|
LI. évfolyam 92. (14145) |
1999. április 23. péntek |
A román törvényhozás két háza csütörtöki együttes ülésén 225 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 99 tartózkodás mellett jóváhagyta azt a kérést, hogy a NATO repülôgépei korlátozás nélkül igénybe vehessék a román légteret a Jugoszlávia elleni légi csapásokhoz.
A kérés teljesítése mellett szavaztak a kormánypártok, a szélsôségesen nacionalista kis ellenzéki pártok pedig elutasították azt. A legjelentôsebb ellenzéki erô, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja nem értett egyet a kérés teljesítésével, de jelezni kívánta, hogy a "támogatja az ország euroatlanti integrációját", ezért a párt képviselôi tartózkodtak.
Az elfogadott határozat kimondja, hogy a NATO repülôgépei a Jugoszlávia elleni akciók idején korlátozás nélkül igénybe vehetik Románia légterét. A törvényhozás ugyanakkor felszólította a kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a román állam biztonságának és területi egységének szavatolása érdekében.
A törvényhozás egyben megerôsítette azt a szándékot, hogy az ország csatlakozzon az északatlanti szövetséghez. Ezzel egyidôben a határozat hangsúlyozta: Románia szeretné, ha a konfliktust politikai eszközökkel lehetne megoldani, s kész arra, hogy részt vegyen a nemzetközi közösség ilyen értelmû erôfeszítéseiben.
Rendkívül nagy jelentôségû tény, hogy II. János Pál pápa elsô alkalommal keres fel egy ortodox országot, de a román ortodox egyháznak az a feltétele, hogy a katolikus egyházfô csak Bukarestbe utazhat, ellentmond a keresztény szellemiségnek és a román vendégszeretetnek — hangsúlyozta Andrei Plesu külügyminiszter a România Libera címû lapnak adott interjújában.
A lap csütörtöki számában közölte az interjút, amelyet majd egy hónappal ezelôtt készített a külügyminiszterrel. Andrei Plesu elmondta, hogy a román ortodox egyház feltételeket szabott a pápa meghívásához, egyebek között azt, hogy II. János Pál csak Bukarestbe mehet. Ezért nem valósult meg az államfônek az a javaslata sem, hogy a katolikus egyházfô keresse fel Temesvárt.
Az ortodox egyház ellenállása mellett azt is figyelembe kellett venni, hogy Kolozsvár esetében a protokoll szabályai szerint a város polgármestere fogadta volna a pápát. "Igen sajátos képet mutatott volna, ha Gheorghe Funar fogadja csókkal a pápát" — mondta Plesu. A romániai görög katolikusok székhelyének számító Balázsfalvával szemben pedig azt az ellenérvet is fel lehetett hozni, hogy oda csak gépkocsival juthatott volna el a pápa.
Andrei Plesu arra is felhívta a figyelmet, hogy az ortodox világban ellenállás van a pápa jelenléte ellen. Sem a görög, sem az orosz, sem a szerb ortodox egyház nem lépett túl ezen az ellenálláson, a román ortodox egyház azonban megtette az elsô lépést.
A román ortodox egyháznak viszont "elég erôsnek és legitimnek kellett volna éreznie magát ahhoz, hogy ne féljen, vagy ne tekintsen gyanakvással egy hosszabb és bôvebb programra" — szögezte le a külügyminiszter.
"A Szentszék azonban — úgy fogalmaznék — volt annyira nagylelkû, hogy elfogadta a korlátozást és legutolsó levelében megerôsítette, hogy (az ortodox egyház által elôterjesztett) programot óhajtja. Számomra ez olyan elegáns és bölcs formának tûnik, amit nagyon jól tenné, ha tanulmányozna a mi klérusunk is, mivel az elegancia és a bölcsesség a keresztény vallások szellemiségéhez tartozik" — hangsúlyozta Andrei Plesu.
A Magyar Demokrata Fórum, mint a keresztény hitelveket támogató és a keresztény egyházak etikai elveit elfogadó és hirdetô párt, nem talál magyarázatot azokra a hírekre, amelyek szerint a pápa romániai látogatása során elkerüli Erdélyt — derül ki az MDF elnökségének csütörtöki nyilatkozatából.
— Az MDF örömmel értesült a pápa romániai látogatásának hírérôl, és tudomása van arról, hogy Erdély román és magyar, római, valamint görög katolikus közösségei egyaránt várják, hogy e látogatás során a személyes találkozó örömét is átéljék — áll a dokumentumban.
A nyilatkozat szerint a nyugati keresztény világ meghatározó vezetôjétôl a protestáns felekezetekhez tartózók is helyzetük javítását várják .
— Az MDF meggyôzôdése, hogy a Vatikán az ortodoxiával való megegyezés helytelen útját választja, és túlbecsüli az ebbôl adódó lehetôségeket, nem számol viszont a hívei körében kialakult elégedetlenség következményeivel — szögezi le a dokumentum.
Alaposan megcsappant a román közvélemény lelkesedése a NATO iránt — derült ki a CURS közvélemény-kutató intézet csütörtökön közzétett jelentésébôl.
A CURS áprilig 19. és 24. között végzett felmérése során a megkérdezettek 52 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy Románia csatlakozzon-e a NATO-hoz. 1997 februárjában a bukarestiek 89 százaléka, 1997 márciusában pedig a román lakosság 82 százaléka szerette volna Romániát a NATO tagjai között látni.
Tavaly már csökkent (67 százalékra) a NATO- tagságot pártolók tábora, és most a Jugoszlávia ellen indított akciót követôen már minimálisra apadt a többség. A jugoszláviai konfliktusért ugyanakkor a megkérdezettek 39 százaléka Belgrádot tartja felelôsnek, 34 százaléka pedig a NATO-t. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) elnevezésû szervezetet viszont csak 11 százalékuk.
A felmérés kiterjedt arra is, hogy a románok szerint ki fenyegetheti országukat. Elsô helyen (41 százalék) Oroszország szerepelt, második helyen (40 százalék) az orosz-belorussz-jugoszláv szövetség, harmadik helyen pedig (16 százalék) Magyarország.
Elôzetes megállapodás az IMF-fel
Új, 500 millió dolláros hitelcsomagról született szerdán elvi megállapodásás Románia és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között Bukarestben — közölte a tárgyalások után az IMF küldöttségvezetôje.
Emanuel Zervoudakis tájékoztatója szerint a pénzügyi szervezet igazgatótanácsa júniusban tárgyalja a kidolgozott, de még a felek aláírására váró tervezetet, amelynek elfogadása esetén válik véglegessé az egyezség.
Román illetékesek a Dow Jones idézete szerint elmondták: a megállapodásban kitûzött makrogazdasági célok között szerepel a 2 százalékos költségvetési hiány és a 32 százalékos infláció 1999 végére. Bukarest emellett vállalta, hogy a tavalyi 3 milliárd dollárról az idén 2 milliárdra csökkenti a folyómérleghiányt.
Zervoudakis közölte: Romániának emellett meg kell kezdenie a Világbankkal nemrégiben nyélbe ütött, a veszteséges vállalatok bezárását vagy eladását, a bankrendszer reformját és a privatizáció felgyorsítását célzó megállapodás teljesítését is. A Világbank e célok elérése fejében márciusban 300 millió dollárt ígért Romániának, de a csomagot három, egyenként 100 millió dolláros bontásban folyósítják — az elsô részletet júniusban —, s csak akkor, ha a kormány teljesíti az átlala vállaltakat.
Az elôzô IMF-csomag tavaly járt le, úgy, hogy az összesen öt hitelrészletbôl mindössze kettôt utalt át a nemzetközi szervezet. Az IMF akkor azért függesztette fel a programot, mert úgy ítélte meg, hogy a román kormány nem teljesítette reformígéreteit.
Román kormányforrások jelezték, hogy az új IMF-kölcsönt magát Bukarest nem kívánja hiteltörlesztésre fordítani, de reméli, hogy a megállapodás utat nyit a kereskedelmi hitelforrásokhoz és ösztönzi a külföldi befektetéseket is. Romániának égetô szüksége lesz az idén a hivatalos és a magánhitelezôk segítségére a küladósság- törlesztési késedelem elkerülése végett. Az országnak 1999 végéig 1,7 milliárd dollárnyi adósságrészt kell visszafizetnie, s már májusban és júniusban csaknem 1 milliárdnyi külsô kötvénytartozás válik esedékessé.
Emil Constantinescu elnök csütörtökön elutazott Washingtonba, ahol az Észak-atlanti Szövetség csúcstalálkozóján vesz részt.
Elmenetele elôtt az államfô úgy nyilatkozott az Otopeni repülôtéren, hogy utolsó pillanatban a szövetség jóváhagyta a Jugoszláviával szomszédos öt állam részvételét a csúcstalálkozón.
— Ez irányban Románia fokozott diplomáciai közbenjárást tett, és így alkalmam adodik ismertetni országunk álláspontját Jugoszlávia újjáépítését illetôen, továbbá elôterjeszteni egy, a délkelet-európai államok biztonságát és fejlesztését érintô programot — mondotta az államfô, aki tanácskozni fog Kofi Annan ENSZ-fôtitkárral a jugoszláv konfliktus politikai fejleményeirôl.
A román delegáció washingtoni látogatásának másrészt jelentôs gazdasági vetülete is lesz. Találkozókat ütemeztek be a Világbank és az NVA képviselôivel, amerikai üzleti körökkel, valamint az amerikai állami kincstár reprezentánsaival. Ez alkalommal lehetôségem nyílik kidomborítani egy fontos beruházási program kidolgozásának szükségességét, valamint országunk lehetséges szerepét Jugoszlávia és a régió újjáépítésében — nyilatkozta Constantinescu elnök.
A legutóbbi közvélemény-kutatás eredményeirôl, amely kimutatja, hogy a lakosság a legjobban a térségbeli háborútól és az inflációtól tart, az elnök elmondta, hogy a román küldöttség amerikai látogatásán mindent meg fog tenni, hogy eloszlassa Románia lakosságának a félelmeit, de azért is, hogy biztosítottak legyenek az ország fejlesztéséhez szükséges eszközök és a biztonság.
