|
LI. évfolyam 151. (14203) |
1999. július 2. péntek |
Megnyílt a japán vándorkiállítás
Tegnap délelôtt a Képzômûvészeti Szövetség galériájában megnyílt a kortárs japán építészetet bemutató kiállítás, amely európai vándorútja során bejárta Nyugat-Európát, majd Romániában Bukarest után Marosvásárhelyre érkezett. Nem véletlenül, hiszen városunk kimondottan élénk kulturális kapcsolatot tart fent a távol- keleti ország több mûvelôdési intézményével, fôként a pillanatnyilag városunkban élô japán karmester, Shinya Ozaki révén, de a most éppen Japánban turnézó vásárhelyi filharmonikusok is a két kultúra közeledését és kapcsolatának kiépítését szolgálják. Ezt külön kihangsúlyozta a bukaresti japán követségrôl érkezett Hirosi Kudó attasé, aki egyben szólt a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének 40. évfordulójáról. (Részletek a 2. oldalon)
A kiállítást a Shido Mûvelôdési Egyesület szervezte a képzômûvészek szövetségének Maros megyei fiókja támogatásával. A követségi vendégeket, az egyesületeket képviselô személyeket nemcsak megyei elöljáróként, hanem szakemberként, azaz mûépítészként is Burkhárdt Árpád alprefektus köszöntötte.
A Japán Alapítvány és a Japán Építômûvészeti Intézet összeállítása alapján bemutatott vándorkiállítást a neves bukaresti mûépítész, a Ion Mincu Mûépítészeti és Urbanisztikai Egyetem tanára, dr. Sorin Vasilescu nyitotta meg, szakvéleménnyel méltatva a kiállítás anyagának minôségét, a kortárs japán építészetet bemutató, színes óriásfelvételeket. A bukaresti egyetemi tanár egyébként ma délelôtt 11 órakor a Petru Maior Egyetemen tart elôadást a román építészet történetérôl, különös tekintettel a szecesszió eredményeire.
A kiállításról mindössze néhány szóban annyit: különös, hogy mit képesek teremteni az építômûvészet távol-keleti mesterei az anyag érthetetlen, bonyolultan kusza vonalaival, számunkra valóban igen távoli, szokatlan mese... Élmény a látogatónak.
Az augusztus 25. és szeptember 10. között Marosvásárhelyen megrendezendô Japán Kulturális Napok elôzményének tekintendô vándorkiállítás útjának következô állomása a Moldvai Köztársaság, onnan Ukrajna. Lassan, kelet felé, hazafelé.
Keddre hirdették meg azt a találkozót, amelyen a vásori tanács, a Helyi Közszállítási Rt. és a maxi-taxis cégek képviselôi együttmûködési szerzôdését szándékoztak aláírni. A maxi-taxisok ellenkezése miatt erre nem került sor. Hornet Victor, a Tudortrans Kft. adminisztrátora tájékoztatott, még néhány nap áll az általa képviselt cég rendelkezésére, hogy fellebbezzen. A vásárhelyi közszállítás átszervezésére vonatkozó, az április 29-i tanácsülésen hozott 66-os számú határozatot június 9-én közölték a maxi-taxisok képviselôivel. A fellebbezési határidô 30 nap. A maxisok ügyvédje, Roja Iosif hétfôn nyújtja be a polgármesteri hivatal közigazgatási szakosztályára az óvást. A maxi- taxisok kifogásolják, hogy tanácsi határozattal nem érvényteleníthetnek egy két évre kötött szerzôdést, valamint a temesvári VELTONA cég által készített közlekedési terv szerint mindössze négy útvonal jut számukra. Ezen felül a maxi-taxisok azzal érvelnek, hogy az április 14-i Hivatalos Közlönyben megjelent, a személyszállításra vonatkozó törvény értelmében a haszonélvezônek joga van választani, a lakosságot pedig senki nem kérdezte meg. "Abban az esetben, ha a polgármesteri hivatal szakosztályán legtöbb 30 napon belül nem orvosolják panaszunkat, beperelem a polgármesteri hivatalt" — összegezett Hornet Victor.
Románia bruttó nemzeti terméke 1999 elsô negyedévében 4,6 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábban mért értéknél — közölte csütörtökön a statisztikai hivatal.
A most közzétett adatok szerint az ipari termelés májusban 10,2 százalékkal maradt el a tavaly májusitól, az elsô öt havi ipari termelés pedig 9,3 százalékkal volt kevesebb 1998 ugyanezen idôszakának teljesítményénél.
Az üzemanyag illetékrôl nem volt szó
A kormány csütörtöki ülésén nem tárgyalták a gépkocsi üzemanyagok illetékének kérdését — közölte Adriana Saftoiu kormányszóvivô. A kormány ehelyett a vasúti és a metrójegyek árának, illetve egyes más illetékek mértékének a növelésérôl döntött.
Az üzemanyagokra fizetendô illetékek kérdésérôl Decebal Traian Remes pénzügyminiszter nyilatkozott az elmúlt napokban és a sajtó becslései szerint a tervezett lépés a benzin árának mintegy 20 százalékos növelését eredményezhetné. A szállítási és közlekedési dolgozók szakszervezetei kijelentették, hogy úttorlaszok emelésével tiltakoznak majd az újabb üzemanyagár-növekedés ellen. A benzin és dizelolaj árát legutóbb március elején emelték meg rendkívül nagy mértékben.
Adriana Saftoiu ugyanakkor bejelentette, hogy a kormány jóváhagyta a vasút- és metrójegyek árának 10,4 százalékos emelését. 15-20 százalékkal többet kell majd mostantól fizetni illeték fejében a belügyminisztérium által kiállított lakossági okmányokért.
A parlament két házának csütörtöki együttes ülésén jóváhagyták, hogy a KFOR-ba vezényelt egyes cseh és lengyel katonai alakulatok áthaladjanak Románia területén.
A csapatok és a haditechnika áthaladásához Emil Constantinescu államfô kérte a törvényhozás jóváhagyását. Az engedély a június 27. és július 27. közötti idôszakra szól.
A lengyel alakulatok áthaladásához két engedélyt is kért az államfô, de ezek közül az egyiknek a megvitatását levették a napirendrôl, mivel az egyik ellenzéki képviselô formai hibákat fedezett fel az elôterjesztésben.
Az együttes ülésen elnöklô Petre Roman úgy vélte, hogy nem lenne illô, ha a parlament leszavazná az államfôi kérést, ezért döntöttek kompromisszumos megoldásként úgy, hogy ezt a kérdést nem tárgyalják. Az elnök megismételt kérésérôl a törvényhozás nyári szünete miatt a kormány dönt majd határozattal.
Román—amerikai katonai együttmûködés
Románia NATO-csatlakozásra való felkészülési terve elkészült, de még amerikai katonai szakértôkkel vitatják meg, mielôtt az észak-atlanti szövetség elé terjesztenék — közölte csütörtökön Victor Babiuc védelmi miniszter.
Babiuc az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásairól hazatérve nyilatkozott a bukaresti repülôtéren újságíróknak. A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatást fog nyújtani a román hadsereg korszerûsítéséhez, de ahhoz ezzel a támogatással párhuzamosan arra is szükség van, hogy a tárcának megfelelô költségvetése legyen.
A védelmi miniszter szerint az Egyesült Államokban elismerôen szóltak a román hadsereg reformjának megkezdésérôl. Babiuc ugyanakkor nem kívánt az újságíróknak arra a kérdésére válaszolni, hogy hangzottak-e el észrevételek amerikai részrôl a meghirdetett reform esetleges gyenge pontjait illetôen.
A miniszter csak annyit mondott, hogy a "nyitott kapuk politikáját" Washington megerôsítette, "de több lépcsôfokon át kell a nyitott kapuig eljutni". Babiuc úgy vélekedett, hogy Romániának "csak a gazdaság területén vannak hiányosságai".
A látogatás során szerzett tapasztalatait összegezve a védelmi miniszter úgy vélekedett, hogy az európai országoknak továbbra is jelentôs amerikai támogatásra van szükségük, az európai biztonság és stabilitás nem érhetô el az Egyesült Államok nélkül.
A közvéleményt megtévesztô média
Simona Miculescu külügyi szóvivô a Rompres érdeklôdésére, miszerint kommentálná-e a NATO európai fôparancsnokának nemrégi nyilatkozatait, kijelentette: a KM megtette a szükséges lépéseket Románia brüsszeli és budapesti diplomáciai kirendeltségeinél a tisztázás végett és kiderült, hogy az amerikai tábornok "feltételezett" nyilatkozatai egy magyarországi újsághír alapján keltek szárnyra. A végzett "ellenôrzés" nem bizonyítja az inkriminált kijelentések létét abban a formában, amelyben a sajtó kommentálta azokat.
