|
LI. évfolyam 200. (14252) |
1999. augusztus 28. Szombat |
A szenátus mezôgazdasági bizottságának ülése ismét kudarcba fulladt a termôföldek és erdôk visszajuttatását szabályozó törvény vitájában.
Trita Fanita bizottsági elnök és két RTDP-s tag kivonult a munkálatokról, azzal érvelve, hogy tanulmányozniuk kell a földalapról megvont mérleget. Hiányukban a bizottságban nem maradt meg a kellô létszám, a munkálatokat tehát fel kellett függeszteni.
Trita Fanita röviden konzultált pártfônökével, Petre Romannal, majd pedig közölte, hogy az utóbbi helyeselte a munkálatok félbeszakítását, sôtkérte az említett mérleg beható tanulmányozását. Hozzáfûzte még, hogy egyszer sem cselekedett pártja jóváhagyása nélkül és benyújtja lemondását a bizottság élérôl, amennyiben az amv-k feloszlatása mellett döntenek.
A demokrata szenátor semmisnek nyilvánította a csütörtökön azt követôen megszavazott szakaszokat, miután elhagyta az ülést. Egyúttal jelezni fogja a ház vezetôségének a szabálysértést, amit az ülés vezetését átvevô Csapó József alelnök követett el.
Az elnökség, a kormány, a minisztériumok és a többi központi intézmények, valamint a prefektúrák és megyei tanácsok alkalmazhatnak munkatársakat a legutóbbi kormányülésen jóváhagyott rendelet értelmében. A rendelet célja szakembereket toborozni különféle, meghatározott projektek számára. Ezek bére nem haladhatja meg az A minisztériumi tanácsosi besorolást, amely régiségtôl függôen 1,7 és 2,8 millió lej között mozog.
A nettó átlagbér júliusban 1.603.869 lej volt, ami mintegy 6 százalékkal jelentett többet júniushoz mérten.
Ugyanezen idôszakban a bruttó átlagbér 5,7 százalékkal növekedett, ami 2.020.178 lejnek felelt meg.
Júliusban a legnagyobb nettó átlagbért, nevezetesen több mint 4,9 millió lejt a légiszállításban könyvelték el; a legalacsonyabbat pedig a textíliában, a fafeldolgozó iparban, ami 1,2 millió lejnél alacsonyabbat jelentett — derült ki az országos statisztikai bizottság adataiból.
A vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsból (IMNT) kimaradt három magyar párt csütörtökön lényegében elutasította részvételét a múlt pénteken megalakult testület munkájában.
Az IMNT a Kasza Jószef vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) részvételével, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom (VMPM) támogatásával jött létre. A tanács, alapszabálya szerint, a vajdasági magyarok legitim képviseleti szerve a (követelt háromszintû autonómia egyik fô szervét jelentô) Magyar Nemzeti Tanács közvetlen megválasztásáig. A tanácsban üresen hagyták az alakuló ülésrôl távolmaradt három másik vajdasági magyar párt helyeit.
Ez utóbbiak, az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Papp Ferenc vezette Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalma (VMKDM) és a Tóth Horti Gábor vezette Kereszténydemokrata Tömörülés (KDT) az MTI-hez eljuttatott közleményükben elutasították a tanácsot, mint olyan testületet, amely közjogi érvényû döntéseket hozhatna a vajdasági magyarok nevében.
Érvelésük szerint a három párt azért választotta a nemzeti tanács elnevezést, hogy "a VMSZ, azaz Kasza József pártelnök tárgyalást kezdhessen" a szerb kormánnyal". "Kétoldalú manipulációról van szó, amelynek célja, hogy az Ideiglenes (Magyar) Nemzeti Tanács befeketítése után egyszer csak leüljenek tárgyalni, és a tárgyalás eredményét közös javaslatként terjesszék a magyar kormány elé, kérve a megállapodás kétoldalú államközi szerzôdéssel való megerôsítését" — hangoztatták.
Véleményük szerint a megállapodásból gyaníthatóan kimaradna a VMSZ által szorgalmazott mindhárom autonómiaforma. Többek között azzal érveltek, hogy az IMNT alapítóinak programjában "korábban sohasem" szerepelt autonómiakövetelés, s "évek óta együttmûködnek" a Slobodan Milosevic jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párttal és a Jugoszláv Egyesült Baloldallal. A másik három pártot "zsarolhatónak" nevezték, és félônek tartották, hogy az IMNT a "leköszönô" szerbiai vezetés nyomására hozná meg döntéseit.
A VMDP, a VMKDM és a KDT kifogásolta, hogy az IMNT tagjait a pártok választási eredményein alapuló delegálással választották meg. (Az 55 tagú testületben 39 helyet birtokol a VMSZ — emlékeztetnek megfigyelôk). Mindezek alapján pedig úgy vélték: a vajdasági magyaroknak egyelôre nincs szükségük olyan közjogi intézményre, amely nevükben politikai és jogi döntéseket hozna.
A vajdasági magyarok helyzetét csak a valódi szerbiai társadalmi változások bekövetkezte után lehet majd felvetni — mondta csütörtökön Ágoston András a Beta belgrádi független hírügynökségnek nyilatkozva.
Ágoston András többek között helytelenítette egy olyan testület létezését, amely az egész vajdasági magyarság nevében hozhatna döntéseket. Mint elmondta, a tanácstól távol maradó három szervezet úgy véli, hogy magyar pártokként jelenleg az egész Szerbia és Jugoszlávia demokratizálását célzó folyamatokban kell részt venniük.
"Ágoston úgy vélte, hogy a VMDP-nek, a VMKDM-nek és a KDT-nek a Szövetség a Változásokért (szerb ellenzéki tömörülés — a tud. megj.) keretei között az állam demokratizálása mellett kell síkra szállniuk, s a vajdasági magyarok helyzetének kérdése akkor vethetô fel, amint valódi változások következtek be a (szerb) társadalomban" — közölte a Beta.
Öt kommunista és egy szociáldemokrata képviselôbôl álló csoport nyelvtörvény-javaslatot terjesztett a napokban a cseh képviselôház elé. A javaslat célja szabályozni a cseh nyelv használatát és védeni a cseh nyelvet mint az ország hivatalos nyelvét — írja a Haló Noviny címû prágai kommunista napilap.
Az elképzelés szerint, amelyet ôsszel tárgyal meg a parlament, a törvényhozó testületek, a végrehajtó szervek, a bíróságok, illetve a fegyveres erôk szolgálati nyelve a jövôben kizárólag a cseh lenne.
A hadseregben napjainkban például még a szlovák nyelv hivatalos használata is engedélyezve van, mert Csehszlovákia szétválása után a fegyveres erôk kötelékében számos olyan szlovák tiszt maradt, akik az anyanyelvüket használják szolgálatban is.
A szerzôk szerint ennek ellenére az új törvény gyakorlatilag csak a jelenlegi állapotot rögzítené, mert úgy vélik, hogy a cseh nyelv használata már megfelelô módon szabályozva van különféle törvényekben és elôírásokban. A javaslat legfôbb értelme ezért "olyan erkölcsi, politikai és jogi törvényt alkotni, amely biztosítaná a cseh nyelvnek, mint a cseh államiság egyik pillérének, a fejlôdését és védelmét" — olvasható a preambulumban.
A Haló Noviny szerint a törvényjavaslat semmilyen módon nem fogja sérteni a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait. Ennek érdekében a törvény bevezetô része utalásokat tartalmaz több kisebbségvédelmi nemzetközi dokumentumra is.
Kétnyelvûséget, vagyis a cseh mellett az anyanyelv használatát a hivatalokban, Csehországban csak a mintegy 60 ezer fôt számláló lengyel kisebbség követel. A lengyel ugyanis az egyetlen olyan nemzetiség, amely bizonyos határmenti területeken jelentôsebb arányban él. A mintegy 20 ezer csehországi magyar oszágszerte szétszórtan él, aminek következtében ilyesfajta anyanyelhasználati követelései nincsenek.
Már több mint ezren betegedtek meg kötôhártya- gyulladásban Bukarestben: naponta mintegy 50 új esetet jegyeztek fel.
A betegség — amelynek oka egyelôre ismeretlen — más megyékben is rohamosan terjed. A helyzetre tekintettel a bukaresti szemészek közös felhívással fordultak az oktatási minisztériumhoz, hogy halassza el a szeptember 1- jére tervezett tanévkezdést.
