|
LI. évfolyam 281. (14333) |
1999. december 3., péntek |
Ebben talán a "koncert" az érdekes. mert nálunk mindenkit kifütyültek már valamikor, ekkor-akkor- amakkor. A különbözô pártállású csoportok és csoportocskák rendre feltûnnek a véleménynyilvánítás szabadságának eme formájára alkalmas pillanatokban. A koncertté egyesülô fütty azonban mindeddig csak a legkülönbözôbb (fel sem kell eleveníteni) alkalmakkor megszólaló magyarok "privilégiuma" volt. 1999. december elseje után osztozniuk kell ebben Emil Constantinescuval. Ugyanis ország-világ láthatta, hogyan fogadták az államfôt ott, ahol pár évvel korábban ünnepelték. Szólt a katonazenekar, ment a himnusz, hangzott a Te Deum, de a kiabáló, füttyögetô csoportok zajongása mellett szinte elveszett minden hang.
Mi már megszoktuk, már-már elvárjuk, sôt, ha a "barátságnak", "egyenjogúságnak" ezek a jelei elmaradnának, meg is lepôdnénk rajta.
Az elnöknek azonban láthatóan szokatlan meg váratlan volt, ami Gyulafehérváron, december elsején délelôtt történt. Rosszul is esett neki, olyannyira, hogy lemondta az alkalomra komponált ünnepi beszédét is. Ehelyett "szûkebb körben" fejtette ki véleményét a történtekrôl. Politikai ellenfeleit, a jelenlegi ellenzéket, mindenekelôtt a PDSR-t nevezte ki a "személye ellen szervezett" füttykoncert értelmi szerzôjének, s hangoztatta, az összefogás szükségességét "bár ilyen alkalmakkor". Nyilatkozatot adott ki a belügyminisztérium, a nemzetvédelmi minisztérium is, s egyként a PDSR nyakába varrták a zavargásokat.
A füttykoncertbe fulladt "ünneplés" Iliescunak és pártjának is alkalom volt arra, hogy kifejtsék a "spontaneitás" elméletét. Szerintük ugyanis senki sem szervezte a dolgokat, hanem "az éhség szabta a törvényt", s az elnöknek be kellene látnia: végleg elveszítette a választók bizalmát.
A megnyilvánulás spontaneitása ugyan kétséges, de az is világos, hogy a bizalom legalábbis megingott. Így az államfônek nem is kellett volna olyannyira meglepôdnie. Lehet ugyan, hogy az ellenzék kihasználta az alkalmat, hogy füttybe komponálja reményeit, de a tényeket tudomásul kell venni. Ezek szomorúak: a lakosság nyolcvan százaléka a létminimum küszöbén vagy az alatt tengeti napjait, a hatalom birtokosai sajnálkozáson túl alig tesznek valamit az elrugaszkodott árak, az adózás megfékezése ellen, s még kevesebbet a munkahely-teremtésért, az elvesztett létbiztonság helyreállításáért. Az egyre éhesebb, mind kilátástalanabb helyzetbe sodródó százezreknek kevés a "cirkusz" újabb és újabb ígéretekkel megfejelve.
Három évvel korábban tett ígéretek, a kétszáz napos meg egyéb "fogadások" füstbe mentek. Maradt a mindennapok nyomora. Tehát akár ellenzéki "segítséggel" történt az incidens Gyulafehérváron, akár anélkül, Constantinescunak sem csodálkozásra sem haragra nincs oka. Ezek helyett érdemben el kellene gondolkodnia a történteken, s alkotmányos jogkörében ne állandó tûzoltó munkával foglalkozzon, hanem legyen gerjesztôje a ténylegesen gyökeres és a közvélemény számára érzékelhetô kedvezô folyamatoknak. Amíg ezt nem fogjuk igazán érzékelni, minden további nyilvános szereplésnek elmaradhatatlan mozzanata lesz a füttykoncert.
Elsô kongresszusát tartotta a múlt hét végén a volt miniszterelnök, Victor Ciorbea által vezetett Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (KDNSZ). Errôl számoltak be a párt megyei szervezetének vezetôi: Eugen Crisan elnök, Lucia Briscan politikai titkár, Ovidiu Jumborean alelnök, Cornel Sigmirean, a városi szervezet elnöke és Ilie Frandes, a régeni szervezet vezetôje. Elmondták, hogy sikeres kongresszus volt a Maros megyeiek számára is, mert amellett, hogy az alapszabályzathoz benyújtott módosító javaslataik mintegy 80 százalékát elfogadták, az országos vezetésbe is négyen kerültek be. A Maros megyeiek javaslatára iktatták be a statútumba azt a cikkelyt, amely teljes szakítást ír elô a kommunista, fasiszta, terrorista, szélsôséges, diktatórikus és totalitarista megnyilvánulásokkal, és követelik, hogy alkotmányba foglalják az ilyen pártok, alakulatok betiltását.
Hangsúlyozták, hogy az európai kereszténydemokrata formációk befogadták maguk közé, és a világ négy sarkában élô románok is támogatják a szervezetet. Még ifj. George Bush is üdvözölte a kongresszus munkálatait. A sikert mindenekfölött Victor Ciorbea személyiségének tudják be.
A december elsején Gyulafehérváron történteket minôsíthetetlennek, Isten és hazaellenesnek minôsítették, és elítélték.
A múlt heti Területi Képviselôk Tanácsa (TKT) ülésének egyik "napirendi pontja" Burkhardt Árpád alprefektus, illetve annak munkája volt. Az ülést megelôzô napokban az RMDSZ megyei elnökének több ilyen irányú nyilatkozatát érezte megalapozatlan vádaknak az alprefektus. Ezekre nem válaszolt, mondván, a TKT tanácskozás után nyilatkozik. Alább a Burkhardt Árpáddal készült beszélgetést olvashatják.
– Mindig kerültem a személyeket érintô sajtónyilatkozatokat. Általános és gazdasági problémákban álltam mindig az újságírók rendelkezésére. Tisztelem a sajtót, mert sajtókritika nélkül nincs demokrácia. A személyemet mostanában ért sok sajtópellengérezés után, olyan helyzetbe kerültem, hogy kénytelen vagyok bizonyos igazságokat kimondani. Mindenekelôtt az alkotány 30. szakasza 6. bekezdésére hivatkoznék, amely kimondja, hogy a szabad véleménynyilvánítás nem károsíthatja az emberi méltóságot, a becsületet, a személy magánéletét, illetve a társadalomban az illetô személyrôl kialakult véleményt. Úgy érzem, hogy a sajtó által felkavart és túlkommentált kritikák személyemmel kapcsolatban, sértik az emberi méltóságomat, szándékosan vagy sem, elindult egy lejáratási akció ellenem. Kezdôdött az úgynevezett tagdíjfizetéssel vagy nem fizetéssel. Mindig is óvakodtam a könnyelmû nyilatkozatoktól, ma is azért vettem elô az alkotmányt és a helyhatósági törvényt, hogy a figyelmébe ajánljam azoknak, akik nem ismerik. Sôt az RMDSZ alapszabályzatát sem hajlandók elfogadni, meg nem is ismerik. Részben ebbôl adódnak a nézeteltérések.
