|
LI. évfolyam 294. (14345) |
1999. december 17., péntek |
Lapzárta utánra jelezték, hogy Emil Constantinescu államfô hivatalosan közli, kit nevez ki miniszterelnöknek. Nyílt titok volt, hogy a jelölt Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. Errôl az elnök és a koalíciós pártok vezetôi állapodtak meg, noha a koalíció gerincét alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban (PNTCD) voltak, akik kifogásolták, hogy az új kormányfôt nem a párt adja.
A feszültségeket mutatja, hogy Ion Diaconescu, a PNTCD elnöke a szerda éjszakai koalíciós megegyezés után csütörtökön kétszer is újra találkozott az államfôvel. Bár Remus Opris, a PNTCD szóvivô-alelnöke azt közölte, hogy a párt vezetése elfogadta Isarescu jelöltségét, a párt egyik alelnöke, Nicolae Ionescu Galbeni az elnöki palotában, a PNTCD és Emil Constanteniscu csütörtöki második találkozóján tárgyalás közben felállt, s közölte, hogy lemond a pártban viselt alelnöki tisztérôl.
Emil Constantinescu csütörtökön délután a koalíción kívüli parlamenti pártok képviselôivel kezdett konzultációkat.
Ion Iliescu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Párt (PDSR) elnöke csütörtökön közölte, hogy pártja nem fogja támogatni Mugur Isarescu kormányát, ha abban nem független szakértôk kapnak helyet. Iliescu hozzátette, hogy a PDSR parlamenti képviselôi mindaddig a törvényhozásban sem vesznek részt, amíg fennáll az a véleménye szerint alkotmánysértô helyzet, hogy Radu Vasilét elnöki rendelettel mentették fel tisztségébôl.
Tegnap délután a parasztpárt-vezetôk újabb megbeszélései után kijelentették, hogy törölték a két nappal ezelôtti szankciót, miszerint Radu Vasile két évig semmilyen tisztségbe nem válaszható. Ennek fejében ô megígérte, hogy hivatalosan benyújtja kormányfôi lemondását, hogy így oldja fel a válsághelyzetet. Radu Vasile párttámogatói viszont azt közölték, hogy a döntés értelmében visszanyerte pártfôtitkári és szóvivôi beosztását.
Információk szerint a politikailag független kormányfô mellett valamennyi koalíciós pártnak lenne miniszterelnök-helyettesi rangot jelentô államminisztere. Eszerint a legerôsebb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt PNTCD Mircea Ciumara alelnököt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Valeriu Stoica pártelnököt, a Demokrata Párt (PD) Petre Roman pártelnököt jelöli erre a posztra. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség államminisztere Hajdu Gábor lenne.
Egyelôre kérdéses, hogy ez a megoldás kielégíti-e az egymással állandóan rivalizáló parasztpártot és a demokratákat, ugyanis a PNTCD két államminiszteri posztot óhajt magának, Petre Roman pedig az elsô miniszterelnök-helyettesi rangot igényli.
Mugur Isarescu sem fogadta el feltételek nélkül a jelölést. Egyik feltétele az, hogy miután már nem lesz miniszterelnök, ismét a Román Nemzeti Bank kormányzója lehessen, a másik pedig az, hogy ô állíthassa össze azt a csapatot, amelyet magával visz a kormányfôi hivatalba.
Romániában az utóbbi három évben fontos lépések történtek a kisebbségek kérdéseinek megoldásában, de egyes politikai körök továbbra is felfokozott nacionalizmust gerjesztenek – jelentette ki csütörtökön a nemzeti kisebbségek napja alkalmából Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
A bukaresti Parlamenti Palotában a Kisebbségek Napjának szentelt rendezvény alkalmából a Rompresnek nyilatkozva Markó Béla az elért eredmények között említette a kisebbségvédelmi hivatal létrehozását, amelynek "tényleges hatásköre" van.
Az RMDSZ szövetségi elnöke ugyanakkor rámutatott: a törvényhozás szintjén vannak még olyan kérdések, amelyeket nem sikerült megoldani. Ebben az összefüggésben utalt a tanügyi törvényre, amelyben bizonyos diszkriminatív rendelkezések is helyet kaptak.
A telefondíj nem nô január 1-tôl, mivel a Romtelecom úgy döntött, további két hónapra befagyasztja a jelenlegi díjszabásokat – közölte csütörtökön Vasszillosz Tszakonlatisz vezérigazgató.
A Romtelecom vezetôsége azért döntött így, mert meggyôzôdése, hogy ebben az idôszakban sokkal fontosabb a szociális összetevô, annak dacára, hogy a díjaknak a pénzhígulással és a lej devalválódásával arányos emelése törvényes kereten alapszik – mondotta.
A televízió egyesült szakszervezeteinek szövetsége közölte, hogy ma 13-15 óra között figyelmeztetô sztrájkot tart.
A szövetség 30 százalékos béremelést követel, amelybôl legkevesebb 20 százalékot a szociális védelemre fordítanának, valamennyi alkalmazott számára, azok kivételével, akik az év folyamán megtárgyalták a béremelést, valamint egymillió lej karácsonyi prémiumot is igényelnek.
Csütörtökön Gyulafehérvárott megkezdôdött a határon túli magyar millenniumi rendezvénysorozat: elôször Lászai Jánosra, a XV. században Rómában elhunyt gyulafehérvári gyóntatópapra emlékeztek.
Lászai az 1400-as évek végén érkezett Gyulafehérvárról Rómába, ahol 1523-ban bekövetkezett haláláig a Szent Péter- bazilikában volt a magyar zarándokok gyóntatópapja. A magyarok római templomában, a Szent István körtemplomban. A Római Magyar Akadémia vezetôi már 1995-ben felvetették, hogy Lászai sírlapjának másolatát el kellene juttatni szülôföldjére, Gyulafehérvárra, ahol Rómába utazása elôtt Lászai egy kápolnát alapított.
Az ötletbôl mostanra lett valóság, s a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma úgy határozott, hogy a sírlap másolatának átadása lesz a határon kívüli magyar millenniumi megemlékezések nyitórendezvénye.
A sírlap másolatát csütörtökön Pál József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára adta át ünnepség keretében Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érseknek.
Az ünnepségen Pál beszédében utalt arra, hogy Lászai idején Erdély és Pannónia egyet jelentett, a sírlapon olvasható felirat – Róma mindannyiunk szülôhazája – a teljes magyarság és Európa egységét jelképezi.
A másolatot az alapítójáról elnevezett Lászai-kápolnában helyezték el, ahol szentmisét mutattak be.
