénye megtartásáról.
Románia azt szeretné, ha az Európai Unió decemberi csúcsértekezletén valamennyi tagjöleltet megkülönböztetés nélkül felkérné a csatlakozási tárgyalások megkezdésére — jelentette ki csütörtökön Andrei Plesu külügyminiszter, miután Joschka Fischer német külügyminiszterrel tárgyalt.
A német külügyminiszter csütörtökön néhány órás munkalátogatást tett Bukarestben, s ennek során Románia európai integrációinak kérdéseirôl, a koszovói helyzetrôl és a Délkelet-európai Stabilitási Megállapodásról tárgyalt román partnerével és Radu Vasile miniszterelnökkel.
Németország mélységesen érdekelt Románia EU-csatlakozásában, de az országnak komoly erôfeszítéseket kell tennie gazdasága fejlesztése érdekében — hangsúlyozta Joschka Fischer. A román külügyminiszter a maga részérôl szintén elismerte, hogy országa számára nem a politikai támogatás hiányzik, és csatlakozási törekvését "meg kell erôsítenie megfelelô gazdasági és jogi érvekkel is".
Az EU soros elnökeként Németország kezdeményezôje volt a balkáni térség hosszú távú fejlôdését és békéjét szolgáló Délkelet- európai Stabilitási Megállapodásnak. A német külügyminiszter leszögezte, hogy ez a terv nem kárpótlást kíván nyújtani a térség államainak a jugoszláviai háború miatt elszenvedett veszteségeikért, hanem a térségbeli együttmûködés, a gazdaság fejlesztésével akarja megteremteni a stabilitás feltételeit.
Radu Vasile miniszterelnök szintén ilyen értelemben méltatta a terv fontosságát, és kifejtette, hogy abban Románia fontos szerepet játszhat. Andrei Plesu ugyanakkor azt is felvetette: Romániának mindenképpen szüksége van arra, hogy akár közvetett formában, kárpótlást kapjon az elszenvedett veszteségeiért.
Bukaresti tárgyalásai során Joschka Fischer Németország támogatásáról biztosította vendéglátóit abban, hogy Románia megpályázta 2001-ben az EBESZ soros elnöki tisztét.
A német külügyminiszter azt is kérte, hogy Németország kapja vissza azt a bukaresti épületet, amelyben 1944-ig nagykövetsége mûködött. A román állam akkor kisájította, s bár 1997-ben már határozatot hoztak arról, hogy Németország visszakapja, formai hiba miatt a határozat érvénytelenné vált. Az épületben jelenleg egy játékkaszinó mûködik.
Kisebbségi nyelvtörvény Szlovákiában
A kisebbségi nyelvtörvény sorsának irányítása, szellemének meghatározása kicsúszott a Magyar Koalíció Pártja kezébôl (MKP). Most már minden a szlovák kormánypártok kénye-kedve szerint alakult, és ezért teljes mértékben az MKP-t terheli a politikai felelôsség — írta pénteken a szlovákiai Új Szó.
A lap bírálata azon a napon jelent meg, amikor a szlovák parlament várhatóan jóváhagyja a négypárti koalíció három szlovák pártja által elôterjesztett tervezetet. Ezzel a negyedik partner, az MKP nem ért egyet. A parlament elvetette az MKP tevezetét a közel egy hete tartó vitában. Az MKP ,,most már csak asszisztálhat: mind a tizenöt képviselôje ott lesz a végsô szavazásnál, hogy tartózkodjon. Megszavaznia nem lehet, mert a párt teljesen elveszítené arcát. Ellene sem szavazhatnak, mert akkor ki kellene vonulni a kormányból,, — olvasható a lapban.
A magyar pártok évek óta arra készültek, hogy a választók legyôzik a meciarizmust, és kormányzati pozícióba juttatják a magyar politikusokat, akik olyan kisebbségi nyelvtörvényt fogadtatnak el, amely minden tekintetben kivédi a szlovák nyelvtörvény hatásait. ,,A nagy készülôdés közben azonban nem jutott idô a munkára,, — írja a szerzô.
Az MKP az RMDSZ példájából kindulva nagyon jól tudta, hogy ha a kormányváltás után minél késôbb kerülnek terítékre a kisebbségek jogait rögzítô törvények, annál nehezebb lesz azokat elfogadtatni. A legnagyobb hibát az MKP azonban azzal követte el, hogy saját tervezetét nem mutatta be Európa elôtt. A koalíció szlovák pártjai a szlovák tervezettel ezt maradéktalanul megtették. A cikkíró szerint az MKP-nek az EBESZ, az EU és az Európa Tanács bevonásával már régen nemzetközi konferenciát kellett volna szerveznie, ahol tisztázódik, hogy ,,mi az európai mérce,,, mit szeretne a párt, és mivel lehet alátámasztani,, azt, amit szeretne. Ehhez csak egy alaposan elôkésztett kisebbségi nyelvtörvénytervezet kellett volna, ez azonban hiányzott — veti szemére az MKP-nak a lap.
,,Ha megpróbáljuk történelmi távlatból szemlélni és értékelni azt, ami az elmúlt hónapokban történt a kisebbségi nyelvtörvény ügyében, megállapíthatjuk, hogy az MKP csôdöt mondott választási programja egyik legfontosabb pontjának megvalósítása tekintetében,,. A lap cíkkírója a "hogyan tovább?" kérdésében nem állítja, hogy ezek után az MKP-nek mindenképpen ki kell vonulnia a szlovák kormányból, de — mint írja — ,,az sem érv a maradásra, hogy +ezért még nagyon sok mindent elintézhetünk.,,
,,A dolgok jelenlegi állása szerint a nyelvtörvény úgy emelkedik majd jogerôre, hogy az MKP-nak nem volt érdemi beleszólása, hiszen nem tudta támogatni,, — fejezi be a lap.
A legnagyobb privatizációs üzlet kudarca
Az Állami Vagyonalap (FPS) pénteken ultimátumot adott a török Akmaya társaságnak: vagy egy héten belül fizet az idén januárban megvásárolt Petromidia olajfinomítóért, vagy a román állami tulajdonos új vásárló után néz. A török társaság válaszul kilátásba helyezte, hogy beperli a román kormányt.
A kormány csütörtöki ülésén döntött úgy, hogy pontot tesz a hónapok óta zajló vita végére. Közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben vállalt kötelezettségek miatt nem adja meg a Petromidia privatizálásakor megígért kedvezményeket, de elvárja, hogy a vevô egy héten belül fizesse ki a vételár már február végén esedékessé vált részletét.
