Kudarcba fulladt a VI. bányászjárás

Többszöri összecsapások, órákon át tartó közelharc után állították meg szerdán reggel a rendfenntartó erôk a vezérük elítélése miatt Bukarest ellen indult Zsil-völgyi bányászok csoportját az Olt-folyónál, Stoenesti közelében.

A Zsil-völgyi bányászok mintegy 2 ezer fôs csoportja kedden délelôtt indult el autóbuszokkal, teherautókkal és személygépkocsikkal Petrozsénybôl Bukarest felé. A bányászok a Zsil-szorost elhagyva szabadon mehettek Târgu Jiun át Craiova felé, a rendfenntartó erôk elôször Craiova közelében próbálták megállítani ôket.

A város elôtt, Isalnita településnél felállított úttorlaszt a bányászok elsöpörték. Támadásuknál ugyanazt a taktikát alkalmazták, mint januárban: bekerítették a torlaszt védô rendôröket és csendôröket, majd minden oldalról egyszerre támadtak rájuk. A láncokkal, fejszékkel, vasdorongokkal támadó bányászok az elsô jelentések szerint 35 rendôrt és csendôrt megsebesítettek, egy sebesült állapota súlyos.

Az elsô gyôztes ütközet után a bányászok konvoja délkeleti irányban folytatta útját Bukarest felé. A rendfenntartó erôk Caracal kisváros után Stoenesti település mellett az Olt-folyót átívelô hídnál állítottak ismét torlaszt.

Itt több órás összecsapás robbant ki, s ezúttal a rendfenntartó erôk alkalmazták sikerrel a bekerítés taktikáját. Már a torlasznál jelentôs számú rendôr és csendôr várta a bányászokat, majd bevetették a Caracalban várakozó rohamrendôröket. Stoenesti falunál teljesen körbevették a bányászokat. Olt megye prefektusa szerda reggel úgy nyilatkozott, hogy "a rendet néhány órán belül helyreállítják".

A bányászokkal történt összecsapásokra azt követôen került sor, hogy kedden késô este Emil Constantinescu államfô tanácskozást tartott az elnöki palotában a miniszterelnökkel, a védelmi és belügyminiszterrel, a hadsereg vezérkari fônökével és a titkosszolgálat vezetôjével. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélés tartalmáról nem adtak tájékoztatást.

A kormány teljesítette a bányászokkal januárban kötött megállapodást, továbbra is kiemelt feladatként kezeli a bányászat gondjainak megoldását, de a gazdasági, szociális követeléseket csak a tárgyalóasztal mellett lehet megvitatni — hangsúlyozta kedden rövid nyilatkozatában Radu Vasile kormányfô.

A miniszterelnök — mint mondta — "a Miron Cozma elítélését követôen kialakult helyzet" kapcsán tette nyilatkozatát. Arról nem tett említést, hogy kedden délután mintegy 2000 bányász ismét elindult Petrozsénybôl Bukarest felé. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy a jogállamban a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás független egymástól, s a bányászok meg a bányászat gondjait csak tárgyalások útján lehet megoldani.

A belügyminisztérium késô délután közleményt adott ki a "Zsil-völgyi bányászok egy részének és egyes vezetôik aggasztó lépéseirôl". A közlemény hangsúlyozta, hogy a bányászok többsége remélhetôleg megérti: senki nem állhat a törvény felett.

A közlemény részletezés nélkül bejelentette, hogy a hatóságok "különleges intézkedéseket" hoztak a rend fenntartása érdekében. A belügyminisztérium parancsnoksága alatt rohamcsapatok bevetésre készen állnak. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még van lehetôség "a békés megoldására".

Körözést adott ki a román belügyminisztérium Miron Cozma bányászvezér ellen, akit a román legfelsô bíróság hétfôn 18 évi börtönbüntetésre ítélt.

A belügyminisztérium szerdán reggel a lakosság segítségét kérte a szökésben lévô Cozma elfogásához. A belügyminisztériumi kérést a közszolgálatii rádió szokásos reggeli mûsorát megszakítva közölte.

Az illetékes hatóságok kedden megpróbálták elôállítani Cozmát, de a bányászvezért nem találták lakhelyén. Országos körözést adtak ki ellene. A belügyminisztérium közleményben figyelmeztetett arra, hogy mindazok, akik segítséget nyújtanak a szökésben lévô Cozmának, törvénybe ütközô cselekedetet követnek el.

A hírügynökségi jelentések szerint egy halottja is van a bányászok és a rendfenntartó erôk szerda hajnali összecsapásának. A halottat még nem sikerült azonosítani.

Az eddigi jelentésekbôl nem derül ki az összecsapások sebesültjeinek pontos száma. Kora hajnalban, a Craiova elôtti összetûzésben harmincnégy rendôr és csendôr sebesült meg, közülük egy súlyosan. A Stoenesti melletti összecsapás során több mint tíz sebesült bányászt vittek a közeli kórházakba.

A hatóságok szerdán ôrizetbe vették a Bukarest ellen indult Zsil-völgyi bányászokat irányító két szakszervezeti vezetôt: Romeo Beját és Dorin Loist is.

Ezt megelôzôen bejelentették, hogy letartóztatták Miron Cozmát, a Zsil-völgyi bányászok vezérét, akit hétfôn 18 évi börtönbüntetésre ítélt a legfelsôbb bíróság. Egyes hírek szerint Cozmát Slatinában, más jelentések szerint Caracalban fogták el. Hivatalos tájékoztatás egyelôre csak a letartóztás tényérôl hangzott el, helyszínérôl nem.

A belügyminisztérium közleménye szerint ôrizetbe vettek mintegy 150 bányászt is. A rádió és tévéadók tegnap késô délután híradásaikban legalább 300 letartóztatott bányászról beszéltek.

Miron Cozma védôügyvédje, Viorel Dumitrescu szerdán közölte, hogy a fellebbviteli bíróságnál kérte Cozma ôrizetbe vételének elhalasztását, illetve kegyelmi kérvénnyel fordult Emil Constantinescu államfôhöz. "Semmilyen reményt nem táplálok a kérések méltánylását illetôen" — tette hozzá.

Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter szerdai sajtóártekezletén hivatalosan is megerôsítette, hogy Miron Cozmát letartóztatták és Bukarestbe szállították.

Cozma jelenleg vizsgálati fogságban van. A román legfelsô bíróság hétfôn ugyan jogerôsen 18 évi börtönbüntetésre ítélte az 1991 szeptemberi bukaresti bányászjárásban játszott szerepéért, de a bányászvezér ellen más ügyekben is vizsgálat folyik, ezért nem került még valamelyik büntetésvégrehajtási intézetbe.

Dudu Ionescu azt is közölte, hogy a bányászvezérrel egyidejûleg ôrizetbe vették a bányászok további három vezetôjét, Romeo Beját, Dorin Loist és Ion Casaput.

A miniszter hangsúlyozta: a törvénysértôk elleni szerdai fellépésükkel a rendfenntartó erôk bebizonyították szakmai hozzáértésüket, amit a közvélemény egy adott pillanatban — a három héttel ezelôtti bányászakció során — már kétségbe vont.

Nicolae Berechet tábornok, a rendôrség vezetôje ugyanazon a belügyminisztériumi sajtóértekezleten bejelentette: a stoenesti akcióban ôrizetbe vettek 543 személyt, akik ellen bûntetôjogi, illetôleg szabálysértési vizsgálatot indítottak. A tábornok közölte, hogy a Cozma védelmére kelt bányászok nagy részét rendôri kísérettel hazaküldték a Zsil-völygébe.

Az elsô, nyolcszáz bányászt szállító vonat meg is érkezett Petrozsénybe.

Román kormányforrások szerint Radu Vasile szerda délelôtt helikopterrel elutazott a bányászok és a rendfenntartó erôk közötti ütközet helyszíneire. Ezek a források úgy értékelték, hogy a kormányfô helyszíni szemléjével bizalmáról és erkölcsi támogatásáról kívánta biztosítani a belügyminisztérium csapatait, amelyek teljesítették kötelességüket.

Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint a stoenesti összecsapás színhelyérôl összesen 63 sebesültet szállítottak a caracali, drãgãnesti és slatinai kórházakba. Közülük az egyik bányász belehalt sérüléseibe. Valószínûleg vasúti baleset áldozata lett, miközben fel akart ugrani egy mozgó vonatra. A slatinai kórházba szállított sebesültek közül kettônek az állapota súlyos.

