Ezekben a napokban az ismeretek elmélyítése, a tanultak ellenôrzése folyik az iskolákban. A felmérési idôszak újólag aktuálissá teszi a tankönyvek problémáját. Szándékosan használtuk ez utóbbi kifejezést, mivel vannak iskolák, ahol nem tudtak minden tanulónak megfelelô számú könyvet biztosítani, és vannak tantárgyak, amelyekbôl a mai napig sem jelent meg a a tankönyv. Az említett hiányosságok már az iskolai év kezdetekor léteztek. A szeptemberben e témáról készült beszámolónkból azonban sajnálatos módon kimaradt Farkas Ernô tanár, a tankönyvelosztás felügyeletével megbízott szakinspektor véleménye.

— Kinek a kötelessége, feladata biztosítani minden diák számára ezt az egyik legfontosabb tanulási segédeszközt? — kérdeztük a szakfelügyelôt.

— Az új szabályozások értelmében a líceumi tanulóknak saját maguknak kell beszerezniük a tankönyveket. Az iskolának kell felmérnie a diákok tankönyvszükségletét, majd az adatokat be kell küldenie a tanfelügyelôségre, ahonnan a könyvterjesztô vállalatoknak továbbítjuk az igényeket. S ezzel a megyei tanfelügyelôség szerepe le is zárult — szögezte le Farkas Ernô.

Azon középiskolás diákoknak jár ingyenes tankönyv, akiknek családjában az összjövedelem nem haladja meg az átlagfizetést, ez jelenleg a diákok három százalékát érinti. A tankönyvalappal jól gazdálkodó oktatási intézmények a saját készleteikbôl tudnak kölcsön adni könyveket diákjainak. A tanfelügyelôségeknek nincs olyan kötelezettségük, hogy ezen a szinten biztosítsák a tankönyveket, s a könyvesüzletek sem hajlandók befektetni e téren, mivel nincs garancia arra, hogy valamennyi tankönyvet el tudnak adni. Az iskolára hárul tehát a megoldás, a tanintézményeknek kell ezentúl felvenniük a kapcsolatot a kiadókkal.

— Mi a helyzet az általános iskolákban, ahol ingyenes a tankönyvellátás?

— A VII-VIII. osztályokban még a régi "tankönyv- generációk" érvényesek. A tanfelügyelôség raktárában ezekbôl valamennyi tankönyv megtalálható. Ha még mindig vannak iskolák, ahol nem adtak minden VII, VIII. osztályos tanulónak könyvet, akkor ezért az iskola vezetôsége felel.

Az V-VI. osztályokban alternatív tankönyvek vannak érvényben. A VI. osztályosok több mint valószínû, hogy januárban fogják megkapni a történelem, földrajz, matematika, biológia, fizika, képzômûvészeti nevelés könyveket, amelyek azért késnek, mert nem fordították le azokat idejében magyar nyelvre.

Az V. osztályos magyar nyelvû alternatív tankönyvek nagyrészt megérkeztek. Hiányzik még a magyar nyelv és irodalom (néhány száz példány), a történelem, biológia, földrajz. Ami például a magyar könyvek esetében az okokat illeti, egyes iskolák plusz példányokat halmoztak fel, míg másutt nem jutott a diákoknak.

Egyébként megyeszinten mind nagyobb a demográfiai mozgás, százával térnek vissza a megyébe a családok, új osztályokat kell indítani, amelyek nem szerepeltek a korábbi kimutatásokban. Mivel sok iskolától hiába kértük, hogy adják le a fölösleget, most megpróbálkozunk a szomszédos megyékkel szervezett cserével.

— Hiányzó tankönyvekre a tanítók is panaszkodnak...

— Az I-IV. osztályokban szintén alternatív könyvek érvényesek. Különösebb probléma a III. osztályban van, ahol hiányoznak bizonyos címek — magyar, matematika, tudományok, román, idegen nyelvek. Az okok ugyanazok, mint amelyekrôl korábban szóltunk, az iskolák tartalékolják a megmaradt tankönyveket. Ezen túlmenôen utasításként érvényben van az az abszurd kitétel, hogy a pedagógusok nem kaphatnak az iskoláktól ingyen tankönyvet. Ennek ellenére szinte minden tanintézményben adnak, holott a tankönyvek nyomtatása csak a beiskolázási terv arányában történt.

A negyedikes könyvek — matematika, tudományok, történelem, földrajz és az állampolgári nevelés januárban jutnak el az iskolákba, mivel most vannak nyomdában. Bár a IV. osztály számára matematikából három alternatív tankönyv készült, magyarra csak egyet fordítottak le, s kinyomtatásra is csak ez kapott jogot, így a magyar tagozaton a három könybôl csak egyet lehet használni. Az hiányzó abécéskönyveket az elsô osztályosok megkapják, magam cipeltem be az iskolákból, ahol fölösleges példányokat találtam.

Nagy problémáink vannak az idegen nyelvekkel. Megtörtént, hogy bekerült az iskolákba egy tanköyv-változat, aztán kiderült, hogy van jobb, megrendelték azt a másikat, a többi pedig ottmaradt. Ilyen helyzetben mit lehet tenni? Az igazgatóknak kellene jobban kézbe venni az ügyet. A pedagógusoktól pedig nagyobb felelôsséget várunk a tankönyvváltozatok kiválasztásakor.

Egyébként néhány kivételtôl eltekintve, annyi tankönyv van forgalomban, hogy öt évre le lehetne állítani a nyomtatást, hisz ami most folyik, az úgy néz ki, hogy csúfságot ûzünk a tanügynek szánt pénzzel. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nagyobb felelôsség hárulna minden tényezôre: kezdve a tanfelügyelôség tankönyv- raktárainak dolgozóitól, akiknek pontos, naprakész kimutatással kellene rendelkezniük, hogy ne történhessen meg az, hogy egyes iskolák kétszer vegyék fel a nekik járó tankönyveket, a tanintézmények vezetôségén át egészen a tankönyveket használó diákokig. Véleményem szerint az egyik megoldás az lenne, ha az iskolák kapnák meg a tankönyvek beszerzéséhez szükséges pénzügyi keretet, amellyel a jelenleginél takarékosabban gazdálkodnának. A tankönyvnek manapság nincs értéke, s ezért nem becsülik meg. Meg kellene honosítani azt a gyakorlatot, hogy például a három évig érvényben levô könyv végére minden tanévben odaírják, hogy ki használta és milyen állapotban adja tovább — mondotta Farkas Ernô tanfelügyelô.

Az elhangzottakhoz végül tegyük hozzá, hogy október végéig a megyei tanfelügyelôség 3 milliárd 677 millió lejt költött tankönyvekre. Óriási összeg ez, amelyet — ha a tankönyvekkel jobban gazdálkodánk, s ha a diákok megtanulnák értékelni azokat, sok egyéb hasznos és szükséges dologra lehetne elkölteni.

Egy harminc hónapos program során az ország 28 megyéje vidéki településeinek vízellátását fejlesztik — derült ki a tegnap délelôtt a megyeháza nagytermében tartott találkozón, amelyen részt vett Borbély László, a területrendezési és közmunkaügyi minisztérium államtitkára, a kormánybiztos és helyettese, a megyei tanács vezetôsége, valamint a megye több parlamenti képviselôje, és a programba foglalt községek polgármesterei.

A program keretében Maros megye 16 községének 38 helységébe vezetnek be ivóvizet. Ezáltal 55 ezer személy juthat ivóvízhez. Nem a lakóházakba vezetik majd be a vizet, hanem 120,987 milliárd lejes költségen utcai, nyomókutas vízhálózatokat építenek ki — mondotta Togãnel Ioan megyei tanácselnök, azt is hozzátéve hogy e beruházás által a továbbiakban jóval egyszerûbb és olcsóbb lesz majd e községek lakóházaiba is bevezetni az ivóvizet.

A program költségeit a fôvállalkozó, az izraeli illetôségû Soles Boneh cég állja. A fôvállalkozó 340 millió dollárt fektet a munkálatokba, ugyancsak ô választja majd ki azokat az építôket, akik majd helyi szinten kivitelezik a munkálatokat. A találkozón arra is fény derült, hogy megyénkben már 1996-ban létezett terv hasonló munkára, és az ide juttatott 120 milliárd lejt meghaladó összeg a második legnagyobb az országban. Az e programba foglalt községeken kívül a megyének még 15 községében van terv a vízhálózat kivitelezésére, de ezekre más forrásból kell pénzt találni. Jelenleg a megye 140 falujából hiányzik még a vezetékes ivóvíz.

Borbély László államtitkár azt is elmondotta, hogy nagy felelôsséget ró a minisztériumra e fejlesztési program kezelése, ezért külön igazgatóságot hoznak létre, amely majd ezzel foglalkozik. A programba foglalt községekben már létezô tervek esetleges módosítására, ahol erre szükség lesz, a pénz 3%-át lehet felhasználni, ez párhuzamosan történik majd a munkák beindításával.

A találkozón a programmal kapcsolatos kérdések mellett szóba kerültek egyéb problémák is. Mint megtudhattuk, idén a közmunkaügyi és területrendezési minisztérium 150 milliárd lejt juttat a vidéki kövezett utak karbantartására. Azok a települések, ahol vannak tervek, kapnak pénzt szociális lakások, és az 1993 évi 19. rendelet alapján fiatal házasoknak építendô lakások építésére. Szintén lakásépítésekkel kapcsolatos újdonság, hogy a kormány csütörtöki ülésén részben már döntöttek a tavalyi 152. törvény alapján létrehozott lakásügynökség országos vezetôségérôl, és Borbély László államtitkár szerint egy hónapon belül az intézménynek már szabályzata is lesz. Az ügynökség majd hiteleket adhat lakásépítésre. Az építkezésekkel kapcsolatosan az derült ki, hogy az építkezési fegyelmet lazán kezelik a helyi tanácsok. Az államtitkár szerint emiatt, vagyis az építkezési engedélyek hanyag kezelése miatt 1992-tôl mostanig 18 ezer milliárd lejjel károsodott az államkassza.

• Boldog új évet! — bár az ünnepi kívánságok annyira közhelyessé silányultak, hogy már senkiben sem ébresztenek igazi reményt...

• Ahogy nézem, az új évezred kezdete is ízlés dolga lesz... — ha már a tudós meg egyházfôk sem tudnak errôl közös nevezôre jutni!

• Latolgatom, hogy melyik a jobb: a lagymatag vagy a határozott dilettantizmus? — s szavazok végül is az elôbbire, hiszen az ész nélküli nyüzsgés több kárt tesz, mint ha komótosabban kétbalkezeskednek...

