|
LI. évfolyam 82. (14135) |
1999. április 10. szombat |
Borisz Jelcin orosz elnök parancsot adott arra, hogy Oroszország nukleáris rakétáit a NATO légi csapásaiban részt vevô országokra irányozzák — jelentette ki Gennagyij Szeleznyov, az állami duma elnöke, aki pénteken találkozott az orosz államfôvel.
Szeleznyov sajtónyilatkozata szerint Jelcin nem hagyja belerángatni Oroszországot a háborús konfliktusba, de szavai szerint a NATO szárazföldi akciója "teljesen új helyzetet teremt".
Az orosz hadászati rakétaerôk készek teljesíteni a fôparancsnok - Borisz Jelcin — parancsait Oroszország nemzetbiztonsági érdekeinek védelmében — idézte pénteken az ITAR-TASZSZ hírügynökség a fegyvernem sajtószolgálatát, amely szerint az ügyelet folyamatos a rakétaerôknél.
Szergej Prihogyko, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója ugyanakkor azt közölte pénteken, hogy "nem kizárt az orosz védelmi doktrina felülvizsgálata a NATO nagyszabású jugoszláviai akciói nyomán". Ugyanakkor egyelôre "korainak" mondta, hogy bármilyen konkrét lépésekrôl beszéljenek.
Anatolij Perminov vezérezredes, az orosz hadászati rakétacsapatok vezérkari fônöke az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a rakétaerôk "egyelôre" nem kaptak parancsot Borisz Jelcin fôparancsnoktól arra, hogy fegyvereiket több, a Jugoszlávia elleni agresszióban részt vevô NATO-ország célpontjaira programozzák be. Az orosz tábornok mindenesetre közölte, hogy megfelelô parancs esetén "haladéktalanul megkezdôhetnek ezek a munkálatok".
A NATO gépei pénteken hajnalban Belgrád keleti elôvárosait lôtték, Szendrôn (Smederevóban) eltaláltak egy üzemanyagraktárat. A fôvárosban, Újvidéken és Pancsovában emberek ezrei alkottak élô láncot az utolsó épen maradt hidakon, hogy testükkel védelmezzék azokat.
Belgrádban a légiriadót jelzô szirénák a korábbi napokhoz képest mintegy két órás késéssel szólaltak meg csütörtökön este, és éjfélig nem lehetett hallani robbanásokat. Csak késôbb, már a hajnali órákban rázták meg detonációk a fôváros keleti elôvárosait. A helyi hírközlô eszközök és a szemtanúkra hivatkozó hírügynökségek nem közöltek rélszleteket az esetleges károkról.
Csütörtök este kétezer ember sereglett össze a Száván átívelô Branko hídon, élô láncot alkotva, hogy így védelmezzék meg saját testükkel azt. A tömegben ott volt néhány magas rangú szerb politikus, így Momir Bulatovic miniszterelnök és Vojislav Seselj mniniszterelnök-helyettes. Az összegyûltek egymás kezét fogva hazafias dalokat énekeltek, amelyek a szerb katonák régmúlt hôstetteit idézték fel még a század eleji balkáni háborúk és a második világháború idejébôl. "Amerikával, Angliával, Franciaországgal, Németországgal és más agresszor országokkal csak egy dologról tárgyalhatunk: hogy miként kompenzálják a nekünk okozott károkat" — mondta a szélsôséges nézeteirôl ismert Seselj.
Az RMDSZ és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja részvétele nélkül nem lenne elképzelhetô stabil kormány Bukarestben, illetve Pozsonyban — hangzott el csütörtökön a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti pódiumbeszélgetésén, melyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes volt a meghívott vendég.
A beszélgetést Dunay Pál, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa vezette.
Markó Béla hangsúlyozta: a romániai magyar közösség a kezdetektôl politikai eszközökkel kíván változtatni, javítani saját helyzetén. Kitért ugyanakkor arra, hogy erre a stratégiára a román társadalom egésze ma sem reagál pozitívan.
— A romániai magyarság ma sem élvez egyenlô jogokat, ám komoly elôrelépést jelent, hogy kormányzati szerepvállalásával az RMDSZ már részt vesz a kisebbséget érintô kérdésekrôl szóló döntések meghozatalában — fogalmazott Markó Béla.
Elôadásában az RMDSZ elnöke kifejtette: Románia európai integrációs esélyei egyelôre szertefoszlottak, mert gazdaságilag nem sikerült elôrelépnie az elmúlt két és fél év során. A politikus fontosnak nevezte, hogy Románia véglegesen arra az útra lépjen, mely az európai struktúrákhoz történô integrálódáshoz vezet.
Markó Béla szerint az RMDSZ sikeresen megvalósította azon célját, hogy Romániában létrejöjjenek a kisebbségi kérdés szabályozására alkalmas intézmények. Igaz, ezek hatékonyságát már nem ítélte ilyen jónak.
— Az önálló romániai magyar egyetem a magyar kisebbség egyik legfontosabb intézménye lehet, s az RMDSZ kitart amellett, hogy ezen célját megvalósítsa — hangsúlyozta egy kérdésre válaszolva Markó Béla.
Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes örvendetesnek nevezte a magyar-szlovák viszonyban az elmúlt fél évben — az új pozsonyi kormány megalakulása óta — bekövetkezett pozitív változásokat. Utalt arra, hogy számos kisebbségi probléma — a kétnyelvû bizonyítványok ügye, az oktatási intézmények autonómiája — megoldódott.
— A szlovák kormány legnagyobb gondja, hogy egy kemény gazdasági csomag elfogadása elôtt áll, ám két- három év alatt talpra állítható a gazdaság, s van remény a felzárkózásra az Európai Unióba majdan az elsô körben csatlakozó országok közé — mondta Csáky Pál.
Úgy vélte, Szlovákiát az év végi helsinki EU- csúcson valóban átsorolhatják az öt plusz egyek csoportjába.
Az esetleges szlovák NATO-tagság kapcsán Csáky Pál arra az álláspontra helyezkedett, hogy bízik abban: a washingtoni csúcsértekezleten legalább "startvonalra állítják" Szlovákiát.
Victor Ciorbea volt román kormányfô kiválik a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból (PNTCD), amelynek mostanáig egyik alelnöke volt — jelentették énteken.
A parasztpárti forrásokra hivatkozó beszámolók szerint Ciorbea lemondott pártalelnöki tisztségérôl és távozik a PNTCD-bôl, amelynek az 1996-os választásokat megelôzô hónapokban lett a tagja. A volt kormányfô várhatólag csatlakozik azokhoz a kereszténydemokrata politikusokhoz, akik néhány héttel ezelôtt léptek ki a PNTCD-bôl és most új párt létrehozását tervezik.
Remus Opris alelnök, a PNTCD szóvivôje szerint Ciorbea kiválása és csatlakozása egy alakulóban levô kereszténydemokrata orientációjú párthoz károkat okozhat a parasztpártnak, amely "jól fogadta és jól értékesítette" soraiban Victor Ciorbeát. A politikus mostani lépését "a párttal szembeni inkorrektségnek" értékelte, emlékeztetve arra, hogy Ciorbeát a PNTCD tette meg kormányfônek.
Ciorbea távozása már akkor nyiltan szóba került, amikor a parasztpárt konzervatív szárnyának két hangadó személyisége, Matei Boila és Ioan Boila március közepén kivált a pártból. A Boila fivérek nem titkolták, hogy saját pártot kivánnak létrehozni, s párt vezetô testületeibôl néhányan követték ôket. A bukaresti sajtó értesülése szerint az új párt megalakulásának bejelentése április végére várható.
Csütörtök délután hívta össze Kincses Elôd megyei elnök a Területi Egyeztetô Tanács /TET/ alakuló ülését. A tanácskozás napirendjén a TET megalakulása, a Területi Egyeztetô Tanács állandó bizottságának a megválasztása, a megyében is mûködô országos bejegyzésû civil szervezetek kongresszusi küldötteinek megválasztása többes jelöléssel és titkos szavazással, valamint különfélék szerepeltek.
Kincses Elôd elnök egy 33 személy nevét tartalmazó listát tett le a testület asztalára, amely az RMDSZ társszervezeteinek, az egyházak, civil szervezetek /EMKE, EME, RMPSZ, Bolyai Társaság, Közgazdász Társaság, az MVSZ Erdélyi Társasága, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Volt Hadifoglyok Egyesülete, a régeni Kemény János Mûvelôdési Társaság, a segesvári Gaudeamus Csoport stb./ jelöltjeit tartalmazta. A testület ellenszavazat nélkül megerôsítette a jelölteket. Így a TET 33 tagú testület lett.
A TET elnöki funkciójának elnyeréséért egyetlen jelölt indult a rajtban, Tôkés András. A 24 érvényes szavazat közül 23 igen, s egyetlen ellenszavazattal lett a TET elnöke. Négy jelölt neve szerepelt az alelnökök listáján dr. Török Béla, Vitus Lajos, dr. Benedek Imre és Magos György. A legtöbb szavazatot Magos György /16/, illetve dr. Benedek Imre /15/ kapta. A titkári tisztséget három jelölt: Fekete Attila, Jakabffy Attila és dr. Horváth Sándor pályázta meg. A szavazás eredményeképpen Fekete Attila és Horváth Sándor lett a TET titkára.
