|
LI. évfolyam 192. (14244) |
1999. augusztus 19. csütörtök |
A prefektus követeli a melegvíz- szolgáltatás helyreállítását
Tegnap érkezett lapunkhoz a kormányhivatal körlevele, amelyben a prefektus az Egészségügyi Minisztérium felhívása nyomán, az egyre terjedô vírusos agyhártyagyulladás-járvány megfékezése érdekében, egy sor intézkedést javasol a polgármesteri hivataloknak.
A további megbetegedések elkerülésének érdekében meg kell tiltani az ivóvíz- és meleg-vízszolgáltatás félbeszakítását. Többek között be kell tiltani a romlandó élelmiszerekkel folytatott, egészségügyi engedéllyel nem rendelkezô utcai kereskedelmet, fokozottabban kell takarítani a helységeket és gyakrabban elszállítani a háztartási szemetet, büntetés terhe alatt be kell tiltani az egészségügyi engedéllyel nem rendelkezô helyeken a fürdôzést — Marosvásárhelyt az egész Víkendtelepen, valamint a Maros ezzel szomszédos szakaszán — áll a körlevélben.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal egész intézkedéscsomagot léptetett életbe nem csak a prefektus körlevele nyomán — tudtuk meg Ercsei Ferenctôl, a hivatal koordinációs, kommunikációs és személyzeti igazgatóságának vezetôjétôl. Sajtóközleményben hívták fel a lakosság figyelmét, hogy kerüljék az engedélyezetlen fürdôhelyeket, és figyelmesen tartsák be a higiéniai szabályokat. A hétfôi lapszámunkban megjelent közlemény arra is kitér, hogy a hivatal szakosztályai fokozott ellenôrzéseket végeznek a város piacain a törvény által elôírt higiéniai szempontok betartását illetôen. Az ellenôrzések, illetve más intézkedések konkrét eredményeirôl a hivatal ma esedékes sajtótájékoztatóján számolnak be — mondotta az igazgató.
A melegvíz-szolgáltatás megszakítását tiltó intézkedéssel kapcsolatban az Energomur ÖV mûszaki igazgatóját, Marian Mircea mérnököt kérdeztük meg, kapott-e a vállalat olyan felszólítást a polgármesteri hivataltól, miszerint nem szakíthatja meg a melegvíz- szolgáltatást? — Ma (sz. m. tegnap) szólított fel Fodor Imre polgármester, lépjek kapcsolatba a gázszolgáltató vállalattal, hogy kezdjék el a földgázszállítást a leállított hôközpontoknak, hogy indíthassuk újra a melegvíz-szolgáltatást. Én tárgyaltam is a gázszolgáltató vállalat marosvásárhelyi fiókvállalatának igazgatójával, viszont ô mindaddig nem szállíthat gázt, ameddig nem törlesztjük az adósságainkat. Én errôl tájékoztatom a polgármestert, de ettôl fogva a helyzet megoldása meghaladja a hatáskörömet. Egyébként szintén idevág, hogy ma félmilliárd lejt kaptunk meg az adósoktól, amit holnap fizetünk ki a gázszolgáltatóknak.
Tehát a gázszolgáltatók ragaszkodnak feltételeikhez, viszont adva van egy, a kormány szintjérôl származó intézkedés, amely szerint a jelenleg adott körülmények között tilos megszakítani a melegvíz-szolgáltatást. Ennek egyelôre nem szereztek érvényt, a további fejleményekre holnapi lapszámunkban visszatérünk.
Tegnapi lapszámunkban Mint mond az Energomur? címû írásunkra több reagálás is érkezett. Elsôsorban az az — a vállalat vezetôi részérôl elhangzott — értesülés keltett jogos riadalmat, hogy a hôenergia ártámogatását a kormány szeretné megszüntetni, ami elviselhetetlen magasságokba emelné a lakók rezsiköltségeit. Mivel a dolog nagyon sokunkat érint, megpróbáltunk utánaérdeklôdni, hogy miként is áll valójában a dolog.
Demeter János kormánytanácsos — akit telefonon kerestünk meg — határozottan tagadta, hogy ilyesmirôl szó esett volna. Meggyôzôdését fejezte ki, hogy nincs kilátásban a támogatás megszüntetése, sôt elképzelhetô a költségvetés-kiegészítéskor további alapok mozgósítása erre a célra. Ám mivel semmilyen konkrét megbeszélés még nem volt az ügyben, az egyetlen biztos információ, amellyel szolgálni tudott, az az, hogy minden marad a régiben.
Szintén eme írással kapcsolatban hívott fel a kövesdombi 2-es számú hôközponthoz tartozó hat, naprakészen fizetô lakóbizottsága nevében egyikük adminisztrátora, aki cáfolta az Energomur azon állítását, hogy nem állítható le csupán a hôközpont három rosszul fizetô lakóközössége számára a meleg víz. Egyes lakások valóban nem köthetôk ki a hálózatból a lakók beleegyezése nélkül, de ô meg tudja mutatni, hogy igenis ki lehet kötni az egyes lépcsôházakat, tömbházakat, lakóközösségeket, ha a szolgáltató is úgy akarja. Ôk nem hajlandók szenvedni a rosszul fizetô lakóközösségekért — mondta.
Mit tehetünk hozzá? Lakóközösségek esetében valóban nem értjük, hogy miként lehet ôket kollektíven büntetni, hisz egy különálló lakóbizottság, amellyel külön szerzôdést kötött a szolgáltató, immár eséllyel perelheti be az Energomurt szerzôdésszegésért. Ami pedig a hôenergia árának emelkedését illeti, amennyiben az Energomur jóhiszemûen közölte értesüléseit a sajtóval, végképp nem értjük, hogy kinek áll érdekében a rémhírkeltés.
Szeptember 1-jétôl haszonbérbe adják a községi állatorvosi rendelôket
Nagy feszültségeket okozott az állategészségügyi orvosi ellátás terén az a tavasszal kelt rendelkezés, amely a községekben mûködô állategészségügyi rendelôket a helyi tanács hatáskörébe utalta. A jóváhagyott községi költségvetési keretekben ennek a tevékenységnek a finanszírozására pénz nem lévén, az állatorvosok fizetés nélkül maradtak, s a községi tanácsok csak koloncként kezelték a nyakukba szakadt személyzetet.
A tarthatatlan helyzetet a kormány a Mezôgazdasági Minisztérium által javasolt intézkedések bevezetésével próbálja megoldani. A legfontosabb az a döntés, amellyel szeptember 1-jei kezdettel, a megye egészségügyi körzeteiben az állategészségügyi igazgatóság haszonbérbe adja — tizenöt évre szóló szerzôdéssel — a tulajdonában lévô állategészségügyi rendelôket és azok felszerelését. Az intézkedés 225 személyt érint, ebbôl 98 állatorvost. A 93 körzetben 52 rendelôt juttatnak az állatorvosok használatába, más körzetekben ugyanis a rendelô a községi tanács birtoka. Eme utóbbiakban az orvosoknak bérleti díjat kell fizetniük, illetve lehetôség nyílik majd ezeknek a haszonbérbe vételére is. Gyakorlatilag ez a szakterület privatizálását jelenti, azaz az állatorvosok szabad praxissal fognak rendelkezni, s áraikat a kereslet függvényében maguk állapítják meg. Az árak mértékére vonatkozóan két megszorítás létezik: az illojális konkurencia elkerülése végett léteznek az állatorvosok kollégiuma által megszabott, és a Mezôgazdasági Minisztérium által jóváhagyott minimáltarifák, míg a másik rendelkezés az közegészségügyi érdekeltségû szaktevékenységekre vonatkozik. E szerint a kötelezô védôoltások — pl. disznópestis elleni —, az állati TBC, a leukózis és brucellózis-esetek szûrése, a hús trichinellózis-vizsgálata stb. megszabott árakkal történik, amelyet a kormány nagymértékû anyagi támogatásban részesít. A kötelezô tevékenységeket támogató állami szubvenció — dr. Ioan Rusu, a Megyei Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója tájékoztatása szerint — a fizetés 50-60%-át is kiteheti. A többi a mesterség szabad gyakorlásából szedhetô össze, s mint az igazgató mondta, a megyében létezik fizetôképes kereslet arra, hogy az állatorvosok viszonylag tisztességes javadalmazása megoldódjon.
