|
LI. évfolyam 295. (14346) |
1999. december 18., szombat |
Dorin Florea szerint be kell zárni a dicsôszentmártoni BICAPA vegyiüzemet
A nagyfokú környezetszennyezôdés érezhetôen befolyásolja a megye lakosságának egészségi állapotát
Mesterségesen fenntartott árak a kitermelt kavicsért
Befejezôdött az állatorvosi szolgáltató hálózat magánosítása, de egyes helyhatóságok mai napig sem fizették ki az elmaradt járandóságokat
17 emberölés, 8 halálos kimenetelû közlekedési baleset
Négy témakör szerepelt a prefektúra adminisztratív bizottságának tegnapi ülésén, de mielôtt a napirendre tért volna, Dorin Florea felháborodását fejezte ki, hogy Marosvásárhelyen ez alkalommal sem sikerült uralni a havazás okozta úthelyzetet, s a segesvári terelôút a hajnali órákban járhatatlanná vált.
Az elsô napirendi pont keretében Stefanescu Danut, a Környezetvédelmi Felügyelôség igazgatója számolt be a környzetszennyezôdés mértékérôl megyénkben. E téren a két vegyiüzem, a dicsôszentmártoni BICAPA, illetve az AZOMURES áll az élen. Mint a beszámolóból kiderült, a dicsôi nem kelt el, és valószínû, még ingyen sem lesz rá vevô, mert szinte lehetetlennek tûnik az általa okozott környezetrombolás kiküszöbölése. Az idén öt alkalommal történt súlyos mértékû baleseti környezetszennyezôdés, legutóbb a bikromát részlegen keletkezett csôtörés miatt került a megengedettnél 360- szorosan több hatvegyértékû króm a Küküllô, majd onnan a Maros vizébe. Nincs mentség, a tavasszal be kell zárni a kombinátot – szögezte le a prefektus, majd utasítást adott, hogy az európai uniós pénzek megszerzése érdekében fogjanak hozzá a kombinát bezárása után szükségessé váló környezet- helyreállítási tanulmány kidolgozásához.
Az Erdészeti Hivatal kimutatásai szerint 7600 hektár erdôt érint az AZOMURES által okozott környezetszennyezés, nincs kihatással viszont a lakosságra – állította a hivatal vezetôje, amit dr. Panturu Ileana, a Közegészségügyi Igazgatóság vezérigazgatója cáfolt meg nagyon kategorikusan a lakosság egészségi helyzetét tükrözô statisztikákra hivatkozva, amelyek a légúti megbetegedések igen magas elôfordulási arányát jelzik. A tervet, amely a kombinátnak a környezetvédemi elôírásokba való beilleszkedést szabályozza, talán már aláírta a török tulajdonos.
Szó esett a gernyeszegi disznóhiízlalda, a radnóti Nutrimur, valamint a régeni Prolemn okozta környezetszennyezésrôl, az utóbbiak ellen a bezárást, illetve szigorú pénzbírságok alkalmazását szorgalmazta a prefektus.
Urzica Mircea, a Vízügyi Igazgatóság beruházási osztályának vezetôje, az állami, Európa tanácsi és PHARE- alapokból végzett vízszabályozási munkákról számolt be, s ennek kapcsán vetette fel Ispas Gheorghe, az Országos Útkezelôség megyei kirendeltségének vezetôje, hogy azért haladnak lassabban az útépítéssel, mivel a megyében mesterségesen fenntartott magas áron lehet hozzájutni a ballasztanyagokhoz, majd különbözô javaslatok hangzottak el a megoldást illetôen.
Szeptember elsejétôl 93 magán állatorvosi körzet mûködik megyénkben a szakágazat privatizációjának befejeztével, s ezek mellett nyolc övezeti rendelôt tart fenn az állatorvosi igazgatóság , amelyek feladata a felügyelet, a prevenció, a járványok megfékezése és az állatról emberre történô fertôzések megelôzése – számolt be az ez évi tevékenységrôl dr. Rusu Ioan igazgató, aki azt kifogásolta, hogy egyes önkormányzatok mai napig nem folyósították az állatorvosok elmaradt járandóságát.
A roma, valamint a kiskorú bûnelkövetôk magas számát, a gazdasági jellegû bûncselekmények megszaporodását, a rendôrségi székházak szûkösségét tette szóvá többek között Cotoara Vasile ezredes, a Megyei Rendôrfelügyelôség parancsoka a bûnüldözésrôl készült beszámolójában.
Végezetül Dorin Florea a hiányosságokat leszámítva, jónak minôsítette az együttmûködést az adminisztratív bizottság keretében, amelynek tagjait a pedagógiai líceum kántálói is köszöntötték tegnap.
Feltehetôen a zsúfolt év végi program miatt esett ki egyesek emlékezetébôl, hogy a kisebbségek napja nem december 10-én, 16-án vagy más napon van. Bár Bukarestben a parlament épületében 16-án tizennyolc nemzeti kisebbség képviselôje gyûlt össze ünnepelni, mégis emlékeztetnünk kell, hogy december 18. a romániai kisebbségek napja.
Hogy miért éppen december 18.? Mert az ENSZ ezen a napon fogadta el a vallási, nyelvi és egyéb kisebbségek alapvetô jogairól szóló nyilatkozatát.
S arról se feledkezzünk meg, hogy a kezdeményezés Marosvásárhelyrôl ered. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, aki jelenleg nagykövetként képviseli Romániát Finnországban, 1997-ben a Pro Európa Liga VI. Interkulturális Fórumán javasolta: december 18-át nyilvánítsák hivatalosan a kisebbségek napjává. A fórumon részt vevô Tokay György, akkori kisebbségvédelmi miniszter karolta fel az ötletet, s megígérte, mindent megtesz, hogy az ötlet megvalósuljon. 1998 tavaszán a Kisebbségi Tanács javasolta – anélkül, hogy pontosította volna a dátumot –, jelöljenek ki egy napot a romániai kisebbségek számára. Végül is a Pro Európa Liga fordult a tavaly újabb kéréssel a Kisebbségi Tanácshoz, s a hivatal megtette a szükséges lépéseket, a kormány pedig elfogadta a javaslatot.
Napunk hát van, amit igyekszünk is komolyan venni. Akkor is, ha a nemzetvédô többségiek jobb szeretnének bennünket elfelejteni, a hatalmon levôk pedig igyekeznek külföldi imázsuk javítása végett kirakatbábu szerepébe szorítani, s megoldottnak hirdetni a kisebbségek ügyét. Ezt állítani azonban éppoly balgaság, mint jogfosztottságot emlegetni úton-útfélen. Távol állunk ugyan attól, hogy az említett dokumentum vagy akár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megerôsített jogok minálunk is teljességükben megvalósuljanak, de tagadhatatlan, hogy ma minden korábbinál összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vagyunk, s nem ritkán kizárólag rajtunk múlik, hogy élünk-e, tudunk-e élni a lehetôségekkel.
Rövid összegezésként említhetjük ma fel, hogy intézményes rendszer jött létre a kisebbségi érdekek megjelenítésére, védelmére. Fôként az utóbbi három évben több olyan törvény született, amely a kisebbségek helyzetén kívánt javítani. A parlament megszavazta az oktatási törvényt, amely bár továbbra is nem kevés kívánnivalót hagy maga után, biztosítja a kisebbségek számára a minden szintû anyanyelvi oktatás és szakoktatás lehetôségét. Eredmény az is, hogy a helyhatósági törvény elôírja: azokban a helységekben, ahol a kisebbségek lélekszáma az összlakosság húsz százalékát teszi ki, joguk van az anyanyelv használatára a közéletben. Illetve a közhivatalnokoknak is ismerniük kell az illetô kisebbség nyelvét. Jelentôsen megnövekedett az állami költségvetésbôl a kisebbségi szervezeteknek kiutalt összeg is.
Távolról sem állítható viszont, hogy dolgaink rendben lennének és valamiféle boldog harmóniában élne többség és kisebbségek. Elég, ha naponta belenézünk a sajtóba, láthatjuk, hallhatjuk a nacionalista felhangokat, illetve a kisebbségi jogok visszaszorítására irányuló törekvéseket. Bár az ország az európai integráció irányába halad, amíg a nacionalizmus büntetlenül burjánzik, amíg gondot jelent az önálló állami magyar egyetem létrehozásának a lehetôsége, amíg meg nem oldják a társadalmi egyenlôségért küszködô romák helyzetét, nincs okunk látványos ünneplésre.
