|
LI. évfolyam 47. (14100) |
1999. február 26. péntek |
Betétes-pánik a kormányfôi nyilatkozat miatt
A külkereskedelmi bank, a Bancorex vezetôinek testületi lemondása után a betéttulajdonosok megrohanták a bank fiókjait. Mugur Isãrescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója nyilatkozat kiadásával próbálta elejét venni a pániknak.
Bukarestben és más nagyobb városokban szerdán megostromolták a Bancorex fiókjait. Fôként a nyugdíjasok kezdték el kivenni a devizaszámlákon ôrzött dollárbetétjeiket. Meglehetôsen feszült a hangulat, részint a hosszú sorban állás, részint amiatt, hogy egyes fiókokban személyenként ötezer dollárban maximálták az egy nap alatt fölvehetô összeget.
Mugur Isãrescu külön nyilatkozatban igyekezett lecsillapítani a kedélyeket. "A bank vezetésének lemondása érthetô aggodalmat keltett a betétesek körében, de szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy a Bancorex kellô likviditással rendelkezik" — mondta.
A kedélyeket nem is annyira a Bancorex vezérkarának lemondása kavarta fel, hanem az, hogy Radu Vasile kormányfô e lépést kommentálva kijelentette: a román bankrendszer nem tartozik a legszilárdabbak és legegészségesebbek közé. A miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy bank kintlevôségeinek 70 százaléka a behajthatatlan kategóriájába tartozzék.
A Bancorexet már 1997-ben 500 millió dollárral segítette ki az állami költségvetés. Becslések szerint most újabb 0,7-1 milliárd dollár közötti összegre lenne szükség szanálásához.
Gheorghe Funar feljelentése nyomán idézték be tanúként a brassói táblabíróság melletti ügyészségre a tavaly szeptemberben tartott alsócsernátoni fórum szervezôit és szónokait — közölte az MTI bukaresti irodájával Szilágyi Zsolt parlamenti képviselô.
Az ügyészség majdnem húsz olyan személynek küldött idézést tanúként való megjelenésre, aki tavaly szeptemberben részt vett a Tôkés László püspök nevével fémjelzett fórummozgalmat elindító alsócsernátoni találkozón. Az idézés nem tartalmazta, milyen ügyben kivánják meghallgatni ôket, Sorin Benga brassói fôügyész pedig egy héttel ezelôtt az MTI kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy "egy lopási ügyrôl van szó".
A beidézettek közül csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség két parlamenti képviselôje — Szilágyi Zsolt és Kónya-Hamar Sándor -, valamint Csapó József szenátor jelent meg az ügyészségen. Velük közölték, hogy Gheorghe Funar kolozsvári polgármester tett feljelentést a fórum szervezôi és szónokai ellen. Funar szerint a fórum szervezôi és résztvevôi megsértették a büntetôtörvénykönyv 166. paragrafusának 1. bekezdését, azaz "alkotmányellenes, az államrend megbontására irányuló tevékenységet folytattak, és ilyen tevékenységre bujtogattak".
Sorin Benga fôügyész az MTI érdeklôdésére azt a felvilágosítást adta, hogy elsô tájékoztatásakor "félreértés történt: ô csak utólag jött rá, hogy az MTI nem a lopási ügyre, hanem az Alsócsernátonnal kapcsolatos beidézésekre kérdezett". Azt megerôsítette, hogy az "alsócsernátoni üggyel" is ô foglalkozott.
A brassói ügyészség egyébként néhány hónappal ezelôtt elutasította, hogy a Nagy- Románia Párt Kovászna megyei elnökének kijelentéseivel foglalkozzon. Gica Agrigoroaie megyei pártvezér a sajtóban bejelentette: pártja Kovászna és Hargita megyében félkatonai szervezetet — Nemzeti Gárdát — állított fel azzal a céllal, hogy szükség esetén kivégezzék az RMDSZ vezetôit. Amikor Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselôje ebben az ügyben az illetékes brassói ügyészséghez fordult, azt a választ kapta: nincs semmi jogalapja annak, hogy az ügyészség bármiféle vizsgálatot indítson a kijelentések kapcsán.
Szociális partnerség nélkül nincs keleti bôvítés
A gazdasági és a szociális különbségek feloldása nélkül nem lehetséges a kelet- és közép-európai országok integrációja az Európai Unióba - jelentette ki Wolfgang Weinz, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (IUF) kelet- és közép-európai koordinátora csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
A koordinátor az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (Édosz Szövetség) és az IUF által közösen szervezett kétnapos nemzetközi konferencia szünetében beszélt. A tanácskozást a kelet- és közép-európai országok élelmiszeripari szakszervezeti megbízottai részére szervezték az EU-csatlakozás kérdéseirôl.
— A szakszervezeteknek informálniuk kell a tagságukat arról, hogy az EU bôvítése politikai, gazdasági szükségszerûség — mondta a szakszervezeti tisztviselô.
Jelezte: el kell oszlatni az EU-tagországok munkavállalóinak azt a félelmet, hogy a keleti bôvítés után a munkavállalok tömegei vándorolnak a fejlett országokba. Emellett kezelni kell a keleti országok azon érezhetô félelmét is, hogy a bôvítés gazdaságuk leépülésével jár.
Ezért a szakszervezeteknek már most minden információt meg kell szerezniük a bôvítéssel kapcsolatban. Továbbá kapcsolatba kell lépniük a kormánnyal a bôvítés kérdéseinek egyeztetése végett, hogy az integráció zökkenômentesen mehessen végbe. A szakszervezeteknek a bôvítés során a társadalom "szociális ügyvédjévé" kell válniuk.
Wolfgang Weinz elmondta: 2000-2006 között öt — esetleg hat - csatlakozni szándékozó ország ennek támogatására az uniótól mintegy 150 milliárd márkát kaphat. A tizenegy jelölt országnak ugyanerre a célra 250 milliárd márkát kell elôteremtenie. Szociálpolitikai támogatásokra 2006-2010 között az unió a csatlakozni kívánóknak mindössze 40 millió márkát különített el — mondta a szakszervezeti megbízott.
Vámemelési javaslat a magyar lisztre
A mezôgazdasági minisztérium 40 százalékos vám kivetését javasolja a kormánynak a Magyarországról importált lisztre — közölte csütörtökön a minisztérium illetékese az MTI-vel.
Stelian Minoiu, a minisztérium nemzetközi kapcsolatok és import igazgatóságának vezetôje szerint kormánydöntés még nincs a kérdésben, de az a tárca reményei szerint hamarosan a kabinet ülésének napirendjére kerül.
A minisztérium arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a vámemelés ügyében folytattak-e már konzultációt a magyar féllel. Radu Vasile miniszterelnök február eleji budapesti tárgyalási során a két mezôgazdasági miniszter között az a megállapodás született, hogy az ilyen kérdések megvitatására külön bizottságot hoz létre a román és a magyar fél.
Hírügynökségi jelentések szerint a magyar importliszt vámjának emelésével "az érintett minisztériumok egyetértenek, azt a hazai termelôk védelme érdekében fontosnak tartják". Úgy tudják, hogy a megemelt vám július 15-ig lenne életben.
Románia tavaly az év második felében a CEFTA- megállapodásokkal ellentétben már büntetôvámot vetett ki a magyar búzára és lisztre. "De még ebben az idôszakban is a román importôrök 43 ezer tonna magyar búza és 23 ezer tonna magyar liszt behozatalára kértek engedélyt, ami azt mutatja, hogy még a kedvezményes vámok felfüggesztése idején sincsenek egyenlô versenyfeltételek a hazai és a magyar termék között" — írta a Cotidianul címû napilap.
A szakemberek szerint a hazai termelôk elsôsorban azért vannak hátrányban a külföldiekkel szemben, mert nem élveznek olyan szubvenciókat, mint a konkurencia. Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter ezen a téren bizonyos változtatásokat igért. Csütörtökön több x interjúban is bejelentette, hogy 30- 33 százalékos ártámogatásban kivánják részesíteni a román disznóhús kivitelét, a hazai csirkehús exportját pedig 35 százalékos támogatás segíti majd.
A The Washington Post csütörtöki számában megjelent, amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozó értesülés szerint Slobodan Milosevic jugoszláv elnök a korábbi megállapodásban rögzítettnél több fegyverest tart Koszovóban, és a tartomány határa mentén további erôösszevonások folynak.
A tavaly októberi megállapodás szerint 10 ezer jugoszláv katona és a különleges rendôri erôk 11 ezer tagja maradhatna Koszovóban. Ezzel szemben 12 ezer katona és 14 ezer fôs különleges rendôri erô tartózkodik ott, Koszovótól északra pedig 6500 katonát és többszáz rendôrt vontak össze — értesült a The Washington Post.
A lap tudomása szerint az amerikai nemzetbiztonsági tanács és a védelmi minisztérium ellenzi, hogy erô alkalmazásával állítsák meg a Koszovóba történô további szerb csapatátvezényléseket. Mint a The Washington Postban olvasható, amerikai illetékesek csak akkor támogatnák az erô alkalmazását, ha "kezdene elfogadhatatlanná válni az erôszak mértéke". Ezt a határt azonban nem húzták meg — tette hozzá a lap.