Az 1975-ben felépített Petromidia az ország legnagyobb olajfinomítója, és a legnagyobb veszteséget felhalmozó 10 román cég egyike. 1997-ben bezárásáról döntöttek, majd a privatizálást választották, és hosszas alkudozások után a török Akmaya társaság szerzôdött a részvények 65 százalékára.
A január 25-én aláírt megállapodás szerint az Akmaya másfél év alatt 239 millió dollárt fizet a részvényekért. A vételár 35 százalékát már február végéig törlesztenie kellett volna. A vevô kötelezettséget vállalt arra, hogy négy év alatt 226 millió dollár beruházást hajt végre, illetve meghatározott feltételekkel kiegyenlíti a Petromidia 260 millió dolláros adósságát. A vagyonalap vezetése és a sajtó akkor a román privatizáció legjelentôsebb üzleteként ünnepelte a megállapodást.
A román fél a privatizációs szerzôdésben számos pénzügyi könnyítést ígért, de az aláírás után nem sokkal ezeket visszavonta, mert a Nemzetközi Valutaalap általában követelte a külföldi cégek adókedvezményeinek megvonását, új hitele feltételeként. Az Akmaya tiltakozott, mondván, hogy a megváltoztatott feltételek miatt legalább 40 millió dollár veszteség éri, és ezért a vételárból még semmit nem fizetett ki.
A vita úgy elmérgesedett, hogy az Akmaya a közelmúltban beperelte Radu Berceanu ipari és kereskedelmi minisztert, aki egyik kijelentésében gyanús pénzügyi mûveletekkel vádolta meg a török céget.
Radu Sârbu, a vagyonalap elnöke pénteken közölte az ultimátumot, és bejelentette, hogy már két új érdeklôdô is jelentkezett a Petromidiáért. A török társaság vezetése azzal válaszolt, hogy bíróság elé állítja a román kormányt, ha az Akmayának már eladott részvényeket ismét áruba bocsájtja.
A Solana-látogatás sajtóvisszhangjából
Az a tény, hogy a NATO fôtitkára a koszovói konfliktus befejezése után hivatalos látogatás keretében elsôként Romániát kereste fel, annak elismerése, hogy Románia példásan viselkedett a válság idején — írta pénteki kommentárjában a Ziarul Financiar címû gazdasági napilap.
A lap hangsúlyozta, hogy az elismerés annak szól: Románia most a korábbi kormányok alatt megszokott gyakorlattól eltérôen nem próbált "bent is lenni, kint is maradni". Bebizonyította, hogy a NATO oldalán áll a nehézségek idején is. Bizonyította, hogy nemcsak az óhaj mondatja, de a szükség parancsolja, hogy a NATO tagja legyen.
— Solana üzenete úgy szólt, hogy az új Európa politikai statégiájának új koncepciójában eltûnik a "Balkán" fogalma, helyét a "délkelet-európai térség" veszi át, az a térség, amelynek politikai mentora az Európai Unió lesz — állapította meg a Bursa címû napilap. A Cotidianul címû újság kommentárja szerint Európa sorsának alakításában új játékszabályokat fogalmaztak meg. Ezek elfogadása nem kötelezô, de ha valaki azt akarja, belül legyen, akkor nem hagyhatja figyelmen kívül, nem értelmezheti azokat "a jó lesz úgy is" szellemében és nem próbálkozhat kisebb, nagyobb "megvágásokkal".
— Solana csak azért jött Bukarestbe, hogy elszédítsen bennünket, megköszönje, hogy a NATO parancsára elárultuk szomszédunkat - hangsúlyozta a Cotidianul címû lap, amely szerint a sok köszönet mellett a kárpótlás még mindig várat magára. A NATO fôtitkára nem mondott semmi újat Románia NATO- tagsága ügyében, és nem szolgált túl sok garanciával az ország területének jövôjét illetôen sem.
Az Adevarul a NATO fôtitkárának bukaresti látogatásáról tudósítva legfontosabbként kiemelte: "Javier Solana úgy hiszi, hogy a kisebbségi jogok fontosabbak az államok szuverenitásánál".
Amerikai katonák vasúti kalandja
Pielesti falu vasúti állomásfônöke alaposan megnehezítette az észak-atlanti szövetség jugoszláviai közbelépése idején Romániába küldött amerikai mûszaki alakulat be- és kivonulását.
A NATO és Románia megállapodása értelmében a légitámadások alatt százfôs amerikai alakulatot vezényeltek Craiova közelébe egy mozgó radarállomás üzemeltetésére. Az amerikaiak már az érkezéskor, június 3-án összetûzésbe kerültek a pedáns állomásfônökkel, aki a szerelvény papírjait megvizsgálva felfedezte, hogy hiányzik az ideiglenes importengedély a mozgó radar behozatalához.
Az amerikaiak így alig 5 kilométerre a céltól megállásra kényszerültek, s csak hosszas egyeztetések, diplomáciai üzenetváltások után kaptak engedélyt az állomásfônöktôl az út folytatására. El is indultak volna, ha idôközben nem romlik el a mozdony. A segítségre sietô pótmozdony is felmondta a szolgálatot, így az amerikai katonáknak azonnal komoly tapasztalatokat szerezhettek a román vasútak mûszaki állapotáról.
Jesus Flores amerikai alezredes, a mozgó radaralakulat parancsnoka még álmában sem sejtette, hogy negyvennapos olténiai szolgálatteljesítés után, a visszaúton is Pielesti vasútállomása, jobban mondva ugyanaz a szabálytisztelô állomásfônök lesz a legnehezebben legyôzhetô akadály.
Az állomásfônök az úti okmányok ellenôrzése során azt fedezte fel, hogy az amerikaiak nem fizették ki a visszaút fuvardíját. Újabb diplomáciai bonyodalom, órákon át egymást keresztezô táviratok és nemzetközi telefonálások után az illetékes román és amerikai hatóságok abban állapodtak meg, hogy a szállítmány papírjait "nem bérmentesített" felülbélyegzéssel ellátva a szerelvényt az állomásfônök tovább engedheti Magyarország felé, ahol az amerikaiak a taszári átrakodáskor kifizetik a MÁV-nak a fuvardíjat, s ezt a magyarok aztán átutalják a román vasútnak.
Megelégelték a kényszerszabadságolásokat
Ígéretükhöz híven, a marosvásárhelyi konzervgyár dolgozói tegnap reggel 7 és 9 óra között beszüntették a munkát. Az alkalmazottak így próbáltak tiltakozni a rendkívül alacsony bérek, illetve az ellen, hogy elbocsátás esetén nem kapnak semmiféle végkielégítést.