De nem is erre van szükség. Ahogy egyebekben, a kisebbségek ügyében sincsenek örökérvényû megoldások. Ezért ma, igénylajstrom helyett talán azt kell hangsúlyozni, hogy legfontosabb teendô a tolerancia szellemének erôsítése a többség és a kisebbségek viszonyában. Hogy ne lehessen újra és újra kijátszani a magyar vagy egyéb "kártyákat". Ha ide elérünk, nem lesz szükség kisebbségek napjára!
Csütörtökön kora reggel hatalmas robbanás rázta meg a cserefalvi S. család lakását. A sebesülteket, a 30 éves édesanyát és három kiskorú gyerekét azonnal kórházba szállították, jelenleg valamennyien életveszélyen kívül vannak.
– Az asszony több alkalommal értesítette a gázasokat, kérte, jöjjenek ki, mielôtt még felrobbannak – mondta Béres Anna, a szerencsétlenül járt család szomszédja. Hozzátette, harminc éve lakik a faluban, hasonló eset azonban nem történt. A végzetessé váló napon, reggel fél 6-kor felkelt a férj, felgyújtotta a villanyt, majd kiment az istállóba. Akkor nem történt semmi. Felesége, S. Ida egy órával késôbb ébredt, s hátrament a gyerekek szobájába, hogy begyújtson a kályhába. Alighogy meggyújtotta a gyufát, hatalmas robbanás rázta meg a helyiséget, kitörtek az ablakok, s lángra lobbantak a szobában levô ágynemûk, bútorok és a szobában tartózkodók haja, ruhája. A fal is elhasadt, késôbb a szomszédok támasztották ki, a plafonon most is ki lehet látni – taglalta a szomszédasszony. A robbanásra szaladt elô a férj, s próbálta vízzel oltani lángoló családtagjait. A falubeliek kocsit kerítettek, azzal szállították az asszonyt és a három gyereket a régi kórház égési osztályára. A robbanás és a lángok a háromszobás lakás két helyiségét tették lakhatatlanná. Mivel a tûz hamar kialudt, a tûzoltókat nem hívták segítségül.
Az elsôsegélynyújtás után a kezén, arcán és fülén sérült 10 éves Izát hazaengedték, a 14 éves Attilát, a 12 éves Katit és édesanyjukat arcukon és kezükön harmadfokú égési sebekkel kezelik. Egészségi állapotuk felôl a tegnap délben érdeklôdtünk. Arról tájékoztattak, jól vannak, de robbanásról lévén szó, szövôdmények bármikor elôfordulhatnak.
Petris Tiberiu, a Distrigaz Nord Rt. igazgatója elmondta, a jelenlegi vizsgálatok azt bizonyítják, sem a vezetéken, sem a bekötôvezetéken nem volt gázfolyás, pedig azok közel 40 évesek. A nyomásszabályozó után levô vezetéken történô meghibásodásért pedig nem felelnek. "A vizsgálatok befejezése után sajtónyilatkozatban értesítjük a lakosságot az eredményekrôl" – igérte az igazgató. Összegzésként még csak annyit mondott: "ahol gáz van, ott robbanás is lesz".
Csütörtök estére az egész napon át több-kevesebb kitartással hulló esô sûrû havazássá vált. A fehér takaró egészen a tegnap déli órákig vastagodott. A Román Vizek ÖV helyi kirendeltségének elôrejelzése alapján a következô napokban a csapadék mennyisége csökkenni fog, és ezzel párhuzamosan fokozott lehûlés következik. Tegnap délelôtt Marosvásárhelyen 11 centiméteres hóréteget mértek. A hólepel vastagsága Ratosnyán 3, Gödemesterházán 20, Szászrégenben és Szovátán 7-7, Nyárádszeredában és Marosludason 6-6, Dicsôszentmártonban 3, Segesváron 10 centiméter volt.
Az elsô komoly havazás már okozott kisebb forgalmi gondokat. A 13. számú országúton a balavásári emelkedôn egy kamion hajnalban elakadt, de félóra alatt kivontatták. Más forgalmi dugó az országutakon nem keletkezett. Az útszakaszt karbantartó vállalat marosvásárhelyi kirendeltségének diszpécsere elmondotta, több mint ötven munkagéppel dolgoztak a tegnapra virradó éjszaka folyamán. Az eltakarítást többször megismételték, így délelôttre már csak Kissármás és Sáromberke közelében maradt helyenként 1-3 centiméter vastag, homokkal és sóval keveredett hóréteg az úttesten.
A távolsági autóbuszállomás diszpécsere szerint a megyei utak emelkedôs szakaszain nehezen lehetett közlekedni. A mezôszabédi, mezôbándi, mezôgerebenesi dombokon a távolsági autóbuszok nehezen tudtak átkelni, ezért a járatok nagy része 1-2 órányit késett. A diszpécser szerint értesítették a megyei utakat karbantartó vállalatot a nehézségekrôl, viszont itt Fábián Anikó mûszaki osztályvezetô azt nyilatkozta, hogy a céghez egyetlen panasz sem érkezett. A vidéki munkatelepek gépei még az éjszaka folyamán közbeléptek, és az ezektôl származó jelentések szerint minden útszakasz járható volt.
Marosvásárhelyen még csütörtök éjfél elôtt a város lejtôs utcáira küldték a Citadin Rt. gépeit – nyilatkozta a szolgálatos diszpécser. Éjszaka két géppel a lejtôs utcákat, és az autóbuszok útvonalait takarították, délelôtt pedig a megyeközpont Maroskeresztúr, Koronka és Szászrégen felôli bejáratainál takarították a fôútvonalakat. Az éjszakai mûszakban használt két munkagép mellé nappalra még három hóekés teherkocsit is az utcákra küldtek.
Bolyai Nap karácsonyi hangulatban
Harminc bolyais diákot ajándékozott meg tegnap a Bolyai Collegium Alapítvány a közelegô karácsonyi ünnepek alkalmából. Az átnyújtott száz- száz ezer lejes adomány az anyagi segítségen túlmenôen jelzés: az alapítvány kuratóriuma a diákok családi és anyagi helyzetére is odafigyel, s a nehezebb feltételek között élôk, árvák, félárvák gondjain lehetôsége szerint próbál segíteni.
Az igazgatói szobába meghívott diákokat az elsô Maros megyei iskolaalapítvány alapítója, a középiskola volt tanulója, Szalkay József, a Pater Bank igazgatója, Magos György, a marosvásárhelyi evangélikus egyház felügyelôje és Bálint István, az iskola igazgatója köszöntötte. Mindhárman hangsúlyozták, önzetlenül, az emberi együttérzés indíttatásából esett rájuk a választás, hogy a szeretet ünnepének közeledtével örömben részesítsék ôket.
A csupán 350 lelket számláló evangélikus egyház nevében Magos György szép, teljes öltözetet – két pár cipôt, öltönyt, ingeket, pulóvereket, fehérnemût – tartalmazó ajándékcsomagot nyújtott át a szentpáli tizenkettedik osztályos Barabás Elek Bobynak. Azért esett rá a választás, mert nagyon népes, tizennégy tagú családból származik, szülei munkanélküliek, édesapja alig lát. Egyetlen anyagi forrásuk a "gyerekpénz". Sokszor még arra sem jut, hogy az ingázás költségeit állják. Boby az anyagi nehézségek ellenére jól tanul, s értettségi után a brassói forgalmista iskolába készül, mert ott az anyagi kiadások minimálisak. A karácsonyi meglepetés nagyon meghatotta – mondta csillogó szemekkel –, s örömét megosztja a család többi tagjaival is. Boby a csomagon kívül pénzbeni adományban is részesült.
A díszteremben tartott ünnepi mûsorban a líceum kilencedik oszályosaiból összállított kórus, a vegyes kar és a református énekkar lépett fel. Csíki Ágnes vezényletével több nyelven énekeltek szebbnél szebb karácsonyi dalokat, orgonán kísért Enyedi Csaba ifjúsági lelkész. László Zoltán, a református kollégium lelkész-igazgatója a Szentírás üzenetén keresztül szólt az egybegyûltekhez, Gidró Katalin pedig Dsida-verset szavalt.
Nem lett volna teljes, meghitt az ünnep, ha végül, a volt református kollégium dísztermében fel nem csendül legszebb karácsonyi énekünk, a Csendes éj, amelyet nemcsak a kórus, hanem a karácsony lelkiségére hangolódó diákok és tanárok együtt énekeltek.
Tegnaptól mondhatni alkotmányos keretekbe terelôdött a kormányválság, a jobb belátásra késztetett radu Vasile hivatalosan is benyújtotta lemondását. Így most már "szabályosan" Mugur Isarescut (képünkön), a Román Nemzeti Bank eddigi kormányzóját bízta meg kormányalakítással Emil Constantinescu államfô.
