|
LI. évfolyam 97. (14150) |
1999. április 29. csütörtök |
A NATO szerdán újabb légitámadásokat hajtott végre az újvidéki olajfinomító, illetve Pristina közelében fekvô célpontok ellen, de áldozatokról eddig nem érkezett jelentés.
Robbanásokról érkeztek hírek Montenegróból, köztük a fôváros, Podgorica környékérôl is.
A Tanjug jelentése szerint délután fél kettôkör kezdôdött az újabb NATO- légitámadás az újvidéki kôolajfinomító ellen. A Vajdaság közigazgatási központját két erôs robbanás döreje rázta meg, s a finomító térségében sûrû füstfelhô volt látható.
Esetleges áldozatokról — és a károk mértékérôl — nem érkezett jelentés. A NATO jugoszláviai légi csapásainak kezdete, március 24. óta legalább 30 rakétát lôtt ki az olajfinomítóra, amelyet mára lényegében megsemmisített — jegyezte meg a Tanjug.
Az atlanti szövetség több célpontot bombázott Pristina körzetében is. Délelôtt több találat érte a szerbiai Koszovó tartomány közigazgatási központjától délkeletre fekvô Batusát, a Pristina északkeleti részén fekvô Grmija kerületet, s a várostól délnyugatra fekvô Gornje Dobrevo települést. A NATO légiereje eltalált egy magasfeszültségû távvezetéket, aminek következtében Pristina nagy része áram nélkül maradt. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
A NATO szerdán légi csapásokat hajtott végre Montenegróban is, s az AP jelentése szerint az atlanti szövetség most elôször támadta napközben a kisebbik jugoszláv tagköztársaságot.
A fôváros, Podgorica közelében lévô Sipcanik hegyet két, Golubovci repülôterét pedig négy találat érte.
A podgoricai televízió szerint a Zeta város repülôtere mellett fekvô három települést szintén találat érte.
A térségben jugoszláv légvédelmi egységek állomásoznak — tette hozzá a hírügynökség.
A NATO szerdán beismerte, hogy egy rakétája célt tévesztett, és egy surduricai lakóövezetben csapódott be.
Jugoszláv közlés szerint házak tucatjai dôltek romba és legkevesebb tizenhét személy életét vesztette.
Jamie Shea NATO-szóvivô szerdán Brüsszelben közölte, hogy egy rakéta letért a pályájáról, és a kijelölt céltól, a surduricai laktanyától mintegy 2-300 méterre lakott területen csapódott be.
Hozzátette, hogy a többi lövedék célba talált, és lerombolta a laktanyát.
Jugoszláv közlés szerint a NATO-gépek tizenegy rakétát indítottak a körzetre, és a támadásban mintegy 50 ház rombadôlt, 600 további épület pedig károkat szenvedett. Állítólag egy pincében csak ágynemûhöz ragadt, égett húsdarabok maradtak abból a feltételezések szerint összesen tizenegy személybôl, köztük öt gyermekbôl, akik a légiriadó idejére ott kerestek menedéket.
Az AP jelentése szerint Jamie Shea kijelentette, hogy a történtek dacára a "járulékos veszteségek" (polgári áldozatok) tekintetében a NATO teljesítménye kiváló a körülményekhez képest. Hangsúlyozta, hogy polgári személyek nem jelentettek és nem jelentenek célpontot a NATO számára.
A NATO minden eddiginél egységesebb
A koszovói beavatkozás kezdete után öt héttel a NATO egységesebb minden eddiginél — jelentette ki szerdán Brüsszelben Javier Solana fôtitkár.
Sajtótájékoztatóján Solana a múlt hét végi állam- és kormányfôi találkozót értékelve hozzátette: a koszovói akció támogatottsága az európai uniós tagországokban és a NATO partnerállamainak többségében is látványos. Külön kiemelte az olajszállítások leállításának kérdését, amelyre a NATO után az EU azonnal reagált.
A fôtitkár kitérôen válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek foltot kerestek a NATO egységén a tagállamok között az olajembargó betartatásának módszereirôl folyó vita miatt. A NATO-csúcs óta világos, hogy például Franciaország ellenzi az erôszak alkalmazását ENSZ- felhatalmazás nélkül, míg más NATO-tagok szerint a szankcióknak nincs értelme, ha szükség esetén nem tudják kikényszeríteni a végrehajtását.
A hadmûvelet folytatását illetôen minden opció az asztalon van - jegyezte még meg Solana. "Nem adunk esélyt Milosevicnek arra, hogy ô diktálja a feltételeket " — tette hozzá, nyitva hagyva ezzel a szárazföldi beavatkozás lehetôségét is.
Solana külön méltatta a balkáni stabilizálási kezdeményezéseket. Hangsúlyozta annak jelentôségét, hogy a szomszédos államok egyöntetûen támogatják a szövetségi akciót. Ezek az államok megértették, hogy a NATO sikere létkérdés jövôjük és stabilitásuk szempontjából — szögezte le a fôtitkár. Arra is utalt, hogy a szomszédokat viszont a fejlettebb világ segíti: a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a hét gazdasági nagyhatalom már jelezte, hogy kész az anyagi hozzájárulásra a szomszédos államokban.
Külön hangsúlyt fektetett a fôtitkár arra, hogy a rendezésbe a szerb népet is be kell vonni. A NATO eddig is hangoztatta, hogy nincs haragban a néppel, nem ellene háborúzik — mondta. A nemzetközi közösségnek békét kell kínálnia a szerb népnek — szögezte le Javier Solana.
A közép-koszovói Malisevo helységben hét személy, köztük egy nyolchónapos csecsemô halt éhen — jelentette az ATA albán hírügynökség Rómában fogott adása.
Az ATA a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) január elsô napjaiban létrehozott hírügynökségére, a Kosovapressre hivatkozott.
A szerb offenzíva után Malisevo (albán nevén Malisheve) lakossága a közeli Turkajes-hegységben keresett menedéket, ahol embertelen körülmények között él — jelentette a Kosovapress.
Csernomirgyin Belgrádba utazik
Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök balkáni különmegbízottja csütörtökön Belgrádba utazik — közölte diplomáciai forrásokra hivatkozva az ITAE-TASZSZ.
A jelentésbôl nem derül ki, hogy Csernomirgyin, aki ma Bonnban Gerhard Schröder német kancellárral eszmecserét folytat a jugoszláviai válságról, a találkozó elôtt vagy után utazik a jugoszláv fôvárosba.
Ikarus—Roman SA közös vállalat
Közös vállalatot hozott létre autóbuszok összeszerelésére a Magyar Ikarus Rt. a brassói Roman SA teherautógyárral. Az Ikarus—Roman nevû részvénytársaság alapító okiratát szerdán írta alá Brassóban Vadnai Zoltán, az Ikarus Jármûgyártó Rt. vezérigazgatója és Carol Rugaci, a Roman SA vezérigazgatója.
A közös vállalat részvényeinek 51 százaléka az Ikarus, 49 százaléka pedig a Roman SA tulajdonában van. A vállalat brassói üzemében a tervek szerint évi 400 darab Ikarus autóbuszt szerelnek majd össze. Az alkalmazottak száma mintegy száz fô lesz.
Bagó Ferenc, a közös vállalat vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a termelés beindítását az év második felében tervezik, s reményeik szerint az idén már 50 Ikarus buszt szerelnek össze Brassóban. Kezdetben teljes egészében Magyarországon készült egységekbôl és alkatrészekbôl szerelik össze a buszokat, majd a Roman SA saját termékeit használják, egyéb romániai alkatrészekkel, folyamatosan bôvülô mértékben.
Vadnai Zoltán elmondta, hogy a termelés beindításához másfél millió dollár értékû mûszaki beruházást hajtanak végre. Az Ikarus jelenleg is mintegy 30 százalékkal alacsonyabb áron tudja kínálni autóbuszait, mint legfontosabb versenytársai, a brassói közös vállalatban készült autóbuszok pedig a számítások szerint ennél is 20-25 százalékkal olcsóbban, 70-140 ezer dollár közötti áron hozhatók majd forgalomba. A román piac mellett Bulgáriában és Moldovában szeretnék értékesíteni a brassói Ikarusokat.
Az Ikarus 1988-89-ig évi 250-250 autóbuszt szállított a KGST- együttmûködés keretében Romániába. Azóta csak 100 darab trolibuszt adtak el a bukaresti közlekedési vállalatnak. Romániában jelenleg mintegy 2000 Ikarus autóbusz van forgalomban. Ezek átlagéletkora 15 év körül lehet. Emellett 1973-1992 között 55 ezer darab Rába motort hoztak be az országba. A brassói vállalat ezek felújításában, javításában is jó üzleti lehetôséget lát.
A Roman SA jelenleg 1600 fôt foglalkoztat, üzleti forgalma 1997- ben 731,5 milliárd lej (akkori árfolyamon számolva mintetgy 120 millió dollár) volt. A 91,5 százalékban állami tulajdonban lévô vállalat nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, rendkívül súlyos adósságok terhelik. Carol Rugaci szerint az Ikarusszal kezdett közös vállalkozástól csodát ugyan nem lehet remélni, de az adósságterhek 10 százalékos csökkenését igen. Ezt az is elôsegítheti, hogy a megállapodás értelmében a két partner saját termékeinek értékesítésére igénybe veheti a másik kereskedelmi hálózatát is.
Szerda délelôtt, helyi idô szerint délelôtt 11.48-kor a Richter skálán mért 5,5 erejû földrengés volt a Bukaresttôl észak-keletre fekvô vranceai térségben.
