|
L. évfolyam 206. (13993) |
1998. október 17. szombat |
A marosvásárhelyi vár déli fala mentén tér viseli nevét, a Bernády György tér.
Hát szobra van-é a városban? — teszi fel a kérdést Marosi Barna az 1974-ben megjelent Megbolygatott világ címû könyvében. Így folytatja: "Föltétlenül van, hiszen annak kell lássuk nagy gonddal, szakértelemmel készült alkotását: aszfaltból, vízvezetékcsövekbôl, turbinaalapárokból, épületek sorából. Az ô esetében igaz a régi mondás: alakjának meghosszabbított árnyéka egy egész város. De kôbôl vagy valami nemesebb anyagból, márványból, bronzból miért nincs szobra?"
A kérdésfeltevés idejétôl még húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a város nagy polgármesteréhez méltó szobrot állíthasson a nevét viselô téren, a vár alatt.
Tegnap délelôtt a Dr. Bernády György-napok kezdetén a Teleki Háztól alig egy dobásnyira, a református temetôben virágkoszorú került a volt polgármester sírjára, miközben virágkoszorúkkal a Bocskay Vince által alkotott szobornál is gyülekeztek vásárhelyiek és nem csak.
Borbély László, a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány elnöke köszöntötte a nagy polgármesterre emlékezôket. Az RMDSZ Maros megyei szervezete által 1993-ban kiadott Bernády György városa címû emlékkiadványból idézett, kifejezve reményét, hogy egyszer majd bizonyára szobra lesz itt Borsos Tamásnak, Aranka Györgynek, Petôfi Sándornak, más nagy szellemiségeknek. Tartozik ennyivel nekik a város. Fájdalmasan igaz, mondotta Borbély László, amit Bernády György képviselt. Felolvasva annak idején Averescu tábornokhoz intézett beadványát — minden belefoglalt gondolat máig érvényes maradt. Borbély László abbeli reményével fejezte be a sorozatrendezvényt megnyitó beszédét, hogy ez csupán a kezdet, majd minden évben gazdagabb és gazdagabb rendezvénnyel adózik a város kiváló polgármestere emlékének.
"Ma már készen áll a közmûvelôdés temploma. A Gondviselés különös jóvoltából beteljesedtek álmaim, a mû valóban azzá lett, aminek az elsô pillanatokban terveztem... Az építkezés befejezése után megindult a kritika. Egyesek hangosan zúgolódtak a költségek ellen... Hallgatok, nem védekezem a támadások ellen. Célomat elértem." — idézte Fodor Imre polgármester jeles elôdje szavait, amikor köszönetet mondott nemcsak a minisztereknek és államtitkároknak, hanem ugyanúgy az iparosoknak, munkavezetôknek, építômestereknek. Örvendünk ennek a szobornak, mondta Fodor Imre, itt a vár déli oldalán egy szoborcsoportnak kell lennie, majd úgy, ahogy az idô telik. De a Kapubástyából kijövet a Borsos Tamásé kell legyen az elsô!
A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány nevében Borbély László kuratóriumi elnök és Keresztes Gyula mûépítész koszorúzott, a város és a polgármesteri hivatal koszorúját Fodor Imre polgármester, Orbán Dezsô alpolgármester, Nagy Ágnes és Erôss Gyôzô helyezte el, a szovátai Bernády György Közmûvelôdési Egylet részérôl Mester Zoltán és Domokos Edit, a Lórántffy Zsuzsanna Nôegylettôl Bartus Ilona, Borsa Olga koszorúzott, a Maros megyei RMDSZ virágkoszorúját pedig Kolcsár Sándor és Gyôrffy András helyezte el a szobor talapzatán.
