A Zsil-völgyében újra magasra csaptak az indulatok

Miron Cozma bányászvezér kijelentette, hogy nem hajlandó tudomásul venni a legfelsôbb bíróság ítéletét, amelyben 18 évi jogerôs börtönbüntetést rótt ki rá az 1991 szeptemberi bányászjárásban játszott szerepéért. A Zsil-völgyi bányászok kedden úgy határoztak, hogy "a végsôkig kitartanak vezérük mellett".

A legfelsôbb bíróság hétfôn megváltoztatta a bukaresti fellebbviteli bíróság tavaly júniusi döntését és összesen 18 évi börtönre ítélte Cozmát. A bányászvezért az államhatalom megdöntésére tett kísérletben, a fegyverviselési törvény megszegésében és a vasúti közlekedés biztonságának veszélyeztetésében találták bûnösnek. Cozmát egyúttal hét évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, a büntetés letelte utáni öt évre kitiltották Bukarestbôl és a Zsil- völgye fôvárosának számító Petrozsénybôl, valamint megfosztották katonai rangjától.

A bukaresti fellebbviteli bíróság tavaly júniusban csak a közrend megsértésében tartotta vétkesnek Cozmát, s ezért mindössze másfél évi börtönbüntetésre ítélte.

Miron Cozma 1991 szeptemberében három napig tartotta rettegésben bányászaival a fôvárost. A bányászok megostromolták a kormánypalotát, a televízió székházát, betörtek a törvényhozás épületébe. Csak azután távoztak, hogy az akkori miniszterelnök, Petre Román benyújtotta kormánya lemondását. A bányászdúlásnak három halálos áldozata, több száz ember megsebesült.

Miron Cozma és a Zsil-vülgyi bányászszakszervezetek szerint a legfelsôbb bíróság a kormány politikai nyomására "törvénysértô, abszurd ítéletet" hozott. Cozma azzal fenyegetôzött, hogy bányászai élén ismét megindul a fôváros ellen, és ezúttal csak Bukarestben állnak majd meg.

Kedden feszült légkör uralkodott a Zsil-völgyében. A szakszervezetek vezetôi folyamatosan tanácskoztak, a bányavállalat székháza elôtt néhány száz fôs tömeg gyült össze. Mintegy 300 bányász autóbuszokkal a Zsil-szoros kijáratánál lévô Bombesti Jiu városba ment, hogy lezárja a szorost, mivel olyan hírek terjedtek el, hogy különleges katonai egységek indulnak Petrozsénybe Cozma elfogására.

Élesen eltérô a politikai pártok véleménye Miron Cozma elítélésérôl. A kormánypártok többsége elégedetten vette tudomásul a legfelsô bíróság döntését, míg az ellenzék "politikai ítéletrôl" beszélt.

Remus Opris, a kormánykoalíció fô erejét alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szóvivôje úgy fogalmazott: az igazságszolgáltatás "mérlegelt és teljesítette kötelességét". Opris annak a reményének adott hangot, hogy az ítélet nem fogja felkorbácsolni a kedélyeket a Zsil-völgyében, mert nem hihetô, "hogy szolidaritást vállalnának egy törvénysértôvel".

A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Mircea Ionescu-Quintus úgy vélte, hogy az ítélet mutatja, milyen súlyos cselekedeteket követett el Cozma.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a jogállam erejét mutatja a legfelsôbb bíróság döntése. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az ítélet ennyire megkésetten született meg. Mindenesetre az is bizonyos, hogy az 1991 szeptemberi bányászjárás nem spontán akció volt, mások is voltak hátterében — tette hozzá.

A Demokratikus Párt vezetôi úgy fogalmaztak, hogy pártjuk eddig sem foglalt állást a Cozma-ügyben, s továbbra is ehhez tartják magukat.

A legnagyobb ellenzéki erô, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja úgy vélte, hogy az ítélet "politikai döntés" eredményeként született. "Az elmúlt két évet tekintve nem jelent újdonságot az a gyakorlat, hogy az igazságszolgáltatást a kormány szolgálatába állítják" — hangsúlyozta a párt állásfoglalása.

A Román Nemzeti Egységpárt "egyoldalú, erôsen politikai töltetû" ítéletrôl beszélt, arra hivatkozván, hogy a bányászjárásokat "számos tényezô okozta". A Nagy-Románia Párt szerint Cozma 18 évre történt elítélése "a legkirívóbb igazságtalanságot jelenti a román igazságszolgatás történetében". A párt szerint Cozmát nem az 1991-es bányászjárás miatt ítélték el, hanem azért, mert idén januárban is megindult Bukarest ellen a Zsil-völgyi bányászok élén.

A Zsil-völgyi bányász-szakszervezetek ligájának székháza elôtt déli idôben további két, bányászokkal teli autóbusz állt, amelyek Bumbesti-Jiu övezetébe készültek indulni a bányászokkal, ahol jelenleg mintegy 800 bányász tartózkodik. További mintegy 200 bányász várakozott a szállítási eszközökre.

A bányászok vezetôjét, Miron Cozmát a liga székházában látták.

A câmpulungi (Arges) bányászok, miután megtudták, hogy Cozmát mennyi idôre ítélték el, elhatározták, hogy támogatják a Zsil-völgyi mozgalmat.

Az argesi bányászok nem reagáltak, amikor Cozmát három évre elítélték, mivel akkor indokoltnak vélték a bírósági döntést, s 1999 januárjában nem csatlakoztak hozzájuk. A most kialakult helyzetrôl Petre Jubleanu, a câmpulungi bányászok vezetôje a Rompres pitesti-i tudósítójának kijelentette: a jelenlegi bírói döntés politikai jellegû, most már világosan látható, hogy a hatalom meg akar szabadulni a kényelmetlen, problémát okozó személyektôl, akik a szakszervezeti jogokért küzdenek. A hatalom ezzel az intézkedéssel, s mindazzal, amit tenni szándékszik, Cozmából nemzeti hôst csinál. Február 17-én Ploiesti-en a Concordia szakszervezeti szövetségnél ülést tartunk, s megbeszéljük jövôbeli akcióinkat. Ez alkalommal több mint valószínû, hogy csatlakozunk a Zsil-völgyiekhez.

A több mint 1700 bányászt képviselô bradi kifejtés szakszervezete helyteleníti a legfelsôbb bíróság döntését Miron Cozma szakszervezeti vezetô esetében — hangzik a szakszervezet közleménye, túlságosan szigorúnak minôsítve a "bányászok jogaiért, a bányászok mellett harcoló szakszervezeti vezetô" ellen hozott ítéletet. Bizakodásukat fejezik ki továbbá, hogy a román jogállam igazságot szolgáltat ez esetben, és valamely úton megváltoztatja a legfelsôbb bíróság ítéletét.

Az Alfa Kartell Gorj megyei tagozata nyílt levelet intézett Emil Constantinescu elnökhöz, s ebben ez áll: Az Alfa Kartell Gorj megyei tagozata, tudomásul véve a legfelsôbb bíróság döntését Miron Cozma Zsil-völgyi szakszervezeti vezetô elítélésérôl, azzal a kéréssel folyamodik Önhöz, hogy legyen megértéssel és hatásköre révén lépjen közbe a megkegyelmezéséért.

Úgy véljük, hogy az ítélet politikai jellegû és nem felel meg a valóságnak, s azonnali társadalmi és politikai kihatása lehet a civil társadalomra nézve — hangzik a levélben.

Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter úgy véli, hogy a Zsil- völgyi bányászok újabb akcióinak semmilyen gazdasági vagy szakszervezeti indoka nincs.

A miniszter szerint a Vasile kormányfô vezette kormánydelegáció és a Zsil-völgyi liga vezetôi között január 20-án létrejött megállapodás révén megoldódtak az összes szakszervezeti revindikációk. Ezt követôen tárgyalásokra került sor a kôszénkifejtô országos társaság jövedelmének és költségeinek strukturálásáról, így január 22-tôl semmilyen gazdasági jellegû revindikáció nem létezik a társaság alkalmazottai részérôl — jegyzi meg a közlemény.

Bármilyen olyan kezdeményezés, amely az állami intézmények normális mûködésének megzavarására és a társadalom destabilizálására irányul, kárt okoz az országnak, az állampolgároknak és ezek jövôjének — hangzik a Berceanu miniszter által aláírt közleményben.

Radu Berceanu nyugalomra, józan észre és reális gondolkodásra szólítja fel a szakminisztérium koordilánásában levô gazdasági struktúrák alkalmazottait, de fôleg a petrozsényi kôszénkifejtô országos társaság dolgozóit.

A belügyminisztérium aggódalommal követte a Zsil- völgyi bányász szakszervezetek vezetôinek és bizonyos csoportoknak az utóbbi 24 órában lebonyolított tevékenységét. Kedden délután Bumbesti-Jiu környékén 30 autóbusszal 1.200-1.500 bányász tartózkodik, s ezek közül egyesek botokkal voltak felszerelve — közölte a belügyminisztérium sajtóhivatalának keddi közleménye.

A közrend és nyugalom zavargásának, fôleg az ország nemzetbiztonságát érintô erôszakos megnyilvánulások megelôzéséért a belügyminisztérium egész sor sajátos eljárásba bocsátkozottó Így bizotsította a közúi forgalom normális lebonyolítását; intézkedett a mozgó egységek csendôreinek felkészítéséért.

a belügyminisztérium továbbra is érdeklôdéssel figyeli a Zsil-völgyi és az olténiai bányászmedence helyzetének alakulását annak reményében, hogy a bányászok nagy része megérti, hogy a jogállamban senki sincs fölöttébb a törvénynél s ezt az ország minden állampolgárának tiszteletben kell tartania.

Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter kedden a sajtónak kijelentette, hogy ami a Zsil-völgyében történik a demokrácia szabályainak megszegését jelenti, s e szempontból a belügyminisztérium eleget tesz kötelezettségeinek.

A miniszter szavatolta, hogy a szaktárca mintnt megtesz, mivel a leginkább az állam stabilitása számít.

Dacia-Renault tárgyalások

Az Európai Unió árgus szemekkel figyeli a Dacia autógyár privatizálásáról folytatott tárgyalásokat, s mind a két fél kellemetlen helyzetbe kerülhet, ha a kormány teljesíti a francia vevô, a Renault követeléseit.

