|
LI. évfolyam 21. (14074) |
1999. január 27. szerda |
Hétfôn kezdôdött Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének téli ülésszaka, amelynek napirendjén egyebek között választások is szerepeltek. Már a hétfô délelôtti tanácskozáson az Európai Néppárt-csoport Frunda György RMDSZ-szenátort, Marosvásárhely szülöttét javasolta a Jogi Bizottság egyik alelnökének. A szavazásra az esti órákban került sor. A választások eredményeképpen Gunnar Janssen, volt romániai raportôr lett a Jogi Bizottság elnöke, a két alelnök pedig Bindicht Rudolf németországi képviselô és Frunda György, az RMDSZ szenátora lett. Lapunk telefonon készített villáminterjút az RMDSZ- szenátorral.
Népújság: Hányan szavaztak önre, volt-e ellenszavazat?
Frunda György: A hétfô esti tanácskozáson a bizottság tagjai ellenszavazat nélkül fogadták el a jelölésemet.
Népújság: Ez a jelölés, illetve a szavazás azt jelenti, hogy úgymond Romániát tisztelték meg ezzel?
Frunda György: Nem, errôl szó sincs, a Jogi Bizottság-beli kollégáim személyes tevékenységem elismeréseként tiszteltek meg a bizalmukkal. Tehát nem az ország nevezett ki, hanem a munkám alapján választottak meg.
Népújság: Mennyi idôre szól a mandátuma?
Frunda György: Ez a mandátum három évre szól. Nagy örömömre szolgál, hogy az Európa Tanács bizalmát éppen az RMDSZ egyik képviselôje nyerte el.
Népújság: Gratulálunk, és sikert kívánunk a továbbiakban is.
Németországbból érkezett haza a napokban dr. Kolozsváry Zoltán, az ENSZ iparfejlesztési osztálya keretében mûködô, különbözô európai uniós programok kidolgozásával, elbírálásával foglalkozó nemzetközi szövetség elnöke. Németországi útjáról, a bizottság munkájáról kérdeztük a marosvásárhelyi mérnököt.
— Tulajdonképpen összekapcsoltam a kellemest a hasznossal. A kellemes, hogy igen-igen jó barátom, a birminghami egyetem professzora, díszdoktori címet kapott és egyike voltam azoknak, akiknek értékelniük kellett a kolléga munkáját. A hasznos, hogy most már évek óta dolgozunk az Európai Közösség, az Európai Unió különbözô programjain, és három sikeres programot is sikerült végigfuttatnunk a nemzetközi együttmûködést illetôen.
— Mirôl tárgyaltak, mirôl szólnak ezek a programok?
— Mindezek a programok szakmaiak, felületkezeléssel foglalkoznak, lévén, hogy ez volt nekünk és személy szerint nekem az alapképzésem, s ezzel foglalkoztam évtizedeken keresztül a birminghami egyetemmel közösen. Három pályázatot nyújtottunk be a Kopernikusz-program keretében és mindhármat megnyertük. Ezeken keresztül nagyon sok tudományos, és gazdaságilag hasznosítható eredményre jutottunk. Ugyanezt az alkalmat felhasználva, egyben végrehajtó bizottsági ülése is volt a nemzetközi szövetségnek, amelynek a 2000-ig terjedô idôszakban én töltöm be az elnöki tisztjét, és meg kellett vitatnunk az elôttünk álló feladatokat. Mondhatom, szerencsés vagyok, hogy nekem jutott a feladat átvinni a 2000. évbe a szövetséget. Ugyancsak az én feladatom, hogy az 1970-ben megfogalmazott statútumot, alapszabályzatot és az egész mûködési elképzelést teljesen új alapokra helyezzük, és a jelenlegi elképzeléseknek megfelelô programmal lépjünk át a következô évezredbe.
Mi ez a nemzetközi szövetség?
— Szakmai szövetség, amely az ENSZ iparfejlesztési fôosztályához tartozik. Ez a szövetség 56 ország szakmai egyesületét foglalja magába, fémtannal, kohászattal, felületkezeléssel, hôkezeléssel foglalkozó szakmai egyesületeket. Amerikától kezdve Japán, Korea, Kína vagy Oroszország mellett az összes fejlett európai ország, de a kelet-európai országok is tagjai. A szövetség feladata bizonyos koordinációt megvalósítani az egyes nemzeti vagy regionális szervezetek között, mert oly gyors a technika fejlôdése, hogy ma gyakorlatilag többé-kevésbé átfogó képet kapni arról, hogy mi történik a saját szakmai berkeinkben, szinte lehetetlen. A szövetségnek épp az a feladata, hogy megpróbáljon egy eléggé hatékony információs rendszert mûködtetni, felhasználva minden rendelkezésre álló mûszaki eszközt, ezenkívül ápolni a kapcsolattartási lehetôségeket a Távol- Kelettôl Amerikáig, Ausztráliától Svédországig, valamint megszervezni a kétévenként esedékes világkongresszusokat, meg a köztük levô idôszakban egyes meghatározott, kiemelt témákban nemzetközi szemináriumokat. A legutóbbi világkongresszust az ôsszel tartották Firenzében, a legutóbbi tematikus szeminárium Dél-Koreában volt, amely elsôsorban az ázsiai s az ausztrál-ázsiai térség szakembereit hozta össze. Az új elképzelés szerint alapvetôen három régióban foglalkozunk, az elsô természetesen Európa, de míg a szövetség eredetileg fôleg európai volt, nekem volt az egyik fô feladatom, hogy összehozzam a másik két térséget: Amerikát és az ausztrál-ázsiai térséget. Ugyanis a fejlôdés abban a régióban a legdinamikusabb, függetlenül a jelenlegi gazdasági nehézségektôl.
— Mi ennek a nagy nemzetközi szövetségnek a feladata, milyen eszköztárral rendelkezik a feladatok sikerének biztosításához, hogyan tudja egyeztetni a nagyon eltérô igényeket a különbözô földrajzi zónákban, és hogy lehet mindezt úgy mûködtetni, hogy lehetôleg mindenki nyerjen az ügyön? Végül, de nem utolsósorban, hogyan került ön a képbe?
— Nem egyszerû feladat, nem is lehet mindenütt ott az ember, de hála az internetnek, a kapcsolattartás zavartalan és gyümölcsözô. Annak idején, én voltam az egyike azoknak, akik 1971-ben Zürichben meghívottként részt vettem azon a megbeszélésen, ahol elhatározták ennek a szövetségnek a megalakítását. Azután idônként be- bekérezkedtünk kongresszusokra, mert mi fizetni nem tudtunk. Ezt megértették és támogattak bennünket. Így munkatársaimmal együtt sikerült egy olyan tudományos munkát elvégezni, amely fokozatosan mind nagyobb elismerést kapott fôleg külföldön. 1995-ben részt vettem az Angol Királyi Akadémia meghívására egy szemináriumon, ahol ugyanarról a pulpitusról beszélhettem, ahonnan valaha Newton beszélt. Nagyon érdekes szakmai megbeszélés volt, s ezután jelöltek az angolok az elnöki tiszt várományosának, amelyet Teheránban nagy többséggel elfogadott a közösség, és most igyekszem becsülettel eleget tenni feladataimnak.
— Ön azonban itthon végül is egy vállalatot vezet, amely szintén nem egyszerû feladat...
— Nem egyszerû, küszködünk a túlélésért. Miután úgy éreztük, hogy eléggé elôreléptünk, megvettük a telket, az épületeket, az állóeszközöket, ami iszonyatos pénzügyi terhet ró a nyakunkba és most tényleg a túlélésért küszködönk. Ilyen szempontból a sok kapcsolat, amelyet sikerült kialakítanunk egy ilyen nemzetközi szervezetben, lehetôségeket biztosít: megrendeléseket, tudományos kutatási lehetôségeket. Tulajdonképpen így jött össze a három, az Európai Közösség által finanszírozott munka is, és most az új program beindításával remélem, hogy újabb lehetôségek nyílnak meg elôttünk. Örömömre szolgál, hogy 2600 finanszírozott tervbôl nyolcvanat kiválogatott az európai unió, amelyet jövô hónap 25-26-án nagyszabású konferencia keretében megvitatnak és útjára indítják az Európai Uniós programot. A 80 program közül három a miénk, s reméljük, hogy ez tulajdonképpen csak az elôszobája újabb komoly programoknak, amelyekre igyekszünk felkészülni.
Kedden Emil Constantinescu államfô elnökletével összeült a Legfelsô Védelmi Tanács a Zsil-völgyi bányászok múlt heti akciójával kapcsolatos kérdések megvitatására.
A tanács ülésén Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter és Victor Babiuc védelmi miniszter számolt be arról, hogy "milyen lépéseket tettek január 18-a és 22-e között a közrend fenntartása és helyreállítása érdekében".
A külügyminiszter, a kereskedelmi és ipari miniszter, valamint a titkosszolgálatok vezetôi arról adtak tájékoztatást, hogy a bányászok akciója "milyen következményekkel járt országon belül és kívül, s mekkora károkat okozott".
A Zsil-völgyi bányászok akciója után Romániának alighanem változtatnia kell érvelésén, hogy mi teszi szükségessé az ország NATO- és EU-csatlakozását. Ehhez azonban az elmúlt hét történéseinek pontos értelmezése kell — jelentette ki Andrei Plesu külügyminiszter.
