Viorel Cataramã, a szenátus gazdasági bizottságának elnöke kedden úgy nyilatkozott, hogy az idei 40-es rendelet "egy normális állapotot szentesít", a költségvetési kötelezettségek törlesztésére ésszerû és korrekt határidôk felállítása révén, valamint annak jóváhagyásával, hogy leszámítanak az adóból egyes, a kereskedelmi társaságok hatékony mûködéséhez feltétlenül szükséges költségeket.

A felsôház kedden nyolcvan szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta a profitadóra vonatkozó 1994. évi 70-es rendeletet módosító kormányrendeletet, a gazdasági bizottság javaslataival együtt.

Cataramã szenátor szerint a felsôház, amennyiben továbbra is a kis- és középvállalkozások, valamint a hazai piac támogatásának, továbbá az export és a befektetések elômozdításának irányába halad, határozott jelzést fog nyújtani a romániai reformok ütemének felgyorsítására.

A szenátus úgy döntött, hogy profitadócsökkentésben részesül a több mint 250 alkalmazottat foglalkoztató, védett és sajátosan szervezett munkahelyeket létrehozó, és három százalékos arányban hátrányos helyzetû alkalmazottaknak munkalehetôséget nyújtó gazdasági társaság. Ötven százalékkal mérséklik továbbá az export-tevékenységet és külkereskedelmet folytató gazdasági társaságok profitadójának ama hányadát is, amely megfelel a fenti tevékenységbôl nyert haszon összjövedelmében kitett arányának.

A szenátorok szavazattöbbséggel elfogadták a gazdasági bizottság ama javaslatát, hogy a törvénytervezet 1999. január elsejétôl lépjen hatályba.

Tekintettel arra, hogy a tervezetet az alsóház március 12-én eltérô megszövegezésben fogadta el, a vitatott szövegrészeket egyeztetni fogják.

Ítélethozatal a cserehátiak ügyében

A múlt hét végén történt ítélethirdetés a cserehátiak ügyében. A 14198/1997 számon iktatott perben Simona Muresan a következôket hirdette ki: a marosvásárhelyi bíróság részben elfogadja a felperes Aris Rt. által az alperes udvarhelyi tanács ellen benyújtott polgári keresetet. Elrendeli az alperesek tulajdonjogára vonatkozó bejegyzések megsemmisítését és ugyanakkor törli a telekkönyvbôl az alperesek tulajdonjogát a 16.700 négyzetméter betelekelt földterületre vonatkozóan.

Az ítélet szerint a sokat vitatott földterület ezután állami tulajdonban marad. Az ítélet ellen 15 napon belül a felek fellebbezhetnek. Ellenkezô esetben az ítélet végleges marad.

Mint ismeretes, a cserehátiak ügyében két per is folyt. Az elsôben a felperes az udvarhelyi önkormányzat volt. Mint ismeretes, a Székelyudvarhely fölötti Csereháton a fogyatékos gyerekek számára épült otthonba a Szeplôtlen Szív görögkatolikus apácarend költözött. A munkálatokat végzô bukaresti Aris Rt., amely az udvarhelyi tanácstól 99 éves bérletbe kapta a területet, a még félig kész épületet az apácarendnek adományozta. Ezt nehezményezte a helyi önkormányzat, s perelte be a céget, a bérbeadási szerzôdés megsemmisítését, valamint az apácáknak tett ajándékozás érvénytelenítését kérve. Ezt a pert elvesztették az udvarhelyiek.

A tanügyi szakszervezetek ígéretéhez híven tegnap kezdetét vette az ágazat általános munkabeszüntetése.

A négy pedagógusszakszervezet a béralap növelését és az elkezdett tanügyi reform folytatásához szükséges pénzt követeli a kormánytól. Andrei Marga oktatási miniszter alapjában egyetért a tanügyi szakszervezetek követeléseivel és levélben kérte fel Radu Vasile kormányfôt a konfliktus "ésszerû megoldására".

A miniszterelnök hétfôn este már tárgyalt a szakszervezeti vezetôkkel, de nem született megegyezés. A találkozó után Vasile csak annyit mondott: a pénzügyminiszterhez irányította tárgyalópartnereit azzal, hogy ha a pénzügyi tárca vezetôje talál lehetôséget bizonyos követelések kielégítésére, a kormány kész megvizsgálni az igények részleges kielégítését. Ha nem, akkor a kormány és a tanügyi szakszszervezetek is kénytelenek lesznek tudomásul venni, hogy "ez van" — mondta Radu Vasile.

A szakszervezeti követelések kielégítése becslések szerint 880 milliárd lejt igényelne.

A szakszervezetek úgy látták, hogy a miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után nincs ok lefújni a sztrájkot. Ha pénzügyminiszter majd némi reményt nyújt, bármikor abbahagyhatják a sztrájkot — hangoztatták.

Szakszervezeti források szerint országosan az oktatási dolgozók mintegy 60 százaléka vesz részt a sztrájkban, köztük vannak 12 egyetemi központban 20 felsôfokú tanintézet oktatói is. Romániában több mint 50 állami és magánegyetem mûködik.

Tegnap délelôtt szrájk-szemlére a Bolyai líceumba tértünk be, ahol a megszokott diákzsivaj helyett csend fogadott. Az oktatókat a tanári teremben találtuk. Finyák Tibor, a líceum szakszervezeti vezetôje mondotta el lapunknak, hogy 127 személy, pedagógusok és az adminisztratív személyzet tagjai egyaránt sztrájkba léptek. Csak az iskola étterme és a bentlakásban lakó diákok felügyelete mûködik. A diákoknak elôre szóltak, így nem is mentek tegnap órákra. — Bízom benne, hogy a szakszervezeti vezetôk higgadtan és józanul döntenek a kormánnyal már megkezdett tárgyalások során, és csak pozitív eredmény esetén függesztik fel a tiltakozást, mert másképp az egész értelmetlenné válik — mondotta Finyák Tibor.

Egyes iskolákban mégis volt oktatás. Ennek okáról a megyei szakszervezeti vezetôket kérdeztük. Cornel Crucean, az egyetem elôtti oktatás szakszervezeti szövetségének megyei elnöke szerint a szakszervezetek csak indítványozták a diákok otthonmaradását a sztrájkot rögzítô egyezményben, amelyet a négy országos szakszervezeti szövetség egyaránt aláírt. Emellett arról is lehet szó, hogy egyes pedagógusok nem csatlakoztak a sztrájkhoz, ugyanis a szakszervezetek nem ellenôrzik a teljes személyzetet. Ioan Sãcãrea, a Spiru Haret szövetség megyei elnöke szerint félreértés is történhetett, azaz nem mindenhol tudták megfelelô idôben értesíteni a diákokat, de mától ezek a tanintézetek is néptelenné válnak.

Dónáth Árpád megyei fôtanfelügyelô- helyettes arról tájékoztatott, hogy 11500 fônyi megyei tanügyi alkalmazott mintegy 75%-a szüntette be a munkát. Néhány iskolában csak felügyelnek a diákokra, ahol pedig nincs szakszervezeti képviselet, ott folyik az oktatás. Mint megtudtuk, a két vásárhelyi állami egyetemen sincs sztrájk, mind az OGYE-n, mind pedig a Petru Maior mûszaki egyetemen zavartalanul folyt az oktatás (egyik egyetem sem tagja az Alma Mater egyetemi szakszervezeti szövetségnek, amely viszont csatlakozott a sztrájkhoz).