A vírusos — bár enyhe lefolyású — agyhártya-gyulladás is tovább terjed Romániában, naponta mintegy 200 új esettel. A leginkább érintett hat megyében a minisztérium már hat héttel kitolta a tanév kezdetét.
Bár néhány nap múlva elkezdôdik az új tanév, a tanszereket és tankönyveket kínáló üzletekben nincs sok vásárló. A legtöbb betérô nézzlôdik, számol, s továbbmegy, keresve az olcsóbb füzetet, írószert, vízfestéket. A vásárlók kis számát az elárusítók a családok anyagi helyzetével, valamint azzal magyarázzák, hogy legtöbb szülô megvárja, amíg a tanítók, illetve tanárok bejelentik igényeiket, s csak azután vásárolnak.
A Transilvania üzletközpontban három helyen kínálnak tanfelszerelést. Az írószer- árak 280-1500 között változnak, egy 48 lapos vonalas vagy kockás füzet 2050 lej, egy 100 lapos egyetemi füzetért 5800 lejt kell fizetni. Ugyanott 1500-5000 lejes radírokat és 1000-2000 lejes mûanyag füzetborítókat is lehet vásárolni. A termékeket kínáló standok elôtt 2-3, többnyire felnôtt várkozik. Két nagyobb lányával és IV-es fiával vásárló hölgy jegyzetfüzetbôl olvassa a tanévkezdéshez szükséges, otthon összeírt füzet- és írószer-mennyiséget. Kérdésünkre elmondta, hogy egyelôre csak a fontosabb tantárgyakhoz szükséges füzeteket vásárolja meg, s inkább száz lapos füzeteket vesz, mert azok többet tartanak.
— Mielôtt vásárolni jöttünk, elôszedtük a tavaly be nem telt füzeteket, s megnéztük, melyiket lehet idén is használni — mondta Kovács Margit — Férjemmel mindketten dolgozunk, s elég jó fizetést kapunk, mégis figyelemmel válogatjuk meg mit veszünk, hiszen legalább két új táskát is vásárolunk kellene az otthonról elhozott 250 ezer lejbôl. Amire most nem jut, megvesszük tanév közben — vélekedett.
— A napokban még senki nem kért teljes tanfelszerelést. Pár füzetet, írószert vettek, azt is kevesen — nyilatkozta Szôcsi Júlia, a Dózsa György utcai Sedcom könyvesüzletben, majd ismertette az árakat: a 48 lapos füzet ára 2200-2700 lej, a 80 lapos 4000 lej, a 140 lapos 7000 lej. A biológiafüzetért 4500 lejt, a földrajzért és az egyetemi füzetért 7500-at, a rajztömbért 8500-at, a szószedetért 1200-at kell fizetni. A tolltartók ára 30-55 között ingadozik, egy írószerekkel telit 102 ezer lejért lehet venni. Külön a ceruza 450-1200 lej, a golyóstollak ára 1000- 26.000 között változik. Az iskolatáskákért 45.000-115.000 lejt kell fizetni. A fenti árakon lehet termékeket vásárolni a Bolyai utcai Sedcom könyvesüzletben is.
Ottjártunkkor egy édesanya tért be kisiskolás lányával, s hosszasan nézegették a tanszerkínálatot. Az eladónô türelmesen várt, majd megkérdezte, óhajtanak-e valamint. — Egyelôre csak nézelôdünk, számítgatunk, vajon hány füzetet tudunk venni. Hányat enged meg a betegnyugdíjból és a kis fizetésbôl álló költségvetés — felelte a hölgy, majd továbbment.
A Papirus üzletben minden, tanévkezdéshez szükséges felszerelést megvásárolhatnak a szülôk. A 24 lapos füzetet 1400-2600 lejért, az egyetemifüzetet 8000-14.000 lejért, a 100 lapos füzetet 6000 lejért kínálják. Az írószerekben is nagyon bô a választék, az egyszerû ceruzától és golyóstolltól a legmárkásabbig minden megtalálható, ugyanakkor itt füzetborítékot, táskát is árulnak. A kapcsos füzetek 28.500 lejtôl kezdôdnek, a bele való kockás lapot (100 darab) 12.500-ért kínálják.
Mint az ott vásárló, a kémiai iskolaközpontban tanuló XI- es fiú elmondta: sokkal praktikusabb és olcsóbb kapcsos füzetet használni, hiszen a lapokat az órák függvényében cserélgetni lehet, s az iskolába is csak egy füzetet kell vinni. Az az egyetlen hátránya, hogy a tanárok körében nem örvend nagy népszerûségnek, hiszen minden oktató elvárja, hogy az általa elmondottakat külön füzetbe írják a diákok. Ennek ellenére nagyon sokan ezt használják — mondta.
— Szerencsénk van, mert a tanárok nagy többsége megérti, hogy ha a tavalyi füzetbe, vagy egy összevont füzetbe írjuk a tanulnivalót. Ôk is jól tudják, hogy nem minden szülô engedheti meg, hogy 10-15 füzetet vásároljon — vélekedett a Papirusban vásárló, idén érettségizett Kálmán Erika.
A fôtéren levô Mihai Eminescu és George Cosbuc könyvesüzletekben a tanszereken kívül tankönyveket is árulnak. Az érdekeltek vásárolhatnak I. osztályosok számára összeállított matematika és román nyelvkönyvet, III-os magyar nyelv tankönyvet, III-os matematika és IV-es magyar és matematika tankönyvet is. A felsôsök számára matematika (VI.), biológia (VI., VIII.) , történelem (X.), fizika (XI., XII. oszt.), földrajz (X. osztály) és magyar irodalom (IX., X.,XII.), ének (VIII.) tankönyveket kínálnak. A fent említett üzletekben Teora segédtankönyveket is lehet vásárolni. A Könyves Ház könyvelôségén tájákoztattak, hogy egyelôre nincs nagy érdeklôdés a tankönyvek iránt, általában az iskolakezdés után vesznek nagyobb mennyiségben tankönyveket. A magánkönyvkiadók a segédtankönyveket a napokban küldik el, így hamarosan a könyvesüzletekben azokat is meg lehet majd vásárolni. S az illetékesek szerint ugyancsak a napokban érkezik meg a hiányzó tankönyvek egy része is.
S bár az egyenruha használata nem kötelezô — minden iskola egyénileg dönti el, s ajánlja az I-IV. oszályosoknak az egyenruha viseletét — a Tudor negyedbeli Favorit üzletben ez is található. A kislányok részére készített fehér-kék kockás kis ruha és kötény 152 ezer lej, a kisfiúk sötétkék kabátját és nadrágját 290.000 lejért árulják.
Teljes vagy csak részleges tanfelszereléssel, egyenruhával vagy anélkül, mindenképp nagyok a kiadásai azoknak a családoknak, ahol egy-két vagy több gyerek kezdi az iskolát. Szerencséje van a szülônek, ha a 65 ezer lejes gyermeknevelési pótlékból fedezni tudja azokat.
Az új kötet címe: Magyar helyesírási szótár, alcíme: A Magyar Tudományos Akadémia szabályai szerint. A szerkesztôk, Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka hangsúlyozzák az elôszóban, hogy az új szótár elveiben és gyakorlatában egyaránt az MTA helyesírási szabályzatának változatlanul érvényben lévô 1984. évi (11.) kiadásához igazodik. Tehát nem a szabályzat valamiféle módosulásai tették szükségessé a könyv kiadását, hanem fôleg az, hogy az elôzô kiadás óta megjelent nyelvünkben egy egész sereg új szó. Ezek nem szerepelnek sem az 1988-as Helyesírási kéziszótárban, sem az 1994-ben megjelent Idegen szavak és kifejezések kéziszótárában, holott széles körben használjuk ôket. Pl. a számítógép szó az 1984-es kötetben benne van, de hiányzik a hardver és a szoftver. Az 1994-es kötetben már megtalálhatók, több tucatnyi összetétellel, és ott van a floppy és a floppy disk is. Ezek a most megjelent új szótárban már így jelennek meg: flopi, flopija, flopijai. De a floppy disk így maradt, mert használata nem terjedt el annyira, mint a flopié. Ugyanilyen változáson ment át a lobby (lobbyja, olajlobby, lobbyzik, lobbyzmus) — ma így használatosak: lobbi, lobbija, olajlobbi, ipari lobbi, lobbizik, lobbiztak, lobbizzanak stb.