A The New York Times csütörtökön nagyon hasonló gondolatmenetû elemzést közölt a koszovói helyzetrôl, mint ami az elôzô nap a The Washington Postban napvilágot látott. Eszerint az amerikai diplomácia elszámította magát, amikor adottnak remélte az albán támogatást az összekötô csport rendezési tervéhez, és így azt gondolta, hogy a reflektorfényt — a NATO-erôk bevetésének fenyegetése mellett — Milosevicre tudja irányítani.
Madeleine Albright tekintete elôtt — véli tudni a The New York Times a külügyminiszter-asszony környezetébôl — Richard Holbrooke Daytonban elért sikere, a boszniai békemegállapodás tetô alá hozása lebegett, és ehhez hasonlót szeretett volna elérni Koszovó vonatkozásában Rambouillet-ban. Most azonban — így a New York-i lap - bizonytalan, hogy az albánok, akik a két és fél hetes tárgyalások alatt kiszámíthatatlannak bizonyultak, aláírt békemegállapodással jönnek-e majd vissza két hét múlva a tárgyalóasztalhoz.
A The New York Times Dayton és Rambouillet "szövegkörnyezetének" különbözôségei közül kiemelte, hogy Holbrooke Daytonban egymaga ellenôrizte és uralta a tárgyalásokat. Rambouillet-ban más volt a helyzet, amit egyebek közt az a példa is mutat, hogy az amerikaiak szerették volna, ha egyenruhás NATO-illetékesek közvetlen jelenléte "önt bizalmat" az albánokba. A franciák azonban megakadályozták a NATO-tisztek jelenlétét.
Abdullah Öcalan két ügyvédje csütörtökön elsô ízben fölkereshette védencét börtönszigetén, miközben két ügyész dolgozott a vádiraton, amely másfél hónap múlva készül el.
A húszperces, Imrali szigeti beszélôn, amelyen egy bíró végig jelen volt, a védôk kizárólag a kurd felkelôvezér hogylétérôl érdeklôdhettek — írta az AP.
A két ügyvédet kétszáz Öcalan-ellenes török tüntetô "búcsúztatta", kövekkel dobálva meg autóbuszukat, amikor Mudanya kikötôjében hajóra szálltak a bíró kíséretében.
A NTV török mûholdas hírcsatorna szerint az Állambiztonsági Törvényszék (DGM) két ügyésze kedden befejezte a Kurd Munkáspárt (PKK) vezetôjének elsô kihallgatását.
A per szintén Imralin lesz, miután elkészül a vádirat. Az NTV szerint a vádirat április 10. tájára lesz kész.
Az egyik ügyész, Nuh Mete Yüksel kijelentette, hogy Öcalan jól van. A Milliyet keddi számában azt írta, hogy szívbillentyû-zavarai vannak.
Az ankarai állambiztonsági törvényszék tavalyelôtt perbe fogta Öcalant távollétében, hazaárulásért és szeparatizmusért. Február 15-i kenyai elfogása után e vádak alapján helyezték ideiglenes letartóztatásba.
Az NTV szerint vasárnap kezdôdött kihallgatása során Öcalan elismerte, hogy fegyveres akciókra adott parancsot a PKK-nak, de tagadta, hogy szervezete drogcsempészésbe bonyolódott volna.
Ankara azzal vádolja a PKK-t, hogy kiterjedt, Nyugat-Európára irányuló drogcsempész-hálózatot tart fönn, és részben ennek jövedelmébôl finanszírozza 1984- ben indított fegyveres harcát.
A zömmel kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakirban ôrizetbe vették a katalán Függetlenségi Párt elnökét, kiutasítás céljából.
Angel Colom, aki tagja a spanyol szenátusnak, szakszervezeti vezetôkkel és kurd emberi jogi aktivistákkal találkozott, több más európai törvényhozóval együtt. A küldöttség közben akar járni Öcalan érdekében.
Nyelvhasználat és nyelvpolitika Szlovákiában
A nyelvhasználat és nyelvpolitika kérdéseirôl rendezett konferenciát a pozsonyi magyar kulturális intézetben a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsóport. Az elôadók multidiszciplináris megközelítésben vizsgálták a Szlovákiában készülô kisebbségi nyelvtörvény vonatkozásait.
A szlovák nemzeti mozgalmak nyelvi célkitûzéseirôl elôadó Szarka László történész az MTI-nek nyilatkozva aláhúzta, hogy a konferencián elôadó jogászok, nyelvészek, filózófusok és törtészek különbözô tudományos megközelítésben elemezték a többségi társadalom kisebbségi nyelvek iránti viszonyának kérdéseit, nemkülönben azt, hogy milyen funkciót ellátására lenne hivatott egy modern kisebbségi nyelvtörvény.
A konferencián fontos elôadások hangzottak el a rendszerváltás elôtti Csehszlovákia, illetve az 1993-ban önállóvá vált Szlovákiában zajló nyelvpolitikai küzdelmekrôl: a készülô nyelvtörvénytôl elválaszthatatlan közvetlen elôzményekrôl. A nyelvtörvény genezisét, filozófiáját, a nemzetközi emberjogi dokumentumokban szereplô vonatkozásokat ismertetô elôadókon kívül, a kérdést szociológia szempontokból is vizsgáló kutatók arra mutattak rá, hogy a szlovák többségi és a magyar kisebbségi társadalom közt fennálló viszonyban továbbra is mélyen gyökerezô elôítéletek munkálnak. ,,Egy nagyvonalú kisebbségi nyelvtörvény megalkotása során ezeket nagyon nehéz lesz figyelmen kívül hagyni,, — mondta Szarka, aki szerint a szlovákiai magyar társadalom történetében ez esetben talán elôször fordul elô, hogy a szaktudomány segítséget próbál adni a szlovákiai magyar politikusok érdekvédelmi munkájához.
A pozsonyi konferenciát Csáky Pál, miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, aki a tudományos fórum védnökségét is elvállalta. A konferencia anyaga várhatóan könyvben is megjelenik.
Hazaárulás vádjával vizsgálatot indított a kolozsvári ügyészség Sabin Gherman újságíró ellen, aki tavaly szeptemberben egy kiáltványban leírta, hogy elege van Romániából.
A fiatal kolozsvári televíziós újságíró a Pro Transilvania Alapítvány vezetôjeként tette közzé kiáltványát, amelyben megfogalmazta: "Rá kell döbbenni arra, hogy nem a magyarok, a németek vagy a burundiak az ellenségeink, hanem mi magunk...elegem van Romániából, Erdélyemet akarom".
A kiáltvány rendkívül heves visszhangot keltett, s a sajtóban elsô alkalommal jelentek meg olyan elemzések, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy az erdélyi románság autonómiát szeretne magának. Ezt interjúiban Sabin Gherman is megerôsítette, hangsúlyozván, hogy nem területi vagy etnikai, hanem közigazgatási autonómiáról beszél.
Nacionalista körökben az a vád is megfogalmazódott, hogy Ghermant "Magyarország pénzeli", de egy idô után csak a szélsôséges Nagy-Románia Párt (PRM) emlegette a "magyar veszélyt".
A kiáltvány és szerzôje körüli csendet most megtörte a kolozsvári ügyészség, amely több ellenzéki párt — köztük a Románia Alternatívája Párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja, a Román Nemzeti Egységpárt és a PRM — feljelentései alapján vizsgálatot kezdett az úsjágíró ellen. A feljelentôk hazaárulással, az alkotmányos rend és a román nemzetállam veszélyeztetetésével vádolják Ghermant.
Egynapos japánsztrájkkal figyelmeztettek tegnap a faiparban, egészségügyben és szállításban dolgozók (összesen több mint 70.000-en) az egyre romló életkörülményekre. A Szabad Szakszervezetek Megyei Szövetségének szervezésében lezajlott tiltakozó akciót március 16-án egynapos sztrájk követi, ha pedig ebben az esetben sem tesznek eleget, vagy legalábbis ígéretet a munkát beszüntetôk követeléseinek teljesítésére, a megmozdulás általános sztrájk kirobbantásához vezethet.
Luxemburg pozitívumokat észlel
Petre Roman szenátusi elnök csütörtökön fogadta a romániai hivatalos látogatáson tartózkodó Jacques Poost, Luxemburg helyettes miniszterelnökét, külügy-, külkereskedelmi és együttmûködési minisztert.
A megbeszélést követôen azt nyilatkozta, hogy a tanácskozáson ismételten kiemelték, hogy a beállítottságtól függetlenül a román politikai osztály fenntartások nélkül elkötelkezett az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett.
Elmondta továbbá, hogy az ország gazdasági- társadalmi helyzetének ismertetésekor kiemelték, a szociális kérdéseket elsô helyre kell helyezni, mivel "a társadalmi vetületeket figyelmen kívül hagyó gazdasági átszervezés a szociális kohézó széttörésével fenyeget".
A találkozót követôen a vendég kijelentette a sajtónak, hogy országa támogatja Románia EU- betagolódását, lévén hogy az ország jó úton halad az utóbbi idôben: elfogadták az idei költségvetési tervezetet és hamarosan tetô alá kerül az egyezmény az NVA-val.
Zsil-völgyi bányászok béremelése
A Zsil-völgyi bányászok 17 százalék béremelést kapnak — jelentette be a bányászokat képviselô szakszervezet, miután sikerült megállapodni a bányavállalat vezetésével az új kollektív szerzôdésrôl.