A külügyminisztériumot meglepi, hogy román politikusok részt vettek az egyes médiák által folytatott uszító kampányban, olyan téziseket forgalmazva, amelyek megzavarhatják az államközi kapcsolatok egyensúlyát a kontinens e részében, és szöges ellentétben állnak az európai biztonság és stabilitás szellemével, hasonló magatartás hozzájárul a közvélemény megtévesztéséhez. Meglepô az is, hogy az egyes politikusok külpolitikai témákkal foglalkoznak kétszínû szónoklatokban, teljesen más magatartást tanúsítva ezekkel szemben, amikor a román választókhoz szólnak — fogalmazott a szóvivô.
A román külügyminisztérium hajlandó bárkit tájékoztatni a nemzeti érdekek szempontjából fontos külügyi témákról és tettre készen közbelépni ezek tisztázása végett — nyilatkozta Miculescu asszony.
Mint ismeretes, Wesley Clark tábornok a múlt héten egy budapesti lap szerint kijelentette, hogy a szövetség új doktrínája szellemében a versailles-i szerzôdésben leszögezett elvek túlhaladottak és a múlté immár az az elv, miszerint az államok szuverén módon, kedvük szerint bánhatnak saját állampolgáraikkal. Ezt a hírt fújták fel egyes román lapok és a megszólaló politikusok.
Lelassult a kelet-európai növekedés
A közép-európai EU-tagjelölt országokat ugyan a volt szovjet államoknál kevésbé érintették az orosz válság hatásai, de gazdasági növekedésüket a kedvezôtlenebbé vált nemzetközi gazdasági környezet lelassította — állapította meg az Európai Bizottság abban a jelentésben, amelyet szerdán tett közzé Brüsszelben.
A bizottság úgy véli, hogy az idén 4, jövôre 4,5 százalékos növekedés várható Magyarországon. Ehhez azonban Budapestnek valószínûleg további pénzügyi lépéseket kell tennie — jegyzi meg a jelentés. A tíz kelet-európai tagjelölt átlagában az idén 2,3, jövôre 3,2 százalékos növekedést vár Brüsszel, élen a balti államokkal, hátul a csökkenô gazdaságú Romániával.
A kereskedelmi mérleg hiányát az EU az idén a bruttó hazai termék (GDP) 5,2 százalékára teszi Magyarországon, jövôre pedig 5,4 százalékra. Az inflációt 8,8 százalékra várja a bizottság ebben az évben, 7 százalékra jövôre. A tíz tagjelölt államban idén átlagosan 10,5, jövôre 8,4 százalékos áremelkedés lesz, az infláció az egyes országokban szóródik a 2,5- 5 százalékos balti és a 38 százalékos román arány között.
A jelentés Magyarországgal foglalkozó része megjegyzi, hogy a belsô kereslet növekedése és a nemzetközi gazdasági környezet romlása a folyó fizetési hiány növekedéséhez vezetett. A hatóságoknak vigyázniuk kell arra, nehogy túlcsorduljon a költségvetési vagy a folyó fizetési deficit — írja jelentésében az Európai Bizottság.
Közép és kelet-európai csúcs Salzburgban
Szerdán a kora esti órákban Salzburgban minden külsôséget mellôzve megkezdôdött a IV. közép- és kelet-európai gazdasági csúcstalálkozó.
A háromnapos rendezvényre, amelyet a genfi székhelyû Világgazdasági Fórum szervez, a térség majd minden országából érkeztek állam- és kormányfôk, gazdasági szakemberek, menedzserek.
A nyitó sajtókonferencián Macha Levinson, a Világgazdasági Fórum igazgatója kiemelte, hogy az idei salzburgi rendezvényen a koszovói válság hatásai kötik majd le leginkább a figyelmet, illetve azokra a kulcsfontosságú problémákra összpontosítanak, amelyek megoldásától a térség stabilitása függ.
A sajtóértekezleten — a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) adatait alapul véve — elhangzott, hogy a térségben egyelôre csak két ország, Lengyelország és Szlovénia bruttó hazai terméke (GDP) haladta meg 1999-re a tíz évvel ezelôtti szintet: a lengyel GDP 17, a szlovén négy százalékkal múlja felül az 1989-es GDP-t.
A lista alján Grúzia áll az 1989-es mutató 23 százalékával.
Soros György szerint nem elég a Balkán újjáépítésére és újjászervezésére összpontosítani az erôfeszítéseket a Jugoszlávia elleni háborús mûveletek befejezése után, egységes délkelet-európai gazdasági-kereskedelmi térséget kell létrehozni, amely Moldovát is felölelné.
Soros szerint a térség számára a biztonsági ernyôt a NATO biztosítaná, a gazdaságit és a politikait pedig az Európai Unió.
Az üzletember nem tartja lehetetlennek, hogy Délkelet- Európa vámügyeit az Európai Unió intézze, az országoknak egységes valutájuk legyen, az államok szabadkereskedelmi övezetet képezzenek, s ily módon gyorsítsák meg menetelésüket az Európai Unióba.
Soros György "politikailag korrektebbnek" tartaná, ha Balkán helyett csak Délkelet-Európáról beszélnének a jövôben a térségrôl szólván.
Mind Soros, mind pedig a többi vitapartner számára bökkenô, hogy mit kezdjenek Milosevic Jugoszláviájával. Egyetlen hozzászóló sem tért el attól a néhány hete megfogalmazott alapelvtôl, hogy az ország újjáépítése során Belgrád nem számíthat komolyabb anyagi támogatásra addig, amig Slobodan Milosevic van hatalmon, legfeljebb humanitárius segélyre.
Ugyancsak nehézségeket okoz, hogy a gyakorlatban milyen státusúnak tekintsék a hivatalosan Jugoszlávia részének deklarált Koszovót, ahol a jugoszláv állam jelenléte alig érhetô tetten.
Jgoszlávia — benne Koszovó — újjáépítésének költségeit a Világbank százmilliárd, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) harminc milliárd dollárra becsüli.
A szerda esti plenáris vitában is elhangzott azonban, hogy "nincsenek megbízható számok a térség igényeit" illetôen. Charles Frank, az EBRD elsô alelnöke leszögezte: "politikai mandátumra" van szükségük ahhoz, hogy Koszovóban közremûködjenek, mivel Jugoszlávia nem tagja az EBRD-nek.
Alexander Vershbow, az Egyesült Államok brüsszeli állandó NATO-képviselôje szerint Washingtonnak négymilliárd dollárjába került Koszovó, a katonai mûveletek, az újjáépítés terheit pedig Európára hárította, mondván: "Ez végül is európai válság".
A rendszerváltás elôtti magyar és román ellenzékiek 1989 júniusában napvilágot látott Budapesti Nyilatkozatának 10. évfordulójáról emlékeztek meg szerdán Bukarestben a Társadalmi Párbeszéd Csoport vitaestjén.
A bukaresti rendezvényre a szervezôk — Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Csoport alelnöke, Mihai Berindei, Párizsban élô történész és Molnár Gusztáv magyar filozófus — a tíz évvel ezelôtti Budapesti Nyilatkozat több román aláírója mellett számos neves romániai értelmiségit, közéleti szereplôt hívtak meg.
A Budapesti Nyilatkozat évfordulója alapvetôen annak megvitatását hozta, hogy a mai Romániában lehet-e és szabad-e a tudományos eszmecsere keretein túl, a széles nyilvánosság fórumain a politikai életben olyan kérdésekkel foglalkozni, mint az önkormányzat, a regionális fejlôdés, a föderalizmus.
A hozzászólók eltérôen vélekedtek arról, hogy a román politikában veszélyesnek és elítélendônek kikiáltott fogalmak tisztázását milyen körben a legcélravezetôbb elvégezni. Abban viszont egyetértettek, hogy a tisztázásra, a komoly helyzetértékelésre mindenképpen szükség van, mert a román régiók eltérô fejlôdése ma már valóság, sokkal elôrébb tart, mint azt a legtöbben gondolnák.
Falutalálkozóra készül Rava. "Nem születtem itt, de ez az otthonom. Harmadik esztendeje itt látom a napkeltét, napnyugtát — olvassuk Csete Árpád unitárius lelkész szívhez szóló meghívó levelében — ; itt keresem kenyerem, itt osztozom a falu örömében és bánatában, s ha néha el is utazom: ide jövök HAZA."
Valójában már csak néhányan járnak rendszeresen haza a lepusztult, elöregedett falu lakói közül. "Kedves Testvérem! Ravában jelenleg a vészharangok kondulnak meg. Azt üzenik, hogy: tenni kell valamit, 'valamit', ami megváltoztathatná a nem kívánt történések menetét. Ezért hívlak haza, oda, ahol születtél!"
