|
LI. évfolyam 297. (14348) |
1999. december 21., kedd |
Tíz évvel ezelôtt Tôkés László lobbantotta lángra az elégedetlenség forradalmát, amely aztán továbbterjedt az az országban, s véget vetett a fél évszázados diktatúrának. Tízet fordult az esztendô kereke, mióta a nép haragja elûzte a diktátort, s Románia elindult a demokratizálódás útján. Akkor, azoknak a napoknak az eufóriájában azt hittük, hogy valóban legyôztük a mindannyiunkat lealacsonyító diktatúrát, a hazugság uralmát, a zaklatást, az éhezést és alultápláltságot, s szabad, egyenlô jogokkal rendelkezô embereknek érezhetjük magunkat, teljes emberi méltósággal, szabad sajtóval. Annak idején megrendülten ugyan, de a szabadság örömétôl megmámorosodva emlékeztünk a szabadság hôsi halottaira, s hittük, az áldozat nem volt hiábavaló.
Hittük ezt, mert a rendszerváltást követô napokban létrejött Nemzeti Megmentési Front Tanácsa 1989. decemberi közleménye új fejezetet hirdetett meg Románia politikai és gazdasági életében, s célként tûzte ki a demokrácia, a széles körû szabadságjogok, a pluralista kormányzati rendszer meghonosítását, a szabad választásokat, a törvényhozási, a hatalmi ágak szétválasztását.
Nem utolsó helyen szerepelt a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak elismerése, a románokéval való teljes jogegyenlôség biztosítása, a civil társadalom kiépítése, garantálva a demokrácia és jogállamiság, az ország valamennyi lakosa szabadságának tiszteletben tartását.
Politikai krízissel, kormányválsággal, elvetélt ígéretekkel körítve nem könnyû évfordulót ünnepelni. Joggal érezhetjük, hogy az ország vezetésére vállalkozott politikai elit nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, megcsalattattunk bizalmunkban, melyet szavazatunk újra és újra megerôsített. Az egymást követô kormányok, pártszínezettôl és alkalmi koalícióktól függetlenül sorra csôdöt mondtak átgondolatlan programjaikkal, és még átgondolatlanabb alkalmazásukkal. Románia, a kelet- európai országok közül szinte egyetlenként, máig sem tudott kilábalni a koherenciát és kellô határozottságot nélkülözô reformnak nevezezett folyamat teremtette káoszból. A kudarcsorozat árát pedig mindannyiszor nekünk kellett és lekk továbbra is megfizetni. Reménykészletünk kifogyóban, a közös tenni akarást az elvadult önös érdekérvényesítés zilálja szét, egyre kevesebb hitele van a politikusok "megváltó" ígéreteinek. Az állampolgárok nagy többségét nyomorító tehertételeket elszenvedve joggal érezhetjük legalábbis felemásnak a tízéves évfordulót.
S az iméntiekhez tegyük hozzá, hogy nekünk, romániai magyarok közösségnek sem volt egyszerû út a most záruló évtized. Történelmi változások részesei, nemegyszer szenvedô alanyai voltunk. Kisebbségként sokszor a szembenálló román politikai erôk kereszttüzébe kerülve a legvadabb uszító kampányokat kellett elviselnünk. Rágalmak özöne zúdult ránk, a fenyegetettség érzését alakították ki körülöttünk, állandóan kétségbe vonva állampolgári lojalitásunkat, hazug módon kiforgatva egyéni és kollektív önazonosságunkra vonatkozó jogos igényeinket.
És mégis! Minden pesszimizmusunk, jogos elégedetlenségünk dacára sem feledkezhetünk el arról, hogy még a velünk megtörtént tengernyi rosszat is egy szabad társadalomban éljük meg. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az 1989-es rendszerváltás hozta meg számunkra a demokráciát, a pluralizmust, a szólásszabadságot, s a jogállam egyéb pozitívumait. A pluralizmus, a másság elismerése utat tör magának, ha maradt is még sok lebontatlan fal. A világra nyitott ország lett Románia, s ez akkor is eredmény, ha bonyolult, de elsôsorban belsô okok miatt a nyitottság hátrányaiból is kijutott nekünk a mindennemû szabadabb piac inflációt, munkanélküliséget gerjesztô vonzásaival.
Gyakran negatívumként éljük meg a parlamentáris demokrácia történéseit, a klikkharcokat, önös érdekek túltengését. Ám vadhajtásai mellett is a demokratikus mûködés termeli ki a mégoly felemás reformlépéseket, s alakítja, tökéletesíti kereteit. Ezt a folyamatot erôsítheti fel, terelheti célirányosabban az EU- csatlakozás minap elérhetôbbé vált perspektívája. Ez a törvényhozástól a törvények alkalmazásáig talán most már kikényszeríti az eredményesebb haladáshoz nélkülözhetetlen határozottságot, egyértelmûséget, s háttérbe szorítja a kerékkötés tájainkon elterjedt megszámlálhatatlan praktikáit. Rögös az út, nehezen araszolunk elôre, elveszni látszanak az igazságosság, méltányosság eszményei, de minden nehézség ellenére emberszabásúbb társadalomban élünk, mint tíz évvel korábban.
A kisebbségi jogok biztosítása területén is történt elôrelépés. Szervezkedhetünk kisebbségként is. Az 1989-es történelmi fordulat, a demokrácia "vívmánya" az RMDSZ, a romániai magyarság tényleges érdekképviseleti szervezete. Nem elhanyagolható mellékkörülmény, hogy ez a szervezet ma része a kormánykoalíciónak. Nehéz küzdelmek során, leküzdve a nemzetállami reflexeket, közelítünk a teljes körû anyanyelvi oktatás megvalósulása felé. Anyanyelvükön tanulhatnak az óvodától az egyetemig. Az egyetemeken (ahol igény volt rá) karok, csoportok, fakultások jöttek létre a kisebbségek nyelvén, s a törvény megengedi az anyanyelvû egyetem létrehozásának lehetôségét is.
Bôvülôben a helyhatóságok jogköre. Törvény biztosítja a kétnyelvû feliratok, illetve az anyanyelv használatának jogát a közéletben. Mindez a demokráciának köszönhetô. Noha az is igaz, hogy ugyancsak a demokrácia teszi lehetôvé a gyanakvás, az elôítéletek továbbélését, megnyilvánulását a táblafestészet, az anyanyelvhasználat korlátozására irányuló "demokratikus" próbálkozások formájában.
Sok minden természetessé vált az elmúlt évtized során, ami korábban elérhetetlennek, avagy majdhogynem elveszettnek tûnt. Mindezt egybevetve a borúlátásra "hajlamosító" napi történésekkel, talán könnyebb szívvel mondhatjuk: és mégis megérte
Tíz évvel ezelôtt Marosvásárhelyen a tüntetô tömeg puszta kézzel szállt szembe a felsorakoztatott, felfegyverzett, megtorlásra kész erôkkel. A szabadság mámora töltötte be a fôteret. Vérrel megpecsételt testvériség volt ez, mert a diktatúra ellen tüntetôkre máig tisztázatlan körülmények között, lôfegyverrel támadtak a hatalom ôrzôi. Halottak és sebesültek maradtak az orvul támadók fegyvertüze nyomán.
Tíz évvel ezelôtt Marosvásárhely fôterén szomorú és fájdalmas gyászszertartást tartottak. A Hôsök himnusza és gyászzene szólt az elesettekért, akik bár nem akartak hôssé lenni, hôssé tette ôket a történelem. A 33 éves BODONI SÁNDOR, a 25 éves HEGYI LAJOS; a 21 éves HIDOS ADRIAN, a 30 éves MUNTEAN ILIE, a 33 éves PAJKA KÁROLY, a 38 éves TAMÁS ERNÔ számára 1989 decemberében a halált hozta a karácsony. S bár az igazi vétkesek a felejtésre játszanak, nem tudják kitörölni emlékezetünkbôl a történteket. Még akkor sem, ha tíz év alatt sem voltak képesek egy, az áldozathozatalhoz illô emlékmûvet készíteni e "hurrázatlan holtaknak".
A forradalom tizedik évfordulójának szentelt hétfôi ünnepi ülésen Ion Diaconescu házelnök hódolatát fejezte ki a forradalom áldozatainak emléke elôtt.A forradalom nem volt szervezett, a nép évtizedes gyötrelmeibôl fakadó spontán megmozdulás volt – mondotta, majd pedig világpolitikai és európai kontextusba építette be a román forradalmat, megemlítve, hogy a moszkvai állásfoglalás radikális módosulása nélkül az egykori Szovjetunió csatlós államai nem vívták volna ki a szabadságot.
Diaconescu úgyszintén megemlékezett a temesvári lakosok ezreirôl, akik hat napon át álltak a szabadság barikádjain, ilyképpen fellobbantva a forradalom lángját. A parasztpárti vezetô nem feledkezett meg azon százezrekrôl sem, akik a kommunizmus 1946-ban történt beiktatása után tanúsított ellenállás miatt börtönökbe kerültek. Véleménye szerint ôk voltak azok, akik ôrködtek a szabadságharc lángja fölött.
A parlament ünnepi ülésén elhangzott szónoklatában Petre Roman szenátusi elnök emberi szolidaritásra és nemzeti kohézióra szólította a népet ahhoz, hogy élvezni tudja a kivívott szabadságjogokat.
Csakis szolidaritás révén lehet áthidalni a nehézségeket, a gazdasági válság kihívásait, a szegénység terhét, és csakis így juthat Románia a fejlett országok sorába – mondotta.
Petre Roman hódolattal adózott a forradalomban elesettek emlékének, rámutatva, hogy bár akkor kivívtuk a szabadságot, az eltelt évtized megmutatta, milyen nehéz egy sivatagot kertté alakítani. Elég sokszor elôfordult, hogy a szabadságot- a demokrácia és a törvények ellenében – s a lehetôségeket egyesek meggazdagodására, mások elszegényedésére használták ki. A kedvezô körülmények füstbe mentek az egész ország rovására – fogalmazott Roman.