Radu Vasile miniszterelnök és Miron Cozma coziai egyezségét követôen megindultak a tárgyalások az új kollektív szerzôdésrôl, de ezek jó ideig egy helyben topogtak, mivel a szakszervezet képviselôi csak a béremelésrôl kivántak beszélni. Az újonnan megválasztott szakszervezeti vezetôkkel néhány nap alatt egyezségre jutott a bányavállalat.
— Az egyezség része az, hogy a Zsil-völgyében az idén 20 százalékkal csökkentik a termelési veszteségeket — nyilatkozta Radu Berceanu ipari miniszter. Berceanu elmondta, hogy a Zsil-völgyi bányavállalat idei költségvetése 2000 milliárd lej, ebbôl 1325 milliárd lej a szén eladásából jön, a fennmaradó összeget a központi költségvetés biztosítja.
Bonyodalmak a Clasic üzlet körül
...az az eljárás, ahogyan elbántak a Dózsa György utca, és Radnai utca sarkán levô élelmiszerüzlet adminisztrátoraival és elárusítónôivel. Tôkés Ibolya, Danguly Rozália, Ercse Ildikó, Király Aranka, Stroia Ana és Kiss Böske hétfôn, február 22- én árustól az utcára került. A hétfôi napon általában zárva szokott lenni a bolt, ez a szabad napjuk. A helyszínen megjelent a törvényszéki végrehajtó. A hölgyek távollétében leverték a lakatot, betörték az üzlet ablakát, és megkezdték az áru felleltározását, hogy majd kipakolják a készletet az utcára.
A hölgyek 25-35 éve kereskedôk, többen ugyanabban az üzletben. Munkájuk ellen soha semmilyen kifogás nem volt, soha senkinek nem tartoztak, soha semmiféle eljárás ellenük nem folyt. A márciusi bérleti díjat is törlesztették. Mégis három napja se éjjelük, se nappaluk.
Tegnap délben Fodor Imre polgármester jelenlétében tárgyalóasztalhoz ültek a kereskedô hölgyek, a két forradalmár, Uifalean Sorin és Oana Adrian, akik megkapták az üzlet bérleti jogát, a Locativ Rt. ingatlankezelô társaság vezetôsége, valamint a kisvállalkozók ligájának képviselôje. A feszült hangulatban lefolyt tárgyaláson arra a konklúzióra jutottak, hogy az új bérlôknek mindenképpen békésen és méltányosan ki kell egyezniük a hölgyekkel, és mind az alkalmazottakat, mind az eddigi adminisztrátorokat tovább kell foglalkoztatniuk. Abban mindenki megegyezett, hogy a hétfôn lefolytatott eljárás jogilag megalapozott volt, de emberileg csapnivaló. Fodor Imre azt is kilátásba helyezte, hogy ha az új bérlôk nem oldják meg emberségesen a fennálló konfliktust, akkor a polgármesteri hivatal javasolni fogja a tanácsnak: vonja vissza azt a határozatot, mely a két forradalmárnak adta át a Clasic üzlet bérleti jogát.
Kedden Marosvásárhelyen kilakoltatták a Dózsa György utca 22. szám alatti üzlethelyiség volt bérlôit. Tôkés Ibolya, a Clasic Kft. társtulajdonosa számolt be róla, hogy cégük a kilakoltatást eszközöltetô Locativ Rt.-vel jelenleg is perben áll, a helyiség fölötti bérleti jogukat próbálják bizonyítani ekképpen.
A helyzet ismeretéhez néhány évre vissza kell tekintenünk.
A Clasic élelmiszerbolt, számos más üzlethez hasonlóan, államosított ingatlanban mûködött. A Dózsa György utca 22. szám alatti bolt régen az Extra nagykereskedelmi vállalathoz tartozott. 1991-ben ez haszonbérbe adta az ott dolgozó személyzetnek, akik kft.-t alakítottak Clasic néven, és tovább mûködtették.
A szóban forgó üzlethelyiség haszonbérbe adása kormányhatározat alapján történt. Ekkor nem kellett kérni a tulajdonost, vagyis az államot képviselô ügykezelô beleegyezését. Sôt, a polgármesteri hivatal fejtett ki élénk nyomást, hogy minél gyorsabban hajtsák végre a boltok magánosítását — állította lapunknak Pop Lucian, az Extra vezérigazgatója. A volt közüzemek 1995-ben a helyiségek haszonbérbe adása kapcsán pert indított az Extra ellen. Ekkor már többek között az volt az egyik vádpont, hogy a haszonbérbe adásnál az Extra nem kérte ki az ügykezelô, vagyis a néhai közüzemek beleegyezését. Pár év alatt tehát alapjában megváltoztak a dolgok. Az idevágó törvénykezés is változásokon ment át, például hatályon kívül helyezték a haszonbérbe adásokról rendelkezô kormányhatározatot.
A megyei tanács 1995-ben egy ellenôrzés során azt derítette ki, hogy a kereskedelmi helyiségek haszonbérbe adása körül törvénytelenségek történtek, és ezek rendezését kérte a várostól — tájékoztatott a kérdéssel kapcsolatosan Orbán Dezsô alpolgármester. Ez képezte ama perek alapját, amelyek egyikében a Clasic használta üzlethelyiség sorsáról is döntöttek. Ekkor több üzlet ügyében a bíróság a jelenlegi bérlôk kilakoltatásáról döntött. Ezeket az ítéleteket máig nem hajtották végre. Ez alól lett a minap kivétel a Clasic.
A perek végeztével az egykori közüzemek nem kötött további bérleti szerzôdést a Clasic Kft.-vel a helyiségre, mint ahogy nem kötött a többi, hasonló helyzetbe került kereskedôvel sem — ezt kedden a kilakoltatáskor a Clasicban tartózkodó kiskereskedôk hangoztatták. Ennélfogva nem léteztek bérleti szerzôdések egy sor bolt használói és a volt közüzemek között. Mint ismeretes, ekkor kezdôdött a máig le nem zárult probléma e kereskedelmi helyiségekkel kapcsolatosan. A megyei tanács egy döntése nyomán továbbra is pénzt vettek el a kereskedôktôl a helyiségek bérleti díjai gyanánt, majd egyes helyiségek bérét árverezés alapján próbálták megállapítani, de a liciteket a kiskereskedôk ligájának tiltakozásai miatt befagyasztották. Ezekrôl lapunkban folyamatosan beszámoltunk, a Clasic helyzete viszont idôközben más fordulatot vett.
A marosvásárhelyi tanács idei, január 27-ei határozata alapján a Dózsa György utcai üzlethelyiséget két forradalmárnak utalták ki. Oana Adrian és Uifãlean Sorin társultak a helyiség használata érdekében. A tanácsi határozatnak is hosszas elôzményei vannak.
Oana Adrian már 1995 és 1997 között is mûködtetett egy üzletet, egy, a Fortuna cégtôl bérelt helyiségben. '97 áprilisában elmondása szerint kénytelen volt felszámolni a boltot, mert a nagyvállalat attól a hónaptól havi ötmillió lejben szabta meg a helyiség bérét. Az üzlet felszámolása után, ugyancsak '97 áprilisában döntött a marosvásárhelyi tanács egy kritériumrendszerrôl, amelynek alapján kereskedelmi helyiségeket utalhatnak ki az 1990. évi 42. törvény haszonélvezôinek, azaz a '89 decemberi forradalom résztvevôinek. Ez tulajdonképpen egy pontrendszert jelent, az ennek alapján összeállított jegyzéken Oana Adrian az elsô helyre került azok között, akik kereskedelmi tevékenységre igényelnek helyiséget. Ekkor egy üzlethelyiséget kért a polgármesteri hivataltól, ahonnan azt a választ kapta, hogy nincs szabad felület.
— Helyiség viszont volt — mondja Oana Adrian. — Azért igényeltem kimondottan a Dózsa György utca 22. szám alatti üzlethelyiséget, mert ennek a jogi helyzete szerintem teljesen világos volt. Végleges, jogerôs ítélet rendelkezett a volt bérlô kilakoltatásáról. És majdnem két év után, rengeteg ügyintézést követôen eljuthattunk odáig, hogy a polgármesteri hivatal és a lakásvállalat érvényt szerzett a törvénynek. Folyamatos utánjárást követôen tavaly május 11-én a Locativ Rt. átiratban értesítette a Clasic bérlôit, hogy a kilakoltatási végzésnek érvényt szereznek, majd 13- án az igénylôt is hasonló módon értesítették, hogy kiutalják számára a helyiséget. Egy június 25-én kelt átirat újra mindenkit értesített a helyzetrôl, de a Clasic bérlôi visszautasították a kiköltözést, és pert indítottak a marosvásárhelyi bíróságon a felszólító Locativ Rt. ellen. Ezt, tekintettel az 1996. évi végleges ítéletre, a volt bérlôk elvesztették, majd a megyei törvényszéknél fellebbeztek, de mint már említettük, a kilakoltatási végzést nem támadták meg. Ennek végrehajtását tavaly december 30- án kérte a Locativ Rt.
