|
LI. évfolyam 15. (14068) |
1999. január 20. szerda |
Nem tudták megállíani a bányászokat
A Bukarestbe tartó Zsil-völgyi bányászok kedden reggel összecsaptak a Zsil-szoros kijáratát lezáró rendfenntartó erôkkel. A helyszínrôl érkezett jelentések szerint a bányászok kövekkel dobálták meg az útjukat elálló rendôröket, akik könnygázgránátokkal válaszoltak.
A bányászok, akik hétfôn délben indultak el gyalog Petrozsénybôl, hogy Bukarestben rendezett tüntetéssel adjanak nyomatékot követeléseiknek, hétfô estére a Zsil-szoros kijáratához jutottak. A rendfenntartó erôk itt állták elsô alkalommal útjukat a bányászoknak. Az elsô összetûzés után a menetelôk egy része visszatért Petrozsénybe, mintegy kétezer ember azonban a helyszínen töltötte az éjszakát. Kedden kora reggel ôk próbálkoztak ismét a rendôrkordon áttörésével.
Noha Radu Vasile miniszterelnök hétfôn bejelentette, hogy hajlandó személyesen is tárgyalni a bányászszakszervezetek képviselôivel, ha a Zsil-völgyi bányászok kedden felveszik a munkát és ezzel véget vetnek a bíróság által is törvénytelennek minôsített tiltakozásnak, bejelentésének nem volt foganatja.
Kedden reggel a Zsil-völgyi bányavállalat szóvivôje azt közölte, hogy a munkabeszüntetés folytatódik, ezért a bányavállalat teljes adminisztratív és mûszaki vezetése testületileg benyújtotta lemondását.
A szóvivô szerint a bányavállalatot ért veszteségekért, a magukra hagyott bányák mûszaki állapotának rohamos romlásáért teljes egészében a sztrájk szervezôi viselik a felelôséget. Mint mondta, a vállalat ultimátumot kapott az elektromos mûvektôl, a CONEL-tôl: ha 72 órán belül nem újítják fel a rendszeres szénszállításokat, a CONEL felmondja a vállalattal kötött szerzôdését.
A Zsil-völgyi bányavállalat ezzel legnagyobb vásárlóját veszítené el. A CONEL 2,6 millió tonna szén vásárlására kötött szerzôdést, ez a mennyiség a Zsil-völgyi bányák idei termelési tervének 85- 90 százalékát jelenti.
Kormányforrások szerint a Gorj megyei alprefektus utasítására a rendfenntartó erôk kiengedték a Zsil- szorosból a Bukarestbe tartó bányászokat. A román kormány illetékese bejelentette, hogy az alprefektus túllépte hatáskörét, ezért felfüggesztették tisztségébôl.
A Zsil-szoros kijáratát lezáró rendfenntartó erôk és a bányászok jó kétórás ütközetet folytattak délelôtt: a bányászok kövekkel dobálták a katonákat, akik könnygázgránátokkal válaszoltak. Ekkor az alprefektus utasítást adott a rendfenntartók parancsnokának, hogy engedjék át a bányászokat.
A menet ezt követôen a közeli Bumbesti-Jiuba indult azzal, hogy a város stadionjában folytassanak tárgyalásokat a hatóságokkal. De ígéretüket megszegve továbbhaladtak.
A Bukarestbe tartó Zsil-völgyi bányászok kedden kora délután bevonultak Târgu Jiuba, ahol reményeik szerint a kormány tárgyalásokat kezd velük. Hírügynökségi jelentések szerint a rendfenntartó erôk és a bányászok közti összetüzésekben eddig 19 bányász sérült meg könnyebben. A karhatalomnak is vannak sebesültjei.
Helyszíni jelentések szerint mintegy 10 ezer bányász vonult be a városba, melynek lakói éljenzéssel fogadták ôkat. A városba nemcsak Petrozsénybôl, hanem a körzet más bányavárosaiból is érkeztek bányászok. A tömeg a prefektúra elôtti téren gyûlekezett.
A bányászok Targu Jiu városában tartott nagygyûlésükön követelték, hogy azonnal utazzon oda, és kezdjen tárgyalásokat velük Radu Vasile miniszterelnök. Ellenkezô esetben a bányászok szerdán folytatják útjukat a fôvárosba.
A prefektúra épülete elôtt tartott tiltakozó nagygyûlésen. Sok helyi lakos, valamint az olténiai szénmedence aktív vagy korábban elbocsátott bányásza is részt vett.
A prefektúra épületének erkélyérôl Miron Cozma mondott gyújtó hangú beszédet. A tömeg hatalmas éljenzése közepette elutasította a gazdasági reformokat, s közölte: azonnal Targu Jiuba várják Radu Vasile miniszterelnököt tárgyalásokra, ellenkezô esetben "a bányászok elmennek a végsôkig".
Cozma szerint ez azt jelenti, hogy a mintegy 10 ezer bányász Targu Jiuban tölti az éjszakát, majd szerdán reggel továbbindul Bukarest felé. A bányászvezér beszédében szolidaritást kért a város lakóitól és az ország egész lakosságától.
Bukarestben Emil Constantinescu államfô kezdeményezésére zárt ajtók mögötti tanácskozást tartottak az elnöki palotában. A találkozón az államfô mellett Radu Vasile miniszterelnök, Gavril Dejeu belügy-, Radu Berceanu ipari és Traian Bãsescu közlekedési miniszter, Costin Georgescu, a Román Hírszerzési Hivatal igazgatója, Constantin Degeratu tábornok, vezérkari fônök, a rendôrség és a csendôrség országos parancsnoka vett részt.
A találkozóról kiadott szûkszavú közlemény szerint a tiltakozó akció fejleményeit és a kialakult helyzetet vitatták meg.
"A kormány kész tárgyalni a bányászok képviselôivel a Zsil völgye bármilyen gazdasági, szociális problémájáról. Ugyanakkor a hatóságoknak eltökélt szándékuk az, hogy habozás nélkül érvényt szerezzenek a közrendet, az állami és magántulajdont, az állampolgárok biztonságát, a hatóságok mûködését fenyegetô akciók elleni törvényes elôírásoknak. Semmilyen formában nem engedik meg azt, hogy megismétlôdjenek az 1990-91-es idôszak erôszakos cselekményei, amelyek súlyos kárt okoztak Romániának, és melynek következményei máig érzôdnek" — hangsúlyozta a közlemény.
A bányászok este 6 órára várták követeléseik teljesítését, fizetéseik 35%-os emelését és azt, hogy a már kijelölt két vesztességes bányát ne zárják be. Târgu Jiuba hívták tárgyalni a kormányfôt is. Radu Vasile aki közben Bukarestben elôzetes programja szerint tartotta megbeszéléseit, a kormánnyal megvitatta a kialakult helyzetet és közleményben jelentették be, hogy egy bizottságot alakítanak amely Craiován kész lenne párbeszédre a bányászok valóban reprezentatív, tárgyalóképes képviselôivel. Ugyanakkor a kormány elítéli Miron Cozmáék kísérletét, hogy a bányásztûntetést és a sztrájkot, amelyet immár bírósági döntés alapján is illegálisnak lehet tekinteni, politikai síkra tereljék.
Értesülve a kormányközleményrôl, a bányászok és a velük szolidarizáló más tûntetôk kijelentették, hogy tovább nem hajlandók tárgyalni, szerda reggel Bukarestbe indulnak. Lapzártakor Târgu Jiuból feszült hangulatról és a Zsil-völgyi bányászok fenyegetôzéseirôl érkeztek hírek.
— Nem véletlen, hogy minderre akkor kerül sor, amikor Romániába várják a Világbank és Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttségeit, amikor az Európai Unió tagállamai derûlátóan ítélik meg a legutóbbi idôben Romániában megindult folyamatokat — hangsúlyozta a kormányszóvivô.
Kedden este kemény hangú közleményt adott ki Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter is, aki ezekben a napokban Izraelben tesz hivatalos látogatást.
A közleményben a miniszter leszögezte, hogy bár komolyan megzavarták a közrendet, Romániának olyan jogállamnak kell maradnia, ahol az intézmények nem válhatnak erôszakos, anarchikus cselekmények foglyaivá.
"Az igazságszolgáltatás, a rendôrség és a hadsereg teljes felhatalmazással és megfelelô eszközökkel rendelkezik arra, hogy szükség esetén minden állampolgárral betartassa az ország törvényeit. Nem lehet egyszerû szabálysértôként kezelni azt, aki a törvényen kívül helyezi magát, hanem a törvény teljes szigorával kell fellépni vele szemben. Miron Cozma, s mindazok, akik követik ôt az ország biztonságát fenyegetô akcióban, törvényen kívül helyezték magukat. Romániában elmúlt a politikai kalandorság és az állami intézmények gyengeségének kora" — hangsúlyozta a védelmi miniszter közleménye.
Az RMDSZ illyefalvi tanácskozása
A kormányprogram végrehajtásával, a kormány átszervezésével és az idei költségvetési tervezettel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a múlt hét végén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Illyefalván tartott tanácskozásán.
