|
LI. évfolyam 298. (14349) |
1999. december 22., szerda |
Az új-kormány bizalmat kapott a parlamenttôl
A parlament kedden este bizalmat szavazott a Mugur Isarescu vezette kormánynak.
A 340 képviselõbõl 305 igennel szavazott, 35 ellenezte a kormányprogramot és a kormánylistát. A PDSR – ígéretéhez híven – nem vett részt a szavazásban.
A kormány tagjai szerdán teszik le a hivatali esküt Emil Constantinescu államfõ elõtt.
Családorvos ismerôsöm panaszolja, hogy kevés a betegek száma szerint járó jövedelem, s máris alaposan megadózták. Holott annyi mindenre jó lett volna az a pénz, hogy a megélhetés mellett az öt évre bérbe vett, lerobbant rendelôt részben elfogadhatóvá tegye. A mûködési költség pedig elmegy a személyzet bérére, a rezsire gyógyszerekre és kötszerekre – megannyi kiadás, amelyek után már gondolni sem mer a hiányzó felszerelés megvásárlására, amely pénzbôl egyébként nem is lehet. És eközben a régi jó állampolgári reflex hatására december 15- ig befizette a fejkvóta szerinti pénzre kiszabott adót, hogy ne kényszerüljön késedelmi kamat törlesztésére.
Kacsó Márton, a megyei biztosítási pénztár gazdasági vezérigazgató helyettese viszont azon bosszankodik, hogy vannak orvosok, akik nem élnek a lehetôséggel, s az államkasszát hizlalják azzal a pénzzel, amit beruházásra, fejlesztésre, a rendelô felújítására költhetnének.
Hol itt a "hézag", miért nem mûködik a tájékozódás, ki kényszerítette az orvosokat alaptalanul adófizetésre, és ki nem akadályozta meg? – tehetjük fel a kérdést, hogy kiderüljön, valóban a pénzügy követelte az adót, holott ismerniök kellett volna mindhárom vonatkozó korányrendeletet – a 124/’98-at, a 85/’97-et, és nem utolsósorban a 124-est módosító 116/1999-est, amely a szabadfoglalkozásúak körén belül az orvosok adófizetési kötelezettségeit meghatározza.
Ami pedig "a szenvedô felet" illeti, az utóbbi hónapok történéseit áttekintve el kell ismernünk, hogy "orvos legyen a talpán", aki el tud igazodni a családorvosi rendelôk mûködését szabályozó jogszabályok, kormány- és minisztériumi rendeletek tömkelegében. Ehhez számítva az alapellátás privatizációjával járó utánajárást, elismeréssel kell szólnunk azokról az orvosokról, akiknek, intézô hiányában, az örökös lótás- futás mellett a betegek gyógyítására, gondozására is volt kellô türelmük az eltelt három hónap során. Az viszont elfogadhatatlannak tûnik, hogy a pénzügyben dolgozók decemberben se tudjanak egy júliusi kormányrendeletrôl, ami a kérdést szabályozza.
De lássuk csak, mire is jogosítja fel a családorvost, az a bizonyos 1999. június 30-án kelt 116-os Kormányrendelet! Kacsó Márton vezérigazgató-helyettes szerint azt a pénzt, ami a családorvosoknak a feliratkozott betegek száma, valamint a biztosítási járulékért illetve a pénzért végzett szolgáltatásokért jár, beruházásra - a rendelô felújítása, gáz-, vízvezetésre, felszerelések vásárlására (a vérnyomásmérôtôl a számítógépen át a mobiltelefonig, stb.) fordíthatja teljes egészében, leírva e költségeket az adóból.
A 312-es Kormányrendelet 14. cikkelye értelmében a mûködési költségek fedezésére szolgáló pénzt pedig a rezsire, a megvásárolt felszerelések mûködtetésére, az alkalmazottak bérezésére költheti. Ha nem használja el, ezt az összeget, átteheti egyik hónapról, egyik évrôl a másikra is, saját jövedelemként azonban nem könyvelheti el.
Ami viszont a beruházásokat illeti, a kormányrendelet csak január 1-ig marad érvényben, attól kezdve ugyanis a személyi jövedelemadóra vonatkozó 78-as értelmében kell adózniok a családorvosknak is. Aki tehát nem fizetett még adót, annak van néhány napja, hogy a fejkvótát és a saját bevételét elköltse mindarra, amire a rendelô korszerûsítéséhez szüksége van. Aki pedig már befizette, Kacsó Márton szerint szintén elköltheti, ha van honnan, s az április 1-jei évi elszámoláskor jóváírják, elismerik a következô idôszakra, amikor a fent említett jogosultság már nem lesz érvényben.
Persze mindez másképpen alakult volna, ha a tájékozódás, és tájékoztatás a pénzügyiek, a biztosítási pézntár és a családorvosok háromszögében gyorsabban és eredményesebben mûködik. Már csak azért is, mert mindnyájunk gyógyításának az alapfeltételeirôl van szó.
Bármennyire elôkészítetlen is, az összjövedelmi adóról szóló 73-as számú kormányrendelet érvényben van, következésképpen január 1-jétôl alkalmazandó. Hogy a pénzügyi szakembereknek mennyire fog fôni emiatt a fejük, az nyilván nem érint minket, átlagpolgárokat. Ám az alkalmazásban szinte bizonyosan mutatkozó nehézségek elkerülhetetlenek lesznek egy ennyire ripsz-ropsz bevezetett, nagyon fontos és rendkívüli változásokat hozó jogszabály esetében.
Most kevésbé lényeges, hogy a parlamenti vita során talán módosításokat eszközölnek az eredeti szövegben, és ez még jobban megkeseríti majd az alkalmazással megbízott hivatalnokok életét, most csupán egy dolog fontos: mit kell nekünk, állampolgároknak tudnunk a rendeletrôl?
Elôrebocsátom, hogy nem vagyok jogász, ezért talán sikerül a jogi tolvajnyelv sallangjaitól mentesen ismertetni a hosszú és bonyolult jogszabály legfontosabb elôírásait, csak azokat, amelyek a legszélesebb érdeklôdésre tarthatnak számot.
Lássuk elsôsorban, hogy kikre vonatkozik a rendelet? Ez viszonylag egyszerû: minden romániai állandó lakhellyel rendelkezô román állampolgárra. Ezen felül vonatkozik még a külföldön élô román állampolgárokra, vagy Romániában élô külföldi állampolgárokra is, akik az országban, egy naptári évben 183 napot meghaladó idôszakban jövedelmet valósítottak meg. Ha tehát valaki nem él az országban (bejegyzett állandó külföldi lakhellyel rendelkezik) és nem is dolgozik itthon, ennek a jogszabálynak az értelmében nem köteles adót fizetnie.
A második kérdés az adóköteles jövedelmekre vonatkozik. Adózni kell a következô jövedelmek után:
– független tevékenységbôl származó jövedelem;
– javak átengedésébôl származó jövedelem;
Ami a keresetet illeti, nem szükséges további magyarázat. A független tevékenységbôl származó jövedelmek alatt a munkaszerzôdés nélkül tevékenykedô szabadfoglalkozásúak által – orvosok, ügyvédek, jegyzôk stb. – szerzett jövedelmek értendôk. A javak átengedése címszó alatt lehet bérbeadásból, vagy szellemi javak átengedésébôl, azaz szerzôi jogdíjból származó jövedelemrôl beszélni. Nagyon fontos az egyéb jövedelmek kitétel, ugyanis ez azt jelenti, hogy minden jövedelem adóköteles, ha nem szerepel tételesen az adómentességet élvezô jövedelmek között, beleértve a természetbeni juttatásokat is, amelyeknek a pénzbeli értékét veszik alapul az adó kiszámításakor. Íme az adómentességet élvezô jövedelmek listája:
– állami költségvetésbôl, vagy harmadik személytôl származó segélyek, pótlékok, különleges rendeltetésû támogatások; kivételt képez a táppénz (köznyelven betegpénz), szülési szabadság és gyermeknevelési szabadság idején folyósított pótlék, ugyanis eme utóbbiak kereseti jellegû jövedelmeknek számítanak;
– biztosításból, illetve kártérítésbôl származó jövedelem;
– természeti katasztrófák és katonai tevékenység által okozott rokkantság, elhalálozás után kifizetett pénzösszegek;
– rokkant személyek gondozási pótléka, valamint bármely típusú nyugdíj;
– ingyen juttatott értékjegyek és kuponok;
– a technikai és munkavédelmi felszerelések pénzbeli értéke, gyógyszerek és higiéniai kellékek ellenértéke;
– szponzorálásból származó jövedelmek;
– a munkáltató által fizetett étkezési jegyek;
– magánvagyont képezô ingó és ingatlan javak átruházásából származó jövedelmek, az értékjegyek és társasági tulajdon átruházásának kivételével;
– áthelyezéskor, kiküldetéskor kifizetett díjak az ezzel járó kiadások fedezésére;
– sorkatonák és tiszti iskolák növendékeinek juttatott pénz- és természetbeni juttatások;
– hagyatékból és ajándékozásból származó javak;
– mezôgazdaságból és erdészetbôl megvalósított jövedelmek.