Az új bérlôk szerint, ha megfelelôen halad az ügyintézés, egy hónapon belül ismét kinyithat az üzlet. A helyiség használatára társult két személy még a helyiség igénylésekor jelezte, hogy legalább három évig alkalmazásban tartja a bolt eddigi személyzetét. Ezt a municípiumi tanács bele is foglalta a helyiség kiutalásáról szóló határozatába. Tudtuk szerint kétéves bérszerzôdést köthetnek majd az üzlethelyiségre, hosszabbítási lehetôséggel. Az üggyel kapcsolatban a helyi médiában elhangzott, hogy az 1990. évi 42. törvény haszonélvezôi adómentességet élveznek, ez viszont Oana Adrian szerint nem így van. Szerinte egyedül a fizetésükre kivethetô jövedelemadó alól mentesek, minden más adót és illetéket fizetniük kell.
A történetnek nincs vége
Ennyi lenne a Clasic története. Hozzátehetjük, hogy a kilakoltatás ismét felkavarta a kedélyeket a kereskedelmi helyiségekkel kapcsolatban. Az államosított ingatlanokban levô kereskedelmi helyiségek sorsáról nem rendelkezik törvény. Az 1995. évi 112. lakástörvény utal rá, hogy egy ilyen jogszabály majdan napvilágot lát, de ez azóta is késik, többek között ezért futott zátonyra a bérleti díjak licitje is. Tehát e helyiségek körül "ingatag" a talaj. Az 1990. évi 42. törvény adta jogok alapján várhatóan nem ez lesz az egyetlen kereskedelmi helyiség, amelyet forradalmárok igényelnek.
Bár valahol határt kell szabni az olyanszerû igényeknek, hogy kinéznek maguknak egy jóforgalmú pontot, és azt, csakis azt kívánják meg. A polgármesteri hivatal és a tanács a szóban forgó igények kielégítésénél talán egyebekre is tekintettel kellene legyen, például a hirtelen kereskedésre vállalkozók szakmai képességeire. Olyasmi is közszájon forog, hogy egyes esetekben az így megszerzett jogosítványból az igénylôk mögött álló pénzes "palik" húzzák az igazi hasznot, kijátszva ezzel az adózási kötelezettséget. Arról már nem is beszélve, hogy egybôl "bejáratott" üzletelési lehetôséghez jutnak.
Amíg e helyiségek sorsa vitás, a szóban forgó igények bármikor botrányos helyzetekhez vezethetnek, mert a boltok sorsát burkoló köd ennek remek táptalaja. Nem vonjuk kétségbe senki jóhiszemûségét, de ha a városnak bizonyos igényeket ki kell elégítenie, a botrányok elkerülése végett olyan helyiségekkel kellene így gazdálkodni, amelyeknek rendezett a tulajdoni helyzete. A helyiségek most az állam birtokában vannak, de tudja-e ma valaki, mit hoz az a bizonyos, beharangozott új szabályozás?
Csíky Boldizsár szerint Sebestyén Spielmann Mihály volt az, aki megmentette a Kemény Zsigmond Társaság február 23-i soros összejövetelét. A magyarországi Ormós Mária volt ugyan "mûsoron", csakhogy az idôjárási viszonyok miatt nem vállalhatta az utazást.
Amitôl a többség úgy általában felszisszen, kényes témát vállalt az elôadó. A Párizs környéki békeszerzôdésekrôl, Trianonról szólt. Mint kiderült, Sebestyén Spielmann Mihály utólag vett tudomást elôadása címérôl — Egy békeszerzôdés alulnézetbôl. Talán az elôadó hírnevének, szellemességének volt köszönhetô, hogy a "név szerinti" közönség mellett az elôadásra mások is eljöttek.
Akárhogy is nézzük, nem (volt) kellemes nekünk... 1920. július 4. után a Párizs körüli békeszerzôdést Románia nyilvánvalóan igyekezett becikkelyezni, a magyar országgyûlés is megtárgyalta, egy emberként elítélte, majd becikkelyezte... Magyarország is. A skizoid, de tényszerû állapotok ismertetése közben Spielmann Mihály Trianon utáni demográfiai adatokkal "szolgált".
Jó tudni azt is, hogy 1914-ben összeurópai viszonylatban 50 millió ember viselte a kisebbségi sorsot (Európa összlakosságának mintegy fele), 1918 után az új államhatárokkal 32 millióra csökkent a nemzeti kisebbségek száma. Valós adatok, de kétes dicsôség, hogy az anyaországon kívül rekedt magyarság a németek és a zsidók után Európa harmadik legnagyobb kisebbsége lett.
Hogy milyen volt felkészültség híján az átrajzolt (Kelet-) Európa nemzetiségpolitikája, azt tudjuk a történelmi közelmúltból, el egészen napjainkig... A trianoni idôk skizofréniájáról, kitelepülésekrôl és kitelepítésekrôl, gazdaságpolitikáról, a gyökeret verô balkanizmusról, váltakozó egyenruhákról hallhattunk szellemes, néhol fanyar humorral megtûzdelt elôadást a történésztôl.
Farkas Ibolya színmûvésznô Reményik Sándor Eredj, ha tudsz címû versét mondta el, s tette kerek egésszé a történelmi "leckét".
A KZST-est második részében Jánosházy György költô átadta a társaság által meghirdetett diákpályázat nyerteseinek a KZST díját. A zsûri (Kovács András Ferenc, Zoltán Ildikó, Jánosházy György) elsô díjjal jutalmazta a Bolyai líceum XI. osztályos tanulóját, Kónya Klárát. Második díjat nem adtak, harmadikat igen, ezt az erdôszentgyörgyi líceum IX. osztályos tanulója, Székely Emôke vehette át. Dicséretben részesült a marosvásárhelyi Szepessy Elôd, a Papiu líceum XI.-es tanulója.
Három jó dolgozat mégiscsak eredmény, noha több, mozgalmasabb pályázatra számított a KZST. Talán a magyar szakos tanárok... De ezt már egyszer-kétszer elmondtuk...
Az idén költségvetésben szabályozzák a mezôgazdasági termelôknek járó kuponok rendszerét és felhasználási módját. Errôl nyilatkozott lapunknak Kelemen Atilla RMDSZ-képviselô. Elmondta, hogy a kuponrendszer ötlete tulajdonképpen ezelôtt három évvel, 96-ban az RMDSZ kormányba kerülésekor született. A javaslatot, Elek Barna képviselôvel és Kovács Adorján volt mezôgazdasági államtitkárral együtt dolgozták ki. Az eredeti elképzelés szerint tulajdonképpen régi holland módszert alkalmaztak volna. A holland mezôgazdaságot 30 évvel ezelôtt szervezték át. Akkor igyekeztek olyan módon állami támogatásban részesíteni a termelôket. Ezt próbálták meg átvinni romániai, erdélyi viszonyok közé. A képviselô szerint ez a kuponrendszer ma már nem egészen hasonlít ahhoz, amit elképzeltek, de még így is pozitív visszajelzéseket kapnak a termelôktôl.
Nagyon kemény parlamenti csata volt arról, hogy maradjon-e benne a költségvetsében vagy ne. Tételesen ki kellett mondani azt is, hogy mire használható fel a kuopon. A jelenlegi költségvetsében 2200 milliárd lejt utaltak ki kimondottan erre a támogatási formára. Ez fele annak az összegnek, amit az RMDSZ szorgalmazott, hiszen így a 300 ezer lejes kupon étéke 175 ezer lejre csökkent le. Mégis jó eredményként könyvelhetjük el. A termelôk szerint az elmúlt kilenc esztendôben ez az az összeg, ami valóban a termelôhöz, illetve a falusi emberhez jutott.
Idôközben elkészült a fentebb vázolt kuponrendszer alkalmazásának módszertana is. Ebben néhány újdonság is van az eddigiekhez képest. Az egyik az, hogy a kupont nem motorinára lehet felhasználni. Ez annyiból jó, hogy megszünteti az e téren történt visszaéléseket, a széles körben elterjedt nyerészkedést. Ugyanis a motorina nem minden esetben a mezôgazdaságot szolgálta, hanem egészen furcsa utakon másfelé jutott el.
A mostani intézkedéscsomag tételesen leszögezi azt, hogy a kupon felhasználható például a mezôgazdaság egyik olyan ágazatában is, amelyet eddig figyelmen kívül hagyott a támogatási rendszer. Éspedig azt, hogy az állatenyésztés céljaira is használható. A mezôgazdaság Erdély-szerte nem csak szántás- vetésbôl áll, hanem a hagyományok szerint is inkább az állattenyésztés az, amivel az itteni gazdák foglalkoznak. Illetve, egy nemcsak külföldön, de nálunk is érvényes törvény volt, hogy a megtermett gabonát szôrbe-bôrbe, tehát hízott állatba lehet gazdaságosan értékesíteni. Ez az RMDSZ-javaslat benne maradt a szabályzóban.
Kérdésre válaszolva a képviselô elmondta, hogy a kupon felhasználható takarmányvásárlásra, de felhasználható bizonyos állatbetegségek, elsôsorban a parazitás megbetegedések, illetve szaporodásbiológiai betegségek gyógyitásához szükséges készítmények beszerzésére. Az intézkedéscsomag nagyon sok táblázatot is közöl, amelyeket a polgármesterek kell hogy kitöltsenek a polgármesteri hivatalok mellett mûködô mezôgazdasági szakemberekkel közösen. Ebben a táblázatrendszerben lehetôség van arra is, hogy esetleg még át nem írt földterületeket rendezhessenek.
