|
LI. évfolyam 32. (14085) |
1999. február 11. csütörtök |
Érdekes felhívást olvashattunk a Népújságban, mely szerint "a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt Maros megyei elnöksége az elkövetkezô parlamenti és helyhatósági választásokra való jelölések legnyitottabb és legdemokratikusabb kereteinek biztosítása érdekében felkéri az alapszervezetek elnökségét, valamint a saját elhatározásból jelölést vállaló személyeket, hogy a jelölôlistákat, illetve az egyéni szándéknyilatkozatokat küldjék el e hónap folyamán... ", és következik a postacím.
Kiss Kálmánt, a párt elnökét kértük meg, tájékoztasson, hogy tulajdonképpen mirôl is van szó, hiszen egy választási kampányt vagy jelölést általában sajtótájékoztatón jelentik be az illetékesek.
— Azért folyamodtunk ehhez a módszerhez, mert általában mindig a választások elôtti egy-két hónapban szoktuk ezt a lépést megtenni, s mindig lemaradtunk. Ezt akarnánk most elkerülni, az elôzô évek tanulságaiból okulva, ezért szólítottuk fel a területi szervezeteket, elkerülendô például az RMDSZ- jelölésekre jellemzô szubjektivizmust.
— Egyelôre a helyhatósági választásokra készülnek?
— Véleményem szerint hamarabb kerül sor parlamenti választásokra, mint a helyhatóságira. Azt akarjuk, hogy kiemelkedô párttagjainknak legyen idejük morfondírozgatni, és eldönteni, mit akarnak. Mi nem akarjuk az RMDSZ-ben szokásos szubjektivizmust, protekcionizmust gyakorolni.
— Ezek szerint elôrehozott választásokra készülnek?
— Idôben fel akarunk készülni a 2000-es választásokra. A felhívásunk azért is született meg most, mert az RMDSZ- szel nem tudtunk megegyezni. Szerettünk volna azokkal szövetkezni, akikhez ideológiai szempontból közelállónak éreztük magunkat. Egyetértett velünk Eckstein Kovács Péter, Toró Tibor, és felkértük együttmûködésre a Novum Forumot is, de Kelemen Atillától elutasítást és vádakat kaptunk. Pedig úgy gondoltuk, hogy liberális a liberálissal szövetkezhet.
— Markó Bélával nem tárgyaltak?
— Megpróbáltunk Markó Bélával és Tôkés Lászlóval is tárgyalni. Vakon hittünk bennük, de csalódnunk kellett.
— Külön indulnak a válaszatásokon és idôben fel akarnak készülni?
— Megkezdtük a megyei konferenciákat, hamarosan Szatmáron kerül sor ilyenre. Szeretnénk megerôsíteni szervezeteinket Maros, Hargita, Kovászna, Szatmár, Arad megyében. Szervezeteink vannak Déván, Enyeden, Kolozsváron, Gyulafehérváron, Argesben is, de a magyar megyékben vagyunk erôsebbek.
— Mekkora a Maros megyei szervezet?
— A jelenlegi 5800-as taglétszámmal nem vagyunk megelégedve, de folyamatban van a pártépítés.
— Miért nem sajtótájékoztatón jelentették be az említett felhívást?
— Egyrészt azért, hogy minél hamarabb tudják megemészteni az emberek a jelzéseket. Mert nem ez az egyetlen lehetôség. Másfelôl, a hét végén szándékozunk találkozni Markó Bélával és Eckstein Kovács Péterrel, s akkor válik el, hogy együtt vagy külön úton haladunk. Ez lesz az utolsó próbálkozásunk, de az RMDSZ részérôl minimális jóindulatot várunk el. Ezután válik gyakorlatilag világossá, kikkel megyünk együtt. Tudniillik más, komoly politikai erôk komolyan vesznek bennünket. A közeljövôben sajtótájékoztatón hozzuk nyilvánosságra, mit döntöttünk.
A bizalomépítés szempontjából fontosak a keddi magyar-román kormányfôi találkozón elhangzottak, de hiányolom a konkrét eredményeket — mondta szerdán Budapesten Tôkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újságíróknak, miután találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A megbeszélésen Orbán Viktor tájékoztatta a Királyhágó-melléki református püspököt a budapesti miniszterelnöki tárgyalásokról.
— Örülök annak, hogy Radu Vasile ígéretet tett az annak idején elkobzott két nagyváradi püspöki palota visszaadására — fejtette ki Tôkés László.
Álláspontja szerint azonban — mint ahogy errôl Orbán Viktor is beszélt kedden — eljött az idô, hogy a konkrétumok irányába lépjenek tovább.
— Az elôrelépés szerény kezdeti jele lehet a nagyváradi református és katolikus püspöki palota ügyének rendezése - fogalmazott Tôkés László. Képtelenségnek nevezte, hogy a temesvári forradalom tizedik évfordulóján sem kaphatja meg székházát az akkori események kirobbanásában meghatározó módon résztvevô egyház.
A református püspök úgy vélte: az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra, hogy az RMDSZ és a történelmi egyházak konstruktív szerepet vállaltak a román-magyar államközi kapcsolatok javításában.
A találkozón jelen lévô Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: a püspök a miniszterelnöki tárgyalás elôtt eljuttatta javaslatait Orbán Viktornak, s ezeket a magyar fél számos esetben képviselni tudta a megbeszéléseken.
Az államtitkár a Királyhágó-melléki egyházkerület szempontjából is igen fontosnak nevezte, hogy a kormányfôi találkozón szóba került négy határátkelôhely ügye a jelek szerint "sínre került".
Az MTI érdeklôdésére Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára sem megerôsíteni, sem megcáfolni nem tudta azt a sajtóértesülést, miszerint a jövô héten informális eszmecsere lesz Budapesten a kormány, valamint a Kárpát-medence magyar szervezeteinek vezetôi között.
— Még nincs végsô döntés a találkozó idôpontjáról — közölte az államtitkár. Hozzátette: a napokban határoznak a kérdésrôl.
A Zsil-völgyi bányászok a jövô hét elején újabb általános sztrájkot kezdenek, ha a bányavállalat nem hajlandó azonnal megkötni az új munkaszerzôdéseket - jelentette be kedden Miron Cozma bányászvezér.
A Zsil-völgyi bányászok vezetôje Petrozsényban tartott sajtóértekezletén azzal vádolta a bányavállalat igazgatóságát, hogy az idei költségvetési törvény elfogadására várva nem akar új munkaszerzôdéseket kötni, s ezzel "törvénytelen helyzetet" teremt.
A bányászok korábbi szerzôdése február elsejével lejárt. Cozma szerint a bejelentett sztrájknak az az egyetlen célja, hogy "megszüntessék a törvénytelenséget".
Miron Cozma sajtóértekezletén azt is kijelentette, hogy "nagy örömmel várják" a Zsil-völgyébe Radu Vasilét. A kormányfô az elmúlt napokban erôsítette meg, hogy szándékában áll Petrozsénybe utazni.
A korábbi ígéretek szerint a jövô hétfôn kell Radu Vasilénak ismertetnie a parlamenttel, hogy milyen megegyezést kötött január 22-én Miron Cozmával. Ennek tartalmáról eddig csak annyi derült ki bizonyosan, hogy a bányász-szakszervezetek elfogadták: igyekeznek a vállalat vezetésével közösen egy olyan programot kidolgozni, amely lehetôvé teszi a veszteségek 20 százalékkal való csökkentését ebben az évben. Ennek fejében a kormány elállt két bánya tervezett bezárásától.
Mint már beszámoltunk róla, a kétnapos hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Radu Vasile miniszterelnök keddi délutáni programja során koszorút helyezett el a Hôsök terén, az ismeretlen katona sírjánál. Ezt követôen a küldöttség a rákosligeti temetôben megkoszorúzta a második világháborúban elhunyt román katonák síremlékét.
Románia a jövôben is számíthat Magyarország támogatására, különösen az euroatlanti integrációs felzárkózás területén — mondta kedden Göncz Árpád köztársasági elnök az Országházban, amikor fogadta a Budapesten tárgyaló román kormányfôt, Radu Vasilét.
A találkozóról Faragó András elnöki szóvivô tájékoztatta az MTI-t.
— Örömünkre szolgál, hogy Románia megkísérli teljesíteni azon vállalásait, melyeket magyar viszonylatban tett — jelentette ki Göncz Árpád a román miniszterelnöknek. A magyar államfô kiemelte: az erdélyi magyarság és a magyar közvélemény további határozott gesztusokat vár a bukaresti kormánytól.
Göncz Árpád szerint a magyar—román kapcsolatok fejlôdése modellértékûnek számít a Nyugat szemében.
A magyarországi román önkormányzatok problémája kapcsán az elnök arra az álláspontra helyezkedett, hogy akár a kisebbségi törvény módosításával, de megnyugtató megoldást kell találni a hazánkban élô románok önkormányzati képviseletére.
Radu Vasile tájékoztatta a magyar államfôt arról, hogy a Petôfi-Schiller kétnyelvû egyetem ügye a romániai legfelsôbb bíróság elôtt van, s a testület remélhetôleg a magyar és a román fél számára egyaránt megelégedésre szolgáló döntést hoz.
A román miniszterelnök végül türelmet és megértést kért Göncz Árpádtól arra vonatkozóan, hogy a két nagyváradi magyar egyházi ingatlan mikor kerülhet vissza tulajdonosaikhoz.
A román és a magyar fôvárost összekötô autópálya romániai nyomvonalával kapcsolatban eltérôek voltak a román és a magyar tervek, de a budapesti tárgyalásokon végül elfogadták a román elképzelést — hangsúlyozta Traian Bãsescu közlekedési miniszter a román rádiónak adott nyilatkozatában.
A rádió esti krónikájának adott terjedelmes interjújában Basescu elmondta, hogy magyar részrôl azt szorgalmazták: az autópálya a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó-Ploiesti-Bukarest nyomvonalon vezessen, szemben a Bukarest-Pitesti-Nagyszeben-Arad útvonallal.