A képviselôház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottsága szerdán elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek azt a módosító javaslatát, hogy bôvítsék azoknak a körét, akik kárpótlást kapnak, mert etnikai okokból üldözték ôket.
A kormány idén augusztus 31-én adta ki a 105-ös számú rendeletet, amely szerint kárpótlásban részesülnek mindazok a személyek, akiket 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. között etnikai okokból üldözték ôket.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselô, a módosító javaslat benyújtója az MTI-nek elmondta, hogy a kormányrendelet eredeti szövege értelmében az Antonescu-diktatúra alatt üldözött romániai zsidók és cigányok kapnak kárpótlást. Az RMDSZ nevében azt javasolta, hogy a kárpótlást terjesszék ki az 1945. március 6-ig terjedô idôszakra, így a rendelet érvénye vonatkozni fog az ebben az idôben deportált erdélyi magyarokra is.
A képviselôház illetékes bizottsága a módosító javaslatot egyhangúan fogadta el.
Csütörtökön egymás után érkeztek Berlin tegeli repülôterének katonai részére a G8 csoportban tömörült országok külügyminiszterei, akik idei utolsó találkozójukat tartják a német fôvárosban.
A csütörtök esti vacsorával kezdôdôtt kétnapos esemény napirendjén a konfliktusok és válságok megelôzésének lehetôségei állnak. Elôkelô helyen szerepel a megvitatandó pontok között a csecsenföldi válság, Oroszországnak a csecsen "terroristák" elleni katonai fellépése.
Az elsôként Berlinbe érkezô orosz külügyminiszter már csütörtökön délután kifejtette hazája ezzel kapcsolatos álláspontját a német parlament külügyi bizottság elôtt. Igor Ivanov megvédte a moszkvai katonai lépéseket, egyúttal azonban hozzátette, hogy kész "nyílt párbeszédet folytatni" a kérdésrôl kollégáival.
A berlini fórumon részt vesz az Európai Unió biztonság- és külpolitikai képviselôje, Javier Solana is.
Az Egyesült Államok a román magáncégeknek sürgôsen 1,9 millió dollár értékû támogatást nyújt a koszovói humanitárius akciókhoz szükséges szolgáltatásokra és termékek szállítására – közölte csütörtökön az USA bukaresti nagykövetsége.
Az USA enyhíteni óhajt a jugoszláviai válság következményein, melyek sújtották a román külkereskedelmi magáncégeket – mondotta Rosapepe nagykövet. A finanszírozás célja ösztönözni a román cégeket az export fokozására. Így az illetô cégek Koszovóba traktorokat, mezôgazdaságo gépeket, építkezési anyagokat exportálhatnak – jegyezte meg Rosapepe.
Az összeget az USA a nemzetközi amerikai fejlesztési alap révén bocsátotta rendelkezésre.
E térítésmentes finanszírozáson kívül az amerikai kormány további 14 millió dollárt folyósított a román kormánynak. Az összeget a kormány az intézményes keretekben nevelkedô gyermekek azonnali szükségleteinek kifizetésére használja fel.
Az USA a román–amerikai beruházási alap révén hárommillió dollár értékû pótalapot folyósított a nyugati országrészben mûködô kis- és közepes vállalatok hitelezési lehetôségeinek kiterjesztésére.
A MOL Rt. is ott van a román nemzeti kôolajipari társaság (SNP Petrom) privatizációja iránt érdeklôdô nagy cégek között .
Lapértesülések szerint az olasz ENI, a görög Hellenica és több pénzügyi beruházó mellett a magyar MOL Rt. is érdeklôdést mutatott a Petrom magánosítása iránt.
A sajtóhírt a MOL Rt. illetékesei az MTI bukaresti irodájának kérdésére egyelôre nem kívánták kommentálni.
Az MTI információi szerint októberben a MOL 37 szakembere járt Romániában, hogy gazdasági, pénzügyi és jogi információkat gyûjtsön a Petrom helyzetérôl. A szakemberek felkértek egy romániai jogi irodát is a Petrom jogi helyzetének kivizsgálására.
A MOL 1994 óta van jelen Romániában, amikor képviseletet nyitott Aradon, majd MOL Carrier Srl néven céget jegyeztetett be. Ez alakult át 1996-ban MOL Romania Srl- é. A MOL 1997-ben megvásárolta az Amoco Romaniát, s ebbôl lett a MOL Romania Petroleum Product Srl. Tavaly az aradi MOL Romania és a bukaresti MOL Romania Srl fuzionált.
A MOL Rt romániai leányvállalata már 29 kutat nyitott meg, az utolsót ez év novemberében Marosvásárhelyen. Decemberben esedékes a 30. MOL-kút felavatása Petrozsényben. Ezen kívül 9 franchise rendszerben mûködô MOL-kút is van Romániában.
Értékesítési hálózatának mérete alapján a MOL ma a harmadik helyen áll a román piacon. A MOL romániai beruházásai az év végéig mintegy 70 millió dollárt tesznek majd ki. A MOL Romania jelenleg mintegy hatszáz fôt foglalkoztat.
A legtöbb helyen tizedik évfordulót ünnepelnek most decemberben. A Román Televízió Magyar Nyelvû Adása harminc esztendôs. Krisztusi korba lépett, mondatná azonnal a megszokás, anélkül, hogy a jelzô bármire is kötelezne. De arra mégis emlékeztet, hogy a tébolyba átcsapott diktatúra idején a magyar adás is halálra ítéltetett, majd négy év teltével minden nemzettársunk örömére 1990 januárjában feltámasztatott. És azóta zaklatottan, gyakorta mostoha körülmények között, de folyamatosan él, harcol,dolgozik, hat, igyekszik magára venni a közszolgálatiság terheit, kihasználni elônyeit, enyhíteni hátrányait. Sikerrel és sikertelenül, ez manapság mindenképp benne van a pakliban a megbolydult, ki- és beszámíthatatlan világban.
Elsô idôszakában és újraindulásakor egy darabig nagyon odafigyeltünk rá, lestük amit mutat, amit mond, aztán megszoktuk, hogy van, ismét rendszeresen jelentkezik, s ki-kihagytuk az adás napjait. Olyképpen viszonyultunk hozzá, mint mindahhoz, ami szervesen hozzátartozik az életünkhöz, s inkább hiányát észlelnénk, mint jelenlétét. Pedig ennek a médiumnak is megvannak a maga rendhagyó teljesítményei, amikre a szerkesztôség, a tévések többnyire megszállott csapata joggal büszke. Csakhogy más ma már a helyzet, mint a hôskorban. Egyre erôteljesebb a konkurencia, két irányból is: az anyaországi adók sokszínû mûsorai mellett a hazai kereskedelmi tévék s a többi "égi csatornák" is roppant feldúsították a kínálatot. Ember, illetve televízió legyen a talpán, aki (amely) képes versenybe szállni velük. Boros Zoltán és csapata felveszi a kesztyût, s ha mi, nézôk olykor fanyalgunk, bosszankodunk is mûsoraik láttán, a magunkéinak tekintjük ôket, szurkolunk nekik, hogy legjobb produkcióik szintjén tudjanak minél sûrûbben jelentkezni.
