A Maros Megyei Polgári Védelem legfrissebb felmérései szerint katasztrofális méretû árvíz sújtja a megyét. A bôséges esôzések miatt megáradtak a folyók és a patakok. Serbanat Nicolae ôrnagy a megyei polgári védelmi parancsnokság helyettese közölte, hogy a megye területén tegnap délig mintegy 2000 hektár szántóföld, s több mint 350 ház és háztáji gazdaság került víz alá. Gernynyeszegnél például a Péterlaki patak több mint 100 házat árasztott el.

A municípiumok közül Régenben a Câmpului és a Radnótfáji lakónegyed áll víz alatt. A Maros Petelénél, Gernyeszegnél, Marossárpataknál, Marosugránál, Kerelôszentpálnál, Radnóton és Kutyfalván lépett ki a medrébôl. A Nyárád Csíkfalvát, Nyárádszeredát, Szentdemetert, Nyárádgálfalvát, Backamadarast, Ákosfalvát, Nyárádkarácsonfalvát és Dózsa György községet árasztotta el. Jobbágyfalván a Kispatak öntött el, s háztáji gazdaságokat, kutakat. A Kis- Küküllô Balavásárnál, Kóródszentmártonban, Küküllôszéplaknál, Vámosgálfalvánál áradt meg, míg a Nagy-Küküllô Héjjasfalvánál, Fehéregyházánál és Dánosnál tért ki a medrébôl. A Görgény pataka Görgényszentimrénél, Görgénysóaknánál, Görgényoroszfalunál, Körtvélyfájánál és Petelénél, a Luc pataka Bátosnál, Beresztelkénél és Vajdaszentiványnál öntött ki.

Rossz tavasz — tanulságokkal Tegnap délelôtt elkeserítô látványt nyújtott a Maros mente Régen és Marosvásárhely közötti szakasza. Az országúton sokhelyütt alig lehetett kiskocsival közlekedni, az átfolyó nagy víz miatt. A mellékutcákban és az út mentén különösen Gernyeszeg községben vízben álltak a házak. A katasztrófának a fôút mentén reggel korán még nyoma sem volt, hogy aztán egyszerre zúduljon le az víz. Az áradást elsôsorban a Maros és Nyárád közti vízválasztó dombjairól eredô vízfolyások a Bölkény, Péterlaka, Jára és Hétbükk patakok okozták. Ezeknek a vizét nem tudta már nyelni a Maros, de a legelôkön, szántókon is hatalmas tócsákban állt a belvíz.

Ernyében a Káli patak öntött ki, s Iklandon 15 ház szigetelôdött el az áradás miatt. Elárasztotta a víz az ernyei Állomás utcát is — tájékoztatott Szabó János községi tanácsos.

Mint már említettük, a délelôtti órákban Gernyeszegen volt a legtragikusabb a helyzet. Vajda János, a mezôgazdasági társulás elnökének segítségével jutottunk el a bajok forrásához, Körtvélyfáján a Péterlaka és Jára felô vezetô út találkozásához, ahonnan a nagy víz a két útmenti falura zúdult. Az elágazásnál a nyáron szinte száraz Péterlaka patak egy háromlyukú hídon folyik át, a nagy vízhozam által sodort hordalék valószínûleg eltömte a körgyûrûket, s a víz kilépett medrébôl, majd a vasúti töltésen is átfolyva elárasztotta Körtvélyfája és Gernyeszeg alacsonyabban fekvô részeit. Az út jobb oldalán levô gazdaságokból elsöprô erôvel zúdult át az úttesten, majd a túlsó oldali gazdaságkon át folyt a Maros irányába. Körtvélyfáján a délelôtti órákban 20 házba hatolt be a víz, s elszomorító látványt nyújtott Gernyeszegen a Szôlô utca is, ahol szintén vízben álltak a gazdaságok. Bár a máskor sok kárt okozó Szôlô patak megfért a medrében a töltésen át érkezô vizet az utca közepétôl kezdôdôen már nem bírta befogadni. Amint Balázs Péter polgármester tájékoztatott, az említett utca gazdaságaiból közös erôvel mentették ki az állatokat.

Amint a Péterlakából érkezôk elmondták, a falu alsó fele víz alá került, Járát pedig már nem lehetett megközelíteni. A vasúti töltésen átzúduló víz miatt, a Régen felé tartó vonatok is nehezen értek célba.

Ottjártunkkor a falu elöljárói az útügyi szakemberekkel közösen azt fontolgatták, hogy a Szôlô utcával párhuzamos út átvágásával vezessék le a vizet.

Petelét is nehéz volt megközelíteni. A faluban a megáradt Bölkény és Hétbükk patakok okoztak kárt — Niculescu Vasile alpolgármester tájékoztatása szerint — körülbelül 20 gazdaságban. Az elmúlt nyári áradások után 44 millió lejjel felújított iskolába újra behatolt a víz, így tegnap nem volt tanítás, s elöntötte az ár a szász templomot is. Petele körzetében kilépett medrébôl a Maros is, de nem a falu, hanem az ellenkezô irányban. Néhány család már csak csónakon tudta megközelíteni lakását. Az útügyisek Petele alatt, ahol egy teherkocsi dôlt be az árokba, egy kotrógéppel próbáltak levezetô árkot ásni a víznek.

A Maros mentén is rosszul kezdôdött az idei tavasz, amelynek újabb tanulsága, hogy minden vízfolyást, minden sáncot rendben kell tartani, s a most megáradt patakok mentét is szabályozni kellene, ahhoz, hogy elkerülhetôek legyenek a hasonló meglepetéseket, amelyeket a Maros mentén nem volt aki elôre lásson, s értesítse az említett településeket, hogy megpróbáljanak védekezni. Egyébként az útügyiseken kívül a szervezetlenség látszatát keltette az egész vidék, az elöljárókon és azokon kívül, akiknek a gazdságát elöntötte a víz, tenni szerszámmal a kézben szinte senkit sem láttunk, bámészkodni viszont annál többet.

Helyzetkép a Nyárádmentén A vízügyi igazgatóság diszpécserszolgálatától már reggel értesítették a Nyárádmente lakosságát, hogy nagy árhullám várható a folyón. Fél kilenc körül a vízügyisek sürgôsségi csoportja két tehergépkocsival és egy kotrógéppel Dózsa György községbe sietett, ahol a védôgátat erôsítették meg homokkal és földdel töltött zsákokkal. Karácsonfalván is kilépett a Nyárád, a tegnap délelôtt a szántóföldeket öntötte el. A Harasztkerék fele vezetô utat viszont teljesen ellepte a víz, a nagy erôvel hömpölygô árhullám olyan gyorsan öntötte el a vasúti átjáró és a Nyárád-híd közötti teret, hogy néhány autó a magaslaton rekedt. Ákosfalva és Backamadaras között a Nyárád árterülete telt fel vízzel. Backamadarason a víz szintje elérte a hidat. Ott fogadott Csíki József polgármester, aki a falubeliek segítségével utelzáró táblát helyezett ki. Tôle tudtuk meg, hogy Bálintfalván víz alá került a mûút, így még a nagyobb jármûvek se tudnak eljutni Nyárádszeredáig. A polgármester elmondta, hogy 7 óra körül még nem történt semmi, míg nyolc órakor már több helyre is hívták. Az emberek nem hittek a szemüknek. Bálintfalván a falu határában több mint félméteres víz nagy erôvel zúdult át az úttesten. A helyi autóbusz gépkocsivezetôje se vállalta a kockázatot. Azonnal értesítették az embereket, de sokat már nem tehettek. Fél kettô körül Backamadaras környékén tetôzôtt az árhullám. A polgármester felmérése szerint itt 27 háztáji gazdaság és mintegy 650 hektár termôföld került víz alá. Két óra alatt a Backamadarasról a Szentgerice fele vezetô út is járhatatlanná vált, így e falu is elszigetelôdött a külvilágtól.

Vasárnapról hétfôre virradóra Segesváron a Virágok (Florilor) utcában a gyakori esôzések miatt eldugult a csatornarendszer, s az utcára kifolyó vizet a megyeszékhelyi tûzoltók szivattyúzták fel. Ugyanakkor a Nyárfák (Plopilor) utcát a Harcas patak, és a St. O. Iosig utcát pedig a Postarétrôl lezuhanó esôvíz öntötte el — tájékoztatott Anca Flesariu, a helyi polgármesteri hivatal sajtószóvívôje.

A Küküllô is duzzadBár a Kis-Küküllôn lefutó árhullámot Ádámos környékén ma reggelre várták, Küküllôkirályfalva és Sövényfalva környékén már tegnap délelôtt is 100 hektár területet öntött el a víz, míg Dombónál és Ádámoson még nem öntött ki medrébôl a folyó. Sövényfalván a vasút alatt hatolt át a víz, ahol nem állították helyre a nyárom átszakított töltést.

Máris rossz hírét keltikA Kereszténydemokrata Nemzeti Szövetség (ANCD) nevû párt létrehozása nyílt kihívás és támadás a Keresztényemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) ellen — hangoztatta hétfôn Bukarestben Ion Diaconescu, a PNTCD elnöke.

A parasztpárt szokásos heti sajtóértekezletén Diaconescu hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés zavart kelt a választópolgárok körében, és kárt okoz a PNTCD-nek. A pártelnök értékelése szerint Romániában az egyedüli hiteles kereszténydemokrata párt továbbra is a PNTCD.

Az új pártot a PNTCD-bôl kivált politikusok hozták létre Victor Ciorbea volt miniszterelnök vezetésével a hét végén. Az alapítók szerint az ANCD a hitelét vesztett és leszerepelt parasztpárttal szemben az igazi kereszténydemokrácia mozgalmat kivánja helyreállítani Romániában.

Az új pártot alapító politikusok kiválását és az ANCD megszületését "jelentéktelennek" minôsítette a PNTCD hivatalos közleménye. Az álláspont szerint hiba volt, hogy az 1996-os választások megnyerése után a "kivülrôl jött" Victor Ciorbeát ültették a miniszterelnöki székbe, ami "súlyos belsô ellentéteket robbantott ki" a parasztpártban.

