|
LI. évfolyam 42. (14095) |
1999. február 20. szombat |
A fôvárosban a csendôrség pénteken könnygázgránátokkal és gumibotokkal akadályozta meg a tüntetô kurdokat abban, hogy a görög nagykövetség elé vonuljanak.
Az összecsapásnak mindkét oldalon sebesültjei voltak. Elôzôleg a bukaresti fôpolgármester, valamint a rendôr- fôkapitányság és a csendôrség betiltotta a tüntetést azzal, hogy a tiltakozás erôszakosságba torkollhat, ahogy az más európai országokban történt.
A kurdok tiltakozó menetének szétverése után mintegy 150 tüntetô a keleti üzletemberek szövetségének bukaresti székháza elé vonult, hogy ott folytassa a tiltakozást Abdullah Öcalan kurd vezér letartóztatása és Törökországba hurcolása ellen.
A tiltakozó akció azzal ért véget, hogy a csendôrség vezérkari fônöke szót tudott érteni a tüntetô kurdok képviselôivel. Az összecsapás során ôrizetbe vett négy tüntetôt szabadon bocsátották.
Az utóbbi hónapokban érezhetôen lendületet vett a privatizáció Romániában: tavaly a magánosításból a költségvetésnek majdnem annyi bevétele származott, mint a négy megelôzô évben összesen.
Az Állami Vagyonalap (FPS) most közzétett beszámolója szerint 1993 és 1998 között 9389,79 milliárd lej folyt be a privatizációból, és ennek 41 százaléka, pontosan 4104 milliárd lej tavaly.
A vagyonalap abban bízik, hogy a lendület folytatódik. Radu Sârbu, az FPS elnöke szerint megalapozott az a várakozás, hogy 1999-ben a privatizációs bevételek elérik majd a 9000 milliárd lejt.
A kínálat ebben az évben 3628 állami vállalat, összesen 41 720 milliárd lej társasági tôkével. A privatizáció mindenesetre így is a kezdeteknél tart Romániában: az egykori szocialista gazdaság mintegy 10 százalékát magánosították eddig.
Martonyi János külügyminiszter jelenlétére is számítottak azon a pénteki munkavacsorán, amelyre a szombati budapesti magyar-magyar konferencián részt vevô határon túli magyar pártok és szervezetek vezetôi kaptak meghívást.
A "Magyarország és a határon túli magyarság 1999" elnevezésû konferencia elôestéjére a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szervezett informális vacsorát a mai eseményen részt vevô nyolc határon túli magyar szervezet vezetôinek. A vacsorán részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, valamint Szabó Tibor, a HTMH elnöke is.
A szombati zárt körû rendezvényen a megnyitó beszédek után a részt vevô nyolc határon túli magyar párt és szervezet ábécé-sorrendben kap lehetôséget a felszólalásra. Eszerint a konferencián felszólaló elsô határon túli magyar politikus a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, Pasza Árpád lesz.
A nyolc szervezet, illetve a Magyarok Világszövetségének vezetôi után az Országgyûlés politikai pártjainak képviselôi fejthetik ki álláspontjukat.
A találkozóval kapcsolatos elképzeléseirôl és várakozásairól nyilatkozott az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tôkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke.
— Azt várom, hogy legyen végre természetes az, hogy a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok képviselôi és a Magyarországgal szomszédos országokban élô magyar közösségek vezetôi, képviselôi idôrôl- idôre találkoznak, megbeszélik közös gondjaikat. Végre egyezzünk meg abban, hogy ez természetes, hántsuk le róla a különbözô rárakódott szimbolikus jelentéseket, beleértve azt a negatív szimbolikát is, amelyet egyesek ellenséges szándékkal próbáltak rárakni — hangsúlyozta Markó Béla.
— Jó lenne, ha leltárba tudnánk venni azokat a közös problémákat, amelyeket az elkövetkezô idôszakban kell sürgôsen megoldani. Például azt a problémát, hogy ha Magyarországra érvényesek lesznek a schengeni kötelezettségek, akkor ez hogyan hat a kapcsolattartási lehetôségekre. Vannak más kérdések, így az, hogy a kultúrában, az oktatásban miként támogat bennünket Magyarország. Szükség lenne annak eldöntésére is, hogy mit tekintünk prioritásnak — mondta az RMDSZ szövetségi elnöke.
— Nem kevesebbet várunk, mint a magyar-magyar kapcsolatok intézményesülését. Ezt szokta erôteljesen hangsúlyozni például Németh Zsolt külügyi államtitkár is — szögezte le Tôkés püspök.
Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a magyar kormány megtalálta annak módját, hogy az intézményes magyar-magyar kapcsolatokat a lehetô legtörvényesebben teremtsék meg. "A parlamenti együttmûködés keretében megvalósuló kapcsolattartás teljesen beilleszthetô az európai politikai kapcsolatok rendszerébe" - hangsúlyozta.
Tôkés püspök külön kiemelte annak fontosságát, hogy folytatódik a megszakadt folyamat. Véleménye szerint ez azért is fontos, mert a folyamat megszakadásában az RMDSZ-nek is szerepe volt: bár kongresszusa és vezetô testülete határozatokban állt ki a magyar-magyar kapcsolatok fejlesztése mellett, "Tokay György volt román kisebbségügyi miniszter Tabajdi Csaba volt magyar államtitkárral egyetértve felülbírálta az RMDSZ hatályos határozatait".
Húsz marosvásárhelyi lakótársulás kb. hárommilliárd lejjel tartozik az Energomur melegvíz- és hôszolgáltató vállalatnak. Bár a sajtóban is közzétett felszólításban felkérték az adósokat, fizessenek, csütörtökig mindössze 482 millió lejt bevételeztek, ami az össztartozásnak kb. a 16%-a. A február 19-ében megjelölt határidô tegnap lejárt, a következô lépésekrôl (mármint hogy hol vonják meg a melegvíz-szolgáltatást) hétfôn döntenek — jelentették be a vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján.
Bár a felszólításban tételesen az is szerepelt, hogy a szóban forgó lakótársulásoknak névlegesen közölniük kell az igen eladósodott fogyasztók listáját és amennyiben lehetséges, ezek írásos beleegyezését is át kell adniuk az Energomurnak, hogy csak az illetôk melegvíz-csapjait zárják le, ne az egész lépcsôházét, a kérést a lakótársulások vezetôinek nagy része figyelmen kívül hagyta; eleddig csak a 66-os társulás nyújtotta be ezt a listát.
Az említett húsz lakótársuláson kívül vannak még mások is (lakótársulások és gazdasági, költségvetési egységek), amelyeknek nagyok a tartozásaik, az összadósságok értéke közel húszmilliárd lej. A leginkább eladósodottak között említették a 66-os (212 millió lej), a marosszentgyörgyi 1-es (207 millió lej) és a 186-os (178 millió lej) lakótársulást, az Elektromaros Szállót (157 millió lej), az Extra Rt.-t (100 millió lej), a nyárádtôi szövetkezetet (90 millió lej), a Speranþa Comex Kft-t (58 millió lej), a 10-es óvodát (509 millió lej) és a Faipari Szakközépiskolát (319 millió).
