|
LI. évfolyam 305. (14356) |
1999. december 31., péntek |
A kilencszázas évek utolsó lapszámát tartja kezében a kedves Olvasó. A következôn már a 2000-es szerepel. Van, aki azt állítja, hogy ezzel kezdôdik a harmadik évezred. Van, aki cáfolja. Szerintem semmi jelentôsége nincs, azonkívül, hogy esetleg megbolondulnak a számítógépek és az évezredváltás témájával jól elbíbelôdnek a tudósok és a tudatlanok. Egyébként is a XX. századra a számháború volt a jellemzô. Hogy mi, mettôl meddig terjed. Hány százalék kell ahhoz, hogy jogod legyen. Hol kell meghúzni a határt. Cilinderfejû urak és diktátorképû atyuskák körzôvel és vonalzóval szabdalták sorsunkat. Párizs melletti kastélyban vagy a Jalta elôtt himbálózó hajón. Számokkal dobálózva osztottak és kivontak. A többségbôl kisebbség lett. És a megcsonkított országrésznek a megváltó királyfi megénekelt reménye maradt.
Kifacsart izmusok százada volt ez. Ideológiák loccsantak a nyakunkba. Kijátszották ellenünk a múlt századi forradalom jelszavait. Testvériség és egyenlôség helyett bosszúért kiáltó sérelmek születtek. A viceházmesterekbôl ideológusok, a parasztokból pártvezérek, a polgárokból elvtársak lettek.
A vesztesek százada volt. Tudósokból lettek a fegyverkovácsok és kidolgozták a tökéletes pusztítás elméletét. De sebaj, gyógyírként adnak mûvégtagot és mûszempillát, mûvésznôt és mûpolgárt. Napjainkban ez utóbbi a legdivatosabb.
A számok, izmusok, és csalódások századában mi, újságírók szállítottuk a reményt és a szörnyûségeket. Naivan elhitettük magunkkal, hogy a sajtó szabad, pedig csak a jól álcázott cenzúrát nem vettük észre. A politikusok és pénzemberek, a reklám és népi egység kényszerét. Lehet, hogy nemsokára hordozható számítógépen olvassák kedvenc lapjaikat. S mi csak reménykedünk, hogy a XXI. században is a Népújság marad Maros megye (ha még lesz ilyen) legnépszerûbb napilapja. De lehet, hogy ezért meg kell tanulnunk újból a sorok közt kommunikálni.
Fokion Fotiadisz, az EB romániai fôdelegátusa és Petre Roman külügyminiszter csütörtökön Bukarestben 100 millió euró értékû finanszírozási egyezményt írt alá az ipari átszervezési és munkaerô- átirányítási program keretében, a reform szociális költségeinek enyhítése végett.
A program a kormány által elfogadott átszervezési tervre épül és a legnagyobb finanszírozási projektet öleli fel (30 millió euró) a kis- és közepes vállalatok számára.
A tegnap aláírt egyezmény alapján lehetôvé válik 79 veszteséges vállalat átszervezése és szociális következményeinek egyhítése tartós munkahelyek teremtése és a kellô szociális védelem biztosítása révén.
Azok száma, akik élvezni fogják a program pozitív következményeit, meghaladja a 40 ezret.
A program végrehajtását Traian Basescu szállítási miniszter biztosítja, míg a szaksegédletet az unió független szakértôi nyújtják.
A Nemzeti Bank felkészülve várja az új esztendôt. Így alternatív akciótervet dolgozott ki, amely az esetleges váratlan események bekövetkeztekor lehetôvé teszi a bank tevékenységének normális körülmények közti kifejtését – mutat rá a bank közleményében.
A 2000-es esztendôvel való kompatibilitást szavatoló általános terven belül a bank informatikai rendszerében felmérték a hardver- és szoftver- termékeket, valamint a külsô forrásokból származó adatáramlást.
Tekintettel a kompatibilitás szempontjából végzett utólagos tesztek eredményeire, a Nemzeti Bank úgy véli, hogy különösebb nehézségek nélkül áthidalja a jövô esztendôvel kapcsolatos problémákat.
Lévén, hogy a Nemzeti Bank feladatköréhez tartozik a bankrendszer ellenôrzése és szabályozása, sokoldalú ügykezelôi vegyes bizottságot hozott létre, amely megfigyelés alatt tartotta, az ország területén mûködô bankok miként adaptálták saját informatikai rendszerüket 2000-hez.
Az utolsó ellenôrzések konklúziója az, hogy az új év nem okoz nagy zavarokat a bankrendszer mûködésében.
A kereskedelmi bankok támogatásban részesültek az alternatív tervek körvonalazásában, s 1999. december 30. és 2000. január 7. között ezek és a Nemzeti Bank szintjén megfigyelôi és gyors intervenciós csoportok mûködnek bármilyen váratlan probléma azonnali megoldásáért.
Január 1-jétôl csökkentik a nyereségadót és az áfát, ugyanakkor bevezetik a személyi jövedelemadót, áprilistól pedig megadóztatják a magas nyugdíjakat.
A Mugur Isarescu vezette kabinet szerdai rendkívüli ülésén elhatározta, hogy 2000. január 1- jétôl a jelenlegi 38 százalékról 25 százalékra csökkentik a nyereségadót, 22 százalékról 19 százalékra mérsékelik és egységesítik az áfát, áprilistól kezdôdôen megadóztatják az átlagkeresetnél magasabb nyugdíjakat. Ezzel egyidejûleg 2000. január 1- jétôl Romániában is bevezetik a személyi jövedelemadót – jelentette be Adrian Vasilescu, a kormányfô tanácsosa.
A miniszterelnök közeli munkatársa és szóvivôje közölte: az adórendszer egyszerûsítését, áttekinthetôvé tételét és kiszámíthatóságát szolgáló intézkedések célja a takarékos és hatékony gazdálkodásnak kedvezô környezet megteremtése, a beruházások ösztönzése, a korrupciót gerjesztô bürokrácia leépítése és a külföldi tôke fokozottabb bevonása a román gazdasági élet talpra állításába és megalapozott növekedési pályára állításába.
Igaz lenne a hírügynökségi jelentés?
Radu Vasile, a két héttel ezelôtt lemondásra kényszerített kormányfô állítólag puccskísérlettel próbálta megmenteni miniszterelnöki székét.
Az AM Press kereskedelmi hírügynökség jelentése szerint Vasile kizárása a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból (PNTCD) és a párton belül támogatóinak, az úgynevezett brassói csoportnak az eltávolodása tôle nemcsak a leváltott miniszterelnök pártjával szembeni renitenskedésével magyarázható.
A lapok beszámolói szerint az AM Press meg nem nevezett forrásokból úgy értesült, hogy a titkosszolgálatok értesítették Emil Constantinescu államfôt és Ion Diaconescut, a PNTCD elnökét arról, hogy "miközben elbújt saját pártjának vezetôje elôl és eltûnt a kormánypalotából, Radu Vasile az utolsó pillanatban számára sajnos hatástalannak bizonyult kockázatos húzásra szánta el magát". Tájékozottnak nevezett források szerint Vasile megpróbálta maga mellé állítani és a kormánypalotába hívni a vidéki kormánymegbizottakat (megyei prefektusokat) és megkereste a hadsereg és a belügyminisztérium több tábornokát, akiknek a segítségét kérte.
A hírügynökségi jelentés szerint "Emil Constantinescu már-már azon a ponton volt, hogy ezt bejelenti a nemzeti televízióban", de aztán lemondott róla, "nehogy káoszba taszítsa az országot".
"Radu Vasile felelôtlen palotaforradalom-kísérlete nagyon súlyos büntetôjogi következményekkel járhatott volna rá nézve" – írta az AM Press, amely ugyanazokra a meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy Vasile "kitért az államfôvel való kimagyarázkodó találkozó elôl".
Másrészt – írta az idézett hírügynökségi jelentés – "a volt kormányfôt csalással és sokmillió dolláros sikkasztással vádolják".
– A marosvásárhelyi színpadon immár nem elsô ízben kerül bemutatásra olyan fajta szórakoztató összeállítás, amely zenés, humoros, színes produkciót ígér, és Kovács Levente rendezô neve fémjelzi a válogatást, valamint a rendezést. Általában mi befolyásolja a válogatásban, a tájékozódásban?
– Több tényezô is befolyásolt. Az egyik az, hogy ebben a periódusban több kabaré is születik a városban, és azt a szempontot is figyelembe kell venni, hogy a közönség minél változatosabb "kabarékosztot" kapjon. Mivel a rádiókabaré és az ehhez hozzátartozó Gruppenhecc az aktuális politikai kabarét mûveli igen jól, ezért úgy gondoltam, hogy a válogatásban mi visszatérünk ahhoz a korszakhoz, amely ennek a kabarénak a gyökereit, a mûfajnak az eleganciáját, egyfajta stiláris vonulatát képviseli, mely az Emlékek Kávéházával és annak a folytatásával, a Mi van a padláson? elôadásokkal alakult ki. Idônként, nem túl sûrûn, egy újabb válogatást is megbírunk. Egy másik tényezô, hogy kezembe került volt tanáromnak, Horváth Ágostonnak a hagyatékából egy olyan páratlan gyûjteménye a Színházi életben megjelent kabaréknak, amelyben a mûfaj olyan értékei fedezôdtek fel, melyek, gondolom, nem érdektelenek a közönség számára. Ilyenkor úgy szokott lenni, hogy az ember nagyon sokat válogat, és kell egy jószemû dramaturg – jelen esetben Ari Nagy Barbara –, aki ebbôl azt a szükséges minimumot összehozza, ami eléggé változatos és mégis egységes.
– Mit nyújthat a század elsô felében oly népszerû mûfaj a 2000. év közönségének?
– A kabaré örökérvényûségét az biztosítja, hogy néhány alapszituációhoz kapcsolódik. Például az ember megélhetési gondjaihoz, azokhoz a technikákhoz, amelyeket a kisember alkalmaz, hogy valahogy fenn tudjon maradni. A szerelmi élet fonákságai, a férfi és nô viszonyának örök botladozásai, és egy kicsit a színház önreflexiói is benne vannak ebben a kabaréban. Ez a három nagy téma teszi tehát aktuálissá mûsorunkat.
– Mennyire alkalmas a jelenlegi Tompa Miklós Társulat csapata ehhez a mûfajhoz?