Idôközben megkezdôdtek a tárgyalások a tanügyi munkabeszüntetés margóján. Tegnap a pénzügyminiszterrel tárgyaltak a szakszervezetiek, ma várhatóan a miniszterelnökkel ülnek tárgyalóasztalhoz. Egyes ígéretek tegnap már elhangzottak kormányszervektôl a tanügyiek javadalmazásával kapcsolatban, de egyelôre kompromisszumról nincs szó. A sztrájk a megyei szakszervezetiek becslése szerint legalább péntekig eltarthat, de ha nem születik megegyezés, ezt a jövô heti vakáció idejére felfüggesztik, utána pedig meghatározatlan ideig is folytathatják.

Tévéfigyelô

És fôleg mi lesz?... Azt mondja hétfôn este a Duna Tévé esti kérdésére válaszolva David C. Korten világhírû közgazdász, hogy általános válság felé haladunk. Mit haladunk? Dehogy! Már benne is vagyunk. Meg azt is állítja, hogy a lemaradt, elegánsan "fejlôdésben levônek" becézett államocskákon úgy sem lehet segíteni. Márpedig ô tudja, mert évtizedek óta ezzel foglalkozik. Aztán még azt is állítja: nem jó dolog a szocializmus és szörnyen tökéletlen a kapitalizmus. Aztán két igen figyelemre méltó dolgot állít az USA-ról, és Magyarországról. Mégpedig: addig volt jó világ és rend az USA-ban, amíg volt Szovjetunió. Mert így létezett a közös ellenség, és érdemes volt hajtani azért, hogy lepipálják, meg hát fegyver is kellett, mert hátha "jönnek az oroszok." De most már biztosan nem mennek. Tehát azóta az USA is széthullóban van... Állítja Korten úr, akinek nagysikerû könyve: A tôkés társaságok világuralma magyarul is megjelent. Tehát a nyugati talmi csillogás csupán az üveggyöngyök csalóka fénye, fabatkát sem ér. Délibábot kergetünk, mikor majmolni akarjuk. Majd következik a megdöbbentô bejelentés: a kapitalizmus és szocializmus elvetendô, marad a harmadik út, az ideális...a kádári rendszer! Persze nem ilyen nyíltan, csak burkoltan mondja: hogy 1989 elôtt volt jó világ Magyarországon, mert vígan virultak a kisvállalkozások. És akkor nem volt Pesten "mekdönci" meg "pizzahat".

Nem tudom, hogy ezt valóban komolyan gondolta Korten úr, vagy csak a vendéglátó országnak szólt a bók, de mindenesetre Budapesten tartott elôadását rengetegen meghallgatták, amint az interjúhoz mellékelt fedôképek is mutatták.

Szóval szétesô világban délibábot kergetünk. Ez volt az eszmei mondanivaló. Vasárnap este meg az MTV2 mûsorában Czakó Gábor azt mondotta: fúj, micsoda csúnya dolgokat mûvelünk. Már nem homo sapiensek (gondolkodó emberek), hanem homo mercatusok vagyunk, vagyis emberi mivoltunkban is áruvá változtunk. Meg hogy rohanunk, mint a bolondok... Persze a vesztünkbe.

Bezzeg az egyiptomi Edfu városában Hórusz templomát 184 éven keresztül építették a derék ôslakosok. Ôk nem siettek, tudhattuk meg Cselényi László Minoritates mundi címû sorozatának Egyiptomot ábrázoló harmadik filmjébôl. Tüneményesen szépek ezek tévés úti esszék. És imponálóan sokatmondóak. Látszik, hogy egy mûvelt, alapos tudású, ugyanakkor vérbeli tévés járja a világot, hogy elkészítse a sorozatot, aki ugyanakkor kisebbségi létbôl emelkedett fôvárosi többségi tévés egyéniséggé. Cselényi lát és láttat. És mi kell több egy jó tévésorozathoz?

(Persze a pénz sem elhanyagolandó! Például...) Annyi szépet és jót tudtunk meg az egyiptomi koptokról, hogy elhatároztam: ha megunom, hogy magyar vagyok, kopttá válok, és harcolni fogok személyi autonómiámért. Hadd lám, mit kezdenek velem akkor az ország- és nemzetféltôk...

Beruházás a karrierbe

1997-ben elkezdôdött valami, ami ma is életképesnek tûnik, éspedig a marosvásárhelyi FDL-PAEM (a Munkanélküliség megszüntetéséért aktív intézkedési program) a PHARE keretében kifejlesztett tanfolyama, amelynek kivitelezôje a Népi Egyetem. Maria Olaru-tól a program felelôsétôl és egyben a Népi Egyetem igazgatójától tudtunk meg részleteket.

— Az 1997-ben elkezdett program egy éves finaszírozási feltétele az volt, hogy idéntôl saját erôbôl folytatjuk. Mi ezen túlmenôen állandósítani szeretnénk ezt az ingyenes menedzseri és vállakozás elôkészítô tanfolyamot. Az eddigi három csoport elôkészítése mintegy 27-28000 ECU-be került, ebbôl 17-18000 ECU-t a Phare adott, a többit saját forrásokból pótoltuk. A tanfolyam elsôdleges célja az érettségizettek munkanélküliségének csökkentése úgy, hogy a végzôsöket próbáljuk segíteni. A résztvevôknek esélyt adunk, hogy saját lehetôségeiket felfedezzék, hogy majd az iskolapadokat elhagyva, akár saját vállakozásba kezdjenek, esetleg társuljanak már létezô társaságokhoz vagy, hogy alkalmazottként sikeresen beilleszkedjenek az üzleti életbe.

Az eddigi csoportok cégmenedzselést, marketinget, könyvelési alapismereteket, közönségszolgálatot, kommunikációs tehnikát, hivatalos levelezést illetve számítógépes ismereteket sajátítottak el. Az idén ôsszel induló, negyedik, 25 fiatalt felölelô csoport sajnos anyagi okok miatt számítógépkezelést nem tanul, de a többi tantárgyak megmaradnak. Sajnos, ha ideiglenesen is, de fel kellett hagyjunk azzal a gyakorlattal, hogy minden csoportba 8 munkanélkülit is felvegyünk, így most csak XI-es és végzôs diákok lesznek. Abban reménykedünk, hogy a létezô munaknélküliséget felszámoló programok majd felvállalják ezek képzését. Ami a mi munkánk eredményességét illeti a tanfolyamot elvégzô 75 fiatal közül 60-at sikerült utólag megkérdezni és válaszaik alapján egyetlen egynek nem rendezôdôtt valamilyen módon a sorsa. A többiek vagy egyetemen vannak, vagy dolgoznak valahol. Nem feltétlenül látványos munkaköröket töltenek be, de nem is munkanélküliek és felhasználhatják a nálunk tanultakat. Akik egyetemisták, azok is tanulmányaik befejezése után még mindig hasznát vehetik vállalkozói alapismereteiknek.