Kimaradtak a szótárból a letûnt rendszer adminisztrációjának és mozgalmi nyelvének mára elavult és az aktív szókincsbôl kiszorult szavai, mint a tanácselnök, tanácstitkár, tanácshatalom stb.
Az új helyesírási szótár gazdagabb a korábbi változatnál, 140.000 szót és szókapcsolatot tartalmaz. Elsôsorban a tágabb értelemben vett magyar köznyelv helyesírási szótára kíván lenni, írják a szerkesztôk. Közvetlenül szolgál tehát tanárt és diákot, hivatalnokot, tisztviselôt, férfit és nôt, idôst és fiatalt, újságírót és olvasót. Lapunk szerkesztésében magunk is ezt tartjuk nyelvi bibliánknak.
Várhatóan nemsokára megjelenik a CD-ROM változat, amely a nyomtatott szótár anyaga mellett más szógyûjteményeket is tartalmaz.
525 éve, 1434-ben született JANUS PANNONIUS (Csezmicei v. Kesincei János), a legnagyobb magyar humanista költô, a latin nyelvû magyar költészet európai hírû klasszikusa. Elégiákat, epigrammákat, dicsôítô énekeket írt. Érett elégiáiban a török elleni küzdelem pátosza, az élet, a természet iránti szeretet jelenik meg. (1472-ben hunyt el.)
380 éve, 1619-ben született JEAN BAPTISTE COLBERT francia politikus, a francia abszolút monarchia pénzügyi alapjainak megteremtôje. Nevéhez fûzôdik a francia katonai és kereskedelmi flotta felállítása, a francia gyarmatosítás Indiában és Kanadában. (1683- ban halt meg.)
35 éve, 1964-ben hunyt el PÓR BERTALAN, Kossuth- és Munkácsy-díjas festô. Keresett arcképfestô volt, de festett tájképeket, mozgósító plakátokat is. (1880-ban született.)
425 éve, 1574-ben született SZENCZI MOLNÁR ALBERT prédikátor, egyházi író, fordító, nyelvtudós. Latin—magyar és magyar—latin szótárt szerkesztett. Magyar nyelvtanában elsôként tett kísérletet a teljes nyelvtani rendszerezésre. Elkészítette a teljes verses zsoltárfordítást, lefordította Kálvin fô mûvét, az Institutiót. (1634-ben hunyt el.)
115 éve, 1884-ben született THEODOR SVEDBERG svéd kémikus. Kolloidkémiai kutatásaiért, az ultracentrifuga kifejlesztéséért és a fehérjék kutatásában elért eredményeiért kapott Nobel-díjat. (1971-ben hunyt el.)
165 éve, 1834-ben született AMILCARE PONCHIELLI olasz zeneszerzô. 12 romantikus operája közül a legközismertebb a La Gioconda. (1886-ban hunyt el.)
90 éve, 1909-ben született FEJTÔ FERENC esszéista, író, történetíró. József Attilával a Valóság c. folyóirat alapítója, majd a Szép Szó egyik szerkesztôje volt. Franciaországban telepedett le. Esszéi, tanulmányai fôleg a kelet-európai országok történelmével, politikájával foglalkoznak.
80 éve, 1919-ben született ifj. KÓS KÁROLY néprajzkutató. Kutatási területe az együttélô népek kapcsolata. Jelentôsek a szilágysági, kászoni magyar és a moldvai csángó népmûvészetrôl írott mûvei.
270 éve, 1729-ben hunyt el RICHARD STEELE angol drámaíró, esszéista, lapszerkesztô. Ô volt a szentimentális komédia megteremtôje. Kiadta Addisonnal együtt az elsô irodalmi lapot, a The Spectatort. (1672-ben született.)
55 éve, 1944-ben hunyt el LIVIU REBREANU író, a XX. század elejének legjobb erdélyi román elbeszélôje. Ismert regényei a Lázadás, Akasztottak erdeje. (1885-ben született.)
150 éve, 1849-ben hunyt el HANÁK JÁNOS piarista tanár, teológus, zoológus. Máramarosszigeten és Pesten tanított. Részt vett a szabadságharcban, s bujdosásban halt meg. Jelentôs szerepe volt a magyar természettudományi szaknyelv megteremtésében. (1812- ben született.)
50 éve, 1949-ben hunyt el JOSE CLEMENTE OROZCO mexikói festô. Mûveiben ötvözôdnek az azték és a modern európai mûvészet formajegyei. (1883-ban született.)
140 éve, 1859-ben született JEAN JAURES francia politikus, történész, publicista. A francia szocialista párt vezetôje volt. Alapította és szerkesztette a L'Humanité c. napilapot. Háborúellenes fellépése miatt 1914. július 31-én, az elsô világháború kitörése napján nacionalista merénylet áldozata lett.
85 éve, 1914-ben született UDVARDY TIBOR tenor operaénekes. Fôleg Puccini, Csajkovszkij, Wagner, Erkel operaszerepeinek elôadója volt. (1981-ben hunyt el.)
215 éve, 1784-ben hunyt el ÁNYOS PÁL költô. A szentimentalizmus korai képviselôje, a romantika elôfutára volt. A természet, a tájak, évszakok szépségei ihlették költészetét.
80 éve, 1919-ben hunyt el SCHULEK FRIGYES építész. A magyar eklektika kimagasló képviselôje volt. Mûveiben romantikus szellemben eleveníti fel és alkalmazza a román és gótikus stílus elemeit. (1841-ben született.)
60 éve, 1939-ben született TONEGAVA SUSUMI japán származású amerikai immunológus. Kimutatta az immunrendszer mûködéséhez szükséges felismerés és információtovábbítás alapegységét, az ellenanyagok sokféleségét lehetôvé tevô genetikai mecjhanizmust. 1987-ben kapott Nobel- díjat.
A 2000. év komputervírusa a kormányt és a prefektúra szakembereit is foglalkoztatja. Hogy elkerülhetôk legyenek a millennium fordulóján a számítógépes bonyodalmak, a kormány sürgôsségi rendeletben próbálja szabályozni a kérdést. Az 1999. évi 29-es rendelet (megjelent a Hivatalos Közlöny 131/1999-es számában), illetve a 2000. évre vonatkozó metodológiai elôírások (Hivatalos Közlöny 378/1999) képezik az érvényes hatályú szabályozást ebben a témakörben.
A rendelet értelmében a problémakörrel külön, központilag létrehozott hivatal foglalkozik. Valamennyi központi intézmény, a helyi közigazgatási szervek, országos érdekeltségû állami és magánjogú kereskedelmi társaságok stb. megfelelô intézkedéseket kötelesek hozni, hogy a 2000. évre való áttéréskor a számítógépes nyilvántartásokban ne keletkezzenek zavarok. Ennek érdekében az alábbi lépések megtétele szükséges: a számítógépes rendszerek felleltározása és diagnosztizálása; a szükséges lépések és azok elsôbbségi sorrendjének a meghatározása; az illetô rendszerek megfelelô átprogramozása, vagy adott esetben cseréje érdekében kidolgozott megoldások; a szükséges intellektuális és anyagi háttér felmérése; a munka beütemezése; a kijavított rendszerek ellenôrzése.
Az akciótervet az Országos Millennium Tanácsnak láttamoznia kell, annak érdekében is, hogy a terveket az egész nemzetgazdaság szintjén összehangolják. Valamennyi jogi személynek kötelessége jelentést tenni arról, hogy milyen intézkedéseket hozott ebben a tekintetben. A megyében a jelentéseket a Prefektúra gyûjti össze augusztus végéig, s küldi el az Országos Millennium Tanácsnak.
Az Országos Kommunikációs és Informatikai Hivatal, az informatika szakterületén mûködô professzionális szervezetek és kutatási intézmények, Románia kormányának informatikai termékeket és szolgáltatásokat biztosító stratégiai partnereivel együttmûködve, felvilágosító jellegû akciókat szervez, mint szemináriumok, elôadások, kerekasztalok, a döntéshozó testületek tagjainak bevonásával; felvilágosító jellegû internetoldalak közzététele; a 2000. év vírusával foglalkozó felvilágosító brosúra kiadása és terjesztése; a problémára megoldást ajánló termékeket bemutató kiállítások szervezése; mûszaki megoldásokat tartalmazó útmutató kidolgozása stb.
