|
LI. évfolyam 16. (14069) |
1999. január 21. csütörök |
Indulásra készen álltak szerda reggel Târgu Jiuban a Zsil-völgyi bányászok, akik a kormány keddi tárgyalási javaslatát elutasítva úgy döntöttek, hogy folytatják tiltakozó menetüket a fôvárosba. Gavril Dejeu belügyminiszter határozottan leszögezte: a bányászok semmiképpen nem fognak eljutni Bukarestbe.
Târgu Jiuban teljes nyugalomban telt el az éjszaka. A városba érkezett bányászok — akinek számát 10-15 ezerre becsülik — a helyi sportcsarnokban, illetve autóbuszokban, személyautókban aludtak. A tömeg már kora reggel összegyûlt a prefektúra elôtti téren, ahol vezérüket, Miron Cozmát éltetve és a "Bukarestbe, Bukarestbe!" jelszót skandálva várták az indulási parancsot.
A bányászok vezetôi a reggel lázas tanácskozást tartottak. Késôbb csak annyit voltak hajlandó közölni, hogy folytatják a menetet Bukarestbe, de az útvonalról nem nyilatkoztak. Alapvetôen két lehetséges útvonal között választhattak: az egyik Râmnicu Vâlcea és Pitesti-en, a másik Craiován és Slatinán át vezet Bukarestbe.
Szerda reggel csaknem háromszáz gépjármûvel — 70 autóbusszal, 220 személygépkocsival és 10-10 teherautóval, illetve kisbusszal - rendelkeztek a bányászok. Nem kizárt, hogy a Târgu Jiu-i lignitmûvektôl további jármûveket kapnak.
Gavril Dejeu belügyminiszter, aki Nagyszebenben töltötte az éjszakát, szerda reggel határozottan kijelentette, hogy a bányászok semmiképpen nem jutnak el Bukarestbe. A miniszter szerint a rendfenntartó erôk tanultak az elôzô nap tapasztalataiból, felkészültek és elszántak arra, hogy a menet útját állják.
A belügyminisztérium jelentése szerint a keddi összetûzésekben a rendfenntartó erôk kilenc tagja sérült meg, közülük kettô állapota kritikus. A közlemény hangsúlyozta, hogy a rendfenntartó erôk soha nem használtak lôfegyvert, kizárólag könnygázgránátokat. "A meggyilkolt bányászokról, a véres rendôrtámadásokról szóló hírek teljesen alaptalanok, csak a feszültség szítását szolgálják" — hangsúlyozta a közlemény, amely szerint egyes politikusok és Miron Cozma kijelentései "a demokratikusan megválasztott kormány megdöntésére tett felhívásként" értelmezhetôk.
Délelôtt elindultak Bukarest felé a sztrájkoló bányászok. Az autóbuszokból, teherautókból és személygépkocsikból álló konvoj Râmnicu Vâlcea felé tartott.
Az olténiai bányászok, akik Zsil-völgyi társaikkal akartak menni, végül Târgu Jiuban maradtak, mivel az itteni lignitüzem vezetése megtiltotta, hogy átadják nekik a korábban megígért jármûveket.
Emil Constantinescu államfô a Zsil-völgyi bányászok tiltakozó akciója nyomán kialakult helyzetre való tekintettel összehívta a parlament rendkívüli ülését — jelentette be Bukarestben az elnöki sajtóhivatal.
Constantinescu elnök a rendkívüli parlamenti ülés elôtt - csütörtökre — konzultációra hívta meg a Cotroceni- palotába a parlamenti pártok vezetôit.
A közlemény az államfô döntését azzal indokolta: kísérletek történtek arra, hogy a bányászok sztrájkját politikai konfrontációvá változtassák. A helyzet alakulása egyre inkább az erôszak irányába halad, s ez igen súlyos következményekkel járna a közrendre nézve. Az államfô ezért alkotmányos jogkörével élve indítványozta a parlament rendkívüli ülésének összehívását.
A parlamenti pártok közül eddig az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja követelte a parlament két házának rendkívüli összehívását.
A Zsil-völgyi bányászok konvoja az elnöki közlemény nyilvánosságra hozatalakor Horezu közelében járt. A rendfenntartó erôk ennél a — kerámiai kézmûiparáról ismert — településnél emelték az elsô úttorlaszt, s a jelek szerint itt készülnek arra, hogy a bányászokat megállásra kényszerítsék. A Horezunál emelt úttorlasz közelébe nem engednek újságírókat.
A kormány a nap folyamán — még a rendkívüli parlamenti ülés bejelentése elôtt — szintén közleményt adott ki, amely leszögezte: teljesen egyértelmû, hogy nem szakszervezeti tiltakozásról, hanem politikai akcióról van szó. A kormány utasította a belügyminisztériumot, hogy kötelességének eleget téve a lehetô leghatározottabban lépjen fel és állítsa meg a bányászokat.
A Zsil-völgyi bányászok jelszavai már jó ideje nem gazdasági követelésekrôl szólnak. Miniszterek, illetve az egész kormány távozását követelik, s a Târgu Jiuban tartott nagygyûlésen az fogalmazódott meg, hogy Romániában "új forradalomra van szükség a jelenlegi diktatúra megdöntésére".
A kormány szerda délután ismét tárgyalásokat javasolt a Zsil-völgyi bányászoknak, azzal a feltétellel, hogy nem folytatják útjukat Bukarestbe.
Rãsvan Popescu kormányszóvivô közölte, hogy a kormány továbbra is hajlandó tárgyalóküldöttséget meneszteni akár Craiovába, akár Râmnicu Vâlceába. A delegáció teljes körû felhatalmazással rendelkezik, s azonnal indulásra kész, ahogy a bányászok elfogadják a tárgyalási javaslatot.
A kormány feltétele változatlanul az, hogy a bányászok ne folytassák hétfôn kezdett menetelésüket Bukarestbe.
A bányászok Horezunál leszálltak az ôket szállító jármûvekrôl, melyek visszafordultak Târgu Jiuba az ott maradt társaikért.
Miközben komoly rendfenntartó erôk védik az úttorlaszt, a bányászok kisebb csoportokban gyalogszerrel szivárogtak be Horezuba, ahol szállást kértek a helyi polgármestertôl.
Szerda reggeltôl sötétedésig marosvásárhelyi videosok is filmezték a bányászakciókat. Barabási Gyôzô, a Videoklip Stúdió vezetôje Horezu Râmnicu Vâlcea-i oldalán, a községtôl mintegy 9-10 kilométerre elhelyezett úttorlaszoknál figyelte a történéseket, rögzítette az eseményeket. Ott, ahol a rendfenntartó erôk — a csendôrök, rendôrök, az intervenciós osztagok — várták, hogy megakadályozzák az esetleges bányásztámadást. A nap folyamán többször kapcsolatba léptünk vele mobiltelefonján, különösebb dolgokról nem tudott ugyan beszámolni, de a belügyi alakulatok, a karhatalom hagulatát érzékelhette.
Hidegrôl és ködrôl, aránylag nyugodt légkörrôl szólhatott és arról, hogy a jelenlevôk határozottan meg akarják állítani a tüntetôk Bukarestbe tartó menetoszlopát. Kollégánk becslése szerint mintegy négyezren lehettek az útelzáró akadályok mögött, amelyeket véleménye szerint elég könnyen el lehet távolítani az országútról. A rendfenntartók lôfegyvert nem viseltek, gumibotjuk és könnyfakasztó felszerelésük, gázmaszkjuk azonban volt. A dombok közé zárt szûk útszakasz jól védhetô, alkalmasnak tûnt arra, hogy feltartóztassák a közlekedést. A tévések, filmesek, sajtósok szabadon járhattak, tapasztalhatták, hogy az idô múlásával a karhatalmiak nem vesztették el nyugalmukat, többen tüzet gyújtottak és a körül melegedve még tréfálkozni is tudtak. A horezu-i lakosok közül voltak, akik ide, Costesti közelébe is eljöttek és a jelenlevôknek érzékelniük kellett, hogy ellenségesen viseltetnek irányukban. Ellenszenvüket nemcsak a karhatalom, hanem a médiumok képviselôi iránt is kimutatták. Egy adott pillanatban a verbális agressziók után majdnem tettlegességre is sor került, de a rohamosztagok megfutamították és elkergették a mintegy 80-100 helyi lakost. Amint Barabási Gyôzô megtudta, annak ellenére, hogy a Zsil-völgyi bányászok kijelentették, Horezuban éjszakáznak és csak csütörtök reggel folytatják útjukat a fôváros felé, az úttorlaszok védelmezôi, akiket több tehergépkocsi és két vízágyú is erôsít, felsôbb útasításra ott éjszakáznak az akadályoknál, hogy megállítsák az esetleges áttörési kísérleteket.
Az elmúlt hat hónapban már nem hallani arról, hogy a NATO-ban zökkenômentes bôvítési folyamat zajlik, és ez kár, mert nem járul hozzá a fiatal demokráciák stabilizálásához — jelentette ki szerdán egy belga lapnak Petre Roman, a szenátus elnöke.
A volt miniszterelnök a vezetô flamand lapnak tartott De Standaardban megjelent interjúban emlékeztetett arra, hogy az észak-atlanti szövetség 1990. óta számíthatott Romániára valamennyi mûveletében. A NATO számos alkalommal felkérte különbözô feladatokra az országot, és Bukarest eleget is tett ezeknek — mondta Roman, sajnálatát fejezve ki, hogy a közelgô washingtoni csúcstalálkozón nem várható elôrelépés az ország NATO-tagságát illetôen.
Petre Roman üzletember-delegációt vezetve érkezett Brüsszelbe, ahol találkozott az Európai Parlament elnökével, José María Gil-Robles Gil-Delgadóval is. Az Európai Unióval kapcsolatban a független és tekintélyes Le Soirnak azt mondta, hogy országa nehéz periódusokkal terhelt reformidôszakot él, és az alapoktól induló változások lehetôvé teszik, hogy Bukarest felzárkózzon az EU-ba tartó többi országhoz.