Így tehát a falutalálkozót nem is annyira az ünneplés, a mulatság jegyében tervezik, hanem az elszármazottak segítségét kérve szeretnék megbeszélni ennek a kis településnek a dolgát, kiutat keresni az ellehetetlenülésbôl — a tizenkettedik órában.
Július 17-én, szombaton kezdôdik a falunap, amikoris az unitárius templomban a vasárnapi úrvacsorával egybekötött istentiszteleten a szolgálatot fôtisztelendô Szabó Árpád püspök végzi. A találkozóra hivatalos Tôkés László református püspök is.
Az elszállásolás és étkezés a családoknál lesz, de közebéddel is szolgálnak meghívottaiknak. Kérik azokat a vendégeket, elszármazottakat, akiknek már nincs hol megszállniuk és étkezniük, hogy szándékukat jelezzék az alábbi címen: Ravai Unitárius Parókia — Parohia Unitariana 3278 Roua 166, of. p. Fântânele, jud. Mures. Telefon: 065/ 578899, belsô 14. E-mail: arpad@ots.codec.ro
A kétnaposra tervezett találkozón a résztvevôk elôadásokat hallgatnak meg a falu és az egyházközség történetérôl, megbeszélik a tennivalókat a közösség sorsát illetôen, és természetesen az alkalom ünnepélyességét emelô megnyilvánulásokra is sort kerítenek. Akinek ötlete, tanácsa, észrevétele, ajánlata van, vagy csak tájékozódni szeretne, megteheti a fenti címeken.
Ezelôtt 8 évvel, 1991-ben megalakult a Banc Post (Postabank). Természetesen az évforduló minden évben külön ünnepet jelentett ez a bank alkalmazottainak, de tavalytól az ügyfelek is részeseivé váltak az események.
Az ünneplés mentes minden fölösleges porveréstôl, inkább családias. Akik tegnap átlépték a bank küszöbét, kis figyelmességben részesültek, a hölgyek virágot kaptak, az urak apró ajándéktárgyakat. A nap igen fontos eseménye az ünnepi betétjegyek bevezetése volt. Az ügyfelek már idejében értesültek a csak július elsejére vonatkozó, korlátozott mennyiségû értékjegy kibocsátásról, így reggel 8 óra elôtt már ott tolongtak az ajtó elôtt mindazok, akik az évi 70%-os kamatú, egy hónapra kiadott, 1 millió lej értékû betétjegybôl vásárolni szerettek volna.
Persze a Marosvásárhelyen kibocsátandó 125 betétjegybôl egy óra eltelte után egy sem maradt.
— Szinte hihetetlen, hogy ekkora érdeklôdés volt a betétjegyek iránt, hiszen ez az évi kamat alig 2 százalékkal haladta meg az országos átlagot — mondja Rodica Seulean, igazgatónô. A meghívottak fogadása után ugyancsak tôle tudjuk meg a tegnapi közgyûlésen megválasztott igazgatótanács összetételét. Úgy tûnik, az új üzleti partnerek nem kívánnak a bank eddigi politikáján változtatni, ez lehet az oka annak, hogy az igazgatótanács nagy része változatlan maradt. Az elnöki szék továbbra is Petculescu Elena asszonyé és a többi aligazgató illetve tanácsos sem változik, leszámítva a befektetési alapokat képviselô 3 igazgatótanácsi tag helyét most elfogadókat (két személy a General Electrictôl, egy személy a Portugál Beruházási Banktól).
Az igazgatótanács összetételének ismertetése után minden jelen levô ügyfélnek hûségdiplomát nyújtottak át.
— Ügyfeleink nagy része nem a nagy pénzekkel dolgozó vállalatokból kerül ki, hanem a nyugdíjasok és kispénzû lakosság körébôl, akiket mi mindig fontosnak tartunk, hiszen létünk az ô bizalmuktól függ. Az ügyfél napjának megrendezésekor ezért a bizalomért szeretnénk köszönetet mondani — magyarázza Rodica Seulean.
Az érintettek meg ha rövid idôre is, de fontosnak érezhették magukat. Sajnos, az ügyfél napja mindössze egy banknál és ott is csak egy napig tart. Pedig nem ártana más hivatalokban is legalább évente egyszer megrendezni egy ilyen napot, talán akkor a tisztségviselôk is elgondolkoznának, hogy ki kiért, miért van, és kevesebbszer találkoznánk ingerült, nemtörôdöm hivatalnokokkal.
"Harmadnapja nem eszek/ Se sokat se keveset"
Hogyan zajlott le a szerdai érettségi vizsga idegen nyelvbôl? Hát úgy, hogy jóval többen adtak számot tudásukról, mint tavaly ilyenkor, ugyanis az eddig csak választható tantárgy idéntôl kötelezôvé vált mind humán, mind reál szakosok számára. Pardon nincs, a "Do you speak English"-t vagy más nyelvû megfelelôjét minden érettségidiploma-tulajdonosnak tudnia kell. Ellenkezni lehet, de nem érdemes — ahogy ezt a tavalyi "mészárlás" példája mutatja, amikor az történt,hogy az országszerte tüntetô végzôs diákokat, akik a csupán 5 tantárgyból való érettségizést harcolták ki maguknak, igen-igen megválogatták az átmenô jegyek osztogatásakor.
Viszont az idei módszer bevált — legalábbis, mostanáig —, a vizsgáztatás megtörtént, és a tanárok jóindulatúak, csak a menthetetlen eseteket tapsolják vissza — mondják a Papiu I. Elméleti Líceumban. A Bolyai és az Avram Iancu folyosóin is dicsérik az érettségiztetô bizottságokat: "rendesek".
Persze, aki vizsga elôtt áll, annak nem vigasz, hogy az összes többi elôtte jól szerepelt, így hát a szokásos feszültségek megvannak a várakozó diákok között. Fôleg, hogy a három szóbeli után még a nagyja-java hátra van: az érettségizés folytatódik az öt írásbeli próbával, melyek — idézem a diákokat —, "veszélyesebbek az eddigieknél". Ugyancsak egyes diákok véleménye szerint nagy különbség nincs a bizottságok jegyadása között. Ez valami újdonság, ugyanis a tavaly általános probléma volt, hogy az egyik ajtóból csak mosolyogva, a másikból pedig legtöbben hervadozva tántorogtak ki.
Viszont az biztos, hogy a tanárokat nem ajánlatos felbosszantani, elküldeni más vidékre — mint ahogy ez a Bolyaiban történt —, mert ennek a következményét az utánuk következô vizsgázók megérzik jegyadás szempontjából.
Mindenesetre: sok szerencsét és "melegszívû" tanárokat kívánunk továbbra is minden érettségizônek a hátra lévô vizsgákhoz.
Az 1998. évi 160-as törvény biztosítja az állategészségügy magánosításának jogi alapját. A privatizálás körüli gondokról e hónap elején közöltünk interjút dr. Rusu Ioannal, a Megyei Állategészségügyi Igazgatóság igazgatójával. Akkor a szakmabelieket érintô problémákról beszélgettünk. Rusu igazgató kiejelentette, hogy amint közzéteszik a Hivatalos Közlönyben a magánosítással kapcsolatos kormányrendeletet, valóban kezdôdhet az állategészségügy magánosítása. Az állategészségügy átszervezését szabályozó kormányrendeletet a június 9-i Hivatalos Közlönyben tették közzé, lényege: az állatorvosok kihasználásra átveszik a rendelôk épületeit, az eszközöket, felszereléseket, vállalva a szaktevékenység elvégzését; az állatorvosok munkaszervezés szempontjából két lehetôség közül választhatnak: természtes személyként ( az 54-es törvény alapján), hivatalos felhatalmazással kell rendelkezniük a polgármesteri hivataltól; jogi személyként hivatalosan bejegyzett (családi vállalkozás, kft kell legyen). Az állatorvosoknak mindkét esetben be kell szerezniük a szabad foglalkozásra feljogosító igazolásokat (atestat de libera practica) a megyei állatorvosi kollégiumoknál. Megyénkben a 98 állatorvos nagy többsége ezen igazolásokat átvette.
A rendelôk haszonbérbe vételének folyamata június 30-án kezdôdött el, amikor az állatorvosok Marosszentgyörgyön, a Szarvasmarhatenyésztô és Kísérleti Állomás gyûléstermében találkoztak. A megbeszélések nyomán pontosítottak: az állategészségügyi rendelôk (épület, felszerelés), a szaktevékenység vállalásával 15 évre vehetôk haszonbérbe. Minden egyes rendelô árverésén legkevesebb két állatorvosnak (csak szakoklevéllel rendelkezôk jelentkezhetnek) kell részt vennie. A folyamat lebonyolításáról tájékoztatjuk olvasóinkat.