Constantinescu döntését azzal indokolta, hogy "most az országnak egy olyan kormányfôre van szüksége, aki a gazdasági-pénzügyi kérdések szakértôje, belföldön és külföldön egyaránt jól ismert és tisztelt".
Az államfô emlékeztetett arra, hogy Románia kivételes sikert ért el Helsinkiben, amikor az Európai Unió felkérte a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Romániának jövôre egyidôben kell nagyon szigorú gazdasági politikát folytatnia és javítania a szociális helyzeten. Meg kell kezdeni a nagyon keménynek és nehéznek ígérkezô csatlakozási tárgyalásokat.
– Mindezt választási évben kell megvalósítani. Ezért jobb, ha az integrációs tárgyalások folyamatát, a közügyek intézését és a választásokra való készülést nem keverik össze. Egy olyan kormányfô, aki egyetlen politikai pártnak sem tagja, így funkcióját biztos nem próbálja szavazatok gyûjtésére használni, mind odahaza, mind nemzetközi téren sokkal hitelesebb – hangsúlyozta.
Constantinescu köszönetet mondott az 1996-os választáson gyôztes pártoknak, hogy az ország érdekeit szem elôtt tartva lemondtak a miniszterelnöki posztról. Hangsúlyozta, hogy a kormány erôs politikai kormány lesz, mert a kormányzásért továbbra is a koalíciós pártok a felelôsek.
Az államfô azt javasolta: közigazgatás javítása érdekében – az EU államok mintájára – önálló közigazgatási minisztériumot állítsanak fel. Az európai csatlakozás érdekében pedig számolják fel a párhuzamos struktúrákat, s az Európai Integrációs Kormányhivatal kerüljön a külügyminisztériumhoz. Elmondta, hogy fontos szerep jut majd az összes gazdasági minisztérium tevékenységét összehangoló Gazdasági Tanácsnak.
Constantinescu véleménye szerint a válság azért tört ki, mert a korábbi miniszterelnök, Radu Vasile nem volt hajlandó lemondani, bár elveszítette pártja és a koalíció bizalmát. A válság most lezárult. Bejelentette, hogy a törvényhozás tagjai jövô hétfôre megkapják az új kormány névsorát, programját, így azonnal megkezdôdhet a kijelölt miniszterek meghallgatása, a kormányprogram parlamenti vitája.
A Demokrata Párt (PD) pénteken bejelentette, lemondt a szenátus elnöki tisztérôl, ha azt Radu Vasile menesztett miniszterelnök kapja meg.
A PD országos vezetôségének ülésén született döntéssel a párt a legnagyobb koalíciós partner, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárton (PNTCD) belüli válság megoldását szeretné segíteni - mondta Traian Basescu, a PD alelnöke.
Miután a kormányválság megoldására született koalíciós megoldás értelmében Petre Roman pártelnök miniszterelnök-helyettes lesz, így felszabadul a szenátus elnöki tiszte, amelyet eddig a PD látott el.
A parlamenti pártok többsége megelégedéssel vette tudomásul, hogy Mugur Isarescu lett a kijelölt miniszterelnök, de az ellenzéki erôk fenntartásaikat hangoztatják az új kormány várható összetételével kapcsolatban. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Nagy-Románia Párt utasította el mereven az Isarescu-kormányt.
Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója, Románia kijelölt új miniszterelnöke 1949. augusztus 1- jén született Bukarestben.
1971-ben végezte el a bukaresti közgazdaság- tudományi akadémiát, majd megszerezte a közgazdaságtudományok doktora címet. 1990-ig a Román Világgazdasági Intézet kutatójaként dolgozott, ezt követôen 1990 szeptemberéig a washingtoni román nagykövetség II. titkára volt.
1990. szeptember 4-én kinevezték Románia Nemzeti Bankja (BNR) igazgatótanácsának tagjává, a jegybank kormányzójává és az igazgatótanács elnökévé. A jegybank kormányzói tisztségében 1991. július 31- én megerôsítették.
l997 februárjában a Ciorbea-kormány határozatával a BNR kormányzójának minôségében román kormányzóként nevezték ki a Nemzetközi Valutaalap kormányzóinak tanácsába.
1998. december 16-án a román parlament újraválasztotta a BNR kormányzói tisztségébe.
Nôs, két gyermeke van.
A temesvári forradalom évfordulója
Pénteken a temesvári forradalom évfordulóján az áldozatok emlékének szentelték.. A Hôsök temetôjében a helyi hivatalosságok és a megemlékezésre érkezett vendégek helyezték el a kegyelet virágait, gyújtottak gyertyát.
Csütörtökön I. Mihály exkirály is részt vett a forradalom kirobbanása tizedik évfordulójának szentelt rendezvénysorozat hivatalos megnyitóján.
Ez alkalommal I. Mihálynak átnyújtották a forradalom évfordulóját megörökítô aranyozott emlékérmet. Az érmet – amelyet megküldenek a világ tíz évvel ezelôtti jelentôs vezetô politikusainak is – a többi között átnyújtják Emil Constantinescu államelnöknek, Petre Romannak, a szenátus elnökének, valamint Victor Ciorbea volt kormányfônek.
A temesvári operában lezajlott rendezvényen Costel Bursuc, a forradalomban letartóztatott harcosok szövetségének (ALTAR) elnöke felszólította az ország más városaiból érkezett meghívottakat, hogy "tartsák tiszteletben Temesvár szellemét". Rámutatott: az elmúlt tíz évben most elôször fordult elô, hogy valamennyi temesvári forradalmi szervezet megegyezett az évfordulós rendezvénysorozat megszervezésében.
Ugyanakkor Bukarestben az országos forradalmi emlékbizottság évfordulós rendezvénysorozatát bemutató sajtóértekezletet megelôzô tanácskozáson és magán a sajtókonferencián is botrányos jelenetek játszódtak le a jelenlegi ellenzékhez csatlakozott, illetve a mai hatalmat támogató egykori forradalmárok között. Sergiu Nicolaescu filmrendezô szenátor kirohanást intézett Emil Constantinescu államelnök ellen Radu Vasile miniszterelnök elmozdítása miatt, a szenátortól magukat elhatároló volt forradalmárok pedig azzal vádolták az úgynevezett "demokratikus román forradalmárok országos egyesületét" (UNORD), hogy az a Nagy Románia Párt része.
Az emlékbizottságnak 40 milliárd lejt utaltak ki a költségvetésbôl az évfordulós rendezvények megszervezésére. Mircea Diaconescu színész, az emlékbizottság elnöke bejelentette: december 22-én Bukarestben, a Forradalom téren a tíz évvel ezelôtti eseményeket idézô, hang- és fényeffektusokat alkalmazó nagyszabású szabadtéri elôadást tartanak, de a tíz évvel ezelôtt világszerte ismertté vált erkély mikrofonja elôtt senki sem szólal meg, mert – mint mondotta – "akkor nagyon sokan ott indították el üzleti vállalkozásaikat és érdekeik érvényesítését".
Nyolcéves mûködése alatt harmadjára nyit internet-klubot az Electro-Orizont. A már létezô marosvásárhelyi (fôtéri) és szászrégeni mellett e héttôl a Marosvásárhelyi 18-as Számú Iskola sportcsarnokának egyik termében egy új és modern klubot hozott létre a cég. Itt 12, legújabb típusú számítógép és egy — az igazgató szerint — a megyében eddig mûködô hasonlóknál modernebb kommunikációs rendszer várja a Interneten navigálni vágyókat. A beruházás értéke 180-200 millió lejre tehetô. Ebbôl 160 milliót számítógépekre, 10 milliót a védelmi rendszerre, 15 milliót pedig a hálózatra költöttek.
A hely megválasztása az Electro-Orizont és a 18-as számú általános iskola példás együttmûködésének eredménye. A megnyitó alkalmával tartott sajtótájékoztatón jelenlevô igazgatók, Ioan Coman, az Electro-Orizont társtulajdonosa és egyben menedzsere, illetve Florin Iacob, az iskola igazgatója elmondták, mindkét fél jól járt. Az Electro-Orizont helyiséget és parnert talált, az iskola pedig napi egy- két óra ingyenes Internet-ráférést. Mindenképpen a legtöbbet a közelben lakó fiatalok nyernek, akik eddig a fôtéri klubba jártak.