– Én úgy érzem, hogy ebbôl a Tompa Miklós Társulatból két-három kabarés társulat is kitelik. Ez gyakorlatilag így is van, hiszen az idôsebb generációnak jó néhány színésze, azok, akik benne vannak ebben a produkcióban, és azok is, akik nincsenek, sôt, néhány nyugdíjas mûvész is, a kabarénak kiváló mûvelôje. Ez a mûsor arra is alkalmas, hogy az új nemzedéknek azok a tagjai, akik ehhez már a fôiskolán érzékenységet mutattak, tovább nevelôdjenek, hiszen a kabaré egy olyan mûfaj, amit tanulni is kell, de ezt csak menet közben lehet elérni. Ebbôl a generációból is fel fog nôni néhány népszerû, kabaréban is használható mûvész.
– Akkor tehát ez már hagyományteremtés is…
– Gondolom, igen, mert a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a kabaréra szükség van, a szilveszteri kabaré visszatérô mûfaj, és a színház megélhetési gondjain is nem csekély mértékben segít egy jelentôs bevételt ígérô elôadássorozat.
Az utóbbi napokban az évszakhoz képest meleg idô volt és bôséges hóréteg hullott szerte a megyében. Az utakon a forgalom nehézkesen zajlott, de a közlekedôknek az enyhe idôjárás segítségére volt, hiszen ennek következtében tegnap délre az utakat borító hóréteg legnagyobb része elolvadt. A Román Vizek ÖV helyi kirendeltségének adatai szerint tegnap Marosvásárhelyen 20, Dicsôszentmártonban 21, Szászrégenben 25, Szovátán 50 centiméteres hóréteget mértek. Az elôrejelzések alapján a napokban további havazásra már kevésbé számíthatunk, ezzel szemben fokozatos lehûlés várható.
Az idei tél eddigi legnagyobb havazása ellenére az útkarbantartók szerint tegnap délelôtt az utak mindenhol járhatóak voltak. Szerdán a Felsôrépásra vezetô megyei út a hó miatt járhatatlanná vált, de tegnap reggelre az említett útszakaszon már rendben zajlott a forgalom. Az illetékes vállalat karbantartógépei szerdától tegnapig folyamatosan a rájuk bízott útszakaszokon dolgoztak, és az ünnepnapok alatt is állandó szolgálatot tartanak fenn.
A megyén átvezetô országút-szakaszokon a havazás nem okozott fennakadást, minden útszakasz járható maradt. Tegnap délelôtt Ratosnya körzetében továbbra is havazott, és a karbantartók a helyszínen tartózkodtak. Ezen az útszakaszon hó, egyes helyeken legtöbb 3 centiméteres, homokkal keveredett hóréteg fedte az úttestet.
Marosvásárhelyen azoknak az utcáknak mindenike járható, amelyeken a Citadin Rt. a polgármesteri hivatallal kötött szerzôdés alapján folyamatosan eltakarítja a havat – nyilatkozta tegnap lapunknak a cég szolgálatos diszpécsere. Mint tudott, a polgármesteri hivatal csak a város fôbb útvonalainak állandó téli takarítására kötött szerzôdést a céggel, ami azt jelenti, hogy más utcákat csak lakossági bejelentés alapján tisztítanak meg. A napokban több ilyen bejelentést is kaptak, melyek alapján néhány, járhatatlanná vált mellékutcában is közbeléptek. A karbantartók szerdán, és a csütörtökre virradó éjszakán folyamatosan dolgoztak, az ünnepnapok alatt is folyamatos szolgálatot tartanak fenn.
Tegnap délben a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal protokolltermében ünnepélyes hangulatú évzáró sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Fodor Imre polgármester mellett mindkét alpolgármester és a városháza legfontosabb ügyosztályainak vezetôi is részt vettek.
A polgármester a hivatal idei tevékenységérôl vetett számot. Befejezôdött a vízüzem bôvítése, és nagyrészt révbe ért már a vízhálózat felújítását célzó, hatmillió dollár értékû BERD-program is. Kilencmilliárd lej értékben végeztek felújítási munkákat a hôenergia-szolgáltató hálózatban, de ennél sokkal fontosabb, hogy a nemzetközi pénzintézet elfogadta az Energomur ÖV pályázatát is, amelynek keretében 38 millió dolláros hitelt nyújtanak majd 14 hôközpont felújítására – hangsúlyozta a polgármester, aki az elôbbiek mellett a szociális és gazdasági téren tett lépésekrôl is beszámolt. A pozitívumok mellett arról is szó esett, hogy az Egyesülés lakónegyedbeli tömbház befejezése késik, a Dózsa György utca felújítása – lapunkban többször is teret kapott okok miatt – szintén csak a tavasszal kezdôdik el. Hasonlóan, a tervezettnél késôbben fognak neki a Víkendtelep felújításának, de itt legalább már jövôre elkészül egy fürdômedence és a polgármesteri hivatal vendégháza is.
December 29-én évzáró sajtótájékoztatót tartott a Demokrata Párt megyei szervezete. Fratean Alexandru, a párt állandó bizottságának elnöke, a megyei tanács alelnöke megköszönte a sajtónak pártjával szemben tanúsított "megkülönböztetô" figyelmét, majd sorra kiszólította azokat a meghívott diákokat, akiket a Demokrata Párt karácsonyi gyûjtôakciója során pénzbeli adománnyal segít a továbbtanulásban. Nyilván nehéz sorsú családok gyermekeirôl van szó, akiknek külön-külön 1 millió lejes adományt meg ajándéktárgyat nyújtott át Fratean Alexandru. Emanuel Andrus teológiai hallgató, Doris Mihai és Costinel Pop, a Dimitrie Cantemir egyetem két diákja, Lucian Cenan, az Avram Iancu líceum tanulója és Mariana Bogdan, a Petru Maior Egyetem hallgatója részesült a DP megyei szervezetének adományaiban.
A közelmúltban fejezôdtek be a Marosvásárhely municípiumi rendôrfelügyelôségen azok a tanácskozások, amelyeken a rendôri állomány idei munkáját értékelték. A munkaértekezletek eredményérôl a tegnap Tohanean Vasile alezredes, a városi rendôrség parancsnoka számolt be.
A bemutatott adatok szerint 1999-ben 2542 bûncselekményre derült fény, 420-szal többre, mint a múlt évben. Az összesítés szerint városi szinten a bûnözési ráta 1546 bûncselekmény százezer lakosra. Megtudtuk, a csendôrséggel és polgárôrséggel közösen 91 razziát, valamint 32.401 ellenôrzést végzett a rendôrség, melyeknek során 476 bûncselekményt fedtek fel, ezekért 22.694 pénzbírságot róttak ki. Tohanean ezredes aláhúzta: a megyeközpontban 550 lakosra jut egy rendôr. Talán ezzel is magyarázható, hogy évrôl évre ugrásszerûen növekszik a város és a megye területén elkövetett bûncselekmények száma, azok közül is az erôszakos jellegûek.
Az ismertté vált 2542 bûnügy során 8,772 milliárd lejes kárt okoztak, s ennek mindössze 39 százalékát sikerült visszaszerezni, ismertette a felszólaló.
A rendôri vizsgálatok során 1239 személyt hallgattak ki, közülük 335 büntetett elôéletû, 14 gyerekkorú, 160 kiskorú, 188 pedig fiatalkorú. Az elkövetôk közül 636-an foglalkozásnélküliek, 216-an pedig roma nemzetiségûek voltak.
A rendôrség komoly lépéseket tett az 1991. évi 61-es törvény elôírásait megszegôkkel szemben. A ma lezáruló évben 2642 büntetést róttak ki csendháborítás és közbotrány miatt, közülük tíz jogsértôt a vásárhelyi bíróság börtönbüntetésre ítélt. A jogszabályok megsértése miatt 47.303 büntetést róttak ki 1.366.768.000 lej értékben.
A rendôrség gazdasági-pénzügyi szakosztálya is nagyobb nyomatékkal követte nyomon a jogellenes gazdasági ügyleteket, adócsalásokat stb. "A gazdasági, politikai és társadalmi téren bekövetkezett változások negatívan hatottak ki az önálló vállalkozások és gazdasági egységek tevékenységére, ami a korrupció növekedésében, a pénzügyi ellenôrzési szabályozások megszegésében, valamint a védelmi rendszerek hiányos megszervezésében mutatkozik" – húzta alá a parancsnok. A közrend és közbiztonság minél hatékonyabb biztosítása érdekében a rendôrség együttmûködési kapcsolatokat fejlesztett ki a Pénzügyminisztérium szakosztályaival, a Számvevôszékkel, a Fogyasztóvédelmi Hivatallal, az Állategészségügyi Igazgatósággal és a Megelôzô Orvostani Intézettel. A fent említett igazgatóságok szakemberei a különbözô vásárhelyi gazdasági egységeknél tett "látogatások" során a könyvelésben 714 millió lejes hiányt fedeztek fel, 772 millió lej értékû árut, 1300 márkát, 55.000 forintot, 50 svájci frankot, 100 gramm arany ékszert és 520 gramm ipari ezüstöt koboztak el.
Növekedés észlelhetô a gazdasági- pénzügyi bûnözés terén, idén 188-cal több ügyet regisztráltak (667). Ebbôl 46 adócsalás, 18 csalás, 53 sikkasztás, 38 szolgálati visszaélés. 13 esetben szegték meg a könyvelésre vonatkozó törvény elôírásait, 117 alkalommal pedig nem a törvényes keretek között történt az illetô kereskedelmi egység tevékenysége. Csaknem valamennyi olyan esetet sikerült megoldania a rendôrség gazdasági- pénzügyi szakosztályának, amelyben a különbözô cégektôl vásárolt termékekért a csalók hamis csekk-szelvénnyel vagy fedezet nélküli csekkel fizettek. A cukor-, a tégla- és a konzervgyár több milliárd lejes kárt jegyezhetett, a Romcab, az Elektromaros és a TAM Rt.-k egyenként 500 millió lejes ráfizetéssel kötött üzletet.