Az Európai Bizottság már az elsô pillanattól kezdve részletes tájékoztatást kért a tárgyalásokról, amit a jelek szerint nem kapott meg. Mindenesetre a figyelmeztetés elhangzott, hogy bajok lehetnek az esetleges megállapodással, mert az EU szabályait a tagállam Franciaországnak és a társult tag Romániának egyaránt be kell tartania.

Az Európai Bizottságot elsôsorban az aggasztja, hogy valósnak bizonyulhatnak azok a sajtóértesülések, amelyek szerint a Renault felhatalmazást kapott a román kormánytól, hogy 10 ezer darab saját gyártmányú gépkocsit hozhasson be Romániába vámmentesen. Az európai megítélés ez az intézkedés hátrányosan megkülönböztetné a többi autóforgalmazót a belföldi piacon.

A vámmentesen behozott Renault-k valóban alapos felfordulást okoznának a román autópiacon, amely tavaly az ország súlyos gazdasági helyzete ellenére rekordokat döntött. Tavaly fordult elô elôször, hogy egy év alatt 200 ezernél több gépkocsit adtak el. Ennek ugyan csak kevesebb mint 10 százaléka volt a külföldrôl behozott új autó, de az 1998-ban értékesített 18300 külföldi gépkocsi 88 százalékos növekedést jelent 1997-hez képest.

A két parlamenti kamara állandó bürói kedden visszautasították az RNEP frakciók kérését, hogy Frunda György szenátort visszahívják az ET parlamenti közgyûlésében Romániát képviselô küldöttségbôl.

Az RNEP kérte Frunda György visszahívását, mivel megítélése szerint az RMDSZ-szenátor megsértette a szakmai deontológiát, és túllépett hatáskörén, amikor határozat-tervezetet nyújtott be az Et parlamenti közgyûlése ad-hoc kisebbségi bizottságának alakításáról.

Az RNEP "teljesen erkölcstelennek" valamint a parlamenti közgyûlés megtévesztését és Románia újboli megfigyelés alá való helyezését céloznák minôsítette Frunda szenátor gesztusát.

Az állandó bürók tagjainak többsége az egységpárt kérésének visszautasításával arról adott tanubizonyságot, hogy megtagad bárminemû cenzurát a honatyák nemzetközi szervezetekben kifejezett állásbontjával szemben.

Február harmadikán tartották Brüsszelben a Robert Schuman Intézet közgyûlését az Európai Parlament épületében, majd a következô két napon az Európai Néppárt 13. kongresszusára került sor ugyanott. Mindkét tanácskozáson jelen volt Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke, és Szatmári Tibor, a párt vezetôségi tagja. Hazatérve Kelemen Kálmán tájékoztatott az eseményekrôl. Elmondta, hogy a közgyûlésen Wim van Veltzen számolt be az intézet tevékenységérôl, és hangsúlyozta, hogy sok általuk képzett fiatal politikus fontos szerepet tölt be a jelenlegi közép-kelet-európai hatalmi struktúrákban. Az újraválasztott Wim van Ventzel kiemelte az intézet azon szándékát, hogy továbbra is következetesen folytassák a politikusképzést, mert Közép-Kelet- Európában nagy lemaradások észlelhetôk. Ugyanakkor fokozottabban figyelnek majd Oroszországra és Ukrajnára.

Február 4-én kezdôdött az Európai Néppárt (EPP) kongresszusa, ahol az RMKDP elnöke az RMDSZ-t is képviselte, amely tavaly március óta megfigyelôi státussal rendelkezik az EPP-ben. Kelemen fontosnak és szükségesnek minôsítette jelenlétüket a kongresszuson, mert, mint kiemelte, sikerült az Európai Néppárt döntéshozóinak azon szándékáról meggyôzôdni, hogy rövidesen az RMDSZ az RMKDP-vel együtt teljes jogú társtagságot nyer a szervezetben. Az elnök szernt az EPP új programja és alapszabályzata hangsúlyozott figyelmet fordít a még nem társult közép-kelet-európai országok integrációs folyamatának a felgyorsítására.

Annak ellenére,hogy Willfried Martens, az EPP újonnan megválasztott elnöke kifejtette, elkötelezett híve marad Románia megsegítésének, többen nem rejtették véka alá azt a véleményüket, hogy a jelenlegi romániai vezetés nem felel meg az elvárásoknak. Mi több, egyesek a bányászjárást egy rosszul elképzelt és negatív hatásait fel nem mérô, ügyetlen forgatókönyv kivitelezésének nevezték. Constantin Ene román nagykövettel való találkozásunkkor — folytatta beszámolóját az RMKDP elnöke — az az aggodalom is megfogalmazódott, hogy a Nyugat által nyújtott támogatásoknak a célszerûtlen, nem a rendeltetésnek megfelelô használata azoknak a teljes megvonásához vezethet. Azonban szinte mindegyik negatív vélemény hangoztatója hozzátette, hogy nagyra értékeli a romániai magyarságnak azt a bátorságát, hogy még az adott körülmények között is vállalni meri a kormányzás hálátlan szerepét.

A továbbiakból megtudtuk, hogy Davide Zaffi dél-tiroli néppárti képviselô borúlátóan azt jósolta, hogy nyugati körökben az utóbbi idôben, fôleg a bányászjárással szemben tanúsított habozás és határozatlanság miatt, az a vélemény kezd kialakulni, hogy Romániában elhalványult vagy el is tûnt a politikai akarat, hogy az ország valaha is az Egyesült Európához tartozzék. Kérdésemre, mondta Kelemen, hogy milyen jövôt lát ilyen távlatokban a közel kétmilliós romániai magyarságnak, azt válaszolta, hogy bár tudja, hogy számomra szomorú lesz, amit mond, de szinte biztosnak látszik, hogy a Nyugat beletörôdött egy újabb orosz befolyási övezet kialakításába, orosz befolyással Ukrajna, Moldva Köztársaság, Románia és Bulgária felett. Ez alól mi, magyarok sem lennénk kivételek, mert népszavazás esetén a többségben levô erdélyi románok inkább a fenti övezethez való tartozást választanák, mintsem Erdély függetlenségét.

Erre azt válaszoltam, hogy mi, romániaiak, függetlenül a nemzetiségünktôl, nem fogjuk olcsón adni a bôrünket, és nem fogjuk némán kiszolgáltatni a szabadságunkat holmi nyugati felületes, a népek érdemeire és önrendelkezésére tekintettel nem lévô, versailles-i, párizsi, jaltai vagy más agyrémeknek, mondta végül Kelemen, és tanulságként hozzátette: ha a saját helyzetünkön nem próbálunk becsületes, szorgalmas munkával, inunkaszakadtáig terjedô erôfeszítéssel segíteni, valóban nem kerülhetünk be az Egyesült Európa által bztosított emberségesebb élettérbe.

Aki eddig nem tudta, annak most már megüzenték Nyárádszeredából: Kolcsár Sándor a Maros megyei tisztújító közgyûlésen nem engedte, hogy a megyei szervezet nemzetidegen irányba tolódjon... — ezek szerint, pontosabban Tôkés László értékelését továbbgondolva, honi tájainkon a fô "nemzetidegen" Kelemen Atilla lenne, s mögötte az a 174 küldött, aki rá szavazott, meg a küldöttek mögött feltehetôen álló egyéb, nemzettôl elrugaszkodottak, s (naná!) a Népújság!

Most már csak azt nem értem, hogy a nemzetkompatibilis Kincses Elôd, aki "csak lélekben volt jelen" Nyárádszeredában, hogyan vállalhatta fel "teljes egészében" a nemzetidegen Kelemen Atilla programját is?! — valakit nagyon elkapott az amnézia...

Akik mozgalmat szerveznek, elméleteket gyártanak rólunk és állítólag érdekünkben, kissé következetlenek, mert miközben címkékkel dobálóznak, Tôkés László nemes egyszerûséggel jelenti ki az MTI-nek, hogy "Az egység számomra szentség"! — most már csak egyet gondolhatunk: a szentséges egység azokra vonatkozik, akik nem nemzetidegenek, a többivel a pokolba!

Mozgalom, nem mozgalom, az eddigi fórumok — a hangolást leszámítva — meglehetôsen egyhangúaknak bizonyultak, ugyanazok mondták ugyanazt, s a legitimitás alapja továbbra is a közfelkiáltás... — a következô fordulóban joggal várjuk el, hogy létrehozzák a "nemzetidegeneket kijelölô bizottságot", végtére is tudnunk kell, hogy nem erre utalt-e valamikor januárban egy magyar politikai államtitkár, amikor a határon túli magyarság "meghatározott körérôl" beszélt "bizonyos állampolgári jogok" esetleges megadásáról?

Végül is talány számomra, hogy a "nemzetidegenek", meg a román kormánnyal "cinkosságban" álló RMDSZ-vezetôk, no és az RMDSZ "hivatalos" sajtója és egyéb elvetemültek sokasága miért nem készteti a bizonyítványt meg címkéket osztogatókat arra, hogy létrehozzák az említett "szennyestôl" mentes szervezetüket? — netán az RMDSZ-en kívül nyomban kiderülne, hogy mi mennyi, ami az RMDSZ-ernyô alatt jótékony homályban marad?

Az sem egyszerû ellentmondás, hogy a fórum-mozgalom mûvelôi az RMDSZ-kongresszust és nem az éveken át hevesen szorgalmazott belsô választást célozzák meg, amely a kongresszussal ellentétben, kevésbé manipulálhatóan, személyre szólóan a lehetô leghitelesebb és legitim vezetést alakítana ki... — vagy éppen a nyílt, egyértelmû megmérettetés körül támadnának egyeseknek az ambícióiknak ellentmondó gondjai?

A "mást csinálni" sovány és homályos alternatívájával nem könnyû gondolkodó híveket toborozni.... — legfeljebb arra jó, hogy a jól-rosszul, de tevékeny embereket rendre hátba szurkálják, s a közvéleményben a leszerelô tehetetlenség érzését terjesszék!

Részemrôl a fórumoktól konkrét kérdésekre konkrét válaszokat várok, konkrét és tényleges dilemmáinkra! — a "mást csinálni" távolról sem elegendô a "radikális" szándékok hitelesítésére, ha meg kiderül, hogy a hangzatos retorika mögött csupán hatalmi ambíció van, az számomra kimondottan nemzetidegen...

