Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében ökumenikus misével és istentisztelettel emlékeztek a második világháború Don mellett elesett több mint 140 ezer magyar áldozatára, a történelmi esemény évfordulója alkalmából kedden, a budapesti Mátyás-templomban.

A kegyeleti rendezvényt a római katolikus tábori püspökség, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Honvéd Hagyományôrzô Egyesület és a Doni Bajtársak Szövetsége szervezte. A katonai tiszteletadással megtartott ökumenikus misét Ladocsi Gáspár katolikus tábori püspök celebrálta.

A szentmise befejeztével Orbán Viktor miniszterelnök, Ladocsi Gáspár püspök, valamint a Magyar Honvédség képviselôi az áldozatok elôtti tisztelgésül égô mécsest helyeztek el a kápolnában, Szûz Mária szobránál. A megemlékezésen jelen volt Szabó János honvédelmi miniszter, továbbá egyházi és állami személyiségek.

A német Continental AG 100 millió márkáért gumiabroncsgyárat tervez építeni Romániában.

A gyár Temesvárott mûködik majd, az Uzinele Mecanica Timisoara nehézgyépgyár telephelyén, és körülbelül ezer embernek ad munkát a jövô évtôl — idézte a cég közleményét a Wall Street Journal Europe kedden.

A gyár termékeit elsôsorban exportra szánják a környezô országokba.

A Continental hannoveri székhelyén egy szóvivô elmondta, hogy ez lesz a Continental 21-ik külföldi üzeme, a harmadik Kelet-Európában, Romániában pedig az elsô nyugati gumiabroncsgyár.

A Continental mindinkább kisebb költségû országokba akarja telepíteni termelését — mondta a szóvivô, és emlékeztetett, hogy Csehországban, Otrokovicében már mûködik a Continental új üzeme, a szlovákiai gyárában pedig e héten kezdôdik a termelés.

NATO-felvétel márciusban

Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot márciusban veszik fel hivatalosan a NATO-ba — közölte kedden egy NATO hivatalnok, megerôsítvén a Der Tagesspiegel címû berlini lap elôzô napi híradását. Pontos idôpont még nincs kitûzve — fûzte hozzá.

Szabad az út a felvétel felé, hiszen idôközben a védelmi szövetség mind a 16 tagja ratifikálta, azaz nemzetközi jogilag megerôsítette a belépéseket — jegyzi meg jelentésében a dpa.

A NATO április 4-ikén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A szervezethez tartozó országok állam- és kormányfôinek április 24-25-ikén tartandó washingtoni csúcstalálkozóján ünnepélyes keretek közt is beiktatják az elsô három kelet-európai NATO-tagot.

"A három ország azt szeretné, hogy minél gyorsabban csatlakozhasson" — mondotta az idézett hivatalnok. Mint jelezte, ennek a kívánságnak eleget tesz a szövetség. A brüsszeli tisztségviselô szerint jelenleg az utolsó technikai kérdéseket tisztázzák.

Radikalizálódik a bányászsztrájk

A Zsil-völgyi szénmedencébôl érkezô hírek a nyolcadik napja tartó általános sztrájk radikalizálódásáról tanúskodnak.

Kedden a petrozsényi kôszénipari vállalat székhelyén összegyûlt több ezer bányász ultimátumszerû üzenetben szólította fel Radu Vasile miniszterelnököt és Emil Constantinescu államfôt, hogy fogadják a Bukarestben tárgyaló bányászszakszervezeti küldöttséget, tárgyaljanak velük a Zsil-völgyiek követeléseinek kielégítésérôl. Ha ezt még sem tennék meg, akkor szerdára Petrozsényba várják az ország elnökét és a kormányfôt. Amennyiben nem érkeznének meg, a sztrájkolók csütörtökön döntenek tiltakozó mozgalmuk folytatásának módozatairól, melyek közül nem zárják ki, hogy a tilalmak ellenére Bukarestbe vonulnak igazságot követelni maguknak.

Szakszervezeti vezérük, Miron Cozma — aki elutasította az egyeztetô megbeszéléseken született megállapodásokat — még határozottabb fellépésre tüzelte a sztrájkolókat, és azzal fenyegette meg a kormányzatot, ha másképpen nem lehet, akár gyalog is felmennek Bukarestbe kikényszeríteni követeléseik teljesítését.

Cozma ugyanakkor cáfolni próbálta, hogy ôt és a sztrájkolókat a Nagy Románia Párt manipulálná.

Rãsvan Popescu szóvivô a tiltakozó mozgalommal kapcsolatos kormányálláspontot ismertetve emlékeztetett a Miron Cozma vezette korábbi bányászjárások gyászos következményeire és leszögezte: radikális és bujtogató fellépéseivel a bányászvezér a sztrájkolók szakszervezeti tiltakozását politikai akcióvá változtatta. A kormányszóvivô felszólította az ország politikai erôit, hogy tisztázzák álláspontjukat a kialakult helyzettel kapcsolatban.

Miközben a koalíciós erôk támogatják a kormány reformintézkedéseinek végrehajtását és a józan párbeszédet szorgalmazzák a konfliktus megoldására, az ellenzéki pártok vezetôi a radikalizálódó sztrájkolók pártjára állva bírálják a hatalom csôdös gazdaságpolitikáját, merevségét, s követelik a bányabezárások beszüntetését. De ôk sem tartják célszerûnek a bányászok Bukarestbe vonulását.

Gavril Dejeu belügyminiszter bejelentette: a karhatalom felkészült a sztrájkolók Bukarestbe vonulásának megakadályozására.

A térségbôl érkezô információkból kiderül, hogy a hatalom megfigyelés alatt tartja a bányászok tiltakozó mozgalmát és jelentôs karhatalmi erôk szigorúan ôrzik a szénmedencébôl kivezetô utakat.

Németh Zsolt a határon túli magyarok jogi helyzetérôl

A kettôs állampolgárság bevezetése jelenleg egyetlen szomszédos országgal kapcsolatban sincs napirenden, ám a schengeni egyezményhez történô csatlakozás utáni helyzetre elvi lehetôségként ezt a megoldást is mérlegelni kell — közölte kedden Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A külügyi vezetô a tárca idei esztendôre vonatkozó elképzeléseirôl, a határon túl élô magyarsággal kapcsolatos tervekrôl adott tájékoztatást.

— Bizonyos állampolgársági jogok biztosítása szerepel elképzeléseink között a határon túli magyarság egy meghatározott körére vonatkozóan — fejtette ki az államtitkár.

Németh Zsolt közölte: elôreláthatólag márciusban kerül a kormány elé az a külügyminisztériumi elôterjesztés, amely arra vonatkozik, hogy milyen álláspontot alakítson ki Magyarország az EU-val folytatandó igazságügyi és belügyi tárgyalások során, a schengeni egyezményhez történô csatlakozás következményeivel kapcsolatban, a határon túli magyarok anyaországi jogi helyzetére vonatkozóan.

— A schengeni egyezményhez a szomszédos országok közül reális eséllyel Szlovénia és Szlovákia csatlakozhat Magyarországgal egy idôben — fejtette ki a külügyi tárca politikai államtitkára.

Úgy vélte, hogy Ukrajnának és Kis-Jugoszláviának egyelôre nincs lehetôsége erre, ugyanakkor Románia, esetleg Horvátország középtávon szintén schengeni országgá válhat.

— Nyilvánvaló, hogy Magyarországnak az EU-csatlakozási tárgyalásokon meg kell próbálnia, hogy érvényesítse ebben a témában kialakuló koncepcióját — közölte az államtitkár. Ennek részleteire egyelôre nem kívánt kitérni.

Németh Zsolt szerint egy intézményesített magyar-magyar párbeszéd abból a szempontból is rendkívül fontos, hogy a schengeni kérdésbôl fakadó vízumpolitikai problémáról tárgyilagos hangnemben lehessen eszmét cserélni a határon túli magyarság legitim szervezeteivel.

— Szeretnénk, ha rendszeres konzultációkra kerülne sor a parlamenti képviselettel rendelkezô hazai és határon túli magyar politikai erôk között — szögezte le az államtitkár. Ezen a fórumon ajánlások születnének a kormányzat, illetve a határon túli magyar közösségek részérôl.

A politikai államtitkár elmondta: még januárban körutat tesz Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján.

Optimista elôrejelzés

A romániai infláció éves szinten 40,6 százalékos volt 1998 végén, szemben az 1997-es 151,4 százalékkal — jelentette hétfôn az Országos Statisztikai Bizottság.

A havi infláció decemberben 2,2 százalékos volt, míg novemberben 1,9 százalék — közölte a bizottság. A havi infláció átlaga egyébként 2,2 százalék volt 1998- ban.

A fogyasztói árindex növekedése 1998-ban a szolgáltatások esetében átlagosan havi 4,4 százalékos, az élelmiszerek esetében 2, míg az egyéb fogyasztási javak esetében 3,2 százalékos volt - jelentette a Dow Jones. 1999-re a kormány 25 százalékos éves inflációt irányzott elô, a nemzeti valuta, a lej 35 százalékos leértékelôdésével párhuzamosan.

