|
LI. évfolyam 194. (14246) |
1999. augusztus 21. szombat |
Göncz Árpád: A feltehetôleg létrejövô egységes Európa fölött, ami mindannyiunkat magába gyûjt, a jövô egyazon szele fúj?
Hiszem, hogy társadalmunk képes a változásra — képes a jövô szeléhez igazodni. De a lépésváltás mindenféleképpen nehéz — hangoztatta Göncz Árpád magyar köztársasági elnök a Szent István király tiszteletére rendezett állami ünnepségen, a budai Várban pénteken.
— A változás ütemét tôszomszédunk, a "Nyugat" diktálja, a folyamat megindítója és mozgatója. Mert az az eszmevilágában, értékrendjében, gazdasága lényegében gyökerezik. Hatása megkésetten ért el hozzánk. Errôl legújabbkori történelmünk tehet — fogalmazott az államfô.
Véleménye szerint a ma élô legfiatalabb nemzedék ösztönös biztonsággal bizonyítja képességét a lépésváltásra, de hogy ettôl, a hagyományos "európai" értékrend értelmében, az élete gazdagabb lesz-e vagy sem, azt majd az élete minôsége tanúsítja.
— Hogy más lesz, s hogy a múlt értékeit a jövô mégcsak alakuló értékeihez igazítja, az biztos. De hogy az ember — a megfáradt, magára maradt ember -, aki másban született és másban nôtt fel, képes-e rá, az a társadalom egészének segítôkészségén áll, vagy bukik — fejtette ki Göncz Árpád.
Kitért arra, hogy a változás folyamatát fékezni nem szabad és hiába való volna, ám annál inkább érdemes gazdagítani, az értékteremtés eszközéül használni.
Nézete szerint ezt — egyebek mellett — azzal lehet elérni, hogy a múltból annyi bizonyított értéket mentünk át a jövôbe, amennyit lehet, de álértéket lehetôleg semmit.
Göncz Árpád szólt arról, hogy az államalapítás ezredik évfordulója elôtt egy évvel már nekiláttunk számba venni, ami 999, történelemmel zsúfolt és mégis egyre halványodó év hagyatékából ránk maradt.
— Visszaidézni hazánk közös emlékezetébe mindazt, aminek emlékét érdemes megôrizni, azt is, amit felidézni nem akaródzik, vagy épp lelkiismeret-viszgálatot igényel. De tanulságot akkor is le kell vonnunk, a magunk vagy gyermekeink javára, hogy meg ne ismétlôdjék. De semmiképpen nem azért, hogy lappangó gyûlöleteket elevenítsünk fel vele — hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Göncz Árpád a továbbiakban kitért a magyar történelem viharos évszázadainak eseményeire, majd kifejtette, hogy végül hazánk a világtörténelem két leggyilkosabb és legesztelenebb háborújának vesztes frontországaként még azokkal a sorstárs népekkel is szembekerült, akikkel hosszú évszázadokig fûzte össze a közös hit, közös út és a Kárpátok védô karja.
— Hogy szinte áthághatatlan határok válasszák el tôlük, s ôsellenségként nézzenek farkasszemet közös sorsuk romjai felett. Szintúgy közös nyomorúságuk csataterén — mondta az államfô.
— Ki merte volna hinni, hogy Európa megújult vonzása mindezek után az azonos érdekek és értékek kerítôhálójába gyûjti ôket, s hogy a feltehetôleg létrejövô egységes Európa fölött, ami mindannyiunkat magába gyûjt, a jövô egyazon szele fúj? — tette fel a kérdést Göncz Árpád, majd hozzátette, hogy e szél iránya felismerhetô, egyre változó ereje azonban kiszámíthatatlan.
Az államfô reménye szerint az európai népek beteljesedô közössége hatalmas szélárnyék lesz a jövô áldásos viharában.
— Mert ez a közösség olyan közösség lesz, olyan közösségnek kell lennie, ami szélesebb hazánk, Európa értékeit — higgyük — másban is méri majd, nemcsak euróban — fejezte be ünnepi beszédét szakadó esôben Göncz Árpád.
A polgármesteri hivatalban tartott tegnapi megbeszélés kapcsán kértük ki Virág Györgynek, a megyei tanács alelnökének véleményét a melegvíz-ügy fejleményeirôl.
— Talán érdekes közjáték: a gyûlésen a közegészségügyi hatóság (Sanepid) képviselôje értesítette a jelenlévôket, hogy utasítást kapott minisztériumi szintrôl, hogy valamennyi intézménynek, ahol nincs biztosítva a meleg víz folyamatos biztosítása, rendelje el a bezárását. A kijelentés kiélezte a vitát, s bizonyos elvi kérdésekben nem sikerült közös nevezôre jutni. Végül abban maradtunk, hogy a gázszolgáltató abban az esetben tud a jövô hét folyamán gázt szolgáltatni az Energomurnak, ha adósságátütemezéssel év végéig törlesztik a tartozást, s erre a polgármesteri hivatal is ígéretet tesz.
— A tudósítás szerint hétfôre halasztották a döntést...
— Hétfôre, mert a gázvállalat országos vezérigazgatója külföldön tartózkodik, s Petris Tiberiu helyi iagazgató nem vállalta magára a felelôsséget. Mert — mint mondta — ô csak arra kapott felhatalmazást, hogy amennyiben az adósság felét törlesztik, leülhet tárgyalni az adósság átütemezésérôl. Saját felelôsségére 30%-ba is belement volna, azaz 11-12 milliárd lej kifizetésébe, de ennél nagyobb engedményeket nem tehet. Ha bejön a pénz, öt percen belül megnyitják a gázszolgáltatást. Ez az összeg azonban senkinek nem áll a rendelkezésére, így abban maradtak, hogy hétfôn folytatódik a párbeszéd, s addig a polgármesteri hivatal az Energomurral elkészíti az adósság újraütemezési tervét. Az elvi kifogásom azonban a következô: nem tudtam és nem tudok egyetérteni azzal az állásponttal, amelyet Toganel elnök úr képviselt a megyei tanács részérôl. Ismert tény, az újságban is megjelent, hogy van egy 5,7 milliárd lejes tartozás, amelyet a múlt év végi, november-decemberi fogyasztásra kellene kifizetni — ártámogatás formájában — a költségvetésnek. Ezt a központi költségvetés a megyei tanácson keresztül fizette minden megyének, de nem a megyei tanács költségvetésébôl. Ezt a pénzt január 1-jétôl az érvényes törvények értelmében már nem fizethettük ki, a számvevôszék nem engedélyezi. Erre nincs pénzünk a saját költségvetésben, s a központi költségvetés sem osztott le nekünk erre alapot, mint ahogy nem osztott le máshova sem. Ugyanakkor a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal álláspontjával tökéletesen egyetértek, hogy ôk sem kötelezhetôk arra, a tavalyi tartózás törlesztésére, még akkor sem, ha január 1- jétôl van költségvetési elôirányzatuk — nem pénzük — arra, hogy nekik kell kifizetniük ezt az ártámogatást. Ez a tavalyi évet érintô dolog. Könnyû azt mondani, hogy jó, akkor azt is fizessétek ki. Én ezzel nem tudok egyetérteni. Még akkor sem, ha közvetlen munkatársam ezt nehezményezi. Elvi kérdésrôl van szó.