Martonyi János a kettôs állampolgárságról

Mint már jelentettük, a parlamenti képviselettel rendelkezô szervezetek kaptak meghívót a szombaton Budapesten megrendezendô Magyarország és a határon túli magyarság címû konferenciára — közölte Martonyi János hétfôi, budapesti sajtótájékoztatóján.

A külügyminiszter szavai szerint az értekezlet fô témája a magyarság és az euroatlanti integráció lesz.

Rámutatott arra, hogy Magyarország március 12-én bekövetkezô NATO-taggá válása új helyzetet teremt. Fontosnak ítélte, hogy errôl eszmét cseréljenek egymással a különbözô magyar szervezetek képviselôi.

Az európai uniós csatlakozással kapcsolatosan leszögezte, hogy Magyarország EU-taggá válása az egész magyarság érdeke. Ugyanakkor megoldást kell találni a csatlakozás okozta nehézségek elhárítására, s arra, hogy a tagsággal járó elônyök minél szélesebb körben érvényesülhessenek.

— Magyarországnak nem érdeke, hogy újabb választóvonalak alakuljanak ki határai mentén — hangsúlyozta Martonyi János.

Az MTI kérdésére válaszolva leszögezte: álláspontja továbbra is az, hogy a kettôs állampolgárság automatikus kiterjesztése a határon túli magyar kisebbségre sem politikailag, sem jogilag nem megfelelô megoldás.

A külügyminiszter elmondta, hogy a magyar szervezetek körében felvetôdött az igény egy rendszeresen tanácskozó testület létrehozására, s ez is szóba fog kerülni az értekezleten.

Kijelentette: nem hiszi, hogy a konferencia bármilyen nyugtalanságot, vagy akár tiltakozást kiválthatna.

Hozzátette: egyeztettek a magyar parlamenti pártokkal, s úgy tûnt, hogy az értekezlet tematikájával egyetértenek.

A találkozó idôpontjával kapcsolatos kérdésre válaszolva, Martonyi János elmondta, hogy célszerû volt megvárni a szlovákiai választásokat, s a magyar kormány az államközi kapcsolatoknak adott elsôbbséget.

A Nemzeti Bank a pénzügypolitika lazítására készül, hogy ezzel segítse a gazdaság talpra állítását — közölték kedden a központi bankban.

Fontolóra vették, hogy a havi infláció üteménél nagyobb arányban növelik a pénzellátást, remélve, hogy ettôl a piaci kamatok csökkenni fognak — mondta a bank szóvivôje, Mugur Stet. Bíznak benne, hogy a gazdaság felszívja a többletpénzt, beruházások és szerkezeti reformok finanszírozására — tette hozzá.

— Csak az a kérdés, mennyire lazítsunk a gyeplôn inflációkeltés nélkül — mondta a központi bank pénzügypolitikai osztályának vezetôje, Eugen Rãdulescu a Mediafax hírügynökségnek kedden.

Rãdulescu úgy vélte, hogy a decemberi 2,2 százalék után a januári 3 százalékos infláció megfelelt a bank várakozásának. Hasonló szintet jósolt februárra és márciusra is. Egész évre 25 százalékot várnak, úgyhogy a késôbbi hónapokra csökkenô ütemet valószínûsített.

Sem Stet, sem Rãdulescu nem volt hajlandó jelezni, hogy vajon a bank maga készül-e tulajdon kamatai csökkentésére. A leszámítolási kamat jelenleg 35 százalékos, a lombardkamat pedig 95 százalékos — emlékeztetett a Dow Jones hírügynökség.

Szégyen, amit az idôskorúakkal mûvelnek Marosvásárhelyen!

Másfél hete a marosvásárhelyi nyugdíjasokat ismét sorba kényszerítették. Nem volt elég az adókálvária, az ingyenes vagy ártámogatott bérletek bevonása, s a korlátozott számú utazási jegyek megszavazása, a városi tanácsosok döntése nyomán ezekhez is csak hosszas sorbanállás után juthatnak.

A nyári kert mellett levô szociális segély iroda elôtt hétfôn egy órakor még közel 15 személy várt bebocsátásra. A két óráig nyitva tartó iroda egyik alkalmazottja éppen akkor osztotta szét közöttük a számokat tartalmazó papírfecniket, s használati utasításként elmondta, hogy aznap csak azok kerülnek a zárt ajtók mögé, akik számot kaptak, s ezt az ezután érkezôkkel is tudatni kell.

— A múlt héten 10 órától kettôig álltam, s nem fogadtak. Teljesen átfáztam, alig tudtam haza térni. Ma megint jöttem, mert szükségem van a jegyekre, hiszen én vigyázok az unokámra, s mindennap utaznom kell — mondja szomorúan egyik idôs néni. — Nem tudom, miért változtattak a tavaly érvényben levô módszeren, a bérlet sokkal hasznosabb volt. Öt jegy hónaponként nem elég, legalább 10 duplára lenne szükségem. Az ingyenes utazás korlátozását még megértem, de azt nem, hogy miért kell a jegyekért órákig sorban állni, jegyzékre feliratkozni, miért nem lehetett emberségesebben megoldani a problémát — kérdezi kétségbeesetten. — S ráadásként a jegyirodáknál — ahol kiveszük a jegyeket — is fel kell mutassuk a személyazonossági igazolványunkat, a nyugdíjszelvényt, az itt kiadott sorszámjegyet, hogy ott is felírjanak egy listára, s csak azután vehetjük kézbe a jegyeket. A most átvett jegyekkel utazunk februárban. Márciusban majd megint kezdôdik a bolondéria — folytatja felháborodottan egy mellette álló férfi. — Megoldhatták volna, hogy az iroda mindennap fogadjon, s ne csak egy héten háromszor. Más városokban tisztelik s becsülik az idôs személyeket, s ha elérték a korhatárt, a személyazonossági igazolványuk felmutatásával ingyen utazhatnak. Vásárhelyen, ahelyett hogy segítettek volna, rontottak helyzetünkön. Az kívánom Fodor Imre polgármesternek, s a tanácsosoknak, hogy ôk is ekkora sorokat kelljen kiálljanak ügyeik elintézésekor, s ha majd nyugdíjasok lesznek, ugyanígy álljanak sorba, ugyanígy alázzák meg ôket is, mint minket — mondotta.

Orbán Dezsô alpolgármestertôl megtudtuk, hogy a novemberi felmérések szerint körülbelül 2 ezer személy igényli az ingyenes vagy ártámogatott jegyeket. A kissé megkésett tanácsi határozat nyomán a személyeket hétfôn délelôtt, míg szerdán és pénteken délután fogadják a fôtéri hivatalban. Mivel az iroda alkalmazottainak száma korlátozott, s más tevékenységük is van, nem lehet megoldani, hogy a nyugdíjasokat mindennap kiszolgálják. Az irodában készített listákra a hivatalnak az ingyenes és ártámogatott jegyekre költendô pénzösszeg elszámolásához van szükség. Csak a jelentkezôk pontos adatainak feltüntetésével tudják bizonyítani a számvevôszéknek, hogy hány személy használta ki a lehetôséget, s hogy mennyi a jegyekre költött pénz. Az alpolgármester szerint egyelôre a jegyeket a fent említett módszerrel fogják kiosztani, de ha valaki tud jobb megoldást ajánlani, szívesen fogadják.

Azt még el lehet fogadni, hogy a bérletek helyett a korlátozott mennyiségû jegyekre szavaztak az illetékesek, hiszen a polgármesteri hivatal költségvetése is korlátozott. De azt már nehezebben, hogy a tisztelt tanácsosok nem látták elôre a megszavazott határozatuk következményeit. Nem mérték fel, hogy a sok lista és sorban állás mellett a negyedévenként felajánlott 15 jegy több rosszat és bosszúságot okoz, mint örömöt.

Megmenti a prefektus a városi tanács munkájának kerékkötôjét?

Tegnaptól a prefektus által kinevezett hattagú bizottság szállt ki a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalba, hogy megvizsgálja annak a beadványnak a jogosságát, amellyel Fodor Imre polgármester, Crisan Eugen és Orbán Dezsô alpolgármesterek valamint (a 25-bôl) 16 tanácsos fordult a kormányhivatalhoz Popa Iuliana jegyzô felmentését kérve. A lassan botránnyá dagadó ügy az RNP szombati sajtótájékoztatóján került nyilvánosságra, amikor is az egységpárt megyei szervezetének elnöke kijelentette: a polgármesternek, aki nem tartja be a törvényeket, Popa Iuliana jegyzô, aki ragaszkodik a törvényességhez, kényelmetlen személynek számít.

Az abban érdekeltek az ügyet szándékosan a polgármester és a jegyzô közötti konfliktusként tálalják, nemzetiségi színezetet adva, holott, mint már említettük, a beadványt közös elhatározással írták alá, és a tanácsosok többsége is a jegyzô leváltását látja célszerûnek, annak éredekében, hogy a hivatalban jobb, gyorsabb és eredményesebb legyen a munka. A beadványt nyilatkozatukkal támogatták a hivatal azon osztályvezetôi és alkalmazottai is — nemzetiségre való tekintet nélkül —, akik részletekbe menôen beszámoltak arról, hogy a jegyzô hogyan akadályozta a munkájukban, s milyen jogállamot sértô kijelentéseket tett munkatársai elôtt.

Fodor Imre polgármester szerint a hivatal nem óhajtotta a nyilvánosságot, azt, hogy emberileg kompromittálja, pellengérre állítsa saját munkatársát, éppen ezért a megbeszélés során békés megoldást kértek a prefektustól. — A koalíció képviselôiként kerestük fel, mint a parasztpárt megyei szervezetének elnökét, s azzal a benyomással távoztunk, hogy ezt a dolgot meg lehet oldani anélkül, hogy emberileg bántanánk a jegyzôt — vélekedett a polgármester. Elmondotta, hogy a jegyzônek, aki a helyhatósági törvény szerint nem választott személy, hanem kinevezés útján került az állásába, felajánlották az áthelyezés lehetôségét a megyei szervekhez. Az ügy azonban más útra terelôdött, s a prefektus kivizsgálást rendelt el.

Az elmondottakhoz tegyük még hozzá: az egységpártnak kapóra jött a dolog, hogy nemzetiségi, pártpolitikai ellentétnek állítsa be az ügy nyilvánosságra hozatalával azt, amit a hivatalon belül szakmai összeférhetetlenségnek, az együttmûködni akarás hiányának, emberi rosszindulatnak tulajdonítanak.

