|
LI. évfolyam 80. (14133) |
1999. április 8. csütörtök |
A NATO légiereje szerdára virradó éjjel több célpontot támadott Belgrád közelében, Szerbia délnyugati részén, a Vajdaságban, Pristinában és a montenegrói fôváros körzetében is.
Belgrádot már kedden este robbanássorozat rázta meg, majd szerda hajnalban erôs robbanások zaja hallatszott a fôváros északnyugati külterületén, Batajnica kerületben, ahol egy katonai repülôtér található. Számos lövedék érte este a Milan Blagojevic vegyipari üzemet a Belgrádtól 140 kilométerre délnyugatra lévô Lucaniban, a gyárban tûz ütött ki. Az észak-atlanti szövetség gépei ismét bombázták a Belgrádtól 150 kilométerre délnyugatra, Cacak városban lévô Sloboda gyárat is, két bevetésben pedig a Belgrádtól húsz kilométerre lévô Pancsova ipari várost.
A Vajdaság központjában nyersolajraktárat és olajfinomítót gyújtott fel a NATO légiereje. A tüzet három órai munkával fékezték meg a tûzoltók. Zombortól 10 kilométerre keletre egy másik üzemanyagraktárat is felgyújtottak a bombák. Ez a támadás károkat okozott két közeli falu, Csonoplya és Kerény épületeiben is. Nis város északi ipari körzetét is támadta a NATO; itt húsz nagy robbanás volt hallható.
Egy hét szünet után a NATO ismét támadott montenegrói célpontokat. Találat érte a fôváros, Podgorica közelében lévô katonai repülôteret.
Koszovó fôvárosának, Pristinának a központjában lakóházakat ért találat. Legalább 18 robbanást lehetett észlelni rövid idô alatt. Az RTS jugoszláv televízió szerint a támadás során több ember meghalt, illetve megsebesült. Pristina északi külvárosa az ottani üzemanyagraktárat ért támadást követôen lángokban állt.
Az orosz elnök szerdán üzenetet küldött a világ több vezetôjének a koszovói válság lehetséges megoldásáról — jelentette be Moszkvában Igor Ivanov külügyminiszter. Ivanov nem ismertette az üzenet tartalmát, sem a címzetteket. Errôl késôbb adnak tájékoztatást — mondta.
Kérdésre válaszolva a belgrádi jószándék komoly megnyilvánulásának minôsítette az egyoldalúan meghirdetett tûzszünetet. A Nyugat elutasító reagálását szerinte elôre lehetett látni, mert — mint mondta — "nem egyszerû egy pillanat alatt átállni a háborús gondolkodásmódról".
A Vatikán kedden este közleményben sürgette, hogy a jugoszláv részrôl meghirdetett egyoldalú tûzszünet után a NATO is szüntesse be a bombázásokat.
"Az erôszak folytatása súlyos akadály lenne a béke és az emberi együttélés tárgyalásos keresésének útjában" — hangoztatja a Szentszék nyilatkozata.
A béke felé tett jelentôs lépés lenne, ha megerôsítést nyer, hogy a jugoszláv hatóságok Koszovóban felfüggesztik a katonai és rendôri mûveleteket, tárgyalásokat kezdenek a köztársaság területén élô népekkel és engedélyezik az elûzött lakosok visszatérést. Erre a kezdeményezésre fogadókésznek kell lennie minden félnek - hangoztatja a közlemény.
Vatikán Államtitkársága (kormánya) feszülten várja, hogy hivatalos megerôsítést nyerjenek a Belgrádból érkezett hírek - tudatta a Szentszék.
Bár a Fehér Ház üdvözölné, ha a szerbek leállítanák koszovói offenzívájukat, a Belgrádból érkezett tûzszüneti felhívás nem tartalmazza a jugoszláv katonai és rendôri erôk kivonására vonatkozó bejelentést, valamint azt sem, hogy a jugoszláv vezetés elfogadja a nemzetközi béketerv megvalósításán ôrködô nemzetközi erô telepítését — mondták kedden amerikai illetékesek, elégtelennek minôsítve a belgrádi kezdeményezést.
Bill Clinton amerikai elnök személyesen is megszólalt az ügyben, hangoztatva, hogy Slobodan Milosevic haladéktalanul el tudná érni a légitámadások beszüntetését, a feltételek teljesítésével. A Koszovóba küldendô nemzetközi erôk nem csupán az ottani albánoknak, hanem a szerbeknek is védelmet nyújtanának — mondta Clinton.
Elôzôleg a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivôje, David Leavy, majd a washingtoni külügyminisztérium egyik illetékese vetette el a bombázások leállításának gondolatát.
Jugoszlávia szerdán hajnali 3 órakor lezárta az Albánia felé vezetô legfontosabb határátkelôt Morinánál. A macedón és a jugoszláv határ között veszteglô több tízezer menekült ugyanakkor, egyes jelentések szerint, eltûnt a térségbôl.
A jugoszláv hatóságok szerint a menekülôk biztonságban hazatérhetnek otthonukba az egyoldalú jugoszláv tûzszünet bejelentése után — közölte a Reuters hírügynökséggel Andrea Angeli, az EBESZ munkatársa, hozzátéve azonban, hogy a szervezet megfigyelôi továbbra is a határ jugoszláv oldalán várakozó koszovói albánok tömegeirôl számolnak be.
Kofi Annan ENSZ-fôtitkár szerdán Genfben népirtással vádolta meg a szerb hatóságokat.
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a XX. században tartott utolsó ülését komor felhôként árnyékolja be a Koszovóban elkövetett népirtás — idézte az AFP a fôtitkár szavait.
"A szerb hatóságok által Koszovóban módszeresen végrehajtott szégyenteljes etnikai tisztogatásnak egyetlen célja van: elüldözni vagy kiirtani a lehetô legtöbb koszovói albánt, megfosztva így egy népet a legalapvetôbb emberi jogoktól, az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogtól, szörnyû emberi katasztrófát okozva az egész térségben" — tette hozzá a fôtitkár.
Madeleine Albright amerikai külügyminiszter kedden egyetértését hangoztatta Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövettel abban, hogy idejében fel kell hívni a figyelmet a koszovói véres konfliktus Vajdaságra történô esetleges továbbterjedésének veszélyeire.
Albright a washingtoni Brookings intézetben tartott átfogó külpolitikai elôadást. Ennek eredeti témája a NATO változó szerepköre lett volna, és a miniszterasszony részletesen ki is fejtette nézeteit az atlanti szövetség módosuló helyérôl a változó világban, de — mint maga is megjegyezte — a koszovói idôszerû kérdések beárnyékolták a téma áttekintését.
Ahogy Albright fogalmazott, a NATO éppen most igyekszik megbirkózni egy olyan feladattal a Balkánon, amelynek felmerülése a hidegháború utáni korszak jellegzetes tünetének minôsíthetô. Éppen, mivel a NATO újszerû feladatvállalásaival függ össze, Koszovó tekintetében az atlanti szövetség szilárdan törekszik elhatározásának keresztülvitelére — mondta.
A hallgatóság soraiban számos politikatudományi szaktekintély és diplomata ült, és az elôadás után kérdéseket lehetett feltenni. Jeszenszky Géza azt vetette fel, hogy a koszovói tragédia bekövetkeztét elôre lehetett látni, és az iránt érdeklôdött, miként látja Madeleine Albright a lehetséges teendôket annak megakadályozása érdekében, hogy a konfliktus Szerbia más olyan területeire is átterjedjék, amelyeken jelentôs lélekszámú nem szerb lakosság is él.
"Teljes mértékben tudatában vagyunk a vajdasági magyar kisebbséget fenyegetô veszélyeknek" — hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter. Szerinte továbbra is, újra és újra világossá kell tenni Slobodan Milosevic jugoszláv elnök számára, hogy a konfliktus kiterjesztése "nagyon veszélyes következményekkel járna" rá nézve. Albright helyeslendô magatartásnak nevezte, hogy a magyar nagykövet figyelmeztetôleg felhívja a figyelmet ezekre a kockázatokra. Szerinte az amerikai közvéleményt is meg kell ismertetni a konfliktus helyszíne körüli térséggel, a Vajdaságra és Montenegróra potenciálisan leselkedô veszéllyel.
A Vajdasági Magyar Szövetségének (VMSZ) egyik alelnöke szerint Magyarországnak a lehetô legtartózkodóbb szerepvállalásra kellene törekednie az atlanti szövetség akcióiban.
Józsa László az MTI-nek elmondta, hogy az elmúlt napok nem hoztak érdemi változást a vajdasági magyarok helyzetében; változatlanul megfélemlítettek, bár ez nem csak a helyi magyarokról mondható el. Az állandó légiriadók hangulata nagyon nyomasztja a lelkeket — tette hozzá az alelnök.
Józsa László szerint kifejezett etnikai türelmetlenségrôl még nem lehet beszélni a Vajdaságban, bár — mint hangsúlyozta — az idô múlásával egyre nô ennek a kockázata. Elmondta, hogy nem tud vajdasági magyar épületek elleni kôdobálásokról, magyarellenes falfirkákról. Amennyiben hasonló esetek mégis megtörténtek, nem olyan léptékûek, amelyeket atrocitásoknak lehetne nevezni — tette hozzá.
Médiumokban nem jelentettek be általános mozgósítást, de tömegesen érkeznek a behívóparancsok a tartalékos katonáknak és rendôröknek. A hadrafoghatók férfiak nagy része már tartalékosként szolgál, döntô többségük vajdasági helyôrségekben.
Józsa László úgy vélte, Magyarország NATO-tagsága és a vajdasági magyarok sorsáért érzett aggodalma szinte kibékíthetetlen ellentéteket hordoz magában.
— Magyarországnak nyilvánvalóan vannak szövetségesi kötelezettségei. A vajdasági magyarság sorsa iránt értelemszerûen fennálló felelôssége miatt pedig a leghelyesebb magatartás a (NATO-csapásokban való) lehetô legtartózkodóbb szerepvállalás és a lehetô legtartózkodóbb véleménynyilvánítás volna — vélekedett.
Magyar tiszteletbeli konzul kezdte meg tevékenységét Konstancán. A tiszteletbeli konzulátust kedden Szôcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete és Gheorghe Mihaiesi, a város polgármestere nyitotta meg ünnepélyes keretek között.
