|
LI. évfolyam 90. (14143) |
1999. április 21. szerda |
A kormány keddi rendkívüli ülésén egyetértett az Észak-atlanti Szövetség ama kérésével, hogy a NATO-gépek korlátlanul, meghatározatlan idôre igénybe vehessék a román légteret, s az ezzel kapcsolatos döntést a parlament hozza meg, a nemzetvédelemre vonatkozó 1994. évi 45-ös számú törvény értelmében, az államfô elôzetesen elhangzott kérésére.
Az említett törvény szerint a parlament az államfô elôzetes kérésére minden egyes esetben jóváhagyja a korlátozott idôtartamú hadgyakorlatokat és -mûveleteket, amelyek idegen katonai egységek behatolását, állomásozását vagy országunkon való átkelését feltételezi — jegyezte meg Adriana Saftoiu kormányszóvivô.
Az RMDSZ-frakció kivonult a terembôl
Az RMDSZ alsóházi frakciója kivonult a köztisztviselôi jogállást szabályozó törvénytervezet vitájáról. Gesztusát az provokálta ki, hogy a képviselôk 96 szavazattal, 92 ellenében és 13 tartózkodással elutasították a Kovács Csaba kezdeményezte módosítást, vagyis azt, hogy az olyan övezetekben, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, a köztisztviselôk ismerjék a kisebbség nyelvét is.
Az RMDSZ-honatyák megkérdôjelezték a szavazat korrektségét, így Diaconescu házelnök a szavazás megismétlését kérte, ezennel név szerint, ami az ellenzék heves tiltakozását váltotta ki.
A NATO egyre több célpontot fog bombázni Jugoszláviában, a célpontok jellege azonban nem változik. A bombázások kezdik megtenni hatásukat, a NATO-nak csak kitartónak kell lennie — jelentette ki Hubert Védrine francia külügyminiszter az International Herald Trubune címû angol nyelvû napilapnak adott, kedden megjelent interjújában.
A külügyminiszter elmondta: örül annak, hogy az észak-atlanti szövetségen belül nincs jelentôsebb nézeteltérés a tagországok között, nem úgy, mint a boszniai háború idején.
Az esetleges szárazföldi beavatkozásról szólva a miniszter közölte, hogy ezt a lehetôséget az összes NATO-tagország kormánya elutasította, mert túl sok emberi áldozattal járna mindkét oldalon, túl hosszú ideig tart megvalósítani és nagyon bonyolult. Védrine szerint szárazföldi alakulatokat csak a már megszületett politikai megoldás keretében szabad Koszovóba küldeni.
A NATO harci repülôi keddre virradóra hírközlési létesítményeket, üzemanyagraktárat és katonai központot támadtak Jugoszláviában. A légitámadás következtében Nis városban meghalt egy embert, és tizenegyen megsérültek.
A fôvárostól 220 kilométerre délkeletre fekvô Nis iparvárosban a NATO lövedékei leromboltak tíz házat, eltaláltak másik tizet, egy üzemanyagraktárat és egy dohánygyárat. Rakéták csapódtak be egy pályaudvar közelében is. Nisben van a koszovói hadmûveleteket végzô jugoszláv hadtest fôparancsnoksága — emlékeztetett az AP.
A NATO gépei ismét bombázták a Belgrád és Titográd között, Donja Bistrica közelében lévô vasúti acélhidat, amelyet már négy nappal ezelôtt is támadtak, valamint a szintén a közelben lévô vízi erômûvet. Az erômûnél négy ember megsebesült, a híd pedig súlyosan megrongálódott. A fôvárostól 130 kilométerrel délre, Prilike mellett a NATO gépei egy átjátszóállomást támadtak, amely a nemzetközi telefon- és mûholdas távközlési rendszer egyik legnagyobb jugoszláviai központja — írta a Tanjug.
Számos erôs robbanás hallatszott kedd hajnalban Pristina közelében és a koszovói székhelytôl mintegy 20 kilométerrel északra fekvô Podujevo város közelében is. Több találat érte a Pristinától keletre található Belacevac bányáját. A jugoszláv hírügynökség szerint a NATO-gépek ismét támadták a kragujevaci Zastava-autógyárat
Kedden érkezett Olaszországból új, albániai támaszpontjára az a 24 Apache típusú helikopter, amely kiegészíti a Jugoszlávia elleni légitámadások eddigi arzenálját.
Az ENSZ Menekültügyi Fôbiztossága (UNHCR) azt gyanítja, hogy a hét végén az albán határnál még tömegesen sorban álló koszovóiakat a jugoszláv erôk mellékutakra terelték és ott is tartják ôket. Biztos információi egyelôre nincsenek a szervezetnek, — mint közölték — csupán a menekültek hirtelen lecsökkent számából ítélve, ez tûnik a legkézenfekvôbb magyarázatnak.
Kris Janowski UNHCR szóvivô szerint csak mintegy száz menekült érkezett hétfôn Észak- Albániába. Szemtanúk elmondása szerint az eddig zsúfolt fôúton most szinte senkit sem látni.
— Azt feltételezzük, hogy Pristina és a határ közötti fôút járható és valószínûleg nyitva is van, de az embereket visszafordították, mellékutakra irányították, s ott is tartják ôket. Ez lehet a magyarázata, hogy Pristinából érkeznek menekültek, de más helyekrôl nem.
A szóvivô kijelentette, hogy az UNHCR-nek nincsenek eszközei a gyanú igazolására, viszont a NATO, a maga felderítôeszközeivel többet tudhat errôl.
Legkevesebb százezer, de lehet, hogy félmillió koszovói albán férfi is "hiányzik", nem tudni, mi lett a sorsuk; félô, hogy a szerbek legyilkolták ôket — közölte James Rubin amerikai külügyi szóvivô.
"Százezer férfinak még mindig nem találjuk a nyomát. Ôk azok, akiknek a Macedóniába és Albániába menekült asszonyokat és gyermekeket kellett volna kísérniük" — mondta Rubin.
"A múltbeli tapasztalatok alapján hátborzongató elgondolni, hol lehet ez a százezer férfi. Bizonyos azonban, hogy a polgári veszteségek okozása Milosevic elnök politikai célja" — folytatta a szóvivô.
Amerikai illetékesek arra figyelmeztettek, hogy addig nem lehet megismerni a probléma valódi méreteit, amíg Koszovóba vissza nem engedik a nemzetközi megfigyelôket.
Borisz Jelcin orosz államfô biztosította Bill Clinton amerikai elnököt kettôjük hétfôi telefonbeszélgetésében: nem engedi meg, hogy Oroszország belesodródjék a koszovói válságba — közölte a Fehér Ház szóvivôje.
Joe Lockhart azt is elmondta újságíróknak, hogy Jelcin megerôsítette a korábban már ismertetett döntését, amely szerint Moszkva nem küld újabb hajókat a konfliktus térségébe.
A szóvivô szavai szerint a két elnök "építô jellegû" beszélgetést folytatott, de továbbra sincs köztük összhang a NATO jugoszláviai hadmûveletének megítélésében, és nem értenek egyet a Koszovóba küldendô nemzetközi erôk felhatalmazásának, szervezetének, és vezényletének kérdéseiben.