A megemlékezések déli 12 órakor tovább folytatódtak. A Kultúrpalotában a Tükörterem elôtt a Hunyadi László szobrászmûvész által készített Bernády-mellszobrot helyezték el. A szoboravatón Nagy Miklós Kund, lapunk fôszerkesztô-helyettese mondotta: — Ha csak ez az egy esemény történne, akkor is érdemes volt megrendezni a megemlékezô ünnepséget. Egyfajta igazságtételnek lehetünk tanúi, hiszen hol lehetne helye Bernády mellszobrának, ha nem ebben az épületben. Ez a hely, ez a hajlék otthonosságában is a miénk, mi marosvásárhelyiek itt valóban itthon vagyunk. A polgármester emberibb léptékkel folytat majd párbeszédet velünk. Azt hiszem, nagyon szerencsés volt a választás, itt az épület legszebb terme elôtt. Hunyadi László szobrászmûvész megbizonyosodhatott arról, nem dolgozott hiába. Nagy Miklós Kund gratulált a szobrásznak.
A szoboravató után a megyei képtár (a hajdani városi képtár) alapanyagából rendezett kiállítás megnyitójára került sor, megnyitóbeszédet mondott, az alkotókról és alkotásaikról tartott kiselôadást Simon Endre festômûvész. Az értékes mûalkotásokat még annak idején Bernády kérte le a Nemzeti Galéria raktárából Marosvásárhelyre. Ami a Napok alkalmából kiállításra került, Bernády György vásárlása alapján került a város tulajdonába. Markó Ferenc, Paál László, Munkácsy Mihály(!), Ferenczy Károly, Réthy István, Lotz Károly, Bruck Miksa, Slányi Lajos igen értékes és csodálatos munkái.
A tegnap este 7 órakor a tornyos Városháza nagytermében tudományos ülésszak vette kezdetét. A Bernády-napok további eseményeirôl hétfôi lapszámunkban tudósítunk.
Figyelmeztetô sztrájk a tanügyben
Tegnap délben a marosvásárhelyi Szakszervezetek Mûvelôdési Házában sajtótájékoztatót tartott a Spiru Haret tanügyi szakszervezeti szövetség megyei szervezete, amelyen immár hivatalosan is bejelentették a lapunkban elôzetesen többször is említett figyelmeztetô sztrájkot, amelyet hétfôn 11 és 13 óra között tartanak a tanügyi szakszervezetek. A tiltakozásban — ez alkalommal elôször — az ágazatnak mind a négy szakszervezeti szövetsége részt vesz.
Ioan Sãcãrea, a Spiru Haret szövetség megyei elnöke kijelentette, a költségvetéskiigazítás nyomán — több mint ezer milliárd lejjel szûkítették a tanügyi keretet — nincs pénz a személyzet novemberi és decemberi béreinek kifizetésére. Említette, hogy a tanügyi szakszervezetek múlt hónap végén megtartott fôvárosi demonstrációja nyomán semmilyen hivatalos reakció nem érkezett a kormány részérôl, ami vagy a lekezelés, vagy a tehetetlenség jele — összegzett az elnök.
A bukaresti tiltakozó nagygyûlés után a parlament munkaügyi bizottsága október 12-én tárgyalt a tanügy helyzetérôl — a kormányt a helyi szakszervezeti elnök szerint itt senki sem képviselte — és a szakszervezetek itt is hangoztatták, hogy minden követelésük megoldódna, ha alkalmaznák a tanügyre vonatkozó törvényeket, ezek ugyanis papíron biztosítják mindazon dolgokat, amelyeknek hiánya miatt az ágazat szakszervezetei jelenleg tiltakoznak.
Ha a hétfôi figyelmeztetô sztrájk nem vezet eredményre, október 27-én, kedden nyolc órától általános sztrájk következik. Ennek során akár utcai megmozdulásokra is sor kerülhet a tiltakozást támogató diákok részvételével — hangzott el a tegnapi tájékoztatón. A Spiru Haret szövetség megyei elnöke szerint a megyében a tanügyi személyzetnek több mint 6100 tagja támogatja a sztrájkot, a szakszervezet felmérése szerint mindössze 24-en ellenzik.
