Az 1990. február 10-i gyertyás-könyves felvonulásra emlékezünk

"Zeng a harang hívó szóval, egyszerre százezer gyertya fénye villan fel, és megmozdul az annyi esztendeig tehetetlenségbe dermedt sokaság... Sok ezer gyertyaláng ujjong, ünnepel e hétvégi napon. Nem az utcára kiparancsolt tömeg vonul fel. Az élet nyomorúságai ellenére tisztán maradt emberek lelke bont szárnyat azért, ami a legdrágább, legszentebb ezen a földön: szabadságunkért, édes anyanyelvünkért, azért, hogy önmagunk legyünk, lehessünk..." — írta lapunk krónikása 1990 februárjában.

Szívünk tájéka kilenc év után is átmelegszik, ha arra a neves napra gondolunk, amikor az 1990-es januári és február eleji események hatására, annak mintegy elsô — még békés — betetôzéseként városunk apraja-nagyja, lelkében a márciusi események elôérzetével felvonult Marosvásárhely utcáin, terein. Kezünkben könyv volt és gyertya. Egész családok — felnôttek, gyermekek, öregek — álltak be csoportosan a sorba, hiszen életkortól függetlenül mindnyájunkra azonos sors várt volna, ha hagyjuk magunkat, ha lenyelünk akkor minden érvet, tiltakozást. Ki tudja, mivé fajult volna az elszabadult indulat, ha nem próbálunk ellenállni neki minden eszközzel?

Azóta újságcikkek garmadája, sôt több kötet is próbálta tisztázni: mi is történt akkor? Melyek voltak az események fô mozgatórugói? Néhány akkori közleményt, nyilatkozatot egymás mellé téve önmagától kikeredik az összkép, mely természetesen kilenc év után sem teljes, hiszen több mozzanat azóta is homályban maradt. De az biztos, hogy a román közvéleményt egyes uszító cikkek, röpcék olyan "sikeresen" ellenünk hangolták, hogy a gyertyás menettôl azoknak a jó érzésû románoknak is borsódzott a háta, akik lényegében lelkük mélyén tudták, hogy igazunk van, amikor magyar tannyelvû iskolákat, és minden téren a románokkal egyenlô jogokat követelünk. Íme csak egy idézet az országban sok helyütt, terjesztett röpcébôl: "A nemzethez fordulunk segítségért! Siessetek az erdélyi románok segítségére! Egy kicsi és gonosz nemzetiség — a magyar — azt akarja, hogy olyan iskolái legyenek, amelyek kizárólag magyar tanintézetek, ahová a mi gyermekeink nem tehetik be a lábukat! Magyar személyeket akarnak intézmények, gyárak élére állítani? Igazságos ez? Román testvérek, halljátok meg kiáltásunkat az egész ország területén. Siessetek Erdélybe meggyôzôdni szomorú sorsunkról!"

Még szerencse, hogy az emberek a józan eszükre hallgattak, és nem jöttek!

Történt aztán, hogy február elsô napjainak egyikén az RMDSZ országos vezetôségének bukaresti gyûlésén eldöntötték, hogy február 10- én a romániai magyarság békés tüntetések formájában tárja ország-világ elé jogos követeléseit. Így más városokban is utcára vonultak kisebb-nagyobb embercsoportok, de természetes, hogy Marosvásárhelyen talált a legnagyobb visszhangra a felhívás, hiszen itt akkor már ugyancsak "sûrûsödött a légkör". Marosvásárhely mindenkori történelmében a legemlékezetesebb eseményre került sor azon a szombaton, február 10-én. Felemelô volt, szép volt. Jól emlékszünk a tömött sorokra, a jelszavakra. Akkor még elképzeli sem tudtuk, hogy mi lesz március 19–20-án...

Február 9-én a marosvásárhelyi rádió magyar adásában hangzott el SÜTÔ ANDRÁSnak az a felhívása, melyben minden benne volt, amit akkor muszáj volt kimondani: "Magyar testvéreim! Román barátaink, akik értitek nyelvünket, amely minekünk éppoly szentség, mint Eminescu nyelve a román nemzetnek. Honfitársaim! Holnap Marosvásárhelyt is tüntetni fogunk! A hétszáz éves város utcáin, terein mi is fölvonulunk. Fölvonulunk, de nem artikulálatlanul kiabálni, nem öklöt rázni, nem fenyegetôzni!

Fölvonulunk oktatási egyenjogúságot hirdetô feliratainkkal némán és fegyelmezetten. Miután a kommunizmus mezében dühöngô Diktátor románokká keresztelt bennünket, miután fényes nappal Európában letagadott minket, miután egy kétmilliós etnikumot nemlétezônek nyilvánított, fölvonulunk az eleven szobrok erejével és kiáltó némaságával. Fölvonulunk bizonyítani, hogy vagyunk! A romániai magyarság objektív léte nem politikai alku kérdése, hanem EVIDENCIA! Éppen ezért fölvonulunk, hogy puszta létünkkel is az ország népe elé tárjuk jogos követeléseinket, alapvetô emberi jogainkat, melyektôl Ceausescu kulturális genocídiuma megfosztott bennünket. Hisszük, hogy tisztességes román testvéreink megértik becsületes szándékainkat. Szándékainkat, melyek senki ellen nem irányulnak, amelyek csak jogot követelnek, nem ELÔJOGOKAT"! Hisszük, hogy gyertyás-könyves néma tüntetésünk fölébreszti a szolidaritás érzését mindazokban a román testvéreinkben, akiket fasisztoid körök újból megpróbálnak félrevezetni, ellenünk uszítanak. Hisszük, hogy miként a forradalom véres napjaiban, ezúttal is bizonyítani fogjuk: a történelem parancsa szerint óhajtunk cselekedni, közös hazánkat, a most megújuló Romániát akarjuk magunk is az egész román néppel együtt visszavezetni Európába. De tudnia kell minden gondolkodó embernek: a Diktátor lélekmérgezô ténykedésének rettenetes következményeivel nem lehet belépni Európába. Az ország érdekei ellen cselekszenek most mindazok, akik úgy gondolják, hogy elemi jogaiktól megfosztott nemzetiségekkel a humanizmus és a demokrácia kontinense befogad bennünket. Céljaink meghamisítóinak, az ellenünk uszítóknak tudniuk kellene: Európa s a nagyvilág fôvárosaiban vége a hazug félrevezetés lehetôségének! Szovjetellenes képmutatással, amiként azt a Diktátor tette — képmutatással és orcátlan demagógiával nem lehet immár olcsó kegyet, elismerést és támogatást nyerni az országnak. Vége a kettôs játéknak! Vége az erôszakos asszimiláció gyalázatának! A diktatúra ellen fölkelt román néppel együtt hetvenéves bénultságából a romániai magyarság is talpra szökkent. A teljes egyenjogúságot hordozó szándékainkban többé nem törhet meg semmi.

Pogromok sem törhetnek meg!

Megtanulhattuk, hogy térden állva, bizonytalankodva elemi emberi jogaink dolgában sem jutunk semmire, ám azt is tudjuk, hogy fegyverünk nem a szellemi és a husángos terrorizmus, nem a történelmi vádaskodás, a sovén gôg, és nem a xenofóbiás mitológia! Fegyverünk a józan ész, a civilizált eszmecsere és a Törvény, az új, demokratikus törvények ereje. Fegyverünk az emberi méltóság és nem az embertelen ösztönök, a faji elôítéletek vérebeinek elszabadítása!

Jelképünk most a könyv és a gyertya! Botok, kések és husángok helyett az eszme s a fény, amely gyôztes forradalmunk után a jövôre vetül.

Így vonuljunk föl, testvéreim!

Igy mutassuk meg magunk a visszafogott erô méltóságában, hogy Európa s a nagyvilág is tudomásul vegye, hogy a Diktátor minden asszimilációs garázdálkodása ellenére vagyunk, akik voltunk s leszünk, akik vagyunk: magyarok Erdélyben, magyarok Romániában!"