Hatalmas károkat okozott az ár
Annyi bizonyos: a megyénket sújtó árhullám — részleges becslések szerint is — felér a tavalyi természeti katasztrófával, a lezúduló vízmennyiséget és a nyomán maradt károkat a múlt évivel azonosítják, helyenként a pusztítás túl is haladja a tavalyi kárfelmérési értékeket. A vízállásról, elöntött mezôgazdasági területek nagyságáról, a megyei útforgalmi helyzetrôl tudósításunk idején ugyan rendelkeztünk adatokkal, ám azok csak részlegesnek tekinthetôk, ugyanis a helyzet vidékenként változott.
Tegnap a kora délutáni órákban a megyei vízügyi diszpécserszolgálat jelentése szerint a vizek szintje apadóban volt mind a Maros mentén, Csapón, mind a nyárádmenti Lôrincfalván.
A megyei polgárôrség tegnap délben rendelkezésünkre bocsátott legfrissebb jelentése szerint Régenben a Campulung lakónegyedet érintette súlyosabban az ár, mintegy 20 háztáji gazdaságot öntött el, juhnyájat kerített be juhászokkal a régeni Apalina lakónegyedhez közel. A bevetett tûzoltók a juhászokat nyájastól kimentették. Gernyeszegen a több mint fél méteres árhullám mintegy 100 lakóházat öntött el. A Maros mentén a legkritikusabb állapot Csapó és Marosugra között volt a víz lakóházakat, úttestet öntött el, a közúti forgalom megszakadt, a víz a Mezôlekence felé vezetô utat is járhatatlanná tette. Radnóton a központban a tegnap reggel még 25 cm-es víz állott. A Kisküküllô mentén Szászcsávást zárta el az ár, a bekötôút a tegnap délben még járhatatlan volt, ugyanúgy Harangláb és Dég között is szünetelt a forgalom. Szászcsávás körül mintegy 400 hektáros termôtalajt borít a víz. A Marosvásárhely—Segesvár közötti útszakasz is bizonyos ideig járhatatlan volt, ám tegnap délutánra a víz leapadt, igénybe vehette már a közúti forgalom. Dánesen 200 hektár van víz alatt, Koródszentmártonban 15 háztáji gazdaságot érintett az ár, Zágorral az összeköttetés megszakadt.
Akárcsak a tavaly, a megyébenDózsa György községben legkritikusabb a helyzet. Tegnap a déli órákban Nyárádtô felôl, Lôrincfalván át próbáltunk eljutni a községközpontba, ám Lôrincfalvát elhagyva, az út teljesen járhatatlan volt, olyannyira, hogy teherszállító autók, traktorok sem próbálkozhattaka behajtással a magas és hömpölygô vízállás miatt. A töltésen strázsáló lôrincfalviak szerint 20-ára virradóra szakadt el a Dózsa György-i gát, vízzel árasztva el az egész falut és környékét. Ezt a hírt megerôsítette Dózsa Gyögy polgármesteri hivatala is telefonon, hiszen Ákosfalva felôl közelítve sem jutottunk Illencfalva felsô faluvégén túl, az ár tegnap délben odáig ért. Dózsa György pedig körös-körül víztükörben — a Vácmány-tetôrôl észlelhettük.
Tegnap délután 3 órakor a község polgármesteri hivatala telefonos tájékoztatása szerint a vízállás a helységben nem apadt, mintegy 550 háztáji gazdaságot érintett az ár, 60 lakóházban bent áll a víz, 800 hektár termôföldet ugyancsak elborított a víz. A faluban kizárólag gumicsónakon lehetséges a közlekedés, a katonák 3 ilyenszerû vízi jármûvel cirkáltak a helységben. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a prefektúra intézkedése nyomán kenyeret szállítottak az elzárt lakosságnak.
Lapzártáig az illetékesek arról tájékoztattak, hogy a megye területén az utak járhatóvá váltak, a vasúti közlekedésben se volt fennakadás. Nehézségek még a Radnót és Marosludas közötti szakaszon adódtak. Ha nem lesz újabb esôzés, már a amegyei helyzetkép jelentôsen javulhat. Persze a hatalmas károk orvoslására ezután kerülhet sor.
A Romsat kábeltévé-társaság elnézését (Népújság, 1999. április 20.) én nem nézhetem el. Ugyanis nem emberi tévedésrôl, hanem következetes szerzôdésszegésrôl, magyarán átverésrôl van szó: áprilisban 15.900 lejes dollárárfolyamon számlázták az elôfizetési díjat. Önkényesen, eléggé balkáni módon határozta meg a bukaresti cégvezetés az árfolyamot. Mi, jóhiszemû partnerek az elmúlt hónapokban is balgán kifizettük a számlát anélkül, hogy ellenôriztük volna, minek alapján ugrik havonta az összeg. Pedig már sokszor ráfáztunk, ha nem olvastuk el a szerzôdést figyelmesen. Úgy tûnik, a szolgáltató cég vezetôi sem ismerik ennek tartalmát, mert abban nincs szó semmiféle Citibankról, meg a várható dollárárfolyamról. Olyasmikrôl, amire a cég ügyvezetô, illetve pénzügyi igazgatója átiratában hivatkozik, na meg amit a vásárhelyi igazgatónô is következetesen emleget. Nem is lehet szó ilyen ködös megfogalmazásokról, ugyanis a román pénzügyi törvények nem tesznek lehetôvé más valuta-átszámítási eljárást, mint a román jegybank által megszabott árfolyam.
A fogyasztó és szolgáltató — jelen esetben a Romsat — között megkötött szerzôdésben szó szerint az áll, hogy a magánszemélyek havi elôfizetési díja 4 dollárnak megfelelô lej, a számla kibocsátási napján érvényes Román Nemzeti Bank-i árfolyamon számolva. Tehát az áprilisi számla esetében a kibocsátási dátum április 13., amikor 14.368 lej volt EGY dollár az RNB közleménye szerint. A Romsat pedig 15.900 lejjel számolt. Így minden "kedves" elôfizetôjét 6.128 lejjel csapta be. Cinikusnak tûnik az az ígéret, hogy májusban ebbôl visszaadnak 730 lejt.
A kábeltévé-társaságnak Vásárhelyen kb. 30 ezer elôfizetôje lehet. Így a tévedés közel 20 millió lejes bevételhez juttatta az amerikai-balkáni vegyes vállalatot.
Csak azt nem tudni, hogy a pitiáner ügyekben oly buzgó fogyasztóvédôk és pénzügyi ellenôrök ezt miért nem akarják észrevenni? Ilyen összegû csalásnál akár büntetôeljárást is kezdeményezhetnének.
A prefektus kész tények elé állítja a helyhatóságokat
Szovátán általános meglepetést keltett a prefektus legújabb kezdeményezése. Nemcsak az, hogy a bányászok után most már albán menekülteket kíván a megyébe telepíttetni, s erre ki is sütött néhány, szerinte megfelelônek látszó helyszint, hanem az, hogy egyenesen egy üdülôvárost ajánl fel ilyen célra.
Hab a tortán, hogy buzgólkodik emígyen anélkül, hogy bár egyetlen szóval kikérte volna az érintettek, jelesül a szovátai helyhatóságok véleményét. De minek is, mikor az is tudomásunkra jutott, hogy az alprefektus, Burkhárdt Árpád sem tudott Dorin Florea felbuzdulásáról.