A Kárpát-kanyar külsô oldalán mintegy 117 kilométeres mélységben elhelyezkedô rengésfészekben bekövetkezett szeizmikus energia- felszabadulás hatását a felszínen a térségtôl távolabbra esô vidékeken is érezni lehetett.
Bukarestben még a földszintes lakásokban is jól lehetett érzékelni a szakemberek által közepes erjûnek tartott földmozgást, megreccsentek a bútorok, kilengtek a csillárok. Különösen a magasabb épületek felsôbb emeletein keltett riadalmat a recsegéstôl, ropogástól kísért rengés.
A környezetvédelmi minisztérium illetékesei szerint a szomszédos Moldovai Közársaság fôvárosában, Chisinauban is érezhetô földrengés — az emberek érthetô riadalmát leszámítva — Romániában nem járt súlyosabb következményekkel, anyagi károkról nem érkezett jelentés.
A magyar és a román ifjúsági és sportminisztérium együttmûködésérôl is megállapodást köt Bukarestben az a delegáció, amely Bodor Andrásnak, az ISM helyettes államtitkárának vezetésével szerdán utazott a román fôvárosba — tájékoztatta az MTI-t Morvai Katalin, az ISM sajtófônöke.
A kormányközi ifjúsági vegyesbizottság ülésén a magyar-román kétoldalú ifjúsági kapcsolatokról, valamint a kétoldalú csereprogramok 1999. évi támogatásainak rendszerérôl tárgyalnak.
A Románia—EU társulási tanács ötödik ülésszaka
A Románia—EU dialógus keretében április 27- én Luxemburgban sor került a társulási tanács ötödik ülésszakára. A román delegációt Andrei Plesu külügyminiszter vezette. A tanács méltatta Romániának a csatlakozást elôkészítô erôfeszítések keretében elért haladását.
A felek úgyszintén felmérték a Románia—EU kapcsolatok stádiumát, kidomborítva a politikai dialógus méreteit, a kereskedelmi kapcsolatok bôvülését. Románia aktív részvételét a közösségi programokban, a kulturális és szociális téren folyó együttmunkálkodás fokozódását, a PHARE- program jó kibontakozását.
Terítékre kerültek továbbá közös érdekû külpolitikai témák, köztük a koszovói válság és a regionális kooperáció.
A román fél külön hangsúlyt fektetett a vízumok problémájára és a román állampolgárok szabad közlekedésére a térségben. Plesu külügyminiszter kidomborította, hogy a román hatóságok aggodalommal veszik tudomásul a román állampolgárokkal szemben alkalmazott megszorító vízumrendszert, és a tanács támogatását kérte annak érdekében, hogy hazánk lekerüljön az úgynevezett feketelistáról. Nyomatékosan aláhúzta, hogy Románia reméli, az idén decemberben sorra kerülô helsinki összejövetelen meghívják végre a csatlakakozási tárgyalások megkezdésére.
Decebal Traian Remes pénzügyminiszter bejelentette, hogy az oktatási minisztérium áprilisi költségvetésének kiegészítését illetô kérést a pénzügyi tárca jóváhagyta. A pénzügyminiszter következésképpen elrendelte az állami kincstárnak, hogy kezdje meg az oktatási minisztériumot megilletô pénzösszegek kiutalását.
Áprilisban idôzített bombaként robbant a kábeltévé-elôfizetések pimaszul magas árfekvése. A szolgáltatók ezt a lej leértékelésével magyarázták. Ráadásul a RomSat — vagyis a valamikori Telesatco — elég furcsa módon számolta a dollár- árfolyamot és közel 200 millió lejjel csapta be elôfizetôit. A Népújság április 21-i számában ezt szóvá is tettük — igaz e sorok írója elnézett egy nullát, talán mert nem akarta elhinni, hogy nem 20 hanem 200 millió a túlszámlázás összege.
Becsapott elôfizetôk tucatja telefonált szerkesztôségünkbe, kiegészítve az általunk észlelteket. Ez késztetett arra, hogy jobban utánanézzünk a téves tévés számlázásnak.
A fogyasztóvédelmi hivatal igazgatónôje, Emilia Leah mérnöknô a következôket nyilatkozta lapunknak:
— A hozzánk eljuttatott észrevételek és saját tapasztalataink alapján felkerestük a marosvásárhelyi RomSat kábeltévé- társaságot, ahol azt a választ kaptuk, hogy a City Bank elôrejelzését vették figyelembe. Ez a gyerekes érvelés ellentmond a szerzôdésben szereplô kitételnek, amely szerint a Nemzeti Bank napi árfolyamán kell számlázni.
Ezek után felvettük a kapcsolatot a bukaresti központtal, ahol beismerték tévedésüket, vagyis 1304 lejjel magasabb árfolyamon számoltak és elnézést kértek tévedésükért.
— Az önök számításai szerint mennyivel számlázott többet a RomSat?
— A 34.605 elôfizetôvel számolva — melynek 34%-a nyugdíjas és 2,6 százaléka HBO-nézô — 172 millió lejre rúg a túlszámlázás összege.
— Miként kaphatják vissza a károsultak pénzüket?
— Aki készpénzben akarja visszakapni a tévesen számlázott összeget, az kérvénnyel kell forduljon a RomSat vezetôségéhez, vagy esetleg beperelheti a társaságot. Mi azt javasoltuk a RomSat vezetôinek, hogy a következô havi számlázáskor vegyék figyelembe és írják jóvá a most kimutatott pluszt.
Ugyanakkor a Népújság hasábjain tájékoztatni szeretném a kábeltévé- társaság elôfizetôit, hogy kéthavi türelmi idôt szabtunk meg a RomSatnak. Ezalatt egységesítenie kell szerzôdéseit, hisz megengedhetetlen hogy 1, 2, 3 és 4 dolláros értékek szerepeljenek a különbözô szerzôdésekben.
— Milyen büntetésben részesült a szolgáltató cég?
— Még nem büntettünk, mivel a cég marosvásárhelyi vezetôje Bukarestben tartózkodott, de a jegyzôkönyv elkészült. A kéthavi türelmi idô lejárta után, akár ötmillió lejes büntetést is kiszabhatunk, ha nem tartják be a megállapodást. Egyébként értesítettük a bukaresti kollégáinkat — ahol a RomSat székhelye van — az általunk észleltekrôl és valószínû ôk is kivizsgálják az ügyet.
Szerettünk volna pontos képet kapni a kábeltévés szolgáltatásokról, ezért megkérdeztük a másik marosvásárhelyi, a kolozsvári Portal cég helyi leányvállalatának igazgatóját, Barabás Sándor mérnököt, hogy náluk mennyibe is kerül a "kábelezés".
— Mi soha nem szabtuk meg valutában a bérleti díjat, függetlenül attól, hogy anyagvásárláskor, vagy a külföldi adásokért mi is valutában fizetünk. A mostani szerzôdés formáját a fogyasztóvédôk segítségével dolgoztuk ki, miután ôk hiányosságokat észleltek az elôzô szerzôdéseinkben. Pontról pontra egyeztettük véleményeinket és így született egy olyan szerzôdés, amit elfogadott a fogyasztóvédelem.
— Térjünk a legkényesebb pontra: miként szabják meg a bérleti díjat?
— Elôzô szerzôdésünkben azt kifogásolták a fogyasztóvédôk, hogy egy teljesen általános megfogalmazás: "a bérleti díj... változik az árak függvényében". Az új szerzôdésben az erre vonatkozó mondat így hangzik: "a bérlet értéke x lej", amely változik a munkadíj, az anyagvásárlás és a külföldi szolgáltatóktól vásárolt programok értékének függvényében. Ez a három a legfontosabb tétele a költségeinknek és errôl a bérlôknek tudniuk kell, hogy kapcsolatot teremthessenek a lej-dollár árfolyam alakulásának hatásával. Ugyanakkor mi megpróbálunk a szolgáltatási tevékenységben elfogadható — amely nem okozhat gondot a bérlôknek — nyereséggel számolni.
— Milyen kedvezményeket nyújtanak?
— Vannak kedvezmények a nyugdíjasoknak, de nagyon indokolt esetben szociális kedvezményt is szoktunk adni. Ezen kívül három hónapra elôre elfogadjuk az elôfizetést, függetlenül attól, hogy közben változik-e a bérleti díj.
— Áprilisban a Portalnál mennyi volt az elôfizetési díj?
— Az elôzô évnegyedben 35.000 lej volt a havi díj. Március utolsó két hetében elfogadták a havi negyvenezret a következô három hónapra. Tudtuk, hogy a lej leértékelése miatt nagyot fog ugrani a díj. Most 48.000, ezért 26 mûsort foghatnak elôfizetôink. Rendszerünk ennyit bír meg. A jelenlegi elôfizetési díjat megpróbáljuk három hónapig tartani.