Június 30-ig kell a kuponokat átvenni. A polgármesteri hivatalok fogják a mezôgazdasági igazgatóságokhoz eljuttatni a listákat és a postahivataloknál lehet majd kivenni ezeket, majd a mezôgazdasági banknál tudják pénzre váltani.
Ülésezett a megyei tanács állandó bizottsága
A tegnapi ülésen tizenhárom napirendi pontot vitattak meg a testület tagjai. Jóllehet az idei költségvetést még nem fogadták el, s az állami kasszából kiutalt összegekrôl még szó sem lehet, minden napirendi pontnál a pénz volt a központi kérdés. Szinte minden esetben ott kötöttek ki, hogy idén hangsúlyozottabban szûkösre szabottak az anyagi lehetôségek, s hogy ezekhez kell igazodni, ha tetszik, ha nem.
Az elsô napirendi pontnál meghívottként részt vettek a SURM Rt., az Energomur, valamint egyes polgármesteri hivatalok elöljárói, hogy megtárgyalják a megye ivóvíz-ellátásával kapcsolatos kérdéseket. A beszámolóból kitûnt, hogy a megye ivóvízhálózata nem egységes, a megyeközponthoz tartozó I. körzetben a vizet 2585 lejért, míg a II. körzetben 5200 lejért számlázzák köbméterenként. A vízellátással kapcsolatban több kérdés vetôdött fel, fôleg a pazarlás, a veszteségeknek a lakosság terhére történô számlázása, a zugfogyasztás kiküszöbölése, és az például, hogy a számlázók a víz árát a tavaly 15 százalékos, míg idén már 32 százalékos veszteség hozzáadásával számolják ki. Ezért célszerû a lakásonkénti vízfogyasztás-mérés, vagy minden tömbház vízórákkal történô ellátása. Lokodi Edit RMDSZ-tanácsos tette fel a kérdést, hogy ki fizeti meg a közös tömbház-órák beszerelését, amire az Energomur igazgatója azt a választ adta, hogy a munkadíjat a cég, míg a mérômûszerek árát a lakóknak kell állniuk. A továbbiakban kitértek a hôenergiafogasztás és szolgáltatás minôségére, és ennek számlázására is.
Egy másik beszámoló a megyei tanács saját apparátusának átszervezésérôl szólt, a terv az, hogy a 170-es létszámot 147-re csökkentik, igazodva az adott pénzügyi helyzethez. Bulyovszky Loránd tette fel a kérdést, hogy valóban létszámcsökkentésrôl, vagy csupán arról van szó, hogy a betöltetlen állások továbbra is üresek maradnak. Kérdésére azt a választ kapta, hogy egyelôre ezek az állások maradnak betöltetlenek, de ha a helyzet úgy kívánja, akkor egy hónap múlva, amikor egy adott költségvetésbe kell beilleszkedni, akár 20 százalékkal is csökkenthetik a létszámot. Szintén az RMDSZ-tanácsos hívta fel a figyelmet arra, hogy ha már ilyen gyenge az anyagi helyzet, akkor ne csak a kiadásokat csökkentsék, hanem találjanak módot arra is, hogy a bevételeket is megnöveljék, s itt hozta fel a Park Szálló régóta vitatott problémáját. A szálloda jogilag ugyan a megyei tanácsé, de eddig semmi anyagi haszna nincs belôle. Felvetette a repülôtér melletti üzemanyagtöltô állomás bérbeadásának lehetôségét profithozó feltételek mellett.
Az új közpénzügyi törvény alkalmazásával kapcsolatban felmerülô kérdések hosszas vita tárgyát képezték. Ioan Togãnel elnök elmondta, hogy a megyében 67 község került elképesztô helyzetbe, lévén, hogy helyi bevételeik nem fogják fedezni a költségek 50 százalékát sem.
A közigazgatás informatizálására vonatkozóan kiderült, hogy az Internet hálózatra való kapcsolásra javasolt 25 községbôl csak 18-at kötöttek be, s ebbôl is csak 10 esetben mûködik a rendszer zavartalanul. Szováta, Erdôszentgyörgy, Nyárádszereda, Makfalva, Gödemesterháza, Palotailva esetében a hálózat hibás.
Ezek a tömzsi szép legények, ôk a torlódás maga. Mármint a Hosszú utcában, ahol is a sort tartósan lefékezi egy teljesen üres, Graz-ban használt, de-nekünk- még-jaj-de-jó busz, ha ezzel jöttek, egyébbel menjenek, nem irigylem a közszállítást. Hiszen ez az a "faktor", amely kicsinyben is óriási, mert leképezi az egész posztmamut érát, annak minden lehetetlenségével egyetemben, látogatásnélkülin.
Helyi híradók mutatták, mennyi a potyázó gazember. És hogy milyen frappánsan kapják el ôket. A munkanélkülieket, a szegényeket, a hátrányos helyzetû újgazdag diákokat.
Holott filozófia van ebben is. Mert ha a fejlôdés tulajdonképpen mozgás, akkor mit haladtunk mi vajon elôre? És hol is van az elôre, ha már mindenfelé csak hátra van? Ha egy átmenet magát kontinuitásként kezeli, mit várhatunk az állandóságtól?
Ezek szónoki labdacsok, a tömzsi fiúkról pedig csak annyit, hogy amúgy taníthatták nekik, mi a jó modor. Hogy már tehénen a gatya, miszerint úgymond. De a tehén mindig is marha marad, a gatya meg klott, még tizenhatmilliós pinduri Nokiával is, hogy No, ki a fene zavar? Ezek a fiúk elállják a reggeli csúcs végén a sávot, aztán a mi kocsink már a harmadik, amelyet átszuperfésülnek, gyorsmenetben, jönnek, látnak, gyôznek, mi meg mutatunk, elrakunk, összehúzzuk magunkon a kabátot, és amikor a kitûzô nélkül grasszáló, modortalanul elslattyogó ellenôr nullázza az utasteret, egy halk istenhozzádot rebeg a szánk.
Ehhez hasonló faramuci "szituációt" — bármennyire röstellem, megmondom: régi vicclapban láttam, melyen a nyakkendôs bika, a beondózó úriember éppen demográfiai robbanást próbál provokálni egy svájci pirostarkán, a befogadó anyaságú szép nagy állat pedig megtört szûzi szemmel éli a mûveletet, és bár bizonnyal rendkívül elégedett, mégsem állhatja meg szó, azaz egy kis szerelmes bôdülés nélkül, melyet a képaláírás ekként tanúsít:
— Doktor úr, csak egy puszit!
Deontológiai ellenôr urak, viszlát, viszlát.
A közúti közlekedésre vonatkozó 1966. évi 328- as dekrétum alkalmazási szabályzatát módosító és kiegészítô, tavaly decemberben hozott 890-es kormányhatározat 12. szakaszának "b" pontjához tartozó 3. bekezdés a következôképpen hangzik:
A gyalogosoknak nem szabad megkezdeniük az úttesten való áthaladást mindaddig, amíg meg nem gyôzôdtek arról, hogy azt biztonságosan megtehetik. Az a gyalogos, akit átkelés közben ér a forgalomirányító lámpa piros fényre váltása, csak akkor mehet tovább, ha meggyôzôdött arról, hogy nincs veszélyben; amennyiben az úton, illetôleg az úttesten járdasziget vagy jármûforgalom elôl elzárt (fehér festékcsíkkal behatárolt és sávozott) terület található, itt kell megvárnia a gyalogosnak a zöld jelzést.
A régi szabályt kiegészítették a gyalogosnak azzal a kötelezettségével, hogy közúton a forgalomirányító lámpa zöld fényénél is csak akkor keljen át, hogy ha megbizonyosodott arról, hogy cselekvése biztonságos.
Arra az esetre, amikor a gyalogost áthaladás közben találja a tilos jelzés, két lehetôséget írtak elô. Az egyik: folytatja az átkelést, de csak azt követôen, hogy meggyôzôdött annak veszélytelenségérôl. A másik: megszakítja az átkelést és addig vár, amíg újból föltûnik a zöld fény — a járdaszigeten vagy a jármûforgalom elôl elzárt területen, amennyiben van ilyen.
A 12. szakasz utolsó bekezdésében azt olvashatjuk, hogy pislogó sárga fényû lámpához közeledve a jármûvezetôknek csökkenteniük kell a sebességet, és tiszteletben kell tartaniuk az övezetben található közlekedési jeleket-jelzéseket, meg a vonatkozó forgalmi szabályokat.
Az újdonságot az jelenti ebben a szövegváltozatban, hogy elmaradt a "bármilyen veszély kivédésének határáig" történô lassításra történô felhívás, ami elég általános, a konkrétumokat nélkülözô megfogalmazás.