Ezt a magatartást erôsítik meg az elmúlt évek során a sajtóhoz eljuttatott lakossági panaszok is, a jegyzô több vállalkozás cégtábláját hónapokig nem hagyta jóvá, ha azon magyar szó is szerepelt, nem is beszélve az építkezési engedélyekrôl, telekügyekrôl, az államosított házak visszajuttatásának fékezésérôl és egyebekrôl. A helyhatóság munkáját követve az is sokszor elhangzott a sajtóban, hogy Popa asszony hány alkalommal volt a kerékkötôje a város szempontjából hasznos kezdeményezéseknek.

— Két héttel ezelôtt kértük a prefektustól, hogy mentse fel állásából Popa Iulianát, a polgármesteri hivatal jegyzôjét, két okból — nyilatkozta tegnap lapunknak Fodor Imre. — Részint azért, mert nem mûködött kellôképpen együtt a tanács határozatainak elôkészítésében és azok életbe léptetésében. Két év után ideje már, hogy megváltoztassuk a hivatalban is a stratégiát, hisz a munkatársaink elsöprô többsége mellénk állt. Azok is, akik az elején nem érezték, hogy mi a szándékunk, de a következetességünket értékelve felkarolták azokat az elképzeléseket, amelyeket a köz érdekében elindítottunk. A polgármesteri hivatal ülésein mindenki elmondhatja a véleményét, mindenkit meghallgatunk, s mindezek figyelembe vételével közös nevezôre tudunk jutni a fôbb célokat illetôen.

Hasonlóképpen a két alpolgármesterrel való kapcsolatban is mindenkinek megvan a véleménye, de érezzük, hogy azonos irányban akarunk elôrehaladni. Ez jellemzô a tanácsosok elsöprô többségére, nemcsak kimondottan azokra gondolok, akik a koalíció színeiben vannak jelen. A vélemények változóak, de a viták egészségesek, s egymás jóhiszemûségét egy pillanatig sem kérdôjeleztük meg. Ugyanez érvényes a tisztviselôtestületre is. Kétéves tapasztalat eredménye, hogy a dolgok a jegyzônél akadnak el, merevednek le, holott egy jogásznak egy ilyen átmeneti idôszakban az lenne a feladata, hogy megtalálja azokat a megoldásokat, amelyek a várost elôre viszik az egész lakosság érdekében. Mondok néhány példát is: ha mi teljes szigorral jártunk volna el, az összes engedély nélkül épített garázst le kellett volna bontani. Hónapokig tartott a vita, hogy megtaláljuk azt a módot, hogy csak azoknak a garázsoknak a lebontását rendeljük el, amelyek átgondolt technikai okokból nem maradhattak meg. Rengeteg vita volt a nem lakás rendeltetsû helyiségek kezelésével kapcsolatosan. Nyolc határozat született, amelyeket a jegyzô jogilag helyesnek tartott, a prefektúra azonban valamennyit megtámadott, s kialakult egyfajta írásbeli polémia, amelyben Popa Iuliana nem képviselte a város, a tanács érdekeit. Bizonyos rutinszerû munkákban, anyakönyvi hivatal, gyámhatóság, nem kérdôjeleztük meg a hozzáértését, de az együttmûködés hiánya egyre szembetûnôbbé vált. Nem segített abban, hogy a határozatokat úgy készítsük elô, hogy jogilag kifogásolhatatlanok legyenek, nem mûködik együtt az igazgatóságokkal sem.

Saját beosztottjai, akikkel a kialakult feszültség miatt már nem is tud együtt dolgozni, az összeférhetetlenségére panaszkodnak. Olyan kijelentései voltak például január 20- án, hogy: — Végre jönnek a bányászok, s majd ellátják a bajotokat, ti, árulók! (Ezt öten tanúsítják nyilatkozattal.)

Mindezeket figyelembe véve, nagy erôfeszítés kell ahhoz, hogy ezt az ügyet nemzetiségi töltettel kínálják a széles közönségnek, holott látható módon a szakmai és emberi vonások a döntôek. Annál is inkább nehéz kiforgatni az ügyet, mivel az RMDSZ nem kéri ezt az állást, és a prefektusra bízza azt, hogy kit javasol jegyzônek, ami egyébként nem is tárgya a prefektushoz küldött megkeresésnek. Megszoktuk, hogy városunkban évtizedes hagyományai vannak annak, hogy amikor szakmai színvonalról, etikai kérdésekrôl vagy összeférhetetlenségi jelenségrôl van szó, a megtámadott mindig azt hozza fel mentségül, hogy azért támadják, mert román, magyar, zsidó vagy cigány. Reméljük, hogy ez alkalommal a prefektus nem esik ebbe a csapdába.

— Popa Iuliana jegyzôbôl hiányzik az együttmûködési készség, ami a tanács munkáját elôrevinné — vélekedik Kolozsvári Zoltán RMDSZ-tanácsos. Elvártuk volna, hogy minden anyag, ami hozzánk kerül, jogilag megfelelôképpen legyen elôkészítve, hisz a tanács feladata az, hogy a fontos kérdésekben olyan határozatokat hozzon, hogy azokkal megoldja a problémákat. Nem vagyunk jogászok, csak lazán ismerjük a törvényeket. A jegyzônek a feladta, hogy a tanács, a polgármester munkájában a törvényességet biztosítsa. Ez viszont nézetünk szerint azt jelenti, hogy amikor a szándék olyan, hogy a városnak a hasznára van, akkor a jegyzônek kell megtalálni a törvényes kereteket, hogy a határozat keresztülvihetô legyen.

A másik kifogás a polgármesterek és az alpolgármesterek részérôl a belsô együttmûködés hiánya. Úgy tûnik, mintha két csapat lenne a hivatalban, amely két különbözô irányba húz, amit nem lehet megengedni. Akkor sem, ha elfogadom azt a nézetet, hogy jogi ellenôrzô szerepénél fogva a jegyzônek nem kell feltétlenül egyetértenie a végrehajtó hatalom képviselôivel, de az együttmûködés alapvetô feltétel a törvényes és a legjobb megoldások megkeresése érdekében.

A harmadik kifogás a saját belsô munkáját illeti. Ahogy nem hajlandó együttmûködni kellôképpen a tanáccsal, a polgármesterekkel, ugyanúgy szinte minden beosztottja panaszkodik a belsô bánásmód, az elvárások és beszédstílus, tehát az egész viselkedése miatt. Nézetünk szerint minden munkahelynek a légköre olyan kell hogy legyen, ami elôsegíti a munkát, nem pedig gátolja. Mindezek mellett talán az utolsó csepp a pohárban a bányászjárással kapcsolatos politikai magatartása volt, amely a saját beosztottjai és a körülötte levôk észrevétele, s nem a miénk, tanácsosoké. Kijelentéseiben egyértelmûen olyan magatartást tanúsított, ami semmi esetben sem férhet össze a jogállami elképzelésekkel, amit egy jogásznak alapvetôen tiszteletben kell tartania. Olyan politikai légkört teremtett maga körül, amit nem tekinthetünk elfogadhatónak. Van egy kormány, parlament, elnöki hatalom, egyetlen állami intézménynek, és különösen annak jogi képviselôje sem nyilatkozhat olyan módon, ahogy ezt Popa Iuliana tette saját munkatársai elôtt.

a tegnap hajnalban is havazásra virradtunk, amely még a reggeli órákban is kitartott. Délre megenyhült az idô, az útkarbantartók szerint az útvonalak már legfeljebb csak nedvesek voltak. Mint az országút-karbantartó szolgálat diszpécsere tjékoztatott, a reggeli órákban csak a Régen — Ratosnya útvonalon — melynek körzetében sûrûn hullt a hó, volt egy centiméternyi, homokos hóréteg az útfelületen. A többi országútszakaszon a leszórt sónak köszönhetôen nem állt meg a hó.

Orbán Márton, a megyei útkarbantartó vállalat fômérnöke szerint is csak reggel okozott némi problémát a havazás, de a karbantartók közbelépése nyomán rendezôdött a helyzet, és mindenhol akadálymentes volt a közlekedés. A tegnapi elôrejelzések alapján a következô három napban még elôfordulhatnak kisebb havazások, utána viszont komolyabb felmelegedésre lehet számítani.

Csendesnek mondta a tegnapi napot a Citadin Prest Rt. tegnapi diszpécsere is, aki szerint reggel a marosvásárhelyi utcákat karbantartó cég gépei homokkal szórták le a síkos szakaszokat. Közlekedési zavar, bejelentés tegnap sem volt. Hasonlóan, zavartalan forgalomról számolhattak be mind a távolsági autóbuszállomás, mind a marosvásárhelyi vasútállomás diszpécser-szolgálatánál, az idôjárás nem okozott késéseket a menetrendben.

Tévéfigyelô

A véletlen folytán hétfôn délután furcsa dimenzióba került a bukaresti magyar nyelvû adás egyik mûsorszáma. Akik figyelemmel követik az adásfüzért, azok tudják, hogy B. Nagy Veronika szerkesztésében sorozat indult Harmadik part címmel, melyben dr. Varga Jenô László pszichológus a legáltalánosabb emberi attitûdökrôl, élethelyzetekrôl, lélektani jelenségekrôl beszél, és hétfôn éppen a félelem volt terítéken. A meghatározhatatlan mûfajú mûsorszám sugárzása közben a képernyôn többször megjelent a román felirat arról, hogy hamarosan ismételten megszakítják a magyar adást azért, hogy a Miron Cozma-ügy nem mindennapi fejleményeit részletezzék a híradósok. Ettôl valódi feszültség keletkezett az éppen a félelemrôl szóló adásban... Mintha a helyzet maga azt sugallta volna, hogy sajnos van is mitôl félnünk.