Kirívóan nagy számban (–94) emelkedtek a csalások, az idén 182 ilyen esetet jegyeztek. Az 1998-as évhez viszonyítva héttel több volt a rablás (41). Ezzel szemben 19-cel csökkent a lopások száma (1027). A jogsértések döntô többségét a vagyon elleni bûncselekmények adják (1516), ezen belül pedig a leggyakoribb célpontok a lakások, személyautók, üzletek, amelyeket helybeli kiskorúakból és fiatalokból verbuvált csoportok fosztanak ki. Tohanean Vasile külön kiemelte azt a kilenctagú csoportot, amely az 1997. március és 1999. szeptember közötti idôszakban 14 kereskedelmi egységet tört fel, ahonnan 18,86 millió lej értékû javakkal – élelmiszerek, édességek és cigaretta – távozott. Valamennyi esetben az ablakot törték be éjszaka, illetve a zárakat feszítették fel, az árut pedig táskákban és zsákokban szállították el. "Erôfeszítéseink ellenére nem sikerült megelôzni és megfékezni a lopásokat, további növekedés várható ezen bûncselekmények terén" – mutatott rá az alezredes.
A személy ellen irányuló bûntettek száma idén 90-re emelkedett. Négy alkalommal követtek el emberölést, nagy részüket ittas állapotban. Testi sértést 27-et követtek el, míg a súlyos testi sértések száma.
A rendôrség közlekedési osztálya 1216 hajtási jogosítványt függesztett fel, ebbôl 261- et ittas vezetésért, 542-öt az elsôbbség meg nem adásáért, 120-at szabálytalan elôzésért, 215-öt a villanyrendôr jelzésének figyelmen kívül hagyásáért, 44-et pedig a kormány- vagy fékrendszer meghibásodása miatt. A vizsgált periódusban 688 koccanás történt, ami csökkenést jelent a múlt évben regisztrált 826- tal szemben. A 34 súlyos karambol során öten (hattal kevesebben, mint a múlt évben) vesztették életüket és harmincan (-10) súlyosan sérültek. A súlyos kimenetelû közúti balesetek során öt esetben a vétkes gépjármûvezetôk elhagyták a tett helyszínét, ám valamennyiüket azonosították és felelôsségre vonták.
A városi rendôrség állományának fegyelmi helyzetét illetôen elmondta, az állomány 7,5 százaléka követett el kisebb kihágást. Egy esetben sem folyamodtak a rendôrök tartalékállományba való helyezéséhez. Ezzel szemben 45 rendôrt léptettek elô és 169-et pénzjutalomban részesítettek.
Elégedetlenség a 13. fizetés miatt
Az egészségügyi és gyügykezelési egységek mûszaki-gazdasági szakszervezeteinek országos szövetsége szerdán közleményben fejezte ki abbeli aggodalmát, hogy egyes egységekben – például a dési municípiumi kórházban, a craiovai megyei kórházban vagy a buhusi-i városi kórházban – nem kerül sor a 13. bér folyósítására. Ennek fô oka a pénzhiány. A közlemény leszögezi, hogy az egészségügyi biztosítóhoz tartozó alkalmazottak megkapták a 13. bért, ami újabb megkülönböztetést teremt ez utóbbiak és az állami költségvetésbôl fizettek között. A szövetség kéri a minisztériumtól, nevezze meg azokat az alapokat, amelyekbôl a 13. fizetést lehetne folyósítani, a biztosítótól pedig, hogy utalja át az alapokat az állami költségvetésbôl finanszírozott egységeknek.
A KDNPP szenátusi csoportjának ülése után Ion Diaconescu kijelentette, hogy Ulm Spineanu parasztpárti szenátort javasolják a felsôház elnöki tisztségébe. A parasztpárti szenátorok támogatják a KDNPP koordinációs bürójának nemrégi Radu Vasile exkormányfônek pártból való kizárásával kapcsolatos döntését – jegyezte meg Diaconescu.
Európai ifjúsági találkozó Varsóban
A lengyel fôvárosban szerdán megkezdôdött a taizéi ökumenikus szerzetesközösség által szervezett idei európai ifjúsági találkozó. Az évenként valamelyik európai nagyvárosban sorra kerülô ifjúsági találkozók célja a keresztény felekezetek közötti közeledés, az ökumené elômozdítása. A franciaországi Taizé falucskában, Roger Schutz perjel vezetésével mûködô szerzetesközösség 1978 óta szervezi ezeket a találkozókat. Lengyelországban kétszer, 1989-ben és 1995-ben Wroclawban gyûltek össze a fiatalok, hogy közös imádsággal, elmélyedéssel keressék az egymás felé vezetô utakat.
A Richter-skála szerinti 4,9-es erôsségû földrengés rázta meg szerdán este a svájci Saint-Moritz térségét. A strasbourgi földtudományi megfigyelôállomás tájékoztatása szerint a földmozgás mindössze néhány másodpercig tartott – írta az AFP. Áldozatokról illetve károkról nem érkezett jelentés.
Csecsenföldön szabadon engedték az újságírókat
Kilenc órán át tartó kihallgatás után szabadon engedték azt a hét nyugati újságírót, akit szerdán Groznij közelében vett ôrizetbe az orosz katonai rendészet – jelentette a brit Daily Telegraph. Az ôrizetbe vett újságírók között volt a lap tudósítója, Marcus Warren is. Az ingus rendôrség korábban arról adott hírt, hogy hat nyugati újságírót vettek ôrizetbe, majd helikopteren az észak-oszétiai Mozdokban lévô katonai támaszpontra szállítottak az orosz belügyi szervek. Az ôrizetbe vett újságírókat (a londoni Daily Telegraph, a spanyol El País, a Washington Post és a Boston Globe tudósítóit, továbbá a spanyol Antena 3 tévéállomás két munkatársát és egy független brit fényképészt) kiutasítják Oroszországból, és megvonják tôlük az újságírói hivatásuk orosz területen való gyakorlásához korábban adott engedélyt – írta az EFE hírügynökség.
Ismét sokéves csúcspontok közelébe jutott a nyersolaj világpiaci ára arra a hírre, hogy az Egyesült Államok stratégiai tartalékai rekord mélységekhez közelítettek december második felében. Az északi-tengeri alaptípus, a Brent hordója szerdán 37 dollárcenttel 25,58 dollárra drágult. Az olajféleség két hete jutott az Öböl-háború óta mért eddigi csúcspontra 26,15 dolláros egységárral. Egyes olajpiaci elemzôk korábbi nyilatkozatai szerint nem lehet kizárni, hogy az északi félteke téli szezonjában a jelentôs kínálatkorlátozás kiskereskedelmi szinten is helyi jellegû olajtermék-hiányokat okozhat a fejlett ipari országokban.
A pápa Auschwitz díszpolgára lesz
II. János Pál pápának rövidesen Auschwitz (Oswiecim) díszpolgára címet adományozzák. A Kathpress osztrák hírügynökségnek a kitüntetésrôl szóló jelentése szerint a díszpolgárságot tanúsító okmányt január végén, Rómában nyújtja át a katolikus egyházfônek Oswiecim lengyel város zarándokcsoportja. A pápának átadnak egy érmét, amely a város védôszentjét, Jan Kantyt, valamint az auschwitzi haláltáborban meggyilkolt Maximilian Kolbe minorita atya és Edith Stein karmelita apáca képmását ábrázolja – írta a Kathpress. Az Oswiecim közelében fekvô Auschwitz-Birkenau-i táborban a II. világháború alatt a nácik 1,5 millió embert – többségében zsidókat – gyilkoltak le. Az egykori haláltábor szélén ma egy 8 méter magas kereszt emlékeztet II. János Pál 1979-es látogatására.
Alföldi Róberté a Ruttkai Éva- emlékgyûrû
A Ruttkai Éva-emlékgyûrût az idén Alföldi Róbert vehette át szerdán a budapesti Vígszínházban, az év során nyújtott kiemelkedô mûvészi teljesítményéért. A fôvárosi Szent István körúti teátrum társulatának titkos szavazása alapján immár tizenharmadik alkalommal kiosztott elismerést Ruttkai Éva leánya, Gábor Júlia díjalapító nyújtotta át Arthur Miller, A salemi boszorkányok címû drámájának elôadása elôtt, házi ünnepségen. Ruttkai Éva Kossuth-díjas, kiváló színész 1986 szeptemberében hunyt el. A nevét megörökítô kitüntetést elsô ízben Tordy Géza vette át 1987 decemberében, a ,,tündérkirálynô,, 60. születésnapja elôtti estén. A színésznô aláírásával díszített aranygyûrûvel kitüntették például Eszenyi Enikôt, Darvas Ivánt, Pap Verát, Gálffi Lászlót, Kaszás Attilát, Tábori Nórát, Igó Évát és Börcsök Enikôt.
Brazília legcsúnyább parasztja
Brazíliában megválasztották "az ország legcsúnyább parasztját". Egy nyolc nôbôl álló zsûri ítélte oda a díjat minap az 59 éves Zezito Anjo dos Santosnak Aracaju tartományi fôvárosban. A szokatlan címre több tucatnyian pályáztak. "Én olyan ronda vagyok, hogy még a feleségem is elhagyott miatta" – mondta a sajtónak a szikár férfi, akinek fogatlan arcát mély barázdák tagolják. A rútságverseny gyôztese rizsre és babra akarja költeni a díjjal járó, 180 dollárnak megfelelô pénzjutalmat, és abban reménykedik, hogy a hírnév talán hozzásegíti egy új partnerôhöz is.
Iraki részégek 397 darab, a Krisztus elôtti 2500 tájékáról származó tárgyat találtak egy dél-iraki régészeti lelôhelyen. A Baszmijahban – Bagdadtól 170 kilométerre délre – felfedezett régiségek között mutatós edények és égetett anyagtáblák is vannak – jelentette az INA iraki hígügynökség Rijad al- Dourira, az ásatások vezetôjére hivatkozva. A lelet részét alkotják sumér feliratot viselô tárgyak, valamint hengerformájú pecsétek, amelyek egy magas figurát, talán Gilgames mezopotámiai mitológiai hôst ábrázolják – közölte az iraki régész.
Kifizették a tanügyiek járandóságát
A megyei tanfelügyelôség december 24-28. között kifizette a Maros megyei tanügyi egységek alkalmazottainak decemberre járó elôlegét, s törlesztette a novemberi, elmaradt plusz óradíjakat is – tájékoztatott Donáth Adél, a megyei tanfelügyelôség fôkönyvelôje, akitôl arról is értesültünk, hogy a fent említett bérek és óradíjak közel 9,5 milliárd lejt tettek ki. Azt is elmondta, hogy az elôlegek kifizetése nem késett, hiszen minden hónapban 25-29-e között szokták kézbesíteni azokat.