Bãsescu szerint mindkét elképzelést hathatós érvek támaszották alá, de elfogadták, hogy Románia a számára megfelelôbb autópályát építi meg. A román elképzelés mellett azok az érvek döntöttek, hogy ez a terv illeszkedik a már Helsinkiben elfogadott összeurópai közlekedési folyosókhoz. "Világos lett, hogy minden más elképzelés, csak az óhajokat, de nem a realitást tükrözi" — mondta.
A román közlekedési miniszter szerint azt is figyelembe kell venni, hogy Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely "nemcsak a romániai közúti és vasúti hálózat átlagos szintjéhez képest jobb összeköttetéssel rendelkezik, hanem itt biztosított a meglévô hálózat korszerûsítésének finanszirozása is".
— A magyarok elfogadták azokat az érveket, hogy a román terv egyrészt 150 kilométerrel rövidebb útvonalat jelent, másrészt ez felel meg az összeurópai elképzeléseknek. A harmadik szempont az volt, hogy a román fél által javasolt út csak 540-560 méter magas hegyen vezet át, míg a másiknak 960 méter magas hegyet kellene átszelnie, s ez az autópálya jövôbeni használóinak jelentôs többletet okozna az üzemanyag-fogyasztásban — hangsúlyozta a román rádiónak adott interjújában Traian Bãsescu.
A májusban aláírandó román-magyar kulturális munkaterv részleteirôl egyeztetett kedden, Budapesten Hámori József kultuszminiszter és román partnere, Ion Caramitru — közölték a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón.
A kulturális együttmûködésrôl szóló tervet várhatóan május végén, a Bukarestben megrendezésre kerülô Kulturális Magyar Hét keretében írják alá, mondta Hámori József.
— A munkaterv bizonyos részlettervezetei már február végén, március elején életbe lépnek, mivel az adott területek szakértôi már többször egyeztették álláspontjaikat — hangzott el.
Ilyen terület a kultúrpolitikában az elkövetkezô években kiemelkedô szerepet betöltô mûemlékvédelem helyzetének rendezése, támogatása. A védett mûemlék-kastélyok sorában a felújítandó épületek között található többek között a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a bonchidai-, a bánlaki kastély, a templomok közül a gyulafehérvári és a csíki vármegye templomai, a gyulafehérvári Károly-kapu.
A magyar kultuszminiszter szólt arról, hogy a két ország szakemberei régészeti kutatásokban is együttmûködnek a jövôben. Bekapcsolódnak például a Nagyváradon megkezdett várkutatási programba, továbbá Magyarországon ortodox egyházak kutatását kezdik meg.
Elmondta: megerôsítik a kulturális intézetek (a bukaresti magyar-, és a budapesti román intézet) munkáját úgy, hogy úgynevezett filiálékat (kisebb képviseleteket) alakítanak ki.
A román és a magyar kultuszminiszter keddi budapesti egyeztetésén megállapodott arról, hogy támogatják az idén Fehéregyházán (Románia) megrendezendô Petôfi-kiállítást, és az ottani emlékház restaurálását.
A kölcsönösen elônyös agrárkapcsolatok elômozdítása érdekében vegyes bizottság felállításáról döntött Torgyán József magyar és Ioan Avram Muresan román mezôgazdasági miniszter budapesti tárgyalásán.
Ezt Torgyán József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelentette be kedden, a tárgyalásokat követôen Budapesten, a szaktárcánál tartott sajtótájékoztatón, amelyen a román miniszter nem volt jelen.
A kétoldalú tárgyalások rendkívül eredményesek és tárgyszerûek voltak — vélekedett Torgyán József. Megállapodtak abban, hogy a jövôben a felvetôdô kérdéseket jó szomszédokként és barátokként fogják megoldani — idézte a miniszter a megbeszéléseken elhangzottakat.
Torgyán József elmondta: a vegyes bizottsági tárgyalásokat magyar részrôl Tamás Károly, a tárca közigazgatási államtitkára, míg Romániáét Pete István mezôgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkára vezeti majd. A mindkét ország érdeklôdésre számot tartó kérdések listája várhatóan még e hónap végéig elkészül.
Újságírói kérdésre válaszolva a földmûvelésügyi tárca vezetôje kategorikusan kijelentette, hogy a vámemelés kérdése fel sem vetôdött, és a románok is a kereskedelemfejlesztés mellett tették le a voksukat. Tárgyalóküldöttségünk azt hangoztatta, hogy Magyarország a szabadkereskedelem híve.
A román fél javasolta, hogy a debreceni Farmer Expót a jövôben nemzetközi mezôgazdasági kiállítássá kellene tenni, hogy a romániai áruk is bemutatkozhassanak ezen a fórumon. Felvetôdött továbbá közös éttermek üzemeltetése harmadik országban, emellett egy magyar—román bank felállításának lehetôsége, amely a finanszírozás kérdéseit lenne hivatva megoldani.
Tamás Károly közigazgatási államtitkár, aki ugyancsak jelen volt a tárgyaláson, a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a két fél erôsíteni kívánja a határ menti együttmûködést, különös tekintettel a közös vállalatok tevékenységének kiszélesítésére és új vegyes cégek alapítására. Konkrét együttmûködésre van lehetôség a juhtenyésztésben és - feldolgozásban. Az állatokat Romániában tenyésztenék és Magyarországon dolgoznák fel. A román küldöttség szorgalmazta, hogy a magyar tôke aktívan vegyen részt a romániai privatizációban.
Eckstein-Kovács Péter, a román kormány kisebbségügyi minisztere kedden látogatást tett Magyar Bálintnál, a Szabad Demokraták Szövetségének elnökénél. Errôl az eseményt követôen közleményben tájékoztatta a párt az MTI-t.
A találkozón aktuális belpolitikai kérdésekrôl, a román törvényalkotási folyamatról esett szó.
— Április második felében várhatóan SZDSZ- delegáció utazik Romániába, Magyar Bálint vezetésével. A küldöttség tagjai Szent-Iványi István és Eörsi Mátyás lesz — áll a közleményben.
Románia számára létkérdés, hogy minél több új beruházás valósuljon meg az országban, ezért azt szeretnénk, ha jelentôsen megnônének a magyar befektetések hazánkban — mondta Radu Sarbu, a Román Állami Vagyonalap elnöke a Befektetési és privatizációs lehetôségek Romániában címû konferencián szerdán, Budapesten.
A konferencián elhangzott, hogy a magyar tôkések eddig 2.712 romániai gazdasági társaságban szereztek részesedést, és tavaly év végéig összesen 84,451 millió dollárt fektettek be. Így az összes külföldi tôkebefektetésbôl 2,3 százalékot tesz ki a magyar tôkések részesedése.
A legnagyobb magyar befektetôk közül a Mol Rt. például 23,3 millió, a Dunapack 7,5 millió, a Borsodi Sörgyár pedig 1,4 millió dollárt invesztált romániai vállalatába.
Az Economix Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság által rendezett konferencián Radu Sarbu elmondta: a külföldi befektetôk jelentôs kedvezményeket kapnak Romániában, s versenysemlegesen bírálják el ôket. A Romániába bevitt valutát szabadon lejre válthatják, és az adók megfizetése után konvertibilis valutában kivihetik az országból a nyereségüket, vagy a bármilyen beruházásból, illetve gazdasági társulásból származó jövedelmüket.
A Román Állami Vagyonalap elnöke kifejtette, hogy a potenciális magyar befektetôk elsôsorban az idegenforgalmi, kereskedelmi, mezôgazdasági és élelmiszeripari cégvásárlási lehetôségek után érdeklôdnek. Jellemzô azonban, hogy a sok érdeklôdô közül végül csak nagyon kevesen vásárolnak vállalatrészesedést Romániában. A befektetések számának növelése érdekében a Román Állami Vagyonalap a közeljövôben irodát nyit az Állami Privatizációs és Vagyonkezelô Rt. budapesti székházában, s a magyar szervezet hasonlóan cselekszik Bukarestben.
Az elnök aláhúzta, hogy a közeli hónapokban elfogadandó román privatizációs törvény lehetôvé teszi majd a részvények részletre való vásárlását.
Radu Sarbu közölte, hogy az idén minden állami tulajdonban lévô kereskedelmi vállalat privatizációját be akarják fejezni. Ezzel párhuzamosan felszámolják a veszteséget termelô és a privatizáció szempontjából értéktelen egységeket.
A vagyonalap elnöke szólt arról is, hogy az idén jelentôs privatizációs tranzakciókat hajtanak végre: eladnak több nagy román pénzintézetet, köztük a Román Kereskedelmi Bankot, a Mezôbankot és az ottani Postabankot. Privatizálják a biztosítókat is.
A magyarországi románság szellemi központjában, Gyulán töltötte szerdán magyarországi látogatásának második, befejezô napját Radu Vasile miniszterelnök.
A Városházán Dancs László polgármester köszöntötte a kormányfôt, aki ezután a román ortodox püspökség tevékenységével, majd a Nicolae Balcescu Gimnáziummal ismerkedett és a magyarországi románság képviselôvel találkozott.
A gyulai polgármester (városa bemutatása mellett) két dolgot vetett föl Radu Vasilének: miután a gyulaiak sajnálatára nem nyílt a városban román konzulátus, és másfelé tervezik kiépíteni a Budapest-Bukarest autópályát, kérik: a Körös-parti városban hozzanak létre román alkonzulátust, és Bukarest gondolja át újra, nem lehetne-e mégis (történelmi és gazdasági indokok alapján) Gyula felé vezetni az autóutat.
Radu Vasile megtekintette az 1802-1812 közt épült románvárosi templomot. Itt találkozott Timotei Seviciu aradi és Sofronie Drincec gyulai ortodox püspökkel.
Február 9-én a marosvásárhelyi Innovációs Központ vendége volt Lányi Szabolcs, az Országos Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökség vezetôje — értesített dr. Plesa Octavian, a Központ igazgatója.
A találkozón a központ tevékenységérôl, további tennivalókról beszéltek. A tárgyalófelek lehetôségeket kerestek a kutatás és újítás eredményeinek értékesítésére. Azért, hogy jobban megismerjék az övezet egységeinek a tevékenységét, a vásárhelyi központ szakemberei a napokban találkoznak az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselôivel.