Néhány egyéb, csak szûk csoportokra érvényes jövedelmen kívül, minden egyéb jövedelem adóköteles.
Az adózott idôszak egy naptári évre vonatkozik. Egy évtöredékben megvalósított jövedelem egész évi jövedelemnek számít, s az adót az alábbi táblázat alapján szabják meg:
11-27 millió lej 1.980.000 lej + 23% a 11 milliót meghaladó összegre
27-43 millió lej 5.660.000 lej + 28% a 27 milliót meghaladó összegre
43-60 millió lej 10.140.000 lej + 34% a 43 milliót meghaladó összegre
60 millió fölött 15.920.000 lej + 40% a 60 milliót meghaladó összegre
Nagyon fontos részét képezik a rendeletnek az adóköteles jövedelem meghatározására vonatkozó elôírások, hisz a jövedelem egy része az adóalapból leírható. Nem leírhatók az adófizetô által saját és családja hasznára fordított költségek, ám minden adófizetô havi 800 ezer lejben megállapított alaplevonásban részesül, amely megsokszorozódhat eltartásban lévô családtagok esetén. Eltartottnak számít az olyan családtag, amelynek alapjövedelme nem haladja meg az alaplevonás és annak együtthatója szorzatának értékét. Itt álljunk meg egy rövid magyarázatra. Eltartott házastárs esetén az alaplevonást 0,6-tal lehet beszorozni. Ezt akkor lehet megtenni, ha a házastárs saját jövedelme nem haladja meg a 0,6x800.000, azaz 480.000 lejt. Ugyanúgy más családtagok esetén. Az eltartásban lévô gyermekek esetében az alaplevonás 0,35-ször növekszik meg, míg egyéb családtagok esetén 0,2-szer. Az I. fokú rokkant eltartott személy 1,0-szer növeli az alaplevonást. Ám vigyázat: az alaplevonás nem haladhatja meg az eredeti alaplevonás 2,5-szörösét, azaz 2 millió lejt!
Az osztalékokból, kamatokból, nyereményekbôl származó jövedelmek esetén az adót szintén a kifizetéskor számítják ki, a kifizetô vonja le, s ez végleges adónak számít. Osztalék után 5%, kamat után 1%, 3 millió lejt meghaladó nyeremény után 10%-os adókulcsot alkalmaznak.
Nos, ezek voltak a rendelet legfontosabb kitételei amely ennél sokkal részletesebb és komplikáltabb, de senki ne ijedjen meg, ha nehezen követhetônek tûnnek az elôírások. Azoknak az adóját, akik kizárólag fizetésbôl jutnak jövedelemhez, továbbra is a munkáltató vonja le havonta. Ezek a személyek nem kötelesek adóbevallás benyújtására sem. Az sem okoz gondot, hogyha valaki több munkahelyen dolgozik, hisz az adót minden munkáltató külön levonja, s a pénzügyi igazgatóságok az év végén elvégzik a kiegyenlítést.
Azok viszont, akik egyéb forrásokból is valósítanak meg jövedelmeket, az adózási évet követô esztendô március 31-éig kötelesek adóbevallást benyújtani a területileg illetékes adóhivatalhoz. A legközelebbi határidô így 2001. március 31-e, lesz tehát valószínûleg idô tisztázni, hogy miként is fog ez a gyakorlatban történni, s fôleg megfelelô mértékû lesz-e a felvilágosítás és a szaktanácsadás.
Tegnap délután a Bolyai líceum dísztermében az RMDSZ Maros megyei szervezetének ünnepségén emlékeztek – sajnos kevesen – az 1989. december 21-i népfelkelés marosvásárhelyi epizódjaira, és a gyilkos sortûz áldozataira.
Azóta is tudjuk a nevüket – mondotta Kincses Elôd – mi megôriztük emlékezetünkben, ám a hivatalosságok nem tették meg kötelességüket, ugyanis nincs Marosvásárhelyen utca a hôsi halált halt férfiakról elnevezve. Majd ha mártírvárossá nyilvánítják Marosvásárhelyt, akkor talán – fejezte ki reményét Kincses Elôd.
A megyei szervezet elnökének megemlékezô szavai után eredeti videofelvételekbôl készült filmet mutattak be a december 21-22-én Marosvásárhelyen történtekrôl. Megjelent a képernyôn Sütô András író, Király Károly, amikor beszédet intéztek Marosvásárhely népéhez, más szónokok. Akkor még nem hurrogtak ki senkit, ha anyanyelvén szólalt meg a nyilvánosság elôtt. Késôbbi nemzetféltôk harsogták a felvételeken: a sovinizmus a múlté...
Az ünnepségen részt vett Léstyán Ferenc vikárius, akkori római katolikus fôesperes, és Köllô Gábor, a "gyertyás" pap, mindketten a tíz évvel ezelôtti történtekre emlékezve. Az ünnepségre várták Király Károlyt is, aki lapzártáig nem érkezett meg Marosvásárhelyre.
Az 1989. decemberi forradalom tizedik évfordulójának szentelt rendezvénysorozata keretében tegnap délelôtt a marosvásárhelyi áldozatok Gyôzelem téri emlékmûvénél került sor a kegyelet koszorúinak elhelyezésére.
A rendezvény ortodox vallásos szertartással vette kezdetét, a forradalmár szervezetek, pártok, a helyi és megyei közigazgatási intézmények, fegyveres testületek képviselôinek és pár száz érdeklôdô jelenlétében. Ezt követôen Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész méltatta az elesettek áldozatvállalását.
Az emlékezés koszorúit a forradalmár szervezetek, és a volt politikai foglyok szövetsége helyezték elôször az emlékmûre. Hasonlóan, koszorút helyeztek el a kormányhivatal, a megyei tanács, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, a Pro Európa Liga, a marosvásárhelyi katonai helyôrség, a belügyminisztérium, a hírszerzô szolgálat, majd a politikai pártok közül az RMDSZ, a RMKGP, a KDNPP, a DP, a NLP, az RTDP, és a KDNSZ helyi szervezetei.
A koszorúzás után a díszôrség és a katonazenekar vonult el díszlépésben az emlékmû elôtt, ezt a mozzanatot kellett volna kövesse a forradalom leendô emlékmûve helyének a megszentelése. Ez elmaradt, helyette az itt összegyûlt forradalmárok elôtt Fodor Imre polgármester méltatta rövid beszédében a tíz évvel ezelôtti események jelentôségét.
A megemlékezô rendezvénysorozat keretében ugyancsak tegnap megkoszorúzták a temetôkben az áldozatok sírjait. Este a Kultúrpalotában emlékhangversenyre került sor. Lapzártánk után a forradalmárok a központbeli emlékmûnél néma csenddel adóztak az elesettek emlékének, majd virrasztottak a Parc Szálló vendéglôjében.
Ma délelôtt a polgármesteri hivatalban fogadják a forradalmárok küldöttségét, majd ezek részt vesznek a megyei tanács ünnepi ülésén. Délután a Kultúrpalota kistermében kerekasztal-beszélgetést szerveznek az 1989. decemberi forradalomról, amelyet a nagyteremben a Maros Mûvészegyüttes gálaelôadása követ. A rendezvénysorozat díszvacsorával zárul.
A miniszterelnök szerint kormányának célja a gazdasági reform felgyorsítása és a gazdaság visszaállítása a növekedési pályára.
Mugur Isarescu, a törvényhozás elôtt tartott keddi ismertetôjében kijelentette: programja szerint a jövô év végén 25-30 százalékos lesz az infláció az 1999 végére várt 55 százalék után. Isarescu maga is "nagyralátónak" nevezte ezt a célkitûzést, közölte ugyanakkor, hogy a drágulási ütem tervbe vett mértékû csökkentése elengedhetetlen az ország hitelességének visszaszerzéséhez és az EU- csatlakozási folyamat elôreviteléhez.
A kormányfô szerint kabinetje szeretné, ha a gazdaság már jövôre 3 százalékos növekedést mutatna, ezt azonban nem szabad mesterséges jövedelemnövelô intézkedésekkel elérni. A gazdaság a legutóbbi három évben még mély recessziós tüneteket produkált: a bruttó hazai termék 1997-ben 6,6, tavaly pedig 7,3 százalékkal zuhant, s 1999-re is 4 százalékos visszaesés várható.