Folyamatosan növekszik az ipari termelés abszolút értékben és a ledolgozott napok tekintetében is. A megyei statisztikai adatok szerint a növekedés fôként annak tulajdonítható, hogy több vegyipari terméket gyártottak. Például a nitrogén alapanyagú mûtrágyákból 5104 tonnával, a foszfor alapanyagú mûtrágyákból 3225 tonnával, míg a karbidból 642 tonnával gyártottak többet. Pozitív hatással volt az ipari termelés növekedésére a bútorgyártás (1296,8 milliárd lejjel több, mint az elôzô hónapban) és a sörgyártás (20200 hektoliterrel több) megélénkülése is. 1999 májusának termelése ennek megfelelôen 17,0%-kal haladta meg az elôzô hónapét. Növekedett továbbá az ipari termékekbôl származó forgalom, az áprilisi 1.399.797 millió lejrôl 1.810.481 lejre. Sajnos a végtermékekbôl felgyûlt raktári készletek is lassan növekednek.
Az elmúlt hónapban 89 céget jegyeztek be a Kereskedelmi Kamaránál. Itt összesen 16.598 cég szerepel a nyilvántartásban.
Mindezek ellenére megyénk lakosságának életszínvonala tovább romlik. Bár a nettó átlagfizetés valamelyes növekedést mutat, elérve az 1.392.227 lejt alkalmazottanként. A reálkereset márciusi átmeneti fellendülése után folyamatosan romlik az általános szociális helyzet.
A májusi infláció 5,3% volt. Nem tapasztalható javulás a foglalkoztatás terén sem. A munkanélküliek száma május végén 387 személlyel haladta meg az elôzô hónap szintjét, elérve a 32.627 személyt, vagyis a munkanélküliségi arány 11,7 volt.
A statisztikai hivatal adatai alapján 1999. január elsején megyénk lakossága 602.155 személybôl állt, amelynek 51,6%-a városon él. Nemek szerinti megoszlásuk alapján elmondható, hogy valamivel több nô (50,9%) lakik Maros megyében, mint férfi (49,1%). A lakosság 18,7%-a kiskorú (0-14 éves), 62,4%-a 15 és 59 év közötti. A fenti adatokat korábbi adatokkal összehasonlítva látható, hogy demográfiai szempontból is kedvezôtlen változások álltak be, alacsony a születések aránya és magas az elhalálozási arány, és végeredményben a természetes szaporulat negatív értéket (-1,6 személy 1000 lakosra számítva) mutat.
A parlament elé terjesztett törvénytervezet szerint
A világ fejlett országaiban már régóta a globális jövedelemadó rendszerét alkalmazzák, amely az évek során bebizonyította, hogy a legmodernebb,
a célnak leginkább megfelelô adórendszer. Látszólagos bonyolultsága ellenére egyszerûbb és áttekinthetôbb mint más adózási rendszerek, ugyanakkor a minimálisra csökkenti az adócsalás lehetôségét.
Míg Magyarországon már a rendszerváltás után alig két évvel áttértek az alkalmazására, Romániában — bár jó néhányszor tervbe vették — mindeddig nem sikerült bevezetni. Most úgy tûnik, a harmadik évezred beköszöntésével nálunk is új törvény fogja szabályozni az adózási rendszert.
Már megszokhattuk azonban, hogy tájainkon az "eredeti demokrácia" szellemében semmi sem úgy mûködik, mint máshol. Míg Magyarországon az új rendszer bevezetését legalább egyéves, masszív propagandakampány elôzte meg, a vízcsapból is az adóbevallás módozatait ecsetelô reklám folyt, s az áttéréskor mégis nagy gondot okozott az adóalanyok tudatlansága, addig nálunk fél évvel a tervezett bevezetés elôtt még mindig csak vita tárgya a törvény, s ahogy parlamentünket ismerjük, jó ideig az is marad. Nagyon valószínû, hogy a tervezet több módosításon is átesik. Mégis úgy gondoljuk, érdemes vele foglalkoznunk, hisz szinte biztosra vehetô, hogy a törvényt az elfogadás után azonnal alkalmazni fogják, s jó, ha legalább fogalmunk van arról, hogy mire számíthatunk.
Tekintettel az ország polgárainak tapasztalatlanságára, a globális adózás terén, illetve az általános szegénységre, a tervezet egyfajta öszvérmegoldást irányoz elô. A nyugati államokkal ellentétben, azok, akik kizárólag a fizetésükbôl vagy nyugdíjukból jutnak jövedelemhez, nem kell majd adóbevallást benyújtaniuk. A fôállásban fizetésként felvett összeg után továbbra is a munkáltató számolja ki és fizeti az illetéket. Amennyiben valakinek más jövedelme is van, annak az adóbevallásában feltüntetett fizetésre számított adót az adóhivatal jóváírja.
Lássuk azonban, hogy mi után kell majd adót fizetnünk, milyen jövedelem számít majd adómentesnek, és mik azok a költségek, amik az adóalapból levonhatók.
A következô jövedelemforrások után leszünk kötelesek adót fizetni:
— független tevékenységekbôl származó jövedelmek;
— fizetésbôl származó jövedelmek;
— nyugdíjból származó jövedelmek;
— használati javak bérbeadásából és különbözô jogok átengedésébôl származó jövedelmek;
— mezôgazdálkodásból származó jövedelmek;
— más (például szerencsejátékokból származó, vagy erdei gombák, gyümölcsök gyûjtésébôl és eladásából befolyó) jövedelmek.
A fenti forrásokból származó minden juttatás — nem csak a pénzbeli! — jövedelemnek számít. Nem kell majd jövedelemadót fizetni többek között segélyek, állami támogatásból származó összegek, biztosítási díjak, kártalanításként kapott összegek, szociális nyugdíjak, a törvény által meghatározott értékjegyek, szponzorizálásból származó összegek, ebédjegyek, örökségbôl származó pénz és értéktárgyak, napidíjak, szállítási térítésként kifizetett összegek után.
Érdemes kitérni arra, hogy mit takar a "független tevékenységekbôl származó jövedelmek" kifejezés. Ide értendôk a szerzôi jogokból származó jövedelmek, az ügyvédek, orvosok, jegyzôk, tanárok stb. mesterségének magánúton való gyakorlásából származó jövedelmek, valamint alkalmi kereskedelmi tevékenységbôl származó jövedelmek.
Az adóalapból a jövedelem megszerzésének érdekében eszközölt, dokumentumokkal igazolt kiadások levonhatók. A személyes célra vásárolt tárgyak értéke nem számítható le, de adófizetô személyenként havonta 800.000 lej elszámolható igazoló iratok nélkül, mely összeg jövedelemmel nem rendelkezô, az adóalany eltartásában álló családtagok esetén a törvényben megállapított szorzókkal megnô.
A tervezet a következô adószinteket írja elô:
— 11 és 27 millió lej között 23% a 11 milliót túllépô összegre;
— 27 és 43 millió lej között 28% a 27 milliót túllépô összegre;
— 43 és 60 millió lej között 34% a 43 milliót túllépô összegre;
— 60 millió fölött 40% a 60 milliót% túllépô összegre.
A Maros megyei adóhivatal igazgatója, Alexendru Ciobanu optimista a perspektívákat illetôen. Elmondta, hogy ezentúl mindenkinek érdeke lesz számlát kérni, hogy a költségeit leírhassa. Ugyanakkor a pénzügyminisztérium felszereltsége a világon a legmodernebbek közé tartozik, minden két alkalmazottra egy számítógép jut, melyek hamarosan országos rendszert képeznek majd. Ekkor az országban bárhol szerzett jövedelmek eltitkolására nem marad esély. A törvény bevezetésének elôkészítetlensége sem nyugtalanítja. Majd menet közben lehet a felmerülô gondokat korrigálni — mondta. Hisz egyszer el kell kezdeni.
Eme utóbbi kijelentéssel készségesen egyetértünk. Valóban, a tíz év halasztás legalábbis gyanús, s bizonyos érdekcsoportok ellenkezésének okát is sejtjük. A fejetlen, kampányszerû, zavart okozó bevezetést azonban jó lenne elkerülni. Hisz a rendes, pontos munkát is jó lenne már egyszer elkezdeni. Az állampolgárok érdekében.