— A közvélemény végül is azért háborog, mert látja, mindamellett, hogy a lakosság tartozásai magasak, a hatóságok — mindegy, hogy a polgármesteri hivatal, vagy a megyei tanács — magasabb összegekkel adósak, s mégis csak a lakosságot nyomorgatják. Tehát amikor az állam az államnak tartozik, azt nem fontos kifizetni, csak a lakosságon fontos behajtani az adósságot? Arról a jogi kérdésrôl nem is beszélve, hogy kitôl és mikor lehet megvonni egy alapszolgáltatást...
— Nagyon kényes kérdés, és így igaz. Ezzel visszajutunk oda, hogy én miért a városi vezetôség álláspontját támogatom, hisz ezeket a támogatásokat, amelyek nem csak innen, hanem az oktatási, egészségügyi intézményekbôl is hiányoznak, a központi költségvetésnek kellene biztosítania. Az nem érv, hogy más városokban — a megyében is — a helyi tanácsok úgy döntöttek, hogy kifizetik ezt az elmaradt támogatást, mert ez csak a gondok szônyeg alá seprése. Elvi szempontból a város vezetôsége erre nem kötelezhetô. Persze a lakosságot a gyakorlati szempontok érdeklik s tény az, hogy ha a polgármesteri hivatal ki is akarná fizetni ezt az 5,7 milliárdot — ami nagyon sok mindent megoldana —, nincs meg ez a pénze, hisz a bevétel nagy részét képezô adókat az állami vállalatoktól kéne beszedni, s ez sokkal kisebb mértékben folyik be, mint ahogy azt elôirányozták. A közintézmények adóssága abból adódik, hogy a költségvetés elkészítésénél nem számoltunk azzal, hogy a lakosságnak 54 dollárban számolják el a földgázt, míg a nagyvállalatoknak 40 dollárban. Persze ez megint a központi kormányzat gondja. Én nem állítom, hogy ennek szakembere vagyok, de a szubvenciót nem lehet átterhelni a városokra azon a címen, hogy a fizetési adó 35%-a a városi költségvetésbe kerül. A városi költségvetésnek kell viselnie az állatorvosok fizetését, a tanintézmények, a kórházak javítását, de egyikük vagyonát sem utalják át a városok tulajdonába.
— Van itt még egy érdekes kérdés. A prefektus kiad egy utasítást, s a prefektúrának alárendelt intézmény igazgatója ennek a végrehajtását kerekperec megtagadja.
— Így van. Ez az egyik legvitatottabb kérdés. Többen megjegyeztük az igazgató úrnak, hogy az a gáz, amelyet szolgáltatnak, tulajdonképpen az államé. Még akkor is, ha történetesen a Distrigaz szolgáltatja. Ezért nem helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a kereskedelmi társaság érdekeit kell védenie. Monopolhelyzetben vannak. Egyébként a lakosságnak már régi fájdalma, hogy a telefon, a gázszolgáltató. a vízszolgáltató, a posta, az áramszolgáltató vajon milyen jogon emeli kéthavonta, háromhavonta tarifáit. S ezt a pénzt vajon mire fordítja? Talán új technológiák, jobb szolgáltatások bevezetésére, talán a megrendelôt kedvezményezô intézkedésekre? Dehogy! Döntô többségben a díjszabás emelését a fizetések emelésére fordítják, olyankor, amikor az egész országnak meg kellene húznia a nadrágszíjat! A költségvetési intézmények — egészségügy, tanügy stb. — a legnagyobb szükségben szenvednek. A telefonszolgáltatás, a gázszolgáltatás mennyivel javult attól, hogy drágább lett? Ez azonban szintén országos probléma, amelyet a kormány kénytelen lenyelni, mert monopolhelyzet van. De ha volna, tegyük fel, egy konkurens gázszolgáltató — mert lehetne! —, amely jobb ajánlattal jönne, vajon nem pártolna át oda nagyon sok fogyasztó? Valószínûleg igen. Ezért nehezményeztük valamennyien, hogy az igazgató úr egy nagyon merev elutasító álláspontra helyezkedett. Lesz ez alatt a két hét alatt több bevétel, vagy felgyorsult az adósság beszedésének üteme? Nem! Akkor megoldás az, hogy nem adunk meleg vizet a lakosságnak? Nem. Bekövetkezik az, hogy súlyosbodik a helyzet például a járványok terén? Igen. A bevételeik nem fognak nôni attól, hogy lezárják a gázcsapot. Ezért nem értettem azt a nagyon merev álláspontot, amikor nem fogadta el a polgármester úrnak azt a nagyon logikus javaslatát, hogy három hétre ismét indítsák el a szolgáltatást, idôközben minden mozgósítható személlyel házról házra járva próbáljanak behajtani sok kintlevôséget, s három hét múlva, amikor talán visszahúzódik a járvány, ismét visszatérünk a problémára. Nem lehet úgy viszonyulni a dolgokhoz ahogyan a gázvállalat igazgatója tette. Milyen jogon állíthatja, hogy a társaság érdekeit védi? Végtére is, kinek a pénzébôl építették ezeket a vezetékeket és berendezéseket, s mennyibe kerül ez még ma is a lakosságnak? Abban reménykedem, hogy azért ez a kérdés ilyen szempontból hétfôn-kedden megoldódik, de az általános halyzet csak akkor javulhat, ha a kormány végre erélyes intézkedéseket hoz, s az ártámogatás kérdését nem nyomja a helyi költségvetés vállára.