A program költségvetési reformelemeket is tartalmaz, jóllehet ezekrôl egyelôre kevés részlet ismeretes. Isarescu a keddi parlamenti meghallgatáson mindenesetre közölte: a költségvetés konszolidált hiánya 2000-ben nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát.
A jelölt szerint a jövô év végéig be kell fejezni az állami vállalatok privatizációját, folytatni kell a közszolgáltatói szféra reformját és hosszú távra szóló stratégiát kell életbe léptetni az ország átfogó gazdasági fejlôdésére.
Isarescu közölte: tisztában van azokkal a politikai és társadalmi feszültségekkel, amelyekre jövôre – a parlamenti és az elnökválasztások évében – számítani kell, de szavai szerint kormánya nem lesz hajlandó populista követeléseknek engedni. Hozzátette: a bérkiáramlásnak jövôre a munkatermelékenységhez kell kapcsolódnia, a veszteséges állami vállalatoknak pedig nem szabad lehetôvé tenni további források felélését.
Mugur Isarescu szerint jövôre akár 4-5 milliárd dollárnyi külföldi tôke is érkezhet Romániába, de ez a piaci reformok életbe léptetésétôl függ. A miniszterelnöki feladatok ellátására a minapi kormányválság közepette felkért jegybanki kormányzó közölte: az általa megjelölt tôkeösszegbôl 2 milliárd dollárnyi lehet olyan pénz, amely nem teremt újabb adósságot.
A volt szekuritátés szervektôl átvett nyilvántartásokban végzett ellenôrzések során nem került napvilágra egyetlen olyan dokumentum sem, amely arra vallana, hogy Mugur Isarescunak valamilyen köze lett volna is a volt szekuritátéhoz, sem ügynöki, sem pedig kollaboránsi minôségben – közölte kedden az ország legfelsôbb védelmi tanács.
Lévén, hogy a szekuritáté levéltárának tanulmányozására törvényesen létrehozott országos tanács még nem mûködik, az államfô kérésére a legfelsôbb védelmi tanács jóváhagyta az ellenôrzést az RHSZ és a KHSZ archívumaiban.
Tekintettel a miniszterelnöki tisztel járó nagyfokú felelôsségre és annak szükségességére, hogy a tisztet betöltô személy bármely gyanú fölött álljon, szükség volt a kijelölt kormányfô ellenôrzésére – hangzik a LVT által kibocsátott közlemény.
"Nem nagy, hanem hatékony külpolitika megvalósítása" a célja Petre Romannak, a kedden a parlament elôtt bemutatkozott új kormány külügyminiszterének.
Az új külügyminiszter a parlament külpolitikai bizottságai elôtt történt meghallgatása során hangoztatta: mandátuma idején nagyon fontos feladat Románia integrációja az európai struktúrákba.
Külügyminiszteri megbízatásának legfontosabb céljairól szólva Petre Roman elsôdlegesnek mondta Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak sikeres lefolytatását, az ország NATO-csatlakozási meghívásának, valamint az EBESZ 2001. évi román elnöki mandátuma átvételének elôkészítését.
Kiemelt külpolitikai céljai között szólt az új külügyminiszter az eurointegrációs folyamatokhoz igazodó és Románia számára elônyös feltételek megteremtésérôl.
A román állampolgárokat közvetlenül érintô külpolitikai törekvések között említette Roman "a realitásokból kiinduló külpolitika megvalósítását" a vízumkérdésben, a személyek szabad mozgásának biztosítását és a külföldi beruházások ösztönzését.
Ugyanakkor hangoztatta: a külpolitika nem fogja tudni megoldani Románia valamennyi problémáját, ehhez az ország gazdasági helyzetének is javulnia kell.
Meghallgatásakor Roman nagyra értékelte a leköszönô Andrei Plesu külügyminiszteri tevékenységét és bejelentette: a rábízott tárca vezetésének javítása céljából tanácskozni fog Románia l989 utáni külügyminisztereivel, Sergiu Celackal, Adrian Nastaseval, Teodor Melescanuval, Adrian Severinnel és Andrei Plesuval.
Mugur Isarescut lebénítja majd a politikai algoritmus, amely tôle függetlenül mûködni fog – vélekedett a Romániai Társadalmi Demokrácia Párt keddi sajótértekezletén Adrian Nastase elsô alelnök.
A kormány többnyire az imázsra alapoz, semmint valós megoldásra a kormány hatékonysága szempontjából, és eleve rossz úton indul be. Milyen tisztségbôl mondott le Radu Vasile, ha már fel volt függesztve és mi történt december 13. és 17. között – tette fel a kérdést Nastase, majd pedig így folytatta: december 17-én Romániának három miniszterelnöke volt: az egyik a tisztségben levô, a másik az ideiglenes és egy harmadik, kinevezett.
Isarescunak a bankkormányzói tisztségbôl való felfüggesztésével misem módosul, hiszen oda megy vissza mandátumának lejártával. Amikor szakértôi kormányról beszélünk nem egyetlen szakértôvel rendelkezô kabinetre gondoltunk. A hatalom pillanatnyilag teljesen el van tájolódva, képtelen kormányozni – fogalmazott Nastase, ismételten leszögezve, hogy az elôrehozott választások fellendíthették volna a gazdaságot és a reményt, hogy a dolgok jóra fordulnak.
Nastase ismételten kinyilvánította pártjának dialóguskészségét a koalícióval, de nem kész tények elé állítva: hozzáfûzre, hogy a kormányválság ideje alatt az RTDP az alkotmány tiszteletben tartása volt tekintettel.
(MTI) – A szlovák kormány idei tevékenysége nyomán bekövetkezett kedvezô kisebbségpolitikai változásokról beszélt az évet értékelô sajtótájékoztatóján hétfôn Pozsonyban Csáky Pál, a Dzurinda-kormány kisebbségi kérdéseket felügyelô alelnöke.
Csáky szerint az elôzô (Meciar-féle) kormány távozása óta Szlovákia nemzetiségi politikájában jelentôs változások mentek végbe, jóllehet, nem mindent sikerült megvalósítani. Emlékeztetett arra, hogy az állam a költségvetési támogatásokon túlmenôen külön támogatásban is részesítette a nemzetiségek mûvelôdési intézményeit.
1999-ben a Csemadok két ízben külön anyagi támogatást is kapott és kétszer segélyezte a kormány tekintélyes összeggel a kassai magyar színtársulatot, a Thália Színházat, amelyik a másik magyar társulathoz, a révkomáromi Jókai Színházhoz hasonlóan visszakapta a jogalanyiságát.
Csáky kevesli, hogy az új parlament egyelôre kevés olyan törvényt szentesített, amely szavatolná, hogy egy esetleges kormányváltás után is megmaradjanak a korrekt nemzetiségi politikának megfelelô viszonyok. Hozátette: igaz, hogy a törvény- alkotás folyamatai hosszasak. Mint mondta, tervei szerint a jövô évben olyan törvények megalkotását szeretné indítványozni, amelyek tartósan szavatolnák a kisebbségi kultúrák anyagi támogatását, az intézmények önállóságát.
A Magyar Koalíció Pártjához tartozó miniszterelnök-helyettes felvetette: "2000 és 2001 fordulóján esetleg egy kisebbségi törvény" is megszülethetne, hiszen óhatatlanul szükséges, hogy a kisebbségek jövôképe pozitív irányban változzon, hogy "érezzék: esélyük, jövôjük van" Szlovákiában. Csáky szerint ennek feltételei közé tartozik az anyanyelvû egyetemi képzés és talán egy kisebb, szociológiai irányzatú intézet is, amely tudományos megközelítésekkel támogatná és kutatná a kisebbségi közösségek viszonyait, problémáit.
Tegnap délben a németországi ilmenaui küldöttség látogatott Marosvásárhelyre Gerd Michael Seeber polgármesterrel az élen. A vendégeket Fodor Imre polgármester fogadta, majd tanácskozásra ültek össze. Jelen volt Hans Josef Koch, egy berlini távfûtési és hôenergia-elosztó mérnöki iroda vezetôje, aki konzultációs segítséget nyújt városunknak egy távfûtési rendszer felépítésének megpályázására az Európai Unió támogatási programja keretében. A vendégekkel a kulturális kapcsolatok fokozásának lehetôségeit is megbeszélték, akik javaslattal is jöttek, miszerint jövôben a városnapokon ilmenau-i táncegyüttesi vendégszerepelne Marosvásárhelyen.
II. János Pál hétfôn a Vatikánban közzétette azokat a dekrétumokat, amelyek elismerik két volt pápának, XXIII. Jánosnak és IX. Piusnak a "hôsies erényeit".