Lebénítani a jobboldali kormányzást — ehhez a legjobb eszköz az elôrehozott választások; * megállítani a diktatúrába való elcsúszást, az életszínvonal zuhanását; * az ország területi épségének megóvása érdekében támogatni a hadsereget. Egypár pont a PDSR október 2-i vezetôségi tanácsülésén elfogadott alternatív kormányprogramból, amelyet a párt megyei szervezete pénteki sajtótájékoztatóján ismertetett Ioan Mihail Popa képviselô, aki Stefan Somesan titkár, késôbb pedig Gâlea Valer elnökkel közösen válaszolt az újságírók kérdéseire. Megtudtuk, hogy az alternatív kormányprogramot az elôrehozott választások reményében készítették, amit meg is nyerhetnek, csak ki kell várni. Ugyanis a politika a kivárás, a türelem mûvészete. A kimerítô beszámolót követôen, amelyben a koszovói helyzettôl, a Legfelsô Védelmi Tanács nyilatkozatán, a magyar egyetemig, az RMDSZ- tôl az államfô politikai tévedéseiig minden terítékre került, az újságírók kérdéseire válaszoltak.
Népújság: A PDSR a Nagy-Románia Párttal és a PUNR-vel a szélsôséges nacionalista pártok táborában van. Mi több, a PUNR egy éve nem tartja magát szélsôséges pártnak, sôt azt róják fel az önök elnökének, hogy a nacionalista retorikájával el akarja csábítani a választótáboruk egy részét. Nem gondolják, hogy ez árt a párt imázsának, hiszen ’96-ban épp emiatt veszítették el a választásokat? Sose fordult meg a fejükben, hogy esetleg megválnak Ion Iliescutól?
M. Popa: Ion Iliescu elnök vehemens hangvétele temperamentumának tudható be, azonban nem nevezném szélsôségesen nacionalistának. Csak elvi kijelentéseket tesz, az alkotmányos kereteken belül. A párt vezetése soha nem érezte szükségét a változtatásnak. Iliescuról lemondani azt jelentené: szavazatokat veszíteni, ugyanis szavazatokat hoz a pártnak. Tehát a vezetésnek semmi oka elmozdítani az elnököt tisztségébôl. Hogy mit mond a PUNR, az ô baja.
V. Gâlea: Iliescu, összehasonlítva a többi pártvezetôvel, az egyik legkompetensebb, politikai gyakorlattal rendelkezô, erôs személyiség.
Népújság: Az ön egyik képviselô kollégája szerint Smaranda Enache kinevezésével "Magyarországnak két nagykövete lesz Finnországban". Mi errôl a véleménye? M. Popa: Merész kijelentés, én magam óvakodnék ilyent mondani. Azonban úgy vélem, hiba volt egy ilyen ellentmondásos személyiséget kinevezni a parlamenti bizottság szavazata ellenére.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja közleményben mondott köszönetet a kézdivásárhelyi 1989. december 22-i rendôrlincselés ügyében indított per törvényes befejezése érdekében ez év júliusában kezdeményezett akciója pártolóinak. Ugyanakkor fölkéri Eva Maria Barki asszonyt, a Nemzetközi Erdély Bizottság elnökét, hogy személyesen kísérje figyelemmel a per menetét, és ",egnyugvással veszik tudomásul, hogy Frunda György szenátor elvállalta a lincseléssel vádolt kézdivásárhelyiek védelmét. Ugyanis — olvasható a közleményben — "a pör eddigi történései nem szolgálták a magyar—román megbékélést".
