|
LI. évfolyam 288. (14339) |
1999. december 10., péntek |
Ha a helyzet változatlan marad, akkor a Marosvásárhelyen és Segesváron közlekedô öt-öt illetve két-két járat sztrájkmenetrend szerint fog közlekedni, tekintettel arra, hogy ezek rendes körülmények között sem szünetelnek hétvégén. Közlekedni fog a teherszállító vonatok egyharmada is. Eltérôen a más megyékben tapasztaltaktól a marosvásárhelyi állomás várhatóan az elôbb említett járatokra a jegyárusok kiadják a jegyeket és a tudakozó-szolgálat is mûködni fog.
Tovább folynak a tárgyalások Bukarestben a vasúti sztrájk ügyében. Tegnap a szakszervezeti vezetôk Radu Vasile miniszterelnökkel folytattak megbeszéléseket, miután a minisztérium ajánlatát – hogy 20%-kal emelje a fizetéseket – nem fogadták el, az meg nem állt elô újabb javaslattal. Közben a Legfelsôbb Bíróságon két átirat is be van adva, egyik a Solidaritatea vasúti szakszervezet, a másik a Vasútasok Forgalmi- Kereskedelmi Föderációja sztrájkja miatt. Az elôbbinek ügyében ma délelôtt 10 órakor, míg az utóbbiban 13 órakor hoznak döntést, amelynek nyomán akár 90 napra is felfüggeszthetik a vasutasok egész országot megbénító sztrájkját.
A Népújságnak nyilatkozva Matei Maris, a Vasutasok Forgalmi- Kereskedelmi Föderációjának országos alelnöke elmondta:
— Újdonságként hat, hogy a teljes politikai apparátus egyetért végre egy dologban éspedig abban, hogy amikor valamelyik szükséget szenvedô réteg követeli jogait, akkor a konfliktust politikai síkra tereljék. Én a magam részérôl határozottan elutasítom a szakszervezeti vezetôket ért vádakat, miszerint azokat politikai érdekek hajtanák. Ugyanakkor kijelentem a politikusok és a kormány akkor kellett volna politikai szinten beavatkozzon, amikor a vasút feldarabolásáról, a jegy árakról, az infrastruktúra fejlesztésérôl stb volt szó. Ehelyett azonban "aljas módon kihasználják a krízishelyzetet politikai tôke kovácsolására".
Mások, például Maros megye prefektusa, Dorin Florea is annyival intézte el a dolgot, hogy ô helyi szinten tehetetlen, ugyanakkor anélkül, hogy végiggondolta volna állást foglalt egy olyan problémában, amely hosszasabb elmélyülést igényel. Az ilyen típusú állásfoglalások következménye lehet, hogy különbözô társadalmi rétegeket, jelen esetben a vasutasokat és az utazóközönséget összeugrasszák.
Ezért kihasználva az alkalmat, elnézést kérek az utasoktól az okozott kellemetlenségekért és arra kérem, értsék meg a vasúti alkalmazottak nehézségeit is. Ugyanakkor felkérem a vasúti dolgozókat, tartsák be a törvény elôírásait.
A Maros mentén utazók számára most fontos szerepet játszanak a korábban mûködô, Régenig közlekedô maxi-taxik, amelyekhez a sztrájk elkezdôdése óta csatlakozott még egy vállalkozó szellemû maxi-taxis, amely csúcsórákban óránként egyszer indul a nagyállomás elôtti térrôl. A zsúfolt idôszak utáni menetrendje esetleges, vitelára azonban változatlanul 5000 lej.
A vasutassztrájk miatt a 6-os hadtestben az elmúlt hétvégén hazautazott sorkatonák közül többen nem tudtak idejében visszatérni. A szabályzatot azonban mindannyian betartották és telefonon értesítették feletteseiket, hogy mi késlekedésük oka – tudtuk meg Ursu Anghel ezredestôl. Így a történteknek egyéb következménye nem lett, mint az, hogy ezen a hétvégén biztonsági okokból csak azok mehetnek haza, akik távolsági buszokkal megközelíthetik otthonukat.
A sztrájktól függetlenül a vasútállomáson egy korábban elkezdett program újabb szakasza kezdôdött el. Míg eddig az Állomás téri parkolót alakították át fizetéses parkolóvá, most bekerítették az állomás területét és oda ezután csak a 3200 lejes peronjegy ellenében vagy érvényes utazási igazolvány felmutatása esetén lehet bemenni.
1948. december 10.-én az ENSZ közgyûlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére 1950. december 4-én az ENSZ- közgyûlés december 10-ét az emberi jogok napjává nyilvánította. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. 1976-ban megszületett az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye, amivel három olyan jelentôs okmány lépett hatályba, amelyek a nemzetközi egyezményeket aláíró államoktól elvárják, hogy elismerjék és védjék az emberi jogokat.
Kelet-Európában, a kommunista rezsimek összeomlása után az emberi jogok alapértékként fogalmazódtak meg. Jogszabályokba foglalták az alapvetô emberi és kisebbségi jogokat, ezek betûje és szelleme azonban csak korlátozott mértékben érvényesül, s különösen a kisebbségi jogok terén számos konfliktus kíséri alkalmazásukat. Politikai érdekekbôl szítják nálunk is az ellentéteket. A felemás, hiányos törvények, a sajátos jogszabály- értelmezéseken át, el egészen a helyhatóságok gyakorlatáig, számos akadálya van a kisebbségi jogok tényleges érvényesítésének. Az elôítéletes szemlélet, a kisebbségek szándékának szüntelen gyanúba keverése teszi körülményessé az oktatási törvény, a közéleti nyelvhasználatra vonatkozó szabályozások gyakorlatra váltását. Az etnikai ellentétek szítása választási érdeke azoknak a politikai erôknek, amelyek a nacionalizmus ébren tartásától remélik hatalmuk, s befolyásuk megôrzését.
