|
LI. évfolyam 87. (14140) |
1999. április 17. szombat |
Albán kolónia Szovátán? Tegnap, úgymond, terepszemlére látogatott az ENSZ Menekültügyi Fôbiztossága bukaresti irodájának a vezetôje, Andrei Albu, Ion Popa ezredes, a belügyminisztérium menekültügyi igazgatóságának vezérigazgatója és Christele Carreaux, a Medecins du Monde Egyesület képviselôje. A prefektúrán egyórás tanácskozást tartottak Dorin Floreával. A találkozón jelen volt Vasile Cotoara ezredes, megyei rendôrparancsnok is. Megtudtuk, hogy a vendégek tájékozódni, dokumentálódni jöttek a megyébe. Az ENSZ Menekültügyi Fôbiztossága, a belügyminisztérium, a külügyminisztérium, a munkaügyi és szociális védelmi minisztérium közösen bizottságot hozott létre, amely megvizsgálja az ország menekült-befogadó lehetôségeit. A tapasztaltakról felmérést készítenek, és majd az illetékes szervek eldöntik, hogy a célnak megfelel-e vagy sem. Voltak már Hunyad megyében, Beszterce-Naszód megyében, innen pedig Kovásznára, Galacra, majd Tecuci-ra készülnek. Ion Popa ezredestôl megtudtuk, hogy az ENSZ Menekültügyi Fôbiztosságától 150 ezer dollárt kaptak, ebbôl máris vettek egy tömbházat Bukarestben a menekültek részére.
Andrei Albu elmondta, hogy az ENSZ Menekültügyi Fôbiztossága 1992 óta mûködtet irodát Bukarestben, amely elsôsorban a kormánnyal, de a civil szervezetekkel is együttmûködik. Romániában fôként a belügyminisztérium a partnerük. A találkozó végén sajtótájékoztatón válaszoltak az újságírók kérdéseire.
Népújság: Maros megye ajánlotta fel a segítséget, vagy felkérték rá? Prefektus úr, egyeztetett a helyhatóságokkal, mikor ezt az ajánlatot megtette?
Dorin Florea: Ha én vagyok a prefektus, én döntök olyan pillanatokban, amikor nem maradhat az ember közömbös. Természetesen konzultáltam a helyi közigazgatás képviselôivel, menedzserekkel. Mi megtettük az ajánlatot, majd az illetékesek döntenek arról, hogy megfelel-e nekik vagy nem az ajánlatunk. Maros megyében szóba került a vásárhelyi Electromures Szálló, de annyira lerobbant állapotban van, hogy lemondtak róla. Ugyanez a helyzet egy rücsi, épülettel is. "Versenyben maradt" Szováta, ahol 1000 albán menekültet lehetne elhelyezni. 500-at szállodákban, 500-at villákban. Ezek akár holnap is fogadni tudják a menekülteket.
Népújság: Említették, hogy az élet minden területét figyelembe vették, kezdve a lakáskörülményektôl, az egészségügyön át az oktatásig. Hogyan oldják meg például az oktatás kérdését?
Dorin Florea: Remélhetôleg a menekültek között akadnak tanítók is, majd azok oktatják az albánokat.
Népújság: Beszéltek arról, hogy munkát is biztosítanak számukra, éppen a feleslegesség érzésébôl fakadó pszichózis, az ebbôl adódó problémák elkerülése végett. Szovátán például mivel fogják tudni elfoglalni a menekülteket?
Vasile Cotoara ezredes szerint még nem véglegesítették ezt a tervet, a prefektus környezetvédelmi, illetve turisztikai tevékenységet emlegetett.
Népújság: Maros megye már megjárta a bányászokkal, akik jöttek, megharagudtak és elmentek.Ilyen helyzet az albán menekültekkel is elôállhat.
Ion Popa: Akinek nem tetszik, mehet. Ilyen esetem nekem is volt már Bukarestben két szerb családdal. Egy háromgyerekes férfirôl és egy kisgyerekes nôrôl volt szó, akiknek nem tetszett az ajánlatunk, és elmentek.
A továbbiakban megkérdezték, hol lesznek albánok, hol szerbek? A válasz az volt, hogy a déli megyékbe telepítik a szerbeket, mert közel a határ, esetleg rokonoknál is elhelyezkedhetnek, de vannak szerbek Bukarestben is. Az erdélyi megyékbe kizárólag albánokat szándékszanak elhelyezni. Ki állja a költségeket? — hangzott a következô kérdés. Ion Popa szerint elsôsorban az államnak kellene állnia, természetesen a Menekültügyi Fôbiztossággal közösen.
Moszkva szárazföldi hadmûveleteket jósolNagy- Britannia pénteken bejelentette, hogy a Jugoszlávia elleni NATO- csapásokat tovább erôsíti a NATO. Az ezt közlô Tony Lloyd külügyi államminiszter egyben országa "feltétlen sajnálatának" adott hangot, amiért a NATO gépei tévedésbôl szerdán egy koszovói menkült-konvojt támadtak.
"Milosevic harci gépezetét vesszük célba, de inkább felhagynánk a csapásokkal, semminthogy civilek életét kockáztassuk" — mondta a miniszter.
Lloyd, aki éppen a macedóniai és albániai menekülttáborokban tett látogatásáról tért vissza, és hangsúlyozta, hogy saját szemével láthatta "a végtelen szenvedést", kifejtette: Milosevic szándékosan vesz célba polgári személyeket, s a NATO-nak éppen azért kell tovább fokoznia kampányát, hogy véget vessen a sok szenvedésnek. "A nyomás marad és erôsödik" — mondta.
A jugoszláv hatóságok péntekre gyásznapot hirdettek azon áldozatok emlékére, akik a hét közepén egy koszovói gépkocsioszlop elleni NATO- csapás során vesztették életüket. Ibrahim Rugova albán vezetô pénteken ismét találkozott a belgrádi kormányzat tagjaival.
A NATO légiereje szerdán, a szerbiai tartomány nyugati részén haladó konvojra mért csapást, amelyben a katonai jármûvek között koszovói albán menekülteket szállító gépkocsik is voltak. Jugoszláv közlés szerint 75 személy életét vesztette és több tucatnyian megsebesültek. Az RTS szerb televízió pénteken ismét közölte, hogy Belgrád elôzô nap kérte a Biztonsági Tanács összehívását a történtek elítélése érdekében.
Ibrahim Rugova mérsékelt koszovói albán vezetô pénteken Belgrádban találkozott Milan Milutinovic szerb elnökkel és Nikola Sainovic jugoszláv kormányfôhelyettessel — közölte a Reuters szemtanúkra hivatkozva. A megbeszélés részletei egyelôre nem ismertek. Robbanások Pristinában
Az AFP helyszíni jelentése szerint pénteken délelôtt hét erôs robbanás hallatszott Koszovó székvárosában. A félhivatalos pristinai szerb sajtóközpontban az MTI érdeklôdésére nem tudtak részletekkel szolgálni a történtekrôl, de közölték: a detonációk irányából ítélve az atlanti szövetség Pristinán kívüli célpontokra mért csapást.
A francia hírügynökség szerint a délkelet- koszovói Gnjilanét és a délnyugati Djakovicát összekötô (részben a szakadár albán gerillák által ellenôrzött) út mentén elpusztított falvak sorakoznak. Közülük pénteken több még lángokban állt, a házak teteje gyakorta hiányzik, a falakon golyónyomok láthatók. Gnjilane a NATO-csapások nyomát is magán viseli; a helyi laktanya és vasútállomás teljesen megsemmisült, a városközpontban kitörtek az üzletek kirakatai.
Andrea Angeli, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) tiranai szóvivôje közölte, hogy pénteken reggel ismét élénk gránáttûz hallatszott az Albánia északi részén, a jugoszláv határ közelében fekvô Tropoja körzetébôl. Helyszíni jelentések szerint a jugoszláv hadsereg egész héten aknákkal lôtte a térséget, ahova albán állítás szerint a héten egy szerb fegyveres csoport behatolt.
Folytatódik az albánok elûzéseA koszovói albán kisebbség elûzése teljes erôvel folytatódik, ami arra utal, hogy a szerb hatóságok a dél-szerbiai tartomány egész albán lakosságától igyekeznek megszabadulni — mondta pénteken az ENSZ Menekültügyi Fôbiztosságának (UNHCR) szóvivôje.
Az elmúlt 24 órában legkevesebb 12 ezer koszovói érkezett a szomszédos Macedóniába, Albániába és Montenegróba, és a következô néhány napban menekültek tízezrei követhetik a legutóbbi csoportokat - közölte Genfben Kris Janowski szóvivô.
"Pár hónappal ezelôtt még elképzelhetetlen lett volna a civilizált világ számára, hogy a szerbek gyakorlatilag elûzik az egész polgári lakosságot, de most úgy tûnik, mindez valóssággá vált" - jelentette ki.
Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint Macedónia több mint 120 ezer, Albánia több mint 300 ezer és Montenegró mintegy 70 ezer menekültet fogadott be.
Janowski szerint legkevesebb 400 ezer albán maradt Koszovóban, ezért számítani lehet arra, hogy a menekültáradat folytatódni fog. "A polgári lakosságot összeterelik, az esetek túlnyomó többségében különös kegyetlenséggel. Az egész folyamat kicsúszott az ellenôrzés alól, ez egy fajta +mindenkinek mindent szabad+ a belgrádi hatóságok áldásával. Holott a hatóságok kötelessége éppen a polgári lakosság védelme volna" — hangsúlyozta a szóvivô.
Az orosz törvényhozás pénteken — egyelôre csak keretként — elfogadott határozatában támogatásáról biztosította az orosz-fehérorosz unióhoz való jugoszláv csatalkozási kérelmet, s felszólította Borisz Jelcin elnököt és a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg e szövetséghez szükséges lépéseket.
A határozat mellett — amelynek szövege kapcsán még számos módosító javaslatot megvitatnak a dumában — 326 képviselô szavazott, 46 ellenezte, tartózkodás nem volt. A duma külpolitikai kérdésekben született határozatainak — a ratifikálás kivételével — csak ajánlás jellege van, s egyelôre Minszk és Moszkva szövetsége sem forrott ki sem jogilag, sem gazdaságilag, sem pedig politikailag.