A községi tanácsok szeptember 1-jétôl tehát megszabadulnak az állatorvosok nyûgétôl. Tisztázatlan azonban, hogy mi történik a kiesett hónapok bérével. Vannak olyan körzetek, ahol ezt a kérdést sikerült megnyugtatóan rendezni, de még marad 14 település, ahol erre a kérdésre még nem találtak megoldást. Abból a ténybôl, hogy a Helyhatósági Kormányigazgatóság részérôl Vlad Rosca államtitkár kimutatást kért a megyében a téren észlelhetô helyzetrôl, dr. Rusu azt a következtetést vonja le, hogy elôbb-utóbb orvosolni fogják ezt a gondot is.
A haszonbérbe adás a megye 93 állategészségügyi körzetében nem csak azt jelenti, hogy az orvosoknak helyiséget biztosítanak a tevékenységükhöz, hanem azt is, hogy az illetô körzetben — többségük legalábbis — hatósági állatorvosi jogosítványt is kap, ami azzal jár, hogy az illetô orvos közegészségügyi szempontból is felel a körzetéért. Talán nem sikerül mindenhol, de a lehetôségekhez képest ezt valamennyi körzetben meg szeretnék oldani. Az egyéb tevékenységeket illetôen szabad konkurencia alakulhat ki az állatorvosok között, s a fentebb említett ártámogatott, közegészségügyi érdekeltségû szolgáltatásokon kívül — amelyeket csak az illetô körzet szakorvosa végezhet el — minden állattulajdonosnak joga van kiválasztani saját jószágainak orvosát.
Megvan tehát annak a lehetôsége, hogy az állatorvosok kritikussá vált helyzete megoldódjék, ehhez — dr. Rusu szerint — két feltétel szükséges. Az állatorvosok igazi magánorvosok módjára, nagyon pontosan, a lakosság igényeit messzemenôleg kielégítôen tevékenykedjenek, illetve hogy a kormány biztosítsa idôben a fentiekben leírt tevékenységekhez a megfelelô szubvenciót. Eme utóbbi teljesítése pedig — tehetjük mi hozzá a tapasztalatok fényében — elôfordulhat, hogy nem vehetô holtbiztosra.
A nemzetvédelmi minisztérium szerdán 13 katonából és 3 keresô kutyából álló csoportot indít a törökországi földrengés sújtotta övezetbe - közölte az MTI- vel a tárca sajtóirodája. A csoport az otopeni repülôtérrôl indul egy AN-26 típusú repülôgéppel.
Törökország kérésére Románia a katasztrófa színhelyére irányíthatja bármikor a Midia, Constanta és Grozavul hajókat, melyek legénysége készen áll a mentési munkálatokban való résztvételre — tudatta a minisztérium sajtóirodájának közleménye.
Hírügynökségi jelentések szerint a török hatóságok szerdán délelôtt feladták azokat a kísérleteket, hogy önerôbôl ellenôrzésük alá vonják Izmitben Törökország legnagyobb olajfinomítójában a keddi földrengés nyomán keletkezett tüzet. Most arra várnak, hogy megérkeznek Francia-, illetve Németországból azok a speciális tûzoltó repülôgépek, amelyekkel eredményesebben vehetik fel a harcot a lángokkal. A robbanásveszélytôl tartva kedd estig az üzem összes dolgozóját evakuálták.
A katasztrófa helyszínén uralkodó kaotikus állapotokra utal, hogy egymásnak ellentmondó jelentések érkeznek a halottak hivatalos számáról: míg az AFP már mintegy 3000 halálos áldozatról tud, a Reuters 2400-ra teszi ezt a számot. (tegnap délelôtt — szerk. megj.)
A török kormány válságközpontja által szerdán közzétett legfrissebb katasztrófamérleg szerint a kedd hajnali földrengésben 3479 ember vesztette életét és 16 782 személy sebesült meg.
Az Anadolu Ajansi által — közép-európai idô szerint — fél kettôkor publikált adatok több száz fôvel haladják meg a délelôtt tízig ismertté vált veszteséglistát. Az alig négy órával korábbi jelentés még 2399 halottról és 13 829 sebesültrôl tudósított.
Osman Durmus egészségügyi miniszter is több mint 3000 halálos áldozatról szólt a nap folyamán — jelentette tudósításában az AFP.
A török szeizmológusok mindenesetre módosították a földrengés erôsségérôl korábban kiadott jelentésüket: e szerint a Richter-skálán nem a korábban közölt 6,7-es, hanem 7,4-es földmozgás következett be kedden hajnalban.
A nemzetközi segélyezôk sorába szerdán beállt Japán és Svájc is. Tokió a részvétnyilvánítás mellett sürgôs mûszaki és anyagi segélyt juttat Törökországnak. Szerdán 18 mentôkutyával felszerelt, kilencven tagú svájci mentôalakulat és 16 tonnányi mentôfelszerelés érkezett Isztambulba.
Tíz évvel ezelôtt a csak önmaga létjogosultságát elismerô, önkényeskedô, másságot irtó kommunista párt képével tudatában, undorodva a párt szó hallatától is, a romániai magyarság könnyûszerrel vált tagjává egy olyan pártnak, mely magát nem politikai szervezetnek vallotta.
Az eltelt tíz év a bizonyság arra, hogy az RMDSZ felépítési és mûködési elvei épp az alternatívákat leromboló kommnunista pártok modelljét követik etnikai szinten. Kisajátítva mindannyiunk mindennemû képviseletét, kiépítette saját újarisztokráciáját, saját újgazdagjainak körét, s az egész édrekeiért helyi szinten buzgólkodók hálózatát.
Az egységünkért oly szenvedélyesen síkra szállók — akik legbelsôbb köreikben is csak üggyel-bajjal ôrzik meg az egységet — valójában megosztották a hazai magyarságot a kivételezettek kisszámú s az örökösen áldozatot hozók nagy táborára. S e nagy tábortól különbözô közösségi érdekekre hivatkozva csak kértek: választáskor szavazatokat, a kormányzás magaslatáról pedig az általuk teremtett katasztrofális gazdasági viszonyok elviselését.
Mi, szabaddemokraták, tagadjuk, hogy az RMDSZ kevésbé egyértelmû, sokszor önmagának ellentmondó politikai vonalvezetése lenne az egyetlen és csalhatatlan lehetôség politikai érdekeink megvalósítására. Elsôdlegesnek tartjuk az egységet, mely nemcsak nemzeti identitásunk kötelékével fog össze, de ahelyett, hogy továbbra is a nélkülözôkre támaszkodna, épp a leginkább hiányt szenvedôk felemelésével erôsíti sorainkat. Politikai bûnnek minôsítjük az optimális cselekvési pillanatokat figyelmen kívül hagyó, túlzottan mérsékelt viszonyulást. De nagy hiba a jelenlegi mentalitásközegben megfelelô gazdasági háttér nélküli merész autonómia- délibábokból politikai tôkét kovácsolni. Mindkét véglet egyaránt nélkülözi a kormánypártisághoz szükséges ésszerû, tényfeltáró, építô jellegû magatartást. Tagadjuk, hogy bármely pártnak erkölcsi alapja lehet elváráson aluli teljesítményéért koalíciós partnereit hibáztatni mindaddig, amíg vállalja a kormánypártiságot. E kormánykoalcíió, mely általános krízisbe juttatta az országot, nagyon valószínû, hogy 2000-ben ellenzékbe szorul. Így az RMDSZ is. Milyen reálpolitikai érvekkel sodorhatja ellenzékiségbe, s az azzal járó hátrányok elfogadásába az RMDSZ egész nemzetközösségünket?
A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt, élve szociál-neoliberális ideológiájából fakadó lehetôségeivel, a jelenleg ellenzéki demokratikus pártokkal olyan politikai kapcsolatok véglegesítésére törekszik, melyek szilárd garanciát biztosítanak választási kampányprogramunk megvalósíthatóságára. Politikai célkitûzéseink központjába a jelenlegi kormánypolitika által kilátástalanságba sodort egyének érdekeinek szolgálását helyezzük. Gazdaságpolitikánk olyan prioritásokat tart szem elôtt, mint a mezôgazdasági termelés, feldolgozás, az export versenyképessé és nyereségessé tétele, az e téren jelentkezô munkahelyajánlatok felértékelôdése és a mûködôképes kisvállalatok számbeli növelése, gazdasági megerôsödése. Az RMDSZ hangoztathat bármit, amíg a gyakorlatban kormánypártként részese a jelenlegi elviselhetetlen pénzügyi és adórendszer fenntartásának, a szociális tûrôképesség határát meghaladó sokkterápiák alkalmazásának.
