LI. évfolyam 153. (14205)

1999. július 5. hetfô

Markó Béla a TVR1- en

Markó Béla kedden 23.30 órától részt vesz a román közszolgálati televízió (TVR1) "Csúcstalálkozó" (Intîlnire la vârf) címû adásában. Az RMDSZ szövetségi elnöke Carmen Bendovschival fog beszélgetni az elmúlt parlamenti ülésszak eredményeirôl és nehézségeirôl, az RMDSZ kormányzati szerepérôl és a szövetség legutóbbi megvalósításairól a kisebbségvédelem terén.

Bolyai Egyetemre emlékeztek

A kolozsvári Ferenc József Tudományegytem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulója alkalmából több mint száz egykori diák és tanár részvételével emlékülést tartottak szombaton, Budapesten.

A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete által szervezett, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen megtartott rendezvényen Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti és etnikai kisebbségek fôosztályának vezetôje hangsúlyozta: a Fidesz vezette kormány azonos fontosságú kérdésként tartja számon az ország európai uniós csatlakozását, a szomszédos országokkal fenntartott jó kapcsolatot és a határon túli magyarság helyzetét.

Hozzátette: miközben az uniós csatlakozáson munkálkodik az ország, támogatja a szomszédos államok ilyen irányú törekvéseit is, mert ez sokat javíthat a határon túli magyarok helyzetén.

A Renault megvette a Daciát

Majd két és fél évi tárgyalások után a francia Renault társaság megvásárolta a Dacia-Pitesti autógyár részvényeinek 51 százalékát. A vételi szerzôdés összértéke 270 millió dollár.

A pénteken aláírt szerzôdés értelmében a Renault 50 millió dollárt fizet az állami tulajdonos, az Állami Vagyonalap (FPS) tulajdonában volt 51 százalékos részvénycsomagért. A Dacia privatizálásának tavaly októberi hivatalos meghirdetésekor a FPS mintegy 135 millió dollárt kért a részvényekért.

A Renault kötelezte magát, hogy egy éven belül 68,4 millió dollárral emeli a Dacia társasági tôkéjét. Az autógyár jelenlegi társasági tôkéje 684 milliárd lej, amellyel szemben 688 milliárd lej adósság áll.

A Dacia jelenlegi legfontosabb értéke az, hogy biztosan uralja a román autópiac majdnem 70 százalékát. Termelése az elmúlt években folyamatosan növekedett, az 1998-ban gyártott 106 341 gépkocsi rekordot jelentett a gyár 21 éves történetében.

A Reanult azt igéri, hogy egy év múlva olyan új olcsó modellel jelenik meg, amely a hazai vásárlók számára megfizethetô lesz, s egyben versenyképesnek bizonyul a célba vett fejlôdô országokbeli piacokon is.

A Dacia 1968-ban kezdte meg termelését, éppen a Renault-val kötött licenszszerzôdés alapján. A francia fél 1979-ig folytatta az együttmûködést, ezt követôen a román autógyár húsz év alatt nyolc új, teljesen saját fejlesztésû modellt dobott piacra.

Az újabb együttmûködésrôl már 1997 elején megkezdôdtek a tapogatódzó tárgyalások a francia és a román fél között. A Dacia megvételére vonatkozó komoly szándékát 1998 júliusában jelentette be a Renault. A privatizációs tendert 1998 októberében írták ki. A francia társaság mellett érdeklôdött a Daewoo és a Volkswagen is, de ajánlatot végül csak a Reanult tett.

A román kormány komoly pénzügyi könnyítéseket igért a francia társaságnak. Emiatt azonban vitába keveredett a Nemzetközi Valutalappal (IMF), s így bár a vételi szándékról szóló memorandumot 1998 decemberében kötötték, a szerzôdés aláírása jó fél évvel késôbb történhetett meg.

A bukaresti amerikai nagykövetet bírálja a Cotidianul

"A kommunizmus sokkal rombolóbb volt, mint másutt"

Rendkívül heves támadást intézett a Cotidianul címû napilap szombati számában az Egyesült Államok bukaresti nagykövete ellen, mert a diplomata egy amerikai újságban közölt cikkében azt írta: Románia többetnikumú állam, ahol többetnikumú demokrácia van.

A lap szerint James Rosapepe amerikai nagykövet megállapítása "leginkább a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azon követelésére hasonlít, amely szerint le kell mondani a nemzetállam elavult koncepciójáról". A Cotidianul úgy látja, hogy a "többetnikumú" szótól csak egyetlen lépés a többnemzetiségû" kifejezés és ez "rendkívül súlyos dolog".

Az újság nemzetféltô haragját az amerikai nagykövetnek a The Washington Times címû lapban megjelent írása váltotta ki. Cikkében James Rosapepe megállapította: a többetnikumú román állam jelentôs haladást ért el azoknak a kérdéseknek a megoldásában, amely kérdések egyes, Romániával szomszédos országokban konfliktusokat és szörnyûségeket okoznak.

A nagykövet emlékeztetett arra, hogy Romániában 18 nemzeti kisebbség él, ezek közül a legnépesebb a magyar. "Románia olyan ország, ahol a demokrácia alig tízesztendôs és itt a kommunizmus négy évtizede sokkal rombolóbb volt, mint másutt. Olyan ország, ahol bizonyos szélsôségesekkel és demagógokkal még találkozni lehet."

A mai Románia azonban demokratikus társadalmat épít, amely erôfeszítéseket tesz a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért - folytatta a nagykövet.

Visszautalva az 1990-es marosvásárhelyi eseményekre, azt írta, hogy 1990-ben "a Milosevic-típusú volt kommunisták" etnikai válságot próbáltak kirobbantani a városban, ahol hat ember halálát okozta a kiprovokált erôszak. Ugyanakkor az ellenségeskedések kiterjedése helyett a két nemzeti közösség vezetôi — európai és amerikai támogatással — fokozatosan eljutottak a kölcsönös megértésig — írta az amerikai nagykövet.

— Románia természetesen nem mentes a gondoktól: léteznek etnikai és vallási ellentétek, problémát jelent a magyar egyetem ügye, a kétnyelvû feliratok ügye azokban a helységekben, ahol többséget alkot valamely nemzeti kisebbség. Problémát jelent a görögkatolikustól, zsidóktól és protestánsoktól elkobzott templomok, iskolák kérdése, a cigányokkal szembeni diszkrimáció. "Romániában azonban, Milosevic Szerbiájától eltérôen, ezeket a kérdéseket a sajtóban, a parlamentben, a választási kampányok során vitatják meg az érvek fegyverével és nem a fegyverek érvével — mint arra Clinton elnök is utalt" — hangsúlyozta cikkében az amerikai nagykövet.

