Tisztújítást tartott az RMDSZ megyei szervezete

Szombaton maratoni ülést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. A tisztújító tanácskozáson közel négyszáz küldött vett részt. A megyei elnök, a szövetségi elnök, és Marosvásárhely polgármesterének köszöntô beszédét követôen, a tanácskozás napirendjén Kolcsár Sándor megyei elnök, valamint az etikai és az ellenôrzô bizottság beszámolói mellett önkormányzati beszámolók, hozzászólások, a Területi Képviselôk Tanácsának (TKT) megválasztása, az alapszabályzat módosítása, illetve az elnökválasztás szerepelt.

A beszámolókat — bár végül megszavazták a küldöttek — általában elégedetlenség fogadta. A felhozott bírálatokra azonban nem kaptak érdemi választ a küldöttek. Kolcsár Sándor ahelyett, hogy érdemben válaszolt volna az elhangzottakra — amelybôl a küldöttek megtudhatták volna, hogy mi az oka a megyei szervezet siralmas helyzetének, kezdve a szervezési problémáktól el egészen az árvízsegélyek feléléséig —, az elnök úr egyfelôl a szövetség tiszteletbeli elnöke tekintélye mögé bújt, kifejezvén elkötelezettségét, másfelôl a Népújságról kialakított "mélyenszántó" véleményét tárta a hallgatóság elé. Ez legkevesebb tiszteletlenség a közgyûléssel szemben, a felelôsséggel való visszaélés és Tôkés László tekintélyének felhasználása a közgyûlésen is nyilvánvalóvá vált súlyos mulasztások álcázására. A Népújsággal szembeni hitelrontás az iméntiekhez képest már csak ráadás, ami Kolcsár Sándor közéleti vezetôt minôsíti.

A részletekkel azonban senki sem törôdött igazán, hiszen rövid habozás után nagy többséggel elfogadták a leköszönô vezetôség elhangzott jelentéseit, holott alapos kifogások merültek fel azok tárgyszerûségével, hitelével szemben. Még azt is elmulasztották a küldöttek tudomására hozni, hogy a beszámolók megszavazásával lényegében áldásukat adták például az árvízsegélyek illetéktelen elköltésére.

A közgyûlés igazi tétje az elnökválasztás volt, a jelöltek bemutatkozása során is adódtak figyelemre méltó fordulatok. Az elnökségre pályázók szövegei más-más stílusban, több vagy kevesebb szónoki tehetséggel elôadva (a leghatásosabb és legkoherensebb egyértelmûen a Kelemen Atilláé volt), lényegében összecsengtek, az általánosságok szintjén találkoztak. Igazán érdemi elképzelést, konkrét célokat, eszközöket, módszereket nem hallottunk arról, hogy mit is kell tenni a megyei szervezet talpraállításáért, politikai, közéleti szerepének újraértékeléséért. S most már hozzátehetjük, az erkölcsi megújulásért. Tehát mindazon hiányok eltüntetéséért, amelyek a mai helyzethez vezettek.

A választás fô fordulatát — bár egyesek szerint elôrelátható volt — Tôkés András visszalépése jelentette, aki egyértelmûen Kincses Elôd mellett tette le a voksát, amennyiben ez utóbbi felvállalja Tôkés András programelképzeléseinek megvalósítását is. Kincses Elôd nagyvonalúan ennél többre (!) vállalkozott: kijelentette, hogy megmaradt ellenfele, Kelemen Atilla programját is felvállalja.

Ezek után szavaztak a küldöttek. A szavazás eredménye: Kincses Elôd lett az RMDSZ Maros megyei szervezetének új elnöke 201 szavazattal. Kelemen Atilla képviselô 174 szavazatot kapott. Kincses Elôd székfoglalójában kijelentette: örömmel tölti el, hogy a Maros megyei szervezet a pragmatikusan radikális politika mellett tette le a voksát, aminek a mibenlétérôl nem sokat tudhattunk meg. Ami eddig volt, legföljebb tehetetlen "radikalizmusnak" nevezhetô. A közgyûlés záróakkordjaként, akárcsak az elôzô tisztújításkor, rajtaütésszerûen, kvórum hiányában tiszteletbeli elnökké választották Kolcsár Sándort.

Így kezdôdik hát a megyei RMDSZ új korszaka.