Városunk gazdasági életének fontos eseménye volt szerdán a Matricon privatizálása. Arról a vállalatról van szó, amely Metalotehnica néven jól megérdemelt hírnevet vívott ki magának az "átkosban", nem feltétlenül látványos eredményei miatt, hanem rendkívül jól képzett szakembergárdájával, a kor színvonalához mért magas szintû szervezettségével is. Egy bizonyos szintû, ebbôl az idôbôl származó mentalitás, a nyugati nívótól ugyan messze elmaradó, de helyileg jónak számító munkaerkölcs volt végül is az a tényezô, amely segített érdekessé tenni a céget Johannes Georg Reissermayer német üzletember számára. Errôl és a Matricon perspektívájáról nyilatkozott lapunknak Fazekas Mária, aki Sátoraljaújhelyrôl igazol át egy idôre Marosvásárhelyre, hogy a vállalatnál a tulajdonos érdekeit képviselje. Neki és a Goldring brókerháznak nem kis érdemei vannak abban, hogy a német befektetô végül is ezt a gyárat választotta, ami lehetôséget teremt egy európai színvonalú ipar meghonosítására városunkban.
— Az nyilvánvaló, hogy a jelenlegi termékstruktúrával és technológiával nem lehet tovább folytatni a tevékenységet. Mit szándékoznak tenni ezen a téren?
— Természetesen mielôtt belevágtunk ebbe a dologba, tapogatóztunk a piacot illetôen, és autóipari alkatrészek értékesítésére látunk lehetôséget. Ehhez olyan szakembergárdát kerestünk, amely képes a megfelelô színvonalon ezeket elôállítani. Nagyon sok céget megnéztünk, s az elképzeléseinkbe leginkább a Matricon illett bele. Hiába állítasz fel ugyanis akármilyen gépet, ha nincs megfelelô ember, aki dolgozzon rajta.
A vállalatnál a legnagyobb hiba, s ez szinte általános a román iparban, az egyoldalú termékstruktúra, ami rendkívül érzékeny a piac változásaira. Itt is ez történt. 1989 után a varró- és kötôgépek piaca összeomlott, s a Matricon ott maradt befürödve. A tervünk az, hogy csakis annyi varró-, kötô- és más, az eddigi profilba illô gépet gyártsunk, amennyire megrendelés van, a kapacitás többi részét pedig egyéb, a géppark lehetôségeihez mért, és keresletnek örvendô autóalkatrészekkel töltsük ki. Bár elôzô tapogatózásokat már végeztünk, az igazi piackutatás csak ezután kezdôdik, egyrészt a meglévô termékstruktúra eladható elemeire, másrészt az ezután bevezetendô termékekre, hisz fontos, hogy olyan munkát biztosítsunk az embereknek, amelyet ki is tudunk fizetni. Ezért azt kell gyártanunk, ami eladható. Ha a piac holnap olyan kötôgépet igényel, ami visszafelé köt, akkor olyat kell gyártani! Az elképzelésünk az, hogy a cég három éven belül európai szintre fejlôdjön, ismert és elismert legyen a nyugati üzleti szférákban. Hogy a név hallatán ne azt mondják, hogy "Ó, Románia, tisztában van vele, hogy mi van ott?", hanem azt, hogy érdemes velünk együttmûködni.
— Nagyon rossz. Mindenki azt mondta, hogy meg vagyunk ôrülve, de én annak hiszek amit látok, s a Matriconban látom a perspektívát. Amire azonban feltétlenül szükség van itt, az egy mentalitásváltozás. Európai munkakultúrára, európai viselkedéskultúrára, európai üzemkultúrára van szükség, amibe beletartozik a tisztaság, a rend, a nyolcórás munkaidô szigorú betartása. Természetesen ennek megfelelôen kell díjazni is az embereket. Aki jól dolgozik, az kereshessen többet, aki rosszul dolgozik az pedig ne dolgozzon itt. Ez nagyon keményen hangzik, de a gyár nem egy szociális intézmény, itt teljesíteni kell, s ha valaki becsületesen dolgozik, akkor mindegy, hogy mi a neve, megkapja érte az arányos bérezést is.
— Az operatív vezetésben várható csere?
— Nem tudjuk. Mi nem akarunk senkit sem eleve lecserélni vagy kidobni, mindenkinek megadjuk a lehetôséget, hogy bizonyítsa, megérdemli a posztját, hogy megfelelôen képes ellátni feladatait. Aki megfelel a követelményeknek marad, hisz nekünk könnyebb, ha olyan valaki végzi ezt a munkát, aki már ismeri a feladatkörét, s nem kell másnak beletanulnia.
— Tudjuk, hogy nagyon magas az adóssága a Matriconnak. Hogy szándékozzák kezelni a kérdést?
— Kértük az adósságok átütemezését, hisz a jövôbe kell tekintenünk és nem a múltat rendezgetni, mert úgy nem értünk el semmit. Egyelôre el szeretnénk adni a lefedetlen kapacitásokat, s ha majd jönnek a megrendelések, menetközben új gépeket, berendezéseket hozunk. Gépenként fogjuk megvizsgálni, hogy szükség van-e rá, vagy nincs. A fejlesztésnek nem a pénzhiány adja meg a felsô határát, hanem a piac. Egy magántôkével mûködô vállalatnál ugyanis a gazdaságosság az elsôdleges szempont.
— Várható a vállalatnál létszámcsökkentés?
— Létszámcsökkentés természetesen várható, hisz a mostani létszám jóval túllépi a jelenlegi értékesítési képességeinket. A létszámcsökkentést már a magánosítás elôtt kezdeményezte a vállalat, de mi azt kértük, hogy csak a velünk való konzultálás után hajtsák végre, hisz azt szeretnénk, ha a jól képzett, értékes emberek maradnának nálunk. A létszámcsökkentés azonban pillanatnyi megoldás, a tervünk az, hogy a piac növekedésével egyidôben ismét emeljük a létszámot.
— Tudjuk, hogy Romániában a szakszervezetek sokszor kerékkötôi az ilyen gazdasági megfontolásból fakadó intézkedéseknek. Számítanak ellenkezésre, konzultáltak velük?
— Hiszünk abban, hogy az itteni szakszervezetek is konstruktív módon viszonyulnak majd a kérdéshez. Hiszen nekünk soha nem szabad csupán a mában gondolkodni. Remélem, be fogják látni, hogy ezt az áldozatot meg kell most hozni, hogy ez a létszám egy-két-három év múlva visszapótolható legyen.
— Tehát perspektivikusan számíthatnak az újraalkalmazásra a most munka nélkül maradó alkalmazottak...
— Persze, igen. De mindig csak annyi embert szabad használni, amennyi a pillanatnyi termeléshez szükséges. Nyilvánvaló, hogy a képzett, nyelveket ismerô, számítógéphez értô embereknek nincs miért félniük. Mi szeretnénk a legkevesebb áldozat hozatalával európai módon kezelni a kérdést. Ami pedig a konkrét terveinket illeti, azok ezután fognak elkészülni, s majd egy sajtókonferencián fogjuk elmondani nyíltan elképzeléseinket. Erre a megbeszélésre természetesen önöket is meghívjuk.
— Elôre is köszönöm.
Csomóss Benedek, a Maros Megyei Tanács RMDSZ-tanácsosa, a jogi és emberjogi, közigazgatással és - rendfenntartással foglalkozó szakbizottság elnöke a törvényes határidôn belül írásban fordult a megyei tanácshoz azért, hogy az 1990. évi 29-es törvény 5. szakasza értelmében semmisnek nyílvánítsák az idei június 3-i tanácsülés határozatát, amely egyes utcák elnevezésére vonatkozik. Mint ismeretes, a határozat értelmében két új utca a Veteránok, illetve a Vasile Moldovan nevet veszi fel, míg a Csorgó utcát Erou Petre Popescura változtatják. Az Ilie Pintilie utcának Bem József utcára való változtatását az RNEP-es tanácsosok nyomására nem szavazták meg.
A tanácsos a határozat visszavonására vonatkozó kérését azzal indokolja, hogy meghozatalakor áthágták az 1990. évi 69-es törvény 63. szakasza elsô bekezdésének s. betûjét, s hogy a megyei tanács túllépte hatáskörét.
Ugyanakkor rámutat arra is, hogy a szakbizottság kedvezôtlenül véleményezte e határozattervezetet, amit egyöntetûen meg is szavaztak, majd ezt követôen, a tervezetet elvetô dokumentumot az elnök és Judea Ioan titkár kézjegyével is ellátta.
Abban az esetben, ha e kérést nem veszik figyelembe, az RMDSZ- tanácsos a Közigazgatási Bírósághoz fordul — jelentette ki Csomóss Benedek tanácsos.