Traian Basescu a Valutaalappal kötendô megállapodásról

Romániának sokkal inkább a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás szükséges, semmint az IMF-tôl várt készenléti hitel — jelentette ki Traian Basescu közlekedési miniszter pártja, a Demokrata Párt hétvégi tanácskozásán.

A miniszter az optimista kijelentést azzal magyarázta, hogy Románia az IMF megállapodás hiányában is teljesíteni tudta a külföldi adósság utáni idén esedékes törlesztésék döntô részét. "Ez azt jelenti, hogy teljesen új alapokon tárgyalhatunk az IMF-fel, akár bárki mással" — szögezte le Basescu.

— Románia jelenleg már nem függ az IMF-tôl. A gond csak az, hogy a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodástól függ a Világbankkal letárgyalt hitel folyosításának megkezdése — folytatta a miniszter.

Basescu szerint azonban már annak sincs olyan nagy jelentôsége, hogy megkapja-e a hitelt a két nemzetközi pénzintézettôl, mint amilyen fontos az az év elején volt. Basescu szerint ez annak köszönhetô, hogy javulni kezdett az ország kereskedelmi mérlege, az ipar átszervezése pedig nem jelent akkora terhet az idén a költségvetés számára, mint tavaly.

"A belsô költségek terhe könnyebbé vált, s ezért a kormánynak lehetôsége nyílik arra, hogy alternatívákat keressen az IMF kölcsönével szemben" — szögezte le a miniszter, hozzátéve azt, hogy amennyiben Románia csak a megállapodás aláírását szorgalmazza, de hitelt nem kér az IMF-tôl, akkor a Nemzetközi Valutaalap nem szabhatja feltételként a külföldi nagyberuházóknak igért pénzügyi könnyítések felfüggesztését.

Románia lassan másfél éve tárgyal egy új készenléti hitelrôl Romániával. Bár a szándéknyilatkozat aláírásáig eljutottak, az IMF vezetése még hozzá sem kezdett a kilátásban helyezett 485 millió dollárnyi hitel megtárgyalásához, mert Románia eddig nem teljesített minden feltételt. Ezek között szerepelt az is, hogy Románia vegyen fel a külföldi pénzpiacokon 350 millió dollár kölcsönt. Bukarest valamivel több mint 100 millió dollár kölcsönrôl már megegyezést kötött az országban mûködô külföldi bankok egy csoportjával. Basescu kijelentésével egyidôben pedig Radu Vasile miniszterelnök és Decebal Traian Remes pénzügyminiszter örömmel közölte: hamarosan aláírnak egy megállapodást a Credit Suisse First Boston bankkal mintegy 200 millió dollárnyi kölcsönrôl.

Nostradamus és a világvége

Félelmetes király ereszkedik le az égbôl

Kereken fél év van még hátra az ezredfordulóig, de lehet, hogy "elmarad". Legalábbis a középkori orvos, csillagász és jövendômondó, Michel Nostradamus (1503-1566) követôi szerint, akik komolyan aggódnak egyik jóslata miatt. Ebben a négysorosban — amely egyike a konkrét idôpontmegjelölést tartalmazó jövendöléseknek — Nostradamus azt jósolja, hogy az 1999-es esztendô hetedik hónapjában félelmetes király ereszkedik le az égbôl.... elôtte és utána Mars boldogan uralkodik. A született pesszimisták ebbôl arra következtetnek, hogy idén júliusban bekövetkezik a világvége.

Elmar Gruber müncheni pszichológus és Nostradamus- szakértô ellenben úgy véli, hogy a középkori tudós "a félelmetes király" kifejezésen az 1999. augusztus 11-én Közép- Európában megfigyelhetô teljes napfogyatkozást értette — egy olyan eseményt, amely mindig nagy félelmet keltett a reneszánsz emberben. A Nostradamus korában még érvényben volt Julianus-naptár szerint pedig a teljes napfogyatkozás 1999. július 29-re esne. Nostradamus, a középkori csillagász mindenképpen abban a helyzetben volt, hogy 450 évre elôre kiszámíthatta a teljes napfogyatkozást.

Bernd Harder rossdorfi tudós rámutatott, hogy Nostradamus négysorosának értelmezése a különbözô ezoterikus sajtótermékekben a földönkívüli hatalomtól egy üstökös becsapódásán át egészen a harmadik világháború kitöréséig igen széles skálát ölel fel. Harder megkísérelte, hogy saját fegyverükkel gyôzze le a különbözô értelmezések szerzôit. A Skeptiker címû folyóirat legújabb számában felhívta a figyelmet arra, hogy mivel Nostradamus jóslatai egészen a 3797-ik esztendôig szólnak, akkor 1999-ben feltehetôen mégsem lesz vége a világnak...

Eddig is elôfordult, hogy "nem jött be" minden. Egy német szerzô Nostradamus beható tanulmányozása után arra a felismerésre jutott, hogy a jövendômondó 1990. augusztus 5-re "Európa ellen irányuló pusztító nukleáris támadást" jósolt. A meg nem nevezett szerzô erre páni félelmében igyekezett másodpercnyi pontossággal kiszámítani a katasztrófa bekövetkeztét, hogy írását a lehetô legyorsabban kiadhassa és így figyelmeztethesse az emberiséget.

Elmar Gruber végül rámutatott: nem zárható ki ugyan, hogy Nostradamus paranormális képességekkel rendelkezett, de még a legtehetségesebb jövendômondók esetében is csak igen ritkán valósulnak meg a jóslatok — s akkor is csak töredékükben. Szélsôséges példájával állunk szemben annak, hogy hová vezet egy szöveg prófétai igazságként történô feltétlen elfogadása, miként keletkezik az egyén félelme és miként jön létre a kollektív rettegés - idézte Grubert a DPA.

Táborzáró Mezôpanitban

Mese a Sikó-hegyrôl, tornácokról és kövekrôl...