Plesu hangsúlyozta, hogy Romániának néhány hónappal a NATO washingtoni csúcsértekezlete elôtt nem éppen az hiányzott, hogy közrend felfordulása miatt kerüljön a világsajtó címoldalára. Az ország szándéka a NATO- és EU-csatlakozást illetôen nem változott meg, de a történtek fényében a román diplomáciának változtatnia kell érvein.
"Mostanáig azt hangoztattuk, hogy Románia a biztonság terjesztôje a térségben. Amíg a helyzetet ellenôrzés alatt tartottuk, ezzel érveltünk. Azt hiszem, most más kérdésre is fel kell hívnunk a figyelmet: ahhoz, hogy Románia a biztonság terjesztôje legyen, gazdasági stabilitásra, a reformok folytatásának szavatolására van szükség. Ehhez pedig az kell, hogy a partnerállamok erôteljesebb, pontosabban körvonalazott jelét adják támogatási szándékuknak. Bármiféle visszalépésnek káros hatása lenne a belsô helyzetre" — szögezte le Andrei Plesu.
A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a korábbi bányászjárások külföldi fogadtatása a román kormányt tekintve egyértelmûen elítélô volt. Most elsô alkalommal a külföld szolidaritását fejezte ki a román kormánnyal, mindazon erôkkel szemben, amelyek a jogállamot akarták lerombolni. "Az állam hitele növekedett, partnereink szolidaritása szilárd" — fogalmazott.
Plesu elmondta, hogy a múlt heti események idején Bukarestben akkreditált nagykövetekkel találkozott, akiket arról biztosított: a román kormány elkötelezte magát a reformok folytatása mellett.
"Ennek döntô szerepe van a támogatásban. Nem lehet lemondani a reformról, mert az külsô elszigetelôdésünket jelentené" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem maradhat meg posztján, ha a reform nem folytatódik, nem vonják le a válság gyakorlati következtetéseit, ha az elkövetett hibák büntetlenek maradnak.
A román-magyar kapcsolatok jelenlegi helyzetére vonatkozó kérdésre Andrei Plesu azzal válaszolt: "nagyon bátorító a kapcsolatok távlatait illetôen az az ésszerû mód, ahogy a magyar kormány a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer kérdését kezeli".
A politikusok kényes kérdésnek tekintik
A Nagy-Románia Párt (PRM) egyáltalán nem fél Valeriu Stoica igazságügyi minisztertôl, sôt lemondását követeli — közölték kedden a PRM vezetôi. A politikai pártok többsége elsôsorban az óvatosságot hangsúlyozta azzal kapcsolatban, hogy a PRM-t esetleg törvényen kívül helyezik a Zsil-völgyi bányászok akciójában játszott szerepe miatt.
Valeriu Stoica igazságügyi miniszter vasárnap közölte, hogy a Nagy-Románia Pártot törvényen kívül helyezhetik, ha bebizonyosodik, hogy köze volt a bányászok tiltakozó meneteléséhez, az erôszakos akciókhoz. Az igazságügyi tárca szakértôi szerint elsôsorban a PRM vezetôjének, Corneliu Vadim Tudornak a bányászokhoz január elsô felében intézett nyílt levele, valamint a parlament múlt pénteki rendkívüli ülésén elmondott beszéde szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a PRM megsértette a pártok tevékenységét szabályozó törvényt.
A pártok többsége kényes kérdésnek tekinti a PRM esetleges betiltáltást. A kormánykoalíció fô erejét alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) vezetôje, Ion Diaconescu szerint Tudor "nem mondott semmi olyant, amit eddig ne mondott volna", de a román demokrácia mostanáig nagyon elnézôen kezelte ezt a jelenséget. Más a helyzet viszont, amikor a jogállam, a demokratikus intézmények kerülnek veszélybe — tette hozzá.
A Demokrata Párt eddig elkerült minden állásfoglalást, a Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség viszont a PRM-mel, és fôként annak vezetôjével szembeni határozott fellépést sürget. A Román Nemzeti Egységpárt vezetôje ugyan elítélte Tudor magatartását, de azt hangsúlyozta: a törvényesség lehetô legszigorúbb betartásával folytatott vizsgálatra van szükség, s nem szabad egy pártot a vezetôje miatt büntetni.
A legnagyobb ellenzéki erô, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja egyértelmûen elvetette, hogy a Nagy- Románia Párt felelôsségét firtassák. "Ez csak növelné a feszültséget" — hangoztatták a párt vezetôi, akik szerint a kormánynak fôként saját felelôsségét kellene vizsgálnia.
Az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága határozati javaslatot fogadott el, amely többek között azt tartalmazza, hogy a képviselôtestület oldja fel Romániát és Bulgáriát a vízumkötelezettség alól.
Az EU összesen 90 országgal szemben tart fenn vízumkötelezettséget. Ezek közé a tagjelöltek közül csupán Románia és Bulgária tartozik: mindkét állam többször jelezte már, hogy az intézkedés nehezíti felkészülését a tagságra. Az uniós tagországok egy része azonban semmilyen változtatást nem kíván a vízumrendszeren, mert nem bíznak az említett tagjelöltek saját ellenôrzési rendszerében. Ugyanezen ok miatt az EU azt várja el társult tagjaitól, hogy fokozza a szigort határain, és lehetôség szerint alkalmazkodjék az unió vízumpolitikájához.
A német kereszténydemokrata Klaus-Heiner Lehne javaslata szerint a parlament plenáris ülésen követelné a belépési engedély követelményének megszüntetését Szófiával és Bukaresttel szemben. A javaslat továbbá az eddiginél nagyobb mértékû harmonizációt lát szükségesnek az EU-tagországok vízumpolitikájában. A jelenlegi nemzeti rendszerek különbözôségének egyik következménye, hogy a balti államok lakóinak is sokszor korlátozásokkal kell szembenézniük, ha az EU területére utaznak.
Az eddigi legjelentôsebb üzlet
A török Akmaya társaság megvásárolta a legnagyobb román kôolajfinomító, a Petromidia részvényeinek 65 százalékát. Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap (FPS) elnöke szerint a Petromidia eladása a román privatizáció eddigi legjelentôsebb üzlete.
A török vevôvel aláírt megállapodás összértéke megközelíti a 725 millió dollárt. Ebbôl a vételár 239 millió dollár, amelyet másfél év alatt fizet ki az Akmaya. A török társaság vállalta, hogy öt év alatt 215 millió dollárért beruház, és átvállalta a Petromidia 260 millió dollárt meghaladó adósságát is — a törlesztést 5-15 évre átütemezték.
Mindezt az Akmaya 10 millió dolláros környezetvédelmi beruházással fejeli meg, hogy a Petromidia megfelelhessen a minimális környezetvédelmi elôírásoknak.
A fejlesztés után a Petromidia kapacitása évi 4,8 millió tonna lesz, a mostani évi 3,5 millió tonna helyett.
A Fekete-tenger partján, Constantától északra lévô Petromidia társasági tôkéje 902 milliárd lej. A most aláírt szerzôdés után az FPS-é marad a részvények 4,66 százaléka marad. A tömeges privatizáció során a részvények 8,21 százalékát osztották ki, és további társtulajdonos a Munténiai Pénzügyi Befektetô Társaság.
A Petromidia privatizációja nem volt egyszerû. 1997. áprilisban, amikor a kormány elsô alkalommal hirdette meg a legnagyobb veszteséget okozó állami vállalatok bezárását, a kôolajfinomító a bezárásra ítélt tíz vállalat listáján szerepelt.
A Ciorbea-kormány szigora csak az elsô tüntetésekig tartott, a vállalatok bezárására hozott döntés papíron maradt, a Petromidia pedig a privatizálandó vállalatok listájára került. 1998 elején a tulajdonosok a Petromidia USA céggel kezdtek tárgyalásokat, és az amerikai társaság meg is nyerte a tavaly július végén kiírt tendert. Az amerikaiak azonban késôbb visszaléptek, az FPS akkori elnöke szerint azért, mert megriasztotta ôket a Petromidia növekvô adóssága.
Késôbb néhány más cég is érdeklôdést mutatott, de konkrét ajánlatot csak a török Akmaya tett.
Lemondott a rendfenntartó erôk parancsnoka
Teodor Zaharia tábornok, a román belügyminisztérium második számú embere, a rendfenntartó erôk irányításáért felelôs államtitkár lemondott tisztségérôl. Radu Vasile kormányfô elfogadta lemondását.
A sajtó jelentôs része fôként Zaharia tábornokot hibáztatta azért, hogy a rendfenntartó erôk nem tudták megállítani a Zsil-völgyi bányászok Bukarestbe tartó menetét. A lapok szerint a tábornok hozzá nem értése, valamint a hatalom iránti lojalitásának hiánya vezetett ahhoz, hogy a bányászok megalázó vereséget mértek az útjukba került rendfenntartókra.
A tábornok a keddi lapokban megjelent nyílt levelében indokolta meg lemondását, egyben visszautasította a személyét ért vádakat.
— A belügyminisztériumot magára hagyták és közben elvárták, hogy egyedül oldja meg a kialakult válságot. Miután elkezdôdött a sztrájk a Zsil völgyében, a belügyminisztériumnak semmilyen információ sem állt rendelkezésére — írta.