Úgy tûnik, hogy egyes sajtótermékek jócskán kilövöldözték nyilaikat, s így tegnap délben már nem maradt a méregbôl arra a sajtótájékoztatóra, amelyet a Marosvásárhelyi Napok kapcsán a rendezvény két rendezôje, Pancu Liviu fômendzser, a Nemzeti Színház Rebreanu Társulatnak mûvésze, illetve Nagy István színmûvész tartott. Ahogy szavaikból kiderült, talán nekik kettôjüknek esett a legrosszabbul a hangnem, s az a rosszindulat, ahogy egyes médiumok a Napokat kommentálták, hisz ôk fektették be a legtöbb munkát a szervezésbe. Persze a rendezôknek tudniuk kell, és valószínû tudják is, hogy a szóban forgó mérgezett nyilak ez esetben — bármilyen nagy hatalom lenne is a sajtó — egyáltalán nem befolyásolták a közvéleményt, a közönség ugyanis befogadta, megszerette a Marosvásárhelyi Napokat, amely a város népünnepévé nôtte ki magát, mert itt és most — bármennyire is tagadják egyesek — szükség van erre.
Miután a szervezés során felhasznált saját ötleteit részletezte, a Marosvásárhelyre idegenbôl érkezett színész jó érzékkel tapintott rá arra, hogy a Napok alkalmas rendezvény volt a feszültségek oldására, arra, hogy az örökösen szemben álló felek letegyék kezükbôl a fegyvert, s éppen ezért "Isten ellen való vétek" a Napokat káromolni — hangsúlyozta Liviu Pancu a rendezôk nevében, akiknek a másfél hónapi munka után a köszönet helyett a sokszor megalapozatlan bírálatot kellett hallgatniok. Holott a Marosvásárhelyi Napok a fél várost megmozgatta, s ki-ki talált magának olyan szórakozást, amit éppen igényelt.
Nem volt könnyû dolguk a rendezôknek, hisz a hivatalban egy olyan csapattal kellett együtt dolgozniok, amelyet nem mentesítettek a napi munka alól, ezért sokkal több veszôdés hárult rájuk, mint ha egy valódi "szabadcsapat". támogatását élvezték volna.
Nagy István színmûvész kollégája nevében is elnézést kért, hogy a díszpolgár-avatásra a meghívott fôszerkesztôkön kívül nem engedték be az újságírókat, akiknek a feladata lett volna tükrözni az ünnepséget. Szavait Liviu Pancu azzal egészítette ki, hogy a fôszerkesztôkkel folytatott elôzetes megbeszélésen ismertették a játékszabályokat, ezért nem értik a bírálatot. Szintén a fômendzser jelentette ki, hogy igen sok volt a marosvásárhelyi sajtótermékeknek a Várszínpadon szánt óra, egyesek ugyanis el sem mentek, mások nem tudták kitölteni az idôt. Ami lapunkra, a Népújságra nem vonatkozhat, s nem tudjuk, hogy a többi meghívott nemtörôdömsége miatt miért kellene jövôre nekünk húznunk a rövidebbet.
A továbbiakban Nagy István számokat ismertetett a részt vevô együttesekrôl, mûvelôdési formációkról, amelyeknek a zöme önkéntesen, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalta a szereplést. Az anyagiakat, a szponzorizálás mértékét még nem mérték fel pontosan, ezért errôl egyelôre nem tájékoztattak.
Marosvásárhely lakossága az apróbb-nagyobb döccenôk ellenére a Napok idején jól érezte magát, s kár ezt nem kimondani — hangzott el a sajtó képviselôivel való tegnapi találkozón, amely kijelentéssel teljes egészében egyetérthetünk.
Mi a helyzet az újságíró képzéssel?
Manapság sok rosszat lehet hallani a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen mûködô újságírói szakról. Gyakran félig tájékozott vélemények ostromolják az oktatási rendszert, vagy minket diákokat — és bizony elôfordul, hogy méltatlanul is. Az például nem igaz, hogy csak jobb híján felvételiznek ide a továbbtanulni vágyók (a tavaly tizenháromszoros túljelentkezés volt), sôt nagyon sok a kezdeményezô ember közöttünk, akik ebben a szakmában akarnak érvényesülni. És egy egyetem minôsége több mindentôl függhet, de legikább a diákok emelhetik színvonalát. A tanárok feladata az, hogy megmutassák az irányt, a többit nekünk kell kiharcolni magunknak.
Sajnos, az oktatási rendszer tényleg nem a legtökéletesebb, de aki ezt mentségül hozza fel lustasága ellen, azt nem erre a szakmára teremtették. Igaz gyakran elmaradnak óráink teremszûke miatt, és pénz sincs mindig a legjobb feltételek megteremtésére, de ez a szak mondhatni friss, csak most kezd valójában beindulni (6 éve mûködik). És sajnos, máshol sem sokkal jobbak a feltételek, habár ott jóval több tapasztalattal rendelkeznek. Az pedig, hogy a diákok korlátlanul vehetik igénybe az Internet hálózatot és nemrég vetítôk meg egyéb modern felszerelések érkeztek az egyetemre, azt jelzi, hogy a helyzet javulófélben van, és idô kérdése, hogy megtanuljunk újságírást tanulni és tanítani. Viszont a médiakultúrát nem lehet tölcsérrel beadagolni, és ha valaki ezt elvárja, az csalódni fog, mint sokan közülünk. De aki jó hangulatra, építô jellegû kirándulásokra, éjszakába nyúló studírozásra, tanárdiák sörözésre, ilyenszerû aktív életre számít, az nem fog csalódni. Persze csak akkor, ha nem várja tátott szájjal a sült galambot. Mert az egyetemi évek átvezetnek a mechanikus tanulásból a céltudatos tevékenységre, és aki ezeket nem használja ki, lemarad egy gondtalan és mégis már érvényesülôképes periódusról. Ez a képzés keretet nyújt tehetségünk kibontakoztatására, de kitûnni a sokaságból csak kezdeményezés árán lehet.
Én csak annyit szerettem volna mondani, hogy létezik ez a lehetôség, melyet az idén is meg lehet pályázni — szeptember elején —, és ahelyett, hogy ócsároljuk önnmagunkat, inkább azon kellene töprengenünk, hogy mit tehetünk a "tollforgató-növelde" támogatása érdekében.
Közép- és Alsónyárádmentén, idén március végétôl 25 általános iskolában és óvodában összesen l088 gyerek tízóraizik az adventista egyház "konyháján". A finom és tápláló müzliszeletbôl és kukoricapehelybôl! — ez utóbbit tejjel, vízzel készítve — mindenki kedvére fogyaszthat a nagyszünetben. Emellett, olykor egyéb élelmiszertermékekben, sôt, méretre válogatott ruhanemûben is — 684 csomag kelt el — részesültek. Ákosfalva és Dózsa György községben "helyszínelve", az érintetekkel szót váltva derült ki, mennyire sokan szorulnak az élelmiszeradományra, ruhanemûre! Sajnos, nem is kevés azon családok száma sem, amelyeknél sok — egyéb — eleségre szinte alig futja. Tízóraira otthonról?! Hisz az utóbbi években majdhogy semmit terem a föld! Lásd a sok víz pusztítását! Az ákosfalvi tanács csaknem négymillió lej értékben vásárolt a tízórai elfogyasztásához egyforma kis piros tálacskákat, evôeszközöket, rezsót, fazekat és biztosított az adomány számára tárolóhelyiséget is.
E magánjellegû ösztönzésben, kezdeményezésben megnyilvánuló társadalmi odafigyelés láttán Szász Ernô prédikátort, az Adventisták a mi barátaink címmel ellátottt program koordinátorát kérdeztük.
— l998 nyarán Ákosfalvát és az egész Közép-Nyárádmentét árvíz sújtotta. Az áldatlan helyzet és elszomorító látvány késztetett bennünket arra, hogy próbáljunk egy rövid és egy hosszabb távra szóló segélyprogramot kidolgozni e vidék részére. A program megálmodója dr. Köteles Lajos tanár, a Békéscsabai Kôrös Fôiskola igazgatója, akiben — hétvégeken Szovátára, az oktatási központba járva — az utazás során tapasztaltak nyomán született meg a segítségnyújtás ötlete. Ezt követôen felpörögtek az események. A Központ is bekapcsolódott a programba, a néhai igazgató, Bíró István komoly támogatásával, és ma már Márton Zoltánnal folytatjuk az akkor megalapozott együttmûködést. Társult hozzánk dr. Szigeti Jenô, a miskolci egyetem filozófia tanszékének vezetôtanára, aztán a magyarországi, a német és a romániai ADRA. Németországból különösképpen szólnom kell arról az idôsebb egyházi személyrôl, aki az adventista egyház laikus tagjaként, saját utánfutós tehergépkocsijával szállít, olykor tizen- órát is várakozva a vámnál. Fritz Klöppingnek hívják az öregurat! Számíthattunk a helyi polgármesteri hivatalra, iskolaigazgatókra, pedagógusokra, akiknek morális támogatása, pozitív hozzáállása nélkül nem is mûködött volna a dolog. Köszönöm magam is mindannyiuknak!