A következô napirendi pont értelmében a megyében is mûködô országos bejegyzésû civil szervezetek kongresszusi küldötteinek megválasztása szerepelt többes jelöléssel és titkos szavazással. Azonban Kincses Elôd elnök egy kész, a megyei Operatív Tanács által összeállított listával rukkolt a testület elé, amellyel a TET egyetértett. A kongresszusi küldöttek listájáról azonban a Területi Képviselôk Tanácsa /TKT/ és a TET együttes ülése fog ma dönteni.
Lapunk munkatársa, Bölöni Domokos nyerte az I. díjat a kolozsvári Magyar Közélet nevû folyóirat Hass, alkoss, gyarapíts! címû pályázatának írói jegyzet, tárca, publicisztika, kroki, kisesszé, vallomás mûfajában, a Nem hagyják, hogy szeressem a román népet címû írásával. A másodikat Papp Kincses Emesének és Schönberg Évának, a harmadik díjat Lászlóffy Csabának, Czegô Zoltánnak és Nánó Csabának ítélték oda. Különdíjban részesült Krizsán Géza és Vitus K. György. A riport, interjú, szociográfia, ankét mûfajban a legjobb írás a Bíró Péteré (Sárgaház), II. díjas Balázs Ildikó és Horváth Zsolt, III. díjat nyert Cserés Ferenc, Gábor Attila és Szonda Szabolcs. Különdíjat kapott Simon Judit és Páll Éva. Az olvasói vélemények "mûfajban" a zsûri nem osztott ki díjat.
Hosszas huzavona után tisztázódnak az idei érettségi vizsga körülményei. A középiskolák XII. illetve XIII. osztályát a magyar tagozaton végzô diákoknak végül is hat tantárgyból kell számot adniuk a líceumi évek alatt szerzett tudásukról.
Az érettségire június 14-20. között lehet beiratkozni. A vizsgák idôpontja a következô: június 26-27-én szóbeli román nyelv és irodalomból, június 28-29- én szóbeli anyanyelvbôl, június 30 — július 1- jén szóbeli modern nyelvbôl. Június 2-ára tûzték ki a román írásbeli idôpontját, július 3-án anyanyelvbôl írnak az érettségizôk, július 4-én matematikából vagy a szaknak megfelelô tantárgyból, július 5-én a románok történelmébôl, 6-án pedig a választott tantárgyból lesz az írásbeli, illetve gyakorlati próba.
Eredményt július 8-án hirdetnek. Az óvásokat 9- én lehet benyújtani, 11-13-án bírálják el, s 14- én függesztik ki a végleges eredményt.
A Közoktatási Minisztérium március 31-i, 354-es számú rendelete tisztázza az érettségi körülményeit a kisebbségek nyelvén mûködô iskolákban, illetve tagozatokon.
A felsôoktatási intézmények kérésére az Országos Érettségi Bizottság javasolni fogja, hogy a kisebbségi iskolákban az illetô kisebbség nyelvét ismerô egyetemi oktatót nevezzenek ki az érettségi bizottság élére.
A megyei bizottságokat az érettségizôk anyanyelvének figyelembevételével állítják össze.
Az érettségi vizsga zökkenômentes megszervezése érdekében a kisebbségek tannyelvén mûködô iskolákban vagy tagozatokon a megyei bizottságok biztosítani fogják az írásbeli és szóbeli érettségi tételek azonnali fordítását azokból a tantárgyakból, amelyeket anyanyelven tanultak a diákok. A tételeket a legszigorúbb biztonsági feltételek mellett a megyei vagy az iskolai bizottságokban fogják lefordítani. Erre a célra a kisebbségek nyelvét ismerô tanerôket neveznek ki.
Az 1997. évi 36-os sürgôsségi kormányrendelet 35. cikkelyének 2-es bekezdése, valamint az 1997. évi 4796-os miniszteri rendelet 1-es cikkelyének értelmében A románok történelme és a Románia földrajza tantárgyakból anyanyelven vizsgázhatnak a diákok, ha a szóban forgó tantárgyakat anyanyelven tanulták — olvasható a Közoktatási Minisztérium rendeletében.
Rómából mire a harangok megtértek, s néhol — Nyárádmentén, Csíkban és Gyergyóban — erdôszéli lila csillagvirág-koszorús feszületek a húsvét hajnali határkerülôbôl, érkezett Gyulafehérvárról Jakubinyi György érsek híveihez szóló körlevele is: Ôszentsége II. János Pál pápa nem jön, azaz jön de csak Bukarestig. Mindezt nem emlegetném föl — hiszen a katolikus egyházfô leszûkített romániai útjáról jóval korábban hírt kapott a hívô és hitetlen, cikkeztek lapok diadallal és keservvel (profán szóval: a kártya el van játszva) — ha nem áll módunkban megtapasztalni Szentföldön jámbor katolikusok körében a lelkek mélyérôl feltörô fokozott csalódást: hát mégsem jön a szentatya. Oda a dédelgetett reménység is. A körlevélben továbbá: talán mejd egyszer... Most pedig kétségtelen, a csíksomlyói vagy mikházi, a szamosújvári vagy brassói, avagy a balázsfalvi katolikus, akár más vallású keresztény ember több száz éves álma ezúttal sem teljesül: Ôszentsége ha egyszer Erdélyben járna... Hiszen fohászkodik eleget énekkel világraszólóan csengô templomokban, pápai himnuszokban: Tartsd meg Isten Szent Atyánkat... Mondják, ha hallaná mindezt Péter apostol római utóda Csíksomlyón. Máshol — mégis — hol?
Bukarestben?
A keresztény kisember nem politizál ám a pápalátogatás politikájába most mégis belelát. Idôsebbje átesett a romániai politikai "sajátosság szertartásán", tudja a jó pár ezer csángómagyar, az erdélyi, partiumi, bánsági több mint egymillió — túlnyomórészt — magyar nemzetiségû katolikus és több száz ezer nem katolikus keresztény hívô, de (talán) tudja a közel hárommillió görög katolikus lélek, hogy a pápalátogatás ezúttal nem neki szól. Majd máskor, esetleg... Hanem a Vatikán állam uralkodójának romániai látogatásáról, mint a Szentszék diplomáciai megnyilvánulásáról van szó. A világi és a görögkeleti egyházi hatalom eközben pápafogadásra készül, lázasan. Az a hatalom — tegyük hozzá máris — amely igen kevés százalékban juttatott csak vissza elorzott görög katolikus ingó is ingatlan javakat, az erdélyi, partiumi, bánsági római katolikus egyháztól elállamosított javak törvényes visszaszolgáltatásáról pedig hallani sem akar, vagy a jól bevált szokással úgy tesz, mint a süket ember, aki hallani szeretne, de fájdalom, nem érti a dolgokat.
Szinte reálisan hat, legalábbis úgy fest az egész (mit egész? — mindössze Bukarestre korlátozódó) látogatási útvonal, mintha azt a román kormány és a bukaresti görögkeleti pátriárka szabta volna meg. Ennyi, út tovább (a még feltehetôen "egyéb" vidékeket is vállalni hajlandó szentatyának) sincs. Elvégre — mondják ôk — nemzetállamba, görögkeleti országba látogat el — meghívásra — Ôszentsége. Kissé elragadtatva ugyan, de a kérdés meg nem kerülhetô, amire a válasz is nyilvánvaló: már megint porhintés folyik a világ szeme elôtt? Lám, fogadjuk a római pápát, a látogatásra — mi több — érdemesek vagyunk.
Várják, fogadják Ôszentségét. Nem vitás, a Szentszék meggyôzôdésében cselekszik, jó viszonyt épít ki ökuméniával a görögkeleti egyházzal. Kérdés: a diplomácián innen és túl nem egyoldalú az egész? Azon is túl, mi legyen a Kárpátokon innen a sszámbelileg is jelentôs közvetlen hívekkel? Akik — visszanézve akár a közelmúlt történetébe — a sztálini-ceausiszta idôkben Márton Áronnal együtt több száz és ezer lélek kitartott a lágerek, kínzatások, vad terror árán is hitével a Szentszék mellett. Egyszóval ezeken a tájakon is voltak — akár Lengyelhonban — mártír Jerzy Popjeluszkok...
Legyünk megértéssel — szól a körlevél — majd egyszer... Húsvét elmúlt, pünkösd is eljön, egyazon idô. A csíksomlyói búcsúra elmegy ezútán is a nyárádmenti székely (valamikor elment gyalog!), elmegy a gyimesi csángó is. Fohászkodnak a Nagyasszonyhoz: ...mi lesz belôlünk, hogyha te elhagysz...
Azt nem, bizonyosan nem. Ô nem, mondják reménységgel a székelyek.
Április 11.
180 éve, 1819-ben született gr. LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY német származású honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike. 1848-ban a honvédség szolgálatába állt, ezredessé, majd tábornokká, a III. hadtest parancsnokává nevezték ki. Világosnál tette le a fegyvert. A vésztörvényszék kötél általi halálra ítélte, s október 6- án kivégezték.
75 éve, 1924-ben született CSETRI ELEK romániai magyar történész, az MTA külsô tagja. Munkásságával hozzájárult az erdélyi emlékirodalom feltárásához, a tudománytörténet megismeréséhez, az európai nemzeti és társadalmi mozgalmak erdélyi hatásainak vizsgálatához.
Április 12.
315 éve, 1684-ben hunyt el NICOLA AMATI itáliai, cremonai hegedûkészítô, az Amati család legjelentôsebb mestere, számos, máig használatos hegedûtípus megalkotója. (1596-ban született.)