A tábornok — mint levelében állította — hiába kérte ismételten egy válságstáb felállítását. Ugyancsak hiába kérte az idôközben lemondott Gavril Dejeu belügyminisztert, hogy biztosítsa a rendfenntartó erôk megfelelô anyagi és logisztikai ellátását.
Teodor Zaharia azt is felpanaszolta levelében, hogy a tisztségével járó központi parancsnoki feladatkör bukaresti ellátása helyett kiküldték a Zsil-völgyi szorosba. A terepen sem információk, sem megfelelô eszközök nem álltak rendelkezésére, viszont egymásnak ellentmondó utasításokkal és szemrehányásokkal árasztották el, míg a helyszínen "elképzelhetetlen helyzettel" találta magát szemben.
Errôl Zaharia tábornok azt írta, hogy a bányászok katonai elvek szerint, jól megszervezett alakulatként léptek fel. Útvonalukon a lakosságot a karhatalom elleni lázadásra uszították, elzárták azokat a helységeket, ahol a rendfenntartó erôk tartalékai voltak. A bányászok bekerítették és minden oldalról támadták a rendôröket és csendôröket, amihez helyismerettel rendelkezô vezetôik voltak.
A tábornok egy keddi interjúban azt is elmondta, hogy a bányászok invázióját Bukarestbôl vezették, ô maga ismeri is azt a tábornokot, aki a fôvárosból irányította ôket. Egyébként erre a közelebbrôl meg nem nevezett tábornokra Zaharia még annak idején felhívta az illetékesek figyelmét, de azok nem intézkedtek.
A felelôsségre vonás nem marad el!
Mircea Criste román fôügyész felkérte Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, indítson vizsgálatot annak megállapítására, hogy a múlt heti bányászakció során a tárcához tartozó egyes tisztek és vezetô tisztségviselôk miként sértették meg hivatali kötelezettségeiket.
— A rendfenntartó erôk helyszíni parancsnokait szolgálati gondatlanságban, parancsmegtagadásban és és más hasonló szabálysértésekben lehetne elmarasztalni — hangsúlyozta Criste a kedden megjelent nyilatkozatában.
A fôügyész elsôsorban a menet útjába emelt torlaszokhoz kivezényelt karhatalmi egységek irányításában illetékes és azóta már leváltott belügyi tábornokok esetleges bûnvádi elmarasztalását tartja lehetségesnek.
Mircea Criste szerint a nemzetbiztonságot érintô bûncselekmények — az államhatalom aláaknázása, törvényszegés —, valamint hatóság elleni erôszak, rongálás, szabadságtól való megfosztás és gyilkossági kísérlet miatt lehet büntetôjogi vizsgálatot indítani a bányászjárás résztvevôi ellen.
— Az ügyészség és rendôrség már meg is kezdte a bizonyítékok gyûjtését a múltheti bányászjárás résztvevôinek törvénysértéseirôl — mondta a fôügyész.
Miron Cozma, a Zsil-völgyi bányászok vezére kijelentette: bízik abban, hogy a kormány betartja a Coziában kötött megállapodást, ellenkezô eseten a bányászok "készek elôrôl kezdeni mindent".
Jól szervezett embercsempész-hálózat nyomára bukkantak a határôrök. A banda Ukrajnából juttatott illegális bevándorlókat román területen át Magyarországra.
Hétfôre virradóra a szatmárnémeti határôrök a román-magyar határon feltartóztattak tizenkét iraki állampolgárt. A romániai ¼vár körzetében felfedezett irakiakkal együtt a román határôrök elfogták a csoportot vezetô embercsempészt is, egy román állampolgárt.
Az illetékes szervek átfogó akcióba kezdtek a jól szervezett embercsempész-hálózat felgöngyölítésére és ártalmatlanná tételére. A román állampolgárokból álló banda tagjai az Ukrajnából Románián át Magyarországra irányuló embercsempészetet irányították a térségben.
A román vámigazgatóság szakemberei vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, hogy január 16-án miként tudott egy német állampolgár átcsempészni a nagylaki határátkelô romániai oldalán 20 kilogram heroint. A csempész gépkocsijában elrejtett kábítószert a magyar vámosok találták meg.
A heroincsempész az éjszakai órákban lépett át a határon, amikor az átkelônél szinte egyáltalán nem volt forgalom. Az illetékesek annál is inkább szeretnének fényt deríteni a történtekre, mert a szolgálatban lévô román vámosok között mindig van a kábítószer-csempészet elhárítására szakosodott ellenôr is.
A NATO tervei elkészültek, a megfelelô csapatok készen állnak arra, hogy adott esetben csapást mérjenek Koszovóra — közölte kedden az atlanti szövetség katonai bizottságának német elnöke.
Klaus Naumann tábornok a ZDF televíziónak nyilatkozva elmondta: a NATO-nak most egységet és eltökéltséget kell mutatnia. Keményen és határozottan "értésére kell adnunk mind a szerbeknek, mind az UCK szeparatistáinak: eddig és ne tovább!".
Amennyiben légicsapásokra kerül sor a NATO részérôl, a repülôgépek kizárólag katonai célpontokat fognak támadni, "hogy megbénítsák a Koszovóban lévô katonai létesítményeket és eszközöket" - tette hozzá Naumann. A NATO-bevetésben szerinte német csapatok is részt vennének, mégpedig "korlátozás nélkül".
A NATO tagállamok hétfôn Brüsszelben úgy határoztak, hogy még ezen a héten hivatalos figyelmeztetést intéznek Belgrádhoz és az UCK vezetôségéhez, felszólítva mindkét felet a koszovói tûzszünet tiszteletben tartására.
Kedden az amerikai szenátusban a továbbiakban követendô eljárás kérdéseirôl folytatódik — zárt ajtók mögött — a Clinton-ügy tárgyalása.
A tárgyalás összes eddigi szakasza — vagyis a vád és a védelem részletes okfejtése, valamint a szenátorok által megfogalmazott kérdések feltevése és megválaszolása — nyilvános volt. Hétfôn azonban eljutottak odáig, hogy meg kell vitatniuk, lezárják-e az egész ügyet (mint azt a demokrata Robert Byrd szenátor javasolta), és ha nem, akkor legyen-e tanúmeghallgatás.
Ezek az eljárási viták elvben és általánosságban nem nyilvánosak, de a demokraták most javasolták, hogy ne zárják ki a nagyközönséget. Ezt az indítványt a republikánus többség még hétfôn elvetette, így azóta nem tudni, mi zajlik az ülésteremben. Hétfôn késô estig üléseztek, kedden helyi idô szerint délben kezdik újra. Az a szenátor, aki tájékoztatást ad a nyilvánosságnak a zárt ajtók mögött történtekrôl, súlyos büntetéssel számolhat.
Egyes hírtelevíziók mindenesetre szereztek némi értesülést: eszerint nem valószínû, hogy többséget kap az ügy azonnali elejtésére irányuló demokrata indítvány, ehelyett "nagyon korlátozott körû tanúmeghallgatási forgatókönyv" kidolgozása folyik.
Vasárnaptól az állandóan nyitva tartó marosvásárhelyi Salvia gyógyszertárban sem lehet már ártámogatott vagy ingyenes gyógyszert kapni.
Mint ismeretes, a megyei egészségügyi igazgatóság három havi tartozása miatt a magángyógyszertár-liga múlt szombaton úgy döntött, a patikák ezentúl csak készpénzért adnak ki orvosságot. A határozathoz még az állami kézben levô Aesculap is csatlakozott; egyedül a fôtéri Salvia vezetôi nem "írtak alá", bár ôk is egyetértettek a döntéssel.
Egy hétig a Salvia kiadta a gyógyszereket, emiatt az egység forgalma érthetôen megnövekedett. Nem sokáig bírták: a patika vezetôi a hét végén úgy döntöttek, ôk is csatlakoznak a határozat aláíróihoz. Munteanu Doina, a gyógyszertár egyik vezetôje lapunk érdeklôdésére tegnap elmondta: az egészségügyi igazgatóság az elmúlt héten sem fizetett, idôközben pedig a raktáron levô készletük is kimerült. Igen nagy erôfeszítéssel járt, hogy a betegeket kiszolgálják, de már fizikailag sem nagyon bírták. Mivel az államtól nem kapták meg a nekik járó pénzt, nem tudnak fizetni sem a gyógyszerforgalmazóknak, sem a gyáraknak, emiatt az a veszély is fenyeget, hogy nem tudják beszerezni a szükséges orvosságokat, amelyekre a betegeknek szükségük van. Arra számított, hogy a helyi kormányképviselet (prefektúra) tesz valamit az ügyben, hogy hamarabb rendezôdjön a helyzet, de ezidáig az égvilágon semmi nem történt.
Munteanu Lelia, az Aesculap gyógyszerlerakat vezetôje borúlátó; a tartozások ugyanolyan nagyok, mint egy héttel ezelôtt, semmi nem változott. — A jóakarat megvolt bennünk, senki nem állíthatja az ellenkezôjét. A mi raktárunk is kezd kiürülni, úgyhogy kezdünk nagyon odafigyelni arra, kinek adunk gyógyszert, mert elsôsorban saját alkalmazottaink munkáját és fizetését kell hogy biztosítsuk. Normális esetben tízmilliárd körül szokott lenni annak az árunak az értéke, ami raktáron van. Most viszont már két és fél milliárd lej alatt vagyunk, s ha így megy ez tovább, nem tudom, mi történhet még — nyilatkozta Munteanu Lelia.
