|
LI. évfolyam 156. (14208) |
1999. július 8. csütörtök |
Berceanu a dömpingvámok eltörlését szeretné
Románia és Törökország kapcsolatai a régióbeli megértés modelljét jelentik, az államfôk két évenként tartott találkozásának intézményesítése pedig példa nélküli Románia kétoldalú kapcsolataiban — jelentette ki kedden Ankarában Emil Constantinescu államfô.
A román elnök kedden kezdett kétnapos hivatalos látogatást Törökországban, ahol vendéglátóival a kétoldalú kapcsolatokról és a térség helyzetérôl folytat megbeszéléseket.
A török államfôvel, Süleyman Demirellel tartott elsô találkozón fô kérdés volt a balkáni térség helyzete, a tervezett Délkelet- európai Biztonsági Megállapodás. Mindkét államfô úgy vélte, hogy jelenleg az újjáépítésnek és a térségbeli nyugalom helyreállításának kell elsôbbséget biztosítani.
Az államfôi találkozóval idôben egybeesô román-török gazdasági vegyesbizottsági tanácskozáson Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter az egyes román termékeket sújtó dömpingvámok megszüntetését kérte.
— A harmonikus kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok kialakításához az export ösztönzése vezet, nem pedig az import akadályozása - szögezte le a miniszter. Egyben arra is kérte a török felet, hogy támogassa a két törökországi energetikai tenderen legjobb ajánlatot tett román cégeket.
Románia és Törökország között a kereskedelmi forgalom értéke tavaly megközelítette a 600 millió dollárt. Az egyenleg enyhe román többletet mutatott.
A legfelsôbb bíróság felülbírálta az ítéletet
A legfelsôbb bíróság szerdán elutasította azt a keresetet, amelyet ellenzéki pártok a Petôfi-Schiller néven tervezett multikulturális egyetemrôl hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. A legfelsôbb bíróság ezzel felülbírálta az elsô fokon született ítéletet: az illetékes bukaresti bíróság az ellenzéki pártok panaszának adott helyt.
A kormány még tavaly ôsszel hozott határozatot arról, hogy megindítják egy magyar és német nyelven oktató multikulturális egyetem alapításának folyamatát. A döntés ellen tiltakozott az oktatási minisztérium Andrei Marga oktatási miniszterrel az élen, a rektorok országos tanácsa és a kormánykoalíció pártjainak több politikusa is.
Az ellenzéki pártok — elôbb a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR), majd a Szociális Demokrácia Romániai Pártja és a Nagy Románia Párt - külön-külön a bíróságon is megtámadták a kormányhatározatot. Az illetékes bukaresti bíróság mind a három keresetnek helyt adott.
A kormány fellebbezett, s a legfelsôbb bíróság szerdán megváltoztatta a PUNR által benyújtott kereset ügyében hozott elsô fokú határozatot.
A törvényhozás idôközben elfogadta az új oktatási törvényt, amelybôl kikerült az az ellenzék részérôl szorgalmazatt javaslat, hogy határozzák meg a multikulturális egyetem fogalmát. Több kormánypárti képviselô egyetértésének köszönhetôen a törvénytervezetben egészen a végsô szavazásig így az a meghatározás szerepelt, hogy a multikulkturális egyetem olyan felsôfokú tanintézet, ahol az oktatás nyelve a román, illetve valamely világnyelv, s emellett a Romániában élô nemzeti kisebbségek valamelyikének nyelvén is lehet tanítani.
Amerikai szenátusi tisztségviselô Markó Bélánál
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kisebbségekre vonatkozó román törvényekrôl tájékoztatta Michael H. Haltzeltet, az amerikai szenátus külügyi bizottsága szakmai csoportjának vezetôjét — közölte az RMDSZ elnöki hivatala.
Az RMDSZ bukaresti székházában rendezett találkozón Markó elmondta, hogy bár Románia alkotmánya lehetôséget biztosít a nemzeti kisebbségek igényeit kielégítô, a kisebbségi jogok gyakorlását szavatoló törvények meghozatalára, ezek kidolgozása és elfogadása lassú ütemben történik, nagyon sok ellenállásba ütközik.
Az RMDSZ elnöke másfelôl pozitívan értékelte, hogy a törvényhozás a közelmúltban olyan formában fogadta el az oktatási törvényt, amely számottevô elôrelépést jelent az anyanyelvû oktatásban.
A kisebbségek anyanyelvének közéleti használatáról szólva Michael H. Haltzelt követendô példaként említette a finnországi svéd kisebbség számára biztosított jogokat.
A találkozón részt vett James Rosapepe amerikai nagykövet is, aki a napokban bejelentette, hogy az ôsztôl az Egyesült Államok kolozsvári konzulátusán külön személy fog foglalkozni az erdélyi etikumközi kapcsolatok figyelésével.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt idôszakban többször visszautasította az amerikai elnöknek és az amerikai külügyminiszternek azt a megállapítását, hogy Romániában modellértékû lenne a nemzeti kisebbségek kérdésének megoldása. Az RMDSZ felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában egyelôre csak a lehetôségek adottak a kisebbségi kérdés megnyugtató megoldását szolgáló törvényi keretek kialakítására.
A polgármesteri hivatal, valamint a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium által biztosított keretbôl az Unirii lakónegyedben szociális tömbházat építenek. A hatemeletesre tervezett épületen a munkálatok 1998 szeptemberében kezdôdtek el, jelenleg a negyedik szintnél tartanak. Elôreláthatólag idén decemberben adhatják át a 40 lakosztályt az új tulajdonosoknak.
Mint Csomor László, a polgármesteri hivatal beruházási osztályának vezetôje elmondta, az új lakrészek 25%-át (10 lakás) a várakozási listán szereplô szociális eseteknek utalják ki, a további 30 lakásra még a tavalyi év folyamán lehetett szerzôdni azoknak, akik az erre vonatkozó kormányrendelet alapján kedvezményes kamattal igényelhettek állami kölcsönt lakásvásárlási célra. 35 évnél fiatalabb új házastársak, rokkantak, forradalmárok jöhettek szóba. Az elsô meghirdetéskor minden lakásra elôszerzôdést kötöttek, az idôk folyamán azonban többen rájöttek, hogy bármennyire kedvezô is a kamat (évi 15%), az alaprészlettel együtt olyan magas összegre rúg, amit nem fognak tudni törleszteni, s ezért szerzôdésüket felmondták. Tizenöt lakás szabadult fel ily módon, amelyekre június végén új jelentkezôket kerestek. A hirdetésre azonban nem akárki, hanem csak a várakozási listán találhatók jelentkezhettek, s mára már ismét egyetlen építendô lakrész sincs jövendô gazda nélkül.
A tömbházban egyébként háromszobás lakrészek és garzonlakások lesznek, elôbbieknek ('98 decemberi árakon) 220 millió, míg utóbbiaknak 76 millió lej az értéke.
A román külügyminisztérium kedvezôen véleményezi a magyar KFOR-egység román területen történô áthaladásának engedélyezésére vonatkozó magyar kérést — jelentette ki szerdán az MTI-nek Simona Miculescu külügyi szóvivô.
A külügyminisztérium szokásos heti sajtótájékoztatóján a tárca szóvivôje elmondta, hogy Magyarország diplomáciai úton hivatalosan kérte Romániától az alakulat számára az áthaladási engedélyt.
Sajtóértesülések szerint a magyar kéréssel csütörtöki ülésén foglalkozik a kormány.
Korábban a román hatóságok engedélyezték cseh és lengyel KFOR-egységek román területen történô áthaladását is.
A szóvivô közölte azt is, hogy kedden két orosz katonai repülôgép vette igénybe a román légteret az orosz KFOR-erôk Koszovóba szállítására.
A belgrádi román nagykövet tapasztalatai
A Jugoszlávia elleni légitámadások idején mindössze 17 külföldi diplomáciai kirendeltség mûködött Belgrádban, de csak hat külföldi nagykövet tartózkodott folyamatosan állomáshelyén — mondta Alexandru Cornea, Románia kinevezett jugoszláviai nagykövete.
A NATO-akció idején Belgrádban maradt román diplomaták munkájáról és viszontagságairól szerdán számolt be Bukarestben a román és külföldi tudósítóknak a nagykövet.
Elmondta, hogy a támadások alatt csak a görög, az orosz, az ukrán, a brazil, a vatikáni és a román nagykövet maradt folyamatosan állomáshelyén.
Ô maga három nappal a NATO támadások megkezdése elôtt érkezett Belgrádba. Ott minden erôfeszítése arra irányult, hogy a bombázások idején is biztosítsa a román nagykövetség mûködését.
— Ez nem tartozott a legegyszerûbb feladatok közé, hiszen a diplomatáknak is részük volt mindazokból a viszontagságokból, amelyekkel a belgrádi polgári lakosságnak szembe kellett néznie - hangsúlyozta.
Az állomáshelyükön maradt diplomaták munkáját eredményesen segítette elô a pápai nunciusnak az a kezdeményezése, hogy hetenként megbeszélésre hívta össze a külföldi diplomáciai képviseletek vezetôit, tapasztalataik és közös érdekû információik kicserélésére.
Alexandru Cornea nagykövet elmondta azt is, hogy bár Belgrádba történt érkezése után a lehetô legrövidebb idôn belül letétbe helyezte megbízólevelének másolatát, az illetékes jugoszláv hatóságok mind a mai napig nem tették számára lehetôvé okmányának hivatalos átnyújtását.
A nemzetközi egyezményeket is kifogásolják
Két ellenzéki párt a Legfelsôbb Bíróságnál támadta meg a közelmúltban elfogadott oktatási törvény azon cikkeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatást szabályozzák.
