Befejezôdtek az elnökjelölések
Markó Béla a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet, valamint a Gyergyó területi RMDSZ, Kincses Elôd a Csíki területi RMDSZ jelöltje
Az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa február 20—21-i határozata értelmében az elnökjelölések határideje április 15 volt. A májusban sorra kerülô RMDSZ-kongresszuson így két elnökjelölt indul. Korábbi lapszámainkban tájékoztattuk olvasóinkat, az RMDSZ különbözô területi szervezeteinek döntésérôl. Legutóbb a következô eredményeket juttatták el szerkesztôségünkbe.
A csíki területi RMDSZ áprils 9-i tanácskozásán Kincses Elôd 53, Markó Béla 32 szavazatot kapott. A Gyergyó területi RMDSZ április 13-án ült össze. A szavazás során Markó Bélára 48-an, Kincses Elôdre 6-an szavaztak.
Befutott egy újabb hír is, mely szerint az RMDSZ Hunyad megyei szervezete március 31-i petrozsényi ülésén együntetű szavazattal Markó Bélát jelölték.
A francia külügyminiszter Romániában
ubert Védrine francia külügyminiszter szerdán kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, ahol fôként a koszovói válsággal és a balkáni ügyekkel kapcsolatos kérdéseket vitatja meg.
A francia diplomácia vezetôje Emil Constantinescu államfôvel, Radu Vasile miniszterelnökkel, Andrei Plesu külügyminiszterrel, valamint a törvényhozás alsó- és felsôháza vezetôivel tárgyal a két nap alatt.
Mint a párizsi külügyi szóvivô jelezte, Párizs elismeri és üdvözli Románia támogatását a koszovói válság politikai rendezéséért tett nemzetközi erôfeszítésekhez, s a mostani humanitárius akciókhoz. Védrine Bukarestben is meg kívánja erôsíteni azt a francia törekvést, hogy a Balkán egészére alkossanak meg átfogó stabilizációs és fejlesztési stratégiát. Párizs ugyancsak támogatásáról kívánja biztosítani Románia NATO-tagfelvételi, valamint európai uniós csatlakozási törekvéseit — hangoztatta Anna Gazeau-Secret szóvivô.
A francia-román kétoldalú kapocsolatokat a politikai párbeszéd szintjén igen jónak ítélte meg a szóvivô, míg a gazdaságiakat kedvezô irányban fejlôdôknek. Franciaország egyébként az elsôszámű romániai külföldi befektetô. A francia külügyminiszter az elmúlt héten hasonló küldetéssel Bulgáriában járt.
Eckstein Kovács Péter magyarországi látogatásárólA magyar Országgyűlés még ennek a parlamenti ülésszaknak a során úgy módosítja a nemzeti kisebbségekrôl szóló törvényt, hogy a magyarországi románok is megalakíthassák önkormányzatukat — közölte kedden Bukarestben tartott sajtóértekezletén Eckstein Kovács Péter, a román kormány kisebbségügyi minisztere.
A miniszter a múlt héten tett magyarországi látogatásáról tájékoztatta a sajtót. Mint mondta, tárgyalásai során mind a kormánypártok, mind pedig az ellenzéki pártok képviselôi arról biztosították ôt, hogy rövid idôn belül megoldják a magyarországi románok helyzetét.
A kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy magyarországi tárgyalásain szó volt új határátkelôk megnyitásáról. Lehetôség van arra, hogy a gyulai Balcescu gimnázium mellett román nyelvű kollégium létesüljön. A magyar fél arról tájékoztatta ôt, hogy Magyarország konzulátust szeretne nyitni Csíkszeredán és kulturális központot Kolozsváron.
Az újságírók kérdéseire válaszolva Eckstein Kovács Péter közölte, hogy a Romániában tervezett Petôfi-Schiller egyetem ügyében a magyar fél "konkrét lépéseket" vár. Magyarország EU- csatlakozásának lehetôségével kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy Magyarország szerint nincs napirenden a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer bevezetése, a magyar vezetés azt szeretné, ha ez a probléma azzal oldódna meg, hogy Románia lekerül az "EU feketelistájáról".
Balkáni háború
Szerdán hajnalban a NATO-gépek Újvidékre (Novi Sad), Jugoszlávia második legnagyobb városára is csapást mértek. A Tanjug jelentése szerint a Belgrádtól 200 kilométerre délre lévô Uzice ellen szintén támadást hajtottak végre, valamint bombázták Pribojt és Nova Varost is. A három város által határolt háromszögben a NATO-gépei éjfél körül támadták a Bistrica vízi erôművet a Lim folyónál. A közeli, Belgrádot a montenegrói kikötôvárossal, Barral összekötô vasútvonal kis mértékben megrongálódott. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
A Pozega-Cacak útvonalon a Pozega közelében fekvô Prijanoviciben egy becsapódás tüzet okozott, ezt azonban gyorsan sikerült eloltani. Négy robbanás hallatszott kedden éjfél után Pristinában is.
Pristina környékét két erôs robbanás rázta meg szerda délután egy NATO-támadás következtében — jelentette a Tanjug.
Egy rakéta a tisztán albánok lakta Saskovac falu térségét érte, a másik rakéta Pristinától délnyugatra csapódott be. Áldozatokról a hírügynökség nem tud.
Bill Clinton amerikai elnök kedden — a kongresszus számos tisztségviselôjével folytatott megbeszélése után — újságírók elôtt megerôsítette: az Egyesült Államok kitart a Koszovóval kapcsolatos jelenlegi irányvonal mellett: folytatják a légitámadásokat, amíg el nem érik a kitűzött célokat.
E célok is változatlanok: "azt akarjuk, hogy a szerb erôk kivonuljanak Koszovóból, és azt akarjuk, hogy a menekültek hazatérhessenek, nemzetközi biztonsági erôk védelme mellett, miközben kidolgozzák az önkormányzatot" — mondta Clinton.
Elmondta, hogy új szakasz kezdôdik a Jugoszlávia elleni légitámadások sorozatában, az eddiginél több légi eszköz felhasználása mellett. A térségben tartózkodó Roosevelt amerikai és egy francia repülôgép-hordozóhoz egy brit repülôgép-hordozó hajó is csatlakozik - tette hozzá.
Az amerikai elnök értékelése szerint már sikerült meggyengíteni a jugoszláv katonai potenciált — a légvédelmet, az irányítási rendszert és a mobilitást -, valamint megnehezíteni a Koszovóban levô szerb erôk utánpótlását. "Most a tankokra és a tüzérségre csapunk le, és már megsemmisítettük a fejlett MiG-29-es repülôgépek felét" — közölte Clinton. Kitért arra, hogy eközben a humanitárius erôfeszítések is folytatódnak, százezreket látva el a szükséges élelemmel és fedéllel.
Iszlám-katolikus összekötô bizottság a koszovói válságrólA Vatikán és iszlám szervezetek képviselôi közös felhívásban szorgalmazták a koszovói válság mielôbbi befejezését.
Az iszlám-katolikus összekötô bizottság kedden ismertetett nyilatkozatában elítélte a Koszovóban és a balkáni térségben ártatlan polgári személyek, mindenek elôtt nôk, gyermekek és öregek ellen alkalmazott erôszakot. Felhívta a konfliktusban érintett összes felet, hogy tegyenek meg minden tôlük telhetôt a harcok beszüntetése érdekében.
A bizottság ezen kívül felszólította a hívôket és különösen a vallási vezetôket, hogy érvényesítsék befolyásukat tartós és igazságos koszovói békemegoldás érdekében.
A Kathpress katolikus hírügynökég által idézett felhívás szerint a vallási közösségeknek hozzá kell járulniuk a sürgôsen szükséges emberiességi segélynyújtáshoz is.
Az iszlám-katolikus összekötô bizottságot 1995- ben a vallásközi párbeszédért felelôs pápai tanács és nemzetközi iszlám szervezetek közösen alapították.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága az etnikai tisztogatásrólAz ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kedden Ganfben elítélte a szerb hatóságokat a Koszovóban folytatott etnikai tisztogatásért és követelte a gyilkosságok és emberek elűzésének beszüntetését.
A 53 tagú testület tagjai közöl 44-en szavaztak az iszlám és nyugati országok nevében Pakisztán által beterjesztett határozat elfogadása mellett, Oroszország képviselôje — egyedüliként — ellene foglalt állást. Hatan tartózkodtak, két küldött pedig nem volt jelen a szavazáson.
Az orosz emberi jogi küldött egyoldalúnak és szerbellenesnek minôsítette a szöveget, és felhasználta az alkalmat Jugoszlávia NATO- bombázásának elítélésére.
A nyilvános szavazáson Kína, Kongó, Kuba, India, Nepál és Dél-Afrika tartózkodott.
Az orosz katonai vezetés cáfolta szerdán azt a török forrásból származó hírt, hogy a közeljövôben kihajózna a Földközi-tengerre, a jugoszláv konfliktus térségébe a Fekete-tengeri flotta kilenc egysége.A szevasztopoli hadikikötôt (az orosz Fekete-tengeri flotta támaszpontját) a Liman nevű felderítô hajó április 3-i kifutása óta egyetlen hajó sem hagyta el — közölte a támaszpont egyik illetékese.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata ugyancsak megerôsítette, hogy Borisz Jelcin elnök nem adott utasítást a hajók kifutására — írta az AFP. A sajtószolgálat azt azonban nem zárta ki, hogy az orosz vezetés a tervezett indulást jóval megelôzôen áthaladási engedélyt kért a török hatóságoktól.
Német béketerv a koszovói válság megoldására
A német külügyi tárca államminisztere szerdán reggel megerôsítette, hogy a minisztérium konkrét béketervet dolgozott ki Koszovó jövôjére vonatkozóan.
A Deutschlandfunk rádióállomásnak nyilatkozva Ludger Volmer (Szövetség 90/Zöldek) elmondta: a terv értelmében a NATO felfüggesztené a Jugoszlávia elleni légitámadásokat, mihelyst a szerb katonai és rendôri erôk megkezdik a kivonulást a déli tartományból. Maradéktalan távozásuk esetén pedig az atlanti szövetség végleg leállítja a légi csapásokat jugoszláviai célpontok ellen.