A vezetô- és tudományos tanács ülésén feltárták azokat a tényezôket, amelyek a központ munkájának fékezéséhez vezettek, valamint gátolták az évi kiértékelôk megtartását. Mindezek miatt számos kereskedelmi egység nem vehette igénybe a Központ újításait, felfedezéseit — olvasható a szerkesztôségünkbe eljuttatott átiratban.
A tanügyi szarszervezetek nagy arányú tiltakozó akcióval fenyegetnek, kezdve a részleges sztrájktól el egészen az iskolai év befagyasztásáig.
A tanügyminisztériumnak további 5.000 milliárd lejre van szüksége a szmeélyzetkiadások év végéig való fedezésére.
Az idei költségvetési tervezet 7.297 milliárd lejt irányoz elô a tanügyi személyzet költségeire. Ilyen körülmények kööztt 1999. augusztus 1-én már nem lesz amibôl kifizetni a béreket — nyilatkozta szerdai sajtóértekezletén Aurel Cornea, a tanügyi szabad szakszervezetek szövetségének elnöke.
"Történelmi reménytelenségben, nemzeti nyelvünk sok évtizedes üldöztetésében meggyötört lelkek lobbannak örömre, valahányszor a kék szárnyú sirályok kezdenek immár sok ezer képernyôn tovaröppenni, valahányszor családi körökben felhangzik a boldog kiáltás: DUNA TÉVÉ!" - írta Sütô András 1993. májusában, akkor, amikor még valóban szinte csoda számba ment, hogy otthonainkba a képernyô segítségével beköltözött az igényes képi anyaggal illusztrált, míves gonddal Budapesten megfogalmazott mondanivaló. A Duna TV által 1996-ban kiadott "Kék szárnyú sirálymadarak" címû kötet kezdô irásaként napvilágot látott sütôi szövegben az a költôi kérdés is megfogalmazódik: kik "próbálják lehetetlenné tenni a kisebbségi létre jutott magyarságért létrehozott Duna TV-t"? Mert akkor is létezett egy ilyen hullám, csakhogy akkor világos volt, hogy a nemzeti együvé tartozás ügyével, a nemzeti önérzet ápolásával keveset törôdô, baloldali-liberális koalícióról szólt honfitársunk, neves írónk.
Úgy tûnik, az anyaországban megint hûvös szelek járnak a Duna TV háza táján. Nyilatkozatokban fel-feltûnik az az ötlet, hogy egybe kellene olvasztani az MTV-vel, mert luxus a kis ország számára a két közszolgálati tévémûsor. De hát most akkor mi a baj? Hiszen a jelenleg kormányzó, magát polgárinak mondó, jobboldali koalíció tudomásunk szerint a "nemzeti erôt" képviseli, kormányzási platformjának egyik sarkalatos témája éppen az, hogy megerôsíteni szándékszik a nemzettudatot, a határon inneniek és túliak együvé tartozásának érzését. Nagyon jól emlékszünk arra, hogy a fiatal, energikus miniszterelnök mit mondott a választási gyôzelem mámorában az állami határokról, melyek nem azonosak a nemzethatárral. No és Magyarország ma hálistennek anyagilag sincs olyan helyzetben, hogy a Duna TV-tôl elvont néhány millióból kellene kifizetnie például a kisnyugdíjakat. Persze jól tudjuk, hogy a többség odaát sem dúskál a javakban, de talán nem okoz majd országos méretû éhkoppot, ha a Duna TV megmarad annak a célnak a szolgálatára, amiért létrehozták. Hanák Gábor az említett kötetben közzétett egyik interjúban (címe: A tudni érdemes dolgok televíziója) így szólt errôl: "...annak a milliós nézôseregnek, amelynek nem választékként, hanem az ottmaradáshoz szükséges az adás, létét erôsítô biztonságot ad a Duna TV programja a maga szelíd konzervativizmusával, értékôrzésével, konfliktusokat kevésbé felerôsítô szándékával."
Az idézett interjú 1994. júliusában jelent meg a Magyar Hírlapban. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy azóta az a bizonyos választék minálunk is egyre gazdagodott. A szerencsésebbek közülünk, akik kábelen kapják a "tévétortát", immár a Duna-szelet mellett/helyett az MTV2 - vagy jobbik esetben a TV3-szeletet is kikanyaríthatják maguknak, ha éppen arra szottyan kedvük. Csakhogy nem mindegy... Akik figyelemmel kísérik ezen adók kínálatát, azok jól tudják, hogy az MTV2 leginkább a magyarországi nézôkhöz szól, az államhatárokon belüli magyar valóságot tükrözi, persze számunkra is. A TV3-nak a reggeli Nap-kelte és az éjjeli Esti Gyors közötti mûsorok közé esô része pedig nem egyéb, mint "szappanoperák" és hollywoodi "csinn-bumm-cirkuszok" végeérhetetlen sorozata, amibôl sokan nem kérünk. Aki ilyesmire áhítozik, az a román kereskedelmi tévék tájékán is megkapja e blöffáradatot. Tehát aki ma Erdélyben magyar anyanyelvû tévémûsor-fogyasztó, és netán tanulni, igényesen szórakozni is akar, miközben enged e korszerû hírközlô eszköz ellenállhatatlan vonzásának, az továbbra is a Duna TV-mûsort igényli, várja, szomjazza, keresi, kedveli és persze olykor szidja is elkerülhetetlenül.
Tessék tehát meghagyni nekünk ezt az égi ajándékot! Ennek az óhajnak a megfogalmazása, hangsúlyozása jegyében találkoztak a közelmúltban harmadszor a Duna Televízió Baráti Körei. E körök társaságát 1994 nyarán több erdélyi város képviselôi alapították, székhelye Csíkszereda. A kezdeményezôket már akkor is a Duna TV esetleges megszüntetése miatt érzett aggodalom gyûjtötte egybe. Késôbb a tevékenység lényege némiképp módosult, hiszen elmaradtak azok a kezdeményezések, melyek a Duna TV létét veszélyeztették. A fô cél az lett, hogy minél több magyar anyanyelvû nézô számára tegyék lehetôvé az adás vételét. Napjainkban 56 ilyen baráti kör mûködik, nemcsak a Magyarországgal szomszédos államokban, hanem Nyugat-Európában és az óceánon túl is.
A január végi találkozón harminc baráti kör képviseltette magát. Tanácskozásuk végén egy nyilatkozatot adtak ki, amelyben újra hitet tettek a Duna TV mellett, mely megkülönböztetett feladatként végzi az egyetemes magyarságtudat építését. A körök kiálltak a Duna TV törvényben rögzített önállósága mellett, és ezt a véleményüket eljuttatták a magyar Országgyûléshez.
Ma már szakemberek által végzett felmérések bizonyítják azt például, hogy az erdélyi magyar közösség igenis kedveli, nézi a Duna TV-t. Az erre vonatkozó közvélemény-kutatásból kiderül például, hogy olyan mûsorok, mint a Gazdakör, a Régiók, az Esti Híradó, a Zenés üzenetek, a Közép-Európai Magazin, a Jókívánságok határok nélkül, de még a Pop-sa-rock, a Kedves — nôi magazin, a Harmónia egészségvédô mûsor elnyerték a nézôk tetszését. A felmérést végzôk különbözô szempontok szerint vizsgálták a nézôk igényeit. Például arra a kérdésre, hogy: mibôl kellene több legyen az adásban, a nézôk 49 százaléka a Zenés üzeneteket, 45 %-a a Jókívánságok határok nélkül címû mûsort említette. Tehát a Duna TV kapocs szerepét tartják a leglényegesebbnek. Az általános, nézettségi listán az Esti Híradó vezet. Az erdélyi Duna TV-nézôk 92 százaléka rendszeresen nézi ezt a hírrovatot. Ezt követik az említett, zenés üzeneteket és jókívánságokat továbbító összeállítások, majd sorrendben a Közép- Európai Magazin, a Régiók, a Gazdakör következik. Természetesen a nézettségi mutató a lakhely, iskolázottsági fok függvénye. A Gazdakört inkább falun nézik, a Nyelvôrzôt pedig leginkább a diplomás városiak kedvelik. A felmérés szerint sajnos az általános iskolás Duna-nézôknek csak 36 százaléka követi ezt a fôleg számukra igen hasznos rovatot. Talán erre is odafigyelnek a nézettségi kombinatorika mûvelôi.
A DUNA TV már régen túlnôtt azon, hogy egy magyarországi párt, vagy akár egy bármilyen színezetû koalíciós kormány ügye legyen, melyet konjunkturális okok miatt egyik napról a másikra fel lehetne számolni, be lehetne bárhova olvasztani. Most, amikor arról értesültünk, hogy Magyarország sok milliárd forintot költ egyetlen — valóban jelentôs — történelmi évforduló pompás megünneplésére (értesülésünk szerint az idei költségvetésbôl 15,5 milliárdot különítettek el erre a célra), akkor reméljük: a politikai tisztánlátásból annak felismerése sem marad ki, hogy a Duna TV olyan eredményes, hosszú távú befektetés, melynek az egész nemzet látja hasznát nemcsak ma, holnap, hanem a következô évezredben is. Aki ezt nem érti, nem érzi, annak hiába érvelünk.
Mi újság a polgármesteri hivatalban?
Tegnap reggel bekopogtattunk Fodor Imréhez, és megkérdeztük:
— Mivel tölti a napját, polgármester úr?
— Mint általában mindig, "teli" napom van. Délben a helyi közszállítási vállalat, a Transport Rt. vezetôségével és az Állami Vagyonalap helyi kirendeltségének igazgatójával újratárgyaljuk, hogy a helyi adminisztrációból évekkel ezelôtt kivált közszállítási tevékenységet miként tudjuk újra a hivatalhoz kapcsolni, hogy tudunk ebben a tevékenységben tételesen részt venni, mert az nem volt egy szerencsés döntés. Most a kereskedelmi társaságot semmi nem köti hozzánk. A világon mindenütt támogatni kell államilag a közszállítást. Enélkül nem megy, mert a jegy árából származó bevétel sokkal kisebb, mint a kiadás, a hálózat fenntartása. Nemcsak a jegy árát kell támogatni, hiszen ez a tevékenység csak akkor válik jobbá, ha beruházunk. Vagyis, ha autóbuszokat vásárolunk, bérelünk stb.