A 12-es szakasz elôírásainak megszegéséért a következô pénzbírságokkal számolhatunk:
— az a gyalogos, aki zöld jelzésre elindul anélkül, hogy meggyôzôdne, miszerint nyugodtan átkelhet az úton, illetve miközben pirosra váltott a forgalomirányító lámpa, nem néz körül, hogy biztonságosan folytathatja-e az átkelést, 40 ezer lejtôl 100 ezer lejig büntethetô;
— hasonló (40.000-tôl 100.000-ig terjedô) pénzbírsággal sújtható az, aki a tilos jelzés megjelenésekor nem marad a jármûforgalom elôl elzárt területen vagy a járdaszigeten;
— a forgalomirányító lámpa sárga és piros fényének egyidejû megjelenésekor történô áthaladás szabálysértési büntetésének összege 60.000 lejtôl 150.000 lejig terjed;
— az a jármûvezetô, aki nem tartja tiszteletben a forgalomirányító lámpa zöld jelzésénél a továbbhaladás irányát mutató nyíl jelentését, 120-300 ezer lejjel bírságolható;
— amennyiben a jármûvet nem állítja meg valaki a tilos fényjelzésre az útburkolatra keresztben fölfestett vonal elôtt, a gyalogos-átkelôhely elôtt, illetve ezek hiányában a forgalomirányító lámpa vagy az utcasarok elôtt, 150.000- tôl 350.000 lejig terjedô pénzbírsággal kell számolnia;
— a forgalomirányító lámpa piros jelzésének figyelmen kívül hagyása 200.000-400.000 lej büntetést von maga után, s ha a kihágást gépjármûvezetô követte el, vissza is vonják a hajtási engedélyét 1-tôl három hónapig.
Értelmi épségem teljes tudatában kijelentem — Marosvásárhelyen egyetlen kóbor kutyáról sincs tudomásom.
Kuszálik Péternek rövid válaszom: aki viszont képes évekre visszamenôleg kiollózni, hogy mikor és mit írtak a kóbor kutyákról, idejét fölöslegesen pocsékolja.
A kutyákat kóbor vagy nem kóbor csoportokra osztályozni tévedés. Igen, van beteg kutya és van egészséges. Inkább az embereket csoportosítanám kutyabarát, közömbös és kutyától félô emberekre. Mert sokkal nehezebb velük bírni, mint a kutyákkal.
A kutya tizenötezer éve szegôdött az ember mellé. Barátja és hûséges szolgája lett. Hamarabb itt volt, mint a dákok vagy a hunok. Olyan etnikum, amely elvárja, hogy ne bántsák. Ha betartjuk a játékszabályokat, hálás érte, megszolgálja jóságunkat. Az a kutya, amelyik nem kapott embertôl rúgást, nem dobálták meg kôvel, soha az életben nem lesz harapós. A vele való barátságot három paragrafusban le lehet írni. Ne zavard, amikor alszik, eszik vagy kölykeit szoptatja. Ennyi. Ha ezt mindnyájan betartanánk, nem létezne egyetlen harapós kutya sem. Száz emberbôl kilencvenkilenc megsimogatja vagy közömbösen megy el mellette. Ha viszont a századik belerúg, az egész emberi nemet gyûlöletessé teszi. Itt a baj. Ez az egyetlen ember, a századik, ez rontja el a játékot.
Párizsból hölgyvendégünk érkezett. Kíváncsi volt az itteni falura. Elvittem Sárpatakra. Maros-parti sétára. A falu szélén hatalmas kutyafalka rontott ránk. Kétségbeesve kapkodtam, mit tegyek, ezek a fenevadak felfalják a vendégemet. Küldhetem vissza a gazdátlan útlevelét. Alig ocsúdok fel ijedtségembôl, mit látok? A lány ölelgeti, babusgatja a fenevadakat, egyiket a másik után, azok pedig farkcsóválással viszonozzák kedvességét. Az elsô felvonásnak vége. Alig megyünk pár száz lépést, a hölgy beugrik a hátam mögé, kétségbeesve belém kapaszkodik és segítségért könyörög. A történtek után most mi lehet a baja? Mit akarhat? Mutogat elôre kétségbeesetten, engem pedig húz visszafele. Elôrenézek. Ott egy békésen kérôdzô tehenen kívül semmi sincs. Akkor tudatosult bennem, hogy a tehéntôl ijedt meg! Igaz, párizsi lakos létére tehenet csak filmen vagy száguldó autó ablakán keresztül láthat. A mezôn. Így, natúrban, soha. Kutyát annál többet. Ott náluk a kutyát nem szokás rugdosni, sem dobálni. Megtanulták, a háziasított állat nem ellensége az embernek. Hogy ezen a rozoga kicsi földgolyóbison elférünk mindnyájan. Ezért szállnak a galambok a fejükre, simogathatják a tavakon úszkáló hattyút, vadlibát, a megszelídült mókust.
Évekkel ezelôtt interjút készítettem dr. Kelemen Atilla barátommal. Többek között a kutyákról is beszéltünk. Megkérdeztem, mit szól, a jövôben fog-e növekedni a kutyák száma? Válasza színesen megfogalmazott körmondat volt: Igen. Én (hogy még értelmesebbnek tûnjön interjúalanyom) hozzátoldtam a szövegéhez, hogy "a dolgok mostani menete szerint" a kutyák száma nôni fog. Nos, ez a bizonyos "dolgok mostani menete szerint" nem az én találmányom. Imreh Ernô szavajárása. Nagy igazság. El lehet gondolkodni rajta. Ha most megkérdezném Ernô bácsit, mi a véleménye: van-e kóbor kutya Vásárhelyen? Azt válaszolná: Városunk arról volt közismert, hogy kialakult egy több évszázadra tekintô, sajátságos felekezeti türelem. Ott, a katedrális mellett, ahol most a kutyák tanyáznak, a délutáni órákban együtt lehetett sétálva látni Lövy rabbit Jaross apátplébánossal, tisztes barátságban. Mindez ma már legenda. Maradtak a kutyák a bokrok alatt, meg az épületek szegleteiben. Ebédelni felsétálnak a minoriták udvarára, Petrinél uzsonáznak, éjszakára elvonulnak a Színház térre, a vár udvarára meg egyes kapuk alá. No és a lakótelepi kutyák? A Kárpátok negyedbeliek az ottlakókat ôrzik. Ismerik a tízemeletes blokk minden lakóját. Csak az idegeneket ugatják meg. De mindenik kutya fülében ott a fülbevaló (mint egyes fiatalokéban), hogy állatorvosi vizsgálaton estek át. Helyenként a lakók többlakrészes ólakat is készítettek részükre.
A polgármester úr is jobban tenné, ha javasolná a városi tanácsnak, hogy minden kutyának legyen választójoga. Ôk tudják igazán az együttélés játékszabályait. Ôk azok a békés lakók, akik birodalmukat képesek körülhatárolni. A játékszabályok alapja, hogy próbáljuk egymást elviselni és utána kérdezzük meg, hogy milyen etnikumú. Te is kóbor vagy-e vagy nem?
Az elmúlt év novemberében ideiglenesen megválasztották Mihai Ogreant a marosvásárhelyi vegyipari kombinát igazgatójává, akivel az elmúlt hónapokról és a jövôrôl beszélgettünk:
— Amikor a közelmúltban a Transworld Fertilizer Holding Rt. (TWF) megvásárolta az Állami Vagyonalaptól a részvények 35,315%-át, fennen hangoztatta, hogy szándékában áll a részvények minimum 51%- át megvásárolni, hogy a többségi részvényesek biztonságát tudhassa maga mögött. Milyen változások történtek azóta a részvények tulajdonjogait illetôen?
— A TWF közgyûlést követôen alaptôkeemeléssel megszerezte a részvények közel 41%- át, és valószínûnek tartom, hogy egy következô közgyûlésen újabb alaptôke- emelésre kerül sor, amely által a részvények fele, pontosabban 51%-a a TWF tulajdonába kerül majd. Minden jel arra mutat, hogy a külföldi tulajdonosok ambíciósak, és komoly tervek mellett az ezek megvalósításához szükséges erôvel is rendelkeznek.
— A vegyipari kombinát az elmúlt évben nehézségekkel küszködött. Várható-e a közeljövôben fellendülés?
— Mindent összevetve rossz csillagzat alatt vagyunk, és nehéz idôk járnak fölöttünk. Korábban termelésünk mintegy 60%-át külföldön értékesítettük, de ez a tavaly óta gyökeresen megváltozott. Az ukrán és orosz gyártók kitartóan leszorítják az árakat és ez már nem illeszkedik bele a korábban megszokott áringadozási ciklusokba, mivel sokkal tartósabb. Következésképpen vannak ugyan exportszerzôdéseink, de sokkal kevesebb, mint néhány évvel ezelôtt.
Így a hazai piacon kellene értékesítsük termékeinket, de ennek is megvannak a maga buktatói. A hazai piac elsôsorban a pénz hiánya miatt nem használja fel a szükséges mûtrágyamennyiséget, bár potenciálisan nagy mennyiségû terméket lenne képes felvásárolni. Itt azonban az állami költségvetésbôl a mezôgazdaságnak juttatott összegek egy része fordítódik csak mûtrágyára. A mezôgazdasági jegyek is, amellett, hogy hektronként csak 175000 lejt tesznek ki, nem kizálólag mûtrágya vásárlására alkalmasak, hiszen felhasználhatók magvak, rovarirtók, különbözô szolgáltatások stb. kifizetésére. Most szerencsére úgy tûnik, hogy az üzemanyagot kizárják a mezôgazdasági jegyekkel megvásárolható javak jegyzékérôl, így reményeink szerint több mûtrágyát sikerül eladnunk. Március közepétôl tehát igyekszünk ezekhez a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni. Ezenkívül komoly erôfeszítéseket teszünk, hogy a hazai piacot minél nagyobb mértékben lefedjük, ezért kialakítottunk egy bizományi típusú eladási hálózatot.