A gyár udvarában összegyûlt munkásokat képviselô szakszervezeti vezetô, Demeter Ibolya, valamint az igazgató, Ilie Valer Gâlea a sztrájkoló munkások elôtt próbáltak közös megegyezésre jutni. Az igazgató megígérte, hogy minden emberileg tôle telhetôt megtesz beosztottjaiért, ugyanakkor a tiltakozók elmondták, hogy a szóbeli ígéretekbôl már elegük van.
A konzervgyár már évek óta, az egész ágazattal egyetemben rendkívül súlyos gazdasági helyzetben található. A ma megvásárolt mezôgazdasági termék árát hároméves szavatossági idôvel forgalmazzák, s a pénz az értékesítésig le van kötve ebben az árukészletben. A magas infláció ugyanakkor azt eredményezi, hogy amikorra sikerül beinkasszálni a termékek árát, ennek a reálértéke jóval a befektetett érték alatt marad. Erre rászámíthatók azok a veszteségek, melyeket különbözô szélhámosok okoztak a gyárnak, ezekrôl annak idején a sajtó is beszámolt. Gâlea igazgató elmondta, hogy mindezek ellenére a marosvásárhelyi konzervgyár még jól áll az ország hasonló létesítményeihez képest, amelyek több milliárdos adóssághalmazzal küszködnek, s annak a valószínûsége, hogy valaha ezt törlesszék, igen csekély. A saját adósság mértékérôl azonban nem volt hajlandó nyilatkozni.
A vállalat áldatlan pénzügyi helyzete eredményezi, hogy bár az országos szinten kötött kollektív munkaszerzôdés egymillió lejes minimálbért ír elô az élelmiszeripar alkalmazottainak, jelenleg ezt Marosvásárhelyen nem tudják kifizetni. A konzervgyárban a nettó átlagjövedelem 500 ezer lej alatt marad havonta. Ez eddig mégsem vezetett konfliktusokhoz, hisz az alkalmazottak zöme résztulajdonnal rendelkezik a vállalatban, s megértették, hogy egyszerûen nincs lehetôség magasabb bérekre.
A jelenlegi konfliktus az új kollektív munkaszerzôdés vitája kapcsán robbant ki. Az alkalmazottak eddig is többször voltak kényszerszabadságon, sokszor voltak kénytelenek fizetés nélküli szabadnapokat kivenni. Amikor azonban megtudták, hogy többükre elbocsátás vár, azt már nem lehet elfogadni, hogy ez végkielégítés nélkül történjen. Egyébként is — mint az egyik munkás fogalmazott a tilakozó akció idején — ha be kell zárni a gyárat, ám zárják be, de ne maradjon a vezetôség a helyén, míg a munkásokat szélnek eresztik.
A sztrájk civilizált körülmények között zajlott. Mindkét fél meghallgatta a másik érveit, s a személyzet a kétórás határidô lejárta után felvette a munkát. Idôközben a szakszervezet tovább tárgyalt a vezetôséggel, s megegyezés született, hogy hétfôn folytatják a megbeszéléseket annak a szakszervezeti tömörülésnek a jogásza jelenlétében, amelynek a konzervgyárbeli szervezet is a tagja. Közösen megvizsgálják, hogy milyen törvényes lehetôség adódik a munkások követeléseinek teljesítésére, s anyagilag mit bír el a vállalat. Az igazgató részérôl ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy minden módon megpróbál segíteni beosztottjain. A tanácskozás befejezéséig a kilátásba helyezett egésznapos sztrájkot felfüggesztették, ám amennyiben panaszukra nem találnak orvoslást, úgy eltökéltek a tiltakozás folyatására.
Idén július 11-én, az ENSZ által a népesség világnapjának nyilvánított napon megkezdôdik a visszaszámlálás az 1999. október 12-én tartandó Hatmilliárdok Napjáig — tudhatjuk meg az ENSZ Népességi Alapjának bukaresti kirendeltségétôl kapott közleménybôl. Mint a tájékoztató anyagból kiderül, 1927-ben a Föld lakossága csupán 2 milliárd volt, míg elôzetes számítások szerint idén október 12-én eléri a hatmilliárdot. A népességszaporodás elsôsorban a jobb életkörülményeknek tulajdonítható. Egészségesebbek az újszülöttek, csökkent a csecsemôhalandóság, minden csecsemô védôoltásban részesül, az anyák eldönthetik hogy milyen idôközönként és hágy gyereket vállalnak, az idôsebbek is egészségesebbek és életerôsebbek, a felvilágosító kampányok nyomán mindenki védekezhet a betegségek, fertôzések ellen.
A hatmilliárdos küszöb elérése kihívást jelent, hiszen jelenleg több mint 1 milliárd 15-24 év közötti fiatal él, akik döntéseikkel meghatározzák, hogy mekkora lesz a Föld lakossága 2050-ben. S a fiataloktól függ, hogy bôségben, zöldellô és egészséges környezetben vagy szegénységben, nyomorban, az ember által tönkretett világban fognak élni a következô nemzedékek.
A statisztikai hivatal adatai szerint július elsején Romániában 22.502.803 személy élt, közülük 3.750.234, vagyis a lakosság 16,6 százaléka fiatal. A 60 év feletti személyek száma 4.120.000 (18,3 százalék) volt. 1998-ban a férfiak várható átlagéletkora 65,5 év, míg nôké 73,3 év volt — derül ki a szerkesztôségünkhöz eljutatott közleménybôl.
Június 28. és július elseje között a megyei tanács elnöke a franciaországi Montignyba látogatott. A látogatás egybeesett azzal a kirándulással, amelyet a tekeújfalusi polgármesteri hivatal a megyei tanáccsal és a megyei tanfelügyelôséggel közösen szervezett a megye, illetve a község legjobb tanulói számára.
A látogatás során részt vettek Montigny város tanácsülésén, s ezen Ioan Toganel, a megyei tanács elnöke a romániai közigazgatási reformról beszélt. A Maros megyei küldöttség részt vett Franciaország szenátusának egy ülésén, meglátogatták a Luxemburg- palotát, megbeszéléseket folytattak a francia—román interparlamentáris csoport titkárával, Daniel Santot szenátorral a két ország parlamenti rendszerérôl, illetve a román és francia szenátorok közötti együttmûködés lehetôségeirôl. Meglátogatták a francia "ipar és tudomány fellegvárát", La Villette-et, találkoztak Montigny polgármesterével, alpolgármesterével, akikkel a Maros megye, illetve Tekeújfalu község és Montigny közötti kulturális és tanügyi kapcsolatok lehetôségeirôl tanácskoztak.