– A tagdíjfizetésen, illetve az RMDSZ támogatásokon túlmenôen, az RMDSZ megyei elnöke ön ellen komoly kritikákat fogalmazott meg, miszerint nem tesz eleget hivatali teendôinek, nem támogatja a megye magyarságát...
– A legszomorúbb az, hogy a vád szerint anyagi jólétünket kizárólag az RMDSZ-nek köszönhetjük. Hamis és tendenciózus a vád, hogy nem végzem el feladataimat, nem védem a magyarság érdekét. Nos, aki ezt mondta, nem ismeri a munkámat. Véleményem szerint ez az egész onnan adódik, hogy nincs együttmûködés köztem és a megyei szervezet között. Nem éreztem és nem is élveztem az utóbbi két elnökség támogatását, csak rágalmakat kaptam. Nem vettem fel a kesztyût, ezelôtt két évvel sem, amikor az Erdélyi Napló fôszereplôje voltam egy ideig, s azzal is megvádoltak, hogy csak azért lettem alprefektus, mert nem volt jobb, sôt azért is bírálat ért, mert '90- tôl független alprefektusként dolgoztam. Pedig akkor az RMDSZ elérte, hogy a megye 11 tagú vezetôségébôl 5 magyar volt. Azt nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy munkakörömben milyen sokat tehetek és teszek a magyarságért. Ezt tanúsíthatják a megyei tanács-beli kollégák, vagy a magyar polgármesterek, akikkel állandó kapcsolatot tartok fenn, és támogatom ôket. Az RMDSZ megyei elnöksége azonban nem tudja ezt.
– Vajon nem táplálhatta az is a felhozott vádakat, hogy valóban megtörtént vagy a prefektus legalábbis megpróbált bizonyos határozatokat átvinni az ön megkérdezése nélkül, sôt az ön feje fölött intézkedett olyan dolgokban, amelyek az alprefektus feladatkörébe tartoztak?
– Ha esetleg ki is hagynak egy döntésbôl, valakinek az fáj. Az pedig engem informál, s itt lépek én közbe. Ezt legjobban Fodor Imre tanúsíthatja. Nélkülem csak a szabadságom alatt hozhatnak döntéseket, amikor nem vagyok itt. Úgy mûködik általában, hogy egy negatív határozat tudomásul vétele után, az érintett fél jön hozzám, de ezek nem jutnak a közvélemény tudomására. Nem beszélek csak az albán menekültek vagy a bányászok ideköltöztetésérôl. Ezek nem materializálódtak, mert volt rá jogi alapom megóvni, hogy ezek a döntések nemcsak egy embertôl függnek, hanem a helyi tanácsoknak kell beleegyezniük.
– Mi történt pontosan a TKT ülésen? Milyen vádakat hozott fel a megyei elnök?
– Azt, amit a jelentésében elôre kifuttatott a sajtóban. Ezt azonban már az SZKT-n is tárgyaltuk, hogy ha ki akarják játszani az alprefektust, ki tudják játszani. Ezért kell nekünk figyelmesebbnek lennünk.
– Végül is sikerült tisztázni a vitás kérdéseket?
– A TKT-n nem személyi problémákat, hanem általános kérdéseket tisztáztunk. Azt, hogy mi reális és mi nem az. Énnekem nincs amiért magyaráznom a bizonyítványomat. A törvények szerint dolgozom, mert különben, anélkül, hogy Kincses megkritizálna, más hamarabb levált. A mi munkánkat állandóan ellenôrzi az országos ügyvezetô elnökség.
– Akkor ezzel a vita lezárult?
– Részemrôl lezárult. Nem tudom egyszerûen elfogadni. Ahelyett, hogy két ember leülne és tárgyalna, nyilatkozunk, s ezen csámcsog a sajtó. Én nem vagyok senkinek az ellensége, sôt, Kincses amikor elnök lett, felajánlottam a támogatásomat, amit nem volt hajlandó igénybe venni. Tôlem és a megyei tanács alelnökétôl is maximális támogatást kapott. Nem tudom, hogy miért fordult ellenem. Itt állok, s gondolkodom: szervezett akció a megyei RMDSZ feldarabolására? Nem tudom megérteni, hogy ez miért indult el, és hogyan indult el. A véleményem az, hogy a sajtónyilatkozat nem helyettesíti a munkát. A munka lenne fontosabb, fôleg most, a választási év küszöbén. S éppen itt merültek fel a kételyek, hogy az RMDSZ mostani vezetése képes-e megszervezni a választásokat vagy nem képes. A munka a fontosabb nem a dörgedelmes sajtónyilatkozatok, amelyek nem tesznek egyebet, csak összeugrasztják az embereket. Ettôl sem az RMDSZ, sem a nyilatkozó nem lesz népszerûbb. A baj másik forrása, hogy az elnök úr nem ismeri el, hogy a TKT döntéshozó szerv, az ügyvezetô elnökség pedig végrehajtó. Tetszik nem tetszik e két szerv munkáját össze kell hangolni, mert különben nincs munka. Ha ez megtörtént volna, akkor a TKT- n nem lett volna annyi feszültség, s ma nem került volna sor ilyen kommentárokra.
Az RMDSZ tagjainak joguk van megtudni az igazságot
Az RMDSZ tagságának korrekt informálása céljából, az érintett fél jogán van néhány megjegyzésem a Népújság keddi számában dr. Kelemen Atilla TKT-elnökkel készített interjúhoz.
Dr. Kelemen Atilla TKT-elnök szerint "az ügyvezetô elnökség ott, helyben bejelentette a lemondását, amit a testület tudomásul vett". A polémiákat rég meguntam már, de nem hagyhatom, hogy az RMDSZ-tagok gyáva, félénk, megfutamodó személyeknek tartsák az 1999 márciusában kinevezett ügyvezetô elnökség munkát vállaló tagjait. Mi nem mondtunk le, hanem lemondattak. A két fogalom között legalább annyi a különbség, mint az öngyilkosság és a gyilkosság között.
Pontosítok: a november 26-i TKT-gyûlésen egyedül Dósa Vilmos gazdasági alelnök mondott le, mivel pragmatikus és szerény gazdasági szakemberként sehogysem értette meg azt a politikai logikát, amely szerint az illetékesek még Takács Csaba országos ügyvezetô elnök segítségével sem tudták konkrétan megfogalmazni, hogy mely RMDSZ- tisztségviselôknek kell hozzájárulási díjat fizetniük az RMDSZ megyei szervezetének. Azt sem értette, hogy miért nem érdekelnek senkit azok a konkrét gazdasági lépések, amelyeket alelnöki minôségében tett.