Az RMDSZ ügyvezetô elnöksége által szervezett kétnapos megbeszélésen a szövetség kormányzati tisztségviselôi, a helyi közigazgatásban felelôs tisztségeket betöltô képviselôi, megyei és körzeti szervezeteinek vezetôi vettek részt.
A költségvetési törvény parlamenti vitára váró tervezetével kapcsolatban a tanácskozáson megfogalmazták az RMDSZ módosító észrevételeit. Ezek sorában az elsô helyen a kis- és közepes vállalkozások kiemelt támogatása szerepel. Az RMDSZ a helyi önkormányzatok közvetlen és reális költségvetési forrásokhoz való hozzájutása mellett szorgalmazza az új egészségbiztosítási rendszer induló feltételeinek megteremtéséhez, valamint az oktatási és mûvelôdési intézmények mûködéséhez és fejlesztéséhez szükséges költségvetési fejezetek biztosítását.
— Bár tavaly sikerült a tervezett keretek között tartani az inflációt és a költségvetési hiányt, a gazdasági fejlôdés helyett sajnos az 1999-es év is a gazdasági- pénzügyi megszorítások éve lesz — hangsúlyozta a tanácskozásról kiadott RMDSZ-közlemény.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a tanácskozás után elhangzott nyilatkozatában cáfolta azokat a sajtóhíreszteléseket, melyek szerint az RMDSZ lemondott volna az egészségügyi tárcáról egy esetleges más minisztériumért cserében.
— Ilyesmirôl szó sincs — mondotta Markó, aki megerôsítette, hogy a szövetség ezúttal is teljes támogatásáról biztosította Hajdú Gábor egészségügyi minisztert, akit az utóbbi idôben sorozatos támadások értek a román sajtóban az egészségbiztosítási reform kapcsán.
Folyamatban a BancPost privatizációja
Várhatóan még a héten befejezôdik a BancPost 45 százalékos tulajdonrészének eladása — jelentette be a privatizációs ügynökség illetékese.
A hivatal képviselôje szerint befejezôdtek az egyeztetések és most már csak a kormány döntésére van szükség. A Radu Vasile kormányfô vezette különleges bizottság feladata áttekinteni a privatizációt.
A Dow Jones jelentése szerint a General Electric Capital International Holdings amerikai és a Banco Portugues de Investimento (BPI) jelentkezett a román állami pénzintézet eladásra felkínált részére.
A kormány a 45 százalékon kívül 10 százalékot a tôzsdén, 8 százalékot a cég alkalmazottainak tervez eladni. Tavaly a BancPost szakértôi 220 millió dollárra értékelték a pénzintézetet.
A BancPost a második román pénzintézet, amely magánkézbe kerül. Decemberben a Société Général de France 200 millió dollárért többségi tulajdont szerzett a Román Fejlesztési Bankban.
Minden patika csatlakozott a határozathoz
Maros megyében tegnaptól egyetlen patikában sem adnak ártámogatott vagy ingyenes gyógyszert.
Szombaton a megyei kórházban találkoztak a Magángyógyszerész-liga megyei fiókegységének tagjai, és megegyeztek abban, hogy közös erôfeszítéssel megpróbálják tartozásai törlesztésére bírni a megyei egészségügyi igazgatóságot. A kintlevôségek behajtása azért is fontos, mert egyes magángyógyszertárak több milliós tétellel tartoznak az Aesculap gyógyszerlarakatnak, amely a maga során nem tud fizetni a gyógyszergyáraknak.
Bár a határozat már hétfôtôl életbe lépett, tegnapelôtt még lehetett ártámogatott gyógyszert kapni, tegnaptól viszont még az állami tulajdonban levô Aesculap is csatlakozott a tiltakozók sorához, így a kör bezárult, s csak teljes árban váltható ki az orvosság az elkövetkezôkben.
Munteanu Lelia, az Aesculap vezetôje elmondta: 12 milliárddal tartoznak nekik a Maros és Hargita megyei kórházak és gyógyszertárak. Szeptember óta senki nem törlesztett. Addig vártak, ameddig lehetett, de most ki kell fizetniük a jövedelemadót, az ÁFA-t, és nincs mibôl. Egyetértettek a liga döntésével, és azt mondták, hogy csatlakoznak a "sztrájkhoz", amennyiben az összes gyógyszertár megteszi ezt a lépést. Egyszer még volt egy hasonló eset, akkor nem csatlakoztak a tiltakozókhoz, de annyian rohamozták meg a gyógyszertárat, hogy az volt az érzésük, összeomlanak. — Nem állíthatja senki, hogy nem viszonyultunk jóindulattal a kérdéshez — mondta Munteanu Lelia. — Decemberben abban reménykedtünk, hogy az adósságoknak legalább a felét törlesztik, azonban a pénzösszegnek csak az egytizedét kaptuk meg. Ilyen körülmények között mást nem tehettünk. A vizet, gázt, villanyt nekünk is fizetnünk kell, amellett másfél milliárdos bankhitelt is meg kell térítenünk. A kérdés csak az: mi lesz a betegekkel? Mi lesz azokkal az emberekkel, akik egész életükben fizették a társadalombiztosítási járulékot, és most joguk lenne arra, hogy ártámogatott gyógyszereket kapjanak?
— Kicsit féltünk, hogy mi lesz, hiszen régi a klientúránk, többnyire idôs emberek vásárolnak nálunk — mondta Gyéresi Mária, a Székely Vértanúk utcai Salvator gyógyszertár egyik vezetôje. — De nem volt amit tennünk. Év végén az egészségügyi igazgatóság kifizette augusztusi és szeptemberi tartozását, október, november és december azonban elmaradt. Ez összesen 285 millió lejt jelent. Nem engedhetjük meg, hogy az összeg tovább nôjön, amellett ez az utolsó esély, hogy az adósságot behajtsuk, hiszen ha életbe lép az egészségbiztosítási törvény, nem kapjuk meg ezt a pénzt.
Dicsôszentmártonban már tavaly novembertôl áll fenn a helyzet. A város hat patikájában azóta nem lehet ártámogatott és ingyenes gyógyszert kapni. — Háborús veteránokat, tûzoltókat, csendôröket, rákos betegeket és cukorbetegeket kiszolgálunk, másokkal sajnos nem tehetjük meg — mondta Bíró Ida gyógyszerész, a Veritas patika egyik társtulajdonosa. — Kb. 160 millió lejjel tartoznak nekünk, más megoldást nem látunk a helyzet rendezésére.
Ileana Panþuru, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetôje elismeri, hogy nagyok a tartozások. — Kifizettük az augusztusi hátralékokat, és részben a szeptemberiekbôl is törlesztettünk, azonban nagyon kis esélyt látok arra, hogy pénzt kapjunk és fizessünk. Más megyékben, lásd Szeben, Brassó, Kovászna és Kolozs példáját, már régóta leszûkítették az ártámogatott gyógyszerek listáját, és olyan gyógyszertárak is vannak, ahol egyáltalán nem adtak ki ingyenes orvosságot. Emiatt ott jobban is állnak, nem olyan nagyok a tartozások. Emellett mi olyan személyeket is kiszolgáltunk, akik nem Maros megyeiek, de itt vették ki a gyógyszereket. Már tavaly nyáron elôre látható volt a helyzet, de reméltük, megoldódik. Nem oldódott meg, és nem tudom, mit lehetne tenni, hogy a holtponton túllépjünk.
"Sajnáljuk, hogy kénytelenek vagyunk ilyenformán eljárni, s kérjük a lakosságot mint érintetteket, hogy értsék meg döntésünket. Reméljük, hogy hamarosan megoldódik ez a kellemetlen helyzet" — olvasható a Magángyógyszerész-liga tegnapi közleményében. A betegeknek, sajnos, csak ez a választás maradt: hogy megértôek legyenek. Senki nem kíváncsi azonban arra, mibôl fognak orvosságot vásárolni a krónikus betegek, akiknek létszükséglet a gyógyszer? Hogyan fognak a kisnyugdíjasok elboldogulni, ha teljes árban jutnak csak hozzá a gyógyszerekhez, de még ártámogatással is nehezen engedhették meg maguknak?
Olyan kérdések ezek, amelyeket senki nem fog megválaszolni. A helyzet kialakulásáért azonban a gyógyszertárak nem hibáztathatók.
Emil Constantinescu államfô szerint a második félévben a gazdaság már növekedési pályára áll. Constantinescu rámutatott ugyanakkor: erre csak akkor kerülhet sor, ha a parlament igen gyorsan elfogadja az idei költségvetést.
A kormány december utolsó napjaiban hagyta jóvá a büdzsé tervét. A parlament — a téli szünet után — legközelebb februárban ül össze. A kormány elképzelései szerint 1999-ben a GDP 2 százalékkal hanyatlik a tavalyi 4 és az azt megelôzô év 6 százaléka után. A kabinet 25 százalékos inflációval számol, és a költségvetés hiánya a GDP 2 százaléka lesz.