• Persze a kormányzat hirtelen feltámadt reformkedvérôl beszélek, amely az "utolsó esély" rémületében sorra szüli a félmegoldásokat! — lásd a bányabezárásokat, a cigaretta, alkohol és kávé pótadójával kapcsolatos zûrzavart, a Romtelecom privatizációját, vagy akár az egészségbiztosítási pénztárak elindításának botrányos akadályozását...

• Szegény, jobb sorsra érdemes Hajdú Gábor miniszter csak mostanság veszi észre, hogy ô is áldozati bárány az orvosi maffiák kíméletlen harcában! — jobb lett volna elkerülni, mert most, teljességgel indokolatlanul, minden késedelmet az ô nyakába varr az RMDSZ lejáratásával megbízott sajtó...

• A dohány-, kávé-, alkohol-kereskedelem megrendszabályozására hozott intézkedéseket ugyancsak szándékosan hozták idôzavarba, hiszen minden nap halasztás százmilliókat hoz a kereskedôknek... — a pofátlanság teteje, hogy a legsilányabb cigaretta,a Carpati árát egyik napról a másikra 1200 lejjel emelték!

• Miért is ne, ha impotens kormány hoz átgondolatlan szabályozást, azt korrupt köztisztviselôk kényük-kedvük szerint hajtják végre, és kapzsi vállalkozók húzhatnak hasznot belôle? — az iméntiek egyike sem fizet rá, csupán bennünket, a kiszolgáltatott fogyasztókat rabolnak ki együttes erôvel!

• Azt persze ne várjuk, hogy a fogyasztóvédôk a kisujjukat is mozdítják az érdekünkben... — még mindig azt hiszik, hogy a csip-csup rendellenességek "leleplezése" a dolguk!

• Mellesleg, nem is az a fô feladatuk, hogy a mi zsebünk épségére ügyeljenek, hanem az, hogy szükség szerint hozzájáruljanak a büdzsé-bevételek fölfele kerekítéséhez! — ha kiadják nekik az erre szóló jelszót...

• Viorel Cataramã azt gondolhatta, hogy lendít egy keveset a maga meg a liberális párt imázsán, ha kiruccan az utóvédharcba szállt bányászok közé... — meglehet persze, hogy egyenesen nem hivatalos kormánymegbizatást teljesített az útszûkületbe szorult Radu Vasile mozgásterének tágítása végett!

• Miron Cozma annyit legalább megértett az eddigi látványosságból, hogy a fôvárosba tartó bányászkirándulásoknak végleg befellegzett, s valamiféle sugallatra azt is belátta, hogy már tárgyalóküldöttséget sem vezethet Bukarestbe! — az sem kizárt, hogy jobbnak látja nem veszett fejsze nyelébe kapaszkodni, s félrevonul a maradék "dicsfénnyel"...

• Rendre-sorra hívják össze tisztújítani a kerületi RMDSZ— szervezeteket, némelyiket — nem is keveset —, templomokba, parókiákra... — csak össze ne keverjék a hívôk és a tagság lajstromát a legitimitás "nemes" célja érdekében!

• Az Isten hajlékai nem a legalkalmasabb helyszínek a kritikus politikai közéleti vitára, legfeljebb a bûnbánó önkritikára... — ennek azonban se híre-se hamva, holott némely alkalmakkor olyanok önjelölik magukat vagy jelöltetik magukat újra megyei köztisztségre, akiknek bôven lenne el— és beszámolnivalójuk arról, hogy hogyan sáfárkodtak a korábban kapott bizalommal!

• No persze, ha tisztességesen elszámolnának, nyomban kiderülne, hogy érdemtelenek az áhított tisztség(ek)re! — így aztán marad minden a régiben, némileg kikozmetikázva...

• Olvasom, hogy Várhegyi Attila, a magyarországi kultusztárca politikai államtitkára szerint tarthatatlan, hogy "szekértábor-harcok dúlnak" a kultúra területén... — tarthatatlan vagy sem, de bizony tart már, amióta kultúra, a kultúra s ez az állapot annyira lételeme, mint a gépkocsinak a motor!

Zsil-völgyi bányászsztrájk

A hét eleje óta sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok erôgyûjtésre használják fel a hétvégét: a bányászliga pénteki ülésén úgy döntöttek, hogy a tiltakozó akciókat hétfôig szüneteltetik, a bányászok hosszú hétvégét kapnak pihenésre.

A szabad hétvége bejelentése elôtt Miron Cozma, a Zsil-völgyi bányászok vezére harcias beszédet tartott. Mint mondta, a bányászok számára már nincs visszaút, a sztrájkot mindaddig folytatni kell, amíg összes követelésüket nem teljesítik.

Cozma ismét azt követelte, hogy Radu Vasile miniszterelnök utazzon Petrozsénybe és a helyszínen tárgyaljon a bányászokkal. A Zsil-völgyi bányászvezér korábban még üdvözölte azt, hogy a tervek szerint szombaton Victor Badârca, az Országos Bányász Szakszervezeti Szövetség alelnöke tárgyalóasztalhoz ül Bukarestben Nicolae Stãiculescuval, az ipari minisztérium államtitkárával.

A bányászvezér keményen bírálta a sajtót is, mondván, hogy a tömegtájékoztatás nem ad pontos képet a Zsil völgye valós helyzetérôl.

A kormány egyébként elutasította azt a megállapodást, amelyet Viorel Cataramã, a szenátus gazdasági bizottságának elnöke kötött a Zsil-völgyi sztrájkoló bányászok képviselôivel.

A kormány már korábban jelezte, hogy semmiféle felhatalmazást nem adott Cataramãnak, a szenátor csak a maga nevében tett ígéreteket. Rãsvan Popescu szóvivô a kormány ülése után közölte, hogy Bukarestbe várják a bányászok küldöttségét, amellyel Nicolae Stãiculecu, az ipari és kereskedelmi minisztérium államtitkára ül majd tárgyalóasztalhoz. A Cataramã-féle megállapodást egyébként a bányászok is elutasították, akik az általános sztrájk folytatása mellett döntöttek.

A csütörtöki kormányülésen újabb 37 bánya és külszíni fejtés végleges bezárásáról született határozat.

Megújulás — valamilyen módon

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselôk Tanácsa (TKT) tegnap délután ült össze rendes tanácskozásra. Napirenden sok minden szerepelt, többek között beszámoló az SZKT december 12-i ülésérôl, különös tekintettel a kongresszusra és a belsô választásokra. Mivel ez a megyei tisztújító küldöttgyûlés elôtti utolsó ilyenszerû tanácskozás, Kelemen Atilla elnököt kérdeztük a napirendekrôl és az elkövetkezendô idôszakra vonatkozó terveirôl.

— A TKT-nak miért érdekes az, hogy beszámoljon az SZKT— ról, beszéljen a kongresszusról és a belsô választásokról, hiszen végül is egy olyan TKT ez, amely most köszön le?

— Tulajdonképpen ez nem rendkívüli, hanem egy rendes TKT, az 1999-es esztendô program szerint betervezett elsô negyedévi tanácskozása. Természetesen most köszön le ez a TKT, a mandátuma vége felé van, de ezek olyan aktuális problémák, melyek a legutóbbi SZKT-n is felmerültek, és kötelességünk az országos határozatokat ismertetni a megyei fórummal. Azonkívül ez a TKT egy kicsit elôbbrehozott, mert a soron következô megyei tisztújításnak az utolsó simításait meg kell beszélni, és remélem, ez a TKT elég lesz arra.

— A legutóbbi TKT-ról önök úgy beszéltek, hogy az utolsó. Akkor rá is kérdeztem önre, miért utolsó, hiszen szükség van egy olyan tanácskozásra, amely a tisztújító küldöttgyûlés dokumentumait elfogadja. Ezért tartják szükségesnek ezt az immár tényleg utolsó megbeszélést?

— A tisztújító közgyûlés dokumentumairól már két TKT-t tartottunk, most az utolsó simításokat végezzük el. Közben már zajlanak is a jelölôgyûlések körzeti/kerületi szinten. Tehát ez egy olyan TKT-ülés, amely ezekre a dolgokra is pontot tesz.

— A tanácskozás egy másik napirendi pontja a beszámoló a tisztújító közgyûlés munkálatairól. Hogy állnak az elôkészületekkel? S ha már itt tartunk, úgy tudjuk, hogy több körzet és kerület is önt jelölte a megyei elnöki tisztségre. Vállalja-e a jelölést?

— Az elôkészületekben — a kezdeti döccenôk és egyenetlenségek után —, úgy érzem, normális munkalégkör alakult ki a tisztújító közgyûlést elôkészítô és levezetô, úgynevezett választási bizottságon belül. Úgy érzem, ez a bizottság békében és normálisan végzi a munkáját. Bár a jelölôgyûlések még nem zajlottak le, tudok arról, hogy egypár körzet jelölt. Mivel felelôsséget érzek a megyei szervezet jövôjéért, úgy érzem, hogy vállalnom kell ezt a felkérést, és természetesen megtisztelô a körzetek bizalma.

— Nagy fába vágja a fejszéjét, hiszen a megyei szervezet mûködésében csak úgy állhat be gyökeres fordulat, ha alaposan tisztázzák az elôzô idôszakban történteket. Tehát elkerülhetetlen az alapos elemzés szervezési, gazdasági, pénzügyi és más szempontból.

— Zökkenôk voltak az elmúlt idôszak munkájában, ez igaz. Én ezeket a nehézségeket részben objektív okokra vezetném vissza. Nehéz perióduson mentünk át az elmúlt két év alatt. Az bizonyos, hogy ilyen jellegû elemzésre szükség van, és minden rendcsinálás elôször egy nagy rendetlenítéssel jár, és ugye, ez is egyfajta negytakarítás. Ám mindenképpen azt hiszem, hogy ezeket az elemzéseket a legjobb indulattal, a legpozitívabb hozzáállással kell végezni. Nem hiszem, hogy a bûnbak— keresés, a boszorkányüldözés lenne a mód a meglévô feszültségek a feloldására, de mindenféleképpen meg kell újulnia valamilyen módon a Maros megyei RMDSZ-nek.

— Megválasztása esetén mit kíván tenni?