— Drasztikus lépésekre van szükség, még az egészségügyi minisztériumban is — figyelmeztetett dr. Dorin Florea prefektus. — Ugyanakkor komoly átszervezésekre van szükség Maros megyében is. Nem mondok újat azzal, hogy nagyon sok visszaélés történik: különféle gépeket hoznak, amelyeknek darabja több mint másfél milliárd lejbe kerül, ugyanakkor vannak olyan egészségügyi egységek, ahol nem tudják törleszteni a fûtésköltségeket. Úgy vélem, a legfontosabb az lenne, hogy a költségvetést ésszerûbben osszák el, vonják meg a támogatást azoktól a beruházásoktól, amelyekre egyáltalán nincs szükség. Az sem egészen szerencsés, hogy a megyei kórházban kezelt betegek több mint 30%-a más megyébôl való, és ezeknek a betegeknek a gyógyszerét szintén nekünk kell kifizetnünk — mondta a prefektus.
A marosvásárhelyi Manpel bôrfeldolgozó és kesztyûgyár igazgatója tegnaptól Ágoston Margit. Székely Sándor vállalatvezetôt tegnap végrehajtók szólították fel, hogy távozzon.
Több mint kétéves a történet, lapunkban folyamatosan tükröztük a fejleményeit: Ágoston Margit helyett Székely Sándort választották meg igazgatónak. A régi vezetôtanács törvénytelennek nevezte a döntést, és pert indított ellene. Törvényszéki végzések következtek, az 1998. decemberi végleges; eszerint Ágoston Margitnak van igaza. Ezzel a végzéssel és végrehajtói kísérettel a volt igazgató tegnap bevonult a gyárba és felszólította Székely Sándort, hogy távozzon. — Székely Sándor erre azt válaszolta, hogy ô azt a végzést nem ismeri el, de a dolgozók nyomására mennie kellett — nyilatkozta Ágoston Margit. — Annak idején fût-fát megígértek, de ebbôl semmit nem valósítottak meg; a gyár eladósodott, sok embert elbocsátottak állásából, s ezzel kiváltották az itt dolgozók haragját. A hivatalban levô vezetôtanács távozott. Elsô lépésem az lesz, hogy felleltározzam a helyzetet, tudnom kell, hogy állunk pénzügyileg, a nyersanyagokkal, milyen szerzôdések vannak. Fell kell mérnünk ugyanakkor azt is, érte-e kár a gyárat ez alatt a két év alatt; ha kiderül, hogy igen, a régi vezetôségnek felelnie kell érte. Én két évig nem dolgoztam sehol, két évig civilizáltan harcoltam azért, hogy bebizonyítsam, igazam van. Az emberek ráébredtek a valóságra; szomorú, hogy csak ilyen késôn.
Székely Sándor, a hivatalából elmozdított igazgató törvénytelennek nevezte a tegnap történteket. Lapunk érdeklôdésére elmondta: rohamcsapat munkája volt, nem ellenkeztek. Várja a fejleményeket, és úgy véli, hogy a részvényeseknek kell eldönteni, ki vezesse a vállalatot.
Bíró Dezsô szakszervezeti vezetôvel nem sikerült beszélnünk, nem volt a gyárban, amikor ott jártunk.
Például Búbéláné felkaccant keresztrejtvény-fejtés közben. Búbéla azt hiszi, ôt. Holott nem. De Búbéla már el van hangolva. Védekezésbôl haragszik. És amikor Búbéláné végre kiböki, min vidul, kész a válóok.
Elmerenghetünk, mi a zûr.
Hogy retorikai argó, vagy mi a bús. A társalgási sznobéria karikatúrája. Too much, amit mostanában betrinkelsz.
Hogy az a blaszfémikus ékesen szólás.
Alvilági roncsnyelv. Ironikus idézet-intarzia. Drasztikus mocskolódás. Frivol kontraszt tárgy és hangvétel között. Múltidézô stílbravúr.
Hogy már a transzcendens szellem civil pimaszsága.
Búbéla alkalmatlan személyiségszerkezete. Búbéláné, ez a klasszikus népi amatôr, amint a karakter öntörvényû eredetiségét és fôként drámáját.
A népnemzeti katyvasz durva avantgardizmusával.
Önszuggesztiós kárcsökkentés. Méltóságvédelem. Pszichedelikus készenlét.
Aztán beszólni a rádióhoz, tegyenek igazságot. Hogy már a média is. Fölsliccelt szoknyában.
A végén a dögösen baljós nagynéni. Egyszemélyes Helsinki bizottság. "Jaj, gyerekek, rosszat álmodtam. Csókoljátok meg egymást!" Mintha megint esküvôre, harmincvalahány gürc után.
De a PROBLÉMA — áh. Az mélyen beszúrva a lélek körme alá. Hogy véletlenül is, melyik a helyesebb: hármukat vagy hármójukat?
Búbéláné szerint hármukat. Búbéla szerint...
Válnak.
Az adóbevallási nyilatkozatok kitöltése és benyújtása kapcsán felmerült kérdések tisztázása érdekében a helyszínen, a vásárhelyi városházán, az adóügyi hivatal illetékes osztályán érdeklôdtünk újra, hogy kinek és meddig kell letennie adóbevallási nyilatkozatot. Mint az alkalmazottak elmondták, minden adóköteles lakosnak kötelessége január 31-ig nyilatkozatot benyújtania. Ezzel szemben Daniluc Gheorghe, a Megyei Közpénzügyi és Állami Pénzügyi Ellenôrzési Vezérigazgatóság vezérigazgatója tegnap lapunknak azt mondta, hogy csak azok a személyeknek kell nyilatkozatot benyújtaniuk, akik az elmúlt év folyamán házat, telket vásároltak, vagyis változások történtek a tulajdonukban levô ingatlanokat illetôen. A lakosság másik, nagyobb része viszont nem kell hogy kitöltse a fent említett formanyomtatványt. A hivatal nyilvántartásában szerepelnek az adók kiszámításához szükséges adatok, így nincs értelme, hogy azok a személyek, akiknek tulajdonukban nem történt változás, adóbevallási nyilatkozatokat adjanak be, illetve küldjenek el.
Pár nap van még január végéig, éppen ideje lenne tisztázni, kinek mit kell, és hogyan kell tennie. Ideje lenne, hogy a vezérigazgatóság és a helyszínen dolgozó hivatalnokok egyeztessék adataikat, és ne tévesszék meg a lakosságot.
A marosvásárhelyi volt Iskola utca végén maradt elhagyottan ez a romos épület. Ameddig a környékbeli tömbházakat húzták fel, addig e házat építôtelepí irodaként használták. Ezután az üresen maradt helyiségekbe cigány családok költöztek be, törvénytelenül. A sorsára hagyott épületet a tavaly novemberben a gyulafehérvári érsekséghez tartozó Caritas segélyszervezet igényelte a marosvásárhelyi lakáshivataltól. A kiutalást jóváhagyták, azonban az új tulajdonos nem vehette át az épületet, mivel kiderült, hogy a Ferenc-rendi szerzetesek tulajdona. Székely Péter, a Caritas marosvásárhelyi kirendeltségének vezetôje elmondta, hogy miután tisztázzák az átadást, renoválják az épületet, ahova házi szakápoló és szociális központot szeretnének berendezni. Ilyen intézmény már mûködik Déván, Enyeden és Székelyudvarhelyen, valamint Szecselevárosban. Arra is gondoltak, hogy késôbb egy fogászati rendelôt is berendeznének, a németországi Caritas elküldené a felszerelést. Jelenleg folyamatban van az épület helyreállításához szükséges pénz gyûjtése. Ha megtörténik az átadás, a Caritas kérésére a polgármesteri hivatal kiad majd egy kilakoltatási rendeletet, minek alapján az önkényes lakókat kiköltöztethetik. Csak ezután foghatnak hozzá a munkálatokhoz. A Caritas szervezet vezetôi még az idén nyáron szeretnék megnyitni a szociális központot.
Nincs véleményazonosság a szakszervezeteknél
Tegnap Marosvásárhelyen a szakszervezeti mûvelôdési ház dísztermében ülésezett a Frãtia RSZSZOSZ megyei szervezetének tanácsa. A gyûlésen a megye szervezetei részérôl az elnökök mintegy harmada vett részt.
Az ülés témáját a február 22-re tervezett általános sztrájk képezte. Mint ismeretes, a kormányfô még decemberben 6-7 hónapos moratóriumot kért a szakszervezetektôl, hogy a kormány végrehajthassa tervezett reformintézkedéseit. A Frãtia szakszervezeti szövetség országos tanácsa elutasította a kormányfô javaslatát és az általános sztrájk kirobbantásáról döntött. Ennek helyi részleteit tárgyalták meg a tegnapi ülésen. Eszerint a szövetséghez tartozó szervezeteknek a napokban munkakonfliktust kell kezdeményezniük a gazdasági egységekben. Ennek alapját egyetlen követelés jelenti, amelyet a szövetség országos tanácsa határozott el, annak a lehetôségnek a megteremtése, hogy 1999 végére a reálbér értéke a mostaninak a duplájára növekedjen.
