|
LI. évfolyam 81. (14134) |
1999. április 9. péntek |
A NATO-nak az a szándéka, hogy alacsonyabb magasságból indítson támadásokat Jugoszláviában — erôsítette meg csütörtökön Javier Solana NATO-fôtitkár a spanyol állami rádiónak adott nyilatkozatában. A fôtitkár hozzátette, hogy a támadás célja Slobodan Milosevic katonai és rendôri elnyomó szervezetének meggyengítése.
A támadás csak katonai célpontok ellen irányul, hiszen a NATO nem a szerb polgárok ellen folytat háborút — hangsúlyozta Solana a tervezett támadás részleteinek ismertetése nélkül.
Brüsszelben — európai és amerikai diplomaták szerint — a szövetségesek ezekben a napokban vitatják meg szárazföldi csapatok küldésének elméleti lehetôségét Koszovóba, Belgráddal való elôzetes egyeztetés nélkül. Ez a lehetôség már a háború kezdete (március 24-e) óta fennáll.
Az albán határok jugoszlávok által történô lezárására emlékeztetve Javier Solana hozzátette: Milosevic célja valószínûleg az, hogy a továbbiakban ne lehessen a világ elé tárni az etnikai tisztogatás elôl menekülô koszovói albánok képét.
Javier Solana NATO-fôtitkár a BBC televíziónak adott interjújában személyes véleményét hangoztatva nem titkolta: szerinte háborús bûnökért kellene perbe fogni Milosevic jugoszláv elnököt.
A televíziós csatorna — és maga az interjúalany — nem gyôzte hangsúlyozni, hogy ez a vélemény nem a NATO hivatalos, hanem a fôtitkár személyes véleménye. Hiszen — mint mondta Solana — az észak-atlanti szövetségnek nincs joga senki ellen vádat emelni, ez a a háborús bûnökkel foglalkozó nemzetközi bíróságnak a feladata.
"Amikor látom azokat a telezsúfolt vonatokat, amelyeken erôszakkal szállítják el az embereket, a történelem olyan régmúlt pillanatai jönnek vissza emlékezetemben, amelyeket nem szeretnék felidézni" — mondta Javier Solana.
A jugoszláv elnök egyik tanácsadója szerda este azt állította, hogy azon a napon mintegy 70 ezer koszovói menekült tért vissza.
Bogdan Trifunovic, Slobodan Milosevic elnöki tanácsadója a France-3 francia televízió csatornának adott interjújában így fogalmazott: "Ma megváltozott a helyzet. Olyan hírt kaptunk Koszovóból, amely szerint 70 ezer menekült tért vissza". A tisztségviselô ugyanakkor nem részletezte, hogy kikrôl is van szó tulajdonképpen: a külföldre távozottak jöttek vissza, avagy a lakhelyükrôl Szerbián belül rejtôzködôk közül tértek többen haza.
A koszovói albánok egy részét máris "élô pajzsnak" használja a szerb hadvezetés a NATO légi csapásai ellen — állította csütörtökön Bujar Bukoshi, a Bonnban számûzetésben tevékenykedô koszovói "kormány" feje.
A szerbek ezért gyûjtenek össze albánokat egyes fontos célpontok közelében — jelentette ki Bukoshi a német ZDF televízióban. Az albán politikus szerint Slobodan Milosevic jugoszláv elnök így próbál idôt nyerni, hogy új helyzet elé állíthassa a nyugati hatalmakat.
Bukoshi szerint Ibrahim Rugova mérsékelt albán vezetôt a szerb biztonsági erôk Milosevic "személyes túszaként" tartják fogva, s fenyegetésekkel csikarták ki Rugova legutóbbi nyilatkozatait - idézte az AFP.
A Tanjug hivatalos jugoszláv hírügynökség szerdán és csütörtökön több hírében is foglalkozott a Vajdasággal a NATO légicsapásaival kapcsolatban.
Gennagyij Szeleznyov, az orosz parlament alsó házának jugoszláviai hivatalos látogatáson tartózkodó elnöke szerdán megtekintette Œjvidéken azt az olajfinomítót és két hidat, amelyet a NATO légiereje lebombázott. Szeleznyovot elkísérte Milutin Stojkovic, a jugoszláv parlament védelmi bizottságának elnöke is.
A jugoszláv hírügynökség idézte a vajdasági magyarok egyik vezetôjének Kasza Józsefnek az állásfoglalását, amelyben a vajdasági politikus a magyar parlamentnek a NATO légitámadásaihoz a magyar légteret megnyitó döntése ellen emelt szót.
Csütörtökön helyi idô szerint hajnali fél kettôkor ismét vajdasági célpontot is bombáztak a NATO gépei: a Zombortól 10 kilométerre keletre, Csonoplya és Kerény falvak között elhelyezkedô üzemanyagraktárat támadták, immár negyedik bevetésben.
A jugoszláv hatóságok csütörtökön ismét megnyitották a menekültek elôtt a koszovói-macedón határon fekvô jazincei határátkelôt.
A Macedónia északi részén levô jazincei határállomáson, amelyet a jugoszláv hatóságok kedden lezártak, a rendôrség engedélyezte a koszovói menekültek jármûveinek áthaladását — írta az AFP helyszíni tudósítója.
A határon csütörtök délelôtt mintegy 30 jármû várakozott, mindegyiken pristinai rendszámtábla volt. A menekültek elmondása szerint legkevesebb 500 jármûból álló oszlop torlódott össze a határ koszovói oldalán. A macedón területre érkezô elsô menekülteknek a helyi vöröskereszt segélycsomagokat osztott szét.
Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön ismét leszögezte, hogy Oroszország nem hagyja magát belesodortatni a balkáni konfliktusba, s nem szállít fegyvereket Jugoszláviának. Jelezte, hogy a Kreml újabb békekezdeményezésekre készül. Egyes források szerint Jelcin csúcstalálkozót javasol majd a világ vezetô hatalmainak.
Jelcin Igor Szergejev védelmi minisztert fogadva nyilatkozott a Kremlben újságírók elôtt. Az elnök arra reagált, hogy az orosz törvényhozás alsóháza — követve a felsôház egy héttel ezelôtt elfogadott állásfoglalását — szerdán határozatban követelte az orosz fegyverszállítások beindítását, illetve katonai misszió kiküldését Jugoszláviába.
Az orosz elnök — aki elsôsorban a balkáni helyzetet és a FÁK-tagállamok biztonsági kérdéseit vitatta meg Szergejevvel - emlékeztetett arra, hogy a Balkán egyszer már kirobbantott egy világháborút, s ezért a békés megoldások keresésére hívott fel. Jelcin egyben "lehetetlennek" minôsítette Jugoszlávia csatlakozását Oroszországhoz (Belgrád az orosz- fehérorosz unióhoz kíván szorosan kapcsolódni, s az orosz törvényhozás támogatja e törekvéseket), s ezeket a terveket jogi és politikai szempontból is célszerûtlennek ítélte.
Az orosz államfô újólag éles szavakkal ítélte el a NATO légi csapásait, s a Belgrád elleni pusztító bombázások miatt "a polgári lelkiismeret alapjainak hiányával" vádolta a NATO-t.
A kisebbségügyi miniszter Budapesten
A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bôvítése, új határátkelôhelyek megnyitása és a pápa közelgô romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter, Románia kisebbségügyi minisztere csütörtöki, budapesti megbeszélésén.
A találkozót követôen Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók elôtt kijelentette: nagyon keserû lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy jelezték a hívek kérését a bukaresti nunciatúrán, de a pápalátogatás végleges programját a Vatikán határozza meg.
Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid-, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelôhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál.
Elmondta azt is, hogy a közelmúltban megtartott magyar- román szakértôi konzultáción sikerült elôrelépni három határátkelôhely átminôsítése ügyében. Eszerint Csengersimán hamarosan lehetôvé válik az áruforgalom is, az ágerdômajori vasúti és a nyírábrányi közúti kishatár- átkelôhely nemzetközivé válik.
Németh Zsolt közölte: a Külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét.
Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre.
Németh Zsolt a tárgyaláson jelezte, hogy Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvû állami egyetem létrehozásában.
— Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petôfi-Schiller Egyetemrôl szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját — fogalmazott az államtitkár.
A Magyar Állandó Értekezletrôl szólva Németh Zsolt megjegyezte: az, hogy Romániában megértéssel és pozitívan fogadták az intézmény megalakulását, jól jelzi, hogy jelenleg más szellemû politikai erô vezeti Romániát, mint 1996-ban.
— Magyarország számára lényeges kérdés, hogy Csíkszeredán minél elôbb megnyílhasson az új fôkonzulátus — szólt az államtitkár a külképviseleti rendszer bôvítésérôl.
Eckstein-Kovács Péter kifejezte megelégedését, hogy magyarországi önkormányzati választási törvény tervezett módosítása lehetôvé teszi, hogy megalakuljon a román kisebbségi önkormányzat.
Elmondta, hogy tájékoztatta a külügyi államtitkárt a romániai kisebbségi hivatal mûködésérôl.
— Az intézmény egyik fô feladata, hogy közbenjárjon újabb egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló sürgôsségi kormányrendelet megalkotásában — mondta a miniszter.
Reményét fejezte ki, hogy a rendelet még a nyár elôtt hatályba léphet.
Eckstein-Kovács Péter beszámolt arról, hogy a román törvényhozás várhatóan ôszi ülésszakán elfogadja azt a kerettörvényt, amely megnyugtatóan rendezi az egyházi ingatlanok ügyét. Hozzátette azonban, hogy a közösségi ingatlanok problémájára még nem találták meg a megoldást.