A tiszteletbeli konzul feladatát Cezea Manole Armeanu, a konstancai tengeri árutôzsde elnöke látja el. A 41 éves üzletember a város szülöttje, mostantól hat romániai megyében képviseli Magyarországot.
Romániában eddig még soha nem mûködött tiszteletbeli magyar konzul. A konzulátus székhelyének megválasztását elsôsorban gazdasági szempontok határozták meg, hiszen mind a turizmus, mind a kulturális kapcsolatok területét illetôen egyelôre csak a lehetôségekrôl lehet beszélni. Konstancán emellett nem egészen 1500 magyar nemzetiségû lakost tartanak számon.
A város jelentôségét azonban jól mutatja, hogy eddig már hét konzulátus nyílt meg itt, ami — a város polgármesterének szavaival élve — azt jelenti, hogy Bukarest után itt található a legtöbb diplomáciai képviselet Romániában.
Az elsô tiszteletbeli magyar konzul nem egészen két évvel azt követôen kezdte meg tevékenységét Romániában, hogy 1997 nyarán ismét megnyitották Kolozsváron a magyar fôkonzulátust. További képviseletek felállításának lehetôségérôl legutóbb idén februárban tárgyalt a két ország kormányfôi szinten Radu Vasile miniszterelnök budapesti látogatásakor. Magyar részrôl azt szeretnék, ha Brassóban, vagy a Székelyföldön nyílhatna újabb magyar konzulátus.
A NATO, Jugoszlávia ellen indított légitámadása során, illetve a légitámadások elsô szakaszában, elsôsorban a szerb légvédelem megbénítása volt a cél. Mindenekelôtt a radarokat, kilövôállomásokat, repülôtereket, üzemanyag- és lôszerraktárakat akarták "kivonni a forgalomból".
Az AFP hírügynökség szerint Washington már az elején bejelentette, hogy a Jugoszlávia elleni hadmûveletben részt vevô repülôgép-kontingenst kiegészíti négy B-52-es nehézbombázóval, melyek mindegyikére húsz- húsz manôverezô robotrepülôgépet lehet felszerelni. Ez a négy gép hamarosan csatlakozott a Nagy- Britanniában állomásozó hét B-52-eshez, és ugyancsak London Olaszországba irányított négy új, Harrier típusú vadászgépet.
Németországi támaszpontokról nyolc Tornado GR1 bombázó csatlakozott a "Szövetséges Erôk" hadmûvelethez, amelyben a 19 NATO-tagország közül 13 vesz részt közvetlenül / USA, Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Belgium, Portugália, Spanyolország, Törökország, Hollandia, Dánia, Norvégia/.
A NATO-jelzéssel ellátott gépek között vannak az F-117-es lopakodók és a nagy hatósugarú B-52- esek. A géppark részét képezik a B-2-es lopakodók is, amelyek a jugoszláviai akciókban estek át a tûzkeresztségen. NATO-irányítás alatt állnak továbbá az F-15-ösök, F-16-osok, a Mirage-ok, Jaguarok, Tornadok, az EA-6B Prowler típusú elektronikus harci gépek, valamint az AWACS felderítô gépek.
Az Adriai-tengeren az észak-atlanti szövetség kötelékébe tartoznak különbözô hajórajok, valamint robotrepülôgépekkel ellátott tengeralattjárók.
A legerôsebb hadfelszerelésû Egyesült Államok 250 gépet bocsátott a NATO rendelkezésére, Franciaország Mirage 2000 C, 2000 D, és Jaguár típusú repülôgépeket állomásoztat Olaszországban, Németország Tornado-ECR típusjelzô gépekkel segít, amelyek elsôsorban a légvédelmi berendezések befogására és elpusztítására használhatók. Nagy-Britannia vadászgépekkel, Hollandia, Belgium, Dánia, Olaszország, Portugália, Törökország és Norvégia F-16-osokkal, Spanyolország és Kanada CF-18- asokkal járul hozzá a közös akcióhoz.
Az alábbiakban a NATO csodafegyvereit mutatjuk be.
A Lockheed F-117A (stealth=lopakodó)
Az F-117A típusú vadászbombázót eddig csodafegyverként emlegették, mert gyakorlatilag észrevehetetlen az ellenséges radarok számára. Mivel a nyílhegyre emlékeztetô szárnyú gép alja teljesen sima, s az összes kiemelkedô alkatrészét a tetejére szerelték, s mert felületét különleges bevonat fedi, a radarsugarakat csak igen kis mértékben veri vissza. A hivatalosan Nighthawk-nak /éjjeli sólyom/ nevezett gépet egyetlen pilóta vezeti. Felszálló tömege, 23,8 tonna, s bár jele: F (Fighter, vadászgép), 900 kg-os, és más, a géprôl kibocsátott lézersugarat követô irányított bombát is ledobhat. Az elôállítási ár körül még találgatások folynak, 10 milliótól kétmilliárd dollárig terjedô összegekrôl beszélnek.
A repülôgépet a legnagyobb titoktartás közepette fejlesztette ki a Lockheed hadikonszern. Elôször 1982- ben próbálták ki, de csak 1988-ban mutatták be a nagyközönségnek. Bár a panamai invázió alatt, 1989 decemberében már volt egy rövid bevetése, a tûzkeresztségen az Irak ellen indított, 1991-es öbölháború idején esett át. Az ilyen típusú vadászbombázók 1250 bevetésen vettek részt, az összes megsemmisített célpont 40 százalékát a Nighthawkok rombolták le, jóllehet a felvonultatott amerikai fegyverarzenál mindössze 2,5 százalékát tették ki. A levegôben feltölthetô üzemanyaggal, ezért a világ bármely pontján bevethetô. Az F-117 különféle fegyverekkel szerelhetô fel, bonyolult navigációs berendezésekkel és beépített támadórendszerrel látták el. Lenyûgözô méretei ellenére (szélesség: 13,23 méter, hosszúság: 19,8 méter, súly: 32,8 tonna) a radarok képernyôjén csak egy sirályhoz hasonló kisebb madár képeként jelenik meg.
A tökéletesség eme megtestesítôje Jugoszláviában — a géptípus eddigi bevetései során elôször — most lezuhant. Még nem lehet tudni, hogy a denevérhez hasonló fekete vadászbombázót, amelyre képletesen "láthatatlanná tevô varázssapkát" húztak, lelôtték-e, vagy mûszaki hiba áldozata lett. Az újvidéktôl délre, 35 km-re lezuhant /lelôtt/ F-117A pilótáját ugyan kimenekítették, ám a gép roncsainak ellenséges kézbe kerülése súlyos veszteség, azért is, mert az utóbbi idôben eredményes orosz tevékenység folyik az ilyen gépeket is jól érzékelô radar kifejlesztésére.
A Jugoszlávia elleni légitámadás elsô napján a NATO bevetett két B-2A (B=bombázó) faroknélküli, "denevérszárnyú" négyhajtómûves távolsági lopakodó bombázót is. Az 52 méteres szárnyú gép 170 tonna súllyal száll föl. Ezek az USA-beli támaszpontjaikról többszöri légitankolással repültek a célig és vissza. A gépeket "élesben" most elôször alkalmazták.
A lopakodó vadász és a B-2A Spirit (szellem) bombázó szubszónikus, vagyis a hangnál lassúbb, csúcssebessége 1100 km/óra körüli. Hatótávolságuk a légitankolás lehetôsége miatt gyakorlatilag korlátlan.
A legújabban átrendelt B-1B négy sugárhajtómûves, 41 méteres szárnyú, 210 tonna felszálló súlyú, 36 tonna bombát, rakétát, robotrepülôgépet szállító távolsági bombázó. Hátrahajlított szárnyaival a hangsebességnél gyorsabb repülésre is képes.
A támadások második szakaszában már a szerb csapatok, páncélosok, szállítóeszközök megsemmisítése is feladat, ezért szerepet kapnak az A-10A-II. "Thunderbolt" páncélvadászok is. A név mennydörgést jelet, az A jel=attacker, támadó. A gép lényegében repülô tankelhárító ágyú. Szárnyai egyenesek, 17 méter fasztávúak, farka kettôs. Két hajtómûvét hátulra, a törzs két oldalára szerelték. Egyetlen pilotája a gépágyú felett ül. A hétcsövû Gatling-rendszerû ágyú, amelynek a csövei olyanok, mint a forgópisztoly tárja, forognak, váltva lônek, hogy ne hevüljenek túl. A 22 tonna felszállósúlyú gép 740 km/óra sebességgel 1700 km-re repülhet.
Az A-10-es törzse lényegében lôszertároló alagút. A 30 mm-es Gatling- gépágyú ugyanis másodpercenként 66 lövedéket lôhet ki, amelyek nehézfém átütô-, majd robbanó-, aztán gyújtó töltetûek felváltva. Azaz egyetlen tûzcsapással is többfajta lövedéket juttathatnak célba. Alulról páncél védi a sugárhajtómûveket, s ha az egyik megsérül, mert eltalálták, lerobbantható. A gép egy hajtómûvel is repülhet. Figyelemre méltó, hogy egyes példányok hasára felfestik a pilótafülke képét azért, hogy a támadáskor forgolódó gép megtévessze a földi elhárítást. Az A-10-esek az Irak elleni öbölháborúban nagyon eredményesen pusztították az ellenfél péncélosait. Gépágyúik mellett lézerrel célba vezetett bombákat is szállítanak.
A már ismert NATO-gépek közül szerephez jutottak a nyolc sugárhajtómâves Boeing B-52-es távolsági bombázók, amelyek Angliából indulva, 800 km/óra sebességgel közelítették meg a célt. De nem bombát, hanem a célban megsemmisülô 20-24 robotrepülôiket indították, a cirkáló rakétákat. De lézervezetésû bombákat is ledobhatnak. A légi indítású robotrepülôgépek mellett — szerbiai és montenegrói célokra — hajókról és tengeralattjárókról is számos robotgépet bevetettek.