Ioan Coman szerint a negyedben annyi 14 és 21 év közötti fiatal lakik — hiszen ôk a leghûségesebb látogatók —, hogy állandóan számíthatnak majd ügyfelekre. A klub várhatóan naponta 9 és 22 óra között tart majd nyitva és 10-12.000 lejes órabérrel fog mûködni. Az Internet és számítástechnika szerelmeseinek ezenkívül kedvezményes, havi bérleten alapuló fizetési lehetôséget biztosítanak. Az újonnan rendelkezésre bocsátott szolgáltatás az e hét végéig tartó próbaidôszakban ingyenesen igénybe vehetô.
Az Electro-Orizont a klubok nyitása mellett számítógép és tartozékok forgalmazásával, szervizeléssel stb. foglalkozik és Maros, Beszterce, Fehér, Hargita, Kolozs, illetve Zilah megyékben mintegy 350-400 közvetlen ügyfele van.
Mária az édesanyja, Isten anyja, mert Jézus az ô fia, Isten fia. Ezt ünnepeljük mi 8 napon át karácsony után, majd az év elsô napján, Szûz Mária Istenanyaságának ünnepén. ("Emberré lett…") * 1988-ra az összlakosság 7255 lélek, melynek nagy része Marosvásárhelyt dolgozik. Éppen ezért az 1989-es eseményekbôl a marosszentgyörgyiek is kivették a részüket pont úgy, mint az 1990. március 19–20-án történtekbôl…A községen átvonuló Régen melletti (…) verekedôket a szentgyörgyiek sem várták üres kézzel. (Szabó Edit: A marosszentgyörgyi egyházközség története, VI. rész) * Az Öregek Nemzetközi Éve alkalmával, még az év végén elhatároztuk, hogy egyházközségünkben minden hónap utolsó hétfôjén megrendezzük az Öregek Délutánját. Errôl ezután sem feledkezünk meg, és minden hónapban egy délután együtt töltünk néhány órát. * Szent Imre a keresztény magyarság második nemzedékének kimagasló egyénisége, aki már nem külsô okokból kifolyólag, hanem Isten iránti szabad szeretettel élte meg Jézus Krisztus tanítását. Így lett kortársainak és minden idôk – magyar – ifjúságának eszménye és példaképe. * Mi, a Kamilliánus Családok, a kovász szerepét kell hogy betöltsük. Jelen vagyunk az Egyházban, a családok életében, a mindenütt megtalálható betegek érdekében igyekszünk erkölcsi, lelki, anyagi segítséget nyújtani. (Madaras Vilma) * Az ebédlôben a nagydiák felügyelôink mindig asztalfôn ültek, ôk szolgáltak elsônek a tálból, a fika pedig a maradékból kapott. De ezek az "elôjogok" nem voltak annyira sértôek, hogy elégedetlenséget váltottak volna ki a kisebb osztályos fiúkból. (Dr. Márkus István) * Persze, nincs minden rendben a világban, és ennek – én is – mi, emberek vagyunk az oka. Épp ezért még sokszor bosszankodom majd. Lesz még ilyen napom. (Ivácson Kardos Zsuzsanna) * Az elôadás jól sikerült. Hogyne sikerült volna, amikor a közönség – az elszármazott székelyek – nem csak szemükkel és eszükkel, hanem inkább szíveikkel, egész testükkel-lelkükkel "nézték" elôadásunkat, hallgatták az ízes székely beszédet! (Miklós Vilmos: "Vendégrepülésen" az Énekes madár) * Minden szív most legyen templom, / mely által Isten szeret, / bûnbánat-tört szíveinkben / áradjon a szeretet. (B.L.) * HARANGSZÓ, a Marosszentgyörgyi Római Katolikus Egyházközség kiadványa, II. évfolyam, 3. szám, 1999. december. Szerkeszti Baricz Lajos plébános.
Amikor júniusban agyba-fôbe dicsértük a Yarist, még nem tudtuk, hogy a VVT-i motorcsalád elsöprô sikerét hozza a brüsszeli Év Motorja díjátadás. A 19 autós szakértôbôl álló nemzetközi zsûri az indokok között a gazdaságos üzemanyag-fogyasztást és a fejlett mûszaki megoldásokat emelte ki.
November közepén – mintegy újabb igazolásaként annak, hogy nem túloztunk a Toyota kiskocsi fölmagasztalásával – arról érkezett hír, hogy európai szakújságírókból összeállított bírálóbizottság a japán Yarist választotta "a 2000. év autójának".
A hagyományos – és a vásárlókra komoly befolyást gyakorló – verseny egyik fô szervezôje, a francia Automobile Magazine fôszerkesztôje, Francis Monsenergue jelentette be Párizsban az eredményt. Eszerint a 21 országból meghívott, összesen 56 szakújságíró az új gépkocsikat alaposan kipróbálva, összevetve ár- és minôségi, valamint szolgáltatási tulajdonságaikat, a következô sorrendet alakította ki:
– 344 ponttal az elsô helyet és Az év autója címet a Toyota Yaris nyerte;
– mindössze 19 ponttal lemaradva – ilyen csekély különbségre tíz éve nem volt példa – a második helyet a Fiat Multipla kapta;
– az Opel Zafira 265 ponttal a harmadik helyezett.
A dobogós helyrôl lemaradva bár, de a Skoda Fabia 245 pontot, a Rover 75 pedig 221-et kapott.
Az európai autópiaci verseny történetében most másodszor fordult elô, hogy japán gyártmány nyerte el az elsô helyezést, 1993-ban a Nissan Micra kapta meg e címet. Tavaly egyébként – a mostaninál sokkal nagyobb fölénnyel – a Ford Focus lett az "1999-es év autója".
A kisfogyasztású, fürge, de alapvetôen városi jármûnek szánt Toyota Yarist ez év tavaszától forgalmazzák Európában, s a várható siker reményében a Toyota az észak- franciaországi Valenciennes-ben már hónapokkal ezelôtt nagy gyárépítésbe kezdett: 2001- tôl az itt gyártott Toyota Yarisokkal látják el a kontinens piacait.
Az év autója verseny szabályai szerint a nemzetközi szakzsûri minden egyes tagja 25 pontot adhat, összesen öt, az általa legjobbnak ítélt jármû között elosztva. Elôzetesen az európai piacokon idén bevezetett autók közül 27-et választottak ki a mostani versengésre.
A kettôs siker nem a véletlen mûve. Hogy miért nem, annak megértése végett elôbb tekintsük át a cég történetét.
Kiichiro Toyoda apja gyapjúüzemébôl, a külföldi tapasztalatok alapján, 1933 szeptemberében alakította meg autógyárát, mely egy éven belül létrehozta saját motorját, egy 3389 köbcentiméteres soros hathengeres erômûvet. Késôbb ezt a motort építették be az 1935 tavaszán bemutatott elsô Toyotába, az AA modellbe. A háborús készülôdés, majd a világégés jelentôsen megnehezítette a helyzetet. Az újrakezdésnél azonban semmit sem bíztak a véletlenre. Az USA autóiparának tanulmányozása után kialakították saját gyártástechnológiájukat, melyet azóta az autóipar forradalmának neveznek. A Toyota Motor Corporation megalapítása után elsô alkalommal 1937- ben fogalmazták meg a Toyota gyártási rendszer lényegét, melynek alapköve a "Kellô idôben" elv volt. Ezt a rendszert 1954-ben tökéletesítették olyannyira, hogy azóta a világ összes jelentôs autógyára ezt a gyártási módszert alkalmazza. Az új rendszer arra ösztönözte az alkalmazottakat, hogy ne csak robotként gyártsák az autókat, de vegyék észre a termelés és a konstrukció hibáit és alkotó módon járuljanak hozzá a jobb megoldásokhoz. A cég a beszállítókat már a tervezés szakaszában bevonta a fejlesztésbe és üzemeiket szorosan magához kapcsolta.
A Toyoták minôségének rohamos emelkedése felkeltette a korábbi "tanárok", az európai és amerikai autógyártók érdeklôdését annál is inkább, hogy ezek a japán kocsik a vásárlók kedvencévé váltak. A német Mûszaki Felügyelet (TÜV) évente megjelenteti statisztikáit, melyekbôl pontosan kiderül: több korosztályban és kategóriában a Toyota modelljei bizonyultak a legmegbízhatóbbnak. Így legutóbb az 1-3 éves autók között (1,6 meghibásodási százalékkal) a Toyota Carina a 2., a Toyota Starlet (1,9%-kal) a 4. legjobb helyet foglalta el. A 4-5 éves kocsik sorát a Toyota Corolla vezeti, közvetlen utána a Starlet került föl a listára és a negyedik helyen ugyancsak Toyota áll, mégpedig a Carina. Végül a 6-7 éves autóknál is élen jár a Corolla, 100 ilyen járgány közül alig több mint 3-mal volt mûszaki probléma. S a 3-4. helyen is Toyotákat találunk: a Carinát meg a Starletet. A Yarisok annyira újak, hogy még nem kerültek be a statisztikába. Az említett Toyota típusok a különbözô korcsoportokban olyan kocsikat is maguk mögé utasítottak esetenként, mint a Mercedes C-osztály, valamint a Subaru Legacy és Justy.