Constantinescu kitért az idei adósságszolgálatra. Romániának idén 2,5 milliárd dollárnyi külföldi adósságot kell rendeznie, amit az államfô reményei szerint maradéktalanul teljesít az ország. Ennek is vannak azonban feltételei. A költségvetés érvénybe lépése mellett elsôsorban az, hogy a jelenlegi ütemben haladjon a vállalatok szerkezetátalakítása és magánosítása — közölte a Reuters.
Kedden megbeszélést tartott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a legjelentôsebb koalíciós partner, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) elnökével, Ion Diaconescuval az egészségügyi minisztériumban kialakult helyzetrôl.
Hajdu Gábor miniszter ellen már hosszabb ideje komoly sajtókampány folyik, s a miniszterrel szembeni támadásokban élen jár Remus Opris, a PNTCD alelnöke és szóvivôje, valamint a minisztérium parasztpárti államtitkára.
A kormány székhelyén tartott találkozó után Markó Béla újságíróknak elmondta, hogy a jövô héten szakértôi szinten folytatódnak a megbeszélések a két párt közötti nézeteltérésekrôl.
Markó szerint ezek a nézetkülönbségek az egészségügy tervezett reformjára vonatkoznak. Hangsúlyozta: a megbeszélésen semmiféle döntés nem született Hajdu Gábor leváltásáról. Az RMDSZ szövetségi elnöke ezúttal is teljes támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert.
Ion Diaconescu elzárkózott attól, hogy bármiféle nyilatkozatot adjon.
Holnap kezdôdik a tanügyi sztrájk
A tanügyi szakszervezetek közös döntése értelmében holnap a pedagógusok általános sztrájkba lépnek. Már beszámoltunk arról, hogy a tiltakozás az oktatásnak szánt szegény költségvetés-tervezet ellen szól. Mint ismeretes, a pénzügyminisztérium költségvetéstervezete a bruttó nemzeti össztermék 2,58%-át juttatná az oktatásnak. Ez ellentmond az oktatási törvénynek, amelynek értelmében a GDP legkevesebb 4%-át kellene az oktatásra költeni. Arról is tettünk már említést, hogy e büdzsétervezet alapján a tanügyi személyzet bérezését mindössze augusztusig lehetne biztosítani.
— Minden tanintézet vezetôsége maga kell eldöntse, hogy holnap, illetve pénteken, a sztrájk elsô két napján kell-e a diákoknak iskolába menniük, ebbe nincs beleszólása a szakszervezetnek — nyilatkozta tegnap lapunknak Cornel Crucean, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének megyei elnöke. A pedagógusok mindkét napon 8 és 12 óra között tartózkodnak az iskolákban, de nem fognak dolgozni és a tanév elsô félévét sem fogják lezárni. A jövô héten kezdôdô egyhetes szünidô alatt az akkor szokásos munkát fogják végezni, ám ha a kormány nem módosítja az oktatási minisztérium költségvetés-tervezetét, akkor február elején a második félév is sztrájkkal kezdôdik. A munkabeszüntetés ideje alatt a kiegészítô személyzet dolgozni fog, ôk nem vesznek részt a sztrájkban.
— A sztrájk mostani kirobbantása a lehetô legjobb idôpontban történik, ugyanis a képviselôházban mostanság tárgyalják a tanügy költségvetés-tervezetét, amely ha így marad, akkor vagy vannak augusztusig bérek, vagy 150 ezer embert kell elbocsátani a tanügybôl. Ilyenformán a sztrájkkal a megfelelô idôben tudunk nyomást gyakorolni a hatalomra — mondotta lapunknak Ioan Sãcãrea, a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség megyei elnöke. Az elnök szerint a minisztériumból körlevélen érkezett utasítás alapján holnapig le kell zárni az iskolákban az elsô félévet, ugyanakkor azt is elmondotta, hogy a tanulókra az iskolákban fognak felügyelni a pedagógusok.
Fejlemények a hadréviek polgári ügyében
A marosvásárhelyi táblabíróság a napokban hozott döntést az 1993. szeptember 20-i hadrévi események miatt letartóztatott illetve szabadlábon vizsgált vádlottak ügyében. Ezzel párhuzamosan a Maros Megyei Törvényszéken tegnap folytatódott a polgári per, a sértett felek anyagi és erkölcsi kártérítése végett. A legutóbbi (november 17.) tárgyalásra beidézett civil felek kilenc tanú meghallgatását kérték.
A tanúk késése miatt a kijelölt idôpontnál néhány órával késôbb kezdték el a tárgyalást. A sértett felek ügyvédjei további tanúk beidézését kérték, mivel azok — szerintük — érdemleges információkkal szolgálhatnak a per elôremenetelét illetôen. Odobleja Viorica bíró kijelentette, a törvény értelmében a sértettek nem lehetnek közeli rokonságban a beidézett tanúkkal. Heves ellenkezés alakult ki a roma személyek részérôl, arra hivatkozva, hogy csakis családtagjaik tudhatják, milyen javaik voltak házaikban. A következôkben a bíró a december 11-én autóbalesetben elhunyt vádlott, Bucur Vasile (Tulai) rokonainak és örököseinek beidézését rendelte el, akik majd a polgári feleket kell hogy kártalanítsák. A törvényszék jóváhagyta Gall Nicolae vádlott azon kérését, hogy a következô meghallgatásig átnézhesse a vádiratokat.
Mint ismeretes, 22 személy vallotta, hogy az 1993. szeptember 20-i eseményekben anyagi, illetve erkölcsi kár érte. Közülük jelenleg 18-at hallgattak ki, akik egymilliótól egészen egymilliárd lejig terjedô kártérítést követeltek a vádlottaktól. A következô tárgyalást február 9-re tûzték ki, amikor a tegnapra beidézett, valamint az ügyvédek által megnevezett tanúkat hallgatják ki.
El tudom képzelni, az emberek mi mindennel foglalatoskodnak szombaton délután három órától. Legtöbben ejt?znek, szunyókálnak. Vagy kocsmában ülnek, veszekednek, gyermeket nyaggatnak, hogy a leckével foglalkozzon... A vállalkozók ilyenkor is gyötrik magukat. Futnak a pénzük után. Fiatalok kényszeredetten szül?ket látogatnak. Ha jó id? van, sokan kirándulnak stb. stb.Tehát feltételezem: tévét e hétvégi napnak abban az órájában vajmi kevesen néznek. Sajnos. Akik a múlt szombaton mégis a Duna TV-t választották id?töltésül, jól jártak. Döbbenetes élményben volt részük, hiszen a tévések (valószín?leg nem el?ször) m?sorra t?ztek egy órányi dokumentumfilmet az Aral-tó mostoha sorsáról. (Ókori nevén Oxiana; szigettengernek is nevezték; maradvány tó, annak a tengernek a darabja, mely a szarmata korban Bécst?l a Tiensenig húzódott, állítja a Révai lexikon.) A téma nem új. Évek óta hallunk arról, hogy a szovjet hatalom a Föld harmadik legnagyobb tavát egyszer?en megkísérelte felszámolni. És ez majdnem 100 százalékosan sikerült is neki. Valóságos "holdbéli" táj uralkodik a tó helyén. A lecsapolt víz helyén ma sósivatag található. Évente kb. 15 sóvihar dühöng a térségben, mely kétmillió hektáron (!) mindent elpusztít. Ami számomra újdonság volt a filmben: megtudtam, hogy nemcsak a magasztosnak nevezett esztelen környezetrombolás folyt amott, nemcsak a más tájak öntözése és az Aral helyén szántóföld létesítése miatt szállították el a vizet a térségb?l, hanem jó sztálini szokás szerint egyúttal egy népet: a karakalpakokat is majdnem teljesen kiirtották. Ugyancsak a Révai lexikon szerint 100 ezren voltak s vallásuk: "mohamedánizmussal kevert sámánizmus". Szegény karakalpakokat ett?l rögtön majdnem rokonaimnak kezdtem érezni. Mindig vonzott ?seink titokzatos, ködbe vesz? sámánizmusa. Szóval mindezzel csak azt szeretném jelezni, hogy mennyi információ rejlik a Duna TV m?sorában konok következetességgel sugárzott ismeretterjeszt? filmekben. Bármennyit töprengek azon, hogy az emberek dönt? többsége miért kedveli jobban a tucat-, kommerszfilmeket, nem tudom megérteni. Miért jobb az, hogy estér?l estére ugyanazokat a bárgyú rend?rarcokat látják, s ugyanazok a gyilkos lövések dörrennek el százezerszer, ugyanúgy halnak meg az áldozatok, maximum a vérömlés mennyisége változik... Az éles késpenge mindig ugyanúgy csusszan bele puha hasakba, csontos hátakba... Akkor meg mit?l olyan élvezetes ez a m?balhé, e m?izgalom? Miért nem jobb dolog mindig valami újat tanulni, ugyanakkor figyelemre méltó operat?ri teljesítményeket csodálni, ismeretlen tájakon képzeletben végigbarangolni, egzotikus állatokat, kultúrákat megismerni...? Számomra ez örök talány marad.