Megváltozott minden, ma már nem kell burkoltan, a metakommunikáció útján, a nézôvel cinkosan összekaccsintva "üzenni". Minden kimondható, a közönség el is várja, hogy a média semmit el ne hallgasson. De egy másfél órába lehetetlen mindent besûríteni. Három évtizedes múlttal a tarsolyában a Magyar Adás sokkal nagyobb feladatokkal is meg tudna birkózni, lényegesen hosszabb adásidôt ki tudna tölteni. Az ország magyarsága létszámánál, számarányánál fogva el is várja, hogy adófizetô polgárként, alanyi jogon naponta lényegesen nagyobb idôtartamban kapjon anyanyelvén sugárzott mûsorokat az állami, közszolgálati televíziótól. Nyilván ez nem a jubilálókon múlik, de nem árt ismételten felemlegetni olyan realitásokat, mint hogy az Amerikai Egyesült Államokban például két országos tévécsatorna napi 24 órás mûsort szór folyamatosan spanyolul, és vannak rendszeres japán, kínai, olasz, román, magyar meg más nyelvû mûsorok is. A BBC a skótok kihalófélben levô nyelvén gyakorlatilag párezer nézô számára vezetett be adásokat. És hasonló példákat még jócskán sorolhatnánk. Hogyne igényelnénk akkor mi is többet!
De ez az írás köszöntônek indult, ne kalandozzunk álomvilágba. Örüljünk, ünnepeljünk a régi és mai tévésekkel — és miért ne, az immár égiekkel —, akik éppen Marosvásárhelyen gyûlnek össze megülni a jubileumot. További jó munkát, sok sikert "láthatók" és láthatatlanok"! Hozzon számotokra is folytonos megújulást az oly nagy garral beharangozott közelgô millennium!
Miután a júliusi árverésen húszmilliárdot is ígértek érte
A nyáron szenzációszámba menô hír volt, hogy az Agrim Prodas mezôgazdasági terményekkel kereskedô részvénytársaságért az árverésen több mint 20 milliárd lejt ígért a befektetô, pontosabban az Azomures vállalat. A rendkívül magas ár azonban soha nem folyt be az államkasszába, ugyanis a szerzôdés aláírása elôtt kiderült, hogy az Agrim Prodas egyik legfontosabb tulajdonát képezô földterület bírósági tárgyalás tárgyát képezi, ráadásul a cég központi irodaházát is csupán bérlôként használja, ezért a befektetô visszalépett a vásártól.
A megismételt versenytárgyalásra tegnap került sor az Állami Vagyonalap megyei székhelyén. Ezúttal az Azomures már a feladatfüzetet sem vásárolta meg, további két befektetô pedig – a füzet megvásárlása ellenére – nem nyújtotta be az iratcsomóját. Ilyen körülmények között az Azomures egykori ellenfele, az Unic Rt. maradt egyetlen licitálóként. A hatályos jogszabályok értelmében, egyetlen ajánlattevô esetén a cég többségi részvénycsomagja kikiáltási áron kelt el, 25.000 lejes részvényenkénti áron. A csomag összértéke valamivel több mint 3,150 milliárd lejt tesz ki.
Az Unic Rt. részérôl a versenytárgyaláson a cég vezérigazgatója, Calin Fusu vett részt, aki – rövid telefonos egyeztetés után a befektetôk képviselôjével – megtagadott mindenféle nyilatkozatot a sajtótól. Az Unic Rt. eddigi tevékenységét ismerve városunkban, illetve a cég mögött álló ködös befektetôi csoportot (a Broadhurst Investments székhelye valahol Cipruson van, de a tulajdonosok egészen biztosan nem ciprusiak; ugyanez a cég az Azomuresben is birtokol mintegy 10%-nyi részvényhányadot), a közvélemény iránti megvetô magatartáson egy csöppet sem csodálkozunk.
Az Agrim Prodas egyébként az egyik legjobb infrastruktúrával rendelkezô kereskedelemmel foglalkozó cég a megyében, hisz többségében tulajdonosa az üzlethelyiségeknek, amelyeket használ. A megye minden nagyobb településén van üzlete, összesen mintegy tíz egység. Egy ügyes befektetô számára a nyereségessé tétele tehát nem okozhat gondot.
Doru Mihai Opriscan, az ÁVA megyei igazgatója elmondta, hogy véleménye szerint a befektetô jutányos áron jutott hozzá a tulajdonjoghoz, ezért a vagyonalap ragaszkodni fog a szerzôdés aláírásakor ahhoz, hogy a mintegy 100 alkalmazott közül senki ne kerüljön az utcára. Ugyanakkor meggyôzôdését fejezte ki, hogy az Agrim Prodas üzlethálózatával nem fog ugyanaz történni, mint az Unic több üzlethelyiségével történt a magánosítás után, azaz nem jutnak a bezárás sorsára. Tanultak az akkor elkövetett adminisztrálási hibákból – vélte az ÁVA igazgatója.
December 21-tôl az Elektromaros vállalattól – amelynek fô részvénycsomagja alig egy éve az Állami Vagyonalaptól a Triom Italia tulajdonába került – 305 személyt bocsátanak el. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy az ÁVA és a Triom Italia közötti adásvételi szerzôdés kimondta, hogy az új tulajdonos három évig nem csökkentheti a személyzetet. Az olasz fél ezt akkor alá is írta, ám késôbb – ez év nyarán – az ÁVA beleegyezésével módosították a szerzôdést. A Triom Italia fô érve a módosítás mellett az volt, hogy amennyiben meg kell tartania a nem szükséges alkalmazottakat is, úgy nem tudja emelni a fizetéseket. Ráadásul a vállalatot nem lehetett volna átszervezni és így nem vonatkozott volna az elbocsátottakra az 1997. évi 9-es számú sürgôsségi kormányrendelet, amelynek alapján régiségüktôl függôen még néhány hónapig pénzjuttatásban részesülnek.