Orosz diplomaták és katonák úgy vélik, hogy a NATO 7-10 napon belül megkezdi szárazföldi hadmûveleteit Jugoszlávia területén.
Az Interfax katonai és diplomáciai forrásokra hivatkozva írta pénteken: Oroszország fokozni fogja erôfeszítéseit, hogy megakadályozza egy ilyen forgatókönyv bekövetkeztét, és mindent megtesz, hogy a válság politikai úton oldódjon meg.
Egy orosz szakértô véleménye szerint, ha Belgrád néhány napon belül nem fogadja el a békés megoldást, akkor a NATO fokozni fogja a jugoszláv katonai és infrastrukturális potenciál megsemmisítésére irányuló törekvéseit. "Ebben az esetben a rombolás olyan szintet ér el, hogy a szövetségesek számára elfogadhatóvá válik egy Jugoszlávia elleni szárazföldi offenzíva kockázata is".
60 amerikai helikopter balkáni küldetésre
Mintegy hatvan amerikai katonai helikopter — köztük számos Apache AH-64-es "tankgyilkos" harci gép — repült át Franciaország felett több csoportban, úton olaszországi támaszpontok felé — közölték pénteken párizsi források.
Az alacsony magasságban végrehajtott átrepülések csütörtökön voltak. A Németországból útnak indult helikopterek között támadó, valamint logisztikai és szállító gépek voltak, s a francia kormány engedélyével repültek át dél-délkeleti irányba. A Rhone-folyó völgye felett haladtak, hogy elkerüljék egyrészt az Alpok vidékét, másrészt a semleges Svájc légterét.
A NATO-döntés értelmében összesen 24, a szárazföldi erôk, fôként páncélosok rombolására alkalmas Apache csatahelikoptert vezényelnek a Koszovóval szomszédos Albániába. Kétezer amerikai katona is megy oda e harci eszközök kiszolgálására és védelmére. Feladatuk a Koszovóban lévô jugoszláv katonai és félkatonai alakulatok elleni akciók végrehajtása lesz.
A romániai elônyöket is részleteztékMagyarország nyolc vidéki nagyvárosában tartanak hétfôtôl kezdve egy hétig elôadásokat a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) csehországi, lengyelországi, romániai és szlovákiai szolgálatvezetôi az érintett országokban meglévô üzleti lehetôségekrôl — mondta Éliás István, az ITDH vezérigazgatója pénteken Budapesten.
Az elôadások célja a magyar vállalkozók tájékoztatása, tanácsadás és az üzleti kapcsolatok létrejöttének elôsegítése - mondta Éliás István.
Halász János, az ITDH bukaresti irodavezetôje az üzleti lehetôségek között kiemelte azt, hogy a magyar vállalatok termelésüket áttehetik Romániába, így nem ütköznek a román közbeszerzési törvény akadályaiba, kihasználhatják a minden áruféleségre, így az agrártermékekre is vonatkozó román- moldáv vámmentességet. Halász János szerint például baromfitenyésztéssel lehet próbálkozni a Moldáviával határos román országrészeken, így vámmentesen ki lehet vinni az árut Moldáviába, ahonnan már könnyebben teríthetô a FÁK országokban. A román közbeszerzési szabályok pedig elôírják, hogy csak román termékekkel lehet pályázni. Egy másik lehetôségként hangsúlyozta a constantai kikötô által nyújtott lehetôségeket. A román tengerparti nagyváros konkurense akar lenni az adriai kikötôknek, így rendkívüli kedvezményeket kínál, ezen felül a román vasút is könnyítéseket nyújt a constantai kikötô használata esetén.
Czibula János, a prágai szolgálatvezetô arról szólt, hogy a magyar vállalkozóknak érdemes Csehországban próbálkozniuk a friss zöldség- és gyümölcs kivitelével, illetve a csomagolóipar és a gépjármûipar területén.
Németh György, a varsói iroda vezetôje a lengyelországi üzleti lehetôségek közül kiemelte a mezôgazdaság területét. Tapasztalata szerint Lengyelországban folyamatos az igény a magyar agrártermékek iránt, ám a magyar cégek kevés kínálati lehetôséggel élnek. A lengyel irodavezetô is megjelölte a csomagolóipart mint üzleti lehetôséget Lengyelországban, és hozzátette, hogy az építôiparban, a szállítmányozásban és a számítástechnikában, így a szoftver elôállításában és a hardvergyártásban lát lehetôséget.
Másfél évszázados "születésnapján" sajtótörténeti adatokban gazdag emlékszámmal jelent meg pénteken a Brassói Lapok, az erdélyi magyar újságírás nagy múltra visszatekintô kiadványa.
A brassói magyar hetilap azt a Brassói Lapot tekinti elôdjének, amely a Cenk alatti városba bevonuló Bem tábornok utasítására 1849- április 16- án jelent meg elôször. Az újságból ezzel a címmel 19 szám került utcára 1849-ben, majd a magyar forradalom és szabadságharc bukása után különbözô neveken adták ki. 1895. január elsején a Brassó és a Brassói Magyar Újság összeolvadásából született meg a Brassói Lapok címû napilap.
Ez a napilap 1940 ôszén a vasgárdisták fenyegetései miatt megszûnt, majd 1969-ben hetilapként kezdte meg ismét mûködését. A mai Brassói Lapok a város második legnagyobb példányszámú lapja, amelyet Brassó és környéke szórványmagyarságának minden második-harmadik családjában rendszeresen olvasnak.
A hetilap ma teljes mértékben önellátó kiadvány, szerkesztôinek kizárólagos tulajdonát képezi.
A 150 éves Brassói Lapok történetét olyan kiváló magyar írók és újságírók neve fémjelzi, mint Kacsó Sándor, Kôrösi-Krizsán Sándor, Ruffy Péter, Méliusz József, Mikes Imre, Kakassy Endre, Halász Gyula, Dienes László, Szentimrei Jenô, Tamási Áron, akik szerkesztôkként, tudósítókként vagy munkatársakként jegyezték a lapot.
Az orvosi vizsgálat eredményei jókRadu Vasile kormányfô, aki március végi szívinfarktusát követô kéthetes kórházi ápolás után a héten állt ismét munkába, pénteken egy tel-avivi klinikán tüzetes orvosi kivizsgáláson esett át.
A miniszterelnök csütörtökön utazott orvosi vizsgálatra Izraelbe. Alexandru Ciocâlteu orvosprofeszor, aki elkísérte a kormányfôt, a pénteki vizsgálat után közölte, hogy Radu Vasile miniszterelnök egészségi állapota tökéletes. Ciocâlteu bejelentette, hogy a miniszterelnök valószínûleg szombaton vagy vasárnap érkezik vissza Bukarestbe.
A hétfôre tervezett országos szintû figyelmeztetô sztrájk során reggel 7 és 9 óra között szünetelni fog a szállítás 9 és 11 óra között pedig a többi ágazat tevékenysége — jelenti a négy szakszervezeti központ.
Az Alfa Kartell, az OSZT, az RSZSZOSZ Fratia és az RDSZSZ közös közleménye, amelyet Bogdan Iuliu Hossu, Dumitru Costin, Pavel Todoran, illetve Iacob Baciu írt alá, megjegyzi, hogy a figyelmeztetô sztrájk idôpontját a szállítási (fôként a vasúti szállítás) alkalmazottak munkaprogramját figyelembe véve állítottak össze.
A szakszervezeti konföderációk készek beindítani az általános sztrájkot, amennyiben a revindikációkra nem kapnak azonnali választ a kormánytól — emeli ki a közlemény.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy figyelembe véve az egészségügyi alkalmazottak súlyos gondjait, határozatot hozott, mely szerint a Sanitas ténylegesen részt fog venni a bejelentett tiltakozó akciókban.
Következésképpen hétfôn, április 19- én reggel 9 és 11 óra között az egészségügyi egységekben a tevékenység szünetelni fog, az alkalmazottak csupán a sürgôsségi ellátást fogják biztosítani.
Vállakozók és kormánytisztviselôk párbeszéde
— Három tanulságot lehet a mai találkozóból leszûrni, amelyre ha késôn is, de végre sor került: létre kell hozni a vállalkozók marosvásárhelyi klubját, hasonló találkozókat kell szervezni, és végül, de nem utosósorban kiderült, hogy a gazdaság nem etnikai probléma — összegezett tegnap Frunda György szenátor, arról a fórumról szólva, amelyen Maros megyei vállalkozók találkoztak kormánytisztviselôkkel, majd hozzátette:
— Az a tény, hogy magyar vállalkozókat hívtunk meg, nem jelenti az elôzô mondat tagadását, csak annyit, hogy tudjuk, nehezebb helyzetben vagyunk, mint román barátaink és egy ilyen fórum csak hozzásegít az egyenlôség megteremtéséhez.
A találkozón részt vett Erôs Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke, Birtalan József, a Kisvállalkozói Ügynökség alelnöke, Péter Pál, az RMDSZ ügyvezetô elnökségének gazdasági alelnöke, Burkhardt Árpád alprefektus, és mintegy 100 vállalkozó. Miután a meghívottak röviden bemutatták a vállalkozók idei évre vonatkozó lehetôségeit, élénk párbeszéd alakult ki a jelenlevôk között. A két és fél óra alatt — ennyire volt csak idô, mivel a meghívottak igyakeztek Kolozsvárra, ahol hasonló rendezvényre került sor — a kormánytisztviselôk értesülhettek a helyi gondokról, meghallgathatták a kritikákat, a vállalkozók egy része pedig választ kapott kérdéseire. A beszélgetés körbejárta az új privatizációs illetve kisvállalkozói törvény kérdéskörét, szó került a hitel- lehetôségekrôl, a román törvénykezés instabilitásáról és a bürokráciáról, és sok minden egyébrôl.
A résztvevôk hosszasan vitatkoztak arról is, hogy szükség van-e egy új klubra, vagy a már létezô Joinfo Magánvállakozók Társasága megfelel a célnak, végül a megoldás megtalálása a megyei RMDSZ vezetôségére maradt. Az RMDSZ országos ügyvezetô elnöksége és Frunda György szenátori irodája által szervezett találkozó hasznosságát mutatja, hogy a jelenlevôk nagy része örömmel fogadta azt a bejelentést, hogy június elején hasonló rendezvény színhelye lesz Marosvásárhely.