Legolcsóbb, legdrágább biztosítási díj
A gépjármûfelelôsség- biztosításra vonatkozó kormányrendelet megjelenése óta megyénk területén is bármelyik biztosítási fióktól, ügynökségtôl és ügynöktôl lehet rózsaszínû (5 hónapra érvényes) vagy sárga (egész évre szóló) biztosítási tikettet kérni. Az autó-, traktor- illetve motorkerékpár-tulajdonosoknak a forgalmi engedélyen kívül a személyazonossági igazolványt is fel kell ezúttal mutatniuk. A legkevesebbet a maximum 45 lóerôs közúti traktorok után szükséges fizetni – május 31-ig magán és jogi személynek egyaránt 95.000 lejt –, míg legtöbbet a 16 tonnánál súlyosabb jármûvekért: 2.892.000 lejt a jogi személyeknek a 2000. január 1–december 31. közötti idôszakra.
A Mezôméhes községhez tartozó Kissály határában levô nagy istálló december 29- én 13.30 órakor meggyulladt. A tûzben leégett 600 négyzetméter tetô, 15.000 tonna takarmány, elpusztult 9 borjú, 5 disznó. A helyszínre kiszálló nagysármási tûzoltók 15 tehenet, 46 borjút, 35 disznót és egy lovat mentettek meg. A pusztítást kiváltó tûz oka a kályhából kipattanó szikra – vonták le a végkövetkeztetést a helyszínen a tûzoltók –, tájékoztott a tûzoltóság sajtóirodájának szolgálatosa.
Egyelôre nem mûkôdik a szovátai sífelvonó és a sípályát sem lehet használni – tájékoztatott Domokos András szovátai tanácstitkár, akitôl azt is megtudtuk, hogy a sípálya új tulajdonosa egyelôre nem jelentkezett, s emiatt nem lehet a pályát s a sífelvonót használni.
Csökkent a munkanélküliek száma
Szászrégenben az év utolsó hónapjában egy százalékkal csökkent a munkanélküliek száma. A városi munakerôelosztó és átképzési ügynökség tájékoztatása szerint Szászrégenben 1.230, míg környékén 1.516 állami segélyre szoruló személy van. Munkanélküli és szociális segélyt 2.621-en kapnak, míg 70 egyetemi végzettségû személy szakmai átképzésen vesz részt.
Szombaton, január 1-jén is fogadják a hívásokat az SOS Reménység telefonszolgálat ügyeletesei. A 210-865-ös telefonszámot 19-6 óra között tárcsázókat magyar nyelvû önkéntesek – pszichológusok, orvosok, egyetemisták – hallgatják meg. A telefonhívás díja azonos a városi hívás árával.
Szilveszteri mulatság Radnóton
Az RMDSZ radnóti szervezete ma, 20 órai kezdettel batyus szilveszteri mulatságot rendez a helybéli Tárca mulatozóban. Az évbúcsúztató rendezvényre szeretettel várják a környezô települések lakóit is.
A megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság tegnap álarcosbállal egybekötött elôszilveszterezést rendezett a marosludasi elhelyezési központban, a helyi és a mezôzáhi árva és elhagyott kiskorúaknak. A közel 300 gyermeknek a megyei tanácsosok által felajánlott pénzösszegbôl vásárolt csomagokat osztottak. Az eseményen jelen voltak a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet és a Dove Alapítvány képviselôi, önkéntesei is – tájékoztatott Domby Károly, a megyei igazgatóság vezetôje.
A legutóbbi mikefalvi tanácsülésen a tanácsosok az év végi beszámolók meghallgatása mellett a belsô területadóról is döntöttek. Idén a belsô udvarért, kertért a lakosságnak nem kellett adót fizetnie, január elsejétôl a községben élôk a 10 árnál kisebb kert és belsô udvar négyzetméteréért 50 lejt kell hogy törlesszenek. Az év végéig a község lakóinak 10 százaléka nem fizette ki a házadóját.
A marosvásárhelyi Környeztvédelmi Kirendeltség felügyelôi december 23-29. között 56 pillanatnyi és 72 napos levegômintát gyûjtöttek be, a vizsgálatok nyomán határérték- túllépést egyetlen mutatónál sem észleltek. A vizsgált periódusban a Maros folyó három szelvényébôl 21 vízmintát gyûjtöttek. Vízminôségi határérték-túllépést észleltek Marosvásárhely felett és alatt az ammónium-ion értékénél, Csapónál az ammónium-ion, valamint a nitrát-ion értéke lépte át a megengedett határt. A túl nagy értékek okozói a marosvásárhelyi Azomures Rt. és a szennyvízbeömlések.
Mózes Edith
Megjósolta nekem a Vásárhelyi Fehér Mágus, alias Bárány Misi, hogy politikai pályára lépek. Világéletemben kommentáltam. Most is mindenki engem akar. Kommentárra, szintén. Azt mondja Frunda: – Editke, most már mindketten eurokompatibilisek vagyunk. Szabó Károly: – Hát a maga ruhája asszortálva van az én arcommal, mikor a SRI-hez megyek. Adrian Nastase: – Ha megint megnyerjük a választásokat, magát államtitkárnak nevezem ki. Markó Béla: – Nemcsak az erdélyi mnagyarságnak van joga az örömhöz, hanem nekünk is. Engem már az Iliescu emanáltjai is megkörnyékeztek. De a legnagyobb dr. Habsburg Ottó volt, aki így bókolt nekem: – Ah, kedvesem, ha maga volna a fiam menyasszonya, apósaképp visszaállíttatnám az osztrák- grékoromán monarchiát! Azt mondja Sir Cunningham: – My Dear, Ön mindig Hattyúnyakú Editet idézi nekem, amikor Kékfogú Harald király holttestét kereste a hastingsi csatamezôn.
Sokan mások ihletnek kommentárra, nehezen hihetô, de Kerekes Károly is. A legarcátlanabb Csaba királyfi volt, Cioaba roma király fia, aki különutasként szeretett volna. – Csillagösvényen viszem el Magát a Majmonellák bolygójára, ha jó lesz a kommentár – omlott kisestélyim elé. – Juliántól hozom az arany- és ezüstnemût, az öregemtôl meg mindent, inkluzíve a Napot és a Holdat. Én leszek a majmonellakirály, Maga pedig...
– Ki ne mondja! – csaptam szendén szájon a riportofonnal. Mit mondjak, nyelves kommentár lett belôle. Azóta Csaba királyfi egyfolytában a Székely himnuszt énekli, de minek. Hiszen nekem már Smaranda megmondta: Drágám, nem az fontos, ami fontos; ami fontos, az a fontos. Úgyhogy a demokráciáért minden apró ligában küzdök, mert engem nem a majmonellák, hanem kizárólag csak a Nagy Romániai Zoo érdekel.
Na, ez is egy kommentár volt. Most játszom egy kicsit a kanfúteren.
Makkai János
Zaklatott az évtized, ki gondolta volna, hogy ami ragyog, az maszatolódik is? És hogy a sajtószabadság szajkókoncertté zülleszti az újságírást? Úgyhogy nem igazán jóízû az a tíz év, amit mögöttünk. Fôleg a Népújdonság-napokon és szilveszter elôtt rágcsáltuk az évtizedet, vodkával, sörrel és flekkennel. Fontos ez, mert az újságíró a világ legkíváncsibb embere. (Neked mennyi a fizud?) Ettôl lesz riporterré egyfelôl. Másfelôl pedig olyan profi, hogy nem üti el magát idejében, hanem cikkeket ír. Az a heppje, hogy ô fogja megdömperezni ezt a nagyferós világot. A kíváncsiság (hogy pl. flekken-e, vagy pacal) a mozgatórugója a világváltásnak, ami viszont csak úgy igazán jóízû, ha picit odapörköli a Gemini szakácsa. Mi úgy tesszük a közjót a szerkesztôi munka iránytetûjévé, úgy kerüljük a sikertelenséget, hogy közben kompromisszumokkal szegélyezzük a Dózsa György utat, mert a fekvô zsaru nekünk is ingyen reklám.
A Népújdonság velünk van, mert a miénk. (Errôl papír is van.) Nincs monopolhelyzet, mert itt mindenki vodkát iszik, kivéve Bölönit, aki mindenivó, egyszer fél métermázsa marószóda is meghôkölt elôle.
A trükkünk egyszerû. Azt játsszuk, hogy bennünket egyáltalán nem érdekel, hogy mi van. Oda se figyelünk, mikor az olvasók panaszkodnak. Mégis megírjuk. Aztán elindul a replikázás, ezt hívjuk a Pullitzer Józsi- féle metódus Weiss Gizi-féle effektusának. Végül is tulajdonképpen az olvasók írják a lapot, és a világ megváltását is színleg átengedjük az ezerarcú szörnyetegnek. Néha belóg (sátoros ünnepeken) az ábrába egy Jézus nevû sajtólevelezô, aki folyton macerál; de aztán ismét megy minden a régiben, mi írunk, önök olvasnak, és a világ, amelyet mögöttünk, észre se veszi, hogy mi tulajdonképpen eszmei béklyók helyett törünk utat az igazságkeresésnek a saját torzszüleményei között (és itt most már nemcsak a fekvôzsarukra gondolok). Az eszmei béklyók ugyanis nem alkalmasak pionírmunkára.
Ha látnak kétezerkilencben felhôtlen évfordulót, integessenek, mi ülök ott fent, a rózsaszínû repülô szônyegen, és álmélkodva elmélkedem, vagy elmélkedve álmélkodom. De addigra mögösszük az olvasót is.
Nagy Miklós Kund
Voltaképpen az elején akartam kezdeni, de ha már itt vagyunk, akkor tényleg. Szóval Okkerné Sajtos Lilla még hetvenéves sem volt, amikor megszületett. Elsô alkotása, amely máris fôkotásnak minôsíthetô, amint azt kiváló mestere, Sümegi Minor Géza, jelenleg az Erie és az Ontario vizét festô, Szakadátra küldött, de onnan már húsz éve eltûnt honfitársunk mondotta egyik interjúhomnak: – Ha egy ember bingó, akkor annak érdemes megnyitni a bigyóját.