Politikai alternatíva-programunkat a tizennyolc megyei szervezetünktôl érkezett javaslatok figyelembe vételével az országos elnöki tanács szeptember folyamán véglegesíti. Politikai ajánlatunkat igyekszünk a legeldugottabb falvakba is eljuttatni, a szavazók elôtt ismertté tenni. Mi vállaljuk a megmérettetést.
Ma reggel hideg vízben mosdottam meg tetôtôl-talpig. A kijelentés magánjellegû, s a bölcsebbek azonnal rávágják, augusztus derekán, Szent Pisti elôtt nem is olyan vacogtató az a fürdôszobában csurranó víz. Ám legyen...
Hanem, kedves aranyszôrû báránykáim, tisztelt tagtársak, blokk-, város- és Románia- lakók, arról van szó, hogy ezúttal a végzet a mi viszonylag elôkelôbb és drágább lakótelepünket, panel-paradicsomunkat sújtá. (A találgatások elkerülése végett közlöm, arról a fertályról csicsergek, melyet a köznyelv még mindig a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal hoz összefüggésbe.) A végzet penig maga a meleg víz-szolgáltató vállalat, a kazánházak szövetsége, a hivatal. Aki (ami) úgy határozott, hogy vasárnap este, putty (sôt raszputyin), mindennemû bejelentés mellôzésével elzárja a meleg víz fôcsapját a negyedünkben tapasztalható, módfelett elburjánzott díjhátralékosok (édes hivatalos hírügynökség, ez a "rau platnic" magyar megfelelôje) okán. Tehát nem lesz 18 foknál melegebb víz csôben-csapban, míg a hátralékos díjtételek ki nem egyenlíttetnek. A "vétkesek" a piros színû sávban olvashatók a lakónévjegyzékben, azaz név szerint is ösmeretesek. A rossz anyagi körülmények között élôk, nagycsaládosok, munkanélküliek, kis- vagy alignyugdíjasok, rokkantak a gyorsan elszegényedôk soraiból kerülnek ki. Folyik a társadalmi lesüllyedés, a szociális háló szemei kitágultak, a nyomorkapitalizmus közvetlen közelünkben szedi áldozatait.
Mindez ilynformán csak a dolgok felszínes megközelítése. Ha a tények felhámja alá tekintünk, más összefüggések is feltárulkoznak. Hívjuk csak a szociológiát segítségül. A hátralékosok visszahúzó kisebbsége miatt a díjakat rendszeresen fizetôk is hátrányos helyzetbe kerülnek, a szolgáltató korbácsa a vétleneken is végigvág. Látszólag eltörlôdnek a különbségek: egy mindenkiért vagy inkább mindenki egyért, a melegvíz-adó nagyúr és törvény nem ismeri a kivételezést. (Amint anyánk egykor a Ceausescu-ragyogás idején aforisztikusan kifejté: ez a legbiztosabb módszer arra, hogy a város és a falu közötti bántó civilizációs különbség eltöröltessék.) Jobb — szôrösebb szívû — hazákban ilyenkor nem a kollektív botütést gyakoroltatják a lakossággal, hanem kényszervégrehajtást kezdeményeznek az adóhátralékossal szemben, a városi poroszlók (vö. adóhatóság) kiszállnak a célszemély lakására, többszöri írásbeli felszólítás után pedig foglalnak, koboznak akkora értékû ingóságot vagy ingatlant, amennyit a díjhátralék kielégítéséhez fillérre szükségeltetik. (Az eljárás többször is megismételhetô, ha a díjak fizetését megtagadó visszaesô.) A hatóság él a jogszabály adta lehetôséggel. Az efféle folyamat a társadalom egy rétegének biztos leszegényedését jelzi: elkezdôdik a nyomornegyedek kialakulása, a szélresodródás minden szociális vonzatával együtt — bûnözés, bandákba tömörülés, kábszerfüggôség, szélsôjobbhoz és balhoz való csatalkozás, maffiaeffektus, Hitlerek, Sztálinok fölfutása...
A kényszervégrehajtásról szóló jogszabály, úgy tudom, nálunk még tökéletlen, ún. joghézag esete forog fenn. Az áramszolgáltató már kikapcsolhatja adósát a hálózatból, a melegvizes vállalkozás még nem. Megoldás kerestetik. Ugyanis a tömbházépítés lényege a diktatúrákban többek között (avagy végsô soron) abban állott, hogy nagy tömegeket lehetett egyszerre, egy mozdulattal megbénítani, állati sorba lesüllyeszteni, ellehetetleníteni. Olykor ellenkezôleg — mozgósítani. A lényeg az arctalanításban állott. Csakhogy a dolog kétélû, ugyanis az efféle kényelemmegvonás, az életkörülmények tudatos lerontása egyáltalán nem növeli a társadalom kohézióját, összetartozását. Egyre jobban növeli viszont az amúgy is gyorsan, csekély egy évtized alatt támadt új szakadékokat. A jólmenôk nem fogják a rosszul fizetôk helyett leperkálni a hátralékot. (A Soros-alapítvány, a külföldi segélyszervezetek sem fognak a hátralékosok segítségére sietni.) Nem bizony. Egyfelôl nincsenek nélkülözhetô millióik; akinek lenne, az már nem lakik — tehát nem is függ a szolgáltatótól — tömbkalitkában, hanem a gazdagréten, dûlôben épít(ett) magának kacsaládét. (Ez egykor a csokoládé mintájára született rétegnyelvi kifejezés. Az ötvenes évek gyermekeinek ajkán élt, az elérhetetlen édesség modelljére alkotott szó a kacsalábon forgó várkastélyra vonatkozott.)
(Folytatjuk)
Ezt a kérdést hallottuk tegnap reggel az Unirea Elméleti Líceumban, az újból érettségizôktôl. Ha belegondolunk, ez nem meglepô, hiszen a macska kétszer megfújja a kását, ha már egyszer megégette magát. Feszültség, türelmetlen várakozás hangulata járta át az iskolát. Az ünneplôbe öltözött diákok még fél kilenckor is az érettségiztetô bizottságot várták, annak ellenére, hogy a vizsga megkezdésének idôpontja 8 órára volt meghirdetve.
De nemcsak itt kezdôdött a pótérettségi. Megyénkben Segesváron, Szászrégenben, Radnóton, valamint Marosvásárhelyen a három érettségiztetô központban összesen 868 diák iratkozott be a második szesszióra. Mivel az Unirea líceumban -Bolyaiban, Kereskedelmi Líceumban, Unireában, Papiuban és a Tanítóképzôben végzett- 137 diák közül a legtöbbnek az elsô vizsgaidôszak már a román szóbelin véget ért, így most is ettôl a tantárgytól félnek. Sokan úgy tartják, hogy amennyiben románból megkapják az átmenô jegyet, akkor nagy az esély arra, hogy a többi tantárgyból is sikeresen levizsgázzanak. Az érettségizôk szerint, a volt tanáraik megfeledkeztek róluk, majdnem mindenki elment szabadságra, magántanárok segítségével készültek, ugyanis régi iskoláikban nem tartottak felkészítôket. Egyedül a régi osztálytársakat foglalkoztatta sorsuk...
Somesan Stefan, az Unirea líceum igazgatója is elismerte, hogy a tanárok zöme a nyári szesszió után szabadságot kért, de úgy véli, hogy ez nem fogja befolyásolni az eredményeket. Szerinte a bizottság nem lesz túl szigorú, és beiratkozott diákok 80%-a megkapja az érettségi diplomát. Az igazgató továbbá elmondta, hogy annak ellenére, hogy az új törvény szerint azok is részt vehetnek az érettségin, akik már több mint háromszor sikertelenül próbálkoztak, ebben az érettségiztetô központban csak egy ilyen vizsgázó iratkozott be. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy a törvényt túl késôre fogadták el, de jövôre már sokkal több jelentkezôre számítanak. Ma a magyar szóbelivel folytatódik az érettségi, holnap pedig idegen nyelvbôl fognak vizsgázni a diákok. Az írásbeli próbák hétfôtôl kezdôdnek, az eredményeket augusztus 28-án függesztik ki és ugyanakkor lehet fellebbezni is.