Roman az elmúlt tíz évet értékelve úgy vélte, hogy a gazdaságszerkezeti reformok nagy részén túlvannak. Pozitív az intézmények fejlôdése is, hiszen a demokrácia kiépült, jól beilleszkedett és stabilizálódott.
Romániának magának kell megteremtenie azt a gazdaságot, amely meg tudja állni a helyét az Európai Unióban, részt tud venni a versenyben, és folyamatos gazdasági növekedést tud biztosítani. Ebben a folyamatban a privatizációnak kulcsszerepe van — tette hozzá Roman.
A szenátus elnöke elismerte, hogy az országban a szegénység növekedése miatt bizonyos fokú csalódottság is jelen van. Kiállt azonban a bányaipar átalakítása mellett, jelezve, hogy a külsô adósság felét kitevô négymilliárd dolláros árkompenzációk rendszerét már nem lehet tartani. Roman a kommunizmus egyik utolsó fellángolásának minôsítette azt, hogy vannak bányászok, akik lélekben még mindig azokban az idôkben élnek, amikor megkülönböztetett figyelem és túlvédettség övezte ôket.
Jichák Mordehai izraeli és Victor Babiuc román védelmi miniszter Tel-Avivban megvitatta a két ország közötti katonai együttmûködés fejlesztésének kérdéseit.
A Tel-Aviv-i védelmi minisztérium közlése szerint az izraeli látogatáson tartózkodó Babiuc vendéglátójával egyetértett abban, hogy el kell mélyíteni a katonai és stratégiai együttmûködést. A román vendég az izraeli minisztérium néhány más tisztségviselôjével is találkozott. Babiuc megbeszéléseket folytatott Ariel Saron külügyminiszterrel, akit romániai látogatásra hívott meg.
Babiuc tavaly augusztusban Radu Vasile kormányfô társaságában már járt Izraelben. Mostani látogatásának programján szerepel azoknak a hadiipari cégeknek a meglátogatása is, amelyek részt vesznek a román MIG-21-es vadászgépek korszerûsítésének a programjában. E felújított gépek egy csoportját a múlt hónapban már bemutatták egy indiai légi kiállításon.
Az AFP emlékeztett arra, hogy Románia volt az egykori kommunista blokk egyetlen országa, amely nem szakította meg diplomáciai kapcsolatait Izraellel az 1967-es arab-izraeli háború után. Románia ezenkívül Izral második legnagyobb kereskedelmi partnere — Oroszország után — a kelet-európai térségben.
Clinton-beszéd az Unió helyzetérôl
Bill Clinton amerikai elnök kedd este elmondott uniós beszédében "erôsnek" nevezte az Egyesült Államok helyzetét 1999 januárjában, és utalt az évek óta tartó gazdasági növekedésre. Amerika elôtt álló új kihívásként értékelte a lakosságon belül az idôsek számarányának növekedését, a "baby- boom" nemzedék nyugdíjas kor felé haladását. Szerinte ezért elôbb a társadalombiztosítás gondjait kell megoldani, és csak azután gondolkodhatnak azon, mi egyébre költsék el a tartósan várható költségvetési többlet maradékát.
Clinton szerint az elkövetkezô 15 év alatt a tervezett költségvetési többlet 62 százalékát (vagyis 4 billió dollárból 2 billió 700 milliárdot) kell a nyugdíjalapok feltöltésére fordítani.
Az elnök emellett szorgalmazta, hogy fordítsanak többet oktatásra, nyújtsanak kedvezményes adóhitelt a gyermeknevelô szülôknek, több rendôrrel erôsítsék (5 év alatt 1,3 milliárd dollár felhasználásával) a közbiztonságot, valamint javítsák, tegyék színvonalasabbá (a költségvetési többlet egyhatodának tartósan ilyen célra fordítása révén) az idôsek egyészségügyi ellátásának Medicare nevû rendszerét.
Nemzetközi gazdasági kérdésekrôl szólva Bill Clinton "emberarcú világgazdaság" megteremtését tûzte ki célul: új világkereskedelmi tárgyalássorozatot indítványozott a globális kereskedelmi liberalizácó elômozdítása végett, valamint a fizetési válságok elmélyülését megakadályozni képes nemzetközi pénzügyi rendszer létrehozását szorgalmazta.
A görög külügyminiszter Bukarestben
Románia európai integrációs lehetôségeirôl, a koszovói helyzetrôl és a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyalt szerdán Bukarestben Teodorosz Pangalosz görög külügyminiszter román kollégájával, Andrei Plesuval. A görög diplomácia vezetôjét fogadta Radu Vasile román miniszterelnök is.
Görögország támogatja Románia csatlakozási szándékát. Az Európai Unióba a gazdasági reformok nehéz útja vezet, a felvétel mindenekelôtt a gazdasági teljesítménytôl függ. A NATO-t illetôen Görögországnak érdeke az, hogy az észak-atlanti szövetség bôvítése kiterjedjen Romániára és Bulgáriára is — hangsúlyozta Pangalosz.
Radu Vasile miniszterelnök szerint Románia számára csak az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás alternatívája létezik. Bukarest azt várja a tavaszi washingtoni NATO csúcstalálkozótól, hogy azon egyértelmû jelzést adjanak: a NATO kapui nyitva maradnak, és az új tagok felvétele folytatódik — mondta.
A görög és a román külügyminiszter közös sajtóértekezletén nagy teret szentelt a koszovói válságnak. Mindketten meglepetésüket hangsúlyozták Slobodan Milosevic jugoszláv elnök álláspontját illetôen, s leszögezték, Milosevic magatartása árt a helyzet rendezésének.
A román külügyminisztérium külön közleményben foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy a jugoszláv szövetségi hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították William Walkert, az EBESZ-misszió vezetôjét. Ebben felszólította a jugoszláv hatóságokat, hogy vonják vissza ezt az intézkedést, és egyben támogatásáról biztosította az EBESZ soros elnökének és a nemzetközi közösségnek az erôfeszítéseit e kritikus idôszak meghaladására.
Bukarest bizalmáról biztosította a koszovói EBESZ-misszió vezetôjét is, akinek edigi tevékenységét pozitívnak tartja.
Várhatóan még a héten befejezôdik a román BancPost 45 százalékos tulajdonrészének eladása — jelentette be hétfôn a román privatizációs ügynökség illetékese.
A hivatal képviselôje szerint befejezôdtek az egyeztetések és most már csak a kormány döntésére van szükség. A Radu Vasile kormányfô vezette különleges bizottság feladata áttekinteni a privatizációt.
A Dow Jones jelentése szerint a General Electric Capital International Holdings amerikai és a Banco Portugues de Investimento (BPI) jelentkezett a román állami pénzintézet eladásra felkínált részére.
A kormány a 45 százalékon kívül 10 százalékot a tôzsdén, 8 százalékot a cég alkalmazottainak tervez eladni. Tavaly a BancPost szakértôi 220 millió dollárra értékelték a pénzintézetet.
A BancPost a második román pénzintézet, amely magánkézbe kerül. Decemberben a Société Général de France 200 millió dollárért többségi tulajdont szerzett a Román Fejlesztési Bankban.
Elôvigyázatosságból 48 órára hozták elôre azt az idôt, amely alatt a NATO repülôgépei felkészülhetnek egy esetleges koszovói bevetésre — közölte egy NATO-forrás a szövetség nagyköveteinek szerdai ülését követôen.
A NATO döntéshozó tanácsa nem határozott közvetlen lépésekrôl a jugoszláv erôk ellen, de a helyzet romlása miatt számos "elôvigyázatossági intézkedés" tervezésérôl és foganatosításáról döntött. Ezek közé tartozik a repülôgépek riadóidejének csökkentése is.
Másik intézkedésként a NATO állandó földközi-tengeri erejét az Adriai-tenger bejáratánál fekvô Brindisibe vezényelték át, és megerôsítették, egyebek mellett az amerikai Enterprise repülôgép-anyahajóval.
További terveket készít a szövetség arra, hogyan tudják szükség esetén kimenekíteni, illetve most már megvédelmezni a koszovói EBESZ-ellenôröket. A tervezô munka és a politikai egyeztetés a napokban folytatódik, a nagykövetek a szokásosnál sûrûbben üléseznek.
Szövetségi források azt is hangsúlyozták, hogy mindez nem tekinthetô a katonai beavatkozás elôszelének, pusztán elôvigyázatossági intézkedésekrôl van szó. A szövetség még mindig reményt lát arra, hogy tárgyalásos rendezésre kerülhet sor. A források azt is kiemelték, hogy a NATO nem az egyetlen nemzetközi szereplôje a válság megoldásán fáradozóknak, és a szövetség csak világos politikai stratégiai keretek között tud lépni.
A NATO nagykövetei egyébként még szerdán találkoztak orosz kollégájukkal, Szergej Kiszljakkal is.
Az Európai Unió szerdán felszólította Jugoszláviát, hogy azonnal vonja vissza az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) koszovói ellenôrcsoportját vezetô William Walker kiutasításáról hozott döntését.
Az EU-tagországok külügyminisztériumainak politikai igazgatói szerdán Brüsszelben találkoztak, és megvitatták a legfrissebb koszovói fejleményeket. A találkozón a leghatározottabban elítélték a múlt hét végi, racaki mészárlást, amely 45 polgár halálához vezetett a tartományban. Az EU elfogadhatatlannak nevezte a gyilkosságokra adott belgrádi magyarázatot is.
A politikai igazgatók felszólították a koszovói válságban érintett feleket, hogy tartózkodjanak az erôszak alkalmazásától, és jussanak politikai egyezségre. Az EU szerint csakis a tárgyalásos megoldás jelenthet kiutat a válsághelyzetbôl.