Késnek a nyudíjak

A média felröppentette a hírt: késnek a nyugdíjak. Maros megyében elterjedt, hogy 180 ezren hiába várták megszokott idôben a pénzt. Ennek az információnak a megalapozottságáról kérdeztük a Maros Megyei Nyugdíjhivatal vezetôjét, Oltean Feliciát, aki a következôket mondotta:

— A megyében a nyugdíjakat minden hónap 12-28-adika között fizetjük, azaz a postával megkötött szerzôdés alapján ez alatt az idô alatt kell a postásoknak kihordaniuk az állami nyugdíjakat. Ezek száma a megyében 130.000 körüli és nem 180.000, ahogy ezt egyes sajtótermékekben hibásan állították. Az e havi nyugdíjak kifizetéséhez a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Minisztériumtól megkaptuk az új metodológiát, s a kifizetéseket ennek alapján e hónapban 13-án kell elkezdeni. Tehát csupán ebben a hónapban van szó egynapos eltolódásról. Hangsúlyozom, nem vetôdik fel az a kérdés, hogy a nyugdíjakat nem fizetjük ki. Beszélgetésünk idôpontjában (kedd, 13 óra 30 perckor) az átutalásos utalványok készen állnak a bankban, csak a pénznek kell megérkeznie Bukarestbôl. Ahogy ez megtörténik, a pénzt a posta számlájára küldjük, s indulhatnak is a postások.

— Egy másik kérdés, ami nagyon nyugtalanítja a nyugdíjasokat, az a sokat emlegetett kiigazított nyugdíjak kérdése. Mert sokan nagy reményeket fûztek ehhez a kiigazításhoz, azonban a decemberi nyugdíj kézbevételekor csalódva vették kézbe a pénzt, semmivel, vagy nagyon kevéssel kaptak többet, mint azelôtt. A központi sajtó, a Munkaügyi Minisztérium képviselôit tolmácsolva nagy port kavart az igazságos kiigazítások kapcsán. A helyzet azonban a visszájára fordult. A helyi nyugdíjhivatal iktatójánál is százával jelentkeznek a reklamációk, a panaszok, mert sok az elégedetlen ember.

— Valóban sok a beadvány, de egyet meg kell a nyugdíjasoknak érteniük. A törvényt nem mi készítettük, a törvényt csak alkalmazzuk. Az adatokat felterjesztjmeük a Központi Nyugdíjhivatalhoz, ott tárolják minden egyes nyugdíjas adatait, s ugyanott döntötték el, hogy kinek mennyivel elkedett a nyugdíja. Tehát nem mi szabtuk meg sem a kritériumokat, aminek alapján emelkedik a nyugdíj, sem azt, hogy kinek mennyivel emelkedik a nyugdíja. A reklamációkat azonban mi kell hogy fogadjuk, s minden egyes panasz esetén, minden személy dossziéját kézbe kell vennünk, s ellenôriznünk, hogy a metodológia alapján helyesen emelték-e a nyugdíjat vagy sem. Ez óriási munka, fôleg akkor, amikor személyzet-hiánnyal küszködünk. De megtesszük, s a dossziék e részét átfésüljük. Szakember-szemmel nézve megállapíthatom, hogy ezt a nyugdíjkiigazítást központi szinten "felületesen" végezték el, mondhatnánk azt, hogy bizonyos kategóriákkal szemben igazságtalanul alkalmazták. Mert nem részesültek benne a 118-as törvénnyel vagy az 1995. évi 2-es törvénnyel nyugdíjazottak. Egy másik "rendellenesség", hogy a metodológia szerint a nyugdíjakat csak az 504.607 lej fölötti nyugdíjakra alkalmazták a rendeletet, a kisebbekre nem. S akinek ennyi volt a nyugdíja, 4.366 lejjel kapott többet. Vagy például, akinek 839.300 lej és 1.170.789 lej közötti nyugdíja volt, függetlenül e két határérték közti összegtôl, 1.209.565 lejre emelték a nyugdíját. Akinek 839.300 lej volt a nyugdíja, majdnem 400.000 lejt kapott, akinek 1.170.789 lej, az viszont csak 38776 lejt. Számunkra, akárcsak sok nyugdíjas számára ez érthetetlen, de így van. Tudni kell még azt is, hogy ezt a nyugdíjemelést csak a korhatáros, teljes munkaidôvel és a nyugdíjalapba teljes befizetett összeggel rendelkezô személyeknél alkalmazták, s azoknál, akiket 1996. augusztus elseje elôtt nyugdíjaztak.

Ma délután 4 órától az Antena 1 tévéadó marosvásárhelyi stúdiójának meghívottja Frunda György RMDSZ-szenátor lesz, aki élô adásban válaszol a nézôk által feltett kérdésekre.

Fiatalkorúak a börtönben

A rendôrségi nyilvántartások szerint évrôl évre nô azon bûncselekmények száma, amelyeket kis- illetve fiatalkorú személyek követnek el. A többnyire lopás és rablás vádjával bíróság elé állított fiatalok nagy része rendezetlen családi körülmények között nô fel, de szép számmal találunk közöttük biztos anyagi háttérrel rendelkezôket is. S a statisztikák egyre inkább azt bizonyítják: a törvénybe ütközô cselekedetekre vetemedô fiatalkorúaknak azért van szükségük pénzre, hogy italra, cigarettákra, valamint a "félkarú rablók" etetésére költsék el azt. S minél inkább elkapja ôket a játékszenvedély, annál több pénz kell. Mert egy rossz éjszakán akár egy fél átlagfizetést is elnyelnek a játékgépek.

Riportunk a 6. oldalon

Festékszagú terembe lépek. A vásárhelyi börtön tanulóasztalokkal, -székekkel, táblával felszerelt helyiségében az önismereti csoport hat tagja végzi szokásos tevékenységét. Az egyik sarokban színes tévé. Csibi Erika pszichológus, a csoport irányítója türelemre int: nemsokára találkozhatom a börtönben ítéletüket töltô fiatalkorúakkal is. Vidám, megnyerô arcú fiúk lépnek be. Elsô látásra a legkisebb életkorát tíz évre saccolom. Pedig a 15-öt is betöltötte. Fiatalkorúak lévén, emlékeztetem ôket, joguk van nevük titokban tartására. Egyesek élnek is vele (nem csodálkozom, ôk az alvilágban a legismertebbek közé tartoznak), mások kérik teljes nevük lejegyzését.

— Megbántam, amit tettem. Az itt töltött idô már elég volt arra, hogy értékelni tudjam az otthon melegét, a család gondoskodását. Szeretném, ha szüleim megbocsátanának, s többször látogatnának — szólal meg elsônek Ursache Ovidiu Vali. A 18 éves segesvári fiatalember 14 éves korában indult el a lejtôn. — Kilencedikes koromban egyre gyakrabban jártam diszkóba, majd lassan-lassan rákaptam a játékgépekre is. Szüleim adták a zsebpénzt, de nem volt elég. Naponta 100-150.000 lejt is begyúrtam a "félkarú rablókba". Kocsikat törtem fel, s féláron értékesítettem az ott talált rádiókazettofonokat, hangosítókat. Tavaly, augusztus 14-én buktam le. Egy év nyolc hónapot kaptam lopásért. Öt hónapja vagyok itt, szüleim kétszer látogattak meg. Hogy hamarabb teljen az idô, beiratkoztam az asztalos-tanfolyamra. Szabadulásom után inasiskolát végzek. Egyet tudok: soha többet nem nyúlok játékgépekhez.

— Rablásért ítéltek el — mondja Ötvös Ioan. A 18 éves vásárhelyi illetôségû fiatalember úgy vélekedett, csencselôként jóval többet kereshet, mint autószerelô mesterségével. Lengyelországba készült, de ahhoz pénzre volt szüksége. Többen voltak, amikor egy fiú nyakáról letépte az aranyláncot. Egy hét múlva vették ôrizetbe. A tárgyalóterembôl egyenes út vezetett a börtöncellába.

— Kilencéves koromban ittam elôször. Elszöktem otthonról, loptam, elfogtak. Tízévesen már javítóintézetben voltam. Éjjelenként általában nem tudok aludni, ilyenkor megyek lopni vagy diszkóba — meséli a 15 éves Eper. — Május 11-én az ágyból vertek ki a rendôrök. A szomszédunk mûhelyébôl emeltem el néhány dolgot. Az udvaron rejtettem el, késôbb szándékoztam értékesíteni. A cipôm talpnyomáról jöttek rá, hogy én voltam a tettes. Még nem voltam elítélve, azt hiszem, javítóintézetbe kerülök.

— Szüleim ’89-ben váltak el, édesanyám újra férjhez ment. Nagyváradra költöztünk. Apám többször megvert. Olyankor elszöktem. Letartóztatásom elôtt elhunyt nagyanyám üres, szászrégeni házában húztam meg magam. Cinkostársammal éjszakánként kocsikat törtünk fel a városban azzal a szándékkal, hogy késôbb eladjuk az ellopott javakat. Könnyû volt, hiszen Renault, Opel és Dacia- kontaktkulcsaink voltak, így a zárban nem esett kár — taglalja a januárban 16. életévét betöltô Székely László. Lopásért két év szabadságvesztésre ítélték.

— Buliból jöttünk, részegek voltunk. Egy bárt törtünk fel, édességet, cigarettát vittünk el. Mi fogyasztottuk el. Egy év múlva tartóztattak le — így a 18 éves mezôsályi Coman Florin, aki lopásért nyolc hónapot kapott.

— Hatan voltunk. Egy férfit ütöttünk le, s vettük el tôle 600.000 lejét. Kellett a pénz a bingóra, biliárdra. Rablásért négy évet sóztak rám — emlékezik vissza a 15 éves Poczo Alin.

— Nem azért loptam, mert nem volt otthon pénzünk vagy nem kaptam volna zsebpénzt. Anyám adott, apám adott, de nem volt elég. Kellett a gépbe, a bingóba százezreket gyúrtam. Minek dolgozni? Egy éjszaka alatt milliókat lehet lopni. Ha kimegyek, tovább folytatom — summáz a kölyökképû Egér.