Szó ami szó, engem is megdöbbentett, hogy 15 órától 20 óráig nagyon ritkán esett szó az RMDSZ Maros megyei szervezete tevékenységérôl.
Mivel a Népújságban is megjelent elnöki beszámoló nem tartalmazza az ügyvezetô elnökség beszámolóját – és a TKT sem beszélt róla érdemben –, néhány olyan fontos tevékenységi területre hívom fel a figyelmet, amelyeket a lemondatott ügyvezetô elnökség valósított meg: székházcsere az RMDSZ megyei szervezete kezdeményezésére a marosvásárhelyi városi tanács és polgármesteri hivatal segítségével (a felújítási munkálatok már megkezdôdtek); Petôfi Sándor szobrának felállítására tett konkrét lépések az EMKE Maros megyei szervezetével együtt (december 4-én a pályázatok zsûrizése); az RMDSZ-Hírmondó újraindítása a Népújság hasábjain; a megyei szervezet Internetre kapcsolása, új számítógép beszerzése stb.
Mégsem töltöttük be hiába ezeket, a fizetés nélkül járó tisztségeket (csak az ügyvezetô elnök kapott jelképes javadalmazást). Ráadásul falujárásokon, falutalálkozókon, emlékünnepélyeken vettünk részt, bár egyes TKT-tagok szerint ezek nem fontos RMDSZ-tevékenységek a megyei szervezet részérôl.
A TKT elnöke szerint "sok észrevétel és sok megjegyzés elhangzott a jelentések kapcsán", valamint "sok mindenben elmarasztalták ezeket a jelentéseket a képviselôk". Így válaszol nagy általánosságban a konkrét újságírói kérdésre: "Mi volt a kifogás, miért nem fogadták el az elnöki jelentéseket?" Az ügyvezetô elnökség jelentését nem észrevételezték, nem is marasztalták el, csak leszavazták – a pénzügyi jelentéssel együtt. Ez utóbbihoz nekem, volt mûvelôdési és sajtófelelôs alelnöknek, semmi közöm sem volt, hacsak annyi nem, hogy pénzt és eszközöket hoztam a "házhoz", de el nem vittem semmit.
Megyei tevékenységemet egyetlen hozzászólás érintette. Szepessy László, a MADISZ által jelölt, újonnan megerôsített TKT-tag azt kifogásolta, hogy pénzeket próbálok megpályázni a Petôfi-szobor kivitelezéséhez, és nem az önkormányzat fizeti annak költségeit. Akkor eszembe jutott a sapkás nyuszika története – ha pályázol, azért sapkáznak meg, ha nem pályázol, akkor pedig éppen azért –, így hát nem válaszoltam a felvetésre.
A jelentésünket 23 ellenszavazattal (14 támogató szavazat és 6 tartózkodás mellett) a TKT nem fogadta el. Ekkor a helyzet tisztázása érdekében megkérdeztem, hogy a szavazás értelmében mindezt tekintsük bizalmatlanságnak az ügyvezetô elnökséggel szemben? Markó Béla szövetségi elnök válaszolt elsônek igenlôen a kérdésemre, majd a TKT elnöke csak annyival egészítette ki, hogy az új ügyvezetô elnökség kinevezéséig dolgozhatunk még (?!). Attól a perctôl fogva minket éppen úgy nemlétezôknek tekintettek, mint a sajtó képviselôit vagy az etikai bizottság elnökét.
Még felhívom a figyelmet dr. Kelemen Atilla egy mondatára a Népújságnak adott interjúból: "Szeretném, ha Kincses Elôd szorosabban együttmûködne velünk, szeretném, ha együtt sikeresen szerepelnénk a választásokon…" Már nem az a fontos, hogy a megye magyarjai, az RMDSZ-tagok szerepeljenek sikeresen a választásokon? Oda jutottunk, hogy személyeknek, legjobb esetben a jelenlegi TKT-nak kell sikeresen szerepelnie? Hát akkor: sok sikert!
Tegnap délelôtt a megyeháza kistermében gyûlt össze a Társadalmi Párbeszéd Bizottsága. Képviseltették magukat a szakszervezeti szövetségek megyei szervezetei, a patronátus, a kormányhivatal, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, az Állami Vagyonalap (ÁVA), illetve a kormányhivatalnak alárendelt megyei intézmények.
A bizottság napirendjén a bûnözésrôl, az ÁVA tevékenységérôl és a marosvásárhelyi közszállítás helyzetérôl, valamint a megye lakosságának életszínvonaláról elôterjesztett beszámolók szerepeltek. A rendôrség adatai szerint 1990-tôl kezdve folyamatosan növekszik a bûnözés, egyedül 1995-ben kedvezôbb a statisztika az azt megelôzô esztendeinél. 1990-ben százezer lakosra számítva 200 bûncselekmény történt a megyében, tavaly pedig ennek több mint hétszeresét, 1500-at jegyeztek. Az idei év elsô kilenc hónapjának adatai szerint a bûncselekmények száma továbbra is növekvôben van, de megyénkben nem éri el az országos átlagot. A bûncselekmények között is egyre gyarapszik a gazdaság terén elkövetett törvényszegések, vagyis a sikkasztások, adócsalások száma.
Az ÁVA beszámolójának margóján hosszas és meddô vita alakult ki. A Fratia RSZSZOSZ helyi vezetôi a magánosítást szabályozó törvénykezést kifogásolták. A politikai felhangú érvekre a prefektus replikázott, mondván, valóban vannak hibák a törvénykezésben, de a bizottságnak inkább arra kellene összpontosítania, hogy a megyében fellelhetô konkrét problémákat oldja meg, ahelyett, hogy órákon át meddôen vitázzon olyan kérdésekrôl, amelyekben a Parlamentnek van döntési joga.