A cégek szintjén beindított munkakonfliktus a tervek szerint a megyei munkaügynél folytatódik tovább, közben pedig február 8-áig folyik az alkalmazottak között az aláírásgyûjtés az általános sztrájk kirobbantásával kapcsolatban, ennek támogatottságát felmérendô. Február 12-én a szövetség országos tanácsának ülésén születik majd végleges döntés a 22-ére tervezett általános sztrájkról. Ezt megelôzôen február 15-én egynapos japánsztrájkot, majd 17-én kétórás figyelmeztetô sztrájkot tervez a szövetség.
Az ülésen heves kritikák hangzottak el a kormány számlájára, amely a szakszervezetiek szerint hatalomra kerülése óta csak egyezmények szintjén tárgyal az érdekképviseletekkel, de reális párbeszéd nem alakult ki közöttük. A hatalom képtelen vezetni az országot, a meghirdetett reformprogram eredményei nem látszanak, eközben pedig az életszínvonal odáig süllyedt, hogy a lakosság 80%-a a létminimum alatt él — állapították meg a szakszervezetiek. A Frãtia Szövetség szükségállapotot hirdetett szervezeteiben.
Az említett, országos szintû követeléssel a jelenlévôk egyrésze nem értett egyet. Egyesek azt kifogásolták, hogy nem lehet a cégek vezetôségétôl közvetlenül követelni a reálbér értékének megduplázódását, mások szerint eme követelés alapján kirobbantott munkakonfliktus könnyen kikerülhet a szakszervezeti ellenôrzés alól. Több szervezetelnök úgy közelítette meg a kérdést, milyen alapon indítson munkakonfliktust az adott társaságnál, ahol a munkáltató betartja a kollektív munkaszerzôdést. Más vélemény szerint az általános sztrájkot akkor kellett volna kirobbantani, amikor a jelenlegi hatalom nem tett eleget az országgal kötött 200 napos szerzôdésnek. A vita során felmerült, hogy a dolgok hátterében tulajdonképpen a szakszervezeti szövetségeknek a kormány elleni harcáról van szó, olyan véleményt is hallottunk ezután, hogy nem végtelen a bizalom az országos szintû vezetésben.
Az eltérô véleményekkel kapcsolatban a szövetség megyei vezetôi, Vas Stefan elnök és Abodi Gheorghe ügyvezetô elnök kihangsúlyozták, hogy a követelésnek az a célja, hogy rávilágítson, a kormány tehetetlen, rosszul vezeti az országot, ezért az életszínvonal elfogadhatatlanul alacsony. Az akciónak oda kell végül vezetnie, hogy a végrehajtó hatalom a szakszervezeteket egyenlô párbeszéd-partnerként kezelje, és mûködôképes reformokat hajtson végre.
A felnövekvô magyar nemzedék joga, hogy megismerje, örökségbe vegye nemzeti hagyománykincsét, hogy már gyerek- és ifjúkorban az élmények sokaságával kötôdjön magyarságához, testvéreihez, éljen bárhol a világon.
Ennek alapvetô feltétele, hogy melléjük álljanak azok az ifjak, felnôttek, akik felelôsséget éreznek a magyarság megmaradásáért, nemzetünk történelmi és népi hagyományai átadásáért és megôrzéséért. Akik olthatatlan szeretet éreznek a legifjabbak iránt, akik képesek velük baráti kapcsolatot kiépíteni, akik elhivatottságot éreznek nevelôi, vezetôi munkára. Rájuk számít, ôket hívja a Szülôföld Felfedezôi Szövetség.
Gyerekek, ifjak, felnôttek szervezete vagyunk. Szövetséget kötöttünk az emberi értékek felfedezésére, gazdagítására, a közösségi élet ajándékosztó erejének megtalálására, a szülôföld felfedezésére. Nemzeti gyermekszövetség vagyunk, eszmeiségünk, törvényeink jelképeink, programunk a magyar hagyománykutatásra alapozódik! Kilencéves kortól felejthetetlen játékévek, egy meghosszabbított gyerekkor várja azokat, akik hozzánk csatlakoznak. Ahol együtt lehet merész álmokat szôni, ahol mindenkink jut valami jelentôs feladat, ahol megtanulják a gyerekek mások érdekeit becsülni, ahol rábukkannak saját értékeikre, ahol kialakul a csodálatos érzés: "Fontos vagyok!" A jót, a nemeset, a szépet, a derût keresô feldedezô szervezet vagyunk.
A Szülôföld Felfedezése Szövetség 1994-ben alakult meg, mint a Magyarország Felfedezôi Szövetség testvérszervezete. 1996 ôszétôl államilag bejegyzett, politikamentes, világi szervezetként mûködik. Az átfogó, vezetôi tevékenység tökéletesítést kíván, szorosabb kapcsolatteremtést, érdeklôdést és visszajelzést igényel Erdély minden érdeklôdô kisközösségétôl. A magyarországi fórum segítségével szervezetünk jól kidolgozott, meghatározott pedagógiai értékû programjavaslatokkal támogatja csapataink tevékenységét, lehetôséget adva az egyéni vezetôi képességek, meglátások, elképzelések kibontakozására. Szívesen fogadjuk vezetôk, csapattagok, szimpatizánsok javaslatait, élménybeszámolóit, következtetéseit. Az 1999-es programjavaslat alapján pályázatokat hirdetünk szövetségi és nem szövetségi tagoknak. Ez még kezdetben magyarországi vonatkozású táborozások és jelvények elnyerésével — de munkaasztalunkon van már a Hargita 1 vezetôképzô tábor megszervezése a nyár folyamán és néhány erdélyi vonatkozású történelmi és néphagyományôrzô pályázat kidolgozása, meghirdetése.
Tevékenységünk sikerességének alapvetô feltétele, hogy melléjük álljanak azok az ifjak, felnôttek, akik a munka, a barátság, a küzdés, önépítés belsô iránytûjeként felébresszék a vágyat: elmenni a regényt mondó tájakra, kalandos játékokkal idézni meg a históriát, felidézni a hôsöket, találkozni a szülôföld történelmével, hagyományaival, szokásaival, dalaival, mondáival.
Erdély területén néhány jól kiforrott csapat tevékenykedik Korondon, Székelykeresztúron, Székelyszentmihályon, Nagybányán, Koltón, Enyeden, Egérbegyben, Brassóban, és bizakodunk, hogy hívogatásunk meghalljátok — újabb csapatok fognak születni. Azok részére, akik ismerkedni szeretnének szövetségünkkel, felépítésével és tevékenységi metodológiájával, dokumentációs anyagot juttatunk el. Elképzelhetô, hogy több vezetô társ, kolléga jelentkezésére, kérésére, régiók vagy kisebb-nagyobb területek átfogójaként találkozót szervezünk.
E missziós munka legszebb ajándéka a gyerekek lelkébe elültetett gondolatok megfoganása, ápolása, beérése. Láthatjuk rajtuk, mivel gazdagodtak, mivel gazdagítják egymást, a közösséget. És jól tudjuk, hogy ha egyedül jutnak el nemzetünk valamely megszentelt helyére, már önmaguk is lehajolnak egy marék földért, amelyet a Hármashalomra, vagy otthon emlékkopjafájuk mellé szánnak.
Örökségünk: szülôföldünk — Erdély
Levélcím:
Szász Edit, 2200 Brassó, Mimozei 14-D-17
Patakfalvy Csaba, 4180 Székelykeresztúr, Eminescu 15.
Szász Edit (elnök)
Az elmúlt héten a hazai tévés társaságok valósággal lázban égtek a bányászok keltette téboly miatt. Egymást lekörözve, túllicitálva, és tegyük hozzá: dicséretes áldozatkészséggel és energiával versenyeztek egymással az RTV, a Pro TV és az Antenna 1 ifjú munkatársai, hogy nézôközelbe hozzák az eseményeket, hogy minden lehetséges szögbôl próbálják megvilágítani azt, ami sokunk számára néha teljes abszurditásnak, irrealitásnak tûnt.
Persze az országos lázálom pénteken délután hirtelen véget ért. Hétfôre pedig már nyoma sem maradt az izgalomnak, pánikhangulatnak. Ezzel is magyarázható, hogy talán túl langyosan és eléggé ellentmondásosan (igaz, a helyzet maga sem volt egy percig sem egyértelmû) kezelte a témát Boros Zoltán fôszerkesztô vezetésével a bukaresti közszolgálati tévé magyar adása. Elôször is a krónikásnak az nem tetszett, hogy mindenáron legalább egyórás turmixot akartak kikeverni a témából. Ez csak úgy sikerült, ha felmelegítettek olyan régi riportokat, összeállításokat, melyek a maguk idején valóban érdekesek voltak, de mára kissé megkoptak. Tehát kevesebb anyag hatásosabb lett volna. Másrészt a Kós Anna—Lincu Nagy Éva féle, eredeti, a napokban készült anyag laposra, érdektelenre sikerült, kivéve Szabó Károly szenátor szövegét. Egyedül ô tette fel a pontot az i-re. A többiek, az RMDSZ tisztségviselôi szolid köztisztviselôkként magyarázták a megmagyarázhatatlant. Bara Gyula államtitkár véleményébôl akár arra is következtethetünk, hogy lényegében semmi sem változott, egyezség sem született, s a bányászkérdéskör ugyanúgy kezeletlen, megoldatlan marad, mint annyi minden ebben az országban . Technikailag e friss anyagban a leginkább az zavart, hogy az interjúkról nem derült ki, melyik napon készültek. Feliratozással ez megoldható lett volna. Így az idôrendiség felborult, s végül nem lehetett tudni, hogy az eseménysor melyik szakaszában kommentált Markó Béla, Takács Csaba, Demeter János, Bara Gyula.