Miron Cozma és társai az idén immár második alkalommal indultak megdönteni a törvényes rendet. Ezúttal azonban nem szociális, nem is politikai okok vezérelték, hanem egyszerûen az, hogy Miron Cozmát a Legfelsô Bíróság 18 évi bötönre ítélte azért, amit 1991 szeptemberében elkövetett. Igaz, hogy késôn született a döntés, de a késés oka nemcsak az, hogy az igazságszolgáltatás kerekei lassan ôrölnek, hanem, mert az igazságszolgáltatás annak idején a hatalomnak, a politikának alárendelve mûködött. Most ez változni látszik akkor is, ha az utóbbi napok fejleményeire is vetül a politika árnyékából. Valamikor azonban el kell kezdenie a jogállamnak is a taplra állást.

1991 szeptemberében sikerült megbuktatni a kormányt. "Mindenki" elégedett volt: Miron Cozma hiúsága kielégült, íme, képes kormányokat megdönteni, Iliescu elnök pedig attól volt boldog, hogy megszabadult az idôközben kényelmetlenné vált harcostársától, Petre Romantól. Meg is kapta jutalmát a bányászvezér, mert az Iliescu-rezsim alatt senki nem "bántotta", bármilyen bûncselekményt is követett el, s az érinthetetlenek arroganciájával tért ki minden felelôsségrevonási kísérlet elôl.

A '96-os választásokat követô fordulat után, 1997 májusában indítottak eljárást ellene, az állambiztonság aláásása vádjával. Csakhogy olyan bíró hozott "igazságos" ítéletet középfokon, akit a világon a legkevésbé az igazság érdekelt. Keze alatt a súlyos vád egyszerû rendbontássá, csendháborítássá szelídült, és a bányászvezér mindössze három évet kapott, amibôl másfelet töltött a rácsok mögött. Ezt vizsgálta felül a Legfelsô Bíróság, és hozott jogerôs ítéletet, mely szerint Cozmának 18 évet kell börtönben töltenie. Ez volt a motiváció, amely — jóval kevesebb bányászt tudva maga mögött — kiváltotta Miron Cozma utolsó, sajnos véres hattyúdalát.

Három héttel korábban sikerült húszezer bányászt fölsorakoztatnia, s utánunk az özönvíz jelszóval, elindítani a fôváros felé, áttörve minden akadályt, szétverve a csendôröket, akár a vandálok. Az utolsó elôtti pillanatban sikerült megmentenie a helyzetet Radu Vasile kormányfônek. S ezzel egyelôre lecsillapodtak a bányászkedélyek.

Február 16-án, egy nappal a Legfelsô Bíróság döntése után indultak el újból a bányászok, azzal az erôs elhatározással, hogy meg sem állnak Bukarestig, leváltják a kormányt, s megmentik vezérüket. Délután három órára Tãrgu Jiuba értek, remélve, hogy oltyán kollegáik csatlakoznak majd hozzájuk. Itt láthatták utoljára Romeo Bejat, aki már nem tudta kézben tartani az eseményeket.

A demokrácia legelemibb szabályainak a megsértése, a terrorizmussal határos, amit a bányászok csinálnak, nyilatkozta tegnapelôtt Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter, és nem tagadta, hogy szükség esetén teljes erôbedobással közbelép a csendôrség és a rendôrség. Már nem egyszerû politikai ügyrôl van szó, nem az számít, ki van hatalmon, hanem az állam biztonsága az egyetlen fontos dolog, tette hozzá a belügyminiszter.

Radu Vasile kormányfô is nyilatkozott, de talán azt hangsúlyozandó, hogy bányászok ide vagy oda, az élet nem áll meg, vannak ennél az ország számára fontosabb dolgok is, mindenekelôtt azt jelentette be, hogy a parlament elfogadta az idei költségvetést. Ezután tért a "lényegre", illetve nyilatkozta, hogy a kormány foglalkozik a bányászok problémáival, és megoldást keresnek a valós gondok orvoslására.

Mindezek ellenére tegnap hajnalban már Caracalig jutottak a bányászok botokkal, a januári összecsapáskor szerzett gumibotokkal, könnygázgránátokkal, baltákkal felfegyverkezve. Idegesek, agresszívek voltak egész éjszaka, s határozottságuk, miszerint meg nem állnak Bukarestig, szikrányit nem csökkent. Viszont a két felbujtót, Romeo Beját és Miron Cozmat senki sem láthatta, elfutottak, vagy elbújtak, nem tudni. Lényeg, hogy Cozma cserbenhagyta az embereit. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a bányászok sem igazán lelkesednek már érte. Ebbe az akcióba alig egytizedét sikerült belerángatnia azoknak, akik pár héttel korábban szívvel- lélekkel mellette álltak. A bányászok is rájöhettek, hogy itt kizárólag Miron Cozmának a hatalommal folytatott egyszemélyes háborújáról volt szó. S az sem mellékes, hogy vezérük a legnehezebb pillanatban hagyta cserben ôket.

Az igazságszolgáltatás és a közrend védelme talpraállni látszik, hiszen a januári fejleményekkel ellentétben ezúttal szétkergették a lázadókat. Januárban sem annyira a közrend fenntartására hivatott csendôrök és rendôrök felkészültsége, vagy felkészületlensége vezetett a siralmas kifejlethez, hanem az, hogy maga a rendôrség és a csendôrség vezérkara és a tisztiállomány egy része járt el — szándékosan vagy sem — amatôr módszer.

A jelek szerint az új belügyminiszter által végrehajtott tisztogatás hasznára vált az intézménynek, és képes volt ellenállni az újabb fenyegetésnek. Másfelôl Miron Cozma támogatottsága sem a régi, mert amíg anyagi, szociális igényekkel lehetett alátámasztani a bányászok akcióit, sokkal többen voltak. Ezúttal jóval kevesebben álltak mögé, talán ráérezve arra, hogy Miron Cozma újabb akciója már nem az érdekeiket szolgálja, hanem azt, hogy vezérük megmeneküljön az ítélettôl.

Stoenesti-nél szétkergették a bányászokat. Kézre került Miron Cozma, számos további letartóztatás történt. Ám ezután derül ki, hogy az igazságszolgáltatás hogyan fogja az ügyet kezelni, és hogyan jár el azokkal szemben, akik ismét törvényszegô módon akartak célt érni.

Külön figyelmet érdemel a politikai erôk véleménye. "Legérdekesebb" mindannyiunk számára a Társadalmi Demokrácia Pártjának reakciója, amely az ujja mögé bújva, úgy akarja mímelni a jogállamiság igényét, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Elfeledkezik arról, hogy ténylegesen bûnrészesek abban, hogy a dolgok idáig fajultak. Mert ha 1991 után hagyták volna mûködni az igazságszolgáltatást, akkor nem következtek volna be a késôbbi olyan események, amelyek Romániát visszavetették a haladás, a reform, az európai integráció útján.

Tegnap a szenátus jogi bizottsága

Tegnap délelôtt a szenátus jogi bizottsága összegyûlt a Nagy-Románia Párt elnöke mentelmi joga ügyében. Nemrég ugyanez a bizottság arról szavazott, hogy a pérémés szenátor harminc napig nem vehet részt a szenátus munkálatain. Valeriu Stoica igazságügyminiszter többször kérte a szenátus jogi bizottságát, szavazzon a mentelmi jog megvonásáról, ám az mindeddig nem történt meg. Végülis tegnap ült össze a bizottság, amelynek Frunda György RMDSZ-szenátor is tagja. Tôle tudjuk, hogy a januári bizottsági ülés során, amikor 30 napra kitiltották Vadim Tudort a szenátusból, amiatt háborodott fel a pártvezér, hogy " hogyan ítélkezhet az RMDSZ egy román felett?".

A Népújság kérdésére, a tegnapi ülésrôl a szenátor elmondta, hogy szavaztak Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogának felfüggesztésérôl. A bizottság 9 igen, 4 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett hozta meg a döntést. Frunda Györgytôl azt is megtudtuk, hogy Badea szenátor, akinek C.V.T. a pártelnöke is, arról akarta meggyôzni a bizottságot, hogy a pártvezér amúgy is büntetve van, s aki büntetés alatt van, nem vehet részt az ülésen, ha pedig nincs ott, nem lehet róla tárgyalni...

Frunda György erre azt válaszolta: igaz, hogy büntetve van, de meghívták az ülésre, ha akar eljön, ha nem annyi. Amikor pedig személyeskedéssel vádolta meg Badea, akkor kifejtette, hogy itt a jogállam elvei vannak veszélyben, s ezt a problémát most kell megoldani. A Nyugat szemében Románia amúgy is gyenge állam, viszont az a tény, hogy az éjjel a rendôrség határozottan fellépett a bányászok ellen, pozitív jelzés a külföld számára. Ezt pedig csak erôsítheti Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogának a megvonása.

Azt is megtudtuk, hogy a már "raktáron" lévô hat dosszié mellé, a tegnap újabb hat érkezett a bizottsághoz, úgyhogy az igazságszolgáltató szerveknek lesz amibôl válogatniuk a bírósági eljárás során.