— Elsôsorban békés munkalégkört szeretnék mindenki RMDSZ-ének az élén Maros megyében. Bár azt hiszem, hogy picit korai elôre inni a medve bôrére, hiszen úgy tudom, hogy tiszteletreméltó és nagynevû emberek indulnak az elnökségért. Nekem van egy dédelgetett álmom, amit nagyon rég hangoztatok. Annak idején azt hittem, hogy a szervezet gézátlanításával egycsapásra megoldódnak a konfliktusok. Azonban a Gézák mentek, a konfliktusok maradtak. Azt hiszem, léteznie kell egy olyan középútnak, fôleg egy ilyen nagy megyei RMDSZ életében — hiszen szeretjük hangoztatni mi, Maros megyeiek, hogy a legnagyobb RMDSZ — szervezet vagyunk —, amelyben mindenkinek helye lehet. Természetesnek tartom, hogy a jobb és bal szélsôségek véleménye is helyet kapjon egy szervezeten belül, hiszen ezért ernyôszervezet. Ezt viszont valahogy úgy kell kalauzolni, hogy egy olyan középutat válasszon a Maros megyei szervezet, ahol nem feltétlenül szekértáboroknak kell udvarolnia, hanem mehet a saját útján nyugodtan, békésen, építôen, tényleges érdekvédelmet szolgálva, és akkor nem kell mi bekérezkedjünk szekértáborokba, hanem esetleg a szekértáborok kérezkednek be hozzánk. És tárgyalnak velünk minden esetben külön-külön, figyelembe véve a megyei szervezet véleményét.

Magyarországon felfüggesztették a vasutas sztrájkot

Elsô fokon jogellenesnek nyilvánította az év eleji vasutassztrájkot a budapesti Fôvárosi Munkaügyi Bíróság, a határozatot pénteken délelôtt kapta kézhez a vasúti társaság, illetve a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének képviselôje Budapesten péntek délben függesztette az országos sztrájkját, és január végén választmányi ülést hív össze, amelyen határoz a további teendôkrôl — jelentette be a szakszervezet sajtótájékoztatón Budapesten. Szabó András forgalmi szakigazgató a sztrájk felfüggesztésérôl szóló határozatot követôen a MÁV-nál pénteken tartott sajtótájékoztatón küzülte: a vasútnál egy- két órán belül helyreállítják a szolgáltatások döntô részét és 12 órán belül az egész hálózaton az alaprendet.

A MÁV intézkedik a nemzetközi vonatok azonnali fogadásáról, indításáról. Ezek után érdeklôdtónk a marosvásárhelyi vasúti menetjegyirodától, újraindítják-e a Claudiopolis gyorsvonatot. Az irodában még nem tudtak a sztrájk megszûntetésérôl, de mivel nemzetközi menetjegyet csak ôk bocsátanak ki, és az iroda szombat, vasárnap zárva, a közönség hétfôig nemigen számíthat változásra.

Mélységes megrendüléssel jelentjük be Petre Augustin, a jeles román kutató halálhírét.

1924. november 13-án született Szilágycsehen, de már egyéves korában átkerült Marosvásárhelyre, és az idôk során szívvel-lélekkel beilleszkedett ennek a városnak az életébe.

Petre Augustin a repüléssel kapcsolatos kutatásai révén kiemelkedôen hozzájárult az iparág világméretû fejlesztéséhez. Szaktudását gyakran igénybe vette a NASA (Országos Ûrhajózási és Ûrkutatási Hivatal), minthogy tagja volt az Amerikai Egyesült Államok földkörüli és csillagközi repüléstudományi akadémiájának. Hazánkban a világûrkutató társaság elnöki tisztségét töltötte be.

1997-ben Petre Augustinnak a Marosvásárhely megyei jogú város díszpolgára címet adományozták.

A városi tanács és a polgármesteri hivatal együttérez a gyászoló családdal és ezúton fejezi ki részvétét.

Isten nyugosztalja!

Filip Monica almérnök, a marosvásárhelyi lakásgazdálkodási vállalat osztályvezetôje igazolja annak az információnak a helytállóságát, hogy náluk létezik egy olyan hibaelhárító-csoport, amelyiket ki lehet hívni csôtörés esetén. A pontosság kedvéért azonban ô is szükségesnek tartja leszögezni, hogy csak a vízórás, fôcsapos ellenôrzô aknától a lakásokig vezetô hidegvíz-csövekkel foglalkoznak. Merthogy a külsô, városi hálózat karbantartásáért az Aquaserv Rt. felel, míg a melegvíz— és fûtôvezetékek az Energomur Rt. hatáskörébe tartoznak. De még a hidegvizet szállító repedt, törött, kilyukadt csöveknek is csak a meghegesztésérôl, - forrasztásáról vagy a lehetô legrövidebb szakaszon történô helyettesítésérôl lehet szó és nem arról, hogy méterszámban újjal cseréljék ki azokat.

A Bernád Zoltán mester által irányított 15 tagú gyorsjavító csoport feladata amolyan elsôsegélynyújtás, a vízellátó rendszer mûködésének mielôbbi helyreállítása az épületben és nem a több idôt igénylô közepes vagy fôjavítások elvégzése. Szintén megbizatásából eredôen ez az intervenciós alakulat nem foglalkozik a víztartályok, csaptelepek, lefolyók és padló- összefolyók, bûzelzárók stb. hibáinak megszüntetésével, amit nem tekintenek sürgôsségi problémának. Másként fogalmazva, a Locativ Rt. szakemberei többnyire azokat a "láthatatlan" ivóvíz-csöveket javítgatják, amelyek az említett aknától a csapokig, a fogyasztás helyéig vezetik az ivóvizet a földben, a pincében, a falban, át a födémeken és a fürdôszobai, illetve konyhai maszkok mögött.

Ami azt illeti, hogy ki és mikor igényelheti a segítségüket, illetve hogyan történik a fölhasznált anyagok meg a munkabér elszámolása, ugyancsak szükséges tisztázni néhány dolgot. A legfontosabb tudnivaló, hogy a szóban forgó vállalat az állami lakásalapokhoz tartozó épületek fenntartásáért felel — a törvény szellemében. Az utóbbi évtizedekben épített tömbházakhoz tehát éppúgy kimennek a javítók, mint a negyvenes években végbement rendszerváltás idején államosított magánházakhoz. De azt minden kérelmezônek szem elôtt kell tartania, hogy a Locativ Rt. kizárólag az állami tulajdonú ingatlanokban dolgozik ingyenesen, a megvásárolt épületekben, magánházakban lakók meg kell hogy térítsék a hibaelhárítás költségeit. Amennyiben egyazon tömbházban tulajdonosok és bérlôk is tartózkodnak, a lakásgazdálkodási vállalat a nála található pontos nyilvántartás alapján arányos pénzbeli hozzájárulást kér a magánkézben levô lakrészek birtoklóitól a javítás költségeinek fedezéséhez. Hasonlóan járnak el olyan alkalommal is, amikor például egy közös udvarban található régi földszintes, vagy akár szuterénes és emeletes épület lakói közösen használnak egy vezetékes kutat, illetve közös az illemhelyük. Erôs téli hidegben megtörténik, hogy a kellôen le nem szigetelt udvari kútban vagy a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt a wéccé vezetékében kárt tesz a fagy.

Amint interjúadónktól halljuk, naponta átlagosan 5-7 alkalommal fordulnak hozzájuk gyors segítségért. A cég Bartók Béla utca 2. szám alatti székházát a 160-375-ös telefonszámon lehet hívni, ez a készülék üzenetrögzítôs. De a javítók direkt-számára is be lehet csengetni, ez a 131-855-ös állomás. A vízszerelôk munkaideje 7-tôl 15 óráig tart, s azt a tennivalót, ami nem fér bele ebbe a programba, átütemezik a következô napra. A Locativ Rt. segélyszolgálatára — legalábbis egyelôre — nem számíthatunk tehát sem a késô délutáni, sem az esti- éjszakai, sem a hajnali-kora reggeli órákban. Mint ahogyan hivatalos munkaszüneti és ünnepnapokon is más megoldás után kell néznünk, ha nem halasztható a beavatkozás. Filip Monica nagyon jól tudja, hogy az életüknek utolsó stádiumához közeledô vízvezetékek egyre több bajt és kellemetlenséget okoznak városunkban. És költséget. Olyan esetük is volt mostanában, hogy 1 millió lej körüli összeget tett ki a javítás. S hogy mégis elviselhetôk az ilyen, nem várt kiadások, január elsejétôl átszámított, a korábbihoz képest 45 százalékkal csökkentett díjszabást alkalmaznak ezen a területen. Így állítólag ôk dolgoznak a legolcsóbban Vásárhelyen. Elismerik viszont, hogy több más vállalkozó mûszaki ellátottság tekintetében megelôzte ôket, s most az a célt tûzték maguk elé, hogy technikai és szervezési szempontból is fölemelkedjenek a lakosság jogos elvárásainak színvonalára.

Január 11-tôl két újabb útvonalon szállítják az utasokat — határozták el csütörtökön a polgármesteri hivatalban megtartott tanácskozáson. Jelen voltak a közszállítási rt., a maxi-taxis cégek, valamint a hivatal községgazdálkodási osztályának képviselôi. A Pandúrok sétány — központ — megyei kórház útvonalon hétfôtôl 4-5 autóbusz és a Tudortrans Kft. 10 maxi-taxija közlekedik, a Rovinari negyed — megyei kórház útvonalat igénybe vevô utasokat kizárólag a Tudortrans jármûvei szállítják. Ugyanakkor tovább mûködik a 18-as útvonalra (kombinát — központ — megyei kórház) néhány napja beállított négy autóbusz.

— A temesvári Veltona Rt. cég már dolgozik a polgármesteri hivatal által megrendelt, a városi közszállításra vonatkozó terv kivitelezésén. Abban az esetben, ha az a jövô hónap közepéig elkészül, a februári tanácsülésen elôterjesztjük. A tanulmány értelmében, annak életbe léptetése után, valamennyi útvonalat közösen szolgálnak ki a közszállítási rt. és a maxi-taxis cégek jármûvei — nyilatkozta lapunknak Sigmirean Mircea, a községgazdálkodási igazgatóság vezetôje.

*

Tény viszont, akárhányszor ültek tárgyalóasztal mellé, egyik alkalommal sem elsôsorban a lakosság érdekeit tartották szem elôtt. Hiszen mind a közszállításiak, mind a kisbuszosok elôbb a saját hasznukat nézték, s annak függvényében kérték vagy utasították el a különbözô útvonalakat. Az, hogy sokszor koszos, kopott, szinte darabjaikra hulló buszokban, illetve fulladásig tömött maxikban viszik utasaikat, úgy látszik, a szállító cégeket továbbra sem zavarja. Remélhetôleg a nemsokára elkészülô terv civilizált és az elvárásoknak megfelelô személyszállítást honosít meg a megyeközpontban.