A négy szakszervezeti szövetség Bukarestben összeült tanácsai elhalasztották az április 26-ra tervezett általános sztrájk kirobbantását — közölték sajtóértekezletükön a szakszervezeti vezetôk.
A határozat a kormányfôvel folytatott tárgyalásokat követôen született, amelyek memorandum megkötésével zárultak.
A szakszervezetiek a miniszterelnöktôl kérik, hogy a memorandum legyen a kormányfô által aláírt kormányvállalás és tartalmazza a nyolc szakszervezeti revindikáció megoldását. A négy szakszervezeti országos tanács a maga részérôl aláírja az általános sztrájk május 24-re való elhalasztására vonatkozó vállalást.
Ha május 24-ig nem oldódnak meg teljes mértékben a revindikációk, a kormánynak egyetlen megoldása lesz: a lemondás — nyilatkozta Pavel Todoran.
Ma ül össze a kongresszusi kerekasztal
Ma délelôtt ül össze tanácskozni az úgynevezett kerekasztal, amely azokat a vitás pontokat tûzte napirendre, amelyeket a nemrégi, az RMDSZ VI. kongresszusát elôkészíteni hivatott Szövetségi Képviselôk Tanácsán nem sikerült dûlôre vinni. Úgy is mondhatnánk, hogy ez a kulisszapolitizálás szalonképesített formája, ahol a belsô érdekszférák ellentéteit próbálják meg némiképp lekerekíteni. Végül is, hasznos fórum. A tanácskozásra a marosvásárhelyi Bernády Házban kerül sor. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke válaszolt a Népújság kérdéseire.
— Mi szerepel a kerekasztal napirendjén?
— Azokat a vitás kérdéseket tûztük napirendre, amelyeket az SZKT-n nem sikerült tisztázni. Példának okáért, az SZKT-n az alapszabályzat részletes vitájára nem került sor. Olyan komoly véleménykülönbségek vannak, olyan egyeztetést igénylô elvi kérdések, amelyekrôl a kongresszusi egyeztetô kerekasztalnak mindenképpen tárgyalnia kell. Ezek között van a szövetségi operatív tanács összetétele és hatásköre. Ezen kívül a Reform Tömörülés, de nemcsak az, szorgalmazta, hogy szûnjön meg a kongresszus, mint az RMDSZ legfelsôbb döntéshozó testülete, és az SZKT vegye át a hatáskörét a belsô választások után. Vitás kérdés az is, hogy a civil szervezetek hogyan vegyenek részt az RMDSZ döntéshozó testületeiben. Ide sorolhatók az olyan alapszabályzati kérdések, amelyeket a SZET (Szövetségi Egyeztetô Tanács) javasolt, s amelyeket az SZKT nem vett figyelembe. Vitatott kérdés lehet az, hogy ki választja meg a szövetségi elnököt.
A program keretében is vannak pontosítani valók, itt azonban fôleg stiláris kérdésekrôl, pontosításokról lehet szó, hiszen az SZKT amúgy elfogadta. Tehát lesz bôven egyeztetni való.
— Kik vesznek részt a kongresszusi kerekasztalon?
— Részt vesznek a területi elnökök, a pártok és platformok elnökei, akiket a szövetségi elnök névre szólóan hívott meg. Ott lesz az ügyvezetô elnök, a Szövetségi Képviselôk Tanácsának, illetve a Szövetségi Egyeztetô Tanácsnak az elnöke, valamint a programbizottság, és az alapszabályzat- módosító bizottság elnökei.
21 ház vált lakhatatlanná, 286 károsult a megyében az április 19-21-e közötti árvíz során. A megyei tanács által készített összesítés szerint 1124 melléképületet öntött el a víz, 25 hidat, 71 hidacskát, egy pallót tett használhatatlanná az árhullám. 11.075 hektár kül- és 166 hektárnyi beltelket öntött el a víz. Négy falu — Marosdános, Marosorbó, Csapószentgyörgy, Szászcsávás (Mikefalva község) — záródott el a külvilágtól. 1119 kút vize fertôzôdött meg. Öt községi út vált használhatatlanná 3-6 kilométeres szakaszon: Vámosgálfalva — Küküllôpócsfalva, Mikefalva — Csávás, Nyárádgálfalva — Nagyadorján, Nyárádgálfalva — Szentháromság — Bede, Nagyernye — Mikháza. A Maroslekencét Radnóttal összekötô megyei út továbbra is le van zárva. A 142-es megyei úton (Vámosgálfalva és Kóródszentmárton között) két helyen meg van "skalpolva" az aszfalt. A legérintettebb falvak: Dózsa György (60 károsodott ház), Ádámos, Nyárádszereda és Gyulakuta (egyenként több mint 40 házzal).
— Jelenleg mindössze a Kis-Küküllô haladja meg 30 centivel a figyelmeztetô szintet a dicsôszentmártoni térségben— tájékoztatott Angela Socaciu, a vízügyi igazgatóság vásárhelyi kirendeltsége diszpécser-szolgálatának vezetôje. Elmondta, hogy a vizek szintje továbbra is csökkenôben van. A mától, legkésôbb holnaptól várható esôzések azonban újra megnövelik a folyóvizek szintjét. Várhatóan április 24-25-én hull több csapadék, meghaladva a négyzetméterenkénti 15 litert. Jelenleg a Bucsinon 14 centis a hóréteg, s a hó a felmelegedés hatására tovább olvad. A hegyekbôl érkezô víz, illetve a lehulló csapadék megint megnöveli a folyók, patakok szintjét, s a szakemberek nem tartják kizártnak újabb árvíz keletkezését.
— Újabb árvíz esetén készen állunk az elhárításra — mondta Jinga Sandu ezredes, a megyei polgári védelmi igazgatóság parancsoka. Véleménye szerint az árvizek idején keletkezô tetemes kárért gyakran maguk a károsult lakosok a felelôsök, ugyanis cselekvés helyett inkább a kiskatonák segítsége után kiáltoznak. A parancsnok szerint az ádámosi mûvelôdési otthonban magát meghúzó 42 személynek legtöbb még egy napot kell töltenie ideiglenes szálláshelyén, majd hazamehetnek. Dózsa György községbe a napokban az egészségvédelmi és járványmegelôzési felügyelôség fertôtlenítôszereket szállít, amelyekkel a kutak vizét tisztítják.
A polgári védelem és a Vörös Kereszt mintegy 10 millió lej értékben vásárolt élelmiszereket. A tegnap Ádámos árvízkárosultjai kaptak cukorból, olajból, rizsbôl és egyéb élelmiszerekbôl álló csomagokat, ma a 60 dedrádi károsultnak szállítanak élelmet. "Az árvíz elvonult, most már a sebeinket nyalogatjuk" — jellemezte a jelenlegi helyzetet Jinga ezredes.
Dr. Dorin Florea prefektus szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében köszönetet mond mindazon intézményeknek (megyei polgári védelem, vízügyi igazgatóság, csendôrség, rendôrség, tûzoltóság stb.), amelyek hozzájárultak az április 19-21-i árvízkárok csökkentéséhez. Az átirat szerint az Országos Vízügyi Igazgatóság, valamint a PHARE-program koordináló vezetôjének segítségével az idén elkezdik azon munkálatot, amelynek célja a Nyárád vízgyûjtô medencéjének hidrológiai szabályozása.
— Maros megyében 21 nemkormányzati szervezet foglalkozik a gyermekek védelmével. Közülük hatan saját központban óvják az árva gyermekeket, öten a kisebbségben levô: cigány, nagyon tehetséges, HIV- fertôzött gyerekekkel, míg 11-en országos és nemzetközi örökbefogadásokkal foglalkoznak — mondta Magdalena Colceriu, a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság szociológusa szerdán délután a megyei tanács helyi közigazgatási, jogi, közrend-védelmi, az állampolgárok jogait és szabadságát biztosító bizottsága által összehívott találkozón. A meghívott 28 szervezetbôl 16 állami és nemkormányzati szervezet gyûlt össze a prefektúra kistermében. A megyei szerv által kezdeményezett, Mentsük meg a gyermekeket címû rendezvény célja felmérni és összehangolni a megyében mûködô szervezetek, állami szervek tevékenységét, s kidolgozni egy egységes tervet.
Felvetôdött a hatásosan alkalmazható törvények és kormányrendeletek, és az ugyanazzal a problémával foglalkozó szervek közötti együttmûködés hiánya. Szó esett az utcagyermekekrôl, akik az utcán élnek, dolgoznak (ablakot mosnak, koldulnak), szipóznak, de éjszaka van hova hazatérjenek. Az ASLIR nyilvántartása szerint Marosvásárhelyen 60-80 utcagyerek van, s számuk naponta nô. Ugyancsak nô a kórházakban elhagyott csecsemôk és gyerekek létszáma, jelenleg a megyében közel 200 ilyen esetet ismernek. Az egybegyûltek véleménye szerint az öltözet és meleg étel biztosítása mellett értékeket kell felmutatni a kiskorúaknak, és mesterséget kell tanítani nekik, hogy képesek legyenek beilleszkedni a társadalomba, ugyanakkor küzdeni kell a gyermekek elhagyása, feladása ellen is. A kétórás megbeszélés végén a jelenlevôk megegyeztek, hogy eljuttatják a bizottsághoz rövid és hosszú távú terveiket, a közös terv támogatására ajánlott összeget, s hamarosan újból találkoznak.
Ajánlatos lett volna ezt vagy egy hasonló rendezvényt a ’90-es évek elején tartani, amikor nagyobb volt a lelkesedés, s több az anyagi lehetôség. Remélhetôen a jelenlegi találkozón megfogalmazottak nemcsak tervszinten maradnak, s végre a kormányzati s nemkormányzati szervek közösen fognak küzdeni a jövô nemzedékért.