Domokos Géza Marosvásárhelyen

Pénteken este jeles vendégeket fogadott a marosvásárhelyi Bernády Ház közönsége. Domokos Géza Esély cimû memoársorozatának harmadik kötetét hozta el a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó. Tôzsér József kiadóigazgató nemrég megjelent, megjelenés elôtt álló, illetve elôkészületben levô könyvekrôl hozott értesítést az olvasónak, bemutatta Jakabos Ödön Kôrösi Csoma Sándor nyomában c. indiai útinaplóját, Farkas Árpád Bolhajáték címmel megjelent gyermekverskötetét, de szólt Egyed Ákos elôkészületben levô Erdély 1848—1849. második kötetérôl, valamint Markó Béla Az erdélyi macska — rövidpróza- kötetérôl. És nyilván Domokos Géza az immár háromkötetnyi Esélyérôl.

Gálfalvi György, a Látó fôszerkesztô-helyettese köszöntötte az író, szerkesztô, volt kiadóigazgató, politikus Domokos Gézát. Idézet beszédébôl: "A Domokos Géza jelenség mindig felkínálja az embernek az alkalmat, hogy elgondolkozzunk arról, mi történt velünk az elmúlt évtizedekben, közelebbrôl az elmúlt években, mi történt körülöttünk, és arról is, hogy mi fog történni velünk. Meggyôzôdésem ugyanis, hogy az emlékiratnak szoros kapcsolata van a jövôkutatással, és ebben Domokos Géza könyve megerôsített."

De lássuk, mit mond beszélgetésük bevezetôjéül a kor-és pályatárs Sütô András az "esélyszerzô" Domokos Gézáról:" A trilógiának, amely megírására vállalkozott, a harmadik kötete egy remek dramaturgia szerint készülve, akár egy színdarab harmadik felvonása, a legjobban sikerült. A legtömörebb, a legegységesebb, a legfeszültebb drámai mozzanatok egész sorozata valójában összegezi azokat a súlyos politikai kérdéseket, amelyek ezt az idôt, amelyrôl beszél, betöltötték közéletünket és magánéletét is." Sütô András gratulált a szerzô Domokos Gézának a könyvhöz, melyet az utóbbi évtizedek legfontosabb nemzetiségpolitikai dokumentumának tart, mert pontosan azt az idôszakot rögzíti ôszintén, önvizsgálatibb jelleggel is, kortársainak, ellenfeleinek, szövetségeseinek a jellemzésével is, amely a mi kisebbségi, erdélyi nemzetiségi történelmünkben a legdrámaibb volt 1920-tól errefelé.

"Nyilvánvaló — mondta továbbá Sütô András — , hogy akadhat majd szerzô, aki a maga látószöge alapján ugyanezt megirja és netán más-más értelemmel és más értékkel, de Domokos Géza trilógiája mindenképpen megkerülhetetlen dokumentum, a mi számunkra különösen, hiszen ennek a könyvnek mindannyian szereplôi vagyunk."

Domokos Géza és Sütô András lebilincselô és kiadós beszélgetését követôen a szerzô dedikált.

A tanügyi reform pillanatnyi helyzete

Február 6-án, szombaton délelôtt Kolozs megye iskoláinak és líceumainak vezetôivel, délután az egyetemi tanárokkal és az egyetemistákkal találkozott Andrei Marga tanügyminiszter Kolozsváron. A beszélgetések vezérfonalát a tanügyi reform jelenlegi helyzete képezte.

Az iskolák és líceumok terén a reformra váró területek a kisebb vidéki iskolák összevonása, az érettségi tételek összeállítása, a kötelezô iskolai évek idôtartamának meghosszabbítása, a történelemoktatás programjainak átdolgozása, valamint a mûszaki oktatás szerepének hangsúlyozása.

Amint kiderült, a minisztérium az egyes líceumokra fogja bízni az érettségi tételek összeállítását és a felelôsségre vonhatóság érdekében javallja azt a kritériumot, miszerint a vizsgatételek kijelölôi az aláírásukat kell adják munkájukhoz. Ily módon – persze utólag – ki fog derülni, hogy ki miatt csúsznak be hibák az érettségi tételekbe. Mégis vajon mindez megoldja-e az érettségizôk problémáját abban az adott helyzetben, amikor hibás tételek kerülnek fel a táblára? A bûnösök meglesznek, de a mindenkori áldozatok is!

Mostanára fontossá vált, hogy az oktatás idôtartamát 8-ról 9 kötelezô év elvégzésére emeljék – talán ez némiképp csökkenti majd az általános analfabétizmust, amiben az ország az élen jár – fejezte ki reményét a tanügyminiszter.