Hétfôtôl, január 11-tôl a vásárhelyi Egyetemisták Kulturális Kezdeményezôcsoportja (ICS) Crinului Liliom utca 1. szám alatti székhelyén mûködésbe lép lakosságeligazító iroda — határozták el a csütörtök délutáni megbeszélésen jelen levô megyei ifjúsági szervezetek képviselôi. Az iroda létesítése az ICS ötlete, a megvalósításhoz az anyagiakat az Európai Unió Phare-programja biztosította.

— Észrevettük, hogy számos rosszul fizetett, szakmailag nem kellôképpen felkészült tisztviselô próbálja orvosolni a gyakran félreinformált polgárok panaszait, kéréseit — taglalta az iroda létrehozásának szükségességét Marius Ichim, az ICS elnöke. Elsôsorban a fiatalság jogait hivatott védeni az iroda, eligazítani ôket az adminisztratív dolgok útvesztôjében. Az iroda szolgáltatásait igénybe vevôk megtudhatják, hogyan kell kérést, panaszt és egyéb beadványokat megfogalmazniuk, valamint tudomást szerezhetnek állampolgári jogaikról és kötelességeikrôl. Ugyanott egy jogtanácsos díjmentesen igazítja útba a hozzá fordulókat, munkájában a Petru Maior Egyetem közigazgatási fakultásának tizenkét diákja segíti.

A tájékoztató iroda naponta 9 és 14 óra között tart nyitva, telefonszána 165-139, e-mail: ics@orizontnet.ro.

A SZÉKELYFÖLD tavalyi utolsó számában Máthé Éva beszélgetése Bandi Dezsôvel (Egy megszállott népmûvelô az idôk forgatagában). "Én azt szeretném, ha minél töben készítenének olyan tárgyakat, amivel kifejezik saját képességüket. Tegyenek hozzá valamit, tudják átszerkeszteni, de önmagukat fejezzék ki úgy, ahogy képességeik, szerszámaik, anyagaik megengedik." Bandi Dezsô harcban áll a magyarországi néprajzosokkal, és a csíkszeredai antropológiai munkacsoport teóriáit is gyanakvással méregeti. " Ôszinte tiszteletem Halász Péter jóhiszemû szándékai és a tévéadásokból ismert mûsorai iránt, de nem hiszem el Bartók Béláról, hogy ô egyenlôségjelet tett volna az elôadó (ének, zene, tánc) és tárgyalkotó (szövés, varrás stb.) népi mûvészetek értékei és azok kialakulásának, elsajátításának és folytatásának feltételei közé. A köztük levô alapvetô különbségek miatt sehol nem lehet azonos módszerekkel és eredménnyel szervezni a folytatásukat" — írja a beszélgetés után közölt vitairatában (Népmûvészeti hagyományok és újítások), melyet így fejez be: "...a kultúrát én egy olyan égig érô világfának képzelem, amelynek ágain a mûvészetek százféle gyümölcse terem. Az alatta ülô mûvészek, filozófusok pedig nem veszik észre, hogy kertecskéikben ennek a fának az egész földet behálózó gyökereibôl sarjadt csemetéket locsolgatnak."

Székelyföld a huszadik század végén

A Székelyföldet leíró, orbán Balázs 1869-1873 között elôször közreadott hatkötetes mûvére emlékeztet "egy másik" Balázs, Sepsiszéki Nagy Balázsnak a budapesti Nap Kiadónál Székelyföld a huszadik század végén címmel nemrég megjelent páratlan munkája. A Székelyföld falvait bemutató sorozat elsô kötetéhez a szerzô két év alatt, 1995 és 1997 között több mint kétezer emberrel beszélgetve gyûjtött anyagot. Az elsô kötet mintegy százhuszonöt faluleírást kétszáznegyvennégy fényképpel, három térképpel, szó-és fogalommagyarázattal, magyar-román helységnévmutatóval, irodalmi jegyzetekkel közreadott hasznos honismereti kézikönyv. Ami csak szóba jöhet, az élet összes székelyföldi "nyomaival" találkozunk a kötet révén, tájegységek és községek szerint rendezett anyagban települések szerkezetétôl, lakosságának létszámától, etnikai és felekezeti, életkor szerinti megoszlásáról, természeti szépségeirôl, borvízforrásairól, népi kincseirôl tudósít Sepsiszéki Nagy Balázs. Talán nemsokára várható a nagyszabású könyvsorozat második kötete is. Megéri beszerezni.

Találkozó magyar polgármesterekkel

A most elkezdôdött nehéznek, ám ugyanakkor kiemelkedô jelentôségûnek ítélt év elején egyes RMDSZ- politikusok fontosnak tartották, hogy találkozót szervezzenek megyénk magyar polgármestereivel, alpolgármestereivel, akik RMDSZ-színekben vagy függetlenként a közösség érdekében tevékenykednek. A találkozóra tegnap a déli, kora délutáni órákban a Bernády Kultúrközpontban került sor.

A mintegy 40 helységbôl érkezett önkormányzati képviselôk találkozhattak Markó Béla szövetségi elnökkel, Borbély László ügyvezetô alelnökkel, Kerekes Károly, Kelemen Atilla és Kakassy Sándor képviselôkkel, valamint a helyi közélet fontos képviselôivel, Burkhardt Árpád alprefektussal, Virág Györggyel, a megyei tanács alelnökével.

Markó Béla, Borbély László és Kelemen Atilla a találkozó elsô felében ismertette a kormány új szerkezetét, ezen belül az RMDSZ-tisztségviselôket, az RMDSZ önkormányzatokra vonatkozó terveit, ugyanakkor fontos és gyakorlatias információkat, amelyekre a jelenlevôknek szükségük lehet. A felvetett problémák között kiemelt helyet foglalt el a vízhálózat kiépítésének, az év elejétôl érvénybe lépô helyi közigazgatási törvénynek, illetve a hamarosan megalakuló helyi hitelbanknak a kérdésköre.

A találkozó második felében az önkormányzatok képviselôi kérdésekkel fordultak nemcsak a korábban felsorolt RMDSZ-politikusokhoz, hanem az általuk külön erre a talákozóra meghívott helyi tisztségviselôkhöz is, névszerint Dónáth Árpádhoz, az oktatásügyi problémákkal, Sipos Leventéhez az Állami Vagyonalappal kapcsolatos gondokkal. Benedek Istvánhoz egészségügyet érintô, valamint Molnár Déneshez kultúrára vonatkozó felvetésekkel.

Mindent összevetve, a rendezvény hasznát senki sem kérdôjelezheti meg, még akkor sem, ha a legfôbb gondra — a pénz hiányára — itt sem leltek megoldás. Ezen a találkozón a résztvevôk sok közös kérdésre találtak választ, lehetôségeket kerestek és olykor találtak is, és ami talán a legfontosabb, információk cserélôdtek, új információs csatornák alakultak ki, a régiek megerôsödtek, ami komoly segítség lehet a kísérletinek nevezett 1999-es év sikeres munkájához.

Tanügyi újdonságok

Január elsô napjaiban a nevelésügyi minisztériumban felkészítôn vettek részt a helyettes fôtanfelügyelôk. Ez alkalommal arról tájékoztatták ôket, hogy a minisztérium a román nyelv és irodalmat valamint az anyanyelvet és irodalmat kivéve tovább csökkentette az érettségi tananyag tartalmát. Fizikából például bizonyos szakokon bizonyos tananyagrész szükséges, idegen nyelvekbôl pedig öt kategória szerint osztották fel az érettségi tételek tananyagát — mondotta Dónáth Árpád fôtanfelügyelô-helyettes.

Ahogy olvasóink is figyelmeztettek, ez a magyar neve a VIII. osztály végi abszolváló illetve képességfelmérô vizsgának. Legalábbis egykor így használták. Az idén nem lesz próbaérettségi a XII. osztályosok számára. Ehelyett próba-kisérettségit tartanak a VIII. osztályos tanulóknak. A tanfelügyelôségeknek fel kellett terjeszteniük a minisztériumba a tervezett vizsgaközpontok listáját, amelyek közül megyénként egyet választanak ki, ahol február 19-én a központhoz tartozó valamennyi diák részvételével megszervezik a próbavizsgát. A cél a szervezés, valamint a tanulók tudásszintjének felmérése, a nyári vizsga zökkenômentesebb lebonyolítása érdekében. Az ígéretek szerint nem csak a mechanikus tudást, a tanultak gyakorlati felhasználását is figyelembe veszik a tételek megfogalmazásakor.

Mint ismeretes, a középiskolákba a kisérettségin elért eredmények alapján veszik fel a VIII. osztályt végzett tanulókat. Ahol azonban több a jelentkezô, mint a helyek száma, ott a szakoknak megfelelô tantárgyakból válogató vizsgát szervezhetnek a felvételizôk számára. Ez alkalommal eldöntötték, hogy ezeket a vizsgákat csak a kisérettségire szükséges tananyagból lehet megszervezni, tehát az osztály profiljának megfelelôen matematikából a reál, román vagy magyar nyelvbôl, illetve Románia történelmébôl és földrajzából a humán szakokon.

Január 10.

• 195 éve, 1804-ben született PÁLFFY JÁNOS politikus, író. Magyarországi és erdélyi urak c. kötetét Szabó T. Attila rendezte sajtó alá. Vagyonát végrendeletileg az Erdélyi Múzeumra hagyta. (1857-ben halt meg.)

Január 11.

• 550 éve, 1449-ben született DOMENICO GHIRLANDAIO itáliai festô. Visszafogott monumentalitás és realista portréfestés jellemzi mûveit. (1494-ben hunyt el.)

• 130 éve, 1869-ben született AUJESZKY ALADÁR orvos, állatorvos, biológus. Az állatorvosi járványtan elismert kutatója volt, kidolgozta a kutyák veszettség-megelôzô védôoltását, felfedezett több baktériumfajt. (1933-ban halt meg.)

• 45 éve, 1954-ben hunyt el OSCAR STRAUsS osztrák zeneszerzô, a bécsi operett másodvirágzásának jelentôs képviselôje. Nagysikerû operettjei a Varázskeringô, Csokoládékatona stb. (1870-ben született.)

Január 12.

• 100 éve, 1899-ben született PAUL HERMANN MÜLLER svájci biokémikus. Rovarirtó szereket, szintetikus cserzôanyagokat szintetizált. A maláriaszúnyogok kiirtására alkalmas kontakt idegméregnek, a DDT-nek a felfedezéséért 1948-ban Nobeldíjat kapott. (1965-ben hunyt el.)

• 90 éve, 1909-ben született MÉLIUSZ JÓZSEF író, költô, kritikus. Közéleti lírája egyénien avantgardista hangvételû. Legkiemelkedôbb mûvei a modern európai próza értékeit egyesítô vallomásos regényei. Január 13.