295 éve, 1704-ben hunyt el JACQUES-BÉNINGNE BOSSUET francia író, hitszónok. Történeti munkáival, egyházi beszédeivel, vitairataival erôsen hatott az utókorra. (1627- ben született.)
55 éve, 1944-ben hunyt el br. KORÁNYI SÁNDOR belgyógyász, az MTA tagja, a modern veseélettan és vesekórtan egyik nemzetközileg elismert megalapozója. (1866-ban született.)
Április 13.
250 éve, 1749-ben született JOSEPH BRAMAH angol mechanikus, feltaláló. Legjelentôsebb találmányai a róla elnevezett biztonsági zár, a hidraulikus sajtó és a vízöblítéses árnyékszék. (1814-ben halt meg.)
105 éve, 1894-ben született DERKOVITS GYULA posztumusz Kossuth- díjas festô, grafikus, a két világháború közötti magyar festészet kiemelkedô alakja. Képeit expresszionista látásmód és mély drámaiság jellemzi. (1934-ben hunyt el.)
Április 14.
370 éve, 1629-ben született CHRISTIAAN HUYGENS holland fizikus, matematikus, csillagász. Feltalálta az ingaórát, bevezette a centrifugális erô fogalmát, megalapozta a fény hullámelméletét, felfedezte a Szaturnusz legnagyobb bolygóját és a bolygó gyûrûjét. (1695-ben hunyt el.)
110 éve, 1889-ben született ARNOLD JOSEPH TOYNBEE angol történész, filozófus. Fô mûve a 12 kötetes Study of History, amelyben a civilizációk keletkezését, fejlôdését és elhalását az ôket érô állandó kihívások és az azokra adott válaszok elméletével magyarázza. (1975-ben hunyt el.)
60 éve, 1939-ben hunyt el WINKLER LAJOS vegyész, az MTA tagja. Fô kutatási területe az analitikai kémia volt (gázanalízis, precíziós gravimetria, gyógyszer- és vízvizsgálat stb.). (1863-ban született.)
Április 15.
235 éve, 1764-ben halt meg JEANNE ANTOINETTE POMPADOUR francia kegyencnô. 1745—64 között a francia királyi udvar vezetô személyisége. Támogatta a tudományos és mûvészeti életet. (1721-ben született.)
195 éve, 1804-ben született BEZERÉDJ AMÁLIA, az elsô magyar ifjúsági író. Az elsô magyarországi falusi óvoda megszervezôje.
125 éve, 1874-ben született JOHANNES STARK Nobel-díjas német fizikus. Elsôként mutatta ki laboratóriumi körülmények között a Doppler-effektust, felfedezte a színképvonalak elektromos térben való felbomlását (Stark-effektus). (1957-ben hunyt el.)
70 éve, 1929-ben született HUSZÁR SÁNDOR író.
65 éve, 1934-ben született BODROGI GYULA színész, filmszínész, rendezô.
Április 16.
155 éve, 1844-ben született ANATOLE FRANCE Nobel-díjas francia író. Mûveit, amelyeknek ihletôi a francia történelem és kora társadalmi problémái, intellektualizmus, irónia, derû és mélységes emberszeretet jellemzi. (1924-ben halt meg.)
Április 17.
105 éve, 1894-ben született NYIKITA SZERGEJEVICS HRUSCSOV szovjet politikus. A szovjet kommunista párt elsô titkáraként jelentôs szerepet játszott a sztálini "személyi kultusz" leleplezésében és felszámolásában. 1964-ben eltávolították funkciójából. (1971-ben halt meg.)
35 éve, 1964-ben halt meg GEORGE VRACA neves román színmûvész. (1896-ban született.)
A Népújság 1998. május 5-i számában tettük közzé az 1998. évi 12-es sürgôsségi kormányrendeletet a közjegyzôi tevékenységre vonatkozó bélyegilletékekrôl. Az ebben foglalt jogszabályok most a következô módosításokat kapták: 1. A tulajdonjogon kívüli egyéb dologi jogok megszerzéséért kötött jogügyleteket (szerzôdéseket) az ingatlan forgalmi értékének 20 százaléka után kell bélyegezni. A dologi jogok keretébe tartoznak: a használati jog, a haszonélvezeti jog, a lakhatási jog, a felépítményi jog és a szorgalmi jogok. Amikor viszont az eladó vagy az eltartási szrzôdéseknél az eltartott csak a tiszta tulajdonjogot (nuda proprietate) ruházza át vevôjére, eltartójára és ugyanakkor fenntartja magának az életfogytiglani haszonélvezeti jogot (dreptul de uzufruct viager) az ingatlan forgalmi értéke 80 százaléka után kell bélyegilletéket fizetnie. 2. A jelzálog-szerzôdések bélyegilletéke meghatározott (fix) összeg, jelenleg 20.000 lej. Tehát ezeket a szerzôdéseket nem az ingatlan forgalmi értékének 20 százaléka után kell bélyegezni, hanem, amint már fentebb említettük, meghatározott összegû bélyegilletékkel, azaz 20.000 lejjel. 3. A hagyatéki illeték felét (50 százalékát) fizetik a leszármazók (gyerek, unoka stb., a felmenôk) szülôk stb. az elônyben részesített oldalági rokonok, a túlélô házastárs, akiknél a vagyontömegbe csak a lakóház, a gazdasági melléképületek és a telek tartozik. 4. A saját jövedelemmel nem rendelkezô kiskorú örökösök hagyatéki illetékmentességet élveznek, de ôk is csak abban az esetben, ha a hagyatéki vagyontömegbe csak a lakóház, a melléképületek és a telek tartozik. Az illetékcsökkentés, illetve -mentesség akkor is jár, ha a hagyatéki vagyontömegbe a sírhely és a részvényesi bizonylat (certificat de actionar) is beletartozik. Így az 1991 után elhalálozott részvénytulajdonosok részvényei, a bizonylatok, a bennük foglalt változó számú részvénnyel csak hagyatéki eljárás nyomán kerülhetnek az örökösök tulajdonába. A fenti módosításokat az 1998. évi 30. és 59. kormányrendeletek tartalmazzák.
Ugyancsak módosításokat szenvedett a bírósági bélyegilletékekrôl szóló törvény is. A legfontosabb kiegészítések és módosítások a következôk: 1. A jogügyletek megsemmisítéséért vagy annak semmissé nyilvánításáért indított bírósági keresetet 30.000 lej egyösszegû bélyegilletékkel kell bélyegezni. Ha viszont kártérítési igényt is tartalmaz a kereset, ezt már érték után külön is bélyegezni kell. 2. Az ingatlanra vonatkozó keresetek esetében, amelynek tárgya a hiteles elidegenítési szerzôdéssel felérô bírósági ítélet meghozatala, a bélyegilleték nagysága egyenlô az ugyanilyen tárgyú közjegyzôi tevékenységre vonatkozó bélyegilletékkel. Köztudott, hogy a felek magánokiratba foglalt szerzôdésük hitelesítéséért nem a közjegyzôhöz fordulnak, hanem ezt a bíróságtól kérik, mivel a bírói ítélet a közokirattal ér fel, a telekkönyvbe betáblázható jogcím a tulajdonjogra, haszonélvezeti jogra, lakhatási jogra, felépítményi jogra, szorgalmi jogra, használati jogra vonatkozóan. Ilyen esetekben viszont a közjegyzôi tevékenységre vonatkozó bélyegilletéket kell alkalmazni, vagyis a felperes ugyanannyi bélyegilletéket fizet, mint amennyit a közjegyzôi okirat hitelesítéséért fizetett volna. 3. Ha bírósági kereset alapján a bíróság állapítja meg az örökösi minôséget, a hagyatéki vagyontömeget, ebbôl az egy-egy örököst megilletô örökségrészt, javakat, kiosztván azokat, a jogerôs és visszavonhatatlan ítéleteket addig nem lehet a feleknek kiadni, amíg a nyertes örökös a közjegyzôi hagyatéki illetékekkel megegyezô bélyegilletéket ki nem fizeti.
Az illeték nagyságát a hagyatéki vagyontömeg értéke határozza meg. Másodpéldányok kibocsátásáért, amelyre a végleges és visszavonhatatlan jelleget is feltüntetik, újabb 5.000 lejes bélyegilletéket kell fizetni CEC-elismervény formájában. 4. Bélyegilleték-mentességet kaptak a prefektus és polgármester által az 1991. évi 18. földtörvény megsértésével kiadott birtoklevelek, prefektusi rendeletek, egyéb aktusok ellen benyújtott bírósági keresetek, majd pedig a hozott határozatok ellen beadott fellebbezések, felfolyamodások, azaz az illetékmentesség a jogorvoslati eljárásra is kiterjed. Ezeket a módosításokat az 1998. évi 30. kormányrendelet tartalmazza, módosítva ezáltal az 1997. évi, a bírósági bélyegilletékekrôl alkotott 146. törvényt.
A társadalombiztosítási járulék (tb- járulék) nagysága az 1999. évi 2. sürgôsségi kormányrendelet alapján, ami az 1999. február 1-jei 49. Hivatalos Közlönyben lett közzétéve és aznap hatályba is lépett, meg lett emelve. A járulék nagysága az elért bruttó kereset 40 százaléka, az I. munkacsoportba sorolt munkavállalók után, 35 százaléka a II. munkacsoportba tartozóknál és 30 százaléka a III. munkacsoportba sorolt alkalmazottak után, amit a jogi személyek az elmúlt hónapra járó kereset kifizetése napján, de legkésôbb folyó hó 20-ig, a fizikai személyek pedig a naptári hónap leteltét követô 20 napig kötelesek az állami társadalombiztosítás javára kifizetni.