Elfogadták a költségvetést

A törvényhozás az ellenzéki pártok távollétében elfogadta az ország 1999-re szóló költségvetési törvényét. Radu Vasile miniszterelnök szerint a most elfogadott költségvetés "nem a szükségleteknek, hanem a realitásoknak felel meg".

A képviselôház és a szenátus együttes szavazásán az ellenzéki pártok nem vettek részt. Távolmaradásukat már jóelôre közölték azzal indokolván, hogy az ellenzék által benyújtott mintegy 200 módosító inditványból a fejezetenkénti vita során egyetlen egyet sem vettek figyelembe. A jelenlévô törvényhozók 260 igen szavazattal 7 ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadták el a törvényt.

Az idei költségvetés azzal számol, hogy a költségvetési hiány a GDP 2 százaléka lesz, az infláció üteme pedig nem haladja meg a 25 százalékot. A törvény 3500 milliárd lej bevétellel számol a privatizációból, s erre az évre felfüggeszti a külföldi beruházóknak nyújtott kedvezményeket, illetve az export ösztönzését szolgáló intézkedéseket.

Az elfogadott költségvetés alapjaiban megfelel a Nemzetközi Valutaalap elvárásainak, így jelentôsen nôtt annak az esélye, hogy a kormány megegyezésre tud jutni a nemzetközi pénzintézettel egy újabb készenléti hitelrôl. Az IMF küldöttsége hétfô óta Bukarestben tárgyal, a tárgyalásokat a tervek szerint február 26-án fejezik be.

— Nehéz a lakosságtól újabb áldozatokat kérni, amikor már nyolc éve ugyanezt várják el tôle. Mégis meg kell tenni, vállalva a veszélyeket is — szögezte le Vasile kormányfô, hozzátéve: "ezek a veszélyek már látszanak, s az is látszik, hogy szervezettek, összehangoltan az ország stabilitása ellen irányulnak".

A miniszterelnök ugyanakkor optimistának is mutatkozott, mondván: minden esély megvan arra, hogy az év második felében már gazdaságösztönzô intézkedéseket is hozhassanak.

Nyolc szervezet 14 vezetôje képviseli a határon túli magyarságot a szombati budapesti magyar—magyar konferencián — tájékoztatta szerdán a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája az MTI-t.

A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szervezésében sorra kerülô, "Magyarország és a határon túli magyarság 1999" címû rendezvényen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részérôl Markó Béla elnök és Tôkés László tiszteletbeli elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviseletében Bugár Béla elnök és Duray Miklós tiszteletbeli elnök, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségtôl (KMKSZ) Kovács Miklós elnök és Brenzovics László alelnök lesz jelen.

A volt Jugoszlávia területérôl négy szervezet képviselteti magát a tanácskozáson. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) részérôl Pasza Árpád elnök és Jakab Sándor alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviseletében Kasza József elnök és Szecsei Mihály alelnök, a Vajdasági Magyar Demokrata Párttól (VMDP) Ágoston András elnök, a szintén vajdasági Keresztény Demokrata Tömörülés (KDT) részérôl Tóth-Horti Gábor, míg a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösségtôl Tomka György elnök és Pozsonec Mária parlamenti képviselô jelezte részvételét a konferencián.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) képviseletében Csoóri Sándor elnököt, illetve Bihari Szabolcsot, a nyugati régiót képviselô regionális elnökhelyettest várják a tanácskozásra.

A magyar-magyar konferencián Orbán Viktor magyar kormányfô és Martonyi János külügyminiszter mond megnyitó beszédet, rajtuk kívül Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, valamint Gottfried Péter, a tárca integrációs államtitkárságának vezetôje vesz részt az eseményen, és ott lesz a szervezô HTMH elnöke, Szabó Tibor is.

Az MTI információi szerint a magyar Országgyûlés pártjai közül a Fidesztôl Surján László, az MSZP-tôl Kovács László elnök és Tabajdi Csaba, a HTMH volt elnöke, a Független Kisgazdapárttól Lányi Zsolt alelnök és Horváth Béla, az SZDSZ-tôl Szent- Iványi István, a külügyi bizottság elnöke és Eörsi Mátyás, a MIÉP-tôl Csurka István elnök és Bogdán Emil, míg az MDF-tôl Dávid Ibolya elnök és Kelemen András lesz jelen.

Az Európai Unió tagországainak az eddiginél jobban össze kell hangolniuk ágazati reformjaikat, hogy tovább javíthassák a foglalkoztatási és gazdasági növekedési mutatóikat, illetve segítsék a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) olajozott mûködését — állapítja meg egy Brüsszelben kedden közzétett átfogó jelentés.

Az EU brüsszeli végrehajtó szerve az unió állam- és kormányfôinek kérésére készített elemzést a tagországok gazdasági és ágazati reformjairól. A vezetôk tavaly nyári cardiffi találkozójukon rendelték meg a jelentést, hogy kiderüljön, hogyan tudják hatékonyabbá tenni a januárban indult valutaunió mûködését.

Yves-Thibault de Silguy, a bizottság pénzügyi felelôse kedden mutatta be a jelentést, amelybôl az derül ki, hogy a tagállamoknak bôven van még egyeztetési lehetôségük. A bizottság szerint javítható az összehangoltság foka az árupiacok és a tôkepiacok szabályozásában, továbbá a makrogazdasági politikában. A munkanélküliség elleni harcot teheti hatékonyabbá az adó- és társadalombiztosítási rendszerek reformja, a munkapiac rugalmasabbá tétele, illetve a kis- és középvállalatok segítése.

A bizottsági értékelést megvitatják az EU- tagországok pénzügyminisztereinek találkozóján, illetve az állam- és kormányfôk is foglalkoznak vele júniusi kölni találkozójukon. Az elemzés segít az idei uniós gazdaságpolitikai iránymutatások kidolgozásában.

A jelentés dicséri Nagy-Britanniát, Hollandiát, Írországot, Dániát, illetve kisebb mértékben Spanyolországot és Finnországot, mert ezek mind az árupiacok, mind a tôke- és munkapiacok mûködésének javításában jelentôs elôrelépést mutattak fel.

A bizottság ugyancsak kedden tette közzé értékelését a belga, a francia, a német és a spanyol gazdaság legújabb erôfeszítéseirôl az EMU fényében. A testület alapvetôen elégedett a négy ország négyéves programjával, ám Belgiumot a bruttó össztermék 100 százalékát jócskán meghaladó államadósság mielôbbi leszorítására, Németországot és Franciaországot az elôre nem látható gazdasági eseményekre való felkészülésre, Spanyolországot pedig a munkanélküliség elleni további erôfeszítésekre kéri.

Sajtótájékoztató a rendôrségen

— Riasztó méreteket ölt a bûnözés — jelentette ki a tegnapi sajtótájékoztatón Cotoarã Vasile ezredes, a megyei rendôrfelügyelôség parancsnoka. A múlt év folyamán 9125 bûncselekmény vált ismertté (1082-vel több az elôzô évhez viszonyítva), amivel megyénk országos szinten a 34. helyet foglalja el. Elhangzott, növekedôben van a gazdasági- pénzügyi bûncselekmények száma, valamint egyre több gyerek- és fiatalkorú követ el betöréses lopást.

A parancsnok külön kiemelte, hogy az idén regisztrált bûntettek elkövetési módja valamennyi esetben a tettesek agresszivitását bizonyítja. Az 5 emberölés többségét egyedül élô idôs személyek ellen követték el, a jegyzôkönyvelt 11 rablás közül hetet éjszaka, az utcán, egyedül hazafelé tartó személyeket támadva és fosztva ki. A rendôrségnek biztos információja van arról, hogy ugyanazon betörôcsoport több bûntettet is elkövetett. A múlt héten egészen új betörési módozatot jegyezhettek a rendôrségen. Két szomszéd jelentette, hogy délelôtt telefonhívással a polgármesteri hivatal 246-os (sz.m. ilyen nem is létezik) szobájába hivatták ôket a lakásuk körüli gondok tisztázása végett. Mindkét vásárhelyi lakos hazaérkezésekor kifosztva találta lakását.

A következôkben Cotoarã Vasile a március 15-tôl érvénybe lépô új közlekedési rendszabályzatot ismertette, mely szerint nem egészen egy hónap múlva büntetik a gépkocsiban való rádiótelefon használatot, kötelezôvé válik lakóterületeken a biztonsági öv használata, illetve a maximális sebességnek 50 km/h-ra való korlátozása.

Megalakult a Prospero Alapítvány

Marosvásárhelyen Béres András, a Tompa Miklós Társulat mûvészeti vezetôje, a Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának a tanára létrehozta a Prospero Alapítványt. Errôl kérdeztük az alapítót.