A német béketerv elôirányozza, hogy a koszovói menekültek hazatérése után nemzetközi Balkán-értekezletet hívjanak egybe; ennek feladata az volna, hogy szerzôdést dolgozzon ki a térség stabilitásának szavatolása érdekében. A rádiónak nyilatkozva Volmer elismerte, hogy egyelôre nézeteltérés van az Egyesült Államok és Oroszország között abban a kérdésben, milyen összetételű legyen a Koszovó biztonságát felügyelni hivatott nemzetközi haderô. Egyúttal hangsúlyozta: a dél- balkáni konfliktus békés megoldása csak Oroszország bevonásával lehetséges.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai híre szerint Volmer fônöke, Joschka Fischer külügyminiszter még ezen a héten Bonnba akarja hívni a G-8 csoport tagállamainak külügyminisztereit. A találkozó résztvevôi a koszovói válság békés megoldását célzó erôfeszítéseikbe bevonnák az ENSZ-et is: a majdani békefenntartó erôk telepítésének alapját a terv szerint az ENSZ Alapokmányának VII. fejezetére hivatkozó BT-határozat képezné.
A FAZ értesülése szerint Fischer béketerve azon a föltevésen alapul, hogy a NATO katonai nyomása és egy Koszovóra vonatkozó ENSZ-határozat rábírja a jugoszláv vezetést annak az öt feltételnek az elfogadására, amelyeket az EU, Kofi Annan ENSZ- fôtitkár és a NATO is magáévá tett. Ezek között szerepel a harci cselekmények azonnali beszüntetése Koszovóban, a jugoszláv katonai erôk maradéktalan kivonása a tartományból, az elűzött lakosság visszatérése nemzetközi véderô felügyelete mellett, valamint a nemzetközi segélyszervezetek akadálytalan bejutása és tevékenysége Koszovóban.
A szerdán közzétett német béketerv hat pontból áll, amelyek teljesülése keretet adna a koszovói válság rendezéséhez, diplomáciai-katonai menetrendet írna elô oly módon, hogy a NATO légihadjárata akkor szűnne meg, amikor az összes jugoszláv katonai és félkatonai erôk elhagyják Koszovót. Az ENSZ felhatalmazásával ekkor békeerôk vonulnának be Koszovóba, hogy lehetôvé tegyék a menekültek visszatérését.
A Reuters a következôkben ismertette a béketerv hat pontját:
1. A G8 országai — Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, az Egyesült Államok, Kanada, Japán és Oroszország - miniszteri értekezleten kidolgozzák azokat a követelményeket, amelyeket a továbbiakban ENSZ-határozat formájában fogalmaznak meg. Ez elôírja, hogy
— mikor kell befejezni az összes jugoszláv katonai, rendôri és félkatonai erô kivonását Koszovóból,
— a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) beszünteti a harcot, leszerel és tartja állásait,
— nemzetközi békefenntartó erôt telepítenek Koszovóba pontosan megszabott működési szabályokkal,
— a segélyszervezetek a lehetô leghamarabb visszatérhetnek Koszovóba,
— a menekültek megkezdhetik a visszatérést Koszovóba, amint a jugoszláv erôk teljesen kivonultak Koszovóból,
— Koszovót egy ENSZ-vezetésű átmeneti közigazgatás irányítja addig, amíg létre nem jön egy politikai megállapodás.
2. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának át kell tekintenie és el kell fogadnia a határozatot, lehetôleg egyetlen napon.
3. A határozatot eljuttatják a belgrádi kormányhoz. Amennyiben megkezdôdik a jugoszláv csapatkivonás Koszovóból, a NATO 24 órára felfüggeszti légicsapásait. A légicsapások szüneteltetése kiterjeszthetô a csapatkivonás befejezéséig. Amennyiben a csapatkivonás az elôírt idôben véget ér, a légicsapásokat egyáltalán nem újítják fel. Ezzel párhuzamosan az UCK-nak tűzszünetet kell érvényesítenie és a nemzetközi békefenntartók érkezéséig pozícióiban kell maradnia.
4. Ezzel párhuzamosan a NATO-nak katonai ellenôrzést kell létesítenie Koszovóban. Az erre vonatkozó szabályokat ki kell dolgozni.
5. A segélyszervezetek azonnal megkezdik munkájukat Koszovóban, amint a nemzetközi békefenntartó erôk elfoglalják pozícióikat.
6. Amint megtörténik a jugoszláv csapatkivonás, a menekültek visszatérnek otthonaikba, megkezdôdik az újjáépítés.
Közvélemény-kutatás a romániai magyarok körében (3.)
Nincs kire szavazni? A közvélemény-kutatás következô fejezetének címe: Mennyire érdekképviseleti szervezet az RMDSZ? Érdemes odafigyelni arra, hogy ha a következô vasárnap választások lennének, a megkérdezettek 44 százaléka nem menne el szavazni, illetve nem tudná, kire szavazzon. Viszont 88 százaléka azoknak, akik elmennének szavazni, az RMDSZ-re adná a voksát. Az intézmények közül az egyházak, a magyarországi tévéadók és az RMDSZ az, amelyek számára a magyar lakosság majdnem egyöntetűen bizalmat elôlegez.
Arra a kérdésre, hogy melyek a magyar lakosság problémái és ezek közül melyikra figyel oda az RMDSZ, jelentôs eltolódás figyelhetô meg. A lakosság legnyomasztóbb problémái az infláció, a munkanélküliség, az életszínvonal esése, az adók, míg a megkérdezettek szerint az RMDSZ az oktatásra, az anyanyelv megôrzésére, a kulturális és területi autonómiára fekteti a hangsúlyt. Ám akkor, amikor arról van szó, hogy mivel kellene foglalkoznia az RMDSZ-nek, a lakosság véleménye megoszlik a saját, illetve az RMDSZ prioritásai között. A fontossági sorrendek között fennálló és jelentôsnek mondható diszkrepancia tehát nem vezet feltétlenül elidegenedéshez, ugyanis elsôsorban az egyéni és közösségi célok között mindig is fennálló hangsúlyeltolódásról van szó. az RMDSZ-tôl elvárják, hogy politikájában bizonyos közösségi célokat továbbra is elôtérbe helyezzen, de ugyanakkor azt is, hogy érzékenyebb (aktívabb) legyen az életszínvonal alakulására.
Amennyiben a jövô vasárnap parlamenti választásokat szerveznének, ön melyik pártra szavazna? — hangzik a kérdés. A válaszadók 45 százaléka nem tudja, vagy nem menne el szavazni! Az RMDSZ-re a megkérdezettek 48 százaléka szavazna, 4% más pártra adná a voksát, 3% pedig a Konvencót kedveli.
Egy másik kérdés úgy hangzott, hogy: milyen mértékben bízik a következô intézményekben? Legtöbben az egyházban (85%), a magyarországi tévéadókban (82%), az RMDSZ-ben (77%), Románia elnökében (63%), román tévéadókban (56%), a helyi önkormányzatban (51%), magánvállalatok (50%), hadsereg (50%), bankok (43%), kormány (40%), rendôrség (38%/, igazságszolgáltatás (32%), állami vállalatok (31%/, szakszervezetek (29%), parlament (25%), SRI (16%), más politikai pártok (13%).
Érdemes tehát odafigyelni, hogy az állam úgynevezett demokratikus intézményeiben egyre kevésbé bíznak az emberek. Ez pedig egyaránt érvényes mindenkire, "nemzetiségre való tekintet nélkül". Egyetlen kivételnek tekinthetô, hogy a magyaroktól eltérôen, a románság nagy része az egyház mellett a hadseregben bízik a leginkább.
Arra a kérdésre, hogy melyek ön szerint az országunkat érintô legfontosabb problémák?, a válaszadók nagy része a magas inflációt nevezte meg. Sorban ezután a kiterjedt munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a magas adók, a korrupció, a privatizáció lassúsága aggasztja a polgárokat. Ezzel szemben, újabb kérdésre adott válaszokból az derül ki, hogy az RMDSZ-t elsôsorban nem ezek a problémák, hanem olyanok foglalkoztatják, amelyek a válaszadók értékelésében az imént felsoroltak után következnek. Tehát a kérdés: Mely problémák foglalkoztatják ön szerint legnkább az RMDSZ-t? Válaszok:a minden szintű anyanyelvi oktatás hiánya (több mint 70%), az anyanyelv használata a közigazgatásban (kb. 69%), a területi autonómia hiánya a Székelyföldön (38%), az elkobzott egyházi/közösségi javak ügyének rendezetlensége.
A felmérés fgyelmeztetés lehet az RMDSZ számára, mire kell(ene) odafigyelniük. tekintve, hogy sok-sok SZKT (Szövetségi Képviselôk Tanácsa)- ülés az egyszerű embereket kevésbé érdeklô kérdések vitája során fajul legtöbbször személyeskedéssé. A nagy melldöngetô magyarkodásban a tisztségviselôk egy része teljesen megfeledkezi látszik azokról, akik rájuk szavaztak, és nem azzal foglalkozik, amivel a válaszok értelmében foglalkoznia kellene.
Egy jegyzôkönyv margójára
Jegyzôkönyv jutott el hozzánk, minden magyarázat nélkül. Ebben az RMDSZ megyei Szabályzat-felügyelô Bizottsága azt pontosítja, hogy: 1. A jelölôgyűlést, az SZKT 1999. február 27—28- án megtartott ülésén hozott határozatának megfelelôen — a szövetségi Ügyvezetô Elnökség 1999. március 17. évi 297-es számú átiratának 5-ös pontja alapján "kötelezô módon a mandátumok igazolásával, a gyűlés összehívásának szabályosságáról készült helyi Szabályzat-felügyelô Bizottság jegyzôkönyvezett jelentésével kell kezdeni". Majd azt írják, hogy ez a jelentés nem hangzott el, a mandátumok igazolása nem történt meg, bár ezt a bizottság jelen lévô tagja jelezte, de erre a TKT elnöke nem adott módot.
Emlékeztetnek továbbá arra, hogy az SZKT 1999. február 27—28-án tartott ülésén hozott határozatnak megfelelôen "az RMDSZ VI. Kongresszusára a küldötteket a delegáló szervezetek (területi RMDSZ- szervezetek, pártok, platformok, civil szervezetek) jelölôgyűléseken választják ki. Amenniyben az RMDSZ-alapszabályzat V A 21.b/2 szerint kéttestületű választmány működik, a Területi Képviselôk Tanácsa és a Területi Egyeztetô Tanács, vagy a két testület által közösen megállapított elv szerint kiválasztott képviselôkkel kiegészített együttes ülése". Ennek értelmében — állapítják meg a jegyzôkönyvben —, jogszerűtlen volt az Operatív Tanács választási határozati javaslatáról csak a TKT-tagokkal szavaztatni.
S következik egy talányos mondat:" Mivel a küldöttek kijelölése végül is a két testület együttes szavazatával történik, ezért nem indítványozzuk a jelölôgyűlés megismétlését".
Végül pedig: "Miután az elnökjelölésrôl a Területi Egyeztetô Tanács kizárásával csak a TKT szavazott, ez sérti a fent idézett rendelkezéseket, ezért indítványozzuk, hogy az elnökjelölést az SZKT érvénytelenítse."