• 400 éve, 1599-ben hunyt el EDMUND SPENCER angol költô, a kilencsoros ún. spenceri strófa megalkotója, a Tündérkirálynô c. allegorikus eposz szerzôje. (1552 körül született.)

• 245 éve, 1754-ben született LACZKOVICS JÁNOS huszárkapitány, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetôje. 1790-ben több tiszttársával fellépett a magyar szolgálati nyelv bevezetéséért. Számos forradalmi röpiratot írt és fordított. 1795-ben Martinoviccsal és több társával a budai Vérmezôn lefejezték.

• 135 éve, 1864-ben született WILHELM WIEN Nobel-díjas német fizikus. Fölfedezte a hômérsékleti sugárzásra vonatkozó törvényt és a Wien-féle eloszlási törvényt. (1864-ben született.)

Január 14.

• 95 éve, 1904-ben született ÖRÖSI PÁL ZOLTÁN biológus, méhész, egyetemi tanár. A méhek ellenségeinek és parazitáinak kutatásában ért el jelentôs eredményeket. (1986-ban hunyt el.)

Január 15.

• 120 éve, 1879-ben született MAZO DE LA ROCHE angol nyelven alkotó kanadai írónô, a két világháború közötti idôszak egyik legnagyobb hatású, nagyon népszerû regényfolyamának írója. (1961-ben halt meg.)

Január 16.

• 250 éve, 1749-ben született VITTORIO ALFIERI olasz költô, drámaíró. Legjelentôsebb mûvei mitológiai és történelmi tárgyú tragédiái.

• 205 éve, 1794-ben hunyt el EDWARD GIBBON angol történetíró, a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású történetírója. Fô mûvében a római birodalom hanyatlását és bukását dolgozta fel. (1737-ben született.)

Nagy Mihályné panaszolja (péntek délben): — Megrendeltem a lapot, mert így biztosabb. Legalábbis így hittem. De nem elôször történik meg, hogy a postaládát üresen találom. A Kárpátok sétányon lakunk, az 25-ös tömbházban (56. lakás). Ma is lemegyek, hát nincs Népújság. Nem voltam rest, elmentem panaszkodni a postára. Ott azt válaszolták, hogy a postás betette a lapot a ládába. A szomszédaim megkapták a lapot, én nem. Ez fôleg kedden és pénteken fordul elô, de egyéb napokon is tértem már vissza üres kézzel, friss olvasnivaló nélkül.

Nem új keletû dolog ez: kedden a sportoldalak (sz.m. mostanában a hétfôiben hozzuk a sportot), pénteken a mûsormelléklet miatt olyannyira "kapós" az újság. A postaládák betyárjait mégis arra figyelmeztetjük: ez is lopás, és a törvény ezt is bünteti.

Küszöbön a Postabank magánosítása

Radu Sarbu ATA-elnök kijelentette: hogy a Postabank magánosítása január 15-én beindul. A kormánytagok jóváhagyták, hogy e bankot két statégiai beruházóval privatizálják, amelyek együtt az összrészvények 45%-val vennének részt ( az egyik beruházó a részvények 35%-át, míg a másik 10%- ot vásárolna meg.) Az ATA-elnök a továbbiakban tájékoztatott, hogy a petromédia privatizációja szükséges pénzt részletre a török beruházától hajtják be. A Hivatalos Közlönyben csütörötkön megjelent ama rendelet, amely lehetôvé teszi a Petromidia részvényparkettjének részletre való kifizetését — jegyezte meg. Radu Sarbu közölte: lehetséges, hogy a jövô héten az Akmaya török céggel aláírják a szerzôdést Petromidia magánosítása érdekében.

Ülésezett az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége

Január 7-én, csütörtökön Markó Béla szövetségi elnök részvételével ülésezett Kolozsváron az Ügyvezetô Elnökség. Az idei elsô ügyvezetô elnökségi ülés napirendjén szerepelt: az ÜE féléves munkaterve: személyi javaslatok az Opratív Tanács részére, a betöltendô kormányzati tisztségekre: az 1998. december 12-i SZKT-határozatok áttekintése: az 1999. májusi RMDSZ-kongresszus elôkészítési tervének kidolgozása: az RMDSZ 1999. évi költségvetése alapelveinek a meghatározása; a Kormány által a parlament elé terjesztett 1999. évi állami költségvetés elemzése, javaslatok megfogalmazása.

Provokáció Kézdivásárhelyen

Az RMDSZ Kézdiszéki Területi, valamint Kézdivásárhelyi Szervezete Németh Csaba szenátor, széki területi és Tamás Sándor képviselô városi elnök kézjegyével ellátott Állásfoglalást tett közzé az 1999. január 1-jén kézdivásárhelyi épületeken megjelent feliratokkal ("Mocskos olháok haza 1999") kapcsoaltban, amelybe leszögezi, hogy az RMDSZ nem ért egyet és elhatárolja magát mindenfajta etnikai konfliktus szításától. Ugyanúgy provokációnak tekinti a megjelent felairatokat, mint a közelmúltban a város bejáratánál álló kétnyelvû helységnévtáblák magyar feliratának piros festékkel való bemázolását is. Véleményük szerint nem kézdivásárhelyiek a provokátorok, mert a városban nem volt és nincs is etnikai konfliktus és a felirat olyan személyektôl származik, akik nem ismerik megfelelôképpen a magyar nyelvet. erre utalnak a néhány szóból álló szövegben elkövetett durva helyesírási, illetve nyelvi hibák.

Aranyfüst — Új kulturális tv-magazin

Aranyfüst címmel új heti kulturális magazinmûsor jelentkezik e hétvégétôl a Magyar Televízió (MTV) egyes csatornáján. Az MTV pécsi székhelyû regionális, kisebbségi és határon túli fôszerkesztôségének elôször január 9-ikén jelentkezô új kétórás mûsorában az elsô vendég Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetôje lesz. A programot ezentúl minden szombaton reggel hat óra tizenöt perctôl sugározzák, majd vasárnaponként az MTV 2-es csatornáján 13 óra 5 perckor adnak belôle egyórás válogatást — tájékoztatta az MTI-t csütörtökön Havasi János felelôs szerkesztô. Történelmi, szociográfiai, riportjai, portréi, stúdióbeszélgetései az egységes magyar nemzeti, illetve a honi kisebbségi kultúra értékeit igyekeznek felmutatni határokon innen és túlról; a mûsorban helyet kapnak az irodalom, a képzômûvészet és a zene kincsei is. A mûsorok jelentôs részét a Magyar Televízió körzeti stúdiói, illetve határon túli magyar televíziósok közremûködésével készítik el, törekedve a történelmi és a ,,vidéki,, Magyarország megjelenítésére.

Újabb génmutácót azonosítottak

Brit kutatóknak sikerült egy olyan gént azonosítani, amely felelôs a vastagbél, a tüdô és az emlô rákos megbetegedéseinek bizonyos típusaiért. A Cell tudományos folyóirat pénteki számában ismertetett eredményektôl a tudósok a gyógyítás lehetôségeinek nagy mértékû javulását, s egyben a sebészi, illetve sugárterápiás eljárásoknál kíméletesebb gyógymódok térhódítását várják — írta a Reuters. A londoni Rákkutató Intézet tudósai által Bcl10 kóddal jelölt gén már a második olyan, amelyrôl a tudósok bebizonyították, hogy muntációi kóros sejtburjánzásal járnak együtt. Az elsô ilyen, a 17 esztendôvel korábban felfedezett, P53 azonosító jellel jelölt gén a rákos betegek 50 százalékában az egészségestôl eltérô mutánsként van jelen.

Könyv Hillary Clintonról

Hillary Rodham Clintonról, Clinton elnök feleségérôl ír életrajzot Carl Bernstein, a Watergate-botrányt leleplezô két újságíró egyike — jelentette be az Alfred Knopf kiadó New Yorkban. Bernstein a közlés kapcsán kijelentette: "Hillary Clinton korunk egyik legfigyelemreméltóbb személyisége". Bernstein szerint a First Lady jelentôs befolyással van Clinton hivatali ténykedésére és így az egész ország sorsára. Bernstein kollégájával, Bob Woodwarddal közösen könyvet írt a Watergate-ügyrôl. Ugyancsak könyvet írt II. János Pál pápáról. Jelenleg a CBS tévétársaságnak és a Vanity Fair címû folyóiratnak dolgozik.

Díjazzák a Magyarország címû kisfilmet

Az értesítések szerint a turisztikai filmek kategóriájában várhatóan díjat nyer a január 22- én kezdôdô New York-i filmszemlén a Magyarország-Touch This World címû kisfilm — tudatta a Spektrum Televízió az MTI-vel. A 13 perces zenés alkotás pergô ritmusú képekkel mutatja be az ország nevezetességeit, tájait, áttekintést ad különbözô kulturális és sportrendezvényekrôl, Magyarország népmûvészetérôl és hagyományairól is.

Mégis lesz NBA-bajnokság

Az észak-amerikai kosárlabdaliga (NBA) klubtulajdonosai csütörtökön szentesítették azt a végleges megállapodást, amely véget vetett az 1998. július 1-je óta érvényben volt kizárásnak (lockout), lehetôvé téve ezzel a bajnoki küzdelmek megkezdését — jelentette a Reuters brit hírügynökség. A Dallas Mavericks elnöke a tanácskozás helyszínérôl távozva úgy nyilatkozott, hogy a David Stern NBA- fôigazgató és Billy Hunter játékos-szakszervezeti elnök által kidolgozott dokumentumot a klubtulajdonosok egyhangú szavazással hagyták jóvá.

Nemzetközi Gyermekfesztivál a tavaszi szünetben

Városismereti portya, tréfás vetélkedô, akadályverseny, kirándulás, sportverseny, bolondos kalandjáték is lesz a tavasszal megrendezendô VIII. Nemzetközi Gyermekfesztiválon — tájékoztatta a Zabhegyezô Gyermekanimátorok Egyesülete, a találkozó szervezôje az MTI-t. Az idei gyermekfesztivált a hagyományoktól eltérôen nem a magyar fôvárosban, hanem Sopronban tartják, mert a szervezôk szándékai között szerepel többek között az is, hogy Magyarország nagyobb városait is bemutassák a külföldrôl érkezô magyar és nem magyar vendégeknek. A március 27. és április 1. között tartandó, 8-16 éves ifjak számára szervezett találkozó célja, hogy a fiatalok egymás kultúráját megismerve, szórakozva tanuljanak. Az egyhetes soproni rendezvényre az elôzetes jelentkezések szerint hatszáz gyereket várnak, azonban még az sem késett el, aki ezek után szeretné részvételi szándékát leadni, mert január 20-ig a Zabhegyezô Gyermekanimátorok Egyesület levélcímére — az 1399, Pf: 701/200-ra — elküldheti azt.