A legnagyobb ellenzéki erô, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és a szélsôségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) parlamenti csoportja nevében benyújtott kereset szerint az oktatási törvény ezen cikkei sértik az alkotmányt, mert "érintik az ország hivatalos nyelvét". A kifogások között említették, hogy a korábbi oktatási törvény módosítására "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség zsarolása miatt került sor", az új törvény pedig "káros a felsôoktatásra".
A PDSR külön keresettel élt az alkotmánybíróságnál amiatt is, hogy az a törvény, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a parlamenti szünet idején rendeleti úton törvénykezzen, lehetôvé teszi a kormány számára az Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását.
Ion Iliescu, a PDSR elnöke a kereset beadását azzal indokolta, hogy ez a lehetôség sérti az alkotmányt, mivel a dokumentum ratifikálásának joga a parlament hatáskörébe tartozik.
Az alkotmánybírósághoz benyújtott panasz elsôsorban azt kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról: Európában nemzetállamok is léteznek, így azt is figyelmen kivül hagyja, hogy ezekben az államokban csak egy hivatalos nyelv van.
A PDSR úgy látja, hogy az európai dokumentum ratifikálása Romániát alkotmánya felülvizsgálatára kényszerítené, mivel olyan elemeket kellene elismernie, amelyek a föderatív állam jelemzôi. Így a román állam keretében a lakosság etnikai alapokon szervezôdhetne, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a nemzeti kisebbségek nyelvét a hivatalos nyelv kötelezô használata nélkül lehetne alkalmazni.
A beadvány szerint a kifogásolt dokumentum ellentmond a román-magyar alapszerzôdésnek is, mivel abban "a két fél megfogalmazta, hogy az Európa Tanács 1201-es számú határozata nem kötelezi a feleket arra, hogy a nemzeti kisebbségeknek etnikai alapokon a területi autonómia speciális státusát biztosítsák".
A nemzetközi közösség jelenleg rendkívül elutasító módon viszonyul az európai határok megváltoztatásának gondolatához — jelentette ki Javier Solana, a NATO fôtitkára a Cotidianul címû lapnak adott interjújában.
Az újság abból az alkalommal közölt szerdai számában interjút Solanával, hogy a NATO fôtitkára a nap folyamán látogatást kezd Romániában. A Cotidianult elsôsorban az érdekelte, hogy a Koszovóban történtek megismétlôdhetnek-e másutt is a térségben, ahol nemzeti kisebbségek élnek.
A NATO fôtitkára nem értett egyet azzal a megállapítással, hogy Koszovó tragédiája csak a gyûlölet és a türelmetlenség növekedéséhez vezetett. Mint mondta, reményei szerint a koszovói helyzet a nemzetközi közösség által óhajtott irányba, az önrendelkezés és a jövôre való felkészülés irányában alakul. A felhalmozódott gyûlöletet nem lehet rövid idô alatt semlegesíteni, de összeségükben az elsô lépések kedvezô irányban történtek mind katonai téren, mind az ENSZ szintjén.
Javier Solana szerint nem megalapozottak azok a félelmek, hogy az, ami Koszovóban történt, bárhol megismétlôdhet a Balkánon, ahol nemzeti kisebbségek élnek. Hangsúlyozta, hogy a Koszovóban történtekért kizárólag Slobodan Milosevic a felelôs, "szerencsére belôle csak egy van és Jugoszláviában található".
A NATO fôtitkára egyértelmûen elvetette a jelenlegi európai határok megváltoztatásának gondolatát. Mint mondta, egy ilyen elképzeléshez a nemzetközi közösség rendkivül elutasító módon viszonyul. "Túlságosan sok határt változtattak már meg mostanáig Európában, s minden ilyen határváltoztatás válságokkal, emberi tragédiákkal járt" — mondta.
Solana szerint el kell fogadni a jelenlegi határokat és képesnek kell lenni az együttélésre. "A jövô Európájának egyik alapeleme, hogy a különbözô származású emberek képesek legyenek türelemmel együttélni, s az együttélés soha ne okozzon erôszakot" — szögezte le.
A NATO-fôtitkára egyben hangsúlyozta: "jelenleg nem látok senkit, aki a határok megváltoztatását akarná, ésszerûen gondolkodó ember nem is akarhatja azt".
Szerdára helyreállt a tömegközlekedés a fôvárosban, miután kompromisszumos megállapodással véget ért a bukaresti közlekedési vállalat (RATB) alkalmazottainak kedden kirobbant vadsztrájkja. A hajnalba nyúló tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy a dolgozók fizetését 80 százalékkal fogják emelni.
A munkabeszüntetésének az volt a fô oka, hogy a munkavállalók kevesellték a kollektív szerzôdésben elôirányzott 30 százalékos fizetésemelést. Ehelyett 100 százalékos fizetésemelést akartak, és munkakörülményeik és szociális helyzetük javítását is követelték.
Miután Radu Vasile miniszterelnök támogatásáról biztosította a sztrájkolók képviselôit, a RATB és a fôváros vezetôi maratoni tárgyaláson megegyezésre jutottak a szakszervezettel. A megállapodás szerint a vállalat alkalmazottai július elsejétôl 60 százalékos, majd októbertôl további 20 százalékos fizetésemelést kapnak.
A béremelést a vállalat bevételeibôl és költségvetési forrásokból fedezik. A RATB vezetôsége eltekint a törvényellenes sztrájk kezdeményezôinek és résztvevôinek bíróság elé állításától is. Cserébe az alkalmazottak vállalták, hogy szerdán, hajnali négy órától, felveszik a munkát.
A múlt héten a parlamentben elfogadott tanügyi törvény kapcsán dr. Csapó József RMDSZ- szenátor a nagyváradi Bihari Naplóban nyilvánít véleményt, indokolva, hogy miért szavazott a szóban forgó jogszabály ellen. Nyilatkozatában kifejti, hogy:"E törvénytervezet * megfosztja a történelmi egyházakat azon joguktól, hogy az állami oktatási rendszerben a teológiai és a szociálmisszionárius-képzés mellett világi oktatási struktúrával rendelkezhessenek; * állami tulajdonként telekkönyvezteti a magyar történelmi egyházak és az erdélyi magyar közösség az állam által 1945 után elvett több mint 1300 iskoláját; * megfosztja a magyar nemzetiségû diákokat azon joguktól, hogy a románok történelmét és Románia földrajzát a gimnáziumban és a líceumban anyanyelvükön tanulhassák; * megfosztja a magyar nemzeti közösséget azon jogától, hogy magyar oktatási nyelvû önálló állami tudományegyetemmel rendelkezzék.
Azt is felrója: "Ugyanaznap hagyta jóvá a szenátus a felsôfokú oktatási intézmények akkreditálásáról szóló 1993/88. számú törvényt módosító törvénytervezet egyezetetôbizottsági jelentését, amely szerint egyetem más egyetem elosztása vagy egyetemek-fakultások egyesítése révén, az érintett intézmények egyetemi szenátusai javaslatára, törvény által hozandó létre, de csakis akkor, ha a létrehozás kezdeményezésekor már létezik legalább egy román oktatási nyelvû akkreditált fakultás. E rendelkezés súlyos következménye nyilvánvaló: nem lehet újralétesíteni a kolozsvári központú, magyar oktatási nyelvû önálló állami tudományegyetemet, nem lehet létesíteni magyar oktatási nyelvû önálló állami felsôoktatási intézményt, de még egy magyar- német oktatási nyelvû egyetemet sem!"
A szenátor nyilatkozatára reagál ugyancsak a Bihari Naplóban Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetôje. Megállapítja: "dr. Csapó József kollégánk, a szövetségünkön belül egyeztetett álláspontot figyelmen kívül hagyva, a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott, együtt az anyanyelvû oktatást korlátozni szándékozó ellenzéki politikusokkal..., a Bihari Naplóban közzétett Nyilatkozatában hiányos és torz képet ad a törvénynek az anyanyelvû oktatást szabályozó cikkelyeirôl. Nemlétezônek tekint olyan fontos elôírásokat, mint: az anyanyelvû szakoktatás biztosítása minden szinten; kis településeken vagy szórványvidéken a kisebbségek nyelvén is lehet létszám alatti osztályokat mûködtetni, illetve biztosítani kell az anyanyelvû beiskolázást a lehetô legközelebb fekvô helységben; a kisebbségi nyelven oktató intézményekben egyes iskolai dokumentumokat anyanyelven is meg lehet szerkeszteni és kiadni; a felvételi- és záróvizsgát az oktatás minden szintjén azon a nyelven lehet tenni, amelyen az illetô tantárgyat a jelöltek tanulták; a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van minden szintû és formájú anyanyelvi oktatáshoz, illetve mindazokhoz az oktatási formákhoz, amelyekre megfelelô igény mutatkozik; az egyetemeken csoportok, tagozatok, kollégiumok és karok mûködhetnek a nemzeti kisebbségek nyelvén, és külön törvénnyel multikulturális egyetemeket is létre lehet hozni, amelyek oktatási nyelvét ugyanaz a törvény fogja meghatározni; a nemzeti kisebbségeknek joguk van magán felsôfokú oktatási intézményeket is mûködtetni; az állam által elismert felekezetek nemcsak az egyháznak szükséges személyzetet képzô, hanem a világi oktatási rendszerbe illeszkedô magán oktatási intézményeket is létrehozhatnak."