Kérte továbbá, hogy az áldozatok emléke, valamint a gyerekek jövôje iránti tisztelet jegyében ne merüljön feledésbe az, ami tíz évvel ezelôtt történt, bocsáttasson meg az, ami emberileg megbocsátható, és legyen erônk tovább haladni egységben és harcban.
December l7-én Marosvásárhelyen, a Szabadi úti ref. templomban tartották az általános iskolások azon versmondó mozgalmának elsô fordulóját, melyet az anyaországban hirdetett meg a Duna TV, Haza a magasban- Illyés Gyula gyönyörû verse címét kölcsönözve- megnevezéssel. A Maros megyei szervezô Nagy Olga magyar szakos tanárnô. Pénteken délelôtt csaknem valamennyi magyar szakos tanárkolléga, szülôk, érdeklôdôk jelenlétében 33 V-VIII-os tanuló tölthette ki, kezdô lépésként, részvételi lapját. l5 marosvásárhelyi iskolából 23, tíz vidékibôl- Erdôcsinád, Szentanna, Mezôpanit, Koronka, Gernyeszeg, Nyárádszereda, Kend, Csittszentiván, Sáromberke és Marosszentkirály – egy-egy diák nevezett be. Hasonlóképpen egy-egy tanuló képviselt olyan vásárhelyi iskolákat, mint a l2-es, l8-as, az Unirea líceum, a 9-es, a l0-es, a 6-os és a 7-es általános, két-két tanuló érkezett a 3-as számú általános iskolából, a 4-es, a 2-es, az 5-ös, 20-as, a l4-es, a l6-os és a 8-as iskolákból. Hárman valamennyiük közül ötödikesek, tizenhárman hatodikosok, kilencen hetedikesek és nyolcan nyolcadikosok voltak. 23 tanulólány és l0 fiu. A gyerekek öt-öt, általuk szabadon választott verssel készültek a találkozóra, ki- ki számára a legkedvesebbet mondhatta el. A zsûri tagjai- Fejes Réka szaktanfelügyelô és Péter Júlia marosszentannai református lelkésznô. A versmondókat nem rangsorolták, csupán egytôl tízig terjedô ponttal minôsítették, ugyanis a végsô helyzetkép, az öt forduló jártán, a májusban esedékes értékelô során körvonalazódik majd. A benevezôket meghallgatva, a zsûri l5 tanuló esetében adott hét-hét pontot, 9 alkalommal nyolcat-nyolcat, három versmondónak jutott kilenc pont, míg egyet jutalmazott közülük tíz ponttal.
Dicséret illeti a mezôpaniti Barabás Gyöngyikét, aki Jézus-, illetve Szent István király-énekével lelkileg mintegy elôkészítette a hallgatóságot, és a kicsit drukkoló versmondókat is, a soron következett szebbnél szebb versre. Másrészt, azon l7 iskolatársát is, akik – jó kedélyünkre! – betlehemeztek Balás Mezei Erzsébet ének-zene szakos és Ruja Rozália magyar szakos tanárnô irányításával. Végül, köszönet Szász Zoltánnak, a Szabadi úti ref. gyülekezet lelkészének és Margit tiszteletes asszonynak, akik az elsô forduló védnökségét vállalták, valamint a gyülekezetnek is, ugyanis szeretetasztalról, édesség-és könyvajándékról, jutalomról is – Bibliai történetek gyermekeknek – gondoskodtak.
Közel 270 elhelyezési központban élô kisebb- nagyobb gyerek ünnepelte közösen a Karácsonyt tegnap délután a marosvásárhelyi Cuba Libre diszkóban. A megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság által szervezett immár hagyományos ünnepélyre a megye öt – Marosludas, Mezôzáh, Segevár, Nyárádszereda, Marosvásárhely – elhelyezési központjából hoztak árva és elhagyott kiskorúakat. Domby Károly igazgató köszöntô szavai után a megyeszékhelyi Trébely utcai bölcsôdeotthonban élô háromévesek énekeltek, s a Talentum Alapítvány mutatott be színvonalas gyermekmûsort. Majd modern és népi táncok, karácsonyi köszöntôk következtek. A szép versekért, dalokért, táncokért az igazgatóság és a támogatók Télapója gazdag ajándékcsomaggal lepte meg a jelenlevôket, s az elôzô évektôl eltérôen az elhelyezési otthonokban maradt gyerekeknek is osztottak karácsonyi csomagot. A rendezvényt a Dove, a Gyermek Romániában, Családok mindörökre, Család- Reménység, Holt International, Salcia, Caritatea, Élet és Fény, Global Care alapítványok, valamint a Redatronic Rt. támogatta. Az ünnepély az este nyolc óráig tartó közös bulival zárult.
Kormányprogram és miniszteri lista
Rendkívüli helyzetekben rendkívüli megoldásokhoz kell folyamodni – ezzel indokolta vasárnap esti nyilatkozatában Mugur Isarescu kijelölt miniszterelnök azt, hogy – noha politikailag nincs elkötelezve - vállalta a kormány vezetésének politikai feladatát.
Isarescu nyilatkozatában hangoztatta: azzal a meggyôzôdéssel vállalta el a megbizatást, hogy "nem áll jogunkban elszalasztani a helsinki nyitást", és az elôállt politikai válságon mielôbb túljutva Románia csak nyerhet a választott megoldással.
Rámutatott: bátorságot merített abból, hogy – mint a közvélemény-felmérések bizonyították – a románok nem akarnak elôrehozott választásokat. Az is bátorította, hogy a hatalom és az ellenzék közötti ellentétek, valamint a koalíciós pártok között felmerült nézeteltérések nem akadályozták az Emil Constantinescu államelnök által vezetett és a politikai válság megoldását szolgáló cselekvô párbeszédet.
Ha megkapja a parlamenttôl a szükséges támogatást – hangoztatta a kijelölt miniszterlnök –, akkor kész biztosítani a kormányzás "pragmatikus, összehangolt és szigorú" jellegét. Ebben fô segítôje saját politikai függetlensége.
Kormányának vasárnap véglegesített programjáról csak annyit mondott, hogy jövô évi célja az infláció felére csökkentése és a gazdasági növekedés beindítása.
Még a kormánylista ismertté válása elôtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva elmondta: miután Isarescu és a koalíciós pártok vezetôi már szombaton véglegesítették a kormány struktúráját és a kabinet összetételét, vasárnap a kormányprogramot véglegesítették.
A programba Isarescu csak olyan célokat volt hajlandó megjelölni, amelyek valóra váltásához biztosítva vannak a szükséges pénzügyi források.
A kijelölt miniszterelnök szándéka szerint a jövô év a pénzügyi reform éve kell hogy legyen. Ebbe a reformba beletartozik az adórendszer egyszerûsítése és a korrupció leküzdése is – mondta Markó Béla.
Hajdu Gábor egészségügyi miniszter személyében magyar miniszterelnök-helyettese is lesz az új kormánynak – derült ki a vasárnap este nyilvánosságra hozott kormánylistából.
Mugur Isarescu, a kijelölt miniszterelnök közleménye szerint kormányának négy – miniszterelnök- helyettesi hatáskörû - államminisztere lesz.
Ezek a közleményben megadott sorrendben: Mircea Ciumara (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt – PNTCD), a gazdasági-pénzügyi koordinációs bizottság elnöke, Petre Roman (Demokrata Párt – PD) külügyminiszter, Valeriu Stoica (Nemzeti Liberális Párt – PNL) igazságügyi miniszter és Hajdu Gábor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség – RMDSZ) egészségügyi miniszter.
A kormány további tagjai: Constantin Dudu Ionescu (PNTCD) - belügyminiszter, Victor Babiuc (PD) – nemzetvédelmi miniszter, Decebal Traian Remes (PNL) – pénzügyminiszter, Smaranda Dobrescu (Romániai Szociáldemokrata Párt – PSDR) – munka és szociális védelmi miniszter, Radu Berceanu (PD) – ipari és kereskedelmi miniszter, Ioan Avram Muresan (PNTCD) – mezôgazdasági és élelmezési miniszter, Traian Basescu (PD) – közlekedési miniszter, Nicolae Noica (PNTCD) - közmû- és területrendezési miniszter, Romica Tomescu (PNTCD) - vízgazdálkodási, környezetvédelmi és erdészeti miniszter, Andrei Marga (PNTCD) – nemzetnevelési (oktatási) miniszter, Ion Caramitru (PNTCD) – mûvelôdési miniszter, Crin Antonescu (PNL) – ifjúsági és sportminiszter, Vlad Rosca (PNTCD) – közhivatali (közigazgatási) miniszter, Eckstein- Kovács Péter (RMDSZ) – a miniszterelnök mellett a nemzeti kisebbségek ügyeivel megbízott miniszter, Radu Stroe (PNL) – a kormány fôtitkára.
Császár W. Zoltán, a December 21 Egyesület elnöke: Tíz év után egyáltalán nem vagyok elégedett. Mert véleményem szerint Vásárhelynek régen a mártírvárosok élvonalában lett volna a helye. Nem akarok katalogizálni, de egy településnek azért megkapni ezt a címet, mert ott lôtték fôbe Ceausescut! Nem érzem, hogy beleférne a keretbe. Ráadásul olyan városok is megkapták a mártírváros címet, ahol semmi sem történt, s ahol még december 25-én is azt hitték, Ceausescu vezeti az országot. Még 1990. december 18., a 42. számú törvény születése elôtt javasoltam, hogy Marosvásárhelyt nyilvánítsák mártírvárosnak, úgy gondoltam, csak úgy tudjuk tisztára mosni a forradalmat, ha törvénybe foglalják. Ezt nem tették meg, hanem a Ceausescu idején hozott 53-as számú, a hátrányos helyzetû egyénekre vonatkozó törvényt módosították át a forradalmárokra vonatkozó törvényre. Ez oda vezetett, hogy a törvényt legalább tízszer átdolgozták, módosították csak azért, hogy csökkentsék a forradalom jelentôségét, s köztünk, forradalmárok között ellentétet szítsanak. Szerintem a vért vízzé akarják változtatni, s erkölcsileg lejáratják a forradalmat.