A The Washngton Post szerint a NATO-illetékesek számára eddig meglehetôsen zavaró volt, hogy a Jugoszlávia ellen folyó támadássorozatban nem tudták igénybe venni a Predator nevû, pilóta nélküli különleges amerikai kémrepülôgép segítségét. A lassan, alacsonyan szálló Predator rendkívül alkalmas mind a földön elhelyezett légvédelmi rakétaállások helyének, mind a Koszovóból jelentett súlyos atrocitások tényeinek megállapítására, rögzítésére. Mûködtetése bizonyos mértékig hasonlatos a rádióirányítású repülôgépmodellek mozgatásához: a kezelônek lehetôsége van arra, hogy egy bizonyos terület fölött köröztesse, így alaposabban meg lehet vizsgálni kiválasztott gyanús helyszíneket. Erre a magasban elhúzó kémrepülôgépek nem képesek, azt fényképezik le, ami ott és akkor éppen útjukba esik.
A Predatort a 90-es évek közepén Boszniában 550 alkalommal vetették be, a The Washington Post szerint egyebek közt Magyarország területérôl is. Kenneth Bacon Pentagon- szóvivô szerint a Predator is megérkezett a boszniai Tuzla amerikai támaszpontjára. Bacon kijelentette, hogy eddig idôjárási, konkrétan "jegesedési" okok játszottak közre abban, hogy tartózkodtak a Predator alkalmazásától.
Portyázó, Délibáb, Héja, Sólyom, Kandúr
A felderítésben szerephez jutottak a kétszmélyes, két hajtómûves, hátrahajlítható szárnyú európai "Tornádók", amelyeket Jugoszláviában a német légierô használ. Bevetették az ugyancsak kéthajtómûves nyilazott szárnyú EA-6B "Prowler" (portyázó), négyfônyi személyzettel repülô elektronikai felderítô-támadókat is.
Kétszeres hangsebességgel repül a néhány francia, egyszemélyes, deltaszárnyú "Mirage" (Délibáb) vadászgép. Az angolok csak néhány, helybôl is felszállásra képes, egyhajtómûves — a Falkland-háborúban igen sikeres — "Harrier" (Héja) vadászgéppel vesznek részt a támadásokban.
Legnagyobb számban az USA légierejének egyszemélyes, egyhajtómûves F-16 Falcom (Sólyom( vadászgépei és a haditengerészetük F-14 kéthajtómûves, hátrahajlítható szárnyú, kétszemélyes Tomcat (Kandúr) meg az F-15-ös merevszárnyú vadászgépei támadják a földi, és esetleges légi ellenfeleket. Az utóbbi három gép (F-14, 15 és 16) a hangsebesség közel kétszeresével is képes repülni, és rendkívül változatos — földi és légi célok elleni — fegyverzettel láthatók el. A 14- és 15-ösök anyahajókról is indíthatnak, akárcsak a Harrier.
Meglehetôsen heves indulatok uralkodtak el a tegnap délután a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tanácstermében, ahol a Helyi Közszállítási Rt. és a maxi-taxis cégek képviselôi találkoztak a város elöljáróival. A találkozó célja a temesvári Veltona cég által készített közszállítási tanulmány megbeszélése volt.
— Semmi szín alatt nem értünk egyet a tanulmány szabta útvonalakkal — jelentették ki a maxi- taxisok. Véleményük szerint számukra mindössze a veszteséges útvonalak jutottak, ahol kevés az utazó. A jövedelem "fölét" pedig a közszállításiak veszik le. A tanulmány célja, hogy a jármûvekkel kevésbé zsúfolt utcákon minél több nehézjármû (autóbusz) közlekedjen, valamint a fôtér felszabadítása a csúcsforgalom alól. Eugen Crisan polgármester-helyettes kiemelte: ha a maxi- taxisok nem fogadják el a tanulmányt, érvénytelenítik a tavaly májusban velük kötött szerzôdést, s kizárólag autóbuszokkal oldják meg a város közszállítását. "Idén 8 milliárd lejt juttatunk a közszállítási cégnek a géppark felújítása érdekében, jövôben további 13 milliárdot fordítunk hasonló célokra" — tudtuk meg Eugen Crisantól. Az alpolgármester kifejtette, hogy április 14-ig el kell készülnie a közszállításra vonatkozó határozattervezetnek, amelyet a városi tanács legközelebbi ülésén terjesztenek elô. "Garantáltan életbe léptetjük a tanulmányt, akár a maxi-taxisokkal, akár nélkülük" — fogalmazta meg az alpolgármester. A következô találkozót április 13-ra tûzték ki, amikoris a maxi- taxisoknak választ kell adniuk arra, elfogadják-e vagy sem a tanulmány elôírásait.
A Helyi Közszállítási Rt. mától megemelte a szolgáltatási díjait. Egy buszjegy ára 1500 lej. A havi bérlet egy útvonalra 45.000 lej, két útvonalra 77.000 lej, míg minden útvonalra 111.000 lej.
Tegnapi lapszámunkban közöltük a Maros megyei RMDSZ- szervezet Operatív Tanácsának tiltakozását az országos rendôrparancsnok, Anghel Andreescu tábornok március eleji marosvásárhelyi látogatása alkalmával tett kijelentésére. Tegnap a Maros megyei területi csendôrparancsnokság továbbította szerkesztôségünknek az országos parancsnokság válaszát az említett tiltakozásra. Az MTI-nek adott nyilatkozatában a szóban forgó ügy kapcsán Oana Cioboata, a csendôrség szóvivôje kijelentette: "Szó sincs arról, hogy a zászlóaljak keretében különleges alakulatokat hoznának létre a szeparatista tevékenység elleni harcra. "
Tisztelettel közöljük a Román Országos Csendôrparancsnokság sajtóirodájának az MTI bukaresti irodájához eljuttatott, az RMDSZ Maros megyei szervezete Operatív Tanácsa tiltakozására megfogalmazott pontosítását.
1. A Belügyminisztérium reformprogramjának megfelelôen és tekintetbe véve a csendôrség azon feladatát, hogy védelmezi az összes állampolgár alapvetô jogait és visszaszorítja a bûnözést, fokozták a reformeljárások életbe ültetését a csendôrség intézményében. Ilyenformán létrehozták és mûködésbe állították a szerzôdéssel alkalmazott csendôrökbôl összeállított nyolc mozgó alakulatot.
Ezek a mozgó egységek a craiovai, temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi, brassói, ploiesti-i, bákói és konstancai területi csendôrparancsnokságoknál teljesítenek szolgálatot, azzal a céllal, hogy a közrendet felforgató súlyos zavargások esetén közbelépjenek és helyreállítsák a törvényességet, hogy állandó jelleggel és bármely helyzetben szavatolják a közbiztonság légkörét és védelmezzék az alkotmányos rendet.
2. A Maros megyei RMDSZ-szervezet Operatív Tanácsának tiltakozásával kapcsolatban Anghel Andreescu tábornok, a csendôrség országos fôparancsnoka ismételten megerôsítette az általa vezetett intézmény politikai semlegességét a pártok, alakulatok, politikai irányzatok felé, és teljes tiszteletét fejezi ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség iránt.
A cotroceni-i palotában tegnap délután került sor az ország gazdasági-pénzügyi problémái megvitatásának szentelt találkozóra.
Az államfô kezdeményezte összejövetelen részt vesznek a parlamenti pártok és a szakszervezeti központok vezetôi, a kormány és a polgári társadalom reprezentánsai, üzletemberek, gazdasági elemzôk.
Elsô ízben fordul elô, hogy összeülnek a kormány, a többség és ellenzék, valamint a civil társadalom reprezentánsai — nyilatkozta Constantinescu államfó a találkozót megelôzôen.
Három fô téma szerepelt a napirenden: a tulajdon problémája, a makrogazdasági stabilitás, valamint a hátrányos helyzetû társadalmi kategóriáknak és tartományoknak szentelt programok finanszírozása. Az elsôre utalva az elnök rámutatott, hogy most adva van a történelmi lehetôség a csaknem valamennyi politikai szereplô által elfogadott, kiegyensúlyozott és tartós rendezésre. A második esetében kidomborította a privatizáció és átszervezés közti egyeztetésnek, a nemzetközi pénzintézményekkel való egyezmények sürgôs aláírásának, az utóbbi években felhalmozódott kül- és belföldi adósság kifizetésének szükségességét. Románia nem reszkírozhatja meg a csôd szégyenét — fogalmazott az államfô.
Constantinescu reményét fejezte ki, hogy a találkozó résztvevôi konkrét javaslatokkal lépnek fel, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy túlzás lenne azt hinni, hogy a vita konszenzushoz vezet.
A dialógus felfedheti azt, hogy mi hozza közelebb egymáshoz a résztvevôk szempontjait és mi vezethet egy minimális egyetértéshez. A felvetôdô, de megoldás nélkül maradó problémák további összejövetelek tárgyát fogják képezni. Sôt, ezekért valakinek felelôsséget is kell vállalni véghezvitelük érdekében — mondotta, nyomatékosan leszögezve, hogy a vita nem helyettesíti semmiképpen a parlamenti vitát vagy döntéshozatalt.
Rendet kell teremtenünk elképzeléseink és akcióink sorában, tisztázni és rangsorolni kell ezeket, s nem arra törekedni, hogy mindent egyszerre oldjunk meg. E találkozó kizárólag a gazdasági- pénzügyi problémákra fig összpontosítani, amelyek megoldásától függ a valamennyiünk által remélt haladás — szögezte le az államfô.
Nyilatkozata végén Constantinescu rámutatott, hogy a politikai és törvényhozási stabilitás elengedhetetlen feltétele a gazdasági jobbulásnak. Jelenlétükkel a résztvevôk azt bizonyítják, hogy részesei kívánnak lenni a rendezésnek is, nem csak a problémának — összegezett az államfô.
A találkozó lefolyásáról lapzártáig nem érkezett jelentés.
Közel 900 elítélt és elôzetes letartóztatásban levô személy számára szervezte a vásárhelyi börtön vezetôsége azt az ünnepséget, amelyre húsvét másodnapján került sor. Távol családjaiktól, szeretteiktôl, elzárva a külvilágtól.