Majd megállapítja:" Ebben a törvényben vannak még korlátozó intézkedések, mint például az, amely szerint az ország történelmét és földrajzát román nyelven tanítják a felsôbb osztályokban, de ugyanakkor a fenti felsorolás egyértelmûen mutatja, hogy az 1995-ös törvényhez képest rendkívül nagy elôrelépés ez a jogszabály.
Úgy értékeljük — mondja végül —, hogy aki a törvény elfogadása ellen szavazott, nem tekinti nemzeti közösségünk számára szükségesnek az általunk felsorolt változtatásokat".
A június 26-án Bukarestben megtartott küldöttgyûlés határozatairól számolt be keddi sajtótájékoztatóján a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (a Parasztpártból kivál Ciorbea-féle csoportosulás) Maros megyei kezdeményezô tanácsa: Eugen Crisan, Lucia Briscan, Ovidiu Jimborean, Ilie Frandes, Cornel Simireanu. A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a küldöttgyûlés elfogadta a párt statútumtervezetét és a politikai programját. Ezeket majd a szeptember végén, október elején sorra kerülô kongresszuson véglegesítik. Azt is elmondták, hogy reményeik szerint július 28-án megtörténik a párt bejegyzése a bukaresti törvényszéken. Huszonöt megyébôl több mint 25 ezer tagot verbuváltak eddig a pártba, a megyében 1200 tagjuk van.
A küldöttgyûlésen elhangzott vitákról is beszámoltak, és ismertették a Maros megyeiek által benyújtott módosító javaslatokat. Lényegesnek tartották elmondani, hogy nem szándékoznak eltérni a valós kereszténydemokrata elvektôl és a Temesvári Kiáltványban foglaltaktól. Ismertették a párt vezetô testületeit, a különbözô bizottságokat. Ezenkívül döntöttek a párton belüli tisztségekre, illetve az általános választások jelöltjei kiválasztásra vonatkozóan is. Ennek értelmében a helyi szervezetek döntik el, ki kerülhet a képviselôlistára.
A dokumentumok ismertetése során elhangzott, hogy a kereszténydemokrácia elveinek promoválása mellett követelik a kommunizmus "morális perének" napirendre vételét, illetve teljes elszakadást hirdetnek minden fajta kommunista vagy szélsôséges, fasiszta megnyilvánulással szemben. Statutumba foglalták ezeket, és kijelentették, ha hatalomra kerülnek, követelni fogják a szélsôséges nacionalista pártok törvényen kívül helyezését. Ez kissé irritálta egyik újságíró kollégát, aki sietett rákérdezni, hogy szerintük az RMDSZ is szélsôséges párt-e? A határozott nemleges választ követôen az iránt érdeklôdött, hogy akkor melyik pártot tartják szélsôségesnek? Ismét határozott válasz jött: a Nagy-Románia Pártot, s ugyancsak kérdésre azt is kijelentették, hogy hatalomra kerülésük esetén kérni fogják e párt beszüntetését, illetve az alkotmány megfelelô cikkelyeinek a módosítását.
A többi román párttól eltérôen, a Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség politikai programja szerint a román diaszpórát is igyekeznek bevonni a hazai politikai életbe. Végül elmondták, hogy a választásokon külön listákon indulnak. Ezt egyfajta erôpróbának is tekintik.
Maros megyében 10,7%-os a munkanélküliség. Segesváron azonban általában 2 százalékponttal kevesebb. Ennek ellenére nagy volt tegnap az érdeklôdés a Dragos üzletkötési központ (business center) és tanácsadó kft., a polgármesteri hivatal és a helyi munkaügyi hivatal által közösen szervezett állásbörzén.
Már a megnyitó elôtt egy fél órával mintegy 50 személy, (többségük fiatal férfi) várakozott a Csillag (Steaua) Hotel elôtt.
10 óráig számuk csak tovább növekedett, így népes hallgatóság elôtt nyithatta meg Dragos Daniel az állásbörzét és a vele egybekötött kiállítást.
Tôle tudtuk meg: az állásbörze újdonsága, hogy az állást felajánló 18 cég egyúttal kiállítja termékeit, hogy ezáltal a munkát keresô képet alkothasson az általa választandó cégrôl.
A munkaügyi hivatal összesített adatai szerint 188 állást ajánlanak fel a két napig tartó börzén. Szakmák szerinti megoszlásban a vezetô szerep a készruhaiparnak jutott. Már korábban is jeleztük, hogy ez az iparág általános munkaerôhiánnyal küszködik, ám most a ráadást egy új cég megjelenése jelenti. A Comazo Romania német cég most szándékszik munkapontot létesíteni Segesváron, kezdetben kevés számú alkalmazottal, ám a késôbbi bôvítés szándékával.
A kétnapos rendezvény keretében ma délután 17 órai kezdettel kerül sor a "Segesvár municípium gazdasági-társadalmi fejlesztése" témájú szimpóziumra. A résztvevô üzletembereknek itt lehetôségük nyílik terveiket bemutatni, ugyanakkor a szervezôknek nem titkolt szándéka egy érdekvédô egyesület létrehozása sem.
Négy megye négy csapata méri össze ügyességét és szakmai tudását a vásárhelyi repülôklub pályáján. A katonai tûzoltók szakmai megyeközi vetélkedôjén Hargita, Szeben, Kovászna és Maros megye összesen negyven kiskatonája és hivatásos ôrmestere képviselteti magát.
A megmérettetés a tegnap kora reggel a Horea tûzoltócsoport udvarán kezdôdött, az épületmászás létrával elnevezésû gyakorlattal, majd a repülôklub pályáján százméteres stafétaváltással, gyors- és távfutással, valamint súlylökéssel folytatódott. A mai nap látványossága a tûzoltás színlelése, valamint a díjátadó ünnepség lesz.
— Kemény ellenfélnek számít a szebeniek csapata, a tavaly ôk hódították el elôlünk a babérokat — mondta Boca Iacob ôrmester, a vásárhelyi tûzoltóosztag parancsnoka. Annak ellenére, hogy már évtizedek óta megszervezik a vetélkedôt, a legjobbak "sovány" jutalmazása nemigen serkenti a tûzoltókatonákat a kemény fizikai felkészültséget igénylô versenyen való részvételre.
A legjobbakat serlegekkel és oklevelekkel jutalmazzák, a nyertes csapatban induló sorkatonák pedig hosszabb kimenôben, szabadságban részesülnek. A kétnapos vetélkedô elsô helyezett csapata részt vesz a szeptemberben Bukarestben sorra kerülô országos megmérettetésen.
A jut és a juttat igékkel igen sok szókapcsolat alakult nyelvünkben. Többségük természetes, szemléletes kifejezés. Ilyenek például szólásaink, melyek nem pótolhatók egyszerû igével stiláris értékük elvesztése nélkül: dûlôre jut, az ebek harmincadjára jut, koldusbotra juttat.
A hivatalos nyelvben is használatos szerkezetekben akkor helyes és természetes a jut, illetôleg a juttat ige, ha érvényesül bennük a "valahová elér, kerül", a "valamely állapotba kerülést elôsegít" jelentés. Helyesek tehát — bár olykor, legalábbis — a köznyelvben, még természtesebb szóval, kifejezéssel helyettesíthetôk — a következô formák: egyetértésre, egyezségre, megállapodásra jutnak (a tárgyaló felek). A köznyelvben egyszerûbb: megegyeznek, megállapodnak.
Értésére, tudomására jut valami, illetôleg értésére, tudomására juttatnak valamit. Kissé hivatalos színezetû, jó kifejezések. A köznyelvi megtud, értesül, illetôleg az értesít, tudósít, közöl nem mindig használhatók helyettük. Pl. "A felderítô szervek tudomására jutott, hogy..." Pongyolábbá tenné a fogalmazást az egyszerû ige: "A felderítô szervek megtudták, hogy..."
Kézhez vagy valakinek a kezébe jut valami, illetôleg juttatnak valamit. Ez sem helyteleníthetô kifejezés; szólásszerû értéke van, s ezt nem pótolja az egyébként helyes egyszerû ige: eljut, eljuttat valakihez, megkap valamit, megszerez valamit valakinek.
A kifejezések másik csoportjában kevésbé természetes és szükséges a jut, juttat használata; helyesebbek az egyszerû formák: Elintézésre jut. Természetesebb: elintézôdik valami, elintéznek valamit. Érvényre jut, illetôleg juttat. Helyesebb: érvényesül, megvalósul, érvényes lesz, sikerül, illetve: érvényesít, érvényt szerez, megvalósít stb.
Kifejezésre jut, illetve juttat. Pl. "Kifejezésekre kell juttatni azt az álláspontot, hogy..."; "A döntésben kifejezésre jut az alapelv...". Mesterkélt, német mintájú kifejezések ezek. Helyesen: kifejezôdik, megnyilvánul, megmutatkozik, illetve kifejez, kinyilvánít, közöl. Valamilyen megállapításra jut. Elfogadható kifejezés, de helyesebb: megállapít valamit.
Negyven és óta, tehát 1960-tól kezdve aktuális kérdése, fájdalma, bele nem nyugható sérelme az erdélyi magyarságnak, a református egyháznak, Marosvásárhely és környéke magyar ajkú lakosságának az a kommunista intézkedés, mely egyik napról a másikra, iskolai év közben, elrendelte, hogy a Bolyai líceumból menjenek át a Papiu Ilarian líceum igazgatósága alá magyar tannyelvû osztályok és onnan jöjjenek át a Bolyaiba román tannyelvû osztályok. Akkor házasításnak, keverésnek neveztük, persze nagyon jól tudtuk a célzatot, a rafinériát, ami fokozatosan be is következett. Ma homogénizálásnak és ellenkezôjét szeparatizmusnak nevezik. Akkor egy miniszteri rendelettel máról holnapra meg kellett és lehetett oldani a magyar jellegtôl való megfosztását a Bolyainak, természetesen az iskola vezetôségének, a szülôknek és a diákoknak a megkérdezése nélkül.