— Melyek a megoldási lehetôségek?
— Vagy együttmûködési szerzôdést írunk alá, vagy próbáljuk visszaszerezni a részvénycsomagot, hogy többségi részvényesekké váljunk a társaságnál. Ha e változatokat az Állami Vagyonalap nem találja megfelelônek, akkor esetleg olyan szerzôdést kötünk, amelyben kötelezzük magunkat, hogy az állóeszközöket növeljük, ezek a mi tulajdonunkban maradnak, s ezáltal válunk fô tulajdonossá. Most, amikor a város az önálló pénzgazdálkodás útjára lép, mások a lehetôségek, mint eddig.
— Milyen egyéb témák vannak terítéken a napokban?
— A héten már egyszer tárgyaltunk errôl, és ma folytatjuk a megbeszélést, de most már az erdôgazdálkodási igazgatósággal együtt, egy modern otthonnal kapcsolatban — idôs emberek számára. Nem a szegényekrôl van szó, hanem azokról, akiknek, bár van nyugdíjuk, nem tudják ellátni magukat.
— Errôl már volt szó, és a helyszínt is kijelölték... Akkor komoly kifogás merült fel az ellen, hogy a megyei kórház és a temetô közé képzelték el az öregotthont...
— Az a terv elesett. Egy egészen más koncepciójú létesítmény épülne, nyugati minta szerint, igen szép környezetben. Tizenkét lehetséges helyszín létezik, de errôl többet nem mondhatok, hiszen a napokban dôl el véglegesen, hogy melyiket választjuk. Mindenesetre semmiképpen nem lesz a kórház és a temetô között. Valódi otthont szeretnénk teremteni a rászorulóknak. Kisebb egységekben fog fejlôdni, és nem lesz kórház jellege. A Ben¦a Construct építkezési vállalkozással társulunk ennek érdekében, ô majd az épülettel vesz részt a létesítményben. Az önkormányzat az építkezési anyagokat, infrasturktúrát finanszírozza.
Hadd mondjam még el, hogy tegnap nálam járt Radu Deac professzor, szívsebész. Amikor az Egyesült Államokban tartózkodtam, egy szenátortól, aki szintén sebész, ajánlatot hoztam a szakmabeli együttmûködésre a marosvásárhelyi és amerikai szívspecialisták között. Deac professzor a közelmúltban végigvezetett itthon egy olyan kétéves programot, amit az amerikai USAID, vagyis a fejlôdô országok támogatására létrehozott alap támogatott, ezután kint járt ez Egyesült Államokban. Komoly sikere volt. Az említett orvosszenátor folytatni szeretné az együttmûködést a marosvásárhelyi kiváló orvossal, és errôl beszélgettünk. Ugyanakkor a tegnap doktor Kikeli Pállal is tárgyaltunk arról, hogy az idei Szív napok rendezvény nemzetközi jellegû lesz, és a családorvos támakörhöz fog kapcsolódni... De errôl majd késôbb, a maga idején.
A lehulló papírszelet, amint tollpihévé változik, majd álomi útja végén, sejtelmes ejtôzéssel ismét puha papír formát ölt, hogy aztán lengén belesimuljon a pompás idom két hamvas domborulata közé.
Habzsoljuk a látványt. Telehabzs, tele-extáz. Lelki orgazmus. Kárpótlásul sok ínséges papírtalanságért, amikor dugva volt örömünk, mint a kumrámi tekercsek.
Sziszüphosz boldogsága lökés—taszítás, két törlés között.
Az intim illatok tompított effektje, nyögéscsillapítók merész eklektikája. A csúcsra jutás exorbitáns diadala.
Márhogy értjük a dürgést, mint az ókori vendek vadászistene, a rettenetes Ipabog.
Törlés. Csak velünk törölj. Törölj velünk! De vigyázat, poloskád kitartón lehallgatja magát, rejtett kamerád önnön pózait filmezi pajkosan. Légy résen. Collaborésen!
Noblesse öblíts. Öblögess szaporán. Helló, kétezer! Egy bomlott agy figyel.
Harcos békét!
Elhangzott szerdán, a Bernády Házban.
A nyugdíjakat továbbra is házhoz szállítják, a postatársaság alkalmazottait pedig nem várja tömeges menesztés — jelenti be a Román Postatársaság szakszervezeti szövetsége.
A szakszervezetek és a társaság vezetôsége közösen megoldást találtak arra, hogy a költségvetésben a társadalomvédelmi tárcának a postaszolgáltatások kifizetésére utalt kisebb pénzalap ne érintse negatívan sem, a nyugdíjasokat, sem a társaság alkalmazottait.
A múlt hét végén munkamegbeszélésen értékelték a marosvásárhelyi táblabíróság 1998-as évi tevékenységét. A bírók mellett jelen volt Ioana Cornescu igazságügyminisztériumi szakigazgató.
— 2357 új ügyirat került a múlt év folyamán a bíróság elé — tudtuk meg Cordos Artenietôl, a táblabíróság elnökétôl. Közülük 706 bûnügyi, 1072 polgári, 579 pedig gazdasági jellegû volt. A korábbiakkal együtt 2553 döntést hoztak. Növekedés észlelhetô a tárgyalt ügyek számát illetôen, hiszen 1997-ben ez nem haladta meg a kétezret.
Érzékelhetô változás észlelhetô a táblabíróság tevékenységének szervezésében. Múlt évtôl három részre tagolódott a tevékenység: bûnügyi, polgári és gazdasági osztályra. Valamennyi osztályra fôjegyzôt neveztek ki. Idéntôl a központi iktató mellett a három szakosztálynak külön iktatója és levéltára van, ami az ügyintézés felgyorsulásához vezetett. A múlt év folyamán megtörtént a segédszemélyzet (bírósági jegyzôk, gépírók) szakosítása. Az elnök véleménye szerint az ügyeket behatóbban ismerô személyzet kevesebb hibát követhet el.
— Vitathatatlanul nehézkes mindössze tíz bíróval tárgyalni. A munka megkönnyítéséért legalább 15-en kellene legyenek. Az újabb bírók alkalmazására azonban nincs költségvetési keret — állítja Cordos Artenie. A táblabíróság mumkájának minôségére utal — jelentették ki —, hogy a Legfelsô Bírósághoz küldött fellebbezések közül mindössze egyben változtattak a táblabíróság által hozott döntésen.
A továbbiakban az elnök az igazságszolgáltató intézmény felszerelésének javításáról beszélt. Az ország többi táblabíróságához hasonlóan, PHARE-program keretében öt számítógépet kaptak. Országos szintû hálózat létesítését szorgalmazzák, a minisztérium számítógépes programot bocsátott rendelkezésükre, a statisztikai jellegû adatok, valamint a folyamatban levô ügyek és döntések adatainak tárolására. A törvényszék alagsorában postahivatal létesült, s még ebben a hónapban takarékpénztár is nyílik. Mindkettônek célja a hozzájuk fordulók minél hatékonyabb kiszolgálása, kiiktatva a bírósági illetékek, valamint az okmány- és igazságügyi bélyegek beszerzéséért tett fölösleges utakat. Terveik között szerepel a táblabíróságon egy második tárgyalóterem kialakítása. A tavasszal francia bírókat és ügyészeket látnak vendégül, akik a megyei törvényszéket kísérleti központtá alakítják, ahonnan az ország valamennyi igazságszolgáltató intézményébe eljuthatnak a számítógépen tárolt adatok. A rendszer mûködéséhez szükséges alapokat a minisztérium, valamint a PHARE-program biztosítja.
A megyei törvényszéken a tegnap került sor a SILVA- ügy újabb tárgyalására. A legutóbbi tárgyaláskor a bíró felkérte a felperes céget, hogy a február 10-i tárgyalásig nyújtsa be írásos igényét az anyagi kártérítésre vonatkozóan. Mivel ezt a SILVA Rt. ügyvédje nem tette meg, valamint egyéb okok miatt, a következô tárgyalást március 17-re halasztották.
Mint ismeretes, a felperes sörgyár két és fél milliárd lejes anyagi és erkölcsi kártérítést követel az 1997. január 3-i, este fél 8 órai Pro TV-s hírekben közöltekért, amit sérelmezônek vél azáltal, hogy a közölt hír rontja a cég hitelét és csorbítja hírnevét.
A tegnapi tárgyaláson a bíró leszögezte: korai lenne a döntéshozatal, mivel a felperes nem nyújtotta be a már többízben is igényelt iratokat. Felszólította a sörgyár ügyvédjét, hogy 48 órán belül helyezze el azt a nyilatkozatot, amelyben bizonyítékokkal alátámasztva pontosan meghatározza, mibôl adódik a 300 millió lejes anyagi kár. Ugyanakkor az alperes PRO TV-nek be kell nyújtania a fentebb említett napon sugárzott hírt tartalmazó videó- és hangkazettákat. A fel- és alperes ügyvédjei megegyeztek abban, hogy a következô tárgyaláson tekintik meg a bizonyítékként bekért kazettákat.
Tegnap délelôtt a marosvásárhelyi szakszervezeti mûvelôdési ház tanácstermében tartotta ülését a kormányhivatal kezdeményezésére létrehozott, társadalmi párbeszéd bizottsága. Részt vettek az országos szakszervezeti szövetségek megyei vezetôi, képviseltette magát a patronátus, a munkaügyi hivatal, az Állami Vagyonalap, a statisztikai hivatal, és a megyei tanács.