— A színház úgy tud megélni, ha saját erejére is támaszkodik, és ezt most nyilván az anyagiakra értem. Nagy gond például a színészlakások kérdése. Senkit se akarok elriasztani, de tudni kell, hogy a kis, kezdô színészfizetésbôl nagyon nehéz megélni. Csupán a lakbér szinte az egészet felemészti. Segítenünk kell tehát a fiatalokat így is. A Prospero Alapítvány felvállalta, hogy színészlakásokat vásárol, illetve lakbérkiegészítst ad a lakás nélküli pályakezdôknek.

— A lakásvásárlás meglehetôsen pénzigényes vállalkozás. Eléggé optimista lehet az alapítvány kuratóriuma, amelynek az elnöke Kovács Levente rendezô, ha bízik ilyenszerû céljai megvalósulásában.

— Lehetséges, hogy túlméreteztem az elvárásaimat, de éppen beszélgetésünk napján veszem át egy kétszobás tömblakás kulcsát, amelyet a múlt hetekben vásárolt meg az alapítvány. Jó helyen, a Kárpétok sétányán található, közel a színházhoz, arra is gondoltunk, hogy éjszakai elôadás után könnyebb legyen a színészeknek hazamenni. Ez a lakás az elsô fecske, a magyar kulturális kormányzat támogatásával vásároltuk. S ha a következô öt-hat esztendôben évente sikerül egy-két lakrészt vennünk, a tíz-tizenkét színészlakással egy nagy gondtól tudnánk megszabadulni. És ezt az egy-két lakásos évi vásárlási ütemet nem tartom túlzott reménynek.

— Feltételezem, hogy nem csak magyarországi kormányzati, alapítványi pénzre számít az alapítvány.

— Kifejezetten nem. Meg szeretném szólítani Maros megye, Marosvásárhely, a Székelyföld színház iránt érdeklôdô vállalkozórétegét, hogy vegyenek tudomást errôl az alapítványról és céljairól, s amennyiben érdemesnek vélik, segítsenek. Ma már szükség van a civil társadalom támogatására is ahhoz, hogy egy színház létezhessen, prosperáljon, megszabaduljon olyan természetû problémáitól, amelyek mûvészi feladatai teljesítésében is visszahúzzák.

— Persze az alapítvány nem vállalhatja át azokat a kiadásokat, amelyek a színház napi mûködtetésével járnak.

— Nem. Az alapítvány olyan feladatokat vállal fel, amelyek a költségvetési keretbôl nagyon nehezen vagy egyáltalán nem rendezhetôk. Támogatjuk a Nemzeti Színházat és a Színmûvészeti Egyetemet is olyan természetû mûvészi feladatok megoldásában is, amelyekre a költségvetés nem elégséges. Például nyilvánvalóan költségvetési tennivaló a színházi produkció technikai feltételeinek a megteremtése, biztosítása, de a keretek túl szûkek arra, hogy mondjuk a hangosító, világosító berendezéseket idôre felújítsuk. Ilyesmivel is akarjuk támogatni a színtársulatot s a színiakadémiát is. Pénzforrásainkat tehát megfelelô hangosító berendezés beszerzésére is fel kell használnunk.

— Bizonyos cégek, magánszemélyek eddig is támogatták a társulatokat. Ezután fokozott áldozatkészséget várnak tôlük?

— Igen, még nagyobb és szervezettebb támogatásra gondoltunk, hiszen a színházat támogatni egy dolog, egy színházat segítô alapítvány támogatása viszont sokkal mozgékonyabb területet biztosít arra, hogy célszerûek legyenek ezek az adományok. Mi most megteremthettünk egy olyan intézményt, amely rendeltetésszerûen, célirányosan juttatja el a támogatásokat a színháznak, színiegyetemnek. Egyben jól átlátható és ellenôrizhetô is ez a tevékenység.

— Úttörô kezdeményezés ez Romániában vagy van hozzá hasonló?

— Be kell vallanom, hogy a hat-hét erdélyi magyar színház vonatkozásában mi vagyunk az utolsók, akik ezt a lépést megtesszük. Minden társulatnak van hasonló alapítványa, hogy szervezett keretben a legjobb helyre és célra gyûjtse egybe, juttassa el a színházszeretô emberek által összeadott pénzösszegeket. És mindaz, ami ebbôl összejön, alapítványi és nem állami tulajdonba kerül. Jól ismerem a szatmárnémeti és a temesvári alapítványok tevékenységét és az elôadások megvalósítására is jelentôs támogatásokat tudnak mozgósítani. Ha máshol jól mûködik ez az intézmény, nálunk miért ne válna be? Nálunk is sok a színházkedvelô. Ez alkalommal azt is közölni szeretném, hogy a Színházi Világnapon, március 27-én színészbált szervezünk s az ottani bevételt ugyancsak erre a két célra, a színészlakás-vásárlásra és lakbérkiegészítésre szeretnénk fordítani. Hisszük, hogy mindazok, akik áldozni képesek és akarnak is a színházért, felkarolják szándékainkat. Reméljük, hogy sokan lesznek.

Közel hétévi távollét után "hazatér" Ionel Pantea, a vidékünkrôl elszármazott kiváló bariton. Sokszor vallotta már, hogy Marosvásárhelyen itthon érzi magát. A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia történetében számos sikeres vokálszimfonikus hangverseny fûzôdik a nevéhez, és nagy örömmel idézzük fel felejthetetlen dalestjeit is.

1991-ben Ionel Pantea a XXI. Marosvásárhelyi Zenei Napok díszelnöke volt.

Több évvel ezelôtt Luxemburgban telepedett le, ahol tanár a Királyi Zeneakadémián. Mûvészete a román alkotó- és elôadómûvészet leglényegét képviseli. Sok értékes hazai zenész és karmester fellépését tette lehetôvé a nyugati színpadokon.

Pénteken, február 19-én este 7 órakor a Mûvelôdési Palota nagytermében F. Schubert, J. Brahms, G. Enescu, Bartók B. és P. Bentoiu dalokban gyönyörködhetünk Ionel Pantea elôadásában.

Kivételes alkalom, nagyon ígéretes fellépés lesz ez, melyet rég várunk. Ionel Pantea baritonja újból bemutatja az egyedülálló hangszer, az emberi hang kifogyhatatlan lehetôségeit.

Anyanyelvünk

Sokan még ma is azt hiszik, hogy idegenbôl, fôképpen a latin nyelvbôl került át a magyarba a szenvedô igeragozás, azért is pusztították ki nyelvmûvelôink. Pedig nem úgy van. Eredeti fejlemény a szenvedô igés mondatszerkesztés nyelvünkben. Kétféle szenvedô igénk volt, és részben van még ma is. Egyik az -at, -et és a -tat, -tet mûveltetô igék ikesedésébôl lett, a másik pedig az -ódik, -ôdik képzôs, ugyancsak ikes visszaható ige. Napjainkban is él az utóbbi egyik-másik nyelvjárásunkban. "Vigyázz, mert megverôdöl!" — így intik azokon a vidékeken a gyermekeket. A másik fajta igébôl is akad még mutatóba. Ilyen a születik, valaki így meg így viseltetik valaki iránt, s valami megadatik, adatik, megkívántatik, benne foglaltatik. Újabban megint hallani az udvarias méltóztatik igét. Idôsebb fogalmazók nyelvében olykor még a jegyzôkönyv is felvétetik és hitelesíttetik. De ez már egyre ritkább. A közhírré tétetik is alighanem már csak elvétve hangzik el. Egy-egy szónok nyelvében elôfordul még: "Engedtessék meg nekem..."

Hangsúlyozom, az ilyen szerkezetek a magyar nyelvben keletkeztek, nem a latin nyelv sarjasztatta ôket. Az bizonyos, hogy középkori írott emlékeinkben sok a latinosság, s a szenvedô igés mondatok is igen gyakran latin szerkezetek utánzatai. Ez azonban nem érinti szenvedô igéink eredetiségét. Kár, hogy idô jártával annyira elszaporodtak nyelvünkben a szenvedô igés mondatok, kiváltképp a hivatalok, a közélet nyelvében, hogy megsokallták nyelvmûvelôink. Századunk eleje tájáig annyira kiirtották a tatik-tetik-et, hogy már csak egy- két ilyen igénk tengôdik. A diákok túlságosan is eszükbe vésték a tanítói tanári szólást: "A tetik-tatik a magyarban nem használtatik." Mintha azóta -ódik, -ôdik képzôs igék foglalnák el helyüket (adódik, íródik, teremtôdik stb.)

Még manapság is nagyon jó stílusszínezôk a gyéren, ízléssel, kellô helyen használt szenvedô igék a választékosabb nyelvben. Nem idegenszerûek. Annál idegenebb az alantasabb stílusrétegekben a német mintára meghonosodott el lesz intézve, el lett intézve-féle szenvedô szerkezet. Ez igazán nem való nyelvünkbe.