Amint Vásárhelyi Zoltán-tól, a vállalat szakszervezeti elnökétôl megtudtuk, a most útra kerülô 305 személy 90%-a maga kérte, hogy rajta legyen a jegyzéken. Sôt, eredetileg 327-en iratkoztak fel, tekintettel az alacsony fizetésekre, de egy idô után többen meggondolták magukat. Közben azonban az átszervezési eljárás folyamata már elkezdôdött, a vállalat megkapta a jóváhagyást a leépítésre, így körülbelül 27 személy úgy került a listára, hogy ô maga nem kérte elbocsátását. Végül Vásárhelyi Zoltán szerint ez utóbbi csoport sem bánja, hogy el kell mennie, mivel ígéretet kaptak, hogy ha a vállalat teljes gôzzel beindul, akkor visszaveszik ôket.
Apró gyógyír a gondok közepette, hogy a napokban az Elektromarosnál az alkalmazottak 100000 lej értékû gyerekcsomagot kaptak, a szakszervezeti tagok pedig 70000 lej értékben kávét.
Már a szombattól kezdôdô téli szünidô sem az igazi, hisz nem a várva várt évharmadot lezáró, felhôtlen, gondtalan szûnnapokat jelenti, csak egy stáció, kicsit hosszabb megszusszanás a számvetés elôtt, ami januárban vár az iskolásokra. Természetesen diákja válogatja, hogy gondol-e, érez-e felelôsséget az úgynevezett felmérési idôszak elôtt, továbbá, hogy felmerül-e benne a lehetôség, hogy esetleg pótolni lehet, pótolni kellene azt, amit az ôszi hónapok alatt elmulasztott. Annál is inkább, mivel a jegy mind a középiskolába való jelentkezéskor, mint pedig az egyetemi felvételi során pontokat jelent.
De tanuláson innen és túl, azért a szünidônek mégis megvan a varázsa, hisz az 1900-as esztendôk utolsó vakációja. S a megszokottnál kicsit ünnepélyesebb lehet a karácsony, ha a családnak van kedve, lehetôsége, hogy a szeretet ünnepét különlegesebbé tegye. És az egyházakon, civil szervezeteken múlik, hogy a szükséget szenvedô gyerekeknek lesz-e "karácsonyuk" az idén. Szilveszter éjszakáját pedig maguk a diákok alakíthatják kedvüknek, hangulatuknak és pénztárcájuknak megfelelôen, s mert fiatalok, ötletekben, jó hangulatban, vidámságban biztosan nem lesz hiány.
Ünnep, szórakozás, pihenés, s kockáztassuk meg, hogy a hosszú januári napok alatt olvasás, tanulás – ki-ki kedve szerint töltheti ezt a vakációt. S ha a nyálkás decemberhez nem méltó idô mégiscsak télre változik, akkor elôkerülhet a sí, a korcsolya, a szánkó, és nevéhez illôvé válik a téli szünidô.
Kívánunk szép telet, boldog ünnepet, jó szórakozást, jó pihenést az elkövetkezô napokban diákoknak, pedagógusoknak egyaránt!
December 19-én, vasárnap reggel tíz órakor a Színház téren nyitják meg a hagyományos gyermekvárost. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban tegnap délben tartott sajtótájékoztatón Ciugudean Marina, a hivatal illetékes osztályvezetôje számolt be az itt sorra kerülô rendezvénysorozatról.
A gyermekváros eddigi hagyományos helye köztudottan a Vár melletti sétány parkja volt. Idén azért választották helyszínül a Színház teret, mivel itt az utóbbi években megszokottnál több résztvevôre számítanak. A vasárnapi nyitórendezvényen két gyerekkoncertet hallhatnak majd az érdeklôdôk, a marosvásárhelyi Talentum Alapítvány, és a fôvárosi Aura Sorescu elôadásában. Emellett a gyermekek klubja, és a Napsugár Együttes is színre lép mûsorával a téren felállítandó nyitott színpadon.
Karácsony napján az alkalomhoz illô pantomimelôadást szerveznek a Színmûvészeti Egyetem hallgatói, közösen a Fair-Play Nagyköveteinek szervezetével, Liviu Pancu rendezésében. A köztes idôszakban pedig naponta is hallgathatják majd az érdeklôdôk különbözô iskolai, illetve egyházi kórusok elôadásait, de ezeket már a központbeli fenyôfa tövében szervezik meg.
A gyermekváros a szintén hagyományos január 9-i záró karnevállal ér véget, amelyet álarcosbállal, illetve különbözô vetélkedôkkel igyekeznek színesíteni a szervezôk.
A téli ünnepek idôszakában természetesen nem csak a gyermekváros várja majd az érdeklôdôket, az utóbbi években megszokottá vált már ilyenkor a téli vásár, és idén elôször lesz szabadtéri szilveszterezés a polgármesteri hivatal szervezésében. Ezek elôkészítése azonban még nem zárult le, ezért további részleteket még nem hoztak nyilvánosságra.
Mégis színre viszik Francis Veber komédiáját
Mondhatni mérsékelt és elegáns volt Zeno Fodor színházi vezérigazgató replikája a Liviu Rebreanu tagozat tegnap déli sajtótájékoztatóján, azt követôen, hogy napokkal ezelôtt a társulat mûvészeti igazgatója, Nicu Mihoc ad-hoc sajtótájékoztatón élesen birálta a Nemzeti vezérigazgatóját, "javasolva", hogy fent nevezett haladéktalanul vonuljon nyugállományba. A vezérigazgató elleni támadást Nicu Mihoc úgymond egy komédia ürügyén indította, kifogásolva Francis Veber francia drámaíró komédiájának mûsorra tûzését, nevezvén a darabot olcsó, idejétmúlt, a tagozat presztízsét próbára tevô, ugyanakkor pénzfaló komédiának.
A tengerentúlon élô, színházi dinasztiából származott, ma Hollywoodban forgatókönyveket író Francis Veber komédiáját román fordításban Dineu de prosti címen viszi színre Mircea Cornisteanu rendezô, aki Zéno Fodor kifejezett kérésére ezt a vígjátékot választotta, mint egy könnyedébb és a megszokott közönségnél szélesebb tömeget mozgósító mûfajt, amivel bevallottan kasszasikerre számít vezérigazgató, rendezô, a társulat, hiszen nem kell ecsetelni a színház – anyagi vonatkozásban – drámai helyzetét – mondta a rendezô.
A próbák megkezdôdtek, Cornisteanu január 20-ra tervezi a bemutatót. Bevallotta: 2200 dollárt kap részletekben a rendezésért, nincs szó horribilis összegekrôl, mint azt a produkció ellenzôi állítják...