A jogszabály az 1999. évre kezdvezményeket is tartalmaz, a határidôben fizetô vagy 3 napnál többet nem késlekedô jogi személyeknek 7 százalék a fizetési kedvezmény, azoké a vállalkozóké (agenti economici), akik az 1999-es költségvetési évre munkaszerzôdés alapján új munkahelyekre munkavállalókat alkalmaznak, az új alkalmazottak számától függôen változik a kedvezmény. A késedelmi kamat nagysága is változott: 30 napot meg nem haladó késedelem esetén ez 10 százalék, 30 nap fölött ez 15 százalék, és azt a hónapra vagy a hónap töredékére számítják fel. A befizetések feletti törvényességi felügyelet gyakorlója a Munkaügyi és Szociálvédelmi Miniszérium és ennek területi szakszervei.
Bár csak Korniss Péter budapesti Kossuth-díjas fotómûvész lencséje élesítette volna valódian élményszerûvé az erdélyiségében mélyen otthont lelô nyárádselyei pillanatot, ami a Bekecs alatt a globalizáció térhódítását is ábrázolná sajátosan... A CANADIAN-blúz a legalább száz évet leforgott, közben állandóan fennforgott fonókerékkel találkozik. Csöndesebbre halkult nótázgatásba vegyül egy rádióadóból sugárzott blues. A tálason rézmozsár meg aludttejes köcsög és a Café Brasilia. Csepûszöszt Diana hónaljpermettel kever a fonókerék.
Úgy tudom, a jó fotós rendszerint nem állítja be a pillanatot, inkább megkeresi, meglesi, résen van, satöbbi. Amikor a fotóalanynak nincs, még ideje sincs meglepôdni, mit mûvelnek általa. Éli — mások "perverz" leselkedésében és lelkesedésében — a pillanatba valódian beleábrázolt életét. Erdélyben, fôként rejtett(ebb) vidékeken még elôfordul a minôségi pillanat, noha a kilencvenes években igen megváltozott a képi világ, nem a minôség, inkább a gyorsaság számít már. Az is igaz, a bekecsalji — selyei — villanás megkerüli a világ nagy történéseit, a maga dolgával van elfoglalva. Így van ez itt mintegy ezer éve, az idôjárás függvényében mi mindent végez ez idô tájt a nyárádselyei asszonynép: átalvetôbôl magot szór, a nagyböjti konyhatartás sem mellékes, aludttejbôl vajat köpül, fonókereket pedáloz, ablakpárkányon palántát öntöz, kotló alatt csibét keres, van dolog elég. Nem úgy, mint a víz melletti. (Nyárádmenti asszonynépre és egyazon kisrégió versenyszellemére kell ezt értenem.)
Szövésben és fonásban nincs fizikai fáradtság, alig túl az ötvenen — mondja, aki birja. A megbizonyosodásról lekéstem, ottjártam elôtt Fodor Berta alig egy héttel tette ki a szövôszéket, "egy nyomásra" leszôtt úgy ötven-hatvan singet is. Megfordítva az értékrendet: nem a gyorsaság, a minôség számít. Hiszen élettapasztalat, helyi szokásrend és munkaérték még mindig elsôdleges, a falu marad(and)ó értékítélete pedig mindennél döntôbb fogalom. Meg aztán a vidék viszonylag zord természeti jellegébôl fakadóan a kapaszkodás tartóssága, szívóssága hozott látványos eredményt. Hasznosítani minden kicsi idôt: "mikor el vagyok fáradva, akkor hajtom a kereket, pedig nem használ a csigolyáknak". Eladni volna mit, bár nem érdemes. Ez a selyei szövôasszony dilemmája, miután gyermekeit kiállította törülközôtôl a lepedôig. Az értékek manapság ruhásszekrények polcain rejtve hevernek. Ha jön valaki, megmutatják a feltekert végeket. Fiatal büszkesége: anyám szôtte volt... Még akkor is, ha a falu szociográfiai mutatói masszívabb elvándorlást jeleznek a frottír-város felé.
A gazdasági "pillanat" sem mellékes, leginkább az állattenyésztésre alkalmasabb hegyvidéken: a gyapjú kilójáért bosszantóan alacsony árat — 600 lej! — kínál a felvásárló.
Valami példaértékû ôsi dac van mindig itt készenlétben és az asszonyméreg bizony döntô dolog Selyében: — Akkor inkább megszövöm!
Forog, suhog az aszonypercek kereke, singben méri az idôt.
A mezôgazdasági termelôk, függetlenül az üzemszervezési formáktól (Agroind, volt ámv- egységek, mezôgazdasági társulások, kis-, és nagyvállalkozók, magángazdák) jelenleg nem képesek hatékony, jövedelmezô termelést folytatni, mert: - nem rendelkeznek saját alaptôkével, vagy ha igen, akkor abból nem jut továbbfejlesztésre; - bankhiteleket nem igényelnek mivel a magas kamatokat képtelenek visszafizetni, 1991-ben a kamatok szintje 30-40%-os volt, 1993- ban azok elérték a 180%-ot; - a mezôgazdasági termények, termékek árai alacsonyak maradtak, nem ösztönzôek, az 1996-os évig az állam által garantált felvásárlási árak éppen csak, fedezték a termelési költségeket, a szabadpiaci árak közepette a legerôteljesebb egységek is az elôállítás költségeinek szintje alatt értékesítették termékeiket; - nincs egyáltalán egyensúly az ipari és mezôgazdasági termékek árai között, miközben az elôzô termékek árai nagyot ugrottak, a mezôgazdasági termékeké stagnált. Ilyen körülmények között, a mezôgazdálkodók teljesítményképessége egyre csökken. Nemrég változott az üzemanyag ára, ami alapvetôen módosította a tavaszi mezôgazdasági munkálatok díjszabását. Radu Mircea, a megyei mezôgazdasági és élelmezésügyi igazgatóság mérnöke a következô táblázatban foglalta össze a jelen idôszakban végzendô munkálatok díjszabásait. Azzal a céllal tesszük közzé, hogy a gépparkkal nem rendelkezô mezôgazdálkodók és a szolgáltatók számára alapul szolgáljon a munkálatok díjainak megállapításakor. Megjegyezzük, hogy a számítások tagosított területekre érvényesek, 10-20 ár terület esetében a gépesített munkálatok díjai magasabbak.
Munkálat díjszabás/hektár üzemanyag (gázolaj)
tavaszi szántás 556.524 lej/32 liter
tárcsázás-boronálás 160.000 lej/9 liter
mûvelés kombinátorral 107.000 lej/6 liter
boronálás 34.000 lej/1,5 liter
kukoricavetés (SPC8) 133.000 lej/6 liter
kalászosokvetése (SUP 28) 133.000 lej/6 liter
cukorrépavetés (K5-6) 280.000 lej
vegyszeres kezelés 48.000 lej/2 liter
gyomirtás (MET-2500) 65.000 lej/2 liter
hengerelés (TI 5,5) 68.000 lej/3,6 liter
krumpliültetés 350.000 lej/15 liter
szállítás egy utánfutóval/ óránként 88.000 lej/5 liter
A munkálatok díjai tartalmazzák a hozzáadott értékadót (TVA) is.
Tegnap délben a Ballotrans utazási iroda Ikarusával népes csoport érkezett a vidrátszegi röptérre a Nyárádtôvel testvértelepülési kapcsolatban álló — a francia, vallon, flamand, német változat szerint Ipres, Ypern, Ieper vagy Yperen nevet viselô helységbôl.
Alig percnyi idôkülönbséggel a megyevezetôség, Marosvásárhely, Nyárádtô és Szentpál képviselôi is befutottak kiskocsikkal a fôépült elé, melynek bejáratánál a Maros népi együttes román nemzeti viseletbe öltözött énekszólistái és táncosai várták körte- és szilvapálinkával, meg verthajú kenyérrel a közelbrôl és távolról érkezetteket.
Bent, az utasfelvételi épület nagy termében hamarosan népi nezekar zendített rá — mintegy köszöntésképpen —, hogy hangulatot teremtsen.
Amint újból eluralkodott a csend, Runcan Stefan igazgató elôadta, milyen programot állítottak össze a hatvanas években épített s így maholnap 30 éves repülôtér, illetve az itt folyó tevékenység három évtizedének májusban esedékes megünneplésére. A mûsorterv elsô pontjának hallatán keserû mosoly futott át az arcokon, mert hiszen azt közölték velünk, hogy a különbözô európai országokból meghívott repülôsök találkozója elmarad pénz híján. Pedig ez lett volna számunkra a rendezvény legnagyobb attrakciója. Maradunk tehát azzal, hogy lesz légi bemutató haza pilótákkal és repülôalkalmatosságokkal, az övezetbeli cégeknek termékbemutatója, egy szakmai eszmecsere a repülésrôl, lelepleznek egy modern szoborfélét, lehet az alkalomra kibocsátott, készített jelvényeket, bélyegeket, emléktárgyakat vásárolni és kis szerencsével részesei lehetünk a Marosvásárhely—Velence légijárat felavatásának. Azt, hogy mennyi ideig mûködik majd, nyilván késôbb tapasztaljuk meg.