A többi finnugor nyelvben is megvan a szenvedô igés mondatszerkezet. Nemcsak a közeli rokon vogulban (manysiban), hanem a távoli finnben meg észtben is. Adassék tisztelet közeli és távoli rokonainknak!

Nem csalás. Nem ámítás. Mini- bányászjárást néztünk végig a Szászrégentôl egy hajításnyira levô községközpontban, Beresztelkén. Mégpedig húshagyókedden. Igaz, hogy a bányászok gyerekek voltak. A rendfenntartók meg rendôrruhába bújt suhancok.

Beresztelke tehát községközpont. Nagy- és Kisfülpös tartozik még hozzá. A 2500 lakos nagyobb része magyar nemzetiségû. A polgármester Luca Ioan. Hogy ez miként sikerült így? Annak biztosan megvan a magyarázata, de nemigen jutottunk a nyomára. Önkormányzati választáskor a volt községvezetô, a jelenlegi alpolgármester, Farkas Ferenc az elsô fordulóban jóval megelôzte vetélytársát. Aztán a második fordulóban mégis Luca Ioan nyert. Van ez így... Nem tudom, a hétköznapokon Luca úr milyen ember. De ottjártunkkor az udvariasság, kedvesség szobrát lehetett volna megmintázni róla. Ô hívott meg a farsangbúcsúztatóra. Tehát Szász Károly fényképész kollegánkkal és Nagy Tibor gépkocsivezetônkkel lényegében az ô vendégei voltunk. Bár a töltött káposztát végül

Demeter Aranka tanítónônél fogyasztottuk el. Köszönet érte.

Beresztelkének mint községnek nincs miért szégyenkeznie. 1153 lakosa van, 36 százalékuk román, 55 % magyar nemzetiségû. A többi másmilyen... A több mint 400 családi portán sok háziállatot tartanak. Létezik olyan család is, ahol 10-12 tehén van az istállóban. A tejet két helyi kis feldolgozó üzem veszi át, de a marosvásárhelyi, sôt más megyékbeli tejfeldolgozók is járnak ide nyersanyagért.

Az általános iskolában, az óvodában párhuzamos román—magyar osztályokban, csoportokban folyik a nevelés, oktatás. De egyéb társadalmi élet nincs. Hacsak a kocsmákban való tereferélést nem tekintjük annak. A kultúrotthon általában zárva van, kivéve ha esküvô, diszkó adódik. Lényegében a kultúrmunkáért Demeter Aranka tanítónô felel. Némi pénzjuttatásban is részesül ezért. Csakhogy egy évvel ezelôtt a polgármester és a tanítónô viszonya kissé megromlott...

A farsangbúcsúztató hagyomány eredete a múlt ködébe vész, mint ahogy a község eredetérôl sem tudnak sokat mondani sem a mai vezetôk, sem az idôs emberek.

Az újságíró ha farsangbúcsúztatóra indul, úgy képzeli el, hogy lesz nagy zenebona, féktelen jókedv, színes felvonulás, házról-házra járás, meg minden egyéb, városról alig elképzelhetô móka. Ám a húshagyókeddre, déli két órára meghirdetett felvonulás idején ugyancsak kihaltak voltak Beresztelke utcái. A polgármester kíséretében elindultunk életet keresni, ünnepi készülôdést meglesni a gyanúsan csendes utcákon. Az idô is kedvünkre való volt. Hiszen vékony fátyol mögül ugyan, de a nap is küldözte felénk jótékony sugarait, s az eszterhéj is éppen megcseppent ottjártunkkor.

A község egyik végében, majdnem az utolsó házban, Ilyés Zoltán Benedek, alias Benci házában leltünk rá a "bányászokra". No és Müller Sándor bácsira, a szomszédra, akirôl késôbb kiderült, hogy Beresztelke egyik legmókásabb embere. Szóval Ilyésék udvarában a bányászlegényeket éppen korommal mázolták, az álrendôrök a kölcsönkért egyenruhában feszítettek és vihorásztak, Ilyésné asszony meg nagy hirtelenében a sztrájkra buzdító feliratokat, s egyéb jelszavakat gyártott, hogy élethû legyen a jelenet, egy percig se férjen kétség ahhoz, hogy az aktuálpolitika immár Beresztelkére is kinyújtotta csápjait.

A lázas készülôdés közben Müller bácsi ízes visszaemlékezését hallgattuk. Kiderült, hogy az elôzô években a húshagyókeddi mulatságokon, elôadásokon hosszú monológokat szavalt. A felvonulások legmulatságosabb alakja volt. Most panaszkodik: "Nekem nagyon jó elképzelésem támadt... Csak az idén nem volt kivel megcsinálni. Pedig másoknak is tetszett, amit kigondoltam, de nem jött össze. Nincs kivel... Elmondjam, hogy mit akartam? (Mondja, mondja, bátyám...) Hát azt, hogy egy szekéren egy egész kórház vonult volna fel. Mindenki fehérben, a szájuk elôtt a géz, szóval tudják, ahogy a kórházban szokták... De nem lett belôle semmi. Pedig milyen jó lett volna. Aztán tudják, én rajzolni is szoktam. Egyik évben majmokat rajzoltam, meg csóré nôket... na jobb, ha el sem mondom, mert még megharagusznak."

Bizony az idén a farsangbúcsúztató felvonulási menetben nemcsak "kórház" nem volt, hanem egyéb sem. Hosszas készülôdés után, délután három óra körül a vérszegény menet végigvonult a fôutcán. A "bányászok" és "csendôrpandúrok" jó nagy zajt csaptak, volt ott a szekér elé befogott lovon sok csengô, a gyerekek kezében mindenféle kürt, meg duda, azokat is megfújták, de az emberek alig-alig jöttek ki a házakból. A bányászjárást kis szünet után négy pompás ló és népi viseletbe öltözött lovas követte. De ebben nem volt semmi fantázia. No mondjuk, annyi, hogy a hagyomány szerint az egyik paripán leányruhába öltözött legény feszített. De hát ez igencsak kevés.

Nekünk, tájékozatlan szemlélôknek kimondottan az volt az érzésünk, hogy itt valamiféle szabotázsról, turpisságról, netán kontraszervezésrôl lehet szó. Hiszen ennyiért csak nem kellett volna kirándulni Beresztelkére... Gyanús volt az is, hogy tudomásunk szerint az eddigi években Demeter Aranka tanítónô szervezte a farsangbúcsúztatót, ôt viszont ezúttal sehol sem láttuk, sôt bármennyire érdeklôdtünk, sehogy sem akart kiderülni, hogy az idén ki hangolja egybe, ki vezeti le az ünnepséget. Mikor már eléggé inszisztensen kezdtünk érdeklôdni a marosvásárhelyi néprajzos körökben is jól ismert tanítónô felôl, akkor Luca polgármester amúgy fél szájjal foszlányokat pötyögtetett el holmi zászló-ügyrôl, amelynek kapcsán Demeter Aranka és közte némi kis helyi nézeteltérés támadt. Nagy sokára aztán a tanítónô is elôkerült. És lassan, lassan a zászlómalôrbe csomagolt — mint egyesek mondják: tipikusan beresztelki — történet is kikerekedett, melynek csak betetôzése volt ez a félresikerült, bányászjárásos, vézna farsangbúcsúztató.

Történt, hogy a tavaly a magyarországi nagykôrösi tanítóképzô küldöttsége éppen húshagyókedden járt Beresztelkén, talán pont azért, hogy megcsodálja az itt még fellelhetô népi szokást, a farsang- és lényegében télbúcsúztatót. Luca polgármester szerint már két nappal az esemény elôtt eltûnt a kultúrotthonról a nemzeti lobogó. Demeter Aranka meg így mesélte a történteket: "Este, a bál idején tûnt el a zászló. Nem igaz, amit a polgármester mond. Mert aznap, világosságban még fényképek is készültek a nagykôrösiekkel a kultúrotthon elôtt, és a felvételeken látszik, hogy a zászló a helyén van. Szerintem a bál idején vette le valaki, azóta sem lehet tudni, hogy ki, de tény, hogy a polgármester elég durván rám támadt, s megindult a mendemonda, miszerint mi azt akartuk így kifejezni, hogy amíg a magyar vendégek itt vannak, az ünnepség idején csak a magyarok jöhetnek be a kultúrotthonba... Szóval ez az egész ügy nagyon kellemetlen volt."

Demeter Arankának amúgy nem gyûlt meg a baja a hatóságokkal, amiért a lobogó egy idôre lekerült az épületrôl. De akár baja is lehetett volna belôle, hiszen a kultúrotthon az ô felségterülete.