Az eddigiekben legkevésbé megreformált oktatási területet a történelem képezi. Ennek jelenlegi programjait minden koalíción belüli és kívüli politikai párt kritikával illeti, természetesen mindenikük eltérô indíttatással, ahogy az már nálunkfelé szokásossá vált. Egységes és mindenkinek megfelelô módosításra tehát nem nagyon várhatunk. A jelenlegi reformjavaslat egyelôre egy felosztással indul: VIII. osztályig kronologikus-, IX. osztálytól kezdôdôen tematikus történelemoktatást kezdeményez a tanügyminisztérium.

Ami a mûszaki oktatást illeti, ez a kérdés mind délelôtt, mind délután a viták súlypontját képezte. Ez az az oktatási terület ugyanis, amely a leginkább közrejátszik a gazdasági helyzet megreformálásában. A fô cél egy versenyképes ipar kiépítése elfogadható árú, minôségi termékek gyártásával – ehhez viszont a szakemberek képzése felszerelés nélküli szakiskolák és egyetemek nélkül lehetetlen. Talán valamivel jobb a helyzet a mûszaki egyetemeken, ahol egy új támogatási rendszernek megfelelôen a minisztérium pénzügyi alapjai megfelelô kritériumok alapján osztódnak el.

Egy kevésbé bürokratikus mentalitást céloz meg az a decentralizációs folyamat, amelynek érdekében az eddigiekben is meg tettek néhány lépést, és amelynek része az egyetemi autonómiák elnyerése is. Ennek megfelelôen az egyes egyetemek szakjaira meghirdetett helyek számát az egyetemi önkormányzatok állapítják meg. Továbbá nekik kell megoldani olyan felmerült problémákat is, mint az orvosi, filozófia, közgazdasági és újságíró szakokon tanoló hallgatók "túltermelése".

A felvetôdô és megoldatlan kérdések sorában hangzott el a külföldön doktoráló és többé már haza nem térôk esete is. Ennek kapcsán a tanügyminiszter elsorolta azokat a gondokat, amelyek véleménye szerint reálisan elriasztják a szakembereket a hazatérés gondolatától: gyenge fizetések a tanügyben, bürokrácia, a kormánnyal szembeni bizalmatlanság és a hazai légkör. Egyetlen megoldás van, amihez újra csak pénz kell: a tudományos kutatáshoz szükséges laboratóriumok és társaságok létrehozása – vetette fel Andrei Marga. Az intelligenciaexport nem állítható meg egyik napról a másikra egy „demokratikus" országban.

Szó volt arról is, hogy folyamatban vannak a tárgyalások az egyetemi oklevelek külföldi elismerése érdekében, ám ez is egy lassú, különféle akadályokkal küszködô folyamat. Románia egyik legdrasztikusabb válsághelyzetét éljük át nemcsak a tanügy, hanem minden téren – hangsúllyal tevôdik fel tehát az egész társadalom átépítésének a kérdése. Egy új közigazgatási és politikai menedzsement érvénybe léptetése szükséges, ehhez pedig egy új generációnak kell felnônie – az ô nevelésükrôl kellene a jelenlegi tanügyminisztériumnak gondoskodnia.

Radu Vasile Budapestre látogat

Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román miniszterelnök keddi budapesti megbeszélésén a magyar fél a bukaresti kormány hivatalos álláspontját várja a romániai magyar egyetem létrehozása ügyében — tudta meg a magyar Miniszterelnöki Hivatal illetékesétôl az MTI.

A tavaly májusi magyarországi választások óta elsô ízben kerül sor Budapesten hivatalos miniszterelnöki találkozóra.

Radu Vasile ma este érkezik Orbán Viktor meghívására kétnapos hivatalos látogatásra a magyar fôvárosba. Programja keretében kedden megbeszélést folytat vendéglátójával, valamint Göncz Árpád államfôvel és Áder Jánossal, az Országgyûlés elnökével.

— A kétoldalú tárgyalásokon a magyar fél hangsúlyt ad annak, hogy Magyarország érdekelt Románia politikai stabilitásában és a gazdasági reformok sikerében — értesült az MTI.

A két ország együttmûködésének továbbfejlesztésére és koordinálására hivatott intézményi keretet biztosítani a magyar-román együttmûködési és aktív partnerségi kormányközi vegyes bizottság.

A kormányfôk vezette megbeszélésen áttekintik majd az európai integrációval kapcsolatos kérdéseket. Külügyi források ezzel kapcsolatban azt emelték ki, hogy Magyarország kész sokoldalú és konkrét támogatást nyújtani Románia euroatlanti integrációs törekvéseinek sikeres megvalósításához.

Várhatóan szó lesz új határátkelôhelyek és új konzulátusok megnyitásáról.

A magyar-román gazdasági együttmûködés továbbfejlesztési lehetôségének témáját is megvitatják a budapesti tárgyalásokon.

