|
LI. évfolyam 76. (14129) |
1999. április 1. csütörtök |
Összeült a nemzeti kisebbségi tanács
A nemzeti kisebbségi tanács szerdai összejövetelén módosítást vitatott meg a parlamenti és elnökválasztások törvényén, javasolva, hogy a kisebbségi szövetségek egységes listákat nyújtsanak be több választási körzethez.
A módosítást elôterjesztik a képviselôház állandó bürójához.
A továbbiakban megvitatták a faji, nemzetiségi, nyelvi, elnikai, vallási megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésére vonatkozó törvénytervezetet is. E dokumentumot a parlamenti vita elôtt a kisebbségek képviselôi független — román és külföldi — szakértôkkel óhajtják megtárgyalni.
A nemzeti kisebbségi tanács kérni szándékszik a közszolgálati televíziótól a kisebbségek nyelvén sugárzott mûsorok adásidejének növelését. A tanács szerint ezen mûsorokat kedvezôtlen idôpontokban sugározzák és nem ölelik fel valamennyi kisebbséget.
Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter a koszovói válság kapcsán reményét fejezte ki, hogy a konfliktus nem jár következményekkel a romániai kisebbségek kapcsolataira nézve.
Csak a tavaly nyélbe ütött privatizációs üzletekbôl idén realizált bevételek rejtik el, hogy Romániában már az év elsô három hónapjában elérte a költségvetés hiánya a GDP egy százalékát.
A hivatalos bejelentés szerint március 23-ig pontosan teljesültek a költségvetés idôarányos bevételei, azaz a terveknek megfelelôen 20977 milliárd lej folyt be az államkincstárba. Ez az egész évre tervezett bevételek 23 százaléka.
Az említett összegbôl azonban az Állami Vagyonalap fizetett be 6309 milliárd lejt, a Romtelecom telefontársaság és a BRD bank tavalyi privatizációjából származó bevételt. Ha ezt az összeget nem számítjuk, a költségvetés hiánya nem egészen három hónap alatt elérte a GDP egy százalékát, miközben a költségvetési törvény egész évre 2 százalékos hiányt ír elô.
A privatizációs bevételek elfedik azt, hogy a többi bevételi forrás esetében a valóság messze elmarad a tervezettôl. A jelek szerint teljesen hibásnak bizonyult a pénzügyminiszter lépése az üzemanyag árába épített illeték jelentôs növelésével: a kereslet annyira visszaesett, hogy a tervezett 4000 milliárd lej helyett 1535 milliárd lej folyt be.
Az illetékek növelése az árak általános emelkedéséhez vezetett, s ennek majdnem pusztító hatása lett a költségvetésre. A forgalmi adóból származó idôarányos bevételek a tervezett 23 százalék helyett 17 százalékot értek el. A vámok sem segítettek a pénzügyminiszteren, a tervezett 2000 milliárd lej helyett 1238 milliárd lej bevételt biztosítottak.
Az egyéb bevételek fejezetében a költségvetés egész évre 9100 milliárd lejjel számol. Ebbôl március végéig 1361 milliárd lej valósult meg. Az állami vállalatok nettó nyereségét 1999-re 483 milliárd lejben tervezte a költségvetés: mostanáig az állami vállalatok szerény 17 milliárd lej nettó nyereséget értek el.
A költségvetési bevételek csak egyetlen területen haladták meg az idôarányosan tervezettet: a nyereségre és a bérekre kivetett adókból az elôirányzottnál több folyt be.
Mától több mint negyedével drágább a telefonálás az országban, illetve innen külföldre is. A drágulást a Romtelecom társaság vezérigazgatója jelentette be, megjegyezve, hogy a havi elôfizetôi díj áprilistól 58 ezer lej.
A távközlési díjak az utóbbi 15 hónapban 250 százalékkal emelkedtek Romániában.
A magánelôfizetôknek és a vállalatoknak havi 10 ezer impulzus felett impulzusonként 340 lejt, kevesebb impulzus (60 másodperc) esetén 400 lejt kell fizetniük, beleértve a HÉÁ-t. A kapcsolásos távolsági beszélgetések percenkénti díja 3200 lej, a megyén belülié 500 lej az új tarifarendszerben. Az Európán belüli külföldi hívás április 1-jétôl percenként 8900 lejbe (körülbelül 140 forintba) kerül.
Primakov kudarcos próbálkozása
Javier Solana, a NATO fôtitkára felhatalmazta Wesley Clarkot, az európai szövetséges erôk fôparancsnokát, hogy terjessze ki a jugoszláviai célpontok övezetét, és fokozza a légi csapások ütemét — jelentette be szerdán a szövetség szóvivôje. Cáfolta azonban, hogy a NATO már megkezdte volna a csapások harmadik fázisát, a Koszovótól északra esô területeken lévô, nem légvédelmi célpontok bombázását.
Nem világos, hogy a célpontok körének megnövelése milyen földrajzi területre terjed ki. A belgrádi kormányépületek esetleges támadását feszegetô kérdésre azonban Jamie Shea hangsúlyozta: egyetlen olyan létesítmény sem lehet menedék a jugoszláv erôk számára, ahol a koszovói elnyomás akcióit tervezik, irányítják vagy kivitelezik.
A szóvivô megismételte azt a NATO- véleményt, hogy Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök belgrádi közvetítési kísérlete nem hozott elegednô eredményt. Slobodan Milosevic jugoszláv elnök feltételei elfogadhatatlanok, és a szövetség eltökélten folytatja akcióját — hangoztatta Shea.
A NATO katonai szóvivôje, David Wilby tábornok bejelentette, hogy a szövetség eddig már 30 jugoszláv harci gépet semmisített meg a földön vagy a levegôben. Az elmúlt napon a NATO nem szenvedett veszteséget — tette hozzá, elismerve azt is, hogy az idôjárás nehéz, és megnövekedett a kockázat is.
Wilby megerôsítette, hogy albán menekültek tömege gyûlt össze a Pristinától 50 kilométerre lévô Pagarosa völgyben — ugyanott a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) néhány egysége is tartózkodik. A völgyet a 15., 243. és 549. tüzérségi dandárhoz tartozó szerb egységek veszik körül, amelyek idônként tüzet nyitnak.
A kedd éjszakai csapások mérlegét Wilby még nem tudta megvonni, de kijelentette: az elsô felmérések bátorító eredményeket tükröznek. A tábornok képeket mutatott Œjvidék, Nis, Kula és Pristina környéki katonai létesítmények — lôszergyárak, légi bázisok, laktanyák - megrongálásáról.
Visszavett EU növekedési becslés
Tovább csökkentette gazdasági növekedési várakozásait az Európai Bizottság. Az idén már csupán 2,1, jövôre 2,7 százalékos növekedést várnak átlagosan az Európai Unió tizenöt tagországában. Ôsszel még azzal számoltak, hogy az idei emelkedés 2,6 százalékos lesz.
Az EU végrehajtó szerve kedden tette közzé tavaszi gazdasági elôrejelzéseit. Ebben leszögezi, hogy a prognózis csökkentésének oka a nemzetközi kereskedelem és a befektetések visszaesése. Az EU- tagországok szilárd gazdasági alapjai és a világgazdasági környezet stabilizálódására utaló jelek nyomán várható, hogy a növekedés mérséklôdése rövid idôtartamú lesz, és az unióban már az idei második félévben megkezdôdik a fellendülés — tette hozzá a bizottság.
Tavaly 2,9 százalékos volt az átlagos gazdasági növekedés a tizenöt EU-tagországban. A közös pénzt használó tizenegy ország még erôsebb gazdaságúnak tartott övezetében a tavalyi 3 százalék után az idén 2,2, jövôre 2,7 százalékos növekedést várnak a brüsszeli elemzôk. Ôsszel még azt remélték, idén 2,4 százalékos emelkedést tudnak felmutatni.