Ez utóbbi utalásból arra következtethetünk, hogy az imént részletezett jegyzôkönyvet szerzôi az SZKT elé terjesztendô dokumentumnak szánták. Valóban figyelemreméltó. Érdemes behatóbban szemügyre venni, hogy az egyszerű halandó ne essen mindenféle értelmezések csapdájába.
A megye szabályzatfelügyelôit — ez elsô pillantásra kitűnik — az elnökjelölés kimenetele késztethette komponálásra. De ahogy mondani szokás, "a szabál, az szabál". Így a szabályzatfelvigyázóknak illett volna mindenekelôtt azt észrevenni, hogy a megyei szervezet kongresszusi készülôdésében többszöri szabályzatszegésben szenved. Vagyis a jegyzôkönyvben is említett SZKT-határozatot többrendbélileg megsértették. Az ugyanis félreértelmezhetetlenül kimondta, hogy a kongresszusi küldöttek kiválasztásának határideje 1999. áprils 5., az óvási idôszak április 6-7., amelyeket a szövetségi Szabályzat-felügyelô Bizottság április 8-án megvizsgál, és elrendelheti az esetleges új jelölôgyűléseket, amelyeket április 12-ig meg kell tartani. Ezzel szemben a megyei szervezet, mint már ismeretessé vált, mindenféle határidôbôl kicsúszott. Ezt a helyi szabályzatfelügyelôk nem tartották említésre érdemes mozzanatnak szétküldött jegyzôkönyvükben, holott feladatuk éppen a megyei szervezet szabályszerű működése fölött ôrködni.
Ami most már a kérdés LÉNYEGI részét illeti, utalunk az elnökjelölésre, amelyet a jelek szerint szeretnének meg nem történtté tenni. Ez ugyancsak egyértelműen szabályozott az RMDSZ vonatkozó dokumentumában, amit — szándékosan vagy sem — nem lehet összekeverni a kongresszusi küldöttek kijelölésének eljárásával. Vagyis a kongresszusi küldöttek kijelölését az SZKT szabályozta és ennek alapján vehettek ebben részt a TET tagjai. Az elnökjelölést ellenben a kongresszus által elfogadott szövetségi alapszabályzat szerint kell, mi több, kötelezô lebonyolítani. Az RMDSZ alapszabályzatának szövetségi elnökrôl szóló 8. fejezetében pedig egyebek között írva vagyon, hogy: "A szövetségi elnökjelöltek legalább egy hónappal a választás idôpontja (a kongresszus) elôtt benyújtják a Szabályzat- felügyelô Bizottsághoz nyilatkozatukat a jelölés elfogadásáról, valamint támogatóik listáját. A támogatói listán legalább két SZKT-ban képviselettel rendelkezô szervezetnek (melybôl egyik kötelezôen területi szervezet kell hogy legyen) vagy ezer egyéni támogató aláírásának kell szerepelnie."
Most már tehát tisztázandó a területi szervezetek kérdése. Az alapszabályzat 21. pontjánál olvasható, hogy két küldöttgyűlés között a területi szervezet döntéshozói a két testületbôl — a Területi Képviselôk Tanácsából, és a Területi Egyeztetô Tanácsból — álló választmány. Továbbá szöveghűen: "Ez utóbbi tanácsadói és véleményezôi jogkörrel rendelkezik. A helyi Szabályzat-felügyelô Bizottság tehát tévesen értelmezi az RMDSZ alapszabályzatát. A tanácsadói és véleményezô jogkör nem szól szavazásról. Ily módon, ha odakerül, az SZKT-nak aligha lesz oka érvényteleníteni az elnökjelölést, mivel az (alap)szabályosan zajlott, amennyiben engedményt tesz és elnézi a fentebb már jelzett határidôk megszegését. Ellenkezô döntés esetén az ügy messzemenô következményeket gerjeszthet. Az iménti írással is erre kívánunk figyelmeztetni. No meg arra, hogy az RMDSZ nem személyek vagy csoportok játékszere. Akkor sem, ha működését játékszabályokba foglalják.
Mózes Edith
Kuszálik-showder
Mörfi a köbön... A szerzôvel legutóbb egy évvel ezelôtt találkozott a marosvásárhelyi közönség. És lám, a két kötetbe foglalt Mörfi-sorozat után itt a harmadik. A trilógia részeként a csíkszeredai Pro-Print Kiadónál megjelent Kuszálik Péter harmadik kötete, Mörfi a köbön a Sarokasztal Lovagjainak Népújságban közölt szövegeit és a Romániai Magyar Szóban tavaly júliustól megjelent "morfondírozásokat" tartalmazza. A borítólapot — Mörfi fantomképe — Vincze László tervezte.
Kuszálik eltekintett a szokványos könyvbemutatók ceremóniájától. Kedden délután a Bernádyban, se irodalmár, se kritikus nem ült szép virágos asztalnál, csupán a szerzô állt a mikrofon elôtt. Szerinte ugyanis az a szabály járja mostanában, hogy hárman kiülnek az asztalhoz, ketten agyondicsérik a harmadikat, aki zavartan mosolyog, egyik lábáról a másikra áll, ha szék is van, akkor egyik fenekérôl a másikra ül, a második óra vége felé pedig, amikor a bemutató lassan szoborállításba vált, akkor a hátsó sorok lassan kiürülnek. Ezt megelôzendô, a szerzô csengôt is hozott a zsebében az esetleges öndicséretet cenzúrázni. És kiosztotta a szerepeket, jelvényeket, Mörfi-tagsági könyveket. Így ment ez, miközben megpróbálta felhívni a közönség figyelmét a könyv "elévülhetetlen érdemeire". Csengô! A "takarékos és demokratikus" könyvbemutatón fülszöveget — fülhúzót — olvasgatott föl a szerzô utójátékkal, amivel egyénivé és emlékezetessé (csengô?) próbálta tenni az eseményt, ami — elvégre — nem csak a harmadik kötethez, hanem az egész kérdéskörhöz, a Mörfi- jelenséghez, divatos szóval:Mörfi paradigmához kapcsolódik.
Manapság - mondja Kuszálik Péter - a piacgazdaság a könyvszakmába is betört, megváltoztatta a vásárlási szokásokat. Egy könyv népszerűsítéséhez kikiáltót alkalmaznak, aki harsány hangon kínálja az árut... E recept szerint én is mondhatnám: vegyék meg a könyvet, nem is olyan drága, sokkal laposabb könyvet láttam másfélszer ennyiért. Mondhatnám, de nem mondom. (Kuszálik mégis kimondta) Két okból: egyrészt, mert rám csengetnek, másrészt ez kimerítené a manipulálás, a hatalommal és hangerôvel való visszaélés ismérveit. Nemde: négy hangszóró ereje szinte csábítja a szónokot a visszaélésre.
Szerzôt a visszatérésre? A kilátás szerint — arra is... Mert Kuszálik valahol elnyilatkozta: nem fél attól, hogy munka híján beszárad a tolla, a politika és a közélet bôséggel ontja a témát. Azaz Mörfi — Mörfit. Évente egyszer megismétlôdô show. Nevezzük — Kuszálik showdernek. Csengô nélkül.
Négy nyelvet emészt a csinádi nép
Erdôcsinád az elsô nemzetközi falu Romániában — gúnyolódik a kis lap riportere a falusiakkal és "Balázs Petre" gernyeszegi polgármesterrel, aki jóhiszeműen elmagyarázta a négynyelvű tábla értelmét, jelentését, hasznát. Hogy a Padureni mellett a többségi lakosság Erdôcsinádja természetes, ezt a cikkezô is lenyeli valahogy. Na de miért kell Waldendorf és Bosdendorf is, well. Mert gyakorta jönnek ilyen nyelvűek, österreichiak és hollandusok, jajajaj, és ezek késztették volna, váj, váj — értelmzi faramuci módon a magyarázatot — a csinádiakat, hogy waldendorfozzanak és bosdendopozzanak faluvégileg (szó szerint: au impus o "invoiala"). Cikkentyűsnek ez fölöttébb gyanús, ellenadatai nincsenek, ezért csúsztat és félrehall. Az egyházat például római katolikusnak írja, holott — Lukácsy Szilamér tiszteletes úr egész gyülekezete a tanú rá — református a közösség. Összegez is: a csinádiak az idegenek közreműködésének köszönhetik az ifjúsági házat, a majdani öregotthont — tehát meg kell emészteniük a négynyelvűséget (se pare ca oamenii "digera" si cvadrilingvismul!).
Emberünk bizonyára rossz néven veszi, hogy a csinádiak nem foglalkoznak táblázással. Nem meszelik le a Padureni-t például, milyen jó kis "interetnikus" heccet lehetne kanyarítani belôle. Feltrombitálni a mennybe, hogy a magyarok lám, koszovóznak. Rendôrkülönítményt, kommandós csapatot nekik. Ave, scutieri!
Szenzációhajhász című cikkével pedig mintegy arra ösztönzi mázolói szenvedéllyel megáldott "polgártársait", hogy nosza: "lássanak munkához."
"Hegyet hágék, lôtôt lépék"
Bartalis Ferenc marosvásárhelyi olvasónk kérdésére próbálok felelni. A hágó és a lejtô szavunk használatáról szeretne többet tudni, ugyanis azt tapasztalta, hogy némely helyen következetlenül használják e szavainkat. Hívjuk segítségül értelmezô meg etimológiai szótárainkat, bizonyára eligazítanak a kérdés tisztázásában.
Induljunk ki a hágó értelmezésébôl! A hágó szavunk töve a hág ige, melynek jelentése: hegyen, dombon fölfelé halad, magasabbra jut, fölfelé kapaszkodik, fölfelé mászik. Maga az ige finnugor örökség nyelvünkben, hiszen megtalálható a rokon népek nyelvében is. Természetesen ennek az igének ismeretesek átvitt értelmű jelentései is, ezekre azonban ezúttal nincs szándékomban kitérni. Az idôk folyamán ennek az igének létrejött melléknévi igenévi formája, a hágó, ebbôl pedig a fônevesült hágó, melynek jelentése: folyton emelkedô, valamely magasabb hegyen keresztülvivô út. Ez az út magas hegygerinc legalacsonyabb, rendszerint bemélyedô részén, bevágódásán át vezet.
Lejtô szvaunk a lejt igébôl származik, mely szintén fônevesült. Eredeti jelentése: valaminek a felszíne ferde irányban halad, lefelé tart, lefelé vezet. Szintén több jelentése ismeretes, ezúttal csupán említett fônévi jelentésének értelmezésére térek ki. Ezek szerint a lejtô olyan út, mely a magas hegygerincen át bemélyedve lefelé tart.