1998-ban 700 millió amerikai dollár volt a kétoldalú kereskedelmi forgalom összértéke, ami ugrásszerû fejlôdést mutat az elôzô évekhez képest. A magyarországi nagybefektetôk érdeklôdése érezhetôen megnôtt Románia iránt: eddig mintegy 85 millió dollár értékû magyar tôke irányult Romániába.

A román miniszterelnök interjúja az MTI-nek

A magyar-román kormányfôi kapcsolatok intézményessé tételét javasolja majd Budapesti tárgyalásain Radu Vasile román miniszterelnök, aki hétfôn kezdôdô magyarországi látogatása alkalmából interjút adott a Magyar Távirati Irodának.

A román kormányfô részletesen szólt a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokról, a nemzeti kisebbségek problémájáról, a Zsil-völgyi bányászok januári akciójának tanulságairól és a román gazdasági reform helyzetérôl. Radu Vasile mindenekelôtt azt kivánta hangsúlyozni, hogy Magyarország hamarosan megvalósuló NATO-tagsága olyan új körülményeket teremt, amikor a jelzéseknek, a gesztusértékû lépéseknek kiemelten fontos szerepük lesz.

"Mostani látogatásom természetesen fontos, de nem rendkivüli politikai esemény. Két azonos érdekekkel rendelkezô, szomszédos baráti ország jószomszédi viszonyába illeszkedik. A két ország között nincsenek különösebb problémák, és azt a véleményt sem osztom, hogy kapcsolataink az utóbbi idôben lehûltek. Ha megengednek egy tréfát, azt mondanám, hogy ez a benyomás esetleg a tél miatt alakult ki, hiszen télen minden lehül, az idô is. A román kormány részérôl fel sem merül az, hogy esetleg lehûlési szakasz lenne a két ország közti viszonyban" — hangsúlyozta Radu Vasile.

Új szakaszt jelent viszont az, hogy Magyarország hamarosan a NATO tagja lesz. "Arra szeretném felhívni a magyar vezetés és az összes felelôs politikai tényezô figyelmét, hogy Romániában kialakulhat egy olyan kép: a NATO tagság elnyerésével egyidôben Magyarország valamiféle függönyt ereszt le határunkon" — mondta a román miniszterelnök.

Radu Vasile emlékeztetett rá, hogy Romániában léteznek magyarellenes álláspontok. Ez nem az általános közhangulatot jellemzi. A magyarellenességgel "bizonyos politikai erôk igyekeznek választási tôkét szerezni maguknak".

"Magyarország számára azonban kötelezôvé válik — függetlenül attól, milyen kormány van hatalmon -, hogy a NATO-tagság elnyerésének pillanatától kezdve állandó pozitív jelzéseket adjon és határozottan támogassa Romániát. Ez a jövô szempontjából alapvetô" - szögezte le a román miniszterelnök.

"Ha elzárkózna Magyarország — mondván, mi elértük célunkat -, s NATO-tagként nyomást gyakorolna, mondjuk olyan kérdésekben, mint a kisebbségi probléma, a dolgok nagyon bonyolulttá válhatnának. Nincsenek olyan valós jelek, hogy Magyarország NATO-tagként megváltoztatná álláspontját. Ellenkezôleg, a magyar kormány világosan kimondta, hogy támogatni fogja Romániát törekvéseiben."

"Figyelembe véve a társadalmunkban tapasztalható közhangulatot, a magyar kormányoknak meg kell érteniük, hogy azt kell üzenni: gondolunk Romániára, támogatjuk Romániát. Lényeges kérdés, hogy Magyarország mellettünk legyen, hogy a Romániába jövô magyarországi politikusok, a magyar politika képviselôi hangsúlyozzák: érdekük az, hogy Románia Magyarországgal egy sorba kerüljön" — mondta.

A "mentális görcsök" oldásának fontos tényezôje a nemzeti kisebbségek helyzetének megoldása. Ezzel kapcsolatban Radu Vasile hangsúlyozta: a megoldás egyik alapeleme az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részt vesz a kormányzásban.

"A jelenkori történetírás számára szeretném leszögezni, hogy én voltam az elsô, aki a választásokon elért gyôzelem éjszakáján - éppen az MTI-nek adott interjúmban — hangoztatta, hogy az RMDSZ-nek részt kell vennie a kormányban. Rendkívül pozitív dolognak tartom az RMDSZ kormányzati részvételét. Nem abból a szempontból, hogy Románia képét javítja, hanem mert az RMDSZ-nek kisebbségi szervezetként is részt kell vennie az ország olyan általános kérdéseinek a megoldásában, mint a reform, a szerkezetátalakítás" — hangsúlyozta Radu Vasile.