Az érettségi elôtt állók esetében felmerülhetne az idôhiány is, de figyelembe véve, hogy hetente egyszer kell ide jönniük, pénteken délután 4-7-ig, házifeleadatot nem kapnak és február utolsó napjaiban be is fejezôdik a tanfolyam, még rengeteg idejük marad az érettségire való felkészülésre. Igaz, hogy lesz majd egy kutatási feladatuk, de az eddigi gyakorlat alapján azt mondhajuk, hogy nagyon élvezték és szívesen csinálták. Ilyenkor az a feladatuk, hogy összehasonlító piackutatást végezzenek, megvizsgálják az ügyfelek viszonyát bizonyos termékekkel szemben, mindenestre terepmunkát végezzenek.

Remélem, hogy a PHARE támogatás megszûnése nem fogja komolyabban érinteni a tanfolyam színvonalát, ugyanis a tanárok nem változnak, a módszerek sem, úgyhogy nem marad más hátra, mint dolgozni az elôadóknak és tanulni a fiataloknak, hogy a karrierjükbe fektetett pénz, idô és energia ne vesszen kárba.

Szeptember végén a hazai Letéti és Takarékpénztár együttmûködési szerzôdést írt alá a német Nemzetközi Együttmûködési Takarékpénztárak Alapítványával. A szerzôdés a hazai CEC jövôbeni stratégiájának kidolgozását is magában foglalja, amelyben segítségére lesznek a német szakemberek. Ennek lényege, hogy a hazai nehézkes, némiképp korszerûtlenné vált intézmény megújuljon, képes legyen gyorsan reagálni a jelenkori ugyancsak gyors egymásutánban bekövetkezô kihívásokra.

A szerzôdéskötés után Camenco Petrovici, a CEC elnöke bejelentette, hogy német mintára már el is készült a kis- és közepes vállalkozások hitelezésének tervezete. Egyébként a német partner azt is lehetôvé teszi és ehhez anyagai támogatást is nyújt, hogy a CEC hazai szakemberei rövidebb, hosszabb ideig németországi kiképzésen vegyenek részt.

A németországi alapítvány egyébként már 1992-tôl kapcsolatban áll a hazai Letéti és Takarékpénztárral, amikor a Világbank megrendelésére, az EU-PHARE program keretében elkészítette a CEC átszervezésére vonatkozó elôtanulmányt. Ezt 1996-ban kiegészítették.

A szeptember végén megkötött egyezmény azt is magában foglalja, hogy ugyancsak német mintára hamarosan országunkban is létrejönnek a lakásépítési takarékpénztárak. Az elsôre a jövô évben lehet számítani, és ezek nem fogják kiszorítani az országos lakásépítési ügynökséget. Az említett takarékpénztárak anyagi alapjához a Bajorországi Takarékpénztár 30 millió márkával járul hozzá.

Helmut Geiger, a német alapítvány elnöke kijelentette, hogy a román-német együttmûködés célja a lakosság takarékoskodási kedvének az ösztönzése, majd annak a tervnek a kidolgozása, hogy a lakossági megtakarításokat hogyan lehet a lehetô legjövedelmezôbb üzletekben úgy kamatoztatni, hogy abból mind a nemzetgazdaságnak, mind a lakosságnak, a betéteseknek elônye származzon.

Az Értékpapír-felügyeleti Országos Bizottság törvénytervezetet készített és adott át a parlamenti pénzügyi komisszióknak az értékpapír- és tôzsdetörvény módosítására vonatkozóan. Ennek értelmében az állami kötvények forgalmazása is vagy a RASDAQ vagy az Értéktôzsde hatáskörébe fog tartozni. A törvénytervezet fô célja, hogy az eddiginél konkrétabb védelmet nyújtson a kisrészvényeseknek. Ennek alapja elsôsorban az, hogy a részvényesek állandóan friss és megbízható információkhoz jussanak. Ezért a kereskedelmi társaságok a törvény életbe lépése után nemcsak évente, hanem negyedévenként is komplex helyzetjelentéseket kell összeállítsanak, s a részvényesek rendelkezésére bocsássanak. Újdonság lesz az is, hogy ha valamely befektetô egy társaság részvényeinek több mint 10 százalékát óhajtja megszerezni, errôl értesítenie kell a tôzsdevezetôséget és az Értékpapír-felügyeleti Bizottságot. Valamely társaságon belül az ellenôrzô szerepkör megszerzése csakis úgy lesz lehetséges, ha az ehhez szükséges részvénycsomag tranzakciójával kapcsolatban az illetô társaság nyilvános árverést szervez. Az ellenôrzô szerepkör megszerzéséhez eddig az kellett, hogy valaki egy bizonyos társasági részvényeinek legkevesebb 33 százalékát birtokolja. Az új törvény szerint ehhez ezután az abszolút többséget kell megszerezni.

A ha fôrészvényes-cserérôl van szó, a tranzakció elôtt a kisrészvényeseket mindenképpen idejében értesíteni kell a leendô fô részvényes szándékairól a társaság jövôjével kapcsolatban, hogy a tulajdonosváltás elôtt határozni tudjanak részvényeik sorsa felôl, tehát hogy megtartják vagy még az ügylet elôtt eladják értékpapírjaikat. A valamely társaságban a részvényeknek legalább 10 százalékával rendelkezô értékpapír-tulajdonosnak joga van képviselôt küldeni az Igazgatótanácsba. A nyílt végû kereskedelmi társaságok esetében a törzstôke bármilyen eszközzel történô növeléséhez a részvényesek 90 százalékának beleegyezésére lesz szükség. Ugyanez szükségeltetik majd ha a társaság egyesülni óhajt más cégekkel, ha több társaságra oszlik szét, vagy ha eladásra kerülnek bizonyos részei. A nyílt végû társaságok zárt végû cégekké való átalakulásához ugyancsak a részvényesek 90 százalékának beleegyezése kell. Az ezt eldöntô, megszavazó részvényesek pedig kötelesek felvásárolni azon részvényesek papírjait, akik ebbe nem egyeztek bele, hogyha azok értékesíteni óhajtják részvényeiket.

A törvény értelmében az eddig az állami költségvetésbôl finanszírozott Értékpapír-felügyeleti Bizottság anyagilag független intézménnyé válik, melyet a részvénypiacon papírt forgató vállalatok fognak fenntartani. Kelet-európai újdonságként szó van arról, hogy létrejön egy olyan kompenzáló alap, melybôl azoknak a személyeknek az esetleges veszteségei egy részét fogják megtéríteni, akik részvénypapírokba fektették be pénzüket. Ilyen fajta alapok egyelôre csak Nagy-Britanniában és az Amerikai Egyesült Államokban léteznek.

Egy nemzet gazdaságában az adó- és illetékrendszer az adminisztratív szervek legfontosabb szabályozó és ellenôrzô eszköze. Az újraelosztás társadalmi vonatkozásaiban a jövedelmek többé kevésbé méltányos elosztását jelenti (egyszerûbben fogalmazva elvesz a gazdagoktól a szegények javára), míg gazdaságilag a termelés, fogyasztás és áruforgalom viszonyát igazítja egymáshoz. Romániában az adórendszer nem más, mint az adók rendszertelen gyûjtése és az adminisztráció feladatai azonosulnak a kapzsi árendáséval. Ezeket figyelembe véve egyáltalán nem mindegy, hogy az így befolyt pénzekkel mi is történik, növekednek-e esetleg csökkennek-e az adók, és a szociális támogatások rendszere milyen irányba fejlôdik.