Tegnap a polgármesteri hivatalban tárgyaltak a városháza, a megyei hatóságok, az Energomur és a marosvásárhelyi gázszolgáltató vállalat képviselôi a melegvíz- szolgáltatás esetleges újraindításáról.
Az elôzetesen remélt kompromisszumot tegnap nem kötötték meg. A gázszolgáltató vállalat igazgatója még délelôtt távozott a tárgyalóterembôl, ahol a polgármesteri hivatal és az Energomur vezetôi egy egyezménytervezetet dolgoztak ki. Eszerint az adósságokat az év végéig felosztották. Október 30- áig az Energomur 6 milliárd, míg a polgármesteri hivatal 7 milliárd lej kifizetésére kötelezné magát. Mint megtudtuk, a tárgyalások egyelôre csak a tulajdonképpeni adósság kifizetése kapcsán folynak, a késedelmi kamatok még nem kerültek szóba. A felosztási terv szerint az év végéig az Energomur a teljes adósságát, 10,2 milliárd lejt fizetne ki a gázszolgáltató vállalatnak. Hétfôn tovább folytatják a tárgyalásokat a gázszolgáltatókkal. Ha ezek elfogadják az egyezményt, akkor ideiglenesen megoldódhat a helyzet. Ugyanis a gázszolgáltatók három hétig szállítanának ismét földgázt a 15 leállított hôközpontnak, majd az eközbeni törlesztések függvényében hoznának hosszabb távú döntést.
Korainak bizonyult az augusztus közepére hirdetett felkészítô mindazok számára, akik az 1999- 2000-es tanévben, a Mûvészeti iskola különbözô tanfolyamaira szeretnének bejutni, gyérebb a jelentkezôk száma. Ennek ellenére azonban, e hó végén, augusztus 23-30-a között sor kerül a felvételi vizsgákra. Bárki jelentkezhet, aki a zene- és képzômûvészet, valamint a tánc és színjátszás érdeklôdik. A marosvásárhelyi Apolló épületében mûködô Mûvészeti iskola által nyújtott szakdiplomát, oklevelet, az Oktatásügyi Minisztérium hitelesíti, és országszerte elismert. Megszerzésében — biztosít Mesnyi Matild zongoratanárnô — a tehetséges gyerekekkel, fiatalokkal és... idôsebb személyekkel, hivatásos, tehát, fôiskolát végzett mûvészpedagógusok foglalkoznak, több éven át. Zene szakon például a képzési idô 3-5 év, az éneklés esetében három, a hangszertanulás esetében öt év a tanulmányi idô. Újdonság az idei iskolai évtôl kezdôdôen a zenei elôképzés bevezetése. Ez azt jelenti, hogy már az óvodás korú tehetségeknek is figyelmet szentelnek.
Ezzel kapcsolatosan a tanárnô elmondta: ezekrôl a kicsinyekrôl is könnyen kiderülhet, hogy zenei vonatkozásban tehetségesek-e vagy sem, hogy ritmusérzékkel, zenei hallással rendelkeznek-e vagy sem.
— Négy mûvészeti ágban biztosítunk az idén is képzést — tudatta Mesnyi Matild — a zene szakon : énekbôl — klasszikus, népi, könnyûzene — képezzük az érdeklôdôket ami pedig a különbözô hangszereket illeti, zongorán, hegedûn, gitáron, klarinéton, szaxofonon, tárogatón, block- flôtén, elektromos orgonán és különbözô ütôs hangszereken lehet játszani tanulni. Mindezeken kívül dzsessz- improvizáció és összhangzattan — ez a zeneszerzéshez közel álló tudnivalókat tartalmazó tantárgy — várja a növendékeket.
Plasztika szakon is sokrétû a képzés, gondolok itt a festészetre, grafikára, formatervezésre, szövésre és szobrászatra.
A táncmûvészet kedvelôi is válogathatnak, hiszen társasági tánc, kortárs tánc, néptánc, klasszikus balett, mozgásmûvészet, manöken, aerobic és stepp-ritm-tanfolyam résztvevôi lehetnek, ha tehetségük van hozzá.
— A színjátszás esetében nem is annyira a "kínálat", mint inkább a képességvizsgán a jelöltek által nyújtandó "ajánlat" változatosabb. Ugyanis, míg zene szakon a vizsgáztató bizottság a jelölt zenei hallását, ritmusérzékét és zenei memóriáját követi nyomon, illetve a vizsgázó által választott két szám eléneklésére kíváncsi, a képzômûvészetre jelentkezôknek egy-egy csendéletet kell hogy lerajzoljanak, a tánctanfolyamra azok juthatnak be, akik megfelelô zenei hallással, ritmusérzékkel és mozgáskészséggel rendelkeznek, a színjátszóknál viszont nem csak az fontos, hogy a jelöltnek zenei hallása és ritmusérzéke legyen, hanem számít az is, hogyan énekel, mindemellett pedig szavalnia is kell, el kell mondania egy mesét stb...
— Mire jó, hol, miben szolgál a tanulmányaikat befejezôknek az itt megszerzett képesítô oklevél?
— Több tanítványunk tanít például ennek köszönhetôen, általános iskolában. Mások különbözô mûvelôdési otthonokban tudtak szakterületükön elhelyezkedni. Külföldön is elismert, ugyanis egykori diákjaink között akadt olyan, aki ezzel a diplomával boldogult ott is.
A tanévkezdéssel kapcsolatos hír az is, hogy az iskola titkársága arra kéri felsôbb éves diákjait, miharabb jelentkezzenek — naponta 9-14 óra között — az iskolában, az idei tanévvel kapcsolatos megbeszélnivalókra való tekinettel!
Amellett, hogy a felvételizni akaró diákoknak elôbb egy kemény érettségi vizsgán kellett keresztülesni, amellett, hogy a strandolás, kirándulás helyett végigtanulták a nyarat, most, az utolsó száz méteren derül ki, hogy lehet még felvételizni sem mehetnek el ebben az évben. Mivel a marosvásárhelyi tanfelügyelôségen elfogytak az érettségidiploma- nyomtatványok, Bukarestbôl kellett pótolni a hiányt. Ez pedig kissé elhúzódott...