A mûsorzáró petrozsényi riport önmagában véve sajnos igencsak nívótlan, vérszegény volt. Azt hittem, végre legalább néhány perc erejéig kapunk valami igazán izgalmas anyagot a vihar utáni Zsil-völgyi közhangulatból. Ehelyett két sokadrendû mellékszereplô semmitmondó kommentárját láthattuk/hallhattuk, csakis azért az övékét, mert magyar nemzetiségûek. Egy szó mint száz: a bukaresti magyar tévések nem strapálták agyon magukat azért, hogy benne legyenek a múlt heti események sûrûjében. Mint ahogy a romániai magyar írott sajtósok sem taposták le egymás sarkát a Zsil völgyében. E hozzáállásunk révén saját magunk degradáljuk magunkat másodrendûvé — ezúttal a sajtóprérin.
A Balázs János által elôbányászott magyar riportalanyokat hallgatva ötlött eszembe: nehogy úgy járjunk, mint az 1989-es forradalommal. Amikor majdnem mindenki amnesztiát kapott. Senki nem bûnös az akkori halottakért, csak a székely atyafiak. A végén még a Zsil völgyében is mindenki mentesül a felelôsségre vonás alól, csak a tíz százalék nemzetiségire fogják majd rá: felbecsülhetetlen károkat okoztak az országnak, a bányáknak, a nemzetgazdaságnak... No de most már gyorsan abbahagyom e jegyzetet. A rémálmoknak semmi értelme. Hiszen a valóság azoknál rémesebb dolgokat képes produkálni.
Az ismert, már-már mitizált erdélyi utazó, Jakabos Ödön vállalkozása grandiózus: a nagy háromszéki nyelvtudós, Kôrösi Csoma Sándor indiai útját járja be, továbbéltetve ezzel a nagy elôd által megteremtett kitartás és céltudatosság ideálját.
Kalandos útjának leírásában számunkra távoli, egzotikus országokról, népekrôl olvashatunk, megismerhetjük az indiai kultúra sokszínûségét. Jakabos Ödön útinaplója szemléletes leírásai által — lélekközelbe hozza a "titokzatos" Keletet és a nagy elôdöt, Kôrösi Csoma Sándort.
A könyv megvásárolható a Pallas-Akadémia Könyvkiadó üzleteiben, valamint a Corvina Könyvesházban. Ára: 35.500 lej.
Az állampolgárok többsége megkönnyebbülve fogadta az i.sz. V. bányászjárás közvetlen veszélyének megszüntét. De nem csekély az az árnyéksereg, amely ennél többre számított. Az események lezajlásában három katonaságot láthattunk: a fegyelmezett, és taktikásan irányított bányászok seregét; a karhatalom gyenge csendôrségét; és az árnyék-szeku által manipulált, "spontán" csatlakozók rablóhadát. A polgárháború kirobbanásának veszélye abban állt, hogy az érdekellentétek katonai méretûvé váltak.
A kiváltó gazdasági okok maguktól politizálódtak. Az életkörülmények rosszabbodása közvetlenül kapcsolatba hozható a kormány gazdasági stratégiájának... inkább a hiányával, mintsem jellegével. A politikai tények háborús felnagyítását az irányított közvélemény Miron Cozma bányászvezérnek, Vadim Tudornak és Ion Iliescunak tulajdonítja. Ezek a személyek mégsem jelentik a probléma kulcsát, az események lezajlásában ugyanúgy szerepe volt a kormánynak is. Miron Cozma letartóztatása taktikai hiba lett volna, Vadim Tudor szélsôséges uszításainak szabad tere van, Iliescu szocialista elvekbe — báránybôrbe! — öltöztetett ordassága teljesen legális...!
A mostani és az elôzô kormányok politikai szemléletében nem hiba, hanem hiányzik(!) a társadalom plurális látása. Az egységes nemzetben való gondolkodás nem számít osztályokra, rétegekre, csoportokra. Így aztán szinte a káoszból bukkannak elô bányászok, tanárok, újítók és felfedezôk, nyugdíjasok, utcagyerekek, kisvállalkozók stb. A szakmai, társadalmi, etnikai, történelmi osztályok, csoportok összessége nem egybevágóan azonos az idealizált nemzetegységgel.
Az i sz. V. bányászjárás Coziában kötött békéje misztikus ceremónia! Legfôbb érvként azt közölték a világgal, megnyugtatásul, hogy nem lehet a demokrácia védelme az, ha románok románokat vernek (esetleg lônek). A békés nemzetegység ilyen idealista víziója nemcsak átutalja az erôszakot más nemzetiségû csoportokra, ezzel szinte lovat adva a vadimisták magyar- és cigányellenességének, de továbbra is nemlétezôként letudja a társadalom reális tagozódását. A kormány festett ellenségképe — tehát — továbbra is az "idegenek" maradt. A vésznek ugyan vége, de a veszély nem szûnt meg, mert a tudatlanságból bármikor, bárhol kikelhet egy csoport, réteg, vagy korosztály. Láthatólag az elégedetlenek egyes ilyen szindikátusai seregesedtek, egyes demagóg pártvezér- kiskirályoknak saját feudális (vagy inkább gyarmati?!) hadseregük van, éppen az oszthatatlan nemzetegység karhatalmával szemben.
Petrozsény és Marosvásárhely közt van tér és idô elgondolkozni a helyzeten, noha a gondolatmenetbe sokszor beleszólnak a vasúti váltók és állomások. Zavarólag hatnak, összemossák a helységeket, dehát a szülôföldnek is nagy a vonzása. Ezt elôször csak mondta a bányászapa Hajdóh Gézának és még magyarul a hatvanas évek elején, aztán bele kellett kezdeni a hazajárásba, hiszen omlott a vakolat, szakadt le a mennyezet. Egyetem és fordulat, most már a hazajárás természetes, hiszen van föld, van ház, van romló kerítés, van nagyapai sír a temetôben, és van elôrelátás. No meg jólesik idônként magyarul is beszélgetni — mondja.
— Apámnak is volt elôrelátása csakhogy második nyugdíjával besomfordált a halál is hozzá. A Völgyben maradt örökre- mondja Hajdóh. — Aztán édesanyám is elment, vissza Olténiába, egy Craiova mellôli csilléssel közösen ringatják az öregkori ábrándokat és siratják a szocializmust. Mert minden ellenkezô híresztelés ellenére volt jó oldala is, mondják a bányászok asszonyai. Pontos munkába járás, kevesebb pofázás, és biztos megélhetés. Meg hát a marószódás vodkát is szûkebben mérték. Szóval élénk az asszonyideológia a bányaságon.
— Akkor induljunk el onnan...
— Mindegy honnan indulunk el, ide fogunk visszaérni. A Völgyben állandóan ködös a levegô, nagymértékû lezüllés tapasztalható. Tudni kell, a Zsil-völgyi bányászatnak nagy múltja van, tartása is volt ahhoz. Mutatja is a bányászat történeti kronológiája — egy darabig. Az ehhez való tartás, mint azt a jelen helyzetkép is ábrázolja, fokozatosan leépül. A század közepén jöttek az emberek, nagyrészt a kollektív elôl menekülve, remélve, hogy megtalálják számításaikat, mint ahogy meg is találták félig- meddig. Csakhogy tisztességes, munkához szokott és szoktatott munkaerô jött, miért hallgatnánk el: igen jelentôs részben a Székelyföldrôl. Jöttek és éltek a visszaigazolás lehetôségével. Hogy lakása lehet pillanatok alatt, jó kiszámítással rövid idôn belül autót is vásárolt magának a bányász, otthon mégiscsak jó volt hallani apámnak, amikor összesúgtak: Hajdóh, bizony vitte valamire. Bár mi is elmentünk volna idejében... A kollektíves megaláztatás lehûtötte az otthonmaradt nagyképûsködést, miszerint csak a gyökértelenebb ember vállalja a föld alatti bizonytalanságot. Mára viszont megfordult a helyzet, igen sok az elnyûtt, bizonytalan egzisztenciájú ember.
— Az imént mondta, hogy a diktatúrában kevesebb volt a vodka-fejadag, ám hozzátehetnénk azt is, hogy kevesebb volt a politizáló bányász is...