A dokumentumok hétfôi közzététele fontos állomása a két személy boldoggá avatási procedúrájának. XXIII. János esetében – aki a "jó pápa" nevet nyerte el a köztudatban –, a boldoggá nyilvánításhoz vezetô úton ez még csak az utolsó elôtti lépés volt. Meg kell még születnie annak a döntésnek, amely hivatalosan elismerne egy, az ô közbenjárására született csodát (egy gyógyíthatatlan beteg apácának a tudományosan megmagyarázhatatlan felépülésérôl van szó). Az errôl szóló dekrétum várhatóan a következô hónapokban lát napvilágot.
XXIII. Jánost (Angelo Giuseppe Roncallit) jóságáért rendkívüli szeretet övezte a világban, annyira, hogy sok püspök a hatvanas évek elején zajlott II. Vatikáni Zsinaton közfelkiáltással akarta volna szentté nyilvánítani ôt. Ehhez képest a küszöbönálló boldoggá nyilvánításának az ügye is csak hosszadalmas procedúra útán látszik révbe érni. Roncallinak ugyanis nem pusztán hívei voltak – az egyházon belül sokan bírálták is ôt. Volt, aki úgy találta, hogy ez a pápa túlságosan békülékeny volt a baloldallal, egyesek rossz szemmel nézték, hogy annak idején fogadta Nyikita Hruscsov vejét. Bírálói egyenesen kommunistabarátnak bélyegezték ôt, meg is jelent errôl egy könyv "Nyikita Roncalli" néven. Mások úgy vélték, hogy ugyanez az egyházfô a fasizmus iránt érzett rokonszenvet, volt, aki szerint az ortodoxok teológiai nézeteivel szemben volt megengedhetetlenül elnézô, s voltak olyanok is, akik "javíthatatlan optimizmusát", az ökumenizmus (a vallások közötti párbeszéd) iránti olthatatlan vágyát kifogásolták. Az egyházon belüli "ellendrukkerek" XXIII. János jóságát sem tartották olyan nagyra, mint sokan mások, még az is negatívumként esett latba, hogy nagyon szeretett enni.
Ami IX. Piust (Giovanni Maria Mastai-Ferretti) illeti, ô 1846 és 1878 között ült a pápai trónon, s ô volt az utolsó katolikus egyházfô, aki a pápai állam élén még uralkodott (hatalmának az olasz nemzetegyesítô függetlenségi harc vetett véget). A hétfôn közzétett dekrétum elismer egy olyan csodát, ami közbenjárására történt, így az ô esetében már csak a boldoggá avatás aktusa van hátra. Bírálói azt vetették azonban a szemére, hogy annak idején élesen szembenállt az olasz egységtörekvésekkel, és mindent megtett világi hatalmának megtartásáért.
Mind Pius, mind János pápa boldoggá avatása 2000. szeptember 3-ra várható.
Az elmúlt héten Temesváron részt vettem az 1989 decemberi "események" kapcsán "Hit és hûség" címmel rendezett megemlékezésen. Felhasználtam az alkalmat és felkerestem a Temesvári Bíróság irattárát, és áttanulmányoztam a tíz évvel ezelôtti kilakoltatási per anyagát.
Kíváncsi voltam arra, hogyan is indokolta meg a Temes Megyei Törvényszék a fellebbezésünket elutasító és az elsô fokú döntést helyben hagyó végzését, valamint arra, hogy a bukaresti Legfelsôbb Ítélôtábla milyen indoklással helyezte hatályon kívül a Tôkés László kilakoltatását elrendelô határozatokat.
Azt hiszem, az ítéletek és indokolásuk önmagukért beszélnek.
A Temesvári Bíróság 1989. október 20-i 7190-es ítéletével elfogadta a Nagyváradi Református Püspökség keresetét, és elrendelte Tôkés László helyettes lelkész kilakoltatását a Temesvár, Timotei Cipariu u. 1.. sz.,1 lakrész alatti szolgálati lakásból (hsz.: 4536 – Temesvár). Egyúttal elutasította Makay György Botond református lelkész és a Temesvári Református Parókia beavatkozási kérelmét.
Tôkés Lászlót 1987. január 1-tôl segédlelkészként helyezték Temesvárra, mivel a parókus lelkész, Peuker Leó megbetegedett és elhunyt.
A nagyváradi püspökség átiratai szerint "súlyos kihágásai" miatt 1989. szeptember 1- tôl, a román Egyházügyi Hivatallal egyetértésben visszavonták Tôkés László segédlelkészi kinevezését.
A püspökség már 1989. augusztus 20-tól kinevezte Makay Gy. Botond resicai papot temesvári parókus lelkésszé (tíz nappal korábban történt a kinevezés, mint ahogy Tôkés Lászlót állásából eltávolították), tehát a lelkészi állás még meg sem ürült, de már betöltötték.
A perbeli lakás szolgálati lakásnak minôsül, ezért az indoklás szerint 1989. szeptember 1-tôl Tôkés László (s hozzáteszem: felesége és gyermekei, akik nem szerepeltek a perben) jogtalanul használja a lelkészi lakást, mivel munkaszerzôdését idôközben felbontották.
Válasziratában – amelyet néhai Cziprián Zoltán kollégám szerkesztett meg – Tôkés László alperes nem vitatta a lakás szolgálati jellegét, de kifogásolta a püspökség felperesi perképességét, mivel a szolgálati lakás nem a felperes, hanem a Temesvári Református Parókia tulajdona. A református parókiát képviselô presbitérium nemhogy nem kérte Tôkés László kilakoltatását, hanem lelkésze javára beavatkozott a perbe, s kérte a kereset elutasítását. (A másik beavatkozó, Makay Botond református lelkész, a felperes oldalán lépett be a perbe és Tôkés László kilakoltatását szorgalmazta.)
A perképességi kifogást a Romániai Református Egyház statútumának 126. szak. 2/a. pontjára való hivatkozással utasította el a bíróság. ("A püspök, mint az egyházmegye vallási elnöke, a fôgondnokkal együtt képviseli az egyházmegyét a kormány, a bíróságok stb. elôtt").
A perben azonban nem az egyházmegyét kellett képviselni, hanem a lelkészi szolgálati lakás tulajdonosát, vagyis a temesvári református parókiát.
A fellebbezésben azt is feltártam, hogy a keresetet Papp László püspök egyedül írta alá, pedig az idézett passzus értelmében csak a fôgondnokkal együtt képviselheti a püspökséget.
A Temes Megyei Törvényszék ezt a kifogást azzal utasította el, hogy 1989 novemberétôl Bányai Edit ideiglenes fôkurátorként mûködik, és e minôségében a második fellebbezési tárgyalás elôtt egy héttel utólagosan hozzájárult a keresetindításhoz. (A román Pp. fellebbezésben tiltja az ilyen hiánypótlást, tehát a püspökség képviseletének – fellebbezésünkben kifogásolt – érvénytelenségén az utólagos jóváhagyás mit sem változtatott.)
A másodfokú bíróság megállapította: "megfelel a valóságnak az, hogy elvileg a Temesvári Református Parókia a telekkönyvi tulajdonosa annak az ingatlannak, amelybôl az alperest ki akarják lakoltatni, de ebben a konkrét esetben a kilakoltatás nem lehetséges: a kinevezett új pap nem vehette át a szolgálatot, mert az alperes – akit más parókiára helyeztek át – nem adta át az állást (bekérte a pecsétet is), valamint a szolgálati lakást..." Ebben a helyzetben elkerülhetetlen volt az, hogy a Nagyváradi Egyházmegye nyújtsa be a kilakoltatási keresetet, mert a statútum 126. szak. d. pontja szerint ô ellenôrzi az egyház "jó mûködését" – s így reá tartozik az is, hogy szolgálati lakást biztosítson az alperes helyett kinevezett lelkésznek.
1989. november 28-án a Temes Megyei Törvényszék tehát a fenti indokolással utasította el – a több szempontból is – megalapozott fellebbezésünket.
Kevesebb, mint három hónappal késôbb (s a Ceausescu házaspár kivégzése után két hónappal) Románia Legfelsô Ítélôtáblája az 1999. február 22-i 323. sz. döntésével helyet adott a Románia fôügyésze által benyújtott rendkívüli fellebbezésnek, és a törvényeknek megfelelôen elutasította a püspökség megalapozatlan kilakoltatási kérelmét.
Az indok ugyanaz, mint az alperesi védekezés: mivel a szolgálati lakás a Temesvári Református Parókia telekkönyvi tulajdona (aki önálló jogi személy), a Nagyváradi Református Püspökség nem rendelkezett perképességgel s így jogszerûen nem kérhette Tôkés László kilakoltatását.