A marosvásárhelyi Preventio Egészségvédelmi Társaság keretében létrejött egy orvostanhallgatókból és pszichológus diákokból álló csoport, amely iskolai egészségnevelési órák megtartására jogosult. A hallgatók részt vettek egy ismeretátadó-módszertani felkészítôn, majd atesztáló vizsgát tettek. Azok a közösségek, amelyek érdeklôdést tanúsítanak a dohányzással, alkoholfogyasztással, kábítószerfogyasztással kapcsolatos információk iránt, keressenek meg bennünket, mivel szórólapokkal és felvilágosító elôadás, beszélgetés megtartásával állunk a rendelkezésükre. (Cím: 4300 Marosvásárhely, postafiók 144).
A társaság minap megtartott közgyûlésén a beszámolókat követôen szó esett a jövôbeli tervekrôl is. Ezek sorában megemlíthetjük: elôadások, konferenciák tartása, felmérések, könyv- és videókölcsönzés, filmvetítés, részvétel különbözô rendezvényeken, újabb szórólapok kiadása, együttmûködések bôvítése stb.
Érdeklôdéssel kísérem a városunkban felállítandó Petôfi-szobor sorsát.A közeltmúltbeli pályázati eredményhirdetéssel egy újabb szakaszához érkezett. A pályázathirdetés, részvétel és a zsûrizés némi hiányérzetet okozott, az öröm mellett, hogy végre eddig eljutottunk. A hiányérzetet az okozta, hogy ahol annyi kiváló szobrászmûvész van, kevés volt a részvétel. Petôfi szelleme nem volt elég serkentô, mozgósító. Furcsának találom, hogy a zsûri nem talált elsô díjra érdemes pályamûvet. Így lett a második díjas (H.L.) pályamû a gyôztes, amelyhez ôszinte szívvel gratulálok. De szívemnek legalább olyan kedves a harmadik díjas (B.K.) munka is. A zsûri döntése és a látogatók szavazata, véleménye közti nagy eltérést értelmezzék a szakemberek. Mi értelme van a közvéleménynek, ha nem veszik figyelembe? Akár a szobor helyének a kiválasztásakor. Végsô soron kinek állítják a szobrot: a nagyközönségnek vagy a kevés hozzáértônek? Mert nem lehet Petôfi szobrával a város egyik "szeméttelepét" kitakarítani és rendbe tenni, bármilyen városrendészeti magyarázatok is indokolják. Már van egypár szomorú látványú, önkényesen – vagy kegyelembôl ennyi – eldöntött városrendészeti megoldás (Bartók, Bernády). Petôfi szobrának helye a központban, a fôtéren van és ott is legyen. Akinek olyan kötôdése és szellemi hagyatéka van Vásárhelyen, mint Petôfi Sándornak, azt nem lehet – félmegoldásként – egy sarokba állítani, elrejteni. Petôfi szelleme élô és halhatatlan. Ami szellemi-lelki életünk éltetôje. Ônála "többet", különbet részünkre senki nem alkotott. Csak mást. Minden sora, szava azt sugallja, hogy a szabadság szent és mi nem lehetünk a hátsó udvarok és külvárosok lakói. Elorzott, kisajátított anyagi és szellemi javainkat vissza kell szereznünk és ezekkel csak mi gazdálkodjunk bölcsen. Tegyük helyre, rendbe dolgainkat. Petôfi ma sem alkuszik. Ha hûségesek vagyunk szelleméhez, akkor az újév születésekor Ôt is méltóképpen köszönthetjük. Mert dicsô neve velünk, bennünk "soká, örökkön él". A jó alkalom adott, hogy a legmegfelelôbb szobrunk ott álljon, vigyázza lépteinket, életünket. Az anyagi hozzájárulásunk a mûalkotás megszületéséhez önbecsülésünk, erkölcsi, tudati mivoltunk megnyilvánulása. Az én Petôfim ilyen gondolatokra sarkallt. Üzenetem-kérésem a távolból érkezik, de a szívem otthoni. BÉKÉS KARÁCSONYT, BOLDOG ÚJ ESZTENDÔT KÍVÁN:
(Folytatás tegnapi lapszámunkból)
Miért ne hitték volna el, a román "dolgozó tömegek", hogy Magyarország Erdély elfoglalására készül? Soha ezzel ellentétes gondolatot nem hallhattak. Hittek és tapsoltak. Mert a vezérünk ôket és országukat az oroszoktól és Magyarországtól is megvédi. A diktátor útja: a román út, a "román vágás".
De ezekrôl a kérdésekrôl az Arte film hallgat. Amint a kis és nagy felelôsségek kérdésérôl is. Egyrészt a nyolcvanas évek ellenállóival feltûnôen kerülte a beszélgetést. Jó lett volna pedig látni s hallani Mircea Dinescu, Doinea Cornea, s naiv óhaj, Sütô András, Tôkés László és más magyarok álláspontját, netán nyugatra menekült románok véleményét. A legutolsó idôk mártírjaként így Razvan Theodorescu tündököl, akit oroszellenes magatartásáért csuktak le, állította ô. Ám az Dej idejében volt, ha egyáltalában igaz. A film utáni beszélgetésben megszólalt Jean-Marie Le Breton, aki Franciaország bukaresti nagykövete volt 1987-90 között. Futólag említette Pîrvulescu nevét, de a nyugati tévénézônek fogalma sem lehet ki ô, s hogy a hetvenes években rendezett pártkongresszuson ellent mert mondani a diktátornak. Mindenki felelôs a diktátor tündökléséért, folytatta a nagykövet elegáns gondolatmenetét. Belsô információja nyomán megemlítette: az 1989 novemberében rendezett pártkongresszuson bizalmas beszélgetésben a diktátor vezérkarának feltette a kérdést: "a dolgok rosszul mennek, ha én vagyok az oka, mondjátok meg, én távozok". A negyven tagú politikai testület egyhangúan visszautasította az ajánlatot. A diktátort persze csinálják is, de nemcsak a hazai alattvalók. S csak tûnödöm, hogy vajon a francia nagykövet úrnak miért nem jutott eszébe tiltakozni úgy, hogy visszaadja megbízatását, sokféle nemzetközi tiltakozást erôsítve. Mert volt rá példa; az amerikai nagykövet ezt tette, nagy nemzetközi visszhangja volt távozásának. Ha a francia diplomácia képviselôje így dönt, még ennél is súlyosabb üzenetet jelent a nagyvilágnak. De ô, sok más társával, a végsô óráig hitelesítette a diktatúrát.
Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van – mondja nagy versében Illyés. fanyar tapasztalattal tehetjük hozzá: nemcsak a "hurrákban, énekekben", s annyi másban, amit oly monumentális monológban sorol a költô, hanem zsarnokság van a diplomatákban is. Akik helyzetüknél fogva tehetnék, s mégse leplezik le a gyalázatot. Ha az alkotók ismerték valna a huszadik századnak e korszakos versét, szinte forgatókönyvként használhatták volna a rendszer – és nem egy személy – pontos lélektanának, természetének és mûködésének megfejtéséhez.
De így sok tekintetben fellengzôs és misztifikált kép rajzolódott ki a diktátorról az Arte-filmben. Azért is, mert a film a diktátor pszichéjével fontoskodott, holott egy társadalom lelki szisztematizálása lett volna érdekes, s ebben a nemzetiségi kérdés. Örökölte a szisztémát, mondta Stolojan asszony, de mi volt az ô specialitása? – ezt kellett volna kibontani. Mert ebben a filmdramaturgiában a diktátor legsúlyosabb intézkedései gyakran anekdota szinten maradnak. S az elhallgatás pedig már egy zsarnok-szisztéma médiatermészetét idézi. Aki nem ismeri Románia múltját, legfeljebb szórakozik egy hülye megalomániáin. Amirôl nem beszélünk, például nemzetiségi, kollektív-emberjogi kérdések, akkor az nem létezik. Márpedig az ezredvég tragikus balkáni és oroszországi háborúi nyomán nemcsak a nagyhatalmaknak, hanem a világ médiáinak is rá kellene döbbenniük arra, hogy nemcsak az egyes emberek, hanem a népek jogszerû egymás mellettisége hozhat csak békét egy-egy országban és földrajzi térségekben. A nagyhatalmak által kierôszakolt szalon-békék tegnap is ma is becsôdöltek, elôbb-utóbb polgárháborúkban semmisültek meg – ez is a huszadik század nagy kudarca és tanulsága. Romániában Trianon után nyolcvan évvel is a magyarok csak szóval, könyvvel érvelnek, gyertyával és némán tüntetnek jogaikért. Ezt bel- és külpolitikai erôvé, erkölcsi tôkévé kellene emelni a mindenkori román kormányoknak, helyette folyamatos a feszültség-keltés a legelemibb kérdésekben is. Lehet bárminô a fegyelem és türelem, újra és újra a március tizenötödikék, október hatodikák, hétköznapok és ünnepek fantomizált országos hisztériakeltés tárgya a magyarság.
Ámul és vélekedik is a Romániával szimpatizáló nyugati polgár is: milyen csökött politkai kultúra mûködhet egy olyan országban, ahol a belpolitika központi kérdése lehet évtizeden át egyetlen egyetem visszaállítása! Miközben tíz- és százezrek elvesztették állásukat, korszerû gazdaság s a nyomorúság felszámolása volna igazi és történelmi és nemzeti feladat, egy NATO-ba felvett Magyarországgal gyermekdeden riogatják az ország lakosságát. Holott minden román politikus, írástudó és beszélô mûvész tudja, hogy a szervezet szigorú rendtartása alapján még a feltételezés is képtelenség.
Ez a szellem és politikai észjárás is a diktátor nagy öröksége!
Ami nem patológiai kérdés és nem is az asszonyi fifika hagyománya, hanem görcsös, ám avitt fantomizálás, amely távlatosan nem lehet érdeke egy korszerû román ambíciónak.
Közép-kelet-európai polgárként eklég keserûen tapasztalom, hogy a franciák feltûnô közönye Románia iránt már ezen észlelet nyomán következett be. Holott 1990-ben minden politikai változást megélt országnál Romániának nagyobb esélye volt, hogy jövôjét gyorsan és megnyugtatóan rendezze az európai családhoz való tartozás dolgában. S a tegnapi esélynél már csak a mai tájékozódási ambíció riasztóbb. Az oroszokkal való kokettálás. Kicsinyes és önveszélyes menekülés ez. Mert egy társadalmi, erkölcsi, gazdasági csôdtömeges Oroszország, amelytôl régi tagországai menekülnek, s most éppen irtó hadjáratot folytat egyik nemzetisége a csecsenek ellen, ugyan milyen szövetséget jelenthet Romániának? Ennyire kétségbeesetten dacosnak nem szabadna lenni, mégha hûvösebb is a nyugatiak magatartása. Inkább ôszinte és belsô számvetéssel kérlelhetetlen társadalmi- gazdasági-jogi intézkedések hozhatják meg Románia felemelkedését. Vagyis a megnyugtató belpolitikai közéletet és ennek folyományaként az ország jó hírét, hitelét, nemzetközi becsülését. Nemrégiben Párizsban egy sajtótájékoztatón Fejtô Ferenc Iliescu úrnak Románia sorsát és a magyarság ügyét érintô kérdést tett fel. Ion Iliescu válaszában elegánsan és mosolyogva Fejtô Ferenc iránti tiszteletérôl beszélt. Hát ez az, ami tegnapi és román lemez: a Mellébeszélés. Európa, a világ kis- és nagy fórumain ma már csak a tárgyszerû és jogszerû érvelésnek és válaszoknak van hitele.
Mert Iliescu gondolkodása is mélyen kondukátori örökség, igaz, hogy ô "szív- és agy nélkülinek" minôsítette a filmben egykori fônökét. De hát a kétszeri bukaresti bányászjárás, vajon nem ugyanolyan értelmiségellenes hadjárat volt, mint amivel a Phenjanból hazatérô elnöki gépen ôt vádolta a kondukátor. Ma már láthatjuk: Vásárhelyen és Bukarestben a magyarok, illetve a bukaresti és fôként egyetemi értelmiség ellen rendezett hadjárat nagyon mélyen elôkészített politikai és bandita akció volt, amelyben "a néptömegek", vagyis a parasztok, illetve a munkások- bányászok, a lumpen elemek felgerjesztett indulatát Iliescu politikai erôvé emelte. 1990 tavaszán a választások elôtt Iliescu azt nyilatkozta: négymillió kommunista tart velünk. "Ez elfogadhatatlan és politikai képtelenség"! — mondta erre szinte kétségbeesetten Alexandru Paleologu, Románia akkori franciaországi nagykövete. Nem sokkal ezután posztjáról lemondott. Az idô tisztázta elôttünk, a filozófusként is becsült Paleologu idealista volt, Iliescu pedig nagyon is jól tudta, mit beszél.