Azóta 40 év alatt sem lehetett, minden erôfeszítés ellenére, elérni, hogy a Bolyai líceum visszanyerje 1960 elôtti állapotát, teljes magyar jellegét. Így a régi, hagyományos szellemben való oktatás és nevelés elveit sem lehetett érvényesíteni.
1970 nyarán, tehát 30 évvel ezelôtt a Monitorul Oficialban megjelent azoknak az erdélyi magyar líceumoknak a neve, melyek visszanyerték eredeti státusukat, teljes magyar nyelvû jellegüket. Közöttük a Bolyai Farkas líceum neve is szerepelt. Akkor a román tagozati tanerôk meglepôdtek, de volt köztük, aki azt mondta, hogy "nyugi- nyugi, ôszig még sok minden történhet".
Az akkori igazgatónak, bizonyára valamilyen oknál fogva, nem volt annyi bátorsága és ereje, vagy esetleg akarata — nem kérte a szülôk, tanulók és a város magyarságának támogatását —, hogy a rendeletet végrehajtsa. Titokban folyhattak a tárgyalások a tanfelügyelôséggel, melynek eredménye az lett, hogy a Monitorul Oficialban megjelent líceumok közül egyedül a Bolyai maradt vegyes, kétnyelvû líceum 1970 után is, egészen a mai napig.
1990 elsô három hónapjában elkeseredett harc folyt a Bolyainak magyar tannyelvû líceummá való visszaállítása érdekében, amilyen 400 éven át volt, de a helyi sovén román ellenállás, sôt támadás miatt máig sem járt sikerrel.
A Bolyai Farkas líceum status quojának visszaállítása ma is aktuális kérése, sôt követelése Erdély magyarságának. Marosvásárhely az egyetlen nagy magyar többségû erdélyi város, melynek nincs magyar tannyelvû ôsi líceuma.
Halogatás nélkül elkészülhet az a rendelet, mely, ha egybôl nem, de fokozatosan visszaállítja a Bolyai Farkas líceum 1960 elôtti állapotát. Már csak azért is, mert bizonyára nem vonták vissza ez idáig azt a rendeletet, mely által az 1970/71-es iskolai évtôl magyar tannyelvû líceum lehetett volna. Annak a megalkuvásnak, mulasztásnak, netán összejátszásnak lehetett a következménye az 1990- es január-februári áldatlan állapot, melynek vége a március 19-20-i eseményekbe torkollt. Az RMDSZ-nek, az EMKE-nek, a református egyháznak és az igazgatóságnak minden lehetôséget meg kell ragadnia annak érdekében, hogy ez a negyvenéves jogos, aktuális kérdésünk végre, a század- és ezredvégre megoldódjék. Ahogy nem volt akadálya az összevegyítésnek, úgy nem lehet akadálya a szétválasztásnak sem. Nem lesz kárára a két nép barátságának, ahogy évszázadok alatt sem volt. A visszaadáshoz minden feltétel megvan. Jóakarat kell csupán, amit toleranciának neveznek ma, és részünkrôl összefogás, egységes jogérvényesítési fellépés. Különben is, mint volt egyházi iskolai épület, már rég az 1948 elôtti tulajdonos birtokában kellene lennie.
Nemrégiben a marosvásárhelyi városközpontban már oly megszokottá vált építôtelep birtokba vette a központbeli Romarta üzletház elôtti teret. A Gyôzelem téri parkot ezúttal véglegesen átrendezik.
A héten hozzáfognak egy, a Cuza Voda utcával párhuzamos irányban telepítendô vízvezeték lefektetéséhez — értesültünk Törzsök Sándor mérnöktôl, a munkálatot koordináló marosvásárhelyi Aquaserv beruházási osztályának vezetôjétôl. A vezeték a parkban még álló Balcescu-szobor mögé kerül. Ezt a munkát a tervezettnél késôbben kezdik el, mivel a gömbgrafit anyagú vízcsövek leszállítása késett.
Miközben átrendezik a parkot az ott álló Balcescu- szobor sorsa egyelôre még bizonytalan. Egy biztos, hogy mindenképpen költöztetni kell, mivel jelenlegi helyén gyalogjáró lesz. A költöztetés több összefüggésben is idôszerû kérdés. Tettünk már említést arról, hogy az 1989-es decemberi események áldozatainak mostani, nagyon leromlott állapotú faemlékmûve helyett egy újat terveznek. Ennek helye kétségtelenül a Gyôzelem téren van, amiben egyetértettek eddig a városrendészek és a forradalmárok is. Mi több, hónapokkal ezelôtt elvi beleegyezést adott a helyi tanács is arra, hogy az elesetteknek méltó emlékmûvet emeljenek azon a téren, ahol az életüket adták az egy évtizeddel ezelôtti december végi napon.
A tanács legutóbbi ülésén volt egy olyan határozattervezet a testület elôtt, amelynek alapján a Balcescu-szobrot a Bolgárok terére költöztették volna, a Gyôzelem téren pedig a forradalom áldozatainak emlékmûve számára szabadult volna fel a hely. Az elôzetes elvi beleegyezés ellenére — mint errôl a megfelelô idôben be is számoltunk lapunkban — elmaradt a Balcescu-szobor költöztetésérôl esedékes döntés. A szélsôséges román pártok színeit képviselô tanácsosok némelyikét ugyanis módfelett zavarta annak a lehetôsége, hogy az 1848- as forradalomban fontos szerepet játszott Nicolae Balcescu szobra a városközpontból olyan "jelentéktelen" térre kerüljön, mint a Bolgárok tere. Jó kifogás sose rossz alapon azon is fenn lehetett akadni, hogy a mûemlékvédelmi illetékesek még nem bólintottak rá a szobor elköltöztetésére, bár egy ilyen fordulatra számítva elôzetesen elvi beleegyezést már kértek a városatyáktól.
Ezalatt pedig a parkot úgy rendezik át, hogy elôkészítik a helyet a forradalom áldozatainak új emlékmûve számára. A még ott álló szobor költöztetésének problémáját várhatóan a tanács következô ülésén oldják meg, amelyet a hónap végére terveztek. Addig a polgármesteri hivatalba meg kell érkeznie a mûemlékvédelemi engedélynek A tanács városrendészeti szakbizottságának titkári tisztségét is betöltô Törzsök Sándor tanácsos lapunknak elmondotta, meg van gyôzôdve róla, hogy ezúttal a tanács is rábólint, immár véglegesen, a költöztetésre. Minden józan érv szerint a tér a '89-es áldozatok emlékmûvének a helye, ezt az álláspontot a városrendészek szakvéleménye is támogatja. A Balcescu szobor számára pedig nagyon valószínû, hogy a Bolgárok terén találnak új helyet, de más megoldás sem elképzelhetetlen. Így a parkot nemsokára közel végleges formájára lehet alakítani, a tervek szerint ôsszel már fákat is fognak ültetni a nemrégiben kivágottak helyett.
A jövedelmezô kertészkedés elképzelhetetlen melegház, mûanyag fólia hasznosítása nélkül. A fóliaépítményekben használatos berendezéseket már február elejétôl indítani kell, a legolcsóbb megoldás a fûrészporos kályha. A talaj hômérséklete lényegesen megnô, ami lehetôvé teszi a növények fejlôdését.
A szántóföldi növénytermesztésben a fajta tulajdonságai határozzák meg a termés mennyiségét, minôségét és biztonságát. Mindezen feltételeknek miként lehet leget tenni egy tömbházi teraszon? Oleza Ioan az 1918. December 1. úton lakik a 202 szám alatt a 31-es lakrészben, amelynek hétméteres terasza van. Ezelôtt nyolc évvel az 55 éves tervezôtechnikus úgy vélte, hogy a család számára szükséges zöldséget a balkon "megtermi". Tíz virágládát készíttetett, (70 cm hosszú, 25 cm széles, 30 cm magas). A termôföldet ôsszel elôkészíti és a ládákba helyezi. Az elsô termést márciusban szedi le, salátát, spenótot, hagymát. Oleza Ioan márciusban a teraszról 1000 szál zöldhagymát "gyûjtött" be, akkor amikor 5 szál zöldhagymáért 1000 lejt kértek a piacon, továbbá 3 kg spenótot. Márciustól a leszedett növények helyébe paradicsom, zeller, csombor, lestyán került. A betakarítás e hónapban történik. Nyaranta 25-30 kg paradicsom terem, ami a család szükségleteit kielégíti. A házigazda elmondta azt is, hogy nem használ vegyszereket. Ôsszel pórganéval vegyített földet helyez a ládákba. A januárig "megállapodik" és a legjobb termôtalajjá válik.
Kitôl tanulta a teraszon való termesztést? Oleza Paraschivatól, édesanyjától, aki Segesváron lakik, 78 éves, ma is dolgozik és ma is a virágtermesztésbôl él. Gyakorlatilag a mama a tanácsadó. A szomszédok amolyan kispiacnak nevezik az Oleza lakrészt, hiszen ha hirtelen zöldségre van szükségük, odakopogtatnak, és mindig megkapják a zellert, hagymát.
Próbálkoztak is a teraszon való zöldségtermesztéssel. Nem sikerült, mert ahhoz érteni kell. Oleza egyik szomszédja meg is jegyezte: ".. a zöldségtermesztés önmagában szakma, a teraszon való termesztés még több ismeretet igényel, ezért tisztelem az Oleza családot".