Délben 22 nô foglalt helyet a börtön klubtermében. Versenyt tartottak, s a bátrabbak — és természetesen fôzni tudók — elmondhatták, milyen ünnepi ételeket tennének az asztalra otthon abban az esetben, ha családjukkal lennének. Szinte érezni lehetett a levegôben a sóska- és bárányleves, a disznósült, a krumplipüré és -saláta ínycsiklandozó illatát, de ízletesnek tûnt a tejszínhabos gyümölcssaláta is. Az egész ebédet pedig fehér borral, sörrel és piros tojásokkal egészítették volna ki. Négytagú zsûri bírálta el a "feltálalt" ételeket, s határozta meg az elsô három helyezettet. Elsô helyezést ért el Kalusi Edit, második Lengyel Agica, harmadik Lacatus Elisabeta lett. Jutalomként Kalusi Edit májusban egy csomaggal többet kaphat, mint azt a szabályzat elôírja, valamint egy plusz 30 perces látogatásban és telefonálásban lehet része. A második helyezett díja egy pluszcsomag és látogatás, a harmadiké egy látogatás. Annak ellenére, hogy a legnagyobb sikernek a Bogdan Cristiana "Forró szerelem" elnevezésû desszertje örvendett, "elkészítôjét" nem jutalmazták. Pedig a díjat bizonyára nem utasította volna vissza az okirathamisításért és sikkasztásért 13 évre elítélt nô. A "fôzôversenyt" követôen az asszonyok és lányok tojásokat festettek. Délután pedig a börtön udvarán levô kápolnában református istentiszteleten, majd katolikus misén emlékeztek meg az ünneprôl.
Szöllösi Géza ezredes, a börtön parancsnoka tájékoztatása szerint az ortodox húsvét alkalmából istentiszteletekkel összekötött ünnepélyt szerveznek.
Az istentiszteleteket a börtön kápolnájában tartják, s az elítélteknek lehetôségük lesz a nemzeti televízióadón sugárzott vallásos adások megtekintésére is. A vallásos mûsorok programja: 1999. április 8-án 9-12 és 13-15 óra között; április 9., 11., 12., 13-án 9-12 óra között; április 10-én reggel 6 órakor.
1999. április 10-én 14 órakor ökumenikus istentiszteletet tartanak a börtönben szolgáló felekezetek képviselôi, amelyen kb. 400 elítélt lesz jelen.
Mint egy héttel korábban, április 11-én is, 925 kalóriával dúsabb lesz az elítéltek menüje, a jó magaviseletûek egy 5 kg-os csomagot is kapnak. Errôl az intézmény látogatási szektora adhat bôvebb felvilágosítást.
1999. április 9-13. között 3 elítéltet hazaengednek, hogy családi körben töltsék az ünnepet.
A közigazgatási hatóságok, a közintézmények, valamint a gazdasági tényezôk feladatköre
58. szakasz — A közigazgatási hatóságoknak és a közintézményeknek, valamint a gazdasági tényezôknek — tulajdonformájuktól és nagyságuktól függellenül — a saját alkalmazottjaik, vagy az esetnek megfelelôen, a munkanélküliek katonai nyilvántartásával kapcsolatos feladatai a következôk:
a) naprakész nyilvántartást vezetni és havonta értesíteni a megyei, municípiumi vagy kerületi katonai központokat a szolgálatba való besorolásokról, a szolgálatból való kilépésekrôl, a 45 napot meghaladó kihelyezésekrôl, valamint az említettek nyilvántartási adataiban bekövetkezett bármely módosulásról.
A civil felsôoktatási intézmények, kollégiumok és líceum utáni iskolák, a tanulmányok megkezdését követô 10 napos határidôben írásban közölni kötelesek a területi körzetük szerinti megyei, municípiumi vagy kerületi katonai központokkal az I. éves, katonai szolgálatot nem teljesített hallgatók nevét, karonként vagy szakonként csoportosítva.
A civil oktatási intézmények 30 napos határidôn belül kötelesek közölni a katonai központokkal a tanulmányaikat megszakított, a kizárt vagy a másodszor is ismétlésre buktatott tanulók és fôiskolások nevét;
b) csak azokat a besorozottakat vagy tartalékosokat szolgálatba besorolni, akik sorozási bizonyítvánnyal vagy katonai könyvvel rendelkeznek, megjegyezve, hogy katonai nyilvántartásba vették a megyei, municípiumi vagy kerületi katonai központnál, illetve a rendôrségi egységnél;
c) évi névjegyzékeket készíteni a besorozandó ifjakról, és a megállapított határidôkben átadni azokat a megyei, municípiumi vagy kerületi katonai központoknak.
A civil felsôoktatási intézményeknek évente el kell készíteniük az utolsó tanulmányi évüket folytató ifjakról a névjegyzéket, s azokat kérésre el kell küldeniük a katonai központoknak;
d) ellenôrizni, hogy a besorozottak és a tartalékosok betartják-e a katonai nyilvántartási szabályokat, és intézkedni, hogy az említettek 10 napos határidôn belül jelentkezzenek a katonai nyilvántartási szerveknél, a katonai helyzetük tisztázása céljából;
e) a bevonulandó besorozottaknak, kérésre, 5 napos fizetéses szabadságot nyújtani a személyes vagy családi kérdéseik megoldása céljából;
f) a besorozás céljából behívott ifjak, a besorozottak és a megyei, municípiumi és kerületi katonai központhoz a katonai helyzetük tisztázása céljából behívott tartalékosok számára legfeljebb 3 napos fizetéses szabadságot nyújtani.
77. szakasz — Amennyiben nem merítik ki a büntetô törvénykönyv szerinti bûncselekmény fogalmát, kihágásnak tekintendôk:
2. a gazdasági tényezôknek, a közintézményeknek, a közigazgatási szerveknek és hatóságoknak a katonai nyilvántartás vezetésével megbízott vezetôi és alkalmazottai:
a) ha a besorozottakról és a tartalékosokról nem vezetnek naprakész nyilvántartást;
b) ha az elôírt határidôn belül nem készítik el és nem küldik be a sorozás alá kerülô ifjak névjegyzékét, vagy ha kihagynak egyes ifjakat ezekbôl a névjegyzékekbôl;
c) ha nem adják át az elôírt határidôn belül a behívókat az ifjaknak, a besorozottaknak és a tartalékosoknak, valamint ha nem küldik el a behívók átvételi elismervényeit a megyei, municípiumi vagy kerületi katonai központokhoz;
d) ha az elôírt határidôben nem közlik a besorozottak és a tartalékosok nyilvántartási adataiban bekövetkezett változásokat;
e) ha szolgálatra alkalmaznak olyan besorozottakat vagy tartalékosokat, akiket a lakhelyük vagy tartózkodási helyük körzete szerinti katonai nyilvántartó szervek nem vettek nyilvántartásba;
f) ha elmulasztják határidôben közölni a katonai központokkal a civil felsôoktatási intézményekbe felvett ifjak, valamint a kizárt, a tanulmányaikat megszakító, illetve a másodszori ismétlésre buktatott tanulók és fôiskolai hallgatók személyi adatait;
g) ha a megállapított személyek nem jelentkeznek a helyi sorozó-bevonultató bizottságba való besorolásra;
h) ha elmulasztják 3 napos határidôn belül értesíteni a katonai központot azokról az esetekrôl, amelyekben az alternatív utilitárius szolgálatot végzô személyek elvesztették képességüket a számukra megállapított feladatok teljesítéséhez, vagy az illetô vállalat már nem tud eleget tenni a szerzôdéses kikötéseknek.
78. szakasz — A 77. szakasz 2. pontjában foglalt kihágások a következôk szerint büntetendôk:
a) 200.000-tôl 700.000 lejig terjedô pénzbüntetéssel az f) és g) alpontokban foglaltak;
b) 300.000-tôl 1.000.000 lejig terjedô pénzbüntetéssel a b) és d) alpontokban foglaltak;
c) 400.000-tôl 1.500.000 lejig terjedô pénzbüntetéssel az a), c), e) és h) alpontokban foglaltak.
A gazdasági tényezôk, közintézmények és közigazgatási hatóságok, egységek vonatkozó feladatairól a besorozásról, bevonulásról és katonai nyilvántartásról az 1996. évi 1194-es kormányhatározat rendelkezik.
(A fenti törvénykivonatot a megyei katonai központ kérésére tesszük közzé.)
Nemrég adtunk hírt, hogy id. Haáz Sándor és Gazda Klára könyve — Székelyek ünneplôben —, a "divatlap a székelyeknek" elkészült, a napokban mutatják be Budapesten. Miközben a kötet "keletkezéstörténetét" mesélte, a még mindig fiatalosan mozgó és gondolkodó Mester kitért életének alábbi kedves epizódjára is.
— 1934-ben készítettem elsô rajzomat, amikor édesanyám vett nekem egy piros lajbit Gyulakután, száz lejért. Ma is megvan. Mentünk Udvarhelyrôl Siklódra, mi, Lenke, Rezsô, Nyírô, édesanyám s én. Ki is festettem, hordtam, és táncoltam benne 1934-ben.
Udvarhelyen édesapám mellett afféle részfeladatokat kaptam, az ô keze után kezdtem dolgozni. A "magyar idôkben" állandóan tánckaraim voltak, 1948-ban itt, a Transzilvániában volt a fesztivál, meghívtak a zsûribe is. Már 1935-tôl Pesten a SZEFÉ-ben, a Székely Egyetemisták Egyesületében a Csürdöngölô csoportot szerveztem. Rajongója voltam a Gyöngyös bokrétának, szerepeltünk a színházban és a margitszigeti szabadtéri színpadon is. 1938-ban tartották az eucharisztikai kongresszust, Paulini Bélának a Csupa játék címû darabjában volt egy népi táncokból és motívumokból álló mûsorrész, öt évre szóló külföldi szerzôdést hozott ez nekünk. Bombay, Sydney, Tokió, New York, Párizs!
Egy felejthetetlen nap: 1939. április 8., London. Nyolc napra tájoltak be mindenüvé, óriási volt a siker, Erzsébet, a mostani királynô akkor 16—17 éves leányka volt még, ott tapsolt nekünk a királyi családdal együtt, kétszer nézte meg produkciónkat az Adelphy's Theaterben.
Javában ropjuk, amikor hatalmas, fülsiketítô füttykoncert tör ki. "Gyerekek, buktunk!..." — sápadt bele a vezetônk.