De nemcsak a zászló volt az oka annak, hogy az idén félreállt. Azt mondta: "Hadd lássam, ha senki nem szervezi az ünnepséget, spontánul mi lesz belôle?" Hát az lett. Amit fennebb ábrázolni próbáltunk. A tanítónôben sok keserûség gyûlt fel, sok apró tüskeszúrásból lett a sérelem: normán felüli munkáját nem becsülte meg a község. Sôt sok az ellendrukkere. Legalábbis ô így érzi. Sok vita volt arról, hogy milyen legyen a farsangbúcsúztató menet. Egyesek nem akarták, hogy a hagyományos mozzanatok fennmaradjanak. Más években, különösen 1994-ben, amikor hét szekér vonult fel Beresztelkén, még négy vôfély volt, akik a menet elôtt végigjárták a portákat, bálba hívogatták a népet. És volt házasuló pár, nôi ruhába öltözött férfimenyaszonnyal, meg szalmabábu is létezett, melyet elégettek a kultúrotthon elôtt, hogy ezáltal elûzzék a hosszú telet. Demeter Aranka 1990-tôl szervezte az ünnepséget, s azóta folyt a vita. Nemcsak a menet összetételérôl, hanem arról is, hogy népi zenekar húzza-e a talpalávalót, vagy modern, helyi, máshonnan hozott együttes... A tanítónô egy ideig harcolt, kardoskodott a népi hagyomány megôrzéséért, de belefáradt, s úgy látszik, az aktualizált változat hívei az idén felülkerekedtek. Az esti bálra már Szászrégenbôl hívták meg a divatos Selena popegyüttest...

Ez volt az idei beresztelki farsangbúcsúztató. Más évekkel ellentétben elôadás sem volt. A tavaly még Demeter Aranka egy színdarabot is betanított, mely két Tamási- novellára épült. Az "új hullám" hívei azt mondták, elôadás sem kell. A lényeg az, hogy este a bálban jól érezzék magukat.

Távol áll tôlünk minden fölösleges gyanúsítás szándéka. De észre kellett vennünk, hogy a vegyes lakosságú községben ez az ízig-vérig magyar hagyomány az idénre univerzálissá jellegtelenedett. Márpedig az év 365 napból áll. Attól, hogy ebbôl néhány napot a kimondottan magyar jellegû hagyományoknak szentelnek, az év többi napján még nyugodtan virágozhatna az interetnikus párbeszéd, lenne idô közös rendezvényeket szervezni. De az is lehet, hogy semmilyen sanda szándék nincs amögött, hogy most emilyenre sikerült a farsangbúcsúztató. Demeter Aranka azt sem mondta, hogy jövôre újra ô lesz a fôszervezô, azt sem, hogy nem vállalja e feladatot. Remélhetôleg a két irányzat egy év alatt egyesül. Benci és Aranka vállvetve azért fáradozik majd, hogy a népi hagyomány és a jelenkori politikai kabaré ötvözetébôl az egész községet megmozgató, világra szóló, harsány ünnepség kerekedjen, amelybôl nem marad majd ki Beresztelke egyetlen lakója sem. És azt is reméljük, hogy a hatodik bányászjárással vége szakad immár a Nagy Népi Terrorsorozatnak, és így Benci meg csapata új téma után kell majd nézzen. Az is megtörténhet, ha így haladunk tovább anyagilag, hogy jövô ilyenkorig a kórházak bezárnak, és akkor a Müller Sanyi bácsi szekeres kórháza lesz az utolsó ilyen jellegû relikvia. Vagy netán elszegényedett klinikáink maguk is szekérnyire zsugorodnak, s járják majd a városokat, falvakat, hogy drága gyógyszer helyett ráolvasással gyógyítsanak.

Vallásos és kevésbé vallásos emberek is számon tartják, hogy február hónap közepén elkezdôdik egy böjti idôszak, amely a húsvét nagy ünnepével oldódik fel. Átrendezôdött, faluról városra vándorolt életünkkel az ünneplések módjai is sokat változtak az utolsó fél században. Azonban a böjthöz kapcsolódó idômegnevezések még hordozzák magukban a közelmúlt népi- vallásos szokásait és megéléseit.

Eeredete visszanyúlik a Krisztus utáni 4. századra, amikor az államvallásban megerôsödött keresztyénség végre nyilvánosan is önmegtartóztatásban készülhetett, az akkor legfontosabbnak tartott ünnepre, a húsvétra. Mivel Jézus, az evangélium leírása szerint negyven napig böjtölt a pusztában, így a keresztyén egyház is a húsvét elôtti negyven napot jelölte ki a nagyböjt idejének. Csakhogy a keresztyének vasárnap, mint a feltámadás örömének napjára való emlékezéskor, nem böjtöltek, így a közbeesô hat vasárnapot kivéve, meg kellett nyújtani a böjti idôszakot. Ekkor határozták meg a böjtfô vasárnap elôtti szerdai napon való elkezdését. A magyar nyelv nagyon szépen megtartotta ünnepnapi megnevezésében ezeket a napokat, annyira, hogy nevében mai napig hordozza jelentését és jelentôségét.

A böjt eredetileg az érzéki élvezetek és táplálkozás korlátozását jelentette, különösen a hús fogyasztását. Ezért kialakult a középkorban az a szokás, az a gyakorlat, hogy a böjt elôtt még egyszer tánccal, lakomával, bohózatokkal, álarcos játékokkal megülték az utolsó napot. Ezt a szokást hordozza mai napig nevében a húshagyókedd. Különben Szabó T. Attila Erdélyi Szótörténeti Tárában való feljegyzése szerint 1564 óta írjuk és használjuk a húshagyókedd megnevezést.

Lépjünk egy napot elôre: a böjt kezdete hamvazószerda. Nevében hordozza ez a nap azt az ôsegyházi gyakorlatot, amikor a püspök a nyilvános bûnösök fejére hamut hintett és felhívta ôket a bûnök megbánására. A katolikus egyház liturgikus gyakorlatában ez még ma is megvan. A pap az elôzô év virágvasárnapjáról megmaradt barkát elégeti és az így keletkezett hamuval a hívôk homlokát kereszt alakban megjelöli. Különben érdekes, hogy Szabó T. Attila említett szótörténeti tárában a hamvazószerda csak 1835-ben fordul elô.

A református egyház egy vasárnap, a húsvét elôtti hatodik vasárnap nevében és úrvacsoraosztásának gyakorlatában tartotta meg a nagyböjt emlékét. Ezt a vasárnapot "böjtfô" vasárnapjának nevezik, és utal arra, hogy ezzel a nappal elkezdôdik Jézus szenvedés-idejének átélése, amint a "hét-fô" elnevezés is utal a munkahét kezdetére. Ezek mellett népies hónap-megnevezéseinkben is fennmaradt a böjtre való emlékezés és emlékeztetés. Régebben február másik neve böjtelô hava volt, és március másik megnevezése böjtmás hava.

A nem keresztyén vallások is elôírják és gyakorolják a böjtöt. A mohamedánok ramadán hónapban 30 napon át reggeltôl estig böjtölnek, és csak az esthajnalcsillag megjelenése után étkeznek. A buddhizmus tanítása a böjttel egybekötött elmélkedésnek már természetfeletti erôt tulajdonít. Ennek a hitnek egyik gyakorlati megélését alkalmazta India híres vezetôje, Mahatma Gandhi is hatásos éhségsztrájkjaiban.

A böjt a hívô, vallásos ember idôleges megtartóztatása kultikus céllal. Külsô vagy hagyományos formája mellett egy bûnbánat, egy lelki befeléfordulás és emlékezés Jézus érettünk hozott szenvedéseinek útjára. A Biblia ószövetségi része azt a böjtöt tartja törvényesnek, amelyben valamilyen módon meglátszik az ember bûnbánata, valamint az Isten irátni szeretete és tisztelete. Ilyen Mózes negyvennapos böjtje azután, hogy a Sinai hegyen csodálatos fényözönben meglátta Isten dicsôségét (2Móz 34,28). Jézus maga is negyennapos böjtöléssel indul világmegváltó útjára (Máté 4,2).

Ma böjtötfogadó, megtartó és ünneplô emberek felé hangzik a bibliai figyelmeztetés:

"Nekem az olyan böjt tetszik,/ amikor leoldod a bûnösen fölrakott bilincseket,/ kibontod a járom köteleit,/ szabadon bocsátod az elnyomottakat,/ és összetörsz minden jármot!/ Oszd meg kenyeredet az éhezôvel,/ vidd be házadba a szegény bujdosókat,/ ha mezítelent látsz, ruházd fel,/ és ne zárkózz el testvéred elôl!/ Akkor eljön világosságod,/ mint a hajnalhasadás, / és hamar beheged a sebed./ Igazságod jár elôtted, / és az Úr dicsôsége lesz mögötted." (Ézs 58,6-8)

Notesz

Hullott a hó (igen: hullott — és nem esett, ahogyan nap mint nap hallhatjuk a Kossuth rádióban is; magyarul az esô esik, a hó pedig hull, csakhogy ezt sokan nem képesek tudomásul venni a médiák berkeiben); nagy havazások hírei-tényei riogattak s szorongattak embertömegeket a Kárpátok karéján belül. Egész falvak, települések maradtak kenyér és tej nélkül, autók százai akadtak el az országutakon, nem közlekedtek a nemzetközi vonatok.