Távozását követôen a nagykövet interjúkötetben mondta el véleményét. (A golánok nagykövetének csodálatos emlékei – Ballard K. Párizs, 1990). Amelynek összegzésében Iliescuval vitázva azt mondta Paléolugu: nem kell félni, s ez embereket felnôttként kel kezelni." Meg kell mutatni az igazi téteket-folytatta Paleologu – egy szabad és plurális társadalom lehetôségeit. Végül is rajtunk múlik, hogy siettessük a politikai érést, egy koherens politikai gondolkodással." De hozzátette: "Félek, hogy Silviu Brucannak igaza van", s még húsz esztendô is eltelik, amíg a megnyugtató és demokratikus román társadalom kialakul.
Azóta már csaknem tíz év eltelt.
És a közvélemény-kutatások újra Iliescu hatalmát jövendölik...
36 millió euró két országút rehabilitálására
Traian Basescu szállítási miniszter és Fokion Fotiadisz, az Európa Bizottság romániai fôdelegátusa szerdán részt vett két országút rehabilitációs szerzôdésének aláírásánál. A szerzôdések az 1- es (Vesztény–Csíkszereda) és a 2-es (Râmnicu Sarat–Marasesti) országutak 40, illetve 48 km-es szakaszai feljavításának finanszírozásáról szólnak. A finanszírozás értéke 36 millió euró, és teljességgel az EU Phare-programján keresztül vezetik le. Az útjavítási program az 1-es országút kulcsfontosságú szakaszának rehabilitációját célozza elsôsorban, mely jelen pillanatban képtelen megbirkózni a nehéz teherszállítással. A nevezetes útszakasz megnehezíti a Dél-Európát Közép- Európával összekötô négyes folyosó forgalmát.
Románia legfontosabb hitelezôi 2000-ben
Az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank lesznek Románia legfontosabb hitelezôi a közeljövôben, a Nemzetközi Valutaalap szerepe e tekintetében csökkenni fog. Románia fô célkitûzése 2000-re következésképpen teljesíteni az Európa Bizottság minden egyes integrációs feltételét — jelentette ki a szállítási miniszter. Különösen fontosnak ítélte a tényt, hogy a helsinki csúcstalálkozót követôen Románia az Európai Unió partnere lett, és már nem egy a sok hitelezett ország közül. Jövô évben a szállítási tárca 250 millió eurót kap az infrastruktúra fejlesztésére. Ebbôl 130 millió térítésmentes és az ISPA-program keretében jut országunkba.
Az oktatási tárca közölte, hogy a tanárok decemberi bére biztosítva van. A minisztérium pénzügyi osztálya megerôsítette, hogy minden formaság megtörtént az e havi bérek kifizetésére.
A Pavarotti-koncert veszteségei
Több mint négyszázezer dolláros veszteséget okozott a szervezôknek az idegenforgalom idei "napfogyatkozási programjában" lezajlott bukaresti Pavarotti-koncert. A világhírû olasz tenor 1999. augusztus 11-i szabadtéri hangversenyének 22 ezer ülôhelyére csak nyolcezer jegyet adtak el, miközben – szervezési hibák miatt – 30-35 ezer nem fizetô nézô zúdult be a Parlamenti Palota elôtt berendezett nézôtérre. Az eladott jegyekbôl mintegy 760 ezer dollár folyt be, ezzel szemben a koncert összköltségei 1 millió 730 ezer dollárra rúgtak.
Oroszország elzárta a gázcsapot
Oroszország elzárta a gázvezetéket Moldova felé, mert a volt szovjet tagköztársaság 600 millió dollár adósságot halmozott fel Moszkvával szemben. Mihai Griu a Moldovagaz gázipari cég elnöke azt mondta, hogy csütörtökre megszûnhet az áramszolgáltatás a 4,3 millió lakosú országban. A Dow Jones emlékeztetett, hogy miközben Moldova gazdasága az összeomlás szélén áll, az országnak november óta nincs miniszterelnöke, mivel Ion Sturza kabinetjének távoznia kellett korrupció vádja miatt, illetve azért, mert képtelen volt megbirkózni a gazdasági gondokkal.
Három óra alatt porig égett a Budapest Sportcsarnok
Három óra alatt szinte porig égett szerdán reggel a Budapest Sportcsarnok. A 17 éves épület belseje teljesen kiégett: a karácsonyi vásárra készülô árusok összes vagyona a lángok martaléka lett. Száztizennyolc tûzoltó 30 sugárral fékezte meg a tomboló lángokat. A kár több tízmilliárd forintra tehetô, a BS igazgatója szerint remény sincs a felújításra. A tûzoltók nem tudták pontosan megmondani, mi okozta a hatalmas tûzvészt. Sem a csarnoknak, sem az árusoknak nem volt biztosításuk, mert a társaságok szóba sem álltak velük.
II. János Pál szerdán az általános kihallgatás keretében fogadta a Vatikánban Harrach Péter magyar szociális és családügyi minisztert és Tar Pált, a Magyar Köztársaság vatikáni nagykövetét. A miniszter és a nagykövet átadta a pápának az Akadémiai Kiadó ajándékát, az úgynevezett Isztambuli Antifonálé hasonmás kiadását. A kiadvány egyebek között életre kelti a több mint hatszáz éves gregorián énekeket, a liturgikus kódex 1360 körül, magyarországi egyházi használatra készült. A több mint hatszáz oldal hasonmás anyagot angol, magyar és török nyelvû tanulmányok kísérik.
Rivalizáció román alvilágiak Budapesten
A BRFK akciócsoportja hat román állampolgárságú férfit állított elô, akik szóváltásba keveredtek és összeverekedtek szerda délután Budapest V., kerületében az Erzsébet téren – tájékoztatta az MTI-t a BRFK sajtóügyeletese. Az elfogottak kihallgatása a kerületi rendôrkapitányságon szerda este is zajlott, feltehetôleg két egymással rivalizáló banda tagjairól van szó. Az MTI értesülései szerint az elfogottak Budapest területén álrendôrként is tevékenykedtek.
Súlyos fejsérüléssel jelenleg is a szentpétervári kórházban fekszik Alexandru Curtianu, az orosz élvonalban szereplô Zenit Szankt-Petyerburg moldáv labdarúgója, akit saját háza elôtt támadtak meg. A Reuters hírügynökség érdeklôdésének idején a 25 éves középpályás éppen az idegsebészeti osztályon esett át mûtéten. Az illetékes nôvér hozzátette: Curtianut az éjszaka folyamán szállították be hozzájuk. A klub szóvivôje elmondta, hogy a játékost háza ajtaja elôtt ütötték fejen. A moldáv válogatott csapatkapitány elleni támadás nem egyedi Oroszországban, ahol az utóbbi idôben számos élsportolót ért hasonló - esetenként még súlyosabb kimenetelû – incidens.