A mi városunkban a December 21. Egyesület az, amely még a 42-es törvény megjelenése elôtt létezett. Az általam vezetett delegáció ott volt az Egyetem- téren, támogatta Marian Munteanut. De közülünk való Czegô Attila, aki 24 napos éhségsztrájkot tartott. Ezeket nem lehet elfelejteni.
Most azokat is vádolom, akik nem támogattak bennünket. Ugyanis volt egy közös protokollumunk a prefektúrával és a polgármesteri hivatallal arról, hogy támogatnak bennünket a mártírváros címért való küzdelemben. Viszont tenni semmit sem tettek. Így mi egypáran összeállítottuk a dossziét és odaadtuk Kerekes Károly képviselônek, s ô képviselt bennünket. Azt is el kell mondanom, szíven ütött az, hogy Birtalan Ákos képviselô úr egy fiókba tette porosodni az aktáinkat. Mikor rákérdeztem, azt válaszolta, hogy a parlamentben egyezség született, hogy nem lesz több mártírváros. Akkor azt mondtam, nem is igazán fontos nekünk ez a cím, ha olyan városok is megkapták, amelyek mellett csak szégyenkezhetünk. Számunkra fontos, hogy olyan aktacsomónk lehessen, amely alapján elítélhetik azokat, akik közénk lôttek. Remélem, hogy mégis megkapjuk ezt a címet, s aláhúzom még egyszer, azért is fontos számunkra, hogy erkölcsileg támogasson minket a Legfelsôbb Törvényszék, s ítéljék el azokat, akik ránk lôttek.
Lehet, hogy mi balszerencsések vagyunk, de véleményem szerint a vásárhelyi emlékmû nem reprezentálhatja a forradalmat. Még 1992-ben felkértem egy tervezôt, készítsen tervet egy megfelelô emlékmûrôl. A terv megjárta Bukarestet, mindenki szépnek és jónak találta, de ugyancsak a városházán akadt el a probléma hosszú ideje. Pedig egy emlékmûnek meg kell legyen a helye és a pillanata is. Nem tehetjük olyan helyre, ahol esetleg a tehenek legeltek, annak ott a helye, ahol az események történtek. Olyan ajánlatokat kaptunk, hogy legyen a Hadsereg téren vagy a Bolgárok terén, ezt pedig nem fogadtuk el. A tanács jóváhagyta a tervünket, de hosszú lesz az út, amíg valósággá válik. Ezek miatt nem vagyok elégedett a tizedik évfordulón.
1989. december 22-én Szovátán se volt tökéletesen zökkenômentes a "rendszerváltás. Az akkori és ottani eseményekkel kapcsolatosan a médiákban – elsôsorban a Népújságra gondolok – valósághû beszámoló nem látott napvilágot. A Szováta 1578–1989 c. monográfiában (Fekete Árpád, Józsa András, Zepeczáner Jenô szerzôk) a '89 dec. 22-re vonatkozó adatok, a Ceausescu menekülése utáni órákra vonatkozók durva tévedések, csúsztatások, a késôbbi idôk olvasó és gondolkodó embereinek a megtévesztését célozzák.
Fél órával, órával N.C. menekülése után Trabant-halálában érkeztem Sóváradról Szovátára. Örömóda állapotokra számítottam. Nagy megdöbbenésemre nem a várt képpel és hangulattal találtam magam szembe. Pár száz fôs tömeg várakozott a párthivatallal átellenben. Géppisztolyos milicisták, ZB-puskás munkásôrök uralták a teret. Hihetetlennek ítéltem az adott helyzetet. A suszter-vezér elmenekült, a világ, a vonat jó irányba indul (hogy hova érkezett 10 év után, látjuk), mi pedig lemaradunk. A Néptanács bejárata elôtt, az úttest közepén leállítottam a motort. Más magaslat nem lévén, Trabantom tetejérôl mondtam el háromperces gyerekes örömû beszédemet. 15 év sûrített keserûsége szabadult ki a palackból... A sokaság azonnal "elfoglalta helyét" a barikád megfelelô oldalán, abszolút tömeg- és szellemi fölénybe kerültünk a milicistákkal szemben. A hozzám közel álló Dan nevû milicistától megkérdeztem: kivel tartanak? Hangosan válaszolt: magukkal, a fegyvereket bevisszuk a milíciára, leadjuk.
A párttitkári iroda ablakán a függöny rángatózott. Akkor úgy ítéltem, éreztem, a diktatúra legfôbb szimbólumát, a kajánul vigyorgó kétfüles N.C. képeket kell azonnal megsemmisíteni. Kérésemre, hogy valaki jöjjön velem a párttitkárhoz, egy Fiscuteanu nevû fôhadnagy jelentkezett. Ott benn hárman várakoztak: Suteu Traian párttitkár, egy számomra ismeretlen alezredes vagy kapitány és egy fiatal hölgy. A tv-t és az ablakot nézték. Kértem, vegyék le azonnal N.C. képét a falról, a polgármester telefonáljon a gyárakba a munkásokért. A tiszt kért, hogy nyugtassam a tömeget, itt rövidesen minden megváltozik...
Kint az emberekkel várakoztam, semmi változás nem történt, bentrôl semmi életjel. Visszamentem az irodába. S. T.-t párthûsége vagy félelme nem vitte rá, hogy levegye irodája faláról a képet. A tiszttel a falhoz toltuk az asztalt, ketten vettük le, kivittem és a legfôbb bírák kezébe adtam. Sorsa beteljesedett. Igen nagy volt a lelkesedés.
Rövid idôre rá Suteu Traian szólt a tömeghez magyar nyelven. Egy, korábban a falurombolás ellen szót emelô és emiatt sokat zaklatott fiatalember, M.A. a szavába vágott: mióta tanult meg magyarul? A szónokot a sokadalom lehurrogta, valahol a hátsó kijáraton elhagyta az épületet. Említett pártvezetô ismerte és használta is a magyar nyelvet, de a véleménye lesújtó volt róla: házi használatra való, "pentru uz casnic", mondotta volt. Nemcsak ôt zavarta a magyar nyelv. A központi iskola igazgatónôje, N. G. asszony is következetesen rikácsolta: vegyük tudomásul, hogy itt nincs semmiféle magyar iskola. Pedig nem mondta senki, hogy van, és az igényeink is igazán csekélyek voltak: 40-45 fôs magyar osztályok mûködtek. Maga Szováta létezése is igen zavarta a magas tisztségviselôket, '89-ben elég jó ütemben robogott a buldózer, dôltek a házak, épült az új és független blokkvilág, ma Independentei negyed. Az Új Élet folyóiratban Marosi Ildikó leheletfinoman fogalmazott, megfoghatatlanul vádoló kérdéseire (1986–1988) S. T. néptanácselnök így nyilatkozott: (a fejbôl idézett szöveg tartalomhûsége ellenôrizhetô) micsoda szégyen, hogy a Szovátára látogató külföldiek ilyen csúnya apró (székelykapus, sz. m.) házakat látnak, le kell azokat bontani, szép blokkokba kell költöztetni a népet.
A Szováta mindenkori vezetôinek gyarmataként létezô Illyésmezôre és Sóváradra is hasonló sors várt. Az út két oldalán a házak helyett szép törökbúzatáblák fognak lengedezni még ebben a cincinálban, mondotta gyakran a primár. Hogy jól és nyugodtan aludjon a Sóvidék népe. Hogy felülrôl diktálták a primár úrnak, hogy parancsra tette? Ô és a hozzá hasonszôrûek... Azt a hazug cinizmust nem tudjuk elfelejteni, sem mi, sem a hozzánk hasonló sokan mások.
A néptanácselnök eltûnése után a tömeg nem kímélte azt, ami a fojtogató zsarnokságra emlékeztette. Sajnos, sok fontos dokumentum is megsemmisült, ezeket igen kétes alakok pusztították el. Olyan erô ott nem létezett, amely a hosszú ideje megalázott sokaságot lecsillapíthatta volna.
Az események idején Lupsa Ioan, a szekuritáté parancsnoka a tömegben állt, a Trabantom mellôl szemlélte az eseményeket. Kérdésemre, hogy hogyan tovább, határozottan kijelentette: ha ô most itt rendet próbálna csinálni, a tömeg azt mondaná, hogy ô ellenük van, azt pedig nem. Azon percekben az anyakönyvi hivatal ablakában egy, a "forradalmi képbe" beletartozó alak iratkötegeket silabizált, azt mondta, hogy egy óra múlva ismerni fogjuk a besúgókat. 10-15 perccel (az idôt akkor nem mértük) találkozásunk után, Lupsa a hivatal lépcsôjérôl beszélni kezdett. Onnan azonnal lerántották, két oldalról kezénél fogva az égô iratmáglya fölött tartották, kapta az ütéseket. Tôlem 8-10 méterre. Egyenlôtlen, sportszerûtlen (bár a forradalom nem a sportszerûségen alapszik) volt a harc. Egy ellen igen sokan, nem szimbolikusan. Kimenekítettem. Futott, senki se vezette. Az eseményt követôen több bírálat ért a menekítésért. Elmarasztalóim az akkori idôk kegyencei, besúgói lehettek.
A '89. december 22. utáni idôk – napjainkig – a tagadhatatlan sikerek mellett sok kívánnivalót hagytak maguk után. Választott vezetôink többnyire saját (klikk) brancs stb. közösségi érdekektôl távol álló elhivatottsága miatt.
Egy utolsó, de nem mellékes észrevételem: az egykori párttitkári irodában – ma RMDSZ-es polgármesteré – utolsó ottjártamkor (1998 eleje, vége?) a falon az a szeg akadt a szemembe, amelyen egykor N. C. képe lógott. Én és a már említett katonatiszt vettük azt onnan le. Hogy is felejtettük el akkor a szeget is kivenni?... Talán tisztábban csobogna ma Szováta vize.
December 22-én este 7 órakor a megye elöljáróinak jelenlétében avatják fel a gernyeszegi Antic Design Création bútorgyárat. A cég tevékenységérôl, jövôbeli terveirôl Gabriel Ionita, a franciaországi Antic Design Gestion et Services romániai kereskedelmi megbízottja nyilatkozott.