Szélesre tárlatom tehát a lelkem eme mûvésznô ama mûvei elôtt, amelyek itt nemcsak triptichont, hanem quatrichont, sôt némi túlzással matricont és néha rubikont, máskor pedig direkt háromdimenziós, anasztigmatikus, cilindrikus kerettartalmú filozofikumát kínálják mindannak a lírának, amely finom pókhálóként szövi be ennek a különös adottságú, holografikusan dimenzionált mûvésznônek minden kitárulkozását, mely mégsem valamiféle exhibicionista lelki vetkôzés, hanem inkább a lélek vesszôzése, de nyilvánosan, valamiféle virgácsolás, ha úgy tetszik, az erotikum vesszôfutkárosodása.
De nicsak, nicsak, most döbbenek rá: ez nem is a Sajtos Lilla ikonográfiája, hanem a Csillagsommer Minodóra munká iból álló felület, bosszankodnék is egy kissé, mert meghagytam, hogy az egyiket nevezzék el római egyesnek, a másikat római kettesnek, metaforrázva: Egyeskônek és Istenszékének. Hát így jár az ember, ha egyszerre két mûvésznôvel csinálja.
Mondottam tehát, hogy az elején akartam kezdeni. Nos, ez most itt, az Önök színe elôtt valósággá válik. Tisztelt tárogató közönség, Csillagsommmer Minodóra még száztizenhat éves sem volt, amikor megjósolta neki Adamus Nostru, a sajnálatosan korán elhunyt mûvészettörténész- rendszergazda, hogy egyszer még idegsokkra is viheti. A közönségét. Hát most itt állunk megrendülten, és mi más is juthatna eszembe, mint az, hogy mit is mondott nekem Sümegi Minor Géza a Niagara alatt hat és fél Celsius fokkal, amikor anasztigmatikus és cilindrikus lencséjén át szemlélôdve egyszercsak így kiáltott fel:
– Te Miki, te érted a mûvészetet, bezmag!
Karácsonyi Zsigmond
Egyik barátom az INTERNET-rôl azt írja, hogy szamárkeresô nyílt a hálózaton. Ezt mint abszolút újdonságot akarja nekünk, olvasóknak beadni. Jobban mondva azt, hogy szamarak kereshetnek partnert, más szóval párt maguknak. Ezen én nagyon el tudok merengeni. Hiszen ha jól meggondolom, úgy is mint médiatudós, úgy is mint homo újságens, de úgy is mint a MÚRE (Modern Újdondászok Ritkaszép Egyesülete, NEW AIDS, Kentucky) kebli tanácsának szociális felvezetôje: itt több ezer esztendeje egyéb sem történik, mint az, hogy minden szamár párt keres magának. Úgyhogy egyáltalán nem páratlan az eset, páratlan inkább az, hogy a partner nélküli szamarak páratlanul irigylésre méltó karriert futnak be mind közösségi, mind politikai vonatkozásban. Ha elgondolom (pedig én aztán mindig), hogy van olyan szamár, akinek nem egy, hanem egész szamárhorda jut osztályrészéül, felágaskodik bennem a textuális öndugat, és akkor menthetetlenül írok egy cikkentyût én is. Pl. hogy milyen elszomorító az olaszok nevetése, meg hogy tûzoltók szenvedélyévé válik a gyújtogatás, hogy a kínai szexmúzeumban csak duggatott hüvelyt lehet látni, azt is nadrág alatt, meg hogy a homoszexualitás történetét bemutató kiállítást azokkal a hindu és buddhista erotikus szobrokkal már harmadszorra nem tekinthetem meg, mert mindig b.gy. megy a városi küldöttségekkel külföldre, akkor nem csoda, ha mindenrôl ugyanaz jut az eszembe. Görög férfi görög nôt kerget, modern csacsi nem a Bálám szamarát kívánja meg, még akkor sem, ha mindketttô bak – íme errôl a magvas sajtóvéleményem.
Ha pedig valakinek ettôl szürkülne be a digitális pofázmánya, fület tudok ajánlani hozzá, az alábbi címen: http:/www. internet; kukac @ kukac.
Ebben a legizgalmasabb persze: a 2 x KUKAC!
Ferenczi Ilona
Én úgy viszzanyúlok a laphoz, mint jóságosan szeretô anya, mint a szelistyei szépasszony: kapok cégemtôl egy pár részvényt X-atkák képében. Jóságosan szeretem szép és kedves munkatársaimat, bár rettenetesen kínoz a migrén, well, ha szerkesztenem kell. Nálam valahogy a kettô különválik, a szerkesztés meg a szeretet. Hogy Karinthyt parafarizeáljam, szerkesztésben nem ismerek szeretetet, csak oldalt és hasábot, Keresztes Gyulát, Ajtay Lacit, Molnár Vincét, Füsy Gyulát, esetleg Mr. Austin Dark mestert, és Ráduly Jánost. Pedig teszi nekem a szépet Gub Jenô is, és Székely Ferenc Vadasdról, hevesen kurtoáz az MTI, neki rendszerint elernyedve engedek, pamlagomra hanyatolva. Nem szeretem magamban azt, hogy mindig olyan komoly vagyok, mintha nem volna humorérzékem, pedig tényleg. Tôlem lett elhappolva Sarah Ferguson mosoly-díja is for instance. Én még viccet is mondok reggelenként, ha nem fáj a fejem. Olyan viccet is mondtam egyszer, hogy Makkai János villámcsapásszerûen belepirult.
Valaha írtam novellát, de tetszettek is. Azóta nem tudom eldönteni, hogy a valóság kegyetlensége vagy a kegyetlenség valósága az, ami lírává oldja a prózát, vagy csak a marószóda; errôl egyszer eszmét cseréltem Bölönivel, de amilyen öntelt és arrogáns, nem adta vissza; hát inkább lehozom újabb marhaságait is a Sziesztában.
Néha griffmadárnak képzelem magam, amint (az EMKE szerint is) önnön véremmel táplálom kicsinyeimet. Hát ez van: nyuszifészkem fészkem a lap, puha, meleg, jézustövissel szegélyezve. Fiókáim ezek a kedves balekok, akik naponta megírják, amitôl jön a migrén. De nyilván nem ôk számítanak; hanem TI, kedves olvasóim. (Népiesen: TÜK.) Hogy is mondta csak a nagy Tompa (Z. Misi) ? "Fiaim, csak fizessetek elô a Népújságra!" Jelzem: kétezerre hatszáz lappal boewult máris olvasótáborunk.
A többit csak bízzátok Icukára.
Bodolai Gyöngyi
Az egészség ellen mind ez idáig hiába küzdött az emberiség. Most jövök a Vármegyeházból, egyrészt azért kések, mert még 1989-ben lemaradtam a kerelôszentpáli expresszrôl, másrészt ez olyan elegáns. Dr. Lóczy Frici Engelhardt az én felfedezettem. Most választotta meg a városi és a megyei tanács közös ülése Marosvásárhely mezôségi és világpolgárává. Ô találta fel az egészség ellenszerét. Dr. Lóczy Frici Engelhardt a Spitzbergákon kísérletezik spicces hegyifókákkal, ezek lavina esetén igen alacsonyan szállnak. De a csodálatos ellenszer titkát nem árulhatom el, holott nem is tudom.
Minderrôl az Egészséget háromezer dollárban címû rovatomban részletesen is beszámolok, csak elôtte elkísérem dr. Lóczy Frici Engelhardtot Stockholmba, ahol a Romániai Magyar Demokrata Fórum képviseletében Béres András adja át neki a Nobel-díjat. Ezt követôen pedig Menny(ô)bemenetel következik, méghozzá a Tip-Top vendéglôben.
Ajtay László
Tekintettel arra, hogy Vidrátszegen még nem épült fel a Nemzetközi Csirkefogóröptetô, az AIRAVICOLA kóla-alapon lökôdô víccórákat helyez üzembe igényeseknek, akik nem hajlandók már tûrni a Raquaserv parkírozásait. A nagyszabású paparádé nyitányaként vasárnap megrendezik az elsô viccóra-röptetô versenyt, távirányítású mûcsirke- pilótákkal (a Pájlot Kft. növendékeivel), valamint frissen végzett tyúkárdexekkel, akiktôl a röptetés végén galambot lehet kapni, édsszel és autógrammal egybeköpve. Mindazok, akik lapunk "Jó utat, Heliobakter!" elnevezésû versenyén részvénynyilvánítási szelvénnyel jelentkeznek, kereken hatvan purcot tölthetnek az éppen felszálló Soros-viccórában. Mivel azonban hatvan perc nem egészen egy óra, felhívjuk a sárlóközönség figyelmét, hogy elôtte fél kilométerre elveszik a vizet, a levegôt, és a vicc hajtási engedélyét is. Akinek nincs vize, nem jogosult tyúklevélre, sôt villanyrázdira sem. Ellenben írott felszólítást kap szankszkrit nyelven, hogy rendezze hovátartozását, különben levágják a pattvezetékét is. Azonkívül náthával és a Maros felsô szakaszán kitenyésztett halfarkú, kopoltyú-kompatidilis mezôzáhi vízinyuszikkal is kedveskedik a szponzor, Nyikováló Yardmeg Ida mint abszolút seges vári fél.
Köszönjük együttnyüszködésüket. Jó utat, kellemes röpít, és ne feledjék: ne kaparják: hanem takarják; és egy csepp se vízóra és vízinyuszi nélkül! Így leszünk kétezerre gazdagon mûszerezett, redegenerált, ioncserélôs vízkazánok.
Járay Fekete Katalin
A Cantemus kórus vezetôjét, Kovács András Ferencet arról faggatom, miért választotta éppen a Feröer-szigeteket a Nagy István Ifisági és Mandolin Dalegylet, melynek elnöke Nagy Franz, a Romániai Dalosszövet Séf ártándmenti frekciójának vezéregyénisége, karizmát Csiki Csaba is látta a nyáron, az Erdélyi Rókus címû harmonikaiskola faliújságjának A/4-es hasában.
– Miért, hogy e, a munka hitében, mégis a, sôt szép? Mármárhogy neki.