*

— Aki azt állítja, hogy a börtönbüntetésnek a legfontosabb szerepe az egyén átnevelése, a társadalomba való visszailleszkedésre nyújtott segítség, az nagyot téved. A mi börtöneink ezt nem tudják biztosítani, és nem azért, mert nem lennénk rá képesek, hanem, mert fizikailag lehetetlen megvalósítani — vélekedik Csibi Erika pszichológus. Elmondása szerint két kategóriájú elítélt ismert: az egyik az, akit börtönbe jutása után társai tovább tanítanak a "szakma" kulisszatitkaira, s szabadulásuk után további veszélyt jelentenek a társadalomra. A másik típusú elítélt meglehetôsen rendezett családi környezetbôl érkezik, s a bûncselekményt cinkosként, esetleg meggondolatlanságból vagy szeszes ital hatása alatt követte el. Számára nemcsak az jelent traumát, hogy megfosztották szabadságától, hanem az — ami talán még ennél is súlyosabb —, hogy el kell viselnie cellatársai molesztálását, amely egészen az állatiasságig fajulhat.

— Egyre több fiatalkorú válik bûnözôvé. A pszichológus szerint mi az oka? — kérdeztem Csibi Erikát.

— Elég egy kicsit szétnézni magunk körül, meglátni a rohanó embereket, megérezni a felületességet és személytelenséget, amivel egymáshoz viszonyulunk. Megélni azt, hogy napról-napra romlik a gazdasági helyzet, csökken pénzünk vásárló ereje, megállíthatatlanul nônek kötelezô kiadásaink, miközben az egyre szaporodó számú boltok változatos és kívánatos árut kínálnak. Természetes, hogy a gyermekek, de fôként a fiatalok nehezen tudnak ellenállni a csábításnak, és megpróbálnak szert tenni az édességekre, ruházati, elektronikai cikkekre. Ugyanakkor felelôsnek tartom az agresszivitást népszerûsítô tévéadókat. A gyerek egyéniségének formálásában legfontosabb szerepe a szülôknek van. A statisztikák igazolják, a legtöbb kiskorú bûnözô szétesett, lecsúszott családból származik, ahol hiányzik az édesanya vagy édesapa, ahol egyik vagy mindkét szülô alkoholista vagy a gyerek nagyszülôknél nevelkedett. Ha otthon szitkokat kap és verésben részesül, ô is elsajátítja ezt a magatartásformát, s késôbb alkalmazza is ahol lehetôsége van.

— Értesüléseim szerint több, börtönben szervezett tevékenységgel próbálják jó útra terelni az elítélteket. Soroljon fel néhányat.

— Májusban fejezôdik be a Soros Alapítvány által támogatott asztalos-tanfolyam. A húsz 18 és 28 év közötti elítélt kiválogatásakor elsôdleges szempontnak számított, hogy az illetô ne legyen visszaesô. Szabadulásuk után munkahelyet biztosítunk számukra. Az alfabetizálási programon 15-en vesznek részt, naponta négy órán tanulnak írni- olvasni-számolni. Az önismereti csoportban hat személy tevékenykedik. A cél, hogy közelebb kerüljenek önmagukhoz, s ezáltal társaikhoz.

A beszélgetés idején 34, elôzetes letartóztatásban levô, valamint elítélt fiatalkorú tartózkodott a börtönben. Számuk szinte hétrôl hétre növekszik...

Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Fél évszázaddal ezelôtt Révész Endre szobrászmûvész és Ligeti Berta írónô szervezése alatt, a Székely Színház tagozataként indult a bábszínház. 1952-tôl önálló életet élt és Állami Magyar Bábszínház néven mûködött, országszerte eljuttatva Thália varázslatát kicsikhez és nagyokhoz.

1999 ünnepi esztendônek ígérkezik: tele tervekkel, meglepetésekkel, ami elsôsorban a magas mûvészi színvonalon megkomponált elôadásokban szeretne kifejezésre jutni.

Antal Pál rendezô, a magyar tagozat vezetôje a Faust színrevitelével kívánja megnyitni ezt az ünnepségsorozatot, mely háromnapos rendezvénnyel zárul majd júniusban. Az híres D. Faustus János históriája (azaz miként kötötte volna magát írással az ördögnek) címû, felnôttekhez szóló elôadás január végén kerül bemutatásra.

Kihasználva a Faust kínálta lehetôségeket, a színház egy régi hagyományt szeretne feleleveníteni: a délutáni és esti elôadások újraindítását serdülôkorú és felnôtt nézôk számára.

A színház leghôbb vágya egy olyan repertoár kialakítása, mely nemcsak a kisgyerekeket, de a serdülôkorúakat is idevonzaná, miközben tartalmas és izgalmas szórakozást biztosít számukra.

Marosvásárhelyt a hétköznapi emberek orvosa volt. Immár csak — volt.

Elsô állomása, a korondi szülôi ház és a faluközösség iskolája nemcsak a munka megbecsülésének illendôségével tarisznyálta fel, hanem állandó, következetes és maradéktalan elvégzésének kötelességével is. A személyre kivetített elkötelezettség kényszerével is. Nem a félelem szülte fegyelmezettség sugallatára, hanem a munkának kijáró becsületért: tisztán, szépen. Annak ôsidôktôl fogva tartó rendje szerint.

Második állomása — a székelykeresztúri gimnázium volt. Az erdélyi unitáriusoknak mindössze két gimnáziuma volt, a kolozsvári meg a székelykeresztúri. Egyik sem tûrhette a selejtet. Onnan kapott buzdítást; felekezeti hovatartozása kristállyá nemesedett helytállásra. Amikor pedig sokaknak bekösözntött az iskolai vakáció, ô a plajbászt a kasza, a kapa vagy a villa nyelére váltotta át. Mert ott kezdôdött a legényvirtus, a munka dandárjánál.

Harmaidk állomását ô is amolyan átszállóhelynek számíthatta: érettségi után közírói érdeklôdése vonzotta Pestre. Egyetemi tanulmányokra is gondolt. Így került a Hôgyes Endre utcai unitárius Misszió-házba. Közben számba vette a kitelepedett korondiakat is, akárcsak diákkorában a falu múltját és környékét. Onnan szemlélte az akkori magyar Babylont, míg végül is a medicínánál kötött ki. De eljutott az emlékezetes Balatonszárszóra. Meg is járta Szabó Dezsôvel.

Amit a nagy falu és a kicsinyke város között félúton rekedt Keresztúr közössége jelentett, azt egyenest a fôvárosi környezetbe, Pestre vitte magával, hisz azt csak megtartani lehetett — elherdálni nem. A gimnázium végzettjei a mûegyetemen, a tudományegyetemen vagy akár a gyakorlati pályán úgy hordozták magukkal Keresztúr világát, mint a mesebeli vándorlegény édesanyja hamuban sült pogácsáját.

Háborús események következtek. Nélkülözéssel. Hányatottsággal. Majd a budapesti orvosi egyetemen megkezdett tanulmányokkal. Végül hazatért. Amikor a Szegedre menekített, majd visszatért kolozsvári egyetem orvosi karának roncsait Marosvásárhelyre telepítették át.

A marosvásárhelyi egyetemi évek jelentették a negyedik stációt.

Az Erdély fôvárosából kitudott, Marosvásárhelyt meghúzódott magyar tannyelvû orvosi és gyógyszerészeti intézet valamit átmentett az egykori Univerzitás hagyományaiból. Azt a szemléletet, hogy az orvos pedig legyen közéleti tényezô. Olvasott, mûvelt, gondolkodni tudó értelmiségi, akinek hivatása ellátásához a tájékozottság és az emberség egyaránt nélkülözhetetlen.

Ekkor és ezzel a szemlélettel vált Marosvásárhely valóban egyetemi várossá. Nem azért, mert közönségesen egyetemnek mondták a számûzött fôiskolát, hanem azért, mert az intézmény tanszemélyzete, valóságos egyetemi szintû közössége ennek az igényét fogadtatta el hallgatóival, s rövid idôn belül magának a városnak a köztudatával is. A vásárhelyi "új világ"-nak lett részesévé a hazatért Lôrincz Dániel. Ez járult hozzá orvosi és emberi megszilárdulásához.

A háborús éveket követett letisztulás gyermektábori orvosi szolgálattal, vidéki körorvosi mûködéssel, belklinikai gyakornoksággal csiszolódott, majd — immár ifjú házasként — a cukorgyári üzemi orvosi rendelôt kapta, hogy azt kellô tartalommal töltse meg. Abban az idôben, amikor a cukorgyár Marosvásárhely közéleti tényezôjévé nôtte ki magát. Aztán, ahogy a megígért szociális gondoskodás keretei növekedés helyett szûkülni kezdtek, ez a rendelô látta el a húsipar, éveken át az építkezési munkatelep meg a kenyérgyár dolgozóit is.

Ha életének elôzményei más eredetûek lettek volna, néhány év múltán talán rutinos egészségügyi hivatalnokká sekélyesedik. Vele nem ez történt. Ha a megbetegedett alkalmazott megkérte, ô "egy füst alatt" a feleséget is megvizsgálta. Meg, ha kellett, az édesapját, gyermekét, a sógorasszonyát is. A vásárhelyi cukorgyár családias közössége kialakította a dolgozók és a hozzájuk tartozók nagyobb családját, s azt megannyi rokonszenvvel és ódzkodással tette színesebbé. Így lett fokozatosan kevesebb az olyan utca, ahol egyszerû emberek laktak, és ahol ô ne fordult volna meg. Márpedig, ha megfordult, nemcsak a kóresettel kellett megismerkednie. Édesapjától kapott ízes-zamatos figyelmeztetése azt sugallta: a beteget nemcsak az érdekli, mi baja támadt májának vagy gyomrának, hanem az is, mi fáj az embernek. Így vált családok bizalmasává. Bajaik tudójává. A betegségek és családi gondok ápolójává.