Socol Victor, az Energomur igazgatója elmondta: fejlesztésre szánt BERD-kölcsönre az országból 53 település pályázik Romániából, ezek közül messze a marosvásárhelyieké a legjobb, így nagy az esély elnyerni a hálózatfejlesztésre szánt összegeket. További hôközpont-korszerûsítésre és -fejlesztésre készülnek az elkövetkezô években, ami pedig a lakótömbök és lépcsôházak melegvíz- fogyasztást mérô órákkal való felszerelését illeti, kijelentette: az Energomur morálisan kötelezve érzi magát arra, hogy ezeket felszerelje, és ne bízza vállalkozókra. Ezért csak a munkadíjat és az óra árát számítja fel költségként, amit nem a lakosságnak kell majd kifizetni — mondta az igazgató. A vízóra-szerelés március elsején kezdôdik el.
A sajtótájékoztatón beszámoltak az 1998-as korszerûsítésekrôl, és 1999-es terveikrôl. Ezekre egy késôbbi lapszámunkban még visszatérünk.
Noémi a koronkai iskola harmadik osztályának egyik legügyesebb tanulója. Értelmesen válaszol a kérdésekre, amikor azonban a fogorvosra terelôdik a szó, megváltozik az arckifejezése, és bevallja, hogy fél a doktor nénitôl, aki durván beszélt vele. A kellemetlen élmény valószínû hosszú évekre kihat, s a szorongástól nehezen fog megszabadulni. Pedig azzal a reménnyel ment édesanyjával a marosvásárhelyi gyermek- rendelôintézetbe, hogy rakoncátlanul nôtt fogait mégiscsak rendbe hozzák. Mert próbálkoztak korábban is a fogszabályozással, s viselte is hûségesen a készüléket, de az eredmény nem mutatkozott. Az elosztónál L. doktornôhöz küldték ôket. Bár induláskor nem félt, amikor azonban a doktornô a kolléganôjét is hívta, hogy megmutassa korához képest már, mennyi foga van, akkor megszeppent, hogy mit néznek rajta, majd el is pityeregte magát egy kicsit.
Az édesanya sem tud indulatok nélkül beszámolni a történtekrôl: — A doktornô azt mondta, hogy, ha másodszor is sírni próbál, akkor nincs mit csináljon vele. Amíg nála voltunk, egyfolytában szemrehányást tett, hogy Noémi nem tud románul. Amikor fordítani akartam, rám szólt, hogy fogjam be a szám, a leánykának kell annyira ismernie a román nyelvet, hogy megértse, amit ô mond. Ha meg nem tanulja meg az iskolában, akkor le kell váltani a tanítónôt és az iskolát. Én különben is mit szólok ahhoz, ha ilyen román tudással a gyermek "elvesztôdik", nem fog érvényesülni. Azóta olyan ideges a leányka, amikor vissza kell menni, hogy igazítson a készüléken , úgy dobog a szíve, hogy ugrik ki a helyébôl. És is valósággal irtózom odamenni. Nem is beszélve arról, hogy elküldött az orr-fül-gégészetre, hogy végezzék el a kivizsgálást, s vegyék ki a leányka polipját, holott a családorvosunk szerint nincs rá szükség, de a fogorvosnô azzal fenyegetett, hogy másképpen nem csinál készüléket. Aztán, amikor mindent lejártunk, s a szakorvos azt mondta, hogy akkor végezheti el a mûtétet, ha kiveszik a kislányom szájából a fogszabályzó készüléket, akkor a doktornô kijelentette, hogy nem lehet kivenni. Hát nem tudta ezt elôre, hogy annyi járástól megkíméljen? Vagy csupán rosszindulat az egész? Hisz azt is mondta, hogy, ha a leányka nem tud románul, miért nem visszük magyar orvoshoz. Mi vittük volna, de ott, a poliklinikán nem volt kihez — mondja az édesanya, aki a durva bánásmód ellenére sem ment üres kézzel a doktornôhöz.
Nos, a "pedagógusi" hajlamokkal megáldott doktornô nem állt meg a durvaságnál, s annál a "fenyegetésnél" sem, hogy mire a fogai helyükre illeszkednek, a leányka megtanul románul. Az orvosi igazolványra abba a rovatba, ahova a kivizsgálás eredményét vezetik be, levelet írt a Noémi tanítónôjének, akit arra szólít fel, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy "ez a harmadik osztályos leányka román nyelven is ismerjen legalább néhány kifejezést, amelyek lehetôvé teszik, hogy kommunikáljon velük a kezelés eredményessége érdekében, mivel a kislány egy szót sem ért románul". Ezt követôen a köszönet következik majd a doktornô parafája. Kovács Emma kettes tanügyi fokozattal rendelkezô matematikatanárnôvel beszélgetünk a levélrôl. Évek óta az alsó tagozaton dolgozik, és így a III. osztály tanítónôje, és akit a legjobb pedagógusok között tartanak számon. Véleménye szerint egy orvosnak nem lenne szabad egy kisiskolás lelkivilágát ily módon felkavarnia. A doktornô ellenszenve amiatt robbant ki, hogy a kislány nem értette meg, a "lasã bãrbia mai moale" kifejezést. Noémi egy nagyon emotív kislány, és valljuk be, a fogászatra a felnôtt emberek sem mennek szívesen. Ha ebben az állapotban más nyelven és különösen, ha durván szólnak hozzá, nem csoda, hogy elvesztôdik a gyermek, s még azt sem meri kimondani, amit más körülmények között tudna. Noémi jól tanul, ügyes románból és németbôl is, természetesen azon a szinten, amelyet az iskolai program megkövetel. A témával a második osztályban kerülnek kapcsolatba a gyermekek, amikor A fogorvosnál címû leckét tanulják. Az ebben megjelenô kifejezések a fogorvos, fáj a fogam, mutasd meg a fájós fogad, nyisd ki nagyra a szád és minden este mossál fogat. Állról és egyebekrôl nincsen szó, arról viszont igen, hogy a leckében szereplô kislány mosolyogva távozik a fogorvostól...
Noémi nem mosolyog, és azok a nagyobb leánykák sem, akik elpanaszolták, hogy a szóban forgó doktornô kijelentette, hogy akkor menjenek vissza hozzá, amikor jól megtanultak románul. Ezek után a kabinetjére is ki kellene hogy függessze, vigyázat, diszkrimináció, itt bent magyar gyermekeket nem kezelnek.
Az ügyben megkerestük a rendelôintézet vezetôjét, aki sajnálkozását fejezte ki az eset miatt, és arról tájékoztatott, hogy egy rezidens orvosnôrôl van szó, a rendelôintézet állandó alkalmazottai pedig nem így viszonyulnak a páciensekhez. Véleménye az volt, hogy a gyermek ne menjen vissza a doktornôhöz, s készségesen felajánlotta, hogy beosztja máshova a kislányt, ahol korának megfelelôen bánnak vele.