Victor Ciorbea azzal indokolta távozását a PNTCD- tôl, hogy miután tavaly márciusban a parasztpárt feláldozta ôt a koalíció egységének megôrzése érdekében, teljesen elszigetelôdött és háttérbe szorult.

A PNTCD elnöke szerint a párt tagjai és szimpatizánsai felháborodásukat kifejezô táviratokban ítélik el Victor Ciorbea kezdeményezését. A sajtóértekezleten a PNTCD más vezetôi is keményen bírálták a kivált csoportot. Gabriel Tepelea, a PNTCD elsô alelnöke "politikai öngyilkosoknak" nevezte a Ciorbeához csatlakozó parasztpártiakat.

A hétfôi román sajtó szerint a 701 taggal induló ANCD egyetlen számottevô jelentôsége az, hogy Victor Ciorbea "kreált magának egy pártot". Az elemzôk hangsúlyozták, hogy a PNTCD országos vezetôinek mindössze nyolc százaléka csatlakozott a magát egyebek között "tiszta kezek pártjának" meghatározó ANCD-hez.

Újabb befektetéseket ösztönöznekPrivatizációs irodát nyit Budapesten, illetve Bukarestben a román és a magyar privatizációs szervezet annak érdekében, hogy a két ország befektetôi tájékozódhassanak a magánosítási lehetôségekrôl és a helyi jogszabályi változásokról.

Errôl állapodott meg Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelô Rt. elnök- vezérigazgatója Sorin Fodorjanuval, a Román Fejlesztési Hivatal elnökével budapesti találkozóján, amelynek eredményeit szombaton sajtótájékoztatón ismertették.

Gansperber Gyula hangoztatta: Magyarországon hamarabb elkezdôdött a privatizáció, mint Romániában, ezért az ÁPV Rt. tapasztalatokkal tud szolgálni nem csak jogszabályi, hanem ágazati és konkrét privatizációs ügyekben is. Hozzátette: a magyar vállalatok érdeklôdése élénk a romániai befektetési lehetôségek iránt.

Sorin Fodorjanu arról számolt be, hogy a privatizálásra szánt román állami vagyon becslések szerint eredetileg 5 milliárd dollár volt. Az értékesítésre szánt vagyonnak csak egy része tartozik a román vagyonügynökséghez, 60 százaléka felett minisztériumok és helyhatóságok rendelkeznek.

A román privatizáció során eddig a vagyon 20 százalékát értékesítették, 10 százalékát az elmúlt másfél évben, ezért a folyamatot gyorsítani szeretnék. Eddig már magánosították egyebek között a román telekommunkációs céget, a fejlesztési bankot és a postabankot, folyamatban van a Dacia cég értékesítése. Eladásra vár Kelet- Közép-Európa legnagyobb acélipari kombinátja és mintegy 800 kis- és közepes vállalat.

Az eddigi privatizáció 60 százalékban a külföldi tôkének köszönhetô, a magyar cégek a 10. helyet foglalják el a legnagyobb romániai befektetôk listáján.

Sorin Fodorjanu elmondta: a romániai privatizációt eddig lassította, hogy gyakran változtak a jogszabályok. Most elôkészítenek egy privatizációs törvénycsomagot, amely a gyorsítást és a befektetések biztonságosságát fogja szolgálni. A román törvények kedvezmények tekintetében nem tesznek különbséget a tôke nemzetisége, csak a nagysága között. Az új törvény meg fogja fogalmazni, hogy a privatizációt magáncégek, privatizációs ügynökök is végezhetik.

Megyénkben több tízezren követték a szakszervezetek felhívásátKétórás országos figyelmezetô sztrájkot tartottak hétfôn délelôtt a négy legnagyobb szakszervezeti szövetség felhívására. A szakszervezetek közölték, hogy egy hét múlva általános sztrájk következik — ha addig a kormány nem teljesíti követeléseiket.

A híradások szerint a tiltakozó akcióban a dolgozók mintegy 60-70 százaléka vett részt. A munkabeszüntetés kiterjedt a gazdaság minden ágazatára. Egyes területeket — így például a fôvárosi postákon — az alkalmazottak "japán sztrájkot" tartottak: nem szünetelték a munkát, de a karjukra kötött fehér szalaggal jeleztek, hogy egyetértenek a szakszervezet kezdeményezésével.

A kétórás leállás a sztrájktörvény szigorú betartásával történt, így a figyelmeztetô megmozdulás nem okozott komolyabb gondokat, fennakadásokat. Incidensrôl sehonnan nem érkeztek jelentések.

A szakszervezetek szerint a mostani figyelmeztetô munkabeszüntetésre, majd az egy héttel késôbbre tervezett országos sztrájkra az ad okot, hogy immár két éve nem kapnak megfelelô választ a kormánytól alapvetô követeléseikre.

A szakszervezeti vezetôk szerint elengedhetetlen, hogy a jelenleginél jóval nagyobb legyen a munkahelyek biztonsága. Úgy vélik, hogy 2-5 százalékos munkanélküliségi szint lenne elviselhetô a mostani valamivel több mint 12 százaléknál. A másik alapkövetelés az, hogy az átlagbérek biztosítsanak tisztességes megélhetési lehetôséget. A mostani mintegy havi 80 dollárnak megfelelô nettó átlagbér pedig ehhez nem elegendô.

Petrisor Peiu államtitkár, a miniszterelnök tanácsosa hétfôn úgy fogalmazott, hogy a kormány rövid távú programja tartalmazza a szakszervezetek legtöbb követelését. Mint mondta, a szakszervezetekkel folytatott eddigi tárgyalásokon még nem tudtak egyetértésre jutni a közszolgáltatási díjak csökkentésérôl, valamint arról, hogy milyen eszközökkel lehetne megoldani a román gazdaság egyik legsúlyosabb gondját: a vállalatok reménytelen eladósodottságát.

Radu Vasile miniszterelnök, aki vasárnap érkezett vissza Izraelbôl, ahol orvosi kivizsgáláson esett át, a tervek szerint szerint szerdán találkozik a négy szakszervezeti szövetség vezetôivel.

Megyénkben adataink szerint az alkalmazottak több mint kétharmada szüntette be tegnap két órára a munkát.

A tanügyi szakszervezetek nem tartottak figyelmeztetô sztrájkot. Mint lapunknak Sacarea Ioan, a Spiru Haret tanügyi szakszervezet megyei elnöke elmondotta, értelmetlen lett volna figyelmeztetô sztrájkot tartani az oktatásban, hiszen ez az ágazat a nagy szakszervezeti konföderációktól eltérôen egy, csak felfüggesztett munkakonfliktust indít újra az egy hét múlva esedékes általános sztrájkkal.

Az egészségügyi intézményekben tegnap 9 és 11 óra között az alkalmazottak egyharmada dolgozott — a gyerekgyógyászati, fertôzô, intenzív osztályokon. A személyzet többi része, beleértve a szakszervezeten kívüli alkalmazottakat is, két óráig beszüntette a munkát, de a Sanitas szövetség megyei szervezetétôl kapott információnk szerint a sürgôsségi eseteket ellátták.

Több mint 27.000 ember szüntette be tegnap a munkát két órára a Fratia—RSZSZOSZ megyei szervezetének adatai szerint. A sztrájkot a reggeli órákban a gépkocsivezetôk és a szolgáltatási egységek kezdték, 12 - 14 óra között pedig a könnyûipariak és az építôipariak tették le a munkát, de sztrájkoltak a kerámiaipari, gépipari szakszervezetek is. A kétórás munkabeszüntetés idôpontját a szövetségen belüli szakszervezetek maguk dönthették el. Abodi Gheorghe, a szövetség megyei végrehajtó elnöke mondotta el lapunknak, hogy ma a fôvárosban a négy szövetség vezetôsége újra tárgyalóasztalhoz ül a kormányfôvel. Amennyiben a tárgyalás nem vezet eredményre, hétfôn, azaz április 26-án a négy konföderációhoz (Fratia, RDSZSZ, OSZT, Alfa Kartell) tartozó szakszervezetek meghatározatlan ideig tartó általános sztrájkba kezdenek.

Tegnap a prefektus közleményt adott ki, amelyben arra szólítja fel a szakszervezeti szövetségeket, hogy legyenek tekintettel az árvíz miatt a megyében keletkezett súlyos helyzetre, ezért halasszanak el minden, követeléseiket alátámasztó megmozdulást, és mozgósítsák erejüket és tartalékaikat e súlyos csapás következményeinek felszámolására.

Légicsapás Szabadkára és ÚjvidékreNem követelt áldozatokat és nem okozott jelentôs anyagi károkat a NATO által hétfô hajnalban a vajdasági Szabadka körzetére mért légi csapás — erôsítették meg az MTI-nek helyi lakosok. Újvidéken a tartományi kormány épületét rongálta meg egy rakéta.

Szabadkai lakosok az MTI érdeklôdésére elmondták: a rakéta a múlt heti légitámadás célpontjaihoz közel, a város és a tôle keletre fekvô Palicsfürdô (Palic) között csapódott be. A múlt heti támadástól eltérôen a robbanás ezúttal nem tett kárt polgári épületekben, s nem okozott személyi sérülést.

A jugoszláv tömegtájékoztatás szerint a palicsi tó környékén hajnalban egy erôs robbanást hallottak. Az MTI által megkérdekezett más vajdasági forrás azonban két rakétáról vélt tudni, amelyek Szabadka és a magyar határ között, lakatlan területen robbantak fel.

A Tanjug jelentése szerint a Jugoszláviát 27 nap óta légi csapásokkal sújtó NATO legújabb légitámadásaiban sem kímélte a polgári lakosságot és a gazdasági létesítményeket. Belgrádon kívül más városokban is légiriadót jeleztek a légoltalmi szirénák. A hétfô hajnali elsô támadás 1 óra 20 perckor a vajdasági Fruska Gora hegyet érte. Két perccel késôbb mintegy 10 rakétát lôttek ki Paracin városának északnyugati részére, amely üdülôövezet, és 20 horvátországi, illetve boszniai menekült szerb család van ott elszállásolva. 1 óra 30 perckor bombatalálat érte az újvidéki megyeházát. Az elsô jelentések szerint emberéletben nem esett kár. A bemutatott képeken látszanak az épület betört ablakai, de tûz nem keletkezett a robbanásban — írta a Tanjug. A Reuters szerint a vajdasági vezetés elítélte az épület elleni támadást, mert — mint mondták — a megyeháza mûemlék, és nem volt stratégiai jelentôsége. Robbanások voltak hallhatók a Belgrádtól 70 kilométerrel nyugatra fekvô Mitrovicában (Sremska Mitrovica) is — írta az AP.