Bizonyára az is véletlen, hogy az MTV2 Mélyvíz rovatában valamelyik este szintén a pánikbetegség volt a fô téma. Belgyógyászok, pszichológusok, pszichiáterek, páciensek beszélgettek róla hallatlanul izgalmasan. Fel nem tudom fogni, hogy a bukaresti tévések miért nem tudnak a hazai kiváló szakemberek bevonásával ilyen mélyenszántó beszélgetéseket kezdeményezni egy-egy témáról (nemcsak a gazdasági jelenségekrôl, mint legutóbb a költségvetésrôl). Kézenfekvô kifogásuk lehet, hogy az élô beszélgetést nem lehet feliratozni, márpedig ezt megköveteli a tévévezetôség. Érthetô. De az ilyen beszélgetést elôre szalagra lehet rögzíteni, és akkor nem gond a feliratozás. Az MTV2 által sugárzott beszélgetés sokkal kimerítôbb, szakszerûbb változata volt annak, mint amit a Harmadik part mûsor produkál, ahol találomra kiválasztott járókelôk mondanak olyan általánosságokat, amelyek nem lépnek túl a mindennapi közhelyek szintjén.

Habár a Duna TV Heti hírmondója vasárnap esti témájának semmi köze nem volt a félelemhez, pánikhoz, mégis hadd hozzam itt szóba a legutóbbi beszélgetést, már csak azért is, mert az általában unalmas, azonos idôben sugárzott eszmecserék sorából kiemelkedett azáltal, hogy a téma, a partnerek valósággal szétfeszítették az adásidôt. A magyarságtudatról, a magyarság külföldi megítélésérôl beszélgetô Glatz Ferenc (MTA-elnök), Hámori József kultuszminiszter és társaik, valamint a mûsorvezetô Kiss Gy. Csaba felforrósították a stúdió légkörét, pedig leginkább történelemrôl esett szó a hírmondóban és higgadt tudósok szóltak hozzá a témához. Szerintem, ha az adás idején a nézô ellen tud állni a kísértésnek, hogy átkattintson a Pro TV fô hírmûsorára, ez annak a jele, hogy a stáb figyelemre méltó kerekasztal-beszélgetést hozott össze. Jómagam vasárnap este végignéztem a hírmondót...

Januártól új szervezési formában mûködik a megyei mezôgazdasági igazgatóság

A tegnap a Marosszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztési és Kísérleti Állomás gyûléstermében több napos munkatalálkozó-sorozat kezdôdött. Erre azért van szükség, mert január 1-jétôl a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság új szervezési formában folytatja tevékenységét. A megye területén lévô agrárkamarák megszûntek, ezzel párhuzamosan létrejött — szintén az év kezdetétôl — a Megyei Szaktanácsadói Hivatal 44 mezôgazdasági szakemberrel, akik a volt agrárkamaráktól távoztak. A mezôgazdasági igazgatóság jelenleg 103 szakembert foglalkoztat a megye négy municípiumában, három városában és a 90 községében (484 falu). Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgatója kijelentette: az intézménynél maradt munkatársaknak meg kell érteniük, hogy a hazai mezôgazdasági reform alapeleme az átszervezés. Ezzel párhuzamosan megváltoztak a munkaviszonyban maradt szakemberek javadalmazási normái. A teljesítmény a kiindulópont. Hiába lehet valaki 20 éves régiséggel mezôgazdasági szakember, amennyiben nem nyújtja az új értékrendnek megfelelô tevékenységet, javadalmazása bánja. A mezôgazdasági igazgatóságnál dolgozó szakemberek besorolása is megváltozott: mezôgazdasági felügyelô. (A tegnap a névre, helyiségre érvényes igazolványok kiadására is sor került.) A munkatalálkozón vezérigazgató és helyettese, Timar Liviu mérnök felvázolták az idei év stratégiai, taktikai alapelveit, annak érdekében, hogy az igazgatóság megvalósíthassa az elôttük álló új célkitûzéseket. A mezôgazdasági felügyelôk feladatait részletesen Náznán Jenô ismertette. Fô feladatuk a 18-as és a 169-es törvény hatékony alkalmazása, függetlenül attól, hogy az illetô állattenyésztô, agronómus, vagy gépész szakember, továbbá a mezôgazdaságra vonatkozó új törvényes elôírások, kormányrendeletek, kormányhatározatok életbeültetése és azok ellenôrzése. Példaként említette a kiosztásra kerülô gazdajegyekkel kapcsolatban, hogy a földtulajdonosok próbálják kijátszani a törvényt. Három és fél hektár terület után négy kupon jár (a törvény szerint 0,5 ha- tól 10 ha-ig). Megyeszerte felaprózottak a földek, s ha a 3,5 ha területnek három tulajdonosa van, már nem négy mezôgazdasági jegyre, hanem hatra jogosultak. A mezôgazdasági felügyelôknek tehát a következô idôszakban részt kell venniük a polgármesteri hivataloknál a névsorok összeállításánál.

A munkatalálkozó-sorozat ma és holnap folytatódik, meghívottként részt vesznek a növényvédô szereket, vetômagvakat, mezôgazdasági gépeket, felszereléseket forgalmazó cégek, a növényvédelmi felügyelôség, mezôgazdasági társulások, agráripari (volt ÁMV-k) és minden olyan egység képviselôi, amelyekkel a mezôgazdasági igazgatóság együttmûködik.

Hétfôn zárul a rendezvénysorozat, amikoris az Állami Vagyonalap munkatársai tartanak elôadást a volt állami mezôgazdasági egységek privatizálásával kapcsolatban.

A Népújság 1999. február 10-i számának 6. oldalán megjelent cikkel kapcsolatban a következôket szeretnénk pontosítani:

A lakosságnak, közintézményeknek és kereskedelmi társaságoknak szolgáltatott víz és hôenergia fogyasztásmérésére vonatkozó 1993. évi 348. számú kormányhatározat, és a 29/N/1993. számú rendelet alapján a lépcsôházak és a tömbházak fogyasztását mérô vízórák beszerzése és felszerelése hatféle anyagi forrásból oldható meg, melyek a következôk: a szolgáltató saját forrásai, a helyi vagy az állami költségvetésbôl átutalt összegek, a bérlôk által vízóraszerelésre utólagosan fizetett összegek, bankhitelek vagy más források. Ahhoz, hogy a szolgáltató állhassa az elsôdleges vízórák költségeit, a díjszabás szerkezetébe egy fejlesztési komponenst kellene beiktatni, amit azonban a bukaresti Árhivatal nem hagyott jóvá. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a fejlesztési komponens bevezetésével a hôenergia Gcal-ánkénti ára jelentôsen megemelkedne.

Ami a hôenergia számlázását illeti, ez a 29/N/1994. rendelet elôírásai alapján, és nem a vállalat önálló döntése alapján történik. Az említett rendelet elôírásai olyan módon voltak kidolgozva, hogy nem teszik lehetôvé a gyakorlati fogyasztás kiegészítését a hálózati veszteségekkel vagy az alkalmazottak hatástalan munkájával.

A marosvásárhelyi Energomur ÖV vezetôsége

Bándi Gábor 20 éves sepsiszentgyörgyi fiatalember betegségét 1998 szeptemberében fedezték fel. Sürgôsen csontvelô-átültetésre van szüksége. A mûtétet Budapesten végzik el, az átültetés 18 millió forintba kerül. Bándi János és neje fiuk megmentéséért megértô támogatók segítségét kérik e tömérdek pénz összegyûjtéséhez. Adakozni a sepsiszentgyörgyi Bankcoopnál nyitott folyószámlákon lehet: lej: 1501-25110255435642; USD: 1501-25110255435840; DM: 1501-25110255435280.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pályázatot hirdet mûködô szakkiadványok, mûvelôdési- mûvészeti, ifjúsági lapok támogatására a Kisebbségi Tanács célalapjainak felhasználására.

Pályázni lehet mûködési költségekre.

A pályázatban kérjük feltüntetni a pályázó cégszerû megnevezését, profilját (terjedelem, példányszám, megjelenés gyakorisága, terjesztési terület), a kiadótulajdonos típusát (állami, alapítványi, egyesületi, egyházi, intézményi, magánvállalkozás, egyéb), a szerkesztôségét (fôszerkesztô, szerkesztôbizottság, szerkesztôség létszáma), a kiadvány anyagi-technikai ellátottságát, a pályázat tárgyának részleteire lebontott ismertetését (célja, a program rövid szöveges bemutatása, költségvetés), a kiadvány elôállításának összköltségét (ezen belül a kapott támogatások összege lebontva forrásokra).

A pályázat benyújtási határideje 1999. március 1., a következô címre: Societatea Maghiarã se Culturã din Transilvania, 3400 Cluj-Napoca, str. Densusianu 6/A.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pályázatot hirdet bejegyzett jogi személyiséggel rendelkezô közmûvelôdési egyesületek, alapítványok számára a Kisebbségi Tanács célalapjának felhasználására. Pályázni lehet az alábbi témákban:

— hagyományôrzô rendezvények és képzések (népzene, néptánc);

— amatôr mûvészeti rendezvények és képzések (színjátszás, kóruséneklés, bábjátszás);

— népfôiskolai képzés (tudományos ismeretterjesztés, tudományos rendezvények és képzés);

— magyar humán kultúrával kapcsolatos versenyek, vetélkedôk;

— a magyar kultúra jeles évfordulóinak megünneplését célzó rendezvények, ünnepségek, emlékjel-hagyások.

A pályázatban kérjük feltüntetni a pályázó cégszerû megnevezését, pontos címét, a pályázat tárgyának rövid, szöveges bemutatását, a pályázatért felelôs, aláírásra jogosult személy adatait, az igényelt támogatás költségvetését, a pályázó bankszámláját.

A pályázat benyújtási határideje 1999. március 1., a következô címre: Societatea Maghiarã se Culturã din Transilvania, 3400 Cluj-Napoca, str. Densusianu 6/A.

Vízhálózat-felújítás

Decemberben többször írtunk róla, hogy Marosvásárhelyen az Aquaserv közszolgáltató cég több helyütt felásta az utcákat, forgalmi akadályok keletkeztek, nem egy esetben bosszúságot okozva lakóknak, autótulajdonosoknak. Törzsök Sándor mérnököt, a fejlesztési és beruházási osztály vezetôjét a napokban arról faggattuk:

— Tavasszal újabb "ásatásokra" számíthatunk? A vásárhelyi vízhálózat és szennyvízcsatorna-rendszer rehabilitációja újabb vízdíj-emeléseket fog eredményezni?