A vírusos agyhártyagyulladás-járványra való tekintettel a Közegészségügyi Igazgatóság több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság ne vásároljon olyan helyen zöldséget, gyümölcsöt, s általában élelmiszereket, ahol ezeket nem tárolják megfelelôképpen. Mégis, vagy a nemtörôdömség, vagy a civilizált vásárlási igény hiánya miatt, vagy egyszerûen, mert nincs más választás, megvásárolják e termékeket. A marosvásárhelyi piacok helyzetét az utóbbi tíz év alatt idôrôl idôre felvetettük, szóltunk arról, hogy a piacokon felvigyázó polgárôrök átlépik a hatáskörüket, vagy nem látják el feladatukat, hogy az ország déli megyéibôl érkezô árusoktól nagy tételben lopják az árut, hogy létezik a piaci maffia, a termelôktôl a viszonteladók olcsón felvásárolják az árut, hogy egy- két óra múlva jóval magasabb áron adják tovább. Mindezek mellett mégis a legnagyobb gond, hogy az árut nem tárolják higiénikusan, a piacokon nincs állandó jelleggel csapvíz, ahol a terményeket mosni lehetne, éjszakára bezárják az illemhelyiséget azok elôtt, akik ott a piacon, az áru mellett töltik az éjszakát. Sôt a szemét mellôl kínálják az árut.
Mindezek a kérdések újra felvetôdtek a polgármesteri hivatalban, ahol Florin Floristeanu mérnök, a gazdasági tevékenységet felügyelô osztály vezetôje, Jideanu Stefan szakfelügyelô és Vasile Popa, a piacigazgatóság igazgatója volt jelen.
Floristeanu osztályvezetô kifejtette, hogy az ellenôrzô szervek számára jól ismert az állapot, éppen ezért a polgármesteri hivatal a tíz marosvásárhelyi piac közül egyetlenegynek sem bocsátott ki mûködési engedélyt. Mert: vagy a közegészségügyi igazgatóság, vagy az állategészségügyi rendôrség, vagy a tûzoltóság, vagy a környezetvédôk nem adtak ki mûködési engedélyt. S ha valamelyik engedély hiányzik, akkor a hivatal nem ad ki engedélyt.
A polgármesteri hivatal a rendôrséggel és a polgárôrséggel, valamint a fogyasztóvédôkkel közösen végzi az ellenôrzéseket, ellenôrzik a termelôi engedélyeket, a kereskedelmi társaságok, családi vállalkozások engedélyeit, büntetnek is ha kell, ennek ellenére a spekulánsok megkerülik, semmibe veszik a törvényes elôírásokat.
Popa Vasile piacigazgató elismerte ugyan, hogy a marosvásárhelyi piacok infrastruktúrája, befogadóképessége, raktározási felülete nem felel meg a mai kereskedelmi igényeknek, hogy igyekezetük ellenére a kezdetlegesség szintjén rekedtek a piaci feltételek. Jóllehet az igazgató egész listát készített arról, hogy mi mindent tettek, hogy a Dacia piacnál megoldották az esôvíz elvezetését, a tejtermékárusoknak bódét építettek, hogy elkészült egy dokumentáció a nagypiac modernizálására, ami sok milliót emésztett fel, hogy a legtöbb piacon a meglévôk mellé új asztalokat helyeztek el, hogy megduplázták a mérlegek számát, szintén a nagypiacon felújították az illemhelyiséget. Tervezik továbbá, hogy a nagypiac vízhálózatát teljesen felújítják, hogy újabb asztalokat látnak el tetôzettel. S a tervek sorolhatók tovább.
Végighallgatva az igazgató felsorolását, hogy mi mindent tettek, valóban, arra következtethetünk, hogy tényleg javult valamelyest a helyzet a piacok háza táján. A terepen tapasztalt valóság — hiszen mi is a piacról élünk — ,pedig az, hogy a piacok ugyanolyan bûzösek, piszkosak, mint ezelôtt tíz évvel. A helyzet semmit sem változott. A hatalmas mennnyiségû görögdinnyét és padlizsánt a koszos aszfaltra ömlesztik az oltyánok. Onnan mérik, sôt a dinnyét meg is kóstoltatják, ha a vásárló kéri. A dinnye után jön a paradicsompaprika, a káposzta, s jövôben minden kezdôdik elôlrôl. A hústermékeket, a sajtot, ordát dongják a legyek, a szemét az asztalok alatt hever, s az árusok izzadtan, piszkos kézzel és szennyes ruhában szolgálnak ki. A városi fogyasztók pedig elégedetlenségük és felháborodásuk ellenére is kénytelenek innen vásárolni.
A két "piacszakértô" elmondta, tapasztalatcserén jártak Hargita és Bákó megyében, s meglepôdve látták, hogy ezekben a megyékben sokkal jobban állnak. Hogy Bákóban csodaszép piacot találtak. Sajnos, megfordult a világ! Most a tisztaságáról, pedantériájáról híres Marosvásárhely felelôs beosztásban lévô tisztségviselôi járnak tapasztalatcserére oda, ahonnan pár évtizeddel ezelôtt csodájára jártak városunknak.
Mindezek után feltevôdik a kérdés, hogy mi miért topogunk egy helyben, nálunk miért nem lehet végre felmutatni valamit? A piacigazgatóság által tavaly 4 milliárd, idén 2,5 milliárd lejnyi piaci díj fejében bevasalt pénzbôl hogy nem futotta legalább arra, hogy tíz évi ígérgetés után, egyetlenegy marosvásárhelyi piacot rendbe tegyenek, amely a törvényes elôírásoknak megfelelôen üzemeljen, hogy az esztétikáról ne beszéljünk. A felelôs szervek miért nem hoznak drasztikusabb intézkedést. Idôlegesen tiltsák be a piacok üzemelését, addig, amíg rendbe nem teszik ôket!
Közel 300 diák mérte fel szerves és szervetlen kémiából és fizikából szerzett ismereteit tegnap délelôtt a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség által a megyeszékhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Gyergyóban, Szatmáron, Brassóban, Nagyváradon, Margittán, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán szervezett próbafelvételiken. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban tartott vizsgára 62-en jelentkeztek, ami Kis Lóránd Levente, az MMDSZ alelnöke szerint, jó eredmény.
— Nyolc éve minden felvételi elôtt három alkalommal szervezünk felmérô vizsgákat. A rácsos tesztlapokat a példagyûjtemények és az elôzô felvételik alapján állítjuk össze. A jelentkezôknek három óra áll rendelkezésükre, s a megoldásokat helyben kijavítjuk, s pontozzuk, így mindenki kész eredményekkel távozhat. A vizsgák hasznát bizonyítja a felvételire készülôk érdeklôdése, valamint az a tény, hogy az elôzô években bejutottak 80 százaléka részt vett legalább egyik felmérôn — tájékoztatott az alelnök, akitôl azt is megtudtuk, hogy ma XI.-es biológiából és botanikából vizsgáznak az érintettek. Újdonságként megemlíthetô, hogy idéntôl az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem két szakkollégiummal bôvül. A jelentkezôk választhatják a sürgôsségi ellátást vagy a szociális hálózatban dolgozó asszisztensképzôt. Mindkét szakkollégium hároméves, összesen 40 rendes és 30 fizetéses hellyel.
Idôs Balogh Károly a református Nagyadorjánban született, földmûves szülôk gyermekeként. Elemi iskoláit helyben járta, négy évig Marosvásárhelyen tanult, a református kollégiumban, majd a pénzügyi iskolában érettségizett. Tanulmányai befejeztével Erdôszentgyörgy néptanácsához nevezték ki, a pénzügyi osztályra. Fiatal kora ellenére — ellenôrnek. Akkor legnagyobb fájdalma az volt, hogy anyagiak okán nem mehetett a teológiára.
Idôs Balogh Károly, a maholnap 70 éves lelkipásztor augusztus l-jén Csittszentiványon, a gyülekezettel együtt arra emlékezett, hogy ezen a napon immár 40 esztendeje, hogy a gyülekezet számára ô a hit, az ige szószólója. Magánemberként is jelentôsnek bizonyult számára e nap: házasságkötésük 40. esztendejét is ünnepelhették. Családi életük három gyermek születése által vált még tartalmasabbá. Lányaik, Mária és Emese — mindkettô papné — Radnóton ill. Nagyteremében kántorok. Fiuk, Károly-Ádám, lelkipásztor Mezôsámsondon. Ennyi évtized múltán, lassan nagyszülôkké "érlelte" a hét unoka — négy fiú és három kislány — a lelkipásztort és feleségét. A legfrissebb "leánka", Noémi, épp ama emlékezetes napon töltötte életének ötödik hetét... Isten éltesse hát valamennyiüket!