– A Pringy székhellyel rendelkezô holding hetven franciaországi és két romániai egységet foglal magába. A cég a tervezéstôl az eladásig minden munkafázissal foglalkozik. Bemutató üzleteink vannak Belgiumban, viszonteladók Olaszországból, Spanyolországból és Japánból jönnek. A termelés teljes egészében Romániában történik, valamint a bicskei mûhelyünkben – mondta a megbízott.
1992-ben alakult Gernyeszegen az Antic Design, a volt termelôszövetkezet épületeiben, az utolsó simítások elvégzésére szakosodott mûhely Szászrégenben. Két évvel késôbb Görgényhodákon kezdte meg mûködését a holding másik leányvállalata, a Famex Mob, amely 1997-ben Szászrégenbe költözött. Októberben vásárolták meg a gernyeszegi Muresana Rt. húsfeldolgozó épületeit és a hozzá tartozó mintegy három hektáros telket. Már elkezdték a termelést, miközben tovább folynak a javítási, szerelési munkálatok. Hogy mennyibe került a 2000 négyzetméteres mûhely és a hozzá tartozó telek, Gabriel Ionita nem árulta el, mindössze annyit mondott, hogy a javítási munkálatok értéke a megvásárlási ár kétszerese volt. A franciaországi Camet cég korszerû gépeivel felszerelt mûhelyben jelenleg ötven alkalmazott dolgozik, de tervezik, hogy tavaszig számuk 90-re gyarapodjon. A 30-35 év átlagéletkorú alkalmazottak mintegy fele Régenbôl, a többi pedig a községközpontból és Körtvélyfájáról került ki. Nagyrészük korábban szerszámgéplakatos, esztergályos volt, utólag tanulták meg a fafeldolgozó és asztalos mesterséget.
– Kizárólag viktoriánus korabeli bútorokat gyártunk tûlevelû fából – fûzi hozzá Ionita. – Nyugaton most az 1860-80-as évek Angliájának stílusát utánzó, a mai modern igényekhez igazított bútorokat keresik, erre alakult ki vásárlóközönség. A franciák már megtanulták a minôség – ár arányát, s csakis minôségi termékre hajlandók pénzt adni. Ezért a mûhelyeinkben készült tárgyak a legjobb minôségûek. Havonta 200.000 köbméter fûrészárut dolgozunk fel, a végtermék 700 bútorelem. Gyártunk és szállítunk ebédlô-, hálószoba-, konyha- , elôszobabútorokat, ágyat, éjjeli szekrényt, asztalt, széket, tévé- és ruhásszekrényt, könyvszekrényt, polcot stb. A bútorokat csak viaszolják, nem festik, lakkozzák. Az utolsó munkafázisig a fát emberi kéz érinti, simogatja, ettôl kel szinte életre. Ezenkívül a más településeken vándorkereskedôk által felvásárolt régi bútorokat újítjuk fel, s értékesítjük külföldi megrendelôinknél. Havonta két autó ilyen jellegû bútort szándékozunk szállítani.
A tervek szerint január végéig befejezik a javítási, építési munkálatokat. Már kimeszelték a negyven férôhelyes éttermet, ahol két váltásban történik majd az alkalmazottak étkeztetése. Befejezés elôtt állnak a nôk és külön a férfiak számára épült öltözôk, mellékhelyiségek, zuhanyozók. Az irodahelyiségeknek otthont adó épület manzárdrészére vendégszobát terveztek. 2000 elején szándékoznak az internet-hálózatra kapcsolódni, amelynek célja a termelés hatékonyságának növelése, valamint a franciaországi holding vezetôségével a könnyebb és zökkenômentesebb kapcsolattartás. Két- három éven belül meg szeretnék kettôzni a forgalmat, valamint számítógépes vezérlésû berendezésekkel látják el a kirendeltség mûhelyeit.
A községi polgármesteri hivatalok közül a gernyeszegi volt az elsô az informatizálás terén, számolt be Sipos Attila alpolgármester. Az elsô Pentiumot két évvel ezelôtt szerelték fel a hivatalban, a másodikat nemsokára helyezik üzembe. Internet- hálózatra vannak kapcsolódva, s hazai, valamint magyarországi, belgiumi és hollandiai polgármesteri hivatalokkal, alapítványokkal tartanak e-mail kapcsolatot. A múlt héten faxot vásároltak, 4,5 millió lejért. Feliratkoztak a megyei tanács által kezdeményezett programokra, így a közeljövôben lehetôvé válik, hogy a mezôgazdasági jegyzéket és a könyvelést számítógépesítsék. Második lépésként az anyakönyvet szeretnék korszerûsíteni. Az eddig papíron levô adatok számítógépbe való vezetése elôreláthatóan több évet vesz majd igénybe.
December 14-én tartották a Gernyeszeg és Körtvélyfája víz- és csatornahálózatának kiépítésére meghirdetett versenytárgyalást. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére öt cég küldött ajánlatot. A legkedvezôbb árat a vásárhelyi Hidrotec Kft. javasolta, 296.704.000 lejért készíti el a tanulmányt. A teljes beruházás összértéke 32 milliárd lej, melyet Európai uniós pénzekbôl fedeznek.
Balázs Péter kilenc éve tölti be a polgármesteri tisztséget, ugyanannyi idô óta a helyettese Sipos Attila. "Kilenc év alatt mindketten saját személygépkocsinkat használtuk szolgálati ügyben" – mondják. Kiselejtezett ARO-t kaptak a csíkszeredai rendôrségtôl, az azonban többször volt javítás alatt, mint használható állapotban. Megpróbálták továbbadni, de nem akadt igénylô rá. Akkor hagyta jóvá a tanács azt a határozattervezetet, melynek alapján egy hónapja megvásárolták az 1310-es Daciát, "potom" 52 millió lejért. A jármû segítségével a hivatal vezetôsége naponta ellátogat egy-egy faluba, s az autóban helyet foglalhat az orvos, a rendôr, a pap, s így a helyszínen orvosolják majd a gondokat.
A községhez tartozó 4413 hektár szántóterületbôl mindössze 2454-en végezték el az ôszi szántást. 860 hektár földet búzával, árpával vetettek be, 871-et pedig a tavaszi vetésre készítettek elô. Balázs Péter polgármester elmondta, Szederjesen egyáltalán nem mûvelték meg a földeket, Marosjárában 15, Kisillyében 40, Marospéterlakán 40 százalék ez az arány. Mindössze a községközpontban, Körtvélyfáján és Teleken százszázalékos a mezôgazdasági munkák elvégzése.
Szeptember végén hozták létre a Marosvásárhely – Körtvélyfája maxi-taxi vonalat. A megyeközponti Szentgyörgy térrôl negyedóránként (hétvégén félóránkénti gyakorisággal) indulnak a kisbuszok, melyeknek végállomása Körtvélyfája központja. Egy utazás ára 6000 lej. A marosszentgyörgyi cég által biztosított tíz mikrobusz naponta reggel 5 órától este 10-ig szállítja az utasokat.
Két útszakasz aszfaltburkolattal való bevonását tervezik a jövô évre. A Körtvélyfája – Marospéterlaka – Telek közötti 11 kilométernyi, valamint a Körtvélyfája – Marosjára – Kisillye – Székelykál közötti 12 kilométernyi út aszfaltozását nemzetközi támogatással szándékozzák megoldani.
Szeptember elsejétôl új lelkésze van Körtvélyfája református gyülekezetének. Fekete János negyven évi szolgálat után vonult nyugdíjba, helyét Szász Attila és neje, Szász Annamária töltötte be.
– 16 évig Disznajón szolgáltam. Tizenhat év pedig hosszú idô mind a gyülekezetnek, mind a lelkésznek. Mindkét fél számára felpezsdülést jelent a lelkészváltás – vallja Szász Attila. Ízlésesen, melegen berendezett otthonukban fogad a lelkész házaspár. A váltást nem bánták meg, hiszen a faluban nagyon jó a kapcsolat az egyház és a tanügyi káderek között. Nagymértékben ennek is köszönhetô, hogy meglehetôsen rövid idô alatt sikerült összehozni a karácsonyi ünnepélyt, valamint fellendíteni a templomba járást. "Szeretnénk, ha a jövôben a férfiak jobban bekapcsolódnának az egyházi életbe" – fûzi hozzá a lelkész.
Tôle tudtuk meg, hogy a templom, becslések szerint, a XIV-XV. századból származik, gótikus stílusban épült. 1949-ig ôrizte eredeti formáját, amikor egy félkereszt hajóval bôvült és a déli tetôszerkezet is módosult. 1888-ban a templom tetôszerkezetét újjáépítették, majd 1949 és 1951 között nagyobb javítások történtek Kós Károly tervei alapján. Mûtárgyként tartják számon a csúcsívet ôrzô két kôajtót, a valószínûleg reformáció elôttrôl származó nagyharangot, az 1806-ban készült Úr asztalát, néhány festetlen padot (egyiken a következô felirat olvasható: Lujzai Jánosné Bánffi Éva 1731). Az 1839-ben készült orgona évek óta nem mûködik, sok sípja hiányzik. Helyette a hollandok adományozta elektronikus orgona hangja csendül fel az istentiszteleteken. 1951-ben Bordi András és Barabás István marosvásárhelyi festômûvészek kazettákat festettek. Az Alsóbölkénybôl 1786-ban vásárolt haranglábat a tavaly újították fel.
– Tulajdonképpen most ismerkedem az 1370 lélekszámú gyülekezettel. Nagy munka vár rám, hiszen 16 körzet tartozik ide. Eddig 130 családot látogattam meg. Örömmel kell megjegyeznem, hogy annak ellenére, hogy elôdöm szolgálata alatt a hívek meglehetôsen elidegenedtek a templomba járástól, két hónap alatt nagymértékben fellendült az istentiszteletek látogatása.