Minden megoldott – minden csak szemfényvesztés Éles vitát váltott ki a megyeközpont tömegközlekedésének helyzete is. Ignat Ionel, a polgármesteri hivatal községgazdálkodási osztályának igazgatója szerint a problémák nem olyan nagyok, mint ahogy felfúják azokat. Tanulmány van, az útvonalakat szabályozták, a szerzôdést megkötötték, a megszabott feltételeknek megfelelô gépkocsik megkapták a közlekedési engedélyt, a tervet csak alkalmazni kell – vélekedett. Ennek érdekében a hivatal vezetôsége felvette a kapcsolatot a rendôrséggel, s el is kezdôdött annak ellenôrzése, hogy a tömegközlekedési jármûvek hogyan tartják be a megszabott útvonalakat. Ahol a maxi-taxik nem vállalták az utasszállítást, a 16-os és a 3-as vonalon buszokat állítottak be. Következik, hogy a lojális konkurencia érdekében a rendôrség a maxi-taxikon ellenôrizze a jegyadást – hangzúlyozta az igazgató. Ha pedig minden a terv szerint mûködik, akkor várható, hogy az utazóközönség reklamációi és javaslatai alapján változtassanak a helyzeten. A vezérigazgatói állásra kiírt versenyvizsgával kapcsolatosan Costache Mircea aligazgató elmondta, hogy Chiorean Emil végzett az elsô helyen, de vetélytársa, Curtifan Petru a vizsga törvényszerûségét megkérdôjelezve pert indított. Costache véleménye szerint nincs semmi jelentôsége annak, hogy a jelenlegi igazgató nem szállítási szakember, viszont képes arra, hogy a rt.-nél dolgozó négyszáz ember érdekeit megvédje. Miután az aligazgató jónak minôsítette a vezetés kapcsolatát a szakszervezettel, Vas Stefan, a Fratia RSZSZOSZ megyei szervezetének elnöke szemfényvesztésnek nevezte az elhangzottakat, szekuritátés elvtársnak az igazgatót, s a megyei tömegközlekedésben a piacgazdasági konkurenciát hiányolta. Abodi Gheorghe, az említett szakszervezeti szövetség ügyvezetô elnöke a szakszervezetre nehezedô nyomásra hivatkozott, a maxi- taxisok ugyanis testületileg az említett szövetség tagjai. Véleményük szerint nem azzal lehet rendet teremteni, ha a rendôröket a maxi-taxisokra szabadítják. Burkhárd Árpád alprefektus a polgármesteri hivatal felelôsségét hangsúlyozta, amely három évre szóló szerzôdést kötött a felekkel, majd dél-amerikai példát idézett, ahol szabad a piac, csak a jegyek ára megszabott. Orbán Dezsô alpolgármester kifejtette, hogy, bár a hivatal határozatában az útvonalak 25 százalékán járhatnak a maxi-taxik, a valóságban ennél nagyobb százalékot látnak el. Ugyanakkor ígéretet tett, hogy a december 23-i tanácsülésen nyílt vitára kerül sor e téma kapcsán. Életszínvonal minden színvonal alatt A nyugdíjasok helyzete örökzöld téma manapság – mondotta bevezetôként Morent Ilona a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság Maros megyei kirendeltségének vezetôje, aki beszámolt arról, hogy a szakminisztérium arra törekszik, hogy kiküszöbölje az 1997 elôtt és után megállapított nyugdíjak közötti különbséget. Az igazgatónô adatai szerint megyénk 130.000 alkalmazottjából minden egyes személyre 1,4 nyugdíjas jut a korábbi 1,3 helyett. Elhangzott, hogy a költségvetési egységek dolgozóinak átlagfizetése megyeszinten 1.400.000 — 1.500.000 lej között van. Ami a nyugdíjakat illeti, e téren még aggasztóbb a helyzet. A teljes szolgálati idôvel rendelkezô korhatáros nyugdíjt élvezô 60.421 személy átlagnyugdíja 804.607 lej, a nem teljes munkaidôvel, de korhatárral nyugdíjazottaké 446.231 lej. Elsôfokú rokkantsági nyugdíjat 620-an kapnak, átlagosan 604.697 lejt. A másodfokú rokkantnyugdíjasok száma 13.149, átlagjövedelmük 484.014 lej, az 5.837 harmadfokú rokkantnyugdíjas átlagos járadéka 343.399 lej. 17.245-en részesülnek utódnyugdíjban, aminek összege átlagosan 339.241 lej, a 293 társadalmi segélyre jogosult személynek átlagosan 273.090 lejbôl kell megélnie. A 160 hadirokkant 1.975.313, a 480 hadirokkant-utód átlagosan 927.708 lej járadékban részesül. Az 54.393 földmûves átlagnyugdíja 145.891 lej. Ilyen jövedelmek mellett nem csoda, ha a lakosság vásárlóereje csökkent 1999-ben. Ennek elsôrendû okát a beszámoló mégis a társadalmi segélyeknek a helyhatóságok általi kezelésében jelölte meg. Mivel a polgármesteri hivatalok pénzhiányban szenvednek, a segélyt nem kapják kézhez idôben és rendszersen az erre jogosultak. Október folyamán megyeszinten 501-en részesültek segélyben (130. 000 lej értékben) igen nagy erôfeszítések árán. A vásárlóerô csökkenését, s az elszegényedésre jellemzô polarizálódását erôsítette meg Barbulescu Ioana, a megyei Statisztikai Hivatal igazgatója is, aki arról közölt meggondolkoztató adatokat, hogy megyénk lakossága mire költi el a jövedelmét. A fizetések és nyugdíjak 57,3 százalékával élelmiszertermékeket, 28,2 százalékával egyéb árut vásárolunk, és 14,6 százalékát költjük a szolgáltatásokra – hangzott el többek között a Társadalmi Párbeszéd Bizottságának tegnapi ülésén.
December elsején, Birtalan Judit vezényletével, budapesti vendégszereplésre indult a Vártemplom Psalmus vegyes kara. Tavaly ôsszel ugyanis, e kórus tagjai hívták meg és látták vendégül a Budapesti Mûszaki Egyetem zenekarát. A Kultúrpalota Nagytermében és a Vártemplomban hangversenyezett. Pár napos vásárhelyi tartózkodásuk mintegy velejárójaként a vendég kórustagok és a helybeliek között baráti kapcsolatok alakultak ki, melyeknek éltetô feltétele a meghívás viszonzása is. Ám, sajnos, az azóta eltelt egy esztendô alatt sem sikerült – anyagi okok miatt – Budapestre utazniuk a vásárhelyieknek. Mert az ehhez szükséges költség csaknem l5 millió lejt tesz ki.
Idén szeptemberben aztán, a Seprôdi János Kórusszövetség által rendezett Csillagvirág nemzetközi kórustalálkozón a Psalmus helyzetén a szerencsés véletlen is segített. A rendezvényen jelen levô Kálóczi Katalin, a Határon Túli Magyarok Hivatalának tanácsosa javaslatára a HTMH 150.000 forinttal segítette ôket. Aztán érkezett a budapesti telefonhír, mely szerint a zenekar biztosítja az utazáshoz szükséges, még hiányzó összeget. Így tehát, összeállt a budapesti vendégszereplés programja: december 2-án Újpesten, 4-én Budakeszin, 5-én pedig a Pozsonyi úti ref. templomban szolgál a Psalmus. Több mint egyórás, igényes egyházi mûsorral, melynek felénél, betétként, fellép a mûszaki egyetem kamarazenekara is. A mindkét "fél" által örömmel vallott és példázott együvé tartozás bizonyságaként.
Csütörtökön rendes ülésre ült össze a megyei tanács. A napirenden a Gyermekvédelmi Igazgatóság beszámolója, beruházási és költségvetési kérdések, segesvári utcanévmódosítások, valamint apróbb ügyek szerepeltek.