Hát egy csodát. Sípokat fújtak teli tüdôbôl — ott ez volt a tetszésnyilvánítás, számunkra meg a siker jele. A BBC tévé akkor még csak két hete alakult, mi voltunk az elsô külföldi vendégei. A napidíjam kétszáz pengô forint volt, gondold el, egy tanító akkoriban hetven—nyolcvan pengôt keresett; az elôadás címe: Enyém a vôlegény. Én voltam a vôlegény, Bordy Bella a menyasszonyom, a Opera balettáncosa, akkor elismert, nagy mûvésznô, egyedül neki járt háromszáz pengô forint. Még tavaly élt, Bécsben, írt egy könyvet is, sajnos nem tudtam megszerezni, Végvári Rezsôtôl tudom, ô látta ezt a könyvet. A táncmesterünk világhírû balettmester volt, Milos Aurél, a milánói Scalában dolgozott. Hat hetet táncoltunk a brit fôvárosban, a nagy siker megszédített. Hazamentünk, újítani kellett, frissíteni; de addigra már beleszólt az életünkbe a hitleráj. És többé nem engedtek ki sehova se.
Álmodtam: valami olyat kell csinálni idehaza is, mint mi ott, a Csupa játék alatt. Ezt próbáltam aztán megvalósítani a magam szerény eszközeivel.
A nagyenyedi Talentum Menedzseri Iroda és a Nagyenyedi Római Katolikus Plébánia szeptember 10-11-én Talentum ’99 néven zenei találkozót szervez erdélyi fiataloknak. A Talentum program megprobálja ellensúlyozni az importzene negatív hatásait, igyekszik a tehetségeket, a többre törekvôket felkarolni, munkájukat megszervezni, irányt mutatni. A program célja serkenteni a fiatal alkotókat a saját "arcuk" megtalálására, a folyamatos kulturális kötôdés kiépítésére, a keresztyén értékek és a nemzeti jegyek felé fordulásra, hogy formailag, motívumokban táplálkozzanak saját gyökerekbôl is. Az érdeklôdôk az írott bemutatkozó levelüket (tagok neve, életkora, foglalkozása, az együttes technikai felszereltségének pontos ismertetése), pontos címmel, telefonszámmal (esetleg fax vagy e-mail) és a sajtó számára alkalmas fényképekkel július 10-ig küldhetik el a következô postacímre: Talentum 99, Parohia Romano Catolica Aiud, Cuza Voda utca 3. szám, 3325 Nagyenyed, Fehér (Alba) megye, telefon/fax 058-862624. A benevezéskor a fent említett címre el kell juttatni három, saját magyar nyelvû szerzeményt (mûfaj: rock, blues, jazz, folk, etno, ezek ötvözetei) tartalmazó demo kazettát és írásban a dalszövegeket is.
A beküldött anyagokat a szakmai zsûri — Szakács Gábor, Budapest, Kostyák Alpár, Zilahi Csaba, Kolozsvár, Boér Károly, Marosvásárhely, Nemes György, Sepsiszentgyörgy — július 15-20 között fogja elbírálni. Az eredményeket július 25-ig levélben közlik a résztvevôkkel, és a Kolozsvári, Marosvásárhelyi rádióban, és az Európai Idô Zenebona oldalán is közzéteszik. Szeptember 10-én délután tartanak elôdöntöt, amelyen 8-10 zenekar vehet részt, míg a kiértékelésre aznap este kerül sor. Szombaton, szeptember 11-én a díjnyertes zenekarok és a vendégzenekarok mutatkoznnak be.
Tíz év óta vitatott téma, hogy forradalom volt-e Romániában. Sokunk számára forradalom volt, és e hitünkben rendíthetetlenek is maradunk, hiszen azért mentünk ki a porondra, hogy a kommunizmust megdöntsük. Viszont a forradalom gyôzelmét illetôen már az elején kételyeink voltak.
Az elmúlt tíz esztendô eseményeibôl arra a következtetésre jutottunk, hogy az 1989 decemberi forradalom nem gyôzött, illetve nem hozta meg az igazi változást és a demokratikus erôk 1996-ban elért választási gyôzelmükkel sem voltak képesek átvenni a hatalmat, mert azt közéletünk minden szintjén, még ma is a kriptokommunisták tartják a kezükben. Ennek legdrámaibb bizonyítéka, hogy bár a Ceausescu-korszak elsöprôdött, azon három személyt, akik 1983-ban Ceausescu diktátor ellen merényletet tervezett egy giurgiui látogatásakor, elnöki kegyelemmel csak a napokban helyezték szabadlábra!
Jogosan felvetôdik a kérdés: hogyan lehetséges, hogy a magát "jogállamnak" nevezô országban, azok, akik Ceausescu ellen szövetkeztek, több évet töltöttek "demokráciánk" börtöneiben, mint a diktátor érájában, ugyanakkor, akik Ceausescu kivégzését elrendelték vagy annak végrehajtásában tevékenykedtek, magas politikai és állami tisztséget töltöttek, illetve töltenek be? Raul Volcinski, a Belügyminisztérium tanácsosa, nemrégiben tartott sajtóértekezletén tett nyilatkozata szerint Gheorghe Robu, Románia fôügyésze már 1989 decemberében kérte Ion Iliescut, hogy részesítse kegyelemben Nicolae Stanciut, Petrica Nastasét és Ciorel Rontilt, akiket Ceausescu ellen tervezett merénylet miatt halálra ítéltek, majd büntetésüket 20 évi fegyházra változtatták. Ekkor bizonyosodott be Ion Iliescu kétszínûsége és embertelensége, ugyanis ô, aki Ceausescu kivégzésének értelmi szerzôje volt, a kegyelmet elutasította... "mert elvtársai szerint — mondja a tanácsos — ha Ceausescu ellen nem volt sikerük, ön ellen biztos sikerük lesz."
Az Emberi Jogokat Védô Liga (LADO) 175/51/1991. sz. átiratával tiltakozását fejezte ki a három hazafi fogvatartása miatt, és kérte az országos fôügyészt, hogy terjesszen be rendkívüli felülvizsgálati kérelmet, és rendelje el szabadlábra helyezésüket. A LADO országos elnökeként személyesen kerestem meg" Vasiliu államügyészt, akitôl azt a választ kaptam, hogy "nem tekintendôk politikai elítélteknek, mert államellenes bûncselekményt követtek el". Erre rákérdeztem: "És akik Ceausescuval végeztek, nem követtek el államellenes bûncselekményt? Vasiliu államügyész röviden így válaszolt: "ma depaseste", vagyis "ez nekem magas...". A három elítélttel, mind Ceausescu, mins Iliescu bolsevik módon járt el. Bár Ceausescu ellen merényletet akartak elkövetni, "rendkívül súlyos lopás" (?!) vádjával ítélték el (halálra?!), mert ugye a Ceausescu-rendszerben "politikai foglyok nem voltak". Iliescu, bár tudta a valóságot, a KGB törvényeit alkalmazta, miszerint bármely kommunista vezetô ellen elkövetett vagy elkövetendô bûncselekmény "államellenesnek" minôsül, és a bûnöst minden idôn át börtönben kell tartani. Iliescuék mindenkori ellenségnek tartották a három hazafit. A fenti tény bizonyítja, hogy a forradalmat kisajátító konspiratív csoport célja nem a rendszerváltás, hanem a saját hatalmuk átmentése végett, egy "gorbacsovi szocializmus" megteremtése volt, amelyben Ion Iliescunak fôtitkári szerep jutott volna. Nem rójuk fel nekik, hiszen kommunisták voltak és azok is maradtak, vagy legalábbis, ha ideológiájukat el is vetették, kommunista mentalitásuk megmaradt. De mivel magyarázza a "változás téglájával" mellét veregetô Demokratikus Konvenció és Emil Constantinescu elnök, hogy az 1996-ban aratott gyôzelme után ezek a hazafiak még több mint két évig a Demokratikus Konvenció vasrácsai mögött sínylôdtek? Beszélhetünk-e jogállamról, demokráciáról vagy független igazságszolgáltatásról? Milyen erkölcsi alapja lehet politikai osztályunknak, amely éveken át tiltakozott — jogosan — Ilascu, moldovai román hazafi bebörtönezése ellen, és kérte szabadlábra helyezését, míg saját országunkban három hazafit, akik Ceausescutól akarták megszabadítani az országot, 1999-ig tartott börtönben? Ez nem csak politikai prostitúció, hanem, bátran állítom — nemzeti szégyen!
Egyesek azt jósolják, hogy 2000-ben világvége lesz, de nem kell félnünk, mert mi kivételek leszünk, ugyanis 100 évvel le vagyunk maradva.
A f. év március 11-én megjelent cikkemben jeleztem, hogy legközelebb a helyesírási készség fokozása érdekében nagyon fontosnak tartott helyesírási verseny szervezési kérdéseit fogom részletezni.
A Népújságban olvastam, hogy megyénk VIII. osztályos tanulói — fôképp a vidékiek — nem nagyon remekeltek a febr. 26-i próba "kis- érettségin". Ennek részletes elemzése is megtörtént. A sajtó errôl konkrét tényeket nem közölt, nem is tartozott mindenkire.
Noha nem ismerem azt, hogy VIII. osztályos tanulóink helyesírási készségét külön mennyire értékelték, annyit a rendelkezésemre álló II. változatból, annak három feladatából, pontozásából tudok, hogy az A feladat 34 pontjából 8 (23,5%), a B és C feladat 28 pontjából 4 (16,6%) pontot ért a hibátlan helyesírás. Ebbôl világosan következik, hogy a helyes írásmódért kapott pontok lényegesen emelték vagy csökkentették a három feladat összpontszámát, így a jegyet is. Úgy érzem, közel húszévi megfigyeléseim alapján, hogy inkább csökkentették.
Az is köztudott, hogy a hátralevô idôszak rövid ahhoz, hogy ebben az osztályban gyökeres változást érhessenek el magyartanáraink. De ott vannak az V-VII. osztályosok, akikkel ezután helyesírási készségük fokozása érdekében minden lehetséges eljárást meg kell tenniük; javítsák gyakrabban házi feladataikat, olvasónaplóikat, félévenként legalább 4-5 alkalommal végezzenek tollbamondást, figyeljék meg tanulóik típushibáit, s azok leküzdésére egyéni feladatokat jelöljenek ki!