Hogyan járulhatnak hozzá a bankok a korrupció elleni küzdelemhez, a pénzmosás felderítéséhez, hogyan lejet egyensúlyt teremteni a kliensek megôrzése érdekében szükséges banki titoktartás, és a gyanús betétek jelentése között — errôl szólt tegnap délelôtt a románaiai szakemberek, valamint az AEÁ-ból, Franciaországból és Olaszországból érkezett vendégek közötti megbeszélés a marosvásárhelyi Continentál Szállodában. A korrupció elleni harc módszerei témával az ENSZ, valamint az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma által rendezett tanácskozás napirendjén a telefonlehallgatások indokoltságáról, megszervezésérôl és módszereirôl hangzott el elôadás, továbbá a korrupciós ügyekben tanúként szereplô személyek védelmérôl. A háromnapos rendezvény a tanulságok és következtetések levonásával ma délben zárul.
Diáktiltakozás a megemelt bentlakásbérek ellen
A közel 1000, bentlakásban lakó diákból félszázan vettek részt tegnap délután az OGYE udvarán tartott tüntetésen, amit az OGYE-n és a Petru Maior Egyetemen mûködô Egyetemisták Ligája szervezett. Áprilistól, az eddig fizetett 90 ezer lej helyett, 150-170 ezer lejt kötelesek törleszteni az öt bentlakásban lakók. Mint Mihai Tîrnoveanu és Emanuel Baciu szervezôk elmondták, a tüntetést hétfôn szerették volna megtartani, de az esôs, hideg idô miatt elhalasztották.
— Bukarestben 40, Kolozsváron, Nagyváradon, Iasi-ban, Brassóban 65 ezer lej havi bért fizetnek az egyetemisták, így elfogadhatatlan, hogy a mi bérleti díjainkat ennyire megemeljék. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az idô felemelegedett, s központi fûtésre nincs szükségünk. Mi 700 aláírást gyûjtöttünk, s reméljük, az egyetem szenátusa, amely megszavazta a bérek emelését, és a rektor úr figyelembe veszi ôket — mondták.
Félórás várakozás után, mialatt az udvaron levôk néhányszor, elég vérszegényen felkiáltottak (Nem fizetünk, nem fizetünk!), a liga képviselôi elmentek tárgyalni Ioan Pascu rektorral. A fogadószobában való várakozás alatt alkalmunk volt beszélgetni Jude Zahari gazdasági igazgatóval, aki megindokolta a díjak emelését. Mint tájékoztatott, januárban egy személyre a vízért, központi fûtésért, gázért, szemételhordásért és a fertôtlenítô-, tisztítószerekért 200.000 lejt fizetett az egyetem. A kiadásokat nem fedezte a begyûjtött összeg, s az állami támogatás is jelentôsen csökkent, így kénytelenek voltak megemelni a bentlakásdíjakat. Az igazgató azt is elmondta, hogy az egyetemisták csak a fogyasztást fizetik, a szobák használatáért nem igényelnek tôlük pénzt. Végül kijelentette, hogy a bérek csökkenésére akkor lesz lehetôség, ha a csökken a fogyasztás. Ioan Pascu rektor megerôsítette a gazdasági igazgató által mondottakat, s hozzátette, hogy bármikor kész alkalmazni az egyetemisták javaslatait a bérek csökkentésére, amennyiben azok életképesek, s az összdiákság akaratát tükrözi. Ugyanakkor megígérte a liga képviselôinek, hogy legkésôbb szerdáig megkapják azokat a számlákat, amelyeket az elmúlt hónapokban fizetett az egyetem a bentlakók fogyasztásáértn. Arra a kérdésre, hogy mi fog történni, ha a bentlakók nem törlesztik tartozásaikat, a rektor elmondta, hogy akkor az épületekben levágják a villanyt s a gázt.
Noha "titokzatos csönd" övezi újabban a Teleki Téka leválását a megyei könyvtártól, korántsem annak a jele, hogy végre rendezôdött volna a hosszas hercehurca. Lássuk, Kelemen Hunornak, a mûvelôdésügyi minisztérium államtitkárának mi az álláspontja errôl.
— Többször, több helyen elmondtuk, nem a minisztérium hatáskörébe tartozó "ügyrôl" van szó, ugyanis a minisztérium nem választhatja le a Teleki Tékát a megyei könyvtártól, mert utóbbi a megyei tanács alárendeltségében mûködik, az tartja el. A megyei tanács az önkormányzati törvény értelmében egyszerû határozattal is eldöntheti, mit tesz egy hatáskörébe tartozó intézettel, szétválasztja, vagy úgy hagyja, ahogy van. Az elmúlt két év hercehurcája után meg vagyok gyôzôdve, hogy az ügy rendezésére a megyei tanácsban nincs politikai akarat. Az új intézeti struktúrával, ami tulajdonképpen abból áll, hogy a megyei tanács az intézeteit leadja a városi tanácsnak, ezzel talán megoldhatóvá válna a kérdés, amennyiben — ismétlem — a megyei tanácsok a megyei könyvtárakat leadják a városi tanácsoknak. Egyébként én továbbra is azt gondolom, hogy a megyei tanácsok nincs amiért hatáskörükben tartsák a megyei könyvtárakat, mert ezek ugyan, megyeszékhelyen vannak többnyire, de megyei könyvtárként mindössze annyiban mûködnek, hogy az esetleges állománybôvítésnél ôk küldik tovább a városi és községi könyvtáraknak a könyveket. Ezt meg lehet oldani egy egyszerû fôosztállyal, nem kell mindezért a megyei tanácsoknál tartani a könyvtárakat. Tehát a kérdésre a válasz: mi nem oldhatjuk meg azt, amit a megyei tanácsosok nem tudtak megoldani, noha, kizárólag ôk a kompetensek ebben.
Marosvásárhely olyan gyönyörû, hogy öröm félrenézni. Mindenfelé süt a nap, ha éppen nem esik. Járnak a buszok, rázzák szorgalmasan az utasokat. Ezredvégi sokkterápia. A buszjegyhez, bérlethez úgy hozzátartozik a rázás, mint városgazdához a mellébeszéd. A rázásterápiát Maros megyei innovációként szerették violna bejegyeztetni agilis helybeli feltalálók, de kiderült, hogy egész Romániában ez a legôsibb találmány, nagyjából már az Kr. elôttrôl való.
Gazda szeme hizlalja a határt, rab szeme — no, nem csak a börtönigazgatót, hanem — a városképet is. Deríti. Zsendülô zöld derítô Marosvásárhely.
Az április 20-i gyors árvíz kapóra jött a város és a megye dolgaiért felelôs felelôtleneknek, hogy szokás szerint ne arra összpontosítsanak, ami a dolguk. A lakosság hiába próbálkozott itt-ott a hagyományos tavaszi lomtalanítással, az összehordott szemetet elôbb hosszas konzultációnak vetették alá a guberálók, majd a kóbor kutyák inspekciója következett, utánuk a szél állított ki tárgyilagos átvételi jegyzôkönyvet, és ami megmaradt, szorgalmasan szórja szerteszét ma is.
Lomtalanítani engedély nélkül nem is ajánlatos. Különben úgy járhatunk, mint az a bukaresti szálloda, amely le merte aszfaltoztatni bejárata elôtt a járdát, saját pénzébôl; azelôtt hetekig arrafelé se nézett senki, de mihelyt elkészültek a munkával, kijött az illetékes papírember, és közölte, hogy megbünteti a tulajt, mert annak a lyuknak a betömését eyy Trixmix nevû cég nyerte el pályázati úton; a város ugyanis nem fizethet a Trixmixnek olyan munkáért, amelyet a szálloda pénzelt. Micsoda gubanc, nálunk három cég is vetélkedett a lyukakért, elnyerték a pályázatot, a flaszter várhat, konzerválják a kátyúkat, minek betömni — hátha jön valaki ôrült itt is, és polgári kezdeményezésként elvégzi helyettük, amúgy karitatíve, a szurkos melót.
Virágok városából rabok városává küzdötte fel magát Marosvásárhely. Börtönlakóknak köszönhetô itt csaknem minden, ami a sokoldalúan visszafejlett privatizácó révén a piacgarázdálkodás felé döcög. A szocializmust brigádokba szervezett lelkes tömegek építették, sok hurrával és nagy beszédekkel, tapsokkal és direktívákkal. A kapitalizmust kivétel nélkül rabok építik. Bankok, székházak, bérházak alapjainál hôs közbüntényeseink, a tolvajok, a garázdák, az erôszaktevôk — nélkülözhetetlenek. Ôk az olcsó munkaerô, amelyet úgy lehet kizsákmányolni, hogy mindenki profitot vág zsebre belôle. Ôk törik a betont, ássák a sáncokat, takarítják a múlt sötét maradványait. Mert nyilvánvalóan kortárs szemetünk csakis a sötét múlt gönceibôl rakódik össze, hiszen mi a diktatúra bukásával pánikszerûen megtisztultunk, igazi civisekké váltunk, megalkottuk jogrendszerünket, szilárd alapokon nyugszik (békében) polgári demokráciánk.
Ezeket az alapokat szintén rabokkal, ugyebár.
Hát akkor most mi lesz? Rabok legyünk vagy szemetesek? Ez itt a kérdés. Ezredvégi gondunk e hôsi pályaválasztás. Kétségkívül rabnak lenni kecsegtetôbb, mert a rabnak van munkája, és dolgozik is. A szemetesrôl viszont...
Rabokat az intézmények vezetô testületeibe is! A városi és a megyei tanácsba. A gyárakba. A bankokba. Az iskolákba. A mûvészet hajlékaiba. A politikai pártokba. A parlamentbe.
Hogy végre rend legyen mindenfelé.