Az útitervben még Jütland nyugati partjának megtekintése is szerepelt, amely a magasba törô vad hullámok és a zord helyek miatt gyönyörû lehet. Sötétedés elôtt néhány órával értünk a homokparthoz, a hideg szél és a kitaposott jó út látván úgy határoztunk, hogy autóval közelítjük meg a tengert. Minden ment simán, míg egyszercsak az autó besüllyedt, se elôre, se hátra nem tudtunk mozdulni. Körülbelul kétórai kapirgálás, ásás eredményeként az autó egyre mélyebbre süllyedt, kezünk megfázott, és rá kellett döbbennünk, hogy besötétedett. Nem volt mit tenni, mobiltelefonon értesítettük az "autómentôket", akik két óra múlva megérkeztek és egy csinos összeg fejében kisegítettek. Mire túl voltunk az izgalmakon, koromsötét lett, és az egészben a legjobban azt sajnáltuk, hogy nem láttuk a tengerpartot, amely mások szerint oly gyönyörû.
Koppenhága környékén számos kastély található, amelyeket egynapos kirándulással kényelmesen be lehet járni, nem szükséges gépkocsi, vonattal is könnyen elérhetôek.
A Hamlet tragédiájának színhelyét, a Kronborg kastélyt csak a kora délutáni órákig lehet meglátogatni, mivel az épületekbe nincs beszerelve a villany, szürkületkor már bezárják. Shakespeare 1602 –ben írta a Hamlet tragédiáját, semmiféle adat nincs arról, hogy az író valaha is személyesen járt volna a színhelyen. Annak ellenére, hogy Dánia hercege csak egy kitalált személy volt, a turisták nagy szeretettel látogatják a kastélyt, annyira, hogy Skandináviában az egyik leglátogatottabb mûemlék napjainkban. A föld alatti részében található az alvó viking vezér (Holger danske), amely a legendák szerint Dániára vigyáz és bármikor kész arra, hogy harcba szálljon az országért.
Lars nagy szeretettel játszotta a vendéglátó szerepét, gyakran meghívta barátait, és finom gulyást (a vendégek véleménye szerint) kóstolgatva elbeszélgettünk. A meghitt gyertyafény mellett késô estébe nyúló csevegések alatt sok mindenrôl szó esett, de fôleg az itthoni és az ottani problémák kerültek asztalra. Természetesen mindenki kíváncsi volt a véleményemre. Ilyenkor nem gyôztem dicsérni a jólétbôl adódó nyugodtságot, az egymás iránti toleranciát, az emberközpontú gondolkodást, a mindennapi életet fûszerezô humort és az egymással való viccelôdést, amely segít átvészelni a zord tél komorságát. Megemlítettem a tisztaságot, a pontosságot, hogy mennyire törvénytisztelôk és, hogy milyen jól beszélik az angol nyelvet. Összehasonlításképpen meséltem az itthoni korrupcióról: az asztal alatt csúsztatott pénzrôl, a sutyiban átadott tömérdek ajándékról, az ismerôsnek az ismerôsérôl… Hitetlenkedve rázták a fejüket és nehezen tudták elképzelni, hogy ilyesmi is létezik, úgy, ahogy mi sem tudjuk elképzelni, hogy enélkül is lehet élni. Pedig még milyen jól!
Amikor a dán barátok beszéltek az országról, mindig panaszkodtak a kis méretére, a nyelv nehézségére, a zord éghajlatra, valamint a magas adóra, amely 52%-a a keresetnek. De akik már többször jártak a nagyvilágban, van összehasonlítási alapjuk, jól tudják, hogy kevés ilyen demokratikusan mûködô ország van a világon. Dánia az az ország, ahol "kevésnek van túl sok, de még kevesebbnek van túl kevés." És ez csak azért lehetséges, mert itt a születéstôl kezdve mindenki egyformán kezdi az életet, legyen az orvos lánya vagy gyári munkás fia. Minden gyerek egyforma gondozásban, nevelésben részesül, mindenkinek adva van minden lehetôség, és aki akar, az bizonyít. De azért itt is, mint mindenhol a világon, vannak munkanélküliek, hajléktalanok, akik saját maguk választották ezt az életformát.
Nem lenne teljes a Dániáról szóló beszámolóm, ha nem említeném meg a sört. A dánok szerint itt található a világ legfinomabb söre, ki a Tuborgra, ki a Carlsbergre esküszik. Karácsony és húsvét elôtt néhány héttel lovashintón megérkezik a "Hó sör", illetve a "Húsvéti sör", amelynek íze a rajongók szerint sokkal jobb. Ilyenkor, aki csak teheti, kimegy az utcára, hogy mielôbb megkóstolhassa a "csodaitalt". A svéd szomszédok is nagy elôszeretettel látogatják a dán sörözôket, hogy minél több pohár aljára nézzenek, és behozzák a náluk törvényben lévô "szeszesital- szigorítás" miatti lemaradást.
Ha már a sörnél tartok, azt is elmondom, hogy Dániában "a nô a cseléd" címû felfogás már csak nagyon kevés helyen él. Egyik itthoni ismerôsöm szerint ott a férfiaknak "kutya dolguk" van, mert az erôsebb nem pontosan úgy részt vesz a háztartási munkában (beleértve a mosogatást is), gyereknevelésben, mint a nô. A 70-es évek elején tombolt a "piros zokni" mozgalom, a nôk piros zoknit húztak és úgy mentek ki az utcára egyenlô jogokat követelni. Napjainkban a munkahelyen és a családban szinte elképzelhetetlen a nemi megkülönböztetés.
Dániában mindenki egyformán rajong a finom friss péksüteményekért. Általában a meleg, fahéjjal megszórt sütemény (ez volt az én kedvencem is) reggeli után kerül az asztalra, hogy egy gôzölgô kávé mellett elrágcsálják. Ilyenkor a levegô is megtelik édeskés illatokkal és békés hangulattal.
Bandi Kati iparmûvésznô azt mondja: az elsô hét év... Hát legyen. A Tolnai Világlapból és a Színház-Moziból egy-egy példány maradt meg a családi archívumban, pontosabban levéltárrá nyilvánított dohos kasztenben, néhány sárgult lap mindössze, egyiken a bácskai Vészmüller Tarzan fügefalevéllel mûdzsungelben párizsi divatok közt, motolla mellett ábrándoztak nagyanyáink, bezzeg, amikor zsidóéknál szolgáltak Budapesten... A Tolnai-kollekciót egyébként hadisarcba vitték el a Vörös Hadsereg mûvelt katonái... Ami ifjúkorukból itt maradt valamelyik szentkép sarkában, azt ma már értékes etnofotónak tartják a becsvágyó unokák, hátlapon az egykori mûterem cégjelvénye azonban minden táji jellegnél, ôsiségnél és primor lófô címereknél érdekesebb, szecessziós nosztalgiát ébreszt, miközben arra gondolok, a régi vármegyeháza látott már szép zsinóros divatokban feszülô vásárhelyi úrhölgyeket és urakat, látott felvilágosodott és reformkori bûncselekményeket, látott bakót is kellékben, amikor... de ne legyen hét évbôl most hét évszázad, még csak annyit, a pincéket boszorkányok sok évszázados árnyaitól mésszel fertôtlenítették, modern képeket akasztanak idônként falra a képzômûvészek, némelyik munkának nincs hosszú vándorútja, csupán a felszínrôl avagy földszintrôl és egy emeletrôl száll alá a megtestesült ihlet.
A mûteremben kánikulai észjárásban mi juthat eszembe másegyéb, mint megkérdezni az iparmûvészt arról, mi mostanság a divat, de magamra nézvést és az utcán strandpapucsban slattyogó, tekintélyes, ôsz szakállt viselô úr láttán túl suta lenne — vélem — a kérdés, meg, ugye, ott vannak az évszakok és nem mellékesek az ôsi ösztönök, így hát a kérdés: öltözködni érdemes? Persze, nem az elôbb említett tarzani fügelevél vonalaira, hanem a köz száján forgó megállapításra gondolok, miszerint nem a ruha teszi az embert, a szólás érvényben van-e még, különösen most, amikor bábeli a zûrzavar, értéktelennel keverik az értékest, az ötvözött álértéket pedig a piac elôszeretettel besorolja.
Öltözködni mindenképpen érdemes, elsô impressziót az ember csak egyszer kelthet magáról. A ruhának nagy szerepe van, egyrészt mint esztétikumnak, másrészt az elsô információk közé sorolható az illetô személyrôl: mi lehet a gondolkodásmódja, látásmódja — és mindez kifejezô.
A fürdôszobában kelt elsô gondolatok nyilvánvalóan a gardróbot célozzák meg, így a napkezdés és elôzetes társadalmi építkezés fontossági sorrendben. A társadalmi érintkezés és kapcsolatteremtés elôszobája márpedig a gardrób?
Az elsô impresszió az, amikor az ember tudatosan vagy tudat alatt manipulál, utána már könnyebb a kérdés, az egyéntôl függ: vagy ápolja, vagy leépíti a kapcsolatot, a ruha köztesen megtette a magáét.
Beszély: az a bizonyos felsô tízezer ma már mindent megenged magának. Káeftézik, luxautózik, táplálkozik és igényesen öltözik.
Akkor most meg kellene határozni a felsô tízezret — szúrja be az iparmûvész. Pénzbeli felsô réteg? Nagy hányada bankszámlákban gondolkozik, esztétikumokról nem sokat töpreng, azt Steilman tervezôire bízza. A pénzbeli felsô tízezer kevés hányada jut el magasabb esztétikáról jótálló mûhelyekbe. Mindössze igen kevés százalékban. Továbblépni nem kenyerünk: az már szociológia.