A labdarúgó VB haszna

Az adó, valamint a jegyeladások körüli szabálytalanságok miatt kirótt büntetés levonása után a tavalyi, franciaországi labdarúgó-világbajnokság körülbelül 35 millió dolláros nyereséget hozott — jelentette a Reuters brit hírügynökség. A francia állam 835 millió dolláros beruházással vette ki a részét a vb elôkészületeibôl. Az állami vezetés, a sportminisztérium, a Francia Labdarúgó-szövetség és a világbajnokság szervezôbizottsága jelenleg a nyereség elosztásán munkálkodik. Közülük az utóbbi jövô hét kedden fejezi be tevékenységét, napra pontosan hat hónappal azután, hogy a vb-döntôben a házigazda Franciaország 3-0-ra legyôzte Brazíliát.

130 ezer autót értékesítettek Magyarországon

Az elôzetes adatok alapján 1998-ban mintegy 130 ezer új személy- és haszongépjármûvet értékesítettek Magyarországon, ami csaknem harmadával több mint 1997-ben volt — nyilatkozta Gyôzô Gábor a Magyar Gépjármûimportôrök Egyesületének (MGE) elnöke. A végleges számok csak január közepén alakulnak ki. Ezek szerint személygépkocsiból 79 ezer darabot adtak el, 24,5 százalékal többet, mint 1997-ben. A haszongépjármû értékesítések a múlt évben több mint 50 százalékkal nôttek a korábbi évhez viszonyítva. Az értékesített személygépjármûvek több mint 80 százaléka kis- és alsó középkategóiába tartozik, ami évek óta szinte változatlan arányt képvisel.

Vezetékcsere miatt szünetelt a szolgáltatás

Csütörtökön a megyeszékhelyi Kárpátok sétányon 14 tömbházat érintô csôtörés volt, ami — mint Szász Gyöngyvér, az Energomur Ö.V, sajtóreferense elmondta — a külsô melegvíz-vezetékek rossz állapota miatt következett be. A vezetéket a szóbanforgó napon kicserélték, így jelenleg a melegvízszolgáltatás zavartalan. Szász Gyöngyvér azt is elmondta, hogy tegnap reggel a Kárpátok sétány 41. szám alatt belsô csôtörés történt az egyik fûtôtesten, ami ideiglenesen lehetetlenné tette a 2-es kazánházhoz tartozó tömbházak melegítését. Ezt a problémát is rövid idôn belül kiküszöbölték a vállalat alkalmazottai — nyilatkozta a sajtóreferens.

Halasztás a hadréviek ügyében

Tegnapra tûzték ki a hadréviek ügyében a döntéshozatalt. Mint ismeretes, az 1993. szeptember 20-i eseményekért hat személyt tartóztattak le, s további öt esetben a szabadlábon levô vádlottak ellen folyt a kivizsgálás. A Megyei Törvényszék döntése után a vádlottak fellebbeztek. A táblabíróság korábban három alkalommal halasztotta el a döntéshoztalt. Mivel a vádlottak ügyvédjei nem nyújtották be idôben következtéseiket, újabb halasztás nyomán január 15-én hoznak ítéletet.

22 tanterem használhatatlan

A szerdán történt fûtôtest-repedések miatt a szászrégeni 2-es számú iskolában 22 tanterem használhatatlanná vált. Az iskola 1090 tanulója két váltásban jár a tanórákra — tájékoztatott Atanasoaie Gheorghe igazgató, aki azt is elmondta, hogy a helyi polgármesteri hivatal és a tanfelügyelôség képviselôje által készített kárfelmérések szerint a meghibásodott fûtôtestek cseréje közel 100 millió lejbe kerül. Ugyanakkor a hôközpont rendbetételére és a vízvezetékek cseréjéhez közel 800 millió lejre lenne szüksége az iskolának. Mivel a megyei tanfelügyelôségnek nincs lehetôsége anyagilag támogatni az iskolát, az intézet vezetôje felvette a kapcsolatot a helyi Irum, Gama és Mobex társaságokkal, ahonnan támogatást ígértek. Azt is megtudtuk, hogy a Silva sörgyár használt fûtôtesteket és hegesztôdrótot adományozott az iskolának.

Új idôpontban kezdôdik az álarcosbál

Ma délután 3 órától várják a farsang kedvelôit a marosvásárhelyi várba, a Gyermekvárost záró álarcosbálra. Mint a megyeszékhelyi polgármesteri hivatal értesítésébôl kiderül, a mulatság a fent említett idôpontban és nem 14 órától kezdôdik, mint elôzô napokon jelezték. Az álarcok díjazása mellett a szervezôk diszkóval, versenyekkel és vidám mûsorral várják az érdeklôdôket.

Madárbarátok figyelmébe

A Milvus madarászcsoport tagjai 50 madáretetôt készítettek a városban élô cinkecsoportok részére. A napraforgómaggal töltött etetôket olyan személyeknek ajándékozzák, akik vállalják azok további ellátását madáreleséggel. A jelentkezôket január 10-én, vasárnap 10- 12 óra között a megyeszékhelyi vár udvarán várják.

Vegetáriánus fôzôtanfolyam

Az Éden Alapítvány három hónapos díjmentes vegetáriánus fôzôtanfolyamot indít január 14-tôl Marosvásárhelyen, 50 személy számára. Az érdeklôdôket minden csütörtökön 18 órai kezdettel fogadják a megyeszékhelyi Tisza utca 33. szám alatt. A fôzôtanfolyamot 25 személy számára január 13-án 18 órától Marosludason (Vânãtorilor utca 19. szám) is beindítják.

Keresik a rablókat, elfogták az orvvadászokat

Január 6-án Régenben, a vasútállomás környékén Pop Sorin Florin hodáki lakostól két személy erôszakosan elvett 1 millió lejt — értesültünk a rendôrség sajtóirodájából kapott közleménybôl, amibôl az is megtudható, hogy a kivizsgálások során fényt derült a tettesek kilétére. Ezek: Casuba Eggelbert, 23 éves és Moldovan Rudolf, 33 éves, mindketten büntetett elôéletû régeni lakosok, akiket jelenleg köröz a rendôrség. A közlemény azt is tudatja, hogy január 5-én a 30 éves Mózes Jenô, a 28 éves Gálfi Tibor és a 25 éves Csinádi Attila marossárpataki lakosok Bala községben légpuskával lelôttek két fácánt. A tettesek szabadlábon védekezhetnek orvvadászat vádja ellen.

Kedden ismét Hahota-kabaré

A Hahota színtársulat Csak az ne jöjjön, aki nem bírja címû újévi kabarémûsorát január 12- én, kedden este 7 órakor ismétli meg Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében.

Utat köveztek

Alsóidecs és Oroszidecs között 5 kilométernyi út kövezését fejezték be a napokban — tájékoztatott Feier Laurian polgármester, aki azt is elmondta, hogy a 20 millió lejbe kerülô munkálatokat a marosvásárhelyi Valpet társaság közremûködésével végezték.

Éjjeliôröket és postásokat választanak

Ákosfalva községben hétfôtôl beszámoló közgyûléseket szerveznek — tájékoztatott Veres Gáspár polgármester, aki azt is elmondta, hogy a tavalyi sikerekrôl és be nem váltott tervekrôl szóló beszámoló mellett a gyûléseken a falvak lakosai megválasztják az idei éjjeliôröket és postásokat is. A fent említett munkahelyek iránt érdeklôdôk jelentkezhetnek az ákosfalvi polgármesteri hivatalban.

A negyedkori eljegesedés az északi féltekén komoly változásokat idézett elô, az éghajlati zónák eltolódtak az alacsonyabb szélességi körök irányába. Az északi jégtakaró az Alpoktól és Kárpátoktól északabbra helyezkedett el. A Kárpátok magasabb vidékén gleccsernyelvek húzódtak. A mérsékelt égöv keskeny sávként húzódott Európa déli részén.

Ebben az idôszakban a mai Szahara vidéke csapadékban gazdag volt, elefántok, orrszarvúak, vízilovak, zsiráfok, hiénák és más, szavannára jellemzô állatok éltek. Errôl tanúskodnak ezeknek az állatoknak a csontmaradványai és a 12000 évvel ezelôtt itt élt emberek által készített, több mint 4000 ember által készített rajz és festmény.

Nemcsak a Szahara, de Mezopotámia is ebben az idôben zöld volt, hiszen az ókor valódi paradicsoma a Tigris és Eufrátesz között terült el. Az itt élô népek magas fokú civilizációjával, öntözéses földmûvelésével és virágzó városaival, mint Sumer, Akkád, Babilon, messzi földön ismert volt. Fôleg Mezopotámia déli részét hordalékos talajon öntözôcsatornák szelték keresztül-kasul. A bozótokban abban az idôben oroszlánok, vaddisznók, vadmacskák éltek és külön foglalkoztak a háziállatokkal.

A holocénben, hamarabb a Szaharában, késôbb Mezopotámiában megindult az éghajlatváltozás, a lehullott csapadék egyre kevesebb lett és kezdetét vette az elsivatagosodás folyamata. Emiatt a régen gabonatermô Egyiptom ma csak a Nílus mentén zöld, ott, ahol a területet öntözni lehet. Délebbre Szudán és Etiópia éhséggel küzd. A holocén kezdetén a Csád-tó ötször nagyobb volt, mint ma. Az elsivatagodás a szaharai népek elvándorlását okozta. Errôl tanúskodik a zsidók kivonulása Egyiptomból és új haza, a bôség területének a keresése.

Mezopotámiában is ebben a korai holocénben a két folyó között megjelentek az elsô homokbuckák, ezeken a helyeken a földmûvelés megszûnt és megindultak az elsô hódító nomád törzsek. Az arabok 13 századon át a területen kívül maradtak, de. i.e. 637-ben a kadisztai csatában gyôztek a perzsák ellen. Az öntözéses kultúrát i.e. 2230 körül a guti nomád törzsek tönkretették, de a déli részeken a sumér kultúra még tovább létezett. Idôvel az éghajlati viszonyok lényegesen megváltoztak, aminek következtében a két folyó vízmennyisége csökkent. Megindult a tárolók építése, mivel a Tigris és Eufrátesz vízmnnyisége az elsivatagosodás miatt lecsökkent és megindult a só kicsapódása, az iraki szikes talaj kialakulása és a terület lassú elnéptelenedése. Jelenleg Irak területének több mint 60%-a sivatag és mintegy 30%-a mocsár. Irakban a víz az életet jelenti.