Képviselôink az adócsökkenés hallatára azonnal a költségvetés hatalmas tételeire mutatnak és csak nagy nehézségek árán lehet eredményeket elérni, pl. az 92/1997-es direkt beruházások törvénye módosítására vonatkozó javaslatok megszavazásánál, csak nagy nehezen lehetett kiharcolni a visszaforgatott profit adómentességét. A fentiek alapján azt gondolnánk, hogy a költségvetési hiány az adók alacsony szintjének tudható be, és ha ezek valamivel magasabbak volnának, minden gondunk egy csapásra megoldódna. Sajnos nem így van.

A nyolc önálló vállalkozás hátrálékai összesen 19000 milliárd lejt tesznek ki. A most alakuló, nemrégiben átalakított Román Államvasútak Önálló Vállalkozásnak 5000 milliárd lej adósságától tekintenek el. Miféle költségvetési szigorról lehet itt még szó?

Ugyanakkor az állam adósságai a Bancorexnél és az Agrárbanknál meghaladták az egy milliárd amerikai dollárt. Ennek nagy része a villamos energia árának támogatásából és a mezôgazdasági szubvenciókból származik, ami annál is inkább bosszantó, hogy ezek a támogatások nem a lakosság védelmét, hanem a túlzottan energiaigényes iparágak életben tartását célozta. Ráadásul még ez esetben is az exportáló cégek kapták meg a pénzeket, így nem csoda, ha egyfelôl a nagy vállalatok adósai az államnak, míg az állam a bankoknak. A mezôgazdaság ügyei sem állnak különbül. Itt a segélyek csak 1996- ban elérik a 4000 milliárd lejt és ennek ellenére sem sikerült az élelmiszerárak emelkedését megállítani, nem beszélve a mezôgazdaság egyértelmû hanyatlásáról.

Nyilvánvaló, hogy a támogatások nagy része — egyes munkák elvégzésének finanszírozása, kedvezményes kamatú kölcsönök — olyan haszonélvezôk zsebébe jutott, akiknek semmi közük a mezôgazdasághoz. Nagyjából ez a története azoknak elpazarolt pénzeknek, amelyeket az állam késôbb állami kincstárjegyek kibocsátásából származó bevételeibôl visszafizetett a bankoknak.

A fentiekhez már csak "aprópénzszerûen" adódnak hozzá olyan összegek, mint a RENEL-nek feajánlott 1000 milliárd lej, vagy a brassói Tractorul-nak adott 200 miliárd lej, nem beszélve a krajovai repülôgépgyárnak juttatott adományokról. Könnyen észrevehetô, hogy a költségvetés csapjain a különbözô összegek nem a szociális védelemre folynak el és hogy az adók csökkentése vajmi keveset segítene a jelenlegi állapotokon. A pénzek olyan támogatásokra fordítódnak, amelyek senkin sem segítenek, leszámítva néhány érdekcsoportot, amelyekrôl a korrupció elleni harc során egy szó sem esik. Ilyen helyzetekre gondolhatott Ronald Regen amikor a következôket mondta: "Esetenként a kormány nem a megoldás, hanem ô maga a probléma"

A táj lapos, sehol egy domb. Kilométereken át egyhangú, kopott, szürke, egyszintes épületek, sûrûn, egymásba építve. Látszik mindenen, hogy rég nem csinosították, festették ôket.

A város szebb idôket is megért. Mindenhol a túlnépesedés nyoma.

Az volt az érzésem, hogy egy hanyatló civilizációnak vagyok a szemtanúja.

Valószínû, hogy a városban a legtöbb épület az angol uralom alatt épült. Azóta nem nagyon építkezhettek, sôt a még meglévô épületeiket sen tartják karban. Az épületek mellé késôbb kunyhók, viskók épültek kiegészítésül, hogy a késôbb jötteknek vagy születetteknek szállást nyújtson. Azon a néhány helyen, ahol egy kis szabad hely maradt a szürke épületek között, sátrakat húztak fel, melyekben családok laknak. Vannak helyek, ahol a sátorlakók éppen mozgolódnak.

Számomra a látványban az a szokatlan, hogy a ruhák az utcán és az emeleti teraszokon lógnak, száradnak: kopott alsóruhák, ingek, szárik, rongyok, gyermekruhák összevisszasága.

Szinte mindent megtudok az indiaiak alsó és felsôruházatáról.

Az út szélén por, piszok, szemét. Sehol egy virágoskert vagy zöldövezet.

Figyelmemet az utca szélén több háromfalú illemhely keltette fel, amelyek nyitott oldala az utca felé van fordítva. Megbotránkozva láttam, hogy a férfiak egyszerûen csak beállnak a nyitott fülkébe háttal a járókelôknek és az autósforgalomnak, elvégzik dolgukat, aztán továbbállnak.

Hát egy kicsit furcsállottuk útitársaimmal!

Még aznap este a szálláshelyünkön megkérdeztem egy tíz éve Indiában élô németországi jógázótársunkat, hogy a nôk hogyan használják e tákolmányokat? Kérdésemre azt válaszolta, hogy India a férfiak országa. Ebbôl azt értettem, hogy az illemhely a férfiakért van.

Még sokáig izgatta a fantáziámat, hogy mi történik a nôkkel?

Az utcán járó nôk ruhája kivétel nélkül szép színes, hosszú ruhaegyüttes nadrággal és vékony sállal, melynek a színe megegyezik egymással. Cipôjük, sôt még a ruhájuk fölé felvett kötött szvetter színe is talál. Más asszonyokon színes egyszínû vagy mintás szári, kicsit vastagabb, de színben itt is tökéletes összhangban lévô sállal. A nôk ruházata szépérzékre vall. A férfiak öltözete kopott, általában sötét színû. Elsô pillantásra úgy tûnik, hogy itt csak a nôk öltözködnek.

Az utcán néhány helyen sok a kóbor kutya és a kóbor disznó. Ezek az állatok is, akárcsak a szent tehenek a szemétbôl élnek.

A disznókat sem vágják le, mert az itt lakók vegetáriánusok.

Az indiaiaknak sok szent állatuk van. Ezek közül gondolom, hogy a tehenet azért nevezték ki szentnek, mert hasznos állat. Jobban járnak, ha a tehenet megfejik és a teje sokáig táplálja ôket, mintha leölnék ôket és a húsa csak egypár embernek, kis ideig szolgálna eledelül.

De a keleti népek vegetáriánizmusának bizonyára vallási okai is vannak: a nem ártás, az erôszak nélküliség szent parancsa. Ne öld meg kisebb testvéredet, az állatot, azért hogy táplálkozzál!

Az indiaiak más forrásokból pótolják fehérjeszükségletüket. Az autóbuszban sugárzó, kedvesen mosolygó vendégfogadók és az úton járókelôk nem úgy néznek ki, mintha rosszul vagy helytelenül táplálkoznának.