Régi a téma. Valójában végigkövette az emberiség egész történetét. Valahogy természetes módon, az élethez tartozik. Hozza magával az idô múlása, a dolgok változása, ami nem jelent feltétlenül mindig fejlôdést vagy elôrelépést, de azért — történelmileg jól meghatározható korszakokban és közösségekben — többé- kevésbé mégiscsak — legalábbis emberi megítélés szerint — pozitív elôjelû. Az egymást követô nemzedékek között mindig is volt egy bizonyos mértékû, természetes, és az elviselhetôségi szintet nem meghaladó konfliktus, amelyet aztán — tekintve, nem antagonisztikus voltára — folyamatosan, kölcsönös kompromisszummá vagy toleranciává oldott egyrészt az idô múlása, másrészt az életben helyüket keresô újabb nemzedékek újabb konfliktusa. Ezért már annak idején Arisztótelész is zsörtölôdött, pedig akkor még nem száguldottak azért a világ változásai a mai szuperszónikus sebességgel, aminek következtében — s ez feltétlenül igaz — a nemzedékek közötti távolság — különösen a század második felében — eddig soha nem tapasztalt módon megnövekedett. Gondoljuk csak meg, hiszen sokan vagyunk még az életben olyan mai nagyszülôk, akik hajdani kisiskolás korunkban a betûk és virágok formáit még csak egy szürke, törött palatáblára karcolgattuk s most abban gyönyörködünk — némileg értetlenül — ahogyan kisunokánk a komputeren autót tervez. Ez tehát nagyjából, a világ mindenkori rendjébôl adódóan így ahogy van, természetes. A baj máshol van! Ott, ahogyan mi, szülôk, pedagógusok és az egész társadalom — tisztelet egy, még sajnos teljesen elszigetelt, és oly gyakran értetlenül vagy éppenséggel gyanakvással szmmelélt kivételnek — ehhez az új nemzedékhez, a mai fiatalokhoz viszonyulunk. Az bizony, pedig ebben a kérdésben valójában a magunk revíziója lenne az elsôdleges. Az már csak etikai szempontból is az, tekintve az ok és okozat közötti kötelezô logikai sorrendet, összefüggést és az ezzel az összefüggéssel kapcsolatos morális felelôsséget.
Sajnos, a korszak családi feltételei és viszonyai, de oktatási-nevelési célkitûzései — nem is beszélve azok gyakorlatáról — nem kedveznek ennek a sorsdöntô és ma már valóban halaszthatatlan önrevíziónak és szemléletváltásnak. Nem, sôt egyre gyakoribb az a teljesen felelôtlen és szubjektív — bár valóban kényelmes — mentalitás, amely elhárít magától minden felelôsséget, mintha nem is mi lennénk felelôsek a mai fiatalok magatartásáért, életszemléletéért, a világhoz és a jövôhöz való viszonyulásáért, hanem valami egészen más, misztikusan determinált ifjúsági "világvége" mentalitás.
Pedig a bajok okai elsôsorban is a saját portánkon keresendôek! Ott és még akkor is ott, ha bizonyos dolgok okai a múlt rendszer tudatos oktatás- és neveléspolitikájában gyökereznek, amely — nyilvánvaló hatalmi és állampolitikai meggondolásokból, különösen az általános népoktatás és nevelés területén — nemcsak egyszerûen uniformizált, de emellett még minden elképzelhetôt elkövetett az olyan pozitív emberi tulajdonságok kialakulása ellen, mint amilyenek az önálló vélemény- és ítéletalkotás, az önálló és kezdeményezô cselekvés és cselekvésért való felellôsségvállalás — tehát az egyéniség. Gyakorlatilag végül is egy célt szolgált az a nevelési rendszer — ha egyáltalában nevelésnek lehet nevezni és nem idomításnak — a mindenkori hatalomnak feltétlenül engedelmeskedô, minden önállóságától megfosztott, csordaszellemû mentalitásra nevelést. És ez alól a "gôzhenger" alól még a legbátrabbak, legelszántabbak és legkonokabbak is csak valamilyen — a rendszer számára is nélkülözhetetlen — szakmai területre ha menekülhettek. Ezt a célt szolgálta a minden egyéni tehetséget és képességet teljesen figyelmen kívül hagyó iskola-, osztály- és tantárgy-centrikus oktatási rendszer, ahol a tanuló a maga egyedi tulajdonságaival, tehetségével és képességeivel senkit sem érdekelt. Ezt szolgálta a tanuló ifjúság tudatos — teljesen fölösleges — túlterhelése és ezt az az orwelli ideologizálás és hamis történelmi és politikai manipuláció, amely nemcsak tudatilag, de erkölcsileg is teljesen talajtalanná és gyökértelenné tette a fiatalságot.
Idôzített bomba! Az, mert ezen a területen valójában most, ezekben az években szabadult el a pokol. Most, amikor valamilyen módon végre bánni kellene ennek a — váratlanul nyakunkba szakadt — legalábbis látszatszabadságnak a potenciális lehetôségével. Erre a lehetôségre azonban az oktató-nevelô munka területén sem voltunk felkészülve. A romániai tanügy különösen nem. Ez az intézmény sohasem volt nálunk a reformok "avantgarde"-ja. Miért is lenne az napjainkban? Tíz évvel az 1989-es változások után és minden fennen hirdetett reformprogramok ellenére megdöbbenéssel tapasztalnunk kell, hogy a tanügyben a dolgok mennek tovább változatlanul a maguk érzéketlen, diktatórikus és semmi valós reformot nem tûrô tompa tehetetlenségükben. Caragialenak egy ide illô szövege jut eszembe ezzel a mentalitással kapcsolatosan: "— Reform, forradalom? — Egyetértünk! — De aztán az égvilágán ne változzék semmi!"
A tanügy tehát — ugyanúgy, mint eddig — továbbra is centralizál. Az iskolai oktató-nevelô munka továbbra is uniformizál, iskola-, osztály- és tantárgy-centrikusan tekintélyelvû és gyakran a feudális korszakra emlékeztetôen hierarchizált, ahol mindenki — tekintve, hogy csak szaktanár — a maga tantárgyát sulykolja — tekintet nélkül minden másra — ne adj isten —, a tanuló egyéni tehetségére. Nem hagy idôt számukra a tehetségük fölfedezésére és kibontakozására. A ma iskolájában erre továbbra sincs sem idô, sem lehetôség, sem oktatáspolitikai akarat. A tanár az ô tantárgyából mindenkitôl egyenlô mértékben követel és buktat irgalmatlanul. Ha kell, a fél osztályt is megbuktatja! Megbuktatja, mert hát abból lesz ugyebár, kölcsönösen a magánóra-díj. Meg kell ôket is érteni, ôk is emberek, ebben a világban élnek, és ôk így értelmezik a maguk számára ezt az új piacgazdaságot. Buktat! Egyéni sérelemnek tekinti, ha valaki más tantárgyból jobban tanul. Buktat, nem hagy idôt a tanulónak önmaga számára, s így aztán akarva-akaratlanul minden egyéni kezdeményezését és törekvését elfojtja.
A gyerek pedig fokozatosan elbizonytalanodik és belefárad ebbe az összefüggéstelen, általánosan és minden területen egyenlô mértékben maximalista és uniformizált — nem a gondolkodásra és alkotásra, hanem a tantárgyprogramok döntô többségében — az életben teljesen fölösleges és özönvízszerûen áramló lexikális, formális, sztereotip vagy éppenséggel átlátszóan hamis ismeretek sulykolására beállított megállás nélküli taposómalomba. Nem látja a dolgok célját, értelmét és fôleg nem látja önmagát ebben az egész mechanizmusban. Rájön, hogy ez az "önmaga" itt valójában senkit sem érdekel. Nincs sikerélménye, nincs önbizalma, nincs biztonsága. Nem tudja, hogy ô valójában is kicsoda, mire képes és mibe kapaszkodhat? Nem érti az egészet! Érzi, hogy itt valami nincsen rendben, mert amit ô tudna, amihez ô értene, az nem kell, hogy rá itt valójában gyakorlatilag nincsen szüksége senkinek! És sajnos, de általában otthon, a szülôi házban sem kap egyebet a — rossz jegyekért járó — dorgálásoknál. Értelmetlennek, céltalannak és idegennek látja az egészet. Társakat keres és ahogy tud, tiltakozik... Aztán fokozatosan föladja!... Vár rá a kommerszkultúra, a fogyasztói társadalom, a munkanélküliség és a kábítószer... Elvész! menekül ez elôl a "szabadság" elôl!