A karakalpakok ökológiai menekülteknek számítanak manapság. Elindultak kiapadt, sóval megtelt szül?földjükr?l mindenfelé. Ki tudja, hol állnak meg? A szül?föld számukra megsz?nt létezni, mert képtelen eltartani ?ket. A t?lük távol es? Moszkvában él?, magukat roppant fontosaknak tekint? elvtársak így határoztak. Az Aral- tó környéki sivatagosodás egyre tovább terjed. A dokumentumfilm tanúsága szerint a szél a környéken felszínre került, szabadon maradt sót egészen Svédországig hordozza magával.
Erre is jó a televízió: hogy a természet rendjébe beavatkozni óhajtóknak eszébe juttassa: nem születtek isteneknek.
U. i.: A múlt heti silány brassói m?sor után hétf?n délután végre valami tartalmas, színvonalas produkciót is láthattunk a bukaresti magyar adásban. Boros Zoltán Fórum rovata tömény volt és érdekes, habár az évi összefoglaló ürügyén nyilvánvalóan sok ismert dolgot tárt a néz?k elé. B. Nagy Veronika Harmadik part cím?, alig elkezd?dött sorozata érdekes kezdeményezésnek t?nik, bár pontosan nem tudom megállapítani, hogy kiknek és miért készült. De lehet, hogy ez a kés?bbiekben kiderül.
Megszoktuk már, hogy a marosvásárhelyi bôrgyárban mindig van valami újdonság, amelyrôl a Manpel Rt. vezetôsége mindig készségesen tájékoztatja lapunkat, ha arról érdeklôdünk, hogy miként alakul sorsuk. (Sok más vállalatnál, cégnél, intézménynél szinte lehetetlen a tájékozódás, és így a tájékoztatás is velük kapcsolatban.)
Székely Sándor igazgatót tehát arról faggattuk: megoldódott-e a munkakonfliktus, folyik-e még a tárgyalás a szakszervezettel?
— Pillanatnyilag csend van a munkahelyeken és a vezetôségi irodákban. Folyamatban van a munkanélkülivé vált dolgozók iratcsomóinak az összeállítása. Mint már önök is hírt adtak errôl, január 4-tôl megfelezôdött a dolgozók létszáma. Ami valamennyire jó hír a sok nehézség közepette: február elsejétôl újraindul a kesztyûvarró részleg.
— Ez hány embert érint, mióta áll a szekció, és mi a magyarázata az újraindulásnak?
— Ez 600 dolgozót jelent, és két hétig szünetelt a kesztyûvarrás. Megkaptuk a megrendelést a svéd Elofhansson cégtôl, ami 150 ezer pár kesztyû igénylését jelenti, ez körülbelül három hónapos kapacitáslefedést eredményezett.
— Mostanában nem esett szó a régi bôrgyárról, vagyis a konfekciókészítô részlegrôl. Ott mi a helyzet? Van megrendelés?
— Náluk szerencsére folyamatos a termelés. A németországi Striwa cégnek dolgoznak úgy öt-hat éve. Most is tôlük van megrendelés.
Székely igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az orosz ügyfelek még mindig hallgatnak. Abból a bizonyos barter ügyletbôl sem lett még semmi, melynek során a román és orosz kormány valamint több vállalkozás bevonásával, egy árucserés kombináció keretében a marosvásárhelyi kesztyûk is elkeltek volna Oroszországban. A tél immár nemsokára véget ér, tehát a jövô ôszig bizonyára nem lehet számítani az orosz piaci igányek újraéledésére.
A káosz ma már olyannyira tömény és naprakész, hogy arról akár egyes szám elsô személyben helyzetjelentést tehet bárki: a gyors és biztos ügyintézés mifelénk reménytelen eset, a kálvária napi stációin még csak meg sem feszítenek a bürokrácia fôpapjai.
Év elején kiborítjuk a fiókot, kifordítjuk zsebeinket: mi az, ami tavalyi (iroda)lom és eldobható a szemétbe, bár jó dolog, ha dokumentumilag az esedékes ükunokákra is gondolunk, és akkor a tavalyi villanyszámlát se ugyebár, mert tanúbizonyítéka lehet annak, hogy mi a fényre pontosan és maradéktalanul elôfizettünk... Aztán egyszercsak észbekap az ember: lejár a személyazonossági, idôközben lakást is cserélt, egyéb semmi új, az arcmásán a boldogság így sem kifejezô, lakótelepi szürke színre vált, és elindul széles lajstrommal intézkedni, amíg a mulasztás nem büntetendô, és megnyugszik kicsit, amikor a fôtéri takarékban kánonba mondják: pentru extras de carte funciare. Idônként jó dolog az egyhangúságba simulni és fölöttébb jó dolog tudni, hogy gondoskodva van rólunk, visszamenôleg is be vagyunk táblázva telekileg, ez már biztos pont, ha csak nem untuk meg idôközben a jó egyhangúságot és nem álltunk néhány száz vagy ezer kilóméterrel tovább, hogy a bányászok vigyék esetleg tovább a helyi folklórt...
Szóval telekkönyvi kivonat a személyazonossági-cseréhez, elôzetesen, mondom, a takarék, ahol 14 ezer és 600 lejt, plusz egy 50 lejes okmánybélyeget fizetünk, csakhogy olyan nincs, van ellenben nyugtatömb, ebben a nagy pénzbôségben megbírja a 400-as számot, úgyhogy kerek 15 ezert nyújtunk be a kitöltött formanyomtatványokkal együtt, megy ez, mint a karikacsapás, ki mondta, hogy csalás van itt, kérem, az okvetetlenkedô idôs bácsi? nahát, azzal marad, aztán irány a telekkönyvi hivatal. Nana, kérem, az nem úgy megy, mondják, kérvényt elôször, hogy mire és hova, közben kiderül, hogy nem is én vagyok, aki ott vagyok, mert a kedves hölgy a takarékban elírt, noha hangos nyilvánosságra voltam kénytelen hozni vagy hatszori ismétléssel tisztességes nevem, de ha nem, hát nem, ami nem megy, azt nem kell(ene) erôltetni, hanem visszamenni, jó adag alázattal beszólni, hogy kezi'csókolom, tetszett tévedni, és így tovább.
És így tovább. Örvendek végül is, hogy van törvényes telekkönyvi kivonatom huszonnégy óráig érvényben. Ezzel a hivatali nap le is jár, maradjunk békével, holnap is lesz valahogy. Ja, és az 1500 lejes okmánybélyeg beszerzését még nem is mondtam el: a törvényszékhez közel van a posta, egy kis délelôtti torna sosem árt. Maradjunk egészségben.
Holnap a rendôrségen kezdjük a sorbanállást. Bezzeg, könnyû a munkanélkülieknek. Ôk már reggel korán elfoglalják pozíciójukat, a melósnak marad a kígyó farka. De tülekedni kell, kivenni a kitöltendô nyomtatványokat, mert a publikummal való kapcsolat délelôtti 11-kor megszakad. És még nem dolgoztunk semmit a munkahelyen, sebaj, maradunk délután. Ma is, holnap is, és holnapután is. Amíg aztán jóllaknak velünk: hogy lehettek annyira élhetetlenek... semmiféle ismeretség? Élni így hogy lehet?
Állunk a sorban, ha mindent ki- és lefizettünk, reménykedhetünk, hogy nem hal el kezünkben a telekkönyvi kivonat, s derûs arccal vétetünk fel az örök nyilvántartásba.
Ha nem, akkor agyraforgó.
Minden héten egyszer Szôke István táncmester felügyelete alatt 12-14 fiatal palotás táncot tanul a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban. A tánclépéseket próbáló fiatalokat nézve nem nehéz elképzelni az óriás táncparkettet, s a díszmagyarba öltözött, igazi tartással táncoló leányokat s legényeket, vagy ahogyan akkoriban nevezték, kisasszonyokat, s nemes fiatalembereket.
— Rádióban hallottam, hogy palotás táncokat tanítanak az érdeklôdô fiataloknak — meséli a 15 éves Petri Ágnes. Soha nem voltam táncházban vagy tánctanfolyamon, gondoltam, megpróbálom megtanulni a palotást. Amikor a tévében láttam, egyszerûnek tûnt, de valójában nehezek a lépések, nagyon oda kell figyelj saját magadra, s a többiekre is. Amit itt megtanulok, otthon nem merem gyakorolni, nem mutatom meg senkinek, nehogy rosszul csináljam. Úgy érzem, hogy a bálra minden jól fog menni — vélekedik.
— Mindig arra vágytam, hogy libegô ruhákban táncoljak, s ha minden jól alakul, most sikerülni fog, s ráadásul megtanulom a palotás táncot is — nyilatkozza Borbáth Emôke. — Eleinte nem volt elegendô fiú, de szerencsére minden megoldódott. Most már csak rajtunk múlik, hogy meglesz-e a varázsa a Kata bálnak vagy sem. Én idônként otthon is próbálok, hogy ne feledjem a lépéseket. Meg kell dolgozni a minôségi táncért, de megéri — mondja.