A román kormányfô nem titkolta, hogy vannak problémák bizonyos kérdésekben. Ezek közül a legismertebbé a Petôfi-Schiller egyetem ügye vált. "Azt hiszem tudják, hogy a kérdés most a felebbviteli bíróságon tart. Itt is mûködik a már emlegetett mentalitás, és sajnos az egyetemmel szembeni ellenállás éppen a mi oktatási miniszterünkkel kezdôdik. Magam a két nyelvû egyetemet támogatom, de ôszintén szólva, ha három nyelvû lenne az egyetem, semmilyen probléma nem merülne fel, a kérdés 24 óra alatt megoldódna. Még Andrei Marga miniszter részérôl sem lehetne ellenvetés" — mondta.

"Az is közismert, hogy nálunk vannak egyes politikai, de nemcsak politikai körök, akiknek a véleménye szerint a magyar beruházások jelenléte Romániában, elsôsorban Erdélyben, nagy veszéllyel jár országunkra nézve" — folytatta a román miniszterelnök.

"A gazdaság egyetlen és egységes, a magyar beruházások ellen senkinek nem lehet ellenvetése. Szomszédaink közül Magyarország a legfontosabb gazdasági partnerünk, tárt karokkal várjuk a magyar tôkét, szeretnénk, ha a román tôke is megjelenne Magyarországon.

A kormányfôt kísérô küldöttség tagja lesz a mezôgazdasági és a közlekedési miniszter, valamint a román privatizációban kulcsszerepet játszó Állami Vagyonalap elnöke.

"Azt hiszem ebben a három fô irányban komoly eredményeket érhetünk el. Szó lesz a Bukarest-Budapest autópályáról is. A nyomvonalat mi a Bukarest-Pitesti- Nagyszeben-Déva-Arad irányban tervezzük. A fô probléma a finanszírozás kérdése. Úgy tûnik, hogy a koncessziós rendszer rendkívül költséges. Talán sikerül valamiféle román-magyar megoldást találni" — mondta.

Románia januárban a Bukarestbe menetelô Zsil-völgyi bányászok miatt került a világ figyelmének középpontjába. Radu Vasile a tanulságok között említette: nyilvánvalóvá lett az alkotmányos rendet védô állami intézmények törékenysége és látható volt a megmozdulás politikai irányítása is.

"A probléma nem az volt, hogy ez a kormány megbukik. Az állami intézmények váltak volna kérdésessé és fôleg az volt a veszély, hogy bizonytalanság alakul ki abban a térségben, ahol a stabilitás alapvetô fontosságú" — szögezte le.

Az országnak nincs más választása, mint a reform — szögezte le Radu Vasile. A kormány a megkezdett úton megy tovább, s arra is felkészült, hogy további tiltakozások lesznek. "Ha normális körülmények között túl leszünk februáron, a dolgok leülepednek. Most az IMF-fel való tárgyalás szerepel napirenden. Remélem ez sikerrel jár, s nagyon jó lenne ha Magyarország ebben is segítene, jó szót szólna érdekünkben."

Radu Vasile végezetül leszögezte, hogy nincs olyan kérdés, amit szeretne elkerülni Budapesten. "A párbeszéd híve vagyok, s azt fogom javasolni, hogy a kormányfôk között alakuljon ki intézményesített kapcsolat. Ez kötelezôvé válik abban a pillanatban, ahogy Magyarország a a NATO tagja lesz. Szükséges, hogy a miniszterelnökök évente két- három, esetleg több alkalommal találkozzanak".

"Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi elsô találkozásunkkor nagyon közvetlen és határozott egyéniség benyomását tette rám. Olyan személyiségnek tûnt, aki kész arra, hogy nagyon nyíltan közelítsen meg minden kérdést. Azt hiszem, megértjük egymást. Arról nem is szólva, hogy közös szenvedélyünk is van: a labdarúgás" — mondta a román kormányfô.

A magyar kormány kisebb hangerôvel többet ért volna el a romániai magyar egyetem létrehozásának ügyében — jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke vasárnap, Budapesten, miután hazatért Bukarestbôl és összegezte a Szocialista Internacionalé Közép-Kelet- Európai Bizottsága ülésén történteket.

Magyarország NATO-hoz való csatlakozása után nagyfokú óvatosságot kell tanúsítanunk Romániával szemben. A román politikusok ugyanis világossá tették, figyelemmel kísérik, hogy változik-e a magyar politika hangneme Romániával szemben — mondta a Szocialista Internacionalé Közép-Kelet-Európai Bizottságának társelnöke.