Temesváron a múlt héten elmorfondíroztunk: hogyan alakult volna Románia történelme, ha a törvényes ítélet három hónappal korábban születik meg. Ti. akkor Tôkés László és családja a törvény, és nem a hívek és a támogatók védelmében maradhatott volna Temesváron, s ki tudja, sor került volna-e a tüntetésekre, a gyilkos sortüzekre?
A marosvécsi kastély festôien szép, hóval borított udvarán tegnap felavatták a norvég házat, amely ezután tíz nôi és férfi ápolt számára nyújt majd meleg otthont. A ház építészetileg "belesimul" a tájba, úgy, hogy a helikoni szellemiségre nézve sem bántó.
A norvég ház azért kapta ezt a nevet – mondotta Pokorny László igazgató –, mert humanitárius indíttatásból, kimondottan norvég segítséggel épült. A Norvég Vöröskereszt 800 millió lejnyi segítséggel támogatta az intézményt, hogy a különálló pavillont felépíthessék. Továbbá, az ugyancsak norvég HITRA Alapítvány 160 millió lejt adományozott, hogy a kész épületet bebútorozzák. Az ügy lelkes támogatói Agnes Aberg és Edel Bogo voltak.
De milyen is a norvég ház, miben különbözik a többi, testi és szellemi fogyatékost ápoló létesítménytôl? Külalakját és a berendezést tekintve nyugati mércével mérhetô. Tervezésekor figyelembe vették az itt folyó élet sajátosságait. Azon túlmenôen, hogy minden új és ragyog, nem feledkeztek meg arról, hogy a betegeknek fizioterápiás kezelésen kell részt venniük, amelyre külön termet képeztek ki. A lelki egyensúly fenntartására – igaz, még nincs teljesen kész, de egy hónap múlva azt is használhatóvá teszik – zeneterápiás termet alakítanak ki. A szobák bútorzata modern és praktikus, s még a padlószônyeg színeit is a bútorokkal összhangban választották. Külön nappali, társalgó és étkezô áll a nôk és férfiak rendelkezésére. A helyiségek maximális komfortot bíztosítanak a gondozottak számára. Kezdve a hûtôszekrénytôl, a márkás színes televízióig, a rádiókazettofonig minden rendelkezésükre áll. Tegyük hozzá, ennek a háznak a lakói nem ágyhoz kötöttek, s java részük gyermekkorukban nem intézményben, hanem családi környezetben élt.
Az avatóünnepségre az itt dolgozó személyzet lelkes munkájának és elôkészületének köszönhetôen meghitt hangulatot varázsoltak a házban, ahol a betegek nemcsak passzív nézôk, hanem résztvevôk is voltak. Adventi koszorú, feldíszített karácsonyfa, terített asztal, a házat ábrázoló óriási torta, s ünnepi ruhába öltözött, öltöztetett gondozottak várták a vendégeket. A vécsi otthon esete ellenpéldája annak az általános jelenségnek, amelyet tehetetlenségnek neveznek. S amely egyre inkább eluralkodik, éspedig: a pénztelenségbe burkolózó tenniakarás hiánya.
A norvég ház osztályának vezetôje Német Daniela, orvosa pedig dr. Roatis Daniela, akik a kisegítô személyzettel együtt megpróbálnak családias hangulatot teremteni. Közvetlen, baráti kapcsolatot alakítanak ki a betegekkel. Amit viszont semmi és senki sem pótolhat, s amire a legnagyobb szükségük lenne, az hiányzik csupán: a családi szeretet.
A Népújság 1999. december 15-i száma trilógiát közölt Zolcsák Sándor festômûvész tollából "Petôfit nem lehet lecserélni" címmel.
A harcias ember békeidôben munkanélkülinek érzi magát, s ha nincs ellenség, hát kitalál, hogy küzdhessen ellene. A cikk írója bizarr festôi fantáziával ír a nemrég lezajlott Petôfi- szoborpályázatról, bûvös hármas tagolásba szedve mondandóját. Elmarasztalóan beszél a sikertelen pályamunkákról – amit pillanatig sem rovok fel neki –, majd halálos csapást kíván mérni a második helyen értékelt szoborterv alkotójára – aki megbízást kapott a szobor elkészítésére –, mondván: "Kérdezném, van-e joga bárkinek is olyan Petôfit mesterelni, aki társszerzôje volt a fent említett kommunista bálványoknak?" Bár az idézett mondatból az derül ki, hogy Petôfi volt társszerzôje a kommunista bálványoknak, azért tudjuk, hogy Zolcsák e mondatával Hunyadi Lászlóra, a pályázat második díjasára gondol. Valóban, alávaló idôk jártak már az ötvenes évekkel kezdôdôen, de vajon a fent idézett mondásával mire utal Zolcsák úr? Arra-e, hogy Hunyadi László szobrászmûvész, aki abban az idôben zsenge diák volt, oszlopos társszerzôje lett volna a kommunista bálványoknak? Vagy a sorok között önéletírást sejtetve arra akarja felhívni a figyelmet, hogy akkoriban volt egy festô Marosvásárhelyen, aki kivont szablyával vitézül óvta a még törékeny kommunizmust olyan "deklasszált elemektôl", mint például a kisemmizett báró Kemény család tagjai?
A cikk szerzôje nagyon jól tudja, jobban, mint én, hogy Hunyadi a "népi hatalom" éveiben még viccbôl sem kapott köztéri szoborra megrendelést. Akkor miért akarja a múlt mocskát a nyakába varrni? Talán így próbál enyhíteni a saját, a múlttal kapcsolatos lelkiismeret-furdalásain, miközben 1989 óta folyton ott tülekedik a damaszkuszi úton?
Amúgy elég olvasmányos az írás, és fogalomzavarai révén szórakoztató is. Elmeséli, hogy Fadrusz János ... "amikor a Megváltó-szobor kivitelezésére kapott megbízást" (értsd: a Megváltó szobrának megalkotására), "feszületet ácsolt (értsd: keresztet ácsolt), majd leírja Fadrusz szenvedéseit és ájulását a kereszten. Szemtanúként beszéli el, hogy 1989. december 23-án miként húzták a diktátor mellszobrát sárban és szemétben. Izgalmas sztori, jelzem, de mi köze van a Petôfi-témához?
Azzal gyanúsít bennünket Zolcsák úr, hogy nekünk Petôfi kényszerfeladat. Vajon, ha igaza lenne, akkor tizenegy szobrász vállalkozott volna a megmérettetésre? Az kétségtelen, hogy a szóban forgó téma igen nehéz feladat, s ezt érezni a pályamûveken is. Továbbá kifejezésre juttatja, hogy szívesen látta volna, ha Gyarmathy János, Kolozsi Tibor, Székely János Jenô fiatal beérett tehetségek részt vettek volna a pályázaton. Kissé több odafigyeléssel észrevehette volna, hogy Székely János Jenô egyike volt a tizenegy pályázónak. Gyarmathy és Kolozsi a szobor megalkotását nem vállalták közösen, ahogy Zolcsák úr javasolja, de a zsûriben együttmûködtek, mert a friss, fiatal szemléletre ott is szükség van.
A trilógia utolsó részét így kezdi: "Tóth István költôt, a legmûveltebb magyar embert, az európai szellemet, aki Arany (János) ágon Petôfivel kötne minket össze, vajon miért nem hívták a zsûribe..." Elképzelte Zolcsák úr, hogy milyen látvány lennénk mi, Petôfihez méltatlan emberek vele összekötve-fityegve az Arany- ágon? Valóban, Tóth István költô mint a téma alapos ismerôje, igen hasznos tagja lehetett volna a zsûrinek, különösképpen egy irodalmi pályázaton.
Végül a cikkbôl az is kiderül, hogy a szerzô felajánlotta segítôkészségét, de a szervezô nem tartott rá igényt. Így aztán Zolcsák úr segíteni akarása mindmáig beteljesületlen maradt.
Valaki, aki bukott és puhára esett, elégedett lehetne. De nem az. Azzal vacakol minduntalan, hogy bukhatott. És nem azzal, hogy épségben megúszta. Úgy ágál, mintha holmi jellemtöbbletnek lenne a birtokosa. S mindig hánytorgatja, hogy másképpen van. Vagy legalábbis nem úgy, ahogyan akárki tudja.