Bill Clinton amerikai elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytatott a Szerbiával határos országok — Albánia, Magyarország, Románia és Bulgária - vezetôivel — közölte David Leavy, a Fehér Ház nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivôje.

Leavy elmondása szerint az említett országok vezetôi egyetértésüket hangoztatták a NATO Koszovóval kapcsolatos fellépésével, és arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Slobodan Milosevicet el kell szigetelni, az általa megvalósított brutalitás és elnyomás nem maradhat megválaszolatlanul. Clinton elnök — tette hozzá a szóvivô — köszönetet mondott együttmûködésükért ezeknek az országoknak, és megerôsítette: az atlanti szövetség folytatni kívánja a légitámadásokat mindaddig, amíg el nem érik a kívánt célokat.

A nemzetbiztonsági tanács szóvivôje azt is elmondta, hogy az elnök a katonai területre is kiterjedô együttmûködés elmélyítésére törekszik az említett országokkal. Ezek közül Magyarország már NATO-tag, de az albán, a román és a bolgár vezetés képviselôit is örömmel látják az atlanti szövetség küszöbön álló washingtoni csúcstalálkozóján. Jelcin Milosevicet bírálta

Oroszország nem küld újabb hadihajókat az Adriára — jelentette ki hétfôn Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök, szorgalmazva, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök járuljon hozzá a békefenntartó erôk koszovói telepítéséhez.

Az NATO-akciók körzetében csak az orosz Liman felderítô hajó tartozkodik, de korábban szó volt arról, hogy egy nagyobb orosz hajóraj is a térsgébe indul. Jelcin ezt most teljesen kizárta. A szíriai orosz haditengerészeti bázisra mindamellett új úszódokkot küldenek, mint azt korábban Igor Szergejev védelmi miniszter közölte.

Az orosz sajtószervek fôszerkesztôivel megtartott találkozóján Jelcin a légi csapások kezdete óta elôször foglalt állást úgy, hogy a rendezés érdekében a legfontosabb rábírni Belgrádot arra, hogy egyezzen bele nemzetközi békefenntartó erôk koszovói telepítésébe.

"Arra van szükség, hogy Milosevic elnök hozzájáruljon a békefenntartó akcióhoz. Különben, ha a NATO szárazföldi akcióra szánja el magát, nagyon sok áldozat lesz — figyelmeztetett az orosz elnök.

Bizonyos hangsúlyváltás a Kreml politikájában, hogy Jelcin most meglehetôsen kendôzetlenül bírálta Milosevic makacsságát a nemzetközi erôk vezénylésével kapcsolatosan.

Madeleine Albright vasárnap tévényilatkozatban cáfolta, hogy Magyarország olajszállítmányt engedett volna át Jugoszláviába. Az amerikai külügyminiszter "rendíthetetlen" NATO- szövetségesként írta le Magyarországot — jelentette az AFP.

Albright asszony az ABC tévécsatornának nyilatkozva beszélt errôl, s közölte: az atlanti szövetség azt tervezi, hogy gazdasági nyomást gyakorol Slobodan Milosevic jugoszláv elnökre, elvágva annak országát az olajutánpótlási forrásoktól.

Gerhard Schröder német kancellárnak a The Washington Post címû amerikai lapban vasárnap megjelent nyilatkozatát felemlítô kérdés kapcsán Albright cáfolta, hogy Magyarország olajszállítmányt engedett volna át Jugoszláviába. Mint mondta, Magyarország csupán egy Oroszországból érkezô humanitárius segélyszállítmányt engedett át, s abban (a jármûvekben) csak annyi üzemanyag volt, amennyire a teherautóknak a szállítmány célba juttatásához szükségük volt.

Javier Solana NATO-fôtitkár hétfôn közölte, hogy a jövô hét végén elején vetik be Jugoszláviában az amerikai Apache- helikoptereket.

Solana a francia Europe 1 magánrádiónak nyilatkozva elmondta, hogy az Apache-gépek "a következô órákban, napokban érkeznek (Albániába), és a jövô hét elején akcióba lépnek". (Az AFP tiranai tudósítójának közlése szerint a helikopterek védelmének biztosítására mintegy tucat M-39-es típusú rakéta-sorozatvetôkkel felszerelt amerikai lánctalpas hagyta el hétfô reggel a tiranai repülôteret és onnan Albánia északi részébe tart.)

A NATO huszonnégy Apache-helikoptert készít fel a harcra. Az alacsonyan repülô harcigépek bevetésével a NATO fokozni kívánja a jugoszláv hadsereg elleni légi csapásait, közvetlenül a szárazföldi csapatok, páncélozott jármûvek ellen veti be ôket.

Solana szerint ha véget érnek a légitámadások, és tetô alá hozzák a tûzszünetet, a NATO harmincezer katonát küld Koszovóba. A katonák többsége francia, brit és német lesz. Az lesz a feladatuk, hogy "szavatolják a biztonságot és a menekültek visszatérését Koszovóba".

Solana ismételten cáfolta, hogy a NATO-erôk szárazföldi bevetésére készülnének. Hangsúlyozta, hogy a NATO folytatja légi csapásait, és "állhatatosan törekszik a gyôzelemre" — írta az AFP, az AP és a DPA hírügynökség.

SZKT-tanácskozás

Az RMDSZ májusi kongresszusának elôkészítésére hívták össze a szombati SZKT-ülést. Még a napirend elôtt történt meg a bejelentés, mely szerint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt platformmá kíván alakulni, a testület pedig rábólintott a javaslatra. Tanácskozás közben jött a hír, hogy Segesvári Miklós, Hunyad megye alprefektusa szívinfarktusban elhunyt. A testület egyperces csenddel adózott emlékének. Markó Béla Románia belsô helyzetérôl szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi kormánykoalíció, amelynek az RMDSZ is tagja, tevékenységének két és fél esztendeje alatt sem volt képes sem a gazdaságot, sem a társadalmat a fellendülés pályájára állítani. Az országban olyan egyértelmû aggasztó tendencia figyelhetô meg, amely nem ígér sikert ennek a koalíciónak 2000-re. Alternatíva ebben a pillanatban nincs az ország számára, hangsúlyozta, ami pedig mutatkozik, mindannyiunk számára aggasztó. A helyzeten csak az változtathat, figyelmeztetett a szövetségi elnök, ha a kormánykoalíció képes lesz meggyorsítani programjának megvalósítását. Tágabb értelemben hangsúlyozta, hogy a térségben nem fagytak be az erôvonalak, mozgásban vannak, s bármilyen prognózis lehetséges. Nyitott kérdés, hogy Kelet vagy Nyugat felé haladunk-e. Ilyen szempontból kell a helyzetet, de az RMDSZ saját felelôsségét is vizsgálni. Ugyanilyen mozgásban van a belsô helyzet is a volt szocialista tömb országaiban, csupán három ország - Magyarország, Csehország és Lengyelország - indult el egyértelmûen az európai integráció útján, a többiek esetében azonban kétséges, hogy milyen érdekszférák felé sodródnak.

Emlékeztetett a már egy hónapja dúló jugoszláviai háborúra, amelyet sokan már a jelen részének tekintenek. Hangsúlyozta: sem megszokni, sem a jelen részének tekinteni nem szabad, hanem alapos elemzést kell végezni. A nemzetközi közösségnek, a NATO-nak közbe kellett lépnie, hogy megakadályozza a Jugoszláviában folyó véres etnikai tisztogatást, ezt semmiképpen nem szabad tolerálni, mondta az RMDSZ elnöke. Ám kérdés, fûzte hozzá, hogy a nemzetközi közösség milyen következtetésekre jut, megtalálja-e annak a módját, az eszközeit, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak rendezetlensége miatt ne ismétlôdhessen meg mindaz, ami Boszniában és Szerbiában történt. Szolidárisnak kell lennünk a vajdasági magyar közösséggel, mint ahogy a Jugoszláviában élô más nemzeti kisebbségekkel is. Nem analógiákról kell beszélni. Arra a különbségre kell figyelni, hogy a Kárpát- medencében élô és az erdélyi magyarok politikai eszközökkel kívánnak a saját helyzetükön változtatni. Ezeknek a gondolatoknak a folytatásaként emelte ki, hogy a nemzetközi közösségnek, de a koalíciós partnereknek is le kell vonniuk a megfelelô konklúziókat, s erre pozitív reakcióknak kell érkezniük.

Hangsúlyozta, hogy fontos az, amit Bill Clinton mondott a minap, amikor szembeállította a jugoszláv "modellt" azzal, ami Romániában történik. Az, hogy a román demokratikus erôk, az RMDSZ-szel koalícióban akarnak megoldani bizonyos kérdéseket, valóban modellértékû lehet a térség számára, mint ahogy modellértékû az is, hogy a jelenlegi kormánykoalíció késznek mutatkozik a kisebbségi kérdés megoldására. De megoldott helyzetrôl Románia esetében nem lehet beszélni. A megvalósult jogegyenlôség helyett a kisebbségek Romániában is gyakran jogfosztottságot, hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, mondta végezetül Markó Béla.

Nagy Zsolt kongresszusi biztos ismertette a helyzetet, miszerint a Maros megyei szervezet kicsúszott a februári SZKT-határozatban megállapított határidôbôl a kongresszusi küldöttek kijelölésében. Ezért szavazást kért a testülettôl, s kérte, tekintsen el a határidôtôl, annál inkább, mert óvás nem érkezett az ügyben. A képviselôk rábólintottak a dologra, így Maros megye nem marad küldöttség nélkül a kongresszuson.