– Hát ez azért van, mert szeretjük Birtalan Józsefet, aki köztudomásúlag Feröer díszpolgára, és azt a népdal- felmunkálást, hogy Tizenhárom Fodor ül egy szokmányon. Mind polgármesterek. Erdôs Irma színmûvésznô is elszavalta Hudd ingéban, miután Kerekes-Tóth Erzsébet egész Ajrópa Nôszövetségeit bedalolta CD-n, kísérô a Puttypurutty Gyermek- és Aggmenházy D'alkar.
– Hát hogy, e, mint, ha, bírja az alkar?
De a választ már nem várom meg, mert el kell készülnöm az anyagommal, méghozzá hasznos idôben, minden félórában hat és egynegyed sorral. Ha ezt Miki meghúzza is, e, a, én akkor is sok üdvözlegyeskedô levelet kapok. Pá, Teri.
Benedek István
Megint lesz vezetékes rádiója városunknak. Sajtótájékoztatón jelentették be: a városi tanács víz- és gáz-, vagy (kérésre) gôzvezetékes rádiómûsort iktat be azon családok részére, akik nem fizetik a közköltséget. A rádió neve VIZGAZ, és ugyanolyan fazonnal indul, mint a GAGA, de több lesz az adásideje, mert gyakorlatilag mindig közvetít valamit. Sôt, sugároz is, elôre megsúgja, hol és mikor lesz gázrobbanás. A Népújság megkérdezte: a VIZGAZ-ért kell-e külön fizetni. Orbán Dezsô alpolgármester úr azt válaszolta, hogy ez benne lesz a közköltség-számításban, külön tételként.
Egyebet nem mondtak, s nekem se jutott eszembe semmi.
Bölöni Domokos
Mikor kézikötôfékkel megálltunk az EMKE elôtt, hát kiderült: nincsen is székhaus. Nahát akkor mehetünk zu haus, vagyis a cukházba. Szabó György Pál, akit frissen tüntetett ki Cserefapipa und Bokréta von Ló Saar-díjjal Ober-Zifferblatt testvérváros tûzoltóegyesülete népi tûzcsap kezelô társasága nôszövetségének csipkeverô csoportja, ugyanakkor bálanyának választotta a nyárádvizenyôsi legényegylet, amiért egyik március 15-én kiköltötte a falu egyetlen tojását a fehéregyházi síkon, fehér ballonja alatt, alig másfél órás, rögtönzött, legépelt és megszerkesztett beszéde alkalmával (lám, az Úr, ha akar, bárkibôl költôt csinálhat!), szóval a jeles szónok megállt az unitáriusok tanácstermével srégvizavi, a két Bolyai elôtt, és Éva néni filmezni kezdte a pazar látványt; ahogy ôk ketten a semmibôl egy új, népi lámpavilágot teremtenek. Szivarszipkám is leborul a nagyszerû népnyelôk elôtt. Sz. Gy. P. (mindenki így hívja Szabófalvától Párizs Szent Germánig) szinkronban beszél a Kossuth Rádió Vasárnapi Újságjában, a Mezôbándi Gyöngykoszorún, Fehéregyházán, Erdôcsinádon és Holtmaroson, valamint a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dicstermében és a Népújságban. A két Bolyai alig gyôzi hallgatással. Amikor mégis vége lesz, az egyiknek a feje még mélyebbre horgad, a másiké pedig úgy fel lesz szegve, mintha Petôfi ellen szavazna a Barnaby Hausban (Cleveland, Ohio).
Azóta, ha a két Bolyai szobra szürke színt vált, esô és rossz idô várható (valamint Sz. GY. P. újabb szónoklata). De ha szép idô jön, akkor kifehéredik a szobor, és körülötte rendszerint forgalmi dugó keletkezik. Olyankor az öregebbik tudós, Farkas mester komótosan leszáll, és segít a rendôröknek. János a fejét csóválja, ejnye, ejnye, ilyen nem eshet meg Domáldon, sem Göttingában.
(Ezt a legendát még hat változatban megírom, és elsütöm minden újságban, amelyik legalább egy misit fizet érte. Végül írok egy kisregényt is, Szabó Gyurka pontozója címmel, amelyik egy másik remekmûvemre rímel. Sz. GY. P. nem haragszik, tudja: mindkettônknek népi buggyantaillat árad a lelkébôl, és csak azért nem avatnak boldoggá, miután az utolsó lenge pára kiszáll muzsikás lelkünkbôl, mert reformátusnak kereszteltek; de semmi sem akadályozza az Urat abban, hogy ebbôl a balladailag megszaggatott, deckapistás székelymagyar cukházból direkte ne a muskátlis részlegre delegáljon, miután a recepciónál egy Péter nevû (Cseke) ark (esz ott a generálmajorok neve) mark-unkba nyomja a mennyei úti rendelvényt, tízezer dajcsi márkával.)
Hej, a cicafarú cuncimunci rezes bingyóját neki!
Lokodi Imre
A nyárádmenti kisvasút füttye elhasalt a mikházi harcmezôn. Néztem, néztem, és kikerekedett a szemem retináján egy régi történet, amikor menyecskéket hordott a hátán a víz, azon egy tutaj, a tutajon egy mézeskalács, és a tetején, rakott szekérrel a négy ökör lassacskán erzsikézett. De gátat vetettek neki a gaz kommunisták. A mi földjeink a Bekecs alatt akor még narancsot, citromot (lófélét), mézes marhatököt és fôtt kukoricát termettek.
Hej, de elmúlik az idô, de elnyúlik a vonatfütty! Tudjátok mit? Fütyülök rátok. Ez járt az eszemben, amíg a KZST-n valami rettenetesen tudós szpíccset hallgatva tartalmasan unatkoztam, aztán valakik muzsikáltak, felírtam a nevüket, és hazamentem.
A Tudorban éreztem csak meg, hogy bársony nesz inog, a városra költözött falusiak pedig a kocsmákban tapsikolnak. Galambnak képzeltem magam, aki nem ül át volt besúgó verebekhez. Ha visszakapom minden birtokom, svéd csellel élek: felépítem Malmôt, méghozzá PHARE-segítséggel.
A malôm kapujára magyarul írom ki: "Komonistáknak PHARE mászni tilos!"
Korondi Kinga
Hónapok, évek óta gumicsizmában, borotvaélen táncolnak a bikapások, napirenden a kikapások és a kikapcsolások. Közben kikapcsolódás, bicabuli nuku. A csôdtömeg csak áll, csak ácsorog a gyárkapu elôtt, a manna rácsorog, de a csôdtömeg csak egyre vicsorog, míg egyszer aztán vír csorog.
– Hiába állunk itt, a privatizálás elôtt, nem ad senki semmit – panaszkodik az igazgató. Az emberek a túlélésért harcolnak, de ennyi embert hogy lehet csak úgy egyszerûen átküldeni Magyarba, transzfer nélkül?
Mindenesetre a legjobb nekik, ha bikromát helyett mától bikakapákat gyártanak. A bikakapákkal nagyszerûen lehet kezelni a bikakakát is, de fôleg arra jó, hogy megkapálják vele a Kisküküllôben termesztett mérgezô lósóskát, amely a gyár legfontosabb mellékterméke, és már a hutuk és a tutszik is érdeklôdtek iránta.
Vajda György
A feltaláló igen szerény körülmények között él, a Maros felsô folyásánál, inkább nyáron csak, Ratosnyán. Találmányáról faggatom, közben csak úgy, csípôbôl fényképezgetek. Elgondolom: mért vert meg az isten ezzel? Itt állok, másként is tehetnék, de akkor nem kapnék fizut, költô vagyok, író leszek, nyomom a jobbnál jobb riportokat, és akkor ezek fényképészt csinálnának belôlem, pedig a hajvágáshoz is jobban tudok. A feltaláló csak mondja, mondja, de engem csepet sem zavar, hogy egy kukkolót sem értek, nemhogy ezt. Mégis megírom, ide süss, miszter Plüss: van ugye, a fénytörés, aztán a fénynek valóságos költészete. De nem ez a lényeg. Ez a pasi kitalálta, hogy vágható a fény. Ô fénymetszônek mondja magát. (A zsebemhez kapok.) Van már neki fényvágó lézerbicskája, fényvágó és - metszô pisztolya, fénycsiszoló szettje, és ezekkel fénydrágaköveket csinál. Benyúl maga elé, kimetsz egy kocka alakú fénydarabot, annak a helyén pedig, ha ügyes vagy, fagyit készíthetsz fél perc alatt, olyan hirtelen hûl ki az ûre. Aztán ezt a fénykockát munkálja, modellálja.
Én ilyen feltalálóval még nem találkoztam. Illetve ne hazudjak megint: hiszen a reggel megborotválkoztam. Hozom az önarcpofám a szerkesztôségbe. Ez az én önsorsom az ezredferdülôn.
Szilveszter András
Ha megnéznék szombaton 21 órától a HBO-n a Csorgott a vér Dallas utcáin címû amerikai thrillert, gondolják meg: a film nem amerikai, hanem francia–német–cseh Barrandov koprodukció, a címe az, hogy Jó napot, autóbusz!, nem arról szól, hogy egy déli fehér kuklux megerôszakol egy néger lányt, s aztán ebbôl lesz a Nat Turner felkelése, sôt az sem valóság, hogy Bruce Willis volna a fôszereplôje. Szombaton 21 órától fogalmam sincs, mi megy a HBO-n, ellenben a cseh filmet láttam, pontosan 21 évvel ezelôtt, a Progres moziban, arról szólt, hogy megháromszorozódik a termelés, ha a szocialista munkaversenyben az nyer, akit a párt direkre kidelegált erre. Fôszerepben Andrjusica Vodicskova szovjet színésznô.
A többi (mondjuk, a heti mûsor fele) – nagyjából stimmel. A kockázatról és mellékhatásokról kérdezzék meg a Jereváni Rádiót.
Mezey Sarolta
A Kistepmlomban holland hangulat, a gyermekek énekelnek, a Kisjézus is betoppan, árvaházi kislány képében, de egyelôre nem figyel fel rá senki. Egyedül nekem van némi fogalmam, mit jelent szoknyás megváltónak lenni egy ôserdôben, ami régebb Bukarest volt. De most már avatják is az új templomot, az öregek házát és szügyig szívjuk a remény szagát, melybôl fôleg holland testvéreinknek köszönhetôen igen sok jut a turkáló által. A Kisjézus már a hetedik határban koldulász, amikor magam is megértem, miért égetôen fontos az ezüstrókatelepen új templom és imaház létesítése. Itt is Isten teremtményei élnek, méghozzá igencsak cudarul. Úgyhogy még megírok hat hírt, elolvasok hatszázhúsz levelet, összeállítom kétezerhatszáz-kilencvenkilencig a Népújság olvasói rovatát, aztán végre piacolhatok egy kicsit, miután Mami biztosít, hogy a kicsik nem verekednek megint. Ki gondolta volna, hogy megint ilyen cefetül ugrik a valuta, és ilyen pimasz módon drágul a tojás?!