A romániai magyar egyetemrôl szólva a miniszter kifejtette: a kormány kitart az egyetem létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elôsegítô bizottságról szóló kormányhatározatot.
Románia exportjának bôvítésével szeretné csökkenteni Oroszországgal folytatott kereskedelmének több mint 1 milliárd dolláros hiányát — jelentette ki hétfôi sajtónyilatkozatában Radu Berceanu miniszter.
A román-orosz kereskedelmi forgalom nagysága tavaly 1 milliárd 142 millió dollárt ért el, amibôl a román kivitel mindössze 81 millió dollárt tett ki. Romániának tavaly rekordnagyságú — 3,5 milliárd dolláros — külkereskedelmi hiánya volt.
Berceanu szerint elsôsorban az Oroszországban kialakult pénzügyi válság okozta azt, hogy a román export az 1997-es 257 millió dollárról 81 millió dollárra esett vissza. Románia ugyanakkor nem tudja visszafogni az orosz importot, mivel annak döntô többsége a számára létfontosságú kôolaj- és földgázszállításokból áll.
A kialakult helyzet javítására eddig sok konkrét lépést nem sikerült tenni. A román-orosz gazdasági és mûszaki tudományos vegyesbizottság múlt héten tartott ülésén is csak abban állapodtak meg, hogy folytatják a tárgyalásokat.
Románia a folytatódó tárgyalásokon azt szeretné elérni, hogy az orosz kôolaj és földgáz egy részéért élelmiszeripari termékekkel fizethessen. Szeretné, ha az orosz fél felülvizsgálná a román bútorexportra kivetett súlyos vámokat, ha Románia ismét szállíthatna az orosz piacra vasúti kocsikat. Román részrôl azt is szeretnék, ha Oroszország igénybe venné a hatalmas román kôolajfinomító kapacitást.
A román-orosz vegyesbizottság ülésén nem sikerült egyelôre megoldást találni a Krivoj Rog-i román beruházások nyitott kérdésére sem. Románia 1987 és 1991 között mintegy 119 millió dollár értékû berendezést szállított a Krivoj Rog-i fémipari kombinát építésében való részesedéseként az akkori Szovjetunióba. Ezekbôl a szállításokból 25,4 millió dollár Ukrajnának, 83 millió dollár Oroszországnak, 3,6 millió dollár Azerbajdzsánnak, 2,8 millió dollár pedig Fehéroroszországnak jutott.
A Szovjetunió felbomlása után a kombinát örököse Ukrajna lett, de a román szállításokból csak a neki jutott 25,4 millió dollárt ismerte el. Orosz részrôl most annyit közöltek, hogy Oroszország elismeri adósságát és "hatékonyabb erôfeszítéseket kell tenni a probléma megoldása érdekében".
15-20 százalékos lejleértékelôdés
A román valuta az idén reálértéken 15-20 százalékkal fog leértékelôdni — közölte a jegybank kormányzója. A központi pénzintézet korábbi elôrejelzése még 10 százalékos reálleértékelôdéssel számolt 1999-re, 32 százalékos infláció mellett.
Mugur Isarescu a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint a Constantinescu elnök által összehívott szerdai gazdasági tanácskozáson azt mondta: a gazdaság idei finanszírozásában egyelôre több mint 4 milliárd dolláros lyuk tátong. A 2 milliárd dollárra várható folyómérleg-hiány finanszírozása mellett 2,6 milliárd dollárnyi külsô adósságtörlesztési kötelezettségnek is eleget kell tenni — mondta a jegybank elsô embere. A kormányzó szerint a lej 15-20 százalékosra becsült idei reálleértékelôdése lendületet adhat az exportnak, s visszafoghatja az importot, ami elôsegítheti a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentését.
Isarescu — részletek említése nélkül — hozzátette: Románia az idén 5,2 milliárd dollárnyi külsô pénzügyi segélyben részesülhet, "ennek feltétele azonban a következetes reformprogram véghezvitele". A jegybanki vezetô szerint Románia akkor lehet ismét része a nemzetközi pénzügyi vérkeringésnek, ha központi tartalékai 3,5-5 milliárd dollár közötti szintre emelkednek, s a külsô egyensúly hiánya a bruttó hazai termék 3-4 százalékára süllyed a mostani 7 százalékról. A román központi pénzintézet devizatartalékai jelenleg nem haladják meg a 1,5 milliárd dollárt — írta kommentárjában a Dow Jones gazdasági hírszolgálat.
— Amerikát három dolog jelképezi: a Mc'Donalds, a Coca-Cola és a Ford, ebbôl egyik most érkezik Marosvásárhelyre — mondotta Cristian Savu a Mc'Donalds romániai képviseletének szóvivôje.
Valóban az Arta (Mûvész) mozi elôtere néhány nap alatt építôteleppé változott, és az illetékesek szerint három hónap múlva egy 100 férôhelyes vendéglônek ad majd otthont.
— A Mc'Donalds döntése, hogy Marosvásárhelyen ruház be, nem véletlenszerû. Miután már Romániában 16 városban 38 vendéglôvel jelen vagyunk, automatikusan ez következett, nem csak azért, mert jelenlegi üzletpolitikánk a nagy és közepes városokat célozza, hanem azért is, mert ennek a városnak a civilizációs szintje és vásárlóereje nagyon vonzó.
Itt is, mint mindenhol Romániában, egyelôre profit nélkül dolgozunk, hiszen a cél egy bizonyos kultúra és színvonal meghonosítása. Ennek érdekében már 49 millió dollárt fektettünk be Romániában, és további 15 millió dollárra rúgnak a csatolt iparágak befektetései (pl. húsüzem, kifliüzem, amely kizárólag ezeket a vendéglôket szolgálja ki). A marosvásárhelyi beruházás, amely 1,4-1,5 millió dollárt tesz ki, várhatóan a többi kereskedelmi egységet is ösztönözni fogja és a haszon a lakosságé lesz — magyarázza Cristian Savu.
Tény, hogy a Mc'Donalds optimizmusa és bizalma más befektetôket is képes vonzani, úgyhogy ilyen tekintetben nem túlzás ôket úttörôknek nevezni. Azt meg, hogy ez az optimizmus létezik, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy két hete Buzauban nyílt meg egy, és már készül egy dévai, illetve egy nagybányai vendéglô is.
A Mc'Donalds hosszú távú politikája (a mozi elôcsarnokát 20 évre bérelték ki) a megyeszékhelyt is számításba veszi, és sikerük várhatóan nekünk is hasznot jelent majd, ha másért nem, hát azért a 100 új munkalehetôségért, amelyet ez a befektetés jelent majd.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke, Kelemen Kálmán közleményt juttatott el az RMDSZ Szabályzat-felügyelô Bizottságához, illetve a sajtóhoz. Ebben az áll, hogy az RMKDP országos vezetôsége március 5-i csíkszeredai ülésén úgy döntött, hogy az RMDSZ május 15-16-i kongresszusán Markó Béla jelölését támogatja az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségére.
Tanácskozás a gazdasági válságról
Tegnapi lapszámunkban már tudósítottunk arról, hogy a Romániát sújtó gazdasági, pénzügyi és bizalmi válság kérdéseirôl tartottak tanácskozást az államfô kezdeményezésére szerdán Bukarestben a politikai pártok, a civil szervezetek, a munkáltatói szövetségek, a szakszervezetek és a sajtó képviselôi.
Emil Constantinescu elnök a tanácskozás célját abban határozta meg, hogy sikerüljön "a minimális konszenzus lehetséges elemeit" megtalálni az ország elôtt álló legégetôbb gazdasági-pénzügyi kérdések megoldását illetôen.
— Az ország helyzete és rövid távú kilátásai igen aggasztóak. Románia nemcsak pénzügyi, hanem politikai és katonai szempontból is zaklatott, nyugtalan térségben helyezkedik el. Külön gond, hogy a nehézségeket egy évtizedek óta nélkülözô és elcsigázott lakosságnak kell elviselnie. Az emberek nem bíznak abban, hogy a politikusok képesek kivezetni az országot a válságos helyzetbôl, egyebek között azért nem, mert hiányzik a politikai erôk közötti párbeszéd — hangsúlyozta.
A tanácskozáson a koalíciós pártok képviselôi a kormány válságkezelô programját ismertették és arra hívták fel a figyelmet, hogy Romániának most kell fizetnie azért, mert 1990 és 1997 között nem hajtotta végre a szükséges reformokat, nem történt meg a gazdaság átalakítása.
A pénzügyi válság fenyegetése politikai válságot is kirobbanthatott volna. E találkozó a válság gyors elkerüléséhez és az egészséges és tartós gazdasági növekedéshez vezetô politikai stabilitás jele — mondotta Valeriu Stoica igazságügyminiszter, felolvasva a kormány szempontjait.
A megpróbáltatás pillanatában, gazdasági recesszióban vagyunk, s amennyiben nem cselekszünk gyorsan és eltökélten , s ha nem hagynak folytatni azt, amit beindítottunk, nagy válság veszélye fenyeget — jegyezte meg Stoica, megelégedéssel nyugtázva, hogy a találkozón jelen vannak a szakszervezetek, az üzletemberek, a polgári társadalom és az ellenzék képviselôi.