A nyersanyagok árának emelkedése persze minket is érzékenyen érint. Most próbálkozunk kedvezményeket elérni, így tárgyalásokat folytatunk az ipari és kereskedelmi minisztérium, illetve a pénzügyminisztérium képviselôivel, hogy a földgázt olcsóbban megkapjuk, és ezáltal a mûtrágya is kevesebbe kerüljön. Az ipari és kereskedelmi minisztériummal már született egy elvi megegyezés, amelyet elôterjesztettek a pénzügyminisztériumnak. Az egyeztetett, a közös döntés azonban még várat magára.
A jövôrôl meg nehéz nyilatkozni. Sok minden történhet, mi azonban reméljük, hogy növekedni fog a termelés mennyisége, de ha nem, akkor is, legalább a tavalyi év szintjét tartani tudjuk, és az év végi mérleg majd nyereséget rögzíthet. Pillanatnyilag a gyár nem dolgozik a teljes kapacitásán, mintegy 50%-a termel csak. Ezt továbbra is tartani tudjuk, de ha a rossz konjunktúra nem ér véget, a termelôkapacitás növekedésére nemigen számíthatunk.
Amit most megtehetünk, hogy bizonyos befektetéseket nem állítunk le, így színesíteni tudjuk a termékskálánkat, fôterméknek azonban továbbra is a mûtrágya marad. Mint már korábban is jeleztük, beruházásaink között szerepel egy villamosenergia- elôállító egység létesítése, de errôl még nem született meg a végleges döntés.
Befejezésül Ogreanu Mihai elmondta:
— Mivel a hazai piacon a konkurens termelôk egy részét bezárták, mások meg komoly alapanyag-beszerzési gondokkal küszködnek, pillanatnyilag mi vagyunk az egyetlen mûködô mûtrágyagyár Romániában, ráadásul képesek vagyunk ellátni a hazai piacot a szükséges mûtrágyával, sôt még a szomszédos országokat is, mint a mezôgazdaságra hagyományosan hangsúlyt fektetô Magyarország vagy Jugoszlávia. Ez jogosít fel a reményre, hogy ha sikerül túlélni ezt a nehéz idôszakot, akkor egy kevésbé gondterhelt periódus vár ránk.
1990 márciusa óta "kérdés" a román többség és a magyar kisebbség viszonya tájainkon. Ha egész pontosak akarunk maradni, azóta vált "nyílt kérdéssé", hisz addig — legalábbis deklaratív szinten — testvéri egyetértésben munkálkodtak együtt a "románok, magyarok, németek és más nemzetiségûek", majd késôbb a "románok és magyar származású románok".
Számtalan e témával foglalkozó újságcikk, televíziós vitamûsor jelent meg, hangzott el azóta, s a kórus egyoldalúságát valamennyien megérezhettük bôrünkön. Mégis azt kell mondanunk, hogy hál'istennek, hogy beszéltünk — illetve többnyire beszéltek — róla, mert egyre biztatóbb jelei vehetôk észre annak, hogy — az amerikai filmekbôl ismert pszichiátriai módszer — a kibeszélés segít a gyógyulásban.
Nem szeretnénk a hurráoptimizmus vétségébe esni, de kétségtelen, hogy a fôleg a televízióban sugárzott vitamûsorok - talán az Antena 1 kivételével - hangvétele alig észrevehetôen egyfajta katarzison ment keresztül, s egyre gyakoribbak azok a józan hangok, amelyek nem hajlandók az olcsó nacionalizmus csapdájába esni.
Az utóbbi kilenc év írott sajtóját végig lehet lapozni, a tévés mûsorok végignézésére már kevésbé van lehetôségünk. Érdemes volna pedig végigtekinteni ezek fejlôdését. Ha maradt is néhány befolyásos újságíró, akinek nehéz megszabadulni a múlt erôs beidegzôdéseitôl, egyre többen vannak, akik nemcsak hogy tartózkodnak a nacionalista megnyilvánulásoktól, de nyíltan védelmükbe veszik az RMDSZ — mint a romániai magyarság legitim képviselôje — egyes törekvéseit, akár annak árán is, hogy magukra vonják a vaskalaposok nemtetszését. Hogy csak két kiemelkedô nevet említsünk ezek közül: Sorin Rosca-Stãnescu, a Ziua és Liviu Mihaiu, az Academia Catavencu fôszerkesztôi. Nyilván, nem feltétlen "magyarpártiak", vitatják egyes követeléseinket, de - ami rendkívül fontos - nyílt vitapartnerek!
A kilencvenes évek elején magyar politológusok joggal rótták fel az uralkodó román politikai osztálynak s a román társadalomnak, hogy még nem esett át a nemzeti kiteljesedésen, a nemzet fogalmának 19. századi értelmezésén. A most még alig észlelhetô, a fenti néhány sorban vázolt folyamat talán segít majd eme fejlôdési szakaszon túllépni.
A "magyar virtust", a melldöngetô magyar hazafiságot két vesztes világháború térítette észhez. A román társadalom — s benne a magyar kisebbség — nem engedhet meg magának az érzelmi felnôtté váláshoz ekkora pofonokat. Kénytelen beérni a bányászjárásokkal, s a sorozatos nemzetközi politikai kudarcokkal. Elég lesz-e ez az "üdvözüléshez"?
Százezren vannak elszigetelve
Összesen több mint százezer embert, mintegy száz falut vágott el a külvilágtól szerdán a katasztrofális hóhelyzet három svájci kantonban. A legtöbben Grautbünden kantonban rekedtek a hó fogságában: mintegy 45 ezer ember van elszigetelve a külvilágtól Davosban és Klosterben. Valais kantonban 50 ezren váltak a hó foglyaivá. A lavinasorozat áldozatainak száma szerdán tíz volt. A délnyugat- svájci Uri kantonban egy gazda tetemét találták meg a mentôk, kétszáz éves házának romjai mellett. Szerdán estére a berni felföldrôl tízezernél is több embert szállítottak el helikopterekkel, a Metterhorn lábánál fekvô Zermatt városában pedig az elmúlt napokban mintegy 330 személyt költöztettek ki a lavinaveszélynek kitett házakból és szállodákból.
Lavinakatasztrófa
A legújabb lavina Galtür határában, a település Ischlig felé esô határánál zúdult le, s maga alá temetett három épületet. A lavina 200 méter széles és 10 méter magas, Galtörbôl megközelíthetetlen, a heves havazás akadályozza a nagy amerikai és német szállítóhelikopterek bekapcsolódását a mentésbe. Huszonötre nôtt a katasztrófa halálos áldozatainak száma. A csütörtök éjszakai órákban több holttestet találtak két, frissen kiásott házban. Az újonnan talált halottak között több gyermek is van.
Több a munkanélküli
Romániában január végén 11,5 százalékra nôtt a munkanélküliségi ráta a december végi 10,3 százalékról. A munkaügyi minisztérium adatai szerint január végén 1,137 millió munkanélküli volt az országban. A legmagasabb munkanélküliséget, 20, 9 százalékot Vajdahunyad környékén jegyezték. A legkevesebb bejelentett munkanélküli Bukarestben volt, ott 4,7 százalékos volt a ráta.
Körözik
A Budapesti Rendôr-fôkapitányság körözést adott ki Florea Vasile Daniel, 23 éves román állampolgár ellen, akit társával együtt Vanciszláv Marinov bolgár diplomata meggyilkolásával gyanúsítanak. A férfi ellen elfogatóparancsot adott ki a BRFK.
Pavarotti Londonba készül
Nyolc évvel hatalmas sikerû Hyde Park-i koncertje után Luciano Pavarotti újabb nagyszabású gálahangversenyt ad júniusban Londonban. A világhírû olasz tenor, akit a tavalyi nyári futball-világbajnokság zárókoncertje óta nem láthatott a közönség, mert csípôprotézis- mûtétjébôl lábadozik, néhány nappal nyárra tervezett esküvôje elôtt, június 19-én 45 ezer nézô elôtt lép színpadra a londoni Twickenham stadionban. A koncertet Rudas Tibor menedzser szervezi, az énekeseket a királyi filharmonikusok kísérik Laone Magiera vezetésével.
1848-as pályázatok
Az 1848—49. évi magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára kiírt újabb, immár harmadik pályázatra 260 tervezetet nyújtottak be. A szakmai zsûri 115 tervezetet tartott érdemesnek a támogatásra, és erre a célra összesen 79 millió forint áll a rendelkezésére. További 20 millió forint korábban megkezdett programok befejezését segíti. A zsûrizésben elsôdleges szakmai szempont volt maradandó értékû új, nyomtatott kiadványok megjelentetése. Ezek között található Batthány Lajos miniszterelnöki iratainak kiadása. A külföldi magyar szervezetek, intézmények részére kiírt pályázatok határideje e hónap végén jár le, 10 millió forint áll rendelkezésre az évfordulóval kapcsolatos programok segítésére, az értékelés pedig heteken belül megtörténik.