Nyilvánvaló, kár lenne csodálkozni amiatt, hogy Szôcs Géza immár a budapesti "tévé- háromban" társalog kedélyesen a keze között nyoma veszett pénzekrôl. Nem kell jóstehetségnek lenni, hogy kitaláljuk, mi az ábra. Amivel gyanúsítják, abból az égvilágon semmi nem igaz: már számtalanszor igazolta magát, és elszámolt, amivel kellett. Így mondja. És elhiszi, ha annyiszor ismétli, magyarázkodása érhet valamit. Na, azért nem sokat. Hogy megcsalta a Duna tévét, csak kitalálták; mert ô ilyet nem tenne semmi pénzért. Hétmillió forint azért mégis van a dologban; ennyi az ára a televízió lejáratásának. Persze, tud mindent az esetrôl, csak nem beszél róla, mert megfogadta, hogy hallgat, mint a csuka, és nem önt több olajat a tûzre. Addig, amíg a dolgok tisztázása bekövetkezik; esetleg elsimítgatják valakik és jól elmaszatolják, hogy ne derülhessen ki akármi.
Aki belekeveredett a tisztátalan vásárba, és neve rendre ott bukkan fel, ahol az eltûnt pénzeket keresik, az menekül a felelôsség elôl. Piszkos anyagi ügyeknél Sz. G. nem sokat idôzik. Nincs ebben újdonság. Mit is képzelünk: ha ô már unja. Haragszik azokra, akik a homályban is látni akarnának. Tudatosan, spontán elszólja magát. Nem akarja ôt az RMDSZ, de nem baj. Mert az egypártrendszert utálja, kell egy másik szervezet, amely többre, másra koncentrál. Paralel. Örvendezik az idegen szónak, amit kitölt, s úgy ismételgeti, mintha az valami csodaszert jelentene gyógyíthatatlan depressziójára. De vajon miért csak most szidja sértôdötten és erélyesen azt az egypártot, amelyben jelentôs tisztsége volt nem is olyan régen? Errôl hallgat, ez nem téma. Inkább ajánlja magát annak a másik szervezetnek, amely már megvan talán, csak ügyesen palástolják. Csak úgy, paralel. De hát ki vele! Hogy intézkedhessen kedvére, aki eddig nem jutott magas polcra, vagy csupán lepottyant onnan. Reformálhasson, aki csak tömörül s ez a mániája, de erkölcsbôl vizsgázni nem igen akar. Ha nem jó nekik az a sokat szidott egység, akkor legyen valóságos már végre a szó; az örökös ellenkezésen, követelôzésen, gyanakváson túl már történjen valami. Mutassák meg, hogyan kell elintézni, amit nem lehet. Ha nekik nem elég elôkelô az RMDSZ, menjenek Isten hírével. Így is elég sokáig voltunk együtt.
Karácsonyra megjelent könyveit mutatta be december 17-én délután a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó a marosvásárhelyi Petôfi téren nemrég nyílt Mozaik könyvesüzletben. A kincses város tereirôl, Kolozsvár sajátosságairól készült felvételekkel (stúdiumok) ellátott reprezentatív kivitelezésû naptárt ajánlott a kiadó a vásárhelyiek figyelmébe, ugyanis Kolozsvár múltja és szellemisége közkincs, a Város semmiképpen nem azonosítható fura polgármesterével.
A kiadót s a karácsonyra megjelent könyveit – Szent Ágoston, Szenczi Molnár Albert: Imádságos könyvecske, Kálvin János: Keresztyén élet – Visky András kolozsvári költô mutatta be. Elmondta, hogy (a vallásoktatást megkönnyítô) vallástörténeti és hittudományi jellegû könyvkiadás mellett a kiadó érdeklôdik az európai modernitás iránt, román reformer szerzôk magyar nyelvû kiadását is felvállalja. Andrei Plesu egyik könyvét Horváth Andor fordítja, de a Dilema körül csoportosuló román elitkultúra képviselôinek munkáit is kiadja, legközelebb Patapievici esszéit. A kiadó nyilvánvalóan a kortárs magyar irodalom iránt is érdeklôdik.
Láng Zsolt marosvásárhelyi író, a Látó szerkesztôje bemutatta Visky András gyermekverseket tartalmazó Aranylevél címû kötetét.
Pénteken délután a polgármestei hivatal gyûléstermében tartotta alakuló közgyûlését a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Kör Egyesület.
Mint többször beszámoltunk róla, a múltjukban párhuzamos eseményekben bôvelkedô két város szorosabb kapcsolata 1998-ban kezdôdött, de nem hiányoztak az elôzmények sem, hisz akkori polgármesterével, dr. Adorján Mihállyal az élen az alföldi város küldöttsége 1990 januárjában az elsôk között hozott segélyt Marosvásárhelynek – emlékeztette a jelenlevôket Orbán Dezsô alpolgármester.
A két város kapcsolatainak idei szorosabbá válásáról Velicsek Éva, a polgármesteri hivatal felügyelôje számolt be. 1999-ben érett be ugyanis az a baráti körben dédelgetett elképzelés, amely a testvérvárosi szerzôdés megkötésével nyert hivatalos keretet a kapcsolatok építése, bôvítése és ápolása érdekében. És ma már nincs olyan testvér-, illetve partnertelepülése Marosvásárhelynek, amelyhez olyan sok szálon, annyi területen kötôdne, mint e számunkra külsejében is különösen szép alföldi városhoz. Természetesen ahhoz, hogy a gazdasági, társadalmi élet annyi területén hozzon össze kötôdéseket, lelkes, segítôkész emberekre volt szükség, akik a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör Egyesületbe tömörülve, Kerényi György vállalkozóval az élen és szponzorok egész hadával a hátuk mögött, megszervezték, elôsegítették az azonos területen dolgozó intézmények, személyek találkozását.
Hogy ez a kapcsolat a jövôben is élet- és mûködôképes legyen, és bevonja az együttmûködésbe mindazokat, akikre eddig még nem került sor, természetes igény volt, hogy megyeközpontunkban is létrejöjjön a kecskeméti Baráti Kör társegyesülete. Egy elôkészítô ülés után végül is pénteken délután került sor az alakuló közgyûlésre, amelyen a több mint 30 alapító tag jelenlétében Balogh Csaba olvasta fel a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Kör Egyesület alapszabályzatát. Az alapító okiratot az elhangzott javaslatokkal kibôvítve fogadták el a résztvevôk, majd megválasztották az egyesület vezetôségét.
Tiszteletbeli elnöknek és alelnöknek Fodor Imre polgármestert jelölték. Az egyesület elnöke a kapcsolatot eltervezô és elindító Balogh Csaba lett. Az egyesület ügyvezetôi tisztségébe Velicsek Éva felügyelôt, titkárnak Kovács Emmát választották. A héttagú elnökség többi tagjai: Bodolai Gyöngyi, Csegzi Sándor, Náznán Olga és Valkay Ferenc. A cenzorbizottságot Bod Károly, Buksa Béla és Szabó József alkotja.
Hónapok, évek óta késélen táncol a Bicapa és mûködését már csak szociális meggondolások indokolják. November elején már egyszer megszabadult a csôdtôl, de azzal a feltétellel, hogy az ÁVA havonta felülvizsgálja tevékenységét. Azóta több mint egy hónap eltelt, a Bicapa meg úgy ahogy, de mûködik.
Amint Moldovan Emiltôl a Distrigaz besztercei kirendeltségének igazgatójától, – aki egyúttal a Bicapa törlesztéseit nyomon követi – megtudtuk, a Bicapa nagyvonalakban betartotta az annak idején aláírt megállapodást, amelynek értelmében legalább 4,3 milliárd lejt kellett folyósítson a gázszolgáltatónak. Ebbôl 3,3 milliárd lejt a Bicapa valóban kifizetett, míg a fennmaradó összeget elosztották két kolozsvári és egy marosújvári cég között, amelyek a dicsôszentmártoni vállalattól vásárolnak terméket. Következésképpen a földgáz biztosítva van, a Distrigaz nem akadályozza a Bicapa mûködését. A helyzet azonban ettôl korántsem rózsás, hiszen az ÁVA segítsége nélkül már most bezárhatnák a gyár kapuit.