Felvetôdik a kérdés ezek után, hogy az elsivatagosodási folyamatot meg lehet-e állítani? Sajnos, egyelôre erre nincs lehetôség. Évente a sivatag dél felé majdnem 10 km-t hódít a szavanna rovására. Emiatt Kelet-Afrika állatvilága veszélyben van. Nemcsak az állatvilág szenved, az emberek soraiban is éhínséget eredményez, amely törzsi háborúkhoz vezetett az utóbbi évtizedben, gyerekek és felnôttek, fôleg az idôsek halálát okozta. Az emberek lassan dél felé húzódnak, a rezervátumokat vezélyeztetik.

1988-ban az Egyesült Államok elnökének és feleségének afrikai körútján az elnököt és kíséretét egy távcsöves "szafarira" vitték el, ahol még ma is nagyvad legel és él a füves szavannában. Sajnos, ez a terület a múlthoz képest nagyon megváltozott, vadállománya erôsen megfogyatkozott. Ennek oka a fehér telepesek vadászszenvedélye volt. A fô oka az, hogy a második világháború után számos ország elnyerte függetlenségét, javultak az egészségügyi körülmények, csökkent a gyermekhalandóság. Ezen országok lakossága többszörösére szaporodott. Ezzel együtt a terjeszkedô mezôgazdaság fokozatosan kiszorítja a vadat. Miután ezt a jelenséget felismerték, a vadak számára nemzeti parkokat létesítettek. Számos területrôl ide menekítették a vadállományt.

Mivel a Szahara a szavanna rovására terjeszkedik, fogy a növényevôk tápláléka és a terület vadtartó képessége. Kezd megszûnni az állatok számára a paradicsomi állapot. Mindezek mellett betegségek is tizedelik az állatállományt, fôleg az öreg és a gyengébb egyedek esnek áldozatul.

A táplálék fogyatkozása Földünk általános felmelegedésével is kapcsolatos. Ezért egyes rezervációkban a nagyvadakat repülôgéppel 400 km-rrel délebbre, egy új rezervációba kellett telepíteni.

A felmelegedés, az elsivatagosodás az erdôk pusztulásának a következménye, ezért pedig az ember a felelôs.

Magnus a mindennapi élet gondos-bajos dolgaiban segíti a bénult Thilo Schwendemannt. Felvesz leesett tárgyakat, odaviszi gazdájához a megszólaló telefont, a zokniját is képes lehúzni és segítségért szalad, ha a tolókocsihoz kötött mérnök nem tud lejutni a lépcsôn. A szorgalmas segítség, Magnus, a másfél éves skót juhászkutya szabályszerû kiképzésben részesült, ámbár Németországban még nem túlságosan elterjedt kutyák igénybevétele mozgássérültek segítésére vagy a gyógyászatban.

Ezen a helyzeten akar változtatni a Gyógyászatban Alkalmazott Ebek Németországi Szövetsége és a Prima Partner Egyesület. Minkettô kiképez és elhelyez kutyákat. Míg azonban ez a gyakorlat az Egyesült Államokban és Németország néhány szomszédjánál már széles körben elterjedt, addig Schwendemann csak véletlenül szerzett róla tudomást. "Életminôségem jelentôsen javult" — mondja a 30 éves mérnök, aki öt esztendeje, egy motorbaleset óta béna. Magnust egy kiképzô segítségével tanította meg a számára legszükségesebbekre.

Az okos kutyának elég rámutatni egy kis lézerkeresôvel egy tárgyra, s Magnus odaviszi neki. Arra a szóra, hogy "elveszett", a kutya séta közben keresni kezd a már megtett úton. Jutalma simogatás, dícséret és néhány jó falat. Magnus azonban elôsegíti gazdija embari kapcsolatait is. "Amióta nálam van, szívesebben hagyom el a lakást. A kutya révén beszédbe elegyedem másokkal, különben csak a tolókocsit látják meg" — mondja a mérnök.

Nemcsak vakvezetô kutyák léteznek, hanem süketeknek is nagy segytséget nyújtanak négylábú barátaik. Jelzik például, ha valaki csenget az ajtónál, vagy az ébresztôóra hangjára keltik a gazdit.

A négylábúak kiképzése már kölyökkorban kezdôdik. Nem minden állat alkalmas ilyen feladatra. Elôbb bizonyítania kell, hogy zajra nem retten meg és nem válik agresszívvá, vagy hogy nyugodtan képes áthaladni nagy tömegen is.

Claudia Cohors gyógytorásznôt héthónapos Oskar kutyája segíti mozgáskorlátozott és autista gyerekek között végzett munkájában. "A gyerekek turkálnak a bundájában, vizsgálják a kutya füleit, fogait. Ez lényegtelennek tûnhet, de egy autista gyermeknek már nagy lépés" - mondja. Oskar mindig barátságos, akkor sem mordul rá a gyerekre, ha hirtelen kiáltozni vagy csapkodni kezds nyugodtan játszhatnak vele. Oskar abban is segít, hogy Claudia kapcsolatot teremtsen a kicsikkel: szinte provokálja a játékot és erre reagálniuk kell.

"Az állat engedelmessége öntudatot kölcsönöz a gyerekeknek - mondja Gineke van Dijk logopédus, akit wiesbadeni praxisában Magnus "nôvére", Mesa segít. A logopédusnak arra jó a skót juhász, hogy kapcsolatot találjon az autista gyermekekkel: a mindig barátságos Mesa azt érezteti a fogyatékos gyerekekkel, hogy az állat elfogadja ôket.

Elege volt az ünnepekbôl a jelek szerint annak a darmstadti rendôrkutyának, amely átugrotta gazdija kertkapuját és elvágtatott az alig két kilométerre lévô rendôrôrsre, ahol szolgálatra jelentkezett.

Az Art névre hallgató német juhászkutya hétesztendôs, és úgy tûnik, a sok pihenés után vágyott már a rendezett, fegyelmezett szolgálatra — legalábbis csak ezzel tudják a helyi rendôrök magyarázni Art váratlan megjelenését az ôrsön — jelentette a dpa hírügynökség.

Az amerikai politika legmegbízhatóbb feszültségjelzôje — a pizza. Közölték az Egyesült Ællamokban azok a megfigyelôk, akik a Fehér Ház és a Kongresszus döntéshozóit tartják szem elôtt. Ennek megfelelôen azt állapíthatták meg, hogy mind az elnök csapata, mind a képviselôk különös módon oldották fel az iraki válság okozta stresszhelyzetet: ettek. Clinton és tanácsadói ugyanis 3100, a honatyák pedig 11.300 dollárért rendeltek pizzát a kritikus idôszakban. És ez meghaladta az 1991. évi Öböl-háború feszültséglevezetô pizzakúrát is.

A török igazságügyminisztérium megtiltotta, hogy nôket a szûzhártyájuk épségének ellenôrzésére kényszerítsenek.

Törökországban évente több tizenéves lány követ el öngyilkosságot az "ártatlansági próba" miatt. A gyakorlat fôképp a vidéki területekre jellemzô.

Törökország leköszönôfélben lévô nô- és családügyi minisztere korábban nagy felzúdulást keltett azzal a kijelentésével, hogy a szûzhártya- vizsgálat miatt öngyilkos lányok amúgy is öngyilkosok lennének, s az egész nem igazán fontos probléma.

Egy floridai abortuszklinika tulajdonosa beperelte a CompuServe internetszolgáltató vállalkozást és annak tulajdonosát, az America Online (AOL) társaságot, mondván: a Keresztények az Életért nevû, a mûvi abortuszt élesen ellenzô szervezet a CompuServe vonali szolgáltatásainak felhasználásával adatbankot tudott létrehozni, nyilvántartásba véve azokat az orvosokat, akik terhességmegszakító mûtéteket szoktak vállalni, illetve azokat a nôket, akik ezt igénybe vették.

A klinika szerint a abortuszellenes szervezet zsarolta, fenyegette és nyilvános megaláztatásnak tette ki a listáján szereplôket.

A klinika látogatóit a Keresztények az Életért szervezet a kocsijuk rendszámtáblája révén azonosította: az, hogy valamely rendszámtáblát ki használja, Floridában mindenki által hozzáférhetô nyilvános adatnak számít, és korábban a CompuServe révén az interneten keresztül is le lehetett hívni. A társaság nagyjából egy évvel ezelôtt beszüntette az ilyen listák közzétételét, de addigi magatartása a klinika szerint kárt okozó gondatlanságnak minôsül.

A kenyai Akuku Oguela a fehér telepesektôl kapta a "Veszély" gúnynevet irigységbôl, pedig akkor még csak 18 felesége volt. "Veszély" most nyolvan éves, eddig 94 alkalommal nôsült: 20 asszonytól elvált, néhányan meghaltak, páran elhagyták. Mostanság összesen 45 felesége és közel háromszáz gyereke van. A Victoria-tó mellett élô férfit a kenyai sajtó mutatta be nemrég.

A kenyai törvények csak egy házasságot ismernek el, akárcsak a katolikus egyház, amelyhez Akuku tartozik, de Kenyában, mint sok más afrikai országban, a hagyományos esküvôt is érvényesnek fogadja el a társadalom.

Az ôsz hajú Akuku Oguela farmer és üzletember különleges jelenség: 185 centiméter magas, jó szabónál készült öltönyt, gomblyukában vörös rózsát, világoskék inget, divatos nyakkendôt visel, s nem csak magas kora nem látszik rajta, hanem sok fiánál is fiatalabbnak tûnik.

A legfiatalabb felesége 20 éves, a legidôsebb rég dédnagymama. Az elsô gyerek 1947-ben látta meg a napvilágot, az eddigi legutóbbi négy hónapos. Akuku csak néhány feleségével él együtt, a többi közeli falvakban lakik: mindannyiuknak külön- külön kis házat épített és földet vett, amelyen gazdálkodhatnak.

Gyakran felkeresi ôket, de hogy mit csinál velük, az titok. Akik ismerik, úgy vélik, aligha van szüksége Viagra teblettára. És egyhamar nem akar felhagyni a nôsüléssel sem. Egy újságíróval beszélgetve egy kislányra mutatott: "Most úgy 8-9 éves. De szépség lesz belôle, s ha eljön az ideje, feleségül veszem" — idézte a német dpa hírügynökség az East African Standard címû lapot.

Július volt, aratás idején s a beállt kánikulában hatványozottan adta vissza a forróságot a kasza alá ért, szemmel látott búzaföld. Voltaképpen nem is volt olyan nagy a terület, de a természet olykor-olykor ködfátyolt vont a horizonton, miáltal higgyük: kicsiny falunk nagyon nagy, éppen csak a búzatáblák párás könnyétôl nem látunk messzire.