A találkozón teljességgel elfogadhatatlannak minôsítették az EBESZ-vezetô kiutasításáról szóló belgrádi döntést. Az ülésrôl kiadott közlemény követeli Slobodan Milosevic elnöktôl és a jugoszláv vezetéstôl, hogy vonják vissza ezt a határozatot, és engedjék hátráltatás nélkül dolgozni az EBESZ-t. Az igazgatók az ellenôrök biztonságának garantálására is felszólították a válságban érintetteket.
A bányászok elsô gyôzelmüket aratták Romániával szemben azzal, hogy az Amoco olajtársaság bejelentette kivonulását az országból — hangsúlyozta Radu Berceanu ipari miniszter. Berceanu szerint ezzel legalább egymilliárd dollárnyi befektetéstôl esett el Románia.
Az Amoco illetékese kedden közölte az ipari miniszterrel, hogy a visszavonják a Romgaz és a Petrom gáz-, illetve olajtársaságnak tett ajánlatukat, s február elején bezárja bukaresti irodáját is.
Az amerikai olajtársaság 1997-ben jelentette be, hogy az elkövetkezô 5- 10 évben mintegy 1 milliárd dollár értékû beruházást kiván megvalósítani Romániában. Az Amoco a Romgaz és a Petrom húsz gáz-, illetve olajlelôhelyének kiaknázásában kivánt részt venni. Az errôl folytatott tárgyalások nem fejezôdtek be. Az eredeti elképzelések szerint az Amoco részvételével a román gázkitermelést az évi 2 milliárd köbméterrôl 4 milliárd köbméterre lehetett volna növelni.
A társaság a hivatalos magyarázat szerint azért adta fel romániai terveit, mert az energiaszektor az egész világon példátlanul nehéz szakaszban van, az árak rendkívül nyomottak, s nincs kilátás javulásra sem rövid, sem középtávon.
Berceanu szerint az Amoco kivonulásában a külsô tényezôk mellett a belsô helyzet, a bányászsztrájk nyomán kialakult bizonytalanság játszott fôszerepet.
Az Amoco 1992-ben jelent meg Romániában. Elôbb a Kárpátokban szerzett olajkitermelésre koncessziót, de a próbafúrásokkal gyorsan felhagyott, mert azok nem jártak a kívánt eredménnyel. 1995-tôl kezdve létrehozta saját forgalmazói hálózatát is. Ezt késôbb eladta a magyar MOL- nak.
A Magángyógyszerész-liga szombati döntése értelmében a megye gyógyszertárai hétfôtôl vagy keddtôl megtagadták, hogy gyógyszert adjanak ki az ingyenes vagy ártámogatott receptekre. Bár a marosvásárhelyi Salvia gyógyszertár vezetôi nem vettek részt a szóban forgó gyûlésen, támogatásukról biztosították a többi gyógyszerészt, és azt mondták, egyetértenek a határozattal.
Ennek ellenére a fôtéri patikában tegnap is sorok voltak, mert itt az ingyen gyógyszert még mindig ki lehetett váltani.
Munteanu Laura, a Salvia gyógyszertár egyik vezetôje elmondta: egyetértenek a többiekkel, de mivel állandó jelleggel nyitva vannak, mindennap éjjeli ügyeletet is tartanak, nem csatlakozhatnak a határozathoz. Nekik is tartozik az egészségügyi igazgatóság, azonban nem tehetik meg, hogy a betegektôl megvonják az ingyenes gyógyszerek kiváltásának lehetôségét; addig legalábbis, ameddig van orvosság a raktáron, kiadják. Ôk sem fizetôképesek, ami azt jelenti, az adókat nem tudják kifizetni. — Reméljük, az állam lesz annyira elnézô, hogy nem fizettet velünk késedelmi pótlékot. Elvégre az állam az oka, hogy ide jutottunk — mondta.
A tanúk ellentmondanak a hivatalos nyilatkozatnak
Lapunk január 5-i számában hírül adtuk, hogy Segesváron halálos gázolás áldozata lett Máthé András, az RMDSZ ottani szervezetének ügyvezetô titkára és hogy sokan aggódnak feleségének, Máthé Máriának az életéért is, akit súlyos sérülésekkel szállítottak a sürgôsségi sebészetre.
Egyidejûleg napvilágot látott a Megyei Rendôrfelügyelôség közleménye is, amelybôl az tûnt ki, hogy a két idôs személy meg nem engedett helyen és körültekintés nélkül kísérelt meg átjutni az utca túlsó oldalára.
Máthé Andrást január 6-án eltemették, élete párja 16-án délután adta vissza lelkét teremtôjének a megyeszékhelyi klinikai kórház intenzív osztályán. Földi maradványait tegnap helyezték végsô nyugovóra a Nagyküküllô parti város római katolikus temetôjében.
A gyászoló család megdöbbenéssel vette tudomásul a rendôrség azon nyilatkozatát, mely szerint a baleset áldozatai tiltott helyen, elôvigyázatlanul próbáltak átkelni az úttesten. Amint a hozzátartozók szerkesztôségünkkel közölték, a helyszínen jelenlevôk szerint ez egy valótlan állítás, mely sérti az elhunytakat méltóságukban, ami ellen mélységesen tiltakoznak. Corman Ioan segesvári rendôrparancsnok, akinél hivatalos kihallgatáson voltak, biztosította ôket arról, hogy a hatósági szervek a lehetô legkorrektebb módon fognak eljárni, a történteket egy újabb helyszíneléssel tisztázzák és a vétkes személy, aki gondtalanul vezette a gépkocsit, a törvény elôtt fog felelni tettéért.
A Népújság munkatársainak sikerült kilenc tanúval beszélniük és több nyilatkozatot magnetofonszalagra rögzíteniük. Ezek közül különösen figyelmet érdemel az a vélemény, hogy a meggyvörös Audi a kanyart levágva meglovagolta az úttest középsô, úgynevezett tengelyvonalát, tehát két kerékkel átment az ellenirányú forgalmi sávba s így a kijelölt gyalogátjárón is a számára meg nem engedett helyen haladt át. Hasonlóképpen várhatóan döntô jelentôségû lesz az igazságszolgáltatás során annak a tanúnak a meglátása, aki eskü alatt jelenti majd ki, hogy az áldozatok az ütközés pillanatában a gyalogos átkelôhelyen tartózkodtak és nem mellette. Tisztázásra szorul, hogy a lábtöréssel és igen súlyos belsô szervi sérülésekkel a járdaszélen fekvô 73 éves asszonyt kinek a kezdeményezésére és milyen szándékkal tették be a gázoló autóba s tartották ott a rendôr tudtával viszonylag hosszú ideig, ahelyett, hogy a legelsô arra elhaladó kocsival vagy a valamivel késôbb érkezô mentôvel kórházba szállították volna. Harmadsorban a rendôrség és az ügyészség dolga lesz megcáfolni azokat az ugyancsak Segesváron elhangzott szavakat, melyek szerint a baleset megtörténte után ott megjelenô bizonyos személyek kilétébôl arra lehet következtetni, hogy az ügy el lesz kenve. Mindezektôl eltekintve Ferezan Florina-Alexandrina elôttünk is beismerte bûnösségét, hozzátéve, hogy jóllehet immár 7 éve vezet, még soha egy szabálysértési pénzbírságot sem fizetett. Úgy fogalmazott, hogy emiatt nem fog öngyilkosságot elkövetni, ilyesmi bárkivel megtörténhet, nagyon sajnálja, hogy nem tudta a sötétben és fekete öltözékben "elébe ugró" házaspárt balról (?!) elkerülni...
A Sóvidék egyik központjában, Szovátán 1999. január 14-én sokat esett, hullt az égi-téli készletbôl. Valamikor az ember elôtti idôkben az égi áldás és a föld kozmikus vajúdása sóval ékesítette e vidék tetejét, gazdagította mélyét.
A jelzett napon a Teleki Oktatási Központban figyelemre méltó rendezvényt tartott a helyi Bernády Közmûvelôdési Egylet. Sóvidéki Nap címmel kiállítás-megnyitóra, könyvbemutatóra, ének- és kórusszámokra, valamint versekre gondoltak a szervezôk. A Sóvidék, a kisebb pátria szelleme jelen volt a közel másfél órás mûsorban, de a sóvidéki népszokásoknak, tájaknak, udvaroknak és tárgyaknak, arcoknak és hangulatoknak igen gazdag "freskóját" még egész január folyamán láthatjuk a TOK falain — Bálint Zsigmond fotómûvész képei által. A mûvész mintegy harminc fényképe rendkívüli kifejezôerejével láttatja a vidék sok tekintetbeni egyediségét, kiállítása a szovátai mûvészeti események legsikeresebbjeinek a folytatója.
Miután Bíró István, a Teleki Oktatási Központ igazgatója üdvözölte a szép számú hallgatóságot, nézôket, Mester Zoltán, a Bernády Közmûvelôdési Egylet elnöke köszöntötte a vendégeket. Az est mûsorának elsô számaként a Fülöp Judit vezette Intermezzo kamarakórus népdalfeldolgozásait hallhattuk. Ezután Barabás László néprajzkutató Bálint Zsigmond fotómûvész etnofotóiról, sikeres életútjáról, mûvészetérôl beszélt, részeire bontva a kiállított anyag témavilágát.