Az igazságügyminiszter által Az egészséges gazdaságért címen elôterjesztett kormányvélemény szerint nagy késések vannak a reformfolyamatban; 1990-tôl mostanig restanciakészlet halmozódott fel. Elismert a GDP csökkenése, az export stagnálása, a nagy kereskedelmi deficit, valamint az, hogy az orosz válság nyomán nem ruháznak be külföldiek.
Ulm Spineanu parasztpárti alelnök a cotroceni-i találkozó után kijelentette, hogy a megbeszéléseken arra a konklúziókra jutottak, hogy egyes egyezményeket meg kell kötni az NVA-val és a Világbankkal.
A résztvevôk megtárgyalták ama javaslatot is, hogy a kormány elemezze és vegye át az ellenzéki pártok programjaiból azon intézkedéseket, amelyek kompatibilisek a koalíció elképzeléseivel.
Konszenzusra jutottak a reform véghezvitele tekintetében, valamint annak kapcsán, hogy szakértôkbôl álló konzultatív tanácsot hoznak létre a gazdasági fejlesztés stratégiai tervének kidolgozására.
A DP szerint a magántulajdonra vonatkozó kérdések a legjobban törvényes úton oldhatók meg az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény és a mezôgazdasági területek törvényének mielôbbi elfogadásával — hangsúlyozta Petre Roman.
A cotroceni-i találkozón valamennyi résztvevô egyetértett azzal, hogy Romániának a Nyugaton mûködô tulajdonstruktúrákhoz hasonlóval kell rendelkeznie — nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök.
Csaknem egy évtized telt el, s lassan lassan az egyedüli ország leszünk, amely nem talált megoldást a magántulajdon problémájára.
A következô idôszakban megoldásokat kell felkutatni a visszaszolgáltatások, a kártérítések problémájára — húzta alá Markó Béla.
Ion Iliescu, az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja vezetôje, aki 1990-tôl 1996 novemberéig az ország államfôje volt, úgy vélte, hogy a jelenlegi kormány elmúlt két évi tevékenysége vezette az országot a jelenlegi helyzetbe. Mint mondta, a kormány mostani válságkezelô programja is csak súlyosbítani fogja a bajokat, mivel alapvetô célja kizárólag az ország fizetési képességének megôrzése.
Iliescu szerint a válságból kivezetô út a gazdaság ösztönzése lehet, amit pártja szorgalmaz. Eszerint növelni kell a hazai termelést és csökkenteni kell az importot. Pénzügyi könnyítéseket kell adni a vállalatoknak, támogatni kell a mezôgazdaságban a magántermelôket és a termelôszövetkezeteket. Növelni kell az exportot, a beruházásokat és a lakossági fogyasztást.A megbeszélések a pénzügyi válságra összpontosultak, de ezt megduplázza a társadalmi válság. Mind az üzletemberek egyesülete, mind a szakszervezetek egy része enyhén kiábrándult amiatt, hogy a kormány által gyakorlatba ültetendô programok nem konkrétak — nyilatkozta Bogdan Hossu, az Alfa Kartell elnöke.
A bejelentett revindikációs akciók kapcsán aláhúzta, hogy nem mondanak le az általános sztrájkról, mivel követeléseik nem találtak megoldásra.
A gyógyszerészeket továbbra is hitegetik
A Maros megyei gyógyszertárakban teljes zûrzavar uralkodik, ami az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kibocsátását illeti. Tudomásunk szerint csak egyes gyógyszertárak, mint például a marosvásárhelyi Atlas, Novofarm, Eurofarm, Iris szolgálják ki az ingyenes és ártámogatott vényeket felmuttaó vásárlókat. Azaz kijelentik, hogy adják, de nagyon sok gyógyszer hiányzik, ezért a kedvezményes gyógyszerkibocsájtás csak a kijelentés szintjén létezik. Mint Antonie Valeria a Magángyógyszerészek Ligájának alelnöke elmondotta, mindenki saját belátása és pénzügyi helyzete szerint dönti el, hogy kibocsátja-e vagy sem az orvosságokat. A patikák háza táján — mint már írtunk róla —, azért alakult ki ez a helyzet, mert a gyógyszerészeknek nem fizették vissza az ártámogatott gyógyszerekért járó összegeket, s óriási adósságok halmozódtak fel. A gyógyszerészek fizetésképtelenné váltak emiatt, s a gyógyszerkészletet nem tudják feltölteni. Olyan patikus is van, aki hónapok óta nem fizette ki a helyiség bérleti díját, ezért kilakoltatással fenyegetik.
A liga alelnöke arról is tájékoztatott, hogy telefonon érdeklôdött az egészségügyi minisztériumban, ahol értesítették, hogy a tavalyi adósságért járó pénzt elküldték a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatósághoz. A pénz útjának következô állomása az egészségügyi pénztár lenne, ahonnan a gyógyszertáraknak kellene átutalni azt. De a pénzbôl a patikusokhoz eddig nem ért el semmi.Illetve a Salvia gyógyszertár kapott egy összeget a februárban kibocsátott ingyenes és ártámogatott gyógyszerekért. A gyógyszerésznô véleménye szerint, korábban is érkezett pénz a minisztériumból, de az igazgatóság más célra használta fel, például ekográfok vásárlására, vagy legutóbb az orvosok 20-tól 100 százalékig terjedô fizetésemelésére. A gyógyszerészek azért harcolnak, hogy az elkövetkezôkben a minisztériumból átutalt pénz leosztva érkezzen meg, s tüntessék fel, hogy az összegbôl mennyi jár a gyógyszeradósságra, mennyi fizetésemelésre s mennyi beruházásokra. A kolozsvári gyógyszertáraknak teljes egészében kifizették az adósságokat, Nagyváradon pedig csak csekély összegekkel vannak elmaradva. Felmerül a kérdés, miért uralkodik a diszkrimináció, miért csak egyesek kapják meg a nekik járó pénzt, mások nem?
A gyógyszerészek által szóvá tett másik visszásság az, hogy a gyógyszertáraknak nincsen érvényes szerzôdése. Az egészségügyi igazgatósággal kötött szerzôdések március 31-én megszûntek, míg az egészségügyi biztosítási pénztárral még nem kötöttek új egyezséget.
A szomorú az, hogy az egész pénz körüli vitának a betegek isszák a levét.
Szerdán Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke találkozott a romániai magyar sajtó képviselôivel. A találkozó adott alkalmat arra, hogy a május 15-16-án Csíkszeredában sorra kerülô kongresszus elôkészítésérôl, szervezési gondjairól kérdezzük.
— A kongresszusi elôkészületek az SZKT határozatának megfelelôen folynak. Az alapszabályzat, illetve a programmódosító bizottságok folyamatosan dolgoztak és dolgoznak ma is. Nagyrészt már elkészült — a beérkezett módosítások alapján — az alapszabályzat- tervezet. A kongresszus szervezési része is jó ütemben halad. Az esemény megjelenítését, szimbolikáját, plakátokat, a kongresszusi környezetet, a kongresszus hangulatát megadó grafikai és esztétikai összképet érintô munkák a véglegesítés szakaszába jutottak. A meghívók is elkészültek a kongresszusunkat remélhetôleg megtisztelô bel- és külföldi személyiségek számára. Úgy gondolom tehát, hogy az RMDSZ egy sikeres kongresszus elé néz.
— A február 20-21-i SZKT határozata értelmében a megyei és területi szervezetek küldöttjelölô gyûléseinek utolsó határideje április 5. volt. Vannak olyan szervezetek azonban, amelyek kifutottak a határidôbôl. Mi történik ezekkel? Mennyiben befolyásol(hat)ja ez a késés a kongresszusi elôkészületek ütemtervét?
— Eddig azokról a szervezési feladatokról beszéltem, amelyek az ügyvezetô elnökség vagy a kongresszusi biztos feladatkörébe tartoztak. Ami tôlünk függ, rajtunk múlik, beleértve a szövetségi elnököt is, mert tisztségébôl fakadóan, neki is nagyon pontos feladatai vannak, azt megtettük. Ami a területi szervezeteket illeti, jónak minôsítem azok munkaütemét, s az általuk megtartott tisztújító, illetve jelölôgyûléseknek a tevékenységét.
Sajnos nem mondhatom el, bár szerettem volna elmondani, hogy itt is a jól szervezettségnek és a szabályosságnak teljes birtokosai vagyunk, mert van két megye, és tudomásom szerint egy platform, amelyek nem illeszkednek a határidôbe. Maros megye, Szeben megye és a Szabadelvû kör, ilyen-olyan okokból ennek a hétnek a végére halasztották e kérdés rendezését.
Nem én vagyok illetékes most megítélni azt, hogy ezzel nem kerülte-e veszélybe például a Maros megyei küldöttek mandátumainak az igazolása. A Szövetségi Képviselôk Tanácsa 17-én ülésezik, és ha úgy gondolja, hogy felül tudja bírálni saját döntését, és meghosszabbítja ezt a határidôt, akkor ez a határidô eltolható. Ha pedig nem úgy dönt, akkor sem én vagyok illetékes arra, hogy döntéserejû véleményt nyilvánítsak. Mi arra vagyunk illetékesek, hogy a szabályosságot vagy a szabálytalanságot megállapítsuk. Tudomásom van arról, hogy Nagy Zsolt, a kongresszusi biztos levélben fordult — az SZKT-határozat értelmében — Kincses Elôd Maros megyei RMDSZ elnökhöz, és állítólag negatív választ kapott, illetve nem vette tudomásul a felkérést. Tudjuk, hogy nagyon zsúfolt a romániai magyar közösség programja. Civil szervezeteink, egyházaink élik a maguk életét. Sôt az RMDSZ-nek nagyon kevés hivatásos politikusa van. Nagyon sokan olyan családi vagy munkakörülmények között végzik ezt a feladatot, amelynek az összehangolása módfelett nehéz és sok körültekintést igényel. Ezzel szemben nem akarok polémiát nyitni arról a gyerekes véleményrôl, hogy húsvét volt, hogy egyesek ünnepelni akartak, nem dolgozni. De addig, amíg 18 megyében és négy platformban és pártban, társszervezetben meg tudták szervezni a jelölôgyûléseket, meg tudták oldani ezt a kérdést, én úgy gondolom, hogy nem ez a mérvadó, hanem az a mérvadó, ami a többi megyében történt.