Különösen nagy gondot jelent nemcsak ebben a régióban, hanem egész Európa számára a cigányság társadalmi helyzete. Nyugat-Európa az Európai Unióhoz való csatlakozás elsôrendû feltételeként szabja meg a csatlakozni kívánó országok számára a cigányság helyzetének megoldását. Való igaz, hogy meg kell ezt a kérdést oldani. Igaz azonban az is, hogy a roma kérdés elsôsorban kulturális, szociális, beilleszkedési probléma, melynek megoldását az óhatatlanul szükséges anyagiak hiánya mellett a mélyen gyökerezô elôítéletek is nehezítik.
De nem csak a kisebbségi jogokról kell szólnunk a mai napon. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a polgári és politikai jogok olyan alapelveit is tartalmazza, mint az élethez, a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz,a törvény elôtti egyenlôséghez és a méltányos bírósági eljáráshoz, a tulajdonhoz, a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, a szabad véleménynyilvánításhoz, a magánélethez, a szabad mozgáshoz és utazáshoz való jog. Kinyílvánítja azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális jogokat is, amelyek a társadalom minden tagját megilletik. Ezek, a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítô fizetéshez, amely "számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelô létet biztosít." Nos, minálunk ezzel is gondok vannak. Nap mint nap szembesülünk ezekkel a gondokkal. A fûtetlen lakások, a szinte éhbérért dolgozók, a létminimum alsó küszöbén tengôdô emberek ezrei, a munkanélküliség mindent jelenthet, csak azt nem, amire azok gondoltak, akik az emberi jogok nyilatkozatát megszerkesztették. Ma, az emberi jogok napján, emberek ezrei sztrájkkal tiltakoznak a méltányos élethez való jog csorbítása miatt, a hatalom pedig megtorló intézkedéseket helyez kilátásba. Így ünnepeli Románia az Emberi Jogok Napját.
Valamivel több, mint tíz évvel ezelôtt, tiltott kiadvány formájában (mérete is ezt sugallja, hiszen elfér egy tenyérben) kaptam meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. 1988 volt, a Nyilatkozat 40 éves évfordulója. A borítón vörös betûkkel ez állt: EMBERI JOGOKAT HALADÉKTALANUL! Akkor még senki sem álmodta volna, hogy egy év múlva ez a követelés nem titkon, suttogva és szûk baráti körben is csak azzal a rizikóval hangzódhat el, hogy bármikor megjelenhet a milícia, elviheti, megverheti és börtönbe vetheti azt, aki egy olyan nemzetközi egyezményt tart kezében, melyet Románia aláírt. Mert innen indultunk 1989 decemberében.
Az emberi jogokat mindenhol megsértik, a hatalom mindenhol megpróbál visszaélni erejével. A lényeges különbség a sértések mennyiségében és a hatalom ezekhez való viszonyulásában rejlik. S talán ez az utóbbi az, mely valóban megkülönbözteti a demokratikus államokat a diktatúráktól. Ez utóbbiakban az emberi jogok megsértése a hatalom hétköznapi gyakorlata, mely révén érvényt szerez szándékainak. Az elôbbiekben minden jogsértésre odafigyel a hatalom, annak létét elismeri és mindent megtesz kiküszöbölésére.
Románia, csakúgy, mint számtalan, a diktatúrától szilárd demokrácia felé haladó közép- és kelet-európai ország, köztes állapotban van. A jogsértés már nem a hatalomgyakorlás eszköze, de a rosszul értelmezett "szégyenlôsség" illetve "kollegialitás" miatt ezek létét igyekeznek tagadni a hatóságok, s felmentik azokat, akik ezeket elkövetik. Ezzel pedig cinkosságot vállalnak azokkal, akik a nemzetközi egyezményeket, alkotmányt, jogrendet durván megsértik, csak azért, hogy az intézmény illetve ország — ily módon hamis — képét mentegessék.
December 10-e azért vált az Emberi Jogok Nemzetközi Napjává, mert az ENSZ-tagországok 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Egy alkalom arra, hogy külön figyelmet szentelhessünk a jelszónak: emberi jogokat — haladéktalanul! Mert ezt hangoztatni, ezért tenni valamit, nem elegendô egyszer egy évben.
A két ház kiiktatása a Lupu-törvénybôl azokat a szövegrészeket, amelyek nézeteltolódást okoztak hatalok és ellenzék között. A szóban forgó szövegrészek az 1945 elôtti német nemzetiségûek tulajdonában lévô és állami tulajdonba került földekre, illetve a falun élô fiatal házasok, agrárszakemberek, didaktikai és orvosi káderek, valamint háborús veteránok két hektárig terjedô földhöz juttatására vonatkoznak. E szakaszok kiiktatása megelôzi az 1991-ben kialakult helyzet megismétlôdését, ugyanis akkor a földtörvény elfogadása nyomán több mint 600 ezer illegális juttatás történt – állítja Lupu.
(MTI) – Minden idôk egyik legérdekfeszítôbb csúcsértekezletének ígérkezik az Európai Unió állam- és kormányfôinek mai és holnapi találkozója Helsinkiben. Az ülés hangulatát a zsúfolt napirend mellett némiképp váratlan körülmények is feszültté tehetik, mint például a munkanélküliek kontinensszintû tüntetései.
Helsinkiben csütörtökre már minden készen állt a találkozó megrendezésére, a helyszínt adó kiállítási épületet elôkészítették, a csúcsra foganatosított biztonsági intézkedések életbe léptek. Az északi konferenciaváros az átlagosnál enyhébb idôjárással és lényegében a megszokott nyugalommal várja az állam- és kormányfôket – köztük szombaton a kelet-európaiakat – de felkészültek a hangulat váratlan felpezsdülésére is. A vezetôket, de a csúcs minden résztvevôjét, még a sajtót is legendás finn vendégszeretettel, például szaunával várják.