Krónikásunk az esemény hangulatának hatása alatt így írt akkor beszámolójában: "Valljuk be: emberi tartásunk, méltóságunk sohase érzett békességgel tölt el. Erôs és szervezett etnikum vagyunk, méltó azokra a jogokra, melyek megilletnek." Valóban ez volt az "üzenete" annak a gyertyás menetnek. De a román sajtó, a "kulturális" szervezetek mégis félremagyarázták, és ezzel elôrevetítették, mintegy elôkészítették a márciusi eseményeket. Miközben az RMDSZ Marosvásárhelyi Ideiglenes Intézô Bizottsága köszönetét fejezte ki a tagságnak, Marosvásárhely magyar lakosságának, mindazoknak, akik példás magatartásukkal, szervezôi közremûködésükkel hozzájárultak a gyertyás menet megszervezéséhez lebonyolításához, azonközben Ioan Judea, aki akkor még a Nemzeti Megmentési Front marosvásárhelyi tanácsának elnöke volt, a helyi román sajtóban megjelent nyilatkozatában már ezt írta (a gyertyás menetre vonatkozó nyilvánvaló utalással): "Egyes, a demokráciával és a törvényességgel ellentétbe került emberek tovább folytatják a sovén csausiszta politikát, de egy más formában, mégpedig úgy, hogy az emberi jogok és szabadságjogok paravánja mögé bújnak, és ezt addig a szélsôségességig fokozzák, hogy el akarják választani egymástól értékeinket és javainkat, és ehhez különbözô megfélemlítô formákat és módszereket alkalmaznak. Ezek a szégyenteljes manôverek nagy anyagi és szellemi kárt okoztak Marosvásárhelynek..." "Vissza: Ázsiába!" A gyertyás tüntetés elôtt két nappal, február 8- án "tiszta véletlenül" a Vatra Românescã "kulturális" szervezet gyûlésezett, melynek rendezvényérôl a Népújság munkatársa akkor így írt: "Ha Ceausescu feltámadna, legalább egy pillanatra, elégedetten térne vissza pokolbeli lakhelyére. Egy egész ország gazdasági- társadalmi életének szétzüllesztése mellett "sikerült" a lelkeket is megmérgeznie, elhitetni nemzetével, hogy Románia minden múltbeli és jelenkori nyomorúságának a más nyelvet beszélôk az okai. Ez tisztán kiderült a Vatra Româneascã tagjainak és szimpatizánsainak a marosvásárhelyi sportcsarnokban tartott demonstrációján, (...) mely kifejezetten magyarellenes jelleget öltött, s így az Egyesülés Hórája sajátos hangulati értéket kapott." Zeno Opris és Radu Ceontea a "magyarság nyílt és növekvô agresszivitásáról", "magyar polgári terrorizmusról" beszélt, és már akkor aggódni kezdtek amiatt, hogy egy esetleges magyar egyetem lelki nyomorékokat nevel majd csemetéinkbôl... Ugyanott megfogalmazódtak azoknak a zaklatott hónapoknak, éveknek a legszélsôségesebb jelszavai, mint a "Vissza a hunokkal Ázsiába!" és társai. A szervezet magyarokhoz intézett felhívásában ugyan még békítô felhangok is jelen vannak, még "közös történelmünkrôl", toleranciáról, rációról is szó van, de már emlegetik a káros szeparatizmust, a külön intézményeket, kórházakat, kantinokat, vendéglôket, külön autóbuszokat, járdákat... mintegy csúfot ûzve követeléseinkbôl.

Az emlékek megfakulnak, de nyomtalanul el nem tûnnek tudatunkból. Elfeledni ôket már csak azért sem szabad, hogy az eljövendô nemzedékeknek is hátrahagyjuk örökségül, erôt adó tapasztalat, kötôanyag gyanánt a jövô építéséhez.

Radu Vasile Budapesten

Ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással fogadta kedden a Kossuth téren Orbán Viktor miniszterelnök Radu Vasile román kormányfôt, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon.

A két miniszterelnök vezette delegációk ezt követôen tárgyalóasztalhoz ültek.

A román küldöttségben ott van többek között Traian Bãsescu közlekedési miniszter, Ion Caramitru kulturális miniszter, Ioan Muresan mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter, a nemzeti kisebbségi ügyekért felelôs tárca nélküli miniszter, több államtitkár, valamint Radu Sârbu, az Állami Vagyonalap elnöke is.

A magyar oldalon miniszteri szinten Pokorni Zoltán, az oktatási tárca, illetve Katona Kálmán, a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca vezetôje foglalt helyet, s a tárgyalódelegáció tagja Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója is.

Radu Vasile délutáni programja során koszorúzotts a rákosligeti román temetôben, majd Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta, és a késôesti órákban találkozott Áder Jánossal, az Országgyûlés elnökével. Közben Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere tárgyalást folytat román kollégájával Ion Caramitruval, Torgyán József pedig Ioan Muresan román mezôgazdasági miniszterrrel talákozott.

A magyar kormány tényként számol azzal, hogy Románia döntést hozott a Petôfi-Schiller kétnyelvû egyetem felállításáról, így a romániai önálló magyar egyetem visszaállítása is megtörténhet — jelentette ki kedden Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A kormányfô Radu Vasilével közösen tartott sajtóértekezletet tárgyalásaikat követôen.

— Országunk és polgárainak érdeke egyaránt az, hogy Románia minél hamarabb integrálódjon a NATO-ba és az Európai Unióba - közölte Orbán Viktor. Mint mondta: a magyar érdekeltség arra is kiterjed, hogy a jelenlegi román kormány sikeres legyen.

Orbán Viktor szerint Magyarország NATO-tagsága megnöveli felelôsségét abban, hogy a térség stabilitása kiteljesedjen. Ehhez pedig hozzájárulhat egy kiegyensúlyozott magyar- román kapcsolatrendszer is.

— A budapesti találkozó után minôségileg új szakaszba léphet a két ország közötti együttmûködés — hangoztatta a magyar kormányfô.

Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bizalmi légkör kialakításának irányába tett erôfeszítések után a konkrét kérdések megoldására kell koncentrálni. Utalt arra, hogy mindkét miniszterelnök listába vette a még nyitott gazdasági, regionális és kisebbségi problémákat.

Radu Vasile megerôsítette, hogy a magyar-román miniszterelnöki találkozókat mindkét fél többé-kevésbé intézményesített formában, rendszerességgel képzeli el.

— Nincs szó arról, hogy a Budapestet Bukaresttel összekötô autópálya elkerüli majd a magyarlakta romániai területeket - szögezte le Radu Vasile.

Hozzátette: az autópálya nyomvonalának kijelölését elsôsorban gazdasági szempontok befolyásolják, ám Kolozsvár és Marosvásárhely mindenképpen közvetlen összeköttetésben lesz az épülô autópályával.

— Magyarország Csíkszeredán szeretne új fôkonzulátust nyitni - mondta újságírói érdeklôdésre Orbán Viktor. Kifejtette azt is, hogy Magyarország szívesen fogadná, ha Budapesten román, Kolozsvárott pedig magyar kulturális intézet nyílna.

A plenáris tárgyaláson a kulturális miniszterek felvetették annak lehetôségét, hogy Bánlak térségében magyar kulturális központ nyílhatna.

Szó van két új magyar-román határátkelôhely megnyitásáról, valamint két már mûködô átkelô modernizálásáról, illetve nemzetközivé tételérôl.

Orbán Viktor és Radu Vasile egyetértett abban, hogy szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra van szükség a két ország között.

— Az árucsere-forgalom volumene a tavalyi 700 millió dollár után idén akár 1 milliárd dollárra emelkedhet — mondta a román miniszterelnök.

Még hétfôn olyan hírek láttak napvilágot, mely szerint Románia meg akarja emelni a csirkehús és liszt magyarországi importjára kivetett vámot. Ezzel kapcsolatban Radu Vasile hangsúlyozta: a CEFTA-megállapodásban foglaltaknak megfelelôen a tagországok bármely protekcionista intézkedésrôl elôzetesen tájékoztatják az érintett felet.

A romániai magyar befektetési elképzelésekrôl szólva Orbán Viktor azt emelte ki, hogy a már kellô tôkeerôvel rendelkezô magyar vállalatok — így például a Mol Rt. és az MVM Rt. — Erdély után további területek megcélzására is képesek lehetnek.

— Közös érdekünk, hogy a magyar beruházások ne korlátozódjanak Erdélyre — fogalmazott a magyar kormányfô.

A schengeni problémakör kapcsán a sajtóértekezleten elhangzott: egyik fél sem szeretné, ha vízumkényszert vezetnének be magyar-román viszonylatban.

— Segítséget várunk az EU-tól abban, hogy a ma még átjárható déli és keleti határaink védelmét biztosíthassuk — jelentette ki Radu Vasile. Orbán Viktor szerint a magyar érdekeket az szolgálná, ha szabadabban és könnyebben tudnának érintkezni egymással a két ország állampolgárai.

— Magyarországon nincs napirenden a kettôs állampolgárság kérdése — szögezte le a magyar miniszterelnök.

Szóba kerültek a megbeszélésen a magyarországi román önkormányzat megalakulása körüli problémák is.

— Rossz, helytelen, nem becsületes eljárás eredményeképpen alakult ki a jelenlegi helyzet — fogalmazott Orbán Viktor. Elmondta, hogy a magyarországi románság legitim igénye, hogy megfelelô képviselôi legyenek az önkormányzatban. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyarországi románok háttérbe szorultak saját önkormányzataikban.

A magyar kormány a parlament kisebbségvédelmi illetékeseihez fordult, hogy dolgozza ki a törvény módosítását, amely "csökkentheti, s talán ki is zárhatja az ilyen állapotok kialakulásának lehetôségét."

A sajtóértekezletet követôen Orbán Viktor az Országház Vadász-termében díszebédet adott Radu Vasile tiszteletére.

Borisz Jelcin orosz elnök kedd délután ismét megjelent a Kremlben, noha immár több mint egy hete a Barviha szanatóriumban utókezeltetti gyomorfekélyét. Az orosz államfô várhatóan több munkatalálkozót is lebonyolít, így Igor Szergejev védelmi miniszterrel is tanácskozik.

Jelcin hétfôn teljesen váratlanul utazott el Ammánba, Husszein jordániai király temetésére. A Kreml határozottan cáfolta azokat a hírügynökségi jelentéseket, hogy az orosz elnök még Ammánban orvosi kezelésre szorult volna.