Csekély hatása lesz várhatóan a hanyatlásnak a foglalkoztatásra. A tavalyi 1,7 millió munkahely után az idén és jövôre összesen 2,5 millió állás jön létre a tizenöt országban.
A költségvetési hiányokat illetôen a bizottság arra számít, hogy az idén marad a GDP-hez (bruttó hazai termék) viszonyított 1,5 százalékos átlagdeficit. Az euróövezetben, ahol a költségvetési stabilitás alapkövetelmény, a tavalyi 2,1 százalékos átlag után az idén 1,9 százalékos hiány jósolható.
Kedden hozta nyilvánosságra a bizottság az idei gazdaságpolitikai irányvonalakra tett javaslatait is. Ezek a foglalkoztatási helyzet javítására összpontosítanak. Szükségesnek tartják a tagországokban az alacsony inflációval, az állami pénzek megfelelô kezelésével fémjelzett, egészséges makrogazdasági politikát, az áru- és szolgáltatási piacok mûködésének javítását, a munkapiac korszerûsítésére irányuló erôfeszítések kidolgozását.
A Fessel-GfK osztrák közvélemény-kutató intézet 23 országról kérdezte meg hét kelet- európai ország lakóinak a véleményét. Kiderült: a nyugati országok közül Ausztria a legkevésbé vonzó, nála már csak Törökország kapott rosszabb pontokat.
A Die Presse címû osztrák konzervatív lapban szerdán megjelent ismertetés szerint a magyarok, csehek, szlovákok, lengyelek, bolgárok, oroszok és románok számára a legvonzóbb ország az Amerikai Egyesült Államok: a megkérdezettek 42 százaléka tartja "nagyon vonzónak". 41 százalékkal Franciaország következik, 40 százalékot kapott Svájc, 37-et Olaszország, 33-at Japán. A megkérdezett 8000 személynek mindössze 25 százaléka nevezte meg nagyon vonzó országként Ausztriát.
A többiekkel összehasonlítva még a magyarok vannak a legjobb véleménnyel az osztrákokról. Peter Ulram osztrák közvélemény-kutató szerint még mindig hat az Osztrák-Magyar Monarchia iránti nosztalgia. Ellenkezô elôjellel, de szintén történelmi okokra vezeti vissza a szakértô, hogy Csehországban és Szlovákiában némileg negatív érzelmekkel tekintenek Ausztriára. Általában Ulramnak az a véleménye, hogy Ausztria igen csekély szerepet játszik a kelet-európaiak tudatában.
A Die Presse szerdai kommentárja ezt másképp látja. A cikkíró szerint elgondolkoztató, hogy éppen a szomszédos országokban olyan rossz Ausztria megítélése. A lengyelek véleményén szerinte nem kell csodálkozni:felhívja a figyelmet arra, hogy hogyan bánnak a drasenhofeni határállomáson a beutazni akaró lengyelekkel. "Vagy bárki nézze meg, hogyan viselkednek a kedves osztrákok a határközeli Magyarországon és Csehországban".
"És néhány emelettel feljebb az sem maradhatott hatástalan, hogy (Ausztriában) az EU-tagjelölteket szelíden a támogatásukról biztosítva bocsátják útjukra, de belsô használatra teljesen másképp beszélnek" — jegyzi meg a Die Presse kommentátora.
Az ’56-os Magyarok Világszövetsége és Világtanácsa 1999. március 28-30. között Budapesten a Magyarok Házában "56-os nemzetközi találkozót" rendezett a hazai és a határon túli szabadságharcosok, valamint az 56 szellemisége alapján álló szervezetek képviselôi számára "1956. október 23.: múlt, jelen, jövô" címmel.
A hívásra Nyugat-Európából, a tengeren túlról, Erdélybôl és itthonról töb mint kétszáz küldött jött el annak ellenére, hogy egyesek — akik az 56-osok egységét szeretnék megbontani — számos körlevéllel igyekeztek ôket távoltartani — olvasható az ’56-os Magyarok Világszövetsége és Világtanácsa zárónyilattkozatában. Ennek ellenére számosan - akik személyesen nem tudtak eljönni — a világ minden részébôl táviratban támogatták a találkozó célkitûzéseit.
1956 volt harcosai, a kommunista megtorlás bebörtönzött, halálra ítélt és halálra gyötört áldozatai, a számûzetésbe kényszerültek és szabadságharcunk szellemiségének elkötelezettjei a megbeszélések során annak a közmeggyôzôdésnek adtak hangot, hogy az egyetértés és akcióközösség kialakítására most kínálkozik a legjobb alkalom és eljött a "rendeltetés ideje".
Államiságunk és keresztény hitre térésünk millenniumának idején végre olyan kormánya van a magyar nemzetnek, mely nyíltan vállalja 1956 örökségének szolgálatát. Nagy örömünkre szolgál, hogy az ország miniszterelnöke mind hazai, mind nemzetközi fórumokon hirdeti, hogy Magyarországnak a NATO-hoz való csatlakozását az 1956-os forradalom és szabadságharc véres áldozata és hôsi kiállása "érdemelte ki".
A résztvevôk számos elvi és gyakorlati javaslatot terjesztettek a találkozó fóruma elé, melyeket összegyûjtve megküld a kormánynak.
Marosvásárhelyen az úton, a járdán,a parkokban, s szinte minden elképzelhetetlen helyen szemetet találunk. Az igaz, hogy a Salubriserv hozzáfogott az utcák kézi sepréséhez és néhány lakótársulás is elrendezte az épületek körüli zöldövezeteket, mi több, tavaszi nagytakarítást végeztek más városokban és a falvakon is, a kérdés mégis az, hogy meddig ôrizzük meg a rendet? Mikor lépnek már fel erélyesebben a polgármesteri hivatalok, a köztisztaságra felügyelô szervek a szemetelôkkel szemben. Büntetnek-e ezért a polgárôrök a környezetvédô felügyelôk, vagy pénz és emberhiány kifogásokkal takarják továbbra is magatehetetlenségüket? A felvételünkön látható szemétkupac az állategészségügyi igazgatóság és a környezetvédelmi felügyelôség szomszédságában éktelenkedik. Amilyen az udvar, olyan a gazda — tartja a mondás. Ma is érvényes a népi bölcsesség?
Markó Béla felszólalása a parlamemt Koszovó vitájában
Véleményünk szerint mindaz, ami jelenleg a szomszédos országban történik, arra kötelez, hogy Európa ezen övezetének minden országára és minden népére érvényesek sürgôs és életfontosságú következtetéseket fogalmazzunk meg.
Egyet értünk a NATO azon elhatározásával, hogy közbelépjen a véres koszovói viszály megoldása érdekében, mivel nagyon világos az a tény, hogy pillanatnyilag a tárgyalásos megoldásra tett kísérletek kimerültek, az erôszak elszabadulását s az etnikai tisztogatást pedig tovább nem lehetett tûrni.
Egyet értünk azzal a nemzetközi közösség akaratával, amely szerint nem tûrhetôk tovább a Milosevic rendszer, a szerb hadsereg megtorló akciói, az ország saját békés polgárai ellen; általában véve egyet értünk azzal, hogy a kisebbségi jogokat nem lehet, és nem is kezelik már olyan problémaként, amelybe a nemzetközi közösség nem avatkozhat be.
Meggyôzôdésünk, hogy bárhol a világon, ahol személyeket vagy közösségeket fosztanak meg törvényes és alapvetô jogaiktól, a megoldást keresô nemzetközi törekvések jogosnak tekinthetôk.
Nekünk, kedves kollégák, a Nyugatot kell támogatnunk ezen erôfeszítéseiben, nem csupán azért, mert mi is ebbe az irányba törekszünk, hanem azért is, mert az ezredvég erre a minimális emberi szolidaritásra kötelez.