Bálint Zsombor
Hurrá! A marosvásárhelyiek és a megyeszékhelyre látogatók minden páratlan napon ingyen kapják a fôtéri deckabódékból a deckalikôrt, deckapálinkát és a deckapezsgôt. Utána mindenki piszkepapírral törley a szájadalmát. A deckabódékat deckából deckázták össze és vissza. Bódítóan olcsók, mert a város rájött, hogy szereti a romszilviát. Amikor nem párosak a napok, a bódék besegítenek a városi közszállításba, ugyanis elôreelgyártott taligakerekekre rakják ôket, az olcsó lóerôt az Ardesir doki gyerekei szolgáltatják. A maxi-taxisok máris tiltakoztak. A bódék más részét mozgóbudiként használják a Violeta és a Magnolia meg az Akvárium és a többi helyére telepedett bárok ellensúlyozására. A mozgóbudi mozgóbódék üzemeltetésére pályázatot írt ki a város, melyet az nyer meg, aki megnyeri.
Még nem tudjuk, hogy Marosszentgyörgyre és Ernyébe is kijárnak-e a deckabudi fataxik, de a lakosság hevesen igényli ôket, fôleg, mert a deckát le lehet festeni, funártrikolórra.
Nagy Annamária
Amikor a tûzoltókhoz betoppanok, éppen vizelôversenyt tartanak. Gyorsan lefényképezem a fényes csövû bakákat, majd loholok is tovább, a Lungu ôrmester kaszárnyájába, ahol éppen felesketik az újabb kontingenst. Itt Lungu kapitány fogad, de mire elhangzik az eskü, már ôrnagy a lelkem. Nem ô lövetett decemberben, ezt kihangsúlyozom, mert lehet, hogy mégis ô volt. Ezután ki Nyárádtôre, ahol a varbások koszorúzzák az eget. Istenem, mindenki kék szivárványnak képzeli magát. Itt találkozom a balekkal, aki bevarrta a feleségének a micsodáját, amíg ô forintért strichel Budapesten. Aztán következik Gernyeszeg, ahol ma nagy a pernyeszag, mert a tanács úgy döntött, hogy mindenki ezen a napon vágjon disznót. Akinek nincs disznója, azt megbírságolják. Ez a jólét jele. Jön a mentô, evvel megyek Marosszentgyörgyre a picuri zsandárkákhoz, köszönteni ôket. Mindeniknek nyomok az pofijára egy Népújság-puszit, és Lungu ezredesnek ígérem az elsô táncot. Itthon tudom csak meg, hogy a fiúk a börtönben Miss Riporternek választottak. A hír futótûzként terjed, úgyhogy megint ott vagyok a Horea utcában, Lungu tábornok oldalán, aki megengedi, hogy utolsó interjút készítsek egy egészen friss vízihullával. Hát ez pont az a hapsi, aki a feleségének bevarrta volt. Ezt nevezem riporteri mázlinak!
Életem legszebb napja.
Simon Virág
A Színház téren járok bekötött szemmel. Sajnos, a polgármesteri hivatal minden szorgoskodása ellenére sem látok semmit. Pedig minden úgy ki van világítva, és minden olyan ünnepi. Több gyerekkel magam is beugrok a szökôkútba, melynek programját valahogy eltérítették, ugyanis a nyáron nem szökött, de most mi belé igencsak. Lehet, hogy magam is Az Úr születése címû pantomim parányi kelléke vagyok csupán? Isten rendelése folytán itt azonban nem történik semmi. Az állatok legelésznének, de a tér kôlapjai nehezen emészthetôk, még jó, hogy csak három elaggott juh és egy felhúzható kecske képviseli a Fair Play Nagykövetei nevû nonprofit szervezetet, mely egyébként szintén nonguvernamentális, viszont mentális; mert megtudom a ferenczesek tornyától, hogy eredetileg a díszletek között ló, szamár és szarvasmarha is szerepelt, de ezek Constantinescu elnök rendeletének megfelelôen lakhelyükön, az istállóban szavazhatnak.
Amikor levettem szememrôl a mûhályogot, azt hittem, már papné vagyok. De csak Gyöngyi nénivel futottam össze, aki nyolc napon inneni sérüléssel úszta meg szerencsés találkozásunkat. Ez így van rendjén, mindig az oszi gyógyul meg hamarabb.
Kilyén Attila
Cukorrépából készült a karácsonyi mákos bejgli a mazôgazdasági berkekben. Az RMGE szerint új utakon haladunk, mert mákos bejglit mákból és bejglibôl is szoktak sütni, ám a cukorrépa- bejgli forradalmasítja a szeszfôzést. Mert megjelent már a feketepiacon a mákból és répából készült, kitûnô rezes, a McRep nevû szamócaízû gyömbérpálinka, borókaillattal légiesítve, ugyanakkor forgalmazza már a SEMROM és a ROMSEM is a mákszemnek és a répának a keresztezôdésébôl eredô MÁKREPP magot, melynek gyümölcse akkora, mint egy dinnye, telve mákananászgubókkal, ha óvatosan törjük fel csonthéját, kirepülnek a legénypelyhes csonthéja fiókák, amelyek turisták ezreit ragadják el tájainkon, a csonthéják köpete pedig tulajdonképpen rákellenes szert tartalmaz. Dr. Mucsi Gerlice beadta egy közönséges folyami ráknak, és az rögvest felfordult tôle, sôt késôbb lemondott a rükvercrôl is.
Sokan tallórépából vagy murokból fôzik a repp-pálinkát, de ez trichinellát okoz. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy csak nekem hozzon kóstolót disznóköltségbôl. Ha nem írok igazat, folyjon ki az agroszemem.
A krokikat készítette: Dósa Barna
Ez itt a reklám helye
Új évezred, világvége, fogytán van a steksz?
A tévében reggel, este vár reád a szex.
Nyakon önt az óvszer reklám s egyéb ócska holmi,
Dús kebelbôl száll a sóhaj: come on baby, call me!
Házhoz jön a Mercedes.
Reklámügynök: N. M. K.
Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere
Azt kívánom mindannyiunknak és ezen belül Marosvásárhelynek is, hogy a politikában elért eredményeket követôen gazdaságilag is lépjünk elôre, hogy a reform valóban beinduljon, s a gazdasági növekedés bekövetkezzék.
Polgármesterként azt szeretném elérni, hogy befejezôdjön a Vízmûveknek a BERD-program keretében folyó korszerûsítése, s az a pályázat, amelyet a fûtôházak, a távhôrendszer felújítására fordítható BERD-hitel elnyerésére nyújtottunk be, eredményes legyen. Szeretném elérni, hogy tavasszal adjuk át az Egyesülés negyedbeli két háztömböt, illetve két lépcsôházat, hogy induljon el annak a három tömbháznak az építése, amelyek kivitelezésére versenytárgyalást írtunk ki; kezdjük meg a korszerû öregotthon építését, a Víkendtelepen tudjunk átadni egy nagyobb úszómedencét, fejezzük be a vendégházat, továbbá a madarak pavilonját az állatkertben, a Nagy Imre-képtárnak kijelölt épületet újítsuk fel, és a képtárat rendezzük be, indítsuk el az Apolló-épület, a Dózsa György út és más utak felújítását, hogy korszerûsítsük s tegyük hatékonyabbá a köztisztasági szolgálatot.
A családban az idén volt egy kilencven- és egy egyéves születésnap. Azt hiszem, hogy ebben minden benne van: itt vagyunk mind, egészségesek vagyunk, dolgozunk, magánemberként nem kívánok semmi többet, csak azt, hogy mindez folytatódjék. Hálás vagyok a sorsnak, hogy itt maradtam, s alkalmam nyílik a cselekvésre.
Smaranda Enmache, Románia finnországi nagykövete, a Pro Európa Liga társelnöke
Elsôsorban azt kívánom, hogy 2000-ben a Pro Európa Liga képes legyen megvalósítani azt a régi vágyat, hogy a marosvásárhelyi várban létrejöjjön az Interkulturális Központ, amely látványosságként és gazdasági szempontból is fontos intézmény volna a város számára, és sok külföldi és romániai vendéget vonzana.
Másodsorban szeretném folytatni nagyköveti munkámat Finnországban, ami azt jelenti, hogy a jó színvonalú politikai, diplomáciai kapcsolatok megteremtését követôen, a gazdasági cserék is végre olyan szintre emelkednének, ahogy szeretném. Gondolom, hogy ebben a hazai intézmények is támogatni fognak, és nagyon örvendenék, ha Helsinki és Marosvásárhely, vagy Helsinki és Bukarest között Marosvásárhely érintésével vissza lehetne állítani egy légi kapcsolatot is, legalább charter szinten.
Magánemberként azt kívánom, hogy továbbra is jó egészségnek örvendjünk, s családunkban megmaradjon az az igazán jó baráti légkör, ami eddig is segített abban, hogy aktívan részt vegyünk azokban a változásokban, amelyek az országban végbemennek.
A Népújság olvasóinak nagyon kellemes és boldog új évet kívánok. Ugyanakkor szeretném kifejezni azt a reményem, hogy jövôre valóban megindul a várt gazdasági haladás, s lesznek olyan eredmények, amelyek az embereket arra késztetik majd, hogy a következô négy évre is olyan politikai erôket válasszanak Románia élére, akik européerként folytatni akarják és tudják az európai tendenciákat, annál inkább, mivel országunk is közelebb került végre az Európai Unióhoz, s 2000-ben megkezdôdnek az integrációs tárgyalások. Nagyon jó volna, ha ezt a csatlakozást olyan demokratikus politikai erôk készítenék elô, amelyek hitelesek Európában.