A továbbiakban a sóvidéki népszokásokat bemutató, összegezô Barabás László kötetét ismertette Nagy Pál irodalomtörténész, a kötet szerkesztôje az EMKE Maros megyei alelnöke. A Forog az esztendô kereke címû vaskos kötet a Sóvidék szempontjából új, eddig nem látott, olvasott jelentôs munka. "Barabás László egyik legavatottabb, minden tiszteletünket megérdemlô szokáskutatónk, néprajztudósunk (...), akinek kötete (...) szakembernek és a tájegység iránti laikus érdeklôdônek egyaránt izgalmas kaland." (Bölöni Domokos)
A Sóvidék dallamvilága Kelemen Magdolna parajdi óvónô tolmácsolásában kapott megérdemelt rangot és tapsot. Énekszámai igen kellemes és értékes színfoltja volt e sóvidéki összejövetelnek. Az Intermezzo kórus még kétszer szerzett örömet a hallgatóságnak. De hasonló tetszés fogadta a Sóváradról indult költô, a kiváló Király László Végtelen ének címû versét Kovács Katalin tanárnô elôadásában, valamint Mester Zoltán versmondását, aki két verssel "ünnepelte" a Sóvidéket: Ötvös Károly Medve-tó címû versével és a Barabás László figyelmébe ajánlott Újra címû Gál Éva Emese-költeménnyel. Írásom (cikkem) címéül ez utóbbi utolsó sorát választottam: Otthonunkat honunk kell megtanulja!
A találkozó a jeles vendégek dedikálásaival ért véget, a kiállított fotóanyagot pedig kitartó kíváncsisággal "hívta elô" magának az érdeklôdô közönség.
A Maros Megyei Csendôrparancsnokság marosszentgyörgyi székhelyén hétfôn tartották azt a találkozót, amelyen a csendôrség múlt évi tevékenységét értékelték. A zárt körû tanácskozáson részt vett dr. Dorin Florea prefektus, Virág György, a megyei tanács alelnöke, valamint a megyei és városi rendôrfelügyelôség, a katonai ügyészség, a Román Hírszerzô Szolgálat képviselôi.
— A rendôrséggel együttmûködve a múlt év folyamán nyolc bûnözôt értünk tetten, valamint 58 országosan körözött személy elfogásában segédkeztünk — derült ki a Bonteanu Marius alezredes, csendôrparancsnok szerkesztôségünkbe eljuttatott beszámolójából. Az értesítésbôl tudtuk meg, hogy a csendôrök 43 razzián és 119, a megye piacain és vásárain tartott ellenôrzésen vettek részt. Negyedszáz objektum ôrzését, valamint 2744 bankszállítmány zökkenômentes célhoz jutását biztosították. Az alezredes a csendôrség feladatkörének bôvítésérôl is szólt: múlt év szeptember elsején átvették a rendôrségtôl a nyilvános gyûlések és rendezvények felügyeletét, s ennek értelmében 110 sport-, negyven kulturális és nyolc egyéb rendezvényen vettek részt.
Az elemzett idôszakban a Szászrégenben, Dózsa György községben és Mesterházán bekövetkezett incidensek alkalmával a rendôrség mellett oroszlánrészt vállaltak a közrend helyre állításában. Mint ismeretes, a mesterházi és görgényszentimrei lakosok és pásztorok között összetûzés alakult ki, a két helység közötti legelôk hovatartozását illetôen. Dózsa Györgybe kétszer kérték a csendôrök segítségét: január 31- én egy emberölést követôen robbant ki verekedés két roma család között; a júniusi árvizek idején pedig a két táborra szakadt lakosság indulatait kellett megfékezni. A szászrégeni IFET-nél októberben majd novemberben kirobbanó munkakonfliktus miatt négy alkalommal léptek közbe. A rendôrség, tûzoltók, polgári védelem és a Nemzetvédelmi Minisztérium csapatai mellett jelen voltak a dicsôszentmártoni, Dózsa György községi és lôrincfalvi árvíz megfékezésénél, valamint a károk elhárításánál.
Autósztrádák, óriási mûcsarnokok, ipari monstrumok századában viszonylag kevés törôdés és figyelem jutott a mûemlékekre, de még ott is, talán leginkább ott, ahol nem épültek autósztrádák és óriási mûcsarnokok, hanem "politikai Déva várakat" építgettek és építgetnek kitartóan a fanatikusok. Nyilván Kelet- Európa térségérôl, a Kárpát- medencérôl van szó, ahol lépten-nyomon pusztuló építészeti mûemlékekkel találkozik az utazó. Ahhoz, hogy építészeti remekekrôl és emlékekrôl viszonylag sok mindent megtudjon az igényes turista, segíti ôt egy nemrég Magyarországon megjelent építészeti kézikönyv, amely elôször amerikai kiadónál látott napvilágot. Egészében kitûnôen használható kiadvány, a történelmi Magyarország építészetének lehetôség szerint teljes vizuális és történeti bemutatására törekszik a rómaiaktól a mai napig, idôrendi szerkezeti tagolással. A kézikönyv föltárja, s lényegre törôen értelmezi az emlékek létrejöttének, stílusuk kialakításának, karakterük sajátosságának hátterét. Takarékos, egyszersmind magvas — rajzokkal, metszetekkel, fotókkal, térképekkel kísért — elemzések mutatják be a fontos épületeket, értelmezik az építtetô és a tervezô szándékait, körülményeket, a kor formanyelvét. Egyszeri felütésre a könyv a keresdi Bethlen-kastély "tárgyalásánál" nyílt ki. Tovább lapozgatva több olyan erdélyi épülettel is találkozunk, amelyekrôl — a szakembereken kivül — alig vagy egyáltalán nem tudtunk semmit, a nagy titkolózásoknak köszönhetôen. A Magyarország építészetének története tankönyv is, azok számára, akik nyitott szemmel járnak a világban, de visszanéznek a múltba is.
SAok más városi mûvelôdési egyesülethez, egylethez és körhöz viszonyítva, meglepô a dicsôszentmártoni Sipos Domokos Mûvelôdési Egyesület naprakész programja, akár egész évre szólóan is. Mindamellett, hogy Szakács Györgynek, a mûvelôdési egyesület elnökének mondhatni tömény iskolai elfoglaltsága van (tanár), kérdésemre nem farsangi kosaras bálokat emleget hirtelen, hanem azt mondja: lássuk naptárszerûen a dicsôi magyarság, a Magyar Ház kulturális programját. Egész évre? — kérdezi. Javasoltam: érjük be most az elsô negyedévvel.
Januárban képzômûvészeti tárlatot rendeztek a magyar Házban, Tóth Ferenc szovátai festômûvész állította ki képeit. Szombaton, január 23-án a municípiumi avatóünnepségen a Sipos Domokos ME.vegyes kara a Mihai Eminescu kultúrházban énekel. A helyi MADISZ szervezésében január végén író-olvasó találkozón vehetnek részt a dicsôi irodalombarátok, a Magyar Ház meghívott íróvendége Horváth Arany lesz.
Február 7-én a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet férfikarát várják Küküllôdombóra. Lesz közben Szerelmes napok címmel irodalmi est, farsangi mulatság, márciusi nônapi bál, 13-án pedig a SDME részt vesz az abosfalvi márciusi megemlékezô ünnepségen. A Magyar Házban is megemlékeznek a magyar szabadságharc évfordulójáról. Március 27-én Mesemondó versenyt szerveznek a dicsôszentmártoni V-VIII. osztályos tanulóknak.
Április 3-án nyílik a hagyományos tavaszi képzômûvészeti tárlat. Április 22-én a Népújság szerkesztôségét várják Dicsôszentmártonba.Itt egyelôre meg is állhatunk.
Tegnap a marosvásárhelyi Eminescu Ifjúsági Házban, az idei évben elsôként, megtörve a jeget a Sylvancoop Kft. termékbemutatót tartott. A számukra mindenképpen új piackeresési lehetôség megszervezésében a Maros megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara és az Expomures segítségét élvezték.
Sajnos a majd kétszáz meghívottból, csak néhány tartotta érdemesnek a megnyitóra eljönni. Radu Doru Boarescu, az Expomures Rt. igazgatója szerint szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a gazdasági egységek érdeklôdése egyre csökken a kiállítások és hasonló rendezvények iránt, az okokat azonban nehéz volna pontosan meghatározni.
Ettôl függetlenül a Sylvancoop a jelenlevôknek az általa forgalmazott fogyóárukból állított ki és mutatott be: egészségügyi és higiéniai berendezéseket, rézbevonatú különleges huzalokat védôgázas hegesztéshez, csiszoló anyagokat és szerszámokat, ugyanakkor az érdeklôdôk néhány új módszerrel ismerkedhettek meg.
Ezenkívül alkalom nyílt a céggel való kapcsolatfelvételre, hiszen a Sylvancoop a Mungo és Rasta, svájci, a Weld-Team, Merida, Irisz és Tork magyar és más külföldi cégek termékeit — fogyóárukat és egyéb szerszámokat — forgalmazza, de képviseli a bârladi Abrom Rt.-t és másokat is.
— Mindegyikük esetében a legkedvezôbb minôség/ár viszonyt tartjuk szem elôtt — tudhatjuk meg Titu Aurel Borostól, a román—német vegyes cég igazgatójától, aki még hozzátette:
— A mostani rendezvény kísérlet a marosvásárhelyi piac meghódítására, mivel az ország sok más városában már ismertebbek vagyunk, mint itthon, ugyanakkor kísérlet egy számunkra új típusú bemutatkozásra, a helyi igények és érdeklôdés felmérésére is.
Egyik orvos a televízióban így nyilatkozott: "A kislánynál a leheleténél éreztem a rumszagot." Ferenczy Géza nyelvhelyességi utalásai között a legfurcsább példák egyike. Érdekes módon Simonyi Zsigmond kiváló nyelvészünk még a század elején panaszolta, hogy nagyon elharapódzott a kereskedôk és orvosok nyelvében a német bei-t utánzó -nál, -nél használata. Úgy látszik, napjaink orvosai között nem egy akad, aki még a németeken is túltesz - nálnél-jával. Helyes magyarsággal így kellett volna közölnie észrevételét: "A kislány leheletén (esetleg: leheletében) éreztem a rumszagot." Szomorú a rumfogyasztó kislánynak az esete, de szomorú a hozzá kapcsolódó "magyar" mondat is. Még elszomorítóbb, hogy számos hasonló mondattal találkozunk a mindennapi életben, hiszen sokan és sokszor vétkeznek a -nál, -nél rag használatában. Gyakran nemcsak idegenszerû ez a raghasználat, hanem az a kár is származik belôle, hogy több más ragunknak és névutónknak a helyébe tolakodik.