Paavo Lipponen, az EU soros elnökségét elsô ízben betöltô Finnország kormányfôje kollégáinak írt levelében maga vélekedik úgy, hogy a – féléves elnöksége is lezáró – csúcsértekezleten az EU jövôjére és fejlôdésére vonatkozóan fontos döntések várhatók. A miniszterelnök jelentôségénél fogva három témát emelt ki a találkozó napirendjébôl: a keleti és délkeleti bôvítéssel kapcsolatos problémákat, az EU belsô reformjaihoz fûzôdô kérdéseket, illetve az EU kül- és biztonságpolitikai arculatának alakulását.
A találkozó az úgynevezett millenniumi nyilatkozat elfogadásával kezdôdik majd, amely Lipponen szerint minden állampolgárnak beszámol az unió állapotáról és mûködésérôl. A kevésbé kötött ebéd idejében vitatják meg Törökország EU-tagjelöltségének kérdését, illetve a biztonság- és védelmi politikai kérdéseket, míg vacsoraidôben a legfontosabb külpolitikai témák, a csecsen és a balkáni helyzet kerül napirendre.
A bôvítéssel kapcsolatban immár nem kétséges, hogy döntenek arról: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia után jövôre Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával is kezdôdjenek meg a csatlakozási tárgyalások, további elôfeltételek nélkül. A bôvítés az EU-oldaláról várhatóan 2003-ban kezdôdhet meg, és a tekintélyes De Telegraaf címû holland lap szerint Magyarország és Lengyelország 2003 és 2005 között be is léphet az unióba.
Törökország tagjelöltté avatása is a csúcstalálkozó széles körben várt eseménye, bár görög részrôl mindeddig nem született végleges beleegyezés. EU-elnökségi források szerint Ankara csak akkor képviselteti magát a tagjelöltekkel folytatott szombati találkozón, ha elôzôleg döntenek tagjelöltté nyilvánításáról.
A legizgalmasabb napirendi pontnak a nyugati sajtó tanúsága szerint is az uniós válságkezelôi képesség megteremtése ígérkezik. A finn elnökség a hét elején mutatta be elképzeléseit a tagországoknak, és a szóban forgó két jelentést meglehetôs egyetértés övezte. A terv egyik célkitûzése, hogy négy éven belül az EU saját, az európai válsághelyzetek kezelésére képes gyorsan bevethetô haderôvel rendelkezzen, mintegy 50-60 ezer fôs állománnyal. Az EU nem párhuzamos védelmi akciókat kíván a NATO-val, hanem olyan helyzeteket kezelni, amelyekbe a katonai szervezet vagy az Egyesült Államok nem kíván belekeveredni. Fontos helyet kapnak a tervezetben a nem EU-tag európai NATO-országok és az EU-tagjelöltek.
Elkészült az elnökségi jelentés az intézményes reformokról is. Ez alapvetônek tartja, hogy a reformok készítsék elô véglegesen a keleti bôvítést, érthetôek és elfogadhatóak legyenek az EU-tagállamok lakosságának szemszögébôl is, és a jövô évben szülessék is meg a megállapodás róluk, hogy ne lassítsák a bôvítés folyamatát. Lipponen elôzetes tanácskozásairól azzal a meggyôzôdéssel tért haza, hogy a tagállamok három kérdéssel – az Európai Bizottság összetételével, a tagállamok szavazáskori befolyásával és a vétójog korlátozásával – feltétlenül foglalkozni kívánnak, míg a tagállamok elsöprô többsége nem óhajtja, hogy más témák is napirendre kerüljenek a jövôre kezdôdô tanácskozáson. Az EU egyébként a reformok elôkészítésérôl nézetet cserélt a tagjelölt országokkal is.
A pénteki csúcstalálkozón gazdasági témák is napirendre kerülnek, közülük az adóharmonizáció ügye. A finn vezetés megállapodást szeretne elérni a megtakarításokat érintô adók összeegyeztetésérôl: ennek érdekében még a csúcs elé különtalálkozót hívtak össze Helsinkiben az EU pénzügyminiszterei között.
Napirendi téma a foglalkoztatás is. Ez adta az indíttatást a munkanélküli akciónapok szervezéséhez. Ezek egyik központja Helsinki lesz, de Franciaországtól Svédországig az EU szinte valamennyi országában megmozdulásokra kerül sor, sôt még a nem EU-tag Svájcban is. A felvonulásokat immár rendre a csúcshoz igazítják: tüntetések közepette zajlott a két évvel ezelôtti amszterdami és az idei júniusi kölni csúcsértekezlet is.
Románia továbbra is igényt tart az egykori magyarországi Gozsdu-vagyon "helyzetének tisztázására" – erôsítette meg csütörtökön a román külügyminisztérium az MTI bukaresti irodájának.
Mint Bogdan Mazuru, a tárca Európa-Észak-Amerika fôigazgatóságának vezetôje kifejtette, "a román külügyminisztérium - a Gozsdu Alapítvány lépéseit támogatva és a román közvélemény érdeklôdésére válaszolva – ez év májusától kezdve több ízben kérte a magyar külügyminisztériumot, tegye meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a helyzet tisztázásáig állítsanak le bármilyen akciót, amely a Gozsdu Alapítvány vagyonának elidegenítéséhez vezethetne. Hasonlóképpen, a román külügyminisztérium mind a román–magyar együttmûködési és aktív partnerségi kormányközi vegyes bizottságban, mind pedig utólag a magyar féllel folytatott megbeszélések során javasolta, hogy a román és magyar szakértôk egy bizottság keretében találkozzanak és vizsgálják meg a Gozsdu Alapítvány javainak jogi helyzetét. Mindeddig nem kaptunk választ kéréseinkre és javaslatainkra".