Heves vita kerekedett abból, hogy a platformoknak lehet- e saját meghívottjuk a kongresszusra. Katona Ádám a platformja nevében Hegyi Sándort és Szôcs Gézát akarta meghívni. Ettôl robbant a hangulat. Egyrészt a kongresszusi biztos ragaszkodott az ütemtervben szereplô erre vonatkozó határidôhöz, másrészt a szabály szerint, csak a területi szervezeteknek áll jogában egy személyt meghívni. Odáig fajult a vita, hogy Szilágyi Zsolt képviselô egyenesen "politikai szelekcióval" vádolta a szövetségi vezetést, mások szerint "árnyék vetül a szervezôk fölé". Takács Csaba ügyvezetô elnök megmagyarázta, miért nem hívták meg Szôcs Gézát. Mert még mindig nem sikerült tisztázni a hûtlen pénzkezelés ügyét. Szôcs Géza többszöri felkérésre sem volt hajlandó tárgyalni. Az ügyvezetô elnökség az országos etikai bizottsághoz fordult az ügyben.

Szilágyi Zsolt vádjait, miszerint egy érdekcsoport vezeti az RMDSZ-t, a döntések klikk-módszerekkel történnek, a szövetségi elnök elutasította, s megkérdezte: a képviselô mely szervezetnek, mely parlamenti frakciónak a tagja, és milyen testületekre, vagy mely tisztségviselôkre gondolt, amikor ezeket a vádakat megfogalmazta? Bejelentette egyben, hogy az országos vezetés Király Károlyt, Domokos Gézát, Kányádi Sándort és Sütô Andrást hívta meg a kongresszusra. Arra hívta fel a figyelmet, hogy maga az SZKT döntötte el, hogy a területi szervezeteknek van joga egy személyt meghívni. A platformok esetében nem volt ilyen döntés. Az SZKT ez alkalommal sem döntött másként.

Az alapszabályzat vitája során Csapó József szenátor kijelentette, nem lehet érdemben vitázni egy dokumentumról, amelyet nem kaptak meg idejében, ezért a vita elhalasztását kérte. Mások viszont arra hivatkoztak, hogy alapvetô politikai döntésekrôl van szó, így mindenekelôtt általános vitára van szükség. Miután ezt eldöntötték, arról folyt az eszmecsere, hogy az RMDSZ felépítésében milyen változások állnak be, ha sor kerül az ôszre tervezett belsô választásokra. Mi lesz a kongresszus szerepe, a civil szféra részt vegyen-e a politikai döntéshozatalban, az operatív tanács szerepe, de szóba került a tagság, a tagdíjak, a területi szervezetek mûködésének szabályozása is. A frakciók képviselôi kifejtették véleményüket arról, hogy állammodellt vagy önkormányzati modellt volna-e jobb követni, mely irányba menjen a szervezet. Sokan az önkormányzati modellt vélték követendônek és a belsô választásokra szavaztak, mások az állammodelt látták jobbnak. Ezen hosszasan elvitatkoztak, s ezt követôen arról szavaztak, hogy nem folytatják az alapszabályzat részletes vitáját, hanem egy úgynevezett kongresszusi kerekasztalnak utalják át, ami, mondották, már korábban is jól bevált eszköze volt a konszenzuskeresésnek. Vagyis a kulissza- politizálásnak. Az RMDSZ programjáról nem nyitottak általános vitát, rátértek a fejezetenkénti szavazásra.

Az interpellációk során Toró Tibor nehezményezte, hogy az RMDSZ megrendelésére, a kolozsvári Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által készített közvélemény- kutatás eredményeit a sajtó hamarabb megkapta, mint a megyei szervezetek. Sánta Pál Vilmos írásos választ követelt Markó Bélától a csendôrség parancsnoka által tett kijelentések nyomán foganatosított intézkedésekrôl, Markó Attila, a lapunkban már közölt, Somai József, Bodó Barna kontra SZKT-elnök beadvány, illetve lemondás körül kialakult helyzet kapcsán szólalt fel. Somai és Bodó az SZKT október 3-i döntése ellen fellebbezett az SZFB-hez. Mindkét interpellációról a következô SZKT-n tudunk meg többet.

Pengeváltásra került sor a székelyudvvarhelyi városi RMDSZ-közgyûlés körüli vita kapcsán (errôl is tájékoztattuk az olvasókat). Az elégedetlenkedôk szerint még a "kongresszus legitimitása is veszélybe kerül", ezért felkérték az SZKT-t, szólítsa fel a Szabályzatfelügyelô Bizottságot, intézkedjen /Nagy Pál/. Antal István képviselô válaszában azt javasolta, oldják meg a problémát helyi szinten, s az elégedetlenkedôket azzal vádolta, hogy mesterségesen szítják a feszültséget, és a sajtóban félretájékoztatják a közvéleményt. Ennek ellenére, meg azzal együtt, hogy a becsületsértésig elmenô szórólapokkal töltötték meg a várost, vajmi kevés sikerük van a székelyudvarhelyi választópolgárok körében. Ezzel a felszólalással, állásfoglalás nélkül ért véget a Szövetségi Képviselôk Tanácsának ülése.

Alkalmi interjú Kelemen Hunor mûvelôdésügyi államtitkárral — Államtitkár úr, tekintettel a tendenciára, miszerint félelmetesen csökken az értékes kultúra fogyasztói köre, egyrészt a jelen gazdasági viszonyok miatt, e jelenségtôl az állam nem függetlenítheti magát úgy, hogy kivonul a kulturából. Manapság mi adhat még némi reményt, mondjam úgy: biztonságérzetet, ebbôl fakadóan alkotói kedvet, a kultúrában dolgozó tekintélyes vagy még kevésbé ismert személyeknek?

— Ezt csak olyan kontextusban lehet megválaszolni, hogy mi adhat gazdasági biztonságot, stabilitást ennek az országnak. Ha számokban kell beszélnünk, azt mondom, hogy a minisztérium idei költségvetése a tavalyi költségvetésnek nominálisan 48 százaléka. Hogyha a GDP a tavaly volt 0,28 százalék, az idén mindössze 0,13 százalék. Az önkormányzatok pénzösszegei sem nôttek, olyan helyzet adódhat hát, amikor takarékra kell állítani az intézmények mûködését. És természetesen meg kell próbálni átvészelni ezt az esztendôt. Nemcsak ilyen helyzet állhat elô, szerintem ilyen helyzet lesz. Elsôsorban színházak, múzeumok esetében kritikus a helyzet. Nem lesz produkciós költség a színházaknál, a múzeumokban jelentôsebb kiállítást sem lehet rendezni, ha nem lesz a költségvetés módosításakor valamiféle pozitív diszkrimináció, azaz, ha nem kapunk pénzt. Ami a nagy projekteket és civil társadalmi kezdeményezéseket illeti, azokat is meg kellett nyirbálni és igen-igen szelektálni. Hogyha az elmúlt években kérésekre azt mondtuk, van, illetve lesz pénz, az idén azt a választ adjuk a kérések jó részére: sajnáljuk, nincs pénz. Mi adhat biztonságot mégis? Az intézmények vezetôi próbáljanak olyan prioritásokat, programrendszert kidolgozni, amelyekkel az intézményeket ezen a súlyos éven át lehet vezetni.

— Válaszában nem látok megoldást. Az intézmények legfeljebb bezárnak jó idôre.

— A katasztrófa valóban az lenne, ha az intézmények arra kényszerülnének, hogy felfüggesszék mûködésüket. Kulturális intézményt sokkal nehezebb újraindítani, mint mondjuk egy butikot, és nyilván ez nem is lehet megoldás. A civil társadalmi és a közmûvelôdési programokból azt kell támogatni, ami komoly jelentôséggel bír. A helyi jellegû, regionális érdekû programokat leírjuk. Támogatjuk tehát a Petôfi-évfordulós rendezvényeket, az Arany- centenáriumot, vagyis azokat amelyek a kulturális identitás szempontjából igen fontosak, már hagyományt teremtettek. Ilyen a szent-annai Ann-art fesztivál, az Apáczai Csere vagy a Kôrösi Csoma Sándor emlékünnepségek. Ezek tulajdonképpen ma már nem is emlékünnepségek, hanem tudományos ülésszakok, szimpóziumok.

— Ezek szerint a "regionális" író, képzômûvész, színész és a zenész legyen jó közgazdász, különben felkopik az álla, vagy gyorstalpalón képezze át magát narancsforgalmazó menedszerré?

— Nem gondolom azt, hogy nekik jó közgazdászoknak kell lenniük és nem is várhatjuk el azt, viszont tudnia kell a kiadónak, tudnia kell a képzômûvésznek, körülbelül milyen anyagi forrásokra számíthat ebben az évben. Például a könyvkiadók támogatására nyílt pályázati alapon a tavaly volt 6 milliárd lejünk, ez összeg az idén 4 milliárdra apadt. Ez persze nagyon kevés, fôként ha ezeket a számokat összehasonlítjuk más országok adataival. Ennyi van. Ez a 4 milliárd lej mindössze 0,10-0,15 százalékát teszi ki az igényeknek. A könyvtári megrendelés nemcsak a minisztérium, hanem az önkormányzatok és a megyei könyvtárakat fenntartó megyei tanácsok dolga is, de a minisztérium is számít erre pénzt fordítani, összesen 3 milliárd lejt, ugyancsak igen kevés, de ennyi jut a költségvetésbôl. A 3 milliárd lej tulajdonképpen egy megyéé kellene legyen, nem elosztva negyvenvalahány megyére. A képzômûvészeti alapnak is mindössze 2 milliárd lej jut képzômûvészeti munkák vásárlására. Megjegyezném ugyanakkor, hogy az állami támogatás csak az, ami a minisztériumnál vagy az önkormányzatoknál van. Ezenkívül vannak szponzorizálások, amelyek tükörképei a gazdasági helyzetnek... Ha nagyon jó a rendszer és olyan városban mûködik az intézmény, ahol jobb vállalkozásokat tartanak számon, ott több a lehetôség. Ám azt is tudjuk, kulturális tevékenységek támogatására nem nagyon sietnek egyelôre a vállalkozók. További kiegészítô forrás lehet a nemzetközi programokba való bekapcsolódás. A könyvkiadók, múzeumok esetében van erre lehetôség.

— Mit adhat a Nemzeti Kulturális Alap?