Egyes ellenzéki politikusok kétértelmû vagy egyenesen kétszínû nyilatkozatai, azon igyekezetük, hogy kivonják magukat az integráció érdekében vállalt erkölcsi és politikai felelôsség alól, arra figyelmeztetnek, hogy egyvalamit, amit egyesek ma sem értenek, nagyon világosan tisztáznunk kell:
Annak, aki az európai és euroatlanti integráció elônyeit óhajtja, e folyamat hátrányait is vállalnia kell. Nem lehetséges, hogy igénylôkként lépjünk fel, amikor elônyökrôl van szó, s számunkra elônytelen helyzetekben azonnal semlegesekké váljunk.
A koszovói események tanulságai többrétûek.
Egyrészt a nemzetközi szövetségnek meg kellene próbálnia, hogy a hasonló viszályokat megelôzze, s ne csak akkor avatkozzék be, amikor már kirobbant a konfliktus.
Az egész világ évek óta tudta, hogy Koszovó etnikumközi konfliktusok színhelye, ennek ellenére nem találták meg a békés megoldás lehetôségét.
Másrészt, általában az etnikai problémákat illetôen nem párhuzamosságokat kell keresnünk, hanem értékelnünk kell azon kisebbségek törekvéseit, akik politikai úton akarnak bizonyos jogokat elérni, és kedvezô választ várnak ezen törekvéseikre. A romániai magyar közösség ilyen kisebbség.
Bármennyire bonyolultak és sokrétûek lennének az etnikai kapcsolatok ebben az övezetben, elfogadható megoldások léteznek mind a többség, mind a kisebbség számára, de ezen megoldások érdekében közösen kell fellépnünk a nemzeti gyûlöletre való uszítás, a türelmetlenség, a nacionalizmus és a sovinizmus ellen.
A nyilatkozattervezetnek véleményünk szerint tisztábbnak és egyértelmûbbnek kell lennie minden mondatában. Úgy értékeljük, hogy a nemzeti egyetértés nem jelent kompromisszumot kétségtelen bizonyos elvek és megfellebezhetetlen értékek tekintetében. Ez a nyilatkozat ugyan kompromisszumok nyomát tartalmazza, de tudatában lévén szükségességének, az RMDSZ parlamenti csoportjai megszavazzák és az államelnök valamint a kormány képviselôinek nyilatkozata olvasatával megerôsítve értelmezik.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Amerikai Elektronikus Információs Központot (American Message Board — AMB) avatott kedden délelôtt James Rosapepe, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete. A központot a Románia iránt érdeklôdô amerikaiak, valamint a Romániában élô amerikaiak kommunikációja megkönnyítésére szánták. "Az ötletet egy, a tavaly Konstancán megismert amerikaitól kaptam, aki megkérdezett, mennyiben segíthetné a nagykövetség, hogy teret kapjanak az Interneten a Romániában élô amerikaiak, akik ily módon tarthatnák a kapcsolatot egymással. A válaszom az volt, hogy talán, s íme ma megvalósult a dolog", nyilatkozta James Rosapepe nagykövet.
Az avató ünnepséget követôen, Rosapepe sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire. Íme, lapunk mie volt kíváncsi, és melyek a nagykövet lapzárta után érkezett válaszai:
Népújság: Excellenciás uram! Hogyan ítéli meg a romániai politikai élet szereplôinek / kormánykoalíció, ellenzék, illetve a közvélemény megnyilvánulásai/ álláspontját a NATO jugoszláviai akciójával kapcsolatosan?
J. Rosapepe: Nagyon meg vagyunk elégedve azzal, ahogy a román kormányzati és nemkormányzati erôk támogatják a NATO-t.
Népújság: Az ötvenéves évfordulójára készülô NATO új biztonsági stratégiát készül elfogadni az áprilisi washingtoni találkozón. Mennyiben módosíthatnak a stratégián az utóbbi napok háborús fejleményeibôl eredô ellentmondásos megnyilatkozások Európában és a világban?
J. Rosapepe: A NATO stratégiai koncepciója, amelyet Washingtonban fogadnak el, a NATO jugoszláviai hadmûveleteire is vonatkozik.
Népújság: Mivel magyarázza, hogy a koszovói katasztrófa megakadályozására indított NATO-akció világszerte tapasztalható Amerika-, illetve NATO-ellenes hangulatot váltott ki?
J. Rosapepe: A NATO megérti, hogy akciói vitatottak, de ugyanakkor azt is megértette, hogy nem volt alternatíva a helyzet rendezésére. Milosevic ma az élet, a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok értékeire támad. Azokra az értékekre, amelyekrôl Amerika büszkén vallhatja, hogy támogatójuk és védelmezôjük lehet.
1999. március 12-én, amikor forma szerint is tagja lett Magyarország a NATO-nak, létrejött egy olyan választóvonal az anyaországi és a határokon túli magyarság között, amilyen eddig nem létezett. Sem a két világháború közötti idôszakban, sem a "szocializmus építésének" évtizedeiben, sem a posztkommunista demokrácia elsô évtizedében. Ha a korszakokat sorra vesszük, a következô látszik.
1. Noha a Trianon utáni Csehszlovákia és Románia biztonságpolitikai tájékozódása gyökeresen más volt, mint Magyarországé, egyikük sem — következésképpen a magyarság sem — tagozódott be egy olyan szövetségi rendszerbe, amelynek tagjai a másik elleni agressziót saját maguk elleni agressziónak tekintették volna. Egyikük biztonságát sem szavatolták kívülrôl, krízishelyzetben végképpen nem.
2. A Varsói Szerzôdésnek, e katonai-politikai jellegû szövetségnek mindhárom ország tagja volt, tehát a magyarság elemeinek státusa ebben a rendszerben egynemûnek minôsíthetô.
3. A rendszerváltozás után mindhárom ország biztonságpolitikai vákuumba került, nem lévén szuverenitásuknak külsô katonai szavatolója. A meglévô keretekbe egyébként "belefért" a NATO-orientáció és az oroszokkal folytatott katonai együttmûködés is, olykor — Szlovákia esetében például — egyidejûleg.
A fordulat 1997 nyara és 1999 tavasza között állt be, és most vált végérvényessé. Ettôl a pillanattól a magyarországi magyarság és a határon túli magyarság biztonságpolitikai helyzetének egynemûsége megszûnt. Magyarország állampolgárai élvezik a NATO védelmét, Románia és Szlovákia (plusz a többi szomszéd) állampolgárai nem. Aki Magyarországra kezet emel, a NATO-val találja magát szemben, aki Romániára vagy Szlovákiára, az nem. (Persze, ilyen típusú fenyegetés vagy fenyegetettség ma, hála istennek, nem létezik.)
Ennél fogva gyökeresnek mondható az a változás is, amely a magyarországi magyarság és a határon túli magyarság biztonságérzetében beállt vagy fokozatosan beáll. Nem hiszem, hogy a kialakult helyzet sommásan leírható volna a "megnyugvás idehaza és ijedtség a határon túl" fogalmaiban, de úgy tudom, némi riadalom azért van. Ez csak akkor fog enyhülni, illetve elenyészni, ha (legalább) Románia és Szlovákia csatlakozhat a NATO-hoz, illetve az "elsô ütemben" a tagságnál kevesebbet, a partnerségnél többet kínálnak nekik.