Az üggyel kapcsolatban Szováta polgármestere, Mátyás Endre a következôket nyilatkozta a Népújságnak: Abszolút senki nem konzultált velünk. A prefektus, mióta én polgármester vagyok, egyetlenegyszer sem járt hivatalos minôségben a polgármesteri hivatalban. Legfeljebb szimpóziumokon láthattuk, de hivatalosan itt nem járt. Tehát az ön kérdésére, amikor azt válaszolta, hogy konzultált velünk, nem mondott igazat. Az az érzésem, hogy az általa említett üzletemberek félreértették a dolgot, s ráharaptak arra, hogy esetleg pénzt kapnak. Szerintem üzletet láttak abban, hogy félévig—évig foglaltak lesznek a szállodák.
A bökkenô csak az, hogy senki sem tudja biztosan, ki fog fizetni. Ráadásul sehol a világon fürdôvárosban nem szállásolnak el menekülteket. Óriási gondot jelent az iskoláztatás, a foglalkoztatás, a rendfenntartás. Beszéltem a városparancsnokkal, neki sem szólt senki bár egy szót sem. Amikor itt járt a Népújság által is említett bizottság, messzire elkerültek bennünket. Sem velem, sem az alpolgármesterrel, sem mással nem beszéltek. Így nem tudom, hogy mire alapozza kijelentéseit a prefektus. Egyébként az egész dologról magam is az újságból értesültem.
— Hogyan viszonyulnak a város lakói a dologhoz?
— Egyesek hülyeségnek tartják, mások keményen ellenzik a dolgot, s remélik, nem fog bekövetkezni.
— Mi történik, ha csak úgy egyszerûen megérkeznek egy szép napon?
— El sem tudom képzelni. Mi nem vagyunk erre felkészülve. A prefektus túllépi a hatáskörét. Például megvétózta a sóváradi híd újjáépítésére megpályázott összeget is, s most az újabb esôzések miatt megint nagy veszélybe került a régi. Egyszerûen fel sem tudom fogni, mi jár a fejében, hiszen az 1000 albán a lakosság 10 százalékát tenné ki.
Már tanácskozott a városi tanács emberjogi bizottsága, de nem jutottak dûlôre az ügyben. Javasolták, hogy hívjunk össze rendkívüli tanácsülést, amelynek ez legyen a tematikája. Az alprefektus arra kért, várjunk még egy napot, hogy tárgyalhasson a prefektussal, de a napokban a tanács dönt majd, mi legyen Szováta város álláspontja az ügyben.
Felhívtuk a fürdôvállalat igazgatóját, Fülöp Nagy Jánost is, hogy megtudjuk, ha netán konkrét formát ölt a prefektus kezdeményezése, hogy is kívánja mûködtetni megyénk egyetlen üdülôvárosát. Feltehetôen nem azt tervezték erre az évre, hogy a Dorin Florea által összeverbuvált menekülteket lássák el, hanem a honi és külföldi betegekre számítottak, akik a gyógyulás reményében kívánják igénybe venni szolgáltatásaikat.
Fülöp Nagy János elmondta, hogy a prefektus vezette bizottság meglepetésszerûen megkereste. Egyenesen a "lényegre" tértek, mindenfajta bevezetés nélkül, vagyis, hogy mennyért tudnak napi 2100 kalóriás élelmiszert és egy-egy szállodai ágyat biztosítani. Ô elmondta, hogy a napi koszt 80 ezer lej, egy éjszaka szállodában 60, villában 30 ezer lej. Megkérdezték, hogy személyzetünk, ágynemünk van-e, amire az igazgató azt válaszolta, hogy ilyen gondok nincsenek. Valószínûleg erre mondta a prefektus, hogy akár holnap is el tud látni 1000 menekültet Szováta. Egyébként azt senki sem kérdezte, hogy akarják-e vagy nem, mint ahogy a várost sem kérdezték meg. Csak annyit mondtak: azonnal mondjam meg, mennyibe kerül a koszt és a napi szállás, zárta nyilatkozatát Fülöp Nagy János.
Félreértés ne essék. A jugoszláv háború áldozatain — legyenek azok bármely oldalon — segíteni kell a szolidaritás minden lehetséges eszközével. Még azzal is, hogy ideiglenesen menekülteket fogad a megye. Amit újra szóvá teszünk, az a prefektus több mint feltûnô voluntarizmusa, amellyel kiérleletlen ötleteit a világba szórja. Teszi mindezt úgy, hogy rendre megkerüli a helyhatóságokat, tehát azokat, akik nélkül nem rendelkezhet senki, semmi fölött.
Egyébként tudomásunkra jutott, hogy éppen az ilyen jellegû eljárásait tette szóvá a minap Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, s hívta fel Dorin Florea figyelmét, hogy az országban egyelôre olyan koalíciós kormányzás folyik, amelytôl a prefektus sem tekinthet el,
Meglehet, a menekültügyi biztos látogatása miatt gyorsan kellett eljárni, s valamiféle ajánlatot kiokoskodni a kormányzat unszolására. Ám akármilyen hirtelen kellett is azonban cselekedni, elkelt volna a nagyobb körültekintés, valamely ajánlat összes következményeinek alaposabb betájolása.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyílt levele Markó Bélához
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nyílt levet küldött az RMDSZ szövetségi elnökének, amelyben kijelenti, hogy a platform Szôcs Géza írót és Hegyi Sándor református lelkészt meg szerette volna hívni az RMDSZ kongresszusára. "Felhívja az elnök a figyelmét arra a tényre, hogy az EMK mindkét meghívottjának jelölését visszautasították, arra való hivatkozással, hogy határidô után érkezett a kongresszusi biztoshoz". Ugyanakkor "elfogadták a Szabadelvû Kör, illetve a Maros megyei szervezet jelöltjeit a kongresszusra". Ezért aztán megállapítja, "hogy ez az eljárás az EMK hátrányos megkülönböztetése, diszkriminatív és jogsértô eljárás, mely sérti demokratikus Szövetségünk programját és mûködési alapelveit".
Ezek után az EMK azt kéri az RMDSZ elnökétôl, hogy "saját meghívottjaként kérje föl Hegyi Sándor és Szôcs Géza urakat az RMDSZ VI. kongresszusán való részvételre", és felkéri, forduljon megkereséssel az országos szabályzat-felügyelô bizottsághoz, az EMK platformot az április 17-i SZKT-n ért sérelmek kivzsgálására.
Arra is felkéri az elnököt, "a nyilvánosság elôtt foglaljon állást az országosan ismertté vált székelyudvarhelyi RMDSZ- tisztújítási botrányok ellen", mert az SZKT nem foglalkozhatott érdemben a dologgal, ugyanis, olvasható a nyílt levélben, "az ügyet utolsó napirendi pontként tûzték tárgyalásra, holott elôre látható volt, hogy a megfelelô számú képviselô hiánya miatt az esti órákra a testület szavazásképtelen lesz". Errôl is nyilvános állásfoglalást kér Markó Bélától, mint ahogy arról is a nyilvánosság elôtti tájékoztatást kér "annak az SZKT-n elhangzott interpellációnak igazságtartalmáról, mely szerint a csendôrség újabban, tehát mióta az RMDSZ kormányon van, utasítást kapott az ún. szeparatisták megfigyelésére". Végül pedig csupán "tudomásulvétel" gyanánt közli, hogy az EMK platform "dr. Kincses Elôd urat jelölte az RMDSZ szövetségi elnöki tisztére". Aláíró az EMK ügyvezetô testülete nevében dr. Bartha András, dr. Borboly István, Gazda István, Katona Ádám, dr. Újvári Ferenc.
Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a Székelyudvarhelyen történtek felmerültek a Szövetségi Képviselôk Tanácsa szombati ülésén is, s mint tudósításunkban jeleztük, határozat nem született az ügyben.