Ez ma már a múlt. Nem mese. És nem anekdota: kortörténet.

Balladás-mesés világból hozott korondi eseménycserepeket. Mintha abból rakosgatott volna, ami a Kalondán túli Farkaslaka nagy mesélôjének átalvetôjébôl kimaradt: a havasi ember sanyarún derûs világából. Amilyenné vihar után a visszatûzô napsugár a szomszédos Siklódkövét, máskor az atyhai oldalt varázsolja. Mert valóban ilyen volt hajdan a családorvos világa. Az egykori kolozsvári egyetem szegedi peregrinációja sem hagyta feledni. Legfennebb abba, ahogy ô gyakorolta, valamivel több juthatott, mint általánosságban, s alighanem buzdítást ehhez a szülôfalu közössége, a keresztúri gimnázium világa szolgáltatott. Ahogy a vívás közben a kisebbet az erôsebb szívósság és a keményebb elszántság serkenti bátrabb küzdelemre.

Mintha Ábel bizakodó lehelete legyintette volna meg betegeinek arcát: a bajban is élni akarásé. Bizonyára ezért lett a fél város lôrinczdanija. A becenév ugyanis a társadalom értékítélete: hétköznapi kiválóságainak ezzel szolgáltat olyan kitüntetést, amilyent okkal, ok nélkül a hadvezérek mellére szoktak tûzni. Azt rendszerint az öldöklés jutalmául adják; emez emberségbôl ragad az érdemesre.

Ady Endrén nevelkedett Lôrincz Dani. Most érkezett el a megbékélés ideje. Hiszen az orvos sem több, sem kevesebb: halandó. Vagyis: ember.

Folyó év január 23-án, szombaton délután 6 órai kezdettel, a Kolozsvári Magyar Opera és Színház termében mûsorral egybekötött képzômûvészeti aukcióra kerül sor.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület megkeresésére és a Barabás Miklós Céh szíves felhívására hazai jeles mûvészeink több mint száz becses mûalkotásukat ajánlották fel árverésre. Ezeknek és az ünnepélyes elôadás belépôjegyeinek bevételét a 2000-re felépítendô temesvári Új Ezredév Református Központ céljaira fordítjuk.

Az aukción szereplô alkotások január 9-tôl a Gy. Szabó Béla Galériában tekinthetôk meg, közvetlenül az árverés elôtt pedig a Magyar Opera elôcsarnokában lesznek kiállítva.

Belépôjegyek az Opera jegypénztárában vagy az aukciót megelôzôen, a helyszínen vásárolhatók.

A jövendôbeli temesvári templom tervezôje Makovecz Imre világhírû magyarországi építômûvész.

Az aukció védnöki tisztségét az egyházi és mûvészeti élet olyan jeles személyiségei vállalták el, mint Nicolae Corneanu ortodox metropolita-érsek, Kräuter Sebastian római katolikus püspök, Nicolae Theodorescu görög katolikus vikárius és Neumann Ernô fôrabbi Temesvárról, valamint Abodi Nagy Béla és Kós András képzômûvészek, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnökei, Jakobovits Miklós festômûvész, a Céh elnöke, Cs. Erdôs Tibor képzômûvész és Demény Attila zeneszerzô.

A "Temesvár szellemét" is megtestesítô templomot, egyházunk és magyarságunk "erôs várát" — melyet egyben a Temesköz ökumenikus központjának is szánunk — csak széles körû összefogással tudjuk felépíteni. A résztvevôk segítségét és hathatós támogatását kérve, a Barabás Miklós Céh felhívását idézzük. "Mi, képzômûvészek a temesvári forradalom 1999-ben sorra kerülô 10. évfordulóját méltóbban ünnepelhetjük, hogyha egy-egy munkánkkal segítjük a temesvári református—ökumenikus központ létrejöttét. Az 1989-es romániai forradalmi változások kiindulásának helyszíne is kötelez bennünket."

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata

Tegnap délelôtt a megyeháza kistermében Nicolae Popescu hadosztálytábornok, a védelmi minisztérium államtitkára beiktatta tisztségébe a megyei rekviráló bizottság új parancsnokát. A procedúrán részt vett Burkhárdt Árpád alprefektus, Togãnel Ioan megyei tanácselnök, valamint a fegyveres testületek helyi parancsnokai.

Mint az államtitkár ismertette a jelenlevôkkel, a fôvárosban rendeztek pályázatot eme, a helyi kormányhivatal alá rendelt szerv vezetôi állásának elfoglalására. Az új parancsnok Lucian Grosu alezredes.

Miként nemrégiben beszámoltunk róla, e szerv hatáskörébe tartozik a hadiállapotban vagy rendkívüli természeti katasztrófák esetén elengedhetetlenül szükséges élelmiszerek és egyéb javak rekvirálás útján való biztosítása. A frissen beiktatott parancsnok rövid felszólalásában kérte munkájához a helyi hatóságok segítségét és együttmûködését. A kormányhivatal és a megyei tanács jelen levô vezetôi egyaránt együttmûködésükrôl biztosították az újonnan beiktatott parancsnokot, azonban a megyei tanácselnök szerint a gazdaság válságos helyzete miatt a cégeknek nehézséget jelenthet az adott esetben szükségessé váló javak tartalékolása és hasonlóan gondot okozhat a mozgósításhoz szükséges szállítójármûvek biztosítása is.

Dicsôszentmártont az elmúlt évben nem kímélték a természeti katasztrófák. A június 1-2-i esôzések nyomán az Avram Iancu utca környéki házakat és gazdaságokat, valamint az úttestet elöntötte a sáros esôvíz, amely 25 házba és 20 pincébe hatolt be, 25 gazdasági épületet tett tönkre, kárt okozott az érintett családok állatállományában és 105 kertben tette tönkre a termést. A kárt 74 millió lejre becsülték.

A hosszan tartó esôzések nyomán a város határában folyó Sós-patak öntötte el Dicsôszentmárton egyes negyedeit. A Magyarsároson és Szôkefalván átfolyó patak medrét már régen nem takarították a vízügyisek, s a partján emelt gát megépítése is régen abbamaradt. A szeméttel feltöltôdô patak medrét benôtte a sás, s így nem tudta levezetni az esôzések nyomán keletkezett igen nagy vízmennyiséget. A sós víz elöntötte a szôkefalvi állami gazdaság földjeit, majd a vasúton túl, az Állomás utca környékén levô, valamint a borzási negyedeket. A június 18- 19-i természeti katasztrófa 29 utcát, 860 házat, 3000 lakost, 50 hektár kertet érintett. A víz szintje az utcákon elérte a másfél métert, a házakban pedig a 60-80 centimétert. A kárt 12 milliárd lejre becsülték: 10 milliárd a lakásokban és lakberendezésekben, 2 milliárd a mezôgazdasági területeken, kertekben és az állatállományban okozott kár értéke.

Bár sokan siettek a károsultak segítségére, az államtól származó jelentôsebb 3 milliárd 22 millió lejes pénzsegély decemberben jutott el a lakossághoz. Nem osztották még ki a faanyagot, amelyet a megyei erdészeti hivatal ajánlott fel a lakosoknak. A fát a görgényi, illetve a palotailvai erdészettôl kell elszállítani. Az egyik vállalkozó, az Ario KT 270 kérés nyomán 200 köbméter rönköt szállított a városba, aminek a fûrészáruvá való átalakítása folyamatban van. A másik vállalkozó, a Tehnolemn még nem jutott egyezségre az erdészeti hivatallal.

A lengyel segélyt a polgármester szerint a járóbeteg- rendelôintézet tetôzetének átalakítására használják fel, a terv már készen van, januárban tartják a versenytárgyalást a 356 milliós lejes munka kivitelezôjének kiválasztására.

Többszörösen nôttek a helyi adók

A helyi adókat és díjakat szabályozó 1994. évi 27-es számú törvényt módosító 1998. évi 62-es számú sürgôsségi kormányrendelet értelmében január elsejétôl a magánszemélyek az épületekért városon az épület értékének 0,2, míg vidéken az épület értékének 0,1 százalékát fogják adóként befizetni. Az adózandó értékek kiszámításakor figyelembe veszik az építôanyagok fajtáját, és az építés idôpontját. Elôzetes számítások szerint egy 100 négyzetméres, 1977 után épített városi vasbeton épületre évi 600.000 lejt kell fizetnie a tulajdonosnak. Ugyanakkora téglából emelt épület használóját 440.000 lejes adó terheli. Ha az épület fából van, az adó 120.000-re csökken. A fent említett vidéki épületekre az adók felét kell kifizetni. A törvény törölte az állami tulajdonú lakásokat vásárló magánszemélyeknek nyújtott kedvezményt, mely alapján a vásárlástól számított 10 éven belül a tulajdonos nem fizet épületadót. A jogi személyek a használt épület értékének 0,5-1 százalékát fogják fizetni, a helyi tanácsok döntésének függvényében. A mezôgazdasági épületekre és mezôgazdaságban használt építményekre 2000. december 31-ig a meghatározott épületadó fele érvényes. A területadót települések és az azokon belül levô övezetek szerint határozták meg. A municípiumok és üdülôteleppé nyilvánított városok lakói egy négyzetméter területért 250-1500 lej adóra kötelesek, míg a városokban és üdülôtelepként nyilvántartott községekben, falvakban élôk ugyanannyi területért 150-1000 lejt kell hogy fizessenek. A községközpontokban, községekben és falvakban egy négyzetméter területért 50-100 lej adót rónak ki.