— Mi van a 17-i SZKT napirendjén?
— A kongresszus elôkészítésével, napirendjének véglegesítésével fog foglalkozni. Tudni kell azt, hogy az alapszabályzat meghatározza a kongresszus kötelezô napirendi pontjait. Ezenkívül az SZKT-nak joga van újabb napirendi pontokat javasolni. Meg kell oldanunk a kongresszus vezetô testületére kialakítandó javaslatot, ami szintén ennek az SZKT-nak lesz a feladata. Szeretném, hogy az alapszabályzat és a programmódosítással kapcsolatosan olyan kérdésekben szülessen SZKT-döntés, amely szerves része lenne a kongresszus elôkészítésének. Ezt a két fontos dokumentumot olyan formában kellene a kongresszus elé terjeszteni, amely minimálisra csökkentené a vita idejét, ami megbonthatná a munka rendjét.
Kiterjesztik a fizetôparkolókat
A marosvásárhelyi tanács múlt heti ülésén elfogadott határozata nyomán április közepétôl kiterjesztik a városközpontban a fizetôparkoló-rendszert. Ez fôleg a fôtérrel szomszédos utcákra vonatkozik: a Kossuth (Calarasilor) utcában a Rózsák terétôl a Bancorex épületéig, az Aurel Filimon utcában váltakozva az úttest két oldalán (a páros házszámok során a Bartók utcáig, az ellentétes oldalon pedig a Bartóktól a Horea utcáig); a Horea utca jobb oldalán egészen az Aurel Filimon utcával való keresztezôdésig, a Bartók Béla utcában pedig a 15. számú tömbház elôtti parkolóban, valamint az ellentétes oldalon egészen a Rózsák teréig. Fizetni kell majd a Poligrafiei utcában is a parkolásért, az úttest mindkét oldalán. A Színház téri parkolóban, a Tusnád utcában (a Gyôzelem tértôl a Bolgárok teréig a menetirány szerinti bal, a Bolgárok terétôl a Cuza utcáig a jobb oldalon) szintén. Az Artei utcában, a Köteles Sámuel utcával való keresztezôdésig, a Stefan cel Mare utcában a Bradului és a Borsos Tamás, valamint a Liszt Ferencz, és Justitiei utcák közötti szakaszokon, a Posta utca menetirány szerinti jobb oldalán, a megyei kórház parkolójában, és a Petôfi téren a Rózsák terétôl a Sáros (Tîrgului) utcáig ezentúl szintén pénzért parkolhatják le jármûveiket az autósok.
Eddig összesen több mint félezer parkolóhelyen kellett fizetni Marosvásárhelyen a jármûvek állomásoztatásáért. Az említett utcákra kiterjesztett rendszert körülbelül fél év után, szintén a központ környékén, további utcákban vezetnék be. Így összesen mintegy nyolcszáz hellyel növekedne meg a fizetôhelyek száma. A most kijelölt parkolók mûködtetésére versenytárgyalást fognak kiírni, azokkal a parkolókkal együtt, amelyeken már négy éve ûzik ezt a szolgáltatást a vállalkozók.
Szerdán a Tracia Trade Kft. Ion Creanga utcai székhelyén sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a fizetôparkolókkal kapcsolatos fejleményekrôl esett szó. Mint ismeretes, a tordai cég 1997-ben szerzett jogot Marosvásárhelyen fizetôparkolók mûködtetésére, helyi kirendeltségük jelenleg közel négyszáz fizetô-parkolóhelyet mûködtet. Moldovan Horatiu, a kirendeltség menedzsere szerint április 15-tôl a cég 75 ezer lejes, egy hónapra érvényes parkolójegyet vezet be. Ez egy szélvédôre ragasztható matrica, amelyet a kft. székhelyén lehet beszerezni. A fizetôparkolók övezetében lakóknak kedvezményt alkalmaznak. Errôl a tanács döntött, a kedvezményes jegy díjtételérôl még nem hoztak döntést. A Tracia Trade által fenntartott parkolóhelyek 70%-át már ellátták elektronikus parkolóórákkal vagy jegyosztó automatával.
— Szükség van egységes, az összes fizetôparkolóra érvényes szabályzat kidolgozására. Ennek rendeznie kellene a fizetések, kedvezmények és a szabályszegôk elleni büntetések rendszerét, egységesíteni kellene a parkolójegyeket, és a parkolódíj-szedô ügynökök egyenruháját, mert több cég is tart fenn fizetôparkolókat a városban, és nem egységes az e tevékenységet szabályozó rendszer — jelentette ki a cég menedzsere.
A fizetôparkolós rendszer kiterjesztésének ötlete nem csak abból az elgondolásból származik, hogy a városnak jövedelemre van szüksége, hanem tehermentesíteni akarják a belváros forgalmát. Ez vehetô ki a tanácsi határozat indoklásából, és a Tracia Trade menedzserének érveibôl is. Mint elmondotta, a rendszer kiterjesztésére tervbe vett utcákról a polgármesteri hivatal, valamint a municípiumi közlekedési rendôrségének illetékeseivel közösen hoztak döntést. Már elkezdték és folyamatosan felülvizsgálják a központ környékén azokat a helyeket, ahol a forgalmi jelzések tiltják az autók megállását vagy állomásozását. Ahol ez a tiltás nem igazán indokolt, további fizetô-parkolókat létesítenek, Moldovan Horatiu szerint így hozzávetôleg még kétszáz parkolóhelyet lehetne létesíteni.
Közleményt juttatott el szerkesztôségünkbe a Demokrata Párt, amelyben közlik, hogy a Viorel Bubau által benyújtott fellebbezést az országos etikai bizottság is elutasította. Tudni kell, hogy nemrég a megyei szervezet vezetôsége leváltotta alelnöki funkciójából V. Bubaut, Marosszentanna polgármesterét, és ugyanakkor a párt soraiból is kizárta. Mivel Bubau nem ismerte el a döntést, igazát elôbb a megyei, s miután onnan negatív választ kapott, az országos etikai bizottságnál kereste.
A közlemény értelmében a bizottság elemezte a helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy a Viorel Bubau ellen felhozott vádak megfelelnek az alapszabály 9., 15., 24. cikkelyének, következésképpen elutasítja a V. B. fellebbezését, és megerôsíti a megyei vezetés azon döntését, mely szerint kizárták a Demokrata Pártból. A határozat végleges, olvasható az Alexandru Fratean aláírásával megerôsített közleményben.
Vitanapot tartottak április 7-én a marosvásárhelyi Bernády Házban a kolozsvári székhelyû Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Intézet által készített közvélemény- kutatás eredményeirôl. A találkozóra a romániai magyar sajtó képviselôit hívták meg. Jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke, Frunda György szenátor, illetve Horváth István szociológus.
Miután Frunda György szenátor a koszovói helyzet és a NATO-légicsapások kapcsán kialakult RMDSZálláspontról, valamint az Európa Tanács ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatott és az érdeklôdôk kérdéseire válaszolt, Horváth István szociológus ismertette a kutatóközpont által végzett közvélemény-kutatás eredményeit, illetve e körül a téma körül alakult ki beszélgetés az újságírók és a szociológus valamint az ügyvezetô elnök között.
A közvélemény-kutatás során 1181, 18 év fölötti, önmagát magyar nemzetiségûnek valló egyént kérdeztek meg. A mintavétel kiindulópontjául a 16 erdélyi megye 1992- es népszámlálási adatai szolgáltak, melyek részben 1995-ös adatokkal is kiegészültek, figyelembe véve minden helység etnikai- és kormegoszlását, valamint a falu-város részarányt. A helységeket az adminisztratív státus, falusi-városi környezet, történelmi- földrajzi területi megoszlás alapján csoportosították a kutatók. A standard eltérések csökkentésével bizonyos, többségében román, illetve többségében magyar nemzetiségû vidékeket határoltak el, az ott élô magyar lakosság részarányának függvényében.
A felmérés egy másik csoportosítási kritéruma a helység adminisztratív státusa volt, melynek alapján az adott település a municípiumtól kiinduló és községig vagy községhez tartozó faluig tartó skálán sorolható be. A harmadik feltétel a falu-város település megkülönböztetése, s az ennek alapján történô besorolás volt. A földrajzi besorolás a lakosság megyénkénti hovatartozása alapján, vagy a történelmi felosztás figyelembe vételével történt: Bánság /SV/, Partium /NV/, Közép-, Északi terület és Székelyföld /E/.
Véletlenszerû kiválasztás alapján, az említett feltételeket betartva, 69 helység került a mintába. Az egyéneket pedig helységenként a háztartások véletlenszerû kiválasztásával, a kor és nem szerinti megoszlások figyelembe vételével nyerték. Az adatfelvétel pedig 1999. február 16. és 28. között történt.