Elôször a bizottság elnöke, Burkhárdt Árpád alprefektus ismertette azon szakszervezetek jegyzékét, amelyeknek képviseletük van a bizottságban, majd Abodi Gheorghe, a Frãtia—RSZSZOSZ megyei ügyvezetô elnöke statisztikát mutatott be a szervezetben képviselt munkavállalók vásárlóerejérôl. Ezt csaknem 43 ezer alkalmazott jövedelmi adatainak alapján készítették el. Összehasonlítási alapnak az 1990. év októberét választották. A tavalyi átlagbérek dollárban számított értéke ennek 54,3%-át teszi ki, de a felsorolt 14 gazdasági ágazatból nyolc esetben ez az adat kisebb 50%-nál. A kimutatás a nyugdíjasokat is érintette, a szakszervezet adatai szerint a legmagasabb nyugdíjak is alig haladják meg az átlagbér értékét, viszont eme esetek hányada a nyugdíjasok számának 7%-át sem éri el. A statisztika mellett a felszólaló azt is aláhúzta, hogy az életszínvonal szempontjából az 1995. év lett volna a legalkalmasabb a drasztikus gazdasági reformok végrehajtására. Ám az ismertetés közben hevesen kritizált jelenlegi kormány pozitív lépéseként említette, hogy legalább a mostanra már kritikussá váló gazdasági helyzetben hozzáfogott a reformok végrehajtásához.
Morent Ilona, a megyei munkaügyi hivatal igazgatója a szociális védelemrôl elôterjesztett beszámolóban a nyugdíjasok helyzetérôl és a családvédelmi intézkedésekrôl szólt. Eszerint összesen 185 ezer nyugdíjas él megyénkben, akikbôl a teljes munkaidô utáni nyugdíjban részesülôk havonta átlagosan 618 ezer lejt kapnak. Ám van 18300 rokkantnyugdíjas, akiknek átlagosan 350 ezer lejt juttat az állam, és 17300 utódnyugdíjat folyósítanak a jogosultaknak. Megyénkben minden munkavállalóra 1,1 nyugdíjas jut.
Az Állami Vagyonalap képviselôje szerint tavaly 68 kereskedelmi társaságot magánosított az alap. Ennek alapján a vidéki kirendeltségek között az élen jártak, e hónapban is már 7 társaságot magánosítottak, és további hat céget számítanak még eladni a hónap folyamán. Jelenleg még 88 társaság van az alap portfoliójában, ezekbôl 30-nál átszervezési programok folynak.
Konkrét, helyi megoldásokról nem tárgyaltak a bizottság ülésén. Általános jellegû kritikák érték — fôként a szakszervezetek részérôl — a kormányt. A megyei önkormányzat alelnöke is ezt hiányolta, s azt javasolta, hogy ezentúl a bizottság alkalmanként legalább egy adott kérdésben állapodjanak meg. A bizottság ezután havonta egyszer ülésezik. Párbeszéd tehát van már, csak a finalitása hiányzik.
"A színház tartott itt" "Nagyon nem szerettem ezt a várost, amikor idejöttem. Azért is nôsültem késôn, bár ez csak akkoriban tûnt úgy, ha most visszagondolok, 33 évesen túl késôn. Kolozsvár után Vásárhely pitiáner város volt. Az én életem akkor csak kizárólag a színházra korlátozódott. Akkoriban Vásárhelyen még volt az a bizonyos 'magánház', ahova sokan jártak, volt a Súrlott Grádics. Azt most nagyon élvezném. Az állomástól a színházig több épület le volt bombázva, a piac a fôtéren volt, a Rózsák terén ott voltak a libák, a zöldség, a csizmák, Kolozsvár valahogy más volt. Arisztokratikus város volt; ha egy vidéki település kulturálisan lehet egy országrész központja, Kolozsvár az volt" — emlékezik Lohinszky Loránd érdemes mûvész abban a beszélgetésben , amelyet Nagy Miklós Kund közöl a SZÉKELYFÖLD januári számában.
A folyóiratban olvashatjuk Szabó Gyula emlékezését (Borús múltnak borús jövendôje), A Kínai védelem címû film forgatókönyvét Csiki László tollából (rendezôje Tompa Gábor, és a budapesti filmszemlén be is mutatták). Az elôítéletek és nyelvi sztereotípiák keletkezési és hatásmechanizmusát mutatja be Forgács Tamás tanulmánya (Csehül van, tótágast áll). Palczer Károly rabságára emlékezik (Szenvedésünk évei). Demény Lajos dolgozatának címe: A fejedelkemkori székely népesség- összeírások számbavétele és kiadása. Innen tudjuk meg, hogy a Székely Oklevéltár ötödik kötete kész (az 1635. évi I. Rákóczi György-féle jegyzék, amely Udvarhely-, Maros- és Háromszék hadköteles székelyeinek neveit tartalmazza), és a hatodik kötet kézirata is készülôben. A Székelyföld februári számának költôi Egyed Emese, Jánk Károly és Visky András, képzômûvésze Márkos András, róla Szatmári László ír. Figyelemre méltó Constantin Noica filozófiai, valamint György Attila olvasónaplója.
Most itt egy hiányszakmára hívnám fel a figyelmet. Ez a legmenôbb foglalkozások egyike, mégsincs rá ember, az elmúlt néhány év alatt teljesen elsikkadt, holott társadalmi fontosságát mi sem jelzi jobban, mint a szaki leírása. Íme: civilben jár, úgy fest, mint bárki más, csak egy kicsit jobban öltözött, esetleg már foggal született; övén viszont mindenféle hasznos felszerelés lóg: 1. jobb kéz ügyében (ha csak nem balog) elôször is egy pár bilincs, azok ellen, akiket akár hat órán át is ôrizetben tarthat, ha úgy gondolja; aztán spray, amellyel le lehet fújni azt, aki nem hagy abba valamit, amit nem ajánlatos folytatnia; elektromos sokkoló, akinek ezt a hóna alá nyomja, azonnal felhagy minden szubverzív tevékenységgel; és végül, de nem utolsósorban: pisztoly, hangfogóval, annak, aki a többibôl nem okul, és valamilyen különös véletlen folytán még mozogna. 2. bal kézre póráz, ennek végén ôrzô-védô kutya, az állatot úgy is fel lehet fogni, hogy ha nem harap meg, akkor öleb, ha szétmarcangol, pitbull.
A hiányszakma szakija behatolhat intézményekbe, hivatalokba, szerkesztôségekbe, lakásba, a titkosszolgálat eszközeit is felhasználhatja, útzárat (útlezárást) alkalmazhat, lefoglalhat közúti jármûveket, vonatot, tankot, repülôgépet, helikoptert, anyahajót és atomtengeralattjárót, rakétát és postai kézbesítôt, ha a munkája megkívánja.
Tulajdonképpen úgy mûködik, mint valami nyomozati jogkörrel felruházott lövöldözômûvész. Ennyire fontos értelmiségi szakma, szellemi foglalkozás az övé.
Aki kitalálja, miféle szakmáról van szó, telefonálhat délelôtt a 168-273-ra, küldhet levelet. A borítékra írja rá: PANÁCEA. És azt is saccolja meg, kábé mennyi lehet a fizuja a hiányszakinak. Mert a helyes megfejtôk között értékes jutalmakat sorsolunk ki, többek között egy olyan csodaszert, amely hatékonyabb a Viagránál is.
Mielôtt azonban munkába állítanák az eszüket, kérem, hogy a mellékhatások és szövôdmények tekintetében kérjék ki a jereváni rádió véleményét, vagy pediglen tanulmányozzák behatóan a lilafoltos fekete párduc heti horoszkópját.
A költô titokzatos eltûnésével Fehéregyháza becsöppent a történelembe. Pontosabban csak a magyar nemzet történelmébe. És persze az irodalomba is. Ez nem érdem, hanem manapság egyre inkább áldás. Gondoljuk csak el: ott van Segesvár a maga történelmi patinájával, mellette Fehéregyháza, az egykori csata színhelye, a mûemlékek, a múzeumkert — a XX. század végén százakat, ezreket vonzó turistaparadicsom — lehetôsége. Mert bár 1989 óta itt is más a levegô, a környék gazdái, a kisrégió urai úgyszólván semmit sem valósíthattak meg lelkes terveikbôl. Segesvár nem turistaparadicsom, viszont az elszármazott szászok elôbb-utóbb amúgyis hazaszivárogtatják tôkéjüket, és akkor az lesz.
Fehéregyháza viszont nem jutott egyrôl kettôre. A Petôfi szellemiségének ápolását felvállaló mûvelôdési egyesület már nem rendez évente nagyszabású összejöveteleket a segesvári mûvelôdési házban, nincs Petôfi Sándor Mûvelôdési Központ, a július végi Petôfi- ünnepet pedig a szellemi elsekélyesedés fenyegeti. Megváltozott valami, de Fehéregyházán még nem lehet tudni, kinek jó, kinek nem.
Szabó József, a fehéregyházi Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület (a továbbiakban csak PSME) gazdasági alelnöke hosszú levelet intézett hozzám. Mivel az egyesület nevében ír, kénytelen vagyok így, az újság nyilvánosága elôtt válaszolni, annál is inkább, mert amirôl szól és szólok, minden olvasónkat érdekelheti. A levél szerint a PSME vezetôségi tagjai január folyamán "elemezték az egyesület 1998-as évi tevékenységét, jót és rosszat egybevetve" s így jutottak el 1998-as (júliusi) "cikkem" elemzéséhez is, "amely néhány pontban alaptalanul sértegeti az egyesület tevékenységét."
Helybôl megkövetem az egyesületet a sértegetésért.
"Jogos felháborodásunknak nem adtunk hangot még a nyáron, egyéb elfoglaltságok miatt, de amit most közölni szeretnék — az egyesület megbízásából, közös vélemény alapján történik."
Kiderül, hogy a PSME július 16—18. között fogadta és ellátta a Közép-európai Lovastúra résztvevôit, de azt szerették volna, ha 26-án érkeznének, bele is foglalták a mûsorba, de a lovasok korábban jöttek. Egymillió-kétszázezer lejbe került az ellátásuk, "de azzal távoztak, hogy addig Fehéregyházán fogadták a legjobban, pedig elôzôleg Marosvásárhelyt is érintették."
Szegény a PSME, de nem szereti, ha ezt le is írják róla. A leginkább fáj akkori beszámolómnak a mûsor színvonaláról szóló része. A tisztelt vezetôség megsértôdött, a levél vérzô arccal idézi: "Ennyi amatôrködést ezidáig csak a szervezôktôl láttunk, az elôadóktól kevésbé."