Mindezek nyomán bátran elmondhatjuk, hogy minden hágó után lejtô következik. Hadd idézzek néhány irodalmi példát: "Az üldözött... bércre hág és völgybe száll, Bú, s kétség mellette." (Kölcsey Ferenc); "A stájer hegyekben oly magasra hágott: hogy haját a napnak lángja meg ne kapja..." (Gárdonyi Géza); "A szpáhik akkor már a dombtetôn jártak, s ahogy az út lejtôre hajlott, eltűntek az aga szeme elôl." (ua.)
Hogyha nyelvhasználati szempontból elemezzük az említett két szót, hangsúlyoznunk kell: a hágón általában fölfele haladunk, a lejtôn többnyire ereszkedni szoktunk. A hág igének ismeretesek nyelvjárási ragozási változatai (hágtam, hágék), a lejtô fônév is egyes nyelvjárásokban lôtô, lűtô alakban fordul elô. Nem véletlen, hogy Erdélyi Zsuzsanna achaikus népi imádságokról szóló könyvének címéül az említett szavak népi változatait követte: Hegyet hágék, lôtôt lépék.
HALLÓ-OBLIÓ telefonvonal gyermekeknek
"Ha megbántottak, megszidtak, megvertek, ha úgy érzed, hogy kihasználtak, ha a felnôtteknek s barátaidnak nem tudod elmondani, mi bánt, hívd fel Obliót, mert ô megpróbál segíteni, s történeted titokban tartja"— olvashatjuk a gyermekeket megszólító plakáton, amelyet a Gyermekek Jogait Védô Megyei Igazgatóság adatott ki, s amely a jövô keddtôl (április 20-tól) beinduló gyermekvonalat népszerűsíti.
A tegnap délelôtt tartott sajtótájékoztatón az érdeklôdôk Domby Károly igazgatótól, Molnár Judit pszichológustól és Colceriu Magda szociológustól megtudhatták, hogy a kúpos fejű rajzfilmfigura nevét viselô telefonvonalat a gyermekek számára létesítették. Célja lehetôséget nyújtani a kiskorúaknak, hogy meséljenek gondjaikról, megismerjék a törvények által biztosított jogaikat. Ugyanakkor a szervezôk remélik, hogy a beinduló telefonvonal segítségével hatékonyabban tudnak védelmet biztosítani a rászoruló kiskorúaknak.
— Kétéves tevékenységünk alatt sokszor tapasztaltuk, hogy a törvények alkalmazása mellett a gyermekeken egy jó szóval, egy mosollyal, simogatással is segíthetünk. Reméljük, hogy a kedden és csütörtökön 14-20 óra között hívható telefonszámot sok rászoruló fogja tárcsázni — mondta az igazgató, akitôl azt is megtudtuk, hogy az igazgatóságon dolgozó pszichológusok, szociológusok és szociális gondozók magyar vagy román nyelven fognak válaszolni a kérdésekre. A telefonhívások helyi beszélgetésnek számítanak, s eszerint számlázzák ôket.
A telefonvonal létrehozásában az igazgatóságnak a Világ Gyermekei romániai szerevzete és a Családok Mindörökre nemkormányzati szervezet segítettek. Az igazgatóságon továbbra is fogadják szervezetek, alapítványok, társaságok anyagi támogatását, hogy idôvel a hét minden napján, délelôtt és délután is fogadhassák a hívásokat.
Szerelempéntek
Immár ezt is megtudhattam: az elmúlt pénteken férfiak és nôk szaporodásra programoztatták magukat. Ha hiszik, ha nem, így van ez, kérem. Na nem azért, mert éppen szép idô volt, békés nap, amolyan tavaszias, cirógató, örömteremtô és szerelemre biztató. Dehogyis. Arra se foghatná senki, hogy netán rájött, hirtelenében elrohan mellette az élet, ha csak hagyja, ha nem rángatja elô magát a mindennapi nyavalyáiból valami nemesebb cselekedetre. Az ember leleményes és fölötte okos. Egészen különös, de kiszámította, hogy a férfi és a nô szerelmi együttléte április kilencedikén pontosan kétezer januárjának elsô napján termi meg gyümölcsét.
Utódot nemzeni felelôsség és nagy dolog. Nem csak természetes. De akkor talán még nagyobb. És szerencsésebb. Így hiszi az ember. Nincs ki számot adhatna arról, hogy miért. Csak. Mert reménykedünk, hogy az abszolút kerek évforduló jelent valamit életünkben, hogy majd egészen más lesz a csillagok állása. Persze meglehet, kisebb kockázattal akkor sem születhet senki emberfia erre a világra, vagy arra, ami akkor lesz, ha egyáltalán más lesz. Ki tudja? Röpke földi kiruccanásunk után utódainkban élünk tovább, azokban, akiket saját képmásunkra teremtettünk. Alkati sajátossága mindenkinek, hogy valami jobbat akar annak, aki belôlünk vétetett, az utánunk következônek. Mindig, mindig más világot, más életet. Felemelôbbet, hasznosabbat, gazdagabbat. Természetesen csak az biztos, hogy holnap rendre új nap kezdôdik. Bizonyosan kétezer január elsején is; s velünk vagy mással emlékezetes dátum marad. Hogy milyen? Be jó lenne elôre látni és megsejteni annak sorsát, aki akkor születik a világra. Vajon lesz-e idônk, türelmünk megtapasztalni? Most még csak annyi igaz, hogy az ember tervez és készül valamire, s hogy akkor születésben csúcsot dönt a világ. Ami nem semmi. Én mindenesetre nem csodálkozom. Csak a gólya ne késlekedjen, és pontosan jöjjön az áldás.
Szerelem gyümölcse, szüless meg!
Lehetett volna ajzani itt is. Persze: minek. Amikor csak az elszegényedés meg a nyomor. Bezzeg a britek. Ott direkte rászólnak a derék partnerokra: kérem, vigyázzanak. A szülészet ajtói záródnak. Mármint 2.000 elsô napján, amikor fônyereményt üt az anya, aki elsônek szüli meg magzatát. Kínában is ráparancsolják az ember lányára a nadrágot, a csáb csökkentése végett. Mert ott meg túltermelnek. Koszovóban? "Ne szülj rabot, te szűz! Anya, ne szoptass csecsemôt!" Britéknél és egyebütt nagy pénzek járnak a kétezredik év elsô világra csodálkozóinak, és amire felnônek, tisztázódik végre, hogy voltaképpen mikor is születtek: a XX. végén-e, vagy a XXI. elején. (Egyesek arra esküsznek, hogy a XXI. század nem 2001. elsô pillanatával indul.) Mindenképpen: elmondhatják, hogy még a "múlt században" jöttek a világra, de már az új évezred gyermekeiként fogadták ôket. Sok pénzzel, ajándékkal.
Nálunk ez most nem aktuális. Ha az ifjú pár efféle sötét szándékkal néz április 10-e elébe (ugyanis ez volt az az éj, mikor a legüdvösebb a nász), háát, nem is tudom. Briteknél — olvasom — egyik tévécsatornán "adekvát", azaz szerelemre serkentô, "romantikus" filmeket tűztek műsorra. Nálunk? Ifjú házas barátom meséli, mi volt a kínálat pénteken, április 9-én, tizedikére virradólag. Nos, az RTV1-en ez: Biblia — Mózes I., az RTV2-n Ház a prérin, utána Szélvadászat (szórakoztató műsor), végül késô este: Freud.
Az Acasa csatornáján? Bijoutiers du clair de lune. Sem a román műsorkészítô, sem a miénk nem tudja lefordítani. Sebaj. Lássuk a többit. Az Antena 1 kínálata: Malibui detektívek, Élet késélen, utána meg: Carolina inspirációja. (Nem inspirál.) Az, hogy Trópusi hôség meg pláne nem. A Primán? Válassza a legjobb filmet! Késô este pedig? Gyilkos szerelem! (Príma!) A Pro Tv-n Robocop, utána Általános körözés, aztán Puccini Turandot-ja. Az HBO-n A közös többszörös, utána A piros cipô monológja. A Tele 7 abc-n Kísértések, aztán Lehetetlen küldetés. A Discoveryn Mentsétek meg az állatokat! Aztán A vad Amazónia, késôn meg: Flightline. Még késôbb: Gyilkos hüllôk. Brr. Az Eurosporton nemzetközi ökölvívás.
Na de a magyar adók, vetem közbe. Ja, hát azok meg fokozottan noszogathattak volna demográfiára. Azonban mi volt "szerelmetes" kínálatuk? A Duna TV-n kétértelműség (ha nem éppen malackodó cím): Fedezetlen szerelem. (Nem "az" volt.) 0 óra 45- tôl: Vándorrege. Ausztrál film, arról szól, hogy kies ausztrál (!) tájon autózik egy férfi gyermekével, na tessék, már van gyermek, tovább nem érdekes, még akkor sem, ha lövés dördül, és taccsra megy a piknik.
Az MTV2-n? Bolse vita! Két kótyagos zenész és egy mérnök Oroszországból, két lány Angliából (de hát még akkor is) és Amerikából, szerelembe esnek, nem teherbe, járják a várost, káosz és talpon maradási kísérlet — hah, ez sem kimondottan az.
Marad még a TV3 (télen—nyáron): Kobra, MASH, Bundy, Santa Barbara. Sylvester Stallone mint a Nagy Nemzô — Példakép, példaképp, juj. Még ha Anthony Quinn volna.
A barátom ezeket sorolja, kezében az összevissza karikázott, be- és kihúzgált címekkel zsúfolt műsormelléklet. Végül, mikor már- már csalódottan távozna, dôrén rákérdek: — De hát kell-e nektek gyermek, egyáltalán?
— Nekünk? Hát mire, mire, mondd? Alkalmi munkákból élek, nyáron festek (szobát), télen trógerolok, mindenféle famegmunkálást elvállalok, az albérletünk havi száz márka (és nem lejben!), erre még rájön a rezsi, a víz, gáz, villany, telefon, kábeltévé, egyebek. A feleségem most mezeizô, államvizsga- dolgozatát írja, de ha diplomázik, akkor sem talál magának állást, ezért felvette az angolt is, intenzíven tanulja (nem ingyen), aztán ha sikerül letennie a nyelvvizsgát, talán lesz valami...Közben, nagyon potomért, bébisitterkedik. Mihez kezdenénk hát egy saját a gyermekkel?!
Nem vigasztalhatom azzal, hogy az én idômben még ennyink se volt. Inkább elhívom egy sörre. A csárdában, talán félóra múlva, egy elejtett mondatából mégis arra következtek, hogy... Hát szóval, mégis kedvük derült rá, mert igazán, miért ne. Mozi nélkül is forró a paplan.