Hogyan, miért lett a pénzügyi ellenôrbôl lelkész?! Milyen út vezethetett a szószékhez? Mikor vált immár csitíthatatlanná az egykori fiatalemberben ama vágykésztetés, hogy végre maga is vállalja egy egyházközösség élén a jézusi mondást:
Két esztendeig dolgoztam jó fizetéssel Erdôszentgyörgyön. Itt találkoztam egy teológussal, aki azon a nyáron az ottani templomban helyettesítette a lelkipásztort. Elmondta, milyen az élet a teológián, hogyan tanulnak, milyenek a tanáraik. És ekkor tört fel belôlem annyira erôteljesen a vágy, hogy ezt mondtam: történjék bármi, én itt hagyom a pénzügyet! Megyek felvételizni! Mert hiányzott valami megnevezhetetlen az életembôl! Nem leltem a nyugalmam. Nekifogtam tanulni. A hivatalból nem akartak elengedni. Elhatározták, hogy ôrsrôl ôrsre, milíciával fognak visszahozni, ha elmegyek. Végül egy román ember mentett meg, mondván: hagyják, tegye, amihez kedve van! Így tényleg nincs helye közöttünk. És jöhettek a teológiai évek. Tanáraink nagy felelôsséggel tettek a fiatalokért sokat.
Szóval — folytatja — gyermekkorom óta erre készültem! A kollégiumban ujjongtam, amikor szombaton mehettünk vallásórára. De sokszor gondoltam, milyen jó volna, ha én is lelkész lehetnék! Elrendeltetés?! Predesztináció?! Nem tudom! A teológián jelessel végeztem. Marosvásárhelyre, a Vártemplomba neveztek ki, segédlelkésznek. Három hónap múlva Havadról ment el a tiszteletes. Így oda kerültem. Szintén segédlelkészként. Két évig szolgáltam. Onnan mentem feleszentelésre. Mikorra mindez lezajlott, Csittszentivánról Brassóba került egy derék lelkipásztor. Hát, engem hívtak. Elfogadtam. l959. augusztus l-jét írtak.
Lélekoltás helyett... Templomunk 1790-ben szenteltetett fel. Tornya nem volt. A szószéken olvasható, hogy a szószékkoronát Kisgörgényi Bíró Sándor gondnok és felesége, Bajnai Klára ajándékozta. Három év múlva a gyülekezet elhatározta, tornyot épít. l793-ban el is készült a máig is létezô torony. Az idôk folyamán azonban, templommal együtt, a hívek többször megújították. Legutóbb l998-ban, amikor a hívek adományaiból 60 milliót költöttek javításokra. A templomban van egy toronyóra, melyet l832-ben vásároltak 600 arany forintért, Segesvárról. Most is mûködik. Bár nehéz felhúzni. Ott l876-ban készült egy orgonánk. A marosvásárhelyi orgonamester, Takács Ignác készítette. Nagyjavításra szorul. Végül, van egy elektromos orgonánk is, mely a klasszikus orgona feladatát látja el. Kis templomunk erdélyi kékre festett — bútorzat, padozat — ugyanis a szószékkoronát senki nem festette át. Így látni rajta ezt az erdélyi kéket! Ám legfôbb ékessége — teszi hozzá lelki elégtétellel —, hogy mindig szépen jártak a hívek templomba. Amikor ezt tiltották is, 30—350-en. Jött a nagy szabadság... és a gyülekezett megcsappant. Az egykori százakról alig l50-l80-ra...
— A toronyrakásról e két, szép Horváth Imre- verssor jutott eszembe: "Amit nem kedhetsz el újra,/ Csak azt szabad megsiratni!..." Akkora erkölcsi válságba hát sosem került Csittszentiván népe, hogy önmagáért, lelki életéért ne tett volna!
— E helyen ez a templom a második. l690-ig állt itt az elsô. Fatemplom volt. Száz évig szolgált. Az l658-as erdélyi tatárjárás után épült. Azelôtt Csittfalvára jártak híveink. Az egyházközség központjába. Oda tartozott Csittszentiván, Malomfalva és Székelysóspatak. Csittfalvát aztán a tatárok teljesen elpusztították, a II. Rákóczi György- féle engedetlenség miatt. A lakosság nagy része Sóspatakra, Szentivánra, Malomfalvára menekült.
Érdekességként mondom el, Csittfalva kapcsán, a róla szóló legendát: Amikor ôseink ide jöttek, megálltak egy gyönyörû szép helyen. Ahonnan a ló nem akart többé mozdulni. A vezér hiába biztatgatta: Csitt na! Csitt na! Lova nem indult. Eleink ezt jelnek tekintették. Letelepedtek. Falut alapítottak: Csittfalvát...
— Sokáig állt még. Aztán elromosodott. Oda szoktunk azért, a régi templomhoz, évente kijárni, istentiszteletet tartani, a szabadban. Malomfalviak, szentivániak. És van ezzel kapcsolatban egy kedves emlékünk: egy alkalommal kisebbik lányunk, Emese, mezei csokrot szedett, és a régi templom kövei közé helyezte...
A templom mellett állt egy fa harangláb. Három harangnak készített állványzattal. Két szép harangot hozzá Csittfalváról hoztak. Az l848-as forradalomkor ágyút öntöttek belôlük. Közben, l709-ben, a nagy pestisjárványkor — a fele falu belepusztult — a túlélôk, a holtak emlékére, lélekharangot vásároltak. Ez lett hát a harmadik! Ez megmaradt...
Közelében kis templomunknak volt egy úgynevezett pihenô portikus. Abba gyülekeztek még az emberek abban az idôben, amikor mi ide jöttünk — meséli a biztató tegnapot, kicsit szegett reménységgel ugyan, a lelkipásztor — és még utána is, jó 25- 30- esztendeig. Beszélgettek, és — bármennyire furcsán hangzik is a dolog! — kártyázgattak.De nem ám pénzben! Virágot tûztek a vesztes kalapjába! 70—80-an is beültek olykor. Hogy miért nem hiányzik manapság számukra az az egykori együttlét?! Pedig — a kerek szám kedvéért — l000 a lélekszám Csittszentivánon. Voltunk l200-an is! Ám az utóbbi idôben gyakrabban temetünk, mint keresztelünk. A fiatalok? Házasságkötéssel többen is elköltöztek a közeli falvakba, Marosvásárhelyre...
Az idegenbe származás oka — ezt sokan tudjuk, ugye, tiszteletes úr! — többféle lehet. Ám, ha felbukkan, az a válság jele. Válság — úgymond — a vesztes félnek, országnak, ám gond a befogadóra nézve is esetleg. Különbözô értékek földrajzi vándorlását is jelentheti, ám, ennek ellenére, idegengyûlöletet is szíthat... Hogy lehetséges következményei közül miért épp ezt az elmarasztaló tünetet említjük?! Annyi orvos, tanár, sôt lelkipásztor is távozott. Korosabbak, fiatalabbak! Hogyan alakult Csittszentivánon a helybenmaradás ? Tudott-e tenni érte a tiszteletes úr eleget?
— Eddig mintegy tíz olyan lélek távozásáról tudunk, aki ideiglenesen tartózkodik az anyaországban. Véglegesen, azt hiszem, hatan mentek el. Kettô közülük tanár, egyikük orvos. A többiek, kereskedô szellemû emberek lévén, próbálkoztak — szintén ott — többre menni- jutni. Inkább fiatalokról van szó. Az orvos, azt hiszem, 45-50 éves, a tanárok közül az egyik ott végezte tanulmányait. A másik ott képezte át magát és tanít. Igaz, ott is ment férjhez. Másik három lány szintén ott alapított családot. Elbeszélgettünk volt szándékukról. Arról, hogy egy szeretô közösségbôl szakítják ki magukat. És ez nem mehet könnyen...
—Tehát maguk is számoltak az esetleges viszontagságokkal, a kiszolgáltatottsággal. Távozásukkal, mégis, elvethetônek látták az itt tapasztalható tehetetlenséget, zaklatatottságot. Helybenmaradásuk így aligha múlott a lelkészen!
Szerették, hogy köztük voltam!
— Mi segítette a tiszteletes urat a gyülekezettel együtt ennyi mindent megélni? E közösségszolgálatban helytállni?
— Amikor a teológián elkészítettük emléktablónkat, Ézsaiás próféta könyvébôl választottuk rá ezt az intést, kérést: VIgasztaljátok, vigasztaljátok az én népemet! — így szól Istenetek. Hát ez cselekedtetett engem is szolgálatomban. Ezzel az igével táplálkozva próbáltam erôsíteni, vígasztalni népem.