A gazdasági alelnök összefüggést lát a pénznélküliségben összeállított idôszakos kiadvány, a Fehéregyházi Emlékeztetô és a nem színvonalas mûsor között. Mert nincs pénz, nem hívhatnak meg kitûnô mûvészeket, érvel a levélíró, ha pedig nincsenek jó elôadók, akkor azzal kell beérni, ami van: önként és ingyen daloló, szavaló énekkarokkal, színészekkel, amatôrökkel.
Nem túl rokonszenves azonban felróni a hivatásos színésznek, amiért pénzt fogadott el fellépéséért, késôbb pedig ilyen elvárásokkal rukkolni elô: "... válogatni szeretnénk azon színmûvészek közül, kik tehetségüket nem pénzért árusítják a magyarság ünnepein, mert a Berta asszony féle amatôrök a saját pénzükön jönnek Fehéregyházára, és tehetségük szerint delektálnak bennünket. Hogy ez így legyen, oroszlánrész jutna az újságírókra is."
Ez bizony sértô a mûvészekre nézve, és nem hiszem, hogy azonnal jegyet váltanának a Telepes utcába, elôválogatásra (preszelekcióra). Ami pedig az újságírókat illeti, az oroszlánrészt bízvást átengedik önöknek.
A levél orrol rám, mert megírtam, hogy bizony elgiccsesítik a "népünnepélyt", s petôfisen ijesztget: ne nyúljak könnyelmûen a húrok pengetésihez; viszont mégis "az önhöz hasonló emberek tapasztalatára — és nem bírálatára — van szükségünk, amit szívesen fogadnánk."
"A cikk megírása elôtt eredményesebb lett volna egy beszélgetés a szervezôkkel, de ez a jövôre nézve sem kizárt."
Szóval vagyok olyan pancser, akitôl mégis elfogadják a tanácsot, ha elôzôleg megbeszélem velük, hogy mi legyen a véleményem róluk, de csak úgy, ha ez távol esik mindattól, amit bírálatnak nevez a népköltészet.
"Fehéregyházán — mondja Szabó úr — egy ünnepség összehozása sokkal nehezebb, mint Székelykeresztúron vagy éppen Marosvásárhelyen. Amíg ezeken a helyeken az ünnepségek támogatásban is részesülnek, nálunk csak gátlásban, és éppen ezért a magyar ajkú lakosság érdekeltsége és hozzáállása is csökken a nehézségek láttán. Ilyen körülmények között marad néhány személy, akik — minden külsô támogatás nélkül — éltetni akarják a hagyományt, nem elég kezük, lábuk a teendôkhöz, és cserébe a hideg zuhanyt kapják.
Nem tagadom, hogy tavaly mi is behúztuk nyakunkat a sokféle amatôrködés láttán, és nem kis erôbe kerül minden évben még sok ilyen megfékezése, de ki tehet arról, ha a Petôfi-ünnepség népünnepély jellegû is."
A tanácskérést azonban inkább csak deklarálja, hiszen "az idei 150 éves évforduló ünnepségének tervét nemrég készítettük el, és nem kis munkával". Viszont mégsem dobhatnak csak úgy, egyszerûen az oroszlánok vermébe (részemet felmarkolni), mert lám: " hogy elképzeléseink valóra váljanak, mindenféle pozitív hozzáállásra szükségünk van a népszerûsítéshez."
Hát, kedves PSME! Íme az én "pozitív hozzáállásom" ehhez a "problémához" — már hogy a bikkfatekenôbôl ki ne essünk.
A Petôfi-ünnepséget valóban alaposan elô kell készíteni, és nem is a helybelieké ebben a fôszerep. Nem tudom, miért nem figyel oda jobban az RMDSZ, az EMKE, más civil szervezetek és szervezôdések, hogy pl. a konferálás európai módon történjék, hogy a forgatókönyv feszes, pontos legyen, a mûsor magas színvonalú, méltó Petôfihez és Petôfi népéhez.
Amely nemcsak a PSME-bôl áll, gondolom, ezen nem veszünk össze.
Levelük egyéb kitételeire alkalomadtán szendén vissza-visszatérek. Annyit még, hogy engem nem a rossz szándék vezérel, ezt önök jól tudják. Nekem nincs különösebb bajom személy szerint senkivel, de valóban nem szeretem az amatôrködést, a kapkodást, szégyellem, amikor azt látom, hogy évrôl évre megismétlôdik a kollektív koldulás Fehéregyházán. Más, hatékonyabb mód is van támogatás szerzésre. Ha nem tudják, megtanulható. Idén is ott leszek, remélem, július végén. És ha írok az ünneprôl, elvárom, hogy ne 365 nap után "elemezzék" s megkésve koppintsanak a körmömre, hanem nyírjanak ki már a második percben, napon, héten.
Utóirat. Ha máskor is meghívnak potya-ebédre, engem vagy akárkit, kérem, ne hányják késôbb a szemére. A többi egyéb mellett, ami a levélben áll, ez sem szép.
Az elmúlt hónapban is nagy volt a törvénysértôk száma, olvasható a Maros Megyei Fogyasztóvédô Igazgatóság lapunkhoz eljuttatott közleményében. Eszerint a szászrégeni Fernando Prod Impex Kft. kínálta hústermékek címkéjén nem voltak feltüntetve az elkészítésükkor felhasznált anyagok, a hûtôládákban összeférhetetlen anyagokat tároltak és a személyzet nem viselt egészségügyi felszerelést. A segesvári Comsena Kft.-nél használt hûtôszekrénybôl hiányzott a hômérô, a majonézet nem megfelelô hômérsékleten tárolták, és a kínált befôtteknek le volt járva a szavatossági idejük. A kibédi Gold Medal Kft. malma nem tudta felmutatni a gyártási engedélyt, a liszt nem volt minôsítve, az egészségügyi követelményeket nem tartották be. A hétúri Pamid Prod Kft.-nél sütött kenyereknek égett héjuk és élesztôízük volt, a szállítókocsinak nem volt engedélye, és nem volt tiszta, a kenyeret megfelelési nyilatkozat nélkül forgalmazták. Az ákosfalvi Intelimex Kft. pékségnek nem volt gyártási licence, az ellenôrzéseket jóvá nem hagyott laboratóriumokban végeztette, a kenyéren nem volt megfelelô a szavatossági címke. A marosvásárhelyi Niagara Prod Com Kft. az elektromos és háztartási cikkek forgalmazásakor kiadott szavatossági bizonyítványon nem tüntette fel a megfelelési nyilatkozatot, és a bizonyítvány nem tartalmazta a behozó pecsétjét és aláírását, ugyanakkor a feltüntetett garanciaidô nem tartja be az 1995. évi 394-es számú Kormányhatározatban elôírtakat. Ugyancsak a marosvásárhelyi Mexxem Prod Com Kft. textiltermékeket forgalmaz anélkül, hogy feltüntetné a termék nevét és méretét a román mértékek szerint, sôt vásárláskor eladási elismervényt sem adott. A megyeszékhelyi Flex Com Kft. bárban nem fertôtlenítették a poharakat, a személyzetnek nem volt egészségügyi felszerelése, a mellékhelyiségekben levô felszerelések nem mûkôdtek megfelelôen, nem voltak tiszták.
Az ellenôrzések nyomán 2.872.000 lej értékû terméket kivontak a forgalomból. A fent említett kihágásokért az egységekre 11.250.000 lej összbüntetést róttak ki.
Mindennapi beszédünk során különbséget kell tennünk a címül írt rokon értelmû szók közt. A lehet ige egyik fô jelentése az, hogy valamilyen cselekvés lehetôségére, elsôsorban fizikai lehetôségére hívja fel a figyelmet. Például: "Jobbra a konyhába lehetett benyitni." (Kuncz Aladár). A szabad arra utal, hogy valamely cselekvés nincs tiltva, erkölcsileg vagy jogilag nincs akadályozva, meg van engedve. Nézzünk erre is egy példát: "Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad" (Ady). A két szó jelentése közötti különbséget jól szemlélteti a következô Arany-idézet: "Él! míg lehet s szabad (tudniillik elmenni).
E néhány példa világosan mutatja a két szó jelentése közötti különbséget és helyes használatának módját. A két szó közül a lehet-et akkor kell és szabad használnunk, ha lehetôségre akarjuk a figyelmet felhívni, ha ez a fontosabb. A szabad-dal akkor élünk és kell élnünk, ha a cselekvésnek erkölcsi, jogi szempontból megengedett voltát akarjuk hangsúlyozni. Hiszen nem mindig szabad (vagy tanácsos) azt tenni, amit lehet, s nem mindig lehet megtenni azt, amit szabad.
Idôk folyamán azonban a lehet ige (bizonyos esetekben) átvette a szabad szó jelentését is, és fordítva. Az az oka a keveredésnek, a jelentésátvételnek, hogy ugyanazt a helyzetet olykor egyformán tekinthetjük a lehet vagy a szabad nézôpontjából. Különösen olyankor, mikor a cselekvésnek a lehetôsége és szabadsága egyformán megvan. Éppen az ilyen esetek azok, amikor egyaránt lehet és szabad a két szó közül bármelyiket használni; mind a kettô helyes. Az alábbi mondatokban például a jelentés sérelme nélkül használhatjuk akármelyiket a két szó közül. Például: Hogy (lehet — szabad) így nyilatkozni? Neked errôl nem (lehet — szabad) beszélned. Nekem ôt nem (lehet — szabad) figyelmeztetnem.
Meg kell jegyeznünk, a tapasztalat azt mutatja, hogy általában a szabad-ot helyettesítik gyakrabban a lehet igével. A lehet helyett viszonylag ritkábban találunk szabad-ot. Ennek okát valószínûleg az udvarias kifejezésmódban kell keresnünk. A lehet szó használatával ugyanis a beszélô általában a cselekvésnek általánosan megengedett, nem tiltott voltát akarja kifejezni. Az elmondottakból kitetszik, hogy a lehet és a szabad szót nem használhatjuk bármikor az értelem sérelme nélkül egymás helyett. Amikor fontos, különböztessük meg a két szó helyes használatával a két jelentést.