Lehetett volna talán bajnok is belôle az élet valamilyen területén. Lehetett volna, de eladták valamikor valakik a jövôjét egy tál lencséért a napipiacon.
Ezek a mai fiatalok! Egy nemzet legnagyobb kincse az ifjúság tehetsége! Az! De nem a tékozló nemzeteké!
Szeptembertôl, az HBO Románia, a piac elvárásainak kielégítésére, egy új szolgátlatást nyújt: hetente két filmet magyar nyelvû szinkronnal sugároz, román nyelvû feliratozás mellett, jelenti Pavel Stanchev úr, az HBO Románia vezérigazgatója.
Ezen opció a kábeltévé-operatôrök rendelkezésére áll mindazon városokban, ahol az HBO sugároz vagy sugározni fog, az eddigi sugárzási mód befolyásolása nélkül.
A filmek csak a hónap elsô bemutatóján lesznek magyar nyelvû szinkronnal, a következô bemutatók továbbra is eredeti hanggal és román nyelvû feliratozással maradnak.
Az HBO Románia leszögezi, hogy a szolgátlatás része a HBO International elôfizetôkhöz való közeledési politikájának.
Az elôfizetôk érdeklôdésétôl függôen az HBO növelheti a magyar nyelvû szinkronos filmek számát.
Az HBO Románia az elsô és egyetlen HBO International- alegység, amely felajánlja ezt az opciót.
Az HBO 1998. január 1-jétôl van jelen Romániában, jelenleg több mint 40 városban, napi 16 órás mûsoridôvel — 10 és 2 óra között.
Az HBO mûsorpolitikája eleve kizárja a reklámot, így a filmeket nem szakítja meg reklám.
Közel 40 milliós elôfizetôvel, az HBO a Time Warner része, amely világviszonylatban az 1. számú média és szórakoztató társaság.
1991-ben az HBO "átlépte" az Egyesült Államok határait, elôször Magyarországba "lépett be", majd Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia következett.
Dragos Daniellel legelôször a közelmúltban Segesváron szervezett állásbörze kapcsán beszéltem. Ekkor derült ki, hogy a mérnök közgazdász fiatalember még egy társával együtt megalakította a Dragos Kft.-t, amely egyebek mellett a már említett börzét szervezte. A rendezvényre némi büszkeséggel, de ugyanakkor döbbenettel emlékezik vissza:
— Akkor jöttem rá, hogy nem hiábavaló, amit csinálunk, amikor elolvastam a bejelentkezési lapokat — mondja Dragos Daniel. — Az általunk és, a segesvári munkaerôelosztó hivatallal közösen szervezett állásbörzére 330 kérvényt nyújtottak be. Egyesek közülük szinte bagóért hajlandók dolgozni, éjt nappallá téve. Egyik jelentkezô — és egyben ez számít a legdöbbenetesebb ajánlatnak — minden bizonnyal végsô elkeseredésében jött el az állásbörzére, felajánlva, hogy napi 16-18 órán át hajlandó bármilyen munkát végezni, havi 800.000(!) lejért. Persze, az a 182 munkahely, amit a munkaelosztó felajánlott, nem oldotta meg a munkanélküliség kérdését. Annál is inkább, mivel leginkább varrónôket kerestek. A jelentkezôk nagy része ugyanakkor már nincs abban a korban, amikor könnyedén átképezhetô, számukra a szakképzetlen munkát igénylô munkahely lenne a megoldás.
Mindenképpen kiderült: legalább félévenként érdemes hasonló állásbörzét rendezni. Jelenleg dolgozunk a begyûjtött adatok rendszerezésével, létrehozunk egy adatbázist, amelybôl majd látszani fog, a munka piacának a helyzete.
A rendezvény szerves részét képzô tudományos ülésszak is hasznosnak bizonyult, úgy tûnik, valami megmozdult a segesvári üzleti életben. A jelen levô cégek ugyanis arra az elhatározásra jutottak, hogy megalakítják a Segesvári Üzletemberek Egyesületét.
— A Dragos Kft.-nek azonban nem ez az egyetlen tevékenysége…
— Valóban, ez csak melléktevékenységnek tekinthetô. A cég teljes neve (Dragos Tanácsadó és Üzletkötési Központ) is mutatja menedzseri tanácsadást, megvalósíthatósági tervek készítését, marketing tervek kidolgozását, befektetés- elôkészítést, ipari ingatlanközvetítést, reklámkészítést ajánlunk ügyfeleinknek. Jó kapcsolataink vannak a megfelelô cégekkel, és így ezekkel együttmûködve a szolgáltatások teljes skáláját kínáljuk a hozzánk forduló vállalkozóknak. Úgyszólván bármilyen gonddal betérhetnek hozzánk, mi arra megoldást keresünk.
Egyik legreprezentatívabb megrendelésünk a teljes egészében német tôkéjû Comazo România alsónemûket gyártó és forgalmazó cég részérôl érkezett. Számukra a megfelelô épület kiszemelésétôl elkezdve, majd a segesvári kirendeltség megnyitásáig ügyeik intézését felvállaltuk és hamarosan látszani is fog munkánk eredménye. Számtalan külsô munkatársunknak köszönhetôen még mindig csak teherbíróképességünk egyötöde van kihasználva.
— Hogyan állnak a konkurenciával?
— Segesváron ugyan nincs hasonló jellegû cég, leszámítva a kereskedelmi kamarát, ám az országban számos olyan nemzetközi cég van, amellyel semmiképpen nem vehetjük fel a versenyt, igaz, ôk más ügyfeleket céloznak meg. Ami a hazai versenytársakat illeti, a rég bevált módszerrel élünk és nem harcolunk ellenük, hanem megpróbálunk együttmûködni velük.
— Melyek a legmerészebb terveik?
— Sajnos álmodozásainknak korlátot szab a valóság, bár nem panaszkodhatom: vállalkozásunk nem veszteséges. Mi a jelennek élünk, de ha már a jövôrôl esett szó, elsôsorban azt szeretném, ha Segesvár környékén ismertté válnánk, majd megyei és országos szinten is. Egyelôre megelégszünk a tanácsadással és közvetítésssel, de álmaink álma, hogy üzletkötési központtá fejlôdjünk — zárja a beszélgetést Dragos Daniel.
A VII. osztály elvégzése után a göcsi tanulóknak Székelyvajába kellett menniük — az ottani román nyelvû állami iskolába, hogy abszolváló vizsgát tegyenek, csak úgy kaphattak a VII. osztály elvégzésérôl állami bizonyítványt. Büszkén mondhatom, hogy ritkán történt meg bukás az apám tanítványai közül.
Székelyvajába az 1930-as évek elején egy Pasere Sabin nevû jegyzô került, aki vad sovén hazafisággal fogott hozzá a hozzá tartozó falvak átalakításához. Dandea marosvásárhelyi polgármester sógora is elvekben tökéletes társa volt. Szép és jó birtokot, mintegy 40 hold földet és tanyát biztosított magának Székelyvajában. Dandea Marosvásárhelyen igyekezett magyartalanítani, ô Székelyvajában. Elsô ténykedése néhány család románná keresztelése volt, minden eszközt felhasznált, a jutalmazást, sôt az erôszakot is. Puskás, Páskuly, Burján nevû családok lettek románná. Becsületükre mutat az, hogy románná átkeresztelésük (Puscas, Pasculi, Burian) után is fôleg a református templomot látogatták. Több tantermes állami iskola épült, ahol Cioloboc igazgató úr ünnepélyeken megkövetelte, hogy a magyar gyermekek, a lányok katrincában, a fiúk kieresztett ingben, tüszôvel a derekukon jelenjenek meg. Egyszóval, Cioloboc tanító ugyancsak élen járt a magyartalanítás terén. Az ortodox pópa Marosvásárhelyrôl járt ki minden második- harmadik vasárnap, s a székelyvajai iskola egyik termében misézett. Az új románoknak kötelezô volt részt venni ezeken a miséken, hiányzás esetén másnap már jelentkezniük kellett a jegyzôi irodán s igazolni távolmaradásuk okát. A csendôrôrmester abban az idôben egy Vacaroi nevû erdélyi származású idôsebb egyén volt, aki csak a tyúktolvajokkal foglalkozott, s megelégedett azzal, hogy a csendôrséget minden jóval ellássa a vidék lakossága, hiszen Székelyvajához tartozott közigazgatásilag még Göcsön kívül Szövérd és Kisgörgény is. Valamelyik helységben mindig volt igazítanivaló, fôleg a vérmes ifjúság körében. Egy-egy tánc vagy bál s azon folyó verekedések után vándorolt a malac-liba-tyúk, búza és bor a csendôrôrsre. A táncokra, bálokra külön engedélyt kellett kérni és ez megint csak "adókkal" járt.