A közvélemény-kutatás olyan kérdéseket vet fel, mint a romániai magyarság általános közérzete; mennyire érdekképviseleti szervezet az RMDSZ; az RMDSZ kormányzati szerepvállalása; az RMDSZ döntéshozó és végrehajtó testületei; az RMDSZ-elit; politikai beállítottság; román—magyar viszonyok; kivándorlás; Bolyai egyetem; önkormányzat, médiafogyasztás stb.
Következô lapszámainkban a közvélemény- kutatás részleteit is bemutatjuk.
Április 12-tôl kissé megváltozott rendben folytatja adásait a Duna Televízió.
A nézôi szokásokról és igényekrôl szerzett információk alapján, az anyagi eszközök felmérése, valamint hosszas elôkészítô munka után elkészült az új mûsorrács.
A Virradóra c. reggeli mûsorral kezdôdôen 7.30- tól éjfélig sugározzuk a híreket, mûsorismertetéseket, tematikus — képzômûvészeti, filmes, zenei, színházi, mezôgazdasági, egészségügyi, kortárs képzômûvészeti, környezetvédelmi, vallási — magazinjainkat, saját és vásárolt oktatási célú programjainkat (pl. a Hej, hej, helyesírást, az ifjúságnak szánt filmeket és élô adásokat, a gyermekeknek ajánlott meséket, a Tarkabarka, az Ami igaz, az igaz? és a Történelmi arcképcsarnok címû sorozatokat). A megszokott idôben jelentkezünk a híradóval, a vasárnapi Hírmondóval és heti egy alkalommal vetítjük az Összkép címû kulturális híradót. Nem maradnak el a dokumentumfilmek, a különbözô személyiségekkel készült napi interjúk (Esti kérdés), az élô vitamûsorok, sportmûsorok, az ismeretterjesztô magyar és külföldi filmek sem. Nagyon széles nézôi igényt elégítünk ki a régi és új játékfilmekkel, politikai tájékoztatóinkkal, egészségügyi tanácsadó és szolgáltató programjainkkal. Rendszeresebbé tesszük színházi közvetítéseinket, koncertfelvételeinket. Folytatódnak jól bevált sorozataink, pl. a Megidézett történelem, Egy este XY-nal, az egy-egy témát, országot, problémakört körbejáró tematikus szombatjaink. Naponta kétszer — délben és éjfélkor — hangzik el egy-egy magyar költô verse neves magyarországi és határainkon túli mûvész tolmácsolásában. Pénteken és szombaton éjfél után éjszakai filmet vetítünk.
A felsorolás végére hagytuk az új mûvészeti mûsorokat, amelyekkel erôsíteni szeretnénk a Duna Televíziónak azt a törekvését, amely szerint az egyetemes magyar kultúra értékeinek megôrzése és terjesztése az egyik legfôbb feladatunk.
Ezek a mûsorok Tükör és Tálentum állandó, összefoglaló címen hetenként jelentkeznek majd a képernyôn, mindkettô 30-30 percben, a Tükör minden hétfôn 19.20-kor, a Tálentum pedig szombatonként 19.30-kor.
A Tálentum azokat a kiemelkedô kortárs magyar alkotókat — esetenként a közelmúltban elhunyt tehetséges embereket — mutatja be, akik bármilyen területen, bármilyen országrészben vagy magyarlakta külföldi országban gazdagították szellemi életünk, kultúránk értékeit.
Írók, költôk, tudósok, táncmûvészek, zeneszerzôk és zenei elôadómûvészek, képzômûvészek, színmûvészek, példaértékû munkásságukról szakmai körökön túl is ismertté vált szakemberek, egyszóval "tálentumukkal", tehetségükkel a közösséget gyarapító, méltán híres vagy éppen érdemeihez képes méltatlanul kevéssé ismert kortársaink lesznek egy-egy adás fôszereplôi.
Az elsô adásokban Csukás István Kossuth- díjas költôvel és a közelmúltban elhunyt Plugor Sándor erdélyi grafikusmûvésszel ismerkedhetnek meg.
A Tükör aktuális témák újszerû megközelítése. A közéleti-kulturális élet fontos kérdései iránt érdeklôdô nézôk figyelmét szeretnénk fölhívni új összefüggésekre. Nem hasonlít a televíziónkban már jól ismert és rendszeres vitamûsorokra, bár idônként sokféle nézetet ütköztet majd —, nem vállalja át a mûvészeti magazinok feladatát sem. Olyan kulturális esszék bemutatása a célunk, amelyek formáját mindig a téma határozza meg.
Elsôként dokumentumjátékot láthatnak a Nemzeti Színház történetérôl és eszméjérôl, majd dokumentumfilmet egy kárpátaljai faluban élô zenészekrôl, vagy a Batthyaneumról, a gyulafehérvári érsekség híres könyvtáráról, melyet most próbál perrel visszaszerezni az egyház.
A Helikon Irodalmi Figyelô átalakul. Helikon — Könyvjelzô címen azt szeretné elérni, hogy a megjelenô könyvrengetegben orientálja, eligazítsa a nézôt, olvasmányokat ajánljon, egy-egy szerzô kapcsán felhívja a figyelmet idôtálló, új mûvekre. Ez a 15 perces mûsor keddenként jelentkezik majd az elsô Híradó után. Elsôként Hubay Miklós új könyve kapcsán a költészet erejérôl is szól, majd a Czine Mihály elôtti tisztelgésnek szánt kötet a kiváló irodalmár alakját is megidézi, és természetesen beszámol a mûsor a Nemzetközi Könyvfesztivál újdonságairól is.
A Maros Megyei Tanács idén már másodszor tûzte napirendre az 1918. December 1. út 33. szám alatti ingatlan ügyét, amelyet a tanács adminisztrál. A legutóbbi tanácsülésen határozattervezetet fogadtak el arról, hogy nyilvános versenytárgyalást írjanak ki az épület bérbeadására.
A volt Hosszú utca központ felôli részén ez az egyetlen ház, amely lebontatlanul maradt a nyolcvanas években épített tömbházsor elôtt. 1994-ben az ANCONA RT építkezési vállalat bérelte, akkor az építôtelep irodái mûködtek az épületben, de a bérleti szerzôdés csupán egy évre szólt. Ezután a megyei tanács az 1995. évi 16-os számú határozatával a házat ingyenes használatba engedte át a Román Tévétársaságnak, hogy ott mûködjön a helyi tévéstúdió. Mivel ez mai napig sem jött létre, az épületet továbbra is az Ancona használta. A tanácsülés határozattervezetének megindoklásából kitûnik, hogy jelenleg az épület üresen áll, mert az Ancona bérleti szerzôdése ismét lejárt. Éppen ezért a megyei tanács idôszerûnek látja, hogy az épület rendeltetését megváltoztassa, s a bérbeadásából származó összegbôl bevételhez jusson. Lévén, hogy a ház központi fekvésû, a megyei tanács "csendes tevékenység" lebonyolítására adná bérbe, mint például kiadónak, szerkesztôségnek, vagy reklámügynökségnek. A határozattervezetet a megyei tanács elnöke, Ioan Toganel írja alá és Viorica Matei titkár láttamozza, míg az indoklást Albu Emil, a Vagyonkezelési Osztály aligazgatója írja alá és Alexandru P. Fratean láttamozza.
Miközben a megyei tanács az ingatlan sorsa felôl dönt és anyagi hasznot kíván húzni belôle, addig a ház volt tulajdonosának, Román Ferencnek a leszármazottai az igazságszolgáltatás rögös útján próbálják meg visszaszerezni az édesapjuk által épített házat, amelyet az 1995. évi 112-es törvény alapján visszaigényelnek. Az örökösök nevében Román Zsuzsanna keresett meg, hogy a szóban forgó államosított ingatlan történetét tudomásunkra hozza, mert jóllehet a sajtó foglalkozik a tanács erre vonatkozó határozataival, ennek háttérinformációi nem kerültek nyilvánosságra. A házat Román Ferenc építette, aki cipészként kereste kenyerét. Nyolcéves korától árván nôtt fel, mesterséget tanult, s fiatal korától látástól vakulásig dolgozott azért, hogy három lányának lakást építsen. A szóban forgó házat 1950-ben államosították, megfosztva a családot a becsületes munkával szerzett ingatlantól, s az Arany János utca 7. szám alá, penészes lakásba költöztették ôket. Miután 1995-ben megjelent az államosított lakások visszaadásáról szóló 112-es törvény, Román Zsuzsa kérte, hogy a Hosszú utca 33. szám alatt lévô házat természetben adják vissza. A jogszabályt kiegészítô 1997. évi 11-es számú kormányhatározat elsô cikkelye értelmében ez lehetséges volt, mivel 1989 decemberében az ingatlan lakatlanul állt, lakbérleti szerzôdése senkinek nem szólt oda, tehát kiutalás alapján fôbérleti szerzôdéssel senki nem rendelkezett. Ezt igazolja a RAGCL 2904-es számú, 1996. március 28-i keltezésû átirata is. Román Zsuzsanna, valamint a többi örökös kérését elutasították. Ezért ôk pert indítottak a megyei tanács ellen. A 6306-os, 1998. szeptember 17-i keltezésû törvényszéki döntés a kétszoba- konyhás, kamrás, fürdôszobás házat a hozzá tartozó 126 négyzetméteres földterülettel a megyei tanácsnak ítéli. Az örökösök megfellebbezik az ítéletet s ennek indoklását. A fellebbezést bizonyítékokkal támasztják alá. Ezek szerint: Román Ferenc nem tartozott a kizsákmányoló réteghez, ahogy ezt a tanács állítja, hanem cipész , kisiparos volt, s az államosítást visszaéléssel hajtották végre az 1950. évi 92-es dekrétum alapján. A cipész mesterséget egyszerû munkásként gyakorolta, ezt az akkori iratok igazolják, mint például az 1939. július 20-i keltezésû , 197-es számú mûhelynyitási kérés, a mûhelybérleti szerzôdés, a kisiparosok marosvásárhelyi szervezetének tagsági könyve, ahová tagdíjat fizetett, amit 1945-bôl származó nyugta igazol. Vagy a pénzügyi hivatal egyik átirata, amelybôl kitûnik, hogy cipész (pantofar) volt, és nem tartozott a "kizsákmányoló társadalomhoz". Két inassal dolgozott, mert abban az idôben így sajátították el a mesterséget, s nem azért, mert hasznot húzott volna belôlük. Nem rendelkezett gyárral, vállalattal, nem volt iparos, nagybirtokos, vagy kereskedô. Így, a 800-as telekkönyvi szám alatt szereplô házat jogtalanul, s nem az érvényben lévô törvények helyes értelmezése alapján vette saját tulajdonába az állam, hanem visszaéléssel és jogcím nélkül — állítják az örökösök. Ezért a volt tulajdonosok természetben visszaigénylik a házat.