Mindannyiunk számára természetes, hogy egészségesek vagyunk. Ezért csak akkor kezdjük igazán értékelni, ha "egész-ségünk" valamilyen okból károsul, amikor betegek vagyunk. S ha már betegek voltunk, akkor tudunk igazán együttérezni a betegekkel, szenvedôkkel. Az egyház ma a betegekre tekint, ôket állítja a középpontba — akik átmenetileg vagy tartósan az élettér peremére kerültek; ôket, akiknek testben- lélekben fáj az élet. Mindezt isteni Mestere tanítása nyomán teszi, aki tanítja: nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek" (Mk. 2, 17), s "meggyógyított a nép között minden betegséget és minden bajt" (Mt. 4, 23). Apostolait is azzal a megbízatással küldi: "Menjetek s hirdessétek: közel van a mennyek országa. A betegeket gyógyítsátok meg" (Mt. 10, 8). "S azok elmentek és sok beteget meggyógyítottak" (Mk. 6, 13).
Az induló egyház tudatában volt isteni küldetésének és élt is vele: "Az apostolok keze által sok jelt és csodát mûvelt a nép körében. Még a betegeket is kitették az utcára, amerre Péter elhaladt, s ezek mind meggyógyultak" (Csel. 5, 15). Szent Pál pedig arra figyelmezteti tesszalonikai híveit — s általuk az egyházat: "Gondozzátok a betegeket" (1. Tesz. 5, 14).
Isten az embert — keresztényt — az ítéletkor tettei szerint ítéli meg: "Beteg voltam és meglátogattatok" (Mt. 25, 36). Ez késztette az egyházat a középkorban és az ezredfordulón arra, hogy a betegeket állítsa a középpontba, s a betegben a szenvedô Krisztust lássa.
Ma, a betegek világnapján, önöket, a szenvedô, beteg embert akarja meglátni és megláttatni az egyház, éljenek egyedül, családban vagy kórházban, orvosi felügyelet alatt: vegyük észre, látogassuk meg, bátorítsuk, legyünk szolgálatukra és imádkozzunk gyógyulásukért.
Egyetemes egyházunk ma minden szentmisében megemlékezik a betegekrôl, és én most papként és betegeket látogató emberként üzenem önöknek imáimba foglalva és gyógyulásukért könyörögve Jeremiás próféta vigasztalását (30, 10-15):
"Ne félj hát, szolgám,
— mondja az Úr —, ne rettegj,
mert én veled vagyok,
hogy megszabadítsalak.
Gyógyíthatatlan a sebed,
halálosan veszedelmes a sérülésed.
Senki sincs, aki daganatoddal törôdnék;
nincsen számodra gyógyulás.
De én gyógyulást hozok neked
és kigyógyítalak sebeidbôl."
1566-ban ôsnemesi családból született Székelyvásárhelyen Borsos Tamás. Apja, Borsos Sebestyén, a város tekintélyes polgára, és több alkalommal a város bírája volt. Borsos Tamás, a hagyomány szerint, a szûcsmesterséget ûzte, de jó kereskedôi érzékkel is bírt. Huszonnyolc éves korában, 1594-ben, a mezôváros — az akkori szokás szerint — polgárává fogadta, mint céhtagot és jó politikai érzékkel rendelkezô egyént, 1597-ben a város jegyzôjévé nevezik ki.
1599 februárjában már a város fôbírája. Mindvégig odaadóan szolgálta szülôvárosát, s bírósága idején, 1616-ban, Bethlen Gábor fejedelemtôl az ô közbenjárására kapta a "kolcsos" város rangot, a szabad királyi város címet és egyben MAROSVÁSÁRHELY nevet. Bírósága kezdetétôl minden ténykedését a város és a polgárság érdekének szentelte. Hidat építtetett a Maroson a vásárba érkezôk biztonságos átkelése érdekében; várat épített a polgárok életének és vagyonának védelmére, esetleges támadások idején. Bocskaitól szerezte meg a vár építéséhez szükséges anyagi fedezetet.
Borsos Tamás a város fejlôdésének érdekében a nemeseket adófizetésre kötelezte, vásárok tartásával a város jövedelmét növelte, polgárainak anyagi helyzetét javította, minek egyik általános következménye a "kôházak" építésének fellendülése volt.
1618–1620 között Bethlen Gábor portai követeként járta a keletet, s mint kitûnô kereskedelmi érzékkel bíró személyiség, kapcsolatot tartott fenn török, görög és zsidó kereskedôkkel, növelte a fejedelemség és a város kereskedelmi forgalmát.
Meg kell említenem írói munkásságát, melybôl kitûnik egész jelleme, erôs egyénisége, magas szellemisége.
Borsos Tamás 1634-ben a pestis áldozata lett.
Érzéki ember vagyok, mégpedig nemcsak szexuális, hanem nyelvérzéki is. (Ez utóbbinak ezúttal semmi köze a nemiséghez, szerelmi tevékenységhez.) Az elôbbire nem vagyok, nem is lehetek büszke, épp elég bajt okozott tyúkpotyadékos életemben, az utóbbira részben igen, hisz a genetikai kódokon túlmenôen zsenge koromtól kezdôdôen tudatosan fejlesztettem. Hogy ehhez családi környezetem és kitûnô Bolyaim is sokat segített, az mindenképpen említendô.
A lapos és meredek szélütés környékez, hogy ebben a szép új világban minden feltûnési vakarózhatnékságban szenvedô vidéki fiú és fôleg lány (tévedés ne essék szólván, immár jól túl a defloráláson), beállt újdondásznak és veszettül tollat ragad, értsd: írógépet kezd kopácsolni, és ír, ír... A tévé is Duna-hömpölyként zúdítja ránk a magyartalanságok lavináját, és ebben a bajnokok természetesen a sportriporterek, fociszerkesztôk. Mintha bizonyos IQ fölött tilos lenne ilyen székbe seggelni, pedig volt nekünk hajdanán egy Szepessy Györgyünk is, püspöke a mûfajnak.
Node... kanyarodj már rá a címre, Kapitány, mert kapsz egy porzó ülepest... nehéztüzérségi bakanccsal! Nos, drága szeretett és nem igen szeretett feleim a nyomdafestékben és képernyôben. Egy társaság, egyesület, politikai párt vagy gittegylet sohasem aki, hanem ami, még akkor is, ha akikbôl, esetenként nem is akárkikbôl áll. Még akkor is, ha ez az eset a Magyar Tudományos Akadémia, amely viszont megboldogult és áldott emlékû Székely János volt kollégám szerint szenilis vén hülyék gyülekezete. Dehát kollegáink egymástól és nem a nagy elôdöktôl próbálnak tanulni, és errôl eszembe jut korán elhunyt volt osztálytársam, akit fizika és kémia vizsgáin mindig jelentéktelenségem igyekezett átlapátolni, ezért törvényszerûen fizika-kémia tanár lett. (Elnézést, tisztelt és szeretett bolyais tanáraim, abból a történelem elôtti idôkbôl, amikor még elit iskola voltunk.) Elit iskola, ami, tanári kar és diáksereglet, akik!
Elképzelem, amint e cikkentyû olvastán a szerkesztôségek, a Duna-tévések stb. kétségbeesetten nekifognak magyarul tanulni... Elkeseredésem leírhatatlan, egyébként részemrôl a fáklyásmenet. Maradok stb.
Összehívták a Szövetségi Képviselôk Tanácsát
Markó Béla, az RMDSZ elnöke február 27-ére összehívta a szövetség belsô parlamentjeként mûködô testületet, a képviselôk tanácsát. A kétnapos tanácskozást Marosvásárhelyen tartják, és legfontosabb napirendi pontjai között a május 25- ére kitûzött RMDSZ-kongresszus elôkészítése, az RMDSZ költségvetésének kérdése és az átvilágító bizottság létrehozása szerepel.
Román—szlovák kapcsolatok
Elena Zamfirescu külügyi államtitkár és szlovák kollégája, Jaroslav Chelbo a KEK és a CEFTA keretén belül megbeszélést folytatott a regionális együttmûködésrôl. Szônyegre került továbbá egymás jelölésének támogatása is az ENSZ Biztonsági Tanácsának idôszakos tagságára. Szlovákia 2001-re, Románia pedig 2003-ra jelölt ebbe a szervbe.
Kár
Romániát az a veszély fenyegeti, hogy az évet mintegy 3 milliárd dolláros kereskedelmi deficittel zárja, az exportôröknek eddig nyújtott árkedvezményeket törlô költségvetési szakasz elfogadása nyomán. A Romániai Exportôrök és Importôrök Országos Szövetsége szerint az intézkedés miatt Románia küladósságai továbbra is növekedni fognak. Nem célravezetô ragaszkodni a költségvetési veszteség meghatározott szintjéhez, mivel ez végeredményben megszünteti a gazdaság minden túlélési esélyét. A szövetség javasolta a kormánynak, hogy folytasson tárgyalásokat a külföldi hitelezôkkel az adósságok újraosztása érdekében, javaslatát azonban nem vették figyelembe.
Orbán Viktor találkozásra hívja Horn Gyulát
Orbán Viktor magyar miniszterelnök négyszemközti találkozóra hívta Horn Gyula volt kormányfôt, a szocialista párt egykori elnökét. A hírt Kovács László, az MSZP jelenlegi elnöke közölte az MTI-vel. A ma délutáni megbeszélés fô témája az európai integráció. A kormányfô azért kezdeményezte a találkozást elôdjével, mert értesült róla, hogy Horn Gyula szívesen segítené a kabinetet az EU-csatlakozás ügyében.
Ötszáz milliárd — tompításra
Az idei költségvetési tervezet 500 milliárd lejt irányoz elô a regionális fejlesztési politika támogatására, amelynek célkitûzése a térségek közötti gazdasági és társadalmi fejlesztésben lévô különbségek tompítása. A tervezet értelmében az összeg kezelése megoszlik a Regionális Fejlesztési Országos Alap (110 milliárd lej), a Szociális Fejlesztési Alap (20 milliárd), valamint az Elôcsatlakozási Alap (370 milliárd lej) között.