A zenés fogadás, koccintás, meg a tájékoztató után a belga vendégek továbbutaztak Parajdra. Jókedvükben megígérték, hogy ha sikerül Marosvásárhely röpterét nemzetközivé tenni, akkor ôk lesznek az elsô utasok, akiknek gépe leszáll majd a vidrátszegi betonon.
Dorin Florea prefektus fenyegetésére, hogy csendôrökkel záratja be a megyei Egészségbiztosítási Pénztárat, tegnap a lehetô legelegánsabb replika szem és fültanúi voltak a sajtó képviselôi, akiket sajtótájékoztatóra hívott össze a pénztár adminisztratív vezetôsége. A kérés pedig az volt, hogy ne a sokat vitatott vezetôtanácsról, hanem az országos viszonylatban is mintának tekinthetô körülményekrôl, a pénztárban lefolyó munkáról kérdezzenek.
Egyébként, dr. Csiki Zsuzsanna óvását elfogadva törölték a pénztár igazgatói állásának betöltésére tartott versenyvizsga eredményeit, s a tisztség betöltésére újabb vizsgát írnak ki.
A régen várt hírt dr. Benedek Imre megbízott igazgató jelentette be: a pénztár kiegyenlítette a gyógyszertárakkal szembeni minden tavalyi adósságát, a pénzt így az egészségügyet eddig "hitelezôk" a jövô hét elsô napjaiban kapják meg. Egyúttal az egészségügy egyéb tartozását is rendezték.
Nicula Liana aligazgatónô az iméntieket azzal egészítette ki, hogy most már szinte tiszta lappal léphetnek tovább, hisz csak a februárban és márciusban összegyûlt 20 milliárd lejes adósság törlesztése van még hátra. Az aligazgatónô a továbbiakban beszámolt arról, hogy az egészségbiztosítási díjakból 1999 elsô negyedében 86.766 milliárd lej gyûlt össze, ami remélhetôen a még hiányzó pénzek begyûjtésével eléri a 90 milliárd lejt. A központi alapokból kapott pénzzel együtt a pénztár az év elsô három hónapjára több mint 113 milliárd lejt utalt át az egészségügyi intézményeknek a személyzet bérezésére valamint az anyagi kiadásokra. Szó esett a nagy adósokról is, akik az elmúlt évben 11 milliárd lejjel maradtak el, amibôl az idén 2 milliárdot sikerült behajtani. Elsô helyen továbbra is a régeni fakitermelô társaság áll hárommilliádos tartozásával, majd a dicsôi BICAPA és a CARBIDFOX, valamint a szovátai fakitermelôk következnek. Április elsejétôl már a megyei pénztár foglalkozik a biztosítási díjak begyûjtésével, amit a helyi kincstárnál nyitott folyószámlára kell átutalni.
A továbbiakban dr. Csiki Zsuzsánna, a pénztár orvos aligazgatója számolt be arról, hogy mit tesznek az egészségügyi szolgáltatókkal és a biztosítottakkal megkötendô szerzôdések elôkészítése érdekében. Most folyik a családorvosok által készített listák feldolgozása, A 301 családorvoshoz 445.029 személy iratkozott fel, ami a megye lakosságának körülbelül a 70 százalékát teszi ki. Akik az elkövetkezô napokban sem választnak családorvost, nem részesülhetnek ingyenes egészségügyi ellátásban — hangsúlyozta Csiki doktornô.
Az idôsek országos tanácsa
A szenátus csütörtökön elfogadta az idôsek országos tanácsának létrehozására, megszervezésére és mûködésére vonatkozó kormánytervezetet. Az autónom konzultatív szervként mûködô tanács célja a szociális dialógus intézményesítése az idôs személyek és a hatóságok között, e kategória jogainak és szabadságjogainak védelmezésére.
Az erdélyi utazás túl rázós
A bukaresti fôpolgármesteri hivatal ígérete szerint sima lesz II. János Pál pápa útja a román fôvárosban: a katolikus egyházfô nevezetes gépkocsijának, a pápamobilnak nem kell majd megküzdenie a tengelytörô bukaresti kátyúkkal. A május 7. és 9. között tervezett látogatás elôkészületeinek fontos részét alkotja, hogy a pápa bukaresti mozgásának várható útvonalán rendbe hozzák, kijavítják az úttesteket és kitakarítják a környéket. Emiatt a bukaresti autósoknak az elkövetkezô hetekben lázas útépítési munkálatokkal, majd a látogatás idején szinte teljes parkolási tilalommal kell számolniuk a város központjában. A kényelmetlenségeket azonban érdemes lesz elviselni, hiszen jó hónap múlva ôket is sima út várja majd ott, ahol a pápa járt. A bukaresti utak állapota már csak azért is fontos kérdés, mert a román sajtó egy része korábban nagyon fontos érvként emlegette azt, hogy az utak katasztrofális helyzete miatt nem mehet a katolikus egyházfô Erdélybe. Az idôs és törékeny egészségû pápát nem lehet kitenni egy olyan megrázkódtatásnak, amit a vidéki autózás jelent — írták a lapok.
A szakszervezeteken múlik a konfliktus elsimítása
Csakis a négy nagy szakszervezeti központon múlik a munkakonfliktus rendezése — nyilatkozta csütörtöki sajtóértekezletén Radu Berceanu demokrata alelnök. Véleménye szerint a cotroceni-i találkozón jelen levô szakszervezeti vezetôknek volt alkalmuk megérteni, mit tehet a kormány a rendezés végett s mi az, ami nem áll módjában. Számos követelés esetében van kompromisszumos megoldás, egyéb követelések pedig vagy túlzottak voltak, vagy a kormány lehetôséget korlátozottak a pénzhiány miatt. A szerdai találkozót követôen a szakszervezeti vezetôk bejelentették: nem mondanak le a tiltakozó akciókról, amelyek csúcspontja az április 26-i általános sztrájk lesz.
Amerikai magyar tanárok konferenciája
Az ohiói John Carroll egyetemen csütörtöktôl vasárnapig tart az Amerikai Magyar Tanárok Egyesületének 24. konferenciája. Az idei találkozó rendezôi az Anyanyelvi Konferencia segítségével külön ülésszakot szerveztek három meghívott kisebbségi magyar vezetô pedagógus számára: Kárpátaljáról Orosz Ildikót (az ottani magyar pedagógusszövetség elnökét), Erdélybôl Beder Tibort (Hargita megye fôtanfelügyelôjét), a Felvidékrôl pedig Sidó Zoltánt (a szlovákiai magyar pedagógusszövetség elnökét) hallgatják meg a magyar tanügy térségükben tapasztalható helyzetérôl. A konferencián egyébiránt az észak-amerikai magyarság társadalmi, kulturális, ifjúsági és egyházi életével, történelmével, a nyelv és a kultúra oktatásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos elôadások hangzanak el.
Kárpátok Eurorégió fôtitkárság Nyíregyházán
Július elsejétôl Nyíregyháza lesz a székhelye a Kárpátok Eurorégió Tanácsa nemzetközi fôtitkárságának. Az egymással szomszédos lengyel-magyar-szlovák-román-ukrán területek által létrehozott szervezet fô feladata az együttmûködés erôsítése. Központja a lengyelországi Krosnóból kerül át a szabolcsi megyeszékhelyre. A fôtitkárság nyíregyházi helyét legkésôbb május közepéig jelölik ki, s a június elején soron következô tanácsülés résztvevôinek már be is mutatják. A nyíregyházi régióközpont irodáinak kialakítási, felszerelési költségeit az öt fél fizeti, de a fogadó ország az átlagosnál nagyobb részt vállal magára.
Kórházba kerültek a csókcsúcsdöntôk
Kórházba került a csókcsúcsdöntô izraeli pár: kimerültség miatt szorul kezelésre és ellenôrzésre. A férfi és a nô összesen 30 óra 45 percen át tapadt egymás ajkára — hétfô reggeltôl szerda hajnalig — étlen, szomjan és végig állva, még az illemhelyet sem látogathatták meg. A csókmaraton ráadásul nem fedettpályás, hanem szabadtéri volt: Tel Aviv fôtere adott otthont a csaknem 300 versenyzô párnak. Dror Orpaz és Karmit Tsubera új világcsúccsal utasították a többieket maguk mögé. Teljesítményükkel így nemcsak kórházba kerültek, hanem a Guinness rekordok könyvébe is. Az AP jelentése nem tért ki arra, hogy mennyire súlyos az állapotuk, és hogy mikor hagyhatják el a kórházat.
Hétfôn könyvbemutató a Bernády Házban
Egyed Ákos történész kétkötetes könyve, az Erdély 1848 - 1849 címû; a Pallas-Akadémia gondozásában megjelent kiadvány marosvásárhelyi ismertetésére kerül sor április 12-én, hétfôn délután hat órakor a Bernády Kultúrközpontban. A szerzôt jól ismeri a város közönsége, a témát a szabadságharc 151. évfordulója külön is idôszerûsíti, a könyv joggal tarthat közérdeklôdésre számot. Egyed Ákost, aki köteteit a rendezvény végén dedikálja, és munkásságát a premieren Nagy Miklós Kund méltatja.