Eddig a történet, amelynek tanulsága szerint továbbra igen nagy szükség van a magyar vagy magyarul tudó orvosokra, hogy egy jól fejlett értelmes leányka diagnózisaként ne a román nyelv ismeretének állítólagos "hiányát" írja fel az iskolának szóló igazolásra a nemzetféltô fogorvos. Azt már nem is kérdezzük L. doktornôtôl, hogy mi is a helyzet azzal a bizonyos esküvel, és hogy miért szakosodott a gyermekfogászatra, ha nehezére esik megtalálni a megfelelô hangnemet pácienseivel. Mert a román kifejezésekre meg lehet tanítani a gyermeket, és a román nyelvet is meg lehet szerettetni vele, de semmiképpen sem durvasággal és fenyegetéssel. Ami pedig a közlési nehézségeket illeti, tájékodódhatna az Orvosok Határok Nélkül szervezet tagjaitól, hogyan tudnak a világ bármely táján bármely nyelvet beszélô gyermekeket gyógyítani. Akár bantu négereket is. A helyzet az, hogy ehhez ORVOSNAK kell lenni.
A Területi Csendôrparancsnokság marosvásárhelyi székhelyén tegnap tartották azt a tanácskozót, amelyen a csendôrség múlt évi tevékenységét értékelték.
— A rendôrséggel együttmûködve a múlt év folyamán 34 bûnözôt értünk tetten. 28 országosan körözött személy elfogásában, valamint 362 lopás elkövetôjének azonosításában segédkeztünk — mondta Dorobanþu Constantin dandártábornok. A rendôrséggel közös járôrözések során 1670 büntetést róttak ki 2 milliárd lej értékben. A tábornok a csendôrség feladatkörének bôvítésérôl is szólt: múlt év szeptember elsején átvették a rendôrségtôl a nyilvános gyûlések és rendezvények felügyeletét, s ennek értelmében 29 tüntetésen biztosították a rendet, valamint 989 bankszállítmány célhoz jutását ügyelték fel.
A csendôrparancsnokság állományának fegyelmi helyzetétrôl megtudhattuk, hogy 66 csendôr és civil alkalmazott követett el kihágást, ami kevesebb, mint az elôzô évben regisztrált kihágások száma (105). Két esetben ült össze a csendôrség becsületbírósága, öt alkalommal a belsô ítélôtanácsot hívták össze. Ez utóbbi három tisztet menesztett szeszes ital szolgálati idôben való fogyasztása, illetve botrány miatt. A parancsnok a katonák öngyilkosságáról is szólt. A tavaly a besztercei csendôralakulatnál szolgálatát töltô H. Daniel sorkatona lôtte fôbe magát. A gyergyószentmiklósi alakulatnál egy kiskatona saját lábába eresztett golyót.
— Az I-es csendôrosztagot vezényeltük ki az V. bányászjáráskor. Az összesítés szerint a tíz súlyosan sérült csendôr közül nyolc ôrmester, kettô kiskatona. A testületnek okozott anyagi kár meghaladja az 50 millió lejt — mondta Achim Stefan ezredes, a logisztikai osztály vezetô-helyettese.
— Nemsokára újabb munkahelyek létesülnek a csendôrségen. A területi parancsnokság keretében 300, a megyei parancsnokságon 100-150 ôrmestert és civil személyt szándékszunk szerzôdtetni — összegezett a parancsnok.
390 éve, 1609-ben született RAIMONDO MONTECUCCOLI, olasz származású osztrák hadvezér, hadtudományi író. Részt vett a harmincéves háborúban, majd a magyarországi császári sereg parancsnokaként I. Lipót 1661-ben a török ellen Erdélybe küldte, de eredmény nélkül visszavonult, 1663-ban Szentgothárdnál gyôzelmet aratott, de gyôzelmét nem tudta kihasználni. (1680-ban halt meg.)
15 éve, 1984-ben hunyt el MIHAIL SOLOHOV Nobel-díjas orosz író. Mûveiben nagy drámai erôvel ábrázolja a kozák falu életét, a kollektivizálást, a II. világháború megpróbáltatásait. Fô mûve a Csendes Don c. regénye. (1905-ben született.)
10 éve, 1989-ben hunyt el MÁRAI SÁNDOR író, költô, esszéista. Önéletrajzi elemekkel átszôtt regényeiben páratlan stílusmûvészettel ábrázolta a két háború közötti polgári társadalmat. (1900-ban született.)
135 éve, 1864-ben született JULES RENARD francia író. Regényei mellett fô mûve Naplója, amely pontos, szellemes, élénken felvillantott események, portrék sora. (1910-ben halt meg.)
Február 23.
255 éve, 1744-ben született MAYER AMSCHEL ROTHSCHILD bankár, a frankfurti bank- és bankárdinasztia-alapító. Fiai és unokái számos európai városban (London, Párizs, Bécs, stb.) alapítottak bankot, s jelentôs befolyásra tettek szert a gazdasági és politikai életben. (1812-ben hunyt el.)
100 éve, 1899-ben született ERICH KASTNER német író, költô. Klasszikus ifjúsági regényet fordulatos cselekmény, humor, finom társadalmi szatíra teszi népszerû olvasmánnyá. (1974-ben halt meg.)
65 éve, 1934-ben hunyt el EDWARD WILLIAM ELGAR angol zeneszerzô, a XIX. sz.-i angol zene egyik legjelentôsebb alakja, a késô romantikus stílus képviselôje. (1857-ben született.)
Február 24.
250 éve, 1749-ben született RÉVAI MIKLÓS nyelvész, költô. Rendkívül sokoldalú ember volt, de elsôsorban nyelvészként volt jelentôs. Elôfutára volt az összehasonlító nyelvészetnek, megírta az elsô magyar nyelvû stilisztikát. Szerkesztôje volt az elsô magyar nyelvû hírlapnak. (1807-ben hunyt el.)
155 éve, 1844-ben született FRANKEL LEÓ a nemzetközi és magyar munkásmozgalom kiemelkedô alakja. Részt vett az I., majd a II. Internacionálé megalapításában. 1871-ben a párizsi kommün munkaügyi minisztere volt. (1896-ban halt meg.)
100 éve, 1899-ben hunyt el PAUL JULIUS REUTER. 1849-ben Aachenben megalapította a Reuter hírlaptudósító ügynökséget. 1851-ben Londonba tette át a székhelyét, ahol ma is mûködik. (1821-ben született.)
100 éve, 1899-ben született ERWIN WITTSTOCK erdélyi szász író. Mûvei — regények, elbeszélések, színmûvek — témájukat az erdélyi életébôl merítik. (1962-ben hunyt el.)