A városban még egy iskola sem osztotta ki a bizonyítványokat, az egyedüli, amely hétfôtôl átadja a diplomákat, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum. Bálint István igazgató szerint a diplomák már ki vannak töltve, csak a tanfelügyelôségen kell még ezeket lepecsételni, ez azonban a hét elejéig megoldódik. A Mûvészeti Líceum végzôseinek diplomái jelen pillanatban Kolozsváron vannak, ahol az érettségiztetô bizottság elnöke kell hogy láttamozza. A tanítóképzô, valamint a kereskedelmi középiskolákban még nem töltötték ki a bizonyítványokat, az itt sikeresen leérettségizettek csak a hónap végén vehetik át ezeket. Így azok, akik felvételizni szeretnének, a diploma helyett a líceumok által kiadott igazolvánnyal iratkozhatnak be a felvételi vizsgákra. Ez még nem is lenne nagy probléma, de vannak fôiskolák, mint például a magyarországi egyetemek vagy a temesvári Mûszaki Egyetem, amelyek nem fogadják el csak a hagyományos érettségi diplomákat.
A marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen és a Szentgyörgyi István Színmûvészeti Akadémián elegendô az iskolák által kiadott igazolvány is.
A felvételizôknek nincs más hátra, mint hogy reménykedjenek, hogy az általuk kiválasztott egyetem elfogadja az igazolványokat, vagy abban, hogy még a beiratkozások határidejének lejárta elôtt kezükbe kaphatják az érettségi diplomákat.
A Fratia blokkhoz tartozó SIGOL szakszervezet — mely a közszolgáltatásokat végzô dolgozókat tömöríti — képviselôje, Budai István, aki egyben a SURM Rt. szakszervezeti elnöke is, a SURM által bejelentett csapelzárás kapcsán átadta a sajtó képviselôinek azt a javaslatlistát, amelyet a szakszervezeti vezetôk 1998 szeptember-októberében dolgoztak ki, s amely többségében máig sem vesztett aktualitásából.
A javaslatok — egyebek mellett — a terítéken lévô konkrétumok fényében elsôsorban a lakóközösségek megalakítását szorgalmazzák — falun is, kérik a számlák kifizetési határidejének összehangolását, az adósságok kifizetését kikényszerítô rendelkezéseket, illetve a közszolgáltató vállalatok számára a kamatmentes hiteleket.
Budai úr legérdekesebb kijelentése azonban teljesen más témát vetett fel. Szerinte szeptember 8. körül a szakszervezetek "bombameglepetéssel" fognak elôrukkolni a kormányzati szervek, általában a politikai osztály számára. Ennél többet a faggatások ellenére sem volt hajlandó elárulni, de nem cáfolta azt az újságírók által felvetett kérdést sem, hogy vajon a tavasszal elmaradt általános sztrájk ötletének felújításáról van-e szó. Végtére is lehet találgatni, hogy miféle bombameglepetést tartogatnak szeptember közepére a szakszervezetek, ám nyilvánvaló, hogy csakis valamiféle nagyszabású tiltakozó megmozdulásra számíthatunk. Akkor természetesen, ha a "nem hivatalosan közölt" információ igaz, s ha addig le nem lohad a tiltakozni kívánó alkalmazottak lelkesedése.
A fesztivál elsô napja után ideiglenes mérleget lehet készíteni. Rövid beszélgetésünk során erre kértem fel Harpa Ioant, a Bere Mures kereskedelmi igazgatóját, akitôl megtudtuk:
— Most végeztem el az összesítést, tegnap 10.000 liter sör fogyott el a kilenc sörsátornál. Általában elsô nap fogy el a legkevesebb, majd második és harmadik nap legtöbb és utolsó nap újra visszaesik a fogyasztás. Most, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly az elsô napon 8000 liter fogyott el, úgy gondolom, módosítanunk kell korábbi kijelentésünket, miszerint négy nap alatt 25.000 liter fog elfogyni. Persze ez nagymértékben az idôtôl függ. Ha olyan szép idô lesz, mint elsô nap, akkor biztosan meghaladjuk a 25000 litert.
Ami az idelátogatók számát illeti, nem is tudom felbecsülni. Tele volt a park, a sátrak körül és a fûben emberek százai ültek, a sétányokon meg állandó mozgás volt. Az elôre meghirdetett programot is többé-kevésbé sikerült betartanunk.
— Korábban arról volt, szó, hogy jelen lesz a Csíki sör is. Miért nem jöttek el?
— Ôk a Csíki sörgyár fennállásának 25. évfordulóját ünneplik de ennek ellenére utolsó percig úgy volt, hogy ide is eljönnek. Sajnos, erre nem tudták megteremteni a mûszaki feltételeket, mivel minden energiájukkal Csíkszeredára koncentrálnak.
Harpa Ioan egyébként még elmondta, egyelôre nem voltak rendkívüli gondjaik. Persze, a rendezô mindig másként látja az eseményeket, mint a résztvevôk, akik amellett, hogy szórakoztak, bizony az árnyoldalakat is észreveszik.
Elsôsorban az illemhely a gond, hiszen a létezô WC nem elegendô ennyi sörivó ember számára. Még szerencse, hogy — legalább is az élelmezési és közegészségügyi igazgatóság munkatársai szerint — ezek megfelelnek az alapvetô higiéniai szabályoknak. Így a marosvásárhelyieket a ligetben nem fenyegeti jobban az agyhártyagyuladás-járvány mint bárhol máshol — mondják az illetékesek, akikben felmerült ugyan a gondolat, hogy szigorított feltételrendszert dolgozzanak ki a fesztiválra, tekintettel a járványra, de dr. Molnár Géza volt egészségügyi államtitkár, az Országos Járványmegelôzô Intézet munkatársa nem tartotta szükségesnek. Mindenképpen a jelenlevô cégek a különbözô élelmiszereket különös gonddal készítik elô, természetesen a sört egyszer használatos poharakban szolgálják fel.