Együttmûködtünk — amint lehetett! — akkor is, amikor a termelôszövetkezet alakult. Behívtak az irodára és közölték, az egyháznak is be kell állnia! Nem akartunk! Akkori esperesünk jött ki és figyelmeztetett: nincs más mód! Különben nehézségeink lesznek. Beszolgáltattuk hát az egyházközség földjeit. Két esztendôn keresztül normáztunk, feleségemmel együtt. Lovat hajtottam, gereblyéztem, ô gyûjtött utánam. Az emberek szerették, hogy köztük voltam....
— Egyébként, a hajdan beszolgáltatott földterületébôl kapott-e már vissza valamennyit az egyházközség? Mivel, mennyivel randelkezett akkor?
— 37 hektár szántófölddel és hat hektár erdôvel. Ebbôl ma ismét a miénk tíz hektár. Ragaszkodunk a többihez is! Összenôttem a faluval, a közösséggel. 40 év alatt 766 lelket kereszteltem, 494-et temettem, 396 házasságkötésnél szolgáltam és 773 ifjút komfirmáltam.
Mint kiderült, egy-hét osztály mindig volt a faluban. Mielôtt a tiszteletes úrék oda költöztek volna, a gyerekeket már a szomszédos falvakba vitték abszolválni. Két-három olyan képesített pedagógus is dolgozott, aki a tanulókat még délutánra is visszahívta. — Nagyon hálásan emlékeznek a szentiványiak Bodoni Kálmánra, Nagy Gyôzôre, Benkô Lászlóra az új oktatási rendszer idejébôl Lukács Antalra — már elhunyt —, a ny. Máthé Bélára, a szintén már nem élô Bíró Lászlóra. Szívesen említem meg a jelenlegi igazgatónô, Kovács Emese nevét — méltatja személyében a magyar nyelv és irodalom szakos tanárnôt is —, aki hûséges odaadással igazgatja régóta az iskolát. Csaknem nyolc évig dolgoztunk együtt, hisz én tartottam az iskolában a vallásórát. Most a vasárnapi iskolát vezetem a templomban, ahova 60-70 gyerek is jár.
Szeretem református népemet, fajtámat!
— Egy embert, életében, aligha csupán az anyagi javak, a jólét tehet valóban boldoggá, elégedetté. Inkább az, ha másokra figyel, ügyel. Mert letisztul benne az olykor el sem hangzó öröm, akár segélykiáltásra a nevezzük így! — válaszkészség. Az évtizedek során aztán, ennek nyomán születhet meg benne az az erkölcsi elégtétel,amely valóban tartalmassá teheti.
— Legnagyobb elégtételem talán az, hogy úgy éreztem és érzem ma is, szeretnek az emberek! Igy élhettük át a megpróbáltatás, — aláztatás nehéz éveit. Igy válhattunk erôvé. Másrészt ragaszkodom népemhez, református népemhez, fajtámhoz!
A közért, a gyülekezet lelkivilágáért, lelkiismeretéért, cselekvésében hite által erôsítve, és támaszaként, mindebben a tiszteletes asszony körültekintô szeretetével, dolgozott az eltelt négy évtizedben id. Balogh Károly: földet mûvelt és tanított, lelket, szellemet gyarapított. Esketett és keresztelt, távozót hantolt. Teszi még ma is! Ezért is ÉL.
A környezô falvakban a jobbágytelkieket kalaposoknak csúfolják, mert
Marosszéken ôk kezdték el elôször a szalmafonást. Híres szalmakalapjaikat vásárokon ma is árusítják. Ôket nem zavarja a csúfolódás — jól megélnek belôle többen is, és tudják: nem az a lényeg, hogy mit beszélnek az emberrôl, hanem az, hogy egyáltalán beszéljenek róla...
Jobbágytelke polgármestere és Balla Antal, valamint hagyományôrzô csoportjának tagjai felismerték, hogy egy népmûvészeti tábor megszervezése során a 200 vendég ellátása nemcsak egy hétre biztosít sok munkát és szórakozási lehetôséget a helyieknek. A Folk Center Alapítvány szervezôivel — Takács Zoltán és Mihály, Czerán Csaba, Puskás Attila — együttmûködve magyarországi, ausztriai, németországi, szlovákiai, holland és amerikai vendégeket is fogadtak, akik majd sok helyen elmesélik jobbágytelki élményeiket. A bukaresti, a marosvásárhelyi televízió, az amerikai érdekeltségû ProTV és a vásárhelyi rádió szinte naponta sugárzott mûsort a tábor és a vele egy idôben Marosvásárhelyen zajló Etno-Art Összmûvészeti Fesztivál eseményeirôl (sz. m. A Népújság is egész oldalas riportot közölt.) és vitte jó hírét az eddig inkább csak a népzenei- és néptáncfesztiválokon ismert Jobbágytelkének. Így a tánc és a zene nyelvén szólva a péterlaki zenészek és a jobbágytelki hagyományôrzô táncosok szinte "az egész világ" szeme elé varázsolták egy erdélyi magyar falu életét, táncait, régi szokásait.
Nemcsak a szakemberek, de a táncházasok között is járatlanságról árulkodik, ha általában mezôségirôl beszél valaki. Falvakra bontva ismerik a virtuóz figurákat, a gyûjtôk pedig Ördöngôsfüzes, Palatkai Magyarszovát, Vajdakamarás és Válaszút kiemelkedô táncos egyéniségeinek a figuráit is megkülönböztetik. Bizony korunk egyre specializálódó világában már a néptáncból és a népzenébôl is tudomány lett!
A Maros-menti táncokkal más a helyzet, mint a legnépszerûbb erdélyi tánc, a "mezôségi" esetében. A zenei felvételek, táncgyûjtések ugyanúgy rendelkezésre állnak Budapesten, az MTA Zenetudományi Intézetében és a Néptáncosok Szakmai Házában, mint a kalotaszegi és mezôségi falvak esetében, azonban még a nagy példányszámban megjelenô nemrég kiadott zenei CD-k és kazetták borítóin is "székelyföldi" és a marosszéki" énekekrôl és dallamokról olvashatunk.
A Jobbágytelki Népzenei és Néptánctábor a pillanatnyilag még kevésbé közismert nyárádmenti tánc- és zenei anyag tanításával és terjesztésével, új gyûjtések végzésével éppen a hasonló jegyeket mutató nyárádmenti, sóvidéki és Maros- menti zenei és táncanyag különbözôségére kívánta felhívni a figyelmet. Vavrinecz András irányítása alatt együttese, a Bekecs — amely nevét stílszerûen a Nyárádselye melletti hegyrôl, a Bekecsrôl kapta (sôt, az egyik zenész kutyája is ezt a nevet viseli) — most is komoly munkát végzett a helyi szakemberek segítségével.
A táborban érdekes elôadások is elhangzottak. Vavrinecz András a népi
hangszerekrôl, Szabó Éva a népi varrottasokról tartott érdekes elôadást.
Jánosi András és együttese a reformkor és a szabadságharc zenei emlékeit mutatta be a marosvásárhelyi Kultúrpalotában "Kossuth izenete eljött" címmel, elôtte azonban a jobbágytelki tábor lakóit is meglátogatta és elôadást is tartott a vonós zenei kíséret kialakulásáról a népzenében.
Jánosi kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a magyar népzene XVIII. századi dallamokon alapszik.
A vonós zene falvakban történô megjelenésérôl elôadónk elmondta, hogy a XIX. században a nemesek divatot akartak csinálni a nekik nagyon tetszô paraszttáncokból. Városi táncmestereiket elküldték falura tanulni. Hozzá zenét azonban Nyugat-Európából hoztak: az eredetileg olaszok által kifejlesztett vonós zenét. A parasztok akkortájt "csak" furulyát, dudát használtak, ez a zenei kíséret azonban nem nagyon tetszett a finom hangzásokhoz szokott városi füleknek.
Elôször az olasz iskolát követô udvari zenészek adták a tánchoz a kíséretet. Ôk máig is fennmaradt klasszikus kottáik üres helyeire bejegyezték a népi dallamokat, hogy a legközelebbi mulatságig el ne felejtsék azokat. Ennek köszönhetjük, hogy a tánczenei gyûjteményekben egyáltalán fennmaradhatott néhány táncdallam.
Rendszeres elfoglaltságaik miatt szerepüket késôbb átvették a cigányok. Az 1848-as szabadságharc leverése után a cigányság az osztrák elnyomás hatására visszaszorult a falusi mulatságokba és esküvôkre, mivel "magyar" jellege miatt megtiltották a városokban és az úri bálokon ezt a fajta "magyarkodó" táncot és zenét.