Magyarságunk fôleg az egyházak védelmébe húzódott, s ott talált valamelyes védelmet. Göcsön nagyon összetartott a nép. Egészen 1938-ig egyetlen embert sem találtak az illetékesek, aki eladta volna magyar nevét. Akkor is csak egy bizonyos Puskás Károly ment lépre, aki Puscas Carol lett a bírói székért.
1938-at írtunk. Minden elmérgesedett Romániában. A vasgárda tagjai dühöngtek a város utcáin, a vonatokon. Nyíltan hirdették céljukat, még Marosvásárhelyen is, sokszor hallhattuk és olvashattuk az újságokban is.
— Vrem Ardeal fara unguri si jidani. (Erdélyt akarjuk magyarok és zsidók nélkül.)
Megtörtént az, hogy gyermekeket vagy ifjakat, pusztán azért, mert kollegista egyensapka volt a fejükön, összeverték, összerugdosták a város utcáin. A rendôrök és fôleg a felsôs román diákok voltak veszélyesek. A magyar városban az utcán csak félve lehetett magyarul bedszélni. Híre kelt, hogy a robogó vonatokból kidobálják a magyar és a zsidó utasokat. Bennünket csak szüleink kérésére és védelmében engedtek ki a városba.
Édesapámmal is baj történt 1938 elején. Göcsön bíróválasztás volt, s Pasere jegyzô kérésére apám írta a választási jegyzôkönyvet. Nem volt igazi választás, mert Pasere egyszerûen leváltotta az addig ténykedô és a falu által megválasztott bírót, és jegyzôkönyvbe diktálta, hogy az új bíró Puskás Károly lesz. Apám nagyon megbotránkozott, mikor az addigi Puskás Puscasként írta alá a jegyzôkönyvet. Apám rászólt.
— Te Károly, mi van? Puskást nem így írják! Nem szégyelled magad, mikor becsületes ôsi magyar neved megváltoztatod?
Egyéb sem kellett. A feljelentés megtörtént. Nemzetgyalázás, a román állam elleni izgatás címén apámat felfüggesztették tanügyi állásából, és hadbíróság elé idézték. Két-három hónapig teljes anyagi bizonytalanságban volt családunk. Apámnak azonban volt egy gyermekkori román barátja, aki magas katonai rangban a hadügyminisztériumban ténykedett. Apám Bukarestbe utazott, felkereste, s a barát intézkedett. A felfüggesztést nem vonták vissza, de a hadbíróság áttette a marosvásárhelyi törvényszékre az ügyet, "leszállítva" a nemzetgyalázást személyi sértésre. Börtön helyett apámnak 2000 lej büntetésbe került a Puscas-ügy. A göcsi református magyar iskolát mégsem sikerült románizálni, mert az egyházi hatóságok napok alatt intézkedtek, s egy tanítónôt küldtek helyettesnek. Apámék anyagilag sem szenvedtek kárt. A kántori és lévitapapsági fizetés, a földek, a kert, a kepe továbbra is a miénk volt, s apámat bukaresti barátja behívatta katonának. Apám pedig mint hadnagy (locotenent) háromszor annyi fizetést kapott, mint tanító korában. Küldözgette is haza a pénzt édesanyámnak, csak az volt a baj, hogy nagyon messzire küldték. Egy színtiszta csíki és háromszéki magyarokból álló századdal tankakadályokat kellett ásnia valami Tocileni nevû falu határában, Besszarábiában. A pénzt nem küldhette postán, hiszen az akkori postán biztosan ellopták volna. Viszont minden hónapban szabadságoltatta két hétre egy katonáját, s ez hozta el a pénzünket.
Apám aztán néhány hónappal a Molotoiv- Ribbentrop paktum elôtt gazdasági megbízást kapott a hadseregnél; mint egyetlen magyar nemzetiségû tiszt, a katonaság élelmezésére szánt összegeket kezelte. Mikor Besszarábiában a szovjet tankok a csernovitzi állomáshoz értek, az utolsónak induló román vonatra ült fel, bakaköpenyt vett magára, hogy rangjelzését takarja. Közel hárommillió lejt tartalmazó bôröndjét tisztilegénye (egy magyar fiú) ôrizte mellette. Mesélte, hogy mögötte a vonatlépcsôre kapaszkodó csernovitzi állomásfônököt egy hordár pisztollyal lelôtte. Apám egyenesen Bukarestbe ment, ahol a hadügyminisztériumban elszámolt a rábízott pénzzel, fellebbvalói nagy csodálkozására.
Egy magas rangú tiszt az elszámolás után megjegyezte:
— Mai locotenent! Esti maghiar, se vede! Mari prosti sînteti si voi. Hallod-e hadnagy, látszik, hogy magyar vagy, de bolondok is vagytok ti!) Meglóghatott volna nyugodtan a milliókkal, soha senki nem követelte volna az akkori zûrzavarban.
Összes mûveinek elsô magyar fordítását lapozgatom. Marosvásárhelyen jelent meg 1907-ben, Grün Sámuel könyvnyomdájában.
A bevezetô tanulmányban a fordító röviden vázolja Szt. Ferenc életét. 1182. szeptember 26-án született Assisiben, apja gazdag kereskedô volt. Elsajátította a kor ismereteit, élte ifjúkorát dal, vígság és mulatozások között. Ám rájön, hogy nem lehet életcélja a földi öröm és mulatozás. Magányban keresi hivatását. Lemond a gazdagságról, koldulásból újjáépít templomokat, prédikál, társakat és követôket talál, szabályozza életrendjüket, elôírja követôinek életmódját, nevet is ad rendjének: Fraters minores, kisebb testvérek néven kéri az egyház jóváhagyását, és 1210-ben meg is kapja. A nemes Scifi család két lányának, Klárának és Ágnesnek a segítségével 1212-ben megalapítja a Szegény nôk rendjét, késôbbi elnevezésük szerint a Klarisszákat. 1223-ban rendjének szabályait Szent Ferenc 12 fejezetben összefoglalva újólag bemutatja és III. Honorius pápa Sole annuere kezdetû bullájával jóváhagyja és megerôsíti. 1226. október 4-én halt meg, 1228-ban IX. Gergely pápa a szentek közé sorolta.
Isteni sugallat késztette az apai ház és gazdagság elhagyására, a szegénység vállalására és ez volt gondolatvilágának, munkájának éltetô forrása. A rendjének adott szabályok alapját is a szegénység szelleme képezi. Intéseiben, leveleiben, imáiban is a mélységes alázat tükrözôdik, az ôszinte, tiszta felebaráti szeretet, az Istenért szereti az embereket is.
Mondásai, tanításai, cselekedetei szájról szájra szálltak, iratait lemásolták, terjesztették. A firenzei könyvtárakban már a XIII. századból származó kéziratokban olvashatták tanításait. Munkáiból 1504-ben kiadták Velencében az elsô könyvet, de sajnos eredeti kéziratában napjainkig mindössze két kicsi pergamen lap maradt fenn.
A magyar fordítás tartalmazza a szent intéseit és szabályait, leveleit, imáit és dicséreteit, a kevésbé hiteles szövegû, de hiteles tartalmú iratokat a függelékben találhatjuk.
A fordító az elôszóban vall arról, hogy mi késztette a fordítás elkészítésére:
"Szellemének, lelkének hû képét, ékes bizonyítékát nyújtják szent életének csodálatos tettei mellett írott munkáit, itt-ott elmondott szavai. Ki ne akarná hallani a nagy szent mondásait, okulni tanácsain, megfogadni tanácsait?... Ez indított arra, hogy a szent hajdankor e drága kincsét, ékes gyöngyeit hozzáférhetôvé tegyem a nagy Szent magyar tisztelôi számára."
Az izgalmas kérdés: ki volt a magyar fordító és mi köze volt Marosvásárhelyhez?
A fordító, elôszó és bevezetô tanulmány írója dr. Monay Ferenc minorita pap, tanár, történetíró. 1878-ban született Nagybányán, Egerben és Rómában tanult. Tanított Szilágysomlyón, majd Aradon volt segédlelkész. Az 1903-1909. közötti éveket töltötte tanárként Marosvásárhelyen. Itt szerkesztette az Egyetértés címû napilapot is 1903- 1904-ben. Valószínû, hogy itt fordította a szent mûveit is, az elôszó is Marosvásárhelyütt íródott 1907-ben.