A továbbiakban a román diplomata rámutatott, hogy a román szakértôk szerint a Gozsdu Alapítvány vagyonára nem érvényesek az 1953-ban Bukarestben aláírt román–magyar pénzügyi- gazdasági egyezmény elôírásai. "Úgy látjuk, hogy a magyar szakértôk nem osztják ezt a véleményt" – szögezte le Bogdan Mazuru, aki végül közölte: a kérdés a kétoldalú munkaprogramban szerepel és "a többi között az e hónapban sorra kerülô munkaszintû konzultációk tárgyát képezi majd".
A román külügyminisztérium nem válaszolt az MTI-nek arra a kérdésére, tett-e a magyar kormány bármilyen ígéretet arra, hogy a román fél által vitatott budapesti ingatlanok tulajdonjoga nem változik addig, amíg a két ország vitája nem tisztázódik.
(MTI) – A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közölte, hogy ellenzi a Japán által szorgalmazott ázsiai pénzügyi alap létrehozását, amely a térség jövôbeni pénzügyi válságait lenne hivatott kezelni.
Az IMF ázsiai-csendes-óceáni regionális igazgatója szerint nincs szükség az alapra, mivel egy ilyen intézmény nem lenne olyan hatékony mint az IMF.
Az Ázsiai Pénzügyi Alap terve – amely két éve merült fel, de az Egyesült Államok és más nyugati kormányok ellenkezésén megbukott – az ASEAN-országok múlt havi manilai csúcsértekezletén vetôdött fel ismét. Az ASEAN sürgetésére Japán hajlandónak mutatkozna egy ilyen állandó alap felállítására, amely a térség gazdaságait stabilizálná, amennyiben azok gazdasági nehézségekkel küzdenek. Az alap létrehozása közvetlen kihívást jelentene az IMF-nek, amelynek több milliárd dolláros, Indonéziának, Dél-Koreának és Thaiföldnek nyújtott segélyei meglehetôsen népszerûtlennek bizonyultak az ázsiai gazdasági illetékesek körében, akik a valautaalapot a gazdasági válság szociális következményeinek súlyosbításával vádolták.
Az ASEAN-csúcson japán tisztségviselôk hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államoknak szerepet kellene játszania egy hosszú távú alap létrehozásában az ázsiai régió számára. De még az amerikai részvétellel együtt is az alap rendkívüli kihívást jelentene mind az IMF, mind Washington befolyása szempontjából abban a térségben, amely az Egyesült Államok hátországában van, s amely alig egy éve gazdasági értelemben még a padlón volt – írta kommentárjában a Dow Jones gazdasági hírszolgálat.
(MTI) – A kárpátaljai magyar oktatás gondjainak megoldásáról tanácskozott csütürtökön Ungváron a megyei tanügyi fôosztály mellett mûködô, a magyar oktatást koordináló bizottság.
A nyolc hónappal ezelôtt alakult, a megye magyar érdekvédelmi szervezeteinek képviselôibôl és tanügyi tisztségviselôkbôl álló tanácsadó testület elsô ülése a magyar szervezetek indítványa alapján a kárpátaljai magyar oktatás fejlesztését célzó javaslatokat fogadott el, amelyeket jóváhagyásra az ukrán oktatási minisztériumhoz továbbít.
A javaslatok között szerepel a többi között a kétnyelvû bizonyítványok rendszeresítése a kárpátaljai magyar iskolákban, karonkénti 15 fôs kvóta bevezetése az Ungvári Állami Egyetemre felvételizô magyar diákok számára, a kárpátaljai magyar pedagógusok anyaországi szakmai továbbképzésének ukrajnai elismertetése és a kárpátaljai magyar iskolák kritikussá vált tankönyvhelyzetének megoldása.
A tanácskozáson elhangzott, hogy az idén tovább nôtt a kárpátaljai magyar iskolák diákjainak száma. Jelenleg 16 617 diák tanul magyar nyelven az elôzô tanévi 15 856-tal szemben, és az 1997--98-as tanév óta 65-rôl 67-re növekedett a teljesen magyar tanítási nyelvû iskolák száma Kárpátalján. A megye különbözô szakközépiskoláinak 7 magyar csoportjában 168 diák tanul, míg az ungvári egyetemen jelenleg 55 magyar iskolát végzett folytat tanulmányokat.
– A közép- és keleti-európai országok közeledése az Európai Unióhoz mindkét fél számára elônyös, és ezen belül különösen Ausztriának – hangsúlyozták az elôadók a Dunai Térség Konferencia címû bécsi tanácskozáson, amely csütörtökön kezdôdött.
Günter Verheugen, az Európai Bizottság bôvítésért felelôs tagja egy videóbejátszáson megismételte: a bizottságnak 2002-ben kellene meghoznia az elsô határozatokat a tagfelvételrôl, mert ebben az idôpontban egyfelôl már befejezôdtek az EU belsô reformjai, ratifikálták is azokat és másfelôl a csatlakozó országok számára rendelkezésre állnak a megfelelô pénzeszközök.
Verheugen a keleti bôvítést az EU legnagyobb stratégiai folyamatának nevezte, de utalt rá, hogy ez a folyamat távolról sem mentes a kockázatoktól.
Wolfgang Ruttenstorfer osztrák pénzügyi államtitkár arra mutatott rá: eddig Németország és Ausztria profitálta a legtöbbet gazdasági téren. Az EU Kelet-és Közép- Európával folytatott külkereskedelme összességében 13 százalékkal nôtt, s ezen belül Ausztria jó kapcsolatai és a földrajzi közelség következtében még nagyobb mértékben tudta növelni külkereskedelmét a térséggel. Ám ez a folyamat még nem zárult le, hanem ellekezôleg, dinamikusan folytatódik – mondta az államtitkár.
Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyi államtitkár a térség országainak fejlettségében mutatkozó különbségekre hívta fel a figyelmet és kiemelte, hogy a dunai térség milyen hatalmas jelentôséggel bír Ausztria gazdasága számára. A Duna háború okozta blokádja az osztrák vállalatoknak mintegy 250 millió schillingnyi vesztességet okozott forgalom- és bevételkiesésben – mondta.
Hannes Androsch vállalkozó, volt osztrák pénzügyminiszter a jelölt országok mielôbbi csatlakozását sürgette. Minél késôbb kerül sor a keleti bôvítésre, annál többe fog kerülni és annál kevésbé lesz hatékony – mondta, és idézte Václav Havel cseh államfôt, aki azt mondta: "Ha a Nyugat nem stabilizálja a Keletet, a Kelet fogja destabilizálni a Nyugatot".
Az Európai Beruházási Bank alelnöke, Wolfgang Roth azt fejtette ki, hogy Szerbiát a politikai fenntartások ellenére be kell vonni az összeurópai fejlôdésbe, mert különben a Szerbiával szomszédos országok gazdaságilag továbbra is megsínylenék a helyzetet. Arra is rámutatott: a délkelet-európai államok – Bosznia-Hercegovina, Albánia, Jugoszlávia, Macedónia, Bulgária és Románia – együttvéve az EU hazai össztermékének legfeljebb egy százalékát termelik meg, míg az említett országok lakossága az EU lakosságának 15 százalékát teszi ki.
Sajtótájékoztató a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban
Januárig az Országos Lakásügynökségnek lesz Marosvásárhelyen is kirendelt irodája, hogy a lakásigénylésekkel kapcsolatos ügyintézéseket egyszerûbben lehessen lebonyolítani – közölték a polgármesteri hivatalban tegnap délben tartott sajtótájékoztatón. Orbán Dezsô alpolgármester arról is beszámolt, hogy a polgármesteri hivatal vezetôségének az ügynökség elnökével, Borbély László államtitkárral folytatott múlt heti találkozóján megvitatták, hogyan lehetne az ügynökség közremûködésével támogatni három új marosvásárhelyi tömbház építését, melyeknek kivitelezési versenytárgyalását a hónap végére írták ki.
Az alpolgármester beszámolt még az általa vezetett küldöttség november végi kétnapos szegedi látogatásáról, amelynek során több fontos kérdés mellett tárgyaltak egy marosvásárhelyi nagybani piac szegedi hozzájárulással történô kialakításáról, amely a tervek szerint legkésôbb áprilisban nyílna meg a Raktár utcában. Szegeden meglátogatták a várostól néhány kilométerre, európai elvárásoknak megfelelô piacot, és tárgyaltak az ezt mûködtetô, önkormányzati alárendeltségû cég vezetôivel. A találkozók során több együttmûködési lehetôség is felmerült. A kapcsolatfelvétel nyomán a szegedi nagybani piacot mûködtetô cég a jövô hét folyamán konkrét ajánlatot tartalmazó szándéklevelet küld a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalba.
A MOPAN Rt. volt az egyetlen cég a kenyérgyártók közül, amely nem drágított december elsején. Ioan Pascu gazdasági igazgató az árak szinten tartását azzal indokolta, hogy a gyárnak volt még olcsóbb tartalék búzája, s nem kellett drága búzából sütnie. Jelenleg a fehér kenyér gyári ára kilogrammonként 5400, a fekete kenyéré pedig 3300 lej. Az igazgató szerint e hónap végén valószínûleg számukra is elkerülhetetlen lesz a drágítás, melynek arányáról még nem döntöttek. A cég üzletpolitikája, hogy az árakat minél alacsonyabb szinten tartsák, hogy ne veszítsék el a vásárlóközönséget.
December elsején, amikor a kenyérgyártók zöme drágított a termékek árán, e hó közepére újabb áremelést helyeztek kilátásba. Bodoni Miklós, a szentannai Bopanum Kft. tulajdonosa elmondta, hogy jelenleg 3900 lejes lisztbôl sütnek, s ameddig ez a lisztár marad, addig nem drágítanak. A Göktaslar Kft. nem drágít e hónap folyamán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal által mûködtetett éjjeli menedékhely, az I. számú fertôzô betegségek kórházán kezelt AIDS-beteg gyerekek, és a SMURD rohammentôszolgálat számára több tízezer dollár értékû segélyt hoztak a napokban az olasz Vöröskereszt Valle da Osta-i szervezetének tagjai – tudtuk meg tegnap dr. Raed Arafattól, a rohammentôszolgálat vezetôjétôl.
A segélyszállítmányban a rohammentôsök számára fontos orvosi felszerelések vannak, a másik két intézmény részére élelmet, a menhelynek pedig matracokat és pokrócokat is juttattak az olasz vöröskeresztesek.