A XX. század elejére az eredetileg népi eredetû udvari zene a vonós zenei kísérettel már teljesen visszakerült a falvakba . Erdélyben, messze Bécs vigyázó szemeitôl jóval kevésbé érvényesült a cenzúra — a földrajzi, majd szellemi elzártság mellett ennek is köszönhetô, hogy itt szinte teljességében fennmaradt régi tánc- és dallamvilágunk.
Ezt sikerült Bartóknak, Kodálynak felgyûjtenie századunkban. Nagy szerencsénkre.
A marosvásárhelyi Asztalos Enikô, akinek 1988-ban jelent meg könyve a
marosszéki Székelykakasd népéletérôl, a magyar népi hiedelemvilágról -
babonákról, népmesékrôl, garabonciásokról, sámánokról, boszorkányokról, lidércekrôl — beszélt a táborlakóknak.
Megemlítette, hogy az ôstörténeti tapasztalatok és emlékek megôrzôit, a
"sámánhitûnek" tartott táltosokat a Szovjetunió megalakulása utáni idôkben — a kereszténység felvétele utáni magyar példához hasonlóan — elûzték, bebörtönözték. Annak ellenére, hogy ôk "csak" a mai papság és gyógyítók akkori megfelelôi voltak. Igaz, nem holmi állami iskolákban végezve szerezték meg tudásukat a "tudós emberek", azaz táltosok, hanem nehéz próbatételeket kiállva lettek közösségük megbecsült segítôi és irányítói.
Táltosnak születni kellett és kell. Úgy, mint a régi idôk szakrális
Azon megállapításával, hogy ma is elkelne belôlük néhány Közép- Európában a politikusaink között, a hallgatóság is teljesen egyetértett.
Aki már egyszer eljutott ilyen néptáncos táborba vagy bálba, az tudja, hogy a szabad páros tánc öröme pillanatok alatt elfeledteti velünk gondjainkat, bajainkat. A táncban a férfi vezet. A párja minden gondolatát követi. És máris megvalósult a harmónia. A táncosoknak csak annyi a dolguk, hogy gondtalanul figyeljenek párjaikra — a kívülrôl nézôk meg csak gyönyörködhetnek az összehangolt szép mozdulatokban és irigyelhetik az arcokról sugárzó gyermeki boldogságot. Valódi idôutazás ez , vissza a gyermekkor paradicsomába — se fénysebesség, se kábítószer nem kell hozzá.
Tisztelettel ajánlom kipróbálásra minden városlakónak, kocsmalátogatás és az orvos, pszichológus gyakori felkeresése helyett.
Június kezdetétôl Suceava és Iasi megyében megszaporodott a vírusos agyhártyagyulladásban megbetegedett személyek száma. Míg az eltelt két és fél hónap alatt a legveszélyeztetettebbek továbbra is az észak-moldovai megyék maradtak, a megbetegedések számának növekedését jelezték más erdélyi megyékbôl is.
A járvány leküzdése érdekében az egészségügyi minisztérium a következô intézkedésket hozta:
— a beteg egyénektôl mintát vettek a vírus megállapítása érdekében, amely mintákat a dr. Ion Cantacuzino és a Iasi-i Közegészségügyi Intézetben dolgozzák fel;
— az érintett övezetekben mintát vettek a szúnyogoktól és a vízbôl is;
— járványtani ankétot indítottak, amelynek keretében minden esetet ellenôriznek;
— az érintett övezetekbôl naponta, az ország többi megyéjébôl hetente jelentik az adatokat;
— a Iasi-i Közegészségügyi Intézet megbízást kapott, hogy támogassa a körzetében levô közegészségügyi igazgatóságokat, a járványtani ankét lebonyolítása érdekében;
— a minisztérium felvette a kapcsolatot az érintett megyékkel, felhíva a figyelmet arra, hogy az ivóvíz- szolgáltatás teljes vagy idôszakos felfüggesztése növeli a megbetegedések kockázatát. Hangsúlyozták továbbá a háztartási szemét rendszeres elhordásának szükségességét, a piacok, állomások, parkok és strandok tisztán tartását.
A minisztérium felvette a kapcsolatot a moldova köztársasági járványügyi szervekkel, s a jelek szerint a határon túl nincsen járvány.
A járvány eredetének megállapításáig továbbra is érvényesek a korábbi ajánlások a lakosságnak: étkezés elôtti rendszeres kézmosás, a friss zöldséget és gyümölcsöt jól megmosva kell fogyasztani; csak a biztos, ellenôrzött ivóvizet szabad fogyasztani; a háztartási szemetet rendszeresen el kell távolítani, kerülni kell a fürdést olyan tavakban, vizekben, amelyeken nincs szervezett, ellenôrzött strandolási lehetôség; rendszeresen kell irtani a legyeket és szúnyogokat.
Vidékfejlesztés Romániában címmel háromnapos szemináriumot tartottak a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon augusztus 12-15. között a Soros Alapítvány és a helyi RMDSZ közös szervezésében. A szemináriumon az alapítvány országos és területi vezetôi, civil szervezetek és természetesen a helyi önkormányzat vezetôi és képviselôi vettek részt. Kalotaszentkirály településre azért esett az alapítvány választása, mivel teljes mértékben a helyi önszervezôdésnek köszönhetôen indult be néhány éve a falusi turizmus, s ezáltal modellként szolgálhat. Kisjancsi József polgármester átfogó képet nyújtott a falusi turizmus terén szerzett tapasztalatokról. A szeminárium során a részvevôk megbeszélték, hogy milyen stratégiával járulhatnak hozzá a vidékfejlesztéshez. Kolozs megyében Kalotaszentkirályhoz hasonlóan Tordaszentlászlón és Magyafenesen is több év óta virágzik a falusi turizmus, mely lényeges anyagi forrást jelent több család számára.
Magyarországi zarándokcsoport indult a Szentföldre
Mayer Mihály pécsi megyéspüspök, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend fôtisztjének vezetésével 24 tagú zarándokcsoport indult kedden Budapestrôl a Szentföldre — tudatta Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) egyházi ügyekért felelôs helyettes államtitkára közleményben az MTI-vel. Az utazás különlegessége, hogy a részt vevô újmisés papok a Szent Sír Lovagrend támogatásával vehetnek részt a 2000. esztendôt, a szentévet megkezdô zarándoklatok egyikén.
Régiók találkozása — IV. Kárpát-medencei Napok címmel kedden nyitották meg a határon túli, valamint az anyaországi magyarok háromnapos közös fórumát a budai Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Visy Zsolt, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára megnyitójában kiemelte: kulturális életünk kiemelkedô jelentôségû eseménye a "régiók találkozása", amelynek célja az egységes kultúrnemzetben való gondolkodás elômozdítása, valamint a nemzethez való tartozás felmutatása és tudatosítása. Hozzátette: nem véletlen, hogy az idei kárpát-medencei napok rendezvénysorozata is az anyanyelv oktatásának és megtartásának témája köré fonódik. A Régiók találkozása — IV. Kárpát-medencei Napok résztvevôi az Irodalmi Kávéházban idén is könyvbemutatókat, valamint Szent István napján, azaz augusztus 20-án "arató-felvonulást", kenyérszentelést és folklórgálát nézhetnek, hallgathatnak meg a Magyar Kultúra Alapítvány székházában, valamint a Szentháromság a téren felállított színpadon.
Az Athosz-hegyiek ellenzik a pápalátogatást
Az Athosz hegyi "kolostorköztársaság" ellenzi, hogy II. János Pál pápa odalátogasson Jézus Krisztus születésének 2000. évfordulóján. A világtól elzárkózott görögországi ortodox szerzetesi közösség közleményben tudatta, hogy nincs semmi kifogása az ellen, ha a katolikus egyházfô a (csekély számú) katolikus közösségek felkeresésére szorítkozva látogat Görögországba, de athoszi jelenléte "sértené a vallásos és nemzeti érzelmeket", "kárt okozna a görög egyháznak és az országnak". A Vatikán levélben kérte, hogy a pápát a görög ortodox egyház is fogadja a 2000-es jubileum alkalmából. A 20 Athosz hegyi szerzetesrend vezetôi által kiadott közlemény szerint "Edward Cassidy vatikáni bíboros leveleibôl kiviláglik, hogy a pápa meg akarja ôrizni az ünnepségek stratégiai privilégiumát és hegemón utazást akar tenni". Az athoszi szent közösség — az ottani ortodox kolostorok legfôbb közigazgatási szerve — elítélte azt is, hogy "a pápaság kísérleteket tesz az ortodox világba való beszivárgásra az uniátus egyház útján" (A Rómával egyesült görög katolikusokról van szó — a szerk. megjegyzése.) Különbözô nemzetbeli szerzetesek valóságos kolostorvárost építettek ki a Halkidiki-félsziget keleti nyelvén 963-ban alapított görög kolostor körül. A szerzetesi közösség a külvilágtól és az idegen hatásoktól szinte teljesen elzárva, a görög államon belül teljes autonómiát élvezve mûködik.