A gépkocsik esetében évente minden 500, illetve kevesebb köbcentiméterre a tulajdonos 24 ezer lejt fizet. A motorkerékpár, kismotor és robogó tulajdonosai az 500 illetve kevesebb köbcentis jármûveikre évente 12 ezer lej adót fizetnek.

Ha a fent említett évi kötelezettségeket a magánszemélyek március 15-ig leróják, 5 százalékos árengedményben részesülnek. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a kormányhatározatban a jogi személyekre megállapított helyi adókat a helyi és megyei tanácsok 50 százalékkal emelhetik vagy csökkenthetik. Az idei évre érvényes változásokat kötelesek megszavazni a sürgôsségi rendeletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétôl számított 15 napon belül.

S bár még nem tudni, hogy a Hivatalos Közlönyben megjelent volna a kormányrendelet, Daniluc Gheorghe, a Megyei Közpénzügyi és Állami Pénzügyi Ellenôrzési Vezérigazgatóság igazgatója tájékoztatott, hogy a megyeszékhelyen hétfôtôl már szedik az adókat. Idônként gondok akadnak a kitöltendô formanyomtatványok miatt, mert nincs elegendô belôlük, de az igazgatóság igyekszik folyamatosan biztosítani azokat. Kérdésünkre, hogy mi fog történni, ha a Hivatalos Közlönyben megjelenô sürgôsségi kormányrendelet elôírásai nem egyeznek az adók kiszámításánál alapul szolgáló kormányrendeletéivel, az igazgató elmondta: ha különbségek akadnak, akkor értesítik az érintetteket, s kiegészítik a pénzösszegeket. S ugyanez fog történni akkor is, ha a marosvásárhelyi tanács csütörtöki rendkívüli ülésén módosítja a jogi személyekre vonatkozó helyi adókat és illetékeket.

Tévéfigyelô

Romániai magyar tévékrónikásnak egyáltalán nem használ, ha egy héten át a magyar TV3 Nap-kelte mûsorát bámulja. (Persze ez csak szabadságolás idején fordulhat elô.) Mert utána a helyi produkció, a bukaresti magyar adás például szürke kisegérnek tûnik. Ráadásul a hétfôn sugárzott brassói összeállítás során a szerkesztôség a saját színvonalán is alulteljesített.

Szóval szánalmasra sikerült minden szempontból. A legszembetûnôbb jelenség, melynek hétfôn iskolapéldáját láthattuk, az a kisebbségi létünkbôl fakadó félénkség, olyan mérvû visszafogottság, ami már valódi erdélyi bunkóságként jelent meg a képernyôn. Papírról felolvasott, párszavas konferanszié szövegek, riporteri kérdések, félszeg, semmitmondó válaszok, sajnos ezek nyomták rá bélyegüket az egész mûsorra, mely nem haladta meg egy falusi kultúrotthon színvonalát. Az RMDSZ-képviselô azt mondotta: a brassói magyarság szórványban él, de nem szórványként viselkedik. Márpedig ebbôl a mûsorból igencsak az derült ki, hogy szórvány ez a javából, ahol az emberek vagy nem tudnak, vagy az Isten tudja miért, nem mernek felszabadultan, könnyedén beszélni mindennapjaikról, problémáikról.

A témához még szorosan hozzátartozik két megjegyzés: a keddi bukaresti gyermekmûsorból hétfôn bejátszott elôzetesbôl kiderült: már óvodás gyermekeink sem képesek néhány épkézláb mondatot kinyögni. Összehasonlításképpen tessenek meghallgatni néhány magyar gyereket a Kossuth Rádió minden délben sugárzott Vendég a háznál címû mûsorából. Másrészt nem vagyok meggyôzôdve arról, hogy a marosvásárhelyi átlagemberek folyékonyabban, felszabadultabban beszélnének, mint a brassóiak. Romániai magyar jelenségrôl van szó. Ami még szomorúbb: gondolkodásmódunk görcseit tükrözi akadozó stílusunk. Ez ellen kellene tenni valamit — szisztematikusan, széles körben. (Az egyik ellenszer persze az, hogy láthatjuk a magyar tévémûsorokat, csakhogy nagyon sokan ezekben is az amerikai kommerszfilmeket vadásszák.)

Hogy a fenti — belátom, lesújtó — véleményben mekkora része van a Nap-kelte egyheti fogyasztásának, nem tudom. De abban egészen biztos vagyok, hogyha hétfôn délutánonként négy magyar nyelvû mûsorból válogathatna a romániai magyar nézô, akkor sokkal magasabb lenne mindegyik színvonala, mint a jelenlegi egyetlen országos szórású magyar adásé. Elkelne tehát némi konkurencia!

Tegnapelôtt a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal községgazdálkodási igazgatósága elkezdte a köztisztasági illetékbôl vásárolt új, mûanyag szeméttárolók kiadását a lakótársulásoknak. Elsô nap a Kárpátok sétányán bejegyzett 11 lakó vagy tulajdonosi társulás vehette át az európai szabványú kukákat — háromnak a képviselôi nem jelentek meg. Tegnap a Kornisa és a December 22 lakótelepek társulásai jelentkezhettek.

A mûvelet egész héten tart, amíg az 1736 darab mûanyag szeméttárolót kiadhatják. A községgazdálkodási igazgatóság szakfelügyelôjének tájékoztatása szerint mintegy tíz lakásra fog jutni egy-egy új szeméttároló, amelyeket a lakótársulásoknak jegyzôkönyv alapján adnak át, ez utóbbiak felelôsségére. Figyelembe vették azt is, hogy az illetô társulások lakói mekkora hányadát fizették ki a tanács által bevezetett illetéknek.

Az új szeméttárolók "hivatalba lépésével" kapcsolatban Karácsony László, a Salubriserv Rt. menedzsere elmondotta lapunknak, hogy ezekkel párhuzamosan egyelôre, rövid ideig használatban maradnak még a régi szemétkonténerek is, ameddig a lakosok megszokják az új helyzetet. Addig változatlan marad még ezeknél a társulásoknál a szemét elhordásának menetrendje. A menedzser reméli, egy hónap alatt sikerül felmérni a cég szempontjából az új helyzetet és ekkor melléklettel egészítik ki a most érvényben levô szerzôdést, amelyben rögzítik majd az új szeméttárolók elhordásának menetrendjét is.

Az új luxusilleték nyomában

Mármint azok, akiknek a közeljövôben jut még a fizetésbôl kávéra, egy kis itókára. A bagósok meg szívják a drága füstjét, ha lesz pénzük cigarettára. A decemberben derült égbôl villámcsapásként beütô 50-es kormányhatározat valóságos istencsapása mind az élvezeti cikkeket gyártóknak, mind a kereskedôknek. De a leginkább azokat sújtja, akik valóságos rabjai a cigaretta-,kávé-, italfogyasztásnak.

Hétfô délelôtt, a Dacia piac környéke. Elôbb egy jól öltözött, középkorú úriembert szólítok meg. Nem szívesen áll szóba ismeretlennel, de végül mégis kötélnek áll. Identitását nem fedi fel egészen. "Mondjuk, D. Jánosnak hívnak... Ez reális, de a családnevemet mellôzzük. Hogy mi a véleményem errôl a pótadóról? Azt mondják, az államnak kell a bevétel. De az állam tôlem túl messze van. Az viszont egészen közelrôl érint, hogy hamarosan nyugdíjba megyek, és akkor nem tudom, mi lesz a délutáni kávémmal, a napi egy csomag szivarammal, és a reggeli pohárka konyakommal, meg a vacsorához elfogyasztott pohár borommal. Eddig eszembe sem jutott, hogy ezekrôl is le kell mondanom. Eddig már lemondtam az öltözködésrôl, a könyvvásárlásról, a színházba járásról... hosszú lenne felsorolni, hogy mi mindenrôl. Szóval nem jól van ez így. Az országos gazdálkodás hibáinak mindig mi, a lakosság isszuk meg a levét. Dehát ki más?"

Persze vannak más vélemények is. Bartha Mária úgy harmincöt éves lehet, nem titkolja nevét, sem azt, hogy elárusítónô. "Azon kívül, hogy féltem a munkahelyemet, nagyon örvendek annak, hogy drágul az ital és a cigaretta. Legalább mondhatom a férjemnek, hogy ezentúl kevesebbet igyon, és szivarozzon. Fô az egészség! Nem? Valóban azt kell drágítani, ami luxuscikk, s ráadásul árt a szervezetnek. "

Szóval nézôpont kérdése a véleményalkotás.

Teljesen más szempontból közelíti meg a jelenséget Gheorghe Daniluc, a Maros Megyei Közpénzügyi és Állami Ellenôrzési Igazgatóság vezérigazgatója. Szerinte: "erre a kormányhatározatra feltétlenül szükség volt, mert útját állja az adócsalásnak, feketegazdaságnak. Most, hogy a cégeknek jelentkezniük kell a luxuscikkek gyártását és forgalmazását lehetôvé tevô engedélyekért, kiderül, hogy vannak olyan vállalkozók, akik sok éve tevékenykednek, és még soha nem fizettek adót." Kérdésünkre, hogy ez miként létezhet, az igazgató elmondja: ezeknek a vállalkozásoknak munkakönyves alkalmazottjuk nincs, tehát béradót nem fizetnek, és folyton azt jelentik, hogy nincs forgalmuk. S közben vígan adnak-vesznek. Sôt embereket is dolgoztatnak feketén.