A -nál, -nél alapjelentésében a valaki, valami melletti térségre utaló hol? kérdésre felelô helyhatározónak a ragja. Helyesen használjuk a következô mondatokban: Ott ült az asztalnál; A kályhánál melegszik; Szüleinél töltötte a nyarat; Nem lát jól a pislákoló lámpánál stb. Átvitt értelmû használatát sem ellenezzük az ilyen mondatokban: Az igazság fényénél kiderült; Hajánál fogva ráncigálta oda; Szajolnál történt a vasúti szerencsétlenség; Náluk más a szokás; A tüzérségnél szolgált; A Don kanyarnál esett el; Álljunk meg ennél a bekezdésnél; Pipaszónál elcsevegtek stb.
Gyakran hallunk effélét: Kétségek merültek föl nála (helyesen: benne); Megjelent a fogadásnál, a búcsúztatásnál (helyesen: a fogadáson, a búcsúztatáson); Ennél az a hiba (magyarosan: Ebben az a hiba); A találkozásnál összevesztek (inkább: A találkozáskor...); A kérdés tárgyalásánál kitûnt (azaz: tárgyalásakor...); A terv teljesítésénél más is kell (mármint: teljesítéséhez...); Fejfájásnál szedjünk... (helyesen: fejfájásra, fejfájás ellen...). Mi hát az orvosság e sok nyelvi bajnál? — kérdezhetné valaki nálnélozva. Inkább bajra, baj ellen kell valamilyen orvosságot keresnünk. Ebben pedig a nyelv iránti felelôsségtudat a leghatásosabb gyógyszer.
Csöb, e közigazgatásilag Gyulakutához tartozó település határában véget ér az a valami, amit jobb híján útnak becéznek a helybeliek. Teszik ezt valószínû az ottlakókra való tekintettel és azért, hogy elbírja azt a célforgalmat, amely ritkábban a faluba, de annál gyakrabban elfele, a "nagyvilágba" vezet a visszatérés szándéka, reménye nélkül.
És legyünk ôszinték: egy fagyos reggelen mi sem próbálkoztunk volna meg azzal, hogy a szerkesztôségi autót fennakadás nélkül kormányozzuk be a településre, ha nem hozott volna egy levelet a posta, amely a csöbi nép keservét panaszolja el. Az írás szerint az árvízsegélyek megállapításakor igazságtalanság történt, a falufelelôs rokonait és magát íratta fel a listára, míg a lakosok többsége nem is látta a felmérô bizottságot. Így hát "olyan személyek kapták a pénzt, akik még álmukban sem láttak vizet, nemhogy víz járta volna a bennvalójukat. Van olyan ház, amely még a földrengés miatt hasadozott meg, és azóta sem javítottak rajta semmit, s most betették a vízkárba, holott védett helyen van a víztôl" — áll a "tekintetes, méltóságos, nagyságos uraimnak" címzett levélben.
Gyulakutáról térünk le Csöb irányába, elhaladunk azon az útszakaszon, amelynek mentén a "tiszteletre méltó" helybeli polgárok szemétdombnak használják a Küküllô partját. Miután tábla figyelmeztet, hogy a saját pénzünkön gurulunk — sajnos igen rövid távon — , nos, onnan már csak egy kakasugrás Bordos, amelyen áthaladva az ötcsillagos emlékmûnél megtorpan az idegen. A jelöletlen elágazásnál eltûnôdhet azon, hogy a két út közül melyik az, mely célba viszi. Ha viszont már pórul járt egyszer, s évekkel ezelôtt Vécke helyett Csöbön találta magát, akkor nem a kövezett ágon, hanem az utat mímelô fagyos sárnyomokon halad tovább.
S bár úgy illik, hogy egy kevésbé ismert településre, mint amilyen ez a Küküllôk határolta székely pártium szívében fekvô falu, Orbán Balázs szavaival felvértezve induljon útnak az újságíró, Csöb esetében még ezt sem tehettük, hisz egyetlen mondattal ugrik át rajta a Székelyföld mindeneket tudó krónikása. A múlton való merengés helyett marad tehát a jelen, a kényszerû lavírozás a fagyott sárhullámok között, miközben elmarad a faluba bezörgô szekér, amelyen szemrevaló vörös hajú lány utazik. Szépek a csöbi lányok, állapítjuk meg, s késôbb derül ki, hogy a Gyulakutáról ingázó tanítónôt vitték a szekéren, a csöbi hajadonok pedig, (a hajdaniak) már a hatvan, hetven, nyolcvanadik éveiket nyûvik.
A látszólag néptelen fôutca a jellegzetes Küküllô- menti dombsor és falu nevét viselô patak között húzódik. El-elkalandozna ô is kurta mellékutcák formájában, de hol a patak, hol a domb szab határt a terjeszkedésnek. A reggeli órákban kihaltnak tûnik a falu, egy férfi halad el határozott léptekkel, miközben az egyetlen háznál, ahol mozgást látunk, érdeklôdni kezdünk, hogy merre kell keresnünk az árvíz nyomait, az ugyanis nem kétséges, hogy a levélírót nem találjuk meg. Egy-kettôre felvilágosítanak, hogy az áradás esetleg a Vas Ilona házában tett kárt, másnál annyit, mint a falu bármely lakójánál. A külsô soron elvitte a kerteket, a belsô soron vannak "összeszakadt" házak, amelyeket régóta, még a földrengés idején roppantott meg a természet ereje. A pincék szinte minden háznál megteltek. — Egész nyáron mertük a vizet, pityóka egy szem se lett — mondják két legnagyobb bajukat a hátunk mögött gyülekezô falubeliek. — Egyforma volt a kár, de pofa szerint adták a pénzt. S az igazság az, hogy olyan nagy víz, mint ahogy a tévében láttuk, itt nálunk nem is volt. Szégyellte az ember, hogy azok elôl vegye el a segélyt, akiknek mindenük odalett — bizonygatják egyesek.
— Az rendezte el ott né, a falufelelôs, rajta forog minden — mutatnak az elhaladó férfira, akivel korábban szembe mentünk. Utána eredünk, s Boga János vezet végig a településen. Mint elmondja, 122 házszám van a faluban, de csak 70 házat laknak. A lélekszám 150 körüli. Ha ezt összevetjük a múlt század végi adatokkal (340 lakos, 325 katolikus, 12 unitárius, 3 zsidó), akkor kiderül, hogy hajdanában a mai lakosság kétszeresét tartotta el Csöb. Pedig született itt bôven gyermek minden családban, csakhogy máshol kerestek és találtak megélhetést. Boga János is tizenegyet nevelt fel, jutott belôlük a nagyvilágba, de maradt Csöbben is három. Ma már nehéz itt megélni, ezt bizonyítja az egyre több üresen maradó ház. Autóbusz nem jár a faluba az út miatt, s a közkedvelt jármû a 20-25 fogat, amivel a helybeliek közlekednek. Akinek távolabb akad dolga, annak Bordosig kell gyalogolnia, kerékpároznia, szekereznie, hogy onnan célba jusson. Ennek ellenére Segesvárra, sôt Székelykeresztúrra is ingázott a férfinépség, amíg be nem zárták azokat az ipari egységeket, amelyek munkát biztosítottak számukra. Remény az útépítésre, mert javításnál nagyobb szükségrôl van itt szó, ma sem igen van, de legalább hozzáfogtak az árvíz által megviselt híd javításához. A község 240 millió lejt kapott a hídra, melynek betonoszlopai már ígéretesen állnak a vízben. Amíg elkészül, remélhetôleg kitart a régi, amelynek korhadt gerendáin különösebb bizalom nélkül hajtottunk át a gépkocsival.
Boga Jánossal a segélyekre terelôdik a szó. Elmondjuk, hogy falustársai azzal vádolják, hogy nem szólt, nem hirdette ki a kárfelmérô bizottság érkezését. — Korábban pénztáros voltam a kollektívben, nekem rossz emberem nem volt. Aki jelentette a tanácsnál, kérést adott be, vagy szólt nekem, azoknál felmértük a kárt. Még a házakhoz is eljártam, csak egyesek azt hitték, hogy közmunkára hívom, s elkerültek, hogy ne találjam meg, mert nagy szükség van itt a közös munkára, de sokan nem szeretik — sorolja az érveit.
Boga János kíséretében járjuk be a segélyre jogosult házakat. A szegénység szülte igénytelenség nyomait látni mindenütt. Kicsi, megviselt, jobbára két helyiségbôl álló porták. A felsô soron a konyhák falai alap hiányában nedvesek, vizesek. Így aztán hiába ég a tûz, nyirkos, rossz a helyiség levegôje, ahol a mindennapi élet zajlik. Az elôszobából nyílik a fûtetlen tiszta szoba, amelyet a legtöbb családban kamrának használnak. Az alsó soron van olyan ház, ahol a kiszáradhatatlannak tûnô pince tölti be a nyárikonyha szerepét. A téli meztelenségben elhanyagoltaknak tûnnek az udvarok. A rendezett porta inkább kivételnek számít a faluban.
Vas Ilona az egyetlen, akinek a jogosultságát nem vonják kétségbe, a patakkal egy szinten a falu legmélyebb pontján fekvô ház vízben állott, s ma is látszik még mindenütt az áradás nyoma. A tulajdonos 45 millió lejt kapott, amibôl Gyulakután vásárolt házat, igaz, ahogy elpanaszolja, hárommillió még hibádzik az összegbôl. A közmunkával ácsolt magasított gyaloghídon megyünk át a patak túlsó oldalára, ahol egy idôs asszony, Gergely Rozália udvarát mosta el a megáradt patak. A házba ugyan nem ment be, de a gazdasági udvart állatokkal együtt telibe találta, hasonlóképpen a kutat is. Az idôs asszony 1.700.000 lej segélyt kapott, valószínû tôle sem irigyli senki.