Egy olyan témáról is szólnék röviden, amely bennünket szintén élénken foglalkoztat az utóbbi hónapokban: a hulladékgyûjtés és ennek kezelése. Említettem elôzô soraimban, hogy a környezet védelme nem jól hangzó és formális jelszó Dániában, ahol például atomerômû létesítése tiltott dolognak számít. A fogyasztói társadalom minden hulladékát viszont ott is kezelni kell. Ennek a napi gondnak a megoldása nem olyan ördöngôs, hogy azt ne lehetne utánozni, de ugyanakkor el kell ismernem, hogy semmi különösebb újdonságot nem fedezhettünk fel ezen a területen. Közhely, hogy a természetes személyektôl az összes jogi személyekig mindenkinek kötelessége a hulladék szelektív tárolása elszállítás elôtt. Senki nem is gondol arra, hogy ha ezt a társadalom így igényli, azt esetleg meg lehetne vagy meg kellene kerülni. A begyûjtés és lerakás, kezelés profitszerzô tevékenységként mûködik, az érintett települések helyhatóságainak (polgármesteri hivatalainak) hathatós részvételével, azaz részvényesi minôségével. Ami mégis újdonság volt számunkra, azt a REVAS elnevezésû szakvállalat egyik telephelyén láttuk. Ezen a területen, amely teljes egészében betonozott, szinte vagonnyi konténerekben tárolták a különbözô típusú hulladékokat és ide szállíthatta bárki például fölöslegessé vált hûtôszekrényét, mosógépét, kerékpárját, de a kertjébôl kiásott földet vagy építôanyag-törmeléket is. Bizonyos díj ellenében ugyanakkor bárki "guberálhatott" az eldobott holmik között, fémárut, faanyagot, téglát, miegymást gyûjtve be. Ha egy-egy konténer igencsak megtelt és napokon belül senki nem "forgatta fel" a tartalmát, azt elszállították egy hatalmas tárolóhoz, ahol megfelelô gépekkel bezúzták, kompaktálták és elhelyezték egy körülbelül 170 hektáros területen, amely egész Viborg megyét kiszolgálja. Nem égetik a hulladékot, nem hasznosítják a keletkezô hôenergiát, de elismerik, hogy ezek az eljárások is lehetnek bizonyos országokban célravezetôbbek és nem is igényelnek ilyen hatalmas területet.
Többször említettem, hogy a szociális védôháló rendkívül sûrû Dániában. Nagyon fontosnak tartják azonban azt is, hogy a fiatalok minél jobban érezzék magukat a társadalomban, minél könnyebben találják meg helyüket a nagybetûs Életben.
Alkalmunk volt egy ifjúsági nevelôközpontot meglátogatni. Itthoni szóhasználattal elsô gondolatunk az volt, hogy amennyiben ilyen intézetbe visznek minket, ahol problémás fiatalok élnek, az csakis valamilyen javító-intézet lehet. Annál nagyobb volt a meglepetésünk, amikor kiderült, hogy ennek az intézetnek sem kapuja, sem kerítése, így értelemszerûen portása sincs! Az intézet 1830 óta mûködik, természetesen a másfél évszázadnál is hosszabb idô alatt változtak a körülmények és a módszerek, de az alapvetô célkitûzés az maradt, amit bevezetôként megfogalmaztam: a bizonyos szempontból problémás fiatalt bevezetni a szokványos társadalmi életbe. Az intézet igazgatója elmondta, hogy 12-16 illetve 16-24 év közötti fiatalok laknak a 25 hektárnyi területen fekvô közösségben. Nevelôik képzett szociálpedagógusok, akiket nemcsak a magasfokú, célirányos szakmai felkészültség alapján válogatnak ki, hanem a fiatalok sorsa iránti ôszinte elkötelezettség bizonyítása az alapvetô szempont.
A fiatalok úgy kerülnek az intézetbe, hogy a szülôkkel és a lakhely szerint illetékes polgármesteri hivatallal közösen megállapítják: szükséges kiragadni az ifjút addigi környezetébôl. Több gyerek kerül ide azért, mert szülei válását nem tudja megemészteni, kimaradozik az iskolából, tekereg, kisebb- nagyobb kihágásokat követ el. A cél eleve nem az, hogy akkor ezt az eltévelyedettet be kell zárni valahova, ettôl meg kell védeni a társadalom úgymond egészséges részét. A fiatal innen is jár iskolába, nem valamilyen speciális osztályba, ahol úgy érezheti magát, mint akit kiközösítettek. Igyekszenek úgy kialakítani az osztályközösségeket, hogy a szellemileg alacsonyabb teljesítményekre képes gyerek se érezze butának magát a sok "zseni" körében és ne élje meg azt a helyzetet, mintha a többieket hátráltatja a tananyag gyorsabb elsajátításában.
Természetesen az intézet szabados légköre esetleg arra csábítja a bizonytalankodó fiatalt, hogy csínytevésekkel kellemetlenséget okozzon társainak vagy nevelôinek. Az ilyen hibákat azonnal feltárják, de nem valami rögtönítélô bíróság, vagy a közösség elôtti megszégyenítô, kollektív állásfoglalás révén. A fiatallal négyszemközt elbeszélgetnek, tudatosítják benne, hogy hibázott, de nem büntetik meg, hanem igyekeznek kideríteni cselekedete mozgatórugóit. Olyan élvezettel beszélt az igazgató úr napi munkájáról, hogy világos volt számunkra, valóban érdekes, sok kihívással járó hivatása teljes mértékben lefoglalja gondolkodását.
Az intézet területén tanmûhelyek is mûködnek. Meglátogattuk a nyomdát, ahol szakemberek irányításával különbözô kiadványokat készítenek a fiatalok hozzájárulásával, tevékeny részvételével, vagy pedig külsô megrendelôk igényeit elégítik ki. Láthattunk egy virágkertészetet is, ahonnan a legkülönbözôbb cserepes virágokat szállítják az ország minden sarkába. Van asztalos- vagy fémmegmunkáló mûhely is, de nem úgy kell mindezeket elképzelni, hogy akkor most már kötelezô a fiatalnak az ott létezô mûhelyek valamelyikében megtalálni élete további részére a "végleges" hivatást. Arra viszont nagyon odafigyelnek a nevelôk, hogy minél több sikerélménye legyen a fiatalnak, minél inkább növeljék az önbizalmát, minél több területen bizonyítsa be önmagának, hogy képes elkészíteni egy munkadarabot, egy használati tárgyat, bármit.