Szentgyörgy Napja tiszteletére
Április 17—24. között ötödszörre szervezik meg a nagyközség mûvelôdési seregszemléjét. Ez szombaton, 17-én kezdôdik a mûvelôdési otthonban Vízi József polgármester köszöntôjével, melyet nagykorúsítási ünnepély követ, azután pedig vidám jeleneteket mutat be a Nagy László vezette Mozaik csoport. A napot táncesttel zárják. Vasárnap, 18-án az egyházak, felekezetek keretében ünnepelnek. Hétfôn a könyvtárak napja: Ilarie Gh. Opris beszél az 1949 és 1999 között Szentgyörgyön mûködött könyvtárosokról, A könyvtár mint kultúrközpont címmel Moldován Irén tart elôadást, Aurica Bucur az 50 éves könyvtár tevékenységét elemzi, Bordas Elena kulturális szokásokat ismertet. Író-olvasó találkozót tartanak Vasile Contiuval és V. Szász Istvánnal ôket Mircea Art. Mihail és Moldován Irén mutatja be. Cornelia Jinga és Dávid Szilárd képzômûvészeti kiállítását Stef Liviu, Moldován Irén és Bárczi András nyitják meg. Bemutatják az iskola és a római katolikus plébánia lapjait. Kedden az iskolák napja. Kézi- és kosárlabda-mérkôzések az V—VIII. osztályok között, irányító tanár Szántó Árpád, kézilabda- mérkôzés az 1985-ben megyei elsô és országos IV. helyezést elért csapatok öregdiákjaival (szervezik Susana Bocretas, Aurica Bucur), majd találkozó következik Adrian Bucur marosszentgyörgyi többszörös országos tornabajnokkal. Megnyílik a gimnáziumi tagozatosok rajzkiállítása, irányító tanáruk Bárczi András. A Mihai Eminescu irodalmi kör és az Egység—Folytonosság történelmi tanulókör tagjai alkotásaikból olvasnak fel, irányítóik Emilia Opris, Tulia Miron, Laura Baia). Szerdán a kis dalosok, táncosok mutatkoznak be a mûvelôdési otthon színpadán, a táncokat Tulia Miron, Florina Lates, Elena Bordas, Susana Bocretas, Niculina Mesaros, Dana és Ovidiu Frent, valamint Sinkó András, Pethô Gabriella, Moldován Irén irányításával tanulták be. Szaval Mester Szömér. Csütörtökön a református egyház a rendezvény szervezôje, helyszín a kultúrotthon, köszöntôt mond Adorjáni László lelkész, fellép a Szilágyi Barna vezette Reménység kórus, szaval Szabó Hilda, énekel az általa vezetett ifjúsági kórus, a Cantuale kórus klasszikus számokat ad elô, ezt követi a Jóreménység ifjúsági énekkara, a Szôlôsi Zsigmond irányította községi táncsoport népi táncokat ad elô, végül pedig a gernyeszegi tánccsoport (Mátyás József, Bartha Eszter) lép fel magyar népi táncokkal. Pénteken az ortodox templomban mutatnak be szentmisét Szent György tiszteletére. A mûvelôdési otthonban a római katolikus egyház mûsorát tekinthetik meg az érdeklôdôk, fellép a Simon Kinga vezette ifjúsági kórus, Szent György-napi jeleneteket mutatnak be, és Borúra derû címmel Lackó Judit és Lackó Imre mulattatja a nézôket, majd a Jubilate ifjúsági csoport Szent György legendája címû verses—zenés összeállítása zárja a napot (irányító Szabó Edit, szervezôk Baricz Lajos plébános, Simon Kinga).
Április 24-én, sozmbaton Szent György napján 9 órakor nyílik meg a marosszentgyörgyi sósfürdô. Az iskolában 10 órakor kézi- és kosárlabda-mérkôzésekre kerül sor marosvásárhelyi és helybéli iskolások részvételével. 11 órakor kezdôdik a Szent György-napi búcsú a római katolikus templomban, ugyanott 19 órakor kisbúcsú az ifjúságnak, Hit és fény találkozó. Este 20 órától a kultúrotthonban kórushangverseny, fellép a helybeli Soli Deo Gloria énekkar Hajdó károly és Hajdó Mária vezetésével, vendégként pedig a nagyenyedi Régi Muzsika Kórus, melynek vezetôje Csorba Rita. Az elôadás utáni bált Simon Ferenc és Tóth László szervezi.
Csütörtökön este "ismerôs" városba érkezett az az autóbusznyi szegedi gyermek és felnôtt, aki az átlag vásárhelyinél immár jobban ismeri településünk történetét, mûemlékeit, neveztes helyeit, épületeit. A két társváros között szervezett vetélkedô során ugyanis ôk bizonyultak a legjobbaknak, s így részt vehetnek a mai döntôn, amelynek során a gyakorlatban is bizonyíthatják tudásukat a társvárosról, amit eddig a legtöbben csak könyvbôl ismertek.
A szegediek az elmúlt szombati vetélkedôn a Tisza menti városból jelesre vizsgázott Maros megyei csapatok tagjai látják vendégül, a marosvásárhelyiek mellett a Bolyai Farkas csapat Ákosfalváról, a Teleki csapat Gernyeszegrôl, a sikeresen versenyzô bergenyei diákok és társaik. Tegnap Szováta — Parajd — Korond útvonalra kirándultak a szegediek, ma délelôtt 10 órakor kezdôdik a vetélkedô. Ezt megelôzôen a Bolyai középiskola étkezdéjében állítja ki Szegedet ábrázoló rézkarcait a csoporttal érkezett Dégi László képzômûvész. Délután négy órától a vendégek a Bernády- szobortól indulnak városnézô körútra Keresztes Gyula és Gábor Attila vezetésével, majd 18 órától a Bolyai Farkas Líceumban Keresztes Gyula tart elôadást Vásárhely képekben címmel. A vendégek vasárnap indulnak haza.
A vetélkedô szervezését Szegeden a Százszorszép Gyermekház vállalta a Városháza támogatásával, Marosvásárhelyen az EMKE megyei szervezete, a polgármesteri hivatal és a Bernády Ház segítségével.
Április 19. a mûemlékvédelem világnapja. Európa fejlett országaiban a mûemlékvédelemnek olyan szintet és fontosságot tulajdonítanak, mint a nemzetgazdaság igen fontos ágazatának az idegenforgalomnak. A látványossághoz szorosan kapcsolódik a civilizált viselkedésmód, a múltbeli tárgyak ôrizete. Mindezekhez nyilván a mindenkori kormányok kultúrszemlélete, gazdasági vonalon pedig a megfelelô költségvetés társul. Románia köztudottan azon országok egyike, amelyekben a kultúrára a költségvetés elenyészô hányadát költik. Ezen belül pedig legkritikusabb a tárgyi örökség helyzete. Az ötvenéves szelektív kommunista kultúrpolitika az ország mûemlékvédelmére igen rányomta bélyegét, az elmúlt tíz esztendô sem hozott látványosabb koncepciót, s nem is várható elôrelépés, hacsak a jelenlegi kormány, a mûvelôdésügyi minisztérium nem veszi komolyan az ügyet. Kilátás van rá ugyan, tudjuk, hogy a szakminisztérium nemrégiben több fontos törvénytervezetet dolgozott ki, amelyek ebben az évben megvitatásra kerülnek. Ilyen a mûemlékvédelmi törvény, a tárgyi örökségrôl szóló törvény, a muzeumtörvény, valamint a közkönyvtári törvény. Kelemen Hunor mûvelôdési államtitkár egyik nemrégi nyilatkozata szerint a mûemléktörvény-tervezet megalkotásában a decentralizációt vették alapul, ami azt jelenti, hogy mind költségvetési tekintetben, mind a mûemlékvédelemmel kapcsolatos gyakorlati kérdések tekintetében a felújítások jóváhagyása helyi, regionális szintre helyezôdik át, elkerülendô a központi bürokrácia.
Amennyiben a mûemlékvédelmi törvényt a parlament és a szenátus elfogadja, talán javul a helyzet valamelyest — bár van itt lényeges ellentmondás is, amennyiben a decentralizációt vesszük alapul. Ugyanis tudunk arról, hogy a megyei tanácsok a közpénzek törvénye okán kénytelenek lemondani kultúrális intézményekrôl és helyi önkormányzatok hatáskörébe "átutalni" azokat. Így talán mondani sem kell, a mostoha sorsra jutott intézmények — ismerve a helyi viszonyokat — túlzás nélkül végveszélybe kerülhetnek önkormányzati anyagi háttér hiányában, s kisebbségi értékeink is a nemegyszer faramuci "kisebbségbarát" intézkedések folytán.
A mûemlékvédelmi törvénytervezet többek közt tartalmazza: azok a fizikai személyek, akik a mûemlékvédelem által nyilvántartott épületek tulajdonosai, a központi költségvetésbôl pénzt igényelhetnek, hiszen saját erôforrásokból aligha várható egy-egy mûemlék épület feljavítása. Tekervényes út ez megint, a tulajdonosnak, lakónak aligha éri meg, több okból is, melyekre kitérni most nincs terünk.
Legyünk naivak, bízzunk abban, hogy a tárgyi örökségrôl szóló törvény kimondja azt, hogy azokat a tárgyi javakat, amelyet a kommunizmus idején így vagy úgy az állam eltulajdonított, úgy fizikai, mint jogi személyektôl, egyházaktól — visszkapják a jogos tulajdonosok. Ezzel — ha lesz belôle valami — rendezôdnek a múzeumi tárgykölcsönzési és az EU-s normáknak megfelelô nyilvántartási szabályozások.
— Mindent egybevetve, tudunk biztató dolgokról is. Például lapunk beszámolt arról, hogy hétéves kemény munka árán elkészült az erdélyi szász hagyaték. AZ adatbázis, a tömérdek dokumentáció alapján Segesvárt például felvehetik az UNESCO mûemlékvédelmi listájára. Persze mindez a német állam hathatós anyagi segítségével történt. készült el. Tudjuk, magyar részrôl is van efféle szándék, vannak megpályázható uniós alapok, a román mûvelôdésügy is támogatná az erdélyi magyar mûemlékfelmérésrt, csakhogy erre mikor lesz reális esély, beleértve — arról egyelôre nem szól a fáma. Reméljük, közben nem úgy telik el az idô, hogy majdan, mint elvándorolt néprôl, foszló-romló tárgyi emlékeinkrôl tartanak — idegen turistáknak — szép elôadást. Talán a magyar—román mûemlékvédelmi vegyes bizottság az elvi kérdéseken túl gyakorlati dolgokban is lépni tud.