Ursuly Ilona és Fodor Irén a biztosítótól kapott 800.000 illetve 500.000 lejt, a kormánysegélytôl azonban elestek, mivel a listán a mellékgazdaságokban esett kárral szerepeltek. Szász Jolán, aki 1.031.000 lej segélyben részesült, azt bizonygatja, hogy aki kérte, azokhoz bementek a kárfelmérô bizottság tagjai.
Boga Vilmos az irigyeltek közé tartozik, hisz 43 millió lej segélyt vehetett kézbe. Háza a felsô soron áll, oldala megszakadt, a konyha fala derékig vizes. A szomszédságában élô Simó Irma, aki mankóval jár, s bevallása szerint a 40.000 lejes kollektív-, s a szintén 40.000 lejes rokkantnyugdíjból él, 18 millió lej segélyhez jutott, a viszonylag rendezett háznak a pincéje telt meg, s állítólag a padló rothadt meg a felszivárgó víz miatt. Mialatt a házakat járjuk, egyre többen gyûlnek körénk. Fülöp Erzsébet, bár az ô pincéje is vízben volt, bevallása szerint nem szólt semmit, azt viszont sérelmezi, hogy néma testvérét kihagyták a listáról, holott az ô házában a fal is leszakadt, de egy "szerencsétlen néma cseléd" érdekeit ki képviselné — teszi fel a kérdést.
Ahogy visszafelé haladunk a faluban, mind magasabbra csap az elégedetlenség: — Nem öt-hat embert, mindenkit érintett itt az esô. Az egész falunak küldték a segélyt, gazemberség, hogy csak ennyien részesültek abból. Valakit ezért fel kell akasztani — fakad ki egyesekbôl az indulat. — Elég volt a hallgatásból, a kommunizmusban hallgattunk eleget — elégedetlenkednek a nyomunkba szegôdött férfiak. — Miért nem adtak be kérést? — replikázik a falufelelôs. — Mikor közmunkára hívtál, akkor be tudtál jönni, most bezzeg nem — hangzik a replika.
Középkorú asszony áll egy kapu elôtt, s ahogy elhaladunk, mondani kezdi ô is a magáét: — Egy családnak végtelen sok az 50 millió lej, hisz mindenki lakni tudja a házát. — Ezzel a pénzzel a fél falut meg lehetne vásárolni, meg kellett volna jobban nézni, hogyan osztják el — teszik hozzá késôbb mások.
Idôközben megnézzük még a Károly András házát, aki 44 milliót kapott. A 74 éves, egyedül élô Simó Gizella váltig mondja, hogy ô visszadja az 54 milliót, húzzák ki a listáról. Valószínû sokan szemére vetették a kapott összeget. A falufelelôs nyolcmillió, Szász Amália a falu elején 1,2 millió lejt vett fel összerepedt házáért.
Visszafele be kell mennünk minden házba, hisz a domb alatt mozog a talaj, repednek, vizesednek a falak. Még a Miklós Ferencé is, amelyik a legszebb, legrendezettebb a felsô soron. A házigazda szerint azok kaptak segélyt, akik a földrengés óta nem javították meg a házukat, a nagy repedések akkor történtek. Akik évrôl évrôl vakoltak, tákoltak, ott kevésbé volt szembetûnô a nagy esôzések miatt esett kár.
— Csöbben 10-15 millióért egy bentvalót lehet venni — mondja Dávid János, s "vastagnak" tartja a falustársai által kapott kártérítést. Boga András, az egyetlen fiatal férfi, akivel találkoztunk. A kisgyerekes édesapa 25 kilométerre ingázik kerékpárral. A panasza hasonló ahhoz, amit korábban apósa fejtett ki. Ilona néni, aki hajlott kora ellenére hûségesen végigkísér, váltig hajtogatja, hogy neki nem kell segély, még akkor sem, ha nyárikonyhának szolgáló pincéje a víz miatt használhatatlanná vált, de az igazságtalanságnak véget kellene vetni — szögezi le. György Domoskosné pedig azon csodálkozik, hogy a szomszédban levô édesanyja kapott ugyan egy kis pénzt, ô pedig közvetlenül mellette nem tudott a bizottságról, holott megrongálódott neki is a háza. Gábor Gizella is elmondja a panaszát, miszerint az egyetlen cigánycsaládnak a faluban nincs semmi jövedelme.
Hosszú lenne felsorolni, hány portán fordultunk meg, hisz mindenki ragaszkodik ahhoz, hogy megmutassa: az ô háza is magán viseli a patakból kiöntött vagy a dombon lezúdult víz nyomait. Nevek, házak keverednek, asszonyok, férfiak panaszát hallgatjuk: — 40-50 millió, hogy is tudták megszámolni, hisz ennyi pénzt nem látott senki ebben a faluban — visszük magunkkal az elképedést.
Aztán ha már Csöbben vagyunk, szusszanásképpen benézünk az iskolába, ahol Barabás Erzsébet tanítónôt négy gyermekkel találjuk. Ennyi az I-IV. osztályos diákok száma. Kiss Gizella nyugalmazott tanítónô örömmel fogad: — Jó, hogy jöttek, hozzánk soha nem jön senki — mondja, s együtt idézzük fel azt az idôt, amikor két tanerôs volt a csöbi iskola, s óvónô ingázott Marosvásárhelyrôl. Élénk volt a kultúrmunka, a tanítónô vezetésével háromfelvonásos színdarabokat adtak elô a csöbiek. Az elvándorlás a 6O-as években kezdôdött, s mára már a hegyes, gyenge földdel rendelkezô faluban 60-70 év az átlagéletkor. Az asszonyok a hagyományt folytatva ma is a szalmát kötik, s a fonatokat méterben értékesítik, ha éppen kereslet van rá. Gyerek egy- kettô születik évente, s a vénlegények száma egyre több. Kiss Gizella bevallja, hogy maga is mindig elvágyódott, hisz autóbusz sohasem járt a faluba, ha valaki beteg, szekeret kell fogadni, hogy Gyulakutára vigye. — Elmentünk volna, de hova? — teszi fel kicsit magának is a kérdést. Itt azonban nem lehet eladni semmit, s a gyerekek közül sem tér haza már egy sem. Az egyetlen szórakozás a televízió, hat-hét családnak van parabolaantennája, ahova begyûlnek a szomszédok is. Ennek ellenére a nyugdíjas tanítónô bevallása szerint bennük sem tudatosodott, hogy kérvényt kell beadni a segélyek ügyében. Ki kellett volna hirdetni, hogy tudja az egész falu — vélekednek férjével együtt.
Már régen elkongatták a delet, mire kifele indulunk. A sár is megolvadt, s cuppog a kerekek alatt. Elmarad Csöb, a benne dúló indulatokkal, gyûlölettel együtt. Hogy hova fajul a felháborodás, s mikor lesz rend a lelkekben, nehéz megmondani. Az út mentén szomorú szemû pléhkrisztus tekint az elmenôre, ölében rozsdát virágzik az üres konzervdoboz. Mintha magát a falut jelképezné.
Kérdéseinkkel László Csaba mérnököt, Gyulakuta polgármesterét keressük fel. — Vannak, akik valóban jogosultak voltak a segélyre, mások csak annyira károsodtak, mint bárki más Csöbön, s mégis kártérítés járt nekik. Hogyan vélekednek errôl a községközpontban? Milyen listát szavaztak meg a gyulakutai tanácsosok? Mit lehet tenni?
A polgármester adatokat sorol: — Egymilliárd lej körüli segélyt kapott a község, a pénz 118 család közt oszlott el. A kárt a helyi bizottságok mérték fel a megyei küldött jelenlétében. Csöbben Varga Balázs a megyei tanácstól, Fülöp Domokos a január elsejétôl lemondott alpolgármester és Boga János alkotta a bizottságot. (Varga Balázs, akit Erdôszentgyörgyre küldtek ki, utóbb mondta el, hogy az ô szerepe annyi volt, hogy az elsô házaknál megmagyarázta, hogyan kell a felmérést elkészíteni). Ki kellett volna hirdetni, s egy lajstrommal eljárni minden házat — vélekedik László Csaba. Két nap dolgoztak Csöbben, ahol 11 házat mértek fel, s kilenc kapott segélyt, mert " az anexákat", azaz a melléképületekben esett kárt "elütötte a megye". A többi esetben a megállapított kár hetven százalékát fizették ki — tájékoztat a polgármester, majd felsorolja a segélyben részesült személyeket, és az állami támogatás összegét. Nagyon rövid volt az idô, augusztus 25-én, jóval az árvíz után érkezett a rendelet, szeptember negyedikén pedig már le kellett adni a rajzzal ellátott pontos jegyzéket, éjjel-nappal dolgoztunk. Kérdésünkre, hogy nem lehetett volna a helyi sajátosságokhoz igazítani a támogatás összegét, a megadott paraméterekre hivatkozva nemlegesen válaszol. Megtudjuk még, hogy Csöbbôl a polgármesteri hivatalban az a két személy tett panaszt, akiknek a mellékgazdasága károsodott.
— Mit lehet tenni azon helységekben, ahol elégedetlenek a kártérítés módjával, a pénzsegélyek elosztásával? — tettük fel a kérdést Kopacz Miklós mérnöknek, a megyei tanács városrendészeti és területrendezési szakosztálya aligazgatójának.