Itt kell megemlítenem, hogy 1993 I. évharmadában az egyik városi iskola két VIII. osztályában helyettesítettem. Egyik órán egy 25 hibalehetôséget tartalmazó szöveget diktáltam, elôzô cikkemben ismertetett sajátos eljárással kijavítottam. Mindkét osztályban 25-25 tanuló írt. Az egyiknek átlagosa 5,61, másiknak 4,84 volt. Az 50 tanulóból csak egy írta le hibátlanul (J. CS.).
Írásukat külalak szempontjából is megfigyeltem. Egyikben 5 tanuló írt szépen (20%), 20 tanuló pedig közepesen, elfogadhatóan (80%), a másikban 5 tanuló szépen (20%), 16 tanuló közepesen (64%), 4 tanuló pedig kimondottan csúnyán (16%). Tehát e szempontból is van mit tenni, hisz valószínûleg kevés az az iskola, osztály, mely a fentieknél sokkal jobb eredménnyel dicsekedhet.
Fenti hiányosságok felszámolása, csökkentése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy érdekeltté tegyük mind a magyartanárt, mind a tanulót. Ennek pedig kiváló eszköze a helyesírási vetélkedô, verseny, melynek eredményességérôl 42 évi katedrai, majd 17 évi munkám során tökéletesen meggyôzôdtem.
Elgondolásom az alábbi: megfelelô szöveg módszeres diktálása az iskola, az osztály valamennyi tanulójának (megkezdhetô már a II-IV. odsztályokban), a szöveg javítása úgy, hogy minden hibát egyenlônek tekintek, így megszüntetem a felületességet, azt, hogy kicsire nem adunk. Ezt én megvalósítottam, bár nekem is fájó volt egy vesszô elhagyásáért, az "o" betû helytelen alakításáért (pl. keze meg- megrándult a fogón — keze meg-megrándult a fogán stb.), az, hogy egyik-másik tanulóm nem kapta meg a tízest vagy a magasabb jegyet. Továbbiakban következik az osztály átlagosának megállapítása, mely eldönti az iskolák, osztályok közötti sorrendet. Ezután jöhet a gyôztesek jutalmazása.
Az általam elgondolt verseny nem borítja fel a napi órarendet, hisz kb. 20 percet vesz igénybe, s nem is történik egy idôben, azaz ugyanakkor. A tollbamondást, javítást semleges tanárnak kell végeznie. Farkas Ernô tanfelügyelô úr írásbeli meghatalmazásával ezt én szívesen elvégzem, jelen iskolai évben általam kiválasztott 4-7 iskola azonos osztályával, de változó szöveggel. Ez utóbbi a helyes sorrendet nem befolyásolja, ugyanis minden szövegnél a hibalehetôségek arányában osztályozok. Az eredményekrôl, hiányosságokról a nyár folyamán részletes elemzést végzek, beszámolót készítek, melyet a szeptemberi tanácskozás során ismertetek.
Meggyôzôdésem, hogy a helyesírási verseny ügye a magyartanárok körében pozitív visszhangra talál, hisz egyiküknek se okoz rajtam kívül fáradságot, melyet anyanyelvünk ilyen irányú mûvelésének érdekében örömmel vállalok.
Hétfôn szûkkörû ünneplés színhelye volt a Román Autóklub megyei fiókjának marosvásárhelyi székháza, abból az alkalomból, hogy 95 évvel ezelôtt, azaz 1904. április 5-én alakult meg Bukarestben a Gépkocsizók Egyesülete.
A Színház téri összejövetelen Butilca Florea, a fiókszervezet vezetôtanácsának tiszteletbeli elnöke fölolvasta az ACR végrehajtó bizottságának az országos viszonylatban mintegy 200.000-re becsült tagsághoz intézett üzenetét.
Ebben az áll — többek között —, hogy a Nemzetközi Gépkocsiföderáció (FIA) által finanszírozott tanulmány ajánlásait gyakorlatba ültetve kell átlépnünk a harmadik évezredbe. A tanulmány fô következtetései közül kiemeljük azt a megállapítást, hogy a taglétszám gyarapításával egyidejûleg bôvíteni szükséges az autósoknak nyújtott szolgáltatások és könnyítések körét. A klub vezetôsége most azt ígéri, hogy erôfeszítéseket tesz a beruházások fokozására annak érdekében, hogy a romániai közúti segélyszolgálatot a legerôsebb európai autós egyesületek által elért színvonalra emelje.
Csak a jármûsûrûség növekedett!
Ezt követôen Orbán Dezsô alpolgármester arra kérte a jelenlevôket, hogy tegyenek többet a lakosság közlekedési ismereteinek gyarapításáért, helyes magatartásának kialakításáért, hiszen ez mindennapi életünk nélkülözhetetlen tartozéka. A mások iránti elôzékenység, figyelmesség és udvariasság nélkül aligha beszélhetünk kulturált közlekedésrôl — hangsúlyozta a szónok, megjegyezve, hogy a követelmény teljesítése különösen fontos megyeszékhelyünkön, amely Temesvár után a legnagyobb (1000 fôre esô) jármûsûrûséggel rendelkezik hazánkban.
Kiss István, a helyi klubfiók vezetôtanácsának tagja, a megyei gépkocsi és gokart sportbizottság elnöke egy kérdésre válaszolva elárulta, hogy készülnek összeállítani egy versenynaptárt, amely elsôsorban ügyességi vetélkedôket fog tartalmazni, de gyorsasági versenyekre is gondoltak. Ami a ralizást illeti, az ilyen típusú rendezvények igen- igen költségesek, már csak amiatt is, hogy sportbírák, szervezôk és hivatalosságok mintegy száz fôs közösségét kell erre összehangoltan mozgósítani. A technikai feltételek megteremtése komoly anyagi ráfordítást igényel, tehát támogatók szükségeltetnek.
Hajtási engedélyt a diákoknak?
Harmadikként Scrieciu Ioan tartalékos vezérôrnagy (aki szintén tagja a megyei autóklub vezetôségének) fejtette ki véleményét. Helyesebben javasolta, hogy — fejlettebb országok példáját követve — nálunk is honosítsák meg a középiskolákban a gépjármûvezetés-oktatást. Ez lehet autós, motoros vagy traktoros iskola, a lényeg az, hogy amikor a tanuló kézhez kapja az érettségi diplomáját, egyben a vezetôi engedélynek is jusson a birtokába. Ha abból indulunk ki, hogy manapság a gépkocsi nem luxuscikk, hanem a gazdasági élet hasznos eszköze, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy parancsoló szükségesség megtanulni a jármûvezetést. Vidéken pedig nemcsak a vontatók, de a mezôgazdasági gépek kezelésére, karbantartására is meg kellene tanítani a líceumistákat — húzta alá a kezdeményezô.
Az évfordulós összejövetelen az az igény is terítékre került, hogy a városatyák támogassák egy gyakorlópálya létrehozását, ahol a rendôrök, a mentôk, a tûzoltók, magáncégek alkalmazottai stb. jobban megismerhetnék a rájuk bízott gépjármûvek viselkedését és saját képességeiket, hogy adott körülmények között ne essenek pánikba, uralni tudják a kocsit vagy egyebet.
Az indítványra Orbán Dezsô alpolgármester azzal reagált, hogy a közterületeknek nagy hiányát érzi a város, emiatt sem tudtak még egy igazi autóspiacot létrehozni, ami legalább olyan sürgetô igény, mint a próbapálya megépítése, tekintettel a Szabadság utcai "illegális", tulajdonképpen a jármûvek bizományi rendszerben történô értékesítésére engedélyezett piacon uralkodó helyzetre. Mint mondta, jogilag nem eléggé tisztázott, hogy kinek, minek kell visszaadni bizonyos területeket, ez pillanatnyilag ugyancsak megnehezíti a kérés teljesítését, de az elöljáróság foglalkozik majd vele.
Scrieciu Ioan vezérôrnagynak ezzel kapcsolatosan az az ötlete támadt, hogy a célra hasznosítani lehetne a csergedi elhagyott harckocsi-gyakorló eret. Ott, mint mondta, akár terepjáró autókat, motorokat is ki lehetne próbálni.
Javaslatára egyetlen ellenvetés volt: a "tankpálya" nem tartozik a városhoz, sôt messzecske is van a megyeszékhelytôl, amibôl önként levezethetôk a vele járó hátrányok: a gyakorlás nagyobb idô- és költségigénye.
Karácsonyi vásár: ez volt az apropója németországi látogatásomnak.
Aki azonban egy miénkféle vásárra gondol, téved. Jobb, ha mindjárt azt is mondom, képzômûvészeti kiállítás; ugyanis németországi és kelet-európai képzômûvészeket hívott meg ez a kisváros, Erkrath-Hochdahl, lehetôséget adva nekik, hogy bemutatkozzanak, kiállítsák és el is adják termékeiket vagy mûveiket.
Három romániai részvevôt láttam; Colibaba zöld-sárga tányérokat árult, egy oltyán faragott sípokkal állt stand mellé, egy kolozsvári képzômûvész, Csata Hermina Szilvia pedig bôrdíszmûveket állított ki. Utóbbi elmondta, hogy nagyon jó dolognak tartotta ezt a kiállítást, mivel lehetôsége nyílt arra, hogy szétnézzen a német piacon, s ott adja el alkotásait. Másrészt viszont arra is felhívta a figyelmemet, hogy Romániában nagyon kevés ilyen "vásárt" rendeznek, így a mûvészek (és fôleg az amatôrök) nehezebben tudják értékesíteni mûveiket. Mesélte azt is, hogy ô kell fordítson az oltyánnak, aki a sípokat árulta, mert az nem tudott németül, csak oroszul, és azzal ott nem sokat ért.