A kormányhivatal közbelépését kérték
A megyei tûzoltócsoport parancsnoksága a prefektus közbelépését szorgalmazó bejelentést juttatott a kormányhivatalba. A szôkefalvi állami mezôgazdasági vállalat területeibôl 1984-ben adtak használatba a vámosgálfalvi határban 4 hektárnyi földet a dicsôszentmártoni tûzoltóegységnek, ahol ez zöldségeskertet létesített. A mezôgazdasági vállalat és a helybéli lakosok között a földek tulajdonjoga kapcsán régi vita folyik, a tûzoltóparancsnokság bejelentése szerint pedig vámosgálfalvi lakosok jogtalanul próbálnak használatba venni parcellákat a dicsôi egységnek kiutalt területbôl. Ioan Iacob, a kormányhivatal szóvivôje elmondotta, az ügyet a közeljövôben a helyszínen vizsgálja majd ki a prefektus.
Nagy a jelentkezôk száma
Huszonhét szabad állás elfoglalására hirdetett versenyvizsgát a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. Az írásbeli vizsgán 155 jelentkezô vett részt kedden. Április 15-éig kell a vizsgáztató bizottság elbírálja a dolgozatokat, az eredményeket pedig 16-án hagyják jóvá, 20-áig majd a polgármesteri hivatal elôcsarnokában is kifüggesztik ezeket. A szóbeli vizsgát április 22-én tartják.
Két javaslat a tanács asztalán
Mint lapunkban megjelent, a marosvásárhelyi tanács április 1-jei döntésének értelmében 75 ezer lejbe fog kerülni egy havi parkolási jegy, amelyet a fizetôparkolókban lehet felhasználni. A fizetôparkolók övezetében lakók számára kedvezményes árú jegyeket hoznak majd forgalomba, amelyek díjtételérôl tegnap véglegesítette javaslatát a polgármesteri hivatal közúti osztálya. A javaslatban két lehetséges díjösszeg szerepel, ezek egyikét kell a tanácsnak elfogadnia jövô hétre beütemezett rendkívüli ülésén, majd így válik teljessé a fizetôparkolókat rendezô határozat.
Evangelizációs hét
Április 12-18. között evangelizációs hét lesz a marosvásárhelyi, Régi Kórház utcai evangélikus templomban. Az Úré a szabadítás címen minden este 18 órai kezdettel evangelizál Szabó András magyarországi evangelikus lelkész. Az evangélizáció a vasárnap délelôtt 10 órai istentisztelettel zárul.
Énekes madár Vajdaszentiványon
Április 11-én, vasárnap este 8 órától a marosszentgyörgyi Kolping család a vajdaszentiványi mûvelôdési otthonban elôadja Tamási Áron Énekes madár címû népi játékát. Az elôadás után a helybéli lakosság húsvéti bált szervez.
Megtisztul az erdô
Évek óta a Nyárádszereda és Rigmány között fekvô erdôbe hordták egyes szeredai lakosok a háztartási szemetet. Veres Gergely rigmányi vadász kezdeményezésére a rigmányi fiatalok helybéli vállalkozóktól e célra rendelkezésükre bocsátott eszközökkel ma tíz órától kitakarítják a falu határán levô erdôt.
Húsvéti üzenet
Holnap, április 11-én délután négy órától a sárpataki öregotthon lakóit és szolgálattevôit köszönti a marosszentgyörgyi római katolikus ifjúsági énekkar Húsvéti üzenet címû mûsorával.
Elítéltek húsvétja
A nyugati kereszténység húsvéti ünnepéhez hasonlóan az ortodox húsvétot is megünneplik a marosvásárhelyi börtönben. Ma az elítéltek félórás ünnepi mûsorát követôen ökumenikus istentiszteletet tartanak a büntetésvégrehajtó intézmény lakóinak.
Marosvásárhelyi Napok Szegeden
Május 19-21. között a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, a municípiumi tanács, a marosvásárhelyi rendôrség, és a filharmónia képviselôibôl álló küldöttség vesz részt Szegeden, a magyar testvérvárosban városunk tiszteletére rendezett Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozatán.
Jól szerepeltek az asztaliteniszezôink
Szerdán a marosvásárhelyi Sportcsarnokban 18. alkalommal szervezték az asztalitenisz Top 12 elnevezésû versenyt, amelyen az ország legjobb felnôtt versenyzôi vettek részt. A nôk mezônyében a marosvásárhelyi ISK színeiben versenyzô Cornelia Vaida a döntô mérkôzésen szenvedett vereség révén a gyôztessel azonos pontszámmal, de a második helyen zárta a versenyt. A férfiak mezônyében Kun Attila (Mobex) az 5., Kun Csaba (Marosvásárhelyi ISK) a 12. helyen végzett.
Nem farkas a Lupo! cím alatt írtuk tavaly februárban, hogy a Volkswagen német autókonszern a következô években minden korábbinál nagyobb beruházásokat tervez és egy, a VW Polonál kisebb új autó gyártásának bevezetésére készül. Meg, hogy az új sorozat egyik tagja "lesz" az a dízelmotoros kocsi, amelynek fogyasztása nem haladja meg a három litert.
Sokan kacsának vették a hírt, de azóta bebizonyosodott, hogy alaptalan a gyanakvásuk. Most mi is igazolni szeretnénk, hogy megbízható forrásból származott a jó egy évvel ezelôtt nyomdafestéket látott információ.
A mellékelt képek egyikén a Lupo izmosított GTI változata látható. A három és fél méteres (a Trabant is e körül van), alig 1000 kilós (a mûanyag karosszériás kocsi emennél könnyebb) "csöppség" az öblösített lökhárítókkal és küszöbtoldatokkal igazi vasgyúró benyomását kelti. A középen kivezetett kipufogócsöveket elhagyó "éneklô" hang az 1,6 literes, négyhengeres, 125 lóerôs motortól származik. És ez még nem minden, hiszen az új erôforrás kidolgozása után a tervezôk hozzáláttak a Lupo V 5- ös négykerékhajtású változatának megalkotásához.
De térjünk vissza a szerényebb menetteljesítményû és takarékosabb kiskocsihoz. Amaz "csupán" 800 kilogramm súlyú, hossza 355 centiméter, motorja 61 lóerôs. A különleges építésmódnak és az új motornak köszönhetôen állítólag csupán 2,99 litert fogyaszt 100 kilométeren. Mondanunk sem kell talán, hogy nem Romániában. A TDI-nek a GTI-hez képest két mázsával karcsúsított karosszériája sok helyen alumínium- és magnéziumelemeket kapott, meg aztán a kicsi kocsi légellenállási tényezôjén is javítottak úgy, hogy ennek következtében a Lupo passzív biztonsága nem szenvedett csorbát. A könnyûfém motorháztetô alá egy háromhengeres erôforrás került, amelybe minden létezô mûszaki csemegét belezsúfoltak. A Pumpe- Düse befecskendezésnek köszönhetôen rendkívül nagy hatásfokkal dolgozik, ráadásul egy úgynevezett Stop-Start funkcióval is felszerelték, amely 3 másodperc várakozás után önmûködôen leállítja a motort. Az autóba ötsebességes félautomata váltómû került, Triptonic üzemmóddal.
Értesüléseink szerint a "koplalómûvészbôl" egyelôre nem készítenek évi 5000 darabnál többet és azt is olyan drágán adják, hogy a vásárló szemében mit sem ér a beígért környezetkímélô gazdaságossága. Attól még nem válik a kispénzûek népszerû autójává. Úgy tûnik, ez sem sokkal több holmi magamutogató technikai bravúrnál.
Mádosik képünkön a Lupo mûszerfala és kezelôszervei láthatók. A kormánykerék csak annyiban hasonlít a New Beetle kormánykerekéhez, hogy szintén ezüstös fém borítású három küllôje van T alakban elhelyezve. No meg az is közös vonása az új sorozatú VW Bogárnak és a Lupónak, hogy a fedélzeti mûszereknek liláskék a megvilágítása.
Kímélô koszt ide, fogyókúra oda, mégsem hagyhatom ki étrendünkbôl a kocsonyát. Az éjszakák hûvösek, tehát még nem késô. Az íze mellett mindig sokat adok a külalakra, tehát a szép kocsonya ott kezdôdik, mikor nemcsak a vezércikket, de az apróhirdetést is el lehet olvasni rajta keresztül.
Kocsonya, sok személyre
Hozzávalók: egy fél dinsznófej, 5-6 láb, fél kiló bôr, fél kiló nyelv, fél kiló sovány comb, 1 farok, 1-2 fej hagyma, 2 nagy fej fokhagyma, leveszöldség (murok, petrezselyem, zeller), 1 ek. szemes bors, 4-5 tojásfehérje, só.
Az alapanyag lehetôleg perzselt bôrû disznóból legyen, ha ezt nem sikerült beszerezni, a lábakat, fejet egy kétágú villára szúrva tartsuk nyílt láng fölé és perzseljük meg.
Elkészítés: miután mindent jól átmostunk, egy 15 literes zománcos fazékba tesszük. A zöldséget egészben hagyjuk, a fokhagyma felét tesszük csak fel fôni. Hideg vízzel felöntjük és lassú tûzön fôzzük, a habot szorgalmasan leszedegetjük. A borsot csak azután dobjuk bele. 4-5 órát fôzzük, ha kiállta a kocsonyapróbát, a levet leszûrjük és egy éjszakára hûvös helyen tartjuk. A húsokat a fejrôl leszedjük, a nyelvet meghámozzuk, a lábakat kicsontoljuk, a bôrök jó részét nem használjuk tovább. Másnap a levet lezsírozzuk, tojásfehérjés tisztítást csinálunk és feltesszük fôni. Mikor a kocsonya folyékonnyá válik, a tojások fehérjét felverjük kemény habbá, a lére öntjük és habverôvel lassú keverés mellett felfôzzük. A tojás fehérje összemegy a hô hatására, gurásztás lesz és a szennyezô anyagokat magába veszi. Egy vászondarabon átszûrjük és kristálytiszta levet kapunk. A húsokat tálakba elosszuk, egy szûrôkanálba tesszük, a megpucolt maradék fokhagymát feldarabolva és azon keresztül öntjük a levet a húsokra. Miután kihûlt, a kocsonyánkat tálba vagy tányérokba kiborítjuk fogyasztás elôtt. Mindenki ízlés szerint még paprikázhatja, borsozhatja. Citromos vagy ecetes, szálára vágott vereshagyma illik mellé, és egypár pohár jóféle küküllômenti.