Ennél kevesebb gondot fordítanak egy kevésbé veszélyes, ám mégis fontos részletkérdésre. A világnak ezen a felén a csapos legények/leányok a mosolyról mintha nem is hallottak volna. Tudom, hogy nem könnyû egy ilyen fesztiválon végig dolgozni, de bizonyára nem ingyen csinálják, mint ahogy a vásárló sem ingyen kapja a sörét. A mosoly ingyenes (kellene legyen). Máshol persze még este késôn is futja, ha nem többre, egy fanyar mosolyocskára. Itt (még) nem.
Természetesen mosollyal vagy anélkül folyik a sör. A tegnapi hévízi néptánc, a Szemafor, az Oh-mama, az Andre, és a Mircea Rusu Band után ma mindenki érdeklôdéssel várhatja az Aven Amenta Romalet, a Téglagyári megállót, a Defendert, a Talizmánt és a Night Loosers. Ez utóbiak koncertjén egyben a Hazugság (Minciuna) nevû hetilap bemutatójára is sor kerül. A fesztivál utolsó napján, vasárnap a Sireagul néptáncegyüttes, az Edmond, a De Akto, a Blies Spririts és az Iris fogják szórakoztatni az egybegyûlteket. Ekkorra már az idôközben zajló minifoci-bajnokség , a street-ball, és egyéb versenyek döntôire is sor kerül.
Veszélybe került 150 millió lej abból a hitelbôl, amelyet a Világbank az ASAL-program (A mezôgazdaság strukturális átalakítását célzó megállapodás) keretében nyújtana Romániának. Andrew Vorkink, a Világbank Romániáért felelôs igazgatója levélben figyelmeztette a kormányt, hogy az augusztus 31-én esedékes 150 millió dolláros hitelrészlet folyósítása elmaradhat, ha nem vonnak vissza a Mezôgazdasági Minisztérium által elôterjesztett és a kormányülés plénumán megszavazott két rendeletet, amelyek a Világbank véleménye szerint ellenkeznek a megkötött egyezményekkel.
A szóban forgó rendeletek egyike a mezôgazdasági értékjegyek visszavonását határozza el, míg a másik 300 millió dollárt különítene el a minisztérium alapjaiból a gabonakereskedelem támogatására. Elsô esetben a Világbank egy megkötött egyezség felrúgásával, a második esetben a szabad piac semmibe vételével vádolja a kormányt.
Traian Basescu, aki a kormányt képviseli a Világbankkal való tárgyalásokon, kijelentette: "Andrew Vorkink udvariasan azt ajánlotta, hogy amennyiben nem most van szükségünk a hitelre, hanem 5-6 hónap múlva , nyugodtan hozzunk az ASAL-programnak ellentmondó határozatokat. Személyesen fogok foglalkozni minden olyan szabályozó rendelkezéssel, amely ellentmond a megállapodásnak. A Muresan úr által elôterjesztett rendeletek bizonyos körök érdekeit szolgálják a román mezôgazdaság általános érdekeinek ellenében."
Andrei Muresan mezôgazdasági miniszter persze ellentmond kollégájának. Szerinte a rendeletek beterjesztése elôtt konzultáltak a Világbankkal, s valamennyi kérésüket teljesítették. "Én eleve nem dönthetek az ASAL-program ellen, hisz feladatom pontosan a román mezôgazdaság talpraállítása, magán alapokra helyezése, a spekulációk és spekulánsok kiiktatása. Az ASAL-programot azok veszélyeztetik, akik meg akarják ôrizni az állami mezôgazdasági struktúrákat, akik megakadályozzák az Állami Mezôgazdasági Vállalatok privatizálását." - állította.
Tekintetbe véve a két miniszter pártállását, a vitának nagy esélye van arra, hogy politikai síkra terelôdjék, ha már eddig ez meg nem történt. Ismert tény ugyanis, hogy Basescu demokrata párti kollégái az ÁMV-k fenntartásának támogatói, s Muresan rájuk célzott nyilatkozatában. A két nagy kormánypárt vitájából természetesen ezúttal is az ország, illetve közvetett módon az állampolgárok húzzák a rövidebbet. A hitelrészlet nyújtásának elmaradása ugyanis nem csupán a 150 millió dollár kiesését jelentené, hanem szinte biztosra vehetô módon az ország besorolását is veszélyezteti, ami további veszteségeket jelent. A mezôgazdasági miniszter azonban megmakacsolta magát: "Semmi sem akadályozhat meg abban, hogy a piacot rendbe szedô rendeleteimet keresztülvigyem" - közölte.
A mezôgazdaság ma Románia talán legmostohább körülmények között tengôdô gazdasági ága. Az utóbbi kilenc évben nem volt még olyan szakterület, ahol annyi egymásnak ellentmondó határozatot hoztak volna, s mindez csak rontott a helyzeten, ahelyett, hogy elôrelépést hozott volna. A gabonatermesztés például ebben az idôszakban több mint 2 millió tonnával csökkent.
Államalapító szent királyunk népszerûségét jelzi, hogy a Kárpát- medencében 43 település viseli a nevét. Ezeknek közel a fele tagjává vált már a Szent István Szövetségnek, amely szövetség négy éve indult útjára Csíkszentkirályon, majd képviselôi a Balaton partján fekvô Szentkirályszabadján tartották az alakuló ülést.
Az idén a Hármasfaluhoz tartozó Székelyszentistván volt a színhelye egy jó hangulatú, a barátság jegyében szervezett összejövetelnek, amelyen a zömében az anyaországi, továbbá a felvidéki és az erdélyi Szentkirály falvak küldöttségei mutatkoztak be, mondták el gondjaikat és örömeiket, s terveztek a régiókat átfogó közös programokat. A találkozón Bakonyszentkirályt Huszár Zoltán polgármester, a Zala megyei 300 lelkes Kerkaszentkirályt Páll Zoltán, a Veszprém közeli Királyszentkirályt Tánczos Sándor, a jugoszláv határ közelében fekvô Porrogszentkirályt Polgár Ferenc, a 293 lelkes Nógrád megyei Szenistvánbaksát Hornyák Sándor, a Kecskemét melletti 2000 lelkes alföldi települést, Szentkirályt Szabó Gellért, a Balaton környéki Szentkirályszabadját Iványi András, a Szombathelyhez tartozó Gyöngyösszentkirályt dr. Pintér Ernô, a Pozsonytól 60 kilométerre levô, 90 százalékban magyarok lakta Vágkirályfalvát Tóth Pál, a Csallóközben levé Királyfiakarcsát Csiba János — valamennyien polgármesterek illetve alpolgármesterek — képviselték. Jelen volt még a Pécs környéki 850 lakosú Szabadszentkirály, valamint a matyóföldi Szentistván-Ördögjakab küldöttsége is. Erdélyt a vendéglátók mellett az alcsíki medencében levô 2400 lakosú Csíkszentkirály polgármestere, Udvari Dezsô, az 1250 lakosú Kalotaszentkirály alpolgármestere, Kis Mihály András, és Marosszentkirály alpolgármestere, Kádár Gyögy képviselte.