A marosvásárhelyi évek után szintén Aradon volt plébános, tartományfônök. 1927-tôl a római Szent Péter templom magyar gyóntatója lett nyugdíjba vonulásáig. (1958) Róma- Vatikánvárosban hunyt el 1964-ben.
Jó lenne két, Rómában kiadott mûvét is áttanulmányozni: Adatok a magyarországi és erdélyi minoriták irodalmi munkásságáról és A római magyar gyóntatók címû munkáira gondolok.
Michael Johnson világcsúccsal nyerte a 400 métert
A nôi 100 méteres gátfutás negyeddöntôiben nem született meglepetés. Valamennyi futamot az esélyesek nyerték. A legjobb idôeredményt (12,53 mp) az amerikai veterán futónônek, Gail Deversnek mérték. Eunice Barber, az újdonsült hétpróbázó világbajnoknô viszont 6. volt futamában és kiesett.
A férfi 800 méter elôfutamaiban Wilson Kipketer, a szám esélyese 1:47,29 perccel megnyerte a futamát. A nyolc futamgyôztes közül a legjobb idôeredménye, 1:45,01 perc az olasz Andrea Longónak volt. Korányi Balázs a futamában a 6. helyen végzett és nem jutott az elôdöntôbe. Szintén kiesett az olimpiai bajnok norvég Rodal.
A nôi gerelyhajítás selejtezôinek legfôbb meglepetése, hogy a német Tania Damaske — bár nevezve volt — nem indult a versenyen. A döntôre az orosz Ovszcsinnikova 63,83 méteres és a norvég Trine Hattestad 62,67 méteres dobása ígér nagy csatát.
A férfi-távolugrás selejtezôiben csak három versenyzônek sikerült teljesíteni a 815 centiméteres selejtezô szintet. A legjobb eredményt a szlovén Gregor Cankar érte el (823 cm). A kubai Ivan Pedroso 816 cm-t, a spanyol Yago Lamela 815 centimétert teljesített. Bogdan Tarus 774 centiméteres legjobb eredménye nem volt elég a döntôbe jutáshoz.
Bubka hiányában is keleti szláv specialitás marad a rúdugrás. Miután az esélyesnek számító francia Jean Galfione 570 cm-en kiesett, a három érmet, három orosz versenyzô szerezte meg, három ország képviseletében. Az aranyat, kitûnô 602 centiméteres teljesítménnyel, a Budapesten élô, de még orosz színeket viselô Makszim Taraszov érdemelte ki, míg az ezüst az "ausztrál" Dmitrij Markovnak jutott 590 centiméterrel. A harmadik az Izraelt képviselô, ám Moszkvában született Alekszandr Averbukh, 580 centiméterrel.
A legnagyobb esélyeseknek tartott versenyzônôk, a nigériai Falilat Ogunkoya és a német Grit Breuer, meglepetésre nem kerültek a szám dobogójára. Ogunkoya a célegyenesbe forduláskor még vezetett, ám aztán hárman is megelôzték, Breuer pedig csak a 7. lett. A szám gyôztese sem akárki azonban, Cathy Freeman az elsô ausztrál bennszülött sportolónô, aki több érmet is szerzett már hazájának. Idôeredménye 49,67 mp. Nagy meglepetés viszont a német Anja Rücker második helye (49,74 mp), s a jamaicai Lorraine Graham számára is remek és váratlan eredmény a bronzérem (49,92 mp).
Óriási világrekorddal nyerte az amerikai Michael Johnson a férfi 400 méteres távot. Ez volt az a táv, amelyen senki sem mert volna más gyôzelmére fogadni. Johnson több mint tíz méterrel (egy világbajnoki döntôben!) vert rá versenytársaira, 43,18 mp-es szédületes világcsúcsa 11 századdal javítja meg Harry Reynolds eddigi rekordját. Johnson mellett szinte észrevétlenek maradtak a második és harmadik helyezettek, bár a brazil Sanderlei Claro Parella ezüstérme (44,29 mp), illetve a mexikói Alejandro Cardenas bronzérme (44,31 mp) mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény.
Úgy tûnik, etióp specialitássá válik a 10 000 méteres táv, hisz Gebrselassie gyôzelme után a férfiak versenyében, a nôknél is etióp aranyérem született. A futónôk élére állt brit Paula Radcliffe erôs iramával már a táv harmadánál szétrázta a mezônyt, s csak négyen maradtak az élbolyban. Féltávnál a nagy esélyesnek számító portugál Fernanda Ribeiro is lemaradt és fel is adta a versenyt. A három futónô közül aztán az utolsó 400 méteren ugrott ki Gete Wami, és hajrájára a követôi már nem tudtak válaszolni. Eredménye 30:24,55 perc, új világbajnoki csúcs. A második helyre Radcliffe jött be, míg a harmadik helyet a kenyai Tegla Loroupe érdemelte ki.
Péntek este, lapzárta után öt aranyérem sorsa dôlt el: nôi 20 km gyaloglás (Urbanikné Rosza Mária, Szebenszky Anikó, Pesti Mónika), nôi és férfi 200 m, férfi 400 m gát, nôi 5000 m (Szabó Gabriella). Szombaton a következô számokban hirdetnek világbajnokokat: férfimaraton, férfi- távolugrás, nôi gerelyhajítás, nôi 100 méter gát, férfi 5000 méter, míg vasárnap a nôi maraton (öt román versenyzônô, köztük a legesélyesebb Lidia Simon), a nôi magasugrás (Iagar Dinescu Monica), férfi- gerelyhajítás, nôi 1500 méter (Violeta Székely), férfi 800 méter és a négy váltószám bajnokait ismerhetjük meg.
Elônyös hitelek alkalmazó cégeknek
Három hónap sem kellett ahhoz, hogy mintegy ezer új munkahely létesüljön a kis- és közepes vállalatoknak, valamint a szövetkezeti egységeknek kölcsön formájában nyújtott 26,9 milliárd lej segítségével. A hitel odaítélésének feltétele az, hogy az illetô egység alkalmazottainak legalább 50 százalékát az állástalanok soraiból toborozza.
A helyi hatóságok mentesíthetnek illetményektôl és adóktól
Csütörtökön a kormányülésen hozott határozatok értelmében a természetes és jogi személyek adó- és díjmentességben részesülnek a helyi hatóságoktól. Ez utóbbiak hat hónaptól öt évig szólóan halasztást, átütemezést, csökkentést vagy törlést nyújthatnak. A kedvezményt kérelmezô jogi személyek, amennyiben a helyi költségvetéssel szembeni adósságuk meghaladja a 100 millió lejt, garanciát kell szolgáltassanak. A kedvezmények törléséhez vezet a fizetési idôpontok be nem tartása.
Alexandru Atanasiu munkaügyi miniszter a kormány csütörtöki ülésén ismertette a minisztériumok és a kormánynak alárendelt ügynökségek béralapjai felhasználásának helyzetét. Azok a tárcák, amelyek túllépték a költségvetésben elôírt összegeket, nem részesülnek növelésben a költségvetés szeptemberre tervezett kiigazításakor. A miniszterelnök ugyanakkor felkérte a kormány ellenôrzô testületeit, vizsgálja ki, miként történtek a túllépések. E tekintetben élhelyen áll az országos turisztikai ügynökség (98,5 százalékkal) és a tudomány és technológiaügyi országos ügynökség (96,5 százalékkal). A kormány szóvivôje szerint a túllépések abból származnak, hogy az említett intézményekben a béreket a maximális szintekre emelték. A szállítási, az egészségügyi, az ipari, a mezôgazdasági és a mûvelôdési tárcánál a túllépés kisebb méretû, de ezekben az intézményekben történtek elbocsátások is.
Egy bányászebéd 20 ezer lejt kóstál
Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a bányászoknak járó napi egy meleg étel értékének 11 ezer 800 lejrôl 20 ezer lejre szóló emelését, ami kalórianövekedést és minôségi étrendjavulást jelent. A kormányjóváhagyás pozitív válasz a bányász-szakszervezetek egyik korábbi követelésére.