A kürtöskalács mellett Erdély-szerte kedvelt tészta a darázsfészek.
Hozzávalók: fél l finom nullás-lisz, 2 deka élesztô, 2 deci tej, 15 deka porcukor, 15 deka vaj, 5 tojás sárgája, 15 deka darált dió (el is maradhat), 3 deci tejföl (tejszín vagy házi nyers tej), 1 citrom héja reszelve, 1 vaniliás cukor, csipetnyi só, hatodik tojás, a bekenésre.
Elkészítés: az élesztôt a 2 deci cukrozott tejben feloldjuk és felfuttatjuk. A lisztet a lapítóra öntjük, a közepében egy kis lyukat képezünk és beletesszük a tojás ságráját, sót, a felfuttatott élesztôt, a citromhéj-reszeléket. Tésztát gyúrunk belôle. Letakarjuk és meleg konyhában fél órát kelesztjük. A vajat habosra keverjük, hozzáadjuk a cukros vaniliát és a diót (ha diósan akarjuk). A tésztát kinyújtjuk, a vajas cukros (diós) krémet a tésztánkra kenjük. )sszecsavarjuk mint a rétest és ujjnyi széles dabarokra vágjuk. A tepsit kicsírozzuk és kilisztezzük. A darabokat a vágott felületre állítva, egymás mellé a tepsibe helyezzük, ujjnyis távolságra. Megint kelesztjük egy félórát. A tetejét a felvert tojással bekenjük. Forró sütôben félig megsütjük, majd a tejföllel (tejszínnel vagy tejjel) meglocsoljuk és szép pirosra sütjük. Hagyjuk félig kihülni, majd tésztás lapáttal tálra tesszük. Utólag is megszórhatjuk egy kis vaniliás porcukorral. Egészségükre.
A HVG szerint az Európai Unió döntéshozóit nem hivatalosan azzal sikerült az ügy mellé állítani, hogy a híddal lehetett volna szimbolizálni a két ország javuló kapcsolatát. Az érvek között szerepelt a földrajzi övezetbeli együttmûködés fejlesztése. Az 1997-ben alakult kistérségi régióban — Esztergom vonzáskörzetében — közel 90 ezren, míg Párkány nagyobb vonzáskörzetében mintegy 150 ezren élnek.
Ha a ma is jó állapotban levô pillérek mellett közlekedô komp helyett híd állna, a személyautó- forgalom — becslés szerint — a mostani 25 ezer körülirôl évi 750 ezerre futna fel. "Nálunk 20 százalékos a munkanélküliség — nyilatkozta Jan Oravec párkányi polgármester —, s bár nem számítunk rá, hogy polgáraink tömegesen vállalhatnának munkát odaát, némi lehetôségre biztosan számíthatnának, hiszen Esztergomban például a hivatalosan 8 százalékos munkanélküliségi ráta már azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindenkinek van munkája, aki igényli. Nem vennénk tehát el az álláslehetôséget a helyiek elôl."
Könözsy László esztergomi polgármesternek az a meglátása, hogy az évi egymillió látogatót vonzó érseki város kínálatát turisztikai szempontból szerencsésen egészítenék ki a nagy területû meleg vizû stranddal rendelkezô 14 ezer fôs Párkány adottságai. A munkalehetôségek pedig tovább nônek majd az esztergomi ipari parkban, ahol a Fotex Rt., a Suzuki Rt. és az amerikai AMP mellé települt a móri Imag Kft. egyik autóülés-gyártó üzeme, s két további cég jelezte az ideköltözési szándékát.
Az új híd adta forgalmi kapcsolatok a vállalkozások számára is vonzók lehetnek, de ha a teljes átmenô teherforgalomnak szabad utat adnának, az tönkretehetné az esztergomiak életét. Könözsy László azonban azt állítja, hogy a szaktárcával egyetértésben megtiltják a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsik áthaladását. A híd teherbírása persze nagyobb lesz a hajdaninél, így végigmehetnek majd rajta a turista- és a menetrend szerinti buszok. Ez egyrészt. Másrészt az önkormányzat a híd közelében megszerzett egy nagyobb területet, amelyen köbülbelül 800 személyautót befogadó parkolót építenének. S az odaérkezôk — terveik szerint — egy állandó városnézô buszjárattal tekinthetnék meg Esztergomot úgy, hogy egy jeggyel akár többször is megszakíthatnák az útjukat.
Kérdés persze, hogy a tervezett parkolókapacitás és helyi buszjárat ténylegesen föl tudja-e majd tartóztatni azt a jármûáradatot, amelynek várható értékét napi 2000 személygépkocsira becsülték — a 2005. évre. De mivel a legközelebbi Duna- híd Komáromban van — azaz 50 kilométerrel arrébb bizonyosra vehetô, hogy az új híd jelentôs átmenôforgalmat is le fog vezetni. Ez annál is inkább valószínû, hogy az innen mintegy 10 kilométerre tervezett új, nagy Duna-híd ma még nem szerepel a magyar közlekedési minisztérium tízéves közútfejlesztési elképzelései között.
Távlatilag azonban mindenképpen fel kell készülnie a szaktárcának arra a nagy kiadásra, amibe egy, a helységet elkerülô út fog kerülni. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület azt szeretné elérni, hogy a növekvô jármûforgalomtól már az elsô ütemben, vagyis a híd megépítésével egyidejûleg megkímélnék a belvárost. Ha ezt nem sikerülne megvalósítani, akkor legalább a hídavatást követôen hozzá kellene látni a terelôút kiépítéséhez, szintén PHARE- segítséggel, szorgalmazzák az esztergomiak.
A Benedek Marcell szerkesztette Magyar irodalmi lexikon (Bp. 1963) szerint Kájoni János (1629—1687) "... erdélyi ferences szerzetes, egyházi énekek gyûjtôje és kiadója, a magyar zenetörténet egyik jelentôs alakja. Csíksomlyón és Nagyszombatban tanult. Kiváló muzsikus és orgonaépítô volt." A szócikk megemlíti, hogy fô mûve az 1676-ban megjelent Cancionale Catholicum... címû énekgyûjteménye. Utalás történik arra is, hogy számos kéziratot írt össze, "... melyek közül legjelentôsebb a Kájoni-kódex".
A lexikonban nem találunk adatot arra, hogy Kájoni a székely (magyar) rovásírás kérdéskörével is foglalkozott volna, holott két rovásábécét is ránk hagyott. Az egyiknek a forrása Telegdi János: Rudimenta... (1598) címû munkája, a másodikról pedig Forrai Sándor azt írja Az ôsi rovásírás az ókortól napjainkig (Lakitelek, 1994) címû mûvében, hogy "... eredeti betûsora azért becsesebb, mert kapcsolatot mutat a székely rovásnaptárral, valamint a konstantinápolyi felirattal. Feltételezhetô tehát, hogy Kájoni még fadarabról lemásolt rovásjegyek révén, természetes módon jutott a rovásírás birtokába".
Újabban Ferenczi Géza megismétli — átfogalmazva — ezeket a gondolatokat (Székely rovásírásos emlékek — Székelyudvarhely 1997), aztán megtoldja egy "eredetinek" tûnô megállapítással, amely így hangzik: "A rovásbetûsor utolsó három írásjegye nem világos, maga a szöveg lejegyzôje sem értelmezte.".
Miért ne lenne világos az utolsó három írásjegy?
Tény, hogy Kájoni a többi rovásbetû alatt jelölte a magyar megfelelôt is, ezt éppen csak az utolsó három jel esetében "hanyagolta el". Ténykedése azonban egyáltalán nem zavarkeltô. Kezdjük hát a jelek értelmezését a legutolsó betûvel. Ligatúrával, azaz összetett jeggyel szembesülünk, amely három betût foglal magába: NAP. Mesteri megoldás, csupán azt nem tudjuk, hogy ez a fajta összevonás Kájoni egyéni leleménye-e, vagy valamilyen elôképpel rendelkezett a betû rögzítésekor. A szerzô a betûsor alatt két mondatot is közöl rovásírásul, majd latin betûkkel. Figyeljük meg a mellékelt ábrán a második rovásmondat legelsô betûjét (jobbról balra haladva): azonos az ábécé utolsó jegyével. Különben a két elsô szó olvasata: NAPRÓL NAPRA... Mindkét szó esetében a legelsô jelnek a ligatúra volta kétségtelen.