Nota bene: riadalom van idehaza is. Tudniillik Magyarország a NATO egyetlen olyan tagországa, amelynek kisebbségi elemekkel dúsított, sôt kifejezetten általuk motivált "szomszédságpolitikája" van. Ezt a NATO tágabb elképzeléseihez kell igazítani. Nem arról van szó, hogy majd Brüsszelben, netán Washingtonban szabják meg, milyen fokon nyújthat támogatást a mindenkori magyar kormány a határon túli magyarság politikai szervezeteinek, hanem arról, hogy elvárják Budapesttôl: legyen tisztában azzal, hogy a NATO-nak nem a konfrontatív, hanem a konfrontációkerülô politika az eszköze. A NATO alighanem már belenyugodott abba, hogy két tagország — Törökország és Görögország — konfliktusát a megosztott Ciprus ügyében nem tudja kezelni (mert dupa kisebbségi problémát testesít meg), de világos, hogy még egy ilyen gondot a NATO határai mögé bevinni nem lehet.
Úgy fest, az Orbán-kormány "vette a lapot". Amikor a magyar—magyar csúcson rendezô elvként szögezte le, hogy "kötelezettségei" nemcsak a kormánynak vannak a határon kívüli magyarsággal szemben, hanem nekik is ôvele szemben, akkor lényegében lojalitást kért. De úgy is mondhatom, kikötötte magának, hogy ô dönti el, mi támogatható és mi nem; hogy nem kíván az említett szervezetek túsza lenni. A NATO abban érdekelt, hogy Magyarország és szomszédai között a jó viszony erôsödjék, a lehetséges konfliktusmezôk szûküljenek. E cél eléréséhez mindkét oldalról gesztusok szükségeltetnek. Abban viszont, hogy Magyarország támogatni fogja felvételüket a NATO-ba, a románok és a szlovákok még gesztusok nélkül is biztosak lehetnek, hiszen Budapest ebben a határon túli magyarság "emancipálódásának" abszolút szükséges, bár messze nem elégséges feltételét látja. Ám e tárgyban nincs hamis illúzióknak helyük. Szlovákia és Románia — ahogyan ma a csillagok állnak — egyhamar nem lesz NATO-tag. Nem azért, mert hiányzik belôlük a NATO- akciókban való részvételhez szükséges politikai akarat, illetve katonai erô, hanem azért, mert egy máris tapintható átrendezôdés kiszemelt áldozatai. Arról van szó, hogy a NATO a rá háruló katonai feladatok jelentôs részét át kívánja engedni az Európai Unió önálló (bár még szunnyadó állapotban levô) katonai szervezetének, a Nyugat- európai Uniónak. Teheti, mert az EU-országok többsége NATO-tag egyszersmind.
Ergo az EU-n kívüli országok jövôbeli NATO- tagságának nincsen katonai értelme addig, amíg nem tagjai az EU-nak is. Ilyen egyszerû. Illetve ilyen bonyolult, mert ha Szlovákia nem is, Románia igazán a "futottak még" csoportjában szerepel EU-alkalmasság tekintetében. És ha én határon túli magyar volnék, nem sürgetném a magyarországi magyarok uniós felvételét. Az igazi nagy, mert kézzelfogható — és egyhamar nem orvosolható — bajok tudniillik nem NATO-tagságunkból fakadnak rájuk nézve, hanem az EU-tagságból. És nem is elsôsorban a schengeni típusú határôrizetbôl, hanem abból, amit az áruk, a szolgáltatások, a tôke szabad áramlásának neveznek.
A KZST kedd esti meghivottja Pálffy Géza, a Magyar Tudományos Akadémia történelemtudományi intézetének munkatársa volt. Bárhogy is legyen, bármilyen magyar nyelvterületrôl jöjjön az elôadó meghivott — Szombathelytôl Szegedig —, majdnem mindig erdélyi gyökereket emleget. Örömmel jött hát Pálffy Géza is... Érdekes elôadását birodalmak "állati" erejét, terjeszkedési étvágyát sugalmazó cimmel ellátva: Erdély a kétfejû sas és az elefánt árnyékában. A történelmi kor erdélyi vonatkozására való tekintettel a cím nyilván tovább fokozható: Transzilvánia az osztrák és a török birodalom szorításában. Mégis: Erdély önállóságának fénykoráról, a XVI. század különlegességeirôl és ellentmondásosságáról tartva igényesen szinvonalas elôadást, azt megelôzôen Máthé Orsolya zenemûvészeti középiskolás játszott csellón Bach- szonátákat.
A kétfejû sas valamelyest ismerôs annak, aki történelemkönyvekbe beleolvasott, de honnan az elefánt? Délebbi a kis történelmi sztori, a makrancos Velencéhez fûzôdik, az ôsi olasz városnak üzent egyszer a nagyvezír: a légy nem árthat az elefántnak... Tiszta igaz, a légy lehetett Erdély is?
A történelmi kontextusban ott van Magyarország korabeli története, Szapolyai János és Szapolyai János Zsigmond, Habsburg Ferdinánd meg Szulejmán Duna menti kalandozásai, Temesvár, Szolnok és Eger (a törökdobó Dobó Istvánnal), ha a marosvásárhelyi vár nem is, de annál keményebb a marosvásárhelyi vallásszabadság, Borsos Tamás portai követ marosvásárhelyi polgármestersége, szóval átvezetnek jócskán nevek és "történések" a XVI. századon.
Balázs Éva színmûvésznô szövegrésszel hozott vissza hangulatot a korból: Borsos Tamás geyik levelét olvasta fel.
És történészünk nyilván bôvebben szólott Erdély önállóságának fénykorát megteremtô fejedelmekrôl: Báthory István és Bethlen Gábor páratlan szerepérôl a vazallus részeken. A kor Erdélye együttjár a békés fejlôdéssel, gazdasági és kulturális fellendüléssel, a fejedelmek, kivált Bethlen Gábor — korában ritka — politikusi tehetsége, hozzáértése révén. Noha éppen a török ülteti fejedelmi székbe...
És mi az, hogy XVI századi erdélyi kultúra és oktatás? Köztudott, hogy ha népességi arányban vizsgáljuk az akkori Európát, nyugati egyetemeket megjárt erdélyi diákok vezetnek a listán. Oxfordtól Páduáig ott találjuk a Transzilvániából származó diákokat. Viszonyítva a mai tapasztalathoz — fogalmazott az elôadó — az egykoriak hazajöttek...
U.i.: A KZST következô összejövetelének meghívott vendége a fordulat elôtt Marosvásárhelyrôl Párizsba disszidált költô és mûfordító, Dan Culcer lesz — jelentette be Csíky Boldizsár.
A feltámadás ünnepére való készülôdéshez hozzátartozik a bárányhús- és tojásvásárlás is. A Cuza Voda utcai napipiacon tegnap délelôtt közel 100 bárányt kínáltak eladásra. Voltak feketék, fehérek, nagyon kicsik, s túl nagyok is. Gazdáik szemre árulták az állatokat, kilogramonként általában 20 ezer lejért. Ottjártunkkor kevés vásárló volt, sokan nézelôdtek, emelgették az állatokat, alkudtak.
— A pénztelenség miatt kevesen vásárolnak, mindenki nézegetni a bárányokat, sóhajt egyet, s továbbmegy. Ma reggel nyolc báránnyal jöttem ki, hamarosan dél van, s csak hármat vittek el — panaszolja a fiatal gazda, s véleményét a körülötte állók is osztják.
A Szabadság és a Cuza Voda utca sarkán levô Violeta élelmiszerüzlet húsrészlegén kampokon lógnak a fél bárányok. Kérésre bármilyen darabot levágnak, s lemérik, kilogrammja 34.900 lej. A Rákóczi-lépcsô aljában levô Prima üzletben 32.500 lejért kínálják a bárányhúst. Mint Orbán Ilona üzletvezetôtôl megtudtuk, naponta 60 bárány fogy el (a fôtéri Prima üzletben közel kétszer ennyi). A vásárlópiaccal nincs gondjuk, a bárányok beszerzését tudják nehezebben megoldani, de hiány nem lesz. Az Albert's húsüzletekben egy kiló bárányhús 33.500 lej.