Van három hasonló ételünk, amit Erdély- szerte készítünk, még azon túl is. Gyakran felcseréljük az elnevezéseket, és a készítési módokat. Ezek a "paprikás", a "pörkölt" és a "tokány". Remélem, a receptjeimmel sikerül tisztázni ezt a kis zavart.
Karácsonfalu, Karácsony, Karácsonfa és Karácsonfalva nevû falvak a történelmi Magyarország Helységnévtárában mind elôfordulnak. Karácsonfalva nevû kisközség hét alkalommal is fellelhetô. A települések neve általában ismert történelmi vagy vallási személyek nevével van összefüggésben, Karácsonfalva különlegesen, éppen a kereszténység legnagyobb ünnepéhez, Jézus Krisztus születésének napjához fûzôdik. A kétezredik születésnapra készülve egy megyénkbeli régi templom ismertetését vettem sorra, mely Karácsonfalván épült.
Karácsonfalva a Nyárád völgyében fekszik s NyárádKarácsonfalva néven is említik, megkülönböztetve ezáltal a hasonnevû falvaktól. A falu nevét a Karácson család ide származott s itt letelepedett egyik ágától kapta (?). Karachonfalva formában egy 1567-es számbavétel alkalmával fordul elô, 3 kapuval bejegyezve.
A Nyárád menti falvak (Nyárádszentmiklós, Nyárádszentbenedek) szomszédságában épült. Karácsonfalva népe római katolikus volt. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (Marosszék, IV. k. 52.) könyvében említett régi templom a római katolikusoké volt, mely a XVI. században a reformátusok használatába került. Ennek újjáépítését a református egyház 1661-ben fejezte be, melynek középkori építészeti értéke már nincs. A templom régi harangja 1676-os évszámot és az adakozó nevét örökíti meg. Orbán Balázs írt a templom két áldozópoharáról (kelyhérôl) és azok képét rajzmellékleten mutatta be könyvében. Mindkét kehely az ötvösmûvészet remeke.
Igazságügyi orvosi észlelések (25.)
Ha a városunk központjában, valahol a Rózsák terén jelentôs esemény történik, annak számtalan szemtanúja akad, és van is néha jelentkezô a tanúskodásra, kivált, ha forgalmi baleset történik.
A Bolyai utca fôtéri bejáratánál többnyire villanyrendôr jelzi az átkelés jogát, esetünk idején éppen nem. Középkorú falusi asszony haladt át, vállán átalvetôvel, amikor becsapott elôtte egy személyautó. A nô visszalépett, majd a földre zuhant. Ott is maradt. A gépkocsi is megállt, hiszen a vezetô oldala felôl történt az esemény, amit igen sokan, de maga is látott. Hamarosan odakerült a járôrözô rendôrkocsi is, és megindult a szokásos eljárás. Egyik a sofôrt igazoltatta, aztán körüljárta a jármûvét. A másik az áldozatot nézte meg, hogy sérüléseirôl elôzetesen tájékozódhasson, míg a rádión kért mentô megérkezne, de az asszony nem mozdult. A hamarjában megérkezô mentôsök a halál beálltát állapíthatták meg, emiatt (helyszínelés után) boncolásra hozták. Közben a kocsit a kriminalisták is jól körüljárták, de azon sem horpadás, sem idegen nyom, még csak prletörlôdést sem találtak. Azután a sofôrt is orvosi vizsgálatra vitték, mintákat vettek alkoholvizsgálatra is, de az egészségesnek bizonyult és vérében alkohol nem volt.
A test vizsgálatakor egy középmagas, kissé kövérkés, szôke hajú, 42 éves asszonyt láttunk, rendesen fejlett testarányokkal, testnyílásai körül szennyezôdés nem volt. A bal könyök és térd bôrén friss, felületes hámhorzsolást észleltünk, alattuk a vérbeszûrôdés elenyészô, némi por fedi. Nyilván a leeséskor keletkezhettek.
A részletes belsô szervi vizsgálat nem hozott felszínre semmiféle erômûvi sérülést, de más kóros elváltozást sem a koponyaûri, mellkasi vagy hasi szervekben. Az erek jó állapotban vannak, érelmeszesedés jeleit sem találtuk, a nemi szerveken a szokott intermenstruális állapot. Talán annyi érdemelt feljegyzést, hogy a szív össztömegében a szokásosnál valamivel nagyobb, szöveti vizsgálatra az izomkötegek valamivel dúsabbak, de kötôszövetes felszaporodás vagy gyulladásos beszûrôdés nem volt. Tehát mi a halálok?
A mi joggyakorlatunkban a pszichés sokkot nem fogadják el, mint erôszakos halálnemet, jóllehet orvosilag néha ezt a diagnózist adjuk, mint ebben az esetben is. 45 éves gyakorlatom alatt öt hasonló esetre emlékszem, mindenik hasonlított a bemutatotthoz, annyiban, hogy tanúk elôtt történt, testi sértés vagy mérgezés nem történt és mindenkinél negatív a bonclelet, csak a szívizom neyhe túltengése volt megállapítható...
Gyakorta hoztak vizsgálatra gyermekeket, kiket megijesztettek és azóta valamelyes szervi bajuk keletkezett. Az efféle bepanaszolásokat csak gondos szakorvosi kivizsgálás után lehet kiszûrni, de a stresszhatás kóroki szerepét in toto tagadni nem lehet... igazolni sem.
Néhány napot tartott csupán a marosvásárhelyi egyházzene-fesztivál, mûsora mégis formabotónak, érdekesnek, ezáltal vonzónak is bizonyult. Összegezni kerestük fel a filharmóniát, igazgató Vasile Cazant.
– Rövid volt a rendezvény, de tartalmasnak, változatosnak és színvonalasnak bizonyult. Elsôsorban azt szerettük volna tudatosítani a különbözô egyházak lelkészeiben, papjaiban hogy a vallásos zenének mennyire a templomban a helye! S hogy mennyire méltányolandó a filharmóniának mint intézményménynek azon erôfesztése, hogy ezt a zenei mûfajt eljuttassa a hívekhez, a különbözô gyülekezetek tagjaihoz! Másrészt hálásak vagyunk a közönségnek az érdeklôdésért és azért a hûségéért is, mellyel estérôl estére beült elôadómûvészeinket meghallgatni a Kultúrpalotába, esetleg valamely templomba, kápolnába. Igen boldog voltam, látva, hogy már a nyitóhangversenyen csaknem megtelt a Kultúrpalotában a Nagyterem. Karéneklésrôl, kórusmuzsikáról lévén szó, általában szerényebb szokott lenni a részvétel...
– Persze, e "pozitív "történésben" szerepe volt a repertoárnak is...
– Meggyôzôdésem, hogy igen, mert annyira, változatos és érdekes volt, hogy szinte mindenki talált benne kedvére valót: motettában, zenekari darabokban, kamaramuzsikában, vokálszimfonikus mûben, ütôs hengszerek teljesítményében, orgonaestben, énekszólókban válogathatott a Nagyérdemû. Vokálszimfónikus darabokban — általában, klasszikus formációként, a zenekar szokott társulni az énekkarhoz. Ezúttal azonban a hangversenydobogón a harsonaegyüttest láthattuk, hallhattuk. Engem is nagyon érdekelt, hogy reagál majd, hogyan fogadja ezt az önálló fúvósegyüttest a közönség...
A sorozat második koncertjét — különbözô okok miatt — nem az ortodox katedrálisban, hanem az Öregek Otthonában tartottuk. A vadászkürt-négyes mûsorát olyan környezetben szólaltathattuk meg, ahol otthontalan, idôs embereknek a lelkébe vihettek muzsikájukkal fényt, derût, s tán kis idôre vigaszt is. Megható volt a zene pillanatnyilag minden keservet elûzni látszó hatását tapasztalni az otthonlakók arcán, szemében... Ilyenkor érezheti tényleg az ember, hogy a zene mindenkié!