Szomorú ebben az országban az, hogy az értelmiségi réteg a legszegényebb. Annak ellenére, hogy legtöbbjüknek volt elsô hét éve, de ennek eredményeként ez az a réteg, amely öltözködésére igényes, lehetôségeihez mérten él vele, ellátogat iparmûvészeti boltokba.
Jobb cégek és céhek cifra cégéreket akasztanak a magasba, elvétve még látni boltívek fölött kovácsoltvasból nosztalgiát keltô, iparmûvészeti mûemlék számba menô szerkezeteket.
Bandi Kati nem tesz mûterme fölé cégért, nem az üzletember kategóriája. Ugyanahhoz az értelmiségi réteghez tartozik, amelynek dolgozik nagyrészt. Rávágom persze: nincs is rá szüksége. Nincs, mert van számon tartott régisége a városban, Erdély-szerte, országszerte, külföldön. Olvasom egyik bukaresti divatlapban a róla írt kritikát. Alátámasztja. Mindamellett, hogy mûhelyében alacsony — ha szabad úgy mondani — a termelési kapacitás. Ugyan mit beszélek? Egyedi darabok.
Konkurencia? Van, persze, Vásárhelyen is érezhetô, hiszen van akkora város, hogy az iparmûvészeket — mindössze hárman — foglalkoztatni tudja. A nagy konkurencia nem az iparmûvészek között élénk, a konkurenciát az olcsó török áru jelenti és egyéb, ami a köztudatban a nyugati "cuccot" és színvonalat jelképezi, és néhol a tudat alatt ugyan, de az elzártságból alig felszabadult jónép mindig vágyott rá. Akinek van egy kis pénze, de kevés információja, az felveszi a nyugati ruhát, benne jól érzi magát és úgy indul az üzletbe... Státusszimbólumnak tekintendô a nyugati áru, megvalósításszámba menô.
Mi jellemzô a mai divatra? — a kérdés mégis elkerülhetetlen, még ha a válasz személyünkre, városunkra nézve nem egészen hízelgô...
Két ellentétes tendencia, egyik a minimalista irányzat, másik pedig a gazdagságot, halmozást fitogtató, a nagyon- nagyon exkluzív. Elôbbi a szó szoros értelmében értendô, nem pedig hogy szegény, hiszen az irányzatot felvállalják az anyagilag jól álló egyének. Akiknek pedig az életüket "más" dolgok töltik ki, ruhákban, megnyilvánulásaikban, formákban és színekben tüntetôleg viselnek mindenféle manufakturális eszközöket igénybe vevô, kirívó anyagokat, "komoly" pénzt véve ki a zsebükbôl.
A jelenlegi divatra a minimalista elegancia a jellemzô, a mindennapi életben, alkalmainkban, de divat a halmozás, divat a maxi és a mini, divatosak a természetes anyagok, és mindenkori divat a kosztüm, mert attól üzletasszonynak néz ki az is, aki különben nem az...
Népit emlegetek, vidéki motívumokat. A ruha "historikuma" persze sosem áll meg egy percre sem, folyton alakulásban van, így lehet, a népi mindig találkozik a modernnel, különösen szép stílusban.
Mindenesetre egy színmûvésznôt mindig megcsodálok. Szép a versmondása, szép a ballada, de szép a ruha színe, formája, vonala...
Nemrég láttuk valahol Marosvásárhely képes útikalauzát, ezt az 1998-as évjelzetû, ám csak idén forgalmazott, kétnyelvû, szép kiadványt, melyet Marosvásárhely város tanácsa és polgármesteri hivatala adott ki, szerkesztôi Fülöp Mária, Angela Kovacs, Valentina Lucian és Aurel Trif. Kissé mulatságos a "szövegszerkesztôk" megjelölés, a szakma ugyanis egészen mást ért rajta, mint ami a felsorolt, köztiszteletben álló tudós kutatók igazi minôsége: Bónis Johanna, Alexandru Cistelecan, Ana Hancu, Pál-Antal Sándor és Spielmann Mihály ugyan foglalkozhat szövegszerkesztéssel is (megtanulható, mint minden), viszont a helyzet az, hogy ôk a városról szóló szövegeknek a szerzôi- szerkesztôi; ami ugye, még jereváni olvasatban is egészen más.
Mindenekelôtt a szövegekrôl. Pironkodva kell bevallanunk az örömöt: nem különbözik a román szöveg tartalma a magyarétól, pedig már kezdtük "megszokni" a félrehallásokat; kivétel: ahol ügyetlenül fordították magyarra a románt. (Van ilyen, pl. a 8. oldalon, a jobb hasábon.) Fodor Imre polgármesteri bevezetôjét követik a (szûk tér szabta) sommás ismertetôk; amit feltétlenül érdemes egy idegennek tudnia Marosvásárhelyrôl. Kiemelten idézzük Bónis Johanna szép mondatát a 12. oldalról: "A hely szelleme, ha megszólalna, bizonnyal a Voltaire-rel levelezô Teleki József nyelvén szólna, vagyis az egyetemes értékteremtô Európa nyelvén. Hiszen az értékteremtô szellem nem ismer nyelvi határokat, s minden üzenete ugyanazt a tanulságot hordozza Marosvásárhelyen, mint Bécsben vagy Párizsban. Ez a szellem honolt a Schola Particula, de a Sárospataktól elüldözött református kollégium és az 1754-ben Marosvásárhelyre telepített Királyi Tábla falai között is, és ez a szellem uralja Teleki Sámuel ritkaságok kincsestáraként világhírûvé lett könyvtárát, a Teleki tékát."
Ez a szellem manapság ugyan nem uralja megintlen (már? még?) a várost; de reménykedjünk.
A felvételeket a város jónevû fotómûvészei készítették, anyagi támogatást az Azomures, a Fuji, a Kodak cégek nyújtottak. Bálint Zsigmond, Both Gyula, Gheorghe Deac, Patrice Desnos, Haragos Zoltán, Incze István, Koncz János, Kucsera Jenô, Plájás István, Szegedi Ferenc, Tordai Ede, Török Gáspár. Sajnálatos módon a könyvbôl kifelejtik Kerekes Péter Pál nevét, holott valami hat felvétel az ô munkáját dicséri.
A mûvészeti szerkesztés, a dizájn a Vincze László érdeme.
Míg a szakma is meg nem szólal, siessünk elrebegni: mi bizony szívesen adnók vendégeink kezébe ezt az albumot, akár keletrôl, akár nyugat felôl érkezzenek. Még nagyobb volna a boldogságunk, ha kis angol, francia, német, spanyol nyelvû résumé is volna benne; de nincs, ennyi pénzért — holott sokan drágállják — nem lehet mindent. Maradjunk annyiban, hogy örvendetesen szaporodik a városunkról szóló kiadványok sora, s ha kiegészítjük a 104. oldalon lévô könyvészeti jegyzéket a magunkéval, talán kedvet csináltunk látogatóinknak arra, hogy esetleg behatóbban is tanulmányozzák a Bolyaiak városának történetét, megismerjék utcáit, épületeit, nevezetességeit, jelentôs személyiségeit.
Egyébként pedig szép emlék, kedves szuvenír a Târgu—Mures — Marosvásáhely 1998 (Ghid fotografic — Képes útikalauz), mely a polgármesteri hivatal boltjában talán még kapható. Olyan, amire azt mondjuk kissé irigyen: ütné meg a lopás.
Sokat kell nyomni belôle, hogy olcsó legyen.
Marosvásárhelyen az 1934-40-es években összeforrott bokszcsapat tevékenykedett, s gyakran tapsolta meg a Tranzi szálló, a zsidó kultúrház és a Kultúrpalota nagytermében összegyûlt közönség a marosvásárhelyi ökölvívókat — emlékezik a 79 éves marosvásárhelyi Köpeczi Gyula, akinek pár barátja tagja volt a csapatnak. Kolozsvárról, Nagyváradról jött az ellenfél, de a Veress Sándor edzô keze alatt dolgozó Orbán Orbán, Kádár Gyula, Burján János, Auer Arnold, Szász Béla mindig jól szerepeltek. Sôt, a balkezes Boér Sándor 1939-ben, 22-23 évesen Észak-Erdély bajnoka lett. Azóta hosszú idô telt el, de a marosvásárhelyi ökölvívósport úttörôi megérdemlik, hogy emlékezzünk s emlékeztessünk rájuk.
Három világelsô címet nyert az USA-ban megrendezett ifjúsági súlyemelô világbajnokságon a marosvásárhelyi Szász Kálmán. A fiatal sportember szakításban új európai és világcsúcsot is beállított.
Eredményei alapján Szász Kálmán, aki jelenleg az ASA-nál súlyozik, a legszebb jövô elé néz, a romániai felnôtt súlyemelôsport nagy reménysége, akitôl jó teljesítményt várnak a sydneyi olimpián is, 2000-ben.
Marcel Iridon és Kovács János tanítványa a 69 kg-osok súlycsoportjában nevezett és lett szakításban, lökésben és összetettben is egyaránt elsô. Szakításban 147,5 kg-ot emelt, lökésben 177,5-et, összesített eredménye pedig 325 kg.