A megyei tanács 1999. február 10-én a megyei törvényszékhez címzett átiratában , amelyet Ioan Toganel megyei tanácselnök és Viorica Matei titkár szignál, az szerepel, hogy a házat jelenleg is az Ancona használja. Ez szöges ellentétben áll azzal, ami a ház bérbeadásáról szóló határozattervezet indoklásában szerepel, miszerint a ház üres. A megyei tanács szerint az államosítás jogos volt és az 1950. évi 92-es dekrétum alapján történt, s az örökösök nem igényelhetik vissza az ingatlant az 1997. évi 1-es számú kormányhatározat elsô, illetve 4-es cikkelyének értelmében. S azt bizonygatják, hogy igenis, Román Ferenc egy termelôegységnek volt a tulajdonosa, tehát jogosan vették el a lakást. A kérdés csak az, hogyan lehet versenytárgyalást kiírni egy olyan épületre, ami per alatt van?
Hogy a megyei tanács mennyire semmibe veszi a szóban forgó államosított lakás ügyének törvényes úton történô intézését, bizonyítja az a tény is, hogy miközben március 30-án arról döntenek, hogy az ingatlant bérbe adják, figyelmen kívül hagyják a törvényszék március 24-i határozatát, amely elfogadja Román Zsuszanna fellebbezését a 6306-os számú 1998. szeptember 17-i keltezésû ítélettel kapcsolatban, amely az 1997. évi 13.403-es számú dosszié tárgyát képezi, továbbá, hogy a megtámadott ítéletet teljes egészében megsemmisíti és elrendeli az ügy újratárgyalását a marosvásárhelyi bíróságon. A bíróságnak ugyanis az 1998. november 24-i 213-as törvény 6. szakasza értelmében jogában áll megállapítani az államosítást elrendelô jogcím érvényességét.
A hét végén elkezdôdik a gazdajegyek gyakorlati átadása, idôszerûnek véltük közölni a kormány 1999. évi 103-as határozatából azon elôírásokat, amelyek szabályozzák a mezôgazdasági értékjegyek átvételét és azok hasznosításának módozatait. Az értékjegyeket az arra jogosultak vehetik át
a postai hivatalnokoktól, a magánszemélyeknek fel kell mutatniuk személyi igazolványukat, a földtulajdonról szóló bizonylatot, esetenként olyan okiratot, amely bizonyítja, hogy a földet megmûvelik. A jogi személyek (mezôgazdasági társulások, mezôgazdasági magánvállalkozások, családi társulások, stb.) esetén az értékjegyeket a nevezett egységek képviselôi vehetik át írott felhatalmazást bemutatva. A föld osztatlan birtoklása esetén az örökösök nevében átvehetô az értékjegy, ám ilyen esetben az örökösnek saját felelôsségére típusnyilatkozatot kell letennie, amely tartalmazza az örököstársak beleegyezését. Abban az esetben, ha a postán található névsoron a nevek, keresztnevek, vagy a föld területének adatai nem valósak, nem egyeznek a tulajdonos okirataba foglalt adatokkal, a tulajdonosnak a helybeli polgármesteri hivatalhoz kell fordulnia az adatok kijavítása érdekében. A polgármesterek törvény szerint kötelesek megoldani a panaszokat, az esetleges javítások véghezvitele csak a polgármester aláírásával érvényes és teljes mértékben övé a felelôsség. A mezôgazdasági értékjegyek átvételének határideje június 30-a, ide értve a határidô napját is. Azon egységek, amelyek javakat adnak el, vagy szolgáltatásokat végeznek, a kibocsátott számlán feltüntetik: "mezôgazdasági értékjeggyel fizetendô", amennyiben a pénzösszeg meghaladja a gazdajegy értékét, a számlára felírandó: "a nevezett pénzösszeg... mezôgazdasági értékjeggyel és készpénzzel fizetendô". Megjegyzendô, hogy törvény szerint a számlán feltüntett összegeknek tartalmazniuk kell a hozzáadott értékadót (TVA-t) is. A gazdajegyek beváltási határideje november vége; idén azokkal minôsített vetômagvak, rovar-, gombaölô szerek, gyomirtó szerek, mûtrágyák , állategészségügyi gyógyszerek, természetes és koncentrált takarmányok vásárolhatók, bizonyos munkák, szolgáltatások kifizetésére is használhatók, nem válthatók be viszont üzemanyagra (gázolaj), és gépalkatrészekre.
Újra felhívjuk a cukorrépa-termesztôk figyelmét! A mezôgazdasági értékjegyekre a marosvásárhelyi Zamur cukorgyárnál cukorrépa- vetômag is vásárolható.
Halmágyi Ferenc, a Constructorul szövetkezet elnöke beszélgetésünk során panaszkodás helyett a következôket mondja:
— 1989 után minden évet nyereséggel zártunk anélkül, hogy komolyabb ingatlanokat adtunk volna el. Sokan a szemünkre is vetik, hogy csak beépített területeink bérbeadásából élünk, de 3,2 miliárdos forgalmunk több mint fele termelésbôl származik. Igaz, a termelésbôl származó profit alig haladja meg a nullát, de vannak külföldi megrendeléseink és egyéb munkáink is. Fizetéseink az átlagos építkezésben megszokottakkal összemérhetôek és megközelítôleg azonosak az országos átlaggal. Ez a szövetkezetekben megszokott bérekhez viszonyítva magas, ezért vethetô a szemünkre, hogy itt populista és embercentrikus a vezetés.
— Inkább azt szokták a szemükre vetni, hogy nem eléggé nyereségesek...
— Az egy fôre esô nyereségünk a legnagyobb profitot felmutató szövetkezetekével majdnem azonos, csak nekünk sokkal kevesebb alkalmazottunk van.
A szövetkezet, amely 1968-ban alakult, az évek során annyira fejlôdött, hogy a kavicskitermelés, cementlerakás, tárolás és forgalmazás, mészoltás, betonállomás mûködtetése, habarcskészítés és egyéb közvetlenül építészeti munkák mellett fémmegmunkálással, asztalos- és ácsmunkákkal, sírkôkészítéssel, parkettezéssel, víz-, gáz- és villanyszereléssel illetve kályhakészítéssel is foglalkoztunk. Ezek nagy részét szerényebb körülmények között most is folytatjuk. A mai helyzet kialakulásához, saját hibáinkon kívül, például az a két nyugdíjaztatási hullám "segített" hozzá, amelyeknél alkalmazottaink mintegy felét, javarészt kiváló szakembereket, veszítettük el. Ráadásul ezek az 50-52 éves emberek nem tétlenkednek, hanem saját vállalkozásba kezdtek és mint új kft-tulajdonosok öt évig különbözô kedvezményekben részesülnek, miközben ez a szövetkezetekre nem érvényes. Ugyanakkor ôk nem kell a szövetkezeti szabályzatban elôírtakat betartsák, alkalmazottaikat bármikor elbocsáthatják, ha azok nem elégedettek a bérekkel vagy nem végeznek megfelelô munkát.
Nem hallgathatunk a szürke- vagy feketemunka miatti veszteségeinkrôl, amelyek úgy leverik az árakat, hogy bizonyos munkákról le kell mondanunk, mivel a törvényes keretek között nem lehet olyan áron elvégezni.
A fentieken kívül a pénzügyi zárlat is nagy terheket ró ránk, és minden hónapot hatalmas kinnlevôséggel zárunk. Sajnos ezek egy része behajthatatlan, más része pedig értékét veszíti mire fizetnek.
— Korábban azt mondta, "saját hibánkon kívül". Mi az, ami felróható a szövetkezet vezetôségének, esetleg alkalmazottainak?
— Kényes kérdés. Amiket most elmondok, azok lehetnek a mi hibáink is, de lehet, hogy a körülmények miatt történik így. Például nem tudjuk embereinket itt tartani, és mára a szövetkezet csak 85-100 alkalmazottat számlál.(1989-ben 900-an voltunk.) Hasonlóképpen nem tudunk vonzó állásokat sem meghirdetni. A szövetkezeti szellem elveinek nem megfelelô értelmezése továbbá, a teljesítmény csökkenéséhez vezethet.