A közlemény hangsúlyozza, hogy az EMK egyetért az RMDSZ megújítása érdekében összehívott szeptember 12-i alsócsernátoni fórum valamennyi határozatával; magáévá teszi az RMDSZ Kolozs megyei szervezete képviselôi tanácsának október 2-i nyilatkozatát az erdélyi magyar egyetem ügyében, vagyis, hogy: nem fogadja el a multikulturális egyetemet az önálló állami magyar nyelvû egyetem helyett, amelynek mielôbbi, Kolozsvár központtal való létrehozásához továbbra is ragaszkodik. Ugyanakkor az EMK üdvözli az utolsó székely nemzeti gyûlés 175. évfordulójának megünneplôit. "Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar szabadságharc kezdetén összehívott 1848. szeptemberi agyagfalvi gyûlés kinyilvánította a székelység önrendelkezését, illetve hitet tett Erdély népeinek békés együttélése mellett."
Az október 12-én, Székelyudvarhelyen kiadott közleményt dr. Bartha András, dr. Borboly István, Gazda István, Katona Ádám, és dr. Újvári Ferenc írta alá.
A kormány, Emil Constantinescu államfô, a NATO és természetesen a magyarok bírálata jegyében zajlott a Román Nemzeti Egységpárt megyei szervezetének tegnapi sajtótájékoztatója.
A román légtérhasználat engedélyezése rendkívüli esetekben az Észak-atlanti Szövetség számára, az RNEP heves támadásait váltotta ki, úgy a köztársasági elnök, a védelmi miniszter, mint a NATO irányában. Lazar Lãdariu képviselô szerint a koszovói helyzet és az erdélyi események között könnyen párhuzam vonható, a NATO pedig annak a Milosevicsnek az eltávolítását célozza, akit a szerb nép választott meg. Az észak-atlanti katonai szervezet elleni kirohanásokat követôen, lapunk az iránt érdeklôdött, hogy az egységpárt támogatja-e Románia csatlakozását a NATO-hoz. A válasz — ellentmondva a néhány perccel azelôtti véleménynyilvánításnak — egy határozott igen volt. Az RNEP képviselôi úgy vélik, nincs olyan román, aki ne óhajtaná az ország belépését az Észak-atlanti Szövetségbe. Csatlakozás, de nem minden áron — nyomatékosították végül az egységpárti politikusok.
Az RNEP sajtóértekezletén külön témát képezett a budapesti magyar—román labdarúgó mérkôzés, ahol — mint elhangzott — az ázsiai vér tört elô a magyar huligánokból. A Népstadionban tulajdonképpen Magyarország képviselte magát — vonták le a következtetést az egységpártiak.
Régen a szüret kezdetét jelentette, manapság az október 16-a körüli péntekre, szombatra vagy vasárnapra teszik. Néhai Soó Domokos (1929) szrint "a magyar embernek falun a vasárnapokon kívül hat ünnepe van egy évben: karácsony, húsvét, pünkösd, cséplés, szüret és disznóvágás."
A szüret megkezdésekor a háziasszony bejárja a szebb tôkéket, hogy az állni valóból egy-két kosárral külön szedjen télire.
Szüretre külön sütnek, sonkát, túrót vesznek elô vagy juhot (bárányt) vágnak. Este — a jobb családok — tyúkhúslevest, sültet, jó bort vagy sört tesznek a hegyrôl bekerült szüretezôk asztalára.
Ügyelnek, hogy az ilyenkor nélkülözhetetlen cserefa hordókat, üvegkorsókat, kádakat jóval Gál napja elôtt rendbe tegyék, kimossák, degesszék, kénezzék. Akinek sok a szôlôje, s nincs elegendô edénye, az mástól kér kölcsön, évi használati díjként 1 liter bort fizetve vedrenként. Fôleg kendiek, kelementelkiek folyamodnak kölcsönedényért. A legjobb búzavetési hét Gál hete. Régen egy markot vetettek a szegényeknek s egyet a madaraknak. Azt mondták: azok is meg kell éljenek.