– Október 3-án iktattuk a 39 tagú énekkart – kapcsolódik a beszélgetésbe Szász Annamária. A kizárólag házastársak alkotta énekkar elsô fellépése karácsonyban lesz, addig is szorgalmasan gyakorolnak a heti három próbán. És közben varrják a kalocsai mintával megrajzolt mellényeket, amelyet szereplésükkor öltenek magukra. – Zökkenômentes volt a kar alakítása, hiszen Disznajón is 16 évig volt énekkarunk, van tapasztalatunk. Ugyanakkor örvendetes, hogy nagyobb az ittlakók lelkesedése. Minden egyes találkozás elôsegíti a közösség összekovácsolódását.
A karácsony minden gyülekezet életében meghatározó szerepet játszik. A körtvélyfáji református templomban karácsony szombatján a közel hatvan óvodás verssel és énekkel örvendezteti meg a szülôket, hozzátartozókat, az elôkészítô csoportokba járó gyerekek pedig karácsonyi történetet mondanak, az I-IV. osztályosok betlehemes játékot mutatnak be.
Az udvaron, a paplak mellett üres telek. Ide épül a gyülekezeti ház. "Az egyház tevékenysége kibôvült, s szükségessé vált egy olyan hely, ahol 40-50 személy összegyûlhet. Ezt teszi majd lehetôvé a Ház" – taglalja jövôbeni terveiket Szász Attila. A hetven négyzetméteres terembôl, irodahelyiségbôl, konyhából, valamint a padlástéren vendégszobából álló épület tervrajza már elkészült, s tavasszal fognak az építkezéshez. Az anyagiakat a gyülekezet pénze biztosítja, a munkálatokat közmunkával oldják meg.
Végezetül néhány örvendetes statisztikai adat: a község többi nyolc falujával ellentétben, a körtvélyfáji gyülekezetben van természetes szaporulat. Az idén 19 keresztelés, 11 temetés volt, valamint heten kötöttek házasságot.
A központ tevékenységét költségvetési pénzekbôl az Egészségügyi Minisztérium támogatja. Amint dr. Kikeli Pál egyetemi tanár, a központ koordinátora tájékoztatott, a Romániai Kardiológiai Társaság Preventív Kardiológiai és Rehabilitációs Csoportjának sikerült elérnie, hogy a rehabilitációs klinikák mellett országos szintû preventív kardiológiai hálózatot hozzanak létre. Ennek elsô, kísérleti jellegû láncszeme a marosvásárhelyi központ, amely megyénk mellett Brassó, Kovászna, Hargita és Fehér megyében fogja elindítani és összehangolni a szív-érrendszeri betegségek megelôzése érdekében kifejtendô tevékenységet. Ezzel párhuzamosan folyik a marosvásárhelyi rehabilitációs klinika teljes felújítása is.
Többször írtuk már, hogy a szív- érrendszeri betegségek okozta elhalálozások tekintetében Románia a kényelmetlen elsô helyen áll Európában. E nem fertôzô civilizációs betegség okozta járvány a modern világ egyik legnagyobb problémája, amely ellen – mint a fejlett világ országaiban bebizonyosodott – a legeredményesebb szernek a megelôzés bizonyult – hangoztatja minden lehetséges fórumon dr. Kikeli Pál egyetemi tanár, aki három évtizede (országos szinten a leghosszabb ideje) következetesen végzi az elsôdleges, majd a betegség megjelenése után a másodlagos megelôzés érdekében szükséges tevékenységet, valamint a betegek rehabilitációját. A Forradalom utcai 2-es számú belgyógyászati klinika épületének földszinti bal szárnya az említett tevékenységnek megfelelôen szív- érrendszeri rehabilitációs klinika státust nyert két évvel ezelôtt. Ennek a szárnynak a teljes felújítása kezdôdött el nemrégiben.
– Mivel a klinika állaga már rég nem felelt meg ennek a tevékenységnek, végül is az idén döntés született az épületszárny teljes felújítására. Erre a megyei igazgatóságon keresztül egy bizonyos pénzösszeget kaptunk a megyei kórháztól, a felújításra szükséges pénz legnagyobb részét pedig a városi tanács döntése alapján utalják ki (részben meg is kaptuk). Másrészt akadnak szponzoraink is, igaz nem nagy számban. Az ígéretek alapján elsôsorban a gyógyszercégek támogatására számítunk. Így próbáljuk rendbe hozni, s a cél érdekében funkcionálisan is megfelelôvé tenni a 40 ágyas osztályt.
– Mindenfajta belsô szerelést ki kellett cserélni, a vízvezetéket,a lefolyókat, az elektromos hálózatot. A központi fûtést a saját hôközpontunkkal oldjuk meg. Kicseréljük az ablakokat a tökéletesebb hôszigetelés érdekében, a fûtetlen folyosókat fûtôtestekkel láttuk el. Növeltük a kórtermek komfortszinjét, mindenik saját zuhanyozót és mellékhelyiséget kapott, a közös fürdôket, mellékhelyiségeket felszámoltuk, a zárt kórtermekben állandó ventilláció lesz. Remélhetôleg sikerült kideríteni, hogy miért voltak nedvesek a falak, és megszüntetni az okokat. Megpróbáljuk a belsô körforgást megvalósítani, s így a funkcionális szerkezeten is javítani. Megváltozott a falak burkolása, falicsempével, burkolóanyagokkal tettük esztétikusabbá. Diagnosztikai részlegünk is bôvül, fôleg a funkcionális laboratóriumot próbáljuk megfelelôen rendbe tenni, felszereltségén is lényegesen javítani. Az év során egy világbanki programon keresztül kaptunk egy nagy teljesítményû szív-érrendszeri ultrahangvizsgáló-készüléket, echocardiográfot. Reméljük, hogy a meglévô jóváhagyás alapján a felszereltséget tovább bôvíthetjük. Folyik a tornaterem felújítása is, s a munkálatokkal egy idôben a személyzet, a középkáderek folyamatos átképzése az új funkciónak megfelelôen.
– Visszatérve a preventív kardiológiai központra, milyen konkrét feladatokat kell ellátnia?
– Lényegesnek tartom, hogy végre politikai döntés született a betegségmegelôzés fontosságáról, s míg a biztosítási pénztár a kuratív, a szakminisztérium a prevenciós programokat támogatja. Ami azért is nagyon jelentôs, mivel az elhalálozások száma már öt éve meghaladja a születésekét.
A prevenciós országos programok támogatására vonatkozó elképzelés már az év elején megszületett, de hiányzott a megfelelô infrastruktúra. A hálózat megteremtésével, a létrejövô központok minden régió számára kidolgozzák a stratégiát, és a szakemberek képzését követôen irányítják, egybehangolják a megelôzô tevékenységet.
A központok nem csak orvosi feladatokat fognak ellátni, hanem a társadalom felelôs struktúrái – helyi önkormányzatok, nem kormányszervezetek, a sajtó és az egészségügyi hatóságok – között próbálnak kapcsolatot teremteni, annak érdekében, hogy a kockázatokat a lakosság minél szélesebb köreiben tudatosítsuk.
Az elsô nagy feladat az információs hálózat létrehozása, majd a legrövidebb idôn belül megkezdjük az adatbázisok megteremtését. Ennek érdekében közvetlen kapcsolatot építünk ki a családorvosokkal, tanácsot, segítséget nyújtunk a mérföldkô szûrések elvégzésében, a családorvosi adatbázisok egységes szakmai szempontból történô felállítása érdekében, amelynek alapján pontosan fel lehet mérni a lakosság egészségi állapotát, hogy a megfelelô beavatkozásokat meg lehessen tenni.
Másik közvetlen célkitûzés, hogy valamennyi regionális központban megpróbáljuk kiszûrni a nagyon magas kockázatú egyéneket, s számukra külön bevatkozási stratégiákat dolgozunk ki.
Ezenkívül a megelôzést szolgáló országos programok kidolgozása és lebonyolítása is a központok feladata lesz, jövô évtôl például országos programot indítunk a dohányzás ellen – tájékoztatott dr. Kikeli Pál egyetemi tanár, a marosvásárhelyi központ vezetôje.
Pár napja a Rózsák téri parkban áll harminc darab sárga faházikó. Az utóbbi években a vásárhelyi fôtéren tartott téli vásárokon megszokott sátrakat váltották fel a vonzónak nem nevezhetô fabódék, amelyeket január tizedikéig lehet "megcsodálni" a városközpontban, eddig tart ugyanis a téli vásár.
A vásár idejére a polgármesteri hivatal bérbe adta a faházakat az érdekelt kereskedôknek. Erre versenytárgyalást írtak ki a városházán, amelyre 21 kereskedô jelentkezett, ajánlataikat pénteken bírálták el a hivatal pályázati irodájában.
A téli vásárt vasárnap, a gyermekvárossal egyidôben tervezték megnyitni. A huszonegy kereskedôbôl egy visszalépett, kettô pedig nem jelent meg a faházak átadásakor, így tizennyolc bódét adtak át a bérlôknek. Ennek ellenére sem vasárnap, sem tegnap nem volt nagy forgalom a faházak környékén, nagy részüket még ki sem nyitották a kereskedôk.
Nem elôször említjük lapunkban, hogy a fôtéri parkot telezsúfoló faházak csúnyák. A polgármesteri hivatalban érdeklôdtünk, kinek volt a hatásköre eldönteni, hogy miként nézzenek ki ezek a faházak, annál is inkább, mivel ezentúl a vásáros rendezvényeken mindig ezeket fogják majd felállítani.
Egyetlen konkrétumot tudtunk meg, vagyis annyit, hogy a bódék kivitelezôje a versenytársakat alulmúló árajánlattal vitte el a pálmát. Darabonként négy és félmillió lejt fizettek ki a bódékért, a nyertes nyárádtôi kft. mellett még két jelentkezô volt, akik 8,5, illetve 10,7 milliót kértek volna egy-egy faház elkészítéséért.
Az már évek óta megszokott tünet, hogy a helyi költségvetés szûkössége miatt a polgármesteri hivatal különbözô pályázatain az árajánlat a döntô tényezô, többé- kevésbé háttérbe szorítva más követelményeket, például a minôséget. Józan érveket könnyû elfogadni, azonban e szóban forgó kanáriszínû förmedvények esete elüt az átlagtól. Mert ezeknél csúfabbakat külön rendelésre is nehéz lett volna kitalálni.