A külföldön is tekintélynek örvendô Molnár Tünde orgonamûvész elôadóestjén a mûvésznô által megszólaltatott színes mûsorban – mely Bach nélkül el sem képzelhetô – hallhattunk gyönyörû Liszt- és O. Messiaen -mûvet, valamint egy, orgonára és harangjátékra szerzett Terényi Ede-darabot, melyben a vegyes kar nyugdíjazott szopránja, Marton Irén is remekelt. Az ütôhangszeres Sövér Márton teljesítménye akár kuriózumnak is tekinthetô. A cserealji kápolnában fellépô harsona-négyes szereplése pedig ugyancsak ritkának és emlékezetesnek bizonyult. A záróhangversenyre a Vártemplomban került sor Mozart motettáját követôen újabb nagy vokálszimfonikus mûvel: Haydn Terézia Miséjével. Vezényelt Szalman Lóránt. E fesztiválfinálé egyébként maga a MUZSIKA ünnepévé, sikerévé válhatott. Külön örültem a filharmónia vegyes kara teljesítményének! Pár nap alatt két hangversennyel kellett megbirkóznia! Illetve mindazzal, amit a nyitókoncert nagyon igényes a capella-ja jelentett, no meg a Haydn-mise feladataival.
Szeretnénk, ha sikerülne a jövôben is jónéhány ilyen lélekteljes, szakmai- mesterségbeli erényekben gazdag koncerttel megörvendeztetni közönségünket!
"Látjátok feleim, hogy mik vagyunk?" Jellem és sorsroppantó-vajúdó század és ezeredvégi zimankós idôkben itthon, Erdélyben is a testet-lelket próbára tevô mindennapos megélhetési görcseinkben már-már alig tudjuk elhinni: akadnak még közöttünk olyanok, akik egy teljes életet építenek fel, hogy eltájolt és iránytû-veszített fiataljaink százait bevezessék a "titkos törvényû" kincses mozgás-néptánc világ ôsi táltos rejtelmeibe. Aki valaha egyszer kipróbálta, érezte és átélte, hogy mit jelent egy mezôségi pontozó, kalotaszegi legényes sûrû és ritka tempók, marosszéki verbunk vagy a vérpezsdítô forgatósok, jártatósok, sirülôsôk csodálatos ritmusvilága, annak aligha kell magyaráznunk Kodály Zoltán hetven esztendôvel ezelôtt írott figyelmeztetését: "A mai bomlott kultúrájú és mûvészietlen mûvészi élet semmi jóval nem járul az ízlésbeli neveléshez. A görög ember, ha kilépett otthonából, kultúrát lélegzett be a piacon is. Nekünk ma védekeznünk kell a nyilvánosság, a levegô mûvészetpusztító bacilusai ellen." (Gyermekkarok – 1929) Talán hasonlóan érezhetett Szabó Éva és hûséges hitvestársa, Szabó György Pál tanár úr is, amikor egy másik híres kodály-i sugallattal együtt, amely szerint "a gyermek zenei (és miért ne, mozgásanyanyelvi) nevelését már kilenc hónappal megszületése elôtt, az anyaméhben kell elkezdenünk" Megálmodták, életre keltették és példás, türelmes, kitartó szervezô- bátorító terepjáró tetteikkel, szakmai tanácsaikkal dédelgetve máig életben tartják a maga nemében páratlan szépségû és élményû erdélyi Gyöngykoroszú- találkozókat. Itt nincsenek különdíjak, okoskodó, szendergô vagy elmámorosodott zsûritagok, mert minden résztvevô, a nyolcévestôl a nyolcvannyolc évesig a néphagyományainkra épülô közös felfedezés és egymásra találás bûvöletét éli.
Az elsô varázslat kísérlet elôdeink néptánc-, népdal-, népzene és népviselet-hagyományainak gyöngykoszorús- színpadi (nem táncházas) formájú újjáélesztésére 1991. április 28- án Nyárádszeredában vált valósággá. Akik akkor és ott végignézhettük az önfeledten felszabadult falusi és sok-sok városi gyermek, a kamaszkorú léleksereg próbálkozásait, a kincseket ôrzô örök fiatal idôsek bravúrjait, évszázados zenei és mozgás-anyanyelv kincsünk újrafelfedezését, meggyôzôdhettünk, hogy idôvel a kiváló kezdeményezés igazgyöngyök formájában valóban értékteremtô koszorúba fonható. Így válhattak sorra különös vonzású népmûvészeti zarándokhelyekké a táncos- zenés hagyományokat és népviseletet még tisztán megôrzô falusi idôsebb és középgeneráció, valamint az anyanyelvû lélekbûvölést hiteles forrásokból, váltakozó tehetséggel és képességgel kóstolgató városi meg falusi fiatalok sokaságának tavaszi-nyári-ôszi és téli gyöngyözô helyszínei. A csoda többször is megismétlôdött Vajdaszentiványon, Vámosgálfalván, Körvélyfáján, Marosvásárhelyen, Mezôbándon, Holtmaroson és a Gyöngykoszorúk "fôvárosának" tartott Erdôcsinádon. Az elmúlt kilenc év leforgása alatt összesen 22 alkalommal. A 23. Gyöngykoszorú- találkozó színhelyéül nagyszabású gálaest formájában 1999. december 11-én a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermét választották. A sorra igazgyöngyöket teremtô koszorús találkozások tehát beteljesítették a hozzájuk fûzôdô reményeket és idôvel megnyugtatták a kételkedôket. Szabó Éváék érték- és hagyományteremtô, - ápoló kezdeményezését megértették és magukévá tették mindenekelôtt azok a falun élô, többnyire éhbérért vagy csupán önkéntesen tevékenykedô aktív vagy nyugdíjas népnevelôk, tanítók, tanárok és lelkészek meg egyszerû falustársak (legutóbb pedig már anyagiakkal is bôkezûbben támogató helyi vállalkozók), akik tudva tudták: most, 1999 végén erdélyi magyar közösségünk drámai sorvadása és önpusztítása idején nem lehet számunkra közömbös gyermekeink, unokáink tévelygése, világgá futása.
A Gyöngykoszorú-találkozók édesanyja, Szabó Éva 1937. június 19-én született Marosvásárhelyen. Itt él és dolgozik a szülôföld iránti hûség és alázat jegyében ma is. Volt könyvelô, könyvtáros és pedagógus, a '60-as évek végétôl pedig néptánctanár. Ez a gyökeres szakmaváltoztatás az erdélyi magyarság önfenntartási kísérleteinek egyik járható útja lehetett. Szabó Éva ugyanis azok közé tartozik, akik a fokozódó népirtás ellen a néphagyományok megôrzésével próbáltak védekezni. Ebben a szándékában végig mellette állt férje, Szabó György Pál, és ideális ihletô támogatóra talált a magyar néptánckutatás legjelesebb tudósa, néhai dr. Martin György személyében. 1973-tól 1984-ig a marosvásárhelyi Népmûvészeti Iskola keretében tanította a fiatalokat magyar néptáncra, így képezve az utánpótlást a hivatásos együttesek számára és nevelt oktatókat a falusi és üzemi néptánccsoportok részére. A '70-es években részt vállalt a kibontakozó erdélyi magyar táncházmozgalomban. A román televízió magyar adásában sugárzott, annak idején revelációszámba menô Kaláka- mûsorok egyik aktív munkatársa, a bemutatott néptánc-anyag egy részének gyûjtôje és pódiumi koreográfusa volt. Szabó Évát a '80-as években koholt vádakkal eltávolították a néptánc- katedráról. Amikor más lehetôség már nem akadt az önkifejezésre, akkor születtek meg elsô kézimunkái, varrottasai. Egyfajta terápiaként indult mindez, amit késôbb a népmûvészet iránt érdeklôdô barátok, ismerôsök is átvettek. A kalotaszegi nagyírásos varrottasok gyûjtése, nyelvezetük tanulmányozása, az új minták meg kombinációk hagyományokat tisztelô megalkotása és terjesztése volt az a varázslatos pótcselekvés, amelyet Szabó Évának az erdélyi sors megadott. A nyughatatlan alkotókedvû gyermektánc-pedagógus rövid idô alatt elkészített több száz munkájával népi iparmûvészként is kivívta a nagyközönség meg a szakma elismerését. Sorra rendezték meg egyéni kiállításait Marosvásárhelyen, a budapesti Néprajzi Múzeumban, a Küküllôk meg a Nyárád mente számos településén. 1999 tavaszán a Bécsben megrendezett egyéni kiállításán méltató szavakat Martin György özvegye, Borbély Jolán etnográfus, a Magyar Mûvelôdési Intézet népmûvészeti osztályának fômunkatársa mondott. Szabó Éva napjainkban a marosvásárhelyi Református Kántortanítóképzô Fôiskola pedagógusaként folytatja sokszínû népnevelôi tevékenységét.