95 éve, 1904-ben született TÖRÖK SÁNDOR író. Regényeiben és elbeszéléseiben a két világháború közötti társadalom szatirikus ábrázolója. Népszerûek ifjúsági regényei. (1985-ben hunyt el.)
30 éve, 1969-ben hunyt el KARL JASPERS német filozófus, az egzisztencializmus egyik vezetô teoretikusa. (1883-ban született.)
135 éve, 1864-ben született EMIL NESTOR SETALA finn nyelvész, Kalevala-kutató. Hang- és szótörténettel foglalkozott. (1935-ben hunyt el.)
70 éve, 1929-ben született FODOR ANDRÁS költô, mûfordító. Gondolati költészetében a humánum eszményeit hirdeti.
Kétnapos tanácskozásnak adott otthont a vásárhelyi Continental Szálló. A törvényszéki jegyzôk számára szervezett programot az Amerikai Egyesült Államok Fejlesztési Ügynöksége (USAID) finanszírozta, a rendezô Carana Corporation nevû szervezetet tanácsosok és menedzseri szaktanácsadók képviselték.
Húsz megye jegyzôje és csôdbiztosa vett részt a tanácskozáson, a munkálatokat Jon Ceretto, az Amerikai Egyesült Államok Csôdbíróságának végrehajtó elnöke vezette. A kétnapos felkészítô következtetéseit Milo Stevanovich, a Carana Corporation tanácsosa foglalta össze. Véleménye szerint nem létezik (nem létezhet) egy egységes csôdtörvény valamennyi csôdesetre, hiszen ahhoz kötetek tízezreire lenne szükség. A rendkívül komplex és sokoldalú esetek megoldása érdekében a bírósági és törvényszéki jegyzôknek és bíráknak improvizálniuk kell azokban az esetekben, amikor a törvény elôírásai már nem használhatóak. A tanácsos a Carana segítségét ajánlotta fel, bármikor a szakemberek rendelkezésére áll tanácsadással.
— Hasznosnak ítélem a tanácskozást, hiszen a dossziék új archiválási módozataival ismerkedhettünk meg, szó esett a külföldi hitelezôkkel szembeni jogi kommunikálásról, levelezésekrôl — nyilatkozta lapunknak Gergely Ádám törvényszéki csôdbiztos. A csôdlevezetési folyamatban rendkívül nagy jelentôséget tulajdonítanak a számítástechnikának, ezért a résztvevô jegyzôk egy országos szintû számítógép- hálózat létrehozását szorgalmazták, melynek segítségével valamennyi igazságszolgáltató intézménybe eljuthatnak a folyamatban levô ügyek és döntések adatai.
Moldován Zsuzsanna, csôdlevezetési jegyzô elmondta, az elôadó a tanácskozás során több alkalommal is aláhúzta a jegyzôk szerepének fontosságát az ügyek levezetésében. A jegyzô az a személy, aki felveszi a kapcsolatot a felekkel. A törvényszéki eljárás célja pedig, hogy a hitelezô behajthassa hitelét.
A résztvevôknek oklevelet adtak át.
Cégbemutató az Ifjúsági Házban
Nagyszebenben a századfordulón magántôkébôl gyárat létesítettek, amely szezontermeléssel téglát és cserepet gyártott. A gyár átvészelte mindkét világháborút és az azt követô államosítást, míg az 1968-1973 idôszakban új befektetésekkel kerámia alapanyagú téglákat és cserepeket kezdett gyártani. 1973-ban a meglévô termékek skálája a különbözô színû és formájú kályhacsempével is kibôvült.
1990-ben megalakult a Cema Rt. és ma 500 alkalmazottal , nyereségesen mûködik. Részvényeinek 60%-a az Állami Vagyonalap tulajdonában van, mivel az eddigi érdeklôdôk a kért árat túl magasnak találták.
A történet bizonyára a nagyszebeni lakosok számára ismerôs, annál kevésbé Maros megyében. Nem is tartana érdeklôdésre számot, ha a vállalat nem próbált volna meg itt is bemutatkozni. Tegnap az Ifjúsági Házban került sor az Expomures-sel közösen szervezett cégbemutatóra, amely része a cég által az országban elindított termékismertetô kampánynak, amelyen az érdeklôdôk megtudhatták milyen téglákat, cserepeket, kályhacsempéket, kézi vagy gépi megmunkálású iparmûvészeti termékeket stb. gyárt illetve forgalmaz a Cema Rt.
Horaþiu Nistor, a vállalat marketing osztályának munkatársa a jelenlevô cégek és a sajtó képviselôinek elmondta:
— 1996-ban vállalatunk nagyszabású befektetésbe fogott, amelynek az eredménye ma itt látható. Bevezettünk egy új, magas színvonalú technológiát, amelyet a francia CERIC cégtôl vásároltunk meg. Így az általunk elôállított SOLZ tetôcserepek — hiszen jövetelünk célja fôként ezen új termékünk ismertetése — nem csak a hazai normáknak felelnek meg, hanem jóval felülmúlják azokat, igazodva a vevôk elvárásaihoz.
A forgalmazókkal és felhasználókkal folytatott beszélgetés során kiderült, az új tetôcserép legkevesebb 30 évig garantált és az ár/minôség viszonya sok más hasonló termékhez viszonyítva kielégítô. A vita fôként arról folyt, hogy jobb-e és ha igen, mennyivel a kevésbé hagyományos horganyzott lemezekhez, a közismert drágább Bramachoz, a súlyosabb betoncserepekhez, a Segesváron termelt valamivel olcsóbb, de kevésbé minôségi hasonló tetôcseréphez, illetve a Magyarországról importált Tondach típusú termékekhez képest.
Persze a Cema cég képviselôi szerint árban vagy minôségben felülmúlják valamennyi versenytársukat, de azt belátták, hogy a cserepek végsô minôségi vizsgájának eredményérôl az idô dönt, és 10-15 év múlva a jó tetôcserép beszél önmagáért.
A jelenlevôk közül pedig néhányan joggal úgy vélekedtek, hogy mindenképpen dicséretes az a tény, hogy ma már Romániában is gyártanak kiváló minôségû tetôcserepet.
A Kôrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny megyei döntôje kapcsán, melyet az általános iskolások (V — VIII. osztály) részére írtak ki, és március 6-án de. 10 órai kezdettel tartanak a 4. számú iskolában, a szervezôk felhívják a figyelmet a tematikára és a könyvészetre: A hivatalos nyelv; Intézménynevek; 1848/49 az irodalomban (Jókai Mór A kôszívû ember fiai, Sombori Sándor Gábor Áron c. regényei); A magyar helyesírás szabályai, XI. kiadás; A tankönyvek; Szabó Kálmán: Játékos nyelvtan, játékos helyesírás c. munkája.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete mindenki tudomására hozza, hogy az árvízkárosultak részére a következô kifizetések történtek: Dózsa György községnek, Székelyvajának, Dicsôszentmártonnak 7.844.000 lej értékben.
A kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére a folyamatban lévô gyûjtés eddigi összege 6.491.343 lej.