Az elmúlt hetekben Turnu Severinen, a Sportiskolák Klubjainak, valamint a 11-13 éves gyerekeknek szervezett országos versenyeken közel 250 ifjú úszó mérte össze tudását és gyorsaságát. A Stefanescu Sanda és Petelei Attila átal felkészített marosvásárhelyiek is jól szerepeltek. A legügyesebb a 11 éves Szekeres Andrea volt, aki a versenyekrôl nyolc elsô hellyel — mindkét versenyen 50 és 100 méter gyorson, 50 méter pillangón és ugyanannyi háton — és az országos bajnoki címmel érkezett haza. Ugyanakkor jó eredményeket ért el Farr Szabolcs, aki 50 méter gyorson II., 100 és 200 méter gyorson III. helyezett lett, Koos Evelin, aki 200 gyorson és 200 vegyesen másodikként, míg 100 gyorson és 200 vegyesen harmadikként állt a dobogóra. Ugyanakkor Csorbási János 200 méter mellen III. lett, míg a 13 éves fiúk csapata — Dandu, Nagy, Csorbási, Vlasiu — két harmadik helyet nyert 4x100 gyorson és 4x100 vegyesen. Both Tímea, Vasilescu Oana, Csorbási János, Sikó Tímea, valamint a 11 éves fiúk váltója — Moldovan, Csath, Halmágyi, Farr — IV-VIII. helyezettek lettek. A versenyeken való részvételt a sportolók szülei, valamint a Saifa Mim, a Comimpex Terra, a Deovex, a Lobava és a Cerinvest K ft.-k és Viorel Bubau támogatta.
A 2002-es, japán és dél-koreai közös rendezésû labdarúgó-világbajnokság kvalifikációján az európai 15. és az ázsiai 5. helyezett pótselejtezôt vív — erôsítette meg a korábbi, nemhivatalos híreket a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) Los Angeles-ben ülésezô végrehajtó bizottsága. A döntést az UEFA vb-nek még ellenjegyeznie kell.
A hírügynökségek szerdai jelentése szerint a három év múlva esedékes vb-n Európa 14, míg Ázsia 4 helyet kap automatikusan, és a két kontinens képviselôinek "ki-ki mérkôzésén" dôl el, hogy ez a létszám melyikük elônyére változik. A tavalyi franciaországi vb-n Európa 15, Ázsia 4 válogatottal volt jelen.
A FIFA 24 tagú végrehajtó bizottsága azért döntött a pótselejtezôrôl, mert Ázsia a vb- rendezôk — Japán és Koreai Köztársaság — jogán automatikusan két helyet lefoglal.
Csung Moon Jung, aki egyszemélyben elnöke az Ázsiai és a Dél-koreai Labdarúgó Szövetségnek, hangsúlyozta: ha az UEFA nem hagyja jóvá a FIFA határozatatait, akkor — mint már korábban is jelezték — elképzelhetônek tartja az ázsiai csapatok bojkottját.
Amennyiben Európa és Ázsia megegyezik a pótselejtezôrôl, akkor még tisztázni kell a rendezés feltételeit: mikor legyenek az összecsapások, melyik földrész képviselôje kezdjen pályaválasztóként és a játékvezetôk honnan érkezzenek.
Döntés született arról, hogy a 2006-os világbajnokság helyszínét az eredetileg tervezett idôponthoz képest négy hónappal késôbb, vagyis csak 2000. júliusában jelölik ki. Erre azért van szükség, mert az UEFA jövô júniusban tart kongresszust, s a FIFA hagyományosan csak az európai szövetség legfelsôbb szintû tanácskozása után határoz a vb helyszínérôl.
A 2006-os vb-rendezésre Anglia, Németország, a Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó és Brazília jelentkezett. A döntés elhalasztása miatt a kandidálók tíz nap haladékot kaptak: minden részletre kiterjedô pályázatukat július 31-e helyett augusztus 10-ig kell benyújtaniuk.
A FIFA hivatalosan felkérte hat regionális szövetségét, hogy vizsgálják meg: milyen hatása lenne, ha a 2002-es világbajnokság az eredetileg tervezettnél elôbb, azaz már május 23-én, vagy 25-én elkezdôdne.
Az idôpontmódosításra azért volna szükség, mert a Japánban, de fôleg Dél- Koreában június végén általában nagy esôzések vannak.
A változtatás igen érzékenyen érintené a tagállamok bajnokságát és a nemzetközi kupáküzdelmeket.
Ha valamelyik régió szövetsége nem értene egyet az idôpontmódosítással, akkor a FIFA szeptemberi végrehajtó bizottsági ülése mondja ki a végsô szót.
Öt perccel a lefújás elôtt, 1-0-ás brazil vezetésnél — mint arról a legfrissebb hírügynökségi összefoglalók beszámolnak — a sûrû köd miatt félbeszakadt a labdarúgó Copa America B-csoportjának befejezô fordulójában a Brazília-Chile mérkôzés.
A találkozó eleve tíz perc késéssel kezdôdött. A feszült hangulatú összecsapáson a címvédô brazilok Ronaldo 11-esbôl lôtt góljával szerezték meg a vezetést az elsô félidô 30. percében. A második játékrészben a chileiek is rúghattak egy büntetôt, de Pedro Gonzalez lövését Dida kivédte. A 80. percben köd ereszkedett a pályára és a játékvezetô a 85. percben félbeszakította a mérkôzést, miután már nem lehetett látni az oldalvonalakat. Öt perc várakozás után a bíró lefújta a találkozót.
A Dél-Amerikai Labdarúgó Szövetség (CSF) az összecsapást követô ülésén a pályán kialakult eredményt hagyta jóvá, a hiányzó öt percet nem kell lejátszani.
Brazília, Mexikó és Chile bejutott a negyeddöntôbe, ahol egy párosítás (Peru- Mexikó) már biztos.
A pitestiek méltányolják, hogy a francia Renault cég a Dacia üzem fô részvényese lett. Közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek egyedül ebben látják a lehetôségét annak, hogy a jövôben hazai gépjármûveket lehessen gyártani. A francia—román partnerség elsô évében csaknem 130 millió dollárra tehetô a beruházás, és a jármûvek minôségét javító szigorú programokat iktatnak be. Ezzel párhuzamosan beindítják az új technicizálási folyamatot, így 3—5 éven belül új típusú gépkocsikat gyártanak majd Pitesti-en.
Közös lónak nem mindig túros...
A magyar—román lótenyésztés jövôjérôl folytatott megbeszélést Boros Imre tárcanélküli miniszter, a Magyar Lótenyésztô és Lovassport Szövetség elnöke és Antal István János, a Román Állami Ménesek Rt. vezérigazgatója Budapesten. Terveik szerint már a közeljövôben létrehozzák a közös fedeztetô állomásokat, összehangolják a lótenyésztéssel kapcsolatos oktatási programokat, és közösen próbálják feljavítani és értékesíteni a genetikailag nagyon értékes állományt. Romániában 14 ménes és 5 méntelep foglalkozik minôségi lótenyésztéssel, és a több, mint 4.700 lóból álló törzsállomány része a román kincstári vagyonnak.
Teljes jogú tagságát kérte a Kárpátok Eurorégióba Kassa és Eperjes megye a nyíregyházi tanácskozáson. A lengyel, szlovák, ukrán, román és magyar határ menti térségek alkotta Eurorégió 26. ülésén Piotr Helinski ügyvezetô igazgató, valamint a munkabizottságok vezetôi számoltak be eddigi tevékenységükrôl. Értékelték azt az együttmûködési tervezetet, amely a Maas—Rajna Eurorégióval készült. Hargita és Suceava megyék felvétele is esedékes, ugyanakkor új elnöke és új ügyvezetô igazgatója lesz a szövetségnek. Júliustól Nyíregyháza lesz a szövetkezés új központja.
Újból eredeti funkciójának megfelelve várja a vendégeket a budavári Halászbástya egyik látványossága, a Schulek-lépcsô, ismertebb nevén Halász-, vagy jezsuita lépcsô, amelyet négy évig tartó felújítási munka után adtak át a nagyközönségnek kedden. A Mátyás-templomhoz vezetô díszlépcsôsort Schulek Frigyes tervezte, a neogótikus folyosókból és díszes tornyokból álló építészeti együttes 1899 és 1905 között készült el. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott, majd az ötvenes években átmenetileg rekonstruálták. Felújítása 1995-ben kezdôdött el igazán. A lépcsôsor nem csupán esztétikai szempontból fontos, hanem az egész Halászbástya statikáját meghatározza. A felújítás folyamán olyan címerre bukkantak a homlokzaton, amelyrôl eddig nem tudtak,. Ezt is fel fogják újítani.
Százötven éve kilenc honvédtábornok tette le a fegyvert az oroszok elôtt Gyulán, ezek átadták ôket az osztrákoknak, ügyük kivégzéssel zárult Aradon. A gyulai Árpád utcában állt Török Ignác vértanú emléktáblája. Ezt a közelmúltban ismeretlen garázdák leverték és összezúzták. A gyulaiak az elmúlt évtizedekben valamennyi onnan Aradra hurcolt vértanúnak emléktáblát állítottak azoknak a házaknak a falán, amelyekben utoljára laktak. A Török Ignác-emléktábla helyett az önkormányzat újat állít, ezt augusztus 22-én emlékünnepség keretében leplezik le.
Észak-Carolinától fel Connecticutig, a Washingtont, Philadelphiát, New Yorkot beterítô sávban hôriadót fújtak: a lapokban, a rádió- és tévéadásokban arra figyelmeztetik az embereket, hogy lehetôleg ne tartózkodjanak a szabadban, inkább húzódjanak léghûtött helyiségbe — az amerikai lakások 76 százalékában van légkondicionálás. Másutt locsolófejeket szereltetett fel a hatóság az utcai vízcsapokra, hogy a hôségtôl lihegôk enyhítsék szenvedésüket. Mivel a relatív páratartalom ezekben a napokban csaknem 100 százalékos, a hôindex is 44 fok körül van, ez pedig a New Yorkhoz hasonló városok szennyezett levegôjével párosulva pokollá teszi az életet, elviselhetetlen. Az Egyesült Államoknak ezen a vidékén nem ritka a júliusi hôcsúcs, ezért van az, hogy a szakemberek nem is a hôfokot számolják, hanem a hôindexet, amely a levegô páratartalmát is figyelembe véve pontosabban fejezi ki a tényleges hôérzetet.