— Sajnos a 413-as kormányrendelet, amelynek alapján 10 milliárd lej kormánysegélyt kapott a megye, már kifutott a határidôbôl. Mivel továbbra is érkeznek panaszok, arra kértük a helyi tanácsokat, hogy vegyék figyelembe a reklamációkatt, hogy amennyiben esetleg új alapokat kap a megye, a jogos panasz nyomán további kártérítést adjunk. A pénz kiosztásával az év végéig számunkra óriási munka ért véget. Az elsô dokumentáció összeállításakor 18 milliárd lej kárig jutottunk el. Ekkor döntött úgy a megyei katasztrófa-elhárító bizottság, hogy kimondottan csak az épületekben, lakóházakban keletkezett kár miatt osszunk segélyt. Ennek függvényében állítottuk össze az új listákat, amelyeket visszaküldtünk a helyhatóságoknak. Ez alkalommal módjukban lett volna módosítani a helyi sajátosságok függvényében, hisz valóban elôfordulhatott, hogy melléképületek értékesebbek voltak, mint maga a ház. Mi megpróbáltunk tárgyilagosak lenni, egységárral dolgoztunk, a ház nagyságát, a munkálatok sorrendjét vettük figyelembe. Az állatállományban esett károkat, azoknak, akik bejelentették, teljes egészében kifizettük.
Itt ér véget a történet, amelynek tárgyilagos következtetései valószínû nem vigasztalnak felbolydult falvakat, ahol valós avagy vélt igazukat keresik azok, akik valamibôl újra kimaradtak. Virág György, a megyei tanács alelnöke szerint az önrendelkezés eme vizsgáján a helyi tanácsok zöme megbukott. De ôszinteség, becsület és a falustársai iránti szolidaritás dolgában megbuktak az árvízkárosultak közül is sokan. Csak hamarosan ne jöjjön egy hasonló vizsga!
Ma kezdôdik a kétnapos tanügyi sztrájk
Ma a tanügyi szakszervezetek egyezménye értelmében 8 és 12 óra között a tanintézetekben beszüntetik a munkát. A helyi médiában lábra kapott hírek szerint egyes iskolák személyzete nem csatlakozik a sztrájkhoz.
Ezek egyike a marosvásárhelyi Unirea líceum. Ennek szakszervezeti vezetôjétôl tudtuk meg, hogy a tanintézet szakszervezeti tagjai — az itteni szervezet a Spiru Haret szövetséghez tartozik — szavazással döntötték el, nem csatlakoznak a ma kezdôdô kétnapos sztrájkhoz. Ez nem zárja ki, hogy amennyiben a munkabeszüntetés a felmérési idôszakot lezáró egyhetes szünidô után is folytatódik, a késôbbiekben ne csatlakoznának a sztrájkolókhoz.
— Akkor is elégedettek lehetünk, ha a tagjaink egytizede nem támogatja a sztrájkot — nyilatkozta tegnap lapunknak az említett szövetség megyei elnöke, Ioan Sãcãrea —, hiszen a munkakonfliktusokat szabályozó törvény szerint általános sztrájk esetén is mûködtetni kell a tevékenységek 30%-át, a tétovázók pedig beférnek ebbe az arányba. Elszigetelt esetekrôl és véleményekrôl van szó, mindezeknél sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy az országos méretû sztrájkra akkor kerül sor, amikor a világbanki küldöttség a fôvárosba érkezik, hogy pontosan a költségvetéssel kapcsolatban folytasson tárgyalásokat. Ahol sztrájkolni fognak, a tanulókat onnan sem küldik haza, de nem zárják le az elsô félévet, esetleg csak pénteken 12 óra után, amikor a sztrájk véget ér.
— Az agresszív, a szakszervezeti harc formáitól eltávolodott bányászfelvonulás bizonytalanságot keltett a tagságban, ezért fordulhatnak elô gondok a következô két napban — mondotta lapunknak Cornel Crucean, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének megyei elnöke. Kedden megtartott munkaülésünkön a szakszervezeti vezetôk egyetértettek a sztrájkkal, de az a probléma, hogy a pedagógusok nem szeretnék, ha a közvélemény a bányászokkal helyezné ôket egy kalap alá, ezért nehéz lenne pontosan felbecsülni, hogy a tagság mekkora hányada fogja támogatni a tiltakozást.
Mint ismeretes, a ma kezdôdô tanügyi sztrájk a pénzügyminisztérium által a közoktatás részére kilátásba helyezett költségvetéstervezet ellen tiltakozik, amely a tavalyi keret 70%-ának felel meg. A tervezet, amely ellentmond a törvény azon kitételének, hogy az oktatás számára a bruttó nemzeti össztermék legkevesebb 4%-át kell biztosítani (az idei büdzsé 2,58%-ot adna ebbôl az összegbôl) augusztusig tenné lehetôvé az ágazat alkalmazottainak bérezését, és a szakszervezetiek szerint lehetetlenné tenné az oktatásban elkezdett reformfolyamat továbbfolytatását.
Kis román farsang, világraszóló. Mironiász, mironiáda. Volt nagy román bunyó, karácsonyi cirkusz, azt mondtuk, születik megváltónk, a kisded, az új román demokrácia.
Jöttek háromezerkirályok a semmibôl, Securiából, hódolni az újcsászároltnak. De grasszáltak a szolgálatos kibabrálók, a zvonérok és a reszpündákok, az újabb éra fagyosszentjei, a szervácok, pongrácok, bonifácok, demokrácok. Késôbb ismét beóvakodtak irodai székeikbe a bürokrácok is, és reformot hirdettek, ami azt jelentette, hogy privatizáció címmel új mûsorral rukkol ki a kabaré. Volt benne sok-sok életkép, parlamenti kánkán és egy szenzációs AIDS-vírus, amely az olyan agyat fertôzi, aki az emberi méltóságot hirdeti, és a szabadsághoz HIV.
Aztán jöttek tarka farsangok, nyári és téli maszkurákkal, karneválokkal, bukaresti gyalogtúrákkal, bányászlámpás eszményekkel, diákkergetô szólamokkal, kormánybuktató bumeránggal, a fizikai és szellemi verôlegények hadával, hiénák, sakálok és sivatagi kutyák falkáival, ezek mind-mind a Konc vezér seregébôl valók, és azt ugatják, hogy ki lôtt ránk nyolcvankilencben, meg hogy ki lopta el a forradalmat, és hogy le a korruptakkal.
Konc vezér megbukott a választásokon, és most ismét farsangot rendez Bukarestben az ortákoknak és kurtákoknak, a jólöltözött simanyakúaknak és a sísapkás hopmester, a lerben edzett guru svindlikalistáinak. Konc vezér fô ellensége Cibere vajda. Cibere vajda azt hirdeti, hogy korpán és vízen kell kiböjtölni a Kánaánt, közben pedig bálkirálynak választatja magát, és politikai pantomim fesztiválokon szerepel.
Fanarióta unokák tobzódnak az ország színpadán. A mûsor igencsak eklektikus: van benne lakodalmas, halottsiratás, egyszemélyes pantomim és tömegtánc, hóra és kékdunakeringô, zsandár-rock és utcai show. Paródia és erotika, politika és pornó, tragikomédia és vaskos népi bohózat.
Meló-dráma.
Konc vezér és tudorai tábornoki egyenruhát csináltatnak. Cibere vajda szénport hint ezüstdértôl csillogó fejére.
Bankok röpdösnek az eurós levegôben. Száll a mandragóra ágrólszakadtról ágrólszakadtra.
Látványos a küzdelem. Egyenesben közvetítik az égi csatornák. Maszkura az egész világ.
Szép farsangunk van megint.
Ítélet
Egymilliárd lejes erkölcsi kártérítésre, húszmillió lejes pénzbírságra és tízmillió lejes perköltség megfizetésére ítélte egy vaslui-i bíróság Kolumbán Gábort , Hargita megye tanácsának elnökét, a román államfô volt tanácsosát. Kolumbánt a csereháti iskola építôje, Aristide Roibu perelte be, akit Kolumbán felforgató tevékenységgel vádolt az épület körül zajló sajtóvitában. A hosszú ideje zajló és több bíróságot megjárt perben a döntés elsô fokú. A BTK megfelelô elôírása alapján az ítéletet felfüggesztették.
Magyarország a NYEU-ban
Keddtôl Magyarország, Csehország és Lengyelország is jelen van a Nyugat-európai Unió döntéshozó szervének ülésén az európai NATO-tagállamok és az Európai Unió semleges országainak társaságában. A három leendô NATO-tag immár teljes értékû módon és döntéshozóként vesz részt az önálló európai védelmi arculatról folytatott tárgyalásokon is.
Már Gorbacsov is megunta
Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió egykori elnöke és pártfôtitkára lemondásra szólította fel az ismét megbetegedett Borisz Jelcint. Ez lenne az igazi kiút a jelenlegi súlyos helyzetbôl, mondta a 67 éves Gorbacsov, azt viszont ismét kizárta, hogy indulni akarna az idén tartandó parlamenti, vagy a 2000-ben esedékes elnökválasztáson. A legutóbbin, 1996-ban ugyanis a szavazatoknak csak alig egy százalékát sikerült megszereznie.
Meghalt egy mûkorcsolyázó
Halálos közlekedési balesetet szenvedett Laurentiu Rosoiu mûkorcsolyázó, edzôjével, Anghel Alexandruval és Mariana Chitu pontozóbírónôvel együtt hétfôn este Vâlcea közelében. Az edzô vezette kocsi frontálisan ütközött egy teherautóval, az edzô és a bíró a helyszínen, a 19 éves fiatalember a kórházba szállítása után vesztette életét. Mindhárman egy bécsi nemzetközi viadalra tartottak.