A gabonán, zöldségen, gyümölcsön és tejtermékeken alapuló étrendjük másik oka a nagy meleg, amelyben hamar megromolna a húsétel.

Gondolataimat átható büdösség zavarta, mert autóbuszunk egy bûzös folyó mentén kanyargott.

Megdobbant a szívem, hát a Gangesz lenne ez? Aztán eszembe jutott, hogy az indiaiak szent folyója egy kissé távolabb lehet, és fôleg nagyobb.

Ez bizony csak egy kanális, amely mentén döcögtünk a sok gödör miatt. Lassabban haladtunk, mert az utca egyre keskenyedik, majd a végén megérkeztünk a Kirpal Ashram feliratú kapu elé.

Ez az ashram nyújt nekünk szálláshelyet egy hónapig.

A bejárati kapu építésénél spóroltak, mert azt olyan keskenyre építették, hogy az autóbusz a fordulóban, a kapualjban éppen ott akadt meg a kapufélfában, ahol én ültem. A vezetô nagy nehezen visszatolatott, autóbuszt, kaput nem kímélve. A második nekifutás után begördült az udvarra. Hálát adtam Istennek, hogy a közlekedési balesettôl megóvott minket.

Megkezdôdött életünk az ashramban.

Kábeltévés viszonylatban

Olvasói panaszok nyomán kerestük fel a marosvásárhelyi kábeltelevíziós szolgáltatókat. A panaszosok mindahányan azt rótták fel, hogy több magyar nyelvû tv-adó mûsorát szeretnék látni a vásárhelyi hálózatokon. Ez volt a fô kérdés, amelyet mindkét helyi szolgáltatónak fektettünk, de emellett persze a közeljövôben várható újdonságokról is érdeklôdtünk.

Elôször Gábor Ferencet, a Romsat igazgatóját kerestük fel. Mint elmondotta, ismerik a magyar nyelvû mûsorok iránt megmutatkozó igényt. A cég azonban egyszer bôvítené szeretné hálózatának mûszaki lehetôségeit, olyan mértékig, hogy abba akár hatvan mûsort is belefoglalhassanak, addig azonban nem terveznek lényegi változtatást a jelenlegi mûsorrácsban. A hálózat kibôvítése csak jövôre válhat valóra, egyelôre még a konkrét mûszaki terv sem készült el, és a munka is hónapokat igényel. Ez idô alatt az új adók bevezetésével kapcsolatos jogi ügymeneteket is el kell indítani.

Amikor a Romsat felvásárolta a TeleSatcót, közvéleménykutatás alapján változtatták meg a mûsorrácsot. Gábor Ferenc szerint két-három hónapon belül esedékes lenne ezt újra elvégezni, mert azóta bizonyosan megváltoztak az elôfizetôk igényei. Ha a mûszaki korlátok majd engedik, differenciált mûsorrácsot vezetnek be, azaz programcsomagokat fognak majd ajánlani az elôfizetôknek, különbözô árszinteken, ahhoz hasonlatosan, ahogy jelenleg az HBO filmcsatornát kínálják.

Szintén a TeleSatco felvásárlásának bejelentésekor a cég Internet-szolgáltatás szándékát is bejelentette. Ez is a hálózat felújításával egyidôben oldható meg. Valóra is válik, csak még az nincs eldöntve, hogy a cég önálló szolgáltatóként, vagy egy, a helyi piacon már dolgozó szolgáltatóval közösen fogja ezt végezni.

Mint látható, úgyszólván minden a felújított hálózat függvénye. Már említettük, hogy ez több hónapos munka, és ennek a költségei is meglehetôsen nagyok. A hálózat bôvítésének fejében a Romsat nem fogja emelni az elôfizetési díjat. Ez még nem idôszerû, akkor válhat esetleg szükségessé, ha majd több adónak a mûsorrácsba foglalása adott esetben megnöveli a költségeket.

Újabb magyar nyelvû adók mûsorrácsba tûzése a kolozsvári Portal marosvásárhelyi fiókcégénél is idôszerû kérdés. Barabás Sándor igazgató mondotta el, hogy már kapcsolatba léptek több magyar tv-adóval is, a lehetséges szerzôdés formájáról, árakról tárgyaltak. Ami ez utóbbiakat illeti, a magyar kereskedelmi tévék meglehetôsen drágák, bár van, amelyik még ingyen is ajánlja mûsorát, de van, amelyik havi negyed dollárt kér elôfizetônként. Ami általában az új programokat illeti, ajánlat rengeteg van. Az árak tekintetében az itt (Romániát értjük ezalatt) érvényes ajánlatok fokozatosan közelítenek az európai árszintekhez. A létezô adókkal kötött szerzôdések is évente növekedô árakat tartalmaznak.

Barabás Sándor szerint a programok menedzselése az egyik legfontosabb jelenlegi kérdés. Nemrégiben tartották a kábeltévés szolgáltatók országos tanácskozását, ahol a mûsorokról és az árakról már elôbb említettek szintén kihangsúlyozódtak. Ami az ajánlatok legpozitívabb oldala, valamennyi mûsorszóró általában kínál román nyelvû feliratot, szinkront vagy fordítást, ami a programokat vonzóbbá teszi. Ez a jelenség arra enged következtetni, hogy a közép-kelet-európai régió és ezen belül országunk is jó üzletet jelent a tévétársaságoknak.

A Portalnál is idôszerû kérdés a hálózat fejlesztése, harminc-negyven mûsoros rácsot elbíró mértékig. A hálózat fejlesztését '99 végéig tudnák befejezni, és hogy ne terheljék túl a bérlôket, fokozatosan töltenék fel új adókkal. Hogy milyenekkel, ez a bérlôk igényének függvénye. Az igények felmérése már elkezdôdött, csak egyelôre elég sokan közömbösek iránta. Ezúton is kéri a cég az elôfizetôket, töltsék ki az ûrlapokat, hogy a cégnek legyen megfelelô információja a bérlôk igényeirôl. Az eddigi adatok szerint az itthoni kereskedelmi adók (Prima, Antena1, Pro TV) a legnépszerûbbek, ezeket követik a magyar nyelvû adók, a tudományos jellegû mûsorok. Ez utóbbiakra továbbra is nagy az igény, de emellett még népszerûnek látszanak a könnyebb fajsúlyú szórakoztató mûsorok és a filmek, és volna kereslet a "töményebb" kultúra iránt is, hasonlóképpen újabb magyar nyelvû mûsorokat is kértek a megkérdezettek.

Ha a számításoknak megfelelôen jövô esztendô végére felújítják a hálózatot, akkor a programok már említett menedzselése programcsomagok kialakításában ölthetne testet. Az alapot a legnézettebb adók jelentenék, és emellett az igények szerint nyújtanának "extrákat", különbözô árakon. A korszerûbb hálózat lehetôvé tenné az Internet-hozzáférési lehetôséget is, ez tervben is van, de hogy pontosan milyen módon, azt majd a költségek döntik el, a lényeg a minél jobb rendszer kialakítása, ez élvezi az elsôbbséget.