(Folytatjuk)
Tervezet a fogházak demilitarizálására
Az igazságügyi minisztérium tervezetet dolgozott ki a fogház-vezetôségi személyzet jogállásáról, melynek fô célkitûzése a fogházrendszer teljes mértékû demilitarizálása és párhuzamosan a demokrácia megszilárditásában betöltött szerepének hatékonyítása. A tervezet eszerint az Országos Fogház-Igazgatóság létesítését javasolja, melynek személyzete egyrészt civil köztisztviselôkbôl, másrészt egyéni munkakönyvvel alkalmazott személyekbôl állna.
25 millió euró a gyermekvédelmi reformra
Az Európai Unió 25 millió euró-t nyújt a romániai gyermekvédelem reformjára — közölte az EB bukaresti fôdelegátusa, Fokion Fotiadisz. Az összeget a kormány alárendeltségében mûködô, gyermekjogvédô országos ügynökség fogja kapni. Ennek saját költségvetése lesz és reformprogramokat fog tudni finanszírozni. Ugyanakkor biztonsági rendszert és országos politikát épít ki az intézmények reformjára vonatkozóan — fûzte hozzá.
Öcalan EU-tagjelöltséget követel Törökországnak
Abdullah Öcalan, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) hazaárulás és többrendbeli emberölés miatt Törökországban halálra ítélt vezetôje felszólította az Európai Uniót, hogy hétvégi helsinki csúcstalálkozóján nyilvánítsa tagjelöltnek Törökországot. A Márvány-tengerben fekvô Imrali-szigeten bebörtönzött Öcalan szavait az Özgür Politika címû kurd újság idézte szerdai számában. A legfelsôbb török fellebbviteli bíróság nemrég hagyta jóvá Öcalan halálos ítéletét, most a parlamentnek kell döntenie kivégzésérôl. Ankara azonban minden valószínûség szerint elôbb megvárja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának állásfoglalását az ügyben.
Tettekre, nem pedig szavakra van szükség a világ bajainak orvoslásához - jelentette ki szerdán a dalai láma a Világvallások Parlamentje harmadik, ezúttal Fokvárosban tartott tanácskozásának záróünnepségén. "Az ilyen találkozókon sok ötletet kapunk, új megvilágításba kerülnek a dolgok. Változni azonban nem az imádság vagy az elmélkedés, hanem a tettek révén változnak" – jelentette ki Tibet vallási és világi vezetôje. A parlamentben buddhista, baptista, dzsainista, zsidó, muzulmán, hindu, szikh, zoroaszter és még sok más vallás vezetôi vesznek részt. A dalai láma kérte a képviselôket, hogy menesszenek küldöttségeket a világ konfliktustól sújtott pontjaira, és derítsék ki az ellentétek okát, ne csak siránkozzanak a távolból.
Megalakult a FÁK Zsidó Közösségeinek Szövetsége
Moszkvában szerdán megalakult a Független Államok Közössége (FÁK) Zsidó Közöségeinek Szövetsége. Az orosz fôváros Metropol szállodájában megalapított szervezet, amely Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Oroszország, Üzbegisztán és Ukrajna zsidó közösségeit tömöríti, a 43 esztendôs Levi Levajevet választotta meg elnökének. Mint az ITAR-TASZSZ beszámolt róla, a tömörülés már létrejöttekor jelezte: a jövôben csatlakozhatnak hozzá más FÁK- országok, valamint Kelet-Európa zsidó országos zsidó szövetségei is. Az alapító okmány szerint a szervezet legfôbb célja "a kölcsöncsönös megértés elmélyítése, az egységes kulturális térség erôsítése és a hagyományok ápolása".
Újraindult a forgalom a La Manche-alagúton
Két és fél óra elteltével ismét megnyitották a forgalom elôtt a Franciaországot és Nagy-Britanniát összekötô tengeralatti alagutat, amelyet bombariadó miatt zártak le szerdán koraeste. A brit rendôrség közölte, hogy a tûzszerészek ellenôrzött körülmények között felrobbantották a gyanús, elhagyott gépkocsit, amelyet az alagút bejárata közelében találtak, és ezután indulhatott be ismét a forgalom. A rendôrségi akció idejére kiürítették a folkestone-i terminált.
Kínai tudósok immár egy hete nem tudják elönteni, hogy ufo volt-e vagy sem az a különös jelenség, amelyet múlt csütörtökön többen is megfigyeltek Sanghaj égboltján. A Shanghai Daily címû angolnyelvû lap jelentése szerint egy órán keresztül lehetett látni a narancssárga csóvájú ismeretlen repülô tárgyat a város fölött. A lap úgy értesült, hogy a sanghaji csillagvizsgálóban dolgozó tudósok meteorológiai jelenségnek tartják az állítólagos ufót. A nankingi csillagvizsgáló asztronómusai ezzel szemben abból indulnak ki, hogy nagy valószínûséggel repülôgéprôl lehetett szó. A Kelet-Kína fölötti légiforgalmi hatóság viszont azt állítja, hogy az adott idôpontban nem észlelt rendkívüli mozgást a radarernyôin. Az ismeretlen repülô tárgyról készített felvételek sem vezettek eddig a rejtély végleges tisztázásához – mutat rá a dpa jelentése.
A világ legnagyobb képes levelezôlapja
Villers-sur-Mer francia városkában (Normandia) bemutatták a világ legnagyobb képes levelezôlapját, amelyet összesen 3000 gyermek készített. A 100X20 méter nagyságú "levelezôlapot" a nyári iskolai szünetben alkották meg a gyerekek. Az óriás levelezôlap az ezredfordulós kezdeményezések sorába tartozik és januárban "darabokban" eladják. A befolyó összeget az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek utalják át – jelentette az APA.