Ott ragadtam Budapesten. Noha már semmi dolgom nem volt a sûrû ködbe burkolózott magyar fôvárosban. Vártam a másnapot. Amikor tán elindul Vásárhely felé a gyorsvonatnak becézett Claudiopolis.

Mit tehettem volna ebben a kényszerûségben? Lézengtem a behavazott pesti utcákon, nézegettem a kirakatokat, be-betértem egy-egy könyvesboltba (ámuldozni), megbámultam — nem csekély elképedéssel — a mindenütt éktelenkedô, rikítóan ízléstelen falfirkákat, a vadkapitalista féktelenséggel hivalkodó reklámokat, különféle feliratokat. Van itt efféle látnivaló bôséggel, annak ijesztô tüneteként, hogy a magyar nyelv, a magyar ízlés, a magyar jelleg miként szorul vissza — valahová a háttérbe — a magyar fôváros életének terein.

Észlelhettem, hogy Valentin-napot ünnepelnek Budapesten. Leginkább a butikokban. A piacokon. Ahol pántlikás csomagokba burkolják a bóvlit; így próbálnak szabadulni tôle a leleményes kereskedôk. Eladó az egész világ... A villamosok oldalaira hatalmas Valentin-plakátokat ragasztott az ügyeskedô divatmánia. Holott ilyen név, hogy Valentin, anyanyelvünk szókészletében nem is létezik. Van azonban nekünk Bálintunk — egy Balassi Bálintunk is! —, ha már éppen ünnepelni akarnak február 14-én a szerelmesek, miért nem az ô szép nevét írják zászlajukra? Miért kell ezt a számunkra teljességgel idegen, gyökértelen, skót eredetû szokást (a névvel együtt) ekkora felhajtással kebelre ölelni? A Duna-parton épp úgy, mint a Somostetô alatt?

Mert "valentinozott" Marosvásárhely is a múlt hét végén; hazaérkezésem után olvashattam a beszámolót, miszerint a várban vattacukorból és napraforgómagból kielégítô volt a felhozatal ez alkalommal (is).

Eszem ágában sincs megkérdôjelezni, elvitatni az ifjú és korosabb szerelmesek csókolózási jogát. Azt azonban nyomatékosan óhajtanám, hogy a tavasz vérpezsdítô elôszelét érzékelve Enikô és Szabolcs lehetôleg Bálint napján boruljon egymás vállára, ha már mindenképpen szükségeltetik ilyen célra bizonyos naptári alkalom. (Ámbátor nem tudom, miért kell külön napot kitalálni, divatba hozni a szerelmesek számára? Hisz övék az egész esztendô.)

Nem tudom, mi keresnivalója van Valentinnek a mi sajtónk oldalain. És sajnálom az összes magyar Bálintokat, hogy ilyen durva névváltoztatást kénytelenek elszenvedni. Felötlik bennem: ha így haladunk (visszafelé) a legsekélyesebb divatok szennyezô sodrában, elôbb-utóbb a márciusi Sándor-József- Benedek is könnyen Alexandru-Iosif-Benedictre modernülhet imitt-amott...

Az, hogy a magyar fôváros arculata napjainkban egyre inkább elveszíti eredeti színeit-vonásait — több mint elszomorító. Hogy a nemzeti értékeket, hagyományokat behálózó "globalizáció" legdrágább kincsünket: anyanyelvünket is mind erôszakosabban veszélyezteti — letagadhatatlan valóság. Riasztó kortünet. Elegendô volt egyetlen napon át nyitott szemmel járni az utcákon Budapesten, hogy riadtan tapasztalhassam: sokasodnak a romlás jelei.

Vajon nem érkezett el — simét — az az idô, mikor Erdély magyarságának kell példát mutatni értékôrzésben, nyelvvédelemben?

Nem lehetnek belgák

Tizennyolc román állampolgárt utasítottak ki a hét elején Brüsszelbôl, miután a hatóságok törvénytelennek találták ottlétüket. A belga fôváros egyik kerületi rendôrsége egy razzia során bukkant az illegális helyzetû emberekre, összesen ötven személyt igazoltattak, közülük tizennyolcnak a papírjait nem találták megfelelônek. Ezek közül tizenegyet szabadlábra helyeztek, de az ország elhagyására köteleztek, míg négynek a hazatérésérôl a hatóság saját kezûleg gondoskodik.

Olcsóbb lesz a vetômag

A földmûvelôk az idei mezôgazdasági kampányhoz szükséges magvakat 37 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg, közölte a szaktárca minisztere. A fenti árcsökkentéshez szükséges összeget, 250 milliárd lejt, a minisztérium idei költségvetésében az e célra elôirányzott pótlékból fedezik. Az intézkedéssel a magas és minôségi mezôgazdasági termés elérését célozza a mezôgazdasági minisztérium.

300 kamiont a parlament elé

Marian Stan, a gépkocsivezetôk szövetségének vezetôje kijelentette: mintegy 300 kamiont sorakoztatnak fel a parlament és a pénzügyminisztérium épülete elôtt, hogy megkongassák a vészharangot a benzindrágulás ellen. A szakszervezeti vezetô szerint a benzin megdrágulása politikai döntés, és ô ezzel kapcsolatosan tiltakozást terjesztett be Ion Diaconescu házelnökhöz és a parlamenti csoportok vezetôihez.

Véres brazil karnevál

Az utóbbi évek legvéresebb karneválján 114 embert gyilkoltak meg szombat és kedd között a dél-brazíliai Sao Paulo államban. Sao Paulo városában a különféle ünnepségek és társas összejövetelek során 66 személy életét oltották ki erôszakcselekmények. Rio de Janeiróban, a látványos felvonulásoktól és a Sambodromo szambastadion forgatagától eltekintve nyugodtan telik az ünnep, az elôzô évhez képest 30 százalékkal visszaesett a bûnözés. A riói karnevál alatt négy gyilkosságot követtek el, egyébként csak dulakodásokat és nôk elleni "túlkapásokat" jegyeztek fel a rendôrségi aktákban. A Sambodromo 130 ezer látogatója körében kedd hajnalban nagy rémületet keltett, amikor a szambaparádé befejezése után fiatalok 30—40 fôs csoportja megpróbált fosztogatni. A rendôrség közbelépett, ezért csak néhány rekesz sört és kólát tudtak elemelni.

A brit pop királya

Robbie Williams, a Take That egykori sztárja ismét a brit popzene koronázatlan királya. Az idei brit zenei díjak (British Music Awards) kiosztásán három kategóriában is elnyerte a brit popzenei élet Oscar-díját. Williams, akit hat kategóriában is jelöltek, a többezer vendég részvételével megtartott látványos ünnepséghez illôen helikopteren érkezett a Loando Arénában megtartott díjkiosztó gálára, amelyen a pop és a rock olyan világsztárjai vettek részt, mint Stevie Wonders, Cher, Whitney Houston, és a hatalmas tapsvihar közepette megjelent Cherie Blair, Tony Blair kormányfô felesége is.

NATO-ünnepség március 12-én

Madelaine Albright, az amerikai diplomácia vezetôje Magyarország, Csehország és Lengyelország külügyminiszterét március 12-re a Missouri állambeli Independence-be invitálta a három ország NATO-csatlakozása alkalmából rendezendô ünnepségre. Az ünnepélyes ceremóniát a Truman Könyvtárban tartják, ott emlékeznek Harry Truman amerikai elnöknek a NATO megalakulásáról 50 éve tett bejelentésére.

Határtárgyalás

A magyar—román határátkelôhelyek átminôsítésérôl, új határátkelô kijelölésérôl tárgyaltak a bors—ártándi határállomáson. A Csengersima—Pete és a Nyírábrány—Érmihályfalva átkelôk átminôsítésérôl volt szó, az elôbbit a nemzetközi személy- és teherforgalom, az utóbbit a nemzetközi személyi forgalom elôtt is megnyitnák.Újabb határátkelôk megnyitására lehetôségként Vállaj—Csanálos, Létavértes—Újszékely, illetve Kiszombor—Nagycsanád szerepel.