— Mit jelent tulajdonképpen az ADRA?
— Az Adventista Fejlesztési Segélyszolgálatot, illetve ez az angol betûneve. l49 országban mûködik, és számítógép-rendszerében rengeteg az olyan információ, melynek ismeretében az itt-ott elfekvô, sok esetben jó minôségû , új dolgokat könnyebben el lehet juttatni majd az erre rászorulókhoz.
— A segélyprogram két részbôl áll. Az elsô már folyamatban van mindkét községben, ahol ily módon l088 gyerek kap tízórait, és alkalomszerû adományból sajtkrémet, gombakrémet, müzliszeletet. Hadd tegyük hozzá, mindezt felekezetbeli és nemzeti hovatartozásuktól függetlenül.
— Mi újat hoz a második része a programnak?
— Szeretnénk e vidék lakóit a modern mezôgazdálkodásra ösztönözni. Ebben jelentôs szerepet vállal a magyarországi ADRA és a békéscsabai fôiskola. Szeretnénk továbbá egy ún. teleházat letesíteni, melyhez persze számítógépek kellenek. Az anyaországi szervezetünk máris vállalkozott beszerzésükre, a Teleki Központ pedig a használatukhoz szükséges képesítés biztosítására. Gyerekcipôben még ugyan ez az elképzelés, de hosszabb távon — erre utal minden jel! — valóban megvalósulhat mert a magyar ADRA máris hozzáfogott a számítógépek beszerzéséhez. Ami pedig a gazdaképzést illeti, Békéscsabán és a Nyírségben már az olyan gazdák felé orientálódnak, akik a miénkhez hasonló körülmények között dolgoznak. Ugyanis az az elképzelés, hogy elôbb az itteni gazdálkodók utaznának oda bizonyos idôre tapasztalatokat szerezni, hogy majd az ottaniak tegyék ezt, és ismerkedhessenek az itteni talajviszonyokkal, földrajzi adottságokkal, sajátosságokkal.
— Van-e a közös munka eredményességének kerékkötôje, akár szubjektív buktatója ?
— Ha más nem, esetleg az erdélyi embernek azon, elég gyakran tapasztalt fenntartása, tartózkodása, ami miatt az újért nem lelkesedik, illetve tér ki az újszerûbb dolgok elôl.
— Mindezek mögött pedig az áll, ami minden keresztény embert cselekvésre kell hogy ösztönözzön: az egymással való törôdés! Egy keresztény írónô, aki az Úr Jézus cselekedeteit méltatta, így fogalmaz nagyszerû könyvében róla: Jézus a betegeket betegségükben, az éhezôket szükségükben kereste meg. Tehát minden embert ott és abban, ahol és amiben épp leledzett. Ezt tesszük mi is!
Itt a NATO. A bözödi tavon. Legalábbis azt hittem, hogy kényszerleszállást hajtott végre egy NATO- repülô és ijedtében elkezdett lövöldözni, amikor békés horgászásom közepette egy golyó süvített el mellettem. A férjem látható helyen állt, ezért tôle balra irányította fegyverét, nem számítva arra, hogy én "álcázva" vagyok a bokor által. Ha eltalál, az én bajom. Mit keresek én ott?! Elôjöttem "rejtekhelyemrôl" és beszédjelekkel próbáltam tudtára adni, hogy nem vagyok vadkacsa. Úgy tûnt, hogy vette a jelzésem, mivel a férjem is bekapcsolódott erôsítés céljából, mert nem csak élete párjáról volt szó. De most jön a lövöldözô válasza, ami abból állt, hogy "lekommunistázott". Ez érdekes és vicces, de sajnálattal kell közölnöm, kedves Barni — mert így hívták az egyik bûbáj legénykét —, nem vagyok az, mert engem akkor még arra sem tartottak méltónak, még párttag sem voltam, tudniillik arról voltam híres, hogy soha egyetlen gyûlésen vagy felvonuláson nem vettem részt, ami akkor államellenes magatartás volt. De megvolt a példás életû párttagok bosszúja: soha nem kaptam prémiumot. Ezt csak azért volt fontos tisztázni, hogy legközelebb, amikor újra a tûzpiros csónakból lövöldöznek, megtalálják a megfelelô jelzôt, például tökfej, vagy "maga kicsoda", aki bele mer szólni egy ilyen aranyifjú fegyverének a szavába. Mert az biztos, hogy nem havi nyolcszázezerbôl vette a pár milliós puskáját. Tévedés ne essék, én örülök, ha magam körül jól öltözött, tiszta embereket látok, de a puska mellé okvetlenül szükséges egy illemkódex, mert a pénz és a kultúra nem jár mindig karöltve. A másik nagy úr a hatalom, mert akinek a birtokában van, vissza is él vele.
Erre is van egy idevaló történetem, ami Sóspatakon esett meg velünk a Maros partján. Felfigyeltünk, hogy a mellettünk levô csoport, ami márkás autók felvonultatásából állt (a gazdáikról nem mondható el ugyanez), felfüggesztett egy konzervdobozt egy fára, amit vadnyugati módon elkezdtek módszeresen lôni szarvasölô puskával, ami akkorát szólt, mint egy kisebb ágyú. Miután a sokadik lövés után a férjem egy tûzszünetben a hátfrontról valahogy megközelítette ôket és megkérte szépen, hogy fejezzék be, mert tökéletesen szabálytalan, tudniillik amerre lôtt, útkeresztezôdés meg emberek voltak, azt válaszolta, ôt nem érdekli semmi és nem árthatunk neki (mibôl gondolta, hogy akarunk?), mert ô a vadászegyesületben vezetôségi tag. Hát ez igazán kedves ember, azt mondom. Fôleg nagyon tiszteli embertársait és az egyesület törvényeit. De mit lehet tenni, mikor a puska az ô kezében van?! Egy eltévedt golyó után esetleg elnézést kér, vagy még azt sem, mert ô hatalmas, a többi ember csak káposztafej neki. Mindenki más, aki "csak" békében szeretné élvezni a természetet, az húzza meg magát és próbáljon ügyesen egyik bokorból a másikba ugrani.
Ez is jó szórakozás. De addig is szeretném, ha a vadkacsákat békén hagynák.
A június 29-én és 30-án Bukarestben az ipari és kereskedelmi minisztériummal sorra került román—macedón bizottság elsô ülésszaka a gazdasági együttmûködési jegyzôkönyv aláirásával zárult. Ez alkalommal a két fôdelegátus, Sorin Potang ipari államtitkár és Tatjana Perovic-Mitrova kereskedelmi miniszterhelyettes kormányközi konvenciót írt alá az állategészségügyi kooperáció terén. A felek eltökélt szándékuknak adtak hangot, miszerint közösen részt vesznek a jugoszláviai övezetek újjáépítési programjaiban.
Börtönbüntetés egy kisfiú megkínzásáért
Két évig terjedô szabadságvesztésre ítéltek három rendôrt egy 10 éves kisfiú megkínzásáért. A gyereket fagylaltlopáson érték tetten a rend ôrei. Mivel a kisfiú nem volt hajlandó elárulni lakcímét, a rendôrök egy híd szélérôl a lábánál fogva lóbálták a mélység fölött, pisztollyal fenyegették és gumibottal ütlegelték. Az eset még 1997-ben történt, de csak a tavaly került nyilvánosságra — szerepelt a rendôrség, a titkosszolgálat és a börtönôrök visszaéléseirôl készült jelentésben. A kormány elismerte, hogy számos visszaélés történt, de hangsúlyozta, hogy a kisfiúéhoz fogható súlyos esetek ritkán fordulnak elô.
A NATO-fôtitkár Romániába látogat
Javier Solana NATO-fôtitkár Andrei Gabriel Plesu külügyminiszter meghívására július 7- én és 8-án hivatalos látogatást tesz Romániában — közölte a külügyi tárca sajtóhivatala.
Tanévzáró kétnyelvû bizonyítvánnyal
Szlovákiában szerdán befejezôdött az 1998/99- es tanév. A magyar iskolák diákjai a Meciar-kormány korábbi megszorításainak feloldása után szerdán ismét kétnyelvû év végi bizonyítványt vihettek haza. A magyar iskolák diákjai már az oktatási év derekán, januárban is kétnyelvû félévi bizonyítványokat kaptak, de a végérvényesen megtartható kétnyelvû bizonyítványokat a magyar tanulók újra most vihették haza elôször.