— Jórészt csak papíron mûködik, nem telt el mûködése óta az a másfél—kétéves idôszak, amíg az alap feltöltôdik valamelyest, ugyanis különbözô kulturális illetékekbôl gyûl be a pénz. 1-5 százalékig terjedô illetékekrôl van szó, illetve a szex-pornó kiadványoknál 20 százalék. Ezek, talán mondanom sem kell, lassan gyûlnek be, nincs akkora összeg, amit ki lehetne már osztani. Legalább egy évnek még el kell telnie ahhoz, hogy legyen akkora alap, amivel meg lehet majd kezdeni a pályáztatást.

— Ha nem tévedek, 1997-tôl magyar állami támogatásban részesülnek a határon túli színházak. A minisztériumnak, önnek mint a magyar kisebbségbôl jövô államtitkárnak van-e betekintése a támogatások szerkezeti és mennyiségi rendszerébe?

— Nem tudok arról a pénzrôl beszélni, amit egy más ország minisztériuma ad. Információim szerint ez a rendszer a Fidesz kormányra jutása után át lett gondolva - nem mintha az azelôtti nem mûködött volna. Nyilván minden rendszer tökéletesíthetô, a mindenkori valóságnak kell valamiképpen megfeleljen. Ezeket a támogatási rendszereket módosították, egy háromlépcsôs rendszert vezettek be. Úgy gondolom a mai valóságnak tökéletesen megfelelôen van intézményi támogatás, különbözô produkciók támogatása és van az egyéni támogatás. Tehát egy rendezô, színmûvész, díszletes — miért ne? — önálló mûsorral is pályázhat. Ez a háromlépcsôs pályázat tehát mûködik, remélhetôleg a jövôben is mûködni fog. A lényeg ezekben a támogatásokban az, hogy a mechanizmust, a prioritásokat és a leosztásokat minden évben vagy más idôszakonként újra kell gondolni.

Pillantás a dobogóról

Olyan kultúrház nincs a környéken, mint az egrestôi — hallottam a Kisküküllômentén járva —, nyilvánvalóan pozitív kicsengéssel. Szépnek ugyan nem nevezném — a szocialista szabványépület most már felújítva, ugyanis a tavalyi árvíz alaposan megrongálta.

-Háromezerötszáz dollárt költöttünk a kultúrotthon megjavítására — mondta Kovács Károly polgármester. A jó cselekvés többes számát a hûvös márványtábla igaozlja. Értenem kell a dolgokat: szóval hát nem pusztán a tanács erejébôl ... Ugyan kérem, kinek van pénze kultúrházjavításra? Manapság nem üzlet, éppen ellenkezôleg: kultúr nyomor... S ha mégis vállal valaki affélét, a reálgondolkodók legfeljebb megmosolyogják az eltévelyedett építkezôt: ennek is elment az esze...

-Ez a kultúrház az 1998-as árvíz után javíttatott a lengyel kormány segítségével — fordítom le magyarra a márványtábla román szövegét, alatta pedig, nagy-nagy illemtudással, lengyelül is írja. Kicsit csodálkozom: a magyar nyelvû szövegre már nem futotta az erôbôl? Ha mégis bevésik, nem máshol, mint Egrestôn, tán nem omlik le a szép fehér fal a márványtábla súlya alatt... Talán az átadásnál szobrozó lengyel nagykövet sem esik hanyat a magyar szöveg láttán. Ha jól tudom, Bem tábornok seregében sarkantyúval vágott lova véknyába az egrestôi huszár is. Ma mondják, az akkor volt...

Mindezektôl eltekintve, van szép kultúrháza Egrestônek — bentrekedt januárral, hideg és vadonatúj széksorokkal. Most már csak a mûvelôdés hiányzik — kerekíti ki a képet a polgármester. Az bizony. Lagzi Lajcsi idônként bekopog. Hozzák az elektromos orgonába zárva — szerelmetes szép percekre...

Tisztelt Makkai János fôszerkesztô úr!

"Félreértések" elkerülése végett külön kérjük a replika jogán a mellékelt választ azonnal leközölni.

1. Az RMDSZ Szabályzatfelügyelô Bizottságnak jegyzôkönyve közlésre volt a Népújsághoz továbbítva.2. Ha a Népújság nem tartotta érdemlegesnek ezen jegyzôkönyv leközlését, annak önhatalmúan összevágott szövegének elemzése ellentétes a sajtótörvény rendelkezéseivel.

3. Régi igazság, szakmai kérdésekben ha nem szakemberek szólalnak meg, akkor részismeretek csak részigazságot eredményeznek. Esetünkben ennél súlyosabb a helyzet, az újság félretájékoztat.

A kongresszusi képviselet kiválasztására az SZKT 1999. febr. 27-28-i Határozata az irányadó, amely a jelölôgyûlést szabályozza.

A jelölôgyûlés lehet:

— a szervezet küldöttgyûlése — a legfelsôbb döntéshozó testület;

— amennyiben az RMDSZ Alapszabályzat IV A 21 b/2 szerint kéttestületû választmány mûködik, a TKT és a TET, vagy a két testület által közösen megállapított elv szerint kiválasztott képviselôkkel kiegészített testület együttes ülése;

— amennyiben alapszabályzat szerint nem biztosított a civil szervezetek részvétele, a TKT ülése kiegészítve a megyei szinten szervezôdô civil szervezetek képviselôivel.

Mindezekbôl tisztán kitûnik az SZKT határozatát vezérlô elv: a jelölôgyûlés biztosítsa a civil szervezetek részvételét.

Miután Maros megyében kéttestületû választmány mûködik, a TKT és a TET, nem is képezhette vita tárágyt a határozat általunk idézett passzusa.

A határidôk értelmezése is jogi ismereteket kér. Az SZKT határozata szerinti határidôk között jogvesztô csak a küldöttek névsorának és a jelölôgyûlés jegyzôkönyvének eljuttatása az Ügyvezetô Elnökséghez 1999. ápr. 15-ig.

A Maros megyei RMDSZ betartotta a jogvesztô jelölési határidôt, április 10-én elküldte a küldöttek névsorát és a jelölôgyûlés jegyzôkönyvét.

4. A Küldöttgyûlés által megválasztott megyei Szabályzatfelügyelô Bizottság nem vitatkozik újságíróval, de az olvasók valós tájékoztatását kéri.

A Maros megyei RMDSZ Szabályzatfelügyelô Bizottsága

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Szabályzatfelügyelô Bizottsága 1999. április 13- án megtartott gyûlésén, megvizsgálva az 1999. április 10-én tartott TKT—TET együttes ülésének jegyzôkönyvét, elemezve a Szabályzatfelügyelô Bizottság két tagjának a gyûlésen szerzett tapasztalatait, megállapítja az alábbiakat:

1. A jelölôgyûlésnek, az SZKT 1999. február 27-28-án tartott ülésén hozott határozatainak megfelelôen — a szövetségi Ügyvezetô Elnökség 1999. március 17-i 297. számú átirata 5-ös pontja alapján — "kötelezô módon a mandátumok igazolásával, a gyûlés összehívásának szabályosságáról készült helyi Szabályzatfelügyelô Bizottság jegyzôkönyvezett jelentésével kell kezdeni." A jelentés nem hangzott el, a mandátumok igazolása nem történt meg, bár ezt a Szabályzatfelügyelô Bizottság tagja jelezte, de erre a TKT elnöke nem adott módot.

2. Az SZKT 1999. február 27-28-án tartott ülésén hozott határozatnak megfelelôen "az RMDSZ VI. Kongresszusára a küldötteket a delegáló szervezetek (RMDSZ területi szervezetek, pártok, platformok, civil szervezetek) jelölôgyûléseken válastzják ki. Amennyiben az RMDSZ alapszabályzat a IV A 21 b/2 szerint kéttestületû választmány mûködik, a Területi Képviselôk Tanácsa és a Területi Egyeztetô Tanács vagy a két testület által közösen megállapított elv szerint kiválasztott képviselôkkel kiegészített együttes ülése." Ennek értelmében jogszerûtlen volt az Operatív Tanács választási határozati javaslatáról csak a TKT-tagokkal szavaztatni.

Mivel a küldöttek kijelölése végül is a két testület együttes szavazatával történik, ezért nem indítványozzuk a jelölôgyûlés megismétlését.

Miután az elnökjelölésrôl a Területi Egyeztetô Tanács kizárásával csak a TKT szavazott, ez sérti a fent idézett rendelkezéseket, ezért indítványozzuk, hogy az elnökjelölést az SZKT érvénytelenítse.

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Szabályzatfelügyelô Bizottsága

Magos Méta, Balogh Csaba, Izsák Balázs

Természetszerû, hogy az április 15-i lapszámunkban megjelent kommentárra a megyei szabályzatfelügyelôk részérôl érkezett replikának néhány pontja nem hagyható szó nélkül — éppen az olvasók hiteles eligazítása végett. A könnyebb áttekinthetôségért ugyancsak pontokba szedve:1. Meglehet, hogy a szóban forgó jegyzôkönyvet szerzôi közlésre szánták, ám elmulasztották ezt jelezni elô- vagy utóiratban. A Népújság mégsem egyszerû postaláda, amibe bármit be lehet dobni, s az nyomban megjelenik.

2. Semmilyen szöveg vagy szövegrészlet elemzése nem ütközik a sajtótörvénybe.

3. Hogy ki minek szakembere, a hozzáértése dönti el. Ugyanakkor meglepô a szabályzatfelügyelôk figyelmetlensége, hiszen olyasmiben vádolják az újságírót félretájékoztatással, amiben lényegében ugyanazt állította, mint a replika aláírói. Amiben eltér a vélemény, az a határidôk értelmezése. Semmiféle jogi ismeretre nincs szükség ahhoz, hogy tudjuk: április 5 az április 5. Ebbe beleszôni a "jogvesztés" fogalmát, semmi értelme. Avagy pusztán az, mint a vitatott jegyzôkönyvé, nevezetesen a többszörös szabályzatszegés elkendôzése. Mellesleg, a "jogvesztô" szakértelmezésbôl kifelejtették a Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) vonatkozó határozatának 6. pontját, amely óvási idôt is megszab. A jelölôgyûlés szervezôi éppen ennek lehetôségétôl fosztották meg a tagságot. Az SZKT szombati döntésében ugyan elfogadta a Maros megyei jelölést, de megállapította, hogy a határidôket nem tartották be.