Interneten kaptuk a következô levelet:
"Lenne egy hozzászólásom a RomSat kábel tv- társaság témához, ha már napirendre került, ugyanis régi panaszom, hogy teljesen egyeduralmat élvez (legalábbis nálunk, a Tudor lakótelepen), ennél fogva úgy vélik, hogy bármit megtehetnek a bérlôkkel. Szerzôdésemet a Telesatcóval kötöttem meg 1994-ben, amelyben az áll, hogy egy havi díj értéke egy dollár, amelyért 12 külföldi, meg két román mûsort szolgáltatnak. Megjegyzem, hogy szó sem volt arról, hogy a televízió milyensége feltétel lenne, ugyanis az én készülékemmel volt, mikor 23 csatornát lehetett nézni (ugyancsak a Telesatcótól) kezdetben, de a sorozatos hullámsávok át-átrendezése miatt, 15 csatornával maradtam ugyanannyi díjért, mint akinek 24 van. Volt egy idôszak, mikor a díjemelésnél azzal érveltek, hogy szükség van a technikai feljavításokra, mert átállnak programcsoportokra. De nem így lett, az az idôs ember, aki 300.000-400.000 lejes nyugdíjból kínlódja ki, csak azért mert a Duna TV-t, MTV2-t, RTV-t nézi, ugyanannyi díjat kénytelen fizetni, mint aki 24 csatornát néz. Ha én akkor tudom, hogy nem egy dollár marad, mint ahogy a szerzôdésben áll, hanem négy, amelyet minden hónapban nagyobb és nagyobb árfolyamon számolnak, akkor talán jobbnak látom, hogy saját parabolaantennát szereltessek. Ugyanis hovatovább kétségessé válik, hogyan birkózunk meg a díj kifizetésével. Enyhén szólva nagy luxus a fizetés 10%-át kábeltévézésre adni. És akkor még nem beszéltem a szolgáltatás minôségérôl.
Maradok tisztelettel, egy becsapott kábeltévé- nézô Marosvásárhelyrôl."
A fenti panaszt nagyon sok telefonáló észrevétele támasztotta alá. És még valami: miért kell a jogi személyeknek ugyanazért a szolgáltatásért dupla díjat fizetni? Ráadásul a szolgáltatás minôsége bizonyos adók esetében kritikán aluli. A TVR1 mûsorát egy csavarhúzóval jobban lehet vételezni.
Szerettünk volna helyt adni az érintett fél véleményének is. Egy hetet vártunk, mindhiába, az igazgató beígért válaszára, ehelyett meghívták lapunkat ma délelôttre egy olyan sajtótájékoztatóra, ahol kizárólagosan csak a RomSat szponzorálási akcióiról akarnak tárgyalni. Vajon kinek a pénzébôl adakoznak?
S végezetül egy megállapítás. Még ha a következô hónapban be is számítják a túlszámlázott összeget, akkor is károsultak maradunk. Ugyanis a jelenlegi banki kamatokkal számolva a 172 millió lej egy hónapra lekötve több mint 11 millió lejt fiadzik. S ne feledjük, a maximális büntetés (ez esetben is csak) ötmillió lej lehet.
Nem rossz üzlet így tévedni!
Az 1989-es fordulat után hamarosan, 1990-ben napvilágot látott a 61-es törvény, amely lehetôvé tette azoknak a lakásoknak, többnyire tömbházaknak a megvásárlását, amelyeket állami alapból építettek. A lakosság nagy része élt is a lehetôséggel, s meglehetôsen alacsony áron megvásárolta azt az állami lakást, amelyben addig bérleti szerzôdés alapján, tehát házbérben lakott. Marosvásárhelyen jelenleg kb. 2400 olyan lakást tartanak nyilván, amelyek állami tulajdonban, a Locativ Rt. kezelésében vannak. Ezek egy része olyan tömbházlakás, amely nem kelt el a 61- es törvény adta lehetôséggel, másik része pedig az eladatlan, vagy eladhatatlan államosított lakás, a harmadik kategória a szociális és szolgálati lakás.
Az eladatlan állami lakások jelenlegi helyzetérôl Farcasan Mirceát, a Locativ Rt. igazgatóját kérdeztük. Hol találhatók állami tulajdonban lévô lakások, illetve ezek miért nem adódtak el?
Marosvásárhelyt nem lehet zónákra osztani, ami az állami lakások negyedek szerinti megoszlását illeti. Állami lakások találhatók a város központjában és a legkopottabb övezetben, a Rovinari negyedben egyaránt. Az állami alapból épített lakásokat, véleményem szerint, csupán azok a családok nem vásárolták meg, amelyek rendkívül nehéz anyagi helyzetben voltak vagy vannak. Mert a 61-es törvény adta lehetôség rendkívül elônyös körülmények között juttatta magántulajdonú ingatlanhoz az állampolgárokat. Az állami tulajdonban lévô lakások szám szerinti megoszlása a következô: 171 lakás mûemléknek nyilvánított, ezért nem eladható, 513 államosított lakást az 1995-ös törvény alapján visszaigényeltek, de nem adható el, 780 lakás szintén a 112-es törvény alapján visszaigényelhetô és eladható államosított lakás, 736 olyan lakás, amelyet nem vásároltak meg a 61-es törvény alapján. Továbbá a Locativ adminisztrálásában 200 szociális lakás is van, amelyek a Tudor negyedbeli Sârguintei utcában, a Rovinari negyedben és a Meggyesfalvi negyedben a Kudzsir utcában találhatók. Ezenkívül 282 szolgálati lakással is rendelkezünk.
Valóban, elônyös vásárnak bizonyult a lakásvásárlás, csak a tömbházakat egy bizonyos élettartamra tervezték, s ezek az úgynevezett "garanciaidôk" egyes negyedekben rövidesen lejárnak. A fôjavításokat pedig a jelenlegi tulajdonosoknak kell elvégezni, ami óriási anyagi terhet jelent. Véleménye szerint, az állam nem tudatosan akart "szabadulni" ezektôl a lakásoktól, hogy majd az esedékes költségeket az új tulajdonosok nyakába varrja?
Nem. Az állam úgyszólván ajándékba adta ezeket a lakásokat. Kárpótlásul tette, hiszen köztudott, hogy a szocializmusban a magántulajdonnal szemben az állami tulajdonon volt a hangsúly. Természetesen, a javítások költségeit a tulajdonosoknak kell majd állniuk, beleértve a fôjavításokat, víz- és gázvezeték-cserét, a csatornahálózat-, a tetôzet-javítást, felvonójavítást.
Mi lesz a sorsuk a Locativ kezelésében lévô lakásoknak? Hogyan sikerül ezeket karbantartani?
Az állami tulajdonban lévô lakások nagyon leromlott állapotban vannak. Karbantartásukra nincs pénz. Köztudott, hogy a lakbérek milyen nevetségesen alacsonyak. A garzonlakásokért fizetett bér, szinte hihetetlen, de 47 lej! De a nagyobb lakások bére is elképesztôen alacsony, kb. 200 lej volt eddig. A közeljövôben a 40-es számú kormányhatározat életbe lépése módosítja majd a házbéreket. A cég havi 50 millió veszteséggel mûködik. Mert a lakások berendezéseit, tetôzetét, vezetékeket javítani, s ahol elkerülhetetlen, cserélni kell. Nem beszélve arról, hogy az állami lakások lakói csak a panaszokkal jönnek, hogy penészes, füstös a lakás, de semmit nem tesznek ezekért a lakásokért!
Kedden Eugen Crisan, Marosvásárhely alpolgármestere terepszemlét tartott a fôtéri aluljárónál és a munkálatok elômenetelérôl tájékozódott. Kiderült, ha az idôjárás megengedi, a jövô hét folyamán befejezik a az aluljáró ásását és hozzáfognak a padlózat kiöntéséhez. Az alpolgármester azért is járt a helyszínen, mert újra el kell téríteni egy nagyméretû gázcsövet és emiatt az 1918. December 1. út útburkolatát feltörik, tehát útszûkítés fogja akadályozni a forgalmat - erre kerestek kivitelezhetô megoldást. A munkatelepen dolgozók elmondták, nehézséget okozott számukra, hogy e csomóponton találkoznak a város különbözô részeit ellátó gáz-, víz-, villany és telefonvezetékekek, amelyeket el kellett költöztetni. A felvételünkön látható vastraverzhez rögzítették a medgyesfalvi negyed telefonkábeleit, amelyeket aztán a leendô aluljáró mennyezetébe helyeznek.
Hétfôn kezdôdnek el a Shell óriásvállalat megbízásából azok a munkálatok, amelyek nyomán új benzinkút fog létesülni, Marosvásárhely Segesvár felôli kijáratánál. Az építési munkálatokat, amelyek mintegy 90 napot vesznek igénybe, ugyanaz a brassói cég végzi, mint a McDonald's esetében.
Hogy olcsóbb lesz-e Maros megye elsô Shell benzinkútja versenytársainál vagy sem, azt még korai volna firtatni. Mindenesetre más befektetôk szempontjából hasznos és bíztató, ha a közismert nemzetközi cég megyénket választja befektetései színhelyéül. Sok kevésbé tôkeerôs vállalkozó ugyanis csak cégmamutok nyomdokain mer kelet fele haladni.
A Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamarák rendszerének állandó vezetô bürója hétfôn, tartotta soros ülését. A büró tagjaként, Románia Kereskedelmi Kamarájának elnöke és különbözô megyei kamarák elnökei mellett a Maros megyei Kereskedelmi, Ipari és Agrárkamara elnöke, Gheorghe Nan is részt vett a megbeszéléseken.
Az ülés fô napirendi pontja a kamarák rendszere, az Országos Fejlesztési Hivatal és az Országos Regionális Fejlesztési Hivatal közötti együttmûködés kidolgozása volt. Abból kiindulva, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a három intézmény közös erôfeszítése gyümölcsözô lehet a jelenlevôk elfogadtak egy együttmûködési jegyzôkönyvet (protokollumot), amelynek értelmében a kamarák újra felvállalják az Országos Fejlesztési Hivatal (OFH) képviseletét helyi szinten. Néhány évvel korábban már gyakorlatban volt, egy-két tisztviselô jelenléte a kereskedelmi kamarákban, aki az OFH-t képviselte a gazdasági egységekkel szemben. Így azok itt helyben, közvetlenül megkereshették azt ügyeikkel- bajaikkal. Három-négy évvel ezelôtt a prefektúra átvette az OFH-képviselôk szerepét, ám nem tudta elég hatékonyan helyettesíteni azt. A hiányosságot megszüntetendô a büró és az OFH közös döntése alapján visszaállítják az eredeti, mûködô rendszert.