— Az "ásatások" elkerülhetetlenek. Nemcsak útelzárásokról, gödrökrôl van szó, hanem néha napokra a vízszolgáltatás is szünetelni fog. 1998-ban és az idén mintegy 25 kilométernyi vezeték rehabilitációját végeztük/végezzük el, amit e kellemeltenségek nélkül lehetetlen megvalósítani. Hosszabb távon a 235 kilométerbôl száz kilométernyi hálózatot "gyógyítanunk" kell. Tavasszal a fôtéren, az Enescu utcában, az Eminescu utcában, a Mãrãsti-ben, a Dózsa György utcában végig, a Sãvinesti és Rovinari negyedben, tehát a városban sok helyütt várhatók felújítások.

— A város lakóit leginkább az bosszantja, hogy a javítások után a gödrök sehogy sem akarnak eltûnni. Tudomásom szerint szerzôdés szabályozza határidôhöz a helyreállítás kötelezettségét.

— Elôször is építkezési engedély alapján látunk munkálahoz. Ennek alapján kapunk utcafelbontási engedélyt a tanácstól, s vállaljuk, hogy meddig fejezzük be a munkát. Ha nem tartjuk be a határidôt, akkor a felelôst a tanács megbüntethet. Van olyan helyzet, mikor csak a felásott sáncot tömjük be, máshol, mint a Radnai és más utcák esetében, a tanács utánunk teljes rehabilitációt végez.

— A vízhálózat felújítására kapnak még külföldi támogatás?

— Az év második felében, amikor elkészül a folytatás terve, akkor újabb EBRD-kölcsönre pályázunk.

— Akkor megint feltevôdik majd a kérdés: újra nôni fog a vízszolgáltatási díj? Az elsô kölcsön elfogadtatásakor is ez volt a legkomolyabb kifogás, hogy túlságosan megemelkedett a vízfogyasztás ellenében kifezetendô összeg...

— Emiatt nem fog nôni a vízdíj. A kitermelt profitból lesz annyi tartalékunk, hogy a kölcsönnel együtt tovább folytassuk a megkezdett munkát.

— Városunkban az egyik gyakran vissza-visszatérô téma a vízórák ügye. Ehhez most hogyan áll hozzá a közüzemektôl önállósult Aquaserv szolgáltató cég?

— A decemberi tanácsülésen jóváhagytunk egy dokumentációt arra vonatkozóan, hogy ez miként történjen, mármint a vízórák beszerelése, leolvasása, a költségek elosztása. Ez az anyag a prefektus asztalán van. A fogyasztóvédelem és a metrológiai intézet is rá kell bólintson. Megmondom ôszintén, én furcsállom a fogyasztóvédôk hozzáállását.

— Milyen értelemben?

— Az a tapasztalatom, hogy ôk a beszerelô cégek érdekeit képviselik, és nem a lakosságét. Tehát jó lenne, ha azok, akik eddig még nem szereltek be vízmérô eszközöket lakásukba, most várnának még néhány hetet, míg letisztul ez az egész kérdéskör, és akkor publicitást biztosítunk az általunk javasolt megoldásnak, hogy egyszer s mindenkorra záruljon le ez a sok vitát kiváltottkínos ügy

Amit az állattenyésztôknek tudniuk kell

A juhok sokoldalú hasznát hajdanában az öregek így magyarázták a gyerekeknek: a juhocska a szoba egyik sarkába teszi a bárányt, a másikba a gyapjút, a harmadikba a tejet, a negyedikbe a trágyát, ô pedig beáll a szoba közepébe. Ha mindazt elvesszük tôle, ami a négy sarokba került, ô még megmarad és újra megtölti az egész szobát. Mindebbôl a gyerek annyit jegyzett meg, hogy a juhocska nagyon fontos valami, a kezes bárány kedves játszótárs, az ordás palacsinta nagyon finom, a bélelt ujjas a prémes kucsma télen kitûnô.

A juhtenyésztés eredményessége (gazdaságossága)a fajta genetikai képességén kívül elsôsorban a takarmányozás mennyiségétôl és minôségétôl várható el. A juh a mostoha körülményeket aránylag könnyebben elviseli, mint a takarmányozás mennyiségi és fôleg minôségi hiányosságait. Nagyon fontos a vemhes anyák megfelelô elôkészítése az ellésre, mert a rosszul takarmányozott juhok gyenge, életképtelen bárányokat ellenek, a tejhozam is alacsony lesz, a gyapjú minôsége pedig egyenesen elfogadhatatlan.

A vemhesség a juhoknál átlagosan 150 napig tart, a legtöbb anyajuh a fogamzástól számított 146-150 nap után ellik (bárányzik). A genetikailag feljavított fajtáknál pár nappal korábban, a parlagi fajoknál néhány nappal késôbb következik be az ellés. A jól takarmányozott és az elôhasú anyák 1-2 nappal hamarabb bárányoznak a gyengén takarmányozott, vagy már ellett anyákkal szemben.

Ugyancsak egy-két nappal korábban születnek az ikerbárányok, és az "egyes" bárányok közül a jerkék. Az anyajuh fogamzását az üzekedés elmaradása sejteti. A vemhesség harmadik hónapjában kezd nôni a has. A negyedik hónapban vemhes méh már kitapintható, fôleg reggel, amikor a juhokat még nem takarmányozták. Az ötödik hónap második felében a tôgy kezd telni. A magzat fejlôdése a vemhesség elsô három hónapjában még lassú, az utolsó 60 napban indul gyors fejlôdésnek. Ha az anya ebben az idôszakban nincs megfelelôen takarmányozva (elsô szempont a minôség), akkor a kondíciója rovására (izomzata és csontozata) neveli a magzatot, ez negatívan hat a tejtermelésre és szintén negatív módon hat a bárányok fejlôdésére. A vemhesség utolsó két hónapjában nem hiányozhat a fejadagból a pillangós széna (here, lucerna, kerep, baltacím, bükköny, széna), amely gazdag mészben (kalcium), vitaminokban (fôleg A-vitamin) és fehérjében. A pillangós széna hiányában a jó minôségû réti széna is megteszi. Ezenkívül a napi fejadagba nyugodtan be lehet építeni a jó minôségû szalmát (ajánlatos a pillangós növényeké), valamint a leveles kukorica szárát. A napi fejadagból nem hiányozhat az abrak sem, ajánlatos a korpa, olajpogácsa (gazdag foszforban), továbbá a kukorica és zabdara (esetleg szemesen). A vemhesség utolsó két hónapjában a napi fejadagok mennyiségileg a következôképpen alakulnak: pillangós széna 1,5-5 kg vagy jó minôségû réti széna 2-2,5 kg, emellett 0,5 kg jó szalma vagy leveles kukoricaszár; ami az abrakfejadagot illeti: 0,4 kg kukorica és 0,1 kg korpa vagy olajpogácsa, ezt az adagot szükséges ásványi sókkal kiegészíteni (kalcium, foszfor), a nyalósót étvágy szerint biztosítani.

Nagy hiba volna elhanyagolni a vemhesség vége felé az ún. kitôgyeltetô takarmányozást. Errôl a jövô héten.

Suba Kálmán, a megyei Mesterséges Megtermékenyítô és Tenyészállat- kiválasztó hivatal igazgatója

Valamelyik nap érdeklôdéssel olvastam a Népújságban Kelemen Ferencnek a polgármester úrhoz címzett cikkét, melyben a szemetes városról panaszkodik. Hát én már kezdem megszokni a szemetet, mert úgy látszik, hogy városunk lakóinak ez így jobban tetszik, mintha szép tiszta városban élnének. Pedig higgyék el nekem, hogy az sem volt rossz. Serdülô ifjú koromban esténkénti sétáink alkalmával valósággal elszédített a virágillat, mely körüllengte a város utcáit.

A boltok elôtti vizesnyolcasok, a házak elôtti fák körül ültetett aprócska virágok megszokott látványa jóérzéssel töltötte el az ember lelkét.

Amikor még nem voltam "boldog nyugdíjas, akinek semmi dolga sincs", egy alkalommal vonaton hazafelé tartva beszédbe elegyedtem az utasokkal. Amikor megtudták, hogy hol lakom, valamennyien elismerô szavakkal beszéltek városunkról, annak tisztaságáról, virágokkal díszített utcáiról. Ezek a dicsérô szavak jólestek nekem, bár városunk tisztaságát és virágdíszét abban az idôben természetesnek tartottam.

A fentiekkel kapcsolatban még egy szép emlékem van. Úgy harminc évvel ezelôtt, két autóbusszal, az akkori Népi Egyetem szervezésében, ötnapos kirándulást tettünk a tengerpartra.

Öt nap elmúltával visszaérkeztünk Vásárhelyre. Június közepe volt, este úgy fél tíz lehetett. A fôtér — a Rózsák tere — teljes fényében tündökölt. A frissen locsolt járda, a fôtéren lévô virágok (rózsák) szirmain csillogó vízcseppek csodálatos látványt nyújtottak. Valaki felkiáltott. "Drága Vásárhely, sok városban jártunk, sok szépet láttunk, de te vagy a legszebb!".

Vajon miért kellett ennek megváltoznia? Azt hiszem, hogy mi, a lakók, vagyunk ennek a legfôbb oka. Nem törôdünk városunk tisztaságával, nem érezzük a magunkénak azt. Igaz, ma már kevesen vagyunk olyanok, akik itt születtünk és életünk javát itt éltük le. Akik pedig mostanában jöttek ide, úgy tûnik, nem nagyon igyekeznek azon, hogy a város az maradjon ami volt. Tehet-e valamit a polgármester? Azt teheti, hogy nem törôdve azzal, hogy valaki megsértôdik, intézkedik, hogy szigorúan és következetesen büntessék meg azokat, akik a város tisztasága ellen vétenek. Úgy gondolom, hogy a váron ún. szektorokra van felosztva. Minden szektornak van egy felelôse. A felelôsöket kell kérdôre vonni a szemetes, mocskos körzetekért (szektorokért). Eddig még nem hallottam azt, hogy valakit megbüntettek volna azért, mert szemetes a háza elôtti járda, vagy nincs elseperve a hó.

Valamikor a rendôr naponta végigjárta a neki osztott utcákat, és ahol szemetes volt a járda, bekopogott az ablakon. De nem csak ezt tette. Valamivel késôbb visszajött és ha akkor is szemetes volt, könyörület nélkül büntetett.