4. Úgy gondoljuk, hogy a szabályzatfelügyelôknek azokkal kötelessége vitatkozni, akiknek munkájukkal kapcsolatban észrevétele van. Ez a valamely testületbe választottak sorsa.

Feltûnô, hogy a Szabályzatfelügyelô Bizottság egyetlen szót sem veszteget az elnökjelölés lebonyolítása, holott a jegyzôkönyvben (amit ezúttal, minden félreértést és -értelmezést elkerülendô, teljes terjedelmében átadunk az olvasónak) éppen ennek érvénytelenítését kéri. Pedig ettôl lehett volna kerek-egész a replika.

Pár nap múlva — május elsején este 7 és másodikán, délután 3 és este 8 órától — Sütô András Balkáni gerle címû darabjával vendégszerepel városunkban a budapesti Nemzeti Színház együttese. Az Iglódi István rendezte elôadásban olyan kiváló, népszerû színészek lépnek ezúttal közönség elé, mint Sinkovits Imre, Moór Marianna, Agárdy Gábor — hogy csak a legismertebb neveket említsük —, akik nem elôször találkoznak az igényes-lelkes vásárhelyi színházlátogatókkal. Ami még inkább fokozhatja a mostani vendégjáték iránti érdeklôdést.

Alább közöljük Sinkovits Imrének és Agárdy Gábornak a marosvásárhelyi közönséghez intézett üdvözlô sorait.

Tavasz van! Orgona-, gyöngyvirágillatú! Bennem mégis karácsonyi hangulat uralkodik. Nem az ajándékot váróké! De azoké, kik visznek-hoznak valamit. Pontosabban: visszahozzák, amit Önöktôl kaptak, e nagy múltú magyar történelmi várostól s fiától: Sütô Andrástól.

A "balkáni gerle" addig forgolódott kényszerû szögesdrótos fészkében, míg kikeltette törékeny tojásait Budapesten, s íme, itt hozzuk az Önök szülôföldjére: "bemutatásra"!

Közel 10 esztendô alatt immár ötödször látogathatok el gyermekkorom vágyott vidékére. Érett-égett-túlélt felnôttként. A fogadtatás, ünneplés, közös sors könnyfakasztó élményei szétvetik emlékeim szôttesbatyuját, s a megilletôdöttség hálás öröme köszönetre késztet.. Köszönetre — az évek során kapott példaerôért, mit Marosvásárhelytôl, a székelységtôl kapunk! A Bolyaiak-Telekiek és a pusztító sorssal is szembeszegülô Sütô András gyertyás- bibliás városától. Szellemiséget! Hitvallást! Hûséget! Példát! Erôt!

Csizmámról leverve a Hargita és a Nagyromlás porka havait, várjuk a megmérettetést. Mostani vendégjátékunk — összevetve az elôzôkkel — vajha kiállja-e a Mikes Kelemen-i hûség próbáját? "Vagyunk, akik voltunk! S leszünk, akik vagyunk! Isten minket úgy segéljen!"

Mindannyiukat átölelô szeretettel s hûséggel, a közös sors megtartó erejébe vetett hittel, a Nemzeti Színház együttese nevében is:

Sinkovits Imre

Különös öröm számomra, ha marosvásárhelyi vendégszereplésre készülök. Így van ez most is.

Az örömömet, és azt hiszem, mindannyiunk örömét még fokozza az, hogy új magyar darabot mutathatunk be e kedves város közönségének. Mégpedig Sütô András Balkáni gerle címû nagyszerû vígjátékát. Budapesten nap nap után óriási sikerrel játsszuk. Reméljük, Marosvásárhelyen is hasonló fogadtatásra talál. Én és valamennyi szereplôtársam megteszünk mindent, hogy ez így legyen. Izgalommal készülünk a találkozásra.

Hazarepítjük a "gerlét", hogy megmutassuk neki, hol született, és utána visszahozzuk. Repüljön csak tovább, itthon, még nagyon sokáig.

Jó szórakozást kíván a város színházszeretô közönségének

— Hogyan emlékeznek vissza a megismerkedésükre?

Balázs Klári: A színpad hozott össze bennünket 1980 nyarán. Turnéztunk, én vokáloztam Gyuri mellett. Kapcsolatunk komolyra fordulása Szombathelyhez köthetô. Vacsoráztunk és két fogás között egyszercsak váratlanul azt mondta: szeretlek.

Korda György: Én éppen akkor jöttem haza Ausztráliából, s még tartott két másik szerelmi kapcsolatom is. Sajnos, mindig hagyom magam sodortatni. De hármat már nem lehetett volna fenntartani, ezért, mikor Klári igent mondott, tiszta lapot csináltam, felhagytam a másik két viszonyommal.

— Minden daluk szerelemrôl, szenvedélyekrôl szól. Önök szenvedélyes emberek?

B.K.: Az Oroszlán csillagjegyben születtem, s azt hiszem, az oroszlán tulajdonságai abszolút rám illenek. Gyuri viszont Bak: makacs, kissé zárkózott, nehezen adja ki magát. Ezért sokan félreismerik: mérges, ingerlékeny természetû ember hírében áll. Valójában azonban szelíd, csendes és jólelkû.

K.Gy.: Azt hiszem, elég tapasztalattal bírok, hogy azt mondjam: könnyû az embernek az elsô hetekben szenvedélyesnek lenni, de legyen az valaki tizenöt évi házasság után.

— Ejtsünk szót egyéb szenvedélyekrôl is. Korda György például híres arról, hogy szeret kártyázni. Balázs Klárinak szintén van ilyen szenvedélye?

B.K.: Nekem tulajdonképpen egy szenvedélyem van, s ez közös szenvedélyünk is: az állatszeretet. Kedvencünk Artúr, a 110 kilós angol mastiff, amelyet Zalatnay Cinitôl kaptunk.

K.Gy.: Hatéves korom óta römizem és ultizom, már a véremben a játék. Szerencsére ezt Klári is megérti. Van még egy szenvedélyem: a gôzfürdô, a Lukács.

— Melyik a legkedvesebb közös daluk?

B.K.: Talán a "Barátok, amíg élünk", ami a barcelonai olimpia hivatalos indulója volt.

K.Gy.: A kedvenc dalok mindig változnak. Fiatalabb koromban azokat szerettem, amelyekben hatalmasat lehetett énekelni, s egy-egy bemondáson kívül nem igazán érdekelt a szöveg. Amikor már együtt énekeltünk, kezdett fontossá válni a mondanivaló, és akkor jöttek az olyan összetett produkciók, mint például a "Barátok, amíg élünk".

— Ez a szakma, pálya sok baráttal, de ellenséggel is jár. Hogy állnak ezzel?

B.K.: Legjöbb barátaink közé tartozik Deák Bill Gyula, Presser Gábor, Demjén Ferenc és Takáts Tamás, akik ugyan egészen más mûfajban énekelnek, mint mi, de minden jó zenét (és zenészt) értékelünk.

— Végül, mit várnak a marosvásárhelyi vendégszerepléstôl?

B.K.: Nagyon sok jó embert a nézôtéren, mert igen ritkán fodulunk meg Erdélyben és külön köszönet a kolozsvári Tonic Média Alapítványnak, Sebesi Karen Attila elnöknek és Balogh Péter nagyvállalkozónak, akik nélkül nem is gondolhattunk volna a kolozsvári és marosvásárhelyi fellépéseinkre.

K.Gy.: Sok-sok egészséget mindnyájunknak és zsúfolt nézôteret koncertünkön, hiszen sztárvendégeink St. Martin, a nagy hírû muzsikus és Blum József zeneszerzô.

b.

1999. április 26-án 19 órától a Kultúrpalota nagytermében kerül sor Korda György és Balázs Klári rendkívüli koncertjére.

A sztárvendég: St. Martin.

Zongorán kísér: Blum József zeneszerzô.

Jegyek elôvételben a Bernády Házban (Horea u. 6. sz.), 10-16 óra között.

Április 19-én összeültek a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetôtanácsának tagjai Fratean Alexandru, Csomóss Benedek, dr. Samarghitan Gheorghe, dr. Schiopu Alexandru, Giurconiu Emil, dr. Benedek Imre, dr. Sipos Cornel, Sprânceanu Petru, dr. Kikeli Pál. A jelenlevôk Sprânceanu Petrut választották elnöknek, míg Csomóss Benedek és Schiopu Alexandru lett a két alelnök.

Számos olvasónk kérdezte: mit jelentsen az, hogy a kábeltelevíziós társaság 15.900 lejes dollárárfolyamra hivatkozva 63.600 lejben állapította meg a folyó havi elôfizetési díjat?Tegnap reggel telefonon beszéltünk Goga Constantinnal, a Román Nemzeti Bank megyei fiókjának igazgatójával, aki megerôsítette, miszerint a legutóbbi valutapiaci pánik idején sem jegyeztek ilyen magas árfolyamot. Március végén 15.272 lej volt a maximum .

Délben már sikerült Böjte Gyöngyvér igazgatónôvel is beszélnünk a volt Telesatco székházában. Kitalálta, hogy miért keressük, s hogy szavainak nagyobb hitelt adjon, át is nyújtott két, a fôvárosi könzpontjukból érkezett nagybetûs nyomtatványt. Az elsô levéllel még arra kérte Stuart Andrew Roberts ügyvezetô és Darach Reidy pénzügyi igazgató Gábor Ferenc marosvásárhelyi fôigazgatót, hogy az áprilisi számlákat a bukaresti Citibank elôrejelzése szerinti 15.900 lejes dollátárfolyam szerint adják ki.

Ezzel kapcsolatosan jegyezte meg interjúadónk, hogy megyeszékhelyünkön nem akarta a vezetôség ezt a prognózist elfogadni és a szokásos 6-a helyett 13- áig halasztotta az utasítás végrehajtását, de "odafent" szilárdan kitartottak korábbi álláspontjuk mellett.