— Politika szerintem volt, ám "minôségi politika". A szó szoros értelmében: föld alatti... Hiszen tudunk bányászlázadásról a Ceausescu érában is. A sakszervezeti megmozdulás elfajulása nyilvánvalóan politikába torkollik. Csakhogy a diktátor elleni megnyilvánulás spontánnak látszott, legalábbis diszkrét volt a szervezkedés, és határozott. Vérbe fojtották, apámat is meghurcolták, ám különösebb bántódása nem esett, nincs kizárva, besúgással is megzsarolhatták a belügyisek. Ma már nincs politikai zsarolás alacsony szinten, szerintem nincs széles körû politikai tájékozottság, ennek köszönhetô a káosz, a manipuláció mindenkori lehetôsége. Az viszont igaz, minden romániai nyomorúság ott van, a Völgyben. Tessék csak szétnézni a bányászlakásokban, az épületeken, a vendégfogadókban. Valóban lázítóan súlyos állapotok.
— Az értelmiség hogyan találja fel magát, hiszen minden körülmény ellene szól.
— Az értelmiség holdbéli jövevény. Megcsodálják, aztán legyintenek rá. Azt mondják a bányászok: semmi közünk hozzuk. Egy-egy kiadósabb italozást követô családi cirkusz során azonban mondja a feleség: szégyeld magad, hallja a szomszédban a domnu... Mire a férj: szokja meg vagy menjen el. Egyébként "családjogilag" itt mindig az ököl a meggyôzô. Nem tudom, ki hogy van vele, nekem semmi újság. Noha nálunk viszonylag nagyobb volt a családi tolerancia, a zûr a bányászélet velejárója. Talán érdemes lenne egy felmérést végezni a bennszülött értelmiség és a jövevények helyzetértékelô álláspontja felôl. Aki itt született, fôiskola után ide jött vissza, meglátásom szerint itt is marad, kényszerûen azonosul a bányászok felszíni életmódjával, mert a tanárembernek is ugyanaz a melegvíz, ugyanaz a levegô, ugyanaz a kosz, ami már-már leírhatatlan. A jövevény húzza az orrát, aztán beleszédül. Arra épít, hogy a bányászvidék biztos egzisztencia. Osztani és szorozni meg kell tanulni. Véleményem szerint a közhangulat romlását nagyban befolyásolja, hogy a Székelyföld, Erdély fejlettebb vidékeirôl nincs utánpótlás. Akik jöttek, maradtak, de van egy igen alapos biztonsági érzetük. Bármikor elmehetnek,hiszen végmegoldás esetén van hova. És másokkal szemben van ezeknek az embereknek egy fölényérzetük, talán mondhatnám úgy, hogy tudatában vannak, s tartják is magukról, hogy nem gyökértelenek. Nehezebben manipulálható emberek, hellyel-közzel meg is értik a reformok szükségességét.
— Csakhogy azt is tudják: munkakönyvük van. A posta nyugdíjt visz majd házhoz. Két-hárommillió után "tekintélyes nyugdíjat...
— Ezért a bizonytalanság. Elôször hát maradnak, másodszor is maradnak, harmadszor is maradnának. Mert aki tudott, az már elhúzott a Völgybôl. Látogatóba idônként visszatérnek, zsíros szalonnával. Ilyenkor támad nagy-nagy nosztalgia, kölcsönös irigység: bezzeg az otthoni malac... Ezt ellensúlyozza a kövér boríték. Valameddig.
Közzétették az áldozatok nevét
Az osztrák hatóságok nyilvánosságra hozták a dél-stájerországi buszbaleset 18 magyar áldozatának a névsorát. Az áldozatok között van egy testvérpár, egy 13 éves fiú, egy 15 éves lány, illetve egy 40 éves férfi is. A testvérek holttestét nagynénjük és nagybátyjuk azonosította, mivel a szülôk ugyancsak a buszban tartózkodtak, és jelenleg egy osztrák kórház intenzív osztályán ápolják ôket. Pavelcze László, a Magyar Speciális Mentôk Készenléti Egységének vezetôje, aki már vasárnap késô este a szerencsétlenség helyszínére ért, elmondta: Az autóbusz megérkezésünkkor a feje tetején állt, egy fa fogta meg, ami ha nincs, egy 8 méterrel arrébb lévô családi házban állt volna meg. Az autóbusz teteje teljesen leszakadt, az ülésekbôl összesen öt maradt benn a jármûben, a többi kirepült. A túlélôk is nagyrészt annak köszönhetik az életüket, hogy a busz pörgése közben kirepültek az autóbuszból a centrifugális erô hatására. Akik viszont bennmaradtak, azok szinte mind meghaltak.
Földrengés Kolumbiában: 1000 halott
A kolumbiai födrengésnek több mint 1000 halálos áldozata van — jelentette az AP amerikai hírügynökség. A Richter-skála szerint 6-os erôsségû földmozgást gyakorlatilag az egész országban lehetett érezni, de a legsúlyosabb veszteségek az epicentrum közelében fekvô négy megyét — Quindíót, Risaldarát, Caldast és Valle de Caucát — érték. A helyi idô szerint 13 óra 20 perckor (közép- európai idô szerint 19 óra 20 perckor) bekövetkezett, alig 15 másodpercig tartó földrengés epicentruma Obando és Cartago városok között volt, a föld felszíne alatt 100 kilométerrel. Az EFE jelentése szerint a természeti katasztrófa a legnagyobb csapást a fôvárostól 190 kilométerre fekvô Armeniára mérte.
A Magyar Állami Opera Japánban
Színháztörténeti jelentôségû esemény, hogy a magyar Állami Operaház együttese féléven belül két elôadásával is sikerrel vendégszerepelt Japánban, közölte Szinetár Miklós fôigazgató. Utalt arra, hogy az elsô turnén húsz elôadáson játszották a Traviátát, amely Magyarországon az Erkel Színház mûsorrendjén szerepel. A napokban véget ért újabb kéthetes távol-keleti sorozaton pedig Mozart Figaro házassága címû operájának olasz nyelvû elôadásával arattak sikert. A fôigazgató elmondta, hogy az Operaház több mint száztíz fôs társulata zsúfolt házak elôtt összesen tizenegy alkalommal lépett fel Oszakában, Fukuokában, Hirosimában, Nagojában, Tokióban, Muszasinóban, Omijában, Szendájban és Moriokában.
Öltöztetôs madonna múzeumban
Ritkaságszámba menô szobor jellegû kegytárgy, egy úgynevezett öltöztetôs madonna került megôrzésre a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba. A karján a Kisjézussal ábrázolt madonna azért kapta az öltöztetôs nevet, mert a szobor kiformázott fej- és vállrészét felruházták. Négyféle teljes ruházat tartozik hozzá. Nagyivánon az 1950-es évekig ilyen üvegvitrinben tartott kegytárgyak elôtt imádkoztak a családok tagjai esténként. A vallási kuriózumot csaknem ötven éven át nagyiváni hölgy ôrizte. Úgy vált közkinccsé, hogy a helyi népi vallásosságról pályázatot készített egy nyugalmazott tanárnô, és ô hívta fel muzeológusok figyelmét a megôrzött különlegességre.
Lopott luxus-Mercedes Battonyán
Huszonhárommillió forintot érô, TV-vel, rádióval, útradarral és ülésekbe épített masszírozóval is fölszerelt, Németországban lopott Mercedes és vezetôje került vasárnap Battonyánál határôrkézre — tájékoztatta az MTI-t hétfôn az Orosházi Határôr Igazgatóság sajtótisztje, Kunos Gyula fôhadnagy. A battonyai közúti magyar-román határállomáson Románia felé kilépésre jelentkezô horvát állampolgárságú férfi és német rendszámú Mercedese gyanús lett az útlevél-kezelônek, s az okmányok vizsgálatakor kiderült: a Németországban bérelt gépkocsi bérlôje nem azonos a Mercedes vezetôjével s kölcsönadási szerzôdést sem tudott a "pilóta" fölmutatni. A gyanú, föltehetôleg, akkor vált bizonyossággá, amikor arra is fény derült: a kocsira hamarább megkötötték a biztosítást, mint ahogy magát az autócsodát forgalomba helyezték volna.
Skodás kormány
Egy újfajta — a sorozatban gyártottnál kicsit hosszabb és elegánsabban felszerelt — Skoda Octavia lesz a cseh kormány tagjainak hivatali közlekedési eszköze. Milos Zeman kormányfô maga jelentette be , hogy a miniszterek fokozatosan Skodára váltanak át BMW-jeikrôl, Mercedeseikrôl, egyebekrôl, jelentette az AFP. Zeman már kezébe is vehette az új cseh kormány Skoda kormányát. A tervek szerint a cseh diplomáciai testületek is a feljavított Skoda Octaviára váltanak, majd a késôbbiekben a mlada boleslavi gyár újabb nagykocsiját használják, miután a gyártó kijött vele. Az autócsere a cseh kormányzatnak a helyi ipar részére adott támogatását fejezi ki.
Átadták a Bonbon-díjakat
Hajdu István, a Magyar Rádió Rt. elnöke humoristáknak, elôadóknak, producereknek nyújtotta át a Bonbon-díjat elmúlt évi tevékenységük elismeréseként csütörtökön Budapesten, a Mûvész moziban. A kitüntetést a Magyar Rádió Rt. alapította. Elsô alkalommal tavaly februárban adták át a Teréz körúti filmszínházban. Annak falai közt nyitotta meg ugyanis kapuját 1907-ben Kondor Ernô igazgatásával az elsô pesti kabaré, a Bonboniére, amely Nagy Endre mûvészeti vezetésével indult diadalútjára. Hajdu István köszöntôjében kijelentette: a Magyar Rádió továbbra is feladatának tekinti a hagyományos magyar kabaré létének, mûködésének segítését.