Nagy meglepetésemre egyébként a velem egyidôsök általában mind beszélnek vagy legalábbis értenek és meg tudnak szólalni angolul, aminek örültem, mert én sem igazán tudok németül. Amikor már közel jártam a magyar- osztrák határhoz, Sopron környékén felvett valaki, aki azt mesélte, hogy egy barátja meg akarta vásárolni a szovátai sífelvonót és az ô cége kellett volna leaszfaltozza odáig az utat (ma sem tudom, igaz ez, nem igaz?), ô kérdezte tôlem, hogy tudok-e németül, s amikor mondtam, hogy csak nagyon keveset, kicsit csodálkozott, hogy akkor bizony nehéz dolgom lesz. Egy óra múlva már tudtam, miért mondta ezt. A benzinkútnál, ahol álltam, odamentem két idôsebb német mikrobuszoshoz, meg is szólítottam ôket angolul, de természetesen nem értették, amit mondtam. Muszáj volt németül szólnom; nagy nehezen elrebegtem, mit szeretnék, de nem volt szerencsém: nem vettek fel.
Németországban is ezt tapasztaltam: az idôsebbek többnyire csak németül tudnak arra alapozva, hogy az ô nyelvüket Európa lakosainak nagy része amúgy is beszéli.
Visszatérve a kiállításra és Csata Szilviára, elmondta, hogy mennyire nehéz azokat a nagy faldíszeket eladni, mert elég sokba kerülnek. Sokkal kapósabbak az apróságok, a bôrtáskák, csatok, övek. És még ennél is kapósabbak az öreg oltyánnak a sípjai. Nagyságtól függôen harminc-ötven márkáért árulta ôket; állandó volt körülötte a tömörülés, sokan kíváncsiskodtak. Az öreg átlag ötpercenként fújt bele a sípjába, amíg ott voltam, a kiállítócsarnokban. Ha megszólalt, azt jelentette, megint eladott egyet. Nem is akartam összeszámolni, mennyi pénzt jelenthet ez neki.
Amúgy a csarnokban mindenféle nemzet összegyûlt, voltak lengyelek, észtek, litvánok, magyarok és természetesen németek meg egyéb nemzetiségek. A kiállított termékek között pedig: babák, kendôk, vázák, faszobrok, fahajó, faváros, kisfestmények, varrottasok, kézimunkák és még mennyi minden!
Egyesek a helyszínen mutatták be, hogyan dolgoznak; egyiknek- másiknak már annyira ráállt a keze, amit csinált, hogy szinte oda sem kellett néznie.
Közben nem sokkal odébb kézimunkákat árult egy magyarországi asszony, aki szintén tolmács segítségével kommunikált a vásárlókkal. Kérdezôsködni kezdtünk; ôk úgy állították be a dolgot, hogy amit árul, azt ô varrta, de kicsit gyanús volt, mert az asztalterítôk nagyon hasonlítottak azokra, amelyeket itt, Marosvásárhelyen is varratnak, bedolgozókkal. Mindenesetre, az egy négyzetméteres kézimunka éppen 100 márkába került, az 1,20-as 120-ba és így tovább. A németek pedig szinte örömmel fizettek, hogy ennyire olcsón megkapták, hiszen náluk a kézimunkát más mércével mérik, hihetetlenül drága, mint minden, amit nem géppel készítenek. A magyarországi nônek pedig mindenképpen megérte; hogyne érné meg ezzel boltolni, ha egyszer tíz perc alatt legalább 1.000 márkát bevételezett!
Ügyes dolog, gondoltam. Aminthogy ez a kiállítás is az. Alkalom egyeseknek, hogy áruljanak, alkalom másoknak, hogy ünnep elôtt olcsóbban vásároljanak.
— Nagyon jól éreztük magunk Maros megyében, s szeretnénk mi is viszonozni a helyiek vendégszeretetét. Ugyanakkor három konkrét ajánlatunk van az együttmûködésre: a polgámesteri hivatal tisztviselôi pár hétre jöjjenek, s mérjék fel a terepet Kisinyovban, az ottani alkalmazottak pedig itt szerezzenek tapasztalatot. Ezenkívül szeretnénk cserediák- programot beindítani, s jó lenne ha az árva, vagy nehéz anyagi helyzetben felnövô gyerekek kölcsönös nyaraltatását is meg tudnánk oldani — mondta Ludmila Burlaca, a kisinyovi polgármesteri hivatal közigazgatási irodájának vezetôje, tegnap délben a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban. A felszólaló ugyanakkor elmondta, hogy az Est biantina nevû emberjogi szervezet 12 tagja, a helyi polgármesteri hivatal meghívására látogatott megyeszékhelyünkre, s a város és a megye nevezetességeinek megtekintése mellett felvette a kapcsolatot a marosvásárhelyi ICS diákszervezettel, valamint az Unirea líceummal.
Eugen Crisan alpolgármester szerint a felsorolt együttmûködési ajánlatok alkalmazhatók, s szükség van rájuk, hiszen így a Pruton túli román fiatalok megismerhetik Marosvásárhelyt, s a helybéliek is az ottani helyzetet. Ugyanakkor a hivatal alkalmazottjai felhasználhatják a êgyakornokoskodás alatt szerzett ismereteiket, tapasztalataikat. Annál is inkább fontos a kapcsolat kialakítása, mivel mindkét városban vegyes ajkú lakosság él, s mindkét helyen fontos a békés együttélés.
Kedden érkezett Marosvásárhelyre a freihungi (Bajorország) általános iskola küldöttsége, Klaus-Dieter Seibold aligazgató, Hans Grimm tanár és Plösner Günther kísérô, akik elsôsorban a testvérintézményt, a 16-os számú általános iskolát keresték fel. A németországiak mintegy 50 millió lej értékben számítógépeket, irodai bútorokat, tanfelszerelést adományoztak a vásárhelyi iskolának.
E kapcsolatot 1996-ban létesítették, az iskolabeli német tannyelvû osztályt karolták fel a külföldiek. Azóta németországi gyerekek nyaraltak nálunk, s a korábbi egyezség szerint az idén április 25-én két hétig látják vendégül majd a marosvásárhelyieket, akik május elsején egy népi ünnepségen (Maifest) is részt vesznek.
A küldöttséget a tegnap délelôtt fogadta Fodor Imre polgármester és Eugen Crisan alpolgármester. A freihungiak elmondták, hogy a kapcsolatépítés következô lépéseként meghívják a 16-os számú általános iskola tanulóinak szüleit a július 8-12. között megtartandó Freihungi Napokra, ugyanakkor szívesen látják a polgármesteri hivatal képviselôit is. E meghívást Eugen Crisan alpolgármester elfogadta, aki szûk körû küldöttséggel utazik majd Freihungba. Az említett rendezvényen fellép a marosvásárhelyi német ifjúsági csoport Nyitott Szívek táncegyüttese is, ezenkívül az erdélyi szászok kultúráját és hagyományait is bemutató kiállítást rendeznek.
Csíky Boldizsár városi tanácsos, aki utólag lépett be a protokollterembe, felajánlotta a németeknek, hogy a marosvásárhelyi filharmónia koncertezhet majd városukban, míg csereként elhangzott, hogy a freihungi egyház fúvószenekara is eljöhet hozzánk a Marosvásárhelyi Napok alkalmával.
Georgeta Muresan német szakos tanárnô, valamint Iulian Sandru, a 16-os iskola igazgatója elmondták, októberben iskolájuk ünnepli fennállásának 30 éves évfordulóját, amikor újra vendégül látják a bajorokat. Ugyanakkor e kézfogás viszonzásaként a vásárhelyiek egy naptárat készítenek 2000-re, amelyet a két iskola diákjainak a rajzaival illusztrálnak.
Ma délután a küldöttség Zágorba utazik, ahol segélyeket adnak át a helybéli óvodának és megbeszéleseket folytatnak Adolf Hedrich polgármesterrel a további együttmûködésrôl. A vendégek pénteken távoznak.
A marosvásárhelyi tanács elé március 18- án beterjesztett, de megvitatásra nem került interpellációban 29 kereskedelmi társaság azzal vádolja Orbán Dezsô alpolgármestert és beosztottjait, hogy tudatosan hátráltatják az állami pénzbôl épített kereskedelmi helyiségek sorsának rendezését, indokolatlanul visszatartják az üggyel kapcsolatban benyújtott iratokat. Az iratba foglalt másik vád szerint a hivatal indokolatlanul emelte meg az eladandó kereskedelmi helyiségek árát, ami a cégek szerint arra utal, hogy a hivatal valójában nem akarja eladni e kereskedelmi helyiségeket.
Az üggyel kapcsolatban tegnap Orbán Dezsô alpolgármestert kérdeztük. Megtudtuk, hogy a szóban forgó beadványt a tanács ülése elôtt három nappal iktatták. Másnap a beadványt az alpolgármester kiadta a gazdasági igazgatóságnak, azzal az utasítással, hogy tíz napon belül adjanak választ a cégeknek. Tehát az intézkedés késleltetésének vádja nem állja meg a helyét. Mi több, a román nyelvû sajtóban folytatott hírverés rossz ízû hitelrontás az alpolgármester ellen, s a nyomásgyakorlást szolgálja. Mint alább kiderül, indokolatlanul.
Az ügy kapcsán érdemes emlékeztetni mindenekelôtt arra, hogy a kereskedelmi helyiségekben mûködô cégek közül kevésnek van érvényes bérleti szerzôdése. Tavaly kormányhatározat született arról, hogy az állami alapokból épített kereskedelmi helyiségeket eladják. Ezt közvetlen tárgyalás vagy árverés útján lehet megejteni. Utóbbi esetben a jelenlegi használóknak nincs garanciájuk arra, hogy továbbra is a helyiségek birtokában maradnak. Közvetlen tárgyalás útján viszont a kormányhatározat szerint elsôbbséget élveznek, akik jelenleg törvényesen hasnzálják.
Ettôl a ponttól élezôdött ki a helyiségek problémája. A tanács, amely tulajdonosa is ezeknek, már hónapok óta próbál kompromisszumos megoldást találni a kérdésre. Jó ideje visszatérô probléma a jóhiszemû bérlô fogalmának meghatározása, akinek, ha nincs ugyan érvényes bérleti szerzôdése, de bért fizet a használt helyiségért. Az ebben a helyzetben lévôk is jogosultak lennének a közvetlen tárgyalásra. Vagyis továbbra is birtokon belül maradhatnának.