A második üzenet mégis bennünket igazol, mert az áll benne, hogy (szó szerint fordítjuk): "Kedves elôfizetôk! Tekintettel a március havi valutaár- robbanásra, a bank 15.900 lejes dollárárfolyamot becsült áprilisra és ezt közölte velünk. Ez a kurzus késôbb valótlannak bizonyult, tekintettel arra, hogy a Román Nemzeti Bank közbelépett a valutapiacon, ami arra kötelez, hogy kérjünk bocsánatot és biztosítsuk önöket, hogy a pontatlanságot helyreigazítjuk. Ilyen értelemben májusban egy olyan értéket szabunk meg, amely kiegyenlíti az április havi növekedést s ekképpen a két hónap árfolyamátlaga megfeleljen a valutapiac realitásának. Kérjük megértésüket.

A Romsat Cable Tv & Radio Rt."

Vendéglátónk végezetül azt is megjegyezte, hogy mostanig bevált a Cicibank jóslata. Pontosabban az történt, hogy az utóbbi három hónapon át mindig százegynéhány vagy éppen kétszáz lejjel elmaradt a dollár valós árfolyama attól, amit elôre láttak. Ennek következtében az elôfizetôk nyertek és nem a gazdasági társaság — egy negyedév leforgása alatt összesen több mint 500 lejt dolláronként. Most pedig úgy néz ki, hogy a májusi számla kitöltésekor 730 lejjel kisebb összeggel szorozzák be az elôfizetési díj 4 dollárját, annak érdekében, hogy kiigazítsák az áprilisi tévedést.

(ajtay)

Régen láttam olyan hölgykoszorút, mint vasárnap délelôtt a marosvásárhelyi Kôrösi Csoma Sándor utcai innovációs központban tartott bemutatón. Ahány hölgy, szinte annyi árnyalatú festett haj tette színessé, változatossá a termet, ahol ráadásul ifjú alkalmi manökeneken bizonyították a Marosvásárhelyre is eljutott Hair-light hajfesték és a kiegészítô termékek jótékony hatását.

A bemutatót a Junona román—olasz vegyes vállalkozás szervezte, s elsôsorban három megye fodrászszalonjainak vezetôit látták vendégül. Olasz részrôl Cataldo Misosciát, román részrôl pedig Mihailescu Luciát hallhatta a közönség, miközben a Wisky fodrászatot képviselô hölgyek mutatták be a festési technikát, s látták el tanácsokkal a részvevôket. S hogy miért volt a színhely a marosvásárhelyi innovációs központ? Nos, a bemutatón elhangzott, s ezt a központ vezetôje is megerôsítette, hogy olyan hajfestékrôl van szó, amely védi a hajat, a benne levô gyógynövénykivonatok révén regenerálja a töredezett hajvégeket, visszaadja a haj természetes vagy annál is szebb fényét. Ehhez azonban a szervezôk szerint helyesen kell alkalmazni a megfelelô technikát, a Hair- light családba tartozó "kiegészítôkrôl sem feledkezve meg. (Hogy ezt a szöveget már ismerjük valahonnan?)

A cég egyébként egy laboratórium és kisüzem beindítására készül Marosvásárhelyen, ahol az OGYE gyógyszerészeti karán elôállított gyógynövény- koncentrátumokat szeretnék felhasználni.

b.

Czine Mihály, a határon belül és kívül jól ismert, népszerû irodalomtörténész, egyetemi tanár az idén áprilisban lett volna 70 éves. Tisztelôi, barátai, tanítványai egy tanulmánykötettel szerették volna köszönteni, de a könyv megjelenését már nem érte meg, ez év január 21-én meghalt. Az In honorem Czine Mihály címû kötet a debreceni Kossuth Egyetemi Kiadónál jelent meg, a 35 szerzô írását és a teljes bibliográfiát tartalmazó gyûjteményt Görömbei András és Kenyeres Zoltán szerkesztette. A Helikon-könyvjelzô címû mûsor ezt a kötetet mutatja be. (1999. április 20., 18.20)

Április 20-tól a Duna Televízió saját gyártású kultúrtörténeti mûsoraiból láthatnak összeállítást a régi magyar irodalom iránt érdeklôdôk. A Hungaria Litterata c. sorozat nézôi korábban már jelezték, hogy szeretnék videón rögzíteni a hiányzó epizódokat. A ma induló mûsor a magyar mûvelôdéstörténet legkorábbi szakaszáról szól, bemutatva, milyen körülmények késztetik és milyen megoldások teszik lehetôvé a honfoglaló, majd államalapító magyarság kulturális beilleszkedését a korabeli Európába. (1999. ápr. 20., 23.55)

Országos kis Ifjúsági Úszóbajnokság

A Marosvásárhelyi Sportiskola úszói április 15-18. Között részt vettek a Nagybányán tartott Országos Kisifjúsági Bajnokságon. A Petelei Attila edzô által felkészített sportolók kilenc aranyérmet + Veress Andrea (100 méter mell), Tóth Emôke (100 és 200 méter mell), Máté Sándor (100 méter mell, 400 méter vegyes), Farcas Monica (100 és 200 m pillangó), valamint a 4x100 és 4x200 gyorsváltó tagjai (Stoica Cristina, Veress Andrea, Farcas Monica, Gábos Andrea, Konsza Julianna) + hoztak haza... Ugyanakkor nyolcszor álltak a dobogó második fokán: Farcas Monica (200, 800 méter gyors), Veress Andrea (50 gyors, 100 pillangó), Koós Lehel (400 vegyes, 1500 gyors), Gábos Andrea (400 vegyes, 200 mell). Az úszók hat bronzérmet szereztek: Gábos Andrea (200 mell), Koós Lehel (200 pillangó és 400 gyors), Veress Andrea (200 pillangó és 200 mell), valamint a 4x100 gyorsváltó tagjai (Stoica—Konsza—Veress—Farcas). A csapatot a Geodor Kft., a Bioeel Kft., ifj Koos Béla, Márton András, a Rocky Chocolate gyár, valamint a gyermekek szülei támogatták. Mint Petelei Attila edzôtôl megtudtuk, április 23-25. között a 14 éves Tóth Emôke az országos válogatott tagjaként részt vesz a Törökországban tartandó nemzetközi úszóversenyen.

Dicsôszentmártoni Népújság

A kulturált európai kereskedelem feltételeinek megteremtése képezte a témáját annak a megbeszélésnek amelyet nemrégiben tartottak Dicsôszentmártonban. A megyei tanácsnak a szolgáltatásokkal, a kereskedelemmel és a fogyasztóvédelemmel foglalkozó bizottsága áprilisi kihelyezett ülésén, amelyen a két helybeli megyei tanácsos, városi tanácsosok, polgármesterek, vállalatigazgatók vettek részt, Borbély László a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára volt a vendég.

A megbeszélések során annak lehetôségeit vették számba, hogy a meglévô pénzalapokkal mit lehet tenni a megye piacainak civilizáltabbá tétele érdekében. Megfogalmazódott az az igény is, hogy az e tevékenységbôl származó jövedelembôl nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a piacok karbantartására. Szó esett továbbá arról, hogy a helyi költségvetésekben történt változások milyen kihatással lesznek a közmunkálatok menetére. Mint kiderült, Vmosgálfalván kívül a többi Dicsô környéki település nem részesülhet az ivóvíz bevezetésére és a kanalizálásra igénybe vehetô nemzetközi és kormány-támogatásból, mivel az igények benyújtásának határidejéig nem rendelkeztek kész tervvel. De a jövô évben lesz még egy lehetôség. A 2000-ben beinduló ISPA nemzetközi program keretében az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a környezetvédelemre igényelhetôk hitelek. Dicsôi szinten a városi szeméttelep bôvítéséhez lenne szükség nemzetközi pénzekre, hisz a jelenlegi szemétlerakó másfél év múlva telítôdik, saját költségvetésbôl pedig a jelek szerint nem telik a bôvítésére. Terület van, az elôtanulmány létezik, pályázni pedig érdemes. És pályázhatnak a környezô települések is az infrastruktúra, valamint a környezetvédelem terén.

A napi problémákban elmerülve — egy juhász jogtalan terjeszkedése Bábahalmán, egy óvoda udvarával kapcsolatos gondok a városban — Coros Vasile alpolgármester borúlátó. Kérdésünkre, hogy a municípiummá válás mi jót hozott Dicsôszentártonnak, tagadólag válaszol. A lakossági adóterhek lettek nagyobbak, s itt elakad a felsorolásban. Hogy aztán újra visszatérjen a városvezetésre nehezedô gondokhoz. Az új költségvetési szerkezetben a tanács pénzügyi fennhatósága alá vonták az állategészségügyi rendelôt, illetve a növényvédelmi kirendeltséget. Az elsôt illetôen a hét személy fizetése havi 10 millió lej, amit elôzôleg nem foglaltak be a költségvetésbe. Ezt 12-vel beszorozva, továbbá a növényvédelmisek javadalmazása olyan új terheket jelent, ami szinte lehetetlenné teszi a továbblépést.

Mindezt tetézi az is, hogy a nehéz helyzetben levô helybeli gazdasági egységek, mint például a BICAPA nem fizetik az adót, s mivel június 15-ig tolták ki a határidôt, a többi egységtôl sem lesz bevétel egyhamar. Az üveggyárban ugyanis a nyolc kemence helyett mindössze egy mûködik, a téglagyár átalakítása pedig most folyik, mivel a CONSOR Rt. megvásárolta a többségi részvénycsomagot, s ezzel együtt új vezetôség kerül a gyár élére. Így a 16 milliárdosra tervezett, municípiumi költségvetésbôl jó, ha befolyik a tavalyi 11 milliárd. A városi tanács pedig a lakosságra vonatkozó adóterhek 50 százalékosra való csökkentésérôl döntött.

Dicsôszentmártonban régen nem volt ennyi kátyú az utakon, vetettük fel a továbbiakban a kérdést annak ismeretében, hogy a tanács aszfaltkeverô-állomással rendelkezik. Amint a válaszból kiderült, az építésügyi felügyelôség — megfelelô minôségellenôrzô laboratórium hiányára hivatkozva — nem adott mûködési engedélyt, s ezért nem kezdhették még meg a város bejáratánál és egyéb övezeteiben levô "fekvô rendôrök", azaz a nap mint nap mélyülô gödrök "kozmetikai kezelését".