Ítélethirdetés a cigarettacsempészés ügyében
A bukaresti katonai területi bíróság csütörtökön bûnösnek találta és elítélte a tavaly áprilisban felfedezett cigarettacsempészési ügy 19 vádlottját. Az elsô számú vádlottakra a bíróság 6,5 évtôl 14 évig terjedô börtönbünetést szabott ki.
A legsúlyosabb büntetést — 14 évet — Ioan Suciu, az otopeni katonai repülôtér volt parancsnoka kapta. Az ügyben kulcsszerepet játszó Gheorghe Trutulescut, a kormányôrségnek megfelelô Ôrzô-védô szolgálat (SPP) ezredesét 7 évi börtönre ítélték.
A katonai ügyészség összesen 19 katonai és polgári személy ellen emelt vádat az ügyben. A vádlottak védekezését, miszerint nem tudták, hogy csempészakció részesei, a bíróság nem fogadta el.
A cigarettaügy még távolról sem zárult le, mivel Truþulescu vallomása alapján vizsgálat folyik a Dinamo labdarúgó klub idôközben menesztett elnöke, Petre Buduru ellen. Az SPP volt ezredese azt állítja, hogy a csempészett cigarettáért Buduru fizetett. Belekeveredett az ügybe Gheorghe Bucse tábornok, a légierô vezérkari fônöke is, valamint Radu Timofte, az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja volt szenátora.
A koszovói helyzet nem a volt Jugoszláviában folyó háború véres epilógusa. Ellenkezôleg, olyan bomba, amely új háborúkat robbanthat ki — írta pénteki vezércikkében az Adevarul címû napilap.
Az újság abban látja a fenyegetô veszélyt, hogy "vajon mi történik akkor, ha a Vajdaság, Koszovótól ihletve, maga is függetlenségre akar majd szert tenni? E tartomány lakosainak többsége magyar és román. Ha a Vajdaság Koszovó nem kívánt útját követné, mi történik majd más európai országokban — Szlovákiában és Romániában -, amelyekben jelentôs magyar kisebbség van? Mennyiben bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy Magyarország tagja (lesz hamarosan) a NATO-nak?"
Az Adevarul szerint a megoldást az jelenthette volna, ha Románia bebocsátást nyert volna a NATO-ba, mivel "Románia a térségbeli konfrontációk csillapítója lehetett volna". A lap emellett úgy vélte, hogy "a Romániának nyújtott kiadós pénzügyi segély sokkal olcsóbb lett volna, mint azok a milliárdok, amiket Koszovóban fognak elkölteni".
"A koszovói konfliktus veszélyes árnyéka vetül a szomszédos országokra, ahol a ,,széles körû autonómia,, etnikai konfliktusokat gerjeszthet" — írta pénteken a Cotidianul címû lap arról beszámolva, hogy a bukaresti és a budapesti brit nagykövet a román külügyminisztériumban tájékozódó megbeszéléseket folytatott.
A Cotidianul szerint a brit diplomaták "két nappal a budapesti magyar- magyar találkozó elôtt" arról tájékozódtak a román fôvárosban, "tapasztalható-e bizalmatlanság Románia és Magyarország között".
A két diplomata puhatolózásának "másik témája az autonómia kérdése volt" — írta a lap. A Cotidianul úgy értesült, hogy a megbeszélésen román részrôl "szükségesnek tartották hangsúlyozni: a román fél nem tudja elfogadni az etnikai alapú autonómiát".
A román fél "meglehetôsen aggályosnak tartotta azt is, hogy az RMDSZ-en belül egyre radikálisabb hangok hallhatók" — tette hozzá a Cotidianul.
Közép-európai államok EU érettsége
A közép-európai államok mielôbbi uniós csatlakozásái reményei a magas fordulatszámon pörgô hazai és nemzetközi konjunktúra homokjára épülnek: mihelyst ez a konjunktúra lassulni kezd, felszínre kerülnek a tagjelölt országok strukturális problémái — írta elemzésében a düsseldorfi Handelsblatt.
A német pénzügyi és gazdasági körök vezetô újságja emlékeztetett arra, hogy tavaly majdnem mindegyik reformország kisebb növekedést produkált, mint 1997-ben.
Ennek fô okát a bécsi WIIW intézet jelentésére hivatkozó írás a lengyel és a cseh konjunktúra drasztikus lefékezôdésében látja. A növekedés fokozására a térségben csupán Magyarország volt képes, ahol az 1997-es 4,6 után tavaly 5,2 százalékkal bôvült a GDP.
Kiderült — idézi a WIIW jelentését a Handelsblatt -, hogy a vezetô ipari országok növkedésének kisebb lassulása is erôsen lefékezi, visszaveti a reformországok kivitelét. Súlyosbítja ezt az illetô országok valutáinak de facto felértékelôdése és a legtöbbjüknél tapasztalható magasabb reálkamat.
A düsseldorfi lap közzéteszi az Európai Bizottság által a kelet- és közép-európai országoknak kiosztott, az uniós tagság szempontjait mérlegre tevô "érettségi bizonyítványokat". A 10-es osztályzat éretlen, míg az 1-es érett minôsítést jelent a belépés szempontjából. Eszerint a legjobb esélyei pillanatnyilag Csehországnak vannak (osztályzata 3,8), majd utána Észtország (4,0), Magyarország (4,4) és Szlovákia (4,7) következik. Meglepô a szlovénok viszonylag gyönge osztályzata (4,9), amely csak az ötödik helyhez elegendô. Ôket a lengyelek (5,1), a lettek (5,4) és a litvánok (5,9) követik, míg a két sereghajtó Románia (7,7) és Bulgária (8,1).
Régiós tanácskozás a megyeházán
Mint már írtunk róla: csütörtökön délelôtt hat megye (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) küldötteinek részvételével tanácskozott Marosvásárhelyen az ország 7-es, a központi régió fejlesztési ügynökségének tanácsa. Utoljára októberben Sepsiszentgyörgyön találkoztak, és a következô összejövetelt március 19-én Medgyesen fogják megtartani.
Köztudott, hogy az európai uniós tendencia az, hogy a kelet- európai államok régiókra tagolódjanak, és így, tájegységenként próbáljanak meg fejlôdni, felzárkózni a fejlett Nyugathoz. A régiós elképzeléseket támogatja leginkább az Európai Unió, és ezen belül is a régiókon átnyúló programokat tartja a legéletképesebbeknek.
A csütörtöki találkozón a tanács megválasztotta a hetes régió fejlesztési ügynökségének igazgatóját, ô nem más, mint a gyulafehérvári megyei tanács egyik igazgatója, Simion Creþu, aki három pályázó közül került az elsô helyre. Április elsejével kezdôdôen tölti be e tisztséget. A tanács második napirendi pontként megvitatta és elfogadta az ügynökség 1999-es költségvetését. Ennek értelmében a megyék egyenként 50 millió lejjel járulnak hozzá a bevételhez, a helységek pedig lakosonként 500 lejjel pótolják ezt az összeget. A régió lakóinak száma 2.666.288. Az ügynökség székhelyét a Fehér megyei tanács épületében, Gyulafehérváron rendezik be. Az igazgató mellett szakértôk foglalkoznak majd a régiós ügyekkel Gyulafehérváron, illetve minden megyében, mely ehhez a zónához tartozik.