Orosz—amerikai fegyverkorlátozási tárgyalások
Az Egyesült Államok és Oroszország képviselôi kedd délután megkezdték háromnapos moszkvai tárgyalássorozatukat a hadászati fegyverzetek korlátozásáról szóló harmadik, START III. szerzôdés elôkészítésérôl és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló, 1972-ben aláírt ABM szerzôdés módosításáról. Az 1993-ban kötött START II. szerzôdés 3 ezer nukleáris robbanófejet engedélyezett az Egyesült Államoknak és 3500-at Oroszországnak. A tervbe vett START III. további csökkentést irányoz elô: 2000-2500 robbanófejben szabná meg mindkét ország számára a felsô határt. Ami az ABM szerzôdést illeti, azt Washington úgy szeretné módosítani, hogy lehetôséget kapjon egy országos, nukleáris rakéták elleni védôrendszer kiépítésére.
Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök kedden a két hete alakult "Haza — Egész Oroszország" nevû parlamenti választási egyesülés élére állt. Elemzôk szerint a Primakov vezette centrista tömörülés — amelynek vezetésében helyet foglal Jurij Luzskov moszkvai és Vlagyimir Jakovlev szentpétervári polgármester is — biztos választási gyôzelemre számíthat. A 69 éves Primakov — aki korábban külügyminiszter is volt — 1998 szeptemberében került a kormány élére. ¼vatos kompromisszumkeresô politikájával sikerült fenntartania a politikai stabilitást és megelôznie a súlyos gazdasági válságot. A Primakov növekvô népszerûségére féltékeny Borisz Jelcin elnök idén májusban váltotta le miniszterelnökét.
Magyar barlangászok kalandja Olaszországban
Az esôzések miatt a mélyben rekedt magyar barlangászok kimentésére riadóztatták kedden az olasz és az osztrák hegyimentôket Észak- Olaszországban, de a hat magyar barlangkutatónak végül saját erejébôl sikerült a felszínre másznia. Az eset Friuli-Venezia Giulia tartományban, Tolmezzo (Udine) körzetében történt. A csoportnak hétfôn este kellett volna a felszínre jönnie a Monte Cavallo (Rosskopf) hegy alatti barlangból, ám a heves esôzések okozta áradás miatt a mélyben rekedtek. Kedden riasztották kimentésük érdekében az olasz és az osztrák hegyimentôket, de délután sikerült a felszínre kapaszkodnia az elsô két barlangásznak, egy férfinak és egy nônek, majd a másik négy barlangkutatónak is.
63 fertôzô agyhártyagyulladásos személyt tartottak számon tegnap délelôtt megyénkben — tájékoztatott dr. Márialaki Ella, a Közegészségügyi Igazgatóság Járványmegelôzési Osztályának fôorvosa, akitôl azt is megtudtuk, hogy bár hétfôtôl keddig csak egy személyt utaltak be, egyelôre nem lehet a járvány végérôl beszélni.
Augusztus 13-án Szovátán ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) Elnöksége. Részt vett: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezetô elnök, Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke, valamint az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma Önkormányzati Szaktestületének tagjai: Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, Sófalvi László, Székelyudvarhely alpolgármestere és Tatár Béla Maros megyei tanácsos. A tanácskozáson véglegesítették a szeptemberben sorra kerülô SZKT-ülésen elôterjesztendô két határozattervezetet az RMDSZ országos kapmánystábjának a létrehozásáról, illetve a helyhatósági választások elôkészítésérôl és lebonyolításáról. Szóba került még az ebben az évben tartandó két országos önkormányzati konferencia helyszíne is. Eszerint az OÖT rendkívüli ülése Nagyenyeden lesz, a Magyar Polgármesterek 3. Konferenciájának helyszínére pedig Arad városa pályázik. A végleges helyszínrôl egy késôbbi idôpontban születik döntés. Az elnökségi ülést az Önkormányzati Szaktestület ülése követte.
24 ezer lejrôl 114 ezerre emelték tegnaptól az egyetemi felvételi vizsgára szükséges vérvizsgálat díját. Marosvásárhelyen a vizsgálatot csak a Közegészségügyi Igazgatóság (Dózsa György utca 34. szám) udvarán levô mikrobiológiai laboratóriumban végzik el, hétköznapokon 8-10 óra között. A megye más városaiban a poliklinikákon fogadják az érintetteket. A vizsgálat, azon személyek számára, akik érettségi diplomamásolattal bizonyítják, hogy idén végezték a líceumot, ingyenes. Az eredményeket két nap múlva bocsátják ki.
A sörösszekér ma 14 órakor indul útjára: Kossuth utca — fôtér — Kövesdomb — Pandúrok útja — Fortuna üzletközpont — 1918. December 1. út — fôtér — Calarasilor — Liget útvonalon. Majd hivatalos megnyitó következik. A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Bere Mures által szervezett sörnapok programja szerint ma délután a Maros Mûvészegyüttes, Dajcs Annamária, a Tanagra együttes, Vasile Seicaru és a Schimbul 3 lép fel. Mint a szervezôk tájékoztattak, a vasárnapra hirdetett ASA — Steaua old-boys mérkôzés elmarad.
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség az egyetemi felvételik idején információs irodát mûkôdtet, ahol az érdekelteknek tájékoztatást nyújtanak a beiratkozással, vizsgadíjakkal, idôpontokkal kapcsolatban. A szövetség telefonszáma: 219-690 (Grigorescu utca, I. bentlakás, 17-es szoba). A szervezôk felkérik azokat a megyeszékhelyi személyeket, akik a felvételizô diákoknak szállást tudnának biztosítani, jelentkezzenek a fent említett számon vagy címen.
Szerkesztôségünk (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os szoba) ma délután 3 órakor jogi tanácsadót tart. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatban, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Kicserélték a villanyoszlopokat
Palotailván 90, míg Marosvécsen 60 fa villanyoszlopot cseréltek ki betonból öntöttre — tudtuk meg a Conel szászrégeni kirendeltségétôl, ahol arról is tájékoztattak, hogy az oszlopok cseréje mellett korszerûsítették a hálózatot is, s így a két község fôútján zavartalanul mûködik az utcai világítás. A szakemberek szeptemberben fognak neki a szalárdtelepi villanyhálózat javításának, s ugyanakkor a település beton villanyoszlopokat kap. A munkálatokat a befeketetésekre szánt pénzalapból fedezik.
Még nincs kereslet a tankönyvek iránt
A nyáron csupán 5,5 millió lejre vásároltak tankönyveket a megyeszékhelyi könyvesüzletekbôl — tudtuk meg a marosvásárhelyi Könyves Ház könyvelôségérôl. Az illetékes véleménye szerint szeptember elsô felében fog jelentôsen növekedni a tankönyvek iránt a kereslet, hiszen a szülôk megvárják, hogy a tanítónôk, tanárok bejelentsék, milyen tankönyvbôl óhajtanak tanítani. Ugyanakkor nagyon sok magán könyvkiadó csak a szakminisztérium jóváhagyása után fogott hozzá a segédtankönyvek nyomtatásához, így ezeket csak a jövô héten kapják meg a szaküzletek.
A Cuza Voda utcai napipiacon tegnap délelôtt a következô árakon kínálták termékeiket a termelôk és viszonteladók: egy kilogramm padlizsán 2.000-2.500 lej, ugyanannyi paradicsom 4.000-5.000 lej, egy kiló káposzta 3-5 ezer lej volt. A paprika kilójáért 4.000 lejt, a kápia paprikáért 5.500-6.000-t, a paradicsompaprikáért nyolc-tízezret, a hagymáért 3.500 lejt, az uborkáért 3.000-t, a burgonyáért 3.000-4.000 lejt, a sárgarépáért 4.000 lejt, a szilváért 4.500-5.500-at, a szôlôért 8.000-10.000-t, a szeder kilójáért 10.000-t, a nyári almáért 3.500-4.000 lejt kértek. A juhsajtért 27.500 lejt, a túróért 27.000-t, az ordáért 24.000-t, egy liter tejért 3.500 lejt kértek.
Copyright © Népújság - 1999