Az orosz elnök kezelôorvosa, Szergej Mironov kedden megerôsítette, hogy Jelcin a hétfôi fárasztó Moszkva-Ammán-Moszkva repülôútat kitünôen viselte, s jól érzi magát, "minden rendben van". Az orosz elnök annak ellenére vállalta a repülôutat, hogy orvosai március végéig nem nagyon tanácsolták az utazásokat. Jelcin január 17-én került bevérzett gyomorfekéllyel a Kreml-kórházba, majd ezt követôen múlt hét vége óta a Barviha szanatóriumban utókezelteti magát. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy egy hét alatt háromszor is "beugorjon" kremli hivatalába.

Dmitrij Jakuskin orosz elnöki szóvivô kedden az Eho Moszkvi rádióállomásnak nyilatkozva cáfolta, hogy Borisz Jelcin és Jevgenyij Primakov között bármiféle ellentét lenne. Teljesen megalapozatlannak nevezte azokat az értékeléseket, hogy az elnök a kormányfô befolyásának visszaszorítása végett vállalkozott volna az ammáni villámlátogatásra.

Parlamenti vita

A parlament két háza kedden együttes ülésen folytatta az 1999. évi költségvetési törvény tervezetének vitáját. A honatyák fejezetenként szavaznak a kormány által elôterjesztett tervezetrôl, s az ahhoz benyújtott módosításokról.

A hétfôi ülésen, mint ismeretes, a többség elfogadta azt, hogy az idén a költségvetés hiánya a nemzeti össztermék (GDP) 2 százalékát tegye ki. A kormány eredetileg 2,4 százalékos hiánnyal számolt, ez a költségvetési és pénzügyi bizottságban módosult. A csökkentést a törvényhozók szerint az teszi lehetôvé, hogy a bevételek növekedni fognak az illetékekrôl és a közvetett adók növelésérôl hozott - rendkívül heves tiltakozást kiváltó — sürgôsségi kormányrendelet nyomán.

Többségi szavazással jóváhagyták a tervezetnek azt a fejezetét is, amely felfüggeszti az export támogatásának ösztönzésérôl tavaly elfogadott törvényeket. Ebben a pontban a kormánykoalíción belül sem volt teljes egyetértés, mind a Demokrata Párt, mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség úgy vélte, hogy nem lenne szabad lemondani az exportot ösztönzô valamennyi intézkedésrôl.

Kedden a honatyák befejezték az állami költségvetési tervezettel és a társadalmi biztosítások törvényeivel kapcsolatos viták elsô részét.

Így elfogadták a 9. szakasz elsô bekezdését, miszerint a fô hitelutalványozók megállapíthatják az alapbért, a vezetési pótlékot és a bérrendszer más elemeit, beilleszkedve az ez évre jóváhagyott személyzett kiadásokba.

A honatyák jóváhagyták a Virgil Petrescu parasztpárti képviselô hajdani tanügyminiszter által elôterjesztett módosítást is, miszerint a parlament a pénzügyminisztériumot havi hitelnyitásra hatalmazza fel a tanügyminisztérium személyzetköltségeinek fedezéséért.

Az országos útfelügyelôség (AND) kezelésében lévô majd 15 ezer kilométernyi közút mindössze 30 százaléka felel meg a jelenlegi forgalom követelményeinek — közölte Danila Bucsa, az AND vezérigazgatója.

A vezérigazgató nem tudott jobb hírrel szolgálni a hídakról sem. Az ADN 3400 híd karbantartását látja el, és ezeknek a 40 százaléka megfelelô teherbírású. A többi azonnali felújításra szorulna, az utakon pedig 124 szakaszon kellene sürgôsen komoly javításokat kezdeni. Bucsa azt mondta, hogy az útfelügyelôség eleget tudna tenni feladatának, ha lenne rá pénze, de a meglévôt — enyhén szólva - kevesellte.

A gépkocsivezetôk kétszer fizetnek útadót: tankoláskor fizetik az üzemanyag árába épített útadót, s külön útadót vetett ki a közlekedési miniszter is. Ez utóbbi adót idén márciustól 40 százalékkal megemelik.

A magánautósok adója — 110 milliárd lej — azonban jelentéktelen a vállalatokra kivetett útadóhoz képest. Tavaly 2500-3000 milliárd lejnek kellett volna befolynia ebbôl a speciális útalapba, ehelyett a felügyelôség csak 1500 milliárd lejt tudott behajtani. Bucsa szerint a helyzet talán javulni fog, mert végre határozat látott napvilágot arról, hogy a hivatal kemény eszközökkel léphet fel a krónikus nem fizetôkkel szemben.

Az útfelügyelôség vezérigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy e körülmények ellenére sem mondanak le az autópályák építésének tervérôl. Példaként említette, hogy háromlépcsôs terv készült és megkezdôdött a munka a nagylaki román-magyar határátkelô és a román fôváros közti szakaszon. A tervek szerint az útvonal Déva-Ramnicu Valcea-Pitesti irányban halad. Az elsô lépcsô munkáit — a meglévô utak felújítását — jórészt már elvégezték.

Folytatódik a kilenc évvel ezelôtt elkezdôdött Bukarest- Konsztanca autópálya építése is. Ott a Bukarest-Fetesti közti szakaszt a kivitelezônek már két éve be kellett volna fejeznie. A további tervek között szerepel a nagyvárosok — Pitesti, Szászsebes, Déva, Bukarest — körgyûrûinek kiépítése, Aradon pedig a körgyûrû útvonalának tervei készülnek — mondta Danila Bucsa.

Miron Cozma keddi, petrozsényi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Vasile miniszterelnököt a Zsil-völgyébe várja.

A tömegtájékoztatási eszközök néhány nappal korábban közölték, hogy a miniszterelnök valószínûleg ellátogat a Zsil- völgyébe, a veszteségek csökkentésére hivatott program stádiumának felméréséért.

Ugyanezen sajtóértekezleten Miron Cozma azzal vádolta a kôszénkifejtô országos társaság igazgatótanácsát, hogy elodázza a kollektív munkaszerzôdés véglegesítését, amit azzal indokol, hogy az állami költségvetés jóváhagyására vár. Cozma szerint az igazgatótanács ezzel megszegi a 143. törvénnyel módosított kollektív munkaszerzôdés törvényét.

Az igazgatótanács nemtörôdömsége miatt jelenleg nincs kollektív munkaszerzôdés az országos társasággal (a régi szerzôdés február 1-jén járt le), s ilyen körülmények között a bányászok illegálisan dolgoznak — húzta alá a szakszervezeti vezetô.

Amennyiben nem tárgyalják meg a kollektív munkaszerzôdést, a szakszervezetek értesítik a dévai munkaügyi és társadalomvédelmi igazgatóságot, s keddtôl kezdve, hét napon belül általános sztrájkba lépnek egyetlen revindikációval, éspedig a kollektív munkaszerzôdés törvényének tiszteletben tartásáért — hangsúlyozta Cozma.

Az általános sztrájk febuár 15-étôl való kirobbanásának szavazat alá bocsátásáért Cozma összehívta a Zsil-völgyi liga koordinációs tanácsát.

Elena Zamfirescu külügyi államtitkár kedden azt nyilatkozta a Rompresnek, hogy az Európa Bizottság romániai látogatására távolról sem kerül véletlenül sor épp ebben a pillanatban, tekintettel, hogy márciusban a jelölt országok és az EU-tagállamok közötti kétoldalú keretben analitikus elemzési folyamat, illetve "screening" indul. Ezidáig a jelölt államok felkészültségének megvizsgálása sokoldalú keretben folyik, illetôleg az összes jelölt és az EU között.

Különösen fontosnak ítélte a folyamatot, tekintettel, hogy általa lépésrôl lépésre állítják az integrációs stratégiát. Felmérik, hogy Románia mennyire sajátította el és honosította meg az Unióban hatályos törvények összességét, továbbá megállapítják a további tennivalókat és a felzárkózás módozatait — mondotta.

Vélekedése szerint az EB-küldöttség találkozása a román hatóságokkal arra utal, hogy az Unió szolidarizál Romániával, és koordinálni óhajtja támogatási akcióit más fontos hitelezôkkel, mint például a Világbank.

Az 1998-1999 tanügyi év elsô szemesztere a változások jegyét viseli, amit az átalakult tantervek, tanórák, a tudásszint-felmérôk is bizonyítanak — hangoztatta Matei Dumitru fôtanfelügyelô tegnap délelôtt az Építészeti Iskolaközpont dísztermében tartott kiértékelôn. A tanácskozáson a megye tanintézményeinek igazgatói mellett részt vett dr. Dorin Florea, prefektus és Ioan Togãnel, a megyei tanács elnöke is.

A elsô szemesztert elemezve a fôtanfelügyelô elmondta, hogy a hangsúlyt a pedagógusok felkészítésére és tájékoztatására fektették, hiszen ôk, csak megfelelô ismeretekkel "felfegyverkezve" alkalmazhatták a reform követelményeit.

Kiderült,hogy a szakfelügyelôk a felkészítô és ellenôrzô tevékenységeik során 260 intézményt vizsgáltak meg, 445 pedagógus közel 600 óráján vettek részt. Beszámolóikból kitûnik, hogy a tanügyi káderek igyekeznek javítani az órák minôségén, korszerûsítik tanítási módszereiket, és érthetôbben adják le a tananyagot. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt fektetnek a kreativitásra, a szabad gondolkodásra, az ismeretek közötti összefüggések feltárására, és a szerzett tudásanyag felhasználására.