A tanácsülésen a legvitatottabb napirendi pontnak a megyei gyermekvédelmi hatóság éves beszámolója bizonyult. Mint Ioan Toganel megyei tanácselnök megjegyezte, ez a kérdés jelenleg rendkívül kényessé vált, miután az Európai Unió egyik legfôbb elvárása Romániával szemben az állami gondozásra szoruló gyerekek helyzetének javítása. Talán ez magyarázza, hogy ilyen körülmények között szinte minden tanácsosnak volt Domby Károly, a Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója beszámolójához valami hozzáfûznivalója. Elhangzott, hogy bár Maros megye sokkal jobb helyzetben van ezen a téren, mint más megyék, mégis rengeteg hiányosság fedezhetô fel ezen a területen. Tôkés András tanácsos a meglévô források rossz kihasználtságáról beszélt, konkrét példaként a nyárádszeredai gyermekotthont említette, ahol – állítása szerint – egy emelet kihasználatlanul áll. Ezt késôbb Domby igazgató megcáfolta, ám idôközben Toganel elnök az adminisztrátori posztok versenyvizsgára való kiírását szorgalmazta. Egyes igazgatókat túlhaladnak a jelenlegi piacgazdasági feltételek – mondta –, tehetségesebb menedzserekre van szükség, hisz csak ott mondható jónak a helyzet, ahol civil szervezetek közvetlenül belekapcsolódtak az otthon munkájába. Suciu Ioan tanácsos a civil szervezeteket azzal vádolta, hogy egyesek közülük Románia rossz hírét keltik, s arra kérte a tanácselnököt, hogy a segítségnyújtási szerzôdés aláírásakor szabják feltételül, hogy az illetô szervezet semmiféle propagandát nem fejthet ki az itteni munkájáról. Andrássi Árpád tanácsos az otthonokban lakó gyermekek vallási hovatartozását és nemzetiségét firtatta, mert – állította – ezek az adatok semmiféle dokumentumban nem szerepelnek. Állítását Domby Károly ugyancsak cáfolta. Végül a beszámolót elfogadta a testület, ám a jövôben sokkal nagyobb figyelmet kívánnak szentelni ennek a problémának.
Egy másik forró kérdés a segesvári utcanevek megváltoztatását elôkészítô határozattervezet volt. Miután a Petôfi utca kérdése formai gondok miatt nem került megvitatásra, a vita az Európa Tanács utca kapcsán zajlott. Ismeretes, hogy a segesvári városi tanács döntése értelmében egy házak nélküli útszakaszt az Európa Tanácsról neveztek el, ezt azonban az utcanév-bizottság Európa névre változtatta, nyilvánvaló politikai okokból. Csomóss Benedek tanácsos elvi kérdést vetett fel: szerinte a tanácsnak nincs joga mást javasolni, mindössze rábólinthat, vagy elvetheti a helyi tanács eredeti javaslatát. A nacionalista pártok – távlati, nagyobb tétben zajló vitákra gondolva – cáfolni próbálták ezt az állítást, s kitartottak az Európa megnevezés mellett. A szavazáson 19-14 arányban az Európa Tanács változat diadalmaskodott, bár egyes tanácsosok hosszasan hangoskodva kétségbevonták a szavazatszámlálás eredményét.
A tanácsülésen több egyéb témával is foglalkoztak, amelyekrôl bôvebben késôbbi lapszámainkban olvashatnak.
Ma az érdeklôdôk még szavazhatnak a Petôfi- szobor pályázatra beérkezett mûvekre. A marosvásárhelyi Bernády Házban két napja 11 pályamû várja a közönséget, jönnek is sokan és leadják voksukat az általuk legjobbnak, legalkalmasabbnak vélt szobortervezetre. A kicsinyített állóalakos vagy más kompozícióba elképzelt Petôfi-változat és a költô reális méretûre mintázott feje, közismert és pályakezdô fiatal szobrászok munkái a szakmai zsûri számára is többféle választási lehetôséget kínálnak. A bírálóbizottság holnap dönt, a pályázat eredményét du. 4 órakor hirdeti ki. A számmal és név nélkül kiállított munkákat de. 9-14, illetve du. 5 és este 8 óra között lehet megtekinteni.
A gyógyszergyártás világviszonylatú tendenciája, hogy a szintetikus hatóanyagokat természetessel helyettesítsék. A növények drog tartalma egyre inkább foglalkoztatja a természetgyógyászokat is. A földkerekségen több mint húszezer gyógynövényt tartanak számon, de ennek csak kis hányadát hasznosítják az emberek. Ez azzal magyarázható, hogy nem ismerik a bennük található vegyületeket. Jóllehet az ókorban több növényrôl tudták, melyik gyógyít és melyik öl. A középkorban pedig sok "boszorkánykonyhában fôztek mérget". Azt is tudták, mibôl kell gyógyító fôzetet, tinktúrát készíteni, mit kell gyulladáscsökkentô borogatásra használni.
A vegyipar fejlôdésével, a szintetikus gyógyszerek megjelenésével a toxikus növények háttérbe szorultak. De a népi hagyományokat ôrzô, fôleg idôsebb asszonyok ma is tudják, melyik növény mire jó. Mivel a toxikus növényeket a széles tömegek nemigen ismerik, két marosvásárhelyi botanikus, Samarghitan Mihaela és Botos Daniela, a Természettudományi Múzeum két munkatársa arra gondolt, kiállítja azt a gyûjteményt, amelyet 85 fajból állított össze, a hazai leggyakoribb egyedekbôl.
A megnyitón a szakemberek elmondták: a toxikus növények hatóanyagai kis mennyiségben gyógyszerként, nagy mennyiségben betegséget, sôt halált okozó méregként hatnak az emberi és állati szervezetben. Míg a növényevô állatok reflexszerûen kerülik a mérgezô növényeket, az emberben nem alakult ki ez a képesség. A mérgezô növényeket tehát ismerni kell(ene). A kiállításnak épp ez a célja: megismertetni a környezetünkben található toxikus növényeket. Az érdeklôdôk megtekinthetik azokat a szép virágú és termésû, bogyós szoba- és kerti növényeket, amelyekrôl a növénytanban járatlan laikusok nem is feltételezik, hogy mérgezôek. A szobanövények közül például csak az aszparáguszt, a fikuszt és a a filodendront említjük, amelyektôl távol kell tartani a kisgyerekeket.
A kiállítást tegnap Pop Valer múzeumigazgató és Florentina Toganel nyitotta meg. Megtekinthetô az Enescu utca 2. szám alatti Maris-teremben.
Ha a székely faragott kaput állít a hajdanvolt Árpád-házi királylánynak valahol Lengyelországban, nincs abban semmi meglepô, ô is ajándékozhat a magyar nemzet nevében, ha felelôssége úgy diktálja.
Ha a kapuállítókat éppen Marosvásárhelyt ünnepli, köszönti népes nézôsereg, az igen megtisztelô és kivételes esemény s mindenképpen emlékezetes marad annak, aki ott lehetett.
Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága elnökének az alkalom mégis arra volt jó, hogy fölösleges túlzásba essen; maga köré gyûjtötte az újságírókat, nehogy valami észrevétlen maradjon. Hogy elmondhassa, magyar akadályozta a rendezvény létrejöttét. A színházat emlegette, ahol valaki elrendelte, hogy a házi plakátragasztó az ünnepi mûsor hirdetményeit megcsúfolja. Az erôfeszítés nem volt hasztalan. Azóta a rádiók, Budapesttôl Bukarestig világgá kürtölték a botrányt. Arról, hogy a magyar magyar ellenében mi mindenre képes. Mivel hasonló vádaskodásra mindig kéznél van az, akinek jólesik csámcsogni, arra immár senki nem gondolt, hogy az új színházi bemutató, A nagy Romulus (amelyrôl szó esett) megelôzte s így természetesen nem akadályozhatott egy másik rendezvényt. A hírverés is elôtte volt és a falragaszok is hamarabb megjelentek a városban. Úgyhogy a római császárnak plakátja semmiképpen nem takarhatta a háromszéki gelenceiek székely kapujának fényképmását; de ha elôfordult, hogy takarta mégis, az nem történhetett másként: valaki eltüntette a Romulust, amit aztán újból visszaragasztottak megelôzô helyére. Egyébként a színház úgy hirdeti elôadásait, ahogyan régóta teszi: nem visel falragaszháborút senki ellen, még akkor sem, amikor annyian annyi mindent hirdetnek, ahol nem kellene. Ez esetben is inkább kedvükben járt a Szent Kingára emlékezôknek. Három este telt ház nézôje láthatta a színház elôcsarnokában az önként (gesztusként) vállalt hirdetményeket arról, hogy kit mire várnak szombaton este a Kultúrpalotába.
Ahol aztán kritikus gúnnyal kezdôdött a mûsor. Patrubány Miklós, mint magyart vett célba valakit, mint olyant, akinek más érdeke volna, és nem az, hogy a boldoggá avatott magyar királylánnyal törôdjön. De még ha az volna is... Embere válogatja, ki mit érez magában; az önazonosság kinyilvánítása vagy nem, szuverén állapot, ami sosem tartozik másra. Fôleg akkor, amikor közel sem ennyi a dolgok teteje.
Az a baj, abból születhetett felbecsülhetetlen kár, ha ilyen alapon egy magyar színházat hozhatnak hírbe, ha ellenségesen szólnak róla (legalább ötszáz tanú jelenlétében), hogy az se legyen híve, aki eddig volt. Dehát, ha csak akkor tudunk valami jót kihozni magunkból, ha egymást szidhatjuk, ócsárolhatjuk...
A Traian Vuia Iskolaközpont diákjai gyûltek össze tegnap reggel a vásárhelyi Prodcomplex kapuja elôtt. "Meleget akarunk" – skandálták. A fiatalok a tantermekben uralkodó hideg ellen tiltakoztak, és megtagadták az órákon való részvételt.
Vasile Moldovan iskolaigazgató lapunknak nyilatkozva elmondta, a tegnap reggel 8 órakor a XII. osztály diákjai közölték vele: nem hajlandók bemenni a hideg tantermekbe. Hozzájuk csatlakoztak az iskola többi tanulói, kivéve az alsóbb osztályosokat, akik rész vettek az órákon. A diákok ezután a hôszolgáltató Prodcomplex bejárata elôtt gyûltek össze, melegítést követelve. Az igazgató azonban nem fogadta a diákokból és tanárokból álló küldöttséget.
Megtudtuk, ahhoz, hogy a fûtôtestek megfelelôléppen kimelegedjenek, a hôszolgáltató egység 80 fokos gôzt kellene elôállítson. A Prodcomplex azonban csak a minimális biztonsági hôfokon szolgáltat vizet, hogy a vezetékek ne fagyjanak le. A tegnap délelôtt az igazgató tárgyalt a Prodcomplex vezetôségével, kérte, növeljék a kapacitást, optimális feltételeket biztosítva az oktatásnak. A válasz a következô volt: elavult berendezéseik miatt nem tehetik meg, mivel ebben az esetben a termelési költségek túlságosan megnônének, s így nem maradna pénz az alkalmazottak fizetésére – nyilatkozta Moldovan. Hozzátette, nagy elvárásaik nem lehetnek, hiszen a múlt évi fogyasztási költségeket a polgármesteri hivatal mindössze júliusban fizette ki, a januári 41 millió lejes hôenergia-fogyasztásnak is csak a felét egyenlítette a hivatal.
A tegnapi incidensrôl Moldovan igazgató értesítette a megyei tanfelügyelôséget, valamint a polgármesteri hivatalt. Crisan Eugen alpolgármester támogatásáról biztosította az igazgatót, s megígérte, ma tárgyal a Prodcomplex vezetôségével, a költségvetésbôl pedig újabb alapokat szorítanak ki az iskolaközpont költségeinek fedezésére. Moldovan igazgató elmondta, ma beadvánnyal fordul a polgármesteri hivatalhoz, amelyben ismerteti a jelenlegi helyzetet, azzal a céllal, hogy problémáikra a hivatal hétfôi soros ülésén megoldást találjanak.
– Eddig elviselhetô volt a hômérséklet a tantermekben, a hideg beálltával azonban túlságosan lehûlt a levegô. Mintegy 9-10 fokos termekben kell tanulnia a 759 tanulónak és a 150 óvodásnak – nyilatkozta Dumbrava Veturia fôkönyvelô. Elmondta, 1970-ben csatolták a Traian Vuia Iskolaközpont fûtôrendszerét a Prodcomplexhez, '86-tól kezdôdtek a gondok az egységnél, s azóta minden télen fáznak a diákok és a tanárok. Megoldás lenne, ha az iskolát saját hôközponttal látnák el, ennek költségei azonban 1,5 milliárd lej körül mozognak, amit a polgármesteri hivatal nem tud fedezni. Szó esett arról a lehetôségrôl is, hogy az iskolát a tömbházak hôközpontjához csatolják, ebben az esetben a hôenergiát az Energomur szolgáltatná.
Az igazgató szerint, a tegnap hiányzó diákok valamelyik szombaton pótolják múlasztásukat, távolmaradásukért nem jár igazolatlan hiányzás. Ugyanakkor reméli, az illetékesek a nemsokára kezdôdô háromhetes téli vakációban meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy a tanítás jobb körülmények között folytatódjon az új évben.
Vasárnap este 7 órakor Puccs volt-e vagy forradalom? címmel jelentkezik a Duna TV adása. Tíz esztendeje tört ki az 1989-es temesvári felkelés. Felmérés szerint a megkérdezettek alig több mint egyharmada gondolja, hogy 1989 decemberében forradalom történt Romániában. Errôl is szó lesz a mûsorban, amelynek témája Temesvár, a Református Egyház és a kisebbségi magyarság helye és szerepe a romániai változásokban. Az egykori események értékelését, az akkor elkezdett út folytatását Tôkés László püspökkel taglalja a szerkesztô-mûsorvezetô: Csáky Zoltán.