Még több vidéki hír, tudósítás
Az MTV ügyvezetô elnöke szerint jelenlegi formájában nem versenyképes a magyar közszolgálati televízió. Legfontosabb tennivaló: év végéig megszabadulni a 11 milliárd forintra rúgó adóssághalmaztól, ez azért is halaszthatatlan, mivel a mûsorkészítôk közül többen hónapok óta nem kapták meg pénzüket. Hamarosan létszámleépítés lesz, mintegy ezer embert mozdítanak el, de a regionális szerkesztôségek a helyükön maradnak. A vidéki stúdióhálózatok évente ezer órányi anyaggal járulnak hozzá a két csatorna mintegy 14 ezer órányi mûsorához. E törekvés jegyében Szabó László Zsolt elnök közvetlen irányítása alá rendelte a regionális fôszerkesztôséget.
Hillary Clinton bejelentette: kampánybizottságot szervezett, és ezzel megtette az elsô lépést afelé, hogy hivatalosan is közölje, a jövô évi választáson indul New York állam megüresedô szenátori helyéért. Ezzel az Államok történetében ô lesz az elsô First Lady, aki férje megbízatása idején választott tisztségért harcba száll. New York államot a szenátusában jelenleg a 72 éves demokrata Daniel Patrick képviseli. Hillary ellenfele a mostani fôpolgármester, a republikánus Rudolph Giuliani lesz, aki már két alkalommal volt polgármester, harmadszor nem választható, de a szenátorságra 44 százalék az esélye a Hillary 46 százalékával szemben.
A hétfôn balsikerrel felbocsátott orosz Proton- rakéta egy 80 tonnás darabja zuhant le tíz kilométerre a kazahsztáni Szalamalkol várostól. A becsapódás helyén sztyeppetûz keletkezett. Bizottságot állítottak fel, ez pedig hírzárlatot rendelt el.
Az elmúlt hetekben a Szlovákiát elhagyó és Finnországtól politikai menedékjogot kérô cigányok száma 900 és ezer között van. Rudolf Schuster szlovák államfô elismerte: a szlovákiai romák kivándorlása Finnországba szervezett módon történt. Egy szlovák lap szerint a több száz roma kiutaztatása egy szervezett csoport mûve, amely gazdasági és politikai hasznot kíván húzni az akcióból. Az ugyanis ki van zárva, hogy a tömeges kivándorlás "véletlenül" jusson eszébe több roma családnak is.
A Maros Megyei Munkaerôelosztó és Fejlesztési Ügynökség statisztikái szerint a megyében 27.865 munkanélküli van. Ebbôl 20.570 személy részesül munkanélküli segélyben, 7295-en pedig semmiféle anyagi juttatást nem kapnak. A munkanélküliségi ráta 10 százalék. A hónap folyamán 50 személyt bocsátanak el a Prodcomplexbôl, 50-et a szászrégeni Ifettôl, 10-10-et a bátosi Agroindustriala Rt.-tôl és a ludasi Zöldség-Gyümölcs Rt.-tôl, 17-et a segesvári Nicovalától, 8-at a dicsôszentmártoni Gecsattól.
A megye munkaerôpiacán viszonylag elég sok munkahelyet kínálnak. 170 helyet ajánlanak textil szabó- varrók számára, 20-20 helyet asztalosok, illetve üzleti tanácsadók, 10 helyet biztosítási ügynökök, 3-3 helyet faipari mérnökök illetve mesterek, 4 helyet esztergályosok számára. A különbözô cégek munkahelyajánlatai a munkaerôelosztó ügynökségnél vannak kifüggesztve.
A Szovátai Polgármesteri Hivatal jogásza tájékoztatott, hogy július 15-tôl lép érvénybe, s a turisztikai idény végéig tart az az intézkedés, amelyet a helyi tanács hozott, miszerint azoknak, akik személygépkocsival a fürdôtelepre kívánnak behajtani, fizetniük kell. A díjak a következôk: 0-4 óra közötti tartózkodás 10.000 lej, 4-12 óra közötti tartózkodás 15.000 lej, 12-24 óra közötti tartózkodás 25.000 lej, 1-3 nap között 50.000 lej, 3-7 nap 75.000 lej, 7 nap fölött, maximum 18 napig 100.000 lej. A sorompót a Valcon Group Kft. szereli fel oda, ahol a telep fele vezetô út elágazik. A helyieknek, a Szovátán dolgozóknak, a rendôrségnek, valamint mentôsöknek nem kell fizetniük.
Kiterjesztik a rohammentôszolgálatot
Dr. Raed Arafat, a SMURD rohammentôszolgálat vezetôje közölte, hogy a közeljövôben gyûjtési akciót szerveznek Szászrégenben, azért, hogy a várost és környékét kiszolgáló rohammentôkocsit vásároljanak. Ugyanakkor Libánfalva, Görgényhodák és Görgényszentimre polgármestereinek kérésére a SMURD elsôsegélynyújtást biztosító mentôkocsit ad át marosvásárhelyi mentôparkjából.
Megkezdôdött a csángó gyerekek idei nyaraltatása, közölte Czellecz Jenô, az RMDSZ Csángó Bizottságának tagja. Július 6- án 54 gyerek érkezett Pusztinából a maroskeresztúri plébániára, illetve a marosszentgyörgyi plebániára és családokhoz. A gyerekek szállítási költségeit a megyei RMDSZ állja, míg az ellátásról és a taníttatásról a vendéglátók gondoskodnak: Demeter Kozma József és Baricz Lajos plébános, illetve az egyháztagok. A következô turnus július 19-én kezdôdik, ekkor lészpedi és klézsei gyerekeket hoznak el a szászrégeni plébániára és az erdôcsinádi református ifjúsági központba.
Balavásár községben a legégetôbb tennivaló két híd újjáépítése, amelyeket a tavalyi, illetve idei árvizek tettek használhatatlanná — közölte Kovács Károly polgármester. A szénaverôsi híd újjáépítésére egymilliárd, az Egrestô és Fületelke közötti híd helyreállítására kb. 500 millió lejre lenne szükség. A polgármesteri hivatal nem rendelkezik ezzel a pénzösszeggel, de ígéretet kapott arra a megyei tanácstól, hogy a költségvetés kiigazításakor e két beruházást is figyelembe veszik, s kiutalják a szükséges pénzösszegeket.
Ma függesztik ki az érettségi eredményeket, holnap a vizsgaközpontokban fogadják az esetleges óvásokat, míg 10-én a tanfelügyelôségen újrajavítják azokat a dolgozatokat, amelyeket felülbírálás végett a tanfelügyelôségre küldenek fel — közölte Dónáth Árpád fôtanfelügyelô- helyettes. Az idei érettségi vizsgára a megyében 4315-en iratkoztak be, az utolsó vizsgára 4015-en jelentkeztek. A többi a szóbeli vizsgákon lemorzsolódott, vagy más okokból nem jelent meg.
Július 17-én, szombaton 11 órakor Fintaházán kopjafát avatnak a helyi református templom mellett. Az emlékmûvet Kányádi Derzsi Albert emlékének állíttatják, aki 47 évet tanított a faluban, s 15 saját gyereket nevelt fel. Az avatóünnepségen Raab Vilmos református lelkész tart istentiszteletet, amelyen jelen lesznek a jeles tanító leszármazottai.
A sacheni (Németország) Fiatal Természetbarátok Szövetsége és az Outward Bound Romania Társaság az Ifjúságért idén augusztus 16-30. között ifjúsági cseretábort szervez Drezdában és környékén. A programból: ökológiai és csoportdinamikai tevékenységek, emlékmûvek meglátogatása, élménypedagógiai tevékenységek, ifjúsági munkával foglalkozó képviselôkkel való találkozás, játék, spsort, szórakozás. 15-25 év közötti fiatalok jelentkezését várják. A részvételi díj 350 DM, amelyben benne van a szállítási, szállás, vízum, étkezési stb. költség is. Iratkozás és bôvebb tájékoztatás a szervezet székhelyén: Marosvásárhely, Rózsák tere 55 szám, Tel. 210.905, e-mail: office @ outwardbound.ro - naponta 8,30-15,30 óra között.
E hónaptól kezôdôen a Román Posta új szolgáltatást vezetett be ügyfelei számára, közölte a marosvásárhelyi területi postahivatal. A marosvásárhelyi 1-es postahivatalban — Forradalom utca 2. szám — nemzetközi repülôjáratokra helyet jegyeznek elô és jegyeket bocsátanak ki. Bôvebb felvilágosítással a 213.386 és 214.646-os telefonszámokon szolgálnak.
A marosvásárhelyi Petru Maior egyetem végzôsei július 9-én, pénteken, fél tíz órakor tartják utolsó órájukat. Fél tizenegykor kezdôdik a tulajdonképpeni ballagás, amikor a diákok a Kultúrpalotába mennek, ahol 11 órától kezdôdik az ünnepi évzáró, közölte dr. Vasile Bolos rektor egyetemi tanár.
Ma délután 3 órakor szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba) jogi tanácsadót tartunk. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatban, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Copyright © Népújság - 1999