A napipiacon a tojás darabját 730-800 lejért kínálták, egyes élelmiszerüzletekben egy tojás ára eléri az 1000 lejt is. Megjelentek a tojásfestékek is, s piros szín mellett zöld, fekete, kék, lila, sárga festéket (egy tasak 1000 lej) lehet vásárolni.
A létezik igével meglehetôsen gyakran találkozunk a mindennapi beszédben. Sokan kifogásolják használatát. A nyelvészeti szakirodalom nyomán a következôket foglalhatjuk össze használatával kapcsolatban. Ez az igény a nyelvújítás korából való; a XVIII. század végén keletkezett a lét fônévbôl. Elsô lépéseit botladozva tette. Barczafalvi Szabó Dávid még -l igeképzôvel bocsátotta útjára 1792-ben létel ige alakjában, majd a két rokon képzô, az -l és a-z összepárosodott benne, s ilyen formájával is találkozunk: lételezni. Végül a puszta z-s alak gyôzött.
Mai használatában kétféle stílusréteghez tartozik. Részben az emelkedett stílus szava, s fônévi származékával, a létezés-sel és igenevével, a létezô-vel együtt bölcseleti mûszónak számít. 1847-ben már egészen eleven szóként jelenik meg Petôfi remek költeményében, A szél-ben: "Ma lágy szellô vagyok, csendes folyó gyanánt/ Úszom át a léget néma nyugalomban,/ Létezésemet csak a kis méhe tudja,/ Mely hazafelé tart a rétrôl fáradtan..."
Azóta is bátran használják íróink, költôink az igét és származékait, ezeket a hasznos új szókat, annyira bátran, hogy sokszor bizony már az egyszerû, éppen odaillôbb van is megsínyli. Ilyeneket mondogatnak, írnak tudományos fejtegetésben: Ennek több fajtája is létezik, holott magyarabb volna ekként: van, esetleg: akad.
A létezik ige (csak az ige) él, virágzik egy meglehetôsen gyakori kifejezésben. Nem létezik! hallhatjuk naponként "az már nem lehetséges"-féle értelemben, mégpedig egészen sajátos, éppenséggel nem magyaros hanglejtéssel; a nem után a lé- szótag jól felszökik a magasba, majd a -te szótag hirtelen alázuhan, s a -zik esetleg még valamelyest mélyebbre száll. A kényesebb nyelvi ízléssel bizony nem fér össze ennek az így énekelt szókapcsolatnak használata. Magyarul: Olyan nincs! Ilyen nincs! Lehetetlenség! Képtelenség! A Hogy létezik az? ilyenformán válhat magyarabbá: Hogy lehet? Hogy lehetséges? Lehetséges volna? Igaz volna? Valóban? Csakugyan? Igazán? Van tehát mibôl válogatnunk, hogy a Nem létezik, Hogy létezik az? kifejezéseket az említettekkel mellôzzük a mindennapi nyelvhasználat során.
Április elsejével különösen szeszélyes hónap veszi kezdetét. Napsütés és esô váltják egymást, nyárias hômérsékletet talajmenti fagyok követnek. Nem csak az év negyedik hónapja teszi azonban azt, amit akar. A hónap elsô napján bárki akár a legképtelenebb hazugságokkal is "lóvá teheti" embertársait.
Ez az április elsejei szokás sok európai országban és az Egyesült államokban is ismert. Németországban "április bolondja" már a XVII. században ûzte tréfáit, Franciaországban pedig még régebben.
Sok magyarázatot hallani arra, hogy miért éppen április elsején lehet orruknál fogva vezetni az embereket. Ezek egyike szerint IX. Károly francia király 1564-ben április elsejérôl január elsejére helyezte át Újév napját. Mivel pedig Újévkor hagyományos ajándékokkal kedveskedtek egymásnak az emberek, ezért aztán április elsején tréfás ajándékokkal és képtelenségekkel "vígasztalódtak". Németországban például rövid idô alatt szokásba jött, hogy a tanoncokból "április bolondját" csináljanak: a leglehetetlenebb feladatokkal bízták meg ôket — szerezzenek be libatejet, kakastojást vagy száraz havat.
Miután nem fizette ki az elfogyasztott villanyáramot, a dicsôszentmártoni nagyvállalatot március elejétôl lekapcsolták a hálózatról. Nyilvánvalóan ez a helyzet senkinek sem üdvös, hiszen a megye villamos energia fogyasztásának negyedét igénylô Carbidfox nem termel, alkalmazottai nem kapnak fizetést, ugyanakkor a Conel is jelentôs bevételektôl esik el.
Éppen ezért közösen kidolgoztak, majd a Conel jóváhagyott egy adósságtörlesztési grafikont, így április elsejétôl újraindul a termelés.
— A grafikon hetekre lebontva elôírja a törlesztés ritmusát, amelynek be nem tartása esetén újra beáll a márciusi helyzet — tudjuk meg Dénes Józseftôl, a Conel gazdasági igazgatójától.
— Pillanatnyilag kikapcsolva áll az Avicola és a segsvári Albin Rt., a volt lenáztató, de ôk már tavaly tavasz óta ebben az állapotban vannak. Egy héttel ezelôttre terveztük, hogy még néhány adóstól megvonjuk a villamos áramot, de a végén ígéretek és egyezkedések után a hónap végéig engedtünk nekik. Egyes fogyasztóinkkal menetrendszerûen problémánk van, ôk azok, akikkel szinte naponta beszélek telefonon, ôk az ígérgetôk és késve fizetôk. Ilyenek például a Somel (számítógépgyár), a Mobex, a segesvári Nicovala, a ludasi Romvelo és a Nutrimur. A régeni Ifet is a közelmúltban rendezte adósságait. Mindenesetre nekünk az az érdekünk, hogy ügyfeleink fogyasszanak — fûzi hozzá.
A hiányzó összegeket ugyan nem hajlandó elárulni, annyit mégis mond, hogy amikor a kinnlevôség eléri egy vállalat félhavi átlagfogyasztását, akkor kerül sor a kikapcsolásra.
Beszélgetésünk során még kiderül, hogy a lakosság körében sokkal jobb a helyzet, egy napra körülbelül 15-20 áramkikapcsolás jut, ami elenyészô a mintegy 220000 fogyasztóhoz képest. Az itt felgyûlô adósságok is elenyészôen kicsik.
Birtokba vette székhelyét az egészségbiztosítási pénztár
Tegnap délben Marosvásárhelyen felavatták a megyei egészségügyi társadalombiztosítási pPénztár új székhelyét. A Burkhárd Árpád alprefektus, valamint Orbán Dezsô alpolgármester jelenlétében megtartott nyitó ünnepségen a leköszönô vezérigazgató, dr. Benedek Imre fôorvos üdvözölte a meghívottakat, s egyben bejelentette, hogy az épület maga is átkerült a pénztár tulajdonába.
A másfél évvel ezelôtt elkezdett egészségügyi reform folyamatában fontos lépés a székház megnyitása, ami a törvény gyakorlatba ültetését jelenti — fejtette ki Benedek fôorvos, aki egyben köszönetet mondott azoknak a munkatársaknak, akikkel kezdettôl együttmûködött, továbbá az építôknek is, a Deusan Simion és Bereczki Ferenc vezette Silva Constructionnak, akik hat hét alatt újították fel az egykori sportrendelô épületét a Nicolae Filimon, azaz a volt Iskola utcában..
Bár szerette volna az új igazgatónak átadni a stafétabotot, ezt nem teheti, mert a napokban zajlott Bukarestben a versenyvizsga, s mind a három pályázó jó eredményt ért el. Ezért csak az óvási idôszak lejárta után lesz ismeretes, hogy a három orvos, dr. Csíki Zsuzsánna, dr. Schwartz László és dr. Porutiu Mihai közül végül is ki nyeri el az állást.