Ahogy Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere megfogalmazta, a szövetség célja olyan színteret teremteni a jövô nemzedék számára, ahova érdemes eljárni. Mint beszámolójából kiderült, ezt a célt, a fiatalok közötti kapcsolatok kialakítását szolgálja az említett településen minden évben megrendezett versmondó-tábor, ahova a szövetség falvaiból fogadnak vendégeket. Javaslata szerint minden településen szervezhetnének valamilyen tábort, a jövôbeli kapcsolatok elôkészítése érdekében. Boros János, a RMDSZ Önkormányzati Elnökségének fôreferense a regionális együttmûködés lehetôségeit ismertette, s e téren már konkrét elképzelések is kialakultak. A tanácskozáson megszavazták, hogy Nyárádszentimre is a szövetség tagjává váljék, s megegyeztek abban is, hogy 2000-ben a Veszprém megyei Királyszentistvánon találkoznak.
Szentistvánbaksa polgármestere saját versével köszönte meg a vendéglátást, s a találkozón jelen volt Somai József, valamint Kincses Elôd, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke is. — Ne azt keressük, ami elválaszt bennünket, hanem azt, ami összeköt — hangzott el az összejövetelen, amelynek kapcsán egyet kell értenünk azzal a megjegyzésel, hogy a megbeszélések során az volt a részvevôk érzése, hogy nem létezik a Trianon-szindróma.
III. Vajdaszentiványi tánc- és zenei tábor
Úgy látszik, a kisrégiók sorrendet idôzítettek. Az internet kéznél van, úgyhogy a világba szórt értesítéseket programszerûen mindössze csak fo(r)galmazni kellett: mi lehet ma már vonzóbb a nagyvárosi szürke betonrengetegnél? Nyilván a vidéki ígéret: tánc, muzsika, gémes kút, jászol, libapihés nyugodalom. A megye az idén jóval bôvebb ajánlattal startolt a tavalyihoz képest, a nyár pedig hosszú: belefért a jobbágytelki folkhét, Holtmaroson Gyöngykoszorú, küldött meghívót Válaszút, e héten pedig Vajdaszentivány volt a soros vendégfogadó.
Hát azért nem úgy fest a dolog: könnyedén. Legalább 100-200 fôs részvétel esetén a gond a szervezôké. Elsôdlegesen az egészségügyi- élelmezési feltételekre figyel a szervezô(40 C-hoz közel). Az nem volt benne a vajdaszentiványi pakliban, hogy külföldrôl megüzenjék: a romániai agyhártyagyulladás-járvány miatt visszamondják részvételüket. Számbelileg ez legalább ötven személyt jelent.
Dr. Demeter Andor nem ajánlja a népi verítéket a Marosba mosni, reális veszélyt szállít az iszappal a folyó. Szétnézve a sárpataki híd környékén, amúgy a nyári lomhaság: néhány halász vízben combközépig, apró roma gyermekeket ostoroz az üvegszál-villanás, távolabb lófürösztés. És nézik távcsövön a bolygó hollandok...
A vendégfogadónál — már itt is regio receptio — mintegy százötven táborlakó résztvevônek adtak számlát, de lehet ennél jóval több is, hiszen ki udvaron szállt meg sátor alatt, ki szintén "nomádul" él a ligetben. Megpillantom az amerikai egyetemi tanárt, hello-n kívül nincs köztünk egyéb szóváltás, hiszen már elmondta lapunknak Jobbágytelkén: minden erdélyi folktábort felkeres. Azért jól fog egy-két hetes szusszanás; ó, dehogy, inkább fordulás Amerika... és a Marosmente között. Az internetes meghívót vették Angliában, Svájcban, Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Magyarországon és Japánban. Jöttek.
Mezôpalkó István a mindenes: szervezô, kultúrigazgató, és mondom: — neve is körültekintôen épül be a folklórba: mit tehet az ember, ha idevaló — mondja. És azt is, hogy a fôszervezô, a Vajdaszentiványi Polgármesteri Hivatal, immár harmadszor írta meg a táblát: III. vajdaszentiványi tánc- és zenei tábor. A költségvetéshez passzolt igen kedvezôen a zalaegerszegiek 150 ezer forintja, a szolgáltatást minôségi mércére állítva. Egyébként a belföldi táborozó 400 ezer lejt fizetett egy hétre napi háromszori étkezés, szállás fejében, hideg-meleg víz kecskelábon az udvaron, a szálláson zuhanyozós fürdôlehetôség. A nyugatinak 200 márkáért állítottak ki számlát, a magyarországi 7600 forintot hagyott a recepción hétnapos szolgáltatásért. A kultúrigazgató úgy véli, hogy a vajdaszentiványi tábor volt ezidáig a legolcsóbb, noha mint más helyütt, a tácoktatónak, a bôgôsnek és primásnak napi, illetve heti bér jár, plusz a koszt.
A nemzetközi jellegû tánctábor egy egészséges faluturizmus csírája lehet — mondjuk mi, ám a válasz az: majd, amikor a falusi portákon belül lesz élénkebb a mozgás, hisz köztudott: a tejipar nem fizet, legalább is rosszul, a külföldi pénzéért megnézné, hogyan fejik meg fejôszéken a tehenet, netán ha ökoparadicsomot ehetnének a szentiványi berkekbôl. Amikor a bizalmatlanság félévszázados terhe leszáll a falusi emberrôl.
Mindennapi program délelôtt, délután és este: vajdaszentiványi, marossárpataki és mezôpaniti táncok oktatása kezdô és haladó táncosok számára a három falu idôs, adatközlô táncosai folyamatos közremûködésével. Zeneoktatás: vajdaszentiványi és marossárpataki hangszeres népzene oktatása haladó zenészek számára. Esténként pedig: a Lopótök színtársulat, a Zalai Táncegyüttes, a Maros Mûvészegyüttes, az Ordasok Táncegyüttes és a Gyimesi hagyományôrzôk elôadásai voltak programon.