Hasonló együttmûködési protokollumtervet készítettek elô az Országos Regionális Fejlesztési Hivatallal is, ám ennek véglegesítése egy késôbbi idôpontra maradt.
Három éve kapcsolódtak be a szovátai iskolák a szolnoki Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztô Alapítvány által szervezett környezetvédelmi emlékversenybe.
A versenyen való részvétel egész éves kitartó és rendszeres munkát követelt tanulóinktól, ugyanakkor jelentôs hézagpótló szerepe is volt, mivel a mi alaptantervünkben csak a 11. osztálytól irányoznak elô környezetvédelmi órákat. A verseny három korcsoportban (3-4, 5-6, és 7-8. osztály) zajlott. Az Erdély középsô részét magába foglaló, Marosvásárhely központú körzetben szervezték meg a verseny elsô négy fordulóját, majd a körzeti döntôt, melybôl, nagy örömünkre, mindhárom kategóriában szovátai csapat jutott tovább a kecskeméti döntôbe.
Kecskeméten a csapatok bemutatták az egész éves tevékenységüket tükrözô tablóikat, 5-7 perces kiselôadásokat tartottak elôre megadott környezetvédelmi témákkal, majd egy 50 kérdést tartalmazó tesztlapot töltöttek ki.
Az elôzô fordulókban Magyarország legjobbjainak bizonyult csapatok között az anyaország földrajzának, flórájának, faunájának részletes ismeretét igénylô kérdések lépéshátránya ellenére, csapataink jól megállták helyüket a legjobbak között is, az erôs középmezônyben végezve.
Kellemes meglepetésként legkisebbjeink a kiselôadások kategóriában a legnagyobb pontszámot elérve, elnyerték a zsûri különdíját. (Felkészítô Szabó Izabella tanítónô.)
A csapat tagjai: VIII. osztály: Kuti Sándor, Farkas Éva, Jeremiás András, VI. osztály: Kelemen Jenô, Csetri Zsombor, Pál Tamás (2. sz. isk.), III. osztály: Hegyi Noémi, Geréb Attila, Domokos Alpár (1. sz. isk.)
A mindvégig pontos, kifogástalan szervezésnek köszönhetôen a versenyek után bôven jutott idô kikapcsolódásra, szórakozásra is (táncház, planetárium-, arborétum-, múzeumlátogatás).
Bizonyára többen vannak a megyénkben is környezetünk tisztaságáért aggódó vagy azt aktívan védô tanítók, tanárok, szakemberek vagy akár szülôk is, akik szeretnék, ha tanítványaik, gyerekeik bekapcsolódnának ebbe a csodálatos és számunkra igen hiánypótló tevékenységbe. Mindezek bôvebb információt nyerhetnek az 570-391-es telefonszámon.
A januárban országszerte közfelháborodást kiváltó adóbevallási kálvária csak fokozta a közszolgálati intézmények tevékenységével szembeni elégedetlenséget. Majdnem mindennapos sajtótéma, számtalan lakossági panasz tárgya a hivatal részérôl megnyilvánuló arrogancia, utasító, nyers beszédmodor, lekezelô magatartás, közöny.
Ennek az állapotnak az okat sokrétûek, kezdve a közigazgatási reform halogatásától el egészen a hivatal helyenkénti szándékos, éppen belülrôl történô lejáratásáig.
A minap a Moldva Köztársaságban járva valamelyes betekintést nyertem az ottani állapotokba. Elképzelhetô, milyen munkamorálja van ott a köztisztviselônek, ha tavaly november óta nem kapta meg a fizetését. A kormányzat a központi közigazgatás számára júliusban, a helyi közigazgatás számára szeptemberben fogja tudni folyósítani a fizetéseket.
Szerencsére nálunk ilyenszerû javadalmazási gondok nincsenek, bár az is igaz, hogy a javadalmazás szintje a közszolgáltatásban messze alulmarad az elvárásoktól.
Én a probléma egyik fô okát abban látom, hogy számos olyan köztisztviselô ül a hivatalokban, akiknek a helye nem ott lenne. Nem kis számban vannak olyanok, akik nem rendelkeznek köztiszviselôi adottságokkal, legtöbbjük rokoni, baráti kapcsolatok révén vagy helyenként egyszerûen nemzeti hovatartozása miatt került a hivatalba, a kinevezésekor legkevésbé számítva a szakmai kompetencia. Sajnos, az ezek elleni minden panasz falra hányt borsó, mert mindig valaki magasabb beosztású személy áll a hátuk mögött.
Nincsenek olyan illúzióim, hogy a hivatali nepotizmust, korrupciót, s a már említett megnyilvánulásokat egyik napról a másikra meg lehet szüntetni, de remélhetô, hogy a köztisztviselôk státusát (jogállását) szabályozó törvény, amelyet a képviselôház a napokban vitat meg, javítani fog a jelenlegi helyzeten. Itt megemlíteném, hogy a képviselôház asztalán van a korrupció megelôzésére és büntetésére vonatkozó törvénytervezet is.
A szabályozás szerint a köztisztviselô azon az idô alatt, amíg hivatali teendôit végzi, nem nyilváníthat politikai véleményt, feladatának teljesítésekor a hatóságot képviseli, semmilyen más érdeket nem szolgálhat.
A köztisztviselô munkahelyi stabilitását is elôírja a törvény, áthelyezése vagy elbocsátása csak a törvény által elôírt feltételek között történhet meg. A köztisztviselôi állás betöltése versenyvizsga, a hivatali elômenetel vizsga útján lehetséges. A kinevezés elôtt a köztisztviselô gyakornoki idôt kell letöltsön, kinevezésekor esküt kell tegyen arra vonatkozóan, hogy tiszteletben tarta az Alkotmányt, az emberi jogokat, hogy korrekt módon és pártatlanul fogja alkalmazni az ország törvényeit és hogy lelkiismeretesen fogja elvégezni hivatali teendôit.. A törvény különös hangsúlyt fektet a köztisztviselô tevékenységének monitorizálására, évi kiértékelésére. A jogszabály megfogalmazza a köztisztviselô hivatali kötelezettségeit és felelôsségét. Az általános jellegû kötelezettségek közül kiemelném azokat, amelyek jelenleg sokaknál hiányzanak: a hivatali feladatok lojális, lelkiismeretes, késedelem nélküli, pártatlan, hatalmi visszaéléstôl mentes teljesítése. Természetesen nem marad ki a jogszabályból az a követelmény sem, hogy a köztisztviselô illedelmesen és tisztességesen kell viselkedjen bárkivel, aki ügyes-bajos dolgával keresi meg a hivatalt és hogy semmilyen ellenszolgáltatást ne várjon el és ne kapjon attól.
A szankciókra vonatkozó fejezet nem csupán a szankciókat, hanem a megvádolt vagy szankcionált köztisztviselô védekezési, perorvoslati jogát is elôírja.
A törvény külön fejezetet szentel a köztisztviselôt megilletô jogoknak. Ezeknek széles köre — beleértve a jónak mondható javadalmazást, meg egy sor kedvezményt — minden kétséget kizáróan kedvezôbb helyzetet teremt a közszolgálatban tevékenykedôk számára, sok más professzionális kategóriával szemben. Tehát ezután a munkamorál ezen már nem múlhat. De végül is a köztisztviselô számára biztosítani kell a megfelelô társadalmi státust.
Az európai közszolgáltatási normákhoz igazodva nálunk is létjogosultságot nyer a tiszteletbeli köztisztviselô intézménye. Ennek megfelelôen magas szakmai kompetenciával és tekintéllyel rendelkezô belföldi vagy külföldi személy bizonyos intézményeknél tiszteletbeli köztisztviselôi státust kaphat, aki tevékenységét a közszolgálat érdekében fejti ki, javadalmazás nélkül.
A jogszabály mindenekelôtt egy európai szintû közszolgálat etikai megvalósítását, a közszolgálat hatékonyságának növelését és nem utolsósorban a köztisztviselô iránti állampolgári bizalom erôsítését tûzi ki célul.
Ami a sajátos, örökzöld problémánkat illeti, vagyis a nyelvhasználat kérdése, az ennél a törvénynél is bukdácsol. A kormány által elôterjesztett törvénytervezet szerint csak az tölthet be köztisztviselôi állást, aki nagyon jól ismeri — szóban és írásban — a román nyelvet. Elvártam volna a kormánytól, amelynek az RMDSZ is tagja, hogy a mi álláspontunkat is figyelembe vegye a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatosan. Sajnos, nem tette. A parlament meg úgy viszonyul a kérdéshez, amint általában szokott.
A jogszabály parlamenti vitája nagyon vontatottan, lassan halad. Ez önmagában nem lenne nagy baj, ha a minôség javára történne.
Láttunk emigrációból megtért személyiségeket, hallgattuk színes vallomásaikat, körítve London szmogjával, a Niagara vízeséssel, Párizs divatjával. Ahány emigrációs sors, annyiféle egyénre szabott megélés, úgy összességében — s nekünk mint fogalom — bonyolult dolog hát a számûzetés. Volt itt már Gömöri György Albionból, Ferdinándy György a trópusok egzotikumát hozta. 56 óta van sztori elég.