A tanfelügyelôség vezetôje kitért a tapasztalt hiányosságokra is, mint: a tanórák vázlatának helytelen kidolgozása, az osztályzatok kiértékelésekor tapasztalt nemtörôdömség. Megemlítette, hogy az iskolában és az iskolán kívül szervezett nevelô hatású tevékenységek nyomán csökkent az iskolát elhagyó vagy igazolatlanul hiányzó diákok száma. Ennek ellenére, az elsô szemeszter végéig 157 diák szakította meg tanulmányait.

Röviden összefoglalva az elsô szemeszter végén tartott háromhetes tudásszint-felmérés eredményeit: I-IV. osztályban a diákok 88,72 százaléka ért el átmenô osztályzatot, az V-VIII. osztályosokból 83,05 százaléka végezte el az elsô szemesztert, míg a IX-XII. osztályosok közül csupán 74,72 százalékuk vizsgázott sikeresen. Végeredményként elmondható, hogy a diákok 83,49 százaléka átmenô osztályzatot kapott az elsô alkalommal megszervezett felmérô vizsgákon.

A második szemeszterben tervként szerepel az elkezdett reform folytatása, az iskolai hálozat átalakítása a helyi közösségek elvárásainak megfelelôen, az iskolák és helyi közösségek közötti kapcsolat elmélyítése, a pedagógusok továbbképzésének folytatása, a befektetôk, támogatók bevonására vonatkozó programok kidolgozása, s mindezek mellett a VIII.-os és XII.-es, végzôs diákok megfelelô felkészítése a képességvizsgákra és az érettségire.

Tévéfigyelô

Miután az év elején több napon át "zsinórban" lelkesedtem a TV3-ban reggelente látható Nap- kelte mûsorért, mostanában, ha idôm engedi, és "odaragadok" a képernyô elé hajnali magazint nézni, már meglátom azt is, amit januárban a kezdeti lelkesedés elfedett a szemem elôl. A múlt szombaton, vasárnap aki oda figyelt, a manipulálás egyik legkifinomultabb változatát, mesterien kidolgozott formáját láthatta a képernyôn.

A magyar valóság egyik agyoncsépelt témája ma Zemplényi György, "ez az aprócska, szorongó, szemüveges-kövérkés, jelentéktelen ember, sorzatos hendikeppel, (...) aki egyszemélyes tôzsdeként üzemelt", írja róla többek között Buják Attila a 168 Óra címû hetilapban. Köztudott, hogy Zemplényi a magyar úszócsapat körüli zûrös pénzügyek miatt hagyta el Magyarországot, több államban kóborolt, szélhámoskodott, mesés pénzeket forgatott, majd hazatért, elítélték. A közelmúltban elhunyt. De nemcsak életében, hanem halála után is óriási port kavart. Például azáltal, hogy egy videofelvételen mindenfélével megvádolta az úszóválogatott edzôjét, Széchy Tamást. A TV3 konkurense, az RTL Klub bedobta a köztudatba, hogy Széchy rettenetesen kínozta a fiatal fiúkat, miközben úszót faragott belôlük, és szexuálisan is érdeklôdött az általa edzett fiúk iránt. Mit tesz erre fel a TV3? Már szombaton besulykolja a köztudatba, hogy vasárnap délelôtt a legközismertebb olimpiai és világbajnok úszók vallanak majd e szadizmusról és egyéb sikamlós témákról. Tehát az elôzetest úgy állítja be, hogy a kedves nézônek jó elôre égnek álljon a haja attól, amit hallani fog. Nyilvánvaló, hogy ilyen beharangozás után a nézettségi mutató igen magasra szökött vasárnap a Nap-kelte idején. Erre mit látunk a mûsorban? A világhírû idôsebb és fiatalabb magyar úszók, egytôl egyig belevaló karakán pasasok sehogy sem hajlandók befeketíteni azt az edzôt, aki világklasszisokká tette ôket. No persze elszórtan egy-egy pici vád is elhangzik, melyeket elôzetesként is bedobtak a köztudatba. De az egyórás dumának a végkicsengése korántsem az volt, mint amire a riporter, Gyárfás Tamás számított, mint amit mindenképp ki akart hegedülni az úszókból. De hát mit számít az, hogy a kedves nézôt elôzô nap tévútra terelték. Fô, hogy legközelebb a hirdetô cégeknek megmutathatják: 1999. február hetedikén ekkor és ekkor rengetegen nézték a TV3-at... Hát így megyen ez kereskedelmi tévéséknél.

A manipulálás e példájától némiképp megcsömörölve kíváncsain ültem le a mi jó öreg állami tévénk magyar adásához hétfôn délután a képernyô elé. A Kolozsvári Állami Magyar Opera évfordulójáról szóló riport nekem nagyon porosnak, provinciálisnak tûnt. Tudom, nemcsak azért, mert régi, homályos, nem szakszerûen megôrzött archív felvételekkel tarkították az interjúsorozatot, hanem mert ez az opera olyan, amilyen: évtizedek óta néhány kimagasló tehetség, körülöttük pedig a nagy szegénység. Egyetemista koromban azt hittem, a hiba az én készülékemben van, amikor szánalmasnak találtam a poros, avítt díszleteket, a túl koros és enyhén szólva molett énekesnôket (például a Pillangókisasszony címszerepében!), de azóta láttam egy- két magyarországi elôadást, meg nyugatiakat is a képernyôn. Hát a hiba nem az én készülékemben volt. A színvonalas operához sok pénz kell. A kolozsvári opera évtizedek óta hôsiesen vegetált. Ez a riporton is meglátszott.

Xantus Gábor dokumentumfilmje, melynek címe: Ideje van a szólásnak, és az államosított erdélyi egyházi javak sorsáról szól — sok újat nem mondott. Vélhetôen nem is a hazai nézôknek készült, hanem a magyarországi médiumok, esetleg nyugat-európai, nemzetközi fórumok számára. Mint ilyen ismertetô anyag — kiváló szolgálatot tehet honi valóságunk megismertetéséért. A pontosan, szépen kidolgozott dokumentumfilm bármikor megállja helyét a mûfaj élvonalában. A Xantustól megszokott m¾vészi forma méltó keretet biztosított a kimerítô igényességgel tálalt tartalomnak.

Bolyai Farkas, az Európa-hírû reformpedagógus 1775. február 9-én született Bólyán. Születésének 224. évfordulóján illô tisztelegnünk, tisztelettel emlékezünk a matematika szellemi óriására, a 18. század végi és a 19. század eleji erdélyi mûvelôdéstörténet kimagasló alakjára, szellemi hagyatékának örökségére, géniuszi nagyságára.

1804. január 22-én hívták meg tanárnak iskolánkba, a jelenlegi Bolyai Farkas középiskolába. Május 14-én már székfoglaló beszéde is elhangzott.

Ebbôl tudjuk, hogy az akkor üresedett matematika, fizika, kémia tanszékre 10 jelölt volt. A jelöltek között voltak olyanok, akiknek szakmunkáját a Berlini Királyi Akadémia adta ki. Négyen a bécsi, jénai, illetve a göttingai egyetemen tanítottak.

Ketten a Bécsi Akadémia kitüntetésében részesültek. Volt közöttük rektor és tudós társaságok tagja is. A jelöltek közül a legtöbb szavazatot Bolyai Farkas kapta; mint kiderült, az iskola vezetôsége nem választott rosszul.

Bolyai Farkas nevelô tevékenységével tudományos kutató munkájával, megjelent mûveivel nemcsak magának, hanem a marosvásárhelyi Református Kollégiumnak is világra szóló hírnevet szerzett. "A tudás kívánása eredeti vágy a lélekben, csak fel kell serkenteni".

Gauss-szal töltött idejére gondolva, az akkori magát csak tisztelni tudja és boldogan emlékszik vissza.

Késôbb a zavart, zaklatott lángszellemét itthoni élete viharai, zivatarai, csalódásai gyötrik, de nem törik meg. Inkább edzik, fokozzák alkotni vágyását: "a szél a kis lángokat eloltja, a nagyokat éleszti, fokozza."

Ilyen gondolatok mellett születnek egymás után mûvei. Tiszta, meghatározott képzeteket keres és a fundamentumokkal ítél. Tárgyát rendkívüli élénkséggel adja elô. Lángesze korlátokat nem ismerve a földrôl egyszerre a Siriusig emeli.

Koncz József ezt írja: "Felhôtlen csillagos estéken a szabadba kivitt tanítványainak csillagászatot tanítva, az érdekes tanítás ilyenkor csak éjfél felé ért véget."

Magasröptû szelleme sokszor valósággal csapong. Élénk fantáziáját még a lélek halhatatlanságával is foglalkoztatja. Ilyenkor megállapítja magáról, hogy "ellebogtam", de föl kell derítenie a legmélyebbet és legmagasabbat is. Mindennek a velejébe kell hatolni.

Az ifjúság meleglelkû barátja. Nem tör azonnal pálcát. Nem mond azonnal ítéletet. Mindig volt reménye a megjavulást illetôen.

Tanítványai sokszor nehezen tudják követni. Megbotránkozva, hogy hogy lehet nem érteni, amit mond, gyakran e szavakat használja: "Üsse meg a mennydörgôs mennykô", de nemsokára az önvizsgálat sem marad el.

Számos tanítványa messze külföldön is visszhangot kelt. A keze alól kikerült tanítványai a természettudományokból olyan magasszintû ismeretekre tesznek szert, hogy külföldi professzoraik a legnagyobb elismeréssel emlegetik Bolyai Farkas nevét.