Az ízlésficam annál is meglepôbb, hogy a városközpont kinézetére az utóbbi években külön figyelmet fordítanak a polgármesteri hivatalban. Ne menjünk messze, csak annyira emlékezzünk vissza, amikor a fôtérrôl – jókora botrány kíséretében, aminek a részleteirôl is beszámoltunk a megfelelô idôben – kitakarították a régi újságosstandokat. Az egyenszabású újak valóban jobban festenek a tarkabarka összevisszaságnál, illeszkednek a városképbe. Abba a városképbe, amit most harminc, rikítóan sárga fabódéval nem átallottak elrontani. Olcsón.
Vitán felüli, hogy ha kereskedelemrôl van szó, meg kell ragadni a tisztelt fogyasztó tekintetét, oda kell vonzani az áru közelébe. Erre valóban jók ezek a faházak, mert annyira kiütköznek a környezetükbôl, hogy majd kiütik a jámbor járókelô szemét. Ha legalább átfestenék ôket, valamilyen kevésbé szemszúró színre, talán...
Az észak-franciaországi Bourgogne-nyal kötött, immár tízéves testvértelepülési kapcsolat gyümölcseként vehették használatba szombaton a nyárádszentmártoni tanulók és óvodások tanintézetük új mellékhelyiségét. A nyárádmenti falu iskolája tájainkon ritkaságszámba menô, nyugati stílusú épületrészt mondhat magáénak francia segítséggel.
A testvérkapcsolat rögtön a forradalom után jött létre az Operation Villages Roumain nyugat-európai mozgalom keretében, amelyet a Bourgogne és Nyárádszentmárton közötti, pár éves Kéznyújtás bizottság tett szorosabbá.
A franciák kezdetben használt ruhával, élelemmel segítették a falut, késôbb a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló megfontolásból Székely Benczédi Éva, a bizottság titkára, a csíkfalvi iskola igazgatója javasolta: úgy segítsék Szentmárton lakosságát, hogy a támogatásnak az egész falu hasznát vehesse. Így elôbb a mûvelôdési otthont bôvítették ki, bútorzatát felújították, majd idén nyáron az egy épületben mûködô I-IV. osztályos iskola és óvoda korszerûsítése mellett döntöttek. Kibôvítették, bevezették a vizet és két zuhanyozós, négy kézmosó- kagylós illemhelyiséget hoztak létre, ahol az állandó hômérsékletet központi fûtés biztosítja. A modern iskolai-óvodai fürdôt fali- és padlócsempével burkolták, a legszebb csapokat vásátolták meg. S hogy az iskolaépület állagát is az új fürdô arculatához igazítsák, kifestették a tantermeket is. A beruházás értéke körülbelül 200 millió lej. Aki az adománygyûjtést megszervezte, és szívvel-lélekkel a szentmártoni tanintézmény modernizálásáért fáradozott, nem más mint a Kéznyújtás elnöke, Marie-Thérese Gosset. Az "ügy" támogatói még a Robert és Anette Grosjean házaspár.
Az avatóünnepségen jelen volt Kilyén Domokos, a község polgármestere, Nagy Sára Zsuzsanna nyárádszentmártoni és Székely Benczédi Éva csíkfalvi igazgatónô, továbbá Kicsi Elemér, a nyárádszeredai általános iskola igazgatója, a helyi tantestület tagjai és tanulói.
Hosszú távú merész tervekkel, korszerû gépekkel dobbantott tegnap a marosvásárhelyi köztisztasági vállalatot, a Salubriserv Rt.-t privatizáló magyarországi cég, a DDHG Kft. Az elképzeléseket a városunkban is nemsokára üzembe helyezendô gépekkel együtt a tegnap délben ismertették a polgármesteri hivatal, más megyei intézmények és a sajtó képviselôinek jelenlétében.
A pécsi székhelyû DDHG Kft. Magyarország 3 megyéjében 220 településen végzi európai színvonalú szolgáltatásait. Az általuk alkalmazott rendszer Kaposváron 10 éve mûködik, így Stier István, a DDHG Kft. igazgatójának bevezetô szavai után leginkább Püspök Rudolf, a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat igazgatója ismertette a cég marosvásárhelyi szándékait. Megtudtuk, hogy a magyarországiaik erdélyi körútjaik egyikén értesültek a Salubriserv Rt. privatizálásáért kiírt pályázatáról, amelyet a versenytárgyalás után elnyertek. Az eredményhirdetést követô idôszakban az új tulajdonosok igyekeztek minél több reális információt gyûjteni a város köztisztasági tevékenységérôl, hogy annak alapján állítsák össze a hosszú távú fejlesztési tervet. Arra a következtetésre jutottak, hogy a Salubriserv Rt. mostani gépkocsiparkjával nem lehet gazdaságosan dolgozni. A régi jármûvekbôl 1-2 seprô- és utcamosó gép marad, a többit korszerû gépekkel helyettesítik. Úgy szeretnék, hogy tavasszal 4 tömörítô- szemétszállító és 2 konténerszállító autót helyezzenek üzembe. Ezenkívül lesz még egy különleges kompaktor. Az úttisztítást egy nagyteljesítményû utcai, és egy kisebb, de szintén performans járdaseprô géppel oldják meg. Az útmosást a rollkonténeres gépkocsira szerelhetô, alkalmazható berendezéssel végzik majd el. Újszerû konténerek és gyûjtôedények bevezetésével könnyítik meg a szeméttárolást. A tervezett beruházás eléri a 250 millió forintot, mintegy 25 milliárd lejt. Úgy teszik gazdaságossá a vállalkozást, hogy kevés karbantartást igénylô, korszerû, üzembíztos gépekkel dolgoznak. A hulladék sûrítésével pedig megnô a teljesítmény. A szeméttelepre is kihelyezett kompaktorral egytizedre csökkenthetik a most odaszállítandó mennyiséget, ezzel megnövelik a marosvásárhelyi szeméttelep élettartamát. (Sz.m.: A szakemberek úgy tartják, hogy a klasszikus szeméttárolással a szeméttelepen még 2-3 évig tárolhatják a hulladékot.) Természetesen e beruházásnak, korszerûsítésnek szociális áldozatai is vannak, hiszen január elsejétôl több mint 100 alkalmazottat bocsátanak el a Salubriserv Rt.-tôl. A teremben jelen levô intézmények képviselôi közül sokan felszólaltak, jelezve, hogy többek érdeke a szemétkezelés korszerû megoldása. A cég új tulajdonosainak válaszából megtudhattuk, hogy egyelôre nem várható drasztikus díjmódosítás, de a szolgáltatás korszerûsödése nyomán ennek ellenértékét is emelni kell. Felmerült a szelektív hulladékkezelés bevezetésének kérdése is. A magyarországiak határozottan elvetették ezt a módszert, mert ameddig az újrahasznosítható anyagoknak nincs megfelelô piaca, addig ráfizetést jelent a válogatás. Több intézmény: a környezet és fogyasztóvédôk, az egészségügyi felügyelôség, a nemkormányzati környezetvédô szervezetek képviselôi arra kérték a vállalkozókat, hogy a közeljövôben velük is konzultáljanak, és a marosvásárhelyi reálitásoknak megfelelôen vezessék majd be új szolgáltatási rendszerüket. Az is elhangzott, hogy nehéz lesz szemmel látható változást eszközölni, mert elsôsorban a lakosok felfogását, hozzáállását kell e téren is európaiasítani. Az anyaországiak nevelô programok bevezetését is támogatják. Határozottak: tavasszal rendet teremtenek a városban. Addig azonban továbbra is szemetes, gondozatlan marad Marosvásárhely!? Reméljük a legjobbakat!
A kilencvenes évek elején nem egy iskolában éledt újra igény a versmûsorok iránt. Rendeztek irodalmi- zenés mûsorokat, országos vetélkedôt szavalók számára. Legutóbb a Duna TV mûsorában hangzott el ilyen felhívás. Örömünkre szolgálhat, hogy ezen anyaországi kezdeményezés Marosvásárhelyen is értô és érzô pedagógusokra, diákokra talál.
A kántor-tanítóképzô fôiskola hallgatói is szép adventi szolgáló összeállítással jelentkeztek.
A Barabás László igazgató által tartalmas összekötô szöveggel vezetett, mintegy másfél órányi énekes-zenés- irodalmi mûsorban elhangzott néhány gyönyörû adventi, karácsonyi, Jézuska-váró vers is, Wass Albert, József Attila, Reményik Sándor, Lendvai Éva, Visky András tollából. Jászberényi Gyöngyvér évfolyamvezetô tanár és III. éves növendékei eredményes csapatmunkának köszönhetôen örülhettek a vastapsnak.
A teljes mûsorban szerencsésen kapcsolódott egymáshoz, élménytöbbletet is jelentve, a vers, a zene és az ének. A fôiskola jó hanganyaggal bíró, mind igényesebb elôadásra törekvô nagykórusának és kamarakórusának tagjai-jövendô énekvezérek-Birtalan József vezényletével szebbnél szebb adventi és karácsonyi dalokat énekeltek ama" egyetlen gyermek" születésérôl, önállóan, illetve Molnár Tünde mûvészpedagógus orgonakíséretével.
Hogy sajátos hangulatot sikerült teremtenie a magyar népi dallamkincsünkbôl is elhangzott, néhány szép karácsonyi népéneknek?! Teremiújfalusi református, varsági római katolikus énekszólónak ?! Sóvidéki, akár gyimesi népdalnak?! Hogy a tehetséges népi zenekar – vezetôje Antal Tibor, tanára Sinkó András – kalotaszegi akasztósa, illetve mezôségi csárdása hallatán csak a Gótikus terem szûk méretei miatt nem kelhettek táncra a diákok?
E szorgalmas, "virágszálakból" álló, tiszta szavú-hangú dalcsoport, a Gyöngyharmat, illetve" forrásban" lévô énekszólistái- Szabó Éva tanárnônek köszönhetôen, általunk ritkán hallott betlehemeseket énekeltek...