A megbeszéléseken Kovács László — mint arról beszámolt - kiemelte: Magyarország abban érdekelt, hogy Románia stabil és kiegyensúlyozottan fejlôdô ország legyen. Hangot adott annak a meggyôzôdésének is, hogy kívánatos lenne továbbfejleszteni a regionális gazdasági együttmûködést keleti szomszédunkkal.

Az idei évre tervezett költségvetés rendkívül szigorú, de az adott körülmények között a lehetséges legjobb — hangsúlyozta vasárnap Radu Vasile román miniszterelnök a parlamentben, ahol a két ház együttes ülésen kezdte meg a költségvetési törvény tervezetének vitáját.

A kormány tervezete szerint 1999-ben a nemzeti össztermék (GDP) 2 százalékkal fog csökkenni, a költségvetési hiány pedig a GDP 2 százalékának fog megfelelni. Az összbevételeket 84756,4 milliárd lejben, a kiadásokat 93384,4 milliárd lejben határozták meg. Az infláció tervezett mértéke 25 százalék.

A tervezetet ismertetô miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy elképzelhetetlen a piacgazdaság dinamizmusát elôsegítô költségvetési filozófia akkor, amikor az idén Romániának majdnem 3 milliárd dollárt kell törlesztenie küladósságai után.

A fô célok ilyen körülmények között csak azok lehetnek, hogy csökkenjen a költségvetési hiány, kezelhetô legyen a küladósság és mérséklôdjön az infláció. A kormány által beterjesztett javaslat biztosítja az állami intézmények és a gazdasági reform végrehajtásához kapcsolódó gazdasági ágazatok normális mûködését. Olyan politikára van szükség, mely lehetôvé teszi a makrogazdasági és a pénzügyi stabilizációt — hangsúlyozta a kormányfô.

Románia számára rendkivül fontos, hogy mielôbb megszülessen a költségvetési törvény, mert ez az alapfeltétele annak, hogy az IMF tárgyalásokat kezdjen Bukaresttel egy újabb készenléti hitelrôl. Románia abban bízik, hogy az IMF-tôl, a Világbanktól és az Európai Uniótól összesen mintegy 1 milliárd dollár kölcsönt kap. Ígéretek már mindenki részérôl elhangzottak: az egyedüli feltétel az, hogy Bukarest jusson megegyezésre az IMF-fel.

Határozatképtelenség miatt meg kell ismételni az országos román önkormányzatot választó elektori gyûlést, mivel szombaton Gyulán a 167 elektorból a szükséges 124 helyett csak 111 jelent meg.

A törvény értelmében újabb gyûlést hívott össze az Országos Választási Bizottság (OVB) február 14-ére, a budapesti Újvárosháza épületébe.

Jutasi György, az OVB helyettes vezetôje elmondta, hogy ha egy hét múlva sem sikerül az elektori gyûlés megtartása, akkor újabb kísérletre nincs lehetôség. Ebben az esetben országos önkormányzat nélkül marad négy évre a magyarországi románság.

Jutasi György felhívta az elektorok figyelmét arra a felelôsségre, amellyel választóiknak és az általuk képviselt helyi közösségeknek tartoznak.

A kevés jelenlévô budapesti elektorok egyike, Mihaiescu György, az V. kerületi román önkormányzat elnöke elmondta: csak három román elektor nem jött el, azok is igazoltan maradtak távol.

"A nem románok nem jelentek meg" — fogalmazott az elektor.

A Petôfi Sándor vers- és prózamondó verseny körzeti nyerteseit megyei megmérettetésre várják csütörtökön, február 11-én, az Építészeti Iskolaközpont dísztermébe. 9 órától az általános iskolák V.— VIII. osztályosait hallgatja meg a zsûri, 16 órától a középiskolás diákok szerepelnek — tájékoztatta szerkesztôségünket Farkas Ernô szaktanfelügyelô. A vidéki magyar módszertani körök 3—3 általános iskolást, Marosvásárhely és környéke 12 versenyzôt küldhet, a líceumok pedig 2—2 diákot jelölhetnek a selejtezôre. Csütörtökön dôl el tehát, hogy kik képviselik megyénket az országos döntôn.

Megrendülten tudatjuk, hogy Bíró István, a Teleki Oktatási Központ igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének fôtitkára, 1999. február 5-én tragikus autóbalesetben elhunyt.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Bíró Istvánt saját halottjának tekinti.