Az orosz erôk szerda éjjel harckocsikkal és páncélozott csapatszállító jármûvekkel megrohamozták Groznijt – elsô ízben, amióta körbevették a várost, de a csecsen védôk visszaverték a rohamot – jelentette szemtanúkra hivatkozva az AP. Az AP riportere több égô harckocsit és csapatszállító jármûvet látott a Minutka téren, miután a csecsen harcosok rakétagránátot lôttek ki a támadó harci jármûvekre. A támadásban legalább hét orosz harckocsi és nyolc páncélozott szállító harcjármû vett részt. A szétroncsolódott égô jármûvek körül néhány halott orosz katona holttestét látták.
A megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság idén ismét megszervezi az elhelyezési központokban élô árva, elhagyott gyerekek közös karácsonyi ünnepségét. Hétfôn 13 órától a megyeszékhelyi Cuba Libre diszkóban 250 kiskorú karácsonyi mûsort mutat be, majd ajándékozás következik. Az ünnepély 20 óráig tartó bulival zárul.
Megvitatták a vidékfejlesztési tervek
Tegnap Kolozsváron találkoztak Észak-Nyugat- Erdély megyei tanácsainak vezetôi, hogy megvitassák és elfogadják a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem földrajz tanszéke által elkészített, 7 megyét magába foglaló vidékfejlesztési tervet. Az elképzelés olyan konkrét megoldásokat ajánl majd, amelyekkel a megyehatáron átlépô vízhálózatot, utakat, iskolarendszert lehet a lakosság érdekének megfelelôen fejleszteni. Megyénket Virág György alelnök és Doru Dunca, a tanács területrendezési igazgatóságának vezetôje képviselte.
Bernády György emlékezete címmel még az októberi Bernády Napokon került a közönség elé az egykori városépítô marosvásárhelyi polgármester életmûvét, örökségét összefoglaló kötet. A könyv végre széles körben kapható, a Bernády Ház mellett immár az Anonymus, a Bolyai-Gauss és az Aranka György könyvesboltokban is forgalmazzák.
A hét elejétôl, a 7,5 százalékos jegydrágítás nyomán a vasúti személyszállításban a következô árakat alkalmazzák: Marosvásárhelyrôl Szászrégenig a személyvonat II. osztályára a jegy ára 8.600 lej, Dédáig ugyanarra a vonatra 12.400 lej, Csíkszeredáig 47.400 lej, Brassóig 63.500 lej. Marosludasig a személyvonatra a jegy 8.600, a gyorsvonatra 15.000 lejbe kerül, Kolozsvárig a gyorsvonatra a jegy 36.500 lej, Bukarestig ugyancsak a gyorsvonatra 86.300 lej (a rapidra 142.500 lej), Temesvárig gyorsvonatra 69.300 lej, míg Nagyváradig 60.500 lej. Budapestre az oda-vissza szóló jegy ára 550.000 lej.
A Kolozsvári Koinónia Könyvkiadó a marosvásárhelyi Petôfi téri Mozaik könyvesüzeltben ma délután 4 órakor karácsonyi könyvbemutatót tart. Láng Zsolt ismerteti Visky András Aranyleves címû gyermekverses könyvét, Visky András pedig a Kálvin János: Keresztyén élet, valamint Szenczi Molnár Albert Imádságos könyvecske címû köteteket. A könyvesüzletben a Koinónia Kiadó minden legújabb könyve megvásárolható.
December 15-én 21,30 órakor a marosvásárhelyi Hídvég utcában a megyeszékhelyi 55 éves Szilágyi István gyalogost ismeretlen gépkocsivezetô autójával elütötte, súlyosan megsebesítette, majd elhagyta a tett helyszínét – tájékoztatott a megyei rendôrség sajtóirodája. A gázoló felderítésére a nyomozás folyamatban van.
A francia testvértelepülés Bourgogne támogatásával központi fûtést és korszerû mellékhelyiségeket szereltek fel a nyárádszentmártoni I-IV. osztályos iskola, óvoda épületében. Az avatóünnepséget szombaton délelôtt 10 órától tartják.
December 18-19-én a Maros megyei MADISZ bôvített vezetôsége Szovátán találkozik a segesvári, ludasi, szovátai tagszervezetekkel. A találkozás témája a jövô évben esedékes tisztújítás elôkészítése, valamint a helyhatósági választásokra való készülés. A megbeszélésre meghívták Nagy Pált, a MISZSZ elnökét, valamint Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezetô alelnökét is.
Az Oázis Alapítvány Igaz barát programjában részt vevô gyerekek és önkéntesek december 20-án 17 órától karácsonyi ünnepséget tartanak a Calarasilor (Kossuth Lajos utca) 2. szám alatt levô Philothea házban. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
A rendôrség bûnügyi osztályának alkalmazottai azonosították a 16 éves marosvásárhelyi Szabó Mihályt, aki idén szeptember 4-5-én a megyeszékhelyi Mobex Rt. irodájából 14 millió lej értékû számítógépet vitt el Vas Pardaliannal és Horváth Csabával együtt. Szabó Mihály nevére 30 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki, bûntársait lakásokból elkövetett lopások miatt már letartóztatták.
Dózsa Györgyön drágul a házadó
A legutóbbi tanácsülésen a Dózsa György községi tanácsosok eldöntötték, hogy január elsejétôl községszinten 30 százalékkal nagyobbak lesznek a házadók. Mint Virág István polgármester tájékoztatott, bár a határozattervezetben 50 százalékos házadó-emelést irányoztak elô, a tanácsosok döntése alapján csökkentették azt.
December 19-én, advent utolsó vasárnapján a marosszentgyörgyi unitárius templomban tartandó istentisztelet keretében a Cantuale férfi-kvartett karácsonyi mûsort mutat be.
Szombaton 15 órai kezdettel a székelykáli kultúrotthonban a Jöjj el, szép karácsony címû mûsorral kedveskednek az általános iskola tanulói és óvodásai a falu lakóinak. A mûsor végén a gyerekek a helyi és megyei támogatóktól ajándékcsomagokat kapnak.
Ajándék a segítôkész tanároknak
A Rhododendron Környezetvédelmi Egyesület, a Tiszta levegôt Marosvásárhelynek sikeres kampányban részt vevô tanároknak Kiss J. Botond A Delta címû könyvét ajánlja karácsonyi ajándékként. A független ökológiai központ támogatásával megjelent könyvet a Bartók Béla utca 1. szám alatti székházban vagy a 167-712-es számú telefonszámon lehet igényelni hétköznapokon 9-12 óra között.
Copyright © Népújság - 1999