Sajtótájékoztató a polgármesteri hivatalban
A napokban aláírták a marosvásárhelyi utak javításáról szóló szerzôdést azokkal a cégekkel, amelyek az e célból szervezett pályázat során nyertek jogot az útjavítási munkák elvégzésére — tudtuk meg tegnap a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal sajtótájékoztatóján. A Citadin Prest Rt. már elkezdte egyes utcákban a gödrök betömését, és ebbôl már származott is nézeteltérés, ugyanis ismét esôben aszfaltoztak az útjavítók. A polgármesteri hivatal szakemberei rendszeresen ellenôrzik a munkapontokat, és a hivatal nem fogja kifizetni a rossz minôségû munkákat.
A közelmúltban Criïan alpolgármester jelentette be, hogy a hivatal civil szerzôdéssel 3 szakembert fog alkalmazni, akik az útjavítások minôségét fogják ellenôrizni. Egy felügyelôt szerdán már fölvett a hivatal, de nehéz megfelelô szakembereket találni erre a foglalatosságra, több jelentkezô az anyagi feltételek hallatán elállt szándékától. A felügyelôk szerzôdéseit az ellenôrzött munkák idôtartamára kötik.
Kedden Budapesten egy kanadai cég tart korszerû útjavítási technológiákról bemutatót. A rendezvényen a polgármesteri hivatal és a Citadin Prest szakemberei is részt vesznek. Valentina Lucian, a polgármesteri hivatal szóvivôje tudni vélte, a kanadai társaság érdekelt a romániai üzletkötésben, hiszen már több régiónkbeli ország piacán is jelen vannak. Ennek kapcsán hangzott el, hogy a vásárhelyi utcákat javító cégek mûszaki bázisa elavult, ezért a helybéli útjavítók annak ellenére sem képesek valóban színvonalas munkát végezni, hogy a szóvivô szerint jóhiszemûen végzik a dolgukat. A hivatal illetékeseit is foglalkoztatja a kérdés, hogy miként lehetne jobb minôségû munkát végezni az utakon, de tény, hogy a jó mûszaki háttérrel rendelkezô, tôkeerôs cégek inkább a szállítási minisztérium útalapjából pénzelt, nagy volumenû és jobban jövedelmezô munkákra pályáznak, semmint az útfoltozásokra. Viszont kérdés, nem köthetne-e a város olyan kompromisszumot, hogy a végtelen számú gödör évenkénti foltozása helyett kevesebb utcát, de azt alaposan javíttassa meg? Egyébként, felújításokkal kapcsolatban tudhattuk meg, hogy a Hamerock Rt. készen áll a Predeal és a Kemény Zsigmond (Radnai) utcák felújítására, amit a tervek szerint már el is kellett volna kezdeni, azonban az utóbbi napok bizonytalan idôjárása miatt még nem fogtak hozzá a munkákhoz.
Tegnap aláírták a Marosvásárhelyi Napok szervezésére vonatkozó szerzôdést a rendezvénysorozat menedzselésére vállalkozó Liviu Pancu színmûvésszel. A tanács következô ülésére, a június 23-27. között szervezendô Napok rendezôjének részletes beszámolót kell elôterjesztenie. Egy nagyvonalakban vázolt elképzelést már a legutóbbi ülésen is felvázolt a tanácsnak, ebben a Napok költségeit mintegy négyszázmillió lejre becsülte. Azonban a rendezônek nem volt tudomása arról, hogy egyes, a Napok keretében tervezett rendezvények, vagy a rendezvénysorozattal összefüggô költségeket már belefoglaltak a városháza hivatalainak költségvetésébe. Ezeket kell összesíteni a rendezô terveivel, és így körvonalazódna a Napok költségvetése. A támogatókkal kapcsolatosan megtudhattuk, három jelentôs szponzorra van kilátása a hivatalnak, de ezek kilétét még nem hozták nyilvánosságra.
Végre komolyabban foglalkoznak Marosvásárhely közszállításával. Habár még nem született meg a polgármesteri hivatal tárgyalóasztalánál a végleges megoldás, az utazóközönség reménykedve várja, hogy mindenki számára egy jobb döntés születik majd.
Április 8-án a Népújságban a közszállítással kapcsolatban közzétett tanácskozás végkicsengésével egyetértésemet fejezem ki. Egyetértek Eugen Crisan alpolgármesterrel is, aki kijelentette, hogy a városban autóbuszokkal kellene megoldani a közszállítást. A maxi-taxisok el kellene hogy fogadják a tavaly májusban velük megkötött szerzôdést. Tudtommal Temesváron sokkal jobb körülmények között mûködik a közszállítás. Az elkészített tanulmány bizonyára jobb megoldásokat javasol.
A Népújságban április 14-én közzétett Kit szolgál a közszállítás? címmel megjelent cikkben Nyilka úr jogosan veti fel az idevágó kérdést, érdemes figyelembe venni! Szerintem sok más utas véleménye ez, lehet általános panasznak venni. Feltétlenül tanulmányozni kellene az alsó ortodox templom melletti megálló visszaállítását, hiszen az út szélessége ezt megengedi majd. Természetesen, a Színház téri megállót is meg kell hagyni. Jó lenne, ha a közszállítás végre az utazóközönség érdekeit is figyelembe venné! S Chiorean Emil, a helyi közszállítási vállalat igazgatója is jobban odafigyelne erre a kérésre.
S ha már az utazásról beszélek, ezúttal szeretném elítélni bizonyos személyek galád cselekedeteit, mégpedig az autóbuszok rongálását.
Sándor Béla, Marosvásárhely
Mostanában gyakran halljuk, hogy milyen nagy terhet jelent a dolgozó társadalomnak a nyugdíjasok eltartása. Minket, öregeket, különösen a régebb nyugdíjazottakat ezek a megnyilvánulások akarva, akaratlanul keserûséggel töltenek el. Nemrég hallottam a rádióban, amikor egy asszony sírva mondta, hogy a legjobb lenne, ha egy nagy gödröt ásnának és az öregeket mind belelöknék!
Nagyon szomorú dolog, és egy csöppet sem vet jó fényt egy társadalomra, ha így gondoskodik az idôs korosztályról. Akkor, amikor mi dolgoztunk, soha nem volt szó arról, hogy hány nyugdíjast tartunk el. Igyekeztünk tisztelni ôket, és arra törekedtünk, hogy egy hosszú élet munkája után az utolsó éveiket békességben és elégedetten éljék le.
Március elején Victor Athanasiu munkaügyi és szociális védelmi miniszter magyarázkodott, ami kissé cinikusan hatott. Véleménye szerint az 1989 elôtt nyugdíjazottak nyugdíjait azért nem lehet emelni, mert kevesebbel járultak hozzá a nyugdíjalaphoz, mint a közelmúltban nyugdíjazottak. És, szerinte nem lehet egyenlôséget teremteni, mint a kommunizmusban. Érdekes viszont, hogy a közteherviselésben lehetett egyenlôséget teremteni. Az adóknál, a gáz-, víz-, villany-, telefon- stb. díjaknál, az élelmiszeráraknál szintén. Mert a kisnyugdíjas is annyit fizet, mint aki több milliót kap. Úgy látszik, a miniszter úr nem tudja azt, hogy a háború alatt tönkretett országot a mi korosztályunk, tehát az 1900—1930 között született ún. áldozati nemzedék építette fel, miután hazatért a háborúból és a hadifogságból. Ugyancsak ez a korosztály építette fel a jelenleg annyira "lenézett" fémipari kombinátokat, vízi és hôerômûveket. S nem utolsósorban az ún. "nép házát", ahol jelenleg rosszabbnál rosszabb törvényeket szavaznak meg a honatyák. Hogy ne beszéljünk a rengeteg városnegyedrôl, milliónyi lakásról.
A miniszter úr nem tudja, vagy nem is akarja tudni, hogy e korosztály nem heti 5 napot dolgozott, hanem 35-40 éven át heti 6 napot, és nem 8 órát, hanem 10-12 órát, még vasárnap is, különösen a háborút követô években.
1990 óta többször volt fizetés-, illetve nyugdíjkiegészítés, amely sohasem fedezte az áremelést. A statisztikai hivatal havonta közli az infláció mértékét, de sohasem meri összehasonlítani az idei és az 1989 decembere elôtti árakat. Vagy a gáz, víz, villany, telefon, gyógyszerek stb. árát az akkori és mostani átlagjövedelemmel, illeve átlagnyudíjakkal.
A statisztikai adatok alapján egy család a jövedelmének 70 százalékát élelemre fordítja. Ez az adat hamis. Ha egy család kifizeti a megemelt rezsiköltséget, nem sok marad élelemre. Ezért sok család kénytelen lemondani a szinte nélkülözhetetlen telefonról, tejrôl, gyógyszerrôl stb.
Ismerünk olyan 75 éves, egyedül élô nyugdíjast, aki egy éve nem kóstolt egy szem szôlôt, almát vagy más gyümölcsöt. Március végén a kormány bejelentette a nyugdíjak indexálását, amely 24 százalék lesz év végéig. A baj csak az, hogy márciustól kb. 20 százalékkal drágultak az alapélelmiszerek, a gyógyszerek, a telefon, a közlekedés, a energiahordozók, és következik az üzemanyag, a gáz stb. áremelése. És még mi lesz az év végéig?
Létezik-e az országban egy szerv, amely ellenôrizheti az egyes cégek által alkalmazott árakat? Tudtunkkal nem létezik. Mert, mint mondják, az árakat a kereslet- kínálat szabja meg. De ha egyetlen vállalat termeli a villamos energiát, egy termeli ki a földgázt, a távközlés egyetlen cég kezében van, akkor az olyan árat szab, amilyent akar, vagy amilyet nem szégyell megszabni? Így tudnak aztán az alkalmazottaiknak több milliós fizetést adni, természetesen a fogyasztók rovására.
Egy 4050 lejes fizetés után 1984 decemberében 3094 lejes nyugdíjat adtak, ami szép pénz volt. 1999 márciusára ebbôl az összegbôl 955.000 lejes nyugdíj lett, ami elég távol áll a 2,3 milliós nyugdíjtól.