A táncról s kivitelezésérôl Szôke István táncmestert kérdeztük. A palotás a legtöbb szakember szerint valódi magyar tánc, ami a lengyel mazurkával egyidôs, s a magyar nemesség alakította ki. A táncnak vidékenkénti sajátosságai szokásai vannak. Másként táncolják Erdélyben, másként Szatmár megyében s Budapesten. Ugyanakkor a koreográfustól is függ, milyen lesz végsô alakban. 1995-ben kértek fel elôször, hogy a Bethlen Kata bálra (február 13-án lesz a Continental Szállóban) tanítsak meg pár fiatalt a palotásra. Az idén ismét ezzel a tánccal szeretnék kezdeni a bált, így került sor a palotás tanítására. Nehéz dolgozni amatôrökkel, s gondjaink akadtak a ruhákkal is, mert a hat párnak egyforma díszmagyar öltözet kellene. A tánclépéseket, a különleges tartást, a köszönést régebb hónapokig, évekig tanulták, így nem várhatjuk el, hogy a bemutatandó tánc tökéletes legyen. De a fiatalok hozzáállás megfelelô, így, úgy gondolom, készek leszünk a bemutatóra.
Az Állami Vagyonalap újult erôvel kezde az évet, az elmúlt napokban mindjárt két vállalatot is megpróbált privatizálni. Sajnos, egyik ügynek sem járt még a végére.
Egyrészt az Aesculap eladásáról teljes titoktartás mellett még folynak a tárgyalások, sôt elhúzódhatnak akár február elejéig is. Most csak annyit lehet tudni, hogy került érdeklôdô és a gyógyszerlerakatba befektetni vágyó, akivel tárgyalni lehet és érdemes.
Másrészt a Prodcomplex eladása sem járt egyelôre sikerrel. Két évvel ezelôtt már egyszer kísérletet tettek az alkalmazottak, hogy felvásárolják az ÁVA részvényeit, de pénz hiányában le kellett tenniük terveikrôl. A múlt hét végi árverésen így meg sem jelentek — tudjuk meg Deleanu Marcela igazgatónôtôl —, szemben a marosvásárhelyi Dafcochimmel, amely egyedül nyújtott be pályázatot. Mivel azonban az általa ajánlott összeg kisebb volt az ÁVA által kértnél, két hét múlva (január 25-én) újabb árverésre kerül majd sor.
Ha addig nem jelentkezik újabb könnyûiparban érdekelt befektetô, továbbá a Dafcochim kitart eredeti szándéka mellett, akkor mint egyetlen ajánlattevôvel lesz kénytelen az ÁVA tárgyalni, és megeshet, hogy megvásárolja a részvényeket, azaz egy vállalattal kevesebb marad a privatizálandók listáján.
Magyarországi vendégek jártak Fehéregyházán és Segesváron az elmúlt hét végén. Köztük volt Ficsor József, Kiskunfélegyháza polgármestere, Oláh Pál a Petôfi-emlékhelyek országos szervezetének részérôl, Birk Edit muzeológus. A segesvári Kolping-házban tanácskoztak a Petôfi-szobor felállításának lehetôségérôl. Fehéregyháza és Segesvár polgármesterei egyetértenek a szobor felállításával, melynek makettjét is megszemlélhették, a hivatalos engedélyek megszerzése azonban bonyolult procedúrát feltételez — mondotta Gál Barna segesvári RMDSZ-elnök, városi tanácsos. Addig is, akik segíteni tudnak, megtehetik, pénzadományokat a segesvári bank számlájára fogadnak (Banca Agricola, márkában: 47968604301, amerikai dollárban 47968604300, lejben: 45968604), de munkafelajánlást is szívesen vesz a Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület (Fehéregyháza, Telepes u. 18., Gábos Dezsô elnök).
A szobrot, melyet a fehéregyházi múzeumi emlékparkban szeretnének felállítani, a kisbejárattal szemben, a turulmadaras emlékmû mellé, Máté István készítette, és július 31-én avatják fel az emlékünnepségen. Mint a reprón is látható, szelídebb Petôfi-képet sugall. Ennek a szobornak nem kard van a kezében.
Az egyre növekvô árak, a fokozódó infláció nagy mértékben kihat az állattartásra is. A jó gazdának sok mindenre figyelnie kell. A jelenlegi mostoha gazdasági körülmények között az állattenyésztôknek is ki kell zárniuk a tévedések lehetôségeit, azért hogy gazdaságosan és ne ráfizetéssel dolgozzanak. A téli hónapokban a gazdálkodók tervezgetnek, számolnak és egyre többen jönnek rá arra, hogy nem árt utánaolvasni a szakirodalomban. Lapunk a szaktanácsadásban igyekszik támogatni az állattenyésztôket Suba Kálmán állattenyésztô mérnök most induló cikksorozata révén. A mostani rövid visszatekintés után a szakember olyan témákról értekezik mint: milyen tényezôkön múlik az állattartás gazdasági hatékonyságának növelése; mire van szükség ahhoz, hogy eredményes legyen az állattartó tevékenysége; A szakember továbbá az idôszerû teendôkkel kapcsolatos hasznos tudnivalókat is vázolja.
Az állatok mesterséges megtermékenyítése
Visszatekintve az állattenyésztés fejlôdésének történetére, nem találunk még egy olyan tenyésztéstechnikai vagy biotechnikai módszert, amelynek alkalmazása során olyan mélyreható változások, frontáttörés következett volna be az állattenyésztésben vagy az állati termékek termelésében, mint amilyen a mesterséges megtermékenyítés általánossá válásával tapasztalható. A mesterséges termékenyítés bevezetése és széles körû alkalmazása megváltoztatta azt a korábbi szemléletet, mely szerint minél több, nagyjából megfelelô apaállat álljon a tenyésztôk rendelkezésére. Ennek a szemléletnek a helyébe új lépett: csakis kiváló, javító hatású apaállat használata. A szemlélet változásának sajátossága, hogy a mesterséges megtermékenyítés bevezetését a tudomány fejlôdése tette lehetôvé.
Az állattenyésztés szolgálatába állított biotechnikai módszerek közül az állatok szaporításában, a mesterséges termékenyítés hozta az elsô alapvetô változást, azáltal, hogy megteremtôdött a termékenyítô anyag termelésének, konzerválásának (mélyhûtés), tárolásának és felhasználásának mûszaki háttere. A korszerû technológia kidolgozása, majd alkalmazása révén lehetôvé vált a genetikailag értékes tenyészállatok génkészletének tér és idô által alig korlátozott hasznosítása. Ez volt az alapfeltétele annak, hogy a világ szarvasmarha-tenyésztésében az utóbbi 3-4 évtizedben robbanásszerû fejlôdés következik be.
Ugyancsak forradalmi jelentôségû biotechnikai módszer az embrióátültetés, annak alkalmazása. Míg a mesterséges termékenyítés az apaállatok jobb kihasználása útján járul hozzá az állatnemesítés hatékonyságának növeléséhez, addig az embrióátültetés a kiváló tenyészértékû nôivarú egyedektôl a nagyobb számú ivadékhoz jutás lehetôségét teremti meg.
A mesterséges megtermékenyítésnek nemcsak az állatnemesítésben van meghatározó jelentôségû szerepe, hanem az állategészségügy területén is. Széles körû alkalmazásával számos, a fedeztetés útján terjedô fertôzô betegség elterjesztése korlátozható vagy teljesen megakadályozható.
A második világháború utáni években a tenyészbénaság leküzdésében a mesteréges termékenyítés alkalmazása a legeredményesebb beavatkozásnak bizonyult. A mesterséges termékenyítés eredményes gyakorlásának fontos része a meddôségi kezelések elvégzése, az állatok szakszerû takarmányozása és elhelyezése, az állathigiéniai elôírások pontos betartása, fôleg az ellések alkalmával.
Tisztában vagyunk azzal is, hogy e biotechnikai módszer felbecsülhetetlen elônyei mellett (állattenyésztési és állategészségügyi) kockázatot is hord magában. A mai technikai és technológiai színvonalon ezen eljárás alkalmazása által egy-egy bikától élete során több százezer ivadék is elérhetô. Ez a tény rámutat arra, hogy nem tekinthetünk el a mesterséges termékenyítésre használt apaállatok tenyész és hasznos értékének ivadékaik minôsége alapján történô szigorú ellenôrzésétôl.Nem engedhetô meg, hogy a tenyésztésbe kerülô szaporító anyag kontroll nélkül (állattenyésztési és állategészségügyi), esetleg csak profitszerzés céljából kerüljön felhasználásra (pl. zugapaállat). Ennek a feladatnak az elvégzése a Megyei Mesterséges Termékenyítô és Tenyészállat-kiválasztó Hivatal hatáskörébe tartozik. A hivatal e hatósági feladatát az állattenyésztési rendôrség révén végzi.
Miként készítjük elô a vemhes állatokat az ellésre — errôl a jövô héten.