Gálfalvi György, a Látó fôszerkesztô-helyettese
Elsô reflexként az jut eszembe, hogy én hiába várok valamit a következô évezredtôl, mert nyilvánvalóan azt várnám, mint amit hiábavalóan vártam a múló évezredtôl. Sajnos, mindaz, amit ebben az évezredben tapasztaltam, nem jogosít fel arra, hogy túlságosan nagy reményeket fûzzek a következô évezredhez. Székely János kollégám szavai jutnak az eszembe, azokat érzem ide a legtalálóbbnak: a világ szerkezete megváltoztatható, de törvényei nem. Úgy érezhettük 89-ben – jön ide ez a gondolat –, hogy változtathattunk valamit a világ szerkezetén, de meglehetôsen hamar azt kellett tapasztalnunk, hogy ez a szerkezetváltozás a törvények változásával nem járt együtt. Az új színfalak között ugyanazok a törvények érvényesülnek, az emberi hitványság megint felébe kerekedett a jóindulatnak, az önzetlenségnek. Azok a szavak, amelyek számomra fontosak voltak az életben, az altruizmus, a közös tôrôl fakadó gondolat és ebbôl szárba szökkenô egybehangolt cselekvés öröme, nos, ezek háttérbe szorulnak, és az önzés diadalmaskodik, érvényesíti akaratát. Saját házunk táján, a romániai magyarság körében is ezt látom. Elkeserít, hogy a gyûlölködés ide is begyûrûzött, nem tudunk együtt örvendeni, nem tudunk együtt dolgozni olyan ügyekben sem, amelyek bennünket közvetlenül érintenek. Ami ennél is rosszabb, úgy érzem, az emberek elveszítették hitüket, hogy egyáltalán még lehet változtatni valamit, miután ezt a fordulatot, ezt az esélyt sem tudtuk kihasználni.
Most mégsem szeretnék pesszimista választ adni a kérdésre, mert egyvalamiben nem vesztettük el a hitünket, és vagyunk még néhányan, akik, még ha tudomásul is vesszük, de ellenállunk ezeknek a törvényeknek. Az egyetlen elfogadható emberi magatartás ellene szegülni a pusztulásnak, ellene szegülni a szétesésnek, az elkeseredésnek, a cselekvés, az ellenállás értelmébe vetett hitünket megôrizni. Ha ez a jobbféle magatartásunk megmarad a következô évezredben, akkor még mindig meglesz az esély arra, hogy hátha mégsem alapon egyszer talán otthonos, lakható világot alakíthatunk ki magunknak.
Csató Béla, a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János plébánia fôesperese
Az újévre nagy-nagy bizakodással tekintek. Bizakodásom alapjául szolgál, hogy az egyházközségben kitartó munkával nagyon szép eredményeket értünk el. Egyházunk élete elmélyült, s a vallásos elmélyülés a szociális élet vetületére is kihat. Mondhatom, hogy a hit lassan cselekvésbe megy át. A jövôre nézve konokságra, kemény munkára van szükségünk. Mert a hirtelen fellángolásnak, a hirtelen meggazdagodási vágynak hosszú távon nincs látszata.
A vallásos elmélyüléssel párhuzamosan a "külsôségek" is megváltoztak, ami roppant fontos. A templom restaurálása folyik ugyan, de a belsô falak most már derût, világosságot sugároznak.
Isten segítségével 2000. június 24-én szeretnénk benedikálni, azaz megáldani a Deus Providebit Házat, a plébánia mellett épült ifjúsági központot. Azért választottuk ezt az idôpontot, mert 250 évvel ezelôtt ezen a napon szentelte fel Sztojka erdélyi püspök a plébániatemplomot. Az évezred utolsó évében fejezzük be a templom restaurálását is.
A bennem élô bizakodást, sajnos, az ezredvég elkeseredett, leszegényedett emberének szavakkal nem adhatom át. Ha csak egy kis jót is tapasztalnak, az már biztató jel, amely reményteljesebbé teszi az új esztendôt.
Dr. Deac Alexandru egyetemi tanár, a Marosvásárhelyi Szív- és Érgyógyászati Központ vezetôje
Sohasem gondoltam, hogy megérem a 2000. évet, ezért nagyon kellemes meglepetés számomra. És mielôtt elmondanám, hogy mit is kívánok az elkövetkezô évezred elsô éveiben, hadd foglaljam össze röviden az elmúlt 30 év történetét. Úgy érzem, hogy a Marosvásárhelyi Szív- és Érgyógyászati Központ létrehozása, amely központ ma modellként szolgál mind szakmai, mind mûszaki tekintetben, azt bizonyítja, hogy jó és eredményes ez a szervezési forma. Tevékenységünk során ebben az évben elôször haladtuk meg az 500. nyitott szíven végzett mûtétet. Elkezdtük ugyanakkor a heveny szívizom- infarktus kezelését az eldugult koszorúerek szívkatéteres tágítással való átjárhatóvá tételével, ami országos premiernek számít. Dr. Toganel Rodica fôorvos vezetésével mûködik az országos szinten is elsô gyermek szívsebészeti klinika.
A betegek hemodinamikai kivizsgálása a nemzetközi követelményeknek megfelelôen történik, s a napi hét-nyolc hemodinamikai vizsgálat rendkívüli teljesítménynek számít.
Szintén a központ keretében fejti ki tevékenységét egy szívsebészeti intenzív terápiás klinika dr. Kerek István fôorvos vezetésével és hozzáértô munkatársakkal, ahol az egész tevékenység Kerek doktor szakmai és emberi kvalitásainak jegyeit viseli.
A legnagyobb elégtétel számomra, hogy most már ki lehet jelenteni: Marosvásárhelyen kialakult egy színvonalas szívsebészeti és szívgyógyászati iskola, amely a betegeknek a legjobb kezelési lehetôségeket biztosítja. 1999 ezt az én évtizedek óta dédelgetett vágyamat váltotta valóra.
A jövôben az itt folyó tevékenységet szeretnénk folytatni és fejleszteni, folyamatossá téve a szívátültetéseket, és elôrelépni az újszülöttek és csecsemôk szívsebészete terén, ahol még sok a tennivalónk. Továbbra is egyik fô célunk marad: lehetôséget teremteni a fiatal orvosok elôrehaladására és szakmai képzésére.
Az ezredvégen tehát elmondhatom, hogy elégedett vagyok a tevékenységünkkel, és tudatában vagyok ugyanakkor annak is, hogy mi a teendônk a továbbfejlôdés érdekében. Egészen pontosan szeretnénk egy emeletet húzni az egyik épületszárnyra, hogy elsôsorban a szívátültetések számára új mûtôket alakítsunk ki. A felszerelés részben megvan, fiatal szakemberekben sincs hiány.
A Népújság olvasóinak a legmelegebb jókívánságaim szeretném kifejezni a 2000. évre és az új évezredre. Köszönöm ugyanakkor a munkánk iráni érdeklôdést, ami erkölcsi támaszt jelentett számunkra.
Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselô
Jó bort, nagyszemû búzát, egymást megértô békességet!
– pirospozsgás nevetést, felhôtlen mosolyt gyermekeinknek;
– munkás, gondtalan hétköznapokat, vidám mulatást ünnepeiken szüleiknek;
– békés, mesélô éveket a nagyszülôknek.
De adj nekünk erôt, bölcsességet egymás megértéséhez, türelmes kitartást mások elfogadásához.
Adj okos konokságot sikertelenségeink elviseléséhez, de ahhoz is, hogy mindennap legyen erônk munkánkat újrakezdeni egymásért, népünkért, megmaradásunkért, itthonmaradásunkért, magyarságunkért!
Ezekkel a gondolatokkal kívánok egy boldog 2000. évet mindenkinek
Pál-Antal Sándor történész, fôlevéltáros:
Még mindig nagyfokú a történelemtudomány lemaradása más tudományágakhoz, fôként az egzakt tudományokhoz képest. A történelmet még mindég eszközként használja a politikum, ami nem válik e tudomány javára.
De az utóbbi tíz évben lényeges változás állt be a múltismeret mûvelése terén. Elhárultak az akadályok a kisebbségiek, mindenekelôtt az erdélyi magyarok történetének szabadabb kutatása, tanítása és megismerése elôl. A decemberi fordulat után elemi erôvel tört fel az erdélyi magyarságból valós múltja megismerésének igénye. Következésként elárasztották a kisebbségi sajtót és általában a kiadványokat a történelmi tárgyú írások.
De ezeket jórészt nem a szakemberek, hanem a történészkedô amatôrök írták és írják még ma is. És a szakismeret hiánya bizony sugárzik számos íráson, sok a fércmunka.
Miért kerülhetett erre sor? Mert kevés a szakember. Most egy éve számba vettem a hazai magyar történész- állományt. Tekintetbe vettem minden történészt, aki legalább egy tudományos dolgozatot közölt. 83-an találtattak. De ezek közül csak 12-en voltak tudományos kutatók. A többi tanár, muzeográfus, levéltáros, könyvtáros, pap vagy egyéb szakmát gyakorló ember. Ezek a történészek csak szabadidejükben történészkedhetnek, történészkednek.
Mit várhat egy erdélyi, székelyföldi történész a jövô évtôl? Sokat. A hazai történettudomány szoros felzárkózását az élvonalban lévô tudományágak színvonalára. Legalábbis az oda vezetô úton való lépések meggyorsítását. Ehhez jól képzett új generációra, intézményesített kutatómûhelyekre, támogatott közlési lehetôségek biztosítására van szükség.
Az új történészgárda képzését el tudom képzelni Kolozsvár mellett Marosvásárhelyen is, ahol egy magyar nyelvû történelemkatedra magyar egyetemi oktatókkal kezdene képezni diákokat anyanyelven, tanári és kutatói pályára.
A meglévô kutatómûhelyek keretén belül kialakítandónak látom a kisebbség- történeti kutatócsoportokat. De önállóan is. Szép megvalósítás lenne Marosvásárhelyen egy olyan alapítvány, ahol két-három magyar történész-kutató csupán erdélyi magyarságtörténettel foglalkozna. Elôre kizárva annak lehetôségét, hogy ez is idôvel a többségi nemzet intézményévé váljon.
Bevezetendônek és általánosítandónak látom, végre, a célirányos kutatás romániai támogatási rendszerét, ami jelen pillanatban csak álom. Mert eddigi eredményeinket szinte teljes egészében anyaországi támogatással tudtuk elérni. De pályázati rendszerrel általá