Lokodi Imre

Jellemzô és természetes: a vidéki ember munkájának lehetôleg friss gyümölcsét teszi kosárba, ha alkalomadtán vendég zörget be portájára. Így van ez Mezôpanitban is, így volt ez egy kerek hétig, így volt szombat délután a paniti képzômûvész-tábor záróünnepségén. Csakhogy a hagyományos paniti vendégszeretet mellett, a szokásostól eltérôen, a kiállított festmények láttán érthetetlen kis furcsaságra döbbent a helybéli ember, s szólta is ki száján: nahát, vannak szebb házak is Panitban... Persze, jogos az egyszerû ember csendes kifogása, hiszen ô kemény munkával, keresi élete értelmét, földet mûvel, divatosabbnál divatosabb házat épít, néhol palotát, s ha arra vállalkozik valaki, hogy képes krónikát hagyjon az utókornak, tegye, de ne vigye senki hírül a világba Mezôpanit — ez esetben — elszórt építészeti ósdiságait...

Mert hát mirôl van szó? Arról, hogy a mûvészek kizárólag a régi tornácokat, köveket, galambdúcos kapukat lelték fel hirtelen a faluban, a méregzöld kukoricaföldek helyett a búbján és tarkóján kopár Sikó-hegy ragadt vászonra, szóval minden a múlt meséje... Lehet-e építeni arra mûvészileg valamit? Lehet, végül is megérti az atyafi a múlt üzenetét. Miként Pitó Antal lelkész a záróûnnepségen fogalmazott: a tornácos házak és filegóriák nélkül nem lenne Mezôpanit az, ami, az árnyékba szorult emlékek létünk bizonyítékai, azokhoz bizony a paniti embernek van tagadhatatlan kötôdése. Ott — tegyük hozzá mi —, ahol a lányocskák még ma is, szombat délután sajátos ceremóniával gyûlnek menyasszonylesôre.

Nos, a mezôpaniti Ifjúsági Házban állandó tárlat nyílt szombaton a képzômûvészek munkáiból. A kezdet jól sikerült — vonta meg a mérleget Molnár Dénes grafikus és bemutatta az alkotókat. Képet festett, adományozott a Paniti Ifjúsági Háznak (végsô soron a közösségnek): Bartha Béla (Dicsôszentmárton), Czirjék Lajos (Marosvásárhely), Egyed Tibor (Marosludas), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Muresan Gheorghe (Marosvásárhely), Várhelyi Imola (Nagybánya). Kucsera Jenô fotómûvész riportfelvételeibôl állított ki.

A tárlatra képet küldött Kuti Dénes (Szováta), Kedei Zoltán (Marosvásárhely), Mattis Teutsch Waldemár (Brassó), Kusztos Endre (Szováta), Jakabházi Sándor (Nagyszeben), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Hervai Katalin (Sepsiszentgyörgy), Kiss Gellért Gyôzô (Marosvásárhely), Molnár Krisztina (Temesvár), Suba László (Torda), Molnár D. Dénes (Déva), Sulea Ioan (Marosvásárhely) és Salamon Árpád (Szlovénia).

A táborzáró tárlatnyitón a helybéli fiatalok, Ruja Rozália tanítványai, valamint a református egyház ifjúsági kórusa vallásos és világi dalokat énekelt.

Az alkotótáborról katalógus is készült. Mindent egybevetve, a mûvészek szerint szép és tartalmas volt az egyhetes paniti tartózkodás, azt mondják, folytatást érdemel, terveznek is jövôre, népesebb részvétellel, nemzetközi táborozást.

Megyei értékpiac

Új, hetente jelentkezô rovatot indít a mai számban lapunk. Megyénk vállalatainak részvénypiacát követhetik nyomon az érdeklôdôk. A rovat elsôsorban azoknak a kisrészvényeseknek szól, akik a tömegprivatizáció során néhány értékpapírhoz jutottak különbözô vállalatoknál, s szeretnék tudni, hogy a piacon épp mennyit fizetnek értékpapírjukért.

Megyénkben összesen négy tôzsdén jegyzett vállalat van, az Azomures, a Mopan, a segesvári VES és a dicsôszentmártoni Carbidfox. További 164 vállalatot jegyeznek a tôzsdén kívüli, ún. RASDAQ-piacon. Országunkban a részvénypiac azonban még nagyon gyerekcipôben jár, a tôzsdén nem tolonganak a spekulánsok, a RASDAQ-piacon az adásvételek viszonylag ritkák, vannak olyan vállalatok, amelyeknek a részvényeit napokig, néha hetekig nem vásárolják. Az alábbi táblázatokban közölt adatokat ezért jó óvatosan kezelni. Adnak ugyan egy támpontot egy adott részvény értékét illetôen, de nem árt, ha tudjuk, hogy egy ilyen gyenge piacon az erôs pénzügyi háttérrel rendelkezô spekulánsok mindent nagyon könnyen a feje tetejére állíthatnak, teljesen függetlenül a vállalat tényleges gazdasági helyzetétôl. Ezért, ha részvényt akarunk eladni vagy netán vásárolni, feltétlenül kérdezzük meg egy brókercég szakembereinek a véleményét. A múlt heti részvényforgalmat, illetve a részvények piaci értékét a táblázatok tükrözik. Csak azokat a vállalatokat tüntettük fel, amelyeknek adták- vették a papírjait, a további 137 hiányzik az összeállításból.

A Maros megyei, tôzsdén jegyzett vállalatok értékpapírforgalma 1999. jún. 28. — júl. 2. között

Kód Jegyzett részvények száma Nyitási érték Maximális érték Minimálix érték Zárási érték A napi súlypontozott átlagértékek középarányosa

Azomures AZO 1069820 730 750 660 730 695,5280

Mopan MPN 7571 750 760 710 750 748,7024

Carbidfox CRB 121436 320 400 300 330 358,7948

Megj: A segesvári VES részvényeit alaptôke- emelés miatt a hét folyamán nem lehetett tranzakcionálni.