A vadasdi kistermelôk az ôszi betakarítás alkalmával begyûjtött és fölöslegesnek mutatkozó terményeiket az október 28-án sorra kerülô erdôszentgyörgyi vásáron adják el, a kereslet- kínálat függvényében. Azok, akik nem termelôk, ezen a napon szándékozzák megvenni a télire valót, fôleg zöldségfélékbôl és káposztából. Talán ez utóbbi tetemes felhozatalának köszönhetô a káposztavásár megnevezés is. Jó esztendôkben, amikor sok van belôle, s szekerek sorakoznak megrakodva, vevôre várva, azt mondják, "annyi a káposzta, hogy Küküllôt lehetne dugni vele." De ismerôs egy másik szólás is, ami szintén kapcsolatos a káposztával. Menyecske férjhezmenetelekor azt mondják: "Ha megéri a káposztavágást, akkor férjnél marad." Vagy egyszerûen már év közben azt rebesgetik: "Ez nem éri meg a káposztavágást!"
A szentgyörgyi vásárról hazatérô legények a szeretôjüknek, a szülôk pedig gyerekeiknek vásárfiát visznek.
Halljuk Pál Antal Sándor szellemes megállapítását, miszerint városunk Tudor mamutnegyedében három(féle) intézmény mûködik: a katolikus nôszövetség, a cserealji csütörtök, és harminc korcsoma... Persze utóbbiakat leszámítva körülbelül ennyi, ami a lakónegyedbeli magyarság közös szellemi igényeit (zónálisan) valamelyest fedezi. (A százezres nagyságrendû lakónegyedi elszórványosodás tollat kíván, megérdemelne egy kiadósabb tanulmányt.) Itt jön be a történelmi egyházak szerepe, különösen az anyagiakban és mozgásban korlátolt idôsebb korkategóriák ilyenszerû felkarolásával is.
Miként felcímünkben jegyeztük, a "cserealji csütörtök", a cserealji református gyülekezet "hangos periodikája" is ezt a célt szolgálja, Ötvös József lelkipásztor szorgalmazásában. Nos, október 15-én a gyülekezet vendége volt a Lohinszky Loránd és Farkas Ibolya mûvész házaspár. Még akkor is, ha messze földön híres egyéniség, bizonyára örül a színész, ha városának egyik szegletében is számon tartják, örvend kivált annak, ha emlékeznek még ifjúkori alakításaira. Ötvös lelkész az 50-es években forgatott Golgota címû román filmet emlegette, amelyben Farkas Ibolya is játszott, s örvendett a diák, hogy magyar színmûvész pereg a kockákon. A mûvésznô Bibliai idôkben élünk címû mûsorával ajándékozta meg a cserealji népes közösséget-közönséget. E köré építette fel mai életünket. Zend Róbert Kanadában élô magyar származású költô "hátborzongatóan gyönyörû" nyelvezettel megírt hatásos bibliai versét adta elô, egy tulajdonképpeni jajkiáltást az ezredvég emberéhez:"...én egyén akartam lenni!"
-Ilyen körülmények között még nem játsztam színházat, mondta Lohinszky Loránd a cserealji csütörtökön. Emlékezetében visszatért egészen 1945-ig, amikor elôször találkozott Sütô Andrással Kolozsváron, amikor a Móricz Kollégium megalakítását tervezgették, s közben tárgyalgattak a kolozsvári magyar egyetemi ifjúság sorsának alakulásáról, esélyeirôl. Ott volt Sütô, Katona Szabó, Kovács András filmrendezô és mások. Amikor Szentimrei Jenô lett a kolozsvári magyar színház igazgatója, nézôtéri felügyelô "lett" Lohinszky Loránd, rá egy évre, 1946 ôszén vették fel a színmûvészeti fôiskolára.