A múlt hónaptól új vezetôje van a marosvásárhelyi vámhivatalnak. Csata Edit az RMDSZ felkérésére vett részt az állásért meghirdetett versenyvizsgán. Azelôtt könyvelési szakértôként három évig egy külkereskedelmi cégnél dolgozott, szakmai tapasztalatának is köszönhetôen foglalhatta el beosztását.
— Vannak-e újdonságok a vámhivatal munkájában?
— Kidolgoztam egy új belsô szabályrendet, amiben nagyon pontosan meghatároztam, hogy a vámolási folyamatban ki mivel foglalkozik. A vámolás elég hosszadalmas és bonyolult, mivel nagyon sok adatot kell összegeznünk és több hivatalnak elküldenünk. A marosvásárhelyi vámhivatalt bekötötték az országos számítógépes információs hálózatba. Akadályozza a munkánkat az is, hogy nagyon sok cég képviselôje úgy jön hozzánk, hogy nincsenek rendben okirataik, ezért többet kell vesztegetniük az idôt. Amennyiben teljes a dosszié, akkor gyakorlatilag két óra alatt befejezhetjük a vámolást. Ez köszönhetô annak a négy cégnek is, amelyik elvállalta, hogy összeállítja az ehhez szükséges okiratcsomót.
— Mit felejtenek el leginkább magukkal hozni az ügyfelek?
— Általában nincsenek meg a fizetési eszközeik, vagy hibásan számítják ki a vámtartozásaikat.
—Vannak-e új rendelkezések?
— Különösebb változások nincsenek, de mivel kevésbé ismertek, szeretném megemlíteni azokat a rendelkezéseket, amelyek a vállalkozások fejlesztését, a befektetések megkönnyítését célozzák. Az 1997-ben kiadott 92-es számú sürgôsségi kormányrendelet az alaptôkenövelésrôl, illetve az 1998-ban megjelent 94-es kormányhatározat meghatározza, hogy az 1998-ban kibocsátott 100-as kormányhatározatban leírt jegyzék alapján vámmentesen be lehet hozni az országba cégfejlesztésre minden iparágban használható gépeket és felszereléseket. Erre csak 6 százalékos többletdíjat kellett fizetni. Nos, az 1998. december 11- én kiadott 241-es törvény mindkét esetben eltörölte ezt a díjat. A rendelkezések szerint a Kft.-k esetében a tárgyak behozatalakor fel kell mutatniuk a vezetôtanács tôkenövelésrôl hozott határozatát, az erre vonatkozó hitelesített közjegyzôi okiratot és a felértékelô bizonylatot, valamint a cégbejegyzô hivatal igazolványát, hogy letették a tôkenöveléshez szükséges okiratokat. A családi vállalkozók vagy betéti társaságok egy nyilatkozatot kell írjanak arról, hogy mire használnák a gépeket vagy a felszereléseket, és ezeket a helyi közigazgatási szervek pénzügyi osztályának kell láttamoznia. Hasonlóképpen vámmentesek a lízingelt gépek és felszerelések a bérleti idôszak alatt. Lízingelés esetén a vámnál kérjük felmutatni a bérleti szerzôdést, amiben fel van tüntetve a bérlet határideje is. Amennyiben a jogi személyek megvásárolják az így behozott gépeket, akkor a lízingelési díjból megmaradt összegre számítanak vámot.
— Arról értesültünk, hogy országszerte szigorúbban ellenôriznek a vámhivatalokban.
— A megszorító intézkedések elsôsorban az átutazó (tranzit) szállítmányokra vonatkoznak. Megtörtént, hogy a határátlépôknél bejött teherszállítmányokat nem vámolták le, mivel arra hivatkoztak, hogy ezt megteszik a területi kirendeltségeknél és fordítva, a rakományt azonban útközben eladták. Ezért például a területi kirendeltségnél levámolt gépkocsi 24 órán belül valamelyik határátlépônél el kell hogy hagyja az országot. Ha az autó mûszaki okok miatt nem tud elindulni, ezt egy autójavító mûhely által kiadott okirattal kell igazolni. Így az országban tartózkodást meg lehet hosszabbítani 3—4 nappal. Ugyanígy az átkelôhelyen jelentkezett autónak szintén 24 órán belül el kell érnie a területi vámhivatalhoz. A mulasztásért pénzbírságot róhatnak ki.
— Meddig lehet hosszabbítani az import-export licencet?
A Kereskedelmi Minisztérium rendelete szerint az 1998-ban kiváltott licenceket csak január 31-ig lehet meghosszabbítani.
— Változtak-e a gépkocsik behozataláról szóló elôírások?
— A Szállításügyi Minisztérium 634-es számú rendelete alapján 1999. december 31-ig az egészségügyi ellátást biztosító állami és magánegységek, valamint humanitárius szervezetek az EU 2-es elôírástól eltérôen behozhatnak tevékenységüknek megfelelô gépkocsikat, mentôautókat, amelyeket be lehet írni a forgalomba. Vigyázat, csak az ajándékba, adományként behozott gépkocsik vámmentesek, ugyanakkor nem kell fizetni a luxusadót sem.
— A tavaly milyen forgalma volt a marosvásárhelyi vámkirendeltségnek?
— Statisztikánk szerint 1998-ban 4948 vagont, 44 repülôt, 19. 648 tehergépkocsit, 1944 személygépkocsit, 18. 007 kamiont (TIR-kocsit) vámoltunk le. 42. 336 vámnyilatkozatot adtunk ki, ezenkívül 2442 postán érkezett, magánszemélyeknek küldött csomagot vizsgáltunk meg.
— Végezetül említsük meg a vámhivatal programját.
— Csak a hét közben, 8.30 és 14 óra között beiktatott okiratok alapján vámolunk aznap. Ajánljuk, hogy a cégek képviselôi a teljes okiratcsomóval minél korábban forduljanak hozzánk, hogy megkönnyíthessük a vámolást.
"Nemrég a Mezôség egyik falujában egy kisiskolás füzete került kezembe. Ahogyan olvasni próbáltam, elôször azt hittem, hogy ez egy számomra ismeretlen nyelven íródott. Amikor belemélyedtem, akkor döbbentem rá, hogy magyarul van" — írja Vetési László.
Mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod?
Oz hoghi mintestestel mindlelcetel ocarelec ocarholoc nem enmagame honem ozen huseges Uromnaca Iesus Christunoc tuloidono voghioc.
Konfirmációra készülô mezôségi édesanya írta át román betûkkel gyermeke számára a konfirmációs kátét, hogy elolvashassa és megtanulhassa. "Szörnyûséges mezôségi magyar nyelvemlék — fûzi hozzá a szerzô —, Halotti beszéd a 20. század végérôl.
A Levél szórványmissziós gyülekezeti lap, az Erdélyi Református Egyházkerület Üzenet címû újságjának mellékleteként jelenik meg a nagyobb egyházi ünnepekre. Szerkeszti Orbán Lajos, Imre István és Vetési László. Az 1998 karácsony—újévi számmal kezdve új, kibôvült arcéllel jelenik meg. Úgy éreztük, hogy a régi Felebarát nyomdokaiba lépve, a Kárpáton kívüli szolgálat mellett haza kell jönnünk szûkebb hazánkba, az erdélyi tájakra is, az itt szétszórtságban élôk szolgálatára" — írják a szerkesztôk.
Másfél év mûködés után a kolozsvári Teológiai Intézet hallgatóinak kezdeményezésére és a fiatalok szervezésében az Intézet hivatalos engedélyét is megszerezte a református, evangélikus és unitárius teológiai hallgatók szórványmissziós köre. Szabályzatuk és munkatervük szerint a fiatalok rendszeresen kívánnak részt venni a kisgyülekezetek gondozásában, a nagyvárosi — elsôsorban a kolozsvári — gyülekezeti misszióban, gondozzák a vidék kis egyházait, nyári táborokat, tanulmányi utakat és kirándulásokat szerveznek és szerkesztik a Levél c. lapot. Kérik a lelkészeket és az egyházközségeket, hogy támogassák munkájukat.
A bukaresti tévé magyar adásának jóvoltából megtudhattunk ezt-azt a fiatalok munkájáról például az ókirályságban. E tekintetben érdekes számunkra Bányai László írása a pitesti-i református magyarokról. Utolsó lelkipásztoruk Gáll Károly volt, ô 1980. december 21- én azt írta levelében Dávid Ödön ploiesti misszionárius lelkipásztornak, hogy valamikor igen értékes hitéleti és kulturális szerepet töltött be a pitesti-i református anyaszentegyház Munténia területén. Keletkezésének anyagi és lelki feltétele néhai dr. Székely Károly hagyatékából született meg. Gáll Károly 1940 decemberében távozott Pitesti-rôl. A gyülekezet létszáma megapadt, a kommunista hatalom az egyház minden vagyonát elvette, elkobozta, templomát lebontatta. Elérkezett az ideje, hogy az új körülmények között a pitesti reformátusok is visszakapják jogos tulajdonukat. Az 1992-es népszámláláskor 208 lélek vallotta magát magyarnak a városban. A kolozsvári teológusok 1996-os nyári missziója igen fontos kiindulópont volt a mai gyülekezet nyilvántartásában, és azt folytatni kellene, véli Bányai László.