Kedden este a Kemény Zsigmond Társaság soros összejövetelén újabb emigrációs beszámolót hallottunk a 87-ben Marosvásárhelyrôl Párizsba távozott Dan Culcertôl. Hogy van kereslet az emigrációs sorsok alakulására, a kényszerbôl vagy önként számûzetést vállalók hazahozott élményeire, azt bizonyította a "nagy téma" iránt tanúsított keddi érdeklôdés... A közönség ezúttal a szokásoktól eltérô témával találkozhatott: a nyugati román emigráció társadalmi mozgásairól, beilleszkedésérôl, a lobby mûködésérôl, a francia nemzeti érzelmekrôl hallott román írótól személyes véleményt. Az emigráció nem könnyû, aki elmegy provinciájából az újrakezdést vállalva, az mindössze félig sikerült életrôl személyesen átélt csöndes tragédiákról számolhat be itthon, azon a helyen, ahol már tulajdonképpen nincs is otthon, ahol még nem francia, de már nem is erdélyi ember... De ami a román emigráció avagy diaszpóra franciaországi összetartását, szervezôdését — divatos szóval —lobbyját illeti, a tizenkét éve Párizsban élô író véleménye szerint nincs már kezdeményezô erô Párizsban, minden szervezôdési kísérlet lassan csôdöt mondott a román emigrációban. Lévén, hogy írótól hallottunk elôadást, nyilvánvalóan a párizsi román kulturális életrôl beszélt szívesebben, ami ma már inkább hazafelé tekint, a könyvkiadás szempontjából a franciaországi író a bukaresti könyvkiadót részesítené elônyben anyagi meggondolások miatt... "Áttekintve" a párizsi magyar emigrációra, Dan Culcer szerint míg az '56-osok még tartják a "vonalat", noha már megszûnt mindenféle magyarországi beutazási vagy közlési tilalom, még él a magyarokban a csoportosulás szelleme. A párizsi román diaszpóra görög katolikus csoportjában van némi szervezôdési tendencia, az ortodoxok nem csoportosulnak, a két világháború közt leginkább divatos frankofónia is alábbhagyott élénkségébôl a franciaországi román emigráció körében, mint mondotta az író, az egzisztencia odakint ma már nem nemzeti ügy, hanem pénzbeli kérdés.
A KZST-est felemelô élménye volt Farkas Ibolya színmûvésznô versmondása. A San Diegó-i emigrációs szemlélet, életérzés összhangba jött az est témájával, Márai Sándor Halotti beszéd c. versének nyomán, vagy Gömöri Györgyöt szólaltatva meg versben. Klasszikus muzsikát játszott a nemrég alakult Elégia vonósnégyes.
Az est második felében Csíky Boldizsár faggatta Dan Culcer írót, végkicsengésként függetlenül a politikai vagy akár gazdasági emigrációs besorolásoktól, a "számûzetéses gazdaság" csupán itthon maradt illúzió, a seholsincs ember sorsa bizony nehéz, akár a trópusokon, akár világvárosi csillogásban.
Szombaton délelôtt ökumenikus istentiszteleten szentelték fel újra a segesvári várhegyen levô szász evangélikus templomot (Bergkirche),amelynek alapjait 1350- ben tették le. 1429 és 1488 között átépítették, majd egy földrengés által megrongálódott, és 1838-ban ismét javításra szorult. Az 1934-es évi restaurálása közben a vakolat alatt értékes középkori freskókat fedeztek fel. A templom Erdély egyik legnagyobb gótikus mûemlék épülete, amelynek legutóbbi restaurálása több mint három évet tartott. A kivitelezést a németországi Messerschmidt Alapítvány támogatta 5 millió német márkával. A hétvégi eseményre a helyi hivatalosságokon, elöljárokon kívül eljött Hans von Serbich, az alapítvány elnöke, Ion Caramitru mûvelôdésügyi miniszter és Cristopher Klein evangélikus püspök, valamint dr. Cristoph Machart helytörténész. A Messerschuidt Alapítvány nevében felszólalt Hans von Serbich elnök, majd Ion Caramitru miniszter köszönte meg a németeknek a támogatást, amivel egy ilyen nagyszerû szász örökséget sikerül megôrizni a jövônek. Az ökumenikus imán részt vettek a helybéli egyházak képviselôi. A vendégeket este hivatalában Stefanescu Constantin polgármester fogadta. Az eseményhez kapcsolódik, hogy pénteken találkozót szerveztek a Segesvárról Németországba települt szászok is, akik szintén találkoztak a polgármesterrel, majd a Szászföldön tett kirándulásuk után résztvettek a templomszentelésen is.
Sötét este volt, amikor a gôzös dörömbölve becammogott a balavásári állomásra. Igaz ugyan, hogy a hosszú kürtôjû masinán sárgaréz tábla adta volna tudtul, hogy teljesítményének felsô határa az óránkénti 45 kilométer, de fényes nappal sem akadt olyan hiszékeny ember, aki azt látván, komolyan is vette volna! Menet közben hányaveti kis kupék kergetôztek. Odabent az elsô osztály piros plüssel, a második kékkel, süppedôs ülést kínált az utasnak. A harmadosztály okkersárga támlás padokat. Mi, diákocskák, a többi földi halandóval egy kocsiba vonultunk be, s örvendtünk a hosszas várakozás után a bûzös melegnek és a gyér világosságnak.
Kelementelke, Gyulakuta repceolajos lámpája után Erdôszentgyörgy következett. Komoly hely volt, mert három járható sínpárja közül a középsôn akna, ahová a "gép" a salakot ürítette le, s hozzá gôzre járó kút. Innét Váradig szomjan kellett a szerelvénynek kibírnia. Hogy melyik Váradig? Hát Sóváradig. Ezért volt a kisdiák szemében annyira jeles falu Szentgyörgy.
Ha valamilyen ügyes-bajos dolog miatt édesapám leküldött Szentgyörgyre, nyáron majd bokáig ért a por vagy a sár. Az állomásról jövet hosszú gyaloglás után a Küküllô hídja. Ha szekér ment át rajta, minden egyes szál deszkája eldobbantotta a maga panaszát. Onnét jobbra, fennebb, a parton vízimalom, elôtte vesszôgát. A kaptató közepetájt a román templomot hosszan javították. A tetôn a keresztúri út beletorkollott a völgy hosszába haladó országútba. Visszatekintve fehérre meszelt kôkerítés védelmében a templom. Falába beékelôdve a Sándor Zoltán patikája. (Azt rebesgették, hogy a testvére odafent Pesten rendôrtiszt és híres nótafaragó). A templom tôszomszédjában a parókia. A tiszteletes úr Hollandiát járt ember. Hívták is Kolozsvárra tanárnak, de állítólag azt mondta volna, jobb neki Szentgyörgyön fülöpferiskedni, mint Kolozsvárt professzorkodni. És maradt. A templommal átellenben a havadtôi kanyarig letekintô kastély, mellette hosszú, földszintes ház, ahonnét délutánonként zongoramuzsika lopakodott ki a tárt ablakon.
Az állam nemcsak az elemi iskola, az adó- meg a fôszolgabírói hivatal, a járásbíróság képében volt jelen. Csendôr-szárnyparancsnokság is mûködött. A román pap pedig nem holmi egyszerû esperes volt: valóságos szenátor. Gyermekésznek irigylésre méltó csoda: Neki a vonat elsô osztályára volt szabadjegye, s annyit utazhatott volna, amennyi éppen jólesik. Vagy talán neki alig esett volna jól? Bizonyára. Ott fent, a központban, tágas épületben és forgalmas udvaron volt a Farkas úr szesznagykereskedése, tovább, Szováta felé pedig, a túlsó oldalon, Sámuel Samu doktor bácsi rendelôje. Az volt aztán a parádés hely, mert elazon a Küküllô mentén, alighanem Dicsôn túlig neki volt egyedül röntgenje, amilyennel állítólag az ember belsejébe is be lehetett leskelôdni.
Regényes világ volt gyermekszemnek, -fülnek az a Szentgyörgy.
A negyvenes évek eleje. Korondtól erre földhözragadt szegény volt ez a világ. Csak az erôst nagy nekifeszülés tartotta fenn. Az elsô két falu népe, a sóvidékiek deszkafuvarozásból pótolták a gazdaság gyér jövedelmét. Titkon, a finánc tudta nélkül, sóáztatással is segítettek magukon. Nem is egyszer, Napkelet felôl, az éjszaka egét vörösre pingálta a sófalvi házak tüze. Parajd végállomás volt. Aki bírta, a bányában dolgozott. Szovátát a kényeskedô fürdôzôk, Váradot a szúszékkészítés (gabonatároló bükkfaláda), nyaranta a bivaly húzta ki a bajból. Mert fehérebb, zsíros tejét jól megfizették a nyaralók. Kibéd kerekes volt, és vásárba járó. Makfalva, de még Szolokma is "csipros". A cserépedényt annyiért adták el, amennyi búza belefért. Hármasfalu szénégetni járt. Szentgyörgy központi fekvésébôl, fuvarozásból pótolta, amit a gyengén mûvelt mezô nem termett meg. Havadtô és Gyulakuta volt a valamirevaló bortermelés határa. Onnét messzire jártak el uradalmakba kaszálni, aratni, ôsszel pedig rakodómunkásnak a cukorgyárba. Balavásárnál kezdôdött a módosabb élet. Kibédrôl került oda egy "jó keze- fogású" kádár, ô az enyedi Slavszkovszkytól tanulta meg a mesterséget (a hadaró, gyors beszédet annál kevésbé). 1940-ben ez a vidék elvesztette piacát, mert ahogy Kiskend alatt a Küküllô megtalálta a maga útját Mikefalva és Dicsô irányába, országhatáron át, nem úgy a szolokmai cserépedény, sem pedig a bözödi szalmakalap, amelynek a szalagját az utcán menet az elemista gyermek is behunyt szemmel bujtatgatta.