Mintegy 250 személyt bocsátanak el május 15-ig a Mobex- tôl, tudtuk meg Maria Butnarutól, a marosvásárhelyi bútorgyártó vállalat menedzsment és személyzeti osztályának igazgatónôjétôl. Az igazgatónô azonban hangsúlyozta: a 250 személy közé számítják azokat is, akiket majd nyugdíjaznak, ugyanakkor azok egy részét, akik munkanélkülivé válnak, hat hónapon belül újraalkalmazzák.
Ennek a döntésnek a meghozatalára azért volt szükség, mert az orosz piac összeomlása után jelentôsen csökkentek megrendeléseik, tehát bevételeik is. Most nincsenek meg a szükséges pénzügyi tartalékaik arra, hogy foglalkoztathassák a vállalat 2900 alkalmazottját. Bár a helyzet korántsem rózsás, az igazgatónô reményét fejezte ki, hogy hamarosan javulni fog, annál is inkább, hogy folyamatban van egy amerikai céggel kötendô szerzôdés véglegesítése. Amennyiben a tárgyalások sikerrel járnak, nem csak az elbocsátott személyeket alkalmazzák újra, hanem valószínûleg újabb munkaerô után kell majd nézniük.
Tegnap, néhány üdvözlô mondat után a Pro Europa Liga vendége, Daniel Daianu volt pénzügyminiszter a következô kijelentéssel kezdte tulajdonképpeni elôadását: "Románia gazdasága szenved". Az elôadásra a Demokrácia Kollégiuma keretén belül került sor, amely hamarosan már az V. évfolyamát bocsátja útjára. A fiatalok ez alkalommal is a politológia, szociológia, gazdaság alapvetô kérdéseivel ismerkedhettek meg.
Az elôadó közel három órán keresztül Románia gazdasági helyzetét elemezte — mint mondta, "magyarázom azt, amit látok, úgy, ahogyan látom" — mindvégig a hallgatóság felkészültségéhez igazodva. Néha-néha elbûvölô huncut mosollyal, olyan lebilincselôen beszélt az egyáltalán nem szívderítô perspektívákról, hogy a 17-25 éves fiatalok mégsem szomorodtak el, hanem tenniakarásuk ébredt fel és kedvet kaptak a helyzet javítására aktív módon (újságcikkek, felfolyamodványok stb.). Elôadása és az azt követô kötetlen beszélgetés során többek között a következô kérdésekre keresték közösen a választ: hogyan és miért jutott Románia a mai gazdasági helyzetbe; mi fog történni, illetve melyek a lehetséges megoldások.
Érdekes fejtegetést hallhattunk a kontinensen való földrajzi elhelyezkedés és a piacgazdaság viszonyáról, amelybôl kiderült: egyik oka a gazdaság lassabb fejlôdésének az, hogy távolabb vagyunk a nyugati fejlett piacgazdaságoktól, ám nem ez az egyetlen baj.
— Sajnos, ma már nem mondhatjuk el, hogy a piacgazdaság és a demokrácia egymás nélkül nem létezhet, hiszen egyes országokban a piacgazdaság nyugodtan megvan a demokrácia nélkül — fejtegette Daniel Daianu.
— Rá kellett jönnünk a rendszerváltást követô 2-3 év eufória után, hogy Romániában elsôsorban az intézmények rendszerét, a szervezési kultúrát és persze a gondolkodásmódot kell megváltoztatni, ez pedig egyáltalán nem egyszerû. Ezt a tényt azonban kezdetben csak a szociológusok ismerték fel, míg a hangadó gazdasági szakemberek rövidlátásról tettek tanúbizonyságot.
Ami pedig a jövôt illeti, csak annyit mondhatok, hogy Románia igen instabil közegben van. A balkáni múlt démonjai még élnek, és lehet, hogy csak egy következô generáció tudja kiirtani ôket. Addig erôt kell találnunk a gonosz megfékezésére, szerencsénkre az Európai Unió érdekei ez ügyben azonosak a mienkkel. Hiszen senki nem akarja, hogy a barbárok az ajtajában álljanak. A szomszédunkban zajló háborún kívül nekünk megvannak még saját gondjaink is: állandó fenyegetést jelent az ingatag bankrendszer amelynek privatizációja most kezdôdött el, az inflációnak az ellenôrzés alóli elszabadulása. A legfontosabb mégis az, hogy Románia ne váljon fizetésképtelenné. Az a tény, hogy jövôre újra általános választásokra kerül sor, csak tovább bonyolítja a helyzetet, és veszélyei már most látszanak. Egyre gyakrabban láthatók, hallhatók olyan politikai kijelentések, amelyek a könnyû, áldozatok nélküli reformot ígérik. A nép pedig, amely eddig is nehezen élt, nem csoda, ha nem akar újabb áldozatokat hozni.
A volt pénzügyminiszter kiemelte, ha az 1999-es év elsô felét túléljük úgy, hogy el tudjuk kerülni a bankok összeomlását, akkor már a nehezén túl vagyunk és remélhetôleg a fizetésképtelenség állapotától is megmenekülünk. Ezt követôen már reménykedhetünk, hogy az ezredforduló után a gazdasági helyzet három éve tartó romlását annak javulása váltja fel.
Daniel Daianu elôadása után kérdésekre válaszolva hangsúlyozta:
— Politikailag az a cél, hogy az Európai Unió és a Független Államok Közössége között húzódó "szürke sáv" Romániától keletre helyezkedjen el, ami egyben azt is jelenti, hogy Románia, ha nem is válik EU-taggá, de legalább az Észak-atlanti Szövetségbe felvételt kell nyerjen. Ehhez azonban az szükséges, hogy Románia gazdaságilag is valamennyire talpra álljon.
A Népújság kérdésére: egységesnek és határozottnak látja-e a romániai pénzügypolitikát, a volt pénzügyminiszter elmondta:
— Külön kell választanunk a Román Nemzeti Bank monetáris poltikáját a Pénzügyminisztérium pénzügyi statégiájától. Az elsôre vonatkozóan azt válaszolhatom, hogy kiváló szakemberek dolgoznak ott, és jól végzik a dolgukat. Elég, ha megfigyeljük, hogyan reagáltak a márciusi "dollárárfolyam válságra", és láthatjuk: képesek voltak elkerülni a krízist, és szerintem akármikor meg tudják ismételni ezt a teljesítményt, ha szükség lesz rá. Ugyanakkor nem jellemzô a meggondolatlan kötvény- és pénzkibocsátás, egyszóval rend van a Nemzeti Bank háza táján. Ami pedig a Pénzügyminisztériumot illeti, arról valóban elmondható, hogy döntései nemegyszer ellentmondóak, és gyakran csak az egyik napról a másik napra való túlélést célozzák. Persze megértem, hogy mit él át Decebal Traian Remes, akinek gyakorlatilag az a dolga — olyan körülmények közt, mikor az adózó alap (az adózó személyek száma) folyamatosan csökken —, hogy a száraz kôbôl vizet csavarjon ki. Nem az ô hibája, hogy nem született tündérfinak, és nem képes csodákat tenni. Az egyetlen megoldást a feszültségek ellenôrzés alatt tartásában látom.
Tudom, hogy a kép, amit festettem, igencsak pesszimista, de ez a valóság — összegzett Daniel Daianu, volt pénzügyminiszter.