A marosszentgyörgyi katolikus plébánia udvarán nárciszok illatoznak, mellettük a tulipán még csak bimbóként mutatkozik. A késô délután ellenére meleg a nap. Mintha a sok esô után a természet is érezné, hogy a helyi Kolping család Nyitnikék mûsorával a tavaszt köszönti.
A plébánia nagytermében összegyûlt közel félszáz személyt csütörtök délután Baricz Lajos plébános köszöntötte, majd Bölöni Domokos olvasta fel Nem félünk a freskóktól! címû írását, s a jelen levô kiállítóktól arról érdeklôdött, mit jelent számukra a tavasz, s az idei kikelet mi újat hozott. Magyari Júlia szerint a a legizgalmasabb évszak, az idén több tennivalóval jelentkezett, így kevesebb idôt tud a mûvészetre fordítani. Szász Lászlónak májusban jön el az igazi tavasz, mert a természet csak akkor mutatkozik teljes pompájában. Mindez a mûvészt kirándulni, túrázni csábítja, s ilyenkor nem hiányzik az ihlet sem. Járai József pesszimistább volt társainál, számára a tavasz az olajfestékek drágulását hozta, s ez kedvezôtlenül hat munkájára. V. Szász István verssel vallott a tavaszról.
Pupp József nyugalmazott magyartanár tavaszköszöntôjébôl: olvasott fel, hónapokra osztva jellemezte a tavaszt: hóvirágos március, fûhúzó április, orgonaillatú május. A közel kétórás mûsorban szereplô versek, dalok a tavaszról, a szabadságharcról, a feltámadás ünnepérôl, az anyák napjáról és a pünkösdrôl szóltak. Az estet a hegedûkön, harmonikán, elektromos orgonán, a furulyán és a gitáron játszó gyerekek és fiatalok tették színesebbé.
Vannak teljesen hiábavaló találmányok, mint például a teletextes hegedû. Ha viszont a fekete—fehér filmeket mind meg lehetne színesíteni, az hasznos találmány volna. Ha ez a konvertálás kézenfekvô volna ma már. Hasonlóképp képzelem el a sarki szôlô meghonosítását — Alaszkában is. Hiába száll ugyanis el felettünk a nikkelszamovár karöltve az idô vasfogával, azért minden nemzet a farmerjában hordja a cifrán kifaragott népi marsallbotot. Csak az nem igényli a reformot, aki eurobornírt. Romániában például a tranzíció direkt leképezése dr. Fred Karinthy zseniális találmányának, mely úgy mûködik, hogy megnyomunk egy gombot, mire kijön egy újabb gomb, amit szintén meg lehet nyomni. Barátom, a nyaranta hazalátogató tiroli székely, aki szerint landler szeme hízlalja a lavinát, elmesélte, hogy a hülyeség odakint sem büntetôjogi kategória, és mint ilyen nem szankcionálható. És hogy ez ott is fôleg a politikában mutatkozik meg igen kontrasztosan.
Szász Endre szerint Magyarországon az okos zseni leguggol, mert ha feláll, lefûrészelik.
Romániában a zseni druzsbával jár-kel a tömkelegben. A tranzit-elme motoros kézifûrészei például az újságírók. "Mü nye nuzsná vojná" — mondanák, de errefelé gyanús, ha valaki még emlékszik néhány orosz szóra, ezért aztán így fogalmaznak: "A NATO-t a hágai bíróság elé kell citálni!"
Megtanulták Roman Jacobsontól, hogy ha a tények nem illenek az elméletbe, akkor a fene eheti a tényeket.
A mekdönci berendezkedik az agyakban is. A televízió feltalálta már a gyorsétkezés mintájára a gyorsgondolkozást, a kapkodást, a szellemi habarást. A politikai diskurzus egyre kapkodóbbá válik, a kritikai gondolkodást rég számûzte, helyette a gátlástalan nyilatkozgatás, a szólampuffogtatás, a rosszhiszemû vádaskodás, a levantei hadviselés megannyi fortélya tölti be a közéletet.
A szabad és autonóm gondolkodás leértékelôdött. Keserves paradoxona jelenünknek: módunkban áll szabadon és autonóm módra szólni. De ez a mondandó igen kevesekhez jut el, ha pedig akármilyen pi(a)ci érdeket is sértünk vele, a "másik" azonnal visszalô; mérgezett tollán érveink vádpontokká válnak, publicitásunk visszájára fordul.
E korszak jellegzetes attitûdje a pökhendiség.
Az értelmiségi lény nem tud ellenállni a kábítással történô csábításnak, személyiségét átforgatja az új ordasok klánja; a menedzserizmus kérlelhetetlen sezmpontjait vallja tízparancsolatának; ezek diktálják szükségleteit. Új és rendkívül rafinált elnyomás nehezedik a megszólalóra. Formálisan adva van számára a közéleti részvétel, de már nem kér belôle. A közéletet bepolipozza a televíziós divat, amely nem ismer pardont. Az emberek egyre inkább visszahúzódnak a politikától, a polgári kezdeményezést átengedik a hívatlan avatatlanoknak. A maffia egyenest a kormányhivatalok irodáiban rendezi be új paradicsomát.
A közszólók zöme elzálogosította már a lelkét. Grasszál a politikai pornográfia. Pánikszerûen menekülünk a kétségbeesésbe.
Vannak mégis öngyilkosok. Egyikük például minden és mindenek ellenére megmaradt pusztán értelmiséginek.
A községben, ahol visszavonulva él, az üresen árválkodó, egykor fényes fôúri kastélyt el akarták foglalni a fitneszfarkú siketfajdok.
Ezek ugyanis nagyon értik a dürgést.
A tanár úr azt mondta nekik: — Félnetek jó lesz. Mert az a valós helyzet, hogy a kastélyban freskók vannak.
A fitneszfarkú siketfajdok ledöbbentek.
Neszeztek—meszeztek, aztán rosszat sejtve rajtaütésszerûen továbbálltak. Majd tartósan berendezkedtek egy téesz-istállóban. Ott zsánerpipercet gyártanak, melynek ôk az egyedüli forgalmazói itt, Romániában.
Namármost a zsánerpipercet veszik, mint a cukorbeteg a szaharint, úgyhogy a fitneszfarkú siketek terjeszkedése elkerülhetetlen.
Egy közeles napon feliratokkal jelennek meg a tanár úr irodája elôtt, amelyeken öles betûkkel ez lesz a pingálmány: NEM FÉLÜNK A FRESKÓKTÓL!
Akkor nagy szüksége lesz a tanár úrnak az Isten balhorgára. Amely a fitneszfarkú siketek fejében újraértékelô mechanizmusokat gerjeszt, és helyre teszi kreativitásukat is. Minek következtében kenterbe lehet verni a gravitációt, és javuló trendre áll a világ.
Az én nemzedékem úgy nôhetett fel, hogy csak szüleink meséltek a háborúról. Ôk még lôttek — védekezve vagy támadva. Nagyszüleink még arról is meséltek, hogy az ô korukban a harangokból ágyúkat öntöttek. Micsoda kontraszt: egyik nap még templomba hívó haranghang, másnap már életkioltó ágyúhang. Gyermekeink pedig évek óta a hírek képkockáiban háborús jeleneteket látnak.
Nézem a híreket, menekült koszovói albánok, köztük egy 4-5 éves korú gyermek, Johanna Alun egy NATO- katona mellett emlékezetbôl rajzolja édesanyja arcképét. Apját már végleg elveszítette. A kislány kisebbik fiammal egyidôs lehet és hirtelen feltör bennem: soha többé háborút.
Húsvét és pünkösd közötti ötvennapos idôben élünk. Még ott jönnek velünk a mozgalmas húsvét szép képei. Miért nem hallja meg a világ a feltámadott Jézus húsvéti köszöntését: békesség néktek? A magyar nemzet már készül ezeréves keresztyénségének megünneplésére, és határa mellett lövik le az embereket. Közel kétezer éves a keresztyénség, amely a szeretet törvényével akarta átalakítani a világot, és napjainkban egymillió albán menekült keresi helyét Európában.
A háború mindent megoszt: egyik oldalon támadók, másik oldalon halottak. A háborúban egyik oldalon temetnek, másikon szinte közömbösen nézik azt. Békében is temetnek, de "egymás terhét hordozva" állnak egymás mellett az emberek. A háború megoszt: vannak menetelôk és vannak elmenekülôk. A béke egy irányba mutat csak: egymás felé. Századokkal ezelôtt volt egy olyan megosztása is a háborúnak, amely szerint voltak legyôzôk és legyôzöttek. Ma egyre inkább csak vesztesek vannak mind a két oldalon.
Manapság szerveznek tüntetéseket a háborúk ellen, elhangzanak nagy beszédek a béke mellett. Imádkoznak is az emberek a békéért, de tenni elég keveset tesznek. Az erdélyi református énekeskönyvben van egy 1592-bôl származó ének, amely imádságos felhívásként szól 400 éve:
"Adj békességet, Úr Isten!
A mi idônkben e földön:
Mert nincsen nékünk több bajvívónk
És hadakozónk,
Hanem csak te, Úr Isten!"
Bármilyen furcsán is hangzik, az egyház olyan sokat idézi a békességet és keveset tesz a háború ellen. A biblia ószövetségi része bizony tele van háborúk leírásaival, fôleg a honfoglalás kora és utána az Istentôl ígért föld, ország megvédése. Ezek általában önvédelmi háborúk voltak, de az értékek és életek megvédése mögött is ott volt a béke korszakának vágya. Mikeás nevû kispróféta költôi megfogalmazásban adja elénk ezt:
"Kardjaikból kapákat kovácsolnak,
lándzsáikból metszôkéseket.