A tragédia hírét értelmünk felfogja, a szívünk azonban mégsem tudja elfogadni. Hogyan is halhatna meg ilyen váratlanul az örökké úton levô jó barát, aki éppen a napokban mesélt új tervérôl, tele volt tetterôvel, élete új korszakát tervezte?! Küldetéssel megvert-megáldott ember volt, de pályája kezdetén ezt ô sem tudhatta. Életének elsô korszaka nem különbözött generációja sorsától. Egyetemi tanulmányok a Kolozsvári Mûegyetemen, majd a Bukaresti Egyetemen, üzemmérnök, aztán sikeres tudományos kutató. Az 1990-es történelmi sorsforduló a változtatás hitével és erejével töltötte el, és közfeladatok vállalására késztette. Elôbb a Tanügyminisztérium 1990-ben felállított tiszavirágéletû Magyar Tannyelvû Oktatási Fôosztályán dolgozott a romániai magyar iskolahálózat újjászervezésén. Ennek megszüntetése után 1991-tôl az RMDSZ oktatási tanácsosa, 1992 decemberétôl pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének fôtitkára lett. Bármerre is vitte a sors, álmairól nem akart lemondani. Önként vállalt szolgálat — talán egy isteni küldetés volt az élete. Önpusztító elhivatottsággal dolgozott és álmai lassanként megvalósulni kezdtek. Az ô kezdeményezésére jött létre a Kárpát-medencei magyar pedagógusok legnagyobb továbbképzô tanfolyam-sorozata, a Bolyai Nyári Akadémia. 1994-ben kezdte el Szovátán a Teleki Oktatási Központ kialakítását, amely mára a magyar oktatás és kultúra egyik jelentôs vidéki kis központjává vált. Az ô személyes közremûködése tette lehetôvé, hogy Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után 1996-ban Szovátán is megszervezôdhetett a békéscsabai fôiskola kihelyezett tanítóképzô tagozata.

Hazai, magyarországi, nyugat-európai és amerikai tanulmányutak láttatták meg vele a világ eljövendô változásait, és ô ennek az elkerülhetetlen változásnak a hirdetôjévé és elôkészítôjévé vált. Élni mert és élni tudott a születô ép világ nyújtotta lehetôségekkel.

Szeretett szülôföldje jövôjéért személyes felelôsséget érzett. Messzelátó erôfeszítéseit (mint a Szovátai Téli Játékok szervezése, a Teleki Oktatási Központ európai szintû konferenciaközponttá fejlesztése, a helyi idegenforgalom felvirágoztatásának tervei) már nem valósíthatja meg.

Öntörvényû élete miatt senki sem maradhatott iránta közömbös, igaz barátok és irigyek teremtôdtek körülötte.

Hosszú, nehéz évek után úgy tûnt, megadja neki a sors, hogy küldetését beteljesítse és örökké nyughatatlan lelke is boldogságra találjon. Nem így történt. Élete véget ért, de áldozatai, álmai és emberségének csillaga fényként világít az utána jövôknek.

A Teleki Oktatási Központ munkaközössége

Ismét ünnepel a Bolyai Farkas Líceum, ezúttal a 442. születésnapját. Február 8-án veszi kezdetét az ünnepi rendezvénysorozat, mely a különbözô tanszékek által szervezett vetélkedôket, elôadásokat foglalja magában. A záróünnepségre február 12- én kerül sor.

Hisztérikus megalakulásának "kerek" kilencedik évfordulóját ünnepelte a Vatra Româneascã tegnap és tegnapelôtt Marosvásárhelyen. Hogy ne múljon el az ünnep "munka" nélkül, jó volt az alkalom, hogy Zeno Opris doktor összehívja a VR országos egyeztetô tanácsát kétnapos ülésre, mellôzve a sajtónyilvánosságot. Hogy egy "kimondottan" kulturális szervezet zárt ajtók mögött tanácskozik, ahhoz mindenféle kommentár fölösleges, a témához sem fér semmi kétség... De hogy a sajtónak más tartalmakról szóló feltételezése ne legyen, a VR országos elnöke tegnap délben sajtótájékoztatót hívott össze.

Semmi új a nap alatt, nagyjából ugyanaz a szokásos téma, akár egy PUNR-s tájékoztatón, elnyûhetetlen rendfokozatokban: a "törvénytelen", minden fondorlatot és politikai harci arzenált felvonultató RMDSZ, aztán sorakozott a miniszterelnöki kabinet, a semmire sem jó koalíció (mert ugyebár az RMDSZ is kormányon van), és némi sötét perspektívák, feltéve, ha nem veszi át sürgösen a hatalmat a politikai paletta nemzetiszínû oldala.