Akkoriban minden dûlô végében volt út. Öreg szilvafák, odvas fûzfák s vén diófák által szegélyezett oázisok, minek függvényében is különböztettük el a tagokat; édesanyánk fél szavából is megértettük, hová kell vinni a frustukot. Különösen nyár derekától voltunk igen szolgálatkészek, siettettük is a tarisznyálást, mert erôsen csábított a madárfészek s a domborodó dió, amiket, míg édesapánk összehajtogatta a takaróruhát, meg is tapasztaltunk.

De hát ez régen volt, nagyon régen, én arról a Marciról szeretnék egy kedves történetet elmesélni, aki mostanra csendes Márton nagyapa lett s akinek a leánya nem ismerhette meg a nagyapját, mert ôt már régen ott feledte a zûrzavaros idô valahol a csendes Don partján. S a hadiözvegyé lett Rózi néninek már csak az a szerény kívánsága maradt, hogy a nagybani élettérért kirobbantott nyomorúságban Cserefalván vessen megélhetést két apátlan gyermekének. A nagyobbik Berta megértô, komoly leány lett, de Marciba, mint általában a fiúkban, az ördög dupla elevenséget adagolt s akiben — érezvén az anyai szeretet melegét, s az apai szigor hiányát, mint állandó kitöréssel fenyegetô vulkánt — Rózi néni próbálta elzárni a szelepet: az élet sikamlós sisonkáján el ne csússzon a fiú.

.... Elkongatta a delet az ákosfalvi harang, s a fûzfa árnyékában elfogyasztott ebéd után Rózi néni bizalmatlan kíváncsian nézett Marcira.

Mert Marci ezt a kijelentést tette:

— Hol vannak a korsók, mert én megyek vízért.

Rózi néni nem jött, hogy higgyen a fülének: mire az addigi háromszori noszogatásra is csak az alig-alig mozduló Marci kérés nélkül is ajánlkozott. Hökkentében csípôbôl fel is emelkedett s tekintetével kísérte fiát, amint Marci nagy igyekezettel ment a Szôlôs-kút felé.

Hegyi forrásból szomjat oltó kút volt még akkor a Szôlô alatti kút, vízhordó korunkban valahányan sorba álltunk a vízért. Manapság, nosztalgián túl is fáj, hogy a kútgárgyékként szolgáló felsô gyûrût valaki "haza" hengerítette, a kútgémet eltüzelte, hanem az ágas, csodálatos módon bele van engedve az immár gödörré vált kútba s a még kilátszó két villás ága figyelmeztetô csóvaként, kérdôleg meredezik az ég felé. Szerénytelen ágas, annyi bizonyos, mert panasz -tülekedésében nem veszi észre: nagy európai menetelésünkben ott tartunk, hogy elburjánzott lelkületû emberek már a temetô vaskapuját is ellopták...

Ebbôl a kútból töltötte meg Marci a korsókat s minket, kisebbeket szétrebbentve, félkézzel rángatta fel a vedret, mert oldalvást állva is be akarta mérni a szilvafákat, amiket a reggeli kijáráskor erôsen megnézett; a földnek a domborulata úgy kívánta, hogy Marcinak a végén egy korán föl kellett emelnie egy kalapot, hogy a kaszás tudja tartani az irányt.

Ide igyekezett Marci s a korsókat gondosan elhelyezve a sáncmarti fûben, gyakorlott gyermeki mozdulatokkal fel is libbent a kiszemelt gazdagabb ágra. De mire a rázáshoz marokkal átfogta volna az ágat, akkor vette észre, hogy az út völgyességébôl emelkedik ki Mihály bátyám Pistával. Ôk akkor járták ki a részük szélét, s hogy Pista váltig siránkozott szilváért, a szigorú Mihály bátyám idôtakarékosságból fel is vett egy elszáradt ágat, amit alkalmas helyen felereszt, ne mind kunyeráljon a gyermek. S véletlen folytán, éppen azt az ágat találta jónak, amin Marci sunyított. Az eredményesebb dobás végett hátrább lépett kettôt, mire Marci megszólalt.

— Micsinál, hallja, megháborodott?

Ôszinte, szókimondó volt Marci, mert a falunk sajnálva az árvát, sokmindent elnézett neki, s e gyámolítás eredményeként már zsenge gyermekkorában igen éretten tudott feleselni.

Mihály bátyám ezt hallva, leengedte a husángot s derékból eléhajólva fürkészve nézett a lombok közé.

— Te vagy Marci? Hát te mit csinálsz ott?

— Várom, hogy haladjanak.

— Marci fiam, ha már ott vagy, rázd meg egy kicsit azt az ágat.

— Háhogyne, hogy maga szedje fel?

Mihály bátyám röviden elkacagta magát.

— Csak két szemet Marci, hogy kóstolja meg Pista is.

Marci ezenközben inkább azzal volt elfoglalva, hogy a kipattintott szilvamagot milyen messzire tudja fricskázni s már csak olyan hangon szólt, mint a néhai császár, aki mindent meggondolt, mindent megfontolt.

— Émmá nem!

Felszikrázott a méreg Mihály bátyámban is erre s feltolta a szalmakalapot.

— Látod ezt a kutyuról? — s oly meggyôzôdve húzta fel, ijedtében Marci megrezegtette az ágat, csak úgy kopogott a szilva az agyagos úton.

Mihály bátyám is felvett egypárat, hanem Pista annál fürgébben markolázta a kebelébe — amit Marci igen rosszallt.

— Hová Pista, egyet sem hagysz nekem?

Mihály bátyám, már távolodva, visszaszólt.

— Ne mind nyavalyogj, inkább gyere le, de hamar, mert jön hátul egy csapat s az egészet felszedik.

Az újabb veszedelemre Marci felágaskodik s a domb mögül elôször csak gereblyéket s szalmakalapokat lát, de olyan sok volt belôlük, rögvest lefordult az ágról.

Csakhogy! Az ing beakadt egy ágcsonkba s pillanatig ég s föld között lebegve, mégiscsak az ág volt az erôsebb, s egy hersenést hallva odapottyant ô is a szilvák közé. Megütötte az oldalát, már el is akarta pityeregni magát, de hûvösséget érezvén a hasán, odakapott, s elhûlve látta, hogy az ing elszakadt.

— Hööô! — mondta szörnyülködve.

Próbálta összeilleszteni s aztán lassan széthúzni, de pár harmonikás mozdulat után végképp meggyôzôdött: elszakadt a háromgombos zsáking, s éppen úgy van szétnyílva, mint a Balázs tanító bácsi pizsama kabátja.

Bánatában az egyik néni próbálta vigasztalni.

— Hagyd el, lelkem, hiszen Berta könnyen összevarrja.

De Marciban már felsejlett a paprika mérgû anyja s aprókat sántítva arra volt kíváncsi: ott fekszenek-e a fûzfa árnyékában. Lopva csúsztatta lábát a tarlón, zajt ne üssön s az árnyékba érve, titkos sugallatra, magára rántotta a szvettert. Oldalt dôlve bizonyos irigységgel figyelt egy hangyát, amint le s fel serénykedik egy fûszálon: milyen jó is a hangyáknak, nem viselnek inget. Aztán szorongásában arra gondolt: ha valamiképpen nagy-nagy vihar kerekedne, lehetôleg jégesôvel, s lehûlne a levegô, nem is kellene levetnie a szvettert.

Már egy-két helyen kezdték fenni a kaszákat, mire Rózi néni egybôl felült.

— Ejsze induljunk mi is.

S aztán:

— Látod fiam, azt az egyet jól tetted, hogy magadra vetted, különben ez a sûrû árnyék meghúzná a hátad.

Marci e ritka dicséretre még jobban összekuporodott s csak fél szemét felnyitva mondta.

— Menjenek csak, úgy is hátul vagyok a kötözéssel, — s kivárta, míg öt-hat kéve összegyûlt s csak akkor fogott kötözni — szvetterben.

A nap azonban a kora délutáni órákban lövellte leghevesebb nyílait; a tikkadtságban pattogott a szalma, délibábban remegett a levegô. Patakzott Marciról a verejték, de gyermeklelke próbálta odázni az idôt: ketyegjen az óra, csak ne üssön. A kévekötelet is inkább kitapogatta, mert a szeme nem eresztette az anyját: mikor veszi észre? Ezt még könnyen megúszta, mert a rend közepén Rózi néni csak zavart mosollyal nézett a kaszásra, maga Marci csodálkozott inkább, hogy magán feledte, de olyat motyogott, hogy rendközben még elkallódna, csak a végén veti le. Addig is ketyegjen az óra s valami lesz...

De a huncut idô épp abban az órában járt, amikor a szomszéd nyílban a társai nyulat hajkurásztak. "Békésebb" idôkben Marci volt a fôvadász, most csak önfeledten, helyben ugrándozva kurjongatott bátorítólag. S már késô volt, amikor érezte, hogy az anyja hátulról megragadja a szvettert; ösztönösen megfordult s lehajolva kapálózni kezdett s ügyesen kibújt a ruhákból. Rózi néni is hüledezett, nem gondolta volna, hogy a fia ennyire csiklandós lenne. Hanem amikor kirázta az inget a szvetterbôl, ugyancsak elámult a különös szabás láttán. Bizonyságképpen jobbról is, balról is megforgatta, akárcsak a torreádorok a spanyol arénákban s csak aztán csapta csípôjére a kezét s a lábával is tappintott.

— Elémbe állj, de rögtön, mert most összetörlek!

Mert Marci akkor tíz méterre állt s cseppet sem volt kedve összetörôdni. A nagy harag láttán, a turpisságra rájôve, a kaszás halkan elkuncogta magát, de Bertából egybôl megszólalt a testvéri szolidaritás.

— Hagyja anyám, hisz csak a varrat mentén... egy hoppra összekapom a géppel.

De hát a szeretô édesanyák haragja éppen olyan, mint az éltetô nyári zápor: hirtelen gerjed s hamar el is lobban. (Az apáké gyakorta egész napos háborúvá szokott komolyodni.)

A biztonságos öt-hat kéve távolságot még betartva, Marcinak úgy rémlett, mintha az anyjáék elöl csirkérôl beszélnének. A kévéket kötetlen hagyva elôbbre somfordált s még hallotta:

— .... ha olyankor végzünk, azt a kakócát, úgyis örökké bent van a kertben.

Ez elég volt ahhoz, hogy visszafele helybôl, sportosan ugorja át a kévéket, s már a régi Marci-hangon biztatta a kaszást.

— Suhintsa, bátyó, apassza, mert én hátul kötöm — nehogy elhúzódjon az id&o