Nép a népre kardot nem emel,
hadakozást többé nem tanul". (Mik 4,3)
Az újszövetség egész hangulatában és megfogalmazásában a földi országoktól egészen különbözô, az Isten országáról hordoz üzenetet. Legbeszédesebb példája a Hegyi beszéd, ahol Jézus így tanít:
"Boldogok, akik békét teremtenek,
mert ôk Isten fiainak neveztetnek". (Mt 5,9),
vagy ott a Gecsemáné kerti elfogatás idején, amikor Péter Mestere megvédésére kardot ránt, de Jézus így szól: "Tedd vissza kardodat a helyére, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el" (Mt 26,52).
"A háború mindenekelôtt emberölés. Kulturális és gazdasági javak pusztítása" (Török István teológiatanár). A XX. század végi technika, hadiipar fantasztikus lehetôségei arra indítják a humanista embert, az egyházat, egyáltalán a hívô embert, hogy vizsgálja felül a háború és béke teológiai kérdését. A II. Helvét hitvallás a XVI. század végén még így fogalmazott: "Ha elkerülhetetlenül szükséges volna, hogy a hatóság a nép létét haddal mentse meg, ám indítson hadat az Úr nevében, de csak akkor, ha elôbb minden módon békességre törekedett és másképpen nem tarthatja meg övéit, hanem csakis a háború által".
Csakhogy azóta eltelt 400 év és a háborúk nem szûntek meg. Az ünnepek idején, virágvasárnapon és húsvétban is szóltak a fegyverek Koszovóban, a szomszédos országokban pedig Jézus jeruzsálemi bevonulásáról prédikáltak. Van egy olyan hagyomány, magyarázat is, hogy Jézus korában, ha egy gyôztes király lóháton vonult be a legyôzöttek városába, akkor ott nem volt kegyelem, jaj volt a legyôzötteknek. Ugye ismerôs is a római szállóige: Vae victis! De ha szamárháton vonult be a gyôztes király, akkor az azt jelentette: nincs bosszúállás, mert ô egy kegyelmes úr. Ki az a mai "hadvezér", aki felcserélné fekete Mercedesét egy szamárháton való bevonulással?
A háborúnak van egy furcsa filozófiája. A fegyverropogások idején nagyjából elítélik a katonákat, a háborúskodást. Az ún. békekötés vagy fegyverszünet idején sajnálják és segítik a legyôzötteket, a le nem gyôzötteket pedig hôsökké avatják. Még a mai nap is díszsírhelyet biztosítanak a világháború veterán katonáinak, függetlenül attól, hogy hány ember életét oltották ki.
Naponta követve a koszovói véres háború kegyetlen eseményeit, egy másik római szállóige, aforizma beteljesedése kísért: "békének nevezik azt, ahol mindent pusztává változtattak".
180 éve, 1819-ben született FRANZ VON SUPPÉ, dalmát származású oszták zeneszerzô, a bécsi operett egyik megteremtôje. (A szép Galathea, Boccaccio stb.) (1895-ben halt meg.)
40 éve, 1959-ben halt meg SZABÉDI LÁSZLÓ (ered. Székely) költô, esztéta, nyelvész. Költészetének alapvonása az intellektuális vívódás, a szüntelen önvizsgálat. Nyelvészeti, verstani munkássága is jelentôs. A Bolyai Egyetem megszüntetése elleni tiltakozásul lett öngyilkos. (1907-ben született.)
240 éve, 1759-ben született AUGUST WILHELM IFFLAND német színész, rendezô, író, a rokokó és a realisztikus játékmód közötti átmenetet jelentô, ún. mannheimi játékstílus kialakítója. Népszerû színpadi szerzô is volt. (1814-ben halt meg.)
180 éve, 1819-ben született MENTOVICH FERENC költô, természettudós, hírlapíró, nevelô. 1856-tól a marosvásárhelyi fôiskola természettudományi tanszékén tanított. 1859- 61 között szerkesztette a Marosvásárhelyi Füzeteket, majd a Székely Naplót és a Székely Közlönyt. (1879-ben halt meg.)
85 éve, 1914-ben hunyt el CHARLES SANDERS PEIRCE amerikai filozófus, matematikus. Matematikai logikával, pszichológiával, nyelvészettel foglalkozott, a szemiotika (jeltudomány) megalapozója volt. (1839-ben született.)
60 éve, 1939-ben halt meg VASZARY JÁNOS festô. Mûveiben a naturalizmus, a posztimpresszionizmus, szecesszió jegyei váltakoztak. Késôbbi képeit könnyed, világos színkezelés és vonalvezetés jellemezte. (1867-ben született.)
505 éve, 1494-ben született GEORGIUS AGRICOLA német orvos, természettudós, humanista, a kohászat és az ásványtan tudományának megalapítója. (1555-ben halt meg.)
240 éve, 1759-ben hunyt el GEORG FRIEDRICH HANDEL német zeneszerzô, a barokk zene kimagasló alakja. Hamburgban, Itáliában, majd Londonban élt. Oratóriumai, amelyeknek témáját fôleg az Ótestamentumból merítette, a mûfaj utolérhetetlen remekmûvei. Hangszeres zenéje kiterjedt a kor majd minden mûfajára. (1685-ben született.)
890 éve, 1109-ben hunyt el CANTERBURY-I SZENT ANSELMUS piemont származású bencés szerzetes, teológus, filozófus, a korai skolasztikus bölcselet elsô nagy alakja, 1093-tól Canterbury érseke. (1033 körül született.)
300 éve, 1699-ben hunyt el JEAN RACINE francia drámaköltô. A francia színházi élet ünnepelt mestere volt. Könnyedén, hitelesen alkalmazta a klasszikus hármasegység (tér, idô, cselekmény) szabályát. Témáit a görög mitológiából, a római korból és a Bibliából merítette. (1639-ben született.)
200 éve, 1799-ben született TÁNCSICS MIHÁLY író, politikus. A jobbágy származású író regényeket, röpiratokat, cikkeket írt a polgári átalakulás szükségességérôl, a jobbágyfelszabadításról. 1847-ben bebörtönözték, 1848. március 15-én a pesti nép szabadította ki. 1860-67 között ismét börtönben ült. (1884-ben halt meg.)
110 éve, 1889-ben született LUDWIG RENN német író. Életmûvét háborúellenessége, következetes antifasizmusa határozta meg. (1979-ben halt meg.)
10 éve, 1989-ben hunyt el KULIN GYÖRGY csillagász. 84 kisbolygót és két üstököst fedezett fel. A csillagászati tudományos ismeretterjesztés magyarországi megteremtôje volt. (1905-ben született.)
115 éve, 1884-ben született SERÉDI JUSZTINIÁN esztergomi érsek, bíboros. 1927 és 1944 között Magyarország hercegprímása volt. (1945-ben hunyt el.)
100 éve, 1899-ben született BERTIL GOTHARD OHLEN svéd közgazdász, politikus. A nemzetközi munkamegosztás, tôkemozgás és a külkereskedelem elméletében elért eredményeiért Nobel- díjat kapott. (1979-ben hunyt el.)
170 éve, 1829-ben született BARTAL ANTAL klasszika- filológus. A magyarországi latinitás történetét kutatta, megalkotta szótárát, megindította az Egyetemes Philológiai Közlönyt. (1909- ben hunyt el.)
35 éve, 1964-ben halt meg GERHARD DOMAGK Nobel-díjas német biokémikus, bakteriológus. Kutatásaival megvetette a modern kemoterápia alapjait. (1895-ben született.)
Egy nagyon tanulságos esetem volt a legutóbb. Közeli barátom tíz hónapos Tony nevû dogjáról van szó. Az elôzményekhez tartozik, hogy a kutya három hónapos korában átesett egy parvovírusos (vírusos gyomor és bélygyulladás) fertôzésen, amely elég súlyos volt, de megfelelô kezelés után átvészelte. Szép egyeddé fejlôdött, néhány hete kiképzésben is részesült, megtanulva mindent, amit egy társaságbeli kutyának illik megtanulni.
Pár nappal ezelôtt cseng a telefon a rendelôben. A barátom hívott; A kutya rosszul van, étvágytalan, kedvetlen, nyáladzik.
Alapos kivizsgálást követôen rájöttünk, hogy a kutyának heveny szívizomelfajulása van, aminek legriasztóbb jelei a hihetetlenül szabálytalan szívverés és a láz hiánya. A kezelést követôen a kutya állapota kissé javult, kedve visszatért, a késô esti beteglátogatás alkalmával is vidámabban viselkedett, viszont szívmûködése változatlanul rossz volt. Éjszaka, alvás közben pusztult el: a szíve felmondta a szolgálatot. Egyetlen orvosi beavatkozás segíthetett volna rajta: az idejében elvégzett szíbátültetés, ami, sajnos, egyelôre lehetetlen. A bevezetôben tanulságosnak említettem az esetet mindazon kutyatartó gazdákra gondolva, akiknek kutyájuk már átvészelt parvovírusos megbetegedést.
Elôször is, mert nagyon fontos a betegség idejében való felismerése, kezelése, hogy ezáltal is több esélyt adhassunk kedvencünk teljes felgyógyulására. Sajnálatos példa erre az elôbbi eset, ugyanis Tony kigyógyult betegségébôl, de visszamaradt egy szívelégtelenség (a parvovírus többek között a szívizmot támadja meg.) A visszamaradt szívgyengeséget idejében felfedezve, ellenjavallt lett volna bármilyen kimerülést igénylô munka, túlzott fizikai megerôltetés.
Újabb tanulság: ha kutyánk már átesett a fertôzésen, a betegséget követôen legalább félévenként ajánlott az EKG-vizsgálat, ami már több rendelôben is elvégezhetô.
Mivel minden hasonló eset más és más sajátossággal bír, mivel a kutyák ellenállóképessége egyedenként más és más, ez a szomorú eset is jó példa a több odafigyelésre és az állatorvossal való jobb együttmûködésre.
A földkerekségen élô mintegy 2500 kígyófajból vidékünkön mindössze 5 faj él, valamennyi, de különösen a keresztes vipera a rágcsálók irtásával igen nagy hasznot hajt, ezért védelmet érdemel! A nálunk élô fajok közül a nép jól ismeri a fej két oldalán levô sárga foltról a vízisiklót (Natrix natrix), keszkenyôskégyót, vízikégyót, fejérkégyót, kevésbé ismerik az erdei siklót (Elaphelongissima), erdeji barnakégyót, erdeji keszkenyôskégyót, alig ismerik a rézsiklót (Coronella austriaca), kecskekégyót és a keresztes viperát (Vipera berus), viperakégyót. E két utóbbit, aki ismeri is, gyakran összetéveszti egymással. Egyáltalán nem ismeri a nép, mivel nagyon ritka, de nálunk is elôforduló haragos siklót (Coluber jugularis caspius). Ez a faj Európa nagyobbra növô kígyója, hossza ritkán elérheti a két métert is.