Az igazgatónak nincs túl jó véleménye arról, hogy a marosvásárhelyi újságok miként álltak hozzá ehhez a témához. "Bizonyos januári napokon valóban hosszú sor alakult ki a prefektúra épülete mellett, és ezt egyes helyi román lapok azonnal úgy állították be, hogy a pénzügyi hivatal nem szervezte meg rendesen a munkát. Hadd mondjam el, mi történt: a kormányhatározat megszületett december 14-én. 18-án megjelent a Monitorul oficial-ban. Mivel az eredeti határozat szerint január 10-ig minden olyan cégnek be kellett adnia hozzánk az iratcsomóját, amely ilyen luxuscikkeket gyárt vagy forgalmaz, mi úgy szerveztük meg a munkát, hogy szombaton és vasárnap is vártuk az ügyfeleket. Hát tudja, hány cég jelentkezett? Szombaton tíz, vasárnap kettô. Pedig a sajtóban közöltük, hogy lehet jönni. Munkanapokon reggel 7-tôl este 20 óráig tartottuk nyitva irodánkat. Erre fel mindenki reggel rohamozta meg a hivatalt, így alakult ki a sor. Délután meg nem jött senki. Szóval erre csak azt mondhatom, hogy ilyen a tipikus román butaság, az önszervezés teljes hiánya tapasztalható. Ezek vagyunk mi! Most a jelentkezési határidôt meghosszabbították január 30-ig. Pillanatnyilag senki nem intézi az ügyeit. De kérem, jöjjön vissza január 29-én. Akkor majd megint emberölés lesz. És nem mi leszünk ezért a hibásak."

A vezérigazgatótól azt is megtudtuk: azok a cégek, melyek jelentkeztek irataikkal, és az ezek átvizsgálása után megkapták a forgalmazási jóváhagyást, nyugodtan árusíthatják az élvezeti cikkeket. Nem kell megvárniuk, míg magát az engedélyt kézhez kapják. Ehhez arra volt szükség, hogy bizonyítsák: valóban hivatalosan léteznek, tehát be vannak jegyezve a kereskedelmi kamara cégnyilvántartásánál, és hogy törlesztették állami adósságaikat, no és kifizették az pót-luxusadót.

Tulajdonképpen mennyi is az, amit most ki kell fizetnie egy kereskedelemmel foglalkozó cégnek? kérdeztük Kádár Jenôt, akinek a Mondo Taxi cégnél van érdekeltsége, ezenkívül élelmiszerüzletet mûködtet, a Tulipán utcai Qualitas boltot, ahol italt, cigarettát, kávét is árusít. "Jómagam nagykereskedéssel is foglalkoztam, de abbahagytam, most számolom fel ezt a részét az üzletnek. Tehát mint kiskereskedô kell most éves adót fizessek, ez azt jelenti, hogy 7 millió lejt kell külön ilyen címen lepengessek, két részletben. Egymillió a cigarettaadó, egymillió a kávéforgalmazási adó, az italoknál pedig minden kategóriára kirótták az egymilliót, úgy mint a borra, az alkoholra, a sörre, az erôs italokra és külön az importból származó italokra." A Qualitas üzletben még létezik tavalyi áru, de annak az árát is megemelték, mert valamibôl annak a hétmilliónak is ki kell jönnie. Kádár Jenô szerint a szóban forgó cikkek ára legkevesebb harminc százalékkal fog növekedni, mert az árnövelés háromlépcsôs lesz. Legalább tíz százalékot rátesz a régi árra a gyártó, aki nagyon nagy pluszadót fizet, még 10-et a nagybani kereskedô, s további tízet a kiskereskedô. Ugyanakkor mindennek nôni fog az ára, mert az utóbbi idôben ugyancsak értéktelenedett a lej, és 400 lejjel nôtt a benzin ára. Amikor Bukarestbe áruért mennek a nagy árulerakatokhoz, ott velük senki nem tárgyal lejben. Csakis keményvalutában folyik az üzletelés, már ami az importcikkeket illeti. A valuta meg egyre drágább. Nem teheti meg, hogy ne drágítsa a luxuscikkeket. Ebbôl származik a bevétel nagyobbik része. Ha nem drágít, akkor lehúzhatja a redônyt. Az elárusító lányoknak így is csak kb. 600 ezer lejes fizetést tudott biztosítani, de minden alkalmazott a cégnek több mint egymillióba kerül. Ha nincs meg a minimális nyereség, akkor be kell zárni az üzletet. Kádár Jenô az utóbbi években sok mindennel próbálkozott. A tavaly három megyében a görög Delta fagylaltot is forgalmazta. Látástól vakulásig szervezte a hálózatot, szállította a hûtôládákat, fagylaltot, és majdnem semmi nyeresége nem származott belôle. "Ilyen rosszul, mint a tavaly, még soha nem ment az üzlet" — összegez a vállalkozó.

"Ez a kormányhatározat egyáltalán nem azt szolgálja, hogy gátat vessen a feketegazdaságnak, hanem csakis azt, hogy a kereskedôket és a lakosságot megnyomorítsa, az államkassza bevételét pedig hathatósan növelje" — véli Dorel Ormenisan, a Big Imprest Kft. tulajdonosa. Cége olyan italok nagybani forgalmazója, mint az Angelli termékcsalád, a Sztalinszkaja és Szkanderbeg vodka, az Alexandrion termékcsalád. A görög National Alkon céggel áll kapcsolatban. Január hatodikán már megkapta a forgalmazási engedélyt. Egyelôre 17 millió lejt fizetett ki, vagyis tízmilliót azért, hogy bort és szeszt forgalmazzon, hétmilliót pedig azért, hogy kiskereskedelmet folytató két üzletében árusíthasson. Tôle tudunk meg néhány üzemtitkot. Például azt, hogy a kávé- és cigaretta-angró Romániában teljes mértékben az arab vállalkozók kezében van. Tehát azokra vonatkozó licencet nem is kérnek a hazai nagybani eladók, mert teljesen hiába teszik ezt. Nem jutnak hozzá az üzlethez. És ez 1990 óta mindig így volt. Ha vásárolnak is cigarettát vagy kávét a fôvárosban, itthon nem tudnák eladni, mert az arab cég olcsóbban árulná, mint ôk, és nyakukon maradna az áru. Ormenisan úr szerint 4 százalékosnál nem lesz nagyobb az árnövekedés, és ez is elsôsorban a gyártótól függ. Egyébként a hazai piacon levô italok közül csak a whiskyk készülnek külföldön. A többi áru, mint például az Angelli-termékek, az "orosz" vodkák és sok más külföldi címkével ellátott ital hazai termék.

Az Angelli italokat egyelôre Craiován állítják elô, szerény üzemben, de most épül egy hatalmas bukaresti vállalat e célból.

Az angrós úgy véli, nemcsak az új adók és illetékek miatt nônek majd a kiskereskedelmi árak, hanem azért, mert igencsak csökkenni fog a konkurencia mértéke. A kis üzletek ugyanis menthetetlenül megbuknak. S minél kevesebb a kínálat, annál könnyebben emelhetô a termékek ára. Szerinte az adócsalás, a csempészés valódi megfékezése akkor történt, amikor a kormány bevezette a zárjegyeket. Ekkor a whiskyk ára 50-60 ezerrôl 170-180 ezerre emelkedett, ami csak egyet jelenthet: a zárjegy alkalmazása elôtt feketén hozták be ezeket az italokat. Másképp megmagyarázhatatlan az ilyen mérvû drágítás.

Dorel Ormenisan azt állítja: a hatóság egyáltalán nem tájékoztatta korrektül a vállalkozókat. A kormányhatározat megjelent ugyan december 18-án, de a Monitorul oficial csak december 27 körül érkezett meg Maros megyébe. Emiatt keletkezett a kapkodás. A rendelkezésben igen sok a vitatható cikkely. Ezért is eszközölt maga a kormány változtatásokat. Az év elején kapkodás, fejetlenség uralkodott az ügyintézésben. Például szó volt arról, hogy csak speciális számlákkal lehet ezután operálni, de azok sehol nem voltak. Ezért január hetedikén teljesen leállt minden forgalom, mert mindenki kereste a soha meg nem jelenô új nyomtatványokat. Aztán maradtak a régiek. Azzal kapcsolatban, hogy egy gyártó legtöbb 15 forgalmazóval dolgozhatott volna, majd ezt a cikkelyt a kormány módosította, Dorel Ormenisan ezt állítja: "Romániában a sörgyártásban jelentôs külföldi beruházók vannak jelen, akik azt mondták: így nem lehet sört forgalmazni, tehát ôk veszik a sátorfájukat, s kivonulnak az országból. Valószínûleg ezért módosították ezt a paragrafust."

Száz szónak is egy a vége: a kiskereskedelmi árak egészen biztosan növekedni fognak. Az ital, cigaretta, kávé esetében talán még inkább, mint a többi termék esetében. Hogy is mondotta ankétunk elején Bartha Mária? Ez nem baj, mert úgyis ártanak az egészségnek. Csakhogy ettôl igen kevesen fognak lemondani az élvezeti cikkekrôl. Inkább ezután az emberek még szegényesebben, egészségtelenebbül táplálkoznak, még kevesebb gyümölcsöt, édességet, ruhát, cipôt vesznek gyermekeiknek és önmaguknak.