Még valamit szeretnék megemlíteni. Nagyon szerettem és most is szeretem a kutyákat. De nem a kóbor kutyákat. Nemrég egy csapatban kilenc kutyát számoltam meg. Volt közöttük egészen kicsi, közepes és nagy bozontos kutya. Csoportban álldogáltak és az emberek nagy ívben kerülték ki ôket. Valahol azt olvastam, hogy Törökországban olyan szent állatféle a kutya, mint Indiában volt (vagy ma is) a tehén. Nem szeretném, ha oda jutnánk mi is. Ha kimegy az ember az utcára — különösen a külvárosi negyedekben — lépten- nyomon beléjük ütközik. Vannak, akik azt mondják, hogy a gazdátlan eb nem harapja meg az embert. Ebben nem nagyon hiszek, és még ha ebbôl a szempontból ártalmatlanok is lennének ezek a kóbor állatok, rengeteg betegséget hordhatnak magukban, ami elég nagy veszély ebben a mai gyógyszer-szegény világban. Nem szerem azt sem, ha megugatnak az utcán és vicsorgó fogakkal állnak szemben velem. Tenni kellene valamit. Nem akarok a régi sintérekre hivatkozni, de nem volt utolsó intézmény. Persze könnyebb semmit sem tenni és a dolgok menetét az idôre bízni, abban a reményben, hogy az majd mindent megold.

De egy ember, vagy egy hivatal anélkül, hogy ne állanának mellette a lakosok, nézetem szerint eredményesen nem tud dolgozni. Semmi sem könnyebb annál, hogy kritizáljunk valakit, vagy valamit és aztán várjuk a csodát attól, akit megválasztottunk — mondjuk polgármesternek —, mert ha nem...

Olyan közvélemény kialakításán kell fáradozni, amely elítéli azokat, akik csak a szemetelésben jeleskednek. De ez nem elég, meg kell találni a módját annak — és ez lenne a polgármesteri hivatalnak a feladata —, hogy szigorúan meg lehessen büntetni azokat, akik csak szemetelni és mocskolni tudnak.

Rendet kell teremteni már ebben a városban, még akkor is, ha lesznek olyanok — akármilyen szinten — akiknek ez nem tetszik.

Nuridsány Tibor

Rádióhírekbôl értesültem arról, hogy notabilitásunk hazaérkezett Budapestrôl — hófúvások, hótorlaszok, hófalak ellenére. És Aradon megállt, hogy kifújja magát, és ki is jelölje a soha létre nem hozandó Schiller—Petôfi egyetem székhelyét. Miért épp Aradon? Azért, mert ott találták ki az azóta már világhírûvé lett Itt a piros, hol a piros szerencsejátékot. De lehet az egyetem székhelye a közeli Méhkeréken is! Nem számít, hogy az már túl van a határon. Úgyis arra már Egyesült Európa lesz — Itt a piros, hol a piros! De lehet székhelye Burgenlandban is, Schiller szülôlakjában, hogy Schiller nem ott született, nem tesz az semmit. Itt a piros, hol a piros? Miért nem Marosvásárhelyen? Azért, mert ott már van egy unkulturális (ha van multikulturális egyetem) miért ne lehetne, ha egyszer van, unkulturális egyeteme. Szabad legyen a nevét elhallgatnom, csupa tiszteletbôl a derék pap iránt, aki társaival együtt a 19. század elején egy újlatin nyelvet fabrikált. És ott képezik többek között a jövendô okleveles munkanélküli mérnökeit. Nagy a világ, megyünk a globalizáció felé, kapnak állást, ott ahol szükség lesz rájuk. Marosvásárhely, ha már nem jöhet szóba, ott van Kobátfalva, csakhogy ott sok a székely. Itt a piros, hol a piros! Mi kell az egyetemhez, csak pénz! Semmi egyéb. Itt a piros, hol a piros. Tessék beszállni. Itt a piros, hol a piros! Hogy még mit nem? Kolozsvár. Még csak az hiányzik, hogy Miron Cozma után Funar is meginduljon bányászaival a fôváros felé, hogy Marga miniszter urat lebeszélje! Na azt már nem. Itt a piros, hol a piros?

Hallgatom tovább a híreket. Notabilitásunk hazatérte után Aradon kijelentette az újságírók elôtt, hogy Magyarországot mint újdonsült NATO-tagállamot kettôs felelôsség terheli Románia NATO tagságáért. Nesze neked Orbán Viktor! Itt a piros, hol a piros. A sajtónyilatkozatból — sikeres volt az út, semmit nem írtunk alá. Itt a poros, hol a piros?

Számunkra nem marad más, minthogy dúdoljuk el az eredeti gyergyói népdalt, mely így kezdôdik: Átdobták .... a kerítésen.

Dura László

Alulírott Sotri József, Marosvásárhely, Cãlãrasilor utca 10. sz., I. em., 8 ajtó, 45 éves, nôs, hat gyermek apja, ezúton szeretném az alábbi memóriumot önöknek benyújtani:

Mint fennebb említem, 45 éves vagyok, hat gyermek apja, akikbôl egy katona és öt kiskorú, ezekbôl három iskolás. Igen súlyos, gyógyíthatatlan beteg vagyok évek óta! Cukorbeteg vagyok, de ez a kisebbik bajom! Többször volt szívinfarktusom, évek óta gyógyszerrel élek. 1997-ben megszüntették a szociális segély folyósítását. Ennek az oka, hogy nincsen stabil lakcímem. Azóta három állami gyermekpénzbôl, ami 195.000 lej próbálunk heten nem éhenhalni!

A nagy bánattól, szerencsétlenségtôl, tavaly ’98 szeptemberben szív- és agyinfarktust kaptam. Kómában szállított be a mentô a kórházba. Mivel önkívületi állapotban voltam, a feleségem velem kellett maradjon a kórházban. Otthon hagytunk öt ijedt, éhes kisgyereket. A legkisebb hétéves. A nyomorúság otthon leírhatatlan volt! És ma is az! Hogy mégis életben maradtam, talán az az oka, hogy meghalni sem tudnék nyugodtan, hogy ilyen nyomorúságban hagyjam a családom. Még a napi gyógyszeradagom sincs már, mert csak a cukorbetegségre kapom ingyen a gyógyszert, szívre nem! Most csak épphogy létezem, mert semmivel sem tudom a családomat segíteni, abszolút minden fizikai munka meg van tiltva. Mi több, a feleségem sem dolgozik, nem szabad egyedül legyek a házban. Minden létezô intézményhez segítségkérô leveleket írattam, de hiába! Tudom, hogy önök nem illetékesek, de mégis megpróbáltam ezt a lehetôséget is, remélve, hogy valaki csak meghallja segélykiáltásunkat.

Köszönöm figyelmüket!

Tisztelettel Sotri J.

Milyen különleges mûvészet a zene! Kodály szerint a léleknek vannak régiói, ahova csak a hangok szavakkal nem mondható üzenete hatolhat be. És mivel az élô zene elôadó és befogadó együttlétét is feltételezi, a zene hullámhosszán olyan érzelmi felhangok is megszólalhatnak, melyeket a szó csak nagyon sután írhatna körül.

A zeneiskola hangversenyén ez a kodályi gondolat igazolódott újra bennem. A megfoghatatlan plusz ott vibrált a fiatal muzsikusok lámpalázt legyôzô, korukat meghazudtolóan érett produkciójában, a mûvész-pedagógusok visszafojtott lélegzetében, a közönség szinte tapintható érzelmi együttrezdüléseiben és a lelkes ünneplésben. Eszembe jutott a zene egyik óriása, J.S. Bach, aki a lipcsei Tamás-templomban tanítványaiból álló zenekarral és énekkarral adta elô híres oratóriumait.

Hát nem különleges ez a mûvészet? Lelke van. Persze, a pontosan megszólaltatott jó zene is szép, de "csak" szép. A Szônyi Zoltán vezette zenekar hozta azt a töbletet, amit sokszor hiányolunk felnôtt profi együtteseink produkciójából. És az ember akaratlanul is összehasonlít és kérdez: "Vajon ilyen kiforrott muzsikus egyéniséget, mint Szônyi Zoltán, miért nem láthatunk a szimfonikusok élén is?"

Kovács András

Az ÁTA "túlteljesít"

Az Állami Tulajdonalap, megtörténhet, hogy "túlteljesíti" a gazdasági veszteségek 30 százalékkal való csökkentését célzó idei tervét, nyilatkozta Traian Decebal Remes pénzügyminiszter. A következô hetekben az ÁTA részvényesközgyûlési képviselôi a folyó tevékenységükben veszteséget felmutató vállalatok további hetven százalékát kellene hogy bezárják. Az érintett gazdaságok pénzügyi helyzetének függvényében az ÁTA reprezentánsai eldöntik, hogy a társaság teljes tevékenységét vagy csupán a veszteségesnek számító tevékenységet állítják-e le. Egyes veszteségesen termelô társaságok megmenekülnek a bezárástól, mert az ÁTA a privatizálásuk mellett döntött, bizonyos társaságok megvásárlására pedig már ajánlatokat is kapott külföldi befektetôktôl.

Boldoggá avatják A. M. Slomsek egykori püspököt

A pápa szeptember 19-én Szlovéniába látogat, hogy boldoggá avassa Anton Martin Slomsek egykori maribori püspököt, jelentették be hétfôn hivatalosan a Vatikánban. Slomsek, aki 1846 és 1867 között volt Maribor püspöke, a szlovén függetlenség és önazonosság szimbóluma. A Habsburg birodalmon belül az elsôk között követelt európai szerepet országának a népek között a szabad együttmûködés szellemében és a nemzeti önazonosság tiszteletben tartásával. Fellépése akkor nem járt eredménnyel, de még a rákövetkezô korszakokban sem: Szlovéniát hozzácsatolták Nagy- Szerbiához, majd a Jugoszláv Királysághoz, végül pedig a titói Jugoszláviához.

Készül a béke Nobel-díj jelöltlista

Többek között Bill Clinton amerikai elnök, Kofi Annan ENSZ- fôtitkár és II. János Pál pápa is szerepel az idei béke Nobel-díj 118 jelöltje között. A békedíjat kiosztó bizottság titkára, Geir Lundestad hétfôn közölte, hogy a jelöltek száma még növekedhet, de valószínûleg kevesebb lesz a tavalyinál (1998-ban 139 személyt, illetve szervezetet jelöltek a díjra). Lundestad szerint az öttagú testület február 1-jéig fogadta a jelöléseket, de az elsô ülésén, február 26- án saját jelöltjeivel bôvítheti még a listát. A Nobel-békedíjat végül elnyerô személy nevét októberben hozzák nyilvánosságra.