Mint általában mindenütt a nép körében, a Sóvidéken is jócskán találkozunk "érdekesebbnél érdekesebb", sokszor hajmeresztô kígyómesékkel. Ezek közül mutatok be néhányat.
— Több méter hosszú kígyót láttak. A hirtelen ijedelem és a fantázia együttesen növeli a kígyókat több méter hosszúra. Ezen nem lehet csodálkozni, amikor újságjainkban is (pl. az RMSZ és az Áttekintô régebbi számában) napvilágot látott az a hír, miszerint "Az óriáskígyó gyomrában találtak rá Peruban egy eltûnt kislányra. A 25 méter (sic!) hosszú hüllôt vadászok lôtték le..." Úgy látszik, él még valahol a régi idôk kirakó vásárainak szélhámos "zsákbamacskása", akitôl a hír származik, aki így reklámozta magát: "Itt látható az óriáskígyó, amely a fejétôl a farkáig 12 méter, a farkától a fejéig 13 méter, összesen 25 méter!" Ami azt illeti, egy óriáskígyó le tudna nyelni egy kisgyermeket, a baj csak az, hogy 10 métert meghaladó óriáskígyó létezésérôl eddig még nem adott hírt a szaktudomány!
— A kígyó megszopja a tehén tôgyét. Érdekes, hogy ezt az általánosan elterjedt hiedelmet a nép körében még az Egyesült Államokban is fenntartják. Errôl a továbbiakban még lesz szó.
— A kígyó a "szullánkjával" csíp, szúr, "szíp". A "szullánkja" a nyelve, ennek szerepét a VI. részben tisztáztuk.
— A megölt kígyó a farkát naplementéig mozgatja. Ez a hiedelem is általános. "Mikó a kégyó fejit szétveri az ember, még mind mozog, a szencségnek se döglik meg, amég a nap le nem mejen" (P). A kis VI. osztályos is azt írta a dolgozatában, hogy "a kígyó nagyon gonosz és szívós állat, ha agyonütik, még sokáig él, amíg meg nem döglik".
— A kígyó üldözött valakit. Ezt több adatközlô is határozottan állította. "Écce mánászni vótunk a Perelunkán, s égy viperakégyó megkergetett. Jó hosszú vót, kétmétereseket szökött, béfutottunk egészen a muncsali házig, elig tuttunk elmeneküni" (Sz). "A mánászokot a havason sokszó megkergeti, hárommétereseket es szökik, s akit utolér s megmar, annak vége" (I). Mondanom sem kell, hogy ezek a történetek a páni félelem szülte képtelenségek.
— A kígyó merev, delejes nézésével megbénítja áldozatát, aki meg sem tud moccanni, menekülni képtelen, vagy éppen besétál a kígyó kitátott szájába. "Láttam vót, hogy a béka sírt, ment szembe a kégyóval addig, amég békapta" (Szk). "Écce a Bekecsbe vótam, a Hollósvôgybe, s láttam, hogy égy katonabéka s égy erdeji barnakégyó addig nészték egymást, amég osztán a kégyó a békát békapta s lenyelte" (Sz). "A kégyó a békát tugya guvatt szemme nézi, s úgy megígézi, hogy az osztán nem tud meneküni" (I). Ezek a történetek is pontatlan megfigyelésekbôl, helytelen ismeretekbôl származnak. A kígyó szeme nem mozdulatlan, mint ahogy azt sokan hiszik. Szemhéjaik összenôttek, s a mozgó szemhéjak hiánya adja a pislogástalan merev nézést, s kelti a szem mozdulatlanságának látszatát. — Kígyótáncoltatás. Ilyen személyes élményük természetesen nincs, esetleg filmen vagy televízióban láttak kígyótáncoltatást, de azt mindig nagy szenzációnak, rendkívüli teljesítménynek tartották. A kígyó a táncoltató zenéjét, furulyájának hangját nem hallja, hiszen jóformán földsüket. Inkább az történik, hogy az idomított, megkínzott szerencsétlen állat ösztönös védekezési állásban követi rabtartója mozdulatait.
A magyar népi hitvilágban a kígyóhoz gazdag hiedelemanyag fûzôdik. A kígyótisztelet a régmúlt idôkig nyúlik vissza. "A primitív elképzelések szerint a szellemek ember- vagy állatalakban élnek, s az alakjukat tetszés szerint változtatni tudják. Ázsiában a rosszindulatú szellemalakok közül a legáltalánosabb minden valószínûség szerint a kígyó volt" (Erdész Sándor). Tasnádi Kubacska Andás írja, hogy a kígyó a "legrégibb testalak, amelyet a gonosz hatalom magára öltött". Példának felhozza, hogy "a naga, az ázsiai kobra tisztelete apáról fiúra száll. Olyan régi, mint a méregtôl való rettegés érzete". A félelem és tisztelet sokszor összefügg, így alakulhatott ki a kígyóimádás az egész világon. Pl. Kelet-Indiában a pápaszemes kígyót (kobrát) a templomokban közköltségen táplálják, mint Buddha szent állatát.
— Kígyó az emberben. Egész Európában elterjdedt az a hiedelem, hogy a kígyó az alvó ember nyitott száján át bemászik, s mikor felébred, észreveszi, hogy valami van benne. "Egy sóváradi ember öste lefekvéskó tejet ivutt, s a kégyó bémászott a szájába. Reggé éreszte, hogy meg van puffadva, s valami mozgolódik a gyomrába. Az embert osztán a lábánál fogva fékötték a gerendára, közbe a füttôn tejet forratak, s mit gondol, tanár úr, a kégyó a gyomrába megfordút s kijött" (Sz). Nagyon érdekes az a hiedelem, hogy a kígyó az ember kebelébe mászik, ott az ember melengeti, de a háládatlan állat a jótevôjét megharapja. Innen maradt az a szólásmondás, hogy "kígyót melenget a keblén".
(Folytatjuk)
Életem egyik legnagyobb kulináris élménye a texasi Dallasban ért, amikor a barátom elvitt egy régi, 100 éves steakvendéglôbe (az amerikaiak nem határozzák meg részletesen, a szték náluk azt jelenti: marhahússzelet roston sütve). Ide nem illik nyakkendôsen menni. Csak kalappal és farmerben jár mindenki, aki mégis öltönyben és nyakkendôsen odamerészkedik, a pincér az ajtóban egy ollóval levágja a nyakkendôt, udvariasan elkéri a névjegykártyáját, a nyakkendôt felszögezi a falra a kártyával, ahol már sok száz nyakkendô fityeg. A countryzenekar tust húz, és kihoznak egy kancsó bort, fájdalomdíjként, nagy taps közepette. Itt mindig szilveszteri hangulat van, függetlenül attól, hogy kedd vagy szombat van-e. Ez a vendéglô ismerôs lehet valamennyiünknek a cowboy-filmekbôl. A bejárat mellett mindjárt lehet látni, hogy készül a világ legfinomabb marha-fatányérosa. Csak egy üvegfal választja el a közönséget, mindenki végignézheti a mûveletet, az asztalokon kockás abrosz, jó zene és vidámság. Mikor kihozták a fatányéron a steakemet, azt hittem, hogy a hármunké, mint kiderült, csak az én adagom volt. Egy cowboy-adag 45 deka, a két hátszínt egybevágják, csak a csigolyát csapják le, és kétujjnyi vastag. Hoznak mellé egy tálban héjában sült krumplit és vajkockákat. Italt egy kancsó rozébort. Van még cowgirl adag a hölgyeknek, ez csak 26 deka. A bélszínbôl készült "steak" diétás kosztnak számít. Azt a finom, szaftos, omlós húst mi itthon marhahúsból el sem tudjuk képzelni. Így aztán nem csoda, hogy meg tudtam birkózni az adagommal. Azóta többször sütöttem hátszínt, bélszínt roston, nagyon finom lett, de a dallasi minôséget nem sikerült elérnem. Valószínû, nem az elkészítésben van a hiba, hanem az alapanyag más. Az állattartás teljesen más jellegû, mint nálunk. Mikor mentünk Coloradó és Új-Mexikó felé, átszeltük egész Texast. Másfél napi út, a prérin keresztül. Az út két oldalán csak egy drót van kihúzva, hogy az állatok ne tudjanak átjárni. Az út közepén több száz kilométeren át rózsák vannak, fehér, piros és rózsaszín, ez választja el a szembe jövô forgalamt. Láttam tehéncsordákat és méneseket itt-ott, de istállót sehol. A vizet egy szélkerékkel ellátott torony biztosítja, mellette két-három fémlemez vályú. Egy-egy tulajdon 40-50 km. Útközben, egy csorda mellett — nem vigyázott senki rá — ellést is láttam. A teheneket nem fejik, a tulajdonosok csak ritkán látogatják meg az állatokat. Elôttünk ment egy furcsa kocsi, elöl ült két cowboykalapos férfi, mögöttük két ló a kocsiban. Egy nagy kapunál befordultak. A kapura fel volt írva a tulajdonos neve, és az hogy: ranch. Bementek egy takaros házhoz, felültek a lovakra és elindultak megkeresni a csordát. Kiválasztják a vágni való növendékállatokat, behajtják, majd rövid idô alatt felhizlalják, ezt nevezik félvad tenyésztésnek. Ettôl lesz a "steak" zamatos, finom.