Úgy látszik, a nyugdíj kiszámítási módszerében valami hibádzik. Hasonló végzettségû és hasonló munkát végzô egyént 1998 elsô felében 8-900.000 lejjel, míg 1998 második felében már 1,4-1,5 millióval nyugdíjaztak. Sokszor vetik a szemünkre, hogy túl sok a nyugdíjas a dolgozókhoz képest. De ezért ki a hibás? 1989 után választási érdekbôl sok munkaképes embert nyugdíjaztak. Késôbb, a tömeges elbocsátásokkal csökkent a munkahellyel rendelkezôk száma, romlott az aktív lakosság és a nyugdíjasok részaránya. De ezért nem mi, nyugdíjasok vagyunk a hibásak!
A lakosság kb. egy százaléka gazdag (hogy mibôl, azt nem szabad firtatni), kb. 10 százaléka meglehetôsen jól él, a többi egyik hónapról a másikra tengôdik. És mindez egy olyan országban történik, melynek gazdagsága mindenki számára ismert. Van itt termôföld, erdô, folyóvíz, borvíz, rengeteg gyógyforrás, kôolaj, földgáz, turisztikai adottság, minden, ami kell. Mégis így állunk, ahogy állunk. És ezért az öregek kell bûnhôdjenek? Régi mondás, hogy nem érdemli a jövôt az a nép, amely nem becsüli a múltját! A múlt pedig mi vagyunk — az öregek!
Ollender Gyula,
Nuridsány Tibor, nyugdíjasok
Vannak olyan gyerekek, akiknek minden segítség nagy, legyen az ruha, élelmiszer vagy éppen szellemi táplálék. Az utcagyerekekért Marosvásárhelyen folytatott program hiányt, hiányokat igyekszik pótolni. A nehézségek ellenére ebben a munkában kifejtett tevékenységem érdekes és tanulságos számomra. Amikor a gyerekeket megkérdeztük, hogy miért jönnek el, méghozzá nagy számban, azt felelték: szórakozni, pihenni, tanulni. A találkozások alkalmával nem ritkán jelentették ki, hogy nincs megfelelô öltözetük, s hogy a táplálékot is nélkülözniük kell. Meglepetésemre, mindent kitörô lelkesedéssel és hálával fogadtak.
Tekintve, hogy a Családok Világszövetségének is tagja vagyok, állítom, hogy a család a társadalmat meghatározó alapegység, és tapasztalatom szerint a gyerekekkel való foglalkozás sok esetben kulcskérdés. Minden ember egyedi érték, még akkor is, ha cigány. A cigánygyerekekkel való foglalkozás nehéz, de többször megtörtént, hogy lélegzetvisszafojtva figyeltek és örültek, ha valamit megértettek a magyarázatokból. Ezek a gyerekek általában nem tudnak eleget tenni az iskolai követelményeknek, nem tudnak társaikkal lépést tartani, mert hátrányos helyzetû családokból származnak. Sajnos, sokan még iskolába sem járnak. Az egyik kislány például majdnem sírva fakadt, amikor bevallotta, hogy otthon szívesen tanulna, de úgy lemaradt a többiektôl, hogy nem ért semmit az iskolában. Olyan serdülôkorú gyerekekkel is találkoztam, akik még városunk nevét sem ismerték!
Feltevôdik a kérdés: mit lehet ilyen esetben tenni? Ki vállalja fel az ô taníttatásukat, nevelésüket? Ardeshir Vahidi doktor. Ô a szolgálatukba áll. A gyerekek példaképüknek tekintik, s reméljük, hogy áldozatkész munkája segíteni fog a hátrányos helyzetû társadalmi kategóriából származó gyerekeken s az utcagyerekeken egyaránt.
A Népújságban megjelent "Japán erdélyi szemmel" (1-2) címû írásokat olvasva, úgy érzem, hogy ezek a naplószerû aprólékos útleírások némi kiegészítésre szorulnak. Mivelhogy jól ismerem ezt az országot és a szokásokat, a legjobb tudásom szerint szeretném megírni élményemet.
A repülôtéri vámvizsgálattal kapcsolatosan szeretném megjegyezni, hogy valóban nincs faji megkülönböztetés vagy egyéb diszkrimináció a különbözô országok polgárait illetôen. Ennek ellenére, az afrikai utasokat karanténba zárják és orvosi vizsgálatoknak vetik alá. Ugyanez a helyzet az afrikai vagy dél-ázsiai utazásról visszatérô japánokkal is, ha netán emésztôrendszeri panaszaik vannak.
A japánok idegennyelv-ismeretét nem lehet egy lapon említeni más népekével, mert, egyrészt a kiejtési nehézségek miatt akadozik a beszéd. Tudvalevô, hogy a japán nyelvben nincs ô, û, gy, l, ny, ty, v, zs, x hang. Ezen hangok hiánya és az egy szóban egymás mellett álló mássalhangzók kiejtése komoly nehézséget jelent a japánok szmára. Másrészt a japán nyelv teljesen elszigetelt, rokontalan nyelv, és teljesen más a felépítése, mint a többi nyelvnek. Mindennek ellentmondva, rengeteg olyan japánnal találkoztam, aki igencsak jól beszélt angolul, németül, franciául, spanyolul, és nem kis meglepetésemre, szép számmal akadtak olyanok is, akik magyarul szólaltak meg, mindenféle nyelvtani hiba vagy kiejtési zavar nélkül.
Szerény véleményem szerint, Amerika nem csak a japánokra gyakorol nagy hatást. Ez a jelenség tapasztalható bármely más országban. A divatmánia, a külföldimádat, az amerikanizálódás mindennapos jelenség. Japán esetében ez némileg érthetô is, mivel az ország történelmének formálásában Amerikának igen jelentôs szerep jutott, s ez a második világháború után mindinkább nyílvánvalóvá vált.
A japán taxikra talán nem lehetne százszázalékosan rámondani, hogy minden jármû sötét színû, mert Japánban rengeteg a taxis cég, ezért az autók színe, és akár típusa is, cégenként változhat. Lehet fekete, sötétkék, világoszöld, fehér, krémszínû, hogy csak a leggyakoribb színeket említsem. A japán taxikon nincs TAXI felirattal ellátott táblácska, mint az európai vagy amerikai taxikon. Ehelyett a cég neve van kiírva az autó tetején levô kis gömbre vagy támlácskára, ugyanúgy az ajtókra is. A legtöbb taxiban van légkondicionáló berendezés, az ajtók automatikusan nyílnak, és nem ritkaság az elektronikus térkép sem. Kis képernyôn végig lehet követni a jármû útját vagy meg lehet keresni a címet. Egyébként japánul a taxit takushinak ejtik.
Külföldinek furcsának tûnhet, hogy Japánban nemigen vannak utcanevek, ami a japánok számára nagyon természetes dolognak számít. De ennek is megvan a magyarázata, mivelhogy Japánban más a rendszer. Az Edo korban (1600-1867) a Tokugawa sógunok hatalmukat féltvén és rettegve egy esetleges árulástól, megtiltották, hogy az utcáknak nevet adjanak és térképet készítsenek. Ezért aztán még ma is elôfordul, hogy kisebb utcáknak nincs nevük, habár a második világháború után az amerikaiak megpróbáltak rendet teremteni, és nevet adtak a város szívébe vezetô fontosabb utaknak, vagy megszámozták és az ábécé betûivel látták el ôket. A címben a legfontosabb a ken, vagyis a prefektúra neve, majd a shi (city), a város neve és a postafiók irányítószáma, a ku, ami a kerületnek felel meg. (Néha elôfordul, hogy az újraszervezés elôtti kerület nevét is feltüntetik). Ezután következik a városnegyed neve és száma, a cho, ami a mi fogalmaink szerint néhány utcával határolt háztömb neve és száma, a chome kisebb háztömböknek a neve, számmal szokták jelölni. Végül pedig egy szám, vagy kötôjellel elválasztott számok szerepelnek. A bancho, a helyrajzi szám, amely több ház számozását jelöli, feltüntetve az építési engedély számát, vagy a házak építési sorrendjét. Ha a keresett ház igencsak félreesô helyen található, a cím nevezetesebb épületekhez, forgalmi csomópontokhoz, vagy ma már névvel ellátott utcákhoz igazodik.