S ha az Isten adja, hát: tisztes szegénységben is — felnevelik. Egy dolog azonban holtbiztos.
Bölöni DomokosHogyan járulhat hozzá a kockázati tôke a kis- és középvállalkozások kibontakozásához?
Nagy figyelemmel kísérem az RMDSZ által kezdeményezett kis- és középvállalkozások "nyélbeütését", fôleg azért, mert ezen gondolat elôször a Frunda György szenátor elnökjelöltségi kampányában "csírázódott" és jómagam is szerény hozzájárulásommal részt vállaltam a gazdasági program szerkesztésében.
A romániai privatizációs folyamat fô célja az, hogy minél rövidebb idô alatt kialakuljon a vállalatok és ezen belül a kis- és középvállalkozások jelentôs hányadát birtokló hazai tulajdonosi réteg.
Azokban az országokban (s ezek közé tartozik Románia is), ahol a "vállalkozó polgársági" réteg hiánycikk, a kis- és középvállalatok megteremtése hozzájárulhat a valódi polgárság gyors kialakulásához. Mit értek itt valódi polgárság alatt? Azt a réteget, amely olyan anyagi bázissal rendelkezik, ki egy jól működô gazdasági programot birtokló állam keretein belül független, hosszú távú egzisztenciát biztosít.
Persze, ehhez a vállalkozások termelô vagyont kell szerezzenek és ennek megfelelô működtetése révén olyan anyagi alapok birtokába jussanak, mely megteremtheti számukra az egzisztenciális biztonságot.
A privatizáció a polgárrá váláshoz nem nyújt sem többet, sem kevesebbet, mint megteremti a tulajdonhoz való jutás esélyeit, de azt senkinek sem tudja biztosítani, hogy minden egyén ténylegesen is tulajdont szerezzen magának.
Természetesen alapvetô feltétele, hogy a kis- és középvállalkozások kibontakozzanak, az egyének vásárlóereje, magyarán mondva, pénzük kell legyen ahhoz, hogy a vállalkozás vételárát kifizessék.
Sajnos, a romániai bankok is tôkehiányban szenvednek, így nem tudnak biztosítani kellô hitelkonstrukciókat a potenciális vállalkozóknak. Hogy miért nem? Mert a kedvezô hitelvonal kamatai (tegyük fel, az jelen pillanatban 15%) és a piaci (ami lehetne 60%) kamat közötti különbséget az állami költségvetés vállaira kéne "akassza" és jelen pillanatban ez még túl "szűknek" mutatkozik.
Az, hogy napjainkban a kedvezô kamatokkal történô bankhitelek folyósítása "lábujjhegyen" működik, annak is tulajdonítható, hogy a vállalkozni kívánók jelentôs része sajnos nem rendelkezik kellô mértékben sem azzal a vállalkozói szemlélettel (tisztelet a kivételnek), mely képessé tenné ôket egy valóban megalapozott, megbízható megvalósíthatósági terv (feasability study), illetve jó pénzforgalmi terv (cash flow projection) elkészítésére.
Nyilvánvaló, hogy ez nem róható fel minden esetben bűnként, mivel mindenki tudja, hogy abban a világban, melyben évtizedeken át éltünk, nem volt hogy részesülni ilyen jellegű kiképzésben.
A vállalkozók többségének ezért nincs és nem is nagyon lehet reális fogalma a cég pénzgazdálkodásáról és fôleg arról, hogy egy vállalkozás nem feltétlenül úgy működik, mint egy bankbetét, ahol, miután beteszed a pénzt, már csak a kamatfelvétel az egyetlen teendô. Abban az esetben, ha egy vállalkozónak nincs lehetôsége bankbetétekkel megoldani vállalkozásának finanszírozását, tehát nem tudja maga viselni a hitelben megtestesítô kockázatokat, akkor (és csakis ebben az esetben) érdemes kockázati hitelhez folyamodnia.
A kockázati finanszírozás egy sajátos szerepmegosztás a vállalkozó és a pénztulajdonos között.
Tehát van egy olyan réteg, amely kellô, szabadon mozgatható tôkével rendelkezik és "csendestársként" szerepet vállal a kialakuló üzletben.
A kockázati tôke ára számottevôen magasabb, mint az egyszerű bankhitelé. Míg a kereskedelmi hitelek esetében a hitelezô csupán azzal a kockázattal dolgozik, hogy az adósa részben (vagy egészben) fizetésképtelennek bizonyul és még így is csak akkor okoz gondot a hitelezônek, ha a hitelbiztosítékok (pl. ingatlan) segítségével nem tud a várt pénzösszeghez (hitel+kamat) jutni, ezzel szemben a kockázati tôke eleve azt vállalja, hogy a várt üzleti siker elmaradása esetén maga viseli ez ezzel járó veszteséget (mivel biztosítékokat nem követelhet). A kockázati finanszírozás klasszikus példája lehet az RMDSZ gazdasági programja sugallatára újonnan alakuló kis- és közepes vállalatokban megtestesülô innovatív vállalkozások finanszírozása.
Természetesen gazdasági célszerűség nyilvánul meg abban, hogy a kockázati finanszírozás leginkább a kis- és közepes vállalatokhoz fűzôdik, ezen belül javasolnám, hogy a kockázati finanszírozók, tehát a jelen pillanatban "passzív" tôkével rendelkezô, de tôkéjüket aktivizálni óhajtó egyének ne tegyék fel pénzüket "hazárdjátékosként" egy lapra, egy vállalkozásra.
Egy üzletszerűen folytatott kockázati finanszírozás arra törekszik, hogy viszonylag sok vállalkozásban szerezzen érdekeltséget és ily módon növelje az esélyét arra, hogy pénzével — működô vállalkozások révén — nyereséghez jusson, ill. csökkentse az üzleti kudarc valószínűségét.
Éppen ezért javasolnám, hogy a potenciális kockázati tôkebefektetôk olyan üzleteket válasszanak, hogy egy-egy vállalkozásban ne kelljen tôkéjük nagy részét vagy teljes "passzív tôkéjüket" felhasználniok.
Ennek a követelménynek napjainkban Romániában az újonnan induló vállalkozások körében a viszonylag kisebbek felelnek meg, a maguk viszonylag alacsonyabb tôkeszükségletével.
Mindezt összegezve, kívánom azoknak, akik szabadon mozgósítható tôkével rendelkeznek: "befutó lovakra tegyenek", azaz életképes, nyereséget ígérô kis- és középvállalkozásokba fektessék pénzüket.
Szalkay József, a Páter Hitelbank Rt. marosvásárhelyi kirendeltségének igazgatója
Jövôjét keresi a Szegedi család
A gyékénykötés, - fonás gyermekei
Röviden bemutatom a három mezôfelei származású Szegedi testvért: a 13 éves László, a 19 éves Alíz-Torella és a 21 éves Beatrix-Glenkora eddigi gyékénykötô tevékenysége alakulásának jelentôsebb mozzanatait. Annyiban különböznek más mezôfelei gyerekektôl, hogy szüleik lakhelye és foglalkozása révén, közvetlenebb kapcsolatba kerültek Szeben és Bukarest népművészeti vásárait és kiállításait szervezô múzeumok, intézmények, és a környezet polgárosodottabb szükségleteivel és ízlésvilágával. Kilenc-tízéves koruktól tíz év leforgása alatt több mint 27 alkalommal szerepeltek a népi alkotók különbözô vásárain, versenyein és kiállításain. Glenkora 1996-ban a Romániai Ifjú Alkotók Országos Olimpiáján elsô díjat, Torella pedig harmadik helyezést ért el. Ekkor az elsô díjas Glenkora jutalma egy drezda kiállításon való részvétel volt. Egy évvel késôbb Torella vitte el az olimpia elsô díját. 1998-ban pedig — a kisiskolás korból kinôtt testvérei után — a 13 éves Laci egy elsô díjjal vette át ezt a családi "stafétabotot".
A háncsok, füvek, vesszôk fonása, kötése, szövése művészetérôl tudnunk kell, hogy ez világszerte az emberiség egyik legôsibb kézművességébôl fejlôdött művészetté. Nálunk Jobbágytelke, Bözöd, Vágás, Nagykend, Mezôfele, Sárpatak és sok más falu lakosai ilyen fonataikkal is ôrzik a természettel és közvetlen környezetük anyagi-szellemi igényeivel, valamint egy több évezredes kultúrával való kapcsolataikat.
Ezen a kiállításon a legnagyobb testvér, Beatrix- Glenkora üvegburkoló, védô és díszítô fonatai magas szinten képviselik ezt a hagyományt. Mesteri gyakorlottsága, díszítô- szerkesztô tehetsége, képzelete és türelme szakmabeliek számára is utánozhatatlanná teszik a munkáit. Gondolom, hogy a nyersanyaggal való takarékosság, no meg a nagyobb tárgyak megfizethetetlen munkaigényessége lehet az oka annak, hogy ilyen faliszônyegeket például csak külön megrendelésre készíthetnek. Glenkora népviseletbe öltöztetett bábuin is technikai bravúrral alkalmazza ezeket a miniatürizált, de kétségtelen esztétikumot hordozó díszítô hagyományokat.
A gyékény (füvek, szalma, háncsok) feldolgozásához hasonlóan ôsi technikáját és formáit ôrzi a legkisebb testvér, a 13 éves Szegedi László tűvel fűzött kosarai. Ezzel édesapja munkáit utánozza, de az én gyermekkoromban az így fűzött, fonott lábtörlôk készítését minden falusi gyerek már a családban vagy az iskolában is megtanulhatta.
Az az érzésem, hogy az egész Szegedi családnak a gyékényfonáshoz való kötôdése a csíkdánfalvi származású édesanyának, Szegedi Kósza Margitnak tulajdonítható. Ô Szebenben tanult és nevelkedett. Könyvelôként dolgozott, de általában érdeklôdött minden művészet iránt. Versírással és festészettel pedig maga is próbálkozott. Mezôfelei születésű férjét rávette, hogy a városi ipari munka helyett térjen vissza az ifjúkorában végzett gyékénykötéshez. Ezt ô maga is megtanulta, s azóta gyerekeik is életcélként igyekeznek azt az elérhetô legmagasabb szinten gyakorolni.