Mindent összevetve, a dolgok jó irányba tartanak. A jelek szerint a kábeltévés szolgáltatók komolyan veszik az újabb magyar adók iránti igényt, adnak a bérlôk véleményére. Emellett az sem mellékes, hogy a tervbe vett bôvített hálózatok módot adhatnak majd rá, hogy mindenki azt nézzen, amit éppen akar. Igaz, ez többe is fog kerülni, mint a "szabvány" elôfizetés, de amióta piac a világ, semmi sincs ingyen.

Csak azt mondhatom: jó buli volt Bródy János koncertje. Ritka élmény, s nemigen van részünk benne. Hát ne legyen elfogult az ember? Ha nosztalgiázhat egy kicsit. Emlékeinkben visszaköszöntek a hatvanas-hetvenes évek; a rettenetesen szép esztendôk, apró-cseprô lázadásaink, megalkuvásaink. A generációs elérzékenyülés ilyenkor magától értetôdô. Persze errôl már írtak az újságok; Bródy János állta a sarat, nem hagyott téma nélkül senki érdeklôdôt. Feltûnô volt, nem árulta el, jönne-e még egyszer erdélyi körútra, és mennyiért. Lehet, nem is kérdezték tôle.

Én megkérdeztem. S mivel mûvészek piszkos anyagiakról nem szívesen beszélnek, hívta menedzserét. Adatokkal ô szolgálhat. Tényleg, a hölgynek, ki menedzser volt, feje szinte gombnyomásra mûködött, mint holmi számítógép, s szavai úgy értek utol, teketória nélkül, hogy alig bírtam követni.

— Gondolhatja, nevetségesen alacsony gázsiért nem jöhetünk: csak jól fizetô nézô elôtt énekelünk.

Természetesen gondoltam erre, és csak bólogattam.

— Kezdem a plakáttal, aminek elôállítását nem szívesen bíznánk másra; ezért kinyomtatását magunkra vállaljuk, abban a reményben, hogy sikerül, legalább erre, támogatót találni. A többi viszont igény: az egyebek. Utaztatásunk Budapestrôl ide és vissza, egy kétágyas szállodai szoba, teljes ellátás és százötvenezer forint adómentesen naponta. A legpontosabban ennyi a feltételünk, s remélem, nem számoltam sokat.

— De. Mert ez így nagy pénz, és lehetetlen elôteremteni — mondtam kissé meglepôdve.

— Márpedig se többet, se kevesebbet nem kérünk.

— Ami cirka hétmillió lej lenne, ha az egyáltalán futja.

— Nekünk jó márkában is, de hol itt a hiba?

— Semmi, semmi, csak honnan ennyi pénz, ha szegény a társadalom?

— Ez baj. Bródy úr viszont csak énekel, és nem arról tart elôadást, hogy honnan szerezhetô meg fellépésének díja.

— Ha a belépôjegyek árát felemelhetnénk hatvan- hetvenezerre, akkor még hagyján, ütné a széle a hosszát, talán.

— És?

— Csakhogy ez már nem is túlzás, több annál; nincs ki megfizesse.

— De hát gondolhatja, potyára nem jöhetünk. Ez nem vásár, hogy alkudozzunk. Ha az ember nem kaphatja meg valaminek az árát, akkor kár is tovább beszélgetni róla.

Ennyi volt a végszó. A kijózanító. Még az sem biztos, hogy rosszul esett. Csak éppen bántam, hogy engedtem kíváncsiságomnak, és hagytam magam visszaráncigálni a mai valóságba. Egy hangulatos este után. Bródy János, a kedvenc, mûsora végeztével vette gitárját, és elhajtatott Marosvásárhelyrôl. Ki tudja, mikor jöhet még egyszer. Helyette maradunk az olcsó sztárkínálattal, akik már senkinek sem kellenek, akik néha-néha mégis megjelennek és "plébekelnek" nagy átéléssel, rájátszva a recsegô zenére, ami folyik a gépbôl. Pedig már régtôl fogva másvalamit érdemelnénk.

VI. régizene-fesztivál Segesváron

Október 23-án és 24-én immár hatodik alkalommal került sor a "Castrum Sex" elnevezésû régizene- fesztiválra. A szervezôk, a Megyei Mûvelôdési Felügyelôség és a segesvári kultúrház idén is a lehetôségekhez mérten gazdag programot állítottak össze, amelyben hazai amatôr és professzionista zenészek kaptak esélyt a színre lépésre. Így a meghívottak között szerepelnek a segesvári "Armonia" énekkar, a gyulafehérvári "Codex Apullum" kamarakórus, Fernanda Romila Racoveanu, aki csemballón játszott, a brassói zeneakadémia régizene-együttese és mások.

Hogy kinek mit jelent a régizene, azt a választott zeneszerzôk mutatják. Van, akinek a reneszánsz és kora barokk jelenti a régmúlt idôk zenéjét, de van, aki J. Brahms-ot(1833-1897) is ide helyezi. A dalok és a hangszeren játszott muzsika színvonala erôsen váltakozó volt, így csak két kiemelkedô teljesítményrôl számolunk be. Elsôként Fernanda Romila elbûvölô csemballójátékát kell dicsérnünk. Mûsorában John Bull, D. Scarlatti és J. Ph. Rameau-darabokat hallhatott a közönség, amely a polgármesteri hivatal — igaz, nem túl nagy — dísztermét zsúfolásig megtöltötte. Fernanda Romiláról érdemes tudni, hogy a bukaresti zeneakadémia orgona szakának elvégzése után elnyert egy ösztöndíjat, amely lehetôvé tette, hogy a brémai (Németország) zenemûvészeti fôiskolán tanuljon. Miután két évig Bernhard Klapprott professzor tanítványaként csemballózott, idén júniusban maximális pontszámot ért el mestervizsgáján. Közben a franciaországi Európai Barokk Akadémián, a németországi Händel Akadémián hallgatott elôadásokat. Számos koncertje, turnéja, tv- és rádiófelvétele mellett CD-i is jelentek meg. Nem csoda tehát, ha messze túlszárnyalta amatôr kollégái teljesítményét.

Hanke Katalin brassói csapata két Vivaldi-darabbal, egy gitárkoncerttel és egy szimfóniarészlettel a már megszokott és szinte elvárt minôséget nyújtotta idén is. Mûsoruk rövidsége egyben jellemzi e fesztivált is, ugyanis az egyébként hosszabbra tervezett elôadást le kellett rövidíteniük, tudniilik ahhoz, hogy pihenten lépjenek színre már elôzô éjszaka Segesváron aludtak, de arra a keretbôl nem tellett, hogy még egy éjszakát itt tölthessenek, így az utolsó, este hét órakor induló, brassói vonatot el kellett érniük. Rá kell ébrednünk, hogy még mindig a pénz hiánya szabja meg az egyébként jó kezdeményezések határait. Hiába volna jó, ha a zenészek pihenten és nyugodtan muzsikálnának, hiába tudják mindannyian, hogy az egyébként felbecsülhetetlen értéket képviselô eredeti hangszereknek vagy ezek másolatainak idôre van szükségük, míg átveszik a terem hômérsékletét, nincs rá lehetôség, hogy minden elôírásszerûen történjen. Mégis hiszem, amit Hanke Katalin tanítványairól mond: "ôket már megfertôzte ez a zene, ezért van jövôje".