Pillanatnyi tevékenységeirôl csak annyit mondott, hogy tanul, kutat, ír és tanít. A közelmúltban jött haza Amerikából, ahol különbözô egyetemeken tartott elôadásokat az átmeneti idôszakokról általában, itthon is folytatja egyetemi tevékenységét és kutatásokat is folytat.
Az általános sztrájkról csütörtökön döntenek
Mint beszámoltunk róla, hétfôn a négy országos szakszervezeti szövetség felhívására kétórás általános figyelmeztetô sztrájkot tartottak, amelyben az alkalmazottak mintegy kétharmada vett részt. Pavel Todoran, a Fratia RSZSZOSZ elnöke úgy vélte, aggasztó a kormány egyes tagjainak magatartása, akik ahelyett, hogy a követelések megoldását tartanák szem elôtt, inkább azt remélik, hogy képtelenek vagyunk egy mítinget vagy általános sztrájkot megszervezni. Tény és való, hogy kellemetlen az általános sztrájk Románia mai helyzetében. Amit mi kértünk, nem került volna pénzbe, csupán jóindulatába a kormánynak, s gondolok itt a törvénycsomagra — nyilatkozta Todoran a Rompres hírügynökségnek. Az OSZT alelnöke, Matei Bratianu szerint a hétfôi figyelmeztetô sztrájk elôkészület volt a korlátlan idejû általános sztrájkra. Amennyiben a kormány meg akarta volna oldani a szakszervezeti követeléseket, visszavonhatta volna a parlamentben az említett törvényeket és sürgôsségi rendelet formájában ereszthette volna útjukra ôket, amint az két éve a gyakorlatában van. Hasonlóan vélekedett Iacob Baciu, az RDSZSZ elnöke, és Romulus Nita, az Alfa Kartell alelnöke.
Megyénkben kilenc gazdasági ágazat közel harmincezer alkalmazottja válaszolt a szakszervezetek sztrájkfelhívására. Tegnap Abodi Gheorghe, a Fratia megyei végrehajtó elnöke nyilatkozta lapunknak, válaszként a prefektus ama közleményére, amelyben a megye fôispánja az árvíz okozta nehéz helyzetre való tekintettel a szakszervezetek tiltakozó akcióinak felfüggesztését kérte, hogy ezt a döntést csak a négy országos szövetség hozhatja meg, amelyek együttesen döntöttek a tiltakozó akciók beindításáról. — A prefektus inkább leállítaná a szakszervezetek tiltakozásait, mintsem végrehajtaná követeléseikbôl azokat, amelyek hatáskörébe tartoznak. A szolidaritásnak állandóan, nem csak válsághelyzetekben kell megnyilvánulnia. A gazdaság helyzete súlyos, ezt még súlyosbítja az árvíz katasztrofális hatása, de a szakszervezeteknek tiszteletben kell tartaniuk azok döntését, akiket képviselnek és akik a tegnapi figyelmeztetô sztrájk során is kifejezték elégedetlenségüket — összegzett az elnök.
Tegnap a fôvárosban újabb tárgyalások kezdôdtek a szakszervezetek és a kormány között. A megbeszéléseken elért eredményeket a szakszervezeti szövetségek országos tanácsa csütörtökön a fôvárosban mérlegeli, ekkor döntik el, hogy beindul-e április 26-án az általános sztrájk.
Nem arról szólnék, hogy kicsoda, micsoda, aki az RMDSZ élére pályázik elnöknek. Hogy híve vagyok valamelyiküknek, az nem kétséges. Ami (szerény megítélésem szerint) nem tartozik a nyilvánosságra. Inkább megtartanám magamnak valameddig. Mert ez, ugye, magánügy. De hogy melyikük mit mond, mivel kelleti magát arra akad néhány nyilvános szavam. Félre ne értsen senki, nem akadékoskodom, csak a véleményemhez való jogomat gyakorolnám.
A kettôs állampolgárságról ma azok is szívesen beszélnek, akik az RMDSZ csúcsára készülnek. Hiszen lelki épülésünk mellett másra is gondolnak. S akkor meg miért ne? Hálás téma. És pont ôk ne mondanák, amit már úgyis tudunk. Hogy semmi sem rajtunk, kisebbségi magyarokon múlik, hanem annak az országnak kormányától függ, akitôl elvárjuk, hogy tegyen valamit az ügyben. Akármit, ami segít, csak ne juthassunk oda, hogy Európa kapuját az orrunkra csapják, és bezárjanak Romániába, mint hajdanán.
Holott nem a jó sorsa hozta úgy, kinek kettôs az állampolgársága, könnyen beszél. Neki már megvan, hát akkor miért ne biztatna másokat. "Nem a mi dolgunk, hogy egy lehetôségrôl lemondjunk, és a döntés nem a mi hatáskörünkbe tartozik." Nesze semmi, fogd meg jól. Ez valami olyasmi. Ne mondjunk le semmirôl, mert a regulát úgysem mi diktáljuk. Helyzet van, olyan amilyen, és lehetôségünk is, amelyben dolgunk a kitartás, csak éppen mások döntenek mindenrôl. Fából vaskarika, úgyhogy gurigázhatunk vele. Fogódzó pedig kevés, csak annyi, hogy aki ez is, az is lehet egyszerre, annak módjában áll tenni a "kapcsolattartás terén". Így mondja az újságban. Feltéve, ha idôközben sikerül neki egy esetleges törvényt kijátszani, és nem tessékelik el szülôföldjérôl. Mert ez is megtörténhet. A jogász szeme látja, s akkor miért ne ijesztgetne kicsikét. Hogy ne áltassuk mindenáron magunkat, és az illúziókat hagyjuk a maguk mentére... Mindenesetre Európa határozhat úgy, hogy Ártándnál lehúzza a rólót, akik átjárhatnak a határon, a kivételezettek (jobb megnevezés erre nincs) majd állják a sarat, és segítségünkre lesznek. Vagyis a kevésbé szerencsések azért ne búsuljanak. Nincs veszve minden. Helyes. Talán túlságosan is helyes. A kapcsolat nélkülünk és helyettünk is fungál. Nekik legyen mondva. Mert az ügyesebbje sutyiban megtalálja a maga számítását. Már most kijárja magának azt a bizonyos papírt, és lecövekel túl is, hogyha eljön az ideje, ne érje meglepetés. Fél lábbal itt, fél lábbal ott. Persze, ki titokban, ki nem. Aki színt vall, alkalomadtán a kioktatástól sem riad vissza, törôdik ô azzal, aki innen mozdulni sem tud. Képvisel minket. Ha mi mennénk valahová, szívesen elmegy helyettünk. Mit mondjak? Tetszik, nem tetszik nekünk, felajánlja. Ígér valamit, ha szabadabb a másiknál. Igaz, nem henceg vele. Csak bátorít, hogy higgyünk neki. Természetesen elhihetünk akármit, de ennyi közel sem elég...
Hétfôn délután Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, az Outward Bound Románia szervezet elnöke, az unitárius egyház tanácstermében fogadta azokat a meghívottakat, akik részt vesznek az OB interkulturális rendezvényén. Európa szíve néhány napig Marosvásárhelyre, illetve Szovátára, a program lebonyolításának másik helyszínére költözik — mondták a vendégek, hiszen Nagy - Britanniából, Csehországból és Szlovákiából, Norvégiából, Olaszországból, Lengyelországból, Portugáliából, Németországból jöttek el ide ifjúsági és társadalmi nemkormányzati szervezetek képviselôi. S hogy mennyire színes e világ, milyen gondjaik vannak az Európa különbözô országaiban, régióiban élô fiataloknak, az a bemutatkozásból derült ki. Röviden megtudtuk, hogy kik is a számik, hogyan élik meg a volt keletnémet fiatalok az egyesülés utáni változásokat, mit jelentett a portugáloknak a gyarmatok elvesztése. A volt szocialista országokbeli fiatalok (lengyel, cseh, szlovák) elmondták, azon fáradoznak, hogyan változtassák meg egy nemzedék felfogását, de azt is hallhattuk, hogyan ôrzi meg identitását egy ôsi gyökerekkel rendelkezô nép — a gall — Angliában, mit tesznek az olaszok a munkanélküliség leküzdéséért.