Az iskolában néprajzi múzeum nyílt, Felei Rozália nyugdíjas tanítónô ügyeletével. Van ott minden táji vonatkozású népi kellék, szerszám és szôttes, a fölkutatott padlások kincseibôl mutatóba. A vendégkönyves bejegyzések szerint látogató ugyanis volt bôven. Megjegyzendô, hogy a tábor kezdô és zárónapján Budapest és Vajdaszentivány közt autóbuszjáratot indítottak. Valami hát megmozdult helyben.
Varga János koreográfus Zalaegerszegrôl érkezett. Mondják, hogy a vajdaszentiványi táncok jó ismerôje. Lehet abban valami igen sajátos specifikum, vagy talán a gyökerek?
— Ha jó tanulói vannak az embernek, ezt már bírni kell és kötelesség itt, Vajdaszentiványon. Valóban, a haladókkal foglalkozom, mint a legtapasztaltabb tanítója a szentiványi táncoknak, egyébként is már hosszú ideje bolondja vagyok az erdélyi falvaknak, immár 20 éve keresem, gyakorlom ezt a kultúrát, ami felér valami gyönyörû szép varázslattal...
Ma délután, a vajdaszentiványi tánctábor utolsó napján zárásként tizenegy környékbeli együttes részvételével hagyományôrzô fesztivált szerveznek.
A szervezôk azt ígérik, ennek már csak folytatása lehet.
Svájc kétezer, lehetôség szerint vemhes üszôt és szarvasmarhaborjút küld Koszovónak, hogy segítsen helyreállítani a tejellátást a háború dúlta szerbiai tartományban. Helyszíni vizsgálatok tapasztalatai szerint gyors segítségre van szükség, mivel a háború miatt sok koszovói paraszt állatok nélkül maradt, és általában is erôsen lecsökkent az állatállomány — közölte a svájci külügyminisztérium. Az alpesi ország külföldi segélyekért felelôs szervezete és mezôgazdasági minisztériuma által finanszírozott akció szeptemberben kezdôdik és az év végéig tart.
Erdélyi festômûvész kiállítása Mohácson
Farcádi Sándor Levente erdélyi festômûvész kiállítása nyílt meg csütörtökön a mohácsi Kossuth Filmszínház emeleti kiállítótermében.
A mûvész huszonegy alkotásával lép a mohácsi közönség elé, mûvei színes olajképek, többségükön a legszebb erdélyi tájak ismerhetôk meg: Székelyudvarhely, Hargita, Gyilkos- tó, Maros-völgy, Fogaras és Székelyföld. A születési helyét nevében is viselô Farcádi Sándor Levente — bár idônként kirándul a portré, az enterieur és a figurális mûfaj világába — igazán a tájképfestészetben mozog otthonosan.
A nyugdíjasok képviselve lesznek
Csütörtöktôl a nyugdíjasok központi szervezetei, egy átmeneti formában, képviselve lesznek az országos egészségügyi biztosító igazgatótanácsi ülésein. Constantinescu államfô véleménye szerint ezt törvény által kellene szabályozni, nyilatkozta Rasvan Popescu elnöki szóvivô azt követôen, hogy az elnök fogadta dr. Alexandru Ciocaiteut, az országos biztosító pénztár elnökét, valamint a nyugdíjasok központi szervezeteinek képviselôit. Az államfô megszakította pihenôszabadságát és a nyugdíjasok védôjeként vett részt a találkozón, amelynek napirendjén szerepelt a gyógyszerek a támogatott gyógyszerek új listájának késlekedése, a bonyolult laboratóriumi kivizsgálások ingyenességének biztosítási lehetôsége. Az államfô változatlanul azt szorgalmazza, hogy az infláció növekedését az év végéig fedezni kell a nyugdíjak indexelése révén — nyilatkozta a szóvivô.
A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) csütörtökön köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy vezetôi tíz évvel ezelôtt lehetôvé tették több száz NDK- állampolgár távozását Ausztriába. 1989. augusztus 19-én Magyarország a Páneurópai piknik keretében, Sopron közelében néhány órára megnyitotta az Ausztriával közös határt — jelentette ki Berlinben Wolfgang Schäuble, a CDU elnöke. A több száz keletnémet polgár menekülése a nyitányát jelentette az NDK összeomlásának. Magyarország tíz évvel ezelôtti lépése azt jelezte, hogy a szocializmus végleg kudarcot vallott. — Nem felejtettük el a Magyarországtól kapott segítséget — hangoztatta a konzervatív uniópárt elnöke.
Oroszország és Japán katonai forródrótot létesít, hogy figyelmeztethesse a másik felet a tengeren fenyegetô esetleges veszélyekre — jelentette be a csendes- óceáni orosz flotta. A forródrót lehetôvé teszi, hogy Moszkva és Tokió sokkal gyorsabban adjon választ olyan incidensekre, mint amilyen például márciusban történt. Akkor két hajó — feltehetôen észak-koreai kémhajó — behatolt japán felségvizekre. A japán parti ôrség a betolakodók nyomába eredt, de felhagyott az üldözéssel, miután a hamis felségjelû hajók elérték a nemzetközi vizeket és Észak-Korea felé vették útjukat. Oroszország szintén több hajót készenlétbe állított arra az esetre, ha a gyanús hajók orosz felségvizekre hatolnának be.
Meghalt a királyok fogorvosa Olaszországban
Az észak-olaszországi Meranóban 64 évesen, hosszú betegség után elhunyt Benno Singer, az egyik legismertebb olasz fogorvos, aki olyan hírességek fogait kezelte, mint Maria Callas, Pier Paolo Pasolini, Giulio Andreotti és Luciano Pavarotti. Benno Singer nagy fogorvosdinasztiából származik. A dinasztia-alapító Edoardo Lengyelországban született és a század elején Bécsben a Habsburg-udvar fogorvosa volt. Késôbb Meranóba költözött, ahol a legmodernebb technológiával felszerelt rendelôje számos kiválóságot vonzott egész Európából. A meranói Singer-rendelô páciensei között tartják számon Savoyai Umberto olasz királyt is.