A Bicapa privatizálás elôtt áll, de mindeddig nem került vevô erre az óriásira duzzasztott csôdtömegre. Erre vonatkozóan Vasluian Ioan, az ÁVA képviselôje lapunknak nyilatkozva elmondta: a túlélésért harcolnak. Folyamodtak költségvetési támogatásért, de ehhez a kormány jóváhagyására is szükség van. Az éppen alakulóban levô kormánynak azonban még, a leköszönônek már nem jutott ideje ilyen apróságokkal foglalkozni. Ezért az ÁVA megpróbálja mûködésben tartani a Bicapát, legalább a privatizációig. A megyei Környezetvédelmi Hivatal a felszámolására szavaz, tekintettel arra, hogy ebben az évben immár negyedszer lépték át kirívóan a környezetvédelmi elôírásokat. A Kisküküllôbe múlt héten minden eddigit felülmúló szennyezettségû víz került (36 mg/l hatvegyértékû krómot tartalmazva a megengedett 0,1 mg/l helyett), amely veszélyezteti a folyó élôvilágát. A hivatal igazgatója, Danut Stefanescu mérnök elmondta: mindent megtettek annak érdekében, hogy jövô év márciusáig felfüggesszék a Bicapa azon tevékenységeit, amelyek szennyezik a környezetet. Ez a döntés a gyár legfontosabb termékét, a bikromátot is érinti, és valószínûleg, ha erre sor kerül, akkor a nem szennyezô sók gyártásával is felhagynak. Mivel új környezetkímélô technológia bevezetésében aligha bízhatunk, úgy tûnik sokévi haldoklás után a kegyelemdöfést a környezetvédô hivatalnak kell megadnia. Persze a hivatal csak annyit tehet, hogy a törvényre hivatkozva a tulajdonost – jelen esetben az államot – felszólítja: zárja be a szóban forgó egységet. Az állam meg vagy bezárja vagy a szociális vonatkozásokat figyelembe véve, újabb pénzeket költ el egy veszteséges, környezetszennyezô vállalat életben tartására. Hogy milyen döntés születik majd tavasszal, azt most még lehetetlen elôre látni.
Tanügyi szakszervezeti állásfoglalás
A Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség országos tanácsa december 17-én új munkakonfliktus kezdeményezésérôl döntött. Lapunkhoz is eljuttatott sajtóközleményük szerint a szövetség 2000-re a bruttó nemzeti össztermék legkevesebb 6%-át követeli a tanügy költségvetésébe. Az alkalmazottak számára az ágazati referenciaérték infláció szerinti idôszerûsítését követelik 1999-re, és az alkalmazottak besorolási együtthatójának megduplázását 2000. január 1-tôl, az állami költségvetésbôl fedezve. 2000. január 31- éig az 1998. évi 154-es törvény alapján járó bérhátralékok kiegyenlítését, az 1999. évi tizenharmadik fizetés kiadását és az 1997. évi 128-as törvény teljes körû alkalmazását követeli a szövetség.
A Spiru Haret országos tanácsa felhívja az oktatási ágazatban mûködô szakszervezeteket, hogy hangolják össze követeléseiket és a 2000. évre tervezett akcióikat. Amennyiben ez nem történik meg, a Spiru Haret szövetség fenntartja magának a jogot, hogy önálló tiltakozásba kezdjen – áll az országos elnökség által aláírt közleményben.
A kötet színvonalas nyomdai kivitelben, színes kartonborítóval, A4-es formátumban készült, több mint 900 oldalán közel 7000 erdélyi magyar személyiség és több száz intézmény szócikkét tartalmazza.
Mutatók és táblázatok segítségével a nevek visszakereshetôk születési hely és dátum, foglalkozás és lakhely szerint. A könyv tartalmazza az erdélyi települések pontos magyar és román elnevezését is.
Bemutatja az erdélyi magyar intézményrendszer teljes skáláját: alapítványokat, politikai és szakmai szervezeteket, egyházakat, ifjúsági szervezeteket, kiadókat és szerkesztôségeket, könyvtárakat, közmûvelôdési egyesületeket, társaságokat, oktatási intézményeket. Az intézményi szócikkek ismertetikaz intézmény rövid történetét, mûködését, címét, telefonszámát és a vezetôk nevét.
Megtalálható benne több mint 100 magyar vállalkozás és a hozzájuk kapcsolódó üzleti lehetôségek ismertetôje is.
Az Erdélyi magyar ki kicsoda – 2000 minden olyan adatot tartalmaz az erdélyi magyarságról, amely segít az eligazodásban és a kapcsolatteremtésben az ezredfordulón. Adatai frissek, pontosak, az adatgyûjtés 1999 szeptemberében zárult.
A kötet megrendelhetô a Scripta Kiadónál:
3700 Nagyvárad, Madách Imre u. 5/13., tel/fax.: 00-40-59/472- 419, e-mail: scipta@rdsor.ro, postacím: 3700 Oradea, Of. P. 9., C.P. 49, Románia
A Krónika helyi kirendeltségénél:
Marosvásárhely, Posta u. 3. sz., naponta 8-10 óra között: tel. 065/210-438.
A könyv ára szabadárusításban 300.000 lej, megrendelôink azonban 220.000 lejes áron juthatnak hozzá. Megrendelôinknek a Krónika Kiadó munkatársai kézbesítik a kötetet.
Szeptemberben, egymást követôen harmadik hónapja nôtt az ország közép és hosszú távú külföldi adóssága és elérte a 8,13 milliárd dollárt. Augusztushoz viszonyítva 150 millióval, júliushoz képest pedig 348 millió dollárral nôtt az adósság – közölte a nemzeti bank.
Az idei elsô, késô ôszi fagyok óta a lengyel rendôrség már 72 fagyhalált jegyzett fel – közölte hétfôn a fôparancsnokság sajtóosztálya. Vasárnap két újabb megfagyott embert találtak: a kárpátaljai (Podkarpackie) vajdaságban, Brzozów mellett, házától néhány tucat méterre egy 58 éves, Olsztyn környékén pedig egy lakóháztól 100 méternyire egy 35 éves férfi kihûlt tetemére bukkantak. Az utóbbi valószínûleg alkoholt fogyasztott, és elaludt a szabadban. Lengyelországban tavaly télen 225-en fagytak meg, a rendôrség közlése szerint több mint ötven százalékuk italos állapotban volt.
Német vélemény: Gorbacsov az "évszázad embere"
Észak-Németországban az NDR4 Info rádióállomás hallgatói és több napilap olvasói körében végzett közvéleménykutatás eredményeként több mint tizenötezren Mihail Gorbacsovot jelölték meg az "évszázad embereként". A második helyre Mahatma Gandhi került, öt követi Kalkuttai Teréz anya, Nelson Mandela és Albert Schweizer. Gorbacsov egykori szovjet államfô táviratban mondott köszönetetet a megtiszteltetésért. A megkérdezettek 24 személy közül választhattak, akiket az elmúlt hetekben négy napilap és az NDR4 Info mutatott be - jelentette a dpa.
Százszorta több százéves a századfordulón
Hollandiában százszorta több százazadik életévét betöltött személy éri meg a századforduló végét, mint száz évvel ezelôtt. A holland népességnyilvántartás statisztikái szerint összesen 1067 százévese, vagy ennél is idôsebbje van az országnak, míg 1900 táján alig tíz hasonló korú holland élt. A mostani százévesek 85 százaléka nô, 907-en vannak, a harmadik évszázadukba is belépô – azaz még az 1800-as évek végén született és a XX. századot végigélt – férfiak száma pedig 160. Az elôrejelzések szerint fél évszázad múlva mintegy 5 ezer százéves lakosa lesz Hollandiának.
Hétfô késô este több tucatnyi dán meglepetten tapasztalta, hogy nagy sebességgel száguldó, vakítóan fényes tárgyak tûntek fel a Jylland- félszigetre és a Sjaelland-szigetre boruló sötét égbolton – számolt be róla a dán közszolgálati televízió egyes csatornája. A szemtanúk szerint meteoritdarabok hasíthatták az eget. A kis magaságon repülô, narancssárga jelenségek ugyanis nem lehettek repülôgépek, mivel azoknál jóval gyorsabban haladtak. Az észlelôk nyomban felhívták telefonon a dán haditengerészet parancsnokság, az országos meteorológiai szolgálat és a Koppenhágai Planetárium illetékeseit, hogy ôk is kapcsolódjanak be a rejtélyes jelenségek megfigyelésébe. Az egyik idôjáráselôrejelzô szakember azonban furcsállotta, hogy senki sem látta becsapódni a meteoritdarabokat, holott ez egy meteoritrajtól elvárható lenne.
Alkotmányos a köztisztviselôi törvény
Az alkotmánybíróság hétfôn alkotmányosnak nyilvánította a közhivatalnokok jogállására vonatkozó törvényt. A jogszabály ellen 51 – többnyire szélsôségesen nacionalista - parlamenti képviselô azért nyújtott be óvást, mert szerintük alkotmányellenes az az elôírása, amely szerint a nemzeti kisebbségek lakta helységek és vidékek köztisztviselôinek ismerniük kell a kisebbségek anyanyelvét is, amelyet ezeknek joguk van a közigazgatásban is használni. Az alkotmánybíróság megalapozatlannak nyilvánította és visszautasította az óvást. Ezzel a törvény, amelyet az államfô már korábban aláírt, jogerôre emelkedett Romániában.