Ezek után megvitatták a regionális fejlesztési stratégia struktúráját. Az elôterjesztett anyag igen véznának bizonyult. A hazai régiók júniusban az Európai Uniónál kell jelentkezzenek ezekkel a stratégiákkal, addig a fejlesztési tanácsnak pontosan ki kell dolgoznia elképzeléseit.
További lépésként minden részt vevô megye vezetôsége elmondta, hogy térségében melyek a prioritások, milyen problémákat kellene elsôsorban megoldani. Hadd térjünk ki csak arra, hogy Ioan Togãnel, a Maros megyei tanács elnöke milyen javaslatokkal rukkolt ki a régiós tanácskozáson. Öt olyan helyi javaslat létezik, mely a megyei önkormányzat szerint megérdemli, hogy a régiós ügynökség felkarolja kivitelezését. Elsôsorban a rohammentôsöket kellene támogatni. A Raed Arafat vezette úgynevezett SMURD egyre nagyobb tekintélyt vív ki magának nemcsak a központi régióban, hanem országos szinten is. A mentôszolgálatot egy 4,5 millió dollár értékû helikopterrel kellene ellátni, amely mind a hat megyét kiszolgálná, és akkor lehetne igénybe venni, ha árvizek, tûzesetek, hegyvidéki, nehezen megközelíthetô helyeken bekövetkezett balesetekrôl van szó. A késôbbiekben a jelen levô Arafat doktor elmondta, hogy a térségben rohamosan nô az autóbalesetet szenvedettek száma, és az áldozatok majdnem mind fiatalok. Sokszor 100-150 kilométerrôl kell beszállítani a balesetet szenvedetteket a megfelelô kórházba. Azt is megmagyarázta, hogy miért ilyen drága helikopterre van szükség. A jelenlevôk egyhangúlag egyetértettek abban, hogy ez legyen az elsô régiós projekt, melyet támogat és kivitelez az ügynökség.
Másrészt Ioan Togãnel újra bemutatta dióhéjban a marosvásárhelyi repülôtér fejlesztésének részletesen kidolgozott projektjét. Harmadsorban arról szólt, hogy az ügynökség fel kellene vállalja a Szászrégen és Maroshévíz közötti szakaszon a földgázvezeték kiépítését. Ezáltal véglegesítôdne a Marosvásárhely-Sáromberke- Ernye-Régen-Maroshévíz-Székelyudvarhely- Gyergyószentmiklós hálózat, mely azért is fontos lenne, mert valószínûleg ez a vezeték része lesz az ukrajnai földgázt Nyugat felé szállító csôrendszernek. Negyedsorban a Maros megyei tanács a Nagyküküllô mentén levô, Segesvár környéki falvak ivóvízellátásának projektjét támogatja. (Hadd jegyezzük meg: egy szót sem hallottunk például a Nyárád mente fejlesztésérôl. A "vizes" és "gázas" tervezetek kizárólag Maros megye román vidékeit érintik.
A tanácskozáson több hozzászóló, köztük a legvilágosabban Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, azt fogalmazták meg, hogy a régiós együttmûködés során nem szabad, és nem lehet elvesztôdni a részletekben. Elôbb ki kell dolgozni a regionalitás elméleti koncepcióját, filozófiáját. Mert ha minden megye, sôt minden helység a saját önös érdekei érvényesítéséért fog kardoskodni a jövôben, akkor az ügynökség, annak tanácsa parázs viták kerete lesz, melyekbôl nem születik majd elôrehaladás.
A tanácskozáson végül is körvonalazódott az, hogy a közlekedési hálózat, a közmûvesítés, a környezetvédelem, a turizmus, a víz- és gázvezeték- hálózat terén kell kialakuljanak azok a közös projektek, melyek valóban egy térséggé kovácsolják a 7-es régiót.
Az Európai Unió PHARE programját Bob McKean és Radu Dumitrescu képviselte. McKean úr emlékeztetett arra, hogy a regionális fejlesztési ügynökséget részben a hazai ilyen jellegû alapból, részben nemzetközi alapból finanszírozzák majd. A szakértô leszögezte, hogy a régiós fejlôdés elsôdleges célja az új munkahelyek teremtése kell legyen. Bár errôl így nem volt szó, de világos, hogy a Nyugatot fôként az érdekli: minél kevesebb keleti polgár nyomuljon Nyugat felé munkahelyet keresni. McKean úr elmondta, hogy az EU 1999-ben 2 millió eurót költ a regionális fejlesztési programra, amibôl szakértôket küld Romániába, illetve bekapcsolódik a hazai szekértôk kiképzésébe, és infrastruktúrát épít az ügynökségeknek, magyarán számítógéppel, egyéb iroda- felszereléssel látja el az ügynökségeket. A hazai jelenlévôk kifogásolták, hogy az EU ilyen mértékben leszûkíti a témakört, hiszen McKean úr megjegyezte: a tanácskozás résztvevôi túl részletezôen belementek az egyes programok taglalásába, holott a dolog még nem érkezett el ebbe a fázisba. Viszont a megyei elnökök kifejtették: nálunk most már igen gyors, konkrét lépésekre, tettekre van szükség, és nem arra, hogy még évekig a szakértôk kiképzésének szintjén maradjon meg az ügynökség tevékenysége.
A marosvásárhelyi régiós tanácskozáson mindenki számára világosan megfogalmazódott az, hogy a román kormányok eddig halogatott konkrét lépéseit bizonyos vonatkozásokban ezentúl elsôsorban a régiófejlesztési ügynökségeknek kell megtenniük. Nemcsak a Phare-támogatásra számítanak. Románia egy egész sor más alap pénzét nem használta fel, mert egyszerûen nem születtek meg a pályázatok. Az ügynökség feltett szándéka, hogy valóban eredményesen dolgozzon.
Megállapodás
A román és a görög fél megegyezése nyomán a Romtelecom igazgatótanácsnak elnökévé Vlad Tepeleát, míg vezérigazgatói tisztségébe a görög Vassziliosz Tszakoniafiszt nevezték ki. Az OTE és a Romtelecom által szervezett sajtótájékozatón bemutatták a telefontársaság végrehajtó vezetôségét, amelyben négy görög, három román és egy amerikai vesz részt.