A vendéglátók nevében Fodor Imre polgármester beszélt, aki többek között elmondta, büszkék vagyunk arra, hogy Európában elôször itt hirdették meg a vallási türelmet, toleranciát. Románia igazi multikulturális modelljévé válhatna Európának, hiszen itt nemcsak több nemzetiség, hanem majdnem ugyanennyi vallásfelekezet is van. Erdély nem akar és nem is lesz jugoszláviai Koszovó, ezért mi nem tartozunk a Balkánhoz. Azért kell felkarolni Európa-szerte a toleranciát támogató ífjúsági szervezeteket, a közös programokat, hogy elkerüljük a tragédiákba torkolló konfliktusokat. Egymás segítségével, példájával léphetünk csak elôre, a 21. századba, foglalhatnánk össze a polgármester gondolatait.
A tegnap délelôtt a vendégek a Pro Európa Liga vendégei voltak, ahol Szokoly Elek és Eleonora Pop ismertették a Liga interkulturális tevékenységét. A vendégek Marosvásárhely turisztikai látványosságainak a felkeresése után, délben Szovátára utaztak, ahol folytatódik a rendezvény. Szerdán az ifjúsági programokról lesz megbeszélés. Csütörtökön a résztvevôk az országukbeli népmûvészetet és néptáncot mutatják be egymásnak. Másnap a csoport Segesvárra látogat, este pedig a szász néptáncból és kultúrából kapnak ízelítôt. Szombaton közös projektek kidolgozásának a lehetôségérôl lesz szó, és kiértékelik a találkozót. A vendégek vasárnap utaznak haza.
A Rasszimus Ellen Küzdô Egyetemisták Egyesülete (ASLIR) közleményt juttatott el lapunkhoz, melyben beszámol az április elején kórházba szállított Florin Moldovanról. A 15 éves fiút — aki az ASLIR nyilvántartásában szerepelt, s köztudott volt, hogy napjait az utcán tölti s szipózik — kómában vitték az idegsebészetre, s állapota azóta sem javult. Dr. Lupsa Alexandru, az idegsebészet vezetôje, megvizsgálva a fiatalt megállapította, hogy központi idegrendszere súlyosan károsodott, feltehetôleg a szipózás következtében. Felhívta továbbá az ASLIR s mindenki figyelmét, hogy a mérgezô, illó anyagok hosszú távú használata ugyanolyan károsodást okoz, mint ha a fiatal drogokat használna. Az ASLIR azt kéri a nemkormányzati szervezetektôl és a lakosságtól, hogy kísérjék figyelemmel és óvják azokat a gyermekeket, akik nehéz anyagi körülmények között élnek, s hajlamosak a szipózásra. A közlemény kiemeli: nem szabad elfelejtenünk, hogy a jelenséget meg kell elôzni, s meg kell állítani, mert életformává alakulhat, s lehetetlen lesz kiküszöbölni.
Folytatódtak a Szent György Napok
A könyvtáraknak története, történelme van - hangzott el hétfôn délután a marosszentgyörgyi kultúrotthon emeletén levô községi könyvtárban, ahol a Szent György Napok keretében az 50 éves közmûvelôdési létesítményrôl tartottak elôadást.
A könyv, az olvasás, a tudásszomj oltásának kényszere, a szépérzék csiszolása olyan igény, amely nemesebbé teszi az embert. Ez egy olyan táplálék, ami nélkül meg lehet ugyan lenni, de szegényebbek vagyunk. Ezért kellenek a könyvtárak, e kultúroázisok, ahol meghúzódhatunk, erôt meríthetünk. E szerepet kell, betöltse a könyvtár, attól függetlenül, hogy hol van, hány kötetet foglal magában. Az évtizedek során a marosszentgyörgyi könyvtár is ehhez méltó központtá vált. A rendezvényen, többek között az is kiderült, hogy olvasókörök már korábban léteztek a faluban, hiszen az egyházak gondoskodtak errôl, azonban az elsô adatok 1938-ból származnak, amiko királyi támogatással kultúrotthont alapítanak, benne könyvtárral. 1946-ban már heti három elôadást tartanak, de itt szervezik a fonókat, és rádió is került, ami akkor nagy szó volt. 1947-ben 75 olvasója van a marosszentgyörgyi könyvtárnak. 1949-ben már 98-an kölcsönöznek könyveket, 1960-ban 6636 kötetet és 1000 látogatót jegyezhettek be, míg 1976-ban kitüntetést is elnyernek, a megye legszebb és rendezettebb könzvtára címet. Ma az állomány 12.346 kötet, amelyet 900-an olvasnak, a tavaly 30.000-szer kölcsönöztek könyvet az érdeklôdôk — idézhetnénk a marosszentgyörgyi könyvtár statisztikáját. Ezen túlmenôen azonban a könyvtár számos jeles irodalmi és tudományos személyiséget is vendégül látott, köszönhetô mindez a lelkes könyvtárosoknak, akiket e rendezvény is vendégül látott.
A találkozót színesebbé tette Jinga Cornelia helybéli tanítónô virágcsendélet és Dávid Szilárd designer grafikáinak a kiállítása. Dimitrie Poptamas, a megyei könyvtár igazgatója, a rendezvényt záró szavaival, dicsérte és ösztönözte a marosszentgyörgyieket. Elmondta, a megyében vannnak olyan helységek, ahol 1990 után a könyvtárakat kifosztották, a termekben szolgálati lakást rendeztek be, vagy megváltoztatták a rendeltetést. Ezzel szemben a marosszentgyörgyiek könyvtáruk, kultúrotthonuk által méltóan vállalják a kultúraterjesztés szép feladatát.
Az oktatási szakszervezetek külföldi partnereikhez fordulnak
Az oktatás minden szintjét képviselô négy tanügyi szakszervezett levelet intézett az Európai Felsôoktatási Bizottsághoz, a szakszervezeti szolidaritás jegyében támogatást kérve ettôl. Erkölcsi támogatásukat kérjük, mivel revindikációink kifejezésében már bejártunk minden törvényes utat — hangzik a levél. Megjegyzik továbbá, hogy minden egyes kérésük a tanügyi jogszabályok, az oktatásnak kiutalt költségvetés, a bérezés és egyéb, a a tanügyi káderek jogállásába foglalt jogok tiszteletben tartására irányul. Az oktatási szakszervezetek közli európai kollégáikkal, hogy a tanügynek idénre a GDP-bôl kiutalt kevesebb mint 3 százalék megteremti annak elôfeltételét, hogy több mint 150 ezer állást kelljen eme ágazatban felszámolni.