Együttmûködés
A magyar határhoz közeli szlovákiai települések betegeinek fogadására is berendezkedik a váci Jávorszky Ödön kórház.Az intézmény ugyanis a régió központi kórházává akar fejlôdni, és az utóbbi években nagyarányú technikai szakmai fejlesztéseket hajtott végre, bôvítette fogadókapacitását, s a vonzáskörzetébe tartozó jelenlegi 170 ezer lakosnak akár a kétszeresét is képes lenne a legmagasabb színvonalon ellátni. A távolabbi kassai vagy pozsonyi kórház helyett kézenfekvôbb és elônyösebb lenne az alig 50—60 kilométerre lévô Jávorszky kórházba befeküdniük a szlovákiai lakosoknak. Ugyanakkor a határ menti, fôként Ipoly környéki magyar községek egy részének lakói sürgôs esetben a szlovákiai Saly Kórházban kaphatnának gyógyellátást, otthonuktól 10—15 km távolságban.
Csúcs
Május 14. és 16. között rendezik Lvovban a kelet- és közép-európai országok hatodik csúcstalálkozóját. Tizenegy ország elnökei vitatják meg kerekasztalnál az új Európa megteremtésének emberi vonatkozásait. Ukrajna már meghívta az eseményre Roman Herzog német, Thomas Klestil osztrák, Aleksander Kvasniewski lengyel, Václav Havel cseh és Göncz Árpád magyar államfôt.
A neve: Lovász László
Magyar származású amerikai tudós, Lovász László, a Yale egyetem ötvenéves professzora nyerte el az idén a matematikai Wolf-díjat, megosztva a belgiumi születésû amerikai Elias Steinnel, a Princeton egyetem tanárával. Lovászt kombinatorikai és számítástechnikai kutatásaiért jutalmazzák ezzel az elismeréssel. A jeruzsálemi székhelyû Wolf Alapítvány kedden közölte a hírt, s azt is, hogy a fizika-díjat Dan Shechtman izraeli tudós, a haifai mûszaki egyetem tanára nyerte el. E tudományos elismerés tudományterületenként százezer dollárral jár együtt. Ezer Weizman izraeli elnök nyújtja majd át a díjakat, mégpedig májusban, Jeruzsálemben. A díj névadója, Ricardo Wolf német születésû diplomata, aki Kubába emigrált, és választott hazájának izraeli nagykövete lett, 1975-ben alapította ezt a díjat. A kémia, a fizika, az orvostudomány, a matematika és az agrártudomány területén nyújtott kimagasló teljesítményeket jutalmazzák vele.
Belvizek
A már háromnegyed éve kisebb-nagyobb mértékben elöntött és azóta szinte folyamatosan átázott mezôgazdasági területeken keddre az évtized legnagyobb belvízi elöntései alakultak ki Észak-Magyarországon. A hóolvadás, az esôzések, az egymást követô árvízhullámok okozta szivárgások miatt a Bodrogközben már 6.300, a Taktaközben pedig 3.800 hektárnyi mezôgazdasági kultúrát borít belvízi elöntés. Még az idôjárás kedvezô alakulása esetén sincs remény csaknem háromezer hektárnyi vetésterület tavaszi megmûvelhetôségére.
Új versenyautó
A baseli Tinguely Múzeumban kedden bemutatta új autóját a Forma—1-es gyorsasági világbajnokságban szereplô svájci Sauber csapat. A Ferrari-motorral felszerelt autóval a francia Jean Alesi és a brazil Pedro Diniz versenyez a következô idényben. A legutóbbi sorozatban egy harmadik helyezés volt a Sauber istálló legjobb eredménye, ezt Alesi érte el a belgiumi futamon. A francia pilóta az idén a tavalyihoz hasonló eredményeket vár a csapattól.
Receptes a szlovén Viagra
Az egészségügyi minisztérium gyógyszerként jegyezte be a Viagrát, ezt február közepétôl árusítani fogják, de csak receptre. Árát még nem határozták meg, de a sajtó tudni véli, hogy a négytablettás doboz csodagyógyszer mintegy 50 márkának megfelelô tolárba kerül majd.
Real Madrid TV
A Bajnokok Ligája-gyôztes spanyol labdarúgóklub az európai futballtelevíziók versenyében is élre tört, huszonnégy órás mûsorral megkezdte adását a Real Madrid TV. A madridiak mûholdas televíziós-csatornán tájékoztatják a nagyvilágot a királyi klubban történtekrôl. A spanyolok adásidejükkel felülmúlták az angol Manchester United által mûködtetett televíziót, amely naponta hat órán át sugároz.
Éhségsztrájkol a tanító
A szlovák oktatási minisztériumban megkezdte éhségsztrájkját Agócs Béla. A nádszegi magyar alapiskola tanítója azt követeli, hogy váltsák le azokat az oktatási vezetôket, akik ôt korábban erkölcsileg lejáratták és anyagilag is megrövidítették, amiért vállalni merte, hogy a Meciar-kormány intézkedései ellenére is kétnyelvû bizonyítványokat adjon diákjainak. Az igazgató- tanító annak idején öt gyerekével együtt utcai zenéléssel volt kénytelen kiegészíteni szerény tanítói jövedelmét.
Következik a második szakasz
A prefektúrán tegnap elkezdte munkáját az a három szakbizottság, amely a napokban összesíti az 1997. évi 169. számú törvény alapján visszaigényelt mezôgazdasági földterületeket. Mint köztudott, a nevezett törvény alapján 1998. december 31-ig lehetett benyújtani az igényléseket. Az összesített adatokat a fôvárosba továbbítják. Az országos számvetés elkészülte után a törvény alkalmazásának második szakasza, a visszaigényelt területek kiosztása következik.
Kerekasztal a termékvédelemrôl
Marosvásárhelyen, a Zamur Rt. gyûléstermében ma tíz órakor kezdôdik az a szimpózium, amelyet a cukorgyár és a cukorrépatermesztôk országos szövetségének megyei szervezete közösen szervezett. A rendezvényre meghívták a mezôgazdasági társulások, az állami agroipari egységek, valamint a magántermelôk képviselôit. A kerekasztal azt járja körül miként gyakorolhatnak hatást az érdekeltek a közigazgatási szerveken keresztül a kormányra, hogy az az eddiginél hatásosabb intézkedéseket tegyen a termékvédelem érdekében. Emellett más szakmai kérdések is napirendre kerülnek.
Újságíró-találkozó a MÚRE-klubban
Január 23-án, szombaton délután öt órakor klubösszejövetelre várja tagjait a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének marosvásárhelyi területi szervezete. Az év eleji kötetlen szakmai megbeszélésre a MÚRE székhelyén kerül sor, jelen lesznek az egyesület Igazgatótanácsának tagjai is. A találkozó résztvevôi ôket is kérdezhetik az Össztûz címû rövid rendezvényen. Az est másik kötött témája a Civil szféra — önmegvalósítás és finanszírozás, amirôl Gáspár Sándor ügyvezetô elnök beszél. Akárcsak a tavalyi jó hangulatú klubdélutánon, ezúttal is a különbözô szerkesztôségek képviselôinek oldott hangvételû eszmecseréje lesz az összejövetel fô attrakciója.
Támogatás a rászorulóknak
A nyárádszeredai kórházat is támogató Remedium Alapítvány segítségével január 11-én élelmiszercsomagokat osztottak szét a Hodos községhez tartozó Ehed faluban a beteg, idôs embereknek. A csomagok olajat, cukrot, húskonzerveket, édességet, narancsot tartalmaztak. Az adomány összértéke 2,1 millió lej.
Expedíció a Görgényi-havasokba
A közeledô vakációban az Outward Bound ifjúsági társaság január 23-27. között téli tábort szervez, amelynek keretében sor kerül a Görgényi-havasokban tett három napos sífútó-expedícióra is, amelynek célja feljutni az 1777 méter magas Nagymezôhavas csúcsra.
Jogi tanácsadó
Ma délután négy órától jogi tanácsadó lesz elôfizetôink számára szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet). Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatosan, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Rózsák barátai
Marosvásárhely méltán érdemelte ki a rózsák városa elnevezést, hiszen a város központjában kora nyártól késô ôszig rózsatövek gondoskodtak arról, hogy szürke hétköznapjainkba egy kis színt vigyenek. A hagyomány ápolása érdekében a Fókusz Öko Központ a marosvásárhelyi virágkertészettel, valamint a Rózsák barátai egyesülettel közösen diavetítésel egybekötött elôadást szervez a különbözô rózsafajták termesztésérôl, ápolásáról holnap délután négy órai kezdettel a Mezôgazdasági Líceumban. Meghívott elôadó Wagner István, a Rózsák barátai egyesület elnöke.
Hahota-kabaré a Kultúrpalotában
A Hahota színtársulat január 28-án, csütörtökön este hét órakor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében újra színre viszi Csak az ne jöjjön, aki nem bírja címû újévi kabarémûsorát. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.
Pénzügyi gondok
Nyárádszeredában hétfôn rendkívüli ülést tartott a helyi tanács, amelynek egyetlen napirendi pontjaként a helyi adók és illetékek új mértékérôl döntöttek. Mint ismeretes, az év elejétôl hatályba lépett helyi közpénzügyi törvény szerint ezentúl a helyi önkormányzatok költségvetése jórészt eme adókból és illetékekbôl fog megvalósulni. A nyárádmenti nagyközségben azonban gondot okoz, hogy számos itt dolgozó cég Marosvásárhelyen van bejelentve, így ezek a megyeközpontban adóznak. A megyei tanácstól származó információk szerint a község kasszájába 570 millió lejnek kellene helyi adókból begyûlnie.
Nyertek a vásárhelyiek
A hétvégén zajlott az országos ifi tekebajnokság rájátszásának elsô, sorrendben a bajnokság ötödik fordulója. A lányok versenyét Aradon rendezték, a fiúk mezônye Szatmáron mérte össze erejét. Mindkét versenyen a marosvásárhelyi Elektromaros tekézôi szereztek gyôzelmet és mindkét mezônyben vezetik az összetett csapatversenyt.
Copyright © Népújság - 1999