A mûvész Sütô András Csillag a máglyán címû színmûvébôl adott elô részletet, a máglyaállítás elôtt Kálvin és Szervét között lefolyt drámai párbeszédbôl. A közönség tapsolt és emlékezett. Az Irgalmas hazugságra, a Káin és Ábelre, Egy lócsiszár virágvasárnapjára, A tenger asszonyára, Lear királyra, Pompás Gedeonra, Árva Bethlen Katára Harag Györgyre, Héjja Sándorra, és így tovább. Mindenképpen felemelô volt látni, hogy ragaszkodik az egykori és mai közönség kedvenc, régi színészeihez, megköszönve, hogy maradtak a vásárhelyi színpadon. Értelmes, estébe nyúló délután volt a cserealji csütörtök.
A Demokrácia Kollégiuma újabb évfolyamának megnyitója
Csakis a fiatalok adnak okot a bizakodásra. Ôbennük van meg a remény arra, hogy Romániában stabil alapokra helyezôdhet a bizonytalan lábakon álló demokrácia. Ez volt az immár ötödik évfolyamnál tartó Demokrácia Kollégiuma megnyitó ülésének alapgondolata.
A Pro Európa Liga szervezésében évek óta elismerést szerzô szeminárium-sorozat újabb útnak indulását levélben köszöntötte a Helsinkiben tartózkodó Smaranda Enache, a kollégium megálmodója és alapítója. Románia frissen kinevezett finnországi nagykövete közvetlen hangvételû üzenetben kívánt sikeres évet a hallgatóknak, reményét fejezve ki, hogy rövidesen személyesen számolhat be a kollégium résztvevôinek a diplomáciai képviseletben szerzett érdekes tapasztalatairól.
Csíky Boldizsár, a Pro Európa Liga társelnöke, köszöntô beszédében kiemelte: a fiataloknak kell átvenni azt, ami az öregeknek nem sikerült. Az ifjú generációba vetett hit fontosságára, ugyanakkor az ezzel járó felelôsségre hívta fel a figyelmet Burkhárdt Árpád, Maros megye alprefektusa, aki szerint a fiatalok kritikái iránt mindig fogékonynak kell lenni.
A megnyitón - ahol a kétnyelvûség a legtermészetesebb módon érvényesült - felszólalt többek között Lucia Briscan, a Pro Európa Liga vezetôtanácsának tagja, Kovács Gyöngyvér program-irányító, illetve a kollégium néhány hallgatója.
Takarékbank státus
A képviselôház csütörtökön elfogadta a CEC átszervezésérôl szóló törvényt módosító és kiegészítô törvénytervezetet. Ennek értelmében a CEC a kis betéteseknek szánt, államilag garantált takarékbank státust nyer. A CEC banktársasággá alakul át, amelynek egyetlen részvényese a román állam.
Andrew Vorkink Romániában
A Világbank romániai projektjének megvalósítási szakaszáról való kölcsönös tájékoztatás a célja Andrew Vorkink, a nemzetközi pénzintézmény új romániai, bulgáriai és ciprusi igazgatója látogatásának. A látogatásra október 16 és 20 között kerül sor, közölte a Világbank állandó bukaresti küldöttsége.
Román—magyar euroatlanti integrációs tanácskozások
A nemzetvédelmi minisztérium integrációs igazgatóságának meghívására október 14 és 18 között Romániába látogat a magyar honvédelmi tárca euroatlanti integrációs és sokoldalú együttmûködési ügyosztályának delegációja, közölte a szaktárca védelmi politikai ügyosztályának sajtószóvivôje.
Normalizálódott az élet az RTV-ben
Cristian Hadjiculeanak az RTV igazgatótanácsa élére történt megválasztásával normalizálódott az élet a közszolgálati televíziónál, jelentette ki a Demokrata Párt sajtótájékoztatóján Cristian Dumitrescu alelnök. A DP reméli, hogy az új elnök mielôbb hozzálát az intézmény átszervezéséhez, hogy az RTV az a közszolgálati tévé legyen, amelyben az ország lakossága megbízik, fûzte hozzá. A sajtóértekezleten résztvevô Alexandru Sassu kijelentette: a parlamenti vita bebizonyította, hogy az RTV mûködését szabályozó törvény nem igazán jó, s a törvényhozó testületben valóságos csatát vívtak a politikai erôk, hogy megkaparintsák a közszolgálati televíziót. Hadjiculeanak gyorsan kell takarítani, hogy az intézmény kikerüljön bizonyos érdekcsoportok uralma alól.