Egy "anyaországi" kalauz, mihelyt a gôzös befutott az állomásra, idegen hangsúllyal kiáltotta, hogy "Ballavásárrrr, végállomássss!"
Évtizedben is soknak a vize folydogált vagy törtetett le azon.
Ugyan, változott-e valami annak kivételével, hogy "az a malom" csak az öregek meséjében fordul elô? A gyulakutai hôerômû elszippantotta Szentgyörgytôl azt a keveset is, amibôl gyarapodhatott volna. Városi rangját felperzselték a változások. Kivételezett helyzetét, hogy ott zsidóknak is szabad volt letelepedni, feloldotta a múlt századi "emancipáció", hogy aztán magukat a zsidókat sodorja el a vész '44-ben. A Rhédeyek nyomát is a Hannoveri családból lett Walesieké vette át, meg a díszes fekete márványtábla a református templomban. Mennyi maradandóval lett több a régi Szentgyörgy?
Elgondolkozom, mi lehet a magyarázata annak, hogy a két testvérfolyó, a Nagy- és a Kis-küküllô mente mennyire más-más sorsot szánt a környék emberének. És ennek vajon mi is lehet az oka?
Talán erdôben volt módosabb Udvarhely vidéke, mint a Parajdé? Volt viszont iskolája. Gimnáziuma, Tanítóképzôje. Volt Keresztúrja is, a szentháromságtagadók külön iskolájával. Ez lett volna talán az ok? A közügyekre inkább áldozó, éppen anyagi szegénysége miatt adakozóbb népe? Mert a székely gazda Keresztúrra adta jó képességû gyermekét, hogy ott ismereteket szerezzen és nélkülözésben tanuljon dolgozni. A szász vidék közelsége tette, ahonnét a jól gazdálkodás mûvészetét lehetett megismerni. Voltak a vidéknek áldozathozatalra készségesebb módos emberei, köztük "fertálymágnások", akiket a közérdek szolgálata magával ragadott. Melyik hiányzott mindezekbôl Szentgyörgy sorsának alakulásakor? De vajon melyik volt meg?
Az iskola nemcsak falakat jelent. Nem is csak tanárokat, sem pedig csak növendékeket. Mindezeken felül még valamit. A közösség összefogó erejét. A megilletôdöttséget, amellyel késôbb falai között egykori törekvéseinket új erôre serkentjük. De — s valójában ez a többlet —, a köz ügyei iránti fogékonyságunk csíráját, amelyet a nevelôk egyike-másika palántál, serkent és azt a fúvó széltôl is óvja. Valamikor szerzetesek kezdték el. Aztán szerzetesi alázattal ápolták, akikben a rendház és a csuha nélkül is felparázslott a hivatás tudata.
Ilyenszerû iskolára van szüksége a Kis- Küküllô mentének, amely többet nyújt az ismeretanyagnál: a tudományos gondolkozás magját hinti el. Mert a változott idôkhöz alkalmazkodni kész, fejlôdésre alkalmas társadalmi közegre van szükségünk.
A magam módján arra is gondolok, hogy a nálunk kialakult Rhédey-kultusznak most volna legfôbb ideje egyet elôre lépni. Letörne-e vajon a kezünk, ha azt kezdeményeznénk, hogy az erdôszentgyörgyi líceumnak legyen egy Prince Charles-kollégiuma, amelyben az angol nyelvet Nagy-Britanniából szívesen jött és itt szívesen látott tanárok oktatnák. Mondjuk, a névadó kezdeményezésére? Esetleg további kapcsolatok kiépítésével, hisz jól tudjuk, a párás-ködös Albion levegôje hátfájóssá teszi a briteket, s bizony nem ártana nekik sem egy kis "sós feredô". Kivált, ha volna, aki anyanyelvükön kérdezné meg a beteget, halat óhajt-e délebédre vagy rántott bárányt? Többek között ezzel is, így épülhetne be az iskola a környék felemelésébe. Tanulással, tanítással. Munkával.
Immár tíz éve nemsokára, hogy változásnak valljuk a helyben topogást. Azaz, hogy mégsem. A szólásszabadsággal másképp van baj, mint volt annak elôtte. Most mindenkinek szabad szószátyárkodni, felelôtlenül beszélni. Zsörtölôdôs vénember lettem, aki türelmetlenné válik, mihelyt megszólalnak az "anyaországi" eltorzított nyelv majmolói. A hadarók. A "nem igen, nem nagyon" szószólói. A "felvállalók" meg társaik, akikkel szüleik nem álltak szóba, és a magyar "médianyelvet", nem "anyanyelvet' tanulták meg.
Tiszta beszéd legyen a mi kenyerünk.
Szentgyörgy jussán szóljunk hát arról, hogy a Kis-Küküllô mente a hozzáférhetô igazságszolgáltatást is elvesztette. A törvény helyesbített ugyan, mert újból bíróság székhelyévé vált a hajdan ugyancsak volt helység, a "szinte város". Ám anyagiak miatt ez is a nem teljesített ígéretek egyike maradt. Holott nem is egyszer állapítottuk meg, a manapság ritkán elôforduló teljes egyetértésben, hogy az igazságszolgáltatás a felnôttek iskolája.
Ha összeadnánk azt a költséget, amennyivel többe került a völgy lakosságának, hogy nem Szentgyörgyre járt telekkönyvet, örökséget és igazságot keresni, abból legkevesebb két bírósági épületre telt volna. Pedig abból egy is elég. Nos, a zsenge ifjúság nevelése mellett ez, a felnôttek iskolája kér, követel megoldást, létet. Akár annak az árán is, hogy a lakosság közmunkával pótoljon be a költségvetési hézag kitöltésére. Mert saját magának takarékoskodik vele. Szerény véleményem szerint az iskolafejlesztéssel szinte azonos fontosságú teendô.
Majd nyolc évtized távlatából visszatekintvén, az erôdtemplom felé emelkedô kaptató meredekénél is ívelôbbnek szeretném remélni azt a bizonyos eszemi emelkedést, amely most szólásra buzdít:
Ave georgius sanctus, morituri te salutant.
Üdvözlet, Szentgyörgy, neked, a halandók köszöntenek.
Amit az állattenyésztôknek tudniuk kell
Meghatározó szerepe van a legeltetési idény hatékonyságában, esetleg sikertelenségében (megfelelô termelés, a megbetegedések, elhullások, vagy kényszervágások esetén). Az állattenyésztô az állatorvossal együtt, a legelôre hajtás elôtt legalább egy hónappal megtartja a tavaszi állatszemlét Megvizsgálják az egyedek parazita-fertôzöttségét, májmétely (szarvasmarha, juh), bogácslárva, tarlósömör, és a juhoknál a rühösséget, szükség esetén pedig elvégzik a paraziták elleni kezeléseket, védôoltásokat. Továbbá: csülök- és patavizsgálat ajánlatos, a csülökízületi gyulladás (sántaság) megelôzése érdekében. A túlnövekedett csülökszarut (körmöt) le kell vágni, faragni, a beteg patájú állatokat gyógykezelni kell. Az egészséges állományt érdemes kihajtani, jártatni, edzeni, hogy a csülökszaru (pata) alkalmazkodjon az utak és a legelô talajának keménységéhez, a jártatás igénybevételéhez.
Az állatok fogazat ellenôrzésének célja megállapítani: alkalmas-e az egyed a legeltetésre. A sérült, beteg egyedek sebeit gyógykezelni kell, a pásztoroknak tudniuk kell(ene) a további kezelési módozatokról és más megelôzési rendszabályokról.
Közvetlenül kihajtás elôtt az állatok bôrét légyirtó szerekkel ajánlatos kezelni, és ez a legelôn annyiszor ismétlendô, ahányszor arra szükség van. A cél: teljesen egészséges, jó erôállapotban lévô, legelésre alkalmas állatok kihajtása. Ezen tényezôk biztosítják a legeltetési idény sikerét.
Állategészségügyi szempontból fontos a pásztorkutyák galandféreg és veszettség elleni kezelése. A távoli legelôkön, ahol az állatok egész idény alatt kint vannak, a legelô legtávolabbi helyein érdemes dögkutat vagy dögvermet létesíteni, amelyet gondosan körül kell keríteni és jól láthatóan megjelölni.
Elengedhetetlen a szarvasmarhák legelôre hajtása fülszám nélkül. A mezôgazdasági minisztérium 1998. ápr.29-én kiadott 27-es rendelkezésének VIII. szakasza alapján a nem fülszámozott szarvasmarhák legelôre hajtása szigorúan tilos és büntetendô. (A fülszámozás a mesterséges megtermékenyítést végzô szakember feladata, díj ellenében).
A pásztorházak fertôtlenítô szerekkel, legyek elleni hatásos szerekkel, bendôszúrócsappal, gyógyszerekkel és felfúvódás elleni szerekkel való ellátása fontos. A pásztorokat érdemes felkészíteni, a teendôkre sérülés, kolikás megbetegedés, felfúvódás, legeltetési tetánia vagy más megbetegedés (gyanú), elhullás, ivarzás (folyatás) esetén.
Fontos a legelônaptár, a legeltetési napirend elkészítése, kifüggesztése, a gondozóknak azok helyes használatára vonatkozó kiképzése.