A ploiesti-i magyarok karácsonyáról Kristóf Emese számol be rövid levélben: "Dávid Ödön tiszteletes úr ezelôtt 25—30 évvel minden évben karácsonyfát díszített, s ez azóta is évrôl évre ismétlôdik. Sajnos csak két református kisgyermek van a gyülekezetben. Igaz, még nem tudnak énekelni vagy verset mondani, de mi, a felnôtt hozzátartozók már összetesszük kis kezüket, hogy észrevétlenül, magától értetôdôen megtanulják a kölcsönös szeretetet s Jézus szeretetét irántunk." Ôk jobbára csak nagy ünnepeinken ápolhatják anyanyelvüket is, mert egy részük máskor nemigen teszi a lábát be a templomba.
A bánsági misszió feladatai ezek voltak: az ismeretlen magyar családok feltérképezése (ebben nem akadályozta ôket senki), a szállást adó gyülekezet gondozása, istentiszteletek tartása, gyermek- és ifjúság-foglalkoztatás, beteglátogatás; és tanulmányi jellegû terep- és gyülekezetismeret-szerzés, a vidék bejárása, feltérképezése, az ott szolgáló lelkészek és gyülekezetek megismerése (sehol sem zavarták a beszolgáló lelkészek munkáját, inkább segítették azt). Az adatfeldolgozást követôen távlati lelkigondozói tervjavaslatot készítenek a különbözô egyházak részére, jelesen a királyhágómelléki református egyháznak olyan dokumentációt szolgáltatnak, amelynek alapján tervet készíthetnek elô új gyülekezeti központok kialakítására, egyházmegyei átszervezésekre. Ezek látszólag az egyház szigorúan belsô dolgai, de lényegük mégis az, hogy az embereket megtartva hitükben gátat emeljenek a további szórványosodásnak, hogy a beolvadást késleltessék.
"Minden résztvevô teológus személyre szóló ötpecsétes (!) román nyelvû megbízólevelet kapott a királyhágómelléki református egyház püspökének, az unitárius, evangélikus püspököknek, valamint a Teológia rektorának és a Diaszpóra Alapítvány elnökének aláírásával. Utólag igazolódott ismét, hogy elôrelátóak voltunk — olvasható a missziós jelentésben. — Románia a pecsétes papírok mágikus tiszteletének hazája. Lényegében gondok nem voltak, de néhány rutinellenôrzés rendjén megtapasztalhattuk a papírok hatalmát, amikor megbízólevelünk pecsétbôsége láttán a rendôr csak ennyit tudott kiejteni a száján: Rugati-vã si pentru mine."
"Imádkozzanak értem is."
A Babos Sándor Kör néven mûködô ifjúsági csoport immár nyolcadik éve szervezi tehát a kolozsvári református, unitárius és evangélikus teológusifjúsággal az évközi és nyári missziókat, névadójukhoz méltón szolgálják az erdélyi és a partiumi peremmagyarságot. A bánsági misszióban 42 fiatal vett részt. A nyilvántartásba vettek csaknem 80 százaléka újonnan felfedezett magyar. Nyilvántartásba vett új családok száma: 396, nyilvántartásba vett új reformátusok száma: 783.
Erdély délnyugati részét a türelem földjének szokás nevezni, románok, magyarok, szerbek és svábok lakják, a nemzeti sokszínûség miatt nagy a keveredés. A beolvadás veszélyét fokozza az ott élô többség asszimilációs törekvése és a magyarok gyenge öntudata is.
A bánsági magyarok szokásai és gondolkodásmódja igen eltérô, hiszen a mai magyarok a legkülönbözôbb tájakról települtek oda, gyakori a széthúzás, az önszervezôdésre való képtelenség, az önmagukkal való meghasonlás.
Ennek ellenére a bánsági magyar érzékeny, testvéri közösségre vágyik és arra, hogy olyan vezetôi legyenek, akik irányítani tudják ôket.
Moldva és Dobrudzsa, a Zsil völgye és a Bánság — ezek a teológus fiatalok Babos Sándor Missziós Köre és a Diaszpóra Alapítvány évközi és nyári missziói és diakóniai munkájának a területei. Más teológusok, vallásképzôs és diakonissza hallgatók pedig a lelkész nélküli gyülekezetekben szeretnének nyári szolgálatot teljesíteni.
Szükségünk volna palástra! Teológiai Intézetünk hallgatóinak a gyülekezeti misszióhoz és a nyári exmissziós szolgálatokhoz igen nagy szüksége volna palástokra. Ezért szeretettel kérjük azokat a lelkészeket, akik új palástot készíttettek, valamint a nyugalomba vonult lelkipásztorokat, lelkészözvegyeket, hogy adományozzák az Intézet ifjúságának régebbi, de még mindig jó minôségû vagy már nem használt palástjaikat."
Ugyanígy kérik mindazokat, akik könyvtáraik már nem használt teológiai könyveit adományként vagy csekély összegért teológusok rendelkezésére bocsátanák vagy eladnák, hogy szíveskedjenek jelezni a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetnél.
Ha néha a kétszeres kisebbségi sors miatt fájdalmasan felsóhajtunk — mondja Szabó Attila lelkész Ramnicu- Valceáról —, mindig jusson eszünkbe a Jézus Krisztus szava: "És ímé, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig."
"Lukácsi Szilamér és hitvestársa is gyülekezeti otthont alapított Erdôcsinádon, és ott évek óta vállalják gyermekeinket. Az ô külön érdemük még az is, hogy ôk valóban a legnehezebb helyzetben levôket, a már- már reménytelen moldvai csángó gyermekeket is foglalkoztatják.
Mi azért tiszteljük meg ôket, hogy ne lankadjanak, ne érezzék reménytelennek a küzdelmet, hanem vállalják tovább is ezt a szent szolgálatot. Be kell látnunk, hogy egyre inkább megszállt mindent a reménytelenség és értelmetlenség. Elfáradtak a táborszervezôk, gyermekeket nyaraltatók. A tömb pedig éli a maga öntörvényû, szinte önzô életét, önmagáért." (V.L.)
Részlet dr. Csiha Kálmán püspök beszélgetésébôl Babos Mária misszionáriussal, aki az Egyesült Államokban él: "— Mit tetszik üzenni Erdélybe, az ottani református egyháznak?
— Azt üzenem, hogy a szívünk, a lelkünk, a gondolatunk ott volt, ott van és ott marad. És nagyon-nagyon boldog vagyok, hogy az a Babos Sándor Kör is megindult az ifjúság között, és tudom, hogy Sándor boldog lenne, ha tudná, és nem azért, hogy az ô nevét viseli, hanem hogy az erdélyi misszió tovább megy és felélénkül."
A Levél címe: 3400 Cluj-Napoca, B-dul 21 Decembrie 1989, nr. 37. Tel/fax: 064—199-478.
A jászok múltjáról Szovátán
A Bernády Közmûvelôdési Egylet szervezésében holnap, január 21-én este 6 órától A jászok múltja és jelene címmel tart elôadást Márton Béla nyugalmazott magyartanár. Színhely a szovátai református egyház imaterme. Hegedûn közremûködik Mátyus Vilmos.
Tanácskoznak a dalosok
A Romániai Magyar Dalosszövetség és a Seprôdi János Kórusszövetség vezetô testületeinek közös tanácskozását tartják szombaton, január 23-án de. 10 órakor, a marosvásárhelyi Bernády Alapítvány székházában. Napirenden: a Seprôdi János Kórusszövetség országos közgyûlésének elôkészítése, alapszabály-módosító bizottság, kapcsolategyeztetô bizottság létrehozása, új tagegyesületek felvétele, küldöttjelölés a magyarországi tagozat közgyûlésére, az Erdélyi Kórus c. kiadvány szerkesztôbizottságának kibôvítése.
Farsangi bál Radnótfáján
Február 6-án rendezi farsangi bálját Radnótfáján a helyi Dr. Kiss Zoltán Kultúrcsoport. A meghívókat az RMDSZ utcafelelôseinél lehet átvenni január 31-éig.
A prefektus terepszemlét tartott
A tegnap dr. Dorin Florea prefektus ellátogatott azokba a Segesvár környéki falvakba, ahová meghívta a bányászokat. A fôispán a házak és az ígért földterületek állapotáról, jogi helyzetérôl tájékozódott a helyszínen. Eddig több mint 100 Maros megyébe való letelepedési kérés érkezett a prefektúrára a bányász családok részérôl.
Jogi tanácsadás
Csütörtökön délután 4 órától jogi tanácsadó lesz elôfizetôink számára szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet). Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatosan, amelyben a szakemberek tanácsát kérik.