— Van-e jövôje a szövetkezeteknek?
— Sok minden rajtunk múlik: ha a szobafestésrôl és egyéb komolyabb technikai felszerelést nem igényelô munkákról fôként a szürke- és feketemunkát vállalók miatt le kell mondanunk, még mindig maradnak olyan területek, például a tartószerkezet-kezelés, amelyek komoly szakembereket, felszerelést és jóváhagyásokat igényelnek. Ez jelentheti számunkra a jövôt, amely nagy mértékben attól függ, hogy a teljes gazdaság talpra áll-e vagy sem, hiszen enélkül csak tovább folytatjuk az elmúlt tíz évben elkezdett harcunkat a túlélésért.
1999. március 30-án került sor az Armedica Rt. részvényeseinek soros közgyûlésére. Az itt történtekrôl Dan Valeria igazgatónô és Sógor András, a Richter Gedeon képviselôje tájékoztatott.
— Az 1990. évi 31-es számú, kereskedelmi társaságokra vonatkozó törvény értelmében összehívott közgyûlésen az 1998-as évre vonatkozó beszámoló és pénzügyi jelentés, a beruházások ismertetésén, a könyvelési mérleg jóváhagyásán túl elfogadtuk az 1999-es költségvetést. Ezenkívül módosítottuk a társaság alapokmányát, a fôrészvényes nevének Relad Manufacturing Kft- rôl Richter Gedeon Románia Kft-re való változása miatt. A névváltoztatás azonban az Armedica szempontjából semmiféle változást nem jelent. Folytatódni fog a részvényekre vonatkozó adásvételi szerzôdés által elôírt beruházási program, amelybôl eddig 8,5 milliárd lejes beruházást valósítottunk meg, természetbeni apporttal. A 110 milliárd lejig hiányzó össszeget az elkövetkezô négy évben fogjuk befektetni, valószínû, hogy hasonló dolgokra mint eddig, azaz: gépsorokra, laboratóriumi felszerelésre, amelyek a termelés mennyiségének és minôségének javítását célozzák.
Az eddigi beruházásoknak köszönhetôen idén egy új termékkel, a Haloperidollal, tudtunk elôállni, és remélhetôleg hamarosan egy vitamin-készítményt fogunk tudni piacra dobni. Azt tervezzük, hogy megtartjuk eddigi piacainkat — annak ellenére, hogy míg a gyógyszerárak állami ellenôrzés alatt állnak, nem beszélhetünk igazi piacról — illetve bôvíteni is tudjuk azokat. Mindenesetre egyelôre csak hazai terjesztésben gondolkozunk.
Egyébként továbbra is kitartunk korábbi elképzelésünk mellett, amely szerint az évi profitot nem osztjuk ki osztalékban a részvényeseknek, de hangsúlyoznunk kell, hogy nem tartjuk meg magunknak ezeket az összegeket, hanem visszaforgatjuk. Így tettünk a tavalyi 6,3 milliárdos nettó nyereséggel is és még néhány évig ezt tervezzük, hogy majd késôbb nagyobb hasznot hajtsanak.
Megvalósításként értékeljük azt is, hogy bár a szerzôdésben elôírt idôszak lejárt, továbbra sem került sor személyzet-elbocsátásra.
Vagyis egy szóval, rendkívüli dolgok nem történtek a közgyûlésen, hacsak az a tény, hogy egy vállalat mûködik nem számít annak, és ha minden így folytatódik, az elkövetkezô néhány év a biztonságos fejlôdés korszaka lesz az Armedica számára.
A Román Fejlesztési Bank eladása után aláírták az adásvételi szerzôdést, amelynek nyomán a Postabank részvényeinek 35%-a a General Electric Capital, illetve 10%-a a Portugál Beruházási Bank tulajdonába megy át.
Ez utóbbi hazájában a negyedik helyet foglalja el a magánbankok sorában, míg a General Electric Capital, amely a General Electric alegysége, 300 milliárd dollár értékû tôkével rendelkezik, fôként pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik. A GE ugyanakkor az NBC televízióhálozatot is magáénak tudhatja. Hét hónap nehéz tárgyalás eredményeként, miután már úgy tûnt, hogy azok holtpontra jutottak, az ÁVÁ-nak sikerült egy kombinált változatban 92,8 millió dollárt kialkudnia, amibôl 50 millió dollár beruházásokra fordítandó. Az állami költségvetésbe tehát gyakorlatilag 42,8 millió dollár fog befolyni.
Emellett az ÁVA a részvények 25 %-át megtartotta magának, abban a reményben, hogy miután az intézet a fejlôdés útjára lép, többet kap értük. Minden valószínûség szerint, tekintettel elôvásárlási jogaikra a részvények megmaradó negyede — 17%-os és 8 %-os arányban — a BERD és IFC, illetve az alkalmazottak tulajdonába megy majd át. A fennmaradó 30 %-ot a befektetési alapok tudhatják magukénak.
Radu Sârbu, az ÁVA elnöke a Postabank eladásáról szólva hangsúlyozta, a kapott összegen felül a General Electric konszern jelenléte Romániában jó hatással van az amerikai befektetôkre és úttörô szerepet játszhat. Ugyanakkor figyelembe véve, hogy a Postabank 123 kirendeltsége és 2500 postahivatala a tavalyi évet 162,5 milliárd lej profittal zárta és egy elôzetes felmérésen a bank tulajdonát 220 millióra becsülték, nyilvánvaló, hogy a fent említett összeg nem fedezi még a Postabank épületeinek árát sem.
Mégis a szakemberek véleménye szerint a vásár sikerként értékelendô, mivel ez a magánosítás felgyorsulását jelenti. Tagadhatatlan azonban, hogy a bankszektor privatizálására lehetett volna kedvezôbb idôt találni, mint a sorozatos leértékelések (rating) periódusát, amikor ráadásul Romániát nyomasztó külföldi adósságtörlesztés állítja falhoz.
A legfejlettebb a közúti szállítás
Az Európai Bizottság felmérései azt mutatják, hogy az európai struktúrákba való beilleszkedés szempontjából a román gazdaság egyik legfejlettebb szektora a közúti szállítás — nyilatkozta Traian Basescu szállítási miniszter. Ez annak köszönhetô, hogy a holland Stear Alapítvány 1993 és 1999 közöt 20 ezer szállítási dolgozót — sofôröktôl kezdve cégvezetôig — részesített szakmai felkészítésben.
Annak dacára, hogy Ioan Muresan mezôgazdasági miniszter többször is leszögezte: nem áll fenn annak a veszélye, hogy a lakosság kenyér nélkül marad az új termésig, a sütôipar nem osztozik a miniszter optimizmusában. A Rompan elnöke, Aurel Popescu szerint a megyei silókban jelenleg csak 400 ezer tonna búza van, s ennek 30 százaléka alkalmatlan sütésre. A havi átlagfogyasztás ezzel szemben 150 ezer tonna búza, ami azt jelenti, hogy a termés betakarításáig mintegy 600 ezer tonnára van szükség.
A központi lapok értesülései szerint a kormány a minimálbért a jelenlegi 350.000-rôl 450.000-re szándékszik emelni. Amennyiben határozat születik errôl és május elsejétôl valóban 100.000 lejjel nô a minimálbér, az alkalmazottaknak jogában lesz az ennél kisebb fizetést elutasítani.
A kárpátaljai Szolyva lakói attól tartanak, hogy a meleg idôszak beköszöntével városukban ismét felüti fejét a hastífusz. A Munkács környéki hegyi kisvárost 1993 óta, amikor a járvány 300 embert érintett, a hastífusz fertôzô gócpontjaként tartják számon. Az állandósult tífuszveszély oka a város elavult csatorna- és vízvezeték-hálózata, amelynek felújítására a településnek nincs pénze. A veszéllyel együtt élô szolyvaiak aggodalma azonban az idén fokozottabb, mivel a talajvíz szintje rendkívül magas és ez kedvezô feltételeket teremt a járvány elterjedésére.
Kortárs kelet-európai fotográfiák
A Kortárs kelet-európai fotográfiák címû tárlat szerdai megnyitójával a budapesti Magyar Fotográfusok Házában kezdetét vette a második Országos Fotóhetek kiállítás- és rendezvénysorozat. Az április 7. és 25. között zajló programsorozat 120 kiállításból, negyven kapcsolódó rendezvénybôl, valamint elméleti szimpóziumokból áll. Színhelyei között szerepel Nyíregyháza, Tatabánya, Debrecen, Eger, Kecskemét, Szombathely, Veszprém, valamint Budapest.
Határ menti gazdaságfejlesztés
Az öt évvel ezelôtt alapított Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség (KHGSZ) kitûzött programjának eddig valamennyi pontját megvalósította, eredményesen szolgálta a hármashatár menti magyar, szlovák és ukrán vállalkozások együttmûködését, fejlôdését, a befektetések gyarapodását. A sikeres öt évet megünneplô tanácskozáson, Sátoraljaújhelyen kiderült: a KHGSZ révén számottevôen erôsödtek a gazdasági kapcsolatok. Az idei program egyik legfontosabb feladata a pályázati források felkutatása, közös pályázatok beadása az Európai Unió és a három ország által kiírt tenderekre.
'56-os szervezetek találkozója
Ki miért vett részt az 56-os forradalomban? címmel konferenciát rendezett szerdán Budapesten több '56-os szervezet. Az egész napos fórumot többek között a Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és az '56-os Szövetség szervezte. Bár a tanácskozásra meghívták az '56-os Magyarok Világszövetségét is, a szervezet nem képviseltette magát.