A tanítványok nagy száma szerencséjének tartja, hogy tôle tanulhatott. "Fontos dolog a magvetés, mert az aratás függ tôle" — hirdeti.

"Minden erônket úgy kell használni, hogy minél kevesebb legyen a veszteség."

"Az egészre nézve pedig kit-kit oda kell tenni, ahol a maximum jön ki belôle, mert minden, ami taníttatik, teljes értékû valóság kell legyen". "Maradjon el, ami elfelejteni való".

Nevelési elvei szigorúak: A tanító legyen alkalmatos. Alázatos szívû. Kötelességismerô. Hiába mondja a jót, ha nincs benne lélek. Durván tanítva csak durva szíveket formálhat. A parancsoló hideg szó sohasem gyújt, inkább kiolt. Az idôbecslést pedig nagyon ki kell használni, de mindenekelôtt a példaadást elsô helyen tartani. Testvéri szeretet kincsére van szükség, ennek szellemében kell tanítani. Tanítani, de jól.

Baráti körét azok képezték, akik szellemi tehetségük vagy szeplôtlen jellemük által voltak kimagasló egyéniségek.

Nagyon megvizsgálta, hogy barátságával kit tiszteljen meg. Társaságban kedves, fesztelen, mulattató, férfiak és nôk körében egyaránt. Társaságát tisztelet tárgynak tekinti. Mély gondolataiból képes egyszerre kiragadni magát könnyû társalgásba kezdve.

Mint csodát emlegették versalkotó tehetségét, ahogy egy megadott gondolatból tüstént verset faragott. Zene iránti érzékenysége a legnagyobb régiókig fejlett. Rendkívüli nyelvérzékét a latin, héber, német, ógörög, francia, angol, olasz és más nyelvek ismerete bizonyítja. Emlékezô, figyelô tehetsége öregkoráig sem lankad. Ezért is kedvelték, tisztelték, szerették a fiatal lelkûnek nevezett öreg Bolyait. Alapvetô erkölcsfilozófiája, hogy "minden egyéni törekvést alá kell rendelni a közösség általános érdekének."

Katedrájáról búcsúzva azt mondja: "Sok jó tanítványaim hosszú sorára örömmel nézve vissza búcsúzom, azzal a reménnyel, hogy ha egy gyertya nem hozhatta fel a köznapot, az egymást gyújtottak sora hozza fel."

Fia, Bolyai János, apja halálával kapcsolatban így ír: "Bár elhunyt, halála nem bírta eloltani fényét."

Egyik életrajzírója szerint emberi nagysága méltán tarthat igényt a legnagyobb megbecsülésre, tiszteletre, elismerésre.

Szükséges tehát tudnunk, hogy az orkánként ható viharok ellenére is fél évezreden át égve maradtak az általa, általuk gyújtott lángok.

Ezekre nekünk is vigyázni kell. Vigyázni, hogy iskolánk ismét visszakaphassa hírnevét, fényét, régi mivoltát.

Nem lehetünk közömbösek. Nem szemlélhetjük érdektelenül a dolgok menetét. A tradícióktól megszentelt kövek csak jóra, nemesre, kötelességtudásra ösztönöznek.

Ezeket a köveket ismernünk kell ahhoz, hogy az útvesztôk között vergôdve bizalom tölthessen el. A múltnak a jelenben történô jövôvé válásáért csak így tudunk eleget tenni.

Nagy a felelôsségünk. Bíznunk kell egymásban. Bíznunk kell, hogy bizonyítani tudjunk. Csak összefogásunk eredményeivel erôsíthetjük meg emlékezésünk pecsétjét.

Tenni kell, amire kötelez múltunk.

Az Öregdiákok Baráti Köre nevében

Kiss József ny. tanár

Hallgatom a tegnap a bukaresti rádió magyar adását. Azt mondja a marosvásárhelyi tudósító: Bolyai Farkas születésének 442. évfordulója alkalmából a Bolyai Líceumban... Álljon meg a menet! Valami nem stimmel. Elôkerül a könyvespolcról a Kislexikon... Hát persze... Farkas bátyánk 1775-ben született, tehát szó sincs holmi 400 évrôl, sôt többrôl. A Református Kollégium születési évfordulójáról van szó.

Aztán eljôve a délután négy óra, és a marosvásárhelyi rádió hírrovatában újra hallom: "Bolyai Farkas születésének 442. évfordulója alkalmából..." Ekkor már majdnem biztosra vettem, hogy mi, a Népújság bakiztunk. Kettôbôl kitalálhatják, hogy ez miért jutott eszembe. Nos, valóban a kettes oldal elsô hírében sajnos ugyanezt olvasom, hogy Bolyai Farkas több mint 400 éve született. Tehát Népújság copy right-ról van szó.

Peches lapszám volt a keddi. Tulajdonképpen azzal kellett volna kezdenem, hogy jómagam a hármas oldalon levô hírrovatot kezdtem kiadós baromsággal. Államfônek neveztem ki Radu Vasilét. Mea culpa...

Hadréviek kártérítési pere

A marosvásárhelyi táblabíróság nemrég hozott döntést az 1993. szeptember 20-i hadrévi események miatt letartóztatott, illetve szabadlábon vizsgált vádlottak ügyében. Az emberölésért hat év börtönbüntetésre ítélt Precup Severius Ioanon, valamint az autóbalesetben december 11-én elhunyt Bucur Vasilén (Tulai) kívül valamennyien fellebbeztek, s valószínûleg márciusban kerül sor a Legfelsôbb Bíróságon ügyük újratárgyalására.

Ezzel párhuzamosan a megyei törvényszéken a tegnap folytatódott a polgári per, a sértett felek anyagi és erkölcsi kártérítése végett. Mint ismeretes, 22 személy vallotta, hogy az esemény során kár érte. Közülük 18-at hallgattak ki, akik egymilliótól 1 milliárd lejig terjedô kártérítést követeltek a vádlottaktól. A tegnap 14 tanú jelent meg, akik aprólékosan beszámoltak arról, milyen javakat láttak az eseményeket megelôzôen a sértett felek lakásán. A teremben helyet foglalók hallhattak szerényen berendezett lakásokról szóló leírásokat, de olyan gazdaságokról is szóltak a tanúk, amelyekbôl nem hiányzott a tévé, hûtôszekrény, személygépkocsi. Kisebb nézeteltérés alakult ki, mivel egyesek nem vették figyelembe Odobleja Viorica bíró azon figyelmeztetését, hogy a sértettek nem lehetnek közeli rokonságban a beidézett tanúkkal. Az egyik, tanúi minôségben megjelenô férfi pedig ittas állapotban volt.

A következô tárgyalást egy késôbbi idôpontra halasztották, amikor folytatódik a sértett felek tanúinak meghallgatása.

"Az információ századában a modern embernek már több identitása van (vagy kellene legyen): egy nemzeti, egy regionális és egy globális" (Gulyás Miklós: Gyülevész történetek). A LÁTÓ januári számában verssel jelentkezik Lászlóffy Aladár, Demény Péter, Gál Éva Emese, Gömöri György és Szonda Szabolcs. Novellát, karcolatot közöl Molnár Vilmos és György Attila. Olvashatjuk Bogdán László Barbara címû kisregényének elsô részét. A Fórumban Az Ady-jelenség kanonizációs stratégiái címmel értekezik Boka László. Figyelemre méltó Sebestyén Mihály tanulmánya: Másnap. Adalékok Bernády György 1919—1920-as pályaképéhez (I. rész). "Sokszor és sokan emlékeztek meg dr. Bernády Györgyrôl, a várospolitikusról, a fôispánról, Marosvásárhely méltán ünnepelt polgármesterérôl. Arról az emberrôl, aki a magyar századfordulón kiemelte az unott-unalmas erdélyi kisvárosok jellegzetes arcnélküli vidékiségébôl sokunk bölcsôhelyét. Nagyjából-egészében jól nyomon követhetô az irodalomban — a szép-, esszé- és a szakirodalomban — az 1917-ig terjedô pályakép, amikor Bernády kilép a Városháza kapuján, és elindul ötvenhárom évesen...Hová?"

A Mûvészvilágban Jánosházy György elemzését találjuk Kákonyi Csilla festményeirôl — aki e szám képzômûvésze. "Ez a szolid polgári életet élô asszony mûvészként oroszlánvadászok acélos férfiasságával van megáldva. Amit bárhonnan kölcsönvesz, nyomban egészen magáévá teszi."

A Szemle tartalma: Radnóti Sándor és Gálfalvi György szövegei Ágoston Vilmos Godir és Galanter címû regényérôl. A Hadikikötô helyett Ady- kikötôt találunk, benne Ady Endre: Beszélgetés egy szegfûvel címû versét, ebbôl idézünk: "Drága tudás az én tudásom / S egy szegfû is sok a magyarnak. / Irigy buták ûznek, zavarnak. / Kicsi virág, szegény virág, / Hiszen eldoblak. Mit akarnak?"