Most, amikor tájainkon a nagynyilvánosságú média fényében, az erdélyi magyar szellemi elit néhány mindentudó, értô értékelô képviselôje, a nemzeti közösségünk körében gyakran úgymond eluralkodó, provincia-közmûvelôdési pedellusi szemlélet súlyos veszélyeire figyelmeztet, mint a Gyöngykoszorú-találkozók állandó, aktív résztvevôje, szemtanúként és sokak nevében tisztelettel megköszönöm, hogy az EMKE idei Vámszer Géza-díjával Szabó Éva tanárnô, táncpedagógus közel fél évszázados szegény-gazdag pedellusi, közmûvelôdési életútját tisztelték meg. Végezetül kérem szíves türelmüket egy pontosan kétszáz esztendôvel ezelôtt írt szendergô költemény néhány sorának meghallgatására. Az író Csokonai Vitéz Mihály.
"...Nemes magyar táncom! ki ôsi nyelvünkkel
S ruhánkkal jöttél ki dicsô nemzetünkbôl,
Ki európai finnyás lakhelyeden
Máig sem szenvedtél mocskot szépségeden,
Ázsai színben fénylik nemességed,
S még a módi nem tett alacsonnyá téged:
Ím a külsô népek bámulják díszedet,
S tulajdon nemzeted nem becsül tégedet!"
(A magyar tánc védelmében – 1799)
Most már "Látjátok, feleim, hogy mik vagyunk?!" Reményik Sándor hulló ôszi faleveleivel ma az Úr 1999. esztendejének november végi 27. napján, itt, a néhai kincses Kolozsvárott, ezen az isten áldotta szent helyen hiszem és vallom: amíg ilyen lélekbûvölô Szabó Éváink és Györgyeink vannak, mellettük pedig példamutató fiatal erdélyi magyar pásztortüzes néptánc, népzene és népviselet sámánjaink ezrei sorakoznak, addig... bizony... "örökkévaló szent szépség vagyunk"...
*Elhangzott Kolozsvárott az 1999. november 27-i díjkiosztó ünnepségen.
Ment a rozoga busz az Ongi etorri felirat alatt, melyet valakik naponta fehér vagy fekete festékkel rondítottak le. Az én hazám Euskal Herria, mondogatta Bayus B. Béla, és néha kiköpött, néha ezt sem.
Egy alkalommal valakik nehezményezték, hogy Bela B. Bayus azt teszi, amit. Két hónap múlva szabadult, mert ott nem a bûn a bûn. Inkább az ideget nyomják. Bela B. Bayus halványan emlékezett egykori ízekre és illatokra, fôleg azokon a rozoga buszokon, melyek a területre vitték, ahol szellemi fogyatékosokra kellett lövöldöznie. Hetente bennszülött nôkön vezette le nemi szenvedélyét, egyszer egy kölyök is megkísértette, és kipróbálta. Mindazonáltal leginkább ravaszt húzogatott, vaktában lövöldözött, mintha varjakra, csókákra, verebekre. Ott azonban ilyen madárral nem találkozott. Évekkel késôbb olvasta egy újságban, hogy tulajdonképpen szabadságharcosokat gyilkolt, de ez nem tudta meghatni.
Az örmény temetôben ült ôsei kriptája elôtt, és boldogan szuszogott. Az az újság volt a lepedôje. Életében elôször semmit sem álmodott. Tudta, hogy nem lehet vétkes semmiben.
Ha a rozoga buszon leteperte a honvágynak ez a rendkívül bizarr fajtája, Bela B. Bayus a levegôbe szippantott, mintha egészen közel volnának a húsok és kolbászok, az ízesítôk, az ínyes örmény konyha fantasztikus különlegességei, és olyankor extázisba esvén, farkasként a holdra üvöltött:
– Hiúúú-háúúú- hiúúú-háúúú! Háááúúú! Hiiiúúú! Hááááúúúííí ;íúúúááá!
A bennszülöttek szent irtózattal húzódtak félre a farkasember elôl. Egy részük hindu lehetett, más részük mohamedán, keresztvetôket is látott. Mindenki félte.
Ha kényétôl hajtva erôszakot tesz valamennyi férfin és nôn, akkor sem szegül ellene senki.
Egyszer áramütésként csapta meg az orrát az illat. Rég felejtett hazájában úgy mondták: disznóköltség. Kolbász, májashurka, véreshurka, lesipecsi, tepertô. És Bela B. Bayus nem a hiúúú-háúúú- hiúúú-háúúú!-féle változatot eregette ki hatalmas orgánumán, hanem csak ennyit sikoltott:
– A kurvaistenit, friss tepertô!
Akkor egy töpörödött anyóka, akit ez ideig sem észre, sem emberszámba nem vett senki a bádogjármûvön, nyárádmenti fonott kosaráról leszerelte a csíkos takaróruhát, és Bayus B. Béla elôtt ott feküdt élete legszebb nôje, mintha Szász Endre álmodta volna, egy kirakat a boldogságból, a boldogság kézikosara, elrontott gyermekkorának kései kompozíciója, a jóllakás kívánalmai készen, menyasszonyi ruhában.
Lágy kenyér, kicsit szegényes, szalonnás, mintha korpás is, kibédi vereshagymával, mellette egy palackban zavaros lé, karcos backamadarasi bor. A só a takaróruha bogjába kötve. A húsok, a kolbász, a véreshurka, a májas, még fül is, és egy kis csülök a kocsonyának valóból.
Tarkóján valaki dákóval verte a csürdöngölôt.
Egyetlen mozdulattal rúgta a sofôrt a kaktuszok közé, és nyomban földre parancsolta a halálra rémült utasokat. Térdére terített a takaróruhát, kóstolt, majszolt, evett, csámcsogott, fröcskölt, habzsolt, barbárul zabált. És közben szabályos idôközökben pavarottis intonációk szakadtak ki a száján.
A talajba ragadt nép titkon szent borzadállyal emelte rá méltatlan tekintetét.
Közben felsorakozott a kivégzô osztag, a parancsnok tisztelgett, és eldördült a sortûz.
A Gárda végzett parancsnokával.
Díszsorozat a levegôbe, helikopter.
Szállnak a pillangók Marosvásárhelyen. A római katolikus temetô régebbi öröknyugvói az ôsök, örmények. Bayus B. Béla egy barna tasakból tepertôt szór egy lepusztult halomra. Jó volna leolvasni, mi áll a kövön, de nem lehet. Részint mert nem látszik, részint mert Bayus B. Béla nem olvas azon a nyelven.
Egy gyönyörû tepertôt, egy félszáraz, félkövér aranybarna példányt mégis a szájába tesz, hiába, a hazai ízeknek itthon sem lehet ellenállni.
Hóm, szvít hóm, suttogja áhítattal.
Mint szívbe a hûdés, siklik a hátába egy penge.
Verebek lakmároznak, majd koszorútolvaj érkezik, és elkobozza a tasakot.
Sok benne még a finom tepertô.
*A Bot és fapénz címû kötetbôl
Évek óta alig hallani az íróról, akinek elsô könyve, egy elbeszélésgyûjtemény közel félévszázada látott napvilágot. A következô esztendôkben regénnyel, kisregénnyel, elbeszélésekkel rendszeresen jelentkezett, több közülük messzire gyûrûzô visszhangot keltett az irodalmi berkekben, Papp Ferenc azonban egyszercsak elhallgatott. Feltételezhetôen nem csak betegsége késztette erre a döntésre, de tény, hogy önként visszavonult a közéletbôl, írásaival se lépett a közönség elé. A fiatalabb olvasók már vajmi keveset tudnak róla, sokan azt se tudják, hogy Marosvásárhely lakója. Hívei még bíznak benne, hogy kellemes meglepetéseket tartogat, hiszik, hogy íróasztalában jelentôs alkotások kézirata lapul. Akár igen, akár nem 75. születésnapjára, mely december 15-én volt, kijár az írónak a jókívánság, az alkotómunkára biztató szó.
Hét törököt hozott át a zöld határon Nagyszalontáról Gesztre egy román embercsempész, akit a magyar hatóságok lefogtak – tájékoztatta az MTI-t az Orosházi Határôr Igazgatóság. Szerdán Gesztrôl jelentették a helybéliek a határôröknek, hogy igen sáros ruhájú idegeneket láttak telefonálni a faluban. A biharugrai határôrök azonnal elfogták a két férfit. Kiderült, hogy török állampolgárok s öt társuk a határmenti falu egyik elhagyott házának padlásán rejtôzött el. A fülöncsípett két török élelemért és tájékozódni indult a községbe. A hét – huszonöt-harminc év közötti – török állampolgárságú férfi a zöld határon át jött Magyarroszágra egy Szalontán megismert román "kalauz" segítségével. A személyleírás, valamint egy újabb jelzés alapján a magyart törve beszélô szalontai román "idegenvezetô" is kézre került.