Belügyminisztériumi nyilvántartások szerint az utóbbi hét bûnügyi "toplistáján" emberölés, valamint rablás szerepel az élen, ugyanis augusztus 18-a és 25-e között 18 emberölést, 10 emberölési kísérletet, 68 rablást, 19 nemi erôszakot és mintegy 183 lopást követtek el a bûnözôk országos szinten. Természetesen a közúti rendôrségnek is van statisztikája, amely az említett idôszakban 172 közúti balesetet jegyez 38 halottal és 153 sérülttel.
Torgyán József moldovai tárgyalásairól
Moldova kifejezetten szeretné minden téren fejleszteni kapcsolatait Magyarországgal, mivel példaértékûnek tekinti azt, amit mi a gazdasági fejlôdésben elértünk — hangsúlyozta csütörtökön Chisinauban Torgyán József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A magyar miniszter másfél napos moldovai látogatásának befejezésekor nyilatkozott az MTI-nek. Torgyán szerint ehhez olyan garanciarendszert kell kialakítani, amely biztonságossá teszi a kereskedelmet és egyáltalán a gazdasági kapcsolatok fejlesztését a két ország között.
Októberben lesz az újabb forduló
Megegyezés nélkül ért véget csütörtökön Bonnban a náci korszak kényszermunkásainak fizetendô kártérítésrôl kezdett tárgyalások újabb fordulója. A német konszernek és az áldozatok képviselôi közötti huzavona fô témája a kártérítés összege és a jogosultak köre. A német kormány megbízottja, Otto Lambsdorff és az amerikai pénzügyminiszter-helyettes, Stuart Eizenstat abban állapodott meg, hogy a következô tárgyalási fordulót október 6-7-én Washingtonban tartják.
A vajdasági Magyar Szó sztrájkja
A Magyar Szó szerkesztôsége az egyetlen vajdasági magyar nyelvû napilap önálló gazdálkodását célzó követelésének teljesítéséig folytatni kívánja a hét elején kezdett munkabeszüntetést — jelezték az újság képviselôi belgrádi nemzetközi sjtóértekezletükön. Németh Zoltán, a sztrájkbizottság elnöke a tájékoztató után az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra is, hogy a munkatársak idén még csak közel másfél havi bért kaptak a lapot megjelentetô újvidéki Fórum Kiadótól és a lapalapító vajdasági tartományi parlamenttôl. (A szerkesztôség a bérhátralék törlesztését és a gazdasági önállóságot követelve lépett hétfôn sztrájkba.)
II. János Pál pápa december elején kétnapos látogatást tesz Irakban, és találkozik Szaddám Husszein elnökkel is — közölte csütörtökön Rafael Bidavi káld katolikus pátriárka. Az AFP-nek telefonon nyilatkozó fôpap szerint a pápai vizit végleges idôpontját még nem tûzték ki, de elôreláthatólag december 2-a és 5-e között kerül rá sor. Ezzel egyidôben a Vatikánban közölték, hogy a katolikus egyházfô közel-keleti körútjának idôpontja még nem dôlt el.
Tegnap Gyulafehérváron ülésezett a központi régió fejlesztési ügynökségének vezetôtanácsa. Megyénket a tanácskozáson Toganel Ioan megyei tanácselnök, Orbán Dezsô marosvásárhelyi alpolgármester, valamint a radnóti és nyárádtôi polgármesterek képviselték, akik a marosvásárhelyi röptér fejlesztési tervérôl, a rohammentôszolgálatnak beszerzendô mentôhelikopter ügyérôl, valamint víz- és gázhálózat-fejlesztési tervekrôl számoltak be.
Szociális asszisztensek Angliában
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Bournemouth angol társvárossal közös szociális programja keretében, amely a magatehetetlen öregek és a nagykorúvá váló árvák problémáin igyekszik segíteni, szeptember 18-a és október 2-a között marosvásárhelyi küldöttség utazik az angol városba. Ennek tagjai dr. Ciugudean Marina osztályvezetô, a program keretében dolgozó két szociális munkás, a marosvásárhelyi nyugdíjasok egyesületének és a gyermekjogvédô igazgatóságnak a képviselôi két hétig gyakorlati kiképzésen ismerkednek meg a szakterület angliai viszonyaival.
Elôadás a japán szellemiségrôl
A japán kultúra napjainak rendezvénysorozata keretében ma délelôtt 11 órától a Kultúrpalota Kistermében Beatrice Budea, a marosvásárhelyi Shido társaság elnöke tart elôadást A japán szellemiség, a shinto és a zhen-buddhizmus tanai címmel. Az elôadás szóban és képekben mutatja be a legfontosabb japán shinto és buddhista templomokat. A két vallási irányzat összehasonlítása magyarázattal szolgál a japán szinkretizmusra, amely a buddhista zhen egyedülálló jelenségét hivatott megmagyarázni.
Csütörtökön voltak az utolsó vizsgák a pótkisérettségin. A megyénkben több mint hétszáz diákot érintô vizsgák eredményeit tegnap függesztették ki, végleges eredményhirdetés azonban csak holnap, az esetleges fellebbezések elbírálása után lesz. Szintén tegnap tartották a pótérettségik utolsó vizsgáit.
Szeptember 4-én, 9 és 17 óra között a marosvásárhelyi várban országos kutyakiállítást szerveznek, külföldi vendégek részvételével. Az érdeklôdô ebtulajdonosok augusztus 31-éig még benevezhetnek az ebtenyésztôk egyesületének Tîrgului (volt Sáros) utca 2. szám alatti székhelyén, telefon 218-582. Törzskönyvezetlen fajkutyák nevezését is elfogadják.
A megszüntetett szászrégeni magyar tanítóképzô öregdiákjai minden év szeptemberének elsô vasárnapján találkozót tartanak, megkoszorúzzák az elhunyt tanárok és iskolatársak emlékére állított kopjafát. Szeptember ötödikén koszorút helyeznek arra az emléktáblára is, melyet a tavaly állítottak a volt szászrégeni magyar tanítóképzô létesítésének ötvenedik évfordulójára.
Ma délelôtt 11 órától a ligeti stadionban a Marosvásárhelyi ASA labdarúgócsapata a Temesvári Poli együttesét fogadja a B-osztályos labdarúgó bajnokság 5. fordulójában. Szintén ma 11 órától a Dicsôszentmártoni Chimica a Vajdahunyadi Corvinul együttesével mérkôzik.
Emléktúra a Fogarasi-havasokba
Az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya szeptember 10-étôl Halmágyi László-emléktúrát szervez a Fogarasi- havasokba. A háromnapos túrával kapcsolatosan kedden, augusztus 31-én lehet érdeklôdni az EKE találkozón, amelyet este fél nyolctól a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében tartanak. Tájékoztatást nyújtanak a 137-767-es telefonszámon.
A CONEL marosvásárhelyi fiókegységétôl kapott értesülés szerint az alacsony feszültségû villamos hálózat kiterjesztését célzó munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás Marosszentgyörgyön, augusztus 30-án, hétfôn 8 és 16 óra között a Borzas utcában, valamint a Fô utca 1070-1092. és 1004-1020. házszámai között.
Tíz év feletti kezdôknek néptánc- tanfolyamot indítanak. Jelentkezni lehet hétfôtôl szerdáig, naponta 14 és 16 óra között, a Maros Mûvészegyüttes Forradalom utca 8. szám alatti székhelyén Molnár Józsefnél, vagy a 129-204- es telefonszámon.
A Harasztkeréken holnap estére meghirdetett szüreti bált objektív okok miatt egy még nem ismeretes késôbbi idôpontra halasztották.
Második forduló a D-osztályban
A D-osztályos labdarúgó-bajnokság második fordulójának keretében tegnap 18 órától játszották a Marosvásárhelyi Gaz metan — Szováta mérkôzést, ma 11 órától pedig a következô találkozókat szervezik: Erdôszentgyörgy — Gernyeszeg, Marosludas — Nyárádszereda, Nyárádtô — Mezôrücs, Marosvécs — Elektromaros, Disznajó — Mezôméhes, Radnót — Sóvárad, Segesvár — Marosszentanna.
elnevezéssel szervez teniszversenyt gyerekek számára a marosvásárhelyi Fortius Alapítvány. A 13 és 18 év közötti fiúk, illetve lányok számára kiírt versenyt a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem pályáin rendezik ma, illetve holnap. Beiratkozni a helyszínen lehet, a fiúk számára 11 óráig, a lányoknak 15 óráig.
Copyright © Népújság - 1999