"Jó jelzések"

Románia "nagyon jó jelzést" kapott Magyarországtól és Csehországtól arra vonatkozóan, hogy a két ország nem készül bevezetni a vízumkényszert a román állampolgárok számára, jelentette ki hétfôn Rãzvan Ungureanu külügyi államtitkár. Ungureanu hétfôn Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkárral tárgyalt Bukarestben, aki egyebek között arról érdeklôdött, hogy "mi lesz Románia álláspontja, ha a visegrádi csoportot alkotó államok szigorúbb vízumpolitikát kezdenek vele szemben". A román külügyi államtitkár válaszában leszögezte:"nagyon jó jelzéseink vannak arra, hogy Csehország és Magyarország kész Románia esetében eltekinteni a hátrányosan megkülönböztetô vízumrendszertôl, a két ország kész teljesen változatlanul hagyni az eddigi megállapodásokat".

Sikertelen román kisebbségi választás Budapesten

Nem lesz fôvárosi szintû kisebbségi önkormányzata a magyarországi románoknak a következô négy évben, miután határozatképtelenség miatt hétfôn délután a megismételt választás is érvénytelen volt, közölte Elekesné Schneider Zsuzsanna, a Fôvárosi Választási Iroda munkatársa. Elmondta, hogy a határozatképességhez szükséges 51 helyett csupán 43 elektor jelent meg a választáson. Ezért a Fôvárosi Választási Bizottság az általa elôírt 30 perces várakozási idô után érvénytelennek nyilvánította a gyûlést.

Kölcsön mezôgazdaságra

Megtörténhet, hogy a Világbank az ASAL-programon kívül 82 millió dollárt ad két mezôgazdasági-élelmezési program finanszírozására, közölte Ioan Muresan szakminiszter amerikai látogatásáról hazatérve. Az elsô projekt értéke 47 millió dollár és a búzapiacra utal, s célja Romániát élvonalba hozni a gabonafélék világpiacán. Ilyen körülmények között Magyarország és Ukrajna igénybe veheti a silókkal felszerelt konstancai kikötôt. A második, 15 millió dollár értékû terv a mezôgazdasági szolgáltatások biztosítására törekszik, jegyezte meg a miniszter. Ez utóbbi projekt esetében nehézségek merülnek fel a mezôgazdasági felületek feldarabolása miatt.

Románia szegedi fôkonzulja Kecskeméten

Andrei Oancea Románia szegedi fôkonzulja bemutatkozó látogatáson találkozott hétfôn Kecskeméten Endre Sándorral, a Bács-Kiskun megyei közgyûlés elnökével. A fôkonzul a megbeszélést követô sajtótájékoztatón megerôsítette az eszmecserén elhangzottakat, miszerint személyes segítségét ajánlja fel mind romániai privatizációba bekapcsolódni kívánó Duna-Tisza közi befektetôknek, mind az üzleti partnereket keresô vállalkozóknak. A találkozón hangsúlyosan esett szó Bács-Kiskun és két romániai testvérmegyéje - Fehér és Hargita - együttmûködésérôl, az eddigi eredményekrôl, különös tekintettel az uniós források együttes megpályázására.

Hétfôtôl szombatig

A Nemzetközi Valutaalap mûszaki csoportja hétfôtôl kezdôdôen fokozatosan érkezik Romániába. Emanuel Zervoudakisz, az NVA romániai tárgyalóbizottságának vezetôje pedig szombaton, nyilatkozta John Hill, a nemzetközi pénzügyi intézmény állandó képviselôje.

Miniszteri rendelet anyanyelvi órák bevezetésérôl

Vasárnap, február 7-én Kötô József oktatásügyi államtitkár, az RMDSZ mûvelôdés-, oktatás-, és egyházügyi alelnöke jelen volt a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Gyímesbükkön tartott évi közgyûlésén. Napirenden szerepelt a moldvai csángómagyarok anyanyelvi oktatásának kérdése is. Kötô József ismertette, hogy miniszteri rendelet intézkedett az anyanyelvi órák bevezetésérôl a klézsei iskolaközpontba. Gáncsoskodások után a megyei tanfelügyelôség tudomásul vette a szülôi közösség igényét, és a megoldást a helyi iskola vezetôtanácsára bízta. Javaslat született az óraadó tanár személyére vonatkozóan is. Az államtitkár ígéretet tett az oktatás beindításának további ellenôrzésére. A közgyûlés elismeréssel vette tudomásul a Domokos Pál Péter Alapítvány tevékenységi beszámolóját a csángómagyar gyerekek anyanyelvi oktatása érdekében kifejtett munkájukról.

Növekvô munkanélküliség

A költségvetési tervezetben a kormány úgy becsüli, hogy az idén 1,2 millióra fog rúgni a munkanélküliek száma. A költségvetési tervezetben 2519,9 milliárd lejt, illetve a GDP 0,5 százalékát kitevô összeget szánnak végkielégítésre. Az állami költségvetsébôl 532,2 milliárd lejt utalnak e célra, a munkanélküli segélyalapból pedig 1987,6 milliárd lejt.

Dán fûtés Petrozsényban

A dán kormány hajlandó finanszírozni Petrozsény municípium egyes hôközpontjainak újrafelszerelését a fûtés jobb mûködéséért. A helyi tanács szerint a dán kormány hárommillió dollárra tehetô kölcsönt nyújt, amely tíz évre szól, egyéves mentelmi idôvel. A kölcsön csupán 75 százalékát kell megtéríteni, mivel 25 százaléka maga a szubvenció. A dán kormány természetesen szavatolást kér, de ez csakis a távfûtéssel foglalkozó társaság létrehozásával nyújtható, melynek egyedüli részvényese a helyi tanács lenne, vélekedett a tanácsosok többsége. Petrozsényben jelenleg ilyen társaság nem mûködik. A községi gazdálkodás önálló ügyvitelû egysége egyaránt foglalkozik a távfûtéssel és a községgazdálkodással.

Nigériai látogató

Holnap a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalba látogat, ahol a helyhatóság vezetôivel találkozik Abu Bakar, a bukaresti nigériai nagykövetség politikai tanácsosa. Az afrikai diplomata a napokban az ország több városát is meglátogatta.

Földekrôl tárgyalnak

Ma Segesváron Dorin Florea prefektus nyolc környezô község — Szászkézd, Fehéregyháza, Dános, Zágor, Csatófalva, Apold, Szásznádas és Héjjasfalva — képviselôivel találkozik — tájékoztatott Ioan Iacob, a megyei kormányhivatal szóvivôje. A találkozón az említett községek mezôgazdasági területeinek helyzetét mérik fel, hogy ezt követôen a prefektúra választ adhasson azoknak a bányászoknak, akik a prefektusnak egy közelmúltbeli indítványa nyomán a Zsil völgyébôl megyénkbe költöznének.

A Bolyai-napok mai rendezvényei

A Bolyai Farkas születésének 224. évfordulója alkalmából szervezett Bolyai-napok rendezvénysorozata mai napján az idegennyelv tanszék, a germán nyelvek tanszéke, a kémia, biológia, matematika és informatika tanszékek vetélkedôi zajlanak. 13 órától francia szavalóverseny, a kémia történetébôl szervezett vetélkedô és a programozási nyelvekrôl folyó vita kezdôdik, 14 órától az amgol irodalomból elôadott jelenetek és dalok követhetôk, 16 órától Biodiverzitás címmel tudományos ülésszakot tartanak a Milvus Madártani Egyesület bevonásával, majd 17 órától következik a Ki tud többet a két Bolyairól? címû vetélkedô. Szintén 17 órától a líceum diákszövetségének szervezésében gitárest is kezdôdik.

Civilizáltabb lesz a rendôrség?

A megyei rendôrfelügyelôség vezetôsége pénteken Brassóban vett részt a Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita és Szeben megyei kollégáikkal, valamint e megyék kormánybiztosaival közösen egy, a rendôrség tavalyi munkáját kiértékelô találkozón, amelyen jelen volt Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter és Nicolae Berechet dandártábornok, a rendôrség országos parancsnoka. A kiértékelôt követô felszólalásában a belügyminiszter a rendôrségrôl élô, az utóbbi idôszakban leromlott kép javítására kérte a rendôrséget, az állampolgárokkal való civilizáltabb bánásmódon keresztül — áll a megyei rendôrfelügyelôségtôl kapott közlésben.

Mit tudunk a komposztról?

Holnap délután négy órától a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete helyi szervezetének Laposnya utca 23. szám alatti székhelyén, a Biokertész Csoport szervezésében a komposzt készítésérôl és felhasználásáról tart elôadást dr. Márkus István és Boros Csaba. Az értekezést a tárgyalt témák gyakorlati megvalósításáról rövidfilmes magyarázatok követik.

Fotókiállítás

A Procardia Alapítvány szervezésében Kucsera Jenô fotómûvész tárlatát nyitják meg a marosvásárhelyi Bolyai — Gauss könyvesbolt galériájában holnap délután öt órától. A megnyitón lapunk munkatársa, Bölöni Domokos író beszél a mûvészrôl és munkáiról.

Nyárádremetén a Maros Mûvészegyüttes

Pénteken, február 12-én este hét órától Nyárádremetén, a helyi mûvelôdési otthonban lép fel a Maros Mûvészegyüttes Sodrásban címû, kétrészes elôadásával. Zenekarvezetô Moldován H. István, tánckarvezetôk Domokos Zsuzsánna és Füzesi Albert. Énekesek: Bôr Hunyadi Csilla és Vígh Ágnes. Az elsô rész koreográfusa Varga János, mûvészeti vezetô és a mûsor második részének koreográfusa Könczei Árpád. A közönség részére Deményházáról, Mikházáról és Köszvényesrôl biztosítanak autóbusszal való szállítást az elôadás helyszínére.