Wass Albertre emlékeztek

Emléktáblát avattak kedden gróf Wass Albert tiszteletére egykori iskolájának falán, a mai debrecen—pallagi Balásházy János Mezôgazdasági Szakközépiskolában. Az erdélyi és a magyar egyetemes irodalom tavaly elhunyt kiválóságának alakját emlékünepségen idézték fel a debreceni Református Kollégiumban. Itt emlékeztettek rá: a Nobel- díjra is felterjesztett író nevét és mûveit magyar olvasói nem ismerhették igazán, mert Magyarországon is az elhallgatott írók közé tartozott.

Bôrfejûek randalíroztak

Hét bôrfejû fiatalt tartanak elôzetes letartóztatásban a budapesti XIII. kerületi Viking Klubban történt, szombat éjszakai randalírozás miatt. A skinheadek közül hárman német, ketten szlovák állampolgárok, egy—egy fiatal pedig cseh, illetve magyar állampolgár. Valamennyiüket csoportosan és felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erôszak bûntettével gyanúsítják.

Film a Forma—1-rôl

A Forma—1-es autóversenyzôk életét bemutató film forgatásának kezdetérôl és helyszínérôl még nem döntöttek a gyártók, bár a magyar sajtóban már elterjedt, hogy a Sylvester Stallone fôszereplésével készülô produkció színhelye a Hungaroring lesz. A Forma—1 elsô embere, Bernie Ecclestone ragaszkodik hozzá, hogy "élethû" felvételek készüljenek, és hogy Stallone valódi versenyautót próbálhasson ki, vagy hogy a felvételek igazi verseny közben készüljenek.

Tûzhalál a kurd vezérért

Egy törökországi kurd fogoly meggyújtotta magát, és meghalt kedden a börtönben. Az önégetéssel Abdullah Öcalan törökországi szakadár kurd vezetô elfogatása ellen tiltakozott. Egy másik kurd fogoly súlyosan megsérült ugyanabban a börtönben, hasonló kísérletben. Ugyanakkor számos kurd fogoly éhségsztrájkba kezdett, az európai városokban pedig folytatódnak a tiltakozó, túszszedéssel is járó akciók.

Finnugor skanzen Zalaegerszegen

Magyarország egyetlen finnugor skanzenjét hozzák létre a zalaegerszegi falumúzeum tôszomszédságában. A Komi Köztársaság elnöke személyesen bízta meg az állami fôépítészt az elsô három hanti építmény tervezésével. A folyamatosan bôvülô skanzenben további hat rokon nép emlékei is helyet kapnak majd.

Nyelvrontás-díj

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a Nyelvrontás elmarasztaló díjával minôsítette a Radical Könyvkiadó 1998-as, VI. osztályos Matematika tankönyvét és fordítóját, dr. Sateinbrecher Györgyöt. Nyelvfertôzôp tankönyveknek nyilvánították továbbá a IV. osztályosoknak készült Erkölcsi nevelés, A románok történelme, Egyetemes történelem címû munkák magyar változatait. Kérik a pedagógusokat, mellôzzék, ne igényeljék és ne használják ezeket.

Pénteken mutatják be

Székely Ferenc neve nem ismeretlen olvasóink elôtt, hiszen a faluközösség jeles napjairól, ünnepeirôl, szokásairól kitartóan cikkezett hétvégi mellékletünkben. Az 1951-ben a mezôségi Pusztakamaráson született szerzô ma is falun él, életközelbôl ismeri Erdély szorgos népét. Gyûjtését rendszerezte, kötetbe szedte, és Keszeg Vilmos elôszavával, a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó ötvenedik kiadványaként pénteken bocsátja az olvasó elé. Az esemény színhelye a Bernády Mûvelôdési Központ, idôpontja 18 óra. Az est házigazdája Barabás László néprajzkutató, közremûködik Kilyén Ilka színmûvésznô.

Megbeszélésen a tanácsosok

Tegnap délelôtt a prefektúra nagytermében a megyei, municípiumi és városi tanácsosok vettek részt felkészítôn. A megyei tanács által szervezett találkozón a helyi közigazgatással kapcsolatos újdonságokról, problémákról és megoldásokról beszéltek. A közel száz résztvevônek a szakemberek többek között a közpénzügyi törvényrôl, annak módosításáról és alkalmazásáról, a helyi tanácsok pénzforrásairól, a közpénzek felhasználásáról, a helyi tanácsok feladatköréhez tartozó kiadások törlesztési lehetôségeirôl, valamint a döntéshozók felelôsségre vonásáról beszéltek.

A prefektus újabb kivizsgálást kér

Mint ismeretes, Dorin Florea prefektus az Építkezési Felügyelôséget bízta meg azzal, hogy felülvizsgálja a a balavásári árvízkárosultaknak kiutalt állami segélyek felhasználási módját, mivel a községbôl több panasz érkezett ennek méltánytalan elosztásával kapcsolatban. A felügyelôség összeállította jelentését, de a prefektus ezt visszautasította azzal, hogy felületes munkát végeztek, s a benne foglaltak nem egyeznek a panaszosok által benyújtott adatokkal.

Tovább tart a járvány

A Közegészségügyi Felügyelôség Járványmegelôzô Központjától Márialaki Ella fôorvos tájékoztatott, hogy a február 8-15-e közötti héten tovább nôtt a megbetegedések száma. Ebben a periódusban 4718 légúti vírusfertôzést, 997 tüdôgyulladást és 1422 influenzás esetet jelentettek a megye területérôl, 260 személy pedig kórházi beutalásra szorult.

Próba kisérettségi

Február 19-én próba kisérettségit tartanak Sáromberkén. A VIII. osztályt végzô tanulók számára idén elôször szerveznek ilyen képességvizsgát. A próba helyszínéül a Közoktatási Minisztérium választotta ki Sáromberkét, ahol 12 környékbeli iskola diákjai töltik ki a tesztlapokat románból, magyarból, matematikából, földrajzból és történelembôl.

A világ vallásairól — angolul

A Calepinus Idegennyelvû Népfôiskola angol nyelvû elôadássorozatot szervez a világ vallásairól. Elôadó Susan DeHaan. Az elôadásokat a Bolyai Líceum 1-es tantermében, péntek délután 5 órakor tartják. A rendezvényre az angol nyelvet beszélô érdeklôdôket várják.

Jóga és zeneterápia

Dr. Indrasenji Reedy indiai ayurvédikus orvos február 26., 27. és 28- án tanfolyamot szervez jóga és zeneterápiával. Március elsején és másodikán pedig egyéni konzultációt tart. Jelentkezni a 210.391 és a 210.212-es telefonszámokon lehet.

Mûsorváltozás

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûsorrendjében változás áll be. Minthogy a szaksajtó jeles képviselôit várják a színházba, a kritikusok által még nem látott elôadás kerül a színpadra. Így az 1999. február 19- én, péntek este 7 órára meghirdetett Jacques és gazdája címû színmû helyett Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté címû vígjátéka lesz mûsoron. A kiadott jegyek és tiszteletjegyek érvényesek.

Panitban és Üvegcsûrön a Hahota

A Hahota színtársulat Csak az ne jöjjön, aki nem bírja címû újévi kabaré mûsorával február 20-án, szombaton este 7 órakor Panitban, február 21-én, vasárnap este 7 órakor pedig Üvegcsûrön vendégszerepel.

Súlyos baleset

Február 16-án hajnali fél 6 órakor a héjjasfalvi országúton a 38 éves Rus Emil (alsódetrehemi lakos, Kolozs megye) a CJ-60-ALI rendszámú gépjármûvel a sáncban kötött ki. A balesetet az okozta, hogy a gépkocsivezetô nem alkalmazkodott az útviszonyokhoz, s a hóval borított jeges úttesten megcsúszott és felborult. A baleset következtében a gépjármû utasa, a 23 éves Ungur Marian súlyos testi sérülést szenvedett.

Jogi tanácsadó

Ma délután négy órától jogi tanácsadót szervezünk elôfizetôink számára szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet). Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatosan, amelyben a szakember tanácsát kérik.

Eredményhirdetés a KZST-összejövetelen

A Kemény Zsigmond Társaság 1999. február 23-án délután 6 órakor, a Kultúrpalota Kistermében tartja összejövetelét. Sajnos, Ormos Mária a magyarországi nehéz útviszonyok miatt lemondta elôadását. Ugyanarról a témáról "Békeszerzôdés alulnézetben" címmel Sebestyén Mihály tart elôadást. Reményik-verset szaval Farkas Ibolya.Ez alkalommal közzéteszik a zsûri határozatát a KZST irodalmi pályázatával kapcsolatban. A nyertes pályázók nevét, a dolgozatok címét és mûfaját Jánosházy György, a zsûri elnöke hozza a közönség tudomására és átadja a legjobbaknak a számukra ítélt díjakat.