Mit mondhatnánk a regôs csoport bemutatkozásáról?! A nagykórus néhány tagjából Birtalan József által létrehozott együttes ének- és hangszerszólókban, továbbá karéneklés formájában elhangzó köszöntôjében a csodálatos dallamvilágú, moldvai csángó népi ima, a Szent István ima, méltán aratott osztatlan sikert.
Mindent összevetve, a fôiskolások e mûvészi igénnyel összeállított zenés-irodalmi mûsora példázhatja, hogy a jövendô tanítókat, kántorokat bizalommal várhatják a különbözô iskolákban, egyházakban. Mert elkötelezetten taníthatnak, nevelhetnek, szolgálhatnak majd. Hozhatnak létre különbözô mûvészeti közösségeket, mûvelhetnek szakszerûen zenét- verset, foglalkozhatnak néphagyományokkal.
A Romániai Magyar Dalosszövetség vezetôsége évi közgyûlését 1999. december 18-án tartotta a kolozsvári Diakóniai Központban, Székely Árpád zenetanár-karnagy szervezésében.
A közgyûlésen az ország minden régiója képviseltette magát. Több mint 40 kórusvezetô jelent meg Hargita, Kovászna, Maros megyékbôl, valamint a szórványból, Máramaros, Brassó, Arad megyékbôl.
A közgyûlést Guttmann Mihály tanár úr irányította. Elhangzott az évi beszámoló a kórusok tevékenységérôl. Vannak kórusok, amelyek kimaradtak belôle, mert semmilyen jelzést nem küldtek évi munkájukról. Ezután következett a számvevô bizottság jelentése, a 2000. évi eseménynaptár ismertetése, véglegesítése, a népzenei, iskolai, gregorián és egyházzenei szakosztályok létesítése és a Jagamas János Dalegylet megalakítása, amely a Kalotaszeg környéki és az Aranyos menti kórusokat tömöríti. Célja: kis területen jó munkát végezni, kórustalálkozókat szervezni, új kórusok megalakulását elôsegíteni, karvezetôket továbbképezni; egy, a szórványban levô település, gyülekezet felkarolása és egy évben egyszer e szórványtelepülés meglátogatása. A Jagamas János Dalegylet a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében mûködik, székhelye Tordaszentlászló.
A közgyûlés második felében hozzászólások és javaslatok hangzottak el. Guttmann Mihály szorgalmazza a Romániai Magyar Dalosszövetség értesítô füzetének megjelentetését, amelyben minden tagkórus beszámol majd eddigi tevékenységérôl, azon kórustagok névsorának törlését, akik éveken át tevékenyen részt vettek a kórus munkájában, de kimaradtak vagy elhaláloztak; és egy olyan névsort is kell küldeni, amely tartalmazza a jelenlegi kórustagok nevét, valamint a volt és a jelenlegi karnagy nevét. Mindezeket Guttmann Mihály tanár úr címére kell elküldeni. Ezek után következett az 1999-es Romániai Magyar Dalosszövetség díjainak ünnepélyes átadása:
1. Tárkányi János (Székelyudvarhely) – post mortem – Seprôdi János-díj; laudációt mondott Major László.
2. Dénes Csaba ref. lelkipásztor (Sepsibodok), Zsizsmann Rezsô-díj; laudációt mondott László Attila.
3. Murár Mária (Marosvásárhely), Márkos Albert-díj; laudált Kovács András.
4. Haáz Sándor (Szentegyháza), Rónai Antal- díj; laudáció: Simó Margit.
5. Klára Mária (Brassó), Jagamas János- díj; laudáció: Guttmann Mihály.
A közgyûlésen jó volt érezni, hogy a karvezetôk munkájára odafigyelnek, értékelik; hogy ennek a tevékenységnek súlya van a megmaradásunkban és együvétartozásunkban.
A Bernády Közmûvelôdési Egylet évek óta együtt ünnepel az Intermezzo kórussal, történelmi, vallási vagy nemzeti ünnepeink alkalmával; kiállítások, elôadások, megemlékezések nagy száma lehetôség, szép alkalom mindannyiszor az emelkedett hangulat elérésére. Ünnepelhetünk egy rég nagykorúsodott fiatal közösséget, amely tetszô múlttal és szebb jövôvel igyekszik az emberek örömére lenni, élni, énekelni.
A kórus 1995-ben alakult, ’96-ban vette fel az Intermezzo nevet. Karvezetôje, irányítója, szakmai és szellemi iránytûje Fülöp Judit, akiben fáradságot nem ismerô közösségi embert ismerhetett meg a közönség, a gyülekezetek. Református templomban, miséken évek óta fellép a kórus, változatos repertoárjában fô szempont az igényesség. Barátnôk, kollégák, az együtténeklés éteri frekvenciája a kölcsönös szeretet, bizalom hullámhosszán fogható. Magyarországi, szentgothárdi szereplésünk kórus-találkozókon, vagy Sümegen, Nagyenyeden, Illyefalván, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen – mind-mind bensôséges, családias élményeket jelentettek, otthon érezték magukat mindahányszor.
A Teleki Oktatási Központban, a Bolyai Nyári Akadémia megnyitásakor, zárásakor fellépésük is visszhangozta az Erdélyért rajongó lélek örömét. A modern technika nagyobb közönséget tud átfogni (befogni), a lemezek, szalagkazetták, CD-k világában együtt, egyszerre érvényesül a régi dalnokok, kobzosok, lantosok szándéka a ma elvárásaival és a nagyobb "kultúrafogyasztói" társadalommal. Ez a második hangfelvétel bemutatása volt.
Az elsô kazetta anyagát a kórus gyerekdalokból állította össze, s íme, megjelent – immár egyházi énekekkel – a második kazetta és CD. Sok sikert a kórusnak a jövôben, köszönet mindazoknak, akik a kórus mellé álltak szellemiekben és anyagiakban egyaránt: Fülöp Mária, Márton Zoltán, Mihály Ferenc, Kedves Attila, néhai Bíró István, Sima Zoltán és Sima Endre (Style Kft., Székelyudvarhely), a római katolikus egyház Oláh Domokos plébánossal, Eles Alexandru, Lukács Endre kántor, Sylvania, Mobila, Mobalex kft.-k, Faget szálloda, Comus, Teleki Oktatási Központ, Andybár, Nagy Csaba, Líceum (Vass Ferenc igazgató), a sóváradi Józsa András cégE, szovátai RMDSZ, Bernády Közmûvelôdési Egylet vezetôtanácsa.
* Az Intermezzo új hangkazettáját és CD- jét december 18-án mutatták be a szovátai római katolikus templomban. A szöveg az ott elhangzott köszöntô rövidített, szerkesztett változata.
Vám- és vízummentes Balkánt akarnák
Vám- és vízummentesség bevezetését javasolta a Balkánon a jugoszláv külügyminiszter. Zivadin Jovanovic a jugoszláv Tanjug hírügynökség szombati jelentése szerint a legfontosabb feladatként azt jelölte meg, hogy elhárítsák az eljárási, technikai és egyéb akadályokat az emberek, áruk, kulturális és más értékek szabad mozgásának útjából. Belgrád készen áll ezeknek az akadályoknak a felszámolására. Dél- Európának meg kell indulnia a közeledés és az együttmûködés útján – mondta a jugoszláv külügyek irányítója a jelentés szerint.
Újraindult az orosz gáz Moldova
Oroszország egy nappal a gázcsapok elzárása után felújította a földgázszállításokat Moldovába. Az orosz fél Moldova 600 millió dolláros, öt év alatt felhalmozódott gáztartozása miatt állította le az exportot. A Moldovagaz elnökhelyettesének tájékoztatása szerint azonban egy napi szünet után helyreállt az orosz gáz szállítása, miközben Moszkvában folytatódtak a tárgyalások az adósság rendezésérôl.
Kormányátalakítás Bulgáriában is
Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök hétfôn nagyarányú kormányátalakítást jelentett be: a 16 tagú kabinetbôl tíz minisztert menesztenek, és az EU-csatlakozási tárgyalások követelményeinek megfelelôen gazdasági csúcsminisztériumot hoznak létre. Posztján marad Nadezsda Mihajlova külügy-, és Muravej Radev pénzügyminiszter. Az új gazdasági csúcsminisztérium élére Petar Zsotevet nevezik ki, akinek irányítása alá kerül az ipari, valamint a kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium is.
A többi között három miniszterelnök-helyettes is távozik, Alekszandar Bozskov, Evgenij Bakardzsiev és Veszelin Metodiev is.
Szabó Gabriela újabb kitüntetése
Gabriela Szabó atlétát választották az év sportolójává a balkán országok hírügynökségei. A romániai futó idei eredményeivel kiemelkedett a mezônybôl. A BTA bolgár hírügynökség által szervezett szavazáson Rosztiszlav Dimitrov bolgár hármasugró került a második, Akakiosz Kakiasvili görög súlyemelô a harmadik helyre.
Estére ígérték a közlekedés helyreállítását
A MÁV szerint este hat órára helyreállt a vasúti közlekedés rendje Magyarországon. A vonatok a sztrájk déli befejezését követôen azonnal elindultak, de a délutáni órákban késések még elôfordultak – tájékoztatta a MÁV Rt. az MTI-t közleményben. Nem változtatott korábbi bérajánlatán a MÁV Rt. a hétfô délelôtt megtartott bértárgyaláson, így továbbra is 8,5 százalékos jövô évi bérfejlesztést javasol a dolgozóknak. A sztrájk ideje alatt megtartott egyeztetô bértárgyaláson a szakszervezetek felvetették, hogy kössenek közép távú megállapodást, amelyben rögzítenék a foglalkoztatottság, a jövedelem, illetve a szociális ellátások változásának tendenciáját a társaságnál.
Vasárnap este a floridai ûrközpontból – kilenc halasztás után – végre útnak indították a Discovery ûrrepülôgépet, hogy annak hét fônyi személyzete 365 mérföldes magasságban kijavítsa a 3 milliárd dollár értékû, novemberben meghibásodott Hubble ûrteleszkópot.