A RASDAQ tôzsdén kívüli értékpapírpiacon jegyzett Maros megyei vállalatok értékpapírforgalma 1999. jún. 28. — júl. 2. között

Ügyletek száma Tranzakcionált részvények száma Minimális érték Maximális érték Átlagos érték Zárási érték Az elôzô átlagos érték Értékvariáció (%)

Aesculap 5 13791 700 730 702,47 730 975,19 -28,21

Agromec Mezôzáh 1 3014 300 300 300 300 300 0,00

Agromec Szászrégen 1 1400 750 750 750 750 700 7,14

Alcomur 1 1232 170 170 170 170 170 0,00

Armedica 12 14538 1000 1000 1000 1000 1000 0,00

CARS 1 188 1400 1400 1400 1400 1400 0,00

Comal Perla 6 340000 300 300 300 300 300 0,00

Concordia 1 2614 10500 10500 10500 10500 10500 0,00

Holding Ép. Társ. 7 7798 1400 3000 1794,84 1400 1500 19,32

ILEFOR 1 4159 180 180 180 180 200 -10,00

Ind. Loc. Pres. 1 16481 950 950 950 950 950 0,00

ISECO 1 78 2000 2000 2000 2000 2000 0,00

Grosaliment 4 839 13000 14000 13523,24 14000 13000 4,02

Legume-Fructe 1 78 4600 4600 4600 4600 4600 0,00

Pajimur 1 14613 500 500 500 500 1000 -50,00

Prodcomplex 1 120 6500 6500 6500 6500 6200 4,84

Reghin Mic 1 453 600 600 600 600 510 17,65

Remat 1 645 900 900 900 900 900 0,00

Romvelo 2 278 3500 3500 3500 3500 3200 9,38

SOCOT 4 347 2400 2500 2466,67 2500 2300 8,62

Silva 1 100 150000 150000 150000 150000 217000 -30,88

Szovátai Fürdôv. 9 1392 12500 14000 13324,9 14000 13500 - 1,48

Târnava 2 6458 1400 1400 1400 1400 1500 -6,67

Tejfeld. Váll. 1 351 210 210 210 210 230 -8,70

Transilvania 3 2001 2000 1800 1900 1900 2022,33 -11,00

Unic 11 320362 680 680 680 680 680 0,00

ZAMUR 1 40 1000 1000 1000 1000 1000 0,00

Az adatokat a Goldring Brókerház bocsátotta lapunk rendelkezésére.

Amstel-est az Apolló klubban

Legalább egy hetet késett

Korondi Kinga

Hollandiában 1870. június 11-én Ernst de Peters, az alapító kétéves kisfia, elhelyezte a mai Amstelt gyártó gyár alapkövét. Azóta világszerte 90 országban kapható a különleges módszerrel, 8°C-on erjesztett sört. 1997-ben például 9,6 millió Hl volt az összesített eladásuk és ezzel elfoglalták az európai sörgyártók és forgalmazók között a második helyet, a Heineken mögött, amely korábban felvásárolta az Amstelt. Ez a mamutvállalat 1983-ban felvásárolta az 1856-ban alapított ír sörgyárat is, a Murphy’s-t, amely a Murphy’s Irish Stout és Murphy’s Irish Red söröket gyártja.

1992-tôl jelen van Magyarországon, 1996-tól pedig Romániában. Maros megyében tavaly nyáron kapta meg a San Vali Impex Kft. a forgalmazás jogát.

Azóta több kevesebb sikerrel igykezett kialakítani itt a felvevôpiacot. Az elért eredményekrôl és mindarról, ami az Amstel sörrel kapcsolatos, Stanislav Virgilt, a kft. igazgatóját kérdezzük szombat este, az Apolló klubban, a Marosvásárhelyen elsô ízben megszervezett Amstel-est keretében:

— Nem érzi úgy, hogy egy hetet késett ez a rendezvény, és inkább a Marosvásárhelyi Napok alatt lett volna a helye?

— Nem is egy, hanem három héttel ezelôtt, június 11-én kellett volna megszervezni, de most már így alakult. A Napokon nem találtunk fogadókészségre, a tavalyi sörfesztiválra meg csak belföldi sörgyártókat hívtak meg. Egyébként az Amstel nem is nagyon szorul rá a reklámra, hiszen a holland gyártók foci- szponzorizálások útján világszerte ismertté tették ezt a sörmárkát. Így mi most csak azt szeretnénk elérni, hogy a marosvásárhelyi fiatalok meg is kóstolják az Amstelt. Ez a sör itt Romániában a felsô középosztályt célozza meg, míg a Heineken a tehetôs fogyasztókat igyekszik megfogni. Elismerem, hogy mindkét sör drágább sok más, belföldön gyártott sörnél, de cserében megfelelô minôséget nyújtunk.

— Sikeresnek érzi-e saját cégének a munkáját Maros megyében?

— A Maros megyei eladások az országoshoz viszonyítva átlagosnak mondhatók, persze nem haladják meg a bukaresti vagy Temes megyei szintet, viszont sok környezô megyét magunk mögött tudhatunk. Havi eladásaink általában 120 doboz Amstel és 4 hordó Heineken körül mozognak.

— Mi a mai est célja?

— Ha minél több sört fogyasztanának, hiszen ma kedvezményes áron vásárolhatták, ugyanakkor mindvégig szem elôtt tartjuk a cég elvét, miszerint elôször el kell adni a sört és csak utána kell a nyereségre gondolni.

Késés ide, késés oda, tény: a zsúfolásig telt Apolló klubban senkit nem érdekelt, hogy a rendezvény illeszkedik-e vagy sem a Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozatába. Annál inkább tolongtak, amikor a vetélkedôn feltett kérdésekre kellett megadni a helyes választ, és tucatnyi fiatal kapott kisebb nagyobb ajándékokat (sört, sörnyitót, pólót, sapkát, napernyôt, órát vagy éppenséggel pénzt). Akinek meg nem kedvezett a szerencse, az sem járt rosszul, hiszen kiváló hangulatú estben volt része, ahol semmiben sem volt hiány. Volt zene, tánc, hangulatfény, színpadi füst és persze nem utolsósorban jókedv bôven. A "bál" pedig hajnali öt óráig állt.

Folytatódik a Rhododendron Környezetvédô Egyesület

"Tiszta levegôt Marosvásárhelynek" kampánya

(bálint)

Olvasóink elôtt jól ismert az a huzavona, amely egyrészt a környezetvédelmi ügynökség, valamint a civil szféra részérôl a Rhododendron, másrészt az Azomures vegyipari vállalat között zajlik. A több éve tartó, személyeskedésektôl sem mentes vita új fázisába érkezett — tudtuk meg a Rhododendron Egyesület által szombaton szervezett sajtótájékoztatón, amelyen a közeljövôre tervezett környezetvédelmi hatástanulmány nyilvános vitájának fôpróbáját is megtartották.

A találkozóra, a sajtó képviselôin kívül, több civil szervezet képviselôjét is meghívták az országból. Jelen voltak Galac, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Piatra Neamt, Brassó s több bukaresti szervezet reprezentánsai. Néhány további központ meghívottai különbözô okok miatt ezúttal távol maradtak.