Arafat találkozik a pápával

Jasszer Arafat a héten a Vatikánban találkozik II. János Pál pápával, hogy a 2000. évvel kapcsolatos ünnepségsorozat kérdéseit tárgyalja meg vele, közölte hétfôn a palesztin vezetô egyik tanácsadója. A találkozóra pénteken kerül sor. Elôtte egy nappal Arafat a Vatikánvárosban egy millenniumi ünnepségen beszédet mond. A pápa és Arafat legutóbb 1998 júniusában találkozott Rómában. A hírrôl beszámoló AP emlékeztetett rá: Arafat és Izrael egyaránt felkérte a pápát arra, hogy 2000-ben tegyen látogatást a Szentföldön.

Határon túli magyar színházak fesztiválja

Június 4. és 13. között rendezik meg az idén a Határon Túli Magyar Színházak XI. Fesztiválját Kisvárdán, jelentette be Nyakó Béla, a házigazda szerepét betöltô helyi várszínház igazgatója. Mint elmondta, ezúttal is öt ország, Kanada, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia és Ukrajna magyar teátrumait várják a kulturális seregszemlére. A kanadai Torontói Magyar Színház részvétele azonban még kétséges, csak májusban várható végleges döntés arról, hogy az óceánon túli mûvészek vállalhatják-e a fellépést. Az elôzetes bejelentés szerint Erdély valamennyi magyar társulata részt vesz a rendezvényen. Ez azt jelenti, hogy a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a gyregyószentmiklósi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti és a temesvári teátrum elôadásait egyaránt láthatják majd a színházkedvelôk.

"Szexofon"

John F. Kennedy után Bill Clinton amerikai elnökrôl is született immár musical, s alighogy befejezôdött a múlt héten, pénteken a szenátusi vizsgálat, már be is mutatták a mûvet Hollywoodban, a 2nd Stage Theatre-ben. A zenés darab gerincét természetesen a Monica Lewinskyhez fûzôdô szálak adják. Címe:" Starr Struck: A Musical Investigation". Ez magyarul nagyjából így hangzik: Starr célkeresztjében, avagy zenés vizsgálat, bár a "Szexofon" találóbb lenne. A darabban vagy harminc dal csendül fel.

Tû nélküli injekció

Németországban már kapható az a tû nélküli fájdalommentes injekció, amely a bôr pórusain keresztül, nyomással juttatja a szervezetbe a gyógyító hatású szert. A J-Tip egyszer használatos eszköz, elsôsorban a sport- és sürgôsségi gyógyászatban ért el nagy sikereket, valamint azoknál a betegeknél, akik különösen félnek az injekcióstûtôl. Többször használható változata, az Injex-rendszer várhatóan májustól lesz kapható, s az állandó injekciózásra- öninjekciózásra szoruló betegek életét — például a cukorbeteg gyermekekét — teheti könnyebbé. Az új módszer, amellett, hogy fájdalommentes — a kipróbálók szerint csak azt érezni, hogy a szerkezetet rányomják a bôrre — a fertôzés- és sérülésveszélyt is kiküszöböli, sôt a költségeket is csökkenti, hiszen tût külön nem kell megfizetni.

Elfogadták az idei költségvetést

A honatyák 260 szavazattal, hét ellenében és hat tartózkodás mellett kedden elfogadták az idei állami költségvetést. Az ellenzéki képviselôk és szenátorok a munkálatokról való visszavonulásukkal bojkottálták a végsô szavazatot.

14 milliárd az erômûre

A Román Vizek ÖV-tôl egy, a kormányhivatalnak címzett átirat szerint az idén 14 milliárd lejt fordítanak a ratosnyai vízi erômû építésére — tájékoztatott Ioan Iacob, a kormányhivatal szóvivôje. E hónap folyamán az erômû tervezôje és kivitelezôje közösen kidolgozza a további munkák ütemtervét, mely azt célozza, hogy az erômû a lehetô legrövidebb idôn belül legalább névleges teljesítményének minimális szintjén üzembe állhasson. 1998 végéig 25,7 milliárd lejbe kerültek a ratosnyai vízi erômû építési munkálatai.

Ma nevezik ki az igazgatót

Ma tíz órától a megyei tanács székhelyén ülésezik a központi regionális fejlesztési ügynökség vezetôtanácsa. A találkozó napirendjén szerepel többek között az ügynökség igazgatójának kinevezése, az intézmény idei költségvetésének, valamint a számba jöhetô fejlesztési stratégiákra tett javaslatok megvitatása.

Vetítés a Démol Klubban

Az elmúlt szerdai beszélgetés folytatásaképpen Kuti Dénes mûveirôl, kiállításairól készült videokazettákat mutatnak be ma délután 6 órakor a Bernády Házban. A következô héten Gazda József lesz a humor- és mûvészetbarátok klubjának a vendége.

Újabb miniévad

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház az ôsszel is bemutatta a színházi szakembereknek és a szaksajtó képviselôinek produkcióit, ezt teszi most is. Ezúttal az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház is bekapcsolódik a kezdeményezésbe. Így az ország különbözô központjaiból érkezô kritikusok, színházelméleti szakemberek több friss elôadást nézhetnek és vitathatnak meg. Pénteken este hét órától a Tompa Miklós Társulat Goldoni komédiáját, a Chioggiai csetepatét, február 20-án, szombaton délután négy órától az Ariel magyar tagozatának Faust elôadását, este héttôl a Liviu Rebreanu Társulat Pãtania lui Arlecchino címû Mona Chirilã- produkcióját tekinthetik meg. Vasárnap délelôtt tíz órától a Nemzeti Színház és az Ariel közös elôadása, a Prima poveste a iernii látható.

Ünnepi elôadás a Nemzetiben

Kettôs fellépése lesz a Maros Mûvészegyüttesnek a marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében kedden, február 23-án. Az együttes 16 és 19 órától Sodrásban címû, kétrészes mûsorával lép közönség elé. Az esti elôadás alkalmával nyugalomba vonulása elôtt utoljára lép föl Pethô Ildikó, a magyar társulat régi táncosnemzedékének utolsó tagja. Zenekarvezetô Moldován H. István, tánckarvezetôk Domokos Zsuzsánna és Füzesi Albert. Énekesek Bôr Hunyadi Csilla és Vígh Ágnes. Az elsô rész koreográfusa Varga János, mûvészeti vezetô és a mûsor második részének koreográfusa Könczei Árpád.

Jegyzôk és bírók felkészítése

Bírósági és törvényszéki jegyzôk, valamint a gazdasági esetekkel foglalkozó bírók szakmai felkészítésének és továbbképzésének lesz színhelye február 18- án és 19-én a vásárhelyi Continental Szálloda zöld terme. Az országos szintû rendezvény szervezôje a USAID-ügynökség által támogatott CARANA-csoport, az Igazságügyminisztérium, valamint a Román Csôdintézmény. A háromnapos tanácskozás során ismertetik és megvitatják a vállalatok újjászervezésére és a csôdeljárás levezetésére vonatkozó 1995-ös évi 64-es számú törvény elôírásait. Meghívott Jon Ceretto kaliforniai bírósági fôjegyzô.

Jogi tanácsadó

Holnap délután négy órától jogi tanácsadót szervezünk elôfizetôink számára szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet). Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatosan, amelyben a szakember tanácsát kérik.

Évi felmérô gyûlés

Holnap 11 órától a tavalyi esztendô tevékenységét felmérô és kiértékelô gyûlését tartja a megyei ifjúsági és sporthivatal a megyeszékhelyi szakszervezeti mûvelôdési ház 38-as termében.

Esti elôadás a bábszínházban

Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház ma este hét órától Az híres D. Faustus János históriája címû elôadására várja felnôtt közönségét. A darabot Antal Pál írta és rendezte, díszlet- és jelmeztervezô Haller József. Jegyváltás a színház pénztáránál, a Posta utca 2. szám alatt.

A nôi lélek virágai

címmel állítja ki festményeit Cornelia Jinga-Hetrea asszony az Unirea teremben. A hivatalos megnyitóról, melyet szombaton 11 órakor tartanak, nem hiányzik a zene sem, a festô- költônô verseit pedig Diana Boboc mûvésznô szavalja. A tárlat február 28-ig tekinthetô meg.

Az iskolát segítik

Az 1. számú általános iskola segítségére szerveznek kosaras mulatságot február 20- án, szombaton 15 órától a meggyesfalvi mûvelôdési házban. Mûsorral lép fel a mezôfelei ifjak csoportja (irányítójuk Babos Ibolya tanítónô). Belépô, meghívó a 135-235- ös telefonszámon, vagy az 1. számú általános iskolában igényelhetô.

Változott az idôpont

A lapunkban közöltektôl eltérôen a Kôrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny megyei döntôjét március 6-án, szombaton délelôtt 10 órától tartják a Marosvásárhelyi 4. Számú Általános Iskolában.

Felvételi '99

A Maros megyei MADISZ az érdeklôdôk rendelkezésére áll a hazai és magyarországi, idei egyetemi felvételivel kapcsolatos információkkal és segítséget nyújt ezek beszerzéséhez, naponta 9-15 óra között a Dózsa György utca 9. szám alatti székhelyén, vagy a 168-573-as telefonszámon.

Áramszünet

A CONEL marosvásárhelyi fiókegységének közlése szerint holnap 8-18 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen a Crângului, Ulciorului, Trébely, Pãdurii, Privighetorii utcákban, valamint a Gen. Dumitrache utca 1-15., 2-28. házszámai között.

Népdalkörvezetôk konferenciája

A Magyar Mûvelôdési Intézet és a Vass Lajos Népzenei Szövetség április 9-11- én rendezi meg a népdalkörvezetôk harmadik országos konferenciáját. A rendezvény teljes költsége tízezer forint, a jelentkezôknek szállást 2-4 ágyas szobákban, és öt étkezést biztosítanak, a szakmai költségek a résztvevôkre hárulnak. Jelentkezési határidô február 28. Érdeklôdni lehet naponta 10-16 óra között a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány címén, 3400, Kolozsvár, Clinicilor utca 18. szám, vagy a 064-190-096, 190-811 (fax) telefonszámokon.