Kosaras bál Abosfalván

Szombaton, február 13-án este nyolc órától az abosfalvi mûvelôdési otthonban kosaras bált tartanak. A rendezvényt Réti György polgármester nyitja meg, ezután lesz jelmezbemutatás, alma- és táncverseny, tombola, majd kosárdíjazás is szerepel a mûsorban.

Megyei mesemondó verseny

A megyei tanfelügyelôség és a marosvásárhelyi 16. számú általános iskola tanítói közössége szombaton, február 13-án 10 órától szervezi meg a Csipike mesemondó verseny megyei szakaszát a marosvásárhelyi Papiu líceum dísztermében, amelyen 33 II. osztályos tanuló méri össze mesemondó tudását.

Nyolcéves a Magányosok Klubja

A Marosvásárhelyi Magányosok Klubja fennállásának 8. évfordulója alkalmával ökumenikus istentisztelettel kezdôdô ünnepséget tartanak a marosvásárhelyi unitárius templomban kedden, február 16- án délután öt órától.

Betörôk elleni vizsgálat

A megyei rendôrfelügyelôség közlése szerint a február másodikára virradó éjszaka két személy tört be a nyárádszeredai Servagromec nyárádsárdi kirendeltségének székhelyére. Ennek egyik mûhelyébôl egy Dacia személygépkocsit próbáltak elkötni. Mivel az autót nem sikerült elindítani, ennek mûszerfalát összetörték, majd egy rádiómagnót emeltek ki belôle. Ezt követôen egy, a mûhelyben található traktort indítottak el, ám néhány méter után a jármû elakadt, így sorsára hagyták. A mintegy kétmillió lejes kárt okozó eset gyanúsítottjait vasárnap azonosították a nyárádszeredai rendôrök, a 18 éves újszékelyi (Hargita megye), nemrégiben börtönbôl szabadult K. R. és a 14 éves szentháromsági (Nyárádgálfalva község) L. J. személyében, akik ellen szabadlábon folyik a további vizsgálat.

Temesvári vendégek

Ma délután fél hattól a marosvásárhelyi sportcsarnokban, az országos férfi kosárlabda-bajnokság elsô értékcsoportjában, a visszavágó negyedik fordulójának keretében a marosvásárhelyi Herlitz Mobex csapata a temesvári U Elba legénységét fogadja.

Az illem úgy kívánja, hogy végtelen örömömtôl biztosítsam Önt abból az alkalomból, hogy tömbházunkban lakást bérelt a kft.-je számára. Az öröm addig tartott, amíg Ön kezdte túl otthonosan érezni magát. A gépkocsijával felhajtott a járdára, két jobb kerekével végigszántotta a zöldövezetet, ami lágy idôjáráskor sárövezet, majd rátolatott a házunk elôtti aszfaltozott játszótérre. Mikor az ablakból kihajolva rákérdeztem, hogy ezt szokássá akarja-e tenni, azt felte, hogy az utcán nincs hely megállni. Valóban, a házunk elôtti utcarészen nincs hely, ötven méterre jobbra-balra autók állnak. De a kaputól 60 méterre már van hely. S ha nem 60 méterre, akkor 100-ra. Amikor kerékpárral jártam be a Metalotehnicához, akkor a kerékpárt a kapu elôtti parkolóban hagytam és onnan még 224 métert mentem az íróasztalig. Ne kívánja Ön se, hogy olyan munkahelye legyen, ahol csak tíz métert kell gyalogolni a háztól az autóig. Vagy nem bánom, legyen! Vállalkozása hasznát forgassa úgy, hogy vegyen mihamarabb belsô garázsos kft.-t. Ôszintén kívánom! De amíg házunkban bérel irodát, addig, megkérem, hogy ne hajtson fel a járdára és a játszótérre. Nem azért, mert elhull a hajam az irigységtôl, hogy az ablakon kinézve nem az én autóm áll a ház elôtt, higgye el, nem azért. Csupán azt szeretném, ha a városban kevesebb lenne a sár, száraz idôben a por, s ne kelljen több száz ezer lejért kertészt fogadnunk, aki rendbe teszi a zöldövezetet. A házban lakó autótulajdonosok sem hajtanak fel a térre, megállnak az utcán, vagy ahol lehet. Bár abból, hogy a szûz talajon az Ön kocsijának a kerekei hagyták az elsô nyomot, rá kellett volna jönnie, hogy eddig ilyesmi nem fordult elô.

Elmondom még a ház elôtti facsonk esetét. V. bácsihoz jöttek ki a mentôk, nyolc évvel ezelôtt. Ôk is felhajtottak a játszótérre, mert úgy gondolták, hogy a hordágycipelés nincs eléggé megfizetve, s nekicsúsztak az egyik tujának (a városi kertészet leltárán volt). Egy darabig nyaggatták a motort, aztán amikor látták, hogy a kocsi nem tud elindulni, kivágták a fát. Majd a jól végzett munka örömével visszaültek a kocsiba. V. bácsi végül is saját lábán ment el a mentôig.

Ennyit az autók és autósok ellen tehetetlen fû és fa védelmében. Tehát: parkoljon az utcán! Kérésemben a közlekedési törvény és a városi tanács határozatai támogattak.

Kuszálik Péter, Marosvásárhely

Kisgyermek korában a fiam mondogatta: beszélni könnyû! Mostanában sokszor eszembe jut, s hozzáteszem, egyeseknek írni is! Kinek nincs olyan rokona, szomszédja, ismerôse, munkatársa, aki a nagy okosok közé tartozna? Ôk mindent jobban tudnak, jobban csinálnak, mindenkit kioktatnak és szidnak. Ezen a téren utolérhetetlenek. Nézzük meg esténként a televízió román nyelvû mûsorait. Ott van a "nadrágtartós", aki mindent tud, mindenkit ráncba szed, és aki elôtt vezetô párt- és kormány tisztségviselôk nagyon illedelmesen viselkednek. Meg ott van a "szigorú kopasz", aki félelmet ébreszt bennem. Akit megcéloz, kiüti. S ott van a harmadik, negyedik... stb. De nekünk is, magyaroknak megvannak a magunk okosai. Hallgassuk csak meg a bukaresti rádió magyar nyelvû mûsorait. Egy-egy tudósítónak csak a rossz hír az igazi, meg aztán oda lehet mondani, mert a rádiónak nem felesel a hallgató. A cinikus nagyváradi tudósító egyenesen a bihari bányászoknak drukkol: elfoglalják a borsi határátkelôhelyet!?

Aztán itt van a sokak által bírált, mások által kedvelt Népújság. Látja ám a hibákat! Szerinte az uborkafára mászó kisembertôl a miniszterelnökig mindenki rosszul végzi a munkáját. Ezért aztán meg is kapják a magukét.

Nem vitatom a sajtó azon jogát és kötelességét, hogy felfedjék a hibákat, és megírják az igazságot. De aki bírál, attól elvárjuk, hogy példakép legyen. Ellenkezô esetben nincs erkölcsi joga a bírálathoz. Így van ez, fôleg akkor, ha önkéntes, fizetés nélküli tevékenységrôl van szó, amit az RMDSZ-körzetek választmányi tajai végeznek. Minden gyûlésünkön dolgozni hajlandó választmányi tagokat keresünk, legtöbbször hiába. Ha a körzetünkhöz tartozó három jeles, profi újságíró, meg a bíráló úr eljöttek volna a jelölôgyûlésekre, és elmondták volna véleményüket, kifogásukat, mi pedig nehézségeinket, hasznos lett volna mindannyiunk számára. És ha vállalták volna, küldöttek lettek volna a megyei tisztújító közgyûlésen, ami jelentôsen növelte volna küldöttségünk politikai színvonalát.

Nagyon érdekes, sokak gondjait érintô találkozásokat szerveztünk, fontos személyiségekkel. Az érdeklôdôk száma viszont kiábrándítóan alacsony volt. Vajon ki a hibás, akik megszervezték a találkozót, vagy pedig azok, akik arról gyôzik meg az embereket, hogy itt semmit sem érdemes csinálni, itt semmi sem megy jól, ezt az országot el kell hagyni! Mindannyian szenvedô alanyai vagyunk a hanyatló gazdaságnak, a szegénységnek, de a kiábrándultságot hangulatteremtéssel fokozni nem érdemes.

Ui: A megyei elnökválasztási gyûlésrôl vegyes érzelmekkel tértem haza. Elôször: a tiszteletbeli elnökválasztás miatt. A kétéves tevékenysége, a beszámoló és a hozzászólások után felteszem a kérdést: ez így volt helyes? Másodszor: az új elnök, akihez nagy reményeket fûzünk, elsô beszédében elmondta, hogy objektív okok miatt nem ment Nyárádszeredába, az amúgy elhalasztott fórumra. Vajon nem a fórum szükségességét kellett volna megkérdôjeleznie? Vagy pedig ô is falugyûléseken akarja megújítani a szervezetet?