Ábrám Péter, a Rhododendron képviselôje ismertette az Azomuressel vívott "csata" eddigi állomásait, valamint az ügy jelenlegi állását. Ezek szerint a vállalat által megrendelt környezetvédelmi tanulmányra válaszul a civil szervezet egy ellentanulmányt készít, melyben bizonyítani fogja, hogy a környezetbe juttatott szennyezô anyagok igenis káros hatással vannak a városban élô emberekre, állatokra, növényzetre.

A megbeszélésen felszólalt Dienes Alexandru professzor, aki gyakorló klinikusként és az OGYE tanáraként szakmai betegségek vizsgálatával foglalkozik, Ramona Ureche egyetemi tanár az OGYE higiéniai tanszékérôl és Bedô Károly akadémikus, egyetemi tanár, aki szintén a higiénia terén végzett kutatásokat. Megtudhattuk, hogy bár ôk hárman eme területen városunk legilletékesebb szaktekintélyei, a környezetvédelmi hatástanulmány készítésekor ôket senki nem kérdezte meg. A három kutató ismertette vizsgálatainak eredményeit, s ezekbôl egyértelmûen kiderül, hogy a kutatás alatti idôszakokban — amelyek igaz, többnyire évekkel ezelôtt készültek — a kombinát környékén élô emberek, fôként a gyermekek, magasabb százalékban voltak kitéve légúti megbetegedéseknek.

Az Azomures egyébként a mai napig környezetvédelmi mûködési engedély nélkül üzemel. Ábrám Péter a Rhododendron sikerének könyvelte el, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt készítô bukaresti IPROCHIM-nak (vegyipari kutatóintézet) azt a munkatársát, aki a marosvásárhelyi vállalat környezetvédelmi mérlegét készítette, menesztették az intézetbôl, s hogy az Azomures kénytelen volt 1998. október 10-én egy egészségügyi kockázattanulmányt rendelni, amellyel implicite elismeri, hogy szennyezi a környezetét.

Ábrám Péter ismét határozottan hangsúlyozta, hogy egyes támadások ellenére, a szervezete nem az Azomures bezárását akarja, nem az itt dolgozók munkanélküliségre juttatása a célja, hanem az, hogy a vállalat az eddiginél több pénzt fordítson környezetvédelemre, hisz a szennyezésmentes, tiszta levegô valamennyi marosvásárhelyi érdeke.

Cseresznyevásár Marosvécsen

Simon Virág

Tegnap Marosvécsen "Isten tudja hányadszorra" megtartották a hagyományos cseresznyevásárt. A nagyközség központjában levô Csitkós- kertben a kereskedelmi társaságok, válalkozók, termelôk már csütörtökön kicölöpözték a helyüket, s a közkedvelt körhinták is megérkeztek. Szombaton estére hazaérkeztek az elszármazottak is. A délelôtti vásármegnyitón az egybegyûlteket Szabó Ádám helybéli polgármester köszöntötte, majd a rögtönzött színpadon az erdôszakáli, a szászrégeni kultúrház, a Silva sörgyár, a holtmarosi, erdôidecsi, kisidecsi, magyarói magyar és román népi tánccsoportok léptek fel, Zsigmond Erzsébet népdalokat énekelt. Mint a polgármester tájékoztatott, idén több mint száz kiállító nevezett be a vásárra, nemcsak a megyébôl, az ország több vidékérôl. Sajnos cseresznye csak 4-5 helyen volt, s míg a gyengébb kilóját 13 ezer lejért adták, a szebbjéért 18 ezer lejt is kértek. A szászrégeni viszonteladó a gyenge és immár leérett termésre hivatkozott, amikor az okokról érdeklôdtünk. A cseresznye hiányát kárpótolta a többi termék és szolgáltatás széles választéka. Hiszen az asztalokon a fonott és cseréptárgyaktól a legdivatosabb ruhákig minden volt. S aki elfáradt a nézelôdésben s vásárlásban, helyet foglalhatott a fák árnyékában felállított asztaloknál, s hideg sört vagy üdítôt, mititejt, kolbászt, flekkent fogyaszthatott. S ami a legfontosabb — s amiért évente érdemes megrendezni a vásárt —: sokaknak alkalom volt ez arra, hogy rég nem látott ismerôssel, gyermekkori baráttal, katonatárssal találkozzon.

"Bálintos" orvosok: test és lélek épségéért

Mezey Sarolta

A június 2-4. között Marosvásárhelyen zajló országos Bálint-szimpóziumon, amelyet a helyi szakemberek szerveztek dr. Gabos Grecu Iosif pszichiáter fôorvos vezetésével, jelen volt a csíkszeredai dr. Veress Albert, az országos egyesület elnöke. Tôle kérdeztük, mi is a Bálint egyesület, mi a mozgalom célja?

— A Bálint-mozgalom egyfajta pszichoterápiás tevékenység, de nem csak, önismereti tevékenység, de nem csak, diagnosztikai tevékenység, de nem csak, esetmegbeszélô, de nem csak és segítô csoport, de nem csak. A Bálint csoportok ötvözik a klasszikus pszichoanalitikus csoportok ismérveit, de elsôsorban a kollégát, tehát a pszichológust és orvost segítik, s ezzel közvetett módon a beteget. Bálint volt az elsô orvos, aki a pszichoanalitikus csoportokat megnyitotta a családorvosok elôtt. Bálint Mihály (1896-1970) magyarországi zsidó orvos volt, aki 1939-ben Angliába emigrált, ott dolgozta ki elméletét, s úgymond "piacra dobta" a pszichoanalitikusok által addig "elefántcsont-toronyban" végezett munkát. A csoportos tevékenység alkalmával a családorvos "hozza" a témát, egy-egy beteg esetét, s ezt az esetet beszélik meg azért, hogy az orvos ne csupán a páciens fizikai fájdalmaira, hanem lelki bántalmaira is koncentráljon, s mint testi-lelki egészet kezelje.

— Hogyan terjedt el nálunk a Bálint-mozgalom?

— Angliából indult, elôször homogén csoportban dolgoztak, ami azt jelenti, hogy pszichológusok, családorvosok együtt tartották a megbeszéléseket, aztán heterogén csoportok is létesültek, amelyek tagjai egészségügyi középkáderek, lelkészek, tanárok, mérnökök és diákok egyaránt. Nálunk 18 megyében létezik a mozgalom. Én voltam az, aki elsôként foglalkoztam ezzel a terápiás módszerrel, miután 1986-ban részt vettem egy Bálint- konferencián. Csíkszeredában 1988-ban titokban kezdtük a munkát, mert akkor még a pszichoterápiás tevékenység tiltva volt.