A látogatás utolsó napján elmentek a versailles-i SMUR- hoz, ahol az ottani és a marosvásárhelyi SMURD közötti kollaborálás lehetôségeit elemezték. Felvetették kölcsönös tapasztalatcserék, szakképesítési tanfolyamok szervezésének, valamint gyógyszer és felszerelések adományozásának a lehetôségét.
Az Yvelines kereskedelemi kamara képviselôjével folyatott beszélgetésbôl kiderült, hogy a francia felet érdeklik a Maros megyével kialakítható kereskedelmi, beruházási, privatizációs kapcsolatok, tudtuk meg a megyei tanács elnökétôl, Ioan Toganeltôl.
Összesen 196 rendôrt léptettek elô július 8- án, a Román Rendôrség Napján — nyilatkozta Cotoara Vasile ezredes, a megyei remdôrfelügyelôség parancsnoka a tegnap tartott sajtótájékoztatón. A közel kétszáz egyenruhás közül 21 tiszt, 175 tiszthelyettes. A tevékenységük során elért kitûnô eredményekért, a határidô lejárta elôtt négy tisztet és hat tiszthelyettest jutalmaztak magasabb ranggal. Eszerint Ogrean Virgil ôrnagy, a megyei rendôrfelügyelôség parancsnok-helyettese alezredesi, Alexa Alexandru százados, a vásárhelyi rendôrség parancsnok-helyettese ôrnagyi, Butta Francisc ôrnagy, a kriminalisztikai osztály vezetôje alezredesi, Vlasa Ioan hadnagy, a szászrégeni rendôrség alkalmazottja századosi rangot kapott. Ugyanezen alkalomból három alezredest emeltek ezredesi rangra: Maris Aurelt, a közrendészeti osztály vezetôjét, Marian Sabint, a bûnüldözési iroda vezetôjét, Pâra Stefant, a szervezett bûnözéssel foglalkozó osztály vezetôjét. 13 ôrnagy alezredesi, három százados ôrnagyi, két fôhadnagy pedig századosi rangot kapott. 306 rendôrt munkájuk elismeréseként jutalomban részesítettek.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a megyei rendôrfelügyelôség alkalmazottai közel 15 millió lejt gyûjtöttek össze, amit a szovátai ortodox templom építésére fordítanak. Ugyanakkor a Belügyminisztérium utasítására valamennyi belügyis bizonyos összeget adományoz az árvízkárosultak megsegítésére. Cotoara Vasile ismertette a Hivatalos Közlönyben megjelent, a központi apparátus átszervezési idôszakának társadalomvédelmi intézkedéseit magába foglaló sürgôsségi kormányrendeletet. Az átszervezés során a Belügyminisztérium nem az elbocsátásokat tartaná szem elôtt, hanem inkább a "bürokratáknak" az utcára való irányítását — hangsúlyozta Cotoara ezredes. A tervek szerint nemsokára három rendôr jut egy kilométerre, ami a közbiztonság fokozását vonja maga után.
A tegnapi tájékoztatón ismertették a rendôrség félévi tevékenységének eredményeit. Beszámolónkat keddi lapszámunkban olvashatják.
Mint szerdai lapszámunkban már jeleztük, az Agrim Prodas (volt Gostat) adásvételi szerzôdését nem lehetett aláírni, mert a vesztes licitálók egyike megóvta az eredetileg az Azomures által 19 milliárd lejért megnyert versenytárgyalást. Mint az Állami Vagyonügynökség magyai elnöke, Doru Ioan Opriscan tájékoztatott, az óvást elbíráló bizottság helyt adott a fellebezésnek, így az Agrim Prodas megmarad az állam tulajdonában mindaddig, amíg új licitet nem hirdetnek. Az új árverés megtartásához ismét végig kell járni a törvény által elôírt procedurális állomásokat, a versenytárgyalást meg kell hirdetni legkevesebb két héttel elôtte a sajtóban, s azon ismét mindenki részt vehet, megkötés nélkül.
Az Agrim Prodas az állami tulajdonban lévô vállalatok és vállalatrészek között a legkelendôbbek közé tartozik. Míg más vállalatok versenytárgyalására legtöbbször legfeljebb ketten jelentkeznek, addig a marosvásárhelyi fôtéri nagy vásárcsarnok birtoklásáért — ez lévén az Agrim Prodas egyik legbecsesebb tulajdona — hatan indultak elsô alkalommal harcba. Kérdés, hogy az elôzô kiírás tapasztalatának birtokában valamennyien ismét eljönnek-e, esetleg lesznek-e más jelentkezôk? Nincs kizárva az sem, hogy Kelet-Európa egyik legnagyobb biliárdtermét berendezni szándékozó budapesti cég ismét szerencsét próbál a megmérettetésen, s nagyon valószínûtlen, hogy a hoppon maradt Azomures oly könnyen lemond a már megszerzettnek hitt zsákmányról.
Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy ki és miért nyújtotta be az óvást, ezt azonban az ÁVA illetékesei nem árulták el, a kérdést — mint az új kiírást lehetséges befolyásoló információt — hivatali titokként kezelték.
Bôvebben az oktatási törvényrôl
1999. július 1-jén a szenátus és a képviselôház együttes ülésen véglegesítette és elfogadta a tanügyi törvénynek a két ház által különbözô formában elfogadott cikkelyeit, és ezzel lezárult az 1995. évi 84-es törvény módosításának kétéves folyamata. Az RMDSZ értékelése szerint az új tanügyi törvény elfogadása fontos lépés a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének felszámolása felé, de még ez a törvény is tartalmaz bizonyos korlátozásokat, például azt, hogy Románia történelmét és földrajzát csak az elemi osztályokban lehet kisebbségi nyelven tanítani.