Hozzávalók: személyenként 20-25 deka növendék, magas hátszín (rostélyos) vagy növendék-bélszín, bors, zsír vagy olaj, só. Kétujjnyi szeletekre vágjuk, kicsontoljuk, a hártyát, inakat eltávolítjuk, a kés fokával megveregetjük, beborsozzuk, finoman bezsírozzuk vagy olajozzuk. 4-5 napig hideg helyen pihentetjük. Közvetlen sütés elôtt sózzuk. A sütés: a rostot bezsírozzuk, az izzó szénre helyezzük, a szeleteket felrakjuk sülni. A steaket háromféleképpen süthetjük: angolosan (a közepe véresen marad — 1-2 perc oldalanként), félangolosan (a közepe nyers, rózsaszínû, 3-4 perc oldalanként) vagy átsütve, oldalanként 8-10 percig. Sokat ne süssük, mert szíjassá, rágóssá válhat. Forgatásnál nem szabad megszúrni, mert kifolyik a zamatos leve. Lapátkával, fogóval, esetleg a sarkánál fogva forgassuk át villával. Csak egyszer szabad sütni egy- egy oldalt. Fatányéron vagy hevített tányéron tálaljuk. A bélszínszeletekre tehetünk egy-egy tükörtojást is. Kovászos uborkával, sarvalt káposztával kínáljuk. Könnyû asztali rozébort adjunk mellé, pl. kadarkát. Gondolom, a sör is jól csúszik utána. Egészségükre.
Ui. A biztosabb siker érdekében elôkészíthetjük a húst úgynevezett "száraz páccal": az elôkészített szeleteket borsozzuk, beszórjuk törött fenyômaggal és kakukkfûvel. Mustárt elkenünk olajjal és ezzel is bekenjük, hagymaszeleteket rakunk a szeletek közé és így tartjuk hûvös helyen három napig. Sütés elôtt a pácot késsel könnyedén lekaparjuk, sózzuk és a szokásos módon roston sütjük.
A parasztpárt ellenezte a leghevesebben
A köztisztviselôk jogállásáról szóló törvény vitája kapcsán csütörtökön a képviselôházban visszautasították az RMDSZ módosító indítványát, miszerint azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint 20 százalékát a kisebbségek alkotják, a köztisztviselôknek ismerniük kell a kisebbségek nyelvét. Az indítvány egyébként a közigazgatási szakbizottságon sem ment át, s a leghevesebben a parasztpárt képviselôi ellenezték.
Rasvan Popescu az elnöki szóvivô
Miután megválasztása óta ragaszkodott ahhoz, hogy nincsen szüksége szóvivôre, csütörtöktôl az államfô a volt kormányszóvivôt, Rasvan Popescut nevezte ki ebbe a a tisztségbe. A szóvivôre a jelek szerint azért volt szükség, mivel a közvélemény-kutatások szerint az államelnök a népszerûségi listán Ion Iliescu mögé csúszott, s pont annyian szavaztak rá, mint Teodor Melescanura.
NATO-gép két üzemanyag-tartályára találtak Temes megyében
A hadsereg illetékesei szerint a jugoszláv határtól másfél kilométerre talált üzemanyag-tartályok a román légvédelem parancsnoka szerint parasztgazdák szerda este zajt hallottak a jugoszláv határtól másfél kilométerre lévô Graniceri falu közelében, majd megtalálták a tartályokat. Az egyik tele volt, a másik pedig üres. Becsapódásuk emberéletben nem tettek kárt. A tartályok 2000 liter ûrtartalmúak, a NATO F-15-ös vadászgépéé lehettek, mert angol felirat van rajtuk — közölte a parancsnok. A gép jugoszláv légtérben repülhetett, és a pilótája valószínûleg kioldotta a tartályokat. A gép sebessége, magassága, valamint az idôjárási körülmények miatt azok román területre zuhantak — mondta. A parancsnok szerint nem tudni, hogy elôzôleg a gépet találat érte-e a jugoszláv légvédelem részérôl.
Szándéknyilatkozat a Nemzetközi Valutaalappal
Egy héten belül várható az elvi megállapodás az IMF hitelnyújtásáról Románia részére. Traian Remes pénzügyminiszter szavai szerint április 20-án kerül aláírásra a szándéknyilatkozat a hitelrôl, amely a várakozásoknak megfelelôen 300-400 millió dolláros készenléti hitel lesz. A pénzügyi szervezet igazgatótanácsának még jóvá kell majd hagynia, elôreláthatóan erre júniusban kerülhet sor. Mint ismeretes, az ország annak veszélyével néz szembe, hogy az idén esedékes külföldi tartozásokat nem tudja fizetni. Eddig ezeket teljesítette, de az év hátralévô részében 1,7 milliárd dolláros kötelezettsége áll még fenn — írta a Dow Jones hírügynökség.
A pápa romániai és lengyelországi látogatása
II. János Pál pápa fogadott hat romániai görög katolikus fôpásztort, élükön Lucian Muresan fogarasi és gyulafehérvári metropolita érsekkel — jelentették be a Vatikánban. A találkozóról közölték, hogy az a katolikus egyházfô tervezett romániai látogatásának elôkészítésével függ össze. Mint ismeretes II. János Pál pápa május 7-9. között keresi fel Bukarestet. A rákövetkezô hónapban szülôhazájában, Lengyelországban tesz rekord hosszúságú, 13 napos látogatást a katolikus egyházfô. A június 5-17. közötti lelkipásztori út során összesen 24 helységet keres fel, részint személyes életútjához kötôdô helyeket, mint szülôvárosát, Wadowicét és Krakkót, amelynek érseke volt. A fárasztó látogatás során a 79 éves egyházfô északtól délig bejárja az országot, s mindössze egy másfél napos pihenôt tesz az ukrán határhoz közeli Wigry kolostorában. Egyre növekvô forgalom az EurotunnelbenA La Manche alatt Franciaországot és Nagy-Britanniát összekötô Eurotunnel-vállalkozás forgalma az idei elsô negyedévben 18 százalékkal nôtt, s elérte az 1,479 milliárd frankot, azaz a 220 millió eurót. A csütörtökön Párizsban közzétett jelentésben Partick Ponsolle, a cég igazgatótanácsának elnöke közölte: mindenképpen biztatónak látja a helyzet alakulását, s folytatódik az Eurotunnel talpraállása. A Csatorna-alagútban az idei elsô negyedévben 4,4 százalékkal nôtt a személygépkocsik, 6 százalékkal a buszok forgalma az elôzô év hasonló idôszakához képest. E három hónap alatt összesen 1,42 millió utas vette igénybe a Londont, Párizst és Brüsszelt összekötô Eurostar vonatokat. Legnagyobb mértékben a brit és a francia part között közlekedô kamionszállító szerelvények forgalma emekedett, összesen 17 százalékkal. Ezen belül is márciusban abszolút rekordot értek el, amikor összesen 70109 teherjármû haladt át az Eurotunnel vasútján.
Új hárombolygós naprendszer felfedezése
Amerikai csillagászok új, három bolygóból álló naprendszert fedeztek fel. A felfedezést, amely négy kutatócsoport együttes munkájának eredményeképp született, a San Franciscó-i egyetemen (State University) jelentették be. A felfedezés azért nagy jelentôségû, mert ez az elsô eset, hogy a mi Naprendszerünkhöz hasonló formációt találtak, s ez egyben azt is sejteti, hogy Tejútrendszerünkben sokkal több bolygó van, mint azt korábban feltételezték. A három bolygó az Upsilon Andromedae csillag mint nap körül kering. Gázfelhôjüket tekintve mindhárom a mi Naprendszerünk Jupiter bolygójához hasonló, s így valószínûleg élet sem lehet rajtuk, bár a kutatók nem zárják ki, hogy az újonnan felfedezett naprendszer része lehet egy Föld típusú égitest is. A csillagászok a naprendszer egyik bolygóját már korábban azonosították, de csak most derítették ki, hogy két másik bolygó is létezik az Upsilon Andromedae vonzásában — írja a Reuters.
20 milliós magyar gyógyszersegély Albániába
A magyar állam egészségügyi tartalékából a szaktárca által összeállított kormányzati segélyt szállítottak csütörtökön Albániába — tájékoztatta a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) sajtóirodája közleményben az MTI-t. A 20,7 millió forint értékû, kötszerekbôl, fertôtlenítô szerekbôl, antibiotikumokból, láz- és fájdalomcsillapítokból, valamint egyéb gyógyszerekbôl álló rakományt magyar katonai szállítógép vitte Albániába — tartalmazza a közlemény.
Papp György kiállítása Ópusztaszeren
A Szegeden élô festômûvész alkotásaiból csütörtökön nyílt kiállítás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Attila-termében. A mûvész a Szegedi Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskola rajz-mûvészettörténet tanszékének fôiskolai tanára elsôsorban a népmûvészeti hagyományok felhasználásával teremtett magának sajátosan egyéni képzômûvészeti formanyelvet. A most megnyílt kiállításon 50 színes és fekete-fehér linómetszet, tûzzománc táblakép és festemények kaptak helyet. Papp György tárlata az év végéig tekinthetô meg.
Heti hírmondó Martonyi Jánossal
A Jugoszlávia elleni NATO-csapás kapcsán Martonyi János külügyminiszter lesz a vendég a Duna Televízió Heti hírmondó címû mûsorának vasárnap esti adásában — tájékoztatta a tv sajtóirodája az MTI-t. A mûsor egyebek mellett a következô kérdésekre keres választ: Lesz-e szárazföldi beavatkozás?, Szövetségi kötelezettségeink, a NATO iránti lojalitásunk elôbbrevaló-e a vajdasági magyarok iránt érzett szolidaritásnál?, A NATO-tagság emel-e új válaszfalakat Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolataiban?, Koszovó egy epizód-e csupán a világpolitikában, vagy egy konfrontatív új világrend nyitánya? Az adás szerkesztô-mûsorvezetôje Csáky Zoltán.
Szombattól Bárdos Lajos Zenei Hetek
Az 1990 óta "Bárdos Lajos Zenei Hetek, Kórus- és Ifjúságnevelési Alapítvány" formában mûködô fesztiválsorozatnak Budapesten kívül Szekszárd, Hévíz, Dunaújváros, Székelyudvarhely és Marosvásárhely ad otthont. Az idén 23. alkalommal rendezik meg az "éneklô Magyarország" kodályi hitvallás gyakorlati megvalósításán fáradozó zeneszerzô nevét viselô zenei rendezvénysorozatot. A nyitóhangversenyt a Pesti Vigadó kamaratermében tartják, vasárnap 10 órától pedig Bárdos Lajos Misa Tertia címû mûve csendül fel a Budavári Nagyboldogasszony-templomban a találkozó vendégkórusainak tolmácsolásában.