Godot-ra várva

Történhetett volna bármelyik váróteremben. Emberek majdnem százan, kisebb-nagyobb csoportokban, elhalkul, fel-fel hangosodik a beszélgetés, olykor nevetgélnek. A feszültség mégis ott leng a levegôben. Mintha Godot-ra várnának. És Godot itt sem jön.

Reggel óta itt toporognak, türelmük fogytán. A bôrgyári protokollterem ajtaja pedig — mert mindez marosvásárhelyi Manpel Rt. igazgatói irodája elôtt történik — sehogy sem akar kinyílni. Bent, a tárgyalóasztalnál ül a részvényesek által választott vezetôség, illetve az alkalmazottak megbízottjai, a szakszervezeti képviselôk. A tét egy vezetôségi döntés megváltoztatása a szakszervezet kérésére. A várakozóknak ennél valamivel több: arról döntenek odabent, hogy dolgozhatnak-e tovább, fizetésnélküli szabadságra mennek-e, vagy pedig elbocsátják ôket; egyszóval a jövôjükrôl.

"Ha már kitesznek az útra, ne üres kézzel tegyenek ki", mondja valaki elkeseredve. Be kellene menni valakinek, hogy megtudja, mi történik — merül fel újra és újra, míg egy idô után a szavak tetté érnek. Kissé félve (1989 elôtti beidegzôdés), de mindannyian megpróbálnak beférni a számukra szûk terembe.

Az ajtó nyitva maradt, így az újságíró is mindent hallhattott, bár a sajtó nem kapott engedélyt a részvételre. Azt igaz, nem értettem, hogy mi volt ennyire titkos, mert közel három órán át úgyszólván semmit sem haladtak a tárgyalások. Mindkét fél hajtogatta a magáét, elhangzottak érvek és ellenérvek, némelyik többször is... elvesztegetett idô.

Marad mindenki a magáéval: az elbocsátás elôtt állók félelmeikkel, megélhetési gondjaikkal, az igazgatóság az átszervezés nehézségeivel, a részvényesek az aggódással, nem beszélve a mintegy másfél ezer alkalmazottról, akinek az elbocsátásáról még nem esett szó —, de ki tudja...

Ki dönt, ki dönthet?

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetôi sajtótájékoztatón bejelentették, hogy kezdeményezik a szenátus jogi bizottságának összehívását és a Nagy- Románia Párt elnöke magatartásának megvizsgálását, amiatt, hogy a múlt hét végén Corneliu Vadim Tudor egy tévéadásban Emil Constantinescu elnök állítólagos kicsapongásairól közölt "hiteles" részleteket. Az államfô nem fog válaszolni C.V.T. "beteges és alpári támadásaira" és "durva hamisítványára", de Petre Berteanu tanácsos hozzátette: a helyzetet súlyosbítja, hogy Tudor "mentelmi joga mögé rejtôzik". Az igazságügyminiszter kérésére egyébként a bizottság február 10-én tárgyalja a több tucat rágalmazási ügyben feljelentett szenátor mentelmi jogának felfüggesztését. Erre ugyan több kísérlet történt az elmúlt évek során, de mindeddig ezt sikerült megúsznia.

A mostani, nagy port kavart botránnyal kapcsolatban kértük Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének véleményét.

Markó Béla: Az RMDSZ többször is figyelmeztette a politikai életet és a közvéleményt is arra, hogy Corneliu Vadim Tudor nyilatkozatai és megnyilvánulásai veszélyeztetik a jogállam intézményeit és általában a demokráciát, amelyek a kisebbségellenes uszítástól a jogállam különbözô intézményei elleni izgatásig kimerítik a Büntetôtörvénykönyv ide vonatkozó cikkelyeit.

Legutóbb november 24-én adtunk ki egy ilyen tartalmú közleményt. Véleményem szerint a koalíció és a kormány bizonytalansága, habozása, ingadozása vezetett a mostani ízléstelen, a demokrácia karikatúráját nyújtó helyzethez. Már eddig sem kellett volna tolerálni a Nagy- Románia Párt elnökének fasiszta, gátlástalan, minden írott és íratlan szabályt, erkölcsi normát felrúgó megnyilvánulásait. Én nagyon remélem, hogy felébrednek végre politikusaink és teljes felelôséggel egyszer s mindenkorra rendezik ezt az ügyet.

A fiatalasszony kislánya kezét fogva ült fel az autóbuszra a marosvásárhelyi 2-es számú járóbeteg-rendelô elôtt. Utazás közben kislányát védte az csörtetô tolakodoktól. Csak amikor leszállt a Dacia megállóban, vette észre, hogy táskája nyitva van, s irattartója, amiben pénzét és személyi igazolványát tartotta, hiányzik. Pár másodpercig mozdulatlanul állt, majd odaszaladt a jármûvezetôhöz és megkérte, várjon pár percig, amig visszaül, s szétnéz az autóbuszon. Kétségbeesetten nézett végig az idegen arcokon, próbálta kitalálni, ki a tettes. Az utasok is bizalmatlanul méregették egymást, találgatták, ki a tolvaj, leszállt-e és elsétált, vagy még mindig közöttük van? A kárvallott — látva, hogy hiába méregeti a jármûvön lévôket — leszállt, megfogta várakozó kislánya kezét, s elindult hazafelé.

Pár napra rá ugyanazon az útvonalon középkorú nô pénztárcáját lopták el, majd egy fiatal hölgy volt az áldozat.

Rus Pop Nicolae, a Maros Megyei Rendôrfelügyelôség sajtószóvivôje elmondta, hogy bár kimondottan erre vonatkozó kimutatásaik nincsenek, köztudott, hogy a téli idôszakban nô az autóbuszokon történô lopások száma. Volt eset, hogy a lopás észlelése után a sofôr felvitte az autóbuszt a rendôrségre, s megtalálták a tettest. Az is megtörtént, hogy az utasok látták, ki vette el a pénztárcát, s felkísérték az illetôt a rendôrségre. De legtöbbször a helyszínen nem derül ki, ki a tolvaj — tájékoztatott a sajtószóvivô.

S annak is kevés a valószínûsége, hogy a kivizsgálások során fény derül a tettesre, s ha igen, a kár úgyis kár marad. Nem marad más hátra, mint foggal- körömmel vigyázni a táskánkra, s bízni az utasszolidarításban.

Nô a Bãsescu-illeték szintje

A Mediafax hírügynökség értesülése szerint a Közlekedésügyi Minisztérium bejelentette: az idén körülbelül negyven százalékkal nô majd az úgynevezett Bãsescu-illeték. Ezt aszerint számítják ki, hogy a Országos Statisztikai Bizottság mekkora évi kamatot közöl az év végén. Tehát az határozza meg a következô évi szintet. Mivel az OSB a tavalyra 40,6 %-ot állapított meg, ekkora lesz a szintnövekedés. Állítólag január hónap második felében kezdik beszedni az úthasználati illetéket.

Vége a munkaszünetnek az Érchegységben

A Nyugati Érchegység bányászai 25 napi munkaszünet után hétfôn megkezdték a kitermelést. Az aranyosbányai, verespataki és zalatnai bányák az említett idôszakban áram nélkül maradtak, mivel a CONEL, melynek több mint százmilliárd lejjel tartoznak, szüneteltette az áramszolgáltatást. Az abrudbányai független szakszervezet vezetôje ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy dolgoznak ugyan, de japánsztrájkot folytatnak, mivel a kormánnyal nyílt konfliktusban vannak. Azt is kilátásba helyezte, hogy ha nem teljesülnek követeléseik, mától általános sztrájkot hirdetnek.

Éves drágulások

Az Országos Statisztikai Bizottság közleménye szerint 1997 decembere és 1998 decembere között a legnagyobb mértékben a legúti szállítás, a telefonszolgáltatás, a rádió- és postai szolgáltatás valamint a mozi- és színházjegyek drágultak. Az utóbbiak ára 142,2 százalékkal növekedett, a rádió- és postaszolgáltatás pedig 98,4 százalékkal drágult egy év leforgása alatt. A legkisebb a növekedés a városi közszállítás és a vasúti szállítás esetében: 36,4 illetve 34,5 százalék.

Egyelôre nem szükséges a cseh vízum

Habár néhány nappal ezelôtt az a hír terjedt el a hazai sajtóban, hogy hamarosan a Csehországba utazó román állampolgároknak beutazási vízumra lesz szükség-k, utóbb a bukaresti cseh követség közölte: egyelôre nem kell tartani a vízumkényszertôl. A követség sajtótanácsosa, Juraj Petricsek véleménye szerint még hónapokba, esetleg évekbe telik, hogy a cseh kormány ilyen intézkedést foganatosítson, hiszen a Cseh Köztársaság uniós csatlakozása sem fog egyhamar bekövetkezni.

Bombariadó a kormánypalotában

Ez a hét is jól kezdôdött a bukaresti Victoria téri kormánypalotában. Egy névtelen telefonáló azzal riasztotta az ôrszolgálatot, hogy bombát helyeztek el az épületben. Az ôrség anélkül, hogy értesítette volna az épületben dolgozókat, kommandós öltözékben elárasztotta a folyosókat és irodákat, nem kis riadalmat keltve a tisztviselôk körében. Bombát természetesen nem találtak.