Természetesnek tartom, hogy ennek, tevékenységüknek, a legegyszerűbb gyakorlati, használati tárgyaktól a gyerekjátékokig és az igényesebb kézműves, díszítôiparművészeti alkotásokig, igen sokféle anyagi-szellemi, piaci és kulturális igényhez kell alkalmazkodnia. Azonban a városi, népi jellegű, vagyis az illetô szakterületen képzetlen polgári rétegek kulturális és művészeti igényeit és értékeit sem lehet teljesen alárendelni a piaci kereslet-kímélet törvényeinek, nem az alkotó elit szerzôi jogokkal védett, alkotásainak puszta befogadására, fogyasztására korlátozni. Ugyanis a népi művészet egy olyan gyűjtôfogalom, melyhez a mindennapi gyakorlati-használati szükségleteket meghaladó, megfelelô esztétikumra is törekvô eszközökkel, technikával, formákkal és tartalommal, közvetlenül, közérthetôen és külsô kontúrozások nélkül kommunikálhatnak egymással egy kulturális közösség tagjai. Természetes tehát, hogy az ilyen közösségi, népi kultúrákat, gyakorlatot a közösség tagjai a maguk sajátos, többé-kevésbé "szakirányú" hajlamaival, adottságaival és szerzett képességeivel működtetik.
Szerintem a polgári gondolkodás lényege: a sajátosan egyéni, humán adottságokat és értékeket korlátozó, feudális jellegű, elnyomó hatalom, társadalom, élet- és világfelfogásának az elutasítása. Ez az elutasítás azonban nem jelentheti a különbözô környezetben és korokban keletkezett mesterségek, művészetek és tudományok szakmai tapasztalatainak és eredményeinek az elutasítását is. Éppen ezért roppant kíváncsi vagyok és harminc év múlva, egy életműkiállításon szeretném köszönteni a most 19 éves Szegedi Alíz-Torellát. Ugyanis ez a Mezôfelébôl származó kislány igazi amerikai, nagyvárosi, polgári marketing módszerekkel menedzseli a Szegedi testvérek kiállításait. Ebben pedig igen sokat tanulhatnának tôle kulturális és művészetszervezô- pártoló politikusaink oktató, nevelô, szervezô intézményeink szakemberei is.
Addig is kívánunk a Szegedi testvéreknek és az ôket idejuttató szüleiknek is további elôrehaladást, ezen a gyönyörű, példamutató, de csöppet sem egyenes és könnyű úton.
Csalódás
Március utolsó napjaiban érkezett meg a kicsike, habkönnyű csomag. Samu bátyánk, Uncle Sam, már korábban jelezte, hogy küldeni fog a tengerentúlról valami csudadolgot, amivel megcsinálhatjuk a szerencsénket, ha elég okosak vagyunk. Nála már működik, ti. a szerencse, és úgy dôl a pénz, hogy alig bírja taposni. Ez a művelet fontos, ha az ember felül akar maradni.
Samu egy szál nadrágban ment el itthonról, abból is kilátszott a térde, mire megérkezett az Újvilágba. Nem vitt magával egyebet, csak a rajzó ötleteket a busa fejében. Itthon azt mondták rá: hülye. De ott nem botránkoztak meg a "bogárgyűjteményén", sôt pénzt is adtak egy-egy érdekesebb példányért. Most valami villanykörtegyárnak a fôrészvényese.
Izgatottan bontogatjuk a kartondobozkát. Találgatjuk, mit rejthet: videót, csokit, rágógumit, csodakonzervet, kávét, aranyozott végű cigarettát, aminek a laposra szítt végit kihívóan szét lehetne köpködni a folyosón... Hadd rontsa az a száraz nyavalya, irigység a sok kárpácos, nácionálés szomszédot.
De nem találtunk egyebet a skatulyában, csupán egy féltucat fekete villanykörtét s egy apró levélkét jóféle tanácsokkal, hogy mit kezdjünk majd a pénzünkkel.
Nézzük leforrázva a portékát. Egyikünk sem meri szidni a Samu rokont, de az orrunk földig ér. Jómagam idegesen babrálok a fülem mögött, hátha volna ott egy dugi szivar. De üres a "polc".
Legelébb katonaviselt, somer fiam tér magához és bejelenti, hogy: nappali diszkót fog rendezni a csűrben. Összenézünk: megárthatott a "gyereknek" a csomagbontással járó izgalom...
A "gyerek" lesújtóan mér végig, és máris felhág az asztalra. Mire az asszony sikolthatna, hogy: "Jesszusom, a váza!" — már csavarja is be az egyik fekete villanykörtét a csillár takarékosságból kiiktatott ágába. Kész! Mi a kapcsoló körül tülekedünk, tenyerünk nagyokat csattan a falon. Halk kattanás és a szobában koromsötét lesz. Ezt híják kitalálmánynak!
— Mi az, kérem, hogy képtelenség!
Gyertyafénynél megnézzük a falinaptárt: holnap lesz április 1-je.
Ha ezt a sötétségcsinálót kombinálnám az oroszpiacon vásárolt fényerôszabályozóval, akkor a szürkülettôl a setét éccakáig minden megvalósítható lenne. Még a mesterséges napfogyatkozás is...
Samu, Samu, hát itt van a buksza eltemetve...?!
Egy hét múlva elkezdôdik a Marosvásárhely—Segesvár útvonal teljes felújítása
Német minôséget ígérnek
Balavásár koródszentmártoni bejáratánál, a volt kollektív gazdaság épületeivel szemben nagy építôtelep van. Furcsa formájú betonalapokat öntenek, hatalmas földkotrógépekkel, úthengerrel, más építkezésben használatos gépekkel dolgoznak. Ami fehívta figyelmünket: mindenik gépen látszik, hogy új. Kíváncsisággal kerestük meg az építôtelep vezetôjét, Dan Ioan építészmérnököt, akit a furcsa formájú betonalap öntésénél értünk el. A gépek zajától visszahúzódtunk az építkezéseknél használatos "barakkba". A kis építmény is magára vonta figyelmünket, alumíniumból és üvegbôl épült, modern kis lakóháznak is beválna, nemhogy irodának.
— Bemutatkozásként elmondanám — kezdi a beszélgetést Dan Ioan —, hogy a Contran Simex Vest Deva céget képviselem. A német Geiger céggel együtt nyertük meg azt a versenytárgyalást, amelyet — ahogy mi nevezzük — a Basescuprogram keretében hirdettek meg az országos útvonalak javítása, felújítása céljából. A Marosvásárhely—Segesvár közötti útvonal megjavítását 150 milliárd lejért vállaltuk, ezzel nyertük meg a versenytárgyalást.
— Mikor kezdték el az építkezést? Az alapok után ítélve nem épületeket húznak azokra.
— Egy hónapja jöttünk Déváról, itt, Balavásáron a motelben lakunk egyelôre, amíg összeszereljük az ehhez hasonló kis épületeket, amelyben most vagyunk. Azért létesítettük itt a központot, mert Marosvásárhely és Segesvár közötti útszakasz felénél fekszik Balavásár. Az építôtelep felülete pontosan 3,5 hektár a helyi református egyháztól béreltük. Nagy teljesítményű gépeink zöme Németországból származik, az aszfaltkavaró például óránként 100 tonna aszfalt gyártására alkalmas. Ugyanakkor egy betonkavaró- és egy saját üzemanyagtöltô állomást is üzembe helyezünk. Szintén itt az útjavítási központban raktárakat, különbözô mellékpületeket építünk. Jelenleg 25 alkalmazottal dolgozunk, közülük 10 szakember helybeli, balavásári. A jövô hét végén elôreláthatólag elindítjuk az említett gépi berendezéseket, és végzünk az építôtelep szervezésével is, további dolgozókat alkalmazunk, terveink szerint 200-250 szakembert. Közülük 60-70 saját dolgozónk, tehát Balavásárról és környékérôl nálunk további 180 ember kap munkát.
— Mikor kezdik el gyakorlatilag az út javítást?
— Mivel az út menti kis hidak elôregyártott betonelemekbôl készültek, azok javítását, helyettesítését a jövô héten elkezdjük. Tudni kell azt, hogy a Marosvásárhely—Segesvár közötti út mindkét oldalát egy-egy méterrel szélesítjük, három réteg aszfaltot helyezünk el. Az aszfaltot szônyegként borítjuk az úttestre, sehol nem foldozunk. Ahol szükséges, kicseréljük az út menti fémbôl készült védôkorlátokat és az út mentén módosítjuk a vízelvezetô rendszert is. A munkálatokat Marosvásárhely felôl kezdjük el és fokozatosan haladunk Segesvár irányába.
Terveink szerint az út teljes feljavítását 2000 szeptemberében fejezzük be.
Két és fél milliárd lej a történelmi egyházaknak
Múlt héten született az a kormányhatározat, amely az állami költségvetésbôl bizonyos összegeket utal ki a magyar történelmi egyházaknak új templomok, illetve bizonyos, kisjövedelmű egyházak épületei fenntartására és működtetésére.
A határozat elsô cikkelye értelmében kétmilliárd 550 millió lejt utal ki erre a célra, a következôképpen: az Erdélyi Református Egyháznak 600 millió lejt, a Királyhágómelléki Református Püspökségnek 600 millió lejt,a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus püspökség számára 250 millió lejt, az Unitárius Püspökségnek 300 millió lejt, míg a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség számára 800 millió lejt utalnak ki az állami költségvetésbôl.
A vádak szállnak, a szemét marad
A helyi tanács utolsó két ülésén a tanácsosok felszólalásainak visszatérô témája volt a város tisztasága. A vélemények egybehangzóan a valóságot tükrözték: Marosvásárhely szemetes, amit naponta bárki tapasztalhat. A helyi önkormányzat választott képviselôi a Salubriserv Rt. monopóliumot biztosító szerzôdésének felülvizsgálatát kérték.
A Salubriservvel azért kötött a város a köztisztasági szolgáltatásokban helyi monopóliumot biztosító szerzôdést, mert ehhez a feltételhez kötötte a SITA francia cég a marosvásárhelyi vállalattal esedékes társulási szerzôdés nyélbeütését. A SITA-társulás kútba esett, azóta még egy francia és egy magyarországi társaság is jelezte társulási szándékát, de ezekbôl sem lett partnerkapcsolat. Karácsony- Erdei László, a Salubriserv Rt. igazgatója szerint a külföldi vállalkozók nem találták elég biztonságosnak a romániai gazdasági helyzetet ahhoz, hogy pénzüket ide fektessék be. Jelenleg az RWE német céggel folynak tárgyalások, egyelôre alapszinten. Partnerkapcsolati lehetôség tehát ismét van. Ez egy esetleges dolog, az viszont tény, hogy a cégnek tôkére van szüksége ahhoz, hogy korszerű gépeket tudjon beszerezni.