Borús jóslatok a következô egyetemi évre
Az 1999—2000-es egyetemi év eleve el sem fog kezdôdni anélkül, hogy általános sztrájkba kellene lépnünk, mivel az egyetemeken a pénzhiány következtében meg fogják szüntetni az áram-, hôenergia- és gázszolgáltatást — jelentette ki Razvan C. Bobulescu, az Alma Mater szakszervezeti szövetség elnöke. A felsôokatási intézmények költségvetését 1250 milliárd lejjel kellene kiegészíteni ahhoz, hogy beindulhasson a jövô egyetemi év. A jelenlegi büdzsé csupán idén augusztus elsejéig fedezi a felsôoktatás alapköltségeit.
Testületileg leváltották Szatmár megye pusztadaróci rendôrôrsének állományát, hogy visszaszorítsák az itteni román—magyar határszakaszon az egyre nagyobb méretû csempészetet. Pusztadarócon mûködik a petei román határátkelô elôtti utolsó rendôrôrs. A Szatmár megyei rendôrfelügyelôség szerint ebben a térségben az utóbbi idôben egyre nagyobb mennyiségû áru lépte át a határt a vám megkerülésével. A virágzó csempészet visszaszorítása érdekében döntöttek úgy, hogy hétfôn a pusztadaróci rendôrôrs teljes állományát — a századosi rangban szolgáló parancsnokot és a hét altisztet — áthelyezik a szatmárnémeti rendôrség kötelékébe.
Nem mondtak le arról, hogy még találhatnak túlélôt, s tovább keresik a hétfôre virradó éjjel történt csónakbaleset vízbe merült áldozatait is a Tisza Szabolcs—Szatmár—Bereg megyei szakaszán. A magyar határôrség járôrei fokozottan figyelik a folyót és környékét. Különösen a Tiszabecs—Tarpa közötti szakaszt ellenôrzik, hiszen ott várható, hogy felbukkanhat túlélô vagy partra sodródhat holttest. Mint ismeretes: hétfôre virradó éjjel, — embercsempészek vezetésével — három csónak afgán és pakisztáni migránsokat hozott át a Tisza magyar—ukrán szakaszán Magyarország területére. Két vízi jármû Szatmárcsekénél 22 emberrel partot ért, a harmadik azonban felborult a folyó közepén, s a benne ülôk közül mindössze egy ember tudott partra úszni. A többiekkel — tíz afgán és pakisztáni menekülttel együtt — eltûnt két embercsempész is.
Magyar film a szingapúri fesztiválon
Ismét szerepelt magyar film — néhány éves megszakítás után — az április 16-tól május 1-jéig tartó 12. szingapúri nemzetközi filmfesztiválon, Ázsia második legnagyobb filmseregszemléjén. Enyedi Ildikó "Tamás és Juli" címû kitûnô alkotását szép számú és filmértô közönség elôtt vetítették le Szingapúr legjelentôsebb filmszínházában.
Az elmúlt héten kis mértékben emelkedett a Kôolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) által termelt olaj ára. Egy hordó OPEC-olajért 14,56 dollárt kellett fizetni, egy héttel elôtte 14,23 dollárt — közölte az olajkartell bécsi titkársága. Márciusban az OPEC által termelt olaj átlagosan 12,36 dollárba került, februárban még csak 10,02 dollárba. Az áremelkedést az olajkartell március végén elhatározott drasztikus termeléscsökkentése magyarázza.
Gyorsult a magyarországi népesség fogyása
A KSH kedden az MTI-hez eljuttatott gyorstájékoztatója alapján az év elsô két hónapjában gyorsult a népesség lélekszámának fogyása. Az elôzetes adatok szerint január-februárban 2.756 pár kötött házasságot, 15.031-en születtek, és 26.497-en haltak meg. Az élveszületések száma 617-tel volt kevesebb, a halálozásoké 3.616-tal volt több, mint egy évvel korábban. Az év elsô két hónapjában 11.466 fôvel csökkent a népesség lélekszáma, ez 4.233-mal haladja meg a múlt év január-februári értéket. Magyarország lakossága az év elsô két hónapjában 10 millió 80 ezer fô volt. Ezer lakosra számítva 9,2 élveszületés és 16,3 halálozás jutott. Az ezer lakosra jutó élveszületések mértéke 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb, a halálozások 2,3 ezrelékponttal magasabbak voltak, mint az elôzô év elsô két hónapjában.
Neonácik robbantottak Dél-Londonban
A Combat 18 nevû neonáci csoportosulás vállalta a szombati dél-londoni pokolgépes merénylet elkövetését. Hétfôn reggel egy ismeretlen férfi közölte telefonon a rendôrséggel, hogy a Combat 18 csoport vállalja a felelôsséget a merényletért. Szombaton kora este egy bevásárlótáskába rejtett robbanószerkezetbôl négy kilogrammnyi 10-12 centiméter hosszú szög lövellt szét. A mûanyagzacskó a robbanás elôtt kézrôl kézre járt az utcán a helyi buszmegállónál, mivel a járókelôk azt hitték, hogy valaki ottfelejtette azt. A robbantásban, amely megrázta Brixton zsúfolt bevásárlóutcáját, ötven személy sebesült meg, tizenötöt még hétfôn is kórházban ápoltak, négynek súlyos az állapota. A merényletet vállaló Combat 18 a szélsôjobboldali Brit Nemzeti Párt szélsôséges szakadáraiból alakult meg 1992- ben. A fajgyûlölô nézeteit nyíltan vállaló, maroknyi csoportosulás tagjai 1995-ben Dublinban rátámadtak az angol—ír válogatott mérkôzésre gyülekezô futballszurkolókra. A kitört hatalmas verekedés miatt el kellett halasztani a mérkôzést.
Az In honorem Czine Mihály címû könyvet mutatták be hétfôn emlékest keretében a Magyar Írószövetség Klubjában. A kötetet — mint a kiadói ajánlásban olvasható — ajándékul szánták volna az irodalomtörténész 70. születésnapjára. A sors akarata folytán azonban már csak emlékkönyvet szentelhettek a január 21-én elhunyt Czine Mihálynak. A könyvben Bertha Zoltán, Sütô András, Turczel Lajos, Koczkás Sándor, Szabó B. István, Vekerdi László és Cs. Varga István tollából is olvashatók írások. A tanulmányokat Görömbei András és Kenyeres Zoltán szerkesztette kötetbe, s a debreceni Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában jelentette meg. Az emlékezô baráti összejövetelen kollégák, pályatársak, egykori tanítványok sajátos hangú visszaemlékezésekben idézték fel Czine Mihály emberi, irodalomtörténészi, tanári alakját, pályafutását.
Belgrád megvonja "vendégszeretetét" a külföldi újságíróktól
A szerb állami televízó biztonsági okokra hivatkozva megvonta további "vendégszeretetét" a belgrádi televíziós központban tevékenykedô valamennyi külföldi újságírótól. A különféle országok tudósítóinak és mûszaki alkalmazottainak a jugoszláv televíziós központok és adóberendezések ellen kilátásba helyezett NATO-légitámadások miatt kellett elhagyniuk helyiségeiket — jelentette hétfô este a televízió. Valamennyi Jugoszláviában tevékenykedô külföldi televíziós csoport a NATO-légitámadások kezdete óta a belgrádi adó mûszaki támogatására szorult. (A hatóságok ugyanis elkobozták az Európai Távközlési Unió által rendelkezésre bocsátott, létfontosságú átjátszó berendezéseket.) Sok újságíró azóta a szerb televízió szerkesztôségi helyiségeiben is dolgozott — idézi a belgrádi jelentést a DPA.