Edgar Berecz Uchita, Nagoya — Japán
— Valamennyi nyugdíjas társam nevében elmondhatom, hogy több figyelmet és kevesebb várakozást, egész röviden pedig azt szeretném, hogy végre emberszámba vegyenek. Továbbá azt is, hogy ahányszor szükségem van rá, és lehetséges, az orvos, akit választottam, felírja az ártámogatott gyógyszereket. Hogy ne csak megtûrt páciensek legyünk, hanem az orvos is érezze, hogy érettünk állítólag több pontot kap, mint a fiatalokért. És ami talán a legfontosabb, legyen türelme — persze a lehetôségek határán belül — elbeszélgetni velünk, úgy, hogy hallja is, amit mondunk. Hogy ehhez nekünk is ideális pácienseknek kell lennünk? Valószínû. Reménykedjünk, hogy mindkét félnek sikerül, s ha nem, ezentúl változtathatunk rajta. (79 éves nyugalmazott tanár)
— Hogy mit várok? Há azt, hogy legyen vége már ennek a megkülönböztetésnek, s ne hazudjanak nekünk, mint mindig. Bár azt hirdették, hogy ingyenes lesz az ellátás, a családorvos, akit választottunk, csak úgy vizsgált meg, ha nyugtát váltottunk hozzá. Kérdem én, hogy miért? Az én szövetkezeti kisnyugdíjamból élünk meg ketten, betegesek vagyunk, gyógyszereket szedünk, a havi 500 ezerbôl kinek van pénze még arra is, ami másokhoz hasonlóan ingyen járna?! Kénytelenek voltunk orvost cserélni, bár a szomszéd ajánlására választottuk a rokonát. Mindenki megsértôdött, de most oda megyünk, ahol ingyen megvizsgálnak. Jogunk van hozzá, hiszen a mi kicsi nyugdíjunkból is levonják azt a hét százalékot! (81 éves nyugalmazott lakatos)
— Az elvárásaink a következôk: a családorvos, akit választottunk, legyen megbízható, pontos és gyors, ha sürgôsségi esetben a gyermekekhez hívjuk. Szakértelmet várunk továbbá, s azt, hogy a megfelelô szakorvoshoz küldjön, ha szükséges. Jó gyermekorvos, de mivel a gyermekek miatt hozzá iratkoztunk, elvárjuk, hogy szokja meg a felnôtteket is, s tartson számon mint család minden problémánkkal, krónikus betegségeinkkel együtt. (37 éves értelmiségi asszony)
— Választottam, de még nem vettem igénybe. Hogy mit várok? Legyen kedves, elôzékeny,......igazából nem is tudom. (22 éves lány)
— Ahova korábban a munkahelyem szerint tartoztam, azt az orvost választottam. És már meg is bántam. A munkahelyi kollégám beszélt rá, akinek rokona, s így most kellemetlen lesz változtatni. De sajnos, az orvosnô nem pontos, felületes kezd lenni, nehezen írja fel a szubvencionált gyógyszereket, s mind olcsóbbakat ajánl. Én csak azt mondhatom, hogy az ügyvéd, az orvos és a hóhér kezére ne jusson az ember, mert az mind sok pénzbe kerül. (54 éves mérnök)
— Én azt szeretném, hogy a családorvosnál, akit választottunk, ne kelljen órákig állni és várni hogy nagyobb odfigyeléssel kezelje a gyerekeket, s ne olyan robotszerûen, mint a körzetnél, ahol az orvos szerint mindig ugyanaz a baja volt, és mindig ugyanazokat a gyógyszereket írta fel. Amit elvárunk még, hogy sürgôsségi esetekben valóban lehessen hozzá fordulni, s ne utasítson vissza. (31 éves kismama)
— Remélem, hogy jól választottam, s a mi családorvosunk érti, tudja a szakmáját, helyes diagnózist állapít meg, s házhoz jön, ha hívjuk, temészetesen indokolt esetben. Körzeti orvosként ismertem meg, kedves volt, türelmes, alaposan kikérdezett, így továbbra is bízunk benne. (40 éves tisztviselônô)
Végül két marosvásárhelyi családorvost kérdeztünk arról, hogyan éli meg orvos és páciens ezt az átmeneti állapotot. Dr. Finna Judit a volt körorvosi hálózatban dolgozik, dr. Szabó Zoltán 1993-tól magánpraxist indított.
Dr Finna Judit: — Két helyiségben hárman dolgoztunk orvosok a volt November 7 negyedbeli körzeti rendelôben. Ezen kell most osztoznunk családorvosokként is. Egyelôre beadtuk a kérést, hogy "akkreditálják" a rendelôt, ami 20 dollárba került, s azt ígérték, hogy hat hónapon belül kiszáll a helyszínre a bizottság, de addig is ideiglenes engedély kaptunk, amire a biztosítóval megköthetjük a szerzôdést. Ha viszont szigorúan ragaszkodnak a szabályokhoz, akkor a felnôttek és gyerekek számára külön váró kellene, ami sok helyen kivitelezhetetlen.
Dr. Szabó Zoltán: — A betegeknek azt mondták, hogy mûködik a rendszer, nekünk viszont, akik a magánpraxisból élünk, továbbra is meg kell mondanunk, hogy a konzultációért fizetni kell. Nagyon kellemetlen, fôleg a nyugdíjas betegekkel szemben, akik joggal hangoztatják, hogy a biztosítási díjat vonják a nyugdíjukbôl, s gyakran van gyógyszerre szükségük. Éppen ezért ki kell mondanunk, hogy ez a rendszer akkor fog mûködni, ha a biztosító pénztárak valamennyi orvossal megkötik a szerzôdést, addig viszont a magánorvosnak a korábbi díjakból kell fenntartania a rendelôt. Tisztázni kellene továbbá, hogy ezt követôen is lesznek olyan szolgáltatások — például a házasságkötéshez szükséges orvosi igazolvány és egyebek —, amiért a biztosító nem fizet, és ez a biztosítottat terheli.
F. J.: — A rendszer mûködéséhez az is szükséges, hogy mindenkinek biztosítási kártyája, könyve legyen. Véleményem szerint ezt a biztosító pénztár kellene hogy kibocsássa, de nem kizárt, hogy ezzel is minket terhelnek majd meg. 2000 kártyát vagy könyvet kitölteni, lepecsételni és kiadni pedig nem lesz egyszerû.
Szeretném, ha tisztáznánk azt is, hogy az új rendszerben sem annak alapján kapja a pontokat az orvos, hogy naponta hány beteget vizsgál meg. Én például ma hatvan személyt láttam el, viszont a fizetésnél nem az elvégzett munkát veszik alapul, hanem az orvos listáján levô különbözô korosztályú betegek után járó megadott pontszám alapján számítják ki a jövedelmet, beleszámítva a megelôzô munkát, és az ügyeletek számát is. És ezért 24 órából 24-et kellene dolgozni.
Sz. Z. : — Én így dolgozom már hét éve, ebbôl élek. El kell mondanom, hogy egy idô után nem zavarnak, ha kell, ha nem, s kialakul egy bizonyos rend. Tiszteletben tartják az éjszakámat, sürgôsség esetén este 10 óráig hívnak, s általában megvárják a reggel hét órát. Persze elôfordult az is, hogy egy páciensem éjjel négy órakor hívott fel, s 40 percet beszélgettem vele. Ebben különbözik a magánrendelô a körzeti rendelôtôl. Ha a beteg fizet, elvárja, hogy az orvostól megkapja az igényelt empátiát. Sajnos kellemetlen esetek is elôfordultak, hisz vannak olyan sürgôsségi esetek, amelyeket a mentônek kell ellátnia, lázas állapotokra viszont azt mondják, hogy a beteg hívja a családorvosát.
Még azt szeretném hozzátenni, hogy tapasztalatom szerint ezt a munkát autó nélkül nem lehet csinálni, s a pálya nôknek sokkal nehezebb. Idegen házakba este bemenni, esetleg részeg emberek közé, ez nem lesz könnyû.
F. J.: — Én eddig egész nap dolgoztam. Ha délutános voltam, elindultam reggel, hogy eleget tegyek a kihívásoknak, 11 óra körül még betelefonáltam a rendelôbe, hogy vannak-e új hívások, s lelátogattam azokat a betegeket is. Ennek ellenére este hat körül, rendelés közben újra hívtak, hogy menjek el még két-három beteghez. Ha pedig délelôtt rendeltem, akkor délután öt, hat óráig jártam a családokat. Mégis, ahogy otthon beléptem az ajtón, már kezdôdtek a telefonálások. Ha nem alakul ki valamilyen rend, ezt hosszú távon tényleg nem lehet kibírni.
Egyébként a volt körzeti rendelôkben nagy a zûrzavar, egymásnak ellentmondó utasításokat kaptunk: kezdetben azt mondták, hogy mindenkit el kell látni, aki a körzetben lakik, aztán, hogy adjuk ki a kórlapokat annak, aki kéri, késôbb, hogy a sürgôsségi eseteket kell csak megoldanunk, egyénként elküldhetjük azokat a betegeket, akik nem hozzánk iratkoztak fel. Mivel nem szeretem a konfliktust, azoknak a betegeknek is, akik nem az én listámon szerepelnek, elmagyaráztam, hogy most megnézem, fölírok három napra gyógyszert, de aztán forduljon a családorvosához.
Sz. Z.: — Április elsejét követôen sokan jöttek azok közül, akik ennyien válastzottak. Hallották, hogy beindult a rendszer, és kell-e most tenniük valamit? — érdeklôdtek. Ezenkívül faluról továbbra is vannak betegeim, akik fizetnek a konzultációért. Az igazolást, miszerint fizeti a biztosítási díjat, receptíráskor szoktam kérni a pácienstôl. Egyébként rengetegen jönnek receptért, és sokan felháborodnak, hogy pénzt kérek érte, de hát ezzel is munka van, be kell vezetni a receptkönyvbe, hogy csak egy dolgot említsek. Viszont továbbra is nagyon kellemetlen számunkra, hogy a röntgenvizsgálatra, a laboratóriumban továbbra sem kötelesek fogadni a magánorvosok betegeit, nem írhatunk ingyenes receptet, holott például 260 gyerek is szerepel a listámon, s az influenzajárvány idején emiatt igen kellemetlen helyetben voltam. Soknak betelt az egészségügyi könyve, s amíg nincs szerzôdés, biztosítási kártya, nem hagyhatom könyv nélkül, továbbá nem lehet küldôcédulát kapni. Olyan bosszúságok ezek, amelyekkel nap mint nap szembekerül az orvos.
F. J.: — Ami az én munkámat illeti, nem változik semmi, mert eddig is ugyanazt tettem, amit családorvosként kérnek tôlem. A különbség az, hogy feliratkozott hozzám egypár gyermek, akiknek nagyon örülük. Néhány szülôt csecsemôvel sajnos el kellett küldenem, mert két-három újszülöttel a listámon bonyolult lenne a védôoltás, mivel csak több adagban csomagolják az oltóanyagot.
Sz. Z.: — Sajnos a kórházi orvosok kezében maradt továbbra is a döntés, és sokan közülük nem is tudják, hogy az általános orvos munkája mit jelent. Amiképpen a jelek szerint azt sem ismerték fel, hogy mennyit nyer lakosság és az egész társadalom, ha az alapellátásban megteremtik a legkedvezôbb anyagi és egyéb feltételeket. Ennek érdekében most, kezdéskor, minden lehetséges módon támogatni kellene a családorvosokat.