A most megszavazott törvény megengedi a kisebbségi oktatást mnden szinten, és a felvételi vizsgát azon a nyelven, amelyen addig tanult a diák. A kisebbségi nyelven tanuló osztályokban vagy iskolákban egyes iskolai dokumentumokat anyanyelven is meg lehet szerkeszteni és kiadni. A román nyelv elsajátítása már nem kötelezô, csak a tanulása, az is sajátos program és tankönyv szerint az elemi iskolában és sajátos tankönyvek szerint a 5-9. osztályban. Kis településeken vagy szórványvidéken a kisebbségek nyelvén is lehet létszám alatti osztályokat mûködtetni. Az anyanyelvû oktatás szempontjából egyik legfontosabb a 123. cikkely, amely kimondja, hogy az egyetemeken szervezni lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat a nemzeti kisebbségek nyelvén, és külön törvénnyel multikulturális egyetemeket is lehet létrehozni, melyek oktatási nyelvét ugyanaz a külön törvény fogja meghatározni. Az új oktatási törvény ugyanakkor elismeri a nemzeti kisebbségek azon jogát, hogy magán felsôfokú oktatási intézményeket is mûködtessenek.
A 8.1. szakasz azon elôírása, hogy minden helységben román tannyelvû osztályokat kell szervezni, egyértelmûen a kisebbségi oktatás felszámolását célozta, de a lakosság etnikai összetétele megváltoztatásának a lehetôségét is magában hordozta. Eme elôírás alapján szerveztek román tagozatot/osztályt olyan magyarlakta helységekben, ahol legalább egy (1) román gyermek lakott. Az új törvény ide vonatkozó elôírása már nem exkluzív. Egyrészt nem kötelezô minden helységben román nyelvû iskolát/osztályokat mûködtetni, másrészt kisebbségi tannyelvû létszám alatti osztályokat is létre lehet hozni. Az új 8.2. valóban garantálja a kisebbségi nyelven folyó oktatást, míg a régi csak a törvényben lévô megszorító intézkedésekre utalt. A 8.3. szakasz kötelezôvé tette nemcsak a hivatalos nyelv tanulását, ami természetes, hanem az elsajátítását is, ami kisebbségellenes intézkedésekre adott lehetôséget. Az új 8.4. szakasz lehetôséget ad arra, hogy az iskolai vagy egyetemi iratok egy részét már eleve a nemzeti kisebbségek nyelvén állítsák ki, a 8.5. pedig annak a lehetôségét biztosítja, hogy a román nyelven készült iratokról hivatalos fordítást adjon ki az illetô intézmény.
Összehasonlításként az alábbiakban bemutatjuk az inkriminált cikkelyek régi és új változatát.
Az 1995-ös tanügy törvény szerint:
8.1 Az oktatás minden szinten román nyelven folyik. Minden helységben román tannyelvû osztályokat szerveznek és mûködtetnek.
8.2. A jelen törvény keretei között garantált a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon joga, hogy anyanyelven tanuljanak és képezzék ôket.
8.3. A román nyelv mint hivatalos nyelv iskolában való tanulása és elsajátítása kötelezô, nemzetiségtôl függetlenül, minden román állampolgár számára.
A július elsején megszavazott törvény elôírja:
8.1. Az oktatás minden szinten román nyelven folyik. A jelen törvény keretei között folyhat a nemzeti kisebbségek nyelvén, vagy világnyelveken is.
8.2. Minden helységben szerveznek és mûködtetnek román vagy adott esetben kisebbségi tannyelvû osztályokat, illetve biztosítják az anyanyelvû beiskolázást a lehetô legközelebb fekvô helységben.
8.3. A román nyelv mint hivatalos nyelv tanulása kötelezô minden román állampolgár számára, nemzetiségtôl függetlenül. A tanterveknek elegendô mennyiségû órát kell tartalmazniuk ahhoz, hogy lehetséges legyen az állam nyelvének elsajátítása.
8.4. A miniszteri rendeletben megnevezett iskolai és egyetemi hivatalos iratokat román nyelven állítják ki az állami és a magán oktatási intézményekben. A többi iratot az oktatás nyelvén is ki lehet állítani.
8.5. Kérésre az oktatási egységek és intézmények elkészíthetik és kiállíthatják a dokumentumok és más iskolai vagy egyetemi iratok hivatalos fordítását. A felekezetek lehetôségei az oktatásban
Míg a régi törvény alapján az egyház csak a számára szükséges személyzet képzésére volt jogosult, az új 9.4. szakasz garantálja a magyar egyházak azon jogát, hogy magán oktatási intézményeket alapítsanak és tartsanak fenn. Íme a törvény betûje szerint:
9.4. (1995-ös törvény): Az állam elismeri, hogy a felekezetek kérvényezhetik a tanügyminisztériumtól az egyháznak szükséges személyzet képzését célzó sajátos oktatás engedélyezését (...)
9.4. (1999.-es törvény): A törvény keretei között az állam által elismert felekezetek létrehozhatnak és mûködtethetnek magán oktatási intézményeket.
Az új törvény kimondja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek nemcsak minden szintû anyanyelvi oktatáshoz van joguk, hanem — megfelelô igény esetén — bármilyen oktatási típushoz.
1995. vi 118-as: E törvény keretén belül a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van minden szintû és formájú anyanyelvi oktatáshoz.
1999. évi 118-as E törvény keretén belül a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van minden szintû és formájú anyanyelvû oktatáshoz, illetve azokhoz az oktatási típusokhoz, amelyre megfelelô igény mutatkozik.
Az új törvény biztosítja a kisebbségi tanulóknak azt a lehetôséget, hogy fokozatosan zárkózzanak fel a román tanulók szintjére román nyelv és irodalomból. Míg a régi törvény csak az elemi osztályokban engedélyezte a sajátos tantervet és tankönyveket, az új szerint elemi oktatásban sajátos a tanterv és a tankönyv is, a gimnáziumban sajátos a tankönyv, és csak a líceumban azonos a tanterv és a tankönyv is.
1995: évi 120.1. (...) A gimnáziumi (...) oktatásban a román nyelvet a román tannyelvû osztályokéval azonos tanterv és tankönyv alapján tanítják.
1999.: évi 120.1. (...) A gimnáziumi oktatásban a román nyelvet a román tannyelvû osztályokéval azonos tanterv és külön tankönyv alapján tanítják. Szakoktatás anyanyelven
Az új törvénynek köszönhetôen ismét lehetôvé válik az anyanyelvû szakoktatás. Míg a régi törvény szerint ez csak románul történhetett, az új szerint anyanyelven történik, a szakkifejezések román nyelven való kötelezô elsajátítása mellett.
1995. évi 122-es: A líceumi vagy posztliceális állami szakoktatásban (...) a szaktantárgyak oktatása román nyelven folyik, s lehetôségek szerint biztosítják a szakkifejezések elsajátítását anyanyelven is.