Saját képregényt dobott piacra a híres dán Lego-gyár, amely összerakható mûanyagjátékaival vált a gyerekek kedvencévé világszerte. A 32 oldalas "Kalandok" címû mesekönyv az 5-8 éves korosztálynak szól, s természetesen receptet ad arra is, miként lehet összerakni a történetek epizódjait, színhelyeit. Amennyiben sikere lesz, más nyelvekre, feltehetôen magyarra is lefordítják. A cég nem titkolja: nem csupán szórakoztatni kívánja a gyerekeket, de abban reménykedik, hogy ez lesz a Lego nagy kalandja is: a kis olvasók több játékot igényelnek szüleiktôl a mesék nyomán, a játékokat összerakva pedig több képregényt kérnek.
Három új tag a reformtestületben
Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter, Peter Ueberroth, az 1984-es Los Angeles-i olimpia fôszervezôje és Anita DeFrantz, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság amerikai alelnöke is tagja lett a NOB 2000 elnevezésû, az ötkarikás mozgalom reformprogramját elôkészítô testületnek — nyilatkozta Franklin Servan-Schreibenre, a NOB frissen kinevezett kommunikációs igazgatója. A NOB amiatt határozta el a testület felállítását, mert a 2002-es téli olimpia pályázata kapcsán Salt Lake City bizonyítottan vesztegetések révén nyerte el a rendezés jogát. A korrupciós botrányba keveredett személyek közül hat NOB-tagot menesztettek a szervezetbôl.
Az angol Manchester United és az olasz Juventus csapatai közötti labdarúgó Bajnokok Ligája elôdöntô elsô, szerdai mérkôzése elôtt mintegy 80 szurkoló verekedett össze a manchesteri pályaudvaron. Rendôrségi közlések szerint emellett több kisebb incidens is volt a két szurkolótábor között a belvárosban. Sérültekrôl nem érkezett jelentés.
Az ausztriai A-1 Ringen mint "hiteles helyszínen", augusztus 5-én tervezik bemutatni azt a musicalt, amely az öt évvel ezelôtt elhunyt, háromszoros Forma-1-es világbajnok brazil Ayrton Senna életérôl szól. A máris legendává vált Ayrton Sennától szóló darabot, amelynek zeneszerzôje az osztrák Roland Baumgartner, egy erre a célra kialakítandó, 150 méter hosszú és 25 méter széles színpadon mutatják majd be.
Egyed Ákos könyvének bemutatója
A jeles történész, Egyed Ákos közérdeklôdésre számot tartó új könyvet tesz le az olvasók asztalára. Az Erdély 1848- 1849 címû kétkötetes kiadványt a csíkszeredai Pallas- Akadémia Könyvkiadó jelentette meg. A százötven évvel ezelôtt lezajlott forradalomról és szabadságharcról mindeddig kevésbé ismert tényeket is közlô könyv bemutatójára hétfôn, április 12-én délután 6 órakor kerül sor a marosvásárhelyi Bernády Kultúrközpontban. A szerzôrôl és munkásságáról Nagy Miklós Kund beszél. A dedikálás elôtt Egyed Ákossal párbeszédet folytathatnak a jelenlevôk.
címû riportkötetet, amelyet a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) és az Impress Kiadó közösen jelentetett meg, ma este 7 órakor bemutatják Nyárádmagyaróson.
Tegnap 0 órától a PECO marosvásárhelyi töltôállomásainál már drágábban árulták az üzemanyagot. A gépkocsivezetôk a Regular benzint 7500 lejért, a Premium ólommentest 7.900-ért, a Premium II.-t 8.100-ért, a Super Plus ólommmentest 8.300 lejért, a Super Plus benzint 8.400 lejért, míg a gázolajat 5000 lejért vásárolhatják. Az árak megemelését a kôolajfinomítónál történt drágítással magyarázzák.
Harmadik Mörfi-kötetével jelentkezik Kuszálik Péter, aki tavalyig a Népújságban közölte a Sarokasztal Lovagjának viselt dolgait. A szerzô múlt nyáron "igazolt át" a Romániai Magyar Szóhoz, ahol a Morfondír rovatban közli heti rendszereséggel csípôs jegyzeteit. A Mörfi a köbön címû könyvet kedden, április 13- án, délután 6 órakor mutatják be a Bernády Kultúrközpontban (Horea utca 6. szám).
Ma délután 15 órakor kezdôdik a marosvásárhelyi Stefan cel Mare, volt Gecse Dániel utcai református Kistemplomban az V. ifjúsági találkozó. A nyitó istentisztelet és a bemutatkozás után 18 órai kezdettel Varga László nyugalmazott lelkipásztor az Atya magánya címmel tart elôadást. Szombaton 8.30 órakor kezdôdik a program, 11 órától Adorjáni László Az elment fiú magányáról beszél, majd 15.30 órakor Szabó Lídia és Domby Károly az árvákról értekezik. A 19 órai istentiszteletet D. dr. Csiha Kálmán püspök tartja. A találkozó utolsó elôadását szombaton 20 órától Az otthon maradt fiú magánya címmel Horváth Levente lelkész tartja. A rendezvény vasárnap délelôtt istentisztelettel zárul.
Új besorolásúak a szászrégeni beltelkek
Szászrégeni polgárok tiltakozása nyomán a helyi tanács legutóbbi ülésén a városatyák megváltoztatták a belterületek kategorizálására vonatkozó, 1994. évi 40-es számú tanácsi határozatot, amelyben a villanyhálózat és a csatornarendszer kiépítettsége, valamint az illetô terület fekvése alapján rendszerezték a telkeket. Az újonnan elfogadott határozat értelmében A-osztályú területeknek csak a Petru Maior (fô)tériek minôsülnek. A határozat 2000. január 1-jei hatállyal lép érvénybe.
Dózsa György községben nemrég fejezték be a holland kormánytól kapott vetômagvak és burgonya kiosztását — tájékoztatott Virág István polgármester, akitôl azt is megtudtuk, hogy a holland pénzen kapott 3 tonna burgonya, a brassói kísérleti állomásról származik. Ebbôl családonként 3 kilogrammot tudtak szétosztani. A 25 kilogramm holland uborka-, paradicsom-, paprika- és karfiolmagvakból a helybélieknek egy-két tasakkal jutott.
Április 5-én, a Román Autóklub évfordulós napján 67-en éltek azzal a lehetôséggel, hogy régi-jelenlegi tagként olcsóbban "megússzák" az évi fizetési kötelezettségüket, illetve újonnan beiratkozva a szervezetbe, szintén díjkedvezményt élvezzenek. Ugyanakkor 250, legfönnebb 14 éves tanuló jelentkezett az iskolákban, hogy, ha tényleg semmit sem kérnek ezért, hát írják be ôket az ACR nyilvántartásába. Tegnap értesültünk arról, hogy április 13-án, hétfôn 8-tól 13 óráig és 14-én, kedden 8-19 óra között ismét elengednek az autóklubnál 50.000 lejt a szokványos tagsági díjból — ezúttal az ortodox húsvét ünnepére hivatkozva. Kisdiákokat viszont már nem fogadnak be ezeken a napokon ingyenesen soraikba.
A Maros Mûvészegyüttes Sodrásban címû mûsorával szombaton 20 órakor a magyarói, míg vasárnap 20 órától a nyárádmagyarósi mûvelôdési otthonban vendégszerepel. Jegyek a helyszínen vásárolhatók.
Maszkok, játékok, használati tárgyak
A mezôfelei Szegedi testvérek április 11-15. között az unitárius egyházközség tanácstermében bemutatják gyékénybôl készített tárgyaikat. A maszkokat, bábokat, játékokat és használati tárgyakat az érdeklôdôk vasárnap a 12 órai kiállításmegynyitón, majd naponta 9-13 óra között tekinthetik, s vásárolhatják meg.
Április 13-án, kedden este 7.30 órai kezdettel a marosvásárhelyi unitárius egyház tanácstermében az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya tisztújító közgyûlést tart.
A Szakmai és Szociális Nevelés Országos Egyesületének (ANEPS) marosvásárhelyi manöken- és fotómodell-csoportja ma 22 órakor a megyeszékhelyi Show Club Jóban divatbemutatót tart.
Fiatal futballkedvelôket várnak
A marosvásárhelyi ASA vezetôsége április 13-15. között, reggel 9 órától a víkendtelepi sportpályán válogatást szervez. A klub ifjúsági csapatába 10-16 éves fiatalok jelentkezhetnek.
Nyárádremetén és Ákosfalván a Hahota
A Hahota színtársulat Csak az ne jöjjön, aki nem bírja címû újévi kabarémûsorával április 10-én, szombaton Nyárádremetén, míg április 11-én Ákosfalván vendégszerepel. Az elôadások 19 órakor kezdôdnek.
46 magyar tannyelvû IX. osztály
A Maros Megyei Tanfelügyelôségen véglegesítették az 1999-2000-es tanévre érvényes beiskolázási tervet, amely a középiskolák, szakközépiskolák IX. osztályába, illetve a szakiskolák I. évére meghirdetett helyeket tartalmazza. A nyolcadik osztályok magyar tagozatán végzô 2023 tanuló 39 líceumi és 7 szakiskolai osztályba iratkozhat be a kisérettségin (képességvizsgán) elért eredményei alapján. Azok a középiskolák, ahol túljelentkezés lesz, felvételi vizsgát szervezhetnek a kisérettségi anyagából.
Copyright © Népújság - 1999