Az EU-ban megszûntek a vámmentes boltok
Tegnaptól nem léteznek vámmentesen árusító üzletek az Európai Unióban. Az EU tagországai még 1991-ben döntöttek úgy, hogy idéntôl felszámolják az effajta boltokat — ismert néven duty-free shopokat —, mert azok zavarokat okoznak a tiszta verseny és az egységes EU-piac mûködésében. Az elmúlt nyolc évben az ágazatban dolgozók és az azokat pártoló EU- tagországok elkeseredett kísérleteket tettek, hogy a döntést visszájára fordítsák, de a legtöbb tagállam hajthatatlan maradt. A repülôtereken, kompokon és más érintett helyeken az utazók továbbra sem maradnak olcsóbb vásárlási lehetôség nélkül. Számos üzlet ugyanis továbbra is csaknem régi árain kinálja termékeit, ezek immár nem vám- vagy adómentesen, hanem — közszájon forgó zsargonnal — utazási értéken vásárolhatók meg.
Bizottsági tevékenység meghosszabbítása
A felsôházban a szenátorok szerdán megszavazták a Bancorex tevékenységét kivizsgáló szenátusi bizottság aktivitásának meghosszabbítását, mely a döntés értelmében október 30-ig kell elôterjessze a pénzügyi intézmény tevékenységérôl szóló végleges jelentést. Eredetileg a szóban forgó bizottság június 30-ig kellett volna véglegesítse vizsgálatait.
Tulajdonjogi vita az alsóházban
A képviselôház szerdai, a földek és erdôk fölötti tulajdonjog visszaállításáról szóló vitáján eldöntöttek szerint a területi- közigazgatási egységek ama községi, városi, megyeszékhelyi tanácsai kell végezzék a hajdani elhelyezéssel visszaigényelt területek elhatárolását, ahol az igényelt területek és a telekkönyvi hivatalok találhatók. A területeken nem folyhatnak építkezések, a helységek közvetlen közelében kell hogy elhelyezkedjenek, és szabadon kell hagyják a bejárást a talajjavítási munkálatokhoz, ahol ezek léteznek. Amennyiben a visszaszolgáltatott területen talajjavítási munkálatok folynak, a tulajdonosok kötelesek szabad bejárást biztosítani ezekhez az összes földtulajdonosnak.
Szerencsétlenség a kötélpályán
Huszonegyen vesztették életüket, amikor a tegnap reggel a francia Alpokban a mélybe zuhant egy kötélpálya kabinja, a hegyvidéki térség déli részén. A Reuters közlése szerint a kabin nyolcvan méter magasból zuhant a mélybe a Gap város közelében lévô síparadicsomban. A kabin valamennyi utasa életét vesztette.
A Duna Televízió Heti hírmondó címû vasárnap esti mûsorában: A Fidesz vezette koalíciós kormány külpolitikájának középpontjába a nemzeti érdek képviseletét helyezte. Miként valósult meg ez a kormányzat elsô esztendejében? Mi a véleményük a nemzetpolitikáról a határon túli magyaroknak? A mûsor vendége: Martonyi János magyar külügyminiszter.
Ma este az MTV 2 mûsorán 22 órától Magyar Ház — Palackposta: az öt évvel ezelôtt alakult délvidéki hetilap, a Szabad Hét Nap fennmaradási gondokkal küzd. * A festômûvész, Barabás Miklós naplója nyomán Erdélyben. * Válogatás az újjonnan indult pozsonyi magyar szerkesztôség filmjeibôl.
Július elsejétôl átlag 5000 lejjel többet fizetnek a vért adó személyeknek. Az egy alkalommal vért adók 108.000 lej értékû vásárlási utalványt vehetnek át, abban az esetben pedig, ha az illetô személy két év leforgása alatt öt alkalommal adott vért, ezen felül egy 268.000 lejes prémiumban részesül. Ezeket a vásárlási utalványokat Vásárhelyen a fôtéri Prima, a November 7 negyedbeli Unic, a kornisai Rolex üzletben és étteremben, valamint a Stefan cel Mare utcai Rapid boltban válthatják termékekre. Elôreláthatóan november elsejétôl újra változik a véradóknak nyújtott juttatás, a vérközpontok egy alkalomért 113.000 lejes ételjeggyel fizetnek, míg a "bónusz" értéke 280.000 lej lesz.
Az 1992. évi 92-es számú törvény értelmében július 1. és augusztus 31. között a bíróságoknál nyári pihenôt tartanak. Ebben az idôszakban a tevékenység lelassul, csak a rendkívül sürgôs (letartóztatások) vagy bonyolultabb ügyekkel (rablások, nemi erôszak stb.) foglalkoznak. A szabadság ellenére a dossziékat kiosztják az ügyészeknek, ám ha ôk nem tartózkodnak a helységben, csak késôbb, szeptember folyamán ismerkedhetnek meg tartalmukkal.
Kapható a termékek és szolgáltatások katalógusa
A Megyei Statisztikai Hivatal Bolyai téri székhelyén szerezhetô be a nemzetgazdaság tevékenységeit, valamint a termékek és szolgáltatások osztályozását tartalmazó katalógus. A könyv ára 62.000 lej. Megyénk 260 darabot kapott, ebbôl még közel száz vár vásárlóra.
Tíz éve, hogy testvértelepülése van Gernyeszegnek. Ennek megünneplésére találkoznak július 9-11-e között a községközpont és a belgiumi Waterloo képviselôi. Július 10-ét, szombatot teljes egészében a sportrendezvényeknek szentelik. Ezenkívül a programban folklórbemutató, fogathajtó verseny, kiállítások, ökumenikus istentisztelet szerepelnek. Novák József ipar- és Haragos Zoltán fotómûvész alkotásai is megtekinthetôk a rendezvény idején. A házhomlokzat- díszítés vetélkedô fôdíját — 300 márka — a vendégek ajánlották fel. A háromnapos ünnepségen 800 érdelôdôre számítanak.
Július 6-án, kedden délután 6 órakor a vásárhelyi börtön udvarán svájci együttes hangversenyezik A szeretet híd a nemzetek között címmel. A szervezô a Prisonfellowship Romania Szervezet.
Összesen 70 koldust gyûjtöttek be szerdán Vásárhely utcáiról a rendôrök. Közülük 61 kiskorú volt, tíz pedig olyan csoportok tagja, amelyeket nagykorúak irányítanak. A kiskorúak közül 33 iskolázatlan volt, kilencen otthonról, négyen javítóintézetekbôl szöktek el. A rendôrfelügyelôség sajtóirodájának tájékoztatása szerint a közeljövôben újabb hasonló razziákat szerveznek, amelyeknek célja az egyre jobban elburjánzó koldulás visszaszorítása, megfékezése.
alapos gyanújával bocsátott ki letartóztatási parancsot a segesvári bíróság melletti ügyészség a 33 éves moldovai illetôségû V. Ion nevére. A rendôrségi értesítés szerint a férfi a február 4-e és június 10-e közötti idôszakban a segesvári REX szálloda teljes szolgáltatását vette igénybe (elszállásolás, étkezés, telefonhasználat), majd a 61 millió lejes számla törlesztése nélkül távozott.
Szokáshoz híven az idén is a marosvécsi polgármesteri hivatal szervezi meg az immár hagyományossá vált cseresznyevásárt, amelyet vasárnap, július 4-én tartanak a községközpontban.
Két hétig szünetel a marosszentgyörgyi malom mûködése, ez idô alatt a soros javításokat végzi a tulajdonos polgármesteri hivatal. Szándékukban áll a magtisztító berendezés új, 4 millió lej értékû szitával való felszerelése. A malom július 15- én nyit, hétfôn és csütörtökön pékek és vállalkozók, kedden, szerdán és pénteken magánszemélyek gabonáit ôrlik.
Két nap alatt két alkalommal kérte a lakosság a vásárhelyi tûzoltók segítségét. Kedden este a Pandúrok útján egy Tico és egy Dacia személygépkocsi ütközése során az utóbbi motorháza tüzet fogott, a kormánykeréknél ülô L. Cristian pedig I. fokú égési sérüléseket szenvedett. Tegnap reggel Marosszentannán a P. Ferenc tulajdonát képezô baromfiketrec égett el, s fennállt annak a veszélye, hogy a lángok átterjednek az alig 5 méterre levô lakóházra. A tüzet a tulajdonos okozta, amikor elhajította égô cigarettáját.
A tegnap Vásárhely napi piacain a következô árakon kínálták a portékákat: friss hal — 22.000 lej/kiló, kukoricaliszt — 5000, gríz — 4900, uborka — 4000-4500, juhsajt — 24.500, juhtúró — 24.000, orda — 19.000, káposzta — 4000-5000, burgonya — 4500-5000, sárgarépa — 6000, hagyma — 7000, padlizsán — 15.000, paradicsom — 8000-10.000, fehér paszuly — 13.000, mustármag 20.000, kajszínbarack — 15.000, szôlô — 7500 lej/kiló, míg a csemegekukorica darabja 5000 lejbe, a tojásé 550-be került.
Copyright © Népújság - 1999