Az Emberi Jogok Nemzetközi Napja alkalmából a Pro Európa Liga vitafórumot rendez Szembenézés a múlttal – a Ticu Dumitrescu-törvény címmel, ma délután 3 órától a marosvásárhelyi Szakszervezetek Házának tanácstermében. A fórumon részt vesz Renate Weber egyetemi tanár, a Romániai Helsinki Bizottság képviselôje, és Valerian Stan, a Polgári Szövetség ügyvezetô elnöke.
Tízmilliárdos beruházást adnak át
A Romgaz meggyesfalvi területi kirendeltsége idén saját anyagi forrásaiból pénzelt tízmilliárd lejes beruházással korszerûsítette a kissármási földgázsûrítô állomást. A kibôvített telepet ma 13 órakor adják át dr. Dorin Florea prefektus, és Coconea Gavril, a gázmûvek területi kirendeltségének igazgatója jelenlétében.
a megyei erdészeti hivatal decemberben. A hónap elsô tíz napja alatt Ratosnya környékén hatszáz, Palotailva környékén háromszáz fát koboztak el illetéktelen személyektôl, kereskedôktôl. Tegnap Szászrégenben százdarabos fenyôszállítmányt koboztak el az erdészek.
A marosvásárhelyi unitárius egyházközség Ifjúsági Egyletének meghívására ma este hat órai kezdettel Ambrus Lajos, a Sóvidék Hazanézô címû folyóiratának fôszerkesztôje ismerteti a lap tízéves történetét. Minden honismeret iránt érdeklôdôt szeretettel várnak az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermébe a fiatalok.
A nyugdíjasok országos szövetségének megyei fiókja felhívja azokat a nyugdíjasokat, akik írásbeli kéréssel fordultak pénzbeli segítségért a szövetséghez, hogy jelentkezhetnek a fiókszervezet marosvásárhelyi, Bolyai utca 36. szám alatti székhelyén kedd, december 14 és péntek, december 17. között naponta 9-12 óráig a segélyek átvételére, a legutóbbi nyugdíjszelvénnyel, és személyazonossági igazolvánnyal.
Ma délután három órától Nyárádszeredában, a helybéli polgármesteri hivatalban Kerekes Károly parlamenti képviselô találkozik a nyárádmenti községek polgármestereivel, ezt követôen ugyanitt fogadóórát tart az érdeklôdôk részére.
Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület megyei szervezetének rendezésében idén is megszervezik a néptánc, népdal, népzene és népviselet Karácsony elôtti találkozóját a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében, holnap délelôtt tíz órai kezdettel.
címmelt a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Liceum földrajz-honismereti vetélkedôt szervez, amelyen a vendéglátókon kívül részt vesznek a brassói Áprily Lajos, a kolozsvári Báthory István, a csíkszeredai Márton Áron, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernô, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó, a székelyudvarhelyi Tamási Áron, és a nyárádszeredai elméleti líceumok diákjai. A vetélkedô szombaton, december 11- én reggel 8.30-kor kezdôdik a Bolyai líceum dísztermében, este hat órakor pedig már az eredményeket is kihirdetik. Vasárnap délelôtt, hazautazás elôtt a résztvevôk városnézô körutat tesznek, felkeresik többek között a Teleki Tékát, a Kultúrpalotát, a Vártemplomot.
Az RMDSZ marosvásárhelyi 13-as számú körzete tisztújító közgyûlést tart hétfôn, december 13-án délután öt órától a cserealji református egyházközség tanácstermében. Tiszteletbeli meghívottak Fodor Imre polgármester, és a marosvásárhelyi tanács két képviselôje.
A marosvásárhelyi MADISZ székhelyén (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 81. terem) ma délután öt órától a Szatmári Zsolt szervezte Teszerakt sci-fi klubban hat, az Alternative nemzetközi rövidfilmfesztivált parodizáló rövidfilmet mutatnak be, amelyeket a klubtagok készítettek.
A marosvásárhelyi rendôrség nyomozói azonosították egy december 4-ére virradóan Marosvásárhelyen elkövetett lakásbetörés tetteseit. C. Ioan, 29 éves nyárádtôi, M. Cristian 19 éves maroshévízi, M. Ioan 19 éves nyárádtôi, és H. Csaba 20 éves marosvásárhelyi illetôségû, mindannyian foglalkozás nélküli, büntetett elôéletû személyek. A marosvásárhelyi törvényszék melletti ügyészség 30 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátott ki nevükre, a vizsgálat tartamára. A betöréskor elemelt, 27 millió lej értékû javak egynegyedét sikerült visszaszerezni – tájékoztat a megyei rendôrfelügyelôség.
Ünnepi mûsor Marosszentgyörgyön
December 12-én, Advent harmadik vasárnapján a marosszentgyörgyi unitárius templomban szerepel a helybeli általános iskola V. osztályos tanulókból álló kórusa. A Csók Hajnal zenetanárnô által irányított kórus adventi és karácsonyi verseket és kórusmûveket ad elô.
A marosvásárhelyi központú, hagyományos japán harcmûvészeteket oktató Román Budo Liga új szakosztályokat indít. A versenysport szakosztályra 14 évtôl várják a jelentkezôket, az intenzív önvédelem és testharc szakosztályba pedig 16 éven felüliek jelentkezhetnek. A beiratkozás december folyamán történik, a szakosztályok januárban indulnak. Jelentkezni lehet a marosvásárhelyi Papiu Ilarian kollégium kis sporttermében, hétfôtôl péntekig, este 19.30-20 óra között, vagy a 216882. telefonszámon. A helyek száma korlátozott.
Copyright © Népújság - 1999