Az eurokukák témaköre is gyakran terítékre került a felszólalásokban. A tanács által bevezetett köztisztasági illetékbôl egy ezek használatát ismertetô, elterjesztésük szükségét hangsúlyozó reklámkampányt kellett volna beindítani. Errôl is az idevágó határozat rendelkezik, de ezt a lépést a polgármesteri hivatal elmulasztotta. Teljesen más kérdés, hogy az eurokukák attól még kaptak teret a helyi médiában. A tanács határozatában elrendelt ismertetést egy bemutató füzet elkészítésével oldják meg, de ennek részleteit még nem szögezték le. Az új szeméttárolókat a tanácsosok szerint nem használják a lakótársulásoknál. A Salubriserv igazgatója szerint is nehezen lehetett rávenni a lakótársulásokat a műanyag kukák használatára. A társulások nem merik a szabadba kitenni a szeméttárolókat, mert attól tartanak, hogy ellopják. Ahol van, hetente háromszor ürítik belôlük a szemetet, és ebben a folyamatban az igazgató szerint még nem volt kiesés.
Az eurokukákkal más problémák is vannak. Elôször azoknak a társulásoknak adtak ilyeneket, amelyek teljes egészében kifizették a köztisztasági illetéket, és nem azoknak, ahol például a szemetet még a régifajta, téglából épített tárolókban tartják, ahonnan lapáttal kell kiüríteni. Vagy olyan társulásokhoz, ahol például a szemételszállító kocsi nem tudja a tárolót megközelíteni. Egy másik gond, hogy elszámolták a kukák felvevôképességét, nem bizonyul elegendônek a tíz családonként osztott egy eurokuka. Ezért párhuzamosan használatban maradtak a régi konténerek is, a módosított becslések alapján 11 ezer kukára lesz szükségük a lakótársulásoknak, további 8500 a magánházak ellátására. Mindezt 8-10 autó el tudja szállítani. Jelenleg kettôt tud a cég erre használni, és van lehetôség továbbiak átalakítására is, tehát a "kukainvázió" iramát a cég szállítóképessége bírja.
A keddi rendkívüli tanácsülésen a testület tagjainak felszólalására adott válaszában Fodor Imre polgármester kiemelte: az, hogy a város szemetes, a hatóságok és a lakosság hibájának egyaránt betudható. A Salubriserv igazgatója szerint is, a cég személyzetével is akadnak gondok, magyarán takaríthatnának lelkiismeretesebben. Ugyanakkor például a szemetelést jónéhány jogszabály (helyi vagy megyei tanácsi határozatoktól a környezetvédelmi törvényig) szigorúan bünteti. Vannak hatósági közegek, polgárôrtôl a környezetvédelmi felügyelôkig, akik kiszabhatják ezeket a büntetéseket, ám a város képébôl ítélve nem ezt teszik. Nem utolsósorban pedig szemetelô embertársaink tehetnek a problémáról, akikbôl sajnos, nem szenved hiányt a világ. Egyszóval, nem lehet egy bűnbakra mutatni, ha szemetes a város. Ám ha mindenki komolyan veszi a dolgot, legyen az hivatali hatáskör, vagy egyszerűen emberi tartás, lehet változtatni a helyzeten, ha a szándékhoz cselekvés is társul.
Zajártalomnak kitett lakók
Az évek folyamán számtalan olyan panasz érkezett a szerkesztôségbe, amelyben a kocsmák, bárok meg egyéb szórakozóhelyek közelében lakók nehezményezik a hangos zenéy, a zajt, a trágár beszédet, a civilizálatlan viselkedést. Legutóbb is ilyen jellegű észrevételt juttattak el hozzánk.
"Kövesdombi lakos vagyok, a Bulevard sörözô fölött lakom, amelyet jelenleg a nyárádtôi Bere Mures üzemeltet. Itt zenés összejöveteleket is rendeznek. Panaszunk az, hogy nagyon hangos a zene, ami késô éjszakáig felhallszik a lakásba. Ezenkívül a mulatozók a tömbház környékén hangoskodnak, s nemegyszer verekednek, ami nagyon zavarja a tömbház lakóit. Szerintünk ez a helyiség nem alkalmas ilyenszerű mulatozónak. Kérésünk az lenne, ha az Önök közbenjárásával beszüntetnék ennek a sörözônek a zenés mulatozásait, tekintettel arra, hogy a tömbházban idôsek, betegek és gyászolók is laknak, akiket az éjjeli zene nagyon zavar." — hangzik Rigó Béla levele.
A helyszínen a tömbház lakóitól, így például Papp Mihálytól is megkérdeztük, mi a véleménye a szomszédja által jelzettekrôl. Elmondta, hogy három váltásban dolgozik, s éjszakai műszak után nappal pihennie kellene. De ez nem lehetséges, mert a tömbház mögött lévô sörlerakatnál állandó a zaj. Dobálják a söröshordókat, burrogtatják a gépkocsikat. Egyszóval megkeserítik a lakók életét. Jóllehet a tömbház hátsó részén nem hallszik az éjszakai mulatozások zaja, tudja, hogy a többi lakó többször tett panaszt ilyen értelemben a tanácsnál. De a várt eredmény elmaradt. Senki sem intézkedett. Sôt, Stark József lépcsôházfelelôs a polgármesteri hivatalnál azt is szóvá tette, hogy a tömbház mögött a járdát úttá alakították át, hogy a tehergépkocsik a sörgyár "en-gros" lerakatához be tudjanak hajtani. A lakók szempontjait ez alkalommal sem vették figyelembe. Papp Mihály szerint, amióta odaköltöztek, 1975-tôl, örökös probléma a zaj s a vendéglô közelségébôl adódó kellemetlenségek. Régebb a szellôztetôn át a vendéglô konyhájából származó ételszaggal, füsstel telt meg a fürdôszoba. Aztán a vendéglô helyett bingo-szalont nyitottak, ami még rosszabb volt, mert éjszakába nyúló randalírozások, ordítozások, hangos zene zavarta a lakókat. Két éve pedig a Bulevard sörözô keseríti meg a lakók mindennapjait. A Rigó család nemcsak a Bulevard sörözôbôl áradó zajt kifogásolja, hanem a közvetlen közelében lévô bár hangos zenéjét, az idejárók civilizálatlan magatartását is.
A lakók által jelzett jelenséggel kapcsolatban a Bulevard sörözô vezetôit, Gorea Dorinát és Bucur Maricicát kérdeztük, mit tettek azért, hogy oldják a közöttük és a lakók között kialakult feszültséget? A hölgyek — eléggé furcsán —, azzal kezdték, hogy bezzeg akkor nem reklamál senki, amikor az RMDSZ-bálokat szervezik! Csak akkor van felháborodás, amikor más mulat! A fônöknôk elmondták továbbá, hogy idén nagyon kevés éjszakába nyúló mulatság volt: Szilveszterkor, március 8-án és konfirmáláskor. Máskor 10 órától 22 óráig tartanak nyitva. Amikor éjszakába nyúlik a vendégfogadás, akkor a polgármesteri hivataltól erre külön engedélyt kérnek. Ôk nem tehetnek arról, hogy a tervezôk annak idején a vendéglôt olyan közel tervezték a tömbházhoz. Az egység jellegét nem változtatták meg. Rendelkeznek a környezetvédelmi ügynökség, a közegészségügyi felügyelôség és a polgármesteri hivatal engedélyével. Nem tehetnek arról, hogy zaj keletkezik a hordók lerakásakor. A lakóknak ezt tudomásul kell venniük, s azt is, hogy a tevékenységükbôl adódó zaj nem szándékos. Zene április elsejétôl nincs. Szerintük a lakók is viselkedhetnének civilizáltabban, például ne dobálják be az ablakokat, s a sörözô tetejét ne használják szeméttárolónak!
A sörözô közvetlen közelében található — a tömbháztól különálló épület földszintjén — a cukrászda, az emeleten a bár és kávézó. A kövesdombi fiatalok "akváriumnak" nevezik. A bár éjfélig tart nyitva — mondta Datcu Anna, az egység vezetôje. Ünnepekkor, hétvégeken valóban hangosak az idejáró fiatalok, de a vendégkört ki kell szolgálni. Csitítani pedig nemigen lehet ôket, pláne, ha már ittasak. A gond nem azzal van, hogy a helyiségben bárt működtetnek, hanem az, hogy a fiatalság nem tud viselkedni. Ez ellen pedig a tulajdonos nem sokat tehet. Törnek- zúznak, hangoskodnak. Sokszor kirakták az ordítozókat, de következô alkalommal ugyanaz történt, nem lehetett ôket moderálni.
A kövesdombi vendéglôsök és a közvetlen közelükben lakók között kialakult feszültség oldásának két útja lehetséges: ha az egységek rendeltetését megváltoztatják, vagy ha valamiféle rendet teremtenek a vendégek körében. Egyik nehezebb, mint a másik. A zajártalom marad!
Országos hírek
Hírszerkesztô: Bölöni Domokos
Százötven éves a Brassói Lapok
Április 16-án 24 oldalas emlékszámmal jelenik meg a Brassói Lapok. A másfél százados jubileum alkalmából ünnepi megemlékezést tartanak a brassói Drámai Színházban, amelyrôl közvetítést ad a Marosvásárhelyi Rádió.
Bolgár panasz a román rendôrökre
A román rendôrök "drákói szigora" miatt tiltakozott Bogomil Bonev bolgár belügyminiszter a román kollégájának, Constantin Dudu Ionescunak küldött levelében. A NATO Jugoszlávia ellen megindított légitámadásai óta a bolgár közúti fuvarozók jugoszláv terület helyett Románián keresztül tudnak eljutni Nyugat- Európába, s a román rendôrök rendre "jogtalan bírságokkal és vámokkal" sújtják ôket. A bolgár sofôrök arról panaszkodnak, hogy Románián áthaladva többször is megállítják ôket a rendôrök, és minden egyes ellenôrzés 20-50 márkájukba kerül. A bolgár belügyminisztérium tiltakozását megelôzôen a bolgár sajtó naponta számolt be ilyen esetekrôl.
Két, Ukrajnában élô magyar kutató, a Magyar Tudományos Akadémia két külsô tagja, az ungvári Spenik Ottó és a kijevi Jenkovszky László Debrecenben tartotta székfoglaló elôadását. Ez azért szokatlan, mert általában Budapesten az MTA székházában tartják a székfoglalókat. Az esemény egyfajta elismerése a Debreceni Akadémiai Bizottság és a környezô országok magyar tudományos közösségei között az utóbbi években kialakult együttműködésnek.
A szaúd-arábiai Mekkában kedden lefejeztek egy férfit, akit gyilkosságért ítéltek halálra. Mohamed Szaleh al-Harbi unokatestvérét szúrta le, miután összeszólalkozott vele. Idén ezzel tízre emelkedett a Szaúd-Arábiában kivégzettek száma. Az arab országban az iszlám törvénykezés alapján ítélkeznek. Tavaly 29 személyt végeztek ki gyilkosságért, erôszakos cselekmények elkövetéséért, fegyveres rablásért, illetve kábítószer forgalmazásáért.