Hozzáállás • Mentalitás-váltás • Közvetlen kapcsolat • Az egés zcsalád orvosa • A beteg is tartozik az orvosnak • A megelôzés fontossága • Nem az orvosé a biztosítási díj
— Mindenképpen meg fog változni a családorvos és a páciense közötti kapcsolat. De hát embere válogatja. Aki eddig is becsületesen ellátta a feladatát, és tisztelettel foglalkozott a betegével, az biztos, hogy ezután is így tesz. Aki pedig nem így mûködött, az kénytelen lesz változtatni, mert nem mindegy az, hogy egyes orvosoknak 2 000 betege, másoknak 400 vagy 100 van. Ez azért valamit csak takar. (.........Gabriella)
— Körorvosokként végeredményben egyikünk sem tud többet a másiknál. Az alaptudása valamennyiünknek megvan. A hozzáállással van itt a probléma. Azzal, hogy ki hogyan beszél a betegével, hogyan felel a kihívásokra, hogyan végzi a terepmunkát, ami eddig sem volt kevés, hisz rendszeresen ki kellett menni a községhez tartozó valamennyi faluba. Úgy érzem, elégedettek a betegeim, s legjobb tudásom szerint próbálok a legtöbbet adni, mert ez a szakmám, és szeretem. Ingázó orvos vagyok, de rokonaim, szomszédaim a városból is hozzám iratkoztak. És emiatt erôs elutasításban részesültek azok részérôl, akik a biztosítási rendszer életbe lépése elôtt el kellett volna hogy lássák ôket. Véleményem szerint ez nem orvosi magatartás, mert a kollégáknak egyelôre nem volt még veszíteni valójuk, nem kaptak se több, se kevesebb fizetést. Ha például egy ezer idegen, aki nem hozzám iratkozott, rosszul lesz az utcán, természetesen segítek rajta. Azok, akik csak kimondottan az anyagi hátteret nézték, és ebben az idôszakban is elutasították a pácienst, akkor az a beteg, ha engem megun, vagy valami nem tetszik, biztosan nem fordul hozzájuk három hónap múlva sem. Véleményem szerint az ilyen orvos kénytelen lesz megváltoztatni a mentalitását. (dr. Kósa Katalin)
— Az én részemrôl nagy változás nincs, mert az a közvetlen, jó kapcsolat, ami eddig volt a betegeimmel, ezután is megmarad. Az egyik különbség az lesz, hogy nem mehet el magától a szakorvoshoz, hanem elôbb be kell hogy jelentse hozzám, és én küldöm tovább, ha szükséges. A betegek részérôl van egy olyan réteg, aki sajnos úgy képzeli, hogy ezután haza fogunk járni hozzá, ami nem igaz. A páciensek másik része rugalmasan reagál, tudja, hogy mivel jár az új rendszer bevezetése, hisz informálódott a sajtóból, a tévébôl. (dr. Szalkay Márta)
— A családorvosi rendszernek nem az a lényege, mint ahogy egyesek hiszik, hogy megyek és a családot otthon látom el. Persze bizonyos esetekben ezt is jelenti, de megvalósíthatatlan az, hogy folyton a családokat látogasd. A rendelôben tovább kell rendelni, el kell látni a járóbetegeket, s csak szükség esetén mész ki házhoz. A családorvos azt jelenti, hogy az egész családnak vagy az orvosa, nem azt, hogy otthon írod a receptet. Az ellátásban nagyon jó az, ha követed a család egészségi állapotát, de még egyszer hangsúlyozom, csak akkor mész haza a beteghez, ha valóban sürgôsen szükséges. (dr. Timár Melinda)
— A betegek számára szerintem nem lesz olyan nagy a változás. Ami minket illet, az változik, hogy honnan fogjuk kapni a pénzt, és hogyan kell gazdálkodnunk ezentúl. Szerintem ugyanazt végeztük, amit ezután kell tennünk, eddig is elláttuk a beteget, ha súlyos volt az állapota, házhoz mentünk. Tíz éve dolgozom egy helyen, ezalatt követni tudtam a hozzám forduló szülôk gyerekeinek és egyúttal a családnak az állapotát, ami meg is könnyíti a munkámat, mert a kórelôzményt már tudom, ha visszajön a beteg, már ismerem, csak az új dolgokat kell elmondania nekem. Véleményem szerint ez a könnyebbség a családorvoslásban.(dr. Sz.M.)
— Van egy nagyon fontos oldala már indulásból, a betegek nagyon-nagyon sokat várnak az orvostól, és remélhetôleg fognak is kapni. De nem kell elfelejteni, hogy nekik is van kötelességük. Elsôsorban meg kell tanulniok azt, hogy mivel is tartoznak az orvosnak: meg kell tanulniok a programot, azt, hogy van preventív terápia, hogy kötelesek jelentkezni a felülvizsgálatokra, hogy vannak olyan elemek, amelyek elôre mutatnak a korábbi orvosi ellátáshoz képest. Az öröklôdô és a családban domináns betegségeket már fogjuk ismerni, ez könnyebbség lesz számunkra, s így jobban el tudjuk látni betegeinket és meg tudjuk elôzni a betegségek egy részét. Ha a beteg betartja azokat a kéréseket, amelyeket a biztosító és az orvosok megfogalmaznak, akkor a saját egészségéért is küzd, s így lassan elérhetünk oda, amirôl most még csak álmodozunk, hogy ne mindig a betegséget kezeljük, hanem a megelôzô terápiára helyezzük a hangsúlyt, ami nemcsak szép, de jó is, e ezáltal juthatunk el az egészséges ember szolgálatáig. Természetesen a betegmentés is egy nagy probléma, de a fô cél, hogy összefogjon a beteg és az orvos, s megértse végre minden ember, hogy amiképpen harcolnia kell a saját családjáért, anyagi helyzetéért, úgy kell harcolnia a saját egészségéért is. Ha felvilágosult ilyen téren, ha rendszeresen jár ellenôrzésre, akkor a saját egészségének védelmét segíti elô. (dr. Bartha Eszter).
— Szerintem pillanatnyilag nagyon sok dolog nem fog megváltozni, fôleg a falusi lakosság szemszögébôl, akikkel foglalkozunk. Továbbra is pont olyan kiszolgáltatottak lesznek. A szabad orvosválasztás lehetôsége faluhelyen csak illúzió, mert akik ott vagyunk, azokhoz fordulhatnak. A másik dolog, amitôl félek: el fog romlani a viszonyunk a betegekkel, s nem azért, mert túl nagy elvárásaik lesznek velünk szemben, inkább azért, mert nekünk kell majd közölnünk velük a kellemetlen híreket, fôleg az anyagi vonzatúakat, amelyekkel nap mint találkozniuk kell. Számomra kellemetlen kérdezni a betegtôl, hogy biztosított-e vagy sem. Bár ez nem a mi feladatunk, de elôször mi fogunk találkozni ezzel. Sajnos még mindig nagy számban vannak olyanok, akik vagy nem iratkoztak fel, vagy fogalmuk sincs arról, hogy mi is a biztosítás, hogy miért kell befizetni bizonyos összegeket azoknak, akiktôl nem vonják le. Még mindig csodálkoznak és meg vannak lepôdve, hogy ez nekik nem ingyenes , s felteszik a kérdést, hogy a doktornô zsebébe megy-e az a hét százalék. Információhiány van, s így a betegekkel naponta kell beszélgetniük, hogy ne legyenek meglepôdve akkor, amikor a rendszert valóban alkalmaznunk kell, ha a saját jól felfogott érdekünk ezt fogja kívánni. (dr. Gálffy Zsuzsa)
— Egyes betegek azt mondják, hogy most ôk fizetnek minket. Azt viszont tudniok kellene, hogy ôk a biztosítási pénztárba fizetik a pénzt, ebbôl fedezik a számukra felírt gyógyszerek árának támogatását, a kórházi kezelést, a laboratóriumi analíziseket, s hozzájárulnak a mi fizetésünkhöz is. (dr. T. M.)
A héten Radu Berceanu ipar-miniszter bejelentette: "exportálni fogjuk a villamosenergia-többletet". Az elsô lehetôség mintegy 500 MW-nyi villamos energia Moldovába juttatása lenne, amelyet egy román cégkonzorcium fizetne ki a CONEL-nek, mivel érdekeltségei vannak a Pruton túl. Ennek a vásárnak a legfontosabb haszna az volna, hogy bizonyos termelôegységeket nem kellene bezárni, és amennyiben sor kerülne a bulgáriai (kozlodui) és ukrajnai (csernobili) atomerômûvek bezárására, helyzetelônnyel indulnának a régió megnyíló energiaellátó- piacán. Egy másik lehetôség volna közel 1500 MW villamos energia Európai Unióba való exportálása, ehhez azonban elôzôleg a közbeesô országokkal (elsôsorban Magyarországgal) szerzôdéseket kellene kötni az energia továbbítása érdekében.
NATO rádió- és tv-adás Szerbiában
A NATO megkezdte saját televízió- és rádiómûsorainak sugárzását Szerbia területére. Mint a DPA német hírügynökség jelentette, Belgrádban szerdán már vételezhetô volt a "NATO Egyesített Hangja" elnevezésû televízió- és rádióadás, amely szerb nyelven sugárzott mûsorokat. Szerdára virradóra NATO-bombák megsemmisítettek egy szerb átjátszóadót Újvidék környékén. Ennek következtében a Vajdaságban és egyes más szerbiai területeken nem lehetett fogni a belgrádi adók mûsorait. Szintén a szerda hajnali NATO- légitámadások következtében megrongálódtak három helyi belgrádi adó antennái és stúdiói.
Megállapodás a DaimlerChryslerrel
A magyar kormány felhatalmazása alapján együttmûködési jegyzôkönyvet írt alá szerdán Stuttgartban Chikán Attila magyar gazdasági miniszter és Klaus Mangold, a DaimlerChrysler AG igazgatósági tagja. Az offset megállapodás új keretet teremt a világ hatodik legnagyobb konszernjének magyarországi befektetéseihez és megteremti a feltételeit annak, hogy a DaimlerChrysler csoport ellentételezést teljesítsen olyan közbeszerzések esetén, ahol ez a magyar vásárlások elôfeltétele. A konszern több területen kívánja bôvíteni magyarországi jelenlétét, elsôdlegesen a hadsereg korszerûsítésében, a MIG-29-es repülôgépek NATO-szabványoknak megfelelô modernizálásában. Az offset jegyzôkönyv értelmében, ha a cég tendert nyer Magyarországon, az összeg egy részét visszaforgatja, így munkahelyeket teremt, modern technológiát honosít meg. Amegállapodást a DaimlerChrysler "Magyarország Európában" címû szimpóziumán írták alá, ahol mind a magyar, mind a német fél magas rangú politikai és gazdasági delegációval képviseltette magát.