Kijevbe hívják a pápát
Az ukrán kormány évek óta tartó vonakodását feladva hivatalosan meghívta Ukrajnába II. János Pál római pápát. A katolikus egyházfô látogatása novemberben vagy decemberben, az elnökválasztás után esedékes, jelentette be Viktor Bodnarenko, az állami vallásügyi bizottság elnöke. A pápa Kijevben találkozni kíván Volodimir metropolitával, aki a Moszkva fennhatóságát elismerô Ukrán Ortodox Egyház — Moszkvai Patriarkhátus — vezetôje.
Magyar önkormányzatok szövetsége Kárpátalján
Még ebben a hónapban szövetségre készül lépni Kárpátalja több mint húsz magyarlakta településének önkormányzata. A kárpátaljai magyar önkormányzati szövetség létrehozásánaK gondolata másfél évvel ezelôtt vetôdött fel az egyik önkormányzati fórumon, amelyet a megye magyarlakta településeinek polgármesterei tartottak. Mostanra két tucat magyar település önkormányzata juttatta el a szervezôkhöz a megfelelô dokumentumokat, így a február végén Csapon összeülô idei elsô magyar önkormányzati fórumon jogi személlyé válik az önkormányzatok szövetsége.
Könyvek Oroszországban
A sárospataki könyvtár Oroszországba vitt nyomtatványai Nyizsnij Novgorodban vannak. Kormányzati, parlamenti és helyi szinten egyaránt megvan a jóindulat és a politikai készség is, hogy e kulturális kincsek visszajuthassanak eredeti tulajdonosukhoz, összegezte kétnapos moszkvai tárgyalásait Herman János, a magyar külügyminisztérium közigazgatási államtitkára.
Ha minden albán összefog
Az albán miniszterelnök kedden Tiranában a Balkán összes albánjának önvédelmi összefogását helyezte kilátásba, ha a rambouillet-i tárgyalások nem hoznak megoldást a koszovói válságra. Ha tovább folyik a koszovói albánok lemészárlása, ha nem lelnek békés megoldást, akkor a Balkánon élô összes albán, a koszovóiak, montenegróiak, a macedóniaiak és az albániaiak megszervezik kollektív önvédelmüket, mondotta Pandeli Majko, hazatérôben az Egyesült Államokból. A Balkánon 5,5 millió albán él.
Magyar befektetési lehetôségek Romániában
Románia számára létkérdés, hogy minél több új beruházás valósuljon meg az országban, ezért azt szeretnénk, ha jelentôsen megnônének a magyar befektetések hazánkban, mondta Radu Sârbu, a Román Állami Vagyonalap elnöke a Befektetési és privatizációs lehetôségek Romániában címû konferencián szerdán, Budapesten. A konferencián elhangzott, hogy a magyar tôkések eddig 2.712 romániai gazdasági társaságban szereztek részesedést, és tavaly év végéig összesen 84,451 millió dollárt fektettek be. Így az összes külföldi tôkebefektetésbôl 2,3 százalékot tesz ki a magyar tôkések részesedése.
Szaddam "szent háborúja"
Az irakiak a külföldi agresszió ellen készülnek fel márciustól. Egy-egy hónapos katonai kiképzéssorozat kezdôdik a lakosság számára Bagdadban és az ország összes tartományában. 1999 és 2000 folyamán összesen tizenkétszer tartanak ilyen egyhavi kurzust "az imperialista-cionista támadás elleni védekezésre". Tavaly összesen egymillió férfi és nô vett részt katonai kiképzésen, miután az Egyesült Államok erô alkalmazásával fenyegetôzött az ENSZ fegyverzetellenôrei munkájának akadályozása miatt.
Német nyereség
Németország kereskedelmi mérlege minden idôk második legnagyobb többletével zárta 1998-at, azaz 128,6 milliárd márkával. (Eddig csak 1989-ben volt nagyobb, 134,5 milliárd márka a hivatal által számolt többlet.) Az új többlet a 949,7 milliárd márka export és a 821,1 márka import különbözetébôl fakad. A kivitel 6,9 százalékkal, az import 6,3 százalékkal nôtt.
Tovább nô a munkanélküliek száma
A Munkaerô-foglalkoztatási és -fejlesztési Ügynökség tájékoztatott, hogy február folyamán tovább növekszik a munkanélküliek száma. A marosvásárhelyi Imatexbôl 80, a húsfeldolgozó vállalattól 115, a szászrégeni Ifettôl 1330, a segesvári Siceramtól 80, a Simattól 192, a dicsôszentmártoni autóközponttól 50 személyt bocsátanak el, akik az 1997-es évi 9-es számú kormányrendelet alapján 6-tól 12 fizetésig terjedô végkielégítésben részesülnek. A dicsôszentmártoni Comixt 18 és a ludasi cukorgyár 300 munkanélkülivé vált dolgozója nem részesül ebben a juttatásban.
Influenzajárvány
Márialaki Ella, a Közegészségügyi Igazgatóság járványügyi részlegének fôorvosa ismertette az influenzás megbetegedések számát. A megye rendelôibôl tegnapelôtt 920 virózisos légúti megbetegedést, és 334 influenzás esetet, valamint 188 tüdôgyulladást jelentettek. A beutalások száma ehhez képest alacsony volt, mindössze 40 személyt kellett kórházba fektetni. A szakember véleménye szerint a megbetegedések száma tovább nô.
50 milliárdos adósság
A Megyei Egészségügyi Igazgatóság 50 milliárd lejes adósságot halmozott fel az elmúlt hónapokban. Laurentiu Petru gazdasági igazgató tájékoztatott, hogy az Egészségügyi Minisztérium egyelôre csak 11 milliárd lejt folyósított az alkalmazottak fizetésének fedezésére. A fennmaradó összeg egy részének kifizetésére is ígéretet kaptak, amit e hónap 15-20-a között kellene átutalni. Ha a pénz nem érkezik meg, az igazgatóság fizetésképtelen lesz a gyógyszer- és élelmiszer-szállítókkal, valamint a víz-, gáz- és villanyáram-szolgáltatókkal szemben.
Gondban a gyógyszertárak
Továbbra sem bocsátanak ki ingyenes vagy ártámogatott gyógyszereket — közölte Moldovan Mariana, a Magángyógyszerészek Ligájának elnöke. Ez az intézkedés addig marad életben, amíg a 40 milliárdnyi lejt be nem hajtják, azaz, amíg az Egészségügyi Minisztérium nem hajlandó törleszteni a szeptembertôl felgyûlt adósságot. A gyógyszerészek további gondja, hogy nincs pénz a gyógyszerkészlet pótlására, így a lakosságnak elôbb-utóbb gyógyszerhiánnyal kell szembenéznie. Egyes gyógyszertárakban már a paracetamol és a C-vitamin is hiánycikk.
Helikoptert kérnek a SMURD-nak
Dr. Raed Arafat, a SMURD vezetôje és dr. Dorin Florea prefektus ma Bukarestben arról tárgyal a kormánynál, hogy a Marosvásárhelyen kiépített és sikerrel dolgozó rohammentôszolgálatot az ország további 14 megyéjében is megszervezzék. Tervükben az is szerepel, hogy Maros megyének egy helikoptert igényeljenek a sürgôsségi mentésekhez.
Ügynökök a Rodipetnél
A Rodipet sajtóterjesztô vállalat e hónaptól 10 kereskedelmi ügynököt alkalmazott, akik havonta újság- és folyóirat-elôfizetési díjakat szednek be az olvasóktól, elsôsorban azoktól, akik eddig is elôfizetôik voltak. A Rodipet alkalmazottai igazolvánnyal rendelkeznek.
Folytatódnak a Bolyai-napok
A Bolyai-napok rendezvénysorozat keretében a román nyelv és irodalom, a magyar nyelv és irodalom, a germán nyelvek, a történelem és társadalomtudományok, a fizika, a kémia, a biológia, valamint a testnevelési tanszék szervez tudományos ülésszakokat, illetve vetélkedôket. Déli 12 órától történelmi tudományos ülésszakot tartanak, 13 órától a Halászkirályt vetítik. l4 órakor a "Szépen emberül, szépen magyarul" címû nyelvi vetélkedô II. fordulójára, egy másik teremben pedig az angol tanszék tanárainak tudományos ülésszakára kerül sor. A biológia és földrajz tanszékek kiállítása 12-ig tekinthetô meg. Szintén ma 11 és 15 óra között rendezik meg a líceumok közötti kosárlabda mérkôzéseket, majd 15 órától a Papiu és Bolyai tanári csapatainak találkozóját tartják meg.
Szûkösebb költségvetés
Virág György, a megyei tanács alelnöke tájékoztatott, hogy jelenleg a márciusi tanácsülés elôkészítésén dolgoznak. A szûkös anyagi helyzetet figyelembe véve próbálják csökkenteni az alárendeltségükbe tartozó tíz mûvelôdési intézmény, valamint a repülôtér költségvetését úgy, hogy ezek tevékenységét és személyzetét a minimálisra csökkentik.
Hahota a Kultúrpalotában
A Hahota színtársulat február 14-én, vasárnap este 7 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében lép fel Csak az ne jöjjön, aki nem bírja címû újévi kabarémûsorával. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.
Meditáció
Február 12-én, pénteken 18 órától a bécsi Schöpf Carmen Lucia tart elôadást a Papiu líceum 62- es földszinti tantermében Meditáció és az etikus élet címmel. A rendezvényre a líceum diákjain kívül más érdeklôdôket is várnak.
Farsangi bálok
Február 13-án, szombaton Kibéden és Görgényüvegcsûrön farsangi mulatságra kerül sor. Kibéden házasembereknek tartják a bált, Üvegcsûrön pedig a Családok és Nagycsaládok Egyesülete a megye hasonló szervezetének részvételére számít a farsangégetô mulatságon. Sóváradon 21 órakor kezdôdik a mûsoros bál, amelynek keretében elôadják Sütô András Fügedes a paradicsomban címû vígjátékát.
Copyright © Népújság - 1999