Installációk a Kultúrpalotában

Immár hagyomány, hogy az Alter-Native nemzetközi rövidfilm- fesztivál járulékos rendezvényeként kiállítást is rendeznek Marosvásárhelyen. A tárlat fô szervezôje ezúttal is Bartha József festômûvész, aki Projekció tematikával hirdette meg az installáció-bemutatót. A tárlatnyitóra csütörtök délután 6 órakor kerül sor a Kultúrpalota földszinti galériáiban. A rendezô házigazda mellett Bartha Sándor (Arad), Matei Bejenaru (Iasi), Bob József (Marosvásárhely), Miklósi Dénes (Kolozsvár), Pál Péter (Marosvásárhely), Alexandru Patatics (Temesvár), Dan Perjovschi (Bukarest), Lia Perjovschi (Bukarest), Szabó Zoltán (Marosvásárhely) és Sorin Vreme(Temesvár) állítja ki munkáit. Az installációkat november 10-ig lehet megtekinteni.

100 éve világítanak Marosvásárhelyen

A CONEL (volt RENEL) marosvásárhelyi fiókja csütörtökön 10 órától a Kultúrpalota nagytermében jubileumi szimpóziumot szervez, amelyen részt vesz a helyhatóságok képviselôin kívül az ország összes CONEL fiókegysége, a központi vezetôség képviselôi, valamint azok is, akik a villamos energiát szolgáltató marosvásárhelyi egységgel együttmûködnek.

Szovátán sem fûtenek

A szovátai közüzem adóssága miatt a gázszolgáltató vállalat elzárta a csapot a hôközpontoktól, így a város tömbháznegyedeinek lakrészei központi fûtés nélkül maradtak. A közüzem 340 millió lejjel tartozik a gázasoknak, míg a lakótársulások az elôbbi egységgel szemben összesen 300 millióval vannak elmaradva. Ezenkívül a nagyobb ipari egységek közül a fafeldolgozó vállalat 98, míg a zöldségtermesztô és értékesítô egység 18 millióval tartozik a közüzemnek. Az említett értékekhez hozzáadódnak még a kamatok is. Csak akkor lesz ismét fûtés — tájékoztattak a közüzemektôl —, hogyha teljes mértékben törlesztik adósságaikat a gázszolgáltatókkal szemben, de ezért elsôsorban a lakóknak kell rendezniük tartozásaikat.

A kisvasút beindításáról tárgyaltak

A tegnap délben a szovátai polgármesteri hivatal gyûléstermében a nyárádmenti polgármesterek találkozót szerveztek a vasúti társaság képviselôivel, ahol a Marosvásárhely és Szováta közötti kisnyomtávú vasútvonal újraüzemeltetésének a lehetôségeirôl tárgyaltak. Az elképzelés szerint létrejönne a nyárádmenti községek szövetsége, amely, társulva egy volt vasúti dolgozók által alakított magáncéggel, a prefektúra támogatásával indítaná újra a járatot egyelôre csak Marosvásárhely és Nyárádszereda között. A mielôbbi intézkedést az is sürgeti, hogy a vonal Fintaháza környékén az árvizek miatt nagyon megrongálódott és amennyiben még halasztódik a helyreállítás, teljesek használhatatlanná válik — tudtuk meg Burkhardt Árpád alispántól.

Simontornyaiak Nyárádszeredában

A május 30-án aláírt testvértelepülési egyezmény alapján a magyarországi Simontornyáról 11 tanár és Cserháti Péter polgármester látogatott el a múlt pénteken Nyárádszeredába. A hasznos tapasztalatcsere mellett a házigazdák egy székelyföldi kirándulást is szerveztek. A jövôben a simontornyaiak segíteni szeretnék a nyárádszeredai líceum informatikatermének mûködtetésében és sor kerül még cserevakációztatásra is.

A bajnokokat ünneplik

Október 29-én, csütörtökön este 6 órától a prefektúra kistermében a megye és a sportigazgatóság vezetôsége ünnepélyes keretek között találkozik az Augsburgból hazatért marosvásárhelyi nôi tekecsapat tagjaival (edzô Seres Sándor), akik a Világkupán a második helyet érték el.

Holland üzletember-találkozó

Hollandia bukaresti nagykövetsége november 9. és 10. között a fôvárosba hívott 23 holland üzletembert, akik kapcsolatot szeretnének létesíteni romániai partnerekkel. E találkozón részt vehetnek Maros megyei érdeklôdôk, akiknek minél elôbb a kereskedelmi kamaránál kell jelezniük a részvételi szándékukat.

Bevetésen a segesvári tûzoltók

Október 25-én délután a segesvári tûzoltóegységnek a Dános községhez közeli, de már Szeben megyében levô Laslea faluban egy háztáji gazdaságnál kellett tüzet oltania, ahol a takarmányraktár gyúlt fel. A tüzet gyerekek idézték elô. Másnap reggel Segesváron a Barati utca 14. szám alatt levô Kroninvest Kft. udvarán 300 kg faforgács vált pillanatok alatt hamuvá. A katonáknak sikerült idejében közbelépni, így megakadályozták a tûz továbbterjedését. Az ok egyelôre ismeretlen.

Falutalálkozó Székelycsókában

Október 31-én falutalálkozót tartanak Székelycsókában, ahova a szervezôk minden elszármazottat hazavárnak. Ebbôl az alkalomból felavatják a két világháborúban elhunytak emlékmûvét. A kopjafa-avatást a 11 órakor kezdôdô istentisztelet elôzi meg.

Templomszentelés évfordulója Pókában

A pókai református egyházközség november elsején, vasárnap délelôtt 11 órakor kezdôdô istentiszteleten emlékezik meg a templomszentelés 50 éves évfordulójáról. Ebbôl az alkalomból igét hírdet dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök.

’56-os ünnepség a Kövesdombon

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének 8-as körzete október 28-án, 18 órai kezdettel a kövesdombi Unirea filmszínház termében megemlékezô ünnepséget szervez az 1956-os magyar szabadságharc és forradalom évfordulója tiszteletére. Fellépnek: a Bernády és a Kistemplom kórusa, szólót énekel Márton Irén, Bartis Ildikó színmûvésznô, valamint Szabó Péter, a kolozsvári állami opera énekese, zongorán kíséri Elekes Alice, Fazakas Ilona, Nagy Zoltán. Szerepel még az alsóvárosi református egyház ifjúsági csoportja — vezetô Tôkés Júlia. Mûsorvezetô: Zolyomi Tímea.

Képviselôi fogadóóra Ludason

Csôtörtökön délután 4 órától a ludasi RMDSZ-székházban fogadóórát tartanak dr. Kakassy Sándor és dr. Kelemen Atilla képviselôk.

Tenisztanfolyam gyerekeknek

Október 30-tól újraindul az Elitten klub tenisztanfolyama kezdôknek. Az órákat Botezen Gheorghe tanár tartja az Avram Iancu Iskolaközpont (volt MIU) nagy sporttermében. Bôvebb felvilágosítás az 166-346 és az 135-029-es telefonszámokon.

Bôvül a telefonhálózat

A Maros megyei Romtelecom több helyiségbe szerelt fel nemzetközi kilépésû digitális automata telefonközpontot. Szabédon 100, Rücsön 400, Mezômadarason, Maroscsapón és Szélkúton pedig 100-100 elôfizetôt ellátó központot szereltek fel. Az év végéig még Vámosgálfalva is egy 400-as Goldstar típusú, korszerû központtal "gazdagodik" majd.