Magyarország készül az integrácóra
Stumpf István, a Magyar Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter országa gazdasági eredményeirôl szólva annak a meggyôzôdésének adott hangot, hogy az Európai Unió átlagát kétszeresen meghaladó gazdasági növekedés tartós lesz. Chikán Attila gazdasági miniszter ugyanakkor a gazdasági stratégia alapvetô céljait, valamint a jövô évi költségvetési irányelveket ismertette, elmondva, hogy a kabinet 4-5 százalékos GDP- növekedéssel, 6-7 százalékos inflációval és 2,5-3 százalékos költségvetési deficittel számol, ezek megvalósulásához azonban a következetes gazdaságpolitika mellett a külsô körülmények kedvezôbb alakulására is szükség van. Az EU-csatlakozással kapcsolatban elmondta: a kormány továbbra is feladatának tekinti, hogy 2002-ig felkészítse az országot az integrációra.
Az 1986. áprilisi csernobili atomrobbanás, a békés atomenergia-felhasználás legnagyobb balesete óta eltelt 13 évben jelentôsen romlott Ukrajna lakosságának egészsége és a káros utóhatások még nem múltak el. Ebben az idôszakban országos szinten megtízszerezôdött a pajzsmirigyrákos megbetegedések száma, amely különösen az utóbbi három évben riasztó méreteket öltött. Ez a megbetegedés kétszer gyakoribb a sugárfertôzött területeken, mint Ukrajna egyéb vidékein, a szennyezett zónából kitelepítettek körében hatszorta több ilyen esetet rögzítettek, mint a lakosság többi részénél, és az úgynevezett likvidátorok között ez a mutató háromszoros.
Az Audi is a szomszédba ruház be
Az Audi a következô három évben mintegy 600 millió márkát kíván beruházni Magyarországon. Errôl Chikán Attila számolt be bajorországi tárgyalásait ismertetve. Elmondta, hogy Münchenben tájékoztatta a cég vezetôit a befektetési lehetôségekrôl, s jelezte: a magyar kormány arra törekszik, hogy a beruházási adókedvezmények Magyarország uniós csatlakozása után is fennmaradhassanak.
A Magyar Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) jelentése szerint, az elhúzódó tavasz következtében a márciusi és áprilisi virágzású növények pollenje egyaránt jelen van a légkörben. A szokásosnál jóval több, egyszerre virágzó faj közül a legmagasabb a kôrisfélék virágporának légköri koncentrációja, amely az arra érzékenyeknek súlyosabb allergiás tüneteket is okozhat. Emellett az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának 13 állomásán nagyobb mennyiségben mérték a fûzfélék, a nyírfa, a gyertyán, a tölgy, a platán és a ciprusfélék pollenjét is. A jelentés szerint egyes helyeken — egyelôre nagyon csekély mennyiségben — már a májusi virágzású fûfélék virágpora is kimutatható. Az allergén gombák légköri elôfordulása az elmúlt hetekhez hasonlóan továbbra is alacsony, ezért az allergiásoknak egyelôre nem okoznak problémát — tartalmazza a jelentés.
A Budapesti Székely Kör szervezésében erdélyi fiatalok nyári, magyarországi táboroztatásának támogatására jótékonysági kiállítás nyílt Macskássy Izolda alkotásaiból szerdán Budapesten, a XVI. kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium épületében. A mátyásföldi oktatási intézmény az író, publicista, politikus születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett Táncsics Napok keretében adott teret a tárlatnak. A falakra csaknem negyven alkotás került, amelyeket egy hétig tekinthetnek meg az érdeklôdôk. Macskássy Izolda a tárlat megnyitója elôtt az MTI-nek elmondta: a nyár folyamán Magyarországra érkezô 40-50 erdélyi fiatalt a magyar történelemmel kívánják megismertetni úgy, hogy kirándulást szerveznek számukra a magyar államiság ezer évében kiemelkedô szerepet játszó helyszínekre. A diákok így ellátogatnak majd Egerbe, Székesfehérvárra, Esztergomba, Veszprémbe, Pannonhalmára, Tihanyba.
Hírszerkesztô: Korondi Kinga
Borbély László államtitkár Szászrégenben
Lakásépítésrôl, a falusi vízhálózat kialakításának lehetôségeirôl és a helyi bankrendszer mûködtetésérôl folytat megbeszélést szombaton délelôtt 10 órai kezdettel a szászrégeni polgármesteri hivatalban Borbély László, a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára a helyi és környékbeli települések polgármestereivel, tanácsosaival és építkezési vállalkozóival. Ezt követôen az államtitkár az RMDSZ-nél a helyi szervezet vezetôivel találkozik.
1999. április 26-án 19 órától a Kultúrpalota nagytermében kerül sor Korda György és Balázs Klári rendkívüli koncertjére. A sztárvendég: St. Martin. Zongorán kísér: Blum József zeneszerzô. Jegyek elôvételben a Bernády Házban (Horea utca 6. sz.), 10-16 óra között, vagy elôadás elôtt a Kultúrpalotánál.
Szent György-nap Erdôszentgyörgyön
Április 24-én egész napos rendezvénysorozattal ünneplik Szent György napját Erdôszentgyörgyön. Szombaton a Rhédey- palota udvarán nyitják meg az ünnepséget, majd ökumenikus istentisztelet és polgármesteri köszöntô következik. Az eseményre több mint 85 meghívottat várnak, köztük a svájci és francia testvértelepülések képviselôit. A programból nem hiányoznak a kulturális és sportrendezvények, a kirakóvásár és térzene. Este nyolc órától az erdôszentgyörgyi kultúrotthonban bállal zárul a rendezvénysorozat. A jövô hét folyamán egy kétnyelvû kiadványt is kiadnak az ünnep tiszteletére, amelyben a helység történetét és jelenlegi helyzetét ismertetik.
A marosvásárhelyi Rhododendron környezetvédelmi szervezet által korábban a városi tanácshoz benyújtott fakivágási és -metszési határozattervezet elakadt a bürokrácia útvesztôjében. A kezdeményezôk tudomása szerint még a szakbizottságig sem jutott el, holott a fametszési idény már lejárt. Ez a tény tükrözi a helyi tanács hozzáállását a környezetvédelmi feltételeket javító szándékhoz. A korábban a lapunk környezetvédelmi összeállításában is bemutatott tervezet az általunk végzett vélemény- kutatás szerint is hasznos lenne, megoldást jelenthetne a minden évben kiújuló vitára. A Rhododendron képviselôi elmondták, amennyiben nem történik elôrelépés, akkor a tanácsülés napirendjét megkerülve, személyesen terjesztik elô javaslatukat.
Tizenegy mûvész — többségük temesvári egyetemi elôadótanár — festményeibôl és grafikáiból nyílt kiállítás tegnap, a marosvásárhelyi Képzômûvészek Egyesületének kiállítótermében, a Kultúrpalotában. Megnyitóbeszédet mondott Beatrice Budea.
Villanyhálózati munkák miatt április 23- án, pénteken 8-18 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen, a Forradalom utca 37—51. számai között.
Ifjúsági vezetôképzô tanfolyam
A marosvásárhelyi Outward Bound Romania Társaság az Ifjúságért az április 30-a és május 5-e közötti idôszakban ifjúsági vezetôképzô tanfolyamot szervez a helyi polgármesteri hivatal támogatásával marosvásárhelyi nemkormányzati szervezetekben tevékenykedô 17-30 év közötti fiataloknak. A tanfolyamon a résztvevôk kipróbálhatják vezetési stílusukat, ugyanakkor lehetôségük nyílik arra, hogy megismerjék elméletben és gyakorlatban a cselekvésközpontú vezetést és hogy fejlesszék vezetôi képességeiket. Jelentkezési határidô április 28. További részletekrôl, illetve a beiratkozási feltételekrôl a szervezet székhelyén (Rózsák tere 55. szám), telefonszámán (210.905) vagy e-mail címén (office@outwardbound.ro) lehet érdeklôdni.
A gyógyszertechnológia múltja, jelene és jövôje
Ez lesz a címe annak az elôadásnak, amelyet dr. Erôs István, a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja, a Gyógyszerésztechnológiai Intézet vezetô professzora tart április 24-én, szombaton délben 12 órai kezdettel Marosvásárhelyen. Színhely az unitárius egyház tanácsterme (Bolyai tér).
Sokan jelentkeztek a polgármesteri hivatal álláshirdetésére
Huszonhét szabad állás elfoglalására hirdetett nemrégiben versenyvizsgát a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. Az írásbelin 155 jelentkezô vett részt. Ma 8 órakor szóbeli vizsga van azoknak, akik legalább 7-es érdemjegyet szereztek. Az eredményhirdetés idôpontját a vizsgabizottság ma dönti el.
A marosvásárhelyi neveléslélektani központ (Crinului utca 2. szám) pszichodráma tanfolyamot szervez, amelyre óvónôk, tanítók és tanárok jelentkezését várja. Iratkozni április 26-án, hétfôn délután 6 óráig lehet a központ székhelyén vagy a 165.510-es telefonszámán.
A marosvásárhelyi Hahota színtársulat április 25-én, vasárnap este 8 órakor a nyárádszeredai mûvelôdési házban viszi színre Margaret Mayo Itt a baba, hol a baba? címû kétfelvonásos vígjátékának felújtított változatát. Jegyek a mûvelôdési ház jegypénztáránál kaphatók.
Copyright © Népújság - 1999