A Discovery ma találkozik a Hubble-lal, és a következô napokban több "ûrsétás" szerelési munkára lesz szükség, hogy elhárítsák a mûszaki hibákat. Ha minden jól alakul, a Hubble két héten át tartó rendszerellenôrzés után kezdheti meg újra tevékenységét, a távoli csillagrendszerek tanulmányozását.
Közel hétezer erdélyi magyar személyiség és több száz intézmény legfontosabb adatait tartalmazza az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda most megjelent második kiadása. A nagyváradi Scripta kiadó 1997-ben jelentette meg az elsô Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, azzal a távlati elképzeléssel, hogy négyévente frissítik, bôvítik a kézikönyv szócikkeit.
Az elsô kiadás fogadtatásának tapasztalatai alapján az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda – 2000 már nemcsak az Erdélyben élô magyar személyiségek adatait tartalmazza, hanem azokét is, akik jelenleg külföldön élnek.
Portugália visszaadta Makaót Kínának
Vasárnap helyi idô szerint hétfôn 00.01 órakor Portugália ünnepélyes keretek között visszadta Kínának Makaót. Ezzel lezárult az európai gyarmati uralom utolsó fejezete is Ázsiában. Az ünnepségen, amelyen részt vett Jorge Sampaiao portugál és Csiang Cö-min kínai elnök, levonták a portugál zászlót, egyúttal pedig felvonták a Kínai Népköztársaság és az új kínai különleges makaói közigazgatási terület zászlóját.
Kényszerszünet a beregszászi magyar színházban
Meghatározatlan idôre felfüggeszti elôadásait a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, mert az ukrán hatóságok rendôrségi zaklatásokkal igyekeznek akadályozni a társulat külföldi turnéit, amelyeken a jelen gazdasági helyzetben az intézmény léte múlik – áll abban a nyilatkozatban, amelyet pénteken adott ki a színház két vezetôje: Balázsi József igazgató és Vidnyánszky Attila rendezô. A nyilatkozat a többi között azt is tartalmazza, hogy a színház munkatársai már kilenc hónapja nem kapnak fizetést, mert az idei költségvetésben elôirányzott 120 ezer hrivnyából mindössze 31 ezret (mintegy 1,5 millió forint) kapott meg az intézmény, ráadásul ebben az évben a színház épületének rekonstrukciója is teljesen leállt.
Tûz egy moszkvai egyetemi kollégiumban
Tûz pusztított szombaton éjjel az orosz fôvárosban, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) egyik diákotthonában; 12 ember meghalt, két súlyos sérültet kórházban ápolnak. A tûz helyi idô szerint éjfél körül keletkezett az MGU Kravcsenko utcai kollégiumában, az elsô emeleten. Mintegy száz tûzoltónak kétórás erôfeszítés árán sikerült elfojtani a lángokat. A 12 emeletes épület belsô tereit sûrû füst töltötte ki, a diákotthon lakóit a külsô tûzlétrákon kellett kimenekíteni – írta az ITAR-TASZSZ.
Hatszáz éves mamutfenyô megmentése
Julia Hill szombaton leereszkedett a hatszáz éves kaliforniai mamutfenyôrôl, amelyre még 1997-ben kapaszkodott föl, hogy megmentse a láncfûrésztôl. A 23 éves környezetvédônô két évig lakott a San Franciscótól északra lévô mamutfenyôn, ötvenméteres magasságban, dacolva a Pacific Lumber erdôgazdálkodó céggel, amely halálra ítélte az ôsfát. Csigával húzta föl magához az élelmet és a vizet, kiérdemelve a Pillangó nevet. A Pacific Lumber végül megkímélte a Luna névre keresztelt óriásfa életét, elfogadva a környezetvédôk által fölajánlott 50 ezer dollárt.
"Személyiségfejlesztô" piramisjáték
Becslések szerint legalább 26 ezer embertôl csaltak ki másfél milliárd korona körüli összeget egy piramisjáték szervezôi Szlovákiában, akik személyiségfejlesztô oktatás címén lopták meg ügyfeleiket.
A rendôrség hétfôi közlése szerint a polgári társulásként két éve megalakult Astran Klub nevû vállalkozás tulajdonosai azt ígérték, hogy ügyfeleikbôl az üzleti- és magánéletben egyként sikeres embereket faragnak. A személyiségfejlesztô kurzusok résztvevôitôl 40 ezer koronás beugrót kértek és azt ígérték, hogy ezt a pénzt visszakapják, ha további új embereket gyôznek meg az Astran Klub tagságával járó elônyökrôl.
Nyitott kapuk napja Karácsony szombatján, december 24-én 9 és 13 óra között tartják a Nyitott kapuk napját a prefektúrán. Az eseményre a téli ünnepek alkalmából kerül sor. Ekkor fogadják a kántálókat is, közölte a kormányhivatal szóvivôje.
Elbocsátások és munkaajánlatok
A Megyei Munkaerôelosztó és Foglalkoztatási Ügynökség adatai szerint jelenleg 21.627 munkanélkülit tartanak számon, amelybôl 18.447-en részesülnek munkanélküli- sergélyben, illetve támogatásban. E hónap folyamán a Salubriserv 184, a Sacomet 30, a marosszentgyörgyi szarvasmarhatenyésztô és kisérleti állomás 35, az Electromures 385 alkalmazottat bocsát el.
A megyében 935 üres állás van. Különbözô gazdasági egységek 108 ruhaipari munkást, 90 asztalost, 51 biztosítási ügynököt, 32 eladót, 20 gazdasági tanácsadót és 10 könyvelôt keresnek.
Négyhónapos késéssel, december folyamán kapták meg augusztusi, szeptemberi és októberi speciális segélyüket (körülbelül 3600 felnôtt) a rokkant személyek. A rokkantápolók (1577 személy) csupán a szeptemberi fizetést, míg a gyerekek (1523) a múlt havi segélyt vehették kézhez. A Hátrányos Helyzetûek Felügyelôsége által kifizetett összegek csaknem négymilliárd lejt tesznek ki.
December 9. és 15. között a Marosvásárhely térségébôl begyûjtött levegômintákban nem mutattak ki határérték- túllépést. A Maros Marosvásárhely alatt ammónium-ionnal, Maroscsapónál pedig ammónium- és nitrát-ionnal szennyezett. A szennyezôdést a marosvásárhelyi vegyipari kombinát és a szennyvízbeömlések okozzák. A dicsôszentmártoni Bicapa vegyipari kombinát bikromát részlegén bekövetkezett mûszaki hiba miatt december 12- én baleset történt szennyezôdés miatt. A vízbe nagy mennyiségû hatvegyértékû króm került. A mért értékek 16 és 36 mg/l között váltakoztak. A megengedett maximális érték 0,1 mg/l - közölte a környezetvédelmi kirendeltség.
Szerdán este 7 órakor a dicsôszentmártoni kultúrházban tartják a rádiókabaré nyilvános fôpróbáját. Címe: Jön 2000... Közremûködik Biluska Annamária, Fülöp Erzsébet, Fodor Piroska, Henn János, Kárp György, Kilyén László, Somody Hajnal és Szélyes Ferenc. A jeleneteket Nagy István, a dalbetétek szövegét Nagy Miklós Kund írta, kísér az Autostop együttes. Rendezte Nagy István, szerkesztette Jászberényi Emese.
Szilveszteri Hahota-kabaré bemutató
A Hahota színtársulat december 22-én este 7 órakor a Kultúrpalota nagytermében tartja A mohácsi vész címû szilveszteri kabaréja bemutató elôadását. Mûsoron Rejtô Jenô- bohózatok: Rózsa, a lovag, A központi ügyelet, Az élô halott és A mohácsi vész. A jelenetek megelevenítôi: Nagy József, Puskás Gyôzô, Tollas Gábor, Papp Gabi, Ölvedi Antónia, Zsellér Enikô, Kelemen Barna és Muszka Sándor. Rendezte Szélyes Ferenc színmûvész.
Ma délután 5 órakor a marosvásárhelyi Romulus Guga könyvesboltban mutatják be Zeno Ghitulescu Pod peste abis címû vers kötetét. A kiadványról Berdj Asgian egyetemi tanár, Cornel Moraru, a Vatra folyóirat fôszerkesztôje, Alexandru Cistelecan és Iulian Boldea kritikusok beszélnek.
Az Akio Hayashi irányította Boróka ifjúsági néptáncegyüttes, miután az Országos Egyetemi Néptáncfesztiválról II. díjjal tért haza, december 22-én Karácsony a Borókával címmel tartja elôadását a Nemzeti Színházban este 7 órai kezdettel. Az est vendége a nyárádselyei adatközlô tánccsoport.
A XXI. Zóna nevet viselô vitaesten ma 6 órától Az ünnep és az ajándékozás szerepe címmel középiskolás diákok részvételével beszélgetésre kerül sor a Madisz marosvásárhelyi székhelyén (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 80-as szoba). Meghívott szakértô Ballai Zoltán, a Maros megyei MADISZ ludasi szervezetének vezetôje, a kolozsvári protestáns teológia diákja.
A Megyei Tanács Ifjúsági és Sportbizottságához mostantól nyújthatók be azok a kérések, amelyekkel a 2000-ben esedékes ifjúsági, sport, turisztikai vagy környezetvédelmi programok megszervezéséhez szükséges támogatás igényelhetôk. Az igényléseket a Megyei Tanácsnál Kopacz Miklóshoz (56-os szoba) vagy a Madisz-nál Tatár Bélához naponta 9-15 óra között lehet eljuttatni. Határidô: 2000. január 15.
A LIEN szocio-kulturális egyesület és a mozgássérültek egyesülete karácsony esti ünnepséget szervez a hátrányos helyzetû gyerekek számára holnap délután 4 órától. Helyszín a mozgássérültek egyesületének – Rózsák tere – székháza.
December 24-én 18 órai kezdettel az alsóvárosi református templomban fellép az ifjúsági csoport és a vegyes kar. Szólót énekel Szabó Péter, Fazakas Ilona és Nagy Zoltán Loránd. Vezényel Murár Mária, a Romániai Magyar Dalosszövetség idei díjazottja.
Copyright © Népújság - 1999