A továbbiakban Benedek fôorvos ismertette a pénztárat irányító vezetôtanács tagjainak névsorát, ami viharos elôzmények után véglegesítôdött. A Maros Megyei EBP ügyeiben végül is a követkekzô személyek fognak dönteni: Fratean Alexandru, Samarghitan Ioan és Csomos Benedek a megyei tanács, Vas Stefan a Fratia, Schiopu Alexandru a CSDR, Benedek Imre az Alfa Kartell szakszervezeti szövetségek, Sprînceanu Petru, Panturu Ileana és Kikeli Pál a patronátus részérôl.
Dr Benedek Istvánnak és csapatának a pénztár megnyitása érdekében kifejtett munkáját az alprefektus értékelte, Marosvásárhely alpolgármestere pedig sikeres indulást kívánt az intézménynek.
A gyakorlati kérdésekrôl a gazdasági aligazgató számolt be: egyelôre nyolc ügyosztály kezdi meg tevékenységét, s az eltelt három hónap alatt 80 milliárd lej biztosítási díj gyûlt össze megyei szinten, ami kezdetnek nem rossz, de a folytatásnak is hasonlónak kell lennie — hangsúlyozta az aligazgatónô. Ha az egészségügynek sikerül törlesztenie a szolgáltatóival szemben felgyûlt 40 milliárd lejes adósságát, amire ezekben a napokban minden remény megvan, — akkor egyenesbe kerül a pénztár anyagi helyzete is, s valóban el lehet kezdeni a munkát — vélekedett, majd bejelentette, hogy április elsejétôl a pénztár folyószámlájára kell fizetni a biztosítási díjakat (a marosvásárhelyi kincstárban a 301511343845-ös számlaszámon), s az egészségügyi társadalombiztosítással kapcsolatos iratokat is a pénztár székhelyén kezelik.
Tegnap délben nyitották meg Marosvásárhelyen az Enescu utca 2. szám alatt a polgármesteri hivatal turisztikai és gazdasági információs irodáját, amelynek ötlete a Szeged városával való testvértelepülési kapcsolat során született és körvonalazódott.
A megnyitón felszólalt Fodor Imre polgármester, Orbán Dezsô alpolgármester, valamint Nan Gheorghe, a megyei kereskedelmi kamara elnöke. Mint hangsúlyozták, fontos a befektetôk vonzása, valamint a kis- és közepes vállalkozások védelme, és a polgármesteri hivatalnak is felépítésében is helye van az irodának, amely szerepet kap majd a testvérvárosokkal folytatott kapcsolat élénkítésében is. Abban az esetben, ha a forgalma kibôvül, a turisztikai célzatú szolgáltatásokra külön irodát hoznak létre.
Pillanatnyilag az iroda a turizmussal kapcsolatos törvénykezés dokumentumát, számítógépesített menetrendeket és térképeket tud ajánlani az érdeklôdöknek. Gazdasági tekintetben a város fôbb cégeinek jegyzéke, vegyes vállalatokról kapható információk, külföldi partnert keresô vállalkozók adatai, a magyar és román gazdasági törvénykezés számítógépesítve, lehetséges pénzforrások (különbözô belföldi és nemzetközi pénzalapok) információi állnak rendelkezésre. Távlatilag az iroda egy tájékoztatót állít majd össze, a vegyes vállalkozások és más cégek létrehozásával és mûködtetésével kapcsolatos jogszabályokról, gazdasági rendelkezésekrôl, beruházóknak nyújtott kedvezményekrôl. Az iroda mindennapi tevékenységében az információszolgáltatás, a külföldi kapcsolatokban érdekelt cégekkel való kapcsolattartás, és a cégek külföldi kapcsolataiban való közvetítés, marosvásárhelyi cégek számára potenciális külföldi anyagi források felkutatása kap teret. Az iroda eddigi adatbankjának létrehozásában már segített a kereskedelmi kamara, amelynek elnöke ígéretet tett a továbbiakban is a jó kapcsolatok ápolására, de bárki részérôl szívesen fogadnak ötleteket, javaslatokat. Az iroda egyelôre naponta 9 és 17 óra között tart nyitva, de az ügyfélforgalom követelményei szerint a késôbbiekben, ha kell, megváltoztatják a nyitvatartási programot.
Az Erdélyi ALPHA Alapítvány (Fundatia Transilvana ALPHA) nonprofit, nemkormányzati szervezet, etnikai, politikai és faji elôítéletek nenm kötik. 1992-ben alapította dr. Alexandru Lupsa idegsebész szakorvos, aki egyben az alapítvány elnöke is. Állami egészségügyi intézményel adománykéréssel fordultak az alapítványhoz, mivel ezek költségvetése rendkívül szûk, nagy hiányok muttakoznak a mûszaki ellátottságukban, a felszerelésükben és a gyógyszerekkel való ellátásukban. Ezért az ALPHA Alapítvány a költségvetési szakintézményeknek szóló programja keretében 1999. március 30-án 13 millió 541.200 lej értékû segélyben részesítette a marosvásárhelyi Onkológiai Rendelôintézetet.
A mûvelt északhoz képest jobbára mérsékelten bolond déli jelenségek. Felhôátvonulás a szomszédba. Derült égbôl lopakodók. A mélyebb völgyekben hölgyszitálás, köd- és nullafoltok. Erôs széllökések, nagypénteki bélörvény. Csomók a kákán. Vasárnap nyugati anticiklon. Elszórt hírszállingózás. Hétfôn locsol az úr. Aztán rettenetesen másnapos idô.
A megyei statisztikai hivatal közlése szerint 79 állami vagyonú, 86 magánvállalkozás, 34 vegyes tôkéjû egység és 25 szövetkezet helyzetének vizsgálatából kiderül, hogy februárban a megyében 1.504.217 lej volt a bruttó és 1245126 lej a nettó átlagfizetés. Ezt a szintet azonban a gazdaság különbözô területein dolgozók közül sokan nem érik el. Sôt a bôrfeldolgozók a netto átlagfizetés felénél alig keresnek többet(735.182 lejt). Nem sokkal haladja meg ezt a szintet a szállodákban és vendéglôkben dolgozók (773.993 lej), a textilipari alkalmazottak (841.559 lej), fémfeldolgozók (884.128 lej), nettó átlagkeresete sem. Az már más kérdés, hogy nem hivatalosan még mennyivel sikerül ezt az összeget felkerekíteni.
Ezzel szemben a kitermelô ágazat alkalmazottai átlag 2.168.803 lejbôl, míg az energetikai iparban dolgozók, illetve a víz-, gáz-, hôenergia-elosztók átlag 1.987.355 lejbôl adóznak.
Mindenesetre a fogyasztói árindex folyamatosan növekszik. 1999 februárjában a tavalyi évhez viszonyítva a szolgáltatásokért 54,3%-kal, a nem élelmiszer jellegû termékekért 41,4%-kal és az élelmiszerekért 18%-kal fizettünk többet. Említésre méltó, hogy februárban a villamos energia 15,6 %-kal, a földgáz 14,8%-kal, a dohány és cigaretta 5,01%-kal, a vegyszerek 3,7%-kal, a kávé 9,4%-kal, az alkohol 4,9%-kal, a tej 3,7%-kal, a belföldi légi szállítás 13,5%-kal, a városi szállítás 3,3%-kal drágult.
A fogyasztói árindex alapján az infláció 1999 második hónapjában 2,9% volt.
Más szavakkal tovább romlik megyénk lakóinak általános szociális helyzete. Ráadásul a munkanélküliek száma 1999. február 10. és március 17. között 2398-cal nôtt. Összesen 32237 személy szerepel a nyilvántartásban. Közül azonban csak 14223-an jogosult a munkanélküli segélyre.