Támogatás a postatársaságnak
A munkaügyi és társadalomvédelmi tárca segíteni próbál a román postatársaságon egy, a pénzügyminisztériummal is megvitatott határozat révén, amely értelmében a társadalombiztosítási pénzek kiosztásáért vett jutalékot mentesítenék a HÉÁ alól. A pénzügyi tárca által sem ellenzett határozatot az indokolja, hogy a költségvetési törvény értelmében idén csökkentették a munkaügyi tárcától a postának járó jutalék értékét — nyilatkozta kizárólag a Rompresnek Simona Marinescu munkaügyi államtitkár. A pótlékok esetében a posta jutalma változatlan marad — közölte az államtitkár asszony.
Hosszabbítás március 31-ig
Sürgôsségi kormányrendelet értelmében a szeszesital-, dohány- és a kávétermelôk és forgalmazók március 31-ig nyújthatják be a szükséges engedélyekre vonatkozó kérvényeiket. A határidô, amelyet meghosszabítottak, január 31-én járt le.
2000. év — informatika
A magyar kormány, megváltoztatva eddigi álláspontját, nem szûken vett pénzügyi, informatikai, hanem társadalmi kérdésnek tekinti a 2000. évvel kapcsolatos informatikai változtatásokat — közölte Borókai Gábor szóvivô, a Budapesten csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Bejelentette, hogy kormánybiztosi posztot hoznak létre az ezzel kapcsolatos munka koordinálására. A tisztség betöltôjének személyérôl még nem született döntés. A kormányszóvivô tájékoztatása szerint Magyarország Miniszeterelnöki Hivatala 100 ezer dollár vissza nem térítendô támogatást nyert el a Világbank pályázatán. Az ennek fejében a kérdéskör kapcsán elvárt kormányzati cselekvési program már el is készült.
A kurdok kiterjesztik a háborút
A Törökország elleni "háború fokozásával és kiterjesztésével" fenyegetôzött csütörtökön a Kurdisztáni Felszabadítási Front (ERNK), a Kurd Munkáspárt (PKK) politikai szárnya. "Mostantól egyetlen török vezetô sem alhat nyugodtan, ezt nagyon hamar meg fogják látni. Az elnökünknek nyújtott támogatás harcunk erôsödését jelzi" — olvasható az AFP athéni irodájához eljuttatott közleményben, amely állítólag Osman Öcalantól származik.
Bányabezárások Oroszországban
Több mint 180 veszteséges bányát készül bezárni az orosz kormányzat. A szakminisztérium illetékese elmondta, hogy az elkövetkezô két évre szól a program, követve a tavalyi 40 bányabezárást, ami okán eyébként 420 ezer bányász vesztette el állását. A Primakov-kormány ugyanakkor az idén 12 milliárd rubelt (520 millió dollárt) áldozna a szénbányászat korszerûsítésére, majdnem kétszer annyit, mint amennyi az idei költségvetési tervben szerepel. A bányászatot felügyelô minisztérium illetékese szerint ehhez a többletkiadáshoz 200 millió dollárt remélnek a Világbanktól.
Útlevél és pénz volt Cozmánál
A rendfenntartó szerveknek mindeddig sikerült titokban tartaniok, hogyan sikerült letartóztatni Miron Cozmát. Az autóbusznak, amely 20-30 társa mellett a vezért is szállította, sikerült kimenekülnie a bekerített bányászok körébôl. A továbbiakban, amikor autóbuszukat is körülvették, Cozma és Beja nem tanúsított semmilyen ellenállást. A rendôrségi fogdában tartott motozás során a bányászvezérnél az útlevelét, 12 000 dollárt, 2.500 német márkát és hétmillió lejt találtak.
Amerikaiak és kanadaiak távoztak Belgrádból
Az amerikai és a kanadai külügyminisztérium csütörtök délután külön-külön, de egy idôben bejelentette: a két ország belgrádi nagykövetségeinek nem alapvetô feladatokat ellátó személyzetét utasítják, hogy hagyja el Belgrádot. A kanadai bejelentés szerint az intézkedést azonnal végrehajtották. Pristinában az ottani EBESZ-misszió közölte: ha a rambouillet-i tárgyalások kudarccal végzôdnek, a misszió tagjai elhagyják Koszovót, de eddig még nem tettek semmiféle intézkedést a gyors kiürítés elôkészítésére.
Pro Cultura Hungarica díj a svájci nagykövetnek
Pro Cultura Hungarica emlékplakettel tüntette ki Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere Claudio Caratschot, Svájc budapesti nagykövetét. — Claudio Caratsch, a Svájci Államszövetség leköszönô magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kiemelkedô kulturális tevékenységéért, illetve Kölcsey Ferenc Himnuszának rétorománra fordításáért részesült az elismerésben — tudatta a kulturális tárca kabinetirodája közleményben az MTI-vel.
A nézôk évente 500 millió dollárt költenek Európában
A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) által elvégeztetett legfrissebb közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság szurkolói évente mintegy 500 millió dollárt költenek ételekre, szállásra, vásárlásra és belépôkre az európai nagydíjak ideje alatt — jelentette a Reuters brit hírügynökség. A FIA által támogatott felmérés — mely az 1997-es világbajnoki-sorozat 11 európai grand prix-futamának adatait dolgozta fel — szerint az 500 millió dollár 83 százalékát a külföldi turisták költik el. — Azért volt szükség ennek a felmérésnek az elkészítésére, hogy éreztessük a Forma-1 fontosságát az Európai Unió azon országaival, amelyek eddig nem voltak ezzel tisztában — nyilatkozta David Ward, a FIA európai irodájának igazgatója.
Az Intel Pentium III. bemutatója
Az amerikai Intel sajtóbeszámolók szerint bemutatta legújabb, Pentium III-as jelzésû mikrochipjét, amely a korábbi termékeknél tökéletesebb háromdimenziós grafikai ábrázolásokat, jobb videóteljesítményt és fejlettebb hangfelismerô képességet tesz lehetôvé. Az eddig legnépszerûbbnek számító Pentium II-es helyébe lépô Pentium III-ast a mintegy kétezer dolláros, illetve annál magasabb árfekvésû számítógépek új szívének szánják, és hamarosan meg akarnak jelenni a piacon az 550 MHz-es processzorral ellátott gépekkel is. A tavalyi év harmadik negyedében a világon eladott személyi számítógépek 76 százalékában Intel- processzor mûködött. Az Intel piaci részesedése azonban csökken (egy évvel korábban még 85 százalék volt), és tavalyi árbevétele el is maradt 13 százalékkal az elôzô évitôl.
Jelentôs holland befektetés körvonalazódik
Hétfôn délelôtt Burkhárdt Árpád alispán fogadja a holland nagykövetség kereskedelmi attaséját és a követség keretén belül mûködô privatizációs iroda vezetôjét. A külföldiek egy tejfeldolgozó üzemet és egy szarvasmarha- tenyésztô farmot szeretnének vásárolni megyénkben. Egyelôre a Tejipari Rt. marosvásárhelyi és a szovátai egysége, illetve a nyárádgálfalvi farm került szóba. A zárt körû beszélgetésen jelen lesznek a privatizációs ügynökség és a mezôgazdasági igazgatóság képviselôi is, valamint a holland Carmel International segélyszervezet vezetôje. A hivatalból, a vendégek Radnótra utaznak, ahol megvizsgálják a támogatásukkal létesítendô és a városi ivóvíz-ellátást szolgáló 1000 köbméteres víztartály helyét.