Suba Kálmán állattenyésztô szakmérnök, a megyei Szaporodásbiológiai és Tenyészállat-kiválasztó Hivatal igazgatója
A NATO Milosevic-rendszere elleni katonai beavatkozást a nemzeti kommunisták és "patriótáink", az "abszolút független" sajtóval az élen, a pánszlávizmus és ortodoxia elleni támadásnak, valamint a szuverenitás és függetlenség megsértésének vélik, ellhallgatva a beavatkozás valós okát, hogy Milosevic tíz év óta etnikai tisztogatást végez, és ma a koszovói albánok teljes kiirtására törekszik... Ezt az európai civilizáció nem nézhette tétlenül! Ez esetben a szuverenitás és függetlenség elve egy hamis és fedezet nélküli pénznemhez hasonlít. Nem a szuverenitás és függetlenség elvének a figyelmen kívül hagyásáról van szó, hanem arról a cinizmusról, amellyel a totalitárius rendszerek és támogatóik ezen elvet védôpajzsként használják, hogy a piszkos belügyeikbe való beavatkozást megakadályozzák, elhitetve azon hamis és elfogadhatatlan elvet, miszerint bármilyen kötelezettség semmibe vételével, alattvalóik sorsával akaratuk szerint rendelkezhetnek. Több évtizeden át a román népnek is volt része ilyen tragikus kísérletben, amelyben az emberi jogokat a karikatúra szintjére süllyesztették. A koszovói tragikus események folytán "patriótáink" nem feledkeztek meg a már rögeszméjükké vált, úgymond "magyar veszélyrôl", illetve a sokat fitogtatott "szeparatizmusról" sem. De mert "nosztradamuszaik" szerint "Hanibal ante portas" (?!), egyes magyarlakta városokban különleges csendôralakulatok létrehozását helyezték kilátásba, ami azért tûnik veszélyesnek, mert Koszovóban is így kezdôdött, amikor pár évvel ezelôtt, a jugoszláviai albánok lakta területeket szerb rendôri és katonai alakulatokkal árasztották el ama "patkóterv" szerint, amelyet az albánok kiirtására készítettek. Súlyos és megbocsáthatatlan hibát követnek el azok, akik egy merev és sérthetetlen szuverenitás zászlóját tovább lobogtatva, egy diktatúrától romlott fogalom nevében szolidaritást vállalnak a szerb nemzeti kommunizmussal, illetve Milosevic diktátorral, ugyanakkor meggyôzni próbálnak afelôl, hogy ezzel az európai közösségbe való beilleszkedéstôl Romániát nem távolítják el. E két szék között "ingázók" közül sokan az Európa szívében garázdálkodó diktátor "hazafiságát", "népe iránti szeretetét", "vezéri képességeit" méltatják, ami a "Ceausescu si poporul" demagóg jelszóra emlékeztet. Tartalom nélküli érv, ha arra gondolunk, hogy "hasonló" méltatásban volt része Hitlernek, Sztálinnak, Kim Ir Szennek, Pol Potnak és sok más diktátornak is, és ezek a "nemzetvezetôk", "führerek" és "apuskák" a nemzeti érzéseket politikai tudománnyá változtatták.
Ezért mindazok, akik a román népnek a szerb nép iránti szolidaritási érzéseit kihasználják, hogy Amerikai-, Nyugat- és NATO-ellenes hangulatot keltsenek, Románia biztonsági érdekei ellen cselekednek. Ami egyben azt is jelenti, hogy nem a szerb néppel vállalnak szolidaritást, hanem Milosevic totalitárius rendszerével, amelyet Oroszország támogat. Márpedig a legnagyobb veszélyt országunknak az orosz expanszionizmus jelenti, amelytôl csak a NATO védhet meg! Ezért "politizálóink" függetlenségi bölcsködése és kétkulacsossága szûk politikai látókörre vall, ugyanis Romániára nézve mind rövid, mind hosszú távon káros! Kétségtelen, hogy a régi, úgymond "jó szomszédsági" kapcsolatok révén barátoknak kell maradnunk a szerb állammal és néppel, de elsôsorban saját érdekeinket kell szem elôtt tartanunk. Nem engedhetjük meg, hogy elszigetelôdjünk Európától, és ismét veszélyes befolyásnak tegyük ki magunkat. Ezért egyetlen alternatívánk van: az euroatlanti szövetségbe való beilleszkedés. De vigyázzunk, mert a nyugati demokrácia és a NATO korlátozott szuverenitás-koncepciója szerint egy nemzetállam elbírálásánál azt veszik figyelembe, hogy milyen mértékben tartja tiszteletben az emberi, illetve kisebbségek jogait.
Erdélyi falvainkban mindenki tudja, mi a fersing. Általános jelentése: szoknya. Íme néhány példamondat, melyben a szó elôfordul: Új fersinget varrattam Katinak; Ez a fersing nagyon szép anyagból készült; Mi az ilyen jó bô fersinghez vagyunk szokva; Szûk szoknyát soha fel nem vennék; Vedd már ki azt a fersinget a sifonból, mert mindjárt harangoznak! Ilyen mondatoknak bármikor fültanúi lehetünk mind a székelység körében, mind pedig más magyar lakta vidékeken.
Sokakban érdekes módon él az a téves felfogás, hogy az erdélyi szászok nyelvébôl kölcsönöztük. Németes hangzására hivatkoznak. Pedig az igazság nem ez. Egészen jó magyar szó a fersing, csak egy kicsit eredeti alakját megváltoztatta. Bármennyire meglepô, a fersing két magyar szó összetételébôl keletkezett. Eredeti formája ez volt: felsô ing. Egyébként van olyan magyar falu, hogy felsingnek mondják a szoknyát. Némely helyen elôfordul a fessing, fössing forma is.
Abban nyilván senki sem talál kivetnivalót, hogy a szoknyát valahol felsô ingnek nevezik. Hiszen eléggé általános más vidéken is a felsô ruha, alsó ruha megnevezés. A kérdés inkább az, hogyan lett a felsô ingbôl fersing. A magyarázat a következô. A felsô szónak l hangja némely vidéken gyakran váltakozik az r-rel. Tájszótárainkabn több olyan példával találkozunk, melyben az alsó melléknévnek van arsó alakja. Ez még romány nyelvi példával is bizonyítható. A nálunk is használatos magyar játékkártya úgynevezett alsóját néhol arsónak nevezik. Ezzel magyarázható, hogy az olyan román—magyar lakta vidéken, ahol az arsó szóalak használatos, a románok is arsau-nak mondják a kártya említett figuráját.
Fölvetôdik a továbbiakban a kérdés: mi lett felsô szavunk ô hangjával? Közismert, hogy összetett szavakban a népnyelvben a kiejtésben egy-egy hang kiesik. A gazdaasszonyt gazdasszonynak, a gazdauramat gazduramnak mondják. A jó éjszakát helyett gyakran elhangzik a jóccakát, jójszakát. Ezekben is az éjszaka é hangja kiesett.
Ezek után remélhetôleg nem tûnik különlegesnek, hogyan jött létre fersing szavunk, hogyan alakult át a felsô ing fersinggé. Annak pedig csak örvendhetünk, hogy sok vidékünkön él és virágzik a szó, de fôleg annak, hogy híven ôrzik lányaink, asszonyaink a legnagyobb hagyománytisztelettel szebbnél szebb fersingjeiket.
Támogatást kér a felsôfokú oktatás
A Romániai Rektorok Országos Tanácsa kedden levélben fordult az elnökséghez, a kormányhoz és a parlamenti pártokhoz, követelve az oktatási költségvetés kiegészítését. A romániai rektorok egyebek mellett azt kérik, hogy a nemzeti jövedelem minimum 4 százalékát irányítsák oktatásra.
Románia gazdaságának eddig összesen mintegy 750 millió dollár veszteséget okozott a szomszédos Jugoszláviában zajló háború — nyilatkozta Andrei Plesu külügyminiszter, aki a Nemzetközi Valutaalaptól a makrogazdaság megsegítését kérte. Hans van den Broek, a leköszönô brüsszeli EU- bizottság külügyi biztosa azonban nem vállalt kötelezettséget ilyesmire és csak annak az uniós elvárásnak a megismétlésére szorítkozott, hogy Románia tegyen komolyabb erôfeszítéseket gazdasága és ezen belül bankrendszere átalakítására.
Petre Roman szenátuselnök védnöksége alatt megnyitották Bukarestben a harmadik román—német energetikai fórum munkálatait. Részt vesznek a butángáz-, földgáz- és a barnaszénfejtô országos társaságok igazgatói, az energetikai iparban használt mûszaki berendezéseket gyártó hazai és német cégek reprezentánsai. Petre Roman megnyitó beszédében biztosította a német vendégeket, hogy Románia kitûnô szakemberekkel rendelkezik, ami ösztönzôleg hathat a kétoldalú együttmûködésre az energetika terén.
Millenniumi magyar fesztivál Japánban
Japánban 2001-ben egész éven át tartó rendezvénysorozattal emlékeznek meg a magyar millenniumi évfordulóról. Az eseménysor januárban az Operettszínház fellépésével kezdôdik és decemberben a Nemzeti Filharmonikusok hangversenyével zárul. Hétfôn megalakult Tokióban a fesztivál szervezôbizottsága, amely huszonöt japán cégbôl és társadalmi szervezetbôl áll, vezetôje Hagivara Micsihiko, a Japán—magyar Baráti Társaság ügyvezetô igazgatója. Külföldön valószínûleg egyetlen más országban sem szerveznek ilyen gazdag, változatos programot, és Japánban sem vendégszerepelt korábban ennyi magyar együttes.