A foglalkoztatás terén némi javulásra a korábbi évek tapasztalata szerint, a tavaszi munkák elkezdése után lehet számítani, ilyenkor egy- két százalékkal csökken a munkanélküliek száma, s ôszre a betakarítási munkálatokra még további két százalék talál munkát.
Lapunk március 16-i számában részletesen beszámoltunk a gazdajegyek (kuponok) idei hasznosításáról. Oroian Gheorghe, a megyei postaellenôrzô felügyelôség fôfelügyelôje akkor azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint az értékjegyek március közepéig eljutnak hozzánk is. Sajnos nem így történt. Amint tájékoztatott a tegnapig a számítógépes nyomtatványokat, az értékjegyekre jogosultak névsorát kapták meg. A megyebeli 95 postahivatal és a gazdajegyek kiosztására feljogosított postahivatalok Marosvásárhelyen, Szovátán, Régenben, Ludason, Segesváron, Dicsôszentmártonban egy-egy postahivatal dolgozói átvették az idei módszertani útmutatókat és felkészültek e tevékenység megkezdésére. Idén megyénk területén összesen 338957 személy jogosult a gazdajegyek átvételére. A fôfelügyelô úgy véli, hogy az okmányoknak a megyei postaellenôrzô felügyelôséghez való érkeztétôl számítva a területi postahivatalokhoz egy-két hét alatt kell eljutniuk, azután megkezdôdhet azok átvétel. Az értékjegyek átvételének határideje június 1-je, röviden, emlékeztetôül megemlítjük még: 0,5 hektártól 10 hektárig terjedô mezôgazdasági földterületre osztanak jegyet, minden hektárra egyet. Egy gazdajegy értéke 175.000 lej, a beváltási határidô november vége. Idén azokkal minôsített vetômagvak, rovar-, gombaölô szerek, gyomirtó szerek, mûtrágyák , állategészségügyi gyógyszerek, természetes és koncentrált takarmányok vásárolhatók, bizonyos munkák, szolgáltatások kifizetésére is használhatók, nem válthatók be viszont üzemanyagra (gázolaj), és gépalkatrészekre.
Romániának ezidáig csaknem egymillió dollárba került a '99-es napfogyatkozási reklámkampány, amelyet az egyes nemzetközi kiadványok, valamint a Discovery Channel és az Eurosport tévécsatornák közöltek. Az Országos Turisztikai Hatóság és a McCann-Erickson ügynökség által elômozdított reklámkampány fô célja a román turizmus fellendítése és a turisztikai ajánlatok eladásának ösztönzése.
A parlament együttes ülésén kedden elfogadták az idei érettségi vizsga megszervezését módosító rendeletet. Alexandru Brezniceanu demokrata képviselô közölte, hogy a szóban forgó törvény értelmében idén két szesszióban szervezik meg az érettségi vizsgát, és az egyik vizsgaidôszakban elért érdemjegyeket nem ismerik el a következô szesszióban. Vélekedése szerint a két vizsgaidôszakban szervezett érettségi nem veszít komolyságából, tekintve, hogy a vizsgatételek országos szinten egységesek lesznek továbbra is, és a minôsítés is szigorú marad. E törvény precedenst teremtett, ezért megítélése szerint a továbbiakban is két szesszióban fogják szervezni az érettségit.
A filológia, teológia, mûvészeti, testnevelési líceumok, valamint a kémia-biológia és fizika-kémia szakok végzôs növendékei számára a matematika többé nem kötelezô érettségi tantárgy. A szóban forgó növendékek vizsgatantárgyat visszavonták a tanügyi tárca által közzétett szaktantárgyak listájáról.
A Bukarestbe elvetôdô külföldiek csodálkozva tapasztalhatják, hogy mi még szekerekkel közlekedünk, írta a România libera. A szekérfogatok fôleg a bukaresti piac- és vásárterek környékén fordulnak elô, mert a város környéki parasztok még most is szekérrel viszik a fôvárosi piacokra portékájukat. De gyakran láthatók Bukarest utcáin a bútorszállító fuvarosok, vagy az ócskavasgyûjtôk fogatai.
Életének 68. évében kedden Bernben elhunyt Gosztonyi Péter magyar történész. Az 1956 óta Svájcban élt nemzetközi hírû Kelet- Európa- és Oroszország-szakértôt március elején megoperálták, akkor jobban lett, most váratlanul következett be a halála. Gosztonyi Péter 1963 és 1996 között a svájci Kelet-Európai Könyvtár vezetôje volt, és elsôsorban hadtörténettel foglalkozott. Számos könyve jelent meg az 1956-os magyarországi eseményekrôl, valamint a kelet- és közép-európai térségrôl.
Minden eddiginél nagyobb mennyiségû csempészett kábítószert foglaltak le a francia vámosok, s gyorsított eljárással már vádat is emeltek a vétkes brit kamionsofôr ellen. A kamiont a belga határtól nem messze állították le pénteken, s rakterében 39 boroskartonba elrejtve 584 290 Extasy tablettát, 39,5 kilogramm kokaint, 171,5 kilogramm hasist és 239,9 kilogramm hasisgyantát találtak. A kocsi 25 éves brit sofôrje szerint a szállítmány Hollandiából származik. A sofôrt azonnal ôrizetbe vették, s a dunkerque-i bíróság kedden vádat emelt ellene kábítószer- csempészetért és -birtoklásért.
Az Interneten megjelent a B92 rádió
Megjelent hétfôn a számítógépes világhálón a belgrádi B92 rádió, amelyet a múlt hét közepén hallgattatott el a szerb kormány. A kemény nyugati popzenei számokon kívül a B92 híreket szolgáltat a NATO légicsapásairól, illetve a jugoszláv hadsereg válaszlépéseirôl a következô web címen: http://www.b92.net/b92/live/live.html. A webhelyen angol nyelvû híreket is közöl a rádió, illetve élôképeket jelenít meg a háborús helyszínekrôl. A webhelyrôl értesülhetünk arról, hogy a B92 továbbra is sugározza adásait bécsi stúdiójából az 1476 KHz-es frekvencián.
Szegedi önkormányzati küldöttség Szabadkán
Szegedi önkormányzati küldöttség járt kedden délelôtt Szabadkán és találkozott a város, valamint a Szabadka környéki települések magyar polgármestereivel. Balogh László országgyûlési képviselô, a küldöttség tagja elmondta: útjuk célja az volt, hogy személyes jelenlétükkel is biztosítsák a Vajdaságban élô magyarokat arról, az anyaország együttérez velük, a bajban nem hagyja magukra ôket. Közölte továbbá, hogy a polgármesterek azt kérik a magyarországi médiától: objektíven tájékoztasson a jugoszláviai helyzetrôl és ne keltsen pánikot. Szabadkán és környékén a körülményekhez képest nyugodt a helyzet, ellátási gondok nincsenek. Bár olvashatók magyarellenes falfeliratok, háborús károkat egyelôre nem kellett elszenvedniük.
Egy magyar nôt és ügyvédjét vád alá helyeztek a New York állambeli Garden Cityben, mert 60 ezer dollárért eladták a nô Nikolett nevû egészséges újszülött gyermekét egy amerikai házaspárnak. A nôt, a 26 éves Török Attilánét a Queens-beli College Point-i otthonában, a Glen Oaks-i ügyvédet, a 37 éves Kovács Tamást pedig Garden City egyik szállodájából távozóban tartóztatták le. A férfi elôzôleg a hotelben a házaspárnál hagyta a csecsemôt, majd a pénzzel a zsebében el akart menni. (Az amerikai házaspár nevét nem közölték.) Az anyát és az ügyvédet nagy értékre elkövetett anyagi visszaéléssel, illetve az örökbeadási jogszabályok megsértésével vádolják.