Emil Constantinescu elnök hétfô éjszaka gyertyát gyújtott és koszorút helyezett el Bukarestben a Forradalmi Hôsök Temetôjében található keresztnél és a Hôsök Emlékmûvénél, tisztelettel adózva az 1989-es forradalomban elesettek emlékének. Kedd reggel az elnökség magasrangú reprezentánsai virágkoszorúkat helyeztek el a Román Temevízió székházánál, továbbá a fôváros egyéb pontjain, ahol tíz évvel ezelôtt a forradalmárok és a rendfenntartó erôk között összecsapásokra került sor.
Moldovában hivatalba lépett a Braghis-kormány
Moldovában a parlament keddi jóváhagyó döntése nyomán hivatalba lépett Dumitru Braghis miniszterelnök és kabinetje. A 42 éves új kormányfôt, korábbi gazdasági és reformügyi miniszterhelyettest a 101 tagú törvényhozásban 57 képviselô támogatta, igent mondva egyúttal a Braghis által javasolt kormánynévsorra is. A döntéssel több, mint egy hónapja tartó kormányválság ért véget a volt szovjet tagköztársaságban. Az iskolai végzettségét tekintve mérnök Braghis, aki egykor a moldovai kommunista ifjúsági szervezet vezetôje volt, a chisinaui parlamentben azt ígérte, hogy meggyorsítja a privatizációt és csökkenti az adókat. Elôdjét, a reform-miniszterelnökként számon tartott Ion Sturzát november 9-én bizalmatlansági indítvánnyal mozdították el a helyérôl. Távozása elôtt Sturza arra figyelmeztetett, hogy az eladósodott Moldova – részben annak nyomán, hogy nemzetközi hitelezôk felfüggesztették a kölcsönnyújtást – a jövô év közepére fizetésképtelenné válhat.
33 ezer telefonkönyv a megyében
Az Arany Oldalak Rt. a Romtelecom Rt.-vel együttmûködve kiadott új telefonkönyvet is tartalmazó Arany Oldalak reklámkotetet jelentett meg, amelynek el is kezdték a szétosztását. A 33.000-es példányszám alig egyharmada a szükségesnek. Mint ismeretes, a Romtelecom megyei kirendeltségének 110.000 elôfizetôje van. Harangus Nicolae, a marketingosztály vezetôje elmondta, valamennyi jogi személynek juttattak a kötetbôl, a telefonvonalak számának függvényében. A fennmaradó 25.000 darabot azon vásárhelyi magánszemélyek között osztják ki, akiknek a szeptemberi telefonszámlájuk a legmagasabb volt. A Romtelecom tervezi, hogy ezután kétévente nyomtatnak telefonkönyveket olyan példányszámban, hogy abból valamennyi elôfizetônek ingyen juttassanak.
A marosszentgyörgyi tanács legutóbbi ülésén elhatározták, az új évben nem veszik igénybe a polgárôrök szolgáltatásait. Az ok: a vásárhelyi polgárôrség 47 százalékos fizetésemelést követelt. Ennek értelmében a polgármesteri hivatalnak évi 60 millió lejt kellene fizetnie az alkalmazott két polgárôr tevékenységéért. Ezen összegbôl a hivatal februárban három személyt alkalmaz, akiknek munkakörét ezután határozzák meg.
Az Akio Hayashi irányította Boróka Ifjúsági Néptáncegyüttes, miután az Országos Egyetemi Néptáncfesztiválról második díjjal tért haza, ma (december 22.) Karácsony a Borókával címmel tartja bemutató elôadását a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, 19 órai kezdettel. Az est vendége a nyárádselyei adatközlô tánccsoport. Jegyek a MADISZnál (Dózsa Gy. u. 9. szám, II. emelet) vagy este a színház pénztáránál kaphatók.
Németországi segítség Szászrégenbe
Pénzsegélyt és adományt juttatott a mainzi (Németország) iskola vezetôsége a szászrégeni Augustin Maior Gimnáziumba. Az iskola tanári kara választotta ki azt a 11 szegény sorsú gyereket, akik hat hónapon keresztül százezer lejes segélyben részesülnek, élelmet, ruhanemût és tanfelszerelést kapnak. A két intézmény között 1990 óta létezik a testvérkapcsolat.
Ketten súlyosan sérültek hétfôn a megye útjain történt balesetekben, értesített a rendôrfelügyelôség sajtóirodája. Tiltott helyen kelt át a vásárhelyi Köztársaság úton egy édesanya 3 éves kisfiával, akit személyautójával a 26 éves szászrégeni illetôségû D. Paul gázolt el. A kiskorú súlyosan sérült. A régeni Iernuteni úton a 30 éves felfalusi A. István személygépkocsijával gázolta el a 70 éves helybeli B. Ileanát, aki ugyancsak tiltott helyen haladt át az úttesten.
A forradalom áldozataira emlékeznek
A koronkai, valamint a székelybósi Takács Szilárd László és Bodoni Sándor sírjára helyeznek el koszorúkat ma délben a helyi temetôkben. Az 1989-es események áldozataira emlékezô istentiszteleten részt vesznek a polgármesteri hivatal, az iskolák képviselôi is. Az áldozatok családjainak a jeddi polgármesteri hivatal egymillió lejes támogatást ad át – tájékoztatott Nagy Márton polgármester.
Rejtô Jenô A mohácsi vész címû 1999- 2000-es szilveszteri kabaréjának bemutató elôadását tartja ma este 8 órakor Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében a Hahota színtársulat. December 25-én, szombaton 19 órai kezdettel a társulat Nyárádszeredában vendégszerepel mûsorával.
Pénzadományokat várnak az AIDS-es gyerekeknek
A megyeközponti Fertôzô Betegségek Klinikájának vezetôsége azzal a kéréssel fordul magánszemélyekhez és kereskedelmi egységekhez, támogassák anyagilag az intézetet. A municípiumi kórházigazgatóság szûkös költségvetése nem teszi lehetôvé, hogy megfelelô életkörülményeket teremtsenek az AIDS-es gyerekek számára. A pénzadományokat a klinika Kalapács (Ciocan) utca 1. szám alatti székhelyére nyújthatják be.
A héten vásárolják meg azt a gázzal mûködô kazánt, amely a jövô évtôl a marosszentgyörgyi 1-es számú óvodát fûti. Az intézkedésre azért volt szükség, mivel a jelenleg üzemelô kazán nincs engedélyezve, így azt bármelyik pillanatban leállíthatják. A 130 gigakalóriás teljesítményû fûtôberendezés értéke 285 millió lej, a szerelési munkálatokra elôreláthatóan januárban kerül sor. A kazán a négy terem, a folyosó, az öltözôk és a mellékhelyiségek melegítését biztosítja.
Három alapítvány mûködik Gernyeszeg községben, a Szucsáki Erdôcsinádon, a Barátság Körtvélyfáján, a Go-Wa pedig a községközpontban. Segítségükkel lehetségessé vált a helybeli szegény családok megsegítése. Sipos Attila alpolgármester arról tájékoztatott, hogy a 36 kérelmezô közül az idén kilencnek sorsoltak ki gázkonvektort, tavaly is ugyanannyian jutottak ingyen ehhez a felszereléshez. A krónikus betegeket külföldrôl hozatott gyógyszerekkel illetve pénzzel segítik az alapítványok. Ezen kívül két szívmûtétet támogattak anyagilag: egy gyereket Hollandiában, egy felnôtt beteget pedig a marosvásárhelyi kórházban mûtöttek.
Iskolajavítás Kerelôszentpálon
Tovább folynak a munkálatok Kerelôszentpál község falvainak iskoláiban. A búzásbesenyôi tanintézetben a belsô festést végzik, a szentpáli iskolában a a csempekályhákat, Kerelôn a tantermek padlóját újították fel. A magyardellôi és a mezôszentmargitai iskolákat a tavaly tették rendbe.
A tegnap a megyeszékhelyi Cuza Voda utcai napipiacon a következô árakon kínálták a termékeket: fehér liszt – 3500, puliszkaliszt – 2500- 3000, sárgarépa 4000, dióbél – 40.000, méz – 28.000, savanyú káposzta – 6000, nyers káposzta – 5500, burgonya – 2000-2500, hagyma – 5000 lej/kiló, a tojás darabja 2000 lej volt, egy tyúk kilójáért élôsúlyban 22.000 lejt, a kacsáért 18.000 lejt kértek. Ezüstfenyôbôl is bô választék volt, az árak 50.000 és 300.000 lej között mozogtak.
A földszinti lakásból kigomolygó sûrû füst keltett pánikot vasárnap egy Gh. Maronescu utcai tömbház lakóiban. A helyszínre a Horea tûzoltócsoport szállt ki, akik megállapították, hogy a vásárhelyi tömbházban lakó C. Stefan felejtette tûzön a lábast, s benne a hús égett szénné.
Copyright © Népújság - 1999