1999: évi 122-es A líceumi vagy posztliceális állami szakoktatásban, ahol a szaktantárgyak oktatása — kérésre - anyanyelven folyik, kötelezô a román szakkifejezések elsajátítása is. A legfontosabb cikkely
Az anyanyelvû oktatás teljes vertikuma biztosítása szempontjából legfontosabb a 123. cikkely, mely lehetôséget ad az anyanyelvû felsôoktatásra minden szakon, és nem csak a pedagógus-, illetve mûvészképzésben. Az új cikkely adminisztratív szempontból is nagy elôrelépést jelent, mert az állami oktatásban lehetôséget teremt anyanyelvû kollégiumok és karok létesítésére is, valamint multikulturális egyetemek alapítására, anélkül, hogy értelmezné a multikulturalitás fogalmát. Eme egyetemek tanítási nyelvérôl a létrehozásról szóló törvény dönt. Ugyanakkor a törvény lehetôséget ad a kisebbségeknek magán felsôfokú intézmények létrehozására.
1995: évi 123-as: Az állami felsôoktatásban, kérésre és e törvény keretein belül, tanár- és mûvészképzésre anyanyelvû csoportokat és tagozatokat szervezhetnek.
1999: évi 123.1. Az állami felsôoktatásban kérésre és e törvény keretein belül anyanyelvû csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat szervezhetnek. Ebben az esetben biztosítani kell a román szakkifejezések elsajátítását. Kérésre multikulturális egyetemeket lehet létrehozni külön törvénnyel. Eme egyetemek tanítási nyelvérôl a létrehozásáról szóló törvény dönt.
1999: évi 123.2. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van saját magán felsôoktatási intézményeket létrehozni és mûködtetni.
Azzal, hogy elôírta a román nyelvû felvételit, a régi törvény 124-es cikkelye arra késztette a kisebbségi szülôket, hogy már eleve román iskolába adják gyerekeiket, ha nem akarták, hogy kisebb esélyekkel versenyezzenek majd a román anyanyelvûekkel. Az új törvény szerint mindenkinek joga van azon a nyelven felvételiznie, ahogy addig tanult, függetlenül attól, hogy a felvételi után mi lesz az oktatás nyelve.
1995: évi 124-es Az oktatás minden szintjén a felvételi és záróvizsgák román nyelven folynak. Anyanyelven vizsgázhatnak jelen törvény keretein belül azokban az iskolákban, osztályokban, illetve azokon a szakokon, amelyeken az oktatás anyanyelven folyik.
1999: évi 124-es Jelen törvény keretei között a felvételi és záróvizsgákat az oktatás minden szintjén le lehet tenni, azon a nyelven is, amelyen az illetô tantárgyat tanulták.
Tegnap tartották az utolsó elôadást a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem 260 végzôs diákjának; akik ezt követôen a Kultúrpalotába vonultak a tiszteletükre szervezett ballagási ünnepségre.
Dr. Vasile Bolos egyetemi tanár, az intézmény rektora üdvözölte az egybegyûlteket. Beszédében hangot adott annak a meggyôzôdésének, hogy az egyetem 37. évfolyama megállja helyét az életben, lévén, hogy alapos felkészítést kaptak tárgyi ismeretekbôl, emberi helytállásból egyaránt. Bár az élet csupa kihívásokból áll, fel kell venni a harcot, még akkor is, ha a buktatók, a nehézségek "megtörik" a pályakezdôket.
A rektor külön üdvözölte a tudomány- és bölcsész karon elsôként végzett román-angol, angol-történelem szakosokat, valamint a közigazgatási szakembereket.
A rektor után az egyetem mérnöki karának dékánja, dr. Liviu Moldovan elmondta, hogy az 1990-ben indult mérnöki kar immár 584 mûszaki értelmiségit bocsátott útra, beleértve az idén végzett 83 mérnököt is. Kimondta azt, amit a biztató szavak mellé el kell mondani: jelenleg nem túl kecsegetô a helyzet a mérnökök számára, a gazdasági visszaesés közepette. Ennek ellenére a széles körû felkészültséggel rendelkezô értelmiségi megállja a helyét a "munkaerôpiacon". S elhangzott az utolsó jó tanács: optimizmussal kezeljék az élet gondjait, s igazi értelmiségiként tanuljanak szüntelen.
A tudomány- és bölcsész kar részérôl Boldea Iulian helyettes dékán, míg a 3 éves egyetemi kollégium részérôl Liviu Moldovan igazgató szólt a végzôsökhöz. A diákok nevében többek között Márton Lôrinc és Pethô Zsolt évfolyamelsôk mondtak köszönetet a tanári karnak és a szülôknek, akik erkölcsi és anyagi támogatása nélkül ma nem állhatnának itt.
Az évfolyamelsôknek Petrescu Adrian rektorhelyettes adta át a könyvjutalmakat. A különbözô karok dékánjai felolvasták a végzôsök névsorát. Ezt követôen az egyetem szimbolikus kulcsát a negyedévesek vették át. A Gaudeamus akkordjaival zárult az ünnepség.
Az egyetemi ballagás megszervezésében, lefolyásában, ünnepélyességében semmi kivetnivalót nem talál a kívülálló. Azonban egy szépséghiba mégis volt. A rengeteg magyar név hallatán, udvarias gesztusként, jólesett volna, ha a ballagókhoz és szüleikhez anyanyelvükön is szólanak, hisz a hallgatók legalább fele magyar anyanyelvû, s a legtöbb évfolyamelsô is az.
A Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriuma csütörtökön egyhangúlag az MTV Rt. elnökévé választotta Szabó László Zsoltot, a részvénytársaság eddigi ügyvezetô elnökét, ezzel egyidejûleg felmentette a felügyelô bizottság kuratóriuma által választott egyik elnökét és tagját — jelentette be Bakó Lajos elnök az ülés utáni budapesti sajtótájékoztatón. A kuratórium négytagú, kormánypárti delegáltakból álló elnöksége május 13-án hirdetett pályázatot az MTV Rt. elnöki posztjára. A kiírásra Szabó László Zsolton kívül Bara István, egy reklámcég ügyvezetôje is jelentkezett. A kuratórium az említett idôpontban Szabó László Zsoltot nevezte ki ügyvezetôvé, miután Horváth Loránd gyártási alelnök lemondott a vezetôi posztról.