Az egyiptomi kormány, engedve a közvélemény nyomásának, lemondott arról, hogy arany csúcsot (piramidiont) helyezzen a Kheopsz piramis tetejére az ezredforduló tiszteletére. A terv szerint egy aranylapokkal borított, kilenc méter magas kis piramist helyeztek volna a nagy piramis tetejére, amelynek már régóta hiányzik a csúcsa. A piramidiont helikopter segítségével rakták volna a gizai piramisok legmagasabbikára december 31-én, pontban éjfélkor. Az egyiptomi sajtó és több egyiptológus keményen bírálta a kormány tervét, állítva, hogy az új csúcs árthat a 4500 évvel ezelôtt emelt gigantikus méretû építménynek – írja az AP.
Halálraítéltek kivégzése Japánban
Japánban pénteken felakasztottak két halálraítéltet. Az Amnesty International élesen bírálta a kivégzést, hangoztatva: a hatóságok tudatosan idôzítették mostanra a büntetés végrehajtását, mert az év végi szabadságolások idején mérsékeltebb a polgárok tiltakozó hajlama. A tokiói igazságügyi tárca képviselôje csak a kivégzés tényét jelentette be, de a szigetország szokásai szerint nem tette közzé a két halálraítélt nevét. A széles körû polgári tiltakozó mozgalmak nyomása miatt 1989-tôl három éven keresztül Japánban nem hoztak halálos ítéleteket. Ismételt bevezetése, 1993 óta viszont összesen 37 elítéltet akasztottak fel – a mostanit megelôzôen legutóbb szeptemberben három emberen hajtották végre a legsúlyosabb büntetést. Az Amnesty International emberjogi szervezet szerint jelenleg 52 elítélt található a szigetországi börtönök "halálfolyosóin".
Izraeli kitüntetés lengyel állampolgároknak
Jigal Antebi, Izrael lengyelországi nagykövete szerdán a legmagasabb izraeli kitüntetést, a Világ Jámbora emlékérmet adományozta 19 varsói és Varsó környéki lengyel állampolgárnak. A kitüntetettek a második világháború idején életük kockáztatásával a német megszállók által üldözött zsidókat rejtegettek. A Világ Jámbora címet a jeruzsálemi Jad Vasém Intézet ítéli oda az arra érdemeseknek. Eddig világszerte mintegy 14 ezren részesültek benne, köztük több mint ötezer lengyel állampolgár.
84 éves levéltárca az Antarktiszon
84 éve elvesztett levéltárcát találtak az Antarktiszon. A tárcát egy brit expedíció tagja hagyta el, most pedig új-zélandiak találták meg a Cap Evans állandó táborban. A levéltárca akkor került elô, amikor a Ross-szigeten lévô, 1911-ben épített táborban átrendezték a vaságyakat. A zöldszínû bôr levéltárcában öt fényképet, négy villamosjegyet és 1914. nevember 21-i keltezésû szabad belépôt találtak a sydneyi hajógyárakba - pénzt azonban nem. Mindezekbôl arra a következtetésre jutottak, hogy a tárca tulajdonosa tagja volt annak a másik tragikus véget ért expedíciónak, amelyet 1915-ben az ugyancsak híres angol felfedezô, Ernest Shackleton szervezett. 1915 májusában az expedíció hajója, az Aurora heves viharban leszakadt horgonyáról, tíz embert hagyva hátra a Ross-szigten, akik közül csak heten élték túl a drámát – emlékeztet az AFP jelentése.
Figyelmeztetnek az egészségügyiek
Az egészségügyi minisztériumtól figyelmeztetô körlevelet kapott a megyei kormányhivatal, amelyben a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az influenzajárvány veszélyére való tekintettel a közmûvesített helységekben minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az ivóvíz-szolgáltatás zavartalanul mûködjék. A körlevél nyomán a Prefektúra értesítette a teendôkrôl az érintett polgármesteri hivatalokat.
Temesváron koszorúzott a polgármester
Fodor Imre polgármester december 15-16-án részt vett Temesváron az 1989 decemberi forradalom tizedik évfordulójának szentelt megemlékezô rendezvénysorozaton, amelynek keretében a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal nevében megkoszorúzta a román forradalom emlékmûvét és a Temesváron elesett áldozatok sírjait. Ugyanez idô alatt a helyi hatóságok képviselôivel és üzletemberekkel is találkozott.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumban a napokban karácsonyi adománygyûjtést rendeznek Fodor Gizella tanárnô szervezésével az utcagyerekek számára. Játékot, ruhát, lábbelit és könyvet vihetnek az adományozók, amelyeket a líceum tornaterménél gyûjtenek össze. Az adományokból összeállított csomagokat szerdán dr. Ardeshir Vahidi osztja ki az utcagyerekeknek.
A marosvásárhelyi rendôrség közlekedési osztályának tisztjei azonosították a december 15-i, Hídvég utcai cserbenhagyásos gázolás elkövetôjét, T. Dan, 29 éves marosszentkirályi lakos személyében. A gépkocsivezetôi jogosítvánnyal nem rendelkezô férfit letartóztatták, az ügyben tovább folyik az eljárás.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban december 23- án, csütörtökön fogadják a kántálókat. Akik szervezett csoportokban akarják e célból felkeresni az intézményt, a napokban jelezzék szándékukat a polgármesteri hivatal protokollirodájában, feltüntetve a csoport létszámát.
A CONEL marosvásárhelyi fiókegységétôl kapott értesítés szerint a villamos hálózaton végzett munkálatok miatt hétfôn, december 20-án 9-11 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen, a Raktár utca 1-7., illetve 2-8. számai között, valamint a Cukorgyár utca 1-7. számai között. Ugyancsak hétfôn, de a 13-17 óra közötti idôszakban az Aurel Filimon utca 18-34. számai között lesz hasonló okok miatt áramszünet.
A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ ma délelôtt 10 órától a 3. számú általános iskolában ökokarácsonyt szervez. Az általános és középiskolás tanulóknak szóló rendezvényen elôadást tartanak arról, hogyan lehet a karácsonyt környezetkímélô módon megünnepelni, emellett pedig gyakorlati bemutató keretében újrahasznosítható anyagokból, karácsonyfára aggatható díszek készítésére oktatják a résztvevôket.
Kedden, december 21-én este fél nyolctól, a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya Kerekes Péter Pál diaporámájával búcsúztatja a természetjáró évet.
Tegnapelôtt este fél tizenegykor Nagyernyében, a 47 éves szászrégeni U. Vasile a csúszós útviszonyokat figyelmen kívül hagyva közlekedett a régeni municípiumi kórház gépkocsijával. A jármû kisodródott az úttestrôl, és a menetirány szerinti bal oldali árokba borult. A baleset következtében a kocsiban utazó 40 éves régeni K. Julianna életét vesztette. A szintén a jármûben utazó 57 éves Sz. Sarolta, és a 64 éves Sz. Sándor, mindketten régeni illetôségûek, súlyos sérüléseket szenvedtek.
Számlálják a ragadozó madarakat
A Milvus madarászcsoport az elôbbi évekhez hasonlóan az idén is megszervezi december 18-19-én Erdély több városa környékén a telelô ragadozó madarak felmérését. Újabb hasonló számlálást januárban végeznek majd, hogy átfogóbb képet alakíthassanak ki a telelô madarak mennyiségi és fajonkénti megoszlásáról. A szervezethez kérdésekkel a Bôség utca 35. szám alá lehet fordulni, illetve a 164726. telefonszámon, vagy a milvus@netsoft.ro elektronikus postacímen.
A nyárádmagyarósi községi tanács tegnapelôtti ülésén döntött róla, hogy jövôre a pénzromlás mértékének megfelelôen 50%-kal emelik a községben az ingatlan- és telekadót. Emellett még jóváhagyták, hogy a polgármesteri hivatal átvegye a helyi pénzügyek rendezésére szükséges kéttagú személyzetet.
A marosvásárhelyi központú, hagyományos japán harcmûvészeteket oktató Román Budo Liga új szakosztályokat indít. A versenysport szakosztályra 14 évtôl várják a jelentkezôket, az intenzív önvédelem és testharc szakosztályba pedig 16 éven felüliek jelentkezhetnek. A beiratkozás december folyamán történik, a szakosztályok januárban indulnak. Jelentkezni lehet a marosvásárhelyi Papiu Ilarian kollégium kis sporttermében, hétfôtôl péntekig, este 19.30-20 óra között, vagy a 216882-es telefonszámon. A helyek száma korlátozott.
Copyright © Népújság - 1999