Kacsó Ágoston, a 13-as körzet választmányi tagja

"Van a kárnak gazdája?" (Jegesek a járdák, sok a csonttörés) teszi fel a kérdést a Népújság 1999. február 4-én a címoldalon. A cikk neve alatt egy sokatmondó fénykép is van, amely részben választ ad a feltett kérdésre, de errôl a cikkben nem esik szó. Mintha a kép és a szöveg nem ugyanahhoz a cikkhez tartozna. Ha pedig a képet rejtvénynek szánták, az ötlet dicséretre méltó, hiszen a keresett "gazdák" egyik típusa több példányban is látható a képen. Nem tudom, Önök, észrevették-e? A képen (havas járdán parkoló személygépkocsikat ábrázol — szerk. megj.) látható törvénytelenséget ki ellenôrzi, bünteti? A gyalogjárón való parkolás — nem megállás, nem várakozás — az utóbbi idôben természetes jelenséggé szelídült. Csak azokat az utcákat említem, ahol gyakrabban járok: Lupény, Bolyaiak tere, Stefan cel Mare, Borsos Tamás, Kogãlniceanu, de gondolom, ugyanez a helyzet mindenhol, ahol a nagyközönséget kiszolgáló intézmények mûködnek. Próbáljanak végigmenni a gyalogjárón reggel vagy délelôtt. Tapasztalni fogják, hogy nem is olyan könnyû feladat. Nekem, mivel a közepesnél vékonyabb vagyok, általában sikerülni szokott, nem úgy, mint az emberek többségének. Az történik, hogy a "kedves" autós mind a négy kerekével feláll a járdára, nehogy akadályozza a közúti forgalmat, mintha a gyalogforgalom nem közúti forgalom lenne! Ha a gyalogos ez szóvá teszi, akkor elküldik ôt a túlsó járdára. Járjunk csak cikkcakkban, attól függôen, hogy hol van számunkra hely. De hát az úttesten sem lehet egyfolytában jönni-menni, mert ez is zavarja a forgalmat, repülni pedig nem tudunk!

Kérdem én, az Önök által felkent hóhányó vagy utcaseprô, aki a háza elôtti járda tisztaságáért felel, de azon csak éjjel tud végigmenni rendesen: ha egész éjjel hull a hó, mint az említett újságcikkben, reggel pedg 7-7.30 órakor már odaparkol egy autós, aki csak délután 15.30-16 óra körül megy el, a járda felkent karbantartója délutáni váltásban dolgozik, ki fog havat takarítani? Talán az a bizonyos autós? Nem! Este 10 óra után, miután hazamentem, én próbálom meg, ott ahol a kerekek le nem taposták.A keréknyomok már lejegesedtek, nem az autós, a fizika idevágó törvényei a hibásak. Tehát takarítás nincs, sisonka van, csonttörés van, "ki a gazda?" Nagyon muris lenne, ha a rendôr bácsi, vagy a másik két említett ellenôrzô szerv bácsija, miután reggeltôl délutánig ott parkolt, estefelé gyalog visszajönne és megbüntetne, mert csúszós a járda. Felteszem a kérdést, törvényes-e a járdán való parkolás, pláne úgy, hogy a gyalogos beszoruljon az autó és a fal közé, vagy leszoruljon az úttestre. Ha igen, akkor a gyalog járót sem kell ezentül büntetni, ha az úttesten szottyan kedve menni vagy álldogálni. Ilyenkor kötelezô lenne a járdára felhajtva a gyalogosokat kikerülni!

Szántó János, Marosvásárhely

Adhatnánk bátran az ENERVO MUR nevet is, mert rengeteg mérget kell lenyelni a marosvásárhelyi lakosoknak. Fônökeik nyilatkozatai alapján sok a baj és hiányosság házuk táján. Csak azt ne várják el, hogy minden veszteséget a lakosság zsebébôl pótoljanak, ez nem kóser! Az Energomur is pontosan olyan szolgáltató vállalat, mint a többi más. Nem a zéróról indult, hanem tôkét örökölt, aminek adminisztrálását bízták rá. Elvállalta, hogy befektet, s eleget fog tenni a lakosság elvárásainak. Csak arra kérjük, hogy ne az én és a többi vásárhelyi zsebére tegyék.

A piacon az árut nem a vevô, hanem az elárusító méri meg. S a mérleg sem a vevôé. A lakásban levô mérômûszereket a lakók vegyék meg, de a tömbház hálózatra való csatlakozásánál levô mérômûszereket ne a lakókkal fizettessék meg! A város lakói ezt nem tartják helyesnek. S azt sem, hogy az elsôdleges mérés hiánya miatt az ENERGOMUR összes veszteségeit kifizessék. Arról nem is beszélve, hogy a mérômûszerek hiányában egyelôre annyit fizettett velünk, amennyit tud.

Benedek László, Marosvásárhely

Az erdélyi unitárius ifjúság és más szabadelvû vallásos fiatalok keretszervezeteként mûködô Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) 1999. január 29-30-án rendezte meg szavaló és népdalversenye második kiírásának országos döntôjét. A segesvári unitárius egyházközség templomában lezajlott vetélkedôn a helyi szakaszok nyerteseiként ötven ifjú mérte össze versmondó-, illetve népdaléneklô- képességét. A huszonhét egyházközségi egyletet képviselô versenyzôk elôadása a bírálóbizottság véleménye szerint szakmailag színvonalasnak, és a tavalyi alkalomhoz viszonyítva fejlôdônek bizonyult. A rendezvényt gazdagította Szász Ferenc brassói unitárius lelkész-költô (Isten a versben) Bencze Mihály brassói matematikus-költô (Költészet és matematika), Farkas Miklós segesvári számtantanár (Segesvár fontosabb tudni- és látnivalói) elôadása is. Ezenkívül sor került Kátai Zoltán régizene- elôadóestjére, Márk Attila hangszalag-bemutató gitárestjére, a segesvári Kikerics néptánccsoport bemutatójára, valamint a segesvári Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet verses-zenés mûsorára.

A szavalóverseny gyôztesei a szentegyházi Opra Levente és a kolozsári Rácz Norbert, második díjas Gotthárd Izabella, míg a harmadik helyre a székelykeresztúri László Csilla került. A népdalverseny elbírálása a következô: lányoknál elsô helyezett a homoródalmási Sorbán Enikô, második Iszlay Borbála Medgyesrôl és Szabó Anna Kolozsvárról, harmadik helyezettek Kádár Beáta (Kolozsvár), Moldován Emese (Marosvásárhely) és Pitó Hajnal (Segesvár). A fiúknál a nyertes Nagy Szilárd (Homoródalmás), Tôkés Tibor (Szentgerice), harmadik Ambrus Loránd (Küküllôdombó).

A rendezvény sikere mindenképpen hagyományerôsítônek bizonyult és értékápoló közmûvelôdési szerepvállalásunk folytatására kötelez. A verseny kivitelezését biztosító támogatóknak ezúton is kifejezzük köszönetünket.

Az ODFIE elnöksége

A magyar és világszabadság költôjére, Petôfi Sándorra születése 175., halálának 150. évfordulója alkalmából emlékeztek január 30- án a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia nagytermében óvodások, iskolások, továbbá a Hit és Fény-találkozón összegyûlt sérült gyerekek. Nagy érdeklôdés kísérte munkájukat, szereplésüket, hiszen nemcsak találkoztak, hanem versenyeztek is.

Az ünnepséget Baricz Lajos plébános nyitotta meg, aki versidézetekkel igazolta, hogy Petôfi nem volt istentagadó. Ezt követte 26 óvodás és kisiskolás elôadása, akik a saját maguk által kiválasztott költeményeket szavalták el. A háromtagú bizottság egymástól függetlenül minôsítette a szöveghûséget, valamint a költemény elôadásmódját. A nyertesek okleveleket és könyvjutalmat kaptak. Az elsô csoportban nyert: Klósz Csenge, Kereszegi Orsolya és Birtalan István, a második csoportban Palkó Réka, Ferencz Lehel, Józsa Tünde, a harmadik csoportban Ivácson Bella Rebeka, Barabás Enikô és Lovász Orsolya. A többi 17 szavaló emléklappal, édességgel és írószerekkel tért haza.

Délután a Hit és Fény 23 mozgássérült versenyzôje nyújtott felejthetetlen élményt. Különösen kiemelkedett az a csoport, amely a János vitéz egyes részleteit dramatizálta, mintegy ezzel is bizonyították, hogy Petôfi az övéké is.

Köszönet illeti a szervezôt, Baricz Lajost, továbbá Szántó Editet, aki az okleveleket készítette el.

Pupp József, Marosszentgyörgy

A Népújság Vízszerelési bonyodalmak c. cikkével kapcsolatban

1. pont: a szerelési program reggel 8-2o között tart, ez idô alatt a munka be volt fejezve, a módosítás is.

2. pont: aki a szerelôben nem bízik meg, saját maga vásárolja meg a szereléshez szükséges anyagot.

3. pont: beleegyezés szerint ment a módosítás, csak a kliens úgy gondolta, hogy ez ingyen megy.

4. pont: a cégnek van intervenciós csoportja és a hibaelhárítást elvégzi, szombaton is dolgoznak.

5. pont: a szerelô csak a szerzôdésben álló munkát köteles elvégezni a szerzôdésben álló díjért. Minden többletmunkát meg kell fizetni.

Tévedni emberi dolog, sajnos, csak az téved, aki dolgozik.

Tisztelettel, Zoli és Zsolt

(Szerk. megj.: A replika 2-es és 4-es pontja, meg a végkövetkeztetés állja a helyét, a többi nem. Nem beszélve arról, hogy arra nem terjed ki a "replika", ami a kliens fô panasza volt, hogy olyan pénzeket vettek fel, a fônökük állítása szerint, amihez nem lett volna joguk!)