Igor Ivanov orosz külügyminiszter kedden Oslóban bejelentette, hogy néhány napon belül összeül a "nyolcak" külügyminiszteri szintű tanácskozása. A találkozón több elvi kérdésben sikerült megegyezniök Koszovót illetôen. Ezeket az Egyesült Államoknak kell megvitatnia partnereivel, hogy a hét vezetô ipari állam és Oroszország külügyminiszterei találkozóján tovább lehessen lépni.
A Pápai Bibliabizottság hétfôn Joseph Ratzinger bíboros elnökletével ötnapos ülést kezdett. A tanácskozás napirendjén szerepel annak megvizsgálása, hogyan látják az evangéliumok a zsidó népet és az ószövetséget. A Vatikáni Rádió beszámolója szerint a bizottság olyan dokumentumon dolgozik, amely taglalja az újszövetség és az ószövetség, azaz a zsidók bibliája közötti bonyolult viszonyt. Az irat egyes tervezetei már készen vannak, de még nem teljesek és kevéssé egységesek. P. Albert Vanhoye, a bibliabizottság fôtitkára a rádiónak nyilatkozva elmondta: a katolikus egyház keresi azt, ami a zsidókkal összeköt, és le akarja küzdeni a gyűlölet valamennyi történelmi elemét.
Járműipari kiállítás Lipcsében
A lipcsei nemzetközi járműipari kiállításon mintegy kétszáz beszállító vonul fel. A kelet-európai beszállítók 50 százalékkal növelték termelésüket 1996 óta, és az ütem 2.000 után is folytatódik. Elemzôk szerint a kelet-európai országokban gyártott autóknak igen jó az esélyük a nyugati piacra jutásra. A keleti beszállítók költségelônye 30 százalékos a nyugatiakkal szemben, ezért a nyugat- európai autógyártókra igen nagy nyomás nehezedik költségeik mérséklése érdekében. A kelet-európai országok együttes autógyártása már eléri az évi 1,7 millió darabot. A térség országai között azonban igen nagyok a különbségek, a bolgár és az orosz beszállító-gyártó bázis még elmaradott. A globalizálódó világban egyre fontosabb lesz a mind magasabb műszaki fejlettség, illetve a gyártás minôsége.
A világ számos országából mintegy ezerkétszáz zsidó, valamint háromszáz lengyel fiatal emlékezett meg kedden a holocaust áldozatairól. A lengyelországi Oswiecimben — német nevén: Auschwitzban — immár nyolcadik alkalommal rendezték meg az Élôk Menetét. Az egykori auschwitzi haláltábortól a birkenaui koncentrációs táborig vezetô felvonulás résztvevôi között a lengyel és az izraeli külügyminisztérium képviselôi is jelen voltak. A megemlékezést elôször 10 évvel ezelôtt tartották meg Auschwitzban, válaszul a zsidóirtást tagadó, akkoriban megjelent nézetekre.
Az Olaszország és Franciaország közti Mont Blanc alagút három héttel ezelôtti tűzkatasztrófájában legkevesebb 41 ember vesztette életét. A szélsôséges körülmények, az együttműködés hiánya a francia és olasz alagút-üzemeltetôk között akadályozta a hatékony mentést. Felsô-Savoya megyében összesen 45 személy eltűnését jelentették be a rokonok.
Kaliforniai otthonában, 79 évesen tüdôrákban halt meg Jean Vander Pyl amerikai színésznô, akinek hangját a közelmúltban gyakran hallhattuk a tévében, hiszen ô volt Frédi hitvese, a két kôkorszaki szakiról, Frédirôl és Bénirôl (Fred és Barney) szóló rajzfilm Vilmája.
Magyar Ház — pénteken: Palackposta
Az MTV2 műsorán este tíztôl nézheti meg az ember: Könyvkötészet mesterfokon — Marosvásárhelyen, egy hangulatos utcácskában áll az a ház, melyben a város egyik legrégibb könyvkötô műhelye működik. * Fél évszázados jubileumát ünnepelte a CSEMADOK — 50 éves múlt, de milyen a jövô? * A Jugoszlávia elleni NATO hadművelet a határon túli magyar lapok tükrében * Pál apostol levelei a zentai templomban.
Magyar Ház szombaton is: Szórvány
Az MTV2-n 19 órakor kezdôdik a műsor. Tartalmából: Bukarestben a Petôfi Ház ad otthont az ott élô, nyelvi kultúrájukat is ápoló magyaroknak * Magyar képzôművészek Los Angelesben; látogatás a Korányi-testvérek műhelyében * Kabdebó Tamás, a Baja városából Írországba származott író vall a Duna iránti hűségérôl.
Megyei hírek
Hírszerkesztô: Mezey Sarolta
Ülésezett a rekviráló bizottság
Tegnap a prefektúrán negyedévi soros ülését tartotta a megyei rekviráló bizottság, valamint a megyei katasztrófaelhárító és szükséghelyzetben a gazdasági egységek mozgósítását végzô bizottság. Az ülésen Dorin Florea prefektus, a bizottság elnöke is jelen volt. Beszámolót tartott Grosu Lucian hadnagy a gazdasági egységeket mozgósító és védelemre felkészítô bizottság osztályvezetôje. A beszámolót vita követte.
Nem adták ki a fizetéseket, segélyeket
Idén nem kapták meg fizetésüket a súlyosan hátrányos helyzetben lévô betegek gondozói, tájékoztatott Dorin Suciu, a Hátrányos Helyzetűek Felügyelôségének fôfelügyelôje. A fizetésképtelenség abból adódik, hogy a gazdasági egységek nem fizették be a kötelezô járulékot, s így a pénzügyminisztérium sem utalhatta át a megyei felügyelôségeknek járó összegeket. A fôfelügyelô szerint e hónap folyamán csak a januári gondozói fizetéseket és a felnôtteknek járó speciális segélyeket, valamint a januári és februári gyereksegélyeket oszthatják ki.
A vállalkozók lehetôségei 1999-ben
Maros megyei vállalkozók és kormánytisztviselôk találkoznak április 16-án, pénteken reggel 9 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A megbeszélést A vállalkozók lehetôségei 1999-ben címmel az RMDSZ országos ügyvezetô elnöksége, valamint Frunda György szenátori irodája szervezi. Meghívottak: Birtalan József, a kis- és középvállalkozók alelnöke, Erôss Gyôzô, az Állami Vagyonalap alelnöke, Borbély László, a területrendezési minisztérium államtitkára, Péter Pál, az ügyvezetô elnökség gazdasági alelnöke és Frunda György szenátor.
Mezôgazdasági gépek kiállítása
Tegnap Marosszentgyörgyön a kísérleti állomáson a francia Kuhn cég traktor és mezôgazdaságigép-kiállítást, illetve bemutatást tartott. A bemutatón szakemberek, magán- és állami tulajdonban lévô társaságok vezetôi, mérnökök és a mezôgazdasági igazgatóság szakemberei vettek részt.
E hónap 29-én tartják a marosludasi tanács ülését, amelynek fô napirendi pontja a költségvetés elfogadása lesz. Teognosti Sorin Doru polgármester szerint a városnak legkevesebb 12,5 milliárd lejre lenne szüksége, de csak 6,2 milliárddal rendelkeznek. Ilyen körülmények között elôfordulhat, hogy az elkezdett beruházásokat, az évi iskolajavításokat, a helyi tanács hatáskörébe rendelt növényvédô hivatalok finanszírozását nem tudják ellátni.
Rabok takarítanak Marosvásárhelyen
Karácsony Erdei László, a Salubriserv igazgatója tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen jelenleg kb. száz rab segít be a tavaszi nagytakarításba. Az akciót márciusban kezdték, de akkor csak 60 elítéltet dolgoztattak az utcák, járdák, terek, zöldövezetek renbetételéért. Jelenleg négy csoport dolgozik a Tudor lakótelepen, ahol jövô hét közepéig szeretnének végezni. A Tudor után következik a Kövesdomb és a Dózsa György utca.
A segély igénylôket munkára kérik fel
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal úgy döntött, hogy áprilistôl munkára kéri fel azokat a személyeket, akik a hivatalhoz szociális segélyért folyamodnak. E személyek száma kb. 150-re tehetô, a kifizetett havi összeg pedig 110-120 millió lej. A segélyezettek havonta 5 napon át a város köztisztasági munkálataiban kell majd tevékenykedjenek. Kivételt képeznek a rokkantak, betegek, vagy kisgyerekes személyek — tájékoztatott Gál Imola, a hivatal fôkönyvelôje.
Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács ösztöndíjpályázatot hirdet Magyarországon végzendô doktorándusi (PhD) tanfolyamra, posztgraduális kutatásra/továbbképzésre és másoddiplomás továbbképzésre. A pályázat benyújtási határideje július 15., helye: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, Szentegyház (Iuliu Maniu) utca 5., III/7. Postacím: EME 3400 Kolozsvár, c.p. 1-191. Tel/fax: 064/195.176. Pályázati űrlap személyesen vagy postán igényelhetô.
Harasztkeréken és Szentháromságon a Hahota
Csak az ne jöjjön, aki nem bírja című kabaréműsorával a Hahota színtársulat április 17-én, szombaton este 8 órakor Harasztkeréken, április 18-án, vasárnap este 8 órakor Szentháromságon vendégszerepel. Tudomány és hit A Gecse Dániel utcai református Kistemplom tanácstermében április 23-án, pénteken 18 órakor (a meghirdetett programtól eltérôen) tartják a magyar értelmiségiek bibliakörét. Az elôadás témái: Tudomány és hit, továbbá: Az élet keletkezése a kozmoszban, Világhírű tudósok véleménye Istenrôl és a teremtésrôl. Elôadó Moldován Béla, a Látható, láthatatlan és a hit című kötet szerzôje.
A marosvásárhelyi Romulus Guga könyvesboltban április 16-án, pénteken délután 5 órakor könyvbemutatóra kerül sor. A kötet címe Álmok és természetfölötti jelenségek. Szerzôje dr. Berdj Asgian professzor, a román Orvostudományi Akadémia tagja. A kötetet dr. George Simu orvosprofesszor, Florin Ciotea szociológus és dr. Zeno Ghitulescu mutatja be.
Ma délután 4 órakor szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9 szám, II. emelet) jogi tanácsadó lesz. Az érdekeltek ne feledjék magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal az üggyel kapcsolatban, amelyben a szakember tanácsát kérik.
Copyright © Népújság - 1999