Csak a zene a Duna Tévében
Ismét tizenkét órás nonstop hangversenyközvetítést rendez a Duna Televízió. Miközben árad a muzsika, telefonvonalakon jelentkezhetnek az adakozók, akiktôl a kárpátaljai árvízkárosultak javára gyûjtenek. A monstre koncertet április 5-én láthatják az érdeklôdôk. Kínálata öt gálaest programjából válogat, amelyeken népszerû mûvészek és pályakezdô fiatalok is pódiumra léptek. A Zeneakadémián február 6-án rendezik meg a "Vox humana" gálaestet. A budai Vigadó ad otthont február 13-án déltôl a Nótagálának. Február 20- án a Szent Gellért plébániatemplomban a Budapesti Tomkins Énekegyüttes, a kolozsvári Kós Károly kórus, az Angelica Leánykar és az új Budapest Vonósnégyes produkcióját is meghallgathatják az érdeklôdôk. A programsorozatot kamarazenei gálaest zárja április 5-én az óbudai Társaskörben. Ezt a koncertet élôben közvetíti a Duna Televízió.
Újra Karl Habsburg a PM élén
Karl Habsburgot, az Osztrák Néppárt /OVP/ Európai parlamenti képviselôjét szombat este Bécsben a szervezet rendkívüli közgyûlésén ismét a Páneurópai Mozgalom elnökévé választották. A mozgalom közgyûlése kinyilvánította szándékát az OVP-vel való együttmûködés folytatására, Habsburg Ottó fia pedig kijelentette, hogy ismét indulni akar az EP- képviselôségért. Ezenkívül azt bizonygatta, hogy semmit sem tudott a World Vision nevû segélyszervezet és a mozgalom közötti pénzforgalomról, és a törvénytelenül érkezett pénzt már visszautalta a segélyszervezethez. Kijelentette: visszaéltek a nevével. Habsburg Ottó, a Páneurópai Mozgalom örökös tiszteletbeli elnöke úgy vélekedett, hogy nagyon is céltudatos akcióval egyesek megpróbálták gyengíteni a mozgalmat Ausztriában, sôt, szét is akarták verni.
Garcia Marquez védelmébe vette Clintont
Gabriel Garcia Marquez irodalmi Nobel-díjas kolumbiai író védelmébe vette Bill Clinton amerikai elnököt a Lewinsky- ügyben. Az egész botrány "fanatikusok sötét összeesküvése politikai ellenfelük tönkretételére, mert nem képesek elviselni nagyságát", írta a Mexikóban élô alkotómûvész a Reforma címû mexikói lapban. Szerinte Clintonnak igenis joga van hallgatni magánügyeirôl. Ha tolakodóan ki akarják csikarni belôle intim titkait, emelt fôvel tagadhat. Az egész ügy nem tartozik senki másra, mint Bill Clintonra és feleségére Hillaryra, fejtette ki véleményét a világhírû író.
Kovásznai tárlat a Bernády Házban
Január 30-án, szombaton délben 12 órakor érdekes csoportos kiállítás nyílik a marosvásárhelyi Bernády Központban. A hagyományos kovásznai tárlat anyagából mutatnak be válogatást, több mint harminc mûvész egyazon témára készült alkotását láthatják az érdeklôdôk. Az Ablakok címû kiállításon tavaly több hónapon át ennél sokkal több mû került a közönség elé, de így is jól érzékelhetô, a festôk, grafikusok, szobrászok Marosvásárhelytôl Bukarestig, Kolozsvártól Vajdahunyadig, Szovátától Nagybányáig milyen sokféleképpen közelítették meg a kérdéskört. A megnyitón a kovásznai szalon kezdeményezôje, Gazda József mûkritikus és Molnár Dénes képzômûvész beszél.
Fekete folt a Maroson
Tegnap reggel a Kerelôszentpál község területén fekete foltot észleltek a Maroson — tájékoztatott Ilyés József polgármester. A hivatal értesítette a Marosvásárhelyi Környezetvédelmi Kirendeltséget, ugyanakkor egy alkalmazott két vízmintát vett a Marosugra felé hömpölygô fekete vízbôl. Egyelôre a szennyezôdés eredete ismeretlen, a helyszínen lévôk annyit tudtak mondani, hogy nem olaj, és nyomában nincsenek döglött halak. Ma délelôtt a megyeszékhelyi környezetvédelmi kirendeltség felügyelôi kiszállnak a helyszínre.
Szovátai Napok
Január 28-30. között megyénk fürdôvárosában kettôs ünnep lesz. Szováta 420 éves születésnapja mellett a hónap utolsó hetének végén a Szovátai Téli Játékok sportvetélkedôire is sor kerül. Pénteken, 10 órától a helyi polgármesteri hivatalnál emlékplakettet avatnak, majd történelmi fórum, kiállítás és kerekasztal-megbeszélés várja az érdeklôdôket. Szombaton 10.45-kor hivatalosan megnyitják a téli játékokat, amelyen a sportvetélkedôk mellett a bukaresti Divertis, a megyeszékhelyi Gruppenhecc és a parajdi fúvószenekar szórakoztatja a közönséget.
Találkozó a szakszervezetekkel
Ma 11 órától a prefektúra keretén belül létesült társadalmi dialógus bizottság találkozót szervez a megyében levô szakszervezeti szövetségek képviselôivel. E megbeszélésen próbálják felmérni, milyen gondjaik vannak a szakszervezeteknek.
Február közepétôl sztrájkol az egészségügy
A Sanitas szakszervezet az egészségügyben uralkodó elégedetlenség, s az anyagi támogatás hiánya miatt február 17-18-án országos szintû figyelmeztetô sztrájkot tart, míg 19-én beszüntetik a munkát, tájékoztattak a megyei szakszervezettôl.
Nagy Pált köszöntik
A Látó Irodalmi Színpadán, a Bernády Házban, január 30-án délután 6 órától Nagy Pált köszöntik 75. születésnapja alkalmából. Az ünnepeltrôl Bölöni Domokos, Gálfalvi Zsolt és Sütô András beszél.
Ady Endre-emlékest
Csütörtökön, január 28-án este 18 órától a Bernády Mûvelôdési Házban a Mentor Kiadó Ady-emlékestet rendez a költô halálának 80. évfordulóján. Közremûködik Boér Ferenc, a kolozsvári Állami Magyar Színház mûvésze és Kovács András Ferenc költô. Az esten bemutatásra kerül Ady Endrének a Mentornál megjelent A szerelem eposzából címû, 150 szerelmes verset tartalmazó kötete.
Szünetel az áramszolgáltatás
A Conel marosvásárhelyi kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy január 27-28-án, szerdán 8-17 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen a Remeteszeg, Alsóforduló (Cotitura de jos), Pomilor, Gurghiului, Len (Inului), Lucerna (Lucernei) utcákban, ugyanakkor január 28-án, 8-17 óra között nem lesz villanyáram a Szabadi úton a 89-133., illetve a 104-152. számok között, valamint a Szentanna utcában.
Az evés élvezet! De...
Január 28-án, csütörtökön délután 4 órakor a racionális étkezéssel kapcsolatos elôadást szervez a Biokertész csoport. Helyszín az RMGE Laposnya utca 23. szám alatti székháza. Elôadó dr. Bérczes Judit.
Nagyernyében és Csittszentiványon a Hahota
A Hahota színtársulat Csak az ne jöjjön, aki nem bírja címû újévi kabarémûsorával január 29-én, pénteken este 7 órakor Nagyernyében, január 31- én, vasárnap este 7 órakor Csittszentiványon vendégszerepel.
Nyárádszeredai Civil Fórum
Az RMDSZ nyárádszeredai szervezetének a kezdeményezésére, a polgármesteri hivatal támogatásával találkozót szerveznek a köszség területén mûködô társadalmi szervezetek képviselôi, ahol arról lesz szó, hogyan segíthetnék a polgármesteri hivatalt, mit tehetnének a községért. A rendezvénynek a községi tanács ad otthont. A megbeszélések csütörtökön este 7 órától kezdôdnek.
Kosaras bál Havadon
Február 6-án a havadi fiatal házasok kosaras bált szerveznek, amelyre szívesen látják a faluból elszármazottakat is. Az érdeklôdôk elôre jelezzék részvételi szándékukat a havadi polgármesteri hivatalban.
Folytatódnak az országúti rehabilitációs munkálatok
A költségvetés elfogadása után folytatódnak a Torda—Marosvásárhely közötti országúton tervezett rehabilitációs munkák. A tervek szerint Hadrév és Vásárhely között kiszélesítík és megerôsítik a hidakat, ugyanakkor új aszfaltszônyeget is terítenek le. Hasonló munkálatok lesznek Zoltán (Mihai Viteazul) község területén is. Tovább dolgoznak a kerelôszentpáli felüljárón és nekilátnak a Körtvélyfája—Petele terelôút alapozásához, amivel kikerülik majd a vasúti felüljárót — tájékoztatott Szabó László mérnök, az országútügyi igazgatóság fômérnöke.
Copyright © Népújság - 1999