Mezôségen a prefektus
Hétfôn a rücsi kultúrotthonban dr. Dorin Florea prefektus találkozik Mezôrücs, Mezôszentpéter, Pagocsa, Sámsond és Csávás polgármestereivel, a helyi tanácsok képviselôivel. A tájékozódási körúton a prefektus közigazgatási, földüggyel és más napirenden lévô gondokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyal meg a találkozón a községek elöljáróival, más érdeklôdôkkel.
Viszontlátogatás Kecskeméten
Dr. Szécsi Gábornak, Kecskemét polgármesterének a meghívására Orbán Dezsô marosvásárhely alpolgármestere, Benta Remus, a Contrascom Benta Kft. tulajdonosa és dr. Berdj Asgian tanácsos, a szociális bizottság tagja február 24-26. között a magyarországi városba látogatnak. A küldöttség elsôsorban állami és szociális (idôsek) otthonokat keresnek fel, annak érdekében, hogy az ott tapasztaltakat majd itthon gyakorlatba ültessék. Kilátásban van egy, a polgármesteri hivatal által is támogatott idôsek otthonának a megépítése, amelyet a küldöttségben részt vevô ismert magánvállalkozó építené fel.
Kiértékelô a sport és ifjúságügyi igazgatóságnál
Csütörtökön délelôtt a megyei sport és ifjúságügyi igazgatóságnál megtartották az évi kiértékelô közgyûlést. Az igazgatóságtól az elmúlt évben mintegy 10 marosvásárhelyi ifjúsági szervezet kért különbözô programokra állami támogatást. Pályázatok alapján a szakminisztérium 45 — nagyrészt kulturális, nevelô és egészségügyi — rendezvényre a szakminisztérium 162 millió lejt adott az elmúlt évben. Az idén hasonló tevékenységi körökben 16 nagyobb és több kisebb projektet nyújtottak be a megyei igazgatósághoz, amihez kb. 500 millió lejt igényeltek. Hogy mennyi lesz az idéni keret, azt csak a költségvetés elfogadása és leosztása után tudják meg a hivatalban.
Elmerült a pontonhíd
Továbbra se lehet közlekedni a Radnótot és Marosorbót összekötô pontonhídon, mivel a múlt hónap közepén 11 elem elmerült. Csak különös erôfeszítés árán tudták a Maros fenekérôl kiemelni az elemeket.
Bányász, kohász, földtani konferencia
Az Erdélyi Magyar Mûszaki és Tudományos Társaság (EMT) február 19-21. között a szovátai Teleki Oktatási Központban az idén elsô alkalommal bányász, kohász, földtani tanácskozást szervez neves magyarországi és hazai szakemberek részvételével. A megbeszéléseket szombaton tartják, vasárnap a vendégek ellátogatnak a parajdi sóbányába.
Változások a ROMSAT-nál
Február 22-tôl (hétfô) a marosvásárhelyi Romsat Cable-Tv and Radio részvénytársaság egy új programot vezet be a CNN program helyére. Ez a TELE 7 ABC és a 231,25 MHz frekvencián (S 10) vételezhetô. Egyidejûleg megváltoztatják több program pozícióját. A Nickelodeon helyet cserél a TV 3-mal, a 143,25 MHz frekvenciára (S 6) megy át, a TV 3 a 127,25 MHz-en ( S 4) lesz látható, illetve hallható, a CNN a 279,25 MHz-re ( S 16) költözik — az Euronews helyébe —, míg az Euronewst a mûsorrácsból véglegesen kiiktatott Fashion Chanel korábbi 239,25 Mhz-es hullámhosszán kell ezentúl keresni.
Outward Bound-továbbképzô tanfolyam
Február 20-27. között zajlik a romániai és németországi Outward Bound szervezetek által együttmûködésben szervezett posztgraduális élménypedagógiai képzés alaptanfolyama, amelyen 16 Maros megyei hátrányos helyzetû fiatalokkal foglalkozó tanár és nevelô vesz részt. E tanfolyam helyszíne Schwangau, Bajorország híres "kastélyfaluja" (Neuschwansteint, Hohennschwangau), ahol a német Outward Bound szervezet egyik nevelési közopontja is található. A képzést az Európai Unió PHARE LIEN programja támogatja.
Közigazgatási tanácsadás Üvegcsûrön
Hétfôn délelôtt Burkhárdt Árpád alispán, Virág György, a megyei tanács alelnöke és Kelemen Atilla képviselô az RMDSZ üvegcsûri szervezetének kérésére e szórványfaluba utaznak, ahol a helybéliekkel elsôsorban közigazgatási és földkérdésekrôl tárgyalnak.
Áramszünet
Január 23-án, kedden 8 és 18 óra között szünetel az áramszolgáltatás a marosvásárhelyi Retyezát utca 4-8., illetve a 3, 3 A - 5. szám alatt levô házaknál.
Leépítések a Metalurgica Rt.-nél
Pénteken állították össze 59 alkalmazott munkanélküli-segélyhez szükséges okiratait a szászrégeni Metalurgica Rt.-nél. Az utóbbi két hónapban összesen 335 alkalmazottat bocsátottak el. A hajdani mamutvállalatnál, ahol mintegy 4000-en dolgoztak, jelenleg 580 munkás maradt. A szakszervezet bérkiegészítést igényel, azonban egyelôre nincs kilátásban komolyabb üzletkötési lehetôség.
Influenza járvány a börtönben
Látogatási tilalmat rendeltek el a marosvásárhelyi börtönben a tomboló influenzajárvány miatt. Az elítéltek mintegy 15 százaléka betegedett meg az utóbbi idôben, 4 szobát kellett átalakítani kórteremmé. A híresztelések ellenére a szombaton elhunyt 15 éves kiskorú bûnözô halálát nem e betegség okozta, hamem perforált vakbélgyulladás — tudtuk meg Csibi Erika börtönpszichológustól.
Mûködik a sífelvonó
A hét végén mûködik a szovátai sífelvonó. A viteldíj egy alkalommal 8000 lej. A hóréteg vastagsága több mint 50 centiméter, kiválóan alkalmas a síelésre. A pályát csak személygépkocsival lehet megközelíteni, nincs városi autóbuszjárat.
Ebéd a rászorulóknak
A nyárádszeredai Rhemedium és a marosvásárhelyi Diaconia Ökumenika Alapítványok rendszeresen, heti két alkalommal, kedden és csütörtökön 14-16 óra között mintegy 15-20 személynek meleg ebédet biztosítanak. Az ételt a kórház konyháján készítik el és ott is osztják ki a rászorulóknak. Mindezt egy németországi karitatív szervezet is támogatja.
Copyright © Népújság - 1999