Új seprû a Reálnál
A jövôben John Toshack lesz a spanyol Real Madrid labdarúgó- csapatának vezetôedzôje. A walesi szakember a holland Guus Hiddinket váltja fel a kispadon, akit szerdán délelôtt menesztettek a csapat gyenge bajnokis szereplése miatt. Toshack a török Besiktastól költözik Madridba, ahol 1989 és 1991 között már dolgozott a Real szakvezetôjeként. A real Madrid 6. helyen áll a spanyol bajnokságban.
Könyv a kormánybiztosról
Csány László kormánybiztos és miniszter 697 hivatalos iratát és magánlevelét tartalmazza egy 820 oldalas munka, mely a napokban jelent meg Magyarországon. Az 1848. március 15. és 1849. október 9. között született dokumentumok nélkülözhetetlen forrásai a forradalom és szabadságharc történetének, s a kutatók, történészek számára is segítik kulcsszerepéhez méltó megvilágításba helyezni a szabadságharc talán legtevékenyebb kormánybiztosát. Csány Lászlót 1849. október 10-én a pesti újépület melletti fapiacon 59 évesen végezték ki. Róla tudjuk, hogy nemcsak a drávai magyar hadtest felbomlását akadályozta meg, hanem a Görgeiével egyenértékû szerepe volt a feldunai hadsereg újjászervezésében és Erdély teljhatalmú országos biztosaként nagyrészt ô teremtette meg a feltételeket Bem sikereihez. Szemere Bertalan kormányában közmunka- és közlekedésügyi miniszterként a hadiszállításokat, védelmi építkezéseket szervezte. Pártvezére volt a reformátori zalai ellenzéknek, 1849 nyarán pedig Zala megye képviselôjévé választották.
Ki lesz az elnök?
A Radu Vasile miniszterelnök és a fôvárosi kórházak képviselôi között sora került szerdai ülésen megvitatták az egészségügyi társadalmi biztosítási házak elnökének nevesítését is. A törvény értelmében e tisztségbe az egészségügyi miniszternek kell jelölnie egy személyt, akit aztán a kományfô jóváhagy. A tisztségre Mihai Miron Biji közgazdászt javasolják.
Biztosítás
Az új nyugdíjrendszer bevezetése olyan törvényes intézkedés, amely a reform kezdetét körvonalazza a társadalombiztosításban, mondotta Kerekes Károly képviselô, az alsóház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságának tagja. A szociális biztosítási reform sikere és egyes törvényes intézkedések alkalmazása a nyugdíjrendszerben a társadalombiztosítás kifizetésében tapasztalt csalások drasztikus leküzdésétôl függ, hangsúlyozta a képviselô.
Tiszteletbeli PEL-tagok
A Pro Európa Liga négy személyiségnek — Gabriel Andreescu, Kányádi Sándor, Renate Weber és Octavian Buracu (post mortem) — adományozza a Tiszteletbeli Tag címet. A rendezvényre szombaton 10.30 órakor a vásárhelyi Kultúrpalota kistermében kerül sor.
Pomogáts Béla Marosvásárhelyen
Az Anyanyelvi Konferencia — a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága hétfôn délután 5 órakor a vásárhelyi Bernády Házban találkozót szervez. Meghívottak Pomogáts Béla, a Társaság és a Magyar Írószövetség elnöke, Komlós Attila ügyvezetô elnök és Kántor Lajos társelnök.
Kabaré Nyárádszeredában
A nyárádszeredaiak is derülhetnek a Tompa Miklós Társulat Más gömb nincs? címû zenés-humoros összeállításán. A Kovács Levente szövegkönyvére épülô kabarét a rendezô irányításával színra vívô népes szereplôgárda február 27-én este 7 órakor mutatkozik be a község kultúrotthonában.
Mezôbándon a prefektus
A prefektus vezette küldöttség folytatja helyszíni látogatásait. Kedden reggel 9.30 órakor Mezôbándon fogadja a község, valamint Kisikland, Mezôgerebenes és Mezôsály polgármestereit, rendôrôrs-parancsnokait, tanárait, körzeti orvosait, valamint pénzügyi szakembereit dr. Dorin Florea.
Mozart-est a Kultúrpalotában
A vásárhelyi Kultúrpalota nagytermében ma este 7 órától a filharmónia szimfonikus zenekara és a vegyes kar elôadásában Mozart Rekvieme hangzik el. Fellép Teodora Ciucur szoprán, Monica Matei Denitiu mezzoszoprán, Szilágyi Zsolt tenor, György Levente bariton. Vezényel Florentin Mihãescu, a kolozsvári Zeneakadémia dékánja.
Sajtóbál Marosvásárhelyen
Második alkalommal szervezik meg a hagyományossá váló Sajtóbált. A meghívó szerint ma 18 órától a vásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában kerül sor a demokrácia "házôrzôinek" mulatságára. A "dúsan megterített asztalhoz póráz és szájkosár nélkül járulhatnak" az arra érdemesek, akik között a szervezôk "törzskönyveket" osztanak ki.
Esperesi vizsgálószék
A marosszentgyörgyi unitárius templomban ma délután 5 órától ül össze az esperesi vizsgálószék. Az istentiszteletet követôen az egyházközség múlt évi tevékenységét értékelik, valamint szó esik az idei tervekrôl.
Ruhakreációk
A vásárhelyi Bernády Házban ma délután 6 órakor nyílik a Horváth Olga sepsiszentgyörgyi ruhatervezô kreációiból készült kiállítás, amelyet Hunyadi Mária textilmûvész méltat.
Segesváriak támogatása
A Peace Corps-Románia Szervezet környzetvédelmi szakosztályának kéttagú küldöttsége látogatott a tegnap Segesvárra. A szakosztály igazgatói egy korábban küldött levélben fejtették ki azon szándékukat, hogy támogatnák egyes helyi intézmények és szervezetek tevékenységét. Választ a gyerekek klubjától, a cserkészegyesülettôl, a Zaharia Boiu gimnáziumtól, valamint a mezôgazdasági iskolaközponttól kaptak. A velük való kapcsolatkialakítás érdekében jöttek Segesvárra.
Betegtájékoztató elôadás
A Rhemedium és a Diakónia Ökumenika Alapítványok támogatásával betegtájékoztató elôadás lesz a Cardio-Med Orvosi Központban (Marosvásárhely, December 22. u. 76. szám) szombaton, délelôtt 11 órától. Dr. Bereczki Éva az influenzáról beszél.
Farsangtemetés
A marosvásárhelyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet egynapos kirándulást szervez a torockói farsangtemetésre. Indulás vasárnap reggel 5.45 órakor a Bolyai térrôl. Bôvebb felvilágosítást a 161-454-es telefonon nyújtanak.
Mementó
A Castellum Alapítvány ökumenikus megemlékezést tart március 3-án, szerdán 17 órakor a vásárhelyi vártemplomban. Az 1949. március 2-3-i elhurcoltatás 50. évfordulójára emlékeznek, amikor jogfosztó intézkedésekkel több száz családot kényszerlakhelyre hucoltak, és teljes vagyonelkobzással, erkölcsi kiközösítéssel sújtottak.
Táncos idôk
A Székelyudvarhelyi Mûvelôdési Ház László Csaba vezette "néptáncmûhelye" március 4-én, csütörtökön 19 órai kezdettel a vásárhelyi Kultúrpalota színpadán mutatja be kétrészes új mûsorát. Muzsikál a Csalóka zenekar.
Az elsô forduló nyertese
Moldován Károly, a Marosvásárhelyi Proiect játékosa nyerte a megyei asztali labdarúgó-bajnokság elsô fordulóját. A Mezôgazdasági Líceum éttermében megrendezett tornán a tavalyi év végén Európa-bajnokságot nyert Pákai György — személyes okokra hivatakozva — nem vett részt. A játéknap ranglistája: 1. Moldován Károly (Marosvásárhelyi Proiect) 19 pont, 2. Szabó Nándor (Nyárádszeredai Pro Sport) 17, 3. Bocskay István (Proiect), dr. Havas Péter (Marosvásárhelyi ISECO) 13.
Ki szódát, ki libákat...
Magánvagyon kárára elkövetett minôsített lopás vádjával vették ôrizetbe azokat a dicsôszentmártoni illetôségû személyeket, akiket a keddrôl szerdára virradó éjszaka értek tetten a járôrözô rendôrök. A 28 éves C. Robert Martin a helyi Bicapa Rt. területérôl próbált elvinni 15 kiló szódát. Pár órával késôbb a 45 éves N. Acatiu kezén kattant a bilincs, miközben a Sólyom utca egyik udvaráról 3 libával távozott. A rendôrségi kihallgatás során ez utóbbi elmondta, február 23-án este a 47 éves Zs. Istvánnal közösen ô vitte el a Jövô utca egyik gazdaságából a négy tyúkot.
Kosaras bál
A makfalvi mûvelôdési otthonban február 27-én farsangi kosaras bál lesz. A szervezôk a hagyományos téli mulatságra a helyiek mellett minden elszármazottat elvárnak.
Tûzkár rövidzárlat miatt
A villamos vezeték rövidzárlata okozta tûzben égett le a görgényhodáki B. Viorel tulajdonát képezô ház tetôzete, s károsodtak meg a melléképületek, valamint az ott tárolt takarmány. A szerdán délben keletkezett tûzben személyi sérülés nem történt.
Copyright © Népújság - 1999