Szorosan értelmezve a kormány rendeletét, szinte kivétel nélkül minden helyiséget árverezni lehetett volna, de a hivatal védeni próbálta a jelenlegi bérlôket.
— Még tavaly szeptember folytán kezdeményeztem, szintén a kereskedôk egy beadványával kapcsolatosan, hogy jóhiszemû bérlôkként fogadják el a rendes bérfizetôket. Mostani lépésüket csak sértésként tudom felfogni. Nemhogy akadályoztam volna, segíteni próbáltam azokat, akik évtizedek óta ezekben a helyiségekben kereskednek — összegezett az alpolgármester.
A miniszterelnök a nyugdíjasokra gondol
Vasile kormányfô a román Posta Országos Társaságától jkérte, hogy áprilisben a nyugdíjakat az eddigi körülményekhez híven fizessék ki — köözlte szerdán Adriana Saftoiu kormányszóvivô. A miniszeterelnök személyesen részt fog venni a nyugdíjak kifizetésével kapcsolatos megoldás felkutatásában, oly képp, hogy a posta ne szenvedjen veszteségeket. Így a kormányfô a jövô héten Decebal Traian Remes pénzügyminiszterrel és Alexandru Athanasiu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszterrel szándékszik találkozni.
A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal pályázatot hirdet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint a két világháború folyamán elesett hôsök emlékmûvének elkészítésére. A mûvészi igénnyel készítendô alkotást a Márton Áron téren állítják fel 2.000 februárjában, ünnepélyes leleplezésére pedig 2.000 március 15-én kerül sor. A pályamunkák tervét ez év július 31-ig lehet benyújtani a szoborbizottsághoz, melynek elnöke Szász Jenô polgármester, titkára Molnos Zoltán képzômûvész, önkormányzati képviselô. A fehér gipszbe öntött pályamunkákat 1:5 arányban kell elkészíteni. Elbírálásuk augusztusban lesz, a zsûri a három legjobb alkotást díjazza. A szoborbizottság pénzadományokat fogad el az alábbi számlaszámra: BCR Odorheiu Secuiesc, cont nr. 459000443801 (Katona Béla). Részletes felvilágosítás a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályán, vagy ezen a számon: 066/218—382, 112-es mellék.
Eckstein-Kovács Péter, Románia kisebbségügyi minisztere április 7—9. között hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodik Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár meghívására. A kisebbségügyi miniszter találkozik Martonyi János külügyminiszterrel és Hámori Józseffel, a nemzeti kulturális örökség miniszterével, a román kisebbségi önkormányzatok képviselôivel, politikai pártok tisztségviselôivel és egyházi személyiségekkel. A megbeszélések napirendjén szerepelnek a romániai magyar és a magyarországi román kisebbséget érintô kérdések, a román—magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának tevékenysége, a két ország nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kormányzati intézményeinek együttmûködése.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank követelései közé tartozik az összjövedelmi adó bevezetése Romániában. A pénzügyminiszter ilyen értelmû kormányhatározatot dolgozott ki, ezt a jövô héten tárgyalja a kabinet. Remes miniszter szerint nem maga a törvény, hanem annak életbe ültetése, az infrastruktúra fogyatékos volta jelenti a gondot, emiatt is halogatják alkalmazását egy éve. A helyzet megoldására Remes 50 milliárd dollárnyi segélyt kapott a Világbanktól és mûszaki segédletet az amerikai kincstártól. Az összjövedelmi adózást 2001-re lehet alkalmazni Romániában.
Az államfô az alkotmánybírósághoz fordul
Mióta 1991-ben elfogadták az alkotmányt, elôször történik meg, hogy az államfô az alkotmánybírósághoz fordul a népszavazás megszervezését és lebonyolítását szabályozó törvény normakonformjának megállapításáért. A népszavazási törvényt egyazon idôben, 1999. február 22-én fogadta el a képviselôház és a szenátus.
Az ôrségi (Burgenland) hatóságok közlése szerint két magyar férfi, akit még a múlt héten vettek ôrizetbe, bevallotta, hogy 1998 januárja óta összesen 18 alkalommal tört fel autókat az osztrák tartomány különbözô településein. A tolvajok autórádiót, CD- lejátszót, hangszórókat emeltek el a feltört kocsikból.
Az utasok száma a vasúton 65 százalékkal csökkent 1989 óta. A szám idén további 5—7 százalékkal mérséklôdik a tavalyhoz viszonyítva. Az utaztató vasúti társaság idei tervei között szerepel 300 személyvagon korszerûsítése, s ez azt jelentené, hogy a kocsipark 6 százaléka biztosít jobb körülményeket az utasoknak.
A szlovákiai Polgári Demokrata Ifjúság (DDM) szervezet kedden nemzetiségek elleni uszításért feljelentette a legfelsôbb ügyészségen az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnökét, Anna Malíkovát. Az alelnök a magyarok lakta Dél- Szlovákia "problémájának" megoldására a lakosság etnikai összetételének megváltoztatását javasolta. A szélsôséges politikus korábban úgy nyilatkozott, hogy ha a szlovák kormány megfelelô gazdasági és egyéb intézkedéseket foganatosított volna, akkor Szlovákiában tíz—tizenöt év múlva már nem lennének autonómia-követelések. Malíková szavai szerint, miként Koszovóban a szerb nemzeti elemet, úgy Dél-Szlovákiában a szlovák elemet kell felemelni annak érdekében, hogy majdan ne lehessen kisebbségi autonómiát követelni.
A Biztonsági Tanács kedden jóváhagyta, hogy további két hónapig maradjanak ENSZ-megfigyelôk az iraki-kuvaiti határon. A testület vita és ellenvélemény nélkül hozta meg határozatát. Az ezerháromszáztizenegy fôs megfigyelô csapat a fegyvermentes övezetet ellenôrzi a két arab állam határán. Küldetésük rögtön azután kezdôdött, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció 1991-ben kiûzte a kis olajsejkségbôl, Kuvaitból az iraki megszálló erôket. Kofi Anan ENSZ-fôtitkár jelentése szerint mind az iraki, mind pedig a kuvaiti fél megfelelôen együttmûködik az ENSZ megfigyelôivel.
Ez év október 1. és 23. között tartják a Vatikánban a második európai püspöki szinódust. A találkozó témáját a pápa még nem jelölte meg. A szinóduson elnöklô három pápai delegált Frantisek Macharski krakkói érsek, Joachim Meisner kölni érsek és Paul Poupard, a pápai kulturális tanács elnöke (a Vatikán "kulturális minisztere"), a fôelôadó pedig Eouco Varela madridi érsek lesz. A tanácskozás üzenetét összegezô bizottságot Dionigi Tettamanzi genovai érsek vezeti majd. Az I. európai püspöki szinódus 1991. november 28-a és december 14-e között volt a Vatikánban, ezzel a mottóval: Együtt vagyunk tanúi Krisztusnak, aki felszabadított bennünket.
Az Európai Bizottság állná a költségeket
Levél érkezett a prefektúrára Fokion Fotiadistól, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetôjétôl, amelyben az aláíró kifejti: szeretné, hogy a prefektúra vállaljon aktív szerepet az Európa-napi (május 9-i) marosvásárhelyi ünnepségek megrendezésében. Értesüléseink szerint a prefektúra elfogadta a felkérést, s a napokban összeállítják a részletekre lebontott programtervezetet, a vele járó költségekkel együtt. A rendezvényt az Európa napja a te napod is jelszóval rendezik meg, az ünnepséget pedig teljes egészében az Európai Bizottság finanszírozza.
Újabb halasztás a hadréviek ügyében
A megyei törvényszéken kedden folytatódnia kellett volna a hadréviek ügyében indított tárgyalássorozatnak, de miután elkezdték, kiderült, hogy a december 11-én autóbalesetben elhunyt egyik vádlott tanúja az idézés ellenére nem jelent meg a teremben. Emiatt az ügyvédek halasztást kértek, s a következô idôpontot április 27-re tûzték ki.
Régennek elég lenne a költségvetési összeg
Körülbelül huszonkét milliárd lejnyi Szászrégen idei költségvetése, tudtuk meg a polgármesteri hivatal jegyzôjétôl. Illetékesek véleménye, hogy ha ez a pénz egészében a város rendelkezésére áll, tehát a tervezett adók és illetékek teljes összegükben behajthatók, nem lesz gond a költségvetési egységek mûködtetésével. Az idénre tervezett bevételek és kiadások jóváhagyására egyébként tegnap ült össze rendkívüli gyûlésen a helyi tanács. Ezzel az alkalommal ugyanakkor napirendre tûzték a szászrégeni közüzemek könyvviteli mérlegének, s a többi között a mûvelôdési ház és az ifjúsági ház költségvetésének az elfogadását is.
A községek pénzszûkében vannak
A községi önkormányzatoktól egyre több jelzés érkezik a megyei tanácshoz azzal kapcsolatosan, hogy a falvak vezetôi nem tudják, honnan teremthetnék elô a tanügyi intézmények, valamint az állat- és növényegészségügyi egységek mûködtetésével kapcsolatos összegeket. A községi tanácsoknak a napokban megrendezett ülésein a fô napirendi pont az illetô település költségvetésének elfogadása. Ennek pedig, a megváltoztatott törvény elôírásainak értelmében, része az is, hogy át kell hogy vegyék az említett területeken dolgozó személyzetet, amelynek esetenként akár a polgármesterénél is nagyobb a fizetése. A megye községeinek döntô többsége, tehát kb. 80%-a nem tud ugyanakkor külön pénzösszegeket elkülöníteni a tanügyi intézmények épületeinek javítására és az ösztöndíjakra sem. A megyei tanács vezetôi vizsgálják a helyzetet és próbálnak megoldást találni.
Feltámadás — Marosvásárhely fôterén
Szabadtéri elôadást rendez a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata április 10-én, szombaton este 9 órától a város fôterén. A Feltámadás (eredeti címe Înviere) címû darabot, amelynek szerzôje Lucian Blaga, az ortodox húsvét tiszteletére viszi színre a román társulat, a helyi polgármesteri hivatal közremûködésével. Az elôadás színrendezôje Anca Bradu.
Franciaországban a szászrégeni polgármester
Párizs egyik külváros&