Amit PHARE-pénzekbôl beindítanak, a kombinát felé vezetô Avram Iancu utca ivóvíz- vezetékeinek cseréje, ennek kivitelezésére most készítik elô a versenytárgyalást.

Nem lesz pénz a szennyvíztisztító- állomáson elkezdett beruházás folytatására sem, esetleg annyi, hogy konzerválják a félbemaradt munkálatokat.

A lakásépítésre sincs sok remény, a városnak ugyanis nincs szabad területe, amit erre a célra használni lehetne — tájékoztatott Coros Vasile, Dicsôszentmárton municípium alpolgármestere.

Eredményesen mûködik a municípiummá válás alkalmával felavatott népkonyha. Míg kezdetben 112 adag étellel segítették a város nehéz helyezetben levô családjait, április elsejétôl már naponta 203-an ebédelnek a szövetkezeti iskola udvarán berendezett étkezdében, amely a várost támogató hollandiai Carmel Alapítvány támogatásával jöhetett létre. A rászorulók a polgármesteri hivatal által kibocsátott igazolvény alapján vehetik igénybe a népkonyha szolgáltatását. Amint Cristina Holontól, az egység adminisztrátorától megtudtuk, a napi 4600 lejes ételadagot egyelôre a holland alapítvány által nyújtott pénzbôl állítják elô, ami rövidesen elfogy. A polgármesteri hivatal költségvetési tételei között 300 millióval szerepel ugyan a népkonyha további fenntartása, abban az esetben azonban, ha a város gazdsági egységei nem tesznek eleget pénzbeli kötelezettségeiknek, akkor a továbbiakban nem lesz mibôl fenntartani ezt a — némelyek számára a túlélést jelentô — segítséget.

A szôkefalvi negyedben

Ma már senki sem csodálkozik azon, hogy a dicsôszentmártoni 1918. December 1., azaz a szôkefalvi negyedben nincs fûtés. A krónikus csôrepedések nyomait viselô tömbházakat a korábbi években úgy ahogy helyrehozták, de mára már újra mállik a vakolat, kopottak, megviseltek lettek kívülrôl is. A lakások 80 százalékát ennek ellenére megvásárolták, hisz lakni kell valahol, s a fûtést ki-ki, ahogy lehetôsége volt, "improvizált" módon megoldotta. Ami néhol megbosszulja magát, hisz jónéhány tömbház földszinti, de emeleti falai is vastagon penészednek, lehetetlenné téve a normális életfeltételeket. A következményeket ott érzik igazán, ahol kisgyerekek vagy öregek vannak, akik az egészségtelen lakásokban folyton betegeskednek.

A tarthatatlan helyzetet megsokallva három évvel ezelôtt felújították a kazánházat, ahova olasz kemencéket szereltek be, s elvégezték az igen megrongált állapotban levô távhôvezetékek cseréjét. Ekkor bontották fel az egész negyedet, s ment tönkre az útburkolat és a járdák. Hozzájárult ehhez a csatornarendszer felújítása is. Az út helyreállítása, amely szerepelt ugyan a tervben, azóta sem történt meg. Nincs tehát se járda, se aszfaltburkolat, csak gödrök, esôs napokon sár, száraz idôben por. Tönkrement tehát az egész környezet, s egy-két tömbház kivételével a zöldövezetet sem ápolják már. Szomorú, lehangoló a látvány, holott, ahogy mondják, Dicsôszentmárton e lakónegyedében lenne a legtisztább a levegô. Az üres lakásokra azonban alig akad vásárló, hisz ilyen körülmények közé ki kívánkozik?

Ami a távhôt illeti, egyre gyakrabban vetôdik fel a kérdés, hogy érdemes volt-e a másfél milliárd lejt a felújításra fordítani, holott ma mindössze egy-két tömbházban oldódott meg a fûtés, a rendszer pedig csak meleg vizet szolgáltat. A lakók ugyanis nem tudták vállalni a magántulajdonba került lakrészekben a rájuk esô költségeket, a vezetékek, esetleg a fütôtestek cseréjét. Hiszen a fûtés nélkül számított közköltségeket sem tudják fizetni, a körülbelül négyezer lakosú negyed négy lakóbizottsága 560 millió lej adósságot halmozott fel a helyi közüzemnél.

Veress Ádám megyei tanácsos szerint (a felújításra fordított pénzzel) a lakókat kellett volna támogatni, hogy lépcsôházanként vagy lakásonkét alakítsák ki a belsô fûtésrendszert. Ez a célja a 46/I tömbház lakástulajdonosainak is, akik már megszerezték a gázvállalat jóváhagyását lakásonként másfél köbméter gázra. Kérdés, hogy olyan körülmények között, amikor csak a tervre lakrészenként 300.000 lejt kellett fizetni, a negyed jövedelem nélküli vagy kisjövedelmû lakosai közül hányan tudják megengedni ezeket a költségeket. Pedig a jelek szerint elôbb-utóbb ez a megoldás marad.

Még egy sürgôsen megoldandó kérdés, a lakó- illetve tulajdonosi társulások felbontása tömbházankénti, illetve lépcsôházankénti kisebb egységekre. Ami a vélemények szerint részben a bejegyzéshez szükséges magas költségek miatt késik.

A múlt évben sajnos a Citadin Prest ígéreiteivel maradtak, a marosvásárhelyi cég november végéig hitegette a polgármesteri hivatalt, de az ígéretekbôl nem lett semmi — mondja Coros Vasile alpolgármester, aki szerint az idei költségvetésben szerepel az úthálózat helyreállítása. Kérdés, hogy valóban megvalósul-e?

Március folyamán nem volt nagyobb méretû elbocsátás a helybeli gazdasági egységeknél. A munkaügyi hivatal adatai szerint 876 személy részesült munkanélküli-segélyben, 510-en szociális támogatást kaptak, 660-an pedig már semmit.

Ajánlatot a dombói Modex Conf Kft. tett a hivatalnak, a készruhát gyártó egységnél ugyanis 100 személyt alkalmaznak, akiket szakképesítenek is, ha nem jártasak a mesterségben.

Kedden négy óra körül a 32 éves Kalman Ioan, a vegyi kombinátból alakult egység alkalmazottja súlyos munkabalesetet szenvedett. A marosvásárhelyi rohammentôszolgálat által a megyeközpontba szállított férfinak le kellett végni a fél lábát. A Munkavédelmi Felügyelôség megállapítása szerint mind a szerencsétlenül járt férfi, mind pedig azok, akik pénzhiányra hivatkozva elmulasztották a megfelelô munkakörülmények biztosítását, felelôssé tehetôk a balesetért.

A bukaresti Mina Minovici Igazságügyi Orvostani Intézet keretében mûködô Legfelsôbb Igazságügyi Orvostani Bizottság a mai napig sem hozott döntést a dicsôszentmártoni dr. Radu Vasile nôgyógyász fôorvos ügyében, aki ellen egy helybeli szülô fiatalasszony és magzata haláláért nyújtottak be feljelentést. A dossziét még január elsô napjaiban felküldték a fôvárosba — tájékoztatott Dan Petru, a táblabíróság mellett mûködô ügyészség fôügyésze.

Az RMDSZ dicsôszentmártoni szervezete Mikefalva központjában szervezi meg az idei majálist. Május elsején, szombaton a mikefalvi népkertbe várják a szórakozni, kikapcsolódni vágyó közönséget, s a kereskedelmi és szolgáltató egységeket.

Orosz segélyszállítmány csak szárazföldi úton

Románia nem engedi át légterén a Jugoszláviába segélyszállítmányokat vivô orosz repülôgépeket. Victor Babiuc védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a segélyszállítmányokat csak szárazföldi úton továbbíthatják, hogy lehetôség maradjon az esetleges fegyverszállítás kizárására. Védelmi források jelezték, hogy már Fehéroroszország is kért engedélyt segélyküldeményeinek román területen való áthaladására. Babiuc nem zárta ki ugyanakkor a NATO gépei számára a román légtér igénybevételét, de megemlítette, hogy eddig ilyen kérés nem érkezett Bukarestbe az atlanti szövetségtôl.

Kihallgatták Iliescut és Romant

Parlamenti források szerint a katona ügyészség a nyilvánosság kizárásával folytatja az 1990. június 13-15-i — sorrendben a harmadik — bányászjárás bûnügyi kihallgatását. Ennek során Gheorghe Surdescu katonai ügyész felkereste a szenátust, ahol tanúként hallgatta meg Petre Romant, a szenátus elnökét, aki a bányászjáráskor miniszterelnök volt, valamint Ion Iliescu volt államfôt is. Lapjelentések szerint ugyancsak tanúként hallgatták meg a katonai ügyészség emberei Victor Athanasie Stanculescut is, aki a harmadik bányászjárás idején védelmi miniszter volt. Parlamenti források tudni vélik, hogy katonai ügyészek további személyiségeket is kihallgatnak az 1990 évi, egyébként legpusztítóbb bányászjárás körülményeinek, vétkeseinek és következményeinek felderítése során.

Turisztikai szeminárium

Az Erdélyi Turisztikai Céh (Breasla Turismului Transilvan), a Netherlands Management Cooperation Programme-mal közösen kétnapos szemináriumot szervez május 4-7 között, "Management és marketing a turizmusban" címmel. A kétrészes program egy négynapos elméleti tanfolyamot és egy öt napos látogatást tartalmaz a részt vevô cégeknél, ahol azok ingyenes tanácsadásban is részesülnek. Részt vehetnek mindazok, akik vezetô pozíciót töltenek be turisztikai cégeknél és alapszintû angol nyelvismerettel rendelkeznek. (További információk: Departamenul CATraining Consulting al CAT 064-433395.)A MOL nem szállít olajat JugoszláviábaA NATO-támadás megindulása óta sem olajat, sem feldolgozott olajterméket nem szállít Jugoszláviába a MOL Rt. Sem csôvezetéken, sem közúton, sem pedig vízi úton. A MOL Rt. illetékese ezt azzal kapcsolatosan mondta el, hogy Gerhard Schrôder német kancellár a The Washington Postnak nyilatkozva kijelentette: "Nem háborúzhatunk úgy egy ország ellen, hogy eközben megengedjük, hogy az a csôvezeték, amely egy NATO-tagországon (Magyarorsz&