Marosvásárhelyre látogat a budapesti Nemzeti Színház
Sütô András Balkáni gerle címû színmûvével vendégszerepel Marosvásárhelyen a budapesti Nemzeti Színház társulata. Az Iglódi István rendezte elôadás, amelyben olyan kiváló színmûvészek lépnek fel, mint Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Moór Marianna, Fülöp Zsigmond és többen mások, május 1-jén este 7 órától illetve május 2-án délután 3 és este 8 órától látható a helybeli Nemzeti Színház nagytermében. A jegyeket hétfôtôl kezdik árusítani a színház kultúrpalotai jegyirodájánál.
Az új pénzügyi jogrendszer értelmében az oktatási rendszer költségeit, a személyzet béreit kivéve idéntôl a helyi költségvetésekbôl fedezik. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal büdzséjébe nem foglalták bele a város oktatási intézményeinek befektetési költségeit, ezért nemrégiben tárgyalások kezdôdtek a megyei tanfelügyelôség és a polgármesteri hivatal, illetve a tanács képviselôi között, miszerint csütörtökig a tanfelügyelôség véglegesíti a szükséges pénz összegét, és igényét egy egyezménytervezetben nyújtja be a hivatalnak. Matei Dumitru fôtanfelügyelô lapunknak elmondotta, hogy marosvásárhelyi szinten a tanintézetek fenntartására és a beruházásokra szükséges összeg több tízmilliárd lejt tesz ki, de az egyezményterv elkészítése még várhatóan egy hetet vesz igénybe, ennyi ideig tart még a protokollum alátámasztására szánt dokumentumok véglegesítése. Szent György- nap Erdôszentgyörgyön Április 24-én egész napos rendezvénysorozattal ünneplik Szent György napját Erdôszentgyörgyön. Jövô hét folyamán egy kétnyelvû kiadványt is készítenek az ünnep tiszteletére, amely ismerteti a helység történetét, a jelenlegi helyzetét. Szombaton a Rhédey-palota udvarán nyitják meg az ünnepséget, majd ökumenikus istentisztelet és polgármesteri köszöntô következik. Mintegy 85 meghívottat várnak, többek között a község településeinek francia és svájci testvértelepülései, a megyei hatóságok képviseletében. A programból nem hiányoznak a kulturális és sportrendezvények, a kirakóvásár, térzene, este nyolc órától pedig az erdôszentgyörgyi kultúrotthonban bállal zárul a rendezvénysorozat.
Csütörtöktôl a csíkszeredai Hamerock Rt. folytatja a szászrégeni Soós utca nagyjavítását. A Basescu-alapból finanszírozott munkát a pénz kiutalásának elhúzódása miatt csak késôn tudták elkezdeni, és a rossz idô beállta miatt szakították félbe. A cég egyelôre hitelben dolgozik majd a helybéli polgármesteri hivatalnak, mivel a szállítási minisztérium a jóváhagyott kétmilliárd lej (a város igénye 5 milliárd volt) helyett eddig alig 430 millió lejt folyósított a hivatalnak még tavaly, idén még egyáltalán nem érkezett pénz e célra. A szászrégeni polgármesteri hivatal idén is 5,5 milliárd lejt igénylô, útjavításokat célzó programot küldött a szállítási minisztériumba, a válasz azonban már hetek óta várat magára — tájékoztatott a város alpolgármestere.
Interkulturális tanulás többnyelvû közösségekben
Az Outward Bound ifjúsági társaság április 19 - 25. között az Eurotin - Ifjúság Európáért Program országos irodájával közösen a fenti címmel ifjúsági tanulmányutat szervez. A Marosvásárhelyen, Szovátán és Segesváron sorra kerülô programon ifjúsági szervezetekben dolgozó norvégiai, lengyelországi, angliai, németországi, görögországi, portugáliai, csehországi, olaszországi, szlovákiai, moldovai és romániai fiatalok vesznek részt. A résztvevôk tiszteletére fogadást rendeznek a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében hétfôn, április 19-én 18 órától, amelynek meghívottjai Fodor Imre polgármester és nemkormányzati szervezetek képviselôi.
Az Alpha Transilvana Alapítvány emberbaráti segítséget nyújtott 21, anyagi nehézséggel küzdô mezôpagocsai családnak. A helybéli polgármester közbenjárása nyomán a rászoruló családoknak az alapítvány 182 csomag ruhát és lábbelit, 15 takarót és 15 párnát juttatott. Az adomány értéke 61,4 millió lej. Hangverseny a barátság jeleként A szászrégeni zeneiskola hétfôn tíztagú csoportot fogad a nagykôrösi zeneiskolából. A magyarországi testvértelepülésrôl érkezô zenetanárok csütörtökig tartózkodnak Szászrégenben, közben a barátság jeleként kedden 17 órától a régeni zeneiskola dísztermében hangversenyt adnak.
Az olasz Cataldo Miscioscia holnap 11 órától a haj ápolásáról, és festésérôl tart gyakorlati bemutatóval egybekötött ismertetést a marosvásárhelyi Kôrösi Csoma Sándor utcai innovációs központban.
A CONEL marosvásárhelyi fiókegységének közlése szerint április 20-án 9 és 14 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen a Szabadi úton a 139-163. és a 450-459. házszámok között.
Pszichológiai irányzat bemutatása
A Kolozsvári Természetgyógyászati Egyesület szervezésében holnap 15 órától a marosvásárhelyi uszoda mögötti sportteremben tartandó elôadáson egy új pszichológiai irányzatot, a neurolingvisztikus programozást mutatják be. Az érdeklôdôk a pszichikai manipulációval, az irányítással, a hatékony kommunikációval kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ. Hírszerkesztô: Benedek István Múzsa 390. számaSzerkeszti: Nagy Miklós KundKét Sütô- könyv egy kötetbenNem szokatlan, különösen, ha a két könyv ily szervesen együvé tartozik. Ami rendhagyó mifelénk, az a kötet rendkívül szép, elegáns kivitelezése. A mi nyomdai, anyagi lehetôségeinkbôl még nem futja ilyesmire. A szekszárdi Babits Kiadónak viszont tíz év elég volt arra, hogy a legmegbecsültebb magyarországi könyves mûhelyek élvonalába küzdje fel magát, és a legigényesebb könyvgyûjtôk elvárásait is kielégítse.
Hétfô este beszélgettünk a kiadó ügyvezetô igazgatójával, Fejôs Károllyal és a fôszerkesztô Kollega Tarsoly Istvánnal; tôlük tudunk eddigi eredményeikrôl, terveikrôl egyet s mást. Lexikonkiadással alapozták meg mai nagyvállalkozásukat, a Révai Új Lexikona sorozat Erdélyben is számos megrendelôre, vásárlóra talált, s az ilyen enciklopédikus kiadványaik biztosítják ma is tevékenységük szilárdságát. Emellett a kortárs magyar irodalom és tudományos írás, városuk és környéke tehetséges tollforgatóinak népszerûsítésére, felkarolására is figyelmet fordíthatanak, a klasszikus értékeket is újra elérhetôvé tehetik. Tetszetôs, szemet, szívet gyönyörködtetô formában, olykor reprint kiadásban. Könyveik hazai és nemzetközi kiállításokon is kivívják a szakma és az olvasók megbecsülését. Hasonlóan történik majd biztosan az április 23-25. között megrendezendô Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és októberben a Frankfurti Könyvvásáron is, amelyre szintén készülnek.
Mindkét helyen ott lesz a Babits Kiadó Korjellemzô Magyar Próza 1945—1990 címû sorozatának legújabb darabja, Sütô András Anyám könnyû álmot ígér és Engedjétek hozzám jönni a szavakat címû nagyhatású mûveinek egybefûzött kötete. Az ügyvezetô és a sorozatszerkesztô ezt hozta el a szerzônek, ennek köszönhetô hét eleji vásárhelyi látogatásuk.
Sokan ismerik, olvasták Sütô András e két, kordokumentumnak is beillô, vallomásos könyvét, mindkettô születésétôl már több mint két évtized választ el. A szekszárdiak kötete újabb nemzedékek számára teszi ismét elérhetôvé az anyaországban is a Pusztakamarást idézô naplójegyzeteket és az anyanyelv dicséretét zengô, "hómezôn és porban" fogant jegyzetlapokat.
A két mû jelentôségét Eckler Andrea méltatja a kötet utószavában. Érdemes kiragadnunk írásából néhány gondolatot:
"Képesek vagyunk-e az állandó bizakodásra, újrakezdésre, az élet intenzív, felelôsségteli megélésére, a tragikum és komikum tragikomikumban való összegzésére? Magunkra ismerünk-e részben vagy egészben Sütô András édesapjának eleinte személyesnek, majd oly jellegzetesen magyarnak, végül helytôl, idôtôl és személytôl függetlenül, végtelenül emberinek tûnô próbálkozásaiban? S képesek vagyunk-e a személyes élményt nemzeti és egyetemes érvényûvé növelni a gondolat szabadsága és a kikívánkozó nyelv által? Ilyen és hasonló, talán látszatra "csupán" érzelmi töltetû kérdések adódnak Sütô András e kötetben szereplô két írása nyomán. Az írás mindenkihez szól, azonban csak azokhoz jut el, akik szellemi, lelki táplálékra vágynak, kérdésekre és válaszokra, kalandozásra idôben és térben, sírás és kacagás között, miközben szívesen megmerítôznek a magyar nyelv szépségében, hogy erôt nyerve készek legyenek megôrizni valamit a részbôl, hogy az egész minél kevésbé csonkuljon, hogy a hiány és kétségbeesés csillapulhasson, s ezáltal képessé váljunk meglátni, megélni, megôrizni és továbbörökíteni emberi értékeinket...
Felelôtlen vállalkozás lenne kísérletet tenni egy utószó keretein belül Sütô András életének és pályájának körvonalazására. Ennek részletes és színvonalas áttekintését nyújtja Görömbei András és Bertha Zoltán monográfiája. Az olvasó számára így adott, hogy szabad asszociációira hagyatkozva, kiemeljen néhány mozzanatot a kötetben szereplô mûvekkel kapcsolatban. Alapvetôen meghatározó a szülôföld, a Mezôség, melyet Makkai Sándor "Holt-tenger"-nek nevez, a szülôfalu, Pusztakamarás társadalma, mûveltsége, történelme, hétköznapjai. "A falut h&a