Az utolsó elôtti két jel hangértéke egyértelmû: mindkettô a Ty betût jelenti. Csakhogy: az eddig ismert legrégebbi székely betûsorban, a nikolsburgi ábécében kétféle Ty betû van, egy mély hangú (aTy) és egy magas hangú (eTy). Ezt tudván, föltételezhetô két dolog:
a) Meglehet, hogy Kájoni két betûje közül az egyik éppen a mély hangú (a NAP ligatúra elôtti), mivel igen közel áll a nikolsburgi-féléhez, a második pedig a magas hangú Ty-nek felel meg. Mindez azt jelentené, hogy a nikolsburgi ábécé létrejötte (15. sz. második fele) után kétszáz évvel még mindig "élt" a hagyományban a kétféle Ty betû, ez a tény pedig Kájoni betûsorát még régiesebbé teszi.
b) Az is lehet, hogy a "szerzô" mindössze a Ty betûnek két változatát hagyta ránk, tehát tudta, hogy ennek az írásjelnek több variánsa forog "közkézen". Már eddig is a kutatók egy része megállapította, hogy épp a Ty betû nagyon sok formában maradt fenn, "... attól függôen, hogy a rovó a rovás X (B) jelébôl kifejlôdött "TY" jel belsô, felsô és alsó vonalkáját hová helyezte". (Forrai) A Ty betû változatai különben külön cikket érdemelnek.
A tanulság kézenfekvô: Kájoni betûsorának utolsó három jegye nagyon is világos, még akkor is, ha megörökítôjük nem értelmezte ôket. A mai "szakértônek" föl kell emelkednie a modern rovásírás-kutatás szintjére.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása c. munkájában (IV. k. 102. oldal) Greguss János rézmetszetén a falu három templomát mutatja be. A kép bal oldalán az 1668-ban, a falu magaslatán épült református, négyfiatornyos templom látható, középen a római katolikusok templomának barokk vonalú tornya, s a harmadik, az unitáriusok templomának gúla alakú toronysisakja emelkedik a falu házai fölé. A teljesség kedvééért, a metszet jobb szélén ugyancsak a magaslaton báró Bálintit kastélya látható, szépen rendezett parkjában.
Ezt a templomtorony-együttest ma hiába keresi bárki, mert a három torony közül 1946-tól hiányzik a reformátusoké.
Nagyernye római katolikus székely népe a középkorban építette elsô templomát, melynek János nevû plébánosa már fizette a pápai tizedet. Az 1333. évi jegyzéken ONECE formában örökítették meg a falu nevét, az 1334-es jegyzéken ERNEE formában. A reformáció után a templom a reformátusok használatába került, majd a nagyobb létszámú unitáriusok tulajdonában volt 1729-ig. Akkor jelentek meg a jezsuiták, és Ernye római katolikus híveit összegyûjtve, a templomot visszavették az unitáriusoktól.
Sajnos, a középkori templom a hosszú évek során egyre rosszabb és rosszabb állapotba jutott, annak ellenére, hogy a használói, lehetôségüknek megfelelôen, javítgatták. 1904-ben a régi templom olyan rossz állapotba került, hogy a római katolikus egyház új templom építéséhez kezdett, melyet ma is használnak. A régi középkori templomról ismertetô leírás vagy rajz nem készült, így annak nagysága és építészei kialakítása nem ismeretes, de az minden bizonnyal a kor divatjának megfelelô formában épült, tehát a gótika jegyében. A toronysisakját — a kép szerint — a barokk idején átépítették. A római katolikusok az új templomuk építésekor a régit lebontották, és így egy középkori templommal kevesebbel rendelkezünk. Az 1904-ben épült templom neoromán építészeti stílus hatása alatt készült, a nyugati homlokzat elé helyezett magas toronnyal s azon a sokszögû gúla alakú sisakkal.
A templom nélkül maradt unitáriusok 1729 után elôbb egy fatemplomot építettek, majd a falun átvezetô országút mentén egy kôtemplomot.
A kis létszámú reformátusok templom nélkül is fenntartották egyházközöségüket, míg végre 1688-ban, Apafi fejedelem pártfogoltjaként, telket vásároltak és egy kis fatemplomot építettek. Közel száz év eltelte után növekedett meg lélekszámuk és jutottak olyan anyagi helyzetbe, hogy 1776—1778-ban megépítették kôtemplomukat, magas négyfiatoronnyal. A templomot a reformátusok is a falu feletti magaslaton, lejtôs terepen helyezték el, de a kivitelezésnél nem készítettek megfelelô alapot a toronytestnek, s az 1946-ban leomlott, a templom torony nélkül maradt. A templom torony nélküli homlokzatát kijavították, de a tornyot nem építették vissza akkor, mikor megfelelô szakemberek segítségével megfelelô alapozást készíthettek volna a toronynak. Sajnos, nem ragaszkodtak a régi templom jellegzetes székelyföldi formájához. A harang részére egy fából ácsolt haranglábat emeltek a templom kertjében. A falu látképébôl a harmadik torony hiányzik ugyan, de a ’30-as években, a falu északi végében lévô magaslaton, a temetô alatti részen, a falu görög katolikusai templomot építettek maguknak, mely a magaslaton minden irányból jól látható. Egy statisztikai adattal szolgálhatok: 1892-ben Nagyernyében 459 római katolikus, 206 görög katolikus, 689 református és 52 unitárius lakos élt.
A falu református egyházközsége a lelkészi lakás építése után tervbe vehetné a hiányzó torony felépítését, hogy templomuk ne álljon befejezetlenül, torony nélkül.
A kígyókultusz (kígyótisztelet) a világon jóformán mindenütt elterjedt, és sok helyen még napjainkban is elevenen megmaradt. Az embernek a kígyóhoz való viszonyulása lélektani probléma. Az ember a kígyótól fél, undorodik, általános ellenszenvvel viseltetik iránta. A monda- és hitvilágban a rossznak, a gonoszságnak, a veszedelemnek a szimbóluma, megtestesítôje. A keresztény és a zsidó hitvilágban minden rossz kútfôje, okozója, ami miatt az emberiség ôsei, Ádám és Éva kiûzettek a Paradicsomból. Innen származik a kígyó és az ember örökös háborúsága. Pedig a kígyó éppen olyan kevéssé gonosz, mint más állat, s veszélyes, mérges is mindössze 10-12% van közöttük, sôt a Föld sok vidékérôl a mérges kígyók teljesen hiányoznak. Az embernek a kígyóval szembeni viselkedését évszázadok során a téves ismeretek, babonák alakították. A félreismerésnek elsôsorban a hiányos mûveltség, a helytelen nevelés az oka.
A kígyók felépítése és életmódja egyaránt különleges, érdekes, ezért érdemes ezt egy kicsit közelebbrôl megvizsgálni. Ezek a hosszú testû lábatlan állatok elég ritkán kerülnek az ember szeme elé, és ez is oka, hogy életmódjukról keveset tudunk. Táplálkozásuk érdekessége, hogy egészben nyelik le zsákmányukat. Többségük rátekeredve megfojtja, de vannak fajok (ilyen pl. a vízisikló), amelyek elôzôleg nem ölik meg, élve nyelik le áldozatukat. Fejüknél jóval nagyobb állatot is le tudnak nyelni, mivel koponyájuk csontjai rugalmas szalagokkal ízesülnek egymáshoz. Fogaik csak a zsákmány megragadására és megölésére alkalmasak. Amennyiben van méregfoguk, abból a felsô állkapocs mindkét oldalán egy-egy található. Koponyán kívüli csontvázuk redukálódott, csak csigolyákból és bordákból (tkp. álbordákból) áll. Csigolyáik száma 141-435 között váltakozik. Részben bordáikon csúsznak, "kígyózó mozgással" haladnak elôre.
Nyelvük hasított, mozgékony, tapogatásra és szimatolásra egyaránt alkalmas. A szaganyagot a szájpadláson lévô különleges készülék, a Jacobson- féle szerv üregeibe továbbítja, ahol folyadék van, és ez a folyadék állandóan cserélôdik. Egyes viperaféléknek egyedülálló hôérzékelô szervük van, amely valóságos infravörös keresô- és mérômûszer. Ez a fej két oldalán az orr és a szem közötti gödör, amelyet igen finom hámsejtek bélelnek. Mûködése még nem teljesen tisztázott, teljesítménye azonban elképesztô, pl. a viperafélékhez tartozó csörgôkígyók 0,003 Cfok hômérsékletkülönbséget is érzékelnek. Hallásuk gyenge, elsôsorban a talaj vagy a víz által közvetített rezgéseket észlelik. Ezt viszont kitûnôen. A viperák pl. az erdei avarban a nesztelen lépéseket 50 méter távolságról már képesek érzékelni, "meghallani".
A kígyók hosszú testének megfelelôen alakultak belsô szerveik is. Az ôsibb csoportoknak két tüdejük van, a bal oldali mindig kisebb, mint a jobb felôli. A magasabbrendûeknél csak a jobb oldali tüdô van meg. A tápcsatorna is módosult, rendkívül tágulékony, a gyomor a hosszú toroknak csupán egy kissé kiszélesedô, kihangsúlyozatlan, el nem határolódó része. A máj is egy hosszú, nagy lebeny. A vese és az ivarszervek is igen megnyúltak. A húgyhólyag hiányzik. Szaporodásuk tojásokkal történik, melyeket korhadó levelek melege költ ki, de a viperák elevenszülôk.
Sok a tévhit a kígyómarással kapcsolatban is. A siklók harapása veszélytelen, jól felismerhetô, félkör alakú, eléggé vérzô, tûszúrásszerû pontokból áll. A veszélyes viperamarás csak két, egymástól 6-10 mm-re álló tûszúrásnyi pont, ami alig vérzik és a vér gyorsan megalszik.
(Folytatjuk)
Copyright © Népújság - 1999