A gazdasági miniszter megszünteti Magyarországon az ólmozott motorbenzin forgalmazását április 1- tôl, a Magyar Ásványolaj Szövetség kezdeményezésére. Az ólmozott 98-as motorbenzin forgalomból való kivonása környezetvédelmi okokból történik. Ez a lépés összhangban van az Európai Unió szabályozásával is, amely 2000 januárjában törli az ólmozott benzin forgalmazását.
Április 1-tôl 1000 forint lesz a teljes árú támogatói jegy a fôvárosi állat- és növénykertben. A kedvezményes belépôvel látogató felnôttek 500, míg a 2-14 éves gyerekek 400 forintos áron juthatnak be az intézménybe. A diák és nyugdíjas jegyek 450 forintba, a családi jegy (2 felnôtt és 2 gyerek) 1500 forintba kerül. A csoportos állatkert-látogatáskor 200 forintot, míg a tanulmányi sétákon 90 forintot kell fizetni látogatónként. A bérletek is többe kerülnek: a felnôtteké 6 ezer forintba, a gyermekeké 3 ezer forintba, míg a cégek számára szóló bérlet 150 ezer forintba kerül. A bérletek 365 napig érvényesek. A húsvéti ünnepek ideje alatt "nyúltalálkozóra" vár minden érdeklôdôt az állatkert, de lesz kakukktojás-felismerô családi versengés, nyuszisimogatás, tojáspatkolás, húsvéti asztaldíszek készítése, tojásfestés és -írás, valamint tojásbábok készítése is. Az állatkertben felállított színpadon Fábián Éva énekel, bohócok és bûvészek szórakoztatják a nagyérdemût.
Duplájára drágulnak egyes buszjegyek
Mától 2100 lejrôl 4000 lejre drágul az utazás a peremfalvakba, így Marosszentgyörgyre, Marosszentannára, Szentkirályra és Keresztúrra — közölte Emil Chiorean, a Helyi Közszállítási Vállalat igazgatója. A bérletért egy vonalra 120.000 lejt kell fizetni. Marosvásárhely területén is drágul majd a közszállítás, miután várhatóan e hét közepén megérkezik a Versenyhivatal jóváhagyása.
Mivel a versenyvizsgán, egy résztvevô sem érte el a kért pontszámot, a március 30-i megyei tanácsülésen a Megyei Út- és Hídügyi Rt. élére ideiglenesen egy öttagú vezetôtanácsot választottak. A vezetôtanács elnöke Muji Stefan, tagjai: Bochis Nicoleta, a tanács alárendeltésében lévô útügyi igazgatóság igazgatója, Nitu Ioan, az Országos Útfelügyelôség mérnöke, Chioralia Ioan a Román Vizek ÖV helyi kirendeltségének igazgatója és Fábián Anna, a Megyei Út- és Hídügyi Igazgatóság osztályvezetôje. A vezetôtanács addig irányítja az Rt. tevékenységét, amíg újabb versenypályázatot ki nem írnak a menedzseri tisztség betöltésére.
Rendes nyitva tartás a gyógyszertárakban
Antonie Valeria, a Magángyógyszerészek Ligájának alelnöke arról értesített, hogy az elkövetkezô napokban a gyógyszertárak a megszokott nyitva tartás szerint szolgálják ki a betegeket, annak ellenére, hogy az egészségügyi biztosítási pénztártól még nem kapták meg a tartozásokat. Bár a gyógyszerészeknek nem fizették vissza a hátrelékokat, a 150 ártámogatott és ingyenes gyógyszert tartalmazó listát az egészségügyi minisztérium 300 tételt tartalmazóra bôvítette ki.
A belföldi gyógyszerek átlagban 15 százalékkal drágulnak, míg a külföldieknek a dollárárfolyam függvényében változik az áruk, de van olyan életfontosságú gyógyszer, amelyért mától 50 százalékkal többet kell fizetni — tájékoztattak a Magángyógyszerészek Ligájától.
Beruházási tervek 2000—2002-re
A megyei tanács az évezred elején a tervek szerint 303 millió lejt ruház be területrendezésre és 82 millió lejt szentel a megyei tanács, valamint a polgármesteri hivatalok számítógépes rendszerének bôvítésére. A mûvelôdési intézmények közül a Teleki Tékát részesítik elônyben, s a hôközpont felújítására 600 millió lejt fordítanak majd. Modernizálják a szabadi, mezôfelei, pagocsai és marosszentgyörgyi szivattyúállomásokat. A munkálatok értéke 700 millió lejt tesz ki, a fô vízvezeték felújítására összesen 2,7 milliárd lejt szentelnek. A repülôtér kibôvítésére 1,95 milliárd míg a kifutópáyák meghosszabbítására 1 milliárd lejt szánnak majd.
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozata április 8-án és 18-án este 7 órakor a Jó reggelt, napsugár! címû elôadással lép a közönség elé. Április 10-én délután 5 órakor pedig a Rút kiskacsát, Karácsony Benô zenés vígjátékát mutatják be.
Ma délután 4 órától szerkesztôségünkben (Dózsa György utca 9. szám, II. emelet) jogi tanácsadót tartunk. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni az elôfizetési nyugtájukat, valamint az összes iratot azzal kapcsolatban, amiben a szakember tanácsát kérik.
Elkészítették a földgáz bevezetésének a tervét Moson, Bô és Vece számára. A dokumentációért családonkét 750.000 lejt kellett fizetni. A 164 érdekent családból még vannak olyanok, akik elmaradtak a harmadik részlet törlesztésével. A nyárádszeredai polgármesteri hivatal megrendelte a megvalósíthatósági tanulmányt is, ami 2 millió lejbe kerül. Ezután hirdetnek versenytárgyalást a munkálatok kivitelezésére.
A tegnap 14 órától ülésezett a szászrégeni városi tanács, ahol többek között döntöttek a tömbházlakások önálló rendszerû központi fûtésének megvalósításáról. Elfogadták az általános városrendezési tervet. A költségvetés leosztásáról csak az április közepén meghirdetett rendkívüli tanácsülésen határoznak a tanácsosok.
Tegnap a magyar—román Gyerekétkeztetési Alapítvány igazgatója, Moldován Péter és elnöke, Specht József felkeresték a körtvélyfáji általános iskolát, ahol mintegy 300 gyereket csokoládéval, tízóraival ajándékoztak meg, ugyanakkor az intézménynek egy számítógépet is ajándékoztak. Ez az akció az alapítvány elsô rendevénye. A továbbiakban, támogatók bevonásával — célkitûzéseiknek megfelelôen — szeretnék rendszeresen biztosítani a tanulók tízóraiztatását.
Ülésezik a megyei földoszttó bizottság
Pénteken délelôtt, a prefektúrán ismét ülésezik a megyei fööldosztó bizottság. A szakemberek a földterületek tulajdonjoga körül felmerült vitás kérdésekben döntenek, és számba veszik a tavaszi munkálatok menetét is.
Szombaton 12 órakor a 6. Hadtest legfiatalabb katona-kontingense leteszi az esküt Marosvásárhely fôterén, a prefektúra elôtt. Az ünnepségen részt vesznek a megye és a város elöljárói, tisztek, illetve a kiskatonák hozzátartozói. A tankosok, tûzoltók mellett a csendôrújoncok is jelen lesznek.
Korszerû piaca lesz Szovátának
A tegnap délben a szovátai polgármesteri hivatal vezetôi, szakemberekkel együtt helyszíni szemlét tartottak a napipiacon. A város elsôdleges teendôi közé tartozik a piac korszerûsítése, ezért nemsokára hozzáfognak az átalakítási munkálatokhoz.
Nyárádszeredában, a helyi RMDSZ szervezetének gondoskodása révén az idén — néhány év szünet után — szombaton ismét megszervezik a húsvéti fenyôágazást és határkerülést. Hétfôn a locsolást ünnepi bál követi.
Copyright © Népújság - 1999