— Hogyan mérhetô le a Bálint-mozgalom gyakorlati haszna?

— Tapasztalataink szerint a "bálintos" orvosok sokkal közelebb állnak a beteghez, amely Hargita megyében akkor látszott meg, amikor családorvost kellett választani. Ha egy faluban vagy körzetben egy bálintos és egy nembálintos orvos között kellett választani, a bálintost választották, mert ô nemcsak a testet, hanem a lelket is gyógyítja. Az orvos és a beteg között ôszinte, nyitott kapcsolat alakult ki. A mozgalmat szeretnénk kiterjeszteni, csoportokat létesíteni betegek között is, hogy közös problémáikat beszéljék meg, s a csoporton belüli tapasztalatcsere, más gondjainak meghallgatása a sajátjaink átértékelôdését, súlyunknak könnyebbülését váltja majd ki.

Sport + 4 132. szám

Szerkesztette: Benedek István

Atlétika

Egy marosvásárhelyi a nemzetközi szupermaratonon

Ioan Paus

Nemrégiben egy nemzetközi hosszútávfutó versenyt szerveztek Szupermaraton '99 név alatt, 196,9 km-es távon. Az Arad—Békéscsaba közti távot oda- vissza kellett teljesíteni két nap alatt. Egy ilyen távú verseny rendkívüli erôfeszítés, amely hosszú távú felkészülést, nagyon figyelmesen összeállított edzésprogramot igényel. Ezen a csaknem ötszörös maratoni távú versenyen egy 27 éves marosvásárhelyi fiatalember is részt vett. Vasile Sabadean, az Elektromaros alkalmazottja, aki sporttevékenységérôl és a versenyrôl a következôket nyilatkozta:

— Szabadiban születtem, és nyolc és fél éves koromban kezdtem atlétizálni. A Gyulafehérvári MSK-nak, a Bukaresti Autobuzul-nak, majd ismét a gyulafehérvári klubnak voltam leigazolt sportolója, ezek mellett még a Temesvári Politehnicánál, a Târgu Jiu-i Pandurii-nál és a Craiovai Universitateánál is versenyeztem. 1993-ban országos bajnoki címet nyertem maratoni futásban, 1994-ben sikerült megnyernem a 100 kilométeres Bukarest — Omu csúcs — Babele csúcs — Bukarest futóversenyt. Idén másodikként értem célba egy szovátai futóversenyen és 9. helyet szereztem a budapesti Margitszigeten rendezett 10 kilométeres versenyen, amelyet májusban tartottak.

A Szupermaraton '99-en a nyolcadik helyen értem célba. Ezen a versenyen magyar, osztrák, görög és román futókkal versenyeztem, a mezônyben volt többek között két világbajnok is, a görög Yasim Yani és a magyar Bogár. A verseny mindkét napján jól rajtoltam. Az elsô negyven kilométeren vezettem a mezônyt és a második nap elsô tíz kilométerén is az élen voltam, de a világbajnokokkal nem tudtam tartani a lépést. Itt azt is el kell mondanom, hogy a versenyzôk nagy részének egész kisegítô csapat állt rendelkezésére, akik a frissítôpontoknál üdítôkkel, gyümölccsel látták el ôket. Én saját számlára versenyeztem, támogatóim nem voltak, így ilyen elônyökre nem számíthattam. Folytattam a versenyt, de a második napon, közel az össztáv 180. kilométeréhez, a kimerültség miatt összeestem. Szerencsémre gyors orvosi ellátásban részesültem, és tovább tudtam folytatni a versenyt, amelyet a magyar atléta nyert meg, görög ellenfele elôtt. Engem a balszerencsém a harmadik helytôl fosztott meg. A dobogós pozíció helyett, az elôbb említett kritikus pillanat miatt, csak a 8. helyen értem célba.

A versennyel egy idôben meghívást kaptam a Szupermaraton 2000 versenyre is. Ezt idén, az október 19. és 23. közötti idôszakban 352 kilométeres távon rendezik meg, öt napi szakaszra lebontva. Erre a nemzetközi versenyre különösen fel fogok készülni, hogy az élmezônyben végezhessek.

— Sok sikert!

"Szaunában is kell hogy eddzünk..."

Czimbalmos Ferenc-Attila

— interjú Gombos Attilával, volt világbajnok, többszörös országos bajnok wu- shuzóval —

Május 3-4-én Bukarestben került sor az országos wu- shu bajnokságra, melyen te meg bátyád, Csaba, újra elhódítottátok az országos bajnoki címet. Milyen volt a verseny számotokra?

— Valóban, bátyámmal aranyérmet szereztünk, én a 65 kg-os súlycsoportban, Csaba meg a +85 kg- os kategóriában, míg Poczó Zoltán a 70 kg-os kategóriában a pódium második fokára léphetett. Én a zsûri részérôl megkaptam a legtechnikásabb sportolónak járó díjat, míg Csaba a Fair Play-díjat hódította el.

Nekem a versenysúlycsoportom a 60 kg, de a 65 kg-os súlycsoportban versenyeztem, míg Csaba a 80 kg helyett a +85 kg-os kategóriában indult, hogy minél nehezebb legyen a verseny nekünk, hogy jobban tudjunk felkészülni a vb-re. Tudniillik minden eddigi ellenfelünk más kategóriában indult, hogy elkerüljenek minket, hogy könnyebb legyen nekik a verseny, de most kicsit melléfogtak.

A vb szeptemberben Hongkong-ban lesz. Oda eljutni nem kis dolog, persze ha lesz pénz...

— Hát igen, mint mindig, most is az anyagiakkal küszködünk, hiszen kevés cég segít minket, mint pl. a Paneuro Trading...

Sikerül-e kellôképpen felkészülnötök a vb-re?

— Naponta két edzést tartunk, délelôtt és délután. Közben járok ökölvívóedzésekre, birkózni és a Transervice fitnesstermébe súlyozni. Most egy országos versenyre készülünk, a Fekete-tenger Kupára, ezt Konstancán rendezik meg. Ez egy felkészítô verseny lesz a vb elôtt. Amellett nekem talán lesz egy kick box-meccsem augusztus végén Magyarországon.

Elmondanád, hogy mibôl is áll egyheti edzésprogramod?