Megróvásban részesítették a TELE 7 abc tévétársaságot

Az Országos Audiovizuális Tanács többórás viharos gyûlés végén elhatározta: nyilvános megróvásban részesíti a TELE 7 abc tévétársaságot, mivel egyik szerkesztôjük lehetôvé tette, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátor, pártelnök és lapfôszerkesztô becsületsértésnek minôsíthetô támadást intézzen egyes személyek és állami intézmények ellen. Sôt a tévészerkesztô az adás során magáévá is tette a szenátor véleményét, és Rona Hartnert Constantinescu elnök szeretôjének nevezte. Az a javaslat is felmerült, hogy a társaságtól megvonják a mûsorszórási jogot. De végül a tanács tagjai túl drasztikusnak vélték ezt a szankciót.

Vita a budapesti Néprajzi Múzeum körül

A magyarországi Közgyûjteményi és Közmûvelôdési Dolgozók Szakszervezetének információja szerint mégsem költözik a Miniszterelnöki Hivatal a Néprajzi Múzeum budapesti, Kossuth téri épületébe, közölte az MTI-vel hétfôn Vadász János, az érdekképviselet elnöke. Vadász szerint Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere közölte vele, hogy "a Néprajzi Múzeumnak sem most, sem késôbb nem kell kiköltöznie a Kossuth téri épületbôl", de késôbb visszavonta nyilatkozatát, mondván: lehet, hogy pontatlanul fogalmazott. A kormányszóvivô azt nyilatkozta, hogy még nincs döntés, de a miniszterelnökségnek mindenképpen ki kell költöznie az Országház épületébôl.

Puskás a negyedik a rangsorban

Hétfôn a németországi Rotenburg an der Fuldában rendezték meg a Futball Világgálát, melyen a XX. század legjobbjai mellett a tavalyi idény kiválóságait is jutalmazta a sportág történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet. Puskás Ferenc a negyedik lett az évszázad legjobb európai játékosait rangsoroló szavazáson. A nagyszabású gála kezdetén az évszázad legjobb német labdarúgójaként, játékosaként és szövetségi kapitányaként is világbajnoki címet szerzett Franz Beckenbauert, valamint az ország legjobb kapusát, Sepp Maiert ünnepelték. Az évszázad legjobb európai kapusának a néhány éve elhunyt szovjet Lev Jasint választották. Grosics Gyula a kilencedik lett e rangsorban.

Tavasszal új Helyesírási Kéziszótár

Várhatóan a tavasszal jelenik meg a könyvesboltokban a már több mint tízéves Helyesírási Kéziszótár átdolgozott kiadása, mely a szókincsünkben azóta bekövetkezett változásokat rögzíti, adta hírül Fábian Pál nyelvészprofesszor, a mû szerkesztôje. Mintegy 10 ezer új technikai, gazdasági, politikai kifejezés jelenik majd meg az új változatban, mely 150 ezer címszót tartalmaz. Az újonnan nyelvünkbe kerülô szavak helyesírásáról a Magyar Tudományos Akadémia 35 tagú Magyar Nyelvi Bizottsága dönt. Az utóbbi napokban döntöttek például arról, hogy az új európai egységes pénznem, az euró nevét hosszú ó- val kell írnunk.

Az Erzsébet téri épületalap sorsa

Az utóbbi idôben rengeteg szó esett Magyarországon a Nemzeti Színház jövôbeni épületérôl, annak lehetséges helyszíneirôl. Most arról van szó, hogy a budapesti Erzsébet téren elkészült épületalapzat alatt mélygarázst, buszpályaudvart alakítanak ki, a felszínen közparkot létesítenének, és egy újszerû technikai megoldáson alapuló millenniumi emlékmûvet is javasol a kultusztárca. A jelenlegi kormány a Városligetbe tervezte a Nemzeti Színházat, ugyanakkor arra törekszik, hogy a közpénzek kímélésével, magánerôbôl valósulhasson meg a beruházás.

Amerikáról a Bay Zoltán könyvtárban

Csütörtökön délután 5 órakor a marosvásárhelyi Bay Zoltán Amerikai Könyvtárban Fodor Imre polgármester tart úti beszámolót. A könyvtárat az Erdélyért Kulturális Alapítvány hozta létre, ugyanez hívta meg Fodor Imrét is Amerikába és szervezte meg ottani körútját. A polgármester a csütörtöki rendezvényen tengerentúli látogatásának fôbb állomásairól, találkozói eredményérôl beszél a jelenlevôknek.

Mûködik a szovátai sífelvonó

A brassói Teleferice társaság elhatározta, hogy a szovátai sífelvonót ezután nem csak hétvégeken, hanem naponta 11 és 16, szombaton és vasárnap pedig 9 és 17 óra között vehetik igénybe a sízni óhajtók.

Nemes üszôk amerikai támogatásból

A Heifer Proiect International (HPI) elnevezésû amerikai gazdasági szervezet kelet-európai programjában szerepel a Mezôpanitban mûködô Gazdakör anyagi támogatása. Ennek értelmében a Gazdakör a HPI-tôl 30.000 dolláros segítséget kapott, amelyet a Gazdakör állattenyésztési szakosztálya kilenc darab, Skandináviából hozott üszô megvásárlására fordított. A gazdák kötelessége, hogy egy év leteltével az állatokat továbbadják falubeli társaiknak, s helyükre újakat vásároljanak. A HPI jövôre újabb pénzösszegek átutalását ígérte.

Kolping-találkozó

Csütörtökön este 6 órától a marosszentgyörgyi római katolikus plébánián Kolping- találkozót tartanak. Az Ady Endre halálának 80. évfordulója tiszteletére szervezett megemlékezô mûsoron a költô életérôl és munkásságáról Pupp József magyartanár beszél.

Sodrásban

A Maros Mûvészegyüttes új mûsorával kezdi az 1999-es évet. Sodrásban címû kétrészes zenés-táncos népi elôadásával január 16-án, szombaton este 7 órától Radnóton vendégszerepel. Ugyanezt a mûsort 17- én vasárnap este 7 órától a segesvári Mihai Eminescu- teremben adják elô. A mûsort összeállították: Könczei Árpád és Varga János. Zenekarvezetô Moldován Horváth István. Énekelnek Bôr Hunyadi Csilla és Víg Ágnes.

Jacques és gazdája Szászrégenben

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata csütörtökön este 7 órakor Szászrégenben vendégszerepel Milan Kundera: Jacques és gazdája címû vígjátékával. Jegyek a helyszínen válthatók.

Hit és Fény

Az erdélyi Hit és Fény szervezet vezetôtanácsa a marosvásárhelyi Lupeni utcai Add a kezed óvodában január 16-17- én tartja új esztendei elsô találkozóját. A kétnapos rendezvény szombaton reggel 9 órakor a minoriták templomában szentmisével kezdôdik.

Újévi Hahota-kabaré

A Hahota színtársulat január 18-án, hétfôn este 7 órakor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében újra színre viszi Csak az ne jöjjön, aki nem bírja címû újévi kabarémûsorát. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

Feszítôvágóval vágták ki

Egy halálos és egy súlyosan sérült áldozata van annak a frontális ütközésnek, amely hétfôn délelôtt történt az Ákosfalván áthaladó 13-as országúton. A rendôrségi jelentés szerint nem a csúszós útviszonyoknak megfelelô sebességgel kormányozta G-95-TJE forgalmi rendszámú személyautóját a csíkszeredai K. B. Zita, az egyik kanyarban a jármû átcsúszott a másik közlekedési sávra, ahol ütközött a szembôl szabályszerûen érkezô tehergépkocsival. Az összeroncsolódott kiskocsit feszítôvágóval vágták szét, hogy kiemelhessék az áldozatokat: a 34 éves I. István, a kiskocsi utasa a helyszínen elhunyt, a gépkocsivezetôt pedig súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Áramszünet

Ma 8 és 16 óra között szünetel a villanyáram- szolgáltatás Marosludason a következô utcákban: Grigorescu, Kertészek, Mioritei, Vasutasok, Állomás.

Lebuktak a sorozatbetörôk

Betöréses lopás vádjával vették ôrizetbe a 22 éves C. Marin és a 28 éves C. Marcu szászbogácsi, valamint a 19 éves I. Florin és a 22 éves I. Codruta csatófalvi lakosokat, valamennyien visszaesô bûnözôk. A rendôrségi értesítés szerint a négy fiatal a múlt év november és december hónapjaiban hat mikefalvi, bonyhai, vámosgálfalvi és bogáti kereskedelmi egységet tört fel, ahonnan 7 millió lej összértékû javakkal távozott.

Vegetáriánus fôzôtanfolyam

Az Éden Alapítvány három hónapos díjmentes vegetáriánus fôzôtanfolyamot indít holnaptól Marosvásárhelyen, 50 személy számára. Az érdeklôdôket minden csütörtökön 18 órai kezdettel fogadják a megyeszékhelyi Tisza utca 33. szám alatt. A fôzôtanfolyamot 25 személy számára ma 18 órától Marosludason (Vadász utca 19. szám) is beindítják.

Egy nap — két tûzeset

Hétfôn két alkalommal kérték a vásárhelyi tûzoltók segítségét, tudtuk meg a Horea csoport sajtóirodájából. Délután a 3-AR-3032 forgalmi rendszámú Oltcit személygépkocsi motorháza gyúlt meg menet közben a megyeszékhelyi 1918. December 1. úton. A tüzet a motorház villamos hálózatában kipattanó szikra okozta, amely lángra lobbantotta az üzemanyag-tartályból kicsöpögô benzint. Komolyabb kár nem keletkezett. Késô este a nyárádgálfalvi bútorgyárban, egy fûrészgépbôl kipattanó szikra által kiváltott tüzet kellett eloltaniuk. A mûhelyben tárolt fûrészpor elégett.