A sajtótájékoztatón jelen voltak a VR megyei fônökei Szatmártól a déli megyékig, eljött Szatmárnémetibôl Vasile Mois, a levitézlett egykori PUNR-s szenátor, aki szerint a kulturális szervezet a romániai civil szféra fontos tényezôje. Idevonatkozó bôvebb magyarázattól eltekintett, ehelyett felolvastak egy, a tanácskozás napirendi pontjait is tartalmazó nyilatkozatot. Csendes idôben most már több lesz a kultúra — véli a VR elnöke, csakhogy szerinte radikalizálódóban van az RMDSZ, példa erre Kincses Elôd marosvásárhelyi, Kónya Hamar Sándor kolozsvári megválasztása. Ami nem jó jel, veszélyes és erôltetettebb irányzattal jár. Annyit megtudtunk, ami mégis hírértékkel bír, hogy ez év májusában tartják a VR országos konferenciáját, még meghatározatlan helyen, Szatmáron szintén a közeljövôben kerül sor a Szabad Románok Világszövetsége soros rendezvényére. Nos, nagyjából ennyit, a színesebb és szaftosabb szlogenek vasárnap délután a sportcsarnoki ünnepélyen keltek el.

Pénteken este a Pro Európa Liga Az esélyegyenôség politikája Romániában címmel kerekasztal- beszélgetésre hívta meg a városban mûködô nemkormányzati szervezetek, politkai pártok, szakszervezetek és a liga nôi képviselôit. Eljöttek a Bethlen Kata Alapítvány, a Mária Magdaléna Alapítvány, a Humanitárius Alapítvány, a Szomszédság szervezet, a Nyugdíjasok Egyesületének, az evangélikus és unitárius egyház nôszövetségeinek képviselôi. A politikai pártok részérôl csak az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum tisztelte meg a rendezvényt.

Az értekezlet célja az volt, mint Lucia Briscan elmondta, hogy a nôk ismételten hallassák szavukat Románia demokratizálódási folyamatának elôsegítéséért, a nôket egyenlô félként kezeljék, mert azokban a társadalmakban, ahol a nôknek csak kötelezetségeik vannak, jogaik viszont alig, s a politikai életben nem jutnak szóhoz, ott csak féldemokráciáról beszélhetünk. Márpedig Romániában az a helyzet, hogy a nôk nem képviseltetik magukat a politikában. Jóllehet Románia lakosságának 51 százaléka nô, a parlamentben részarányuk csak 5 százalék. Tehát a lakosság fele, ami a politikai döntéshozatalt illeti, hallgatásra ítélt. Arról nem is beszélve, hogy a kormányban egyetlen nô sem kapott miniszteri tárcát, s kevés az államtitkárok (5), igazgatók (2) száma is. Úgyszintén az

állami szervek vezetôségében sem kaptak helyet. Igaz, ahhoz, hogy a nôk vezetô pozícióban politizáljanak, hogy a döntéshozatalban részt

vegyenek, elsôsorban nekik kell ezt akarniuk. Nekik kell felemelni a szavukat azért, hogy egyáltalán számba vegyék ôket.

Az, hogy a nôk karitatív, vallásos, mûvelôdési és egyéb szervezetekbe tömörülnek, s ezekben a szervezetekben szép eredményeket érnek el, nem elég — állapították meg.

Az elôterjesztés után, amit személyes élmények, hozzászólások fûszereztek, vita alakult ki arról, ki hogyan képzeli el a nô szerepét az ezredfordulón. Példaként hozták fel a Franciaország nô politikusait, az északi országokat, de fôleg Norvégiát, ahol a politikusok kb. fele nô. Aztán szó esett arról, hogy a brassói teológián meghirdetett négy tanári állás betöltésére nôk is jelentkeztek. A versenyvizsga eredményhirdetésekor kiderült, hogy az elsô öt helyre nôk jutottak be, s az elsô négy el is foglalta a katedrát. Két hét leforgása alatt a diákok között megszervezett uszítás, lejáratási hadjárat eredményeként azonban a tanárnôknek távozniuk kellett. S ez a példa bizonyítja legjobban, hogy nem elég a szakmai felkészültség, ami a férfiéval egyenragú, nem elég a tudás, hanem harcolni is tudni kell. Vagy ott van a hozzánk közel álló példa, a Smaranda Enache asszony példája, akinek nagyköveti kinevezése ütközött nehézségekbe.

Végezetül a hamarosan bejegyzésre kerülô Maros Megyei Nôk Fóruma nevében is Lucia Briscan asszony felkérte a nôi szervezeteket, hogy közös erôvel lépjenek fel a nôk politikai kultúrájának növeléséért, hogy a következô helyhatósági és parlamenti választásokon lényegesen több nô képviselhesse érdekeinket.