A Szebeni Német Konzulátus a Szeben Megyei Tanfelügyelôséggel közösen iskolai bútort ajándékozott a sellenberki, illetve a szerdahelyi iskoláknak, 7500 német márka értékben. Az adomány átadásakor Harald Gehrig fôkonzul, Florin Droc fôtanfelügyelô, valamint a sellenberki polgármester abban egyezett meg, hogy ôsztôl egy óvodai csoportot, illetve egy elsô osztályt indítanak német nyelven . A Szeben megyei településen, amelyhez a magyar történelem jeles eseményei kapcsolódnak, s ahol valamikor 1400 szász lakos élt, ma közülük mindössze 40-en maradtak, de néhány gyermek beszél németül.
Ítélet amerikai dohánygyárak ellen
Egy floridai esküdtszék szerdán csoportos kereset alapján — elôször az Egysült Államokban — elmarasztalta a nagy dohánygyárakat azért, mert termékeik fogyasztói elôl eltitkolták a cigarettázás veszélyességét, s azt, hogy a cigaretta képes veszélyesen rabul ejteni használóját. Az öt legnagyobb amerikai cigarettagyártó — Philip Morris, Reynolds, a Brown and Williamson, a Lorillard és a Ligett — elleni csoportos kereset egyedülálló a maga nemében: eddig ilyet egyetlen amerikai állam bírósága sem tárgyalt, azzal utasítva el ezeket, hogy minden cigarettázó esete egyedi. A szerdán lezárult perben kártérítésrôl még nem esett szó, az ítélet tehát egyelôre elvi állásfoglalásnak nevezhetô, de Florida államban megnyitotta az utat a konkrét kártérítésekért és pénzbüntetésért indítandó perek ezrei elôtt.
Több halálos áldozata van országszerte a kánikulának. Csütörtök estig legalább öt ember halálát okozta a rekkenô hôség és sok halálos közlekedési baleset is a nagy melegre vezethetô vissza. A bukaresti mentôszolgálat az elmúlt napokban 50-80 embert szállított kórházba a hôség miatti rosszulléttel. Nem ritka, hogy az emberek az utcán elájulnak a kánikulai forróságtól. Az elmúlt napokban az ország több tájegységén még árnyékban is rendre 37 Celsius fok, vagy annál is magasabb volt a hômérséklet.
Egyes szintû vészhelyzet alakult ki csütörtökön az ukrajnai csernobili atomerômûben, karbantartás közben. (Az atomerômûvi balesetek veszélyességét mérô nemzetközi INES- skálát alapul véve az egyes a legenyhébb fokozat). Ukrán hírforrások szerint az egyedüli üzemképes hármas blokk tervszerû karbantartása során csütörtökön délelôtt megsérült egy üzemanyagrúd csatornája. Az ukrajnai atomerômûveket irányító Energoatom állami vállalat a vészhelyzet kiváltó okairól nem mondott semmit, de azt sietett közölni, hogy a személyzet nem sértette meg a biztonsági elôírásokat, és a sérülés nyomán nem került ki radioaktív anyag a légtérbe. A csernobili hármas blokkot egy hete állították le, újbóli üzembe helyezésének idôpontja november 9.
A Heti hírmondó a magyar jövôrôl
Milyenek Magyarország és a magyarság kilátásai a XXI. században? Jelképes esztendôkben különösen aktuálisak az efféle kérdések. Hová tart Magyarország az ezredvégen? Errôl váltanak szót a vasárnap esti Heti hírmondó vendégei a Duna TV stúdiójában: a szociológus, az irodalomtörténész és a történész. Van-e közösen vállalható jövôképünk, és mik a fô vonásai ennek a képnek? Mit mutat — ha egyáltalán vizsgálható — a magyar társadalom lélekállapota, milyen vágyak, remények vagy aggodalmak élnek a jövôvel kapcsolatban? A beszélgetés résztvevôi: Bíró Zoltán irodalomtörténész, Földes Margit történész és a Hankiss Elemér szociológus. Mûsorvezetô Kiss Gy. Csaba.
Emelkedett a benzin és a gázolaj ára Magyarországon
A MOL megemelte a motorbenzinek és a gázolaj árát pénteken: a motorbenzinek ára 2 forint 50 fillérrel, a gázolajoké 2 forinttal lett magasabb literenként. A MOL azt követôen döntött az emelésrôl, hogy az északi-tengeri könnyûolaj, a Brent ára egy hét alatt 1,22 dollárral lett magasabb barrelenként, és a termékárak is növekedtek a világpiacon. A kôolaj ára a szabadpiacon 15 hónapja nem volt ilyen magas, csütörtökön a Brent hordónkénti ára augusztusi lejáratra 18,5 dollárig jutott a londoni nemzetközi olajtôzsdén. Az áremelést követôen a MOL kútjainál a gázolaj ára 166 forint 40 fillér, a 91-es oktánszámú benziné 184 forint 40 fillér, a 95-ös oktánszámúé 187 forint 40 fillér, a 98-as oktánszámúé pedig 196 forint 40 fillér lett. Az árak a különbözô töltôállomásokon eltérhetnek.
A könnyûipar japánsztrájkba lép
A könnyûipari szakszervezetek szövetsége pénteki közleményben japánsztrájk beindítását jelenti be hétfô, július 12-tôl kezdôdôen. A sztrájk július 16-ig fog tartani a közlemény szerint. A könnyûipari szakszervezetek elégedetlenségét a munkaszerzôdés súlyos megsértése, és a tulajdonosok abbeli kísérlete váltotta ki, hogy felszámolják a szakszervezeteket. Tiltakoznak továbbá a szakszervezeti vezetôk "elüldözése és jogtalan menesztése", a textilipari társaságok likvidálása és egyes egységek "gyanús eladása" ellen, bizonyos "állítólagos üzletembereknek", akiket a rendôrség, az ügyészség és az RHSZ kísér figyelemmel — hangzik a közlemény.
Nicolae Staiculescu ipari államtitkár pénteki nyilatkozatában elmondta: Gholan Reza Shafele iráni miniszter közölte a román hatóságokkal, hogy országa hajlandó kifizetni a Romániához való 4 millió dolláros tartozását. A tartozás hat évvel ezelôtti, és árucserébôl adódott, amit az iráni hatóságok elismernek. Az iráni tárcavezetô abbeli reményének is hangot adott, hogy a román—iráni kereskedelmi kapcsolatok újra elérik a hetvenes—nyolcvanak évek szintjét — mondotta továbbá az ipari államtitkár. E kapcsolatok fokozottabb fejlôdést érhetnek el az iránba az évek során szállított 250 ezer román traktor cserealkatrészeinek biztosítása terén. Az iráni ipar továbbá kis kapacitású román traktorokat is képes befogadni, Románia lévén az egyetlen ország, mely ilyen típusú traktorokat szállít Iránba — vélte az iráni miniszter.