— Hétfô reggel 10 km szaladás, délután technikai edzés, kedd délelôtt ökölvívóedzés, délután fitness- súlyozás, szerdán délelôtt szaladás és ökölvívás, délután wu-shu edzés, csütörtökön délelôtt szaladás, délután súlyozás, pénteken délelôtt szaladás és ökölvívás, délután wu-shu edzés, szombaton délelôtt külön edzés, technikai felkészülés és zsákolás.

Tudnál-e egy tippet mondani a vb-szerepléseddel kapcsolatosan?

— Nem. Mi reménykedünk, hogy jól fogunk szerepelni, mindent elkövetünk, hogy a maximumot nyújtsuk, de elôre semmit sem lehet tudni. Elôször is kemény "ellenfelünk" lesz az ázsiai meleg idô, ugyanis a vb ôsszel lesz, ennek dacára a hômérséklet 40 C fok körül lesz, ami azt jelenti, hogy mi szaunában is kell hogy eddzünk ahhoz hogy a nagy hôséget kibírjuk.

Mivel segít rajtatok a Román Whu-shu Szövetség?

— A szövetség állja az utat és a szállást, az élelemrôl mi magunk gondoskodunk.

A felkészüléssel kapcsolatban megemlíthetem, hogy jó lenne egy edzôtáborozás, de anyagiak hiánya miatt erre nem gondolhatunk. Mivel a mindennapi kenyeret is meg kell keresnünk, ezért kevés idônk marad a pihenésre, ami nagyon fontos lenne.

Egy világbajnokságon kik a legnagyobb ellenfelek?

— Hát az oroszok a legerôsebbek, a legambíciósabbak és a legelszántabbak. Tadzsikisztán, Örményország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán versenyzôivel minden sportolónak meggyûlik a baja.

Ballai Sándor érdemoklevelet kapott a sportminisztériumtól

"A román sport fejlesztésében játszott szerepéért"

Farczádi Attila

Érdemoklevelet kapott Ballai Sándor marosvásárhelyi szabadfogású birkózó. A diplomát június 3-án Crin Antonescu sportminiszter adta át a kiváló sportembernek.

"A román sport fejlesztésében játszott szerepéért" — olvasható az oklevélen, amely erkölcsi elismerése annak a munkának, amelynek Ballai annyi éven át részese volt. Pénzjutalmat ritkán kapott, gratulációt annál többet. — Nagyon megszoktam a meleg kézfogásokat; tudtam, többet hiába is várnék: nem kaphatok — mondja.

Pedig a karriere alapján bizton megérdemelné.

Kétszer volt bronzérmes ifjúsági Európa- bajnokságon, 1984-ben Lodzban (Lengyelország) és 1985-ben Olaszországban (Bologna). Országos bajnokságokról, nemzetközi versenyekrôl, köztük Balkán- bajnokságokról, a Barátság-versenyrôl összesen 46 érmet hozott, ebbôl 38 arany. Még felsorolni is sok, de azért néhányat számba veszünk: Bulgáriában második, Görögországban második, Jugoszláviában pedig harmadik — és ezek csak a Balkán-bajnokságokon elért eredményei. De ott van még ezenkívül a Barátság-verseny, amelyrôl azt meséli, a világ egyik legerôsebb sportrendezvénye volt akkoriban, ugyanis a szocialista államok birkózói vettek részt rajta, s ezek az országok akkoriban is nagyon sokat jelentettek a világ sportjában. — Tizenkét ország legjobbjai közül kellett kitûnnöm, szerintem sikerült — vélekedik Ballai. — Mongóliában egyszer elsô helyet nyertem, ezenkívül még két alkalommal hatodik lettem.

Ballai Sándor jelenleg az országos felnôtt nehézsúlyú bajnoki cím tartója, s vélhetôen nevez az idei bajnokságban is, hogy még egyszer — utoljára! (bár ki tudja?) — megvédje a múlt idényben szerzett aranyat. Simon László érdemes edzô szerint, aki egyike azoknak, akik közelrôl kísérték figyelemmel Ballai pályafutását, a dolog (mármint a visszavonulás) még meggondolandó. Amikor ezt mondja, ô és tanítványa összenéznek, s cinkosan mosolyognak. Mindenesetre, a legközelebbi verseny és egyben az újabb bizonyítási lehetôség a veterán világbajnokság alkalmával lesz, amit idén szeptember 2-a és 5-e között Bukarestben rendeznek meg. — A versenyzôk korcsoportokra osztva birkózhatnak, így a 35-40, a 41-45, 46-50, 51-55 és az 55 esztendôt már betöltöttek korosztályában. Sanyi a "legkisebbek" között birkózik majd, s érdekesség, hogy a versenyen jelen lesz Balló Ferenc is, városunk másik kiemelkedô sportolója, aki most 67 éves. Azt hiszem, az összes marosvásárhelyi sportbarát nevében mondhatom, hogy mindkettôjüktôl nagyon jó eredményt várunk — mondja Simon László. — Nehéz lesz — töpreng Ballai Sándor. — Bukarestben lesz a török Mamut Güclü is, aki pillanatnyilag olimpia-, Európa- és világbajnoki címtartó is.

Kortyolgatja a kávéját és közben a kezdetekre emlékezik. Hogy is volt? "...az apámmal mentünk a focimeccsre, s láttam egy nagy plakátot, rajta két birkózóval... azt írta rajta: a birkózás a jók és erôsek sportja... Azt mondtam magamban: miért ne?... Addig röplabdáztam, vízilabdáztam; nyurga gyerek voltam, 1,80 m magas, 65 kg... Eltanácsoltak... mit eltanácsoltak?; azt mondták, gyermek, nem akarom, hogy bajod legyen... aztán mégis ottragadtam..." Nehéz volt kitûnnie, mert akkoriban nagy volt a versengés a divíziós helyekért, de szívós munkával, kitartással sikerült. — Köszönöm minden edzômnek, akik megtûrtek, tanítottak, s olykor kicsit "terrorizáltak" is: Stefanescu Voicunak, Kósa Árpádnak, Bakó Györgynek, Ambrus Lajosnak és Simon Lászlónak, továbbá szponzoraimnak: a Ponderosának, az Eurocarnak, a Bar Imperialnak, a Leo vendéglônek, a Minion Marketnek, a High Life diszkónak, a Pizza Mixnek és a Crizantema vendéglônek — mondja Ballai.

És hogy mit hoz, mit hozhat a jövô? Jó szereplést a veterán vébén (mint említettük, ezt sokan elvárják), aztán a bajnoki cím megvédését Sepsiszentgyörgyön, novemberben, odébb pedig — ki tudja? Talán idôvel a nemrégiben szerzett edzôi oklevelét is hasznosítani tudja. Mindenesetre arra már ma elszánta magát: a tehetséges birkózókat lehetôségeihez mérten támogatni fogja.