Háborús napló Jugoszlávia bombázásáról
A napokban kerül a boltokba Hódi Sándor vajdasági magyar író és politikus Jugoszlávia NATO- bombázásának idején írott feljegyzéseit tartalmazó új kötete. A mû napról napra haladva veszi sorra az eseményeket, mutatja be a Jugoszláviában, a Vajdaságban történteket.
"A Háborús napló részben egy tanú elsô kézbôl vett vallomása és tudósítása a bombázott országból, ugyanakkor egy közéleti kérdések iránt érdeklôdô pszichológus és társadalomkutató helyzetértékelése is azokról az emberekrôl, viszonyokról és jelenségekrôl, amelyek a bombák árnyékában levô személyes életvilágot meghatározták" — írja a kötet elôszavában a szerzô. A könyv a Magyar Fórum Kiadó gondozásában jelent meg.
Spontán sztrájk a kezelôbázison
Tegnap reggel a szovátai Fürdôvállalat kezelôbázisán az egészségügyi személyzet fele spontán sztrájkba lépett — tudtuk meg Pasaroiu Georgetától, a Sanitas szakszervezeti szövetség megyei szervezetének alelnökétôl. A tiltakozást az váltotta ki, hogy a személyzet két és fél hónapja nem kapott bért. Dr. Bartha András igazgató lapunknak elmondotta, hogy a fizetések amiatt késnek, hogy a kezelôbázisokat patronáló bukaresti intézet visszatartotta a Maros megyei egézségbiztosítási pénztártól átutalt béralapot, arra hivatkozva — az igazgató szerint alaptalanul —, hogy a pénz nem fedezi a bérek után fizetendô költségvetési terheket. A szovátai kezelôbázis igazgatója tegnap Hajdú Gábor egészségügyi miniszter közbelépését kérte a helyzet megoldása érdekében.
Holnap a felsô-nyárádmenti Mikházán tartják a szokásos Szent István-napi búcsút. Vallási szempontból a Szentföld központjának tartott falu ferences kolostortemplomában délelôtt a zárda egykori szerzetes-novíciusai, az erdélyi ferences rendházak idôs szerzetesei celebrálnak jubileumi ünnepélyes szentmisét.
Augusztus 23—30. között szervezik a felvételiket a marosvásárhelyi Népi Egyetemen a zene, képzômûvészet, koreográfia és színmûvészet szakokon. A gyakorlati próbákból álló vizsgákról bôvebben az iskola Rózsák tere 5. szám alatti székhelyén, vagy a 136-970-es telefonszámon világosítanak fel, naponta 9 - 12 óra között.
A marosvásárhelyi Unirea Elméleti Líceum beiskolázási tervének megfelelôen a következô tanévben is indít egy-egy magyar, illetve román tannyelvû I. és V. osztályt. A felvételi tesztvizsgát az elsô osztályba jelentkezôk számára augusztus 23-án reggel 9 órától, az ötödikbe jelentkezôk számára pedig augusztus 25-én reggel 9 órától tartják.
Szerdán délben a marosvásárhelyi Parîngului utca 50. szám alatti tömbház pincéjében egy folyékony tüzelôanyaggal táplált rögtönzött fôzôkályhából szivárgó benzingôz robbant fel — tájékoztatott a megyei tûzoltócsoport. A robbanást követô tûzvészben P. Zoltán lakos bal karján és mellkasán másod, illetve harmadfokú égési sérüléseket szenvedett.
A szervezôktôl kapott közlés szerint a sörfesztivál szórakoztató mûsorában változás történt. A marosvásárhelyi Téglagyári Megálló fellépésére az elôzetesen beharangozott ma délutáni idôpont helyett holnap délután kerül sor.
Néhány óra alatt négy súlyos sérülés
A megyei rendôrfelügyelôség közlése szerint csütörtökön alig négy óra leforgása alatt három súlyos közlekedési baleset történt a megye útjain. 17 óra körül, Szásznádas térségében a 13. számú országúton a galaci illetôségû M. Stefan személygépkocsijával szabálytalanul elôzve összeütközött a bukaresti illetôségû L. Constantin vezette gépkocsival. A baleset következtében S. Moise, a galaci gépkocsi utasa és L. Constantin súlyosan megsérültek. Este fél kilenc körül Erdôszentgyörgyön A. Árpád személygépkocsijával elgázolta B. Árpád ittas gyalogost, aki a rendôrségi közlemény szerint tiltott helyen próbált átkelni az úttesten, és a balesetben súlyosan megsérült. Háromnegyed órával késôbb Marosszentgyörgyön a marosvásárhelyi D. Laurentiu gázolta el személygépkocsijával a helybéli N. Iosifot, aki jelzett gyalogátjárón próbált átkelni az úttesten. A gyalogos súlyosan megsérült.
A CONEL marosvásárhelyi fiókegységétôl kapott tájékoztatás szerint a villamos hálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás hétfôn, augusztus 23- án 8 és 14 óra között Marosvásárhelyen, a Grivita Rosie utca 5 — 29. és 38 — 56. házszámai között, valamint a Laposnya utcában a 7 — 21 házszámok között.
A nyugdíjasok önsegélyezô egyesületének marosvásárhelyi szervezete a tagok számára kirándulást szervez a Tordai- hasadékba csütörtökön, augusztus 26-án. Jelentkezni lehet az egyesület székhelyén, vagy a 162-651-es telefonszámon.
Rézdombormûvek a Bernády Házban
Naponta 9 - 14 óra között látogatható a marosvásárhelyi V. Szász István képzômûvész rézdombormû- kiállítása a marosvásárhelyi Bernády Házban. A tárlat augusztus 27-éig látogatható.
A marosvásárhelyi Sportcsarnok mögötti kézilabdapályán a sörfesztivál ideje alatt kispályás labdarúgótornát rendeznek, a marosvásárhelyi Víkend Sportegyesület és a nyárádtôi Bere Mures közös szervezésében. A torna mérkôzései tegnap délután fél háromtól kezdôdtek. Ma reggel nyolc órától rúgnak labdába a résztvevôk, holnap pedig 15 órától rendezik a mérkôzéseket, melyeknek végén a díjkiosztó ünnepséget tartják.
Copyright © Népújság - 1999