Amerikai üzleti küldöttség a megyében
Népes külföldi üzletemberekbôl és pénzügyi szakértôkbôl álló küldöttség keresi fel a jövô héten megyénket. A Stratégiai Partnerséget Támogató Román—Amerikai Szenátusi Csoport, illetve Románia Kereskedelmi és Iparkamarája meghívására kedden és szerdán Segesvár, majd Marosvásárhely vendégei lesznek amerikai, német, francia, és orosz vendégek. Romániai körútjukon tíz megyét keresnek fel. A küldöttség tagjai között Wall Street-i üzletemberek, ügyvédek, bankmenedzserek, marketingszakértôk, befektetési tanácsadók, kutatók lesznek. A delegációt megyénkben a prefektus, a megyei tanács elnöke, a meglátogatott városok polgármesterei, a megyei kereskedelmi kamarák elnökei fogadják. Meghívást kaptak a találkozóra a város és megye legfontosabb gazdasági egységeinek vezetôi is.
Kétmilliárd lejjel tartozik a lakosság
A dicsôszentmártoni közüzemnek a város lakossága 2 milliárd lejjel tartozik, s emiatt a szolgáltató egység a gázasoknak 1 milliárd 700 millió lejjel, míg az áramszolgáltatóknak 200 millióval adós — tájékoztatott Ani Vasile igazgató. Mind elmondta, a Conel hétfôig adott haladékot az adósság törlesztésére, ellenkezô esetben beszünteti az adós lakótársulásoknál az áramszolgáltatást, ami maga után vonja a melegvízszolgáltatás beszüntetését is. A helyzetet nehezíti, hogy a lakosság hátráléka mellett a helyi polgármesteri hivatal sem törlesztette még az április- június hónapi támogatásokat. Ha hétfôig nem születik megoldás, jövô héten meleg víz nélkül maradnak az adós lakótársulásokhoz tartozó lakások lakói.
Privatizálták a segesvári Siltexet
Másodszori nekifutásra sikerült vásárlót találni a Küküllô-parti város könnyûipari létesítményének, a gyapjúszövet termelésével foglalkozó Siltex Rt.-nek. A végleges szerzôdés aláírása után a brassói illetôségû Atanase Vasilescu lesz a vállalat új többségi tulajdonosa. A Siltex igazgatója elmondta, hogy augusztus 2-án ül össze az új tulajdonos és az operatív vezetôség, hogy megtárgyalják a további teendôket. Azt már most leszögezte, hogy további elbocsátások nem várhatók, s az is biztosra vehetô, hogy a vállalatot retechnologizálják. A segesvári gyár jelenleg termelésének 20 százalékát készíti külföldi, amerikai és német megrendelônek.
A marosvásárhelyi Diaconia Ecumenica Alapítvány képzésprogramot — menedzseri, piackutatási, jogi, gazdasági tervezési, informatikai ismeretekkel — szervez az orvosi rendelôk gazdasági vezetôinek. A tanfolyam sikeres elvégzése után a résztvevôk a svájci Neuchateli Gazdasági Egyetem által elismert oklevelet kapnak. Az érdeklôdôk július 12-16-án 8-14 óra között iratkozhatnak fel a 217. 333-as telefonszámon, ahol bôvebb tájékoztatást is nyújtanak.
A Kós Károly Alapítvány hétfôn délután hat órakor a marosvásárhelyi várban megnyitja hetedik olvasótáborát. Az egyhetes székelyföldi (Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy) kirándulásokkal egybekötött rendezvényen a vetélkedôkön jó eredményeket elért alapítványi tagok, valamint szegedi és röszkei fiatalok vesznek részt. A megnyitóra szívesen várnak minden érdeklôdôt.
Beresztelke községben az elmúlt héten learatták a 13 hektáron termesztett árpát, s hamarosan nekifognak a 340 hektáron levô sörárpa betakarításhoz is — tájékoztatott Luca Ioan polgármester, akitôl azt is megtudtuk, hogy egy hektáron közel két ezer kilogramm árpa termett. A község területén a helybéliek 400 hektáron kukoricát, 340 hektáron ôszi búzát, 35 hektáron cukorrépát, 2 hektáron dohányt, míg 60 hektáron burgonyát termesztenek. Ugyanakkor a községben lakók 70 hektárról lucernát, 220-ról lóherét kaszáltak le.
Jövô héten a dicsôszentmártoni építészeti vállalt nekifog a küküllôdombói kultúrotthon felújításához kezd. A munkálat közel 33 millió lejbe kerül, az összeget a községközponti, ádámosi polgármesteri hivatal fedezi. A községben levô tanintézmények kimeszelésére, fertôtlenítésére egyelôre a helyi tanácsnak nincs anyagi fedezete.
A marosvásárhelyi December 21 Egyesület vezetôtanácsa értesíti az érdekelteket, hogy Ilcu Vasile Francisc volt elnök jogtalanul képviseli az egyesületet és használja az egyesület pecsétjét. A szóban forgó személyt a vezetôtanács felfüggesztette tisztségébôl, s mivel tagdíját sem törlesztette, elvesztette egyesületi tagságát is — tudhatjuk meg a Tôkés Adalbert alelnök és Brezsa Zoltán titkár által aláírt közleménybôl.
Ma délután Kovács Marika magyarországi Aranykoszorús népdalénekesnôvel és Puskás Öcsivel, az Aranycsapat tagjával találkozhatnak a Parajdra utazók. A Show So Magyar Szó címû egésznapos rendezvényen az egybegyûltek többek között a 12 tagú Magyar Nemzeti Cigányzenekar elôadását is meghallgathatják, részt vehetnek mûveltségi vetélkedôn valamint tombolahúzáson is.
Tegnap délelôtt a Marosvásárhelyi Tudor lakótelepi Gyémánt piacon a következô árakon kínálták a termékeket: a paradicsom kilójáért 6-8 ezer lejt, ugyanannyi káposztáért 12 ezer lejt kértek, míg egy kilogramm padlizsán 8-9000 lej, a paprika 12 ezer, a kajszi és ôszibarack 10.000 lej, az uborka 2-3000 lej, a burgonya 3500 lej volt. Egy liter tejet 3.500 lejért, egy kilogramm ordát 12 ezer lejért, míg ugyanannyi sajtot 25.000 lejért adtak.
Copyright © Népújság - 1999