Lesz kisvasút, ha lesz pénz
Az Alsó-Nyárádmenti községek kérésére a marosvásárhelyi Locomrex Trade Kft. visszaállítana a kisnyomtávú vasútvonalon egy oda-vissza járatot Nyárádszeredáig, azonban az árvíz által megrongált szakasz javításához pénz kell. A polgármesteri hivatalok megígérték, hogy elôteremtik a szükséges összeget, azonban utólag kiderült, a költségvetés egyelôre nem engedi meg ezt. A cég hozzálátott a vagonok és a mozdony rendbetételéhez, de ameddig nem erôsítik meg a töltést, a szerelvény nem indulhat el.
Vetômagok az árvízkárosultaknak
A holland kormány által ígért 700.000 ECU értékû támogatás részeként 250.000 ECU- ért zöldségvetômagot küldenek az árvízkárosult övezetbe. Az adományból részesül az Alsó- Nyárádmente, Küküllôszéplak és Mikefalva, valamint Radnót. Amennyiben sikerül elintézni a magok behozatalához szükséges okiratokat, akkor a szállítmányt február elsején el is juttathatják a megyébe — tudtuk meg a prefektúráról.
Tûzeset
Január 18-án fél kettô körül a segesvári tûzoltóegység katonáit Szászkézdre hívták, ahol a Coldea Josif háztáji gazdaságában meggyúlt a csûr és az istálló leégett az épületek tetôzete és 2 tonnányi széna, a többi meg használhatatlanná vált. A tûzoltók megállapítása szerint Coldea Josif gazdasági épületei szándékos gyújtogató célpontjai voltak. Az ügyben a rendôrség folytatja a kivizsgálást.
Áramszünet
Január 21-én és 22-én 8—17 óra között hálózatjavítási munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás a marosvásárhelyi Csángó utcában (Remeteszeg).
Két hét múlva lesz pénztár
Január 3-án elnyerte jogi státusát a marosvásárhelyi egészségügyi biztosítási pénztár. Az új hivatalt az Iskola utcában levô volt Sportpoliklinika épületében rendezik majd be. A megyei egézségügyi igazgatóság azt ígérete, hogy amennyiben a helyiség felújítása a tervek szerint halad, két hét múlva a pénztár megkezdheti tevékenységét.
Flavius Moldovan Törökországban
A marosvásárhelyi ASA labdarúgó-csapatának hátvéde, Flavius Moldovan Göktas Abdullah török üzletember közvetítésének köszönhetôen ma a törökországi Trabzonspor együttesnél tárgyalhat átigazolásáról. A focistát elkísérte útjára Göktas Abdullah és Vasile Maghiar, az ASA elnöke is, aki a klub nevében 200.000 dollárt kér játékosáért.
Mircea Dinescu Herder-díjat kapott
Az idei év irodalmi Herder-díját Mircea Dinescu költô kapta. A díjat a hamburgi Lafred Toepler FVS Alapítvány adja, a Herder Díjosztó Tanácsa javaslatára, és értéke 30000 DM. A Herder-díjat, nyilatkozta dr. Wolfgang Gerisenegger professzor, a Bécsi Egyetem rektora, a kelet-, illetve délkelet-európai kulturáls kapcsolatok érdekében tett erôfeszítésekért adják, olyan személyiségeknek, akik építôen hozzájárultak az ügy promoválásához. Az ünnepélyes díjkiosztásra 1999. május 4-én kerül sor a Bécsi Egyetem dísztermében.
Tiltakoznak a Roman Rt. alkalmazottai
A brassói Roman Rt. mintegy ötezer alkalmazottja tiltakozott hétfôn a gyár udvarán amiatt, hogy Radu Vasile minszterelnök nem tartotta be a tavaly novemberben és decemberben a fôvárosban, illetve a Vidombákban lezajlott megbeszéléseken tett ígéreteit. A szakszervezetek, valamint az összegyûlt alkalmazottak helytelenítik, hogy a társaság igazgatótanácsának vezetôsége és a részvényesek közgyûlésének tagjai nem értesítették a munkásokat a társaság átszervezési és felszámolási programjáról, amelyet az ÁTA dolgozott ki. Marius Tinghe szakszervezeti vezetô azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a tízezer alkalmazottnál többet számláló társaságok, mint amilyen a Roman is, nem szervezhetôk át vagy likvidálhatók másfél hónap leforgása alatt, amint az ATA javasolja. Négy hónapja szünetel a szakszervezetekkel való párbeszéd, ezért a szakszervezetek összehívták a részvényesek közgyûlését.
A magyarok a legjobb szomszédok
A ljubljanai televízió közvéleménykutatása szerint a szlovénok úgy vélik, hogy a magyarok a legjobb szomszédok. A televízió 600 szlovénnak adott lehetôséget arra, hogy maximum ötös osztályzat odaítélésével állítsák rangsorba a rokonszenv alapján a környezô országokat. A felmérés eredményeként Magyarország áll az élen 3,55-ös átlageredménnyel, megelôzve Ausztriát, amelynek szimpátia-indexe 3,5 lett. A megkérdezettek 3,13-as osztályzatot adtak Olaszországnak, míg Horvátország az utolsó helyre került 2,15-ös értékkel. Az adatok feldolgozása alapján úgy tûnik, Ausztria azért szorult Magyarország mögé a rangsorban, mert a szlovénok többsége kedvezôtlenül fogadta azokat a bécsi erôfeszítéseket, amelyek célja, hogy az EU-ban osztrák kulturális-történelmi örökség részeként ismertessék el a lipicai lótenyésztést.
Megtisztítják a Feszty-körképet
Az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban hétfôn megkezdôdött a Feszty-körkép tisztítása. A panorámaképet azok a lengyel szakemberek vizsgálják át és tisztítják meg a rárakódott szennyezôdéstôl, akik annak idején a restaurálásában is részt vettek. Portalanítják a képet és az elôtte levô diaporáma terepasztalát. Ez utóbbin átfestik a kifakult részeket, s ahol szükséges, pótolják az impregnált növényeket. Feszty Árpád 1700 négyzetméteres alkotását 1995 augusztus óta több mint másfél millióan tekintették meg. Az évek alatt a diaporáma színei fakultak, s a gondos takarítás ellenére is porosodott a kép. Az állagmegóvó munkálatok egy hónapig tartanak. A takarítás ideje alatt nem zárják be a múzeumépületet, de mivel a körkép megtekintése nem lehet teljesen zavartalan, a látogatóknak nem kell megvenni a Feszty-körkép jegyét. A park 300 forintos belépôjével február 19-ig valamennyi épület és látványosság megtekinthetô.
Lebukott csempészek
Cigaretta- és gázolajcsempészeket buktattak le a magyar—román és a magyar—ukrán határ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakaszán a Nyírbátori Határôr Igazgatóság járôrei, tájékoztatta az MTI-t Tanyik József, a szervezet sajtóreferense. A határôrök két magyar állampolgárnál találtak nagymennyiségû ismeretlen eredetû gázolajat az igazoltatások során. Az elkobzott üzemanyag 890 liter volt. A lebukott csempészek ellen eljárás indult. A beregsurány- asztélyi határállomáshoz közel, Márokpapi községben a járôr a helyi körzeti megbízott rendôrrel ukrán cigarettacsempészeket fogott el. Hat gépkocsiban összesen 17 ezer 806 doboz dohányárut találtak, csaknem négymillió forint értékben. Az ukránok ellen szintén eljárás indult.
Jelcin kórházban
Borisz Jelcin gyomorfekélyét remélhetôleg nem kell operálni, de errôl a mára tervezett orvosi konzílium dönt, jelentette ki Szergej Mironov, az elnöki adminisztráció egészségügyi központjának vezetôje, Jelcin kezelôorvosa. Mironov szerint az elnök vasárnap hajnalban lett rosszul, s ezt követôen szállították a Kreml-kórházba, ahol bevérzett, "elég nagy" gyomorfekélyt állapítottak meg nála a gasztroszkópia során. Jelcin orvosa szerint az orosz elnök kezelésérôl a mai konzílium dönt egy újabb gyomortükrözést követôen, s hogy meddig kell kórházban feküdnie az államfônek, az nagymértékben függ attól, hogy a mûtéti beavatkozást vagy a gyógyszeres kezelést választják az orvosok. Mironov úgy vélte, hogy két, esetleg három hétig Jelcin mindenképpen kórházi kezelésre szorul.
Marad az eurómenetrend
Az Európai Unió pénzügyminiszterei hétfôn elvetették azt a javaslatot, hogy hozzák elôre az euróérmék és -bankjegyek bevezetését. A miniszterek tanácskozásán a belga Jean-Jaques Viseur javasolta a 2002. január 1-jében meghatározott határidô elôbbrehozását egy hónappal. Viseur azzal érvelt, hogy az unió állampolgárai már így is csalódottak, mert három évet várniuk kell a kézzel fogható euróra. A belga javaslatot hétfôn csupán az osztrák és a luxemburgi miniszter támogatta, ôk is csak mérsékelten. A tanácskozás résztvevôi mindazonáltal nem vetették el végérvényesen a javaslatot. Megbízták a brüsszeli bizottságot, hogy vizsgálja meg az esetleges elôrehozás hatásait.
Copyright © Népújság - 1999