Magyar Mûvészetért – díjkiosztó gála
A Magyar Mûvészetért díj 1999. évi kitüntetettjeinek csütörtökön gála keretében adták át az elismeréseket Budapesten, a Nemzeti Színházban. A kuratóriumnak már korábban nyilvánosságra hozott döntése értelmében Cserhalmi György (színházmûvészet); Sára Sándor (filmmûvészet); Kocsár Miklós (zenemûvészet); Tóth Bálint (irodalom); Lajkó Félix (zenemûvészet); Kaláka Együttes (népzene); Péterfy László (képzômûvészet); Gergely András énekes és Fodor Sándor (Neti) hegedûs (határon túli magyarság mûvészete) vehette át a díjat. Az 1998-ban elhunyt erdélyi születésû Wass Albert írót posztumusz részesítette Magyar Mûvészetért díjban a testület.
31. Magyar Filmszemle februárban
A 31. Magyar Filmszemlét február 3. és 8. között rendezi meg a Magyar Mozgókép Közalapítvány, valamint a Magyar Film- és TV- mûvészek Szövetsége - közölték a szervezôk az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint a mustrán várhatóan húsz játékfilmet, huszonöt kísérleti- és kisjátékfilmet, valamint harmincöt népszerû-tudományos, illetôleg dokumentumfilmet tûznek mûsorra a Budapest Kongresszusi Központban. A rendezvényt szervezô Filmszemle Tanács elnöke ezúttal Miskolczi Péter producer lesz.
A szlovén külügyminisztérium szerdai bejelentése szerint Szlovénia vízumkényszert ír elô Oroszország, Macedónia, Románia, Bulgária és Törökország állampolgárai számára. A rendelkezés az oroszok esetében már csütörtöktôl él, a Szlovéniába beutazni kívánó macedónok és törökök 2000. januárjától, a románok februártól, a bolgárok pedig márciustól kötelesek vízumot váltani – jelentette a Reuters. A szigorító lépés része azoknak az elôkészületeknek, amelyeket Szlovénia az Európai Unió-beli tagság elnyeréséért tesz.
Világörökség a Hortobágyi Nemzeti Park
Az UNESCO Világörökség Bizottsága szerdán a marokkói Marrákesben egyhangúlag megszavazta, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park "kulturális táj" kategóriában a Világörökség része legyen. Az elsô magyar nemzeti park – Hollókô, Pannonhalma, a Budai Vár és Aggteleki Karszt után – Magyarországról ötödikként vált a Világörökség részévé. A minôsítés megerôsített védelmet jelent a terület számára, és azt, hogy folyamatosan a közfigyelem középpontjában áll. Azzal, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park a világörökség részévé vált, megnô a terület turisztikai jelentôsége is.
A Szózat költôjének szellemét idézve emléknap keretében nyitották meg szerdán Székesfehérvárott a Vörösmarty Emlékévet. A Vörösmarty Emlékbizottság, Székesfehérvár önkormányzata, a Vörösmarty Társaság, a Szent István Király Múzeum és az Árgus szerkesztôsége által rendezett tudományos emlékülés keretében irodalmárok, irodalomtörténészek, múzeuológusok, tudományos kutatók idézték fel a poéta emlékét, méltatták munkásságát. Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere a résztvevôket köszöntve hangsúlyozta: az ôsi város híven ápolja a Fejér megyei Pusztanyéken (a mai Kápolnásnyéken) 1800. december 1-jén született költôfiának emlékét. Nagy Sándor, a Fejér Megyei Közgyûlés elnöke bejelentette: a költô születésének 200. évfordulójára befejezôdhet a kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékház felújítása. Szabó Magda író, a Vörösmarty Emlékbizottság díszelnöke bejelentette: Vörösmarty születésének 200. évfordulójára drámát ír, amelyet a székesfehérvári Vörösmarty Színház visz majd színpadra.
Elnökségi ülés az 56-os Magyarok Világtanácsánál
Mindennél fontosabb a különbözô Í56-os szervezetek közötti egyezség létrejötte, ezért kezdeményezzük 2000. október 23-nak közös megünneplését – közölte Ábrahám Dezsô fôtitkár az Í56-os Magyarok Világtanácsa szerdai budapesti elnökségi ülése után az MTI-vel. Ábrahám Dezsô elmondta: döntöttek arról, hogy 2000. január 8-ra összehívják az Í56-os Magyarok Világtanácsa rendkívüli közgyûlését. A tanácskozás napirendi pontjai között szerepel a 2000. október 23-nak egységes megünneplésérôl szóló javaslat megvitatása, továbbá az új, kibôvített elnökség megválasztása.
A Samsung Electronics dél-koreai hiradástechnikai cég bemutatta a – szerinte – elsô maroktelevíziót a világon. A mini képernyôvel ellátott, "SCH-M220 TV Phone" jelzésû készülék a jövô év elejétôl lesz kapható az üzletekben, közölte Szöulban a cég szóvivôje. A készülékkel egyidejûleg lehet telefonálni és televíziózni. A high-tech maroktelevízió folyékony kristályból elôállított, nagy képbontású ernyôjén "menetközben lehet sportközvetítéseket, krimit, szórakoztató vagy más mûsorokat nézni" – jelentette be a cég. A maroktelvízió áráról egyelôre nem esett szó – áll az AFP jelentésében.
Minden harmadik EU-polgárnak volt tavaly otthoni számítógépe, s alig minden tizedik rendelkezett internet-hozzáféréssel. Sok európai még mindig idegenkedik a modern távközlési és kommunikációs technikától - állapítja meg a frankfurti német gazdaságkutató intézet. A munkahelyek a komputerellátottság szempontjából alig szerepeltek jobban, mint a háztartások: 40 százalék használt számítógépet. Otthon nyolc százalék, az irodában 13 százalék fér hozzá az internethez. Az Egyesült Államokban ugyanakkor minden negyedik polgár használja már az internetet.
Az Onze Mondial francia sportszaklap olvasói Rivaldót, az FC Barcelona brazil csatárát választották az év legjobb labdarúgójává. A második helyre az angol David Beckham (Manchester United), a harmadikra a francia Zinedine Zidane (Juventus) került. Az AFP jelentésébôl kiderül: a mintegy 25 ezer szavazó több mint 40 százaléka vélte úgy, hogy idén Rivaldo volt a legjobb, Beckhamre majdnem 36, Zidane-re viszont alig több mint 10 százalékuk szavazott.