Katonai szolgálat, vagy munkaszolgálat

Azok, aki vallási okokból elutasítják a katonai szolgálatot, a különbözô gazdasági szektorokban dolgozva fogják teljesíteni katonai szolgálatukat. E szolgálat teljesíthetô közintézményekben, önálló ügyvitelû egységekben, kereskedelmi társaságoknál, és tart 24 hónapot a sorkatonák, vagy 12 hónapot a csökkentett idôtartamra besorozottak esetében.

Kereskedelem-tôkebefektetés

A cégjegyzôk országos hivatala közli, hogy szeptemberben 689 külföldi tôkéjû kereskedelmi társaság alakult Romániában 5,88 millió dollár bejegyzett tôkével, ami 2,75 millió dollárral jelent többet, mint augusztusban. A legtöbb beruházás, 2,74 millió dollár értékben, Kolozs megyében történt. Államok szerint Svédország jár az élen 2,7 millió dollárral, ôt követi Hollandia és Kína mintegy félmillió dollárral.

Constantinescu Skandináviában

Emil Constantinescu elnök a norvégiai és finnországi körútját megelôzôen úgy nyilatkozott: a két ország fontos Romániának az euroatlanti integrációt célzó diplomáciai lépések szempontjából. Fontosnak minôsítette továbbá a lehetôséget, hogy ismertetheti Románia csatlakozási álláspontját a NATO északi szárnyához tartozó Norvégiával. Kiemelte Norvégia különös pénzügyi lehetôségeit, és azt, hogy a két skandináv állam képviselôivel az Európai Unióhoz való csatlakozás által megkövetelt törvényharmonizáció terén folytatott, valamint egyes jelentôs gazdasági szereplôkkel való együttmûködésrôl fog megbeszéléseket folytatni.

A Magyar Amerikai Koalíció kisebbségi emlékeztetôje

A Magyar Amerikai Koalíció elnevezésû, washingtoni székhelyû szervezet hétfôn nyilvánosságra hozott emlékeztetôjében felszólította az amerikai kormányzatot: az emberi dimenzióval foglalkozó idei ENSZ- értekezleten az Egyesült Államok küldöttsége gyôzze meg Jugoszláviát, Szlovákiát, Romániát és Ukrajnát arról, hogy a gyakorlatban is tiszteletben kell tartani a kisebbségek kezelésének normáit. Az emlékeztetô leszögezi, hogy a Kárpát-medencében élô magyar kisebbségeknek meg kell adni a lehetôséget a demokrácia gyümölcseinek élvezésére és a kollektív jogok gyakorlására. Az irat megfogalmazói szerint az említett négy országban a magyar közösség eltérô mértékû kihívásokkal néz ugyan szembe, de e kihívások mindegyikének közös eleme "kulturális és történelmi identitásuk" fenyegetettsége.

Áttörés az Arafat—Netanjahu egyezmény

Áttörésnek minôsítette az Európai Unió az Egyesült Államokban aláírt izraeli—palesztin megállapodást. Az EU külügyminiszterei szerint az egyezmény megnyitja az utat a palesztin állam végsô státusáról folytatandó tárgyalások elôtt. A megállapodás gyakorlatba iktatásához mindazonáltal az EU szerint tartós politikai elkötelezettség kell, és ellenállást kell tanúsítani a békefolyamat megzavarásával kísérletezô szélsôségesekkel szemben. Az EU leszögezte, hogy folytatja a palesztinok gazdasági támogatását. Izraelt a miniszterek arra szólították fel, hogy teremtse meg a gazdasági fejlôdés feltételeit.

Nemzetiségi kongresszusokat óhajtanak

A kárpátaljai nemzetiségi szervezetek — köztük a KMKSZ, KMPSZ, MÉKK —, mint nemrég egy tanácskozáson megfogalmazták, szeretnék, ha Ukrajnában ismét rendszeresen megrendeznék a nemzetiségek kongresszusait. Megengedhetetlennek tartják a nemzetiségek oktatási jogai, az e téren elért vívmányok korlátozó szabályozását, indítványozzák a kisebbségek szervezeteinek bevonását a nemzetiségi oktatási koncepció kidolgozásába.

Jelcin mától szabadságon

Az orosz államfô várhatóan már ma szabadságra megy orvosai tanácsára, s valószínûleg Moszkva mellett tölt el két hetet pihenéssel, közölte Oleg Sziszujev, az orosz elnök adminisztrációjának helyettes vezetôje. Jelcin idén eddig 47 naptári napot volt szabadságon: január 4-19. között a novgorodi Valdaj-tavaknál pihent, július 18-29. között Karéliában, majd augusztus 4-15. között ismét a Valdajnál nyaralt, s még egy hetet a Moszkva melletti Rusz rezidencián, egészen augusztus 21-ig. Sziszujev elutasította a baloldali törvényhozás próbálkozásait, hogy orvosi alkalmassági vizsgálatot írjanak elô Jelcin számára. Szerinte ennek nincs meg az alkotmányos, törvényes alapja. Egyetértett ugyan azzal, hogy a magas rangú választott tisztségviselôket kötelezô orvosi alkalmassági vizsgálatnak vessék alá, de ezt már csak a választások utáni idôszakra tartotta elfogadhatónak.

Elhunyt Alexandru Siperco

Hetvennyolc éves korában elhunyt Alexandru Siperco, neves román sportvezetô. A Román Olimpiai Bizottság közlése szerint Siperco egy kórházban halt meg. Egyéb részleteket hétfôn nem jelentett a Reuters. Alexandru Siperco hosszú éveken át tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának, amelyben 1982 és 1986 között alelnökként tevékenykedett. A sportvezetônek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy Románia sportolói — egyedüliként az egykori szocialista blokkból — részt vehettek az 1984-es Los Angeles-i nyári olimpián, mivel sikerrel közvetített a NOB vezetôi és Nicolae Ceausescu között.

Befejezôdött az Interpol közgyûlése

Váratlan gyorsasággal, a tervezettnél két nappal korábban ért véget Kairóban az Interpol közgyûlése. A sietséget azonban nem valamiféle válság okozta, hanem — mint a szervezet szóvivôje közölte — a résztvevôk egyszerûen a végére jutottak a napirendi pontoknak. A nemzetközi rendôri szervezet közgyûlésének munkáját két téma uralta: a terrorellenes küzdelemben való együttmûködés, illetve a szervezett bûnözés elleni harc. A közgyûlés "teljes támogatásáról" biztosította azt az egyiptomi javaslatot, hogy az ENSZ égisze alatt tartsanak terrorizmus-ellenes nemzetközi csúcstalálkozót: ennek a tanácskozásnak az lenne a feladata, hogy nemzetközi stratégiát dolgozzon ki a terrorizmus elleni küzdelemre, és konkrét javaslatokkal álljon elô a terrorista hálózatok, illetve finanszírozási forrásaik elleni fellépésre. Az Interpol közgyûlése múlt csütörtökön kezdôdött, s a rendezvényen a szervezet 143 tagországának 700 küldötte vett részt.