Döntetlent hozott a két elsô játszma kedden a nôi sakk világranglista-vezetô, Polgár Judit és a Fritz 5.32 elnevezésû komputer között, a Hungexpo- kupáért megrendezendô nyolc partiból álló sorozatban. Az elsô 40, míg a második parti 39 lépést követôen ért véget. Tegnap délután került sor a következô két rapidpartira a Hungexpo kôbányai vásárközpontjának A-pavilonjában.
Elégedetlen a lengyel kisebbség
A csehországi lengyel kisebbség elégedetlen azzal, ahogyan a cseh hivatalok hozzáállnak a kétnyelvû feliratok bevezetéséhez a lengyel kisebbség lakta
területeken. A lengyel kisebbség veszélyeztetve érzi magát, mert a hatóságok elutasítják a dialógust. A lengyelek többsége nemzedékek óta él az észak-morvaországi Karviná és Frydek-Místek járásokban, s a régió teljes értékû lakosainak tekintik magukat. A kilencvenes évek elején megtartott népszámlálás szerint Csehországban, elsôsorban az említett két járásban, mintegy 60000 lengyel él, akik erôs nemzeti tudattal rendelkeznek, és erôteljesen ápolják nemzeti hagyományaikat.
Indiában kedden összeütközött egy lakodalmas vendégeket szállító autóbusz egy expresszvonattal, a túlzsufolt busz utasai közül legkevesebb 45-en szörnyethaltak. 42 további személyt súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak a nepáli-indiai határ közelében, Újdelhitôl 440 kilométerre délkeletre fekvô Jukiában történt baleset után. Bár a vasúti szerelvény mozdonya összeroncsolódott, egyelôre nem tudni, hogy a vonat utasai között is vannak-e áldozatok. A baleset egy sorompó és fényjelzés nélküli vasúti átjáróban történt, amelybôl sok van Indiában. A szerelvények szabály szerint hangjelzéssel tudatják, hogy közelednek az átjáróhoz.
Az egykori keleti tömb országaiban az UNICEF adatai szerint több mint 100 milló gyermeket fenyeget szegénység, betegség vagy háború. A Közép- és Kelet- Európában, a Baltikumban és a Független Államok Közösségében zajló társadalmi és gazdasági átalakulás a gyerekeket érinti a legsúlyosabban. A Korosztály veszélyben címmel Helsinkiben közzétett jelentés bemutatása alkalmából Alekszandr Zujev UNICEF-képviselô megállapította: a második világháború óta a legösszetettebb társadalmi-gazdasági válságnak vagyunk tanúi Európában. A jelentésben felsorolt problémák a nem kielégítô oktatási és táplálkozási normáktól az AIDS-hez hasonló betegségekig terjednek. Az UNICEF adatai szerint a térségben 270 ezer AIDS-fertôzött él, többségük fiatal.
Radioaktív eper a moszkvai piacokon
Radioaktív eperre bukkantak az egészségügyi ellenôrök a moszkvai piacokon, amelyek feltehetôen a csernobili atomkatasztrófa egyfajta utóhatásának eredményei. A hatóság összesen 6 mázsa és 60 kilogramm epret kobozott el és semmisített meg, miután bizonyossá vált, hogy igen magas a gyümölcs céziumtartalma. Ízre egyébként nem különböztek a normális epertôl, de "hangosabbak" voltak: megszólaltatták a Geiger- Müller mérôt. A radioaktív gyümölcs zöme Ukrajnából és Fehéroroszországból érkezik a moszkvai piacra.
Tajvanon építik fel a világ legmagasabb épületét
Egy japán cég által vezetett konzorcium Tajvanon építi fel a világ legmagasabb épületét, az 508 méter magas, 101 emeletes pénzügyi központot. A világ jelenlegi legmagasabb épülete a malajziai fôvárost szimbolizáló Petronas toronyépület, amely 452 méterre magasodik Kuala Lumpur felett, nem számítva az épület tetején lévô antennákat. A toronyépületek közti vetélkedésbôl nemrégiben kihullott Ausztrália, ahol törölték az 560 méteres melbourni épület felépítésére vonatkozó tervet. Így az 593 millió dolláros költségvetésbôl felépülô tajvani torony pályázhat most az elsôségre. Tajvan, akárcsak Japán, gyakori földrengéseknek van kitéve, ám a Kumagai japán építôipari csoport tapasztalatokat szerzett az erôs földmozgásnak is ellenálló felhôkarcolók építésében. A tajpeji kormányzat kedvezô hiteleivel támogatott építkezést júniusban kezdik el és számításaik szerint 2002 októberében fejezik be.
Országos önkormányzati találkozó
Az RMDSZ országos önkormányzati tanácsa április 30-án, pénteken ül össze Nagyenyeden. A testületnek tagja Virág György, a megyei tanács alelnöke és Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester is, akik részt vesznek a megbeszéléseken.
Nagykôrösi tanítóképzôsök Nyárádszeredában
A Károli Gáspár Református Egyetem Nagykôrösi Tanítóképzô Fôiskola karának hallgatói április 30-án este 8 órakor a nyárádszeredai mûvelôdési házban bemutatják Debreczeni Tibor: A kiválasztott (Petôfi Sándor—misztérium és passió) címû szertartásjátékát. A belépés díjtalan, de önkéntes adományokat a szervezôk elfogadnak.
Összeállították a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának májusi programját. Eszerint május 6- án, csütörtökön este 7 órai kezdettel Peter Weiss Marat/Sade címû darabját, május 8-án, szombaton délután 5 órától és 18- án, kedden este 7 órától Karácsony Benô Rút kiskacsa címû mûvét adják elô, május 10-én, hétfôn este 7 órától pedig a Jó reggelt, Napsugár címû darabot tûzték mûsorra.
Bezár segesvár egyetlen mozija
Május elsejétôl bezárják Segesvár egyetlen moziját. Az épület javításra szorul, azonban a mozivállalat anyagi gondjai miatt nem lehet tudni, mikor kezdhetnék el a munkálatokat. A felújítás terve 36 millió lejbe kerül, a beruházás összege pedig 1 milliárd lej körül forog. Az elképzelés szerint a többi között kicserélik a bútorzatot, alacsonyabb mennyezetet és új elôcsarnokot építenek. A kolozsvári mozivállalat, ahová — furcsamód! — az egység tartozik, egyelôre támogatókat keres és a polgármesteri hivatallal is felvette a kapcsolatot e célból — még nem tudni milyen eredménnyel.
Az egy éve alakult csíkszeredai Caissa Sakk Klub szervezésében május 1-jén és 2-án a tusnádfürdôi Mókus vendéglôben kerül sor az Univers sakkfesztiválra, amely egy 30-30 perces gyorsversenyt és 5-5 perces villámversenyt foglal magába, 2.000.000 lejes díjalappal. A verseny célja versenyzési és hétvégi kikapcsolódási lehetôséget nyújtani a sakkozóknak és hozzátartozóiknak, kellemes környezetben, minôségi feltételekkel. A Caissa klub biztosítja a teljes sakkfelszerelést. Bôvebb tájékoztatással Bíró Sándor nemzetközi sakkmester szolgál a 066/116.712-es csíkszeredai telefon- és fax-számon.
Új tárlat-évadot kezdett a Marosvásárhelyi Fotóklub Bartha László és Fóris Zoltán fényképeibôl szombaton délután nyílt kiállítás a Várgalériában. A fotók május 4-ig, keddig tekinthetôk meg.
Tegnap ülésezett a szászrégeni tanács. A napirenden az általános városrendezési terv vitája és a tavalyi költségvetési mérleg elfogadása szerepelt. A tanácsosok tárgyaltak továbbá arról, hogy az unitárius egyháznak templom építése céljából bérbe adjanak egy területet, a kataszteri és területnyilvántartási iroda ismertette eddigi tevékenységét és elszámoltak a tavaly érkezett külföldi segélyekrôl is.
Majális a mikefalvi Népkertben
Az RMDSZ dicsôszentmártoni kerületi szervezete és mikefalvi szervezete, a mikefalvi polgármesteri hivatallal közösen május 1-jén, szombaton majálist rendez a mikefalvi Népkertben. A szervezôk egész napos mûsort, sportrendezvényeket, büfét ígérnek a részvevôknek. Rossz idô esetén a színhely a helybeli mûvelôdési otthon.
Egy televízió kigyulladása miatt riasztották kedden este a marosvásárhelyi tûzoltókat. Sz. Éva lakásán, a Kornisa sétány 16. szám alatt rövidzárlatot kapott a felügyelet nélkül hagyott készülék és meggyúlt, a lángok martalékává lett a tévéasztal és egy magnó is.
Sokat ígérô birkózótehetség tûnt fel a serdülôk (16-18 évesek) országos bajnokságának döntôjében, amelyet nemrégiben rendeztek meg Marosvásárhelyen: a mindössze 15 esztendôs Trifan Florin, a helybeli ISK SL sportolója ezüstéremmel zárt. A versenyen 25 csapat 120 birkózója vett részt. A szervezôk a tanügyminisztérium, a tanfelügyelôség és a szakszövetség voltak. A marosvásárhelyi sportolók közül a már említett Trifanon kívül elfogadhatóan szerepelt László Zsolt, aki ötödik lett, és Zaharagiu Andrei, aki a hetedik helyen végzett. Az említett sportolók edzôje ifj. Gyarmati Ferenc.
A marosvásárhelyi Hahota színtársulat április 29-én, csütörtökön este 7 órától Csíkszeredában, április 30- án, pénteken este 8 órától, Gyergyószentmiklóson, a Mûvelôdési Ház nagytermében Margaret Mayo Itt a baba, hol a baba? címû nagy sikerû vígjátékával lép színre.
Copyright © Népújság - 1999