Vérdoppingkontroll Olaszországban
Jövôre – elôször a világon – Olaszországban bevezetik a központosított, egységes vérdoppingkontrollt. Az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) legutóbbi ülésén fogadta el a "Nem kockáztatom az egészségemet" címet viselô új ellenôrzési programot. Gianni Petrucci, a CONI elnöke, a La Gazzetta dello Sportnak adott nyilatkozatában javasolja, hogy a nemzetközi sportági szövetségek is kövessék az olasz kezdeményezést. Jövôre közel 2000 ellenôrzést szeretnének elvégezni a nagyobb fizikai igénybevételt követelô sportágakban. A vérkontroll folyamatát végig titkosan kezelik majd. A pozitív tesztek esetén sor kerül még egy B-próbára és csak azt követôen nevezik meg a vétkeseket, akiket a szokásoknak megfelelôen eltíltással büntetnek.
Ezredfordulós óriáskerék Párizsban
Egy hatvan méter magas óriáskerék az egyik fô látványossága Párizsban az ezredforduló köszöntésére rendezett nagyszabású ünnepségeknek. A Concorde téren felállított szerkezetre, harminc frank ellenében, szerda óta ülhetnek fel a kíváncsiak. Az AFP jelentése szerint az óriáskereket 50 ezer égô díszíti, amelyek egy éven át fénylenek majd a párizsi éjszakában. Negyvenkét gondolájában az utasok francia, angol, német vagy japán nyelvû ismertetôt hallgathatnak, miközben a francia fôváros panorámájában gyönyörködnek. Készítôi szerint ez a világ lenagyobb szállítható óriáskereke, amelyet Párizs után esetleg Amszterdamban vagy Brüsszelben állítanak fel. Megépítése mintegy 4,6 millió euróba került.
A családorvoslás múltbeli és magyarországi tapasztalatai
A családorvosok számára szervez tanácskozást a marosvásárhelyi székhelyû LiberAcupunct Alapítvány. A szimpóziumot, amelynek helyszíne a Színmûvészeti Akadémia Stúdió terme, december 4-én, szombaton délelôtt 10 órától tartják. Az egykori vásárhelyi, és általában a családorvoslás történetébe nyújt betekintést elôadásával Spielmann Mihály történész. Meghívott vendég dr. Szász István leányfalui családorvos, aki tíz év tapasztalatainak az összegzésére vállalkozik. Az elôadásokat megbeszélés, majd koktélparti követi.
A Kereskedelmi Kamara tevékenységébôl
E hónap is eseményekben teli a Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara számára, tájékoztatott Nan Gheorghe elnök, aki december 8-10-én Brassóban vesz részt A kereskedelmi kamarák sajtótermékeinek szerepe és fontossága elnevezésû tudományos ülésszakon. A szimpóziumra azon kamarák elnökei kaptak meghívást, amelyeknek saját szaklapjuk van. Nan Gheorghe az Impuls economic címû gazdasági lapot képviseli. December 7-9-e között Sinaián tanácskozást szerveznek az ország valamennyi céghivatala részére. Megyénket Pop Vasile, a vásárhelyi kereskedelmi kamara alelnöke és Nasca Vladimir, a céghivatal elnöke képviseli. Nan Gheorghe december 14-én Bukarestben Románia Kereskedelmi Kamaráinak Vezetôbizottsága negyedévi találkozójára hivatalos, amelyen a kamarák ez évi tevékenységét értékelik.
Január elsejétôl új bérlôje lesz a kerelôszentpáli malomnak. A versenytárgyalást december 10-én tartják. Ghira Ana, a hivatal jegyzôje tájékoztatott, hogy az intézkedésre azért volt szükség, mivel a jelenlegi bérlôvel a szerzôdés december elsején lejárt. Mi több, az háromhavi bérleti díjjal van elmaradva a hivatalnak. A malom naponta 10 tonna búza és kukorica ôrlésére képes, a megrendelések azonban ennél jóval alacsonyabbak.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) marosvásárhelyi fiókja december 7-én, kedden délután 6 órakor találkozót tart a megyeközponti Braila utcában, a volt zsidó templom épületében. Terítékre kerül a társaság pénzügyi helyzete, és megbeszélik a jövô évi programokat.
15, székelykakasdi és maroskeresztúri lakos között összesen 60 millió lejes kártérítést oszt ki a keresztúri tanács. A prefektúra által jóváhagyott és kiutalt összegben az idei árvizek és talajcsuszamlások károsultjai részesülnek, házaik újraépítése illetve lakhatóvá tétele érdekében.
Hálózati munkák miatt ma, december 3-án 8 és 15 óra között szünetel a villanyáram- szolgáltatása Marosvásárhelyen, a Nordului utcában.
A hagyományos indiai gyógyászati rendszert, annak elméleti alapjait és gyakorlati módszereit sajátíthatják el az érdeklôdôk a Marosvásárhelyen elsô alkalommal magyar nyelven induló Ayurvéda-tanfolyamon. A kurzuson természetes terápiás módszert is tanítanak, a szín-, zeneterápiától, a presszopunktórán keresztül az ayurvédikus gyógymasszázsig. E témában ma 18 órától a vásárhelyi Al. Papiu Ilarian líceum 62-es termében tartanak díjmentes elôadást, amelyen az érdeklôdôk a tanfolyamra is feliratkozhatnak.
Pánikot keltett Szászrégen lakosainak körében, amikor december elsején, késô délután F. Mihály Só utcai magánházának kéményébôl sûrû füst és szikrák pattantak ki. A helyszínre érkezô tûzoltók megállapították, az elhanyagolt, tisztítatlan kéményben felgyûlt korom hevült túl és gyúlt meg. Anyagi kár nem keletkezett.
A vásárhelyi Környezetvédelmi Kirendeltség november 25. és december 1-je közötti idôszakban újabb méréseket végezett. A levegô minôségét vizsgálva, egyik mutatónál sem észleltek határérték- túllépést. Ezzel szemben szennyezettnek bizonyult a Maros folyó vize, Csapónál ammónium-ion határérték-túllépést mértek. A szennyezés a vásárhelyi Azomures Rt.-tôl és a nem megfelelôen tisztított szennyvízbeömlésekbôl származott.
Nem a gyenge látási viszonyoknak megfelelô sebességgel vezette RE-NF-1111 forgalmi rendszámú személyautóját K. Sándor, elvesztette uralmát a jármû fölött, amely az útszéli sáncba borult. A kedden este a Szásznádason áthaladó 13-as országúton történt balesetben a kiskocsi utasa, a 67 éves segesvári illetôségû L. Leontin súlyos sérüléseket szenvedett.
Tegnap kezdték el a Báld és Csehtelke közötti útszakasz kövezését. Száz tonna követ szórnak ide, melynek összértéke 20 millió lej. A kô és a szállítás ellenértékét a sármási polgármesteri hivatal állja, a szétterítési munkálatokra a helybeliek vállalkoztak. A szakemberek megítélése szerint, abban az esetben, ha még egy hónapot halasztották volna a kövezést, az 5 kilométernyi útszakasz teljesen járhatatlanná válik, a települések pedig megközelíthetetlenné váltak volna.
Copyright © Népújság - 1999