A Romtelecom elfoglalta az Istenszékét

kk

A mindennapok felejtésének szándékával indultam el szombat reggel az Istenszékére. A tollforgató számára kivételes alkalomnak számít, amikor sikerül kilépnie a taposómalomból és lazítani tud. Élményeimrôl ezért nem akartam sem jegyzetet, sem élménybeszámolót írni. A történések persze nem igazodtak az én számításaimhoz. A felfele tartó út felénél találkoztunk az elsô turistával, majd a csúcsig egyre többel, akik közül soknak a kezében adó-vevô készülék volt, nyakukban pedig iránytû, kezükben speciális térkép. Ez módfelett gyanús volt, mivel a Kelemen-havasok nem hasonlítható sem a Fogarasihoz, sem a Retyezáthoz, ami az oda látogatók számát illeti, az adó- vevô készülék pedig turisták kezében igencsak ritka látvány. A rejtély akkor oldódott meg, amikor egyikkel közülük beszélgetésbe elegyedtem és az elsô néhány mondat után már azon vettem észre magam, hogy interjút készítek a Romtelecom Sportegyesületének tagjaival.

Mivel a szervezô Osváth Gyulával nem sikerült találkoznom, ezért az éppen utamba akadó versenyzôktôl és játékvezetôktôl igyekeztem információkat szerezni. Tôlük tudtam meg, hogy a hét végén az egyesület háromnapos, versennyel egybekötött tábort szervezett tagjainak és azok családjának. A kirándulásra mintegy száz személy jelentkezett Iasi, Kolozs, Fehér, Kovászna, Szeben és természetesen Maros megyébôl. Az ilyen típusú együttlétek már hagyomásnyosnak mondhatók, hiszen négy-öt éve minden évben került alkalom hasonló tábor megszervezésére. A résztvevôk megyénként, nemek és korosztályok alapján csoportokba tömörültek, majd csoportjuk tagjaival együtt igyekeztek elfoglalni az elsô helyet. Természetesen a legfontosabb próba a tájfutás volt, de ugyanolyan lelkesedéssel vettek részt a jelentkezôk a rendszerességi, ügyességi vagy a kulturális próbákon is. Lelkesedésüket a felhôszakadáshoz hasonló zápor sem tudta elmosni, és öröm volt nézni a Romtelecom alkalmazottait és azok gyerekeit, amint az útvonal egyik pontjáról meghatározott idô alatt a másikra igyekeztek, annyira belefeledkezve a vetélkedôbe, hogy már-már észre sem vették, hogy idôközben tetôtôl talpig vizesek lettek. Annál jobban örültek, mikor a néhány órás zápor után újra kisütött a nap.

Mivel a fenti székfoglaló táborról csak a véletlen folytán értesültem és nem készültem fel arra, hogy két-három napig figyelemmel kövessem a versenyt, nem szolgálhatok a nyertesekre vonatkozó információkkal. Mégis azt hiszem, mulasztásom bocsánatos, hiszen ez nemcsak az olvasók, de még a résztvevôk számára is csak másodlagos jelentôségû volt. Mosolyaik és szabad levegôn töltött élményteli hétvégéjük minden bizonnyal sokkal fontosabb. Mi pedig, akik szemlélôi voltunk az egésznek, elgondolkozhatunk, vajon nem hiányzik a többi vállalat alkalmazottainak, hogy hasonló táborokat szervezzenek?

A sóváradi csapat jól szeretne szerepelni

Szabó András

Amint megtudtuk, augusztus közepén (14-én, szombaton) újraindul a Maros megyei D-osztályos labdarúgó- bajnokság. Az elmúlt idényben a sóváradi Gyôzelem az elsô felvonásban jól, tavasszal pedig, két-három mérkôzést kivéve, várakozáson alul szerepelt. Igaz, a csapat mindenese, id. Újfalvi Béla a nehéz pénzügyi helyzetben egyedül alig bírta végig irányítani az együttest a sok probléma miatt.

De végül is sikerült bent maradni a negyedik vonalban, a fiúk bíztak önmagukban (miközben több jeles játékos eltávozott a csapatból), nagy volt a kerettagok között a lelkesedés, a kölcsönös bizalom, úgyhogy az utolsó két-három fordulóban már nem kellett idegeskedni, a csapat nyugodtan szerepelt, sportszerûen játszott saját, mintegy százfônyi szurkolótábora kíséretében, és a bajnokság végén a játékosok pénzjutalomban is részesültek.

Az új idényre talán elsôként a sóváradi csapat jelentkezett. A csapat irányítója, elnöke továbbra is id. Újfalvi Béla, a helyi Comimpex Kft. vezetôje, aki nélkül el sem lehet képzelni a labdarúgást Sóváradon. Ahogy megtudtuk, hozzá több támogató is csatlakozott, akiknek nevét egyelôre nem árulta el. A továbbiakban elmondta, hogy a csapat általános orvosi vizsgáját július 12- ére tûzte ki. Itt segít be Muresan Calin gyúróként, aki eddig is a csapat mellett volt. Majd július 13-án megtartják Sóváradon az elsô edzést, Bíró Levente és Sipos Árpád irányítása mellett, az utóbbi adminisztratív teendôket is el fog látni (a csapatnak több felszerelése van, mint az ASA-nak).

Késôbb egyhetes edzôtáborozást írtak ki Szovátán. A Medve-tó környékén, Geréb Zoltán villájában fognak megszállni július 25-ike és augusztus 1-je között, 2-3 ágyas szobákban. A napi három étkezést az autóbuszállomás melletti Turist minivendéglôben fogják megoldani.

A keret a következôképpen alakul: ifj. Újfalvi Béla, Cucuiet Claudiu (Matricon), valamint Bíró Levente kapuvédôk, mezônyben pedig Veress Endre, Vígh József, Radu Vasile-Auras, Fazakas Elemér (Matricon), Kacsó Endre (Matricon), Neagoe Gheorghe (Nyárádtô), Baciu Claudiu, Barabás Sándor, Feketics Sándor, Bálint Lajos, az ifjúsági Orbán József, Buta Traian (szentannai Scorillo), Profir Adrian (Matricon), Bartus Csaba. Újra számítanak ezenkívül a nagy tapasztalattal rendelkezô Dali Csaba és Szôcs István játékára is.

Copyright © Népújság - 1999