Fúvószenekari fesztivált rendeznek április 24- én, szombaton, Orosházán a város újratelepítésének 255. évfordulóját köszöntô ünnepségsorozat keretében a Petôfi Mûvelôdési Központban. Ezt megelôzôen — pénteken este — a helyi fúvószenekar köszönti ünnepi hangversennyel a jubiláló várost és lakosságát. E koncertet az evangélikus templomban rendezik. A szombati fesztivál a részt vevô zenekarok zenés fölvonulásával kezdôdik, majd a mûvelôdési ház elôtti közös muzsikálással és az Árpád- kertben tartandó térzenével folytatódik. Délután fúvószenekari gála szórakoztatja majd a helybéli zenebarátokat. Ezen a hangversenyen a részt vevô együttesek közös zenekara muzsikál majd. Erdélybôl Barcaújfalu és Krizba, Magyarországról pedig Békés, Szarvas, Szentes és Orosháza fúvósai vesznek részt a viharsarki fesztiválon.
A szervezôbizottság fôdíját nyerte a televíziós idôjárás-jelentések nemzetközi fesztiválján Kanadában az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) prognózisával Vissy Károly budapesti meteorológus. A tizedik alkalommal megrendezett fesztiválon — amelynek idén Montreal adott otthont — a szervezôbizottság 62 ország 100 tévécsatornájának produkciójából a magyar elôrejelzést tartotta a legjobbnak. Ennek különlegessége, hogy az idôjárás-jelentést virtuális stúdióban jeleníti meg.
Schulek Ágoston az európai szövetség élén?
Az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) tanácsának hét végi konferenciáján Göteborgban Carl Olaf Homen, a szervezet finn elnöke bejelentette, hogy októberben lejáró mandátuma után nem jelölteti magát újra. Lehetséges utódja dr. Schulek Ágoston, az EAA alelnöke, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöke vagy Hansjörg Wirtz svájci sportvezetô lehet — jelentette hétfôn az APA osztrák hírügynökség. A MASZ elnöke az MTI érdeklôdésére megerôsítette az információt.
Osztják az Állami Kincstárjegyeket
Tegnaptól kaphatók az állami kincstárjegyek. Az érdekeltek az 1 millió lej névértékû jegyeket a prefektúra Enescu utcai bejáratánál vehetik át április 30-ig, hétfô kivételével naponta 8 és 12 óra között. A három hónapos betéti jegy évi kamata 80 százalákos, azaz három hónap után 1 millió lejre 200.000-et kap a vásárló. Az elsô kiadás korlátlan.
A Marosvásárhelyi Fotóklub képei Budapesten
A magyar fôvárosban állítanak ki a Marosvásárhelyi Fotóklub tagjai. A kiállítás holnap délután 6 órakor nyílik meg Románia budapesti kulturális központjában. Tizenöt mûvész válogatott anyagából láthatók felvételek az Izsó utcai székházban. A képek elôzôleg egy vándortárlat révén szintén közönség elé kerültek Budapesten, Zalaegerszegen és Szegeden.
Elrabolt méltóság a címe Horváth Arany frissen megjelent könyvének, amely az írónô 1990 után keletkezett publicisztikájából tartalmaz válogatást, és a kolozsvári Tinivár Kiadó gondozásában látott napvilágot. A kötetet Bölöni Domokos mutatja be pénteken délután fél ötkor a Bolyai-Gauss Könyvesbolt és Mûvészeti Galéria Bolyai utca 3. szám alatti helyiségében, a szerzô jelenlétében. A bemutató után Horváth Arany dedikál.
Ma este hét órától a Kossuth (Calarasilor) utca 2. szám alatti Philothea klubban Megelôzés - orvosetikai követelmény? címmel interaktív beszélgetést tartanak a terhesség, a betegség és az euthanázia megelôzésérôl. Meghívott dr. Szabó Mónika belgyógyász.
Az EME Orvosi Szakosztályának Gyógyszerész szakcsoportja szervezésében szombaton, április 24- én, délben 12 órakor az unitárius egyház marosvásárhelyi tanácstermében (Bolyai tér) dr. Erôs István, a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja, a Gyógyszertechnológiai Intézet vezetô professzora diavetítéssel egybekötött elôadást tart A gyógyszertechnológia múltja, jelene és jövôje címmel.
A gyógynövények feldolgozásának kérdései
A gyógy- és fûszernövény feldolgozásának gyakorlati kérdéseit boncolgatják azon szakmai jellegû összejövetelen, amelyet a Biokertészeti Csoport szervez csütörtök délután 5 órakor. Meghívott elôadó dr. Dán József. Az eseményre a megszokott helyen, az RMGE Laposya utca 23. szám alatti székházában kerül sor.
A Hahota színtársulat április 25-én, vasárnap este 8 órakor Nyárádszeredában, a mûvelôdési házban viszi színre Margaret Mayo: Itt a baba, hol a baba? avagy Csecsemôk vétetnek címû kétfelvonásos vígjátékának felújított változatát. Jegyek a mûvelôdési ház pénztáránál kaphatók.
Az RMDSZ 8-as körzete tavaszi bált rendez április 24- én, szombaton a kövesdombi Olimp bárban, a piac mellett. Belépôdíj 15.000 lej. A fiatalok táncversenyen is részt vehetnek.
Április 23-án pénteken délelôtt 11 órától a Bolyai Farkas líceum dísztermében nemzetközi szakmai találkozóra kerül sor, amelynek keretében bemutatkozik Európa egyik legnagyobb térképkészítô vállalata, a németországi Klettperthes cég. Ditmar Hessler kereskedelmi igazgató a jelenlévôknek — elsôsorban földrajz szakos tanároknak — ismerteti a cég termékeit, ugyanakkor felmérik a korszerû didaktikai eszközök iránti igényeket.
Az elmúlt napokban Marosvásárhelyen járt a magyarországi kereskedelmi magánrádió, a Radio GAGA mûszaki igazgatója, Dombóvári Tibor, aki a megyeszékhelyünkön arról tájékozódott, milyen mûszaki feltételek között lehet beindítani az adót, amelynek a tervek szerint szeptember 30-ig már sugároznia kell mûsorait a 88 Mhz-es rövidhullámon.
Ma este 7 órától a Színmûvészeti Akadémia Stúdió termében a román tagozat diákjai elôadják Luigi Pirandello Hat szereplô szerzôt keres címû színmûvét, Marius Olteanu rendezésében. 22-én, este 7 órától a Szentgyörgyi István tagozat diákjai a Rút kiskacsa címû darabot játsszák, míg 30-án szintén este 7-tôl a román hallgatók Moliere: Botcsinálta doktor címû vígjátékát viszik színpadra.
Április 16-án a kapcsolatok elmélyítésére egyhetes tapasztalatcserére a kínai Shangzi tartományba utazott a megyei tanács öt személybôl álló küldöttsége. A delegációt Virág György alelnök vezeti, a delegációban van Muji Stefan is, a kínai—román baráti társaság elnöke. Panturu Ileana, a közegészségügyi felügyelôség igazgatója és dr. Copotoiu Constantin sebészorvos a kínai orvostudomány és egészségügyi ellátás helyzetét tanulmányozza.
Ma délután a Román Írószövetség temesvári egyesületének székhelyén, a Nyugati Egyetemmel közösen szemináriumot tart: Románia a régiók Európájában címmel, amelyre jeles értelmiségieket hívtak meg. E rendezvényen mutatják be a Pro Európa Liga saját kiadványát, az Altera 10. számát.
Copyright © Népújság - 1999