A történelemkönyv: tudásforrás vagy sztereotípiák forrása?
Ezzel a címmel szervez háromnapos szemináriumot a Project on Ethnic Relations /PER/ Brassó Pojánán, október 16 és 18 között. A szeminárium vitatémái: A történelemtanítás szerepe; A kisebbségek helye; Az oktatási program, tankönyvek, didaktikai segédeszközök. A meghívó szerint az oktatási minisztérium által kibocsátott rendelet nyomán szervezte meg a PER, a tanügyminisztériummal közösen a tanácskozást, amelyen, a szervezôk reményei szerint kötetlen beszélgetés alakulhat ki az oktatásügyi minisztérium képviselôi, a résztvevô történészek, illetve a PER-megfigyelôk között. Ugyanakkor azt is remélik, hogy a vita elsô lépést jelenthet a múlt egyes alapjelenségeinek a tisztázásában.
Bukarestben a Crvena zvezda?
Az Olympique Lyon labdarúgócsapata csütörtökön bejelentette, hogy a jugoszláv Crvena zvezda elleni idegenbeli UEFA-kupa mérkôzésüket Belgrád helyett BUkarestben játsszák, adta hírül az AFP francia hírügynökség. Ismert, az európai szövetség /UEFA/ a koszovói válság miatt nem engedélyezte, hogy a jugoszláv együttesek hazájukban rendezzék a nemzetközi találkozóikat. A hírt eddig sem az UEFA, sem pedig a Crvena zvezda nem erôsítette meg.
A nagykanizsai nemzetôrség emléktáblája
Ezentúl emléktábla idézi Nagykanizsán, a Sugár út 10. szám alatt az 1956-os forradalom városi nemzetôrségének és parancsnokának, az egykori olimpikon Orbán Nándornak a tevékenységét. AZ emléktáblát, Lengyel András, Munkácsy- díjas képzômûvész alkotását, a volt parancsnok hozzátartozóinak jelenlétében Tüttô István polgármester avatta fel. Megemlékezô beszédet mondott Hegedûs Frigyes, az egykori olimpiai és világbajnok magyar öttusacsapat kapitánya és Harkány László nyugalmazott tanár, a forradalom jeles helyi szereplôje.
Nemzetközi ökológiai kiállítás
nyílik Bukarestben október 20-23 között. A kiállításon bemutatják a WEP-CAR SOUND katalizátorokat, amelyek Oltcit, Dacia és Daewoo személygépkocsikhoz, dízelmotorokhoz szerelhetôk. Ezeket a berendezésket jelenleg már behozzák és forgalmazzák Romániában.
A tanügyminisztérium "nem szegheti meg a törvényt"
Az oktatási minisztérium közönségszolgálata szerint, a minisztérium, a kormány részeként, az ország törvényeire támaszkodva alkalmazza a kormány határozatait. Ezért kijelenti, hogy a 687. kormányrendelet esetében ez nem lehetséges, mivel " a tanügyminisztérium nem kezdeményezhet egyetemalakítást célzó projekteket. A miniszter pedig kizárólag a tanügy reformját elôsegítô intézkedéseket támogatja, olvasható a minisztérium közönségszolgálatának közleményében.
Maszek polgármesteri hivatal?
A Vâlcea megyei tanácsnak a költségvetés módosításáról szóló ülésén, Prudeni község polgármestere felháborodva azon, hogy a községnek mindössze 20 millió lejt utaltak ki, kijelentette: kénytelen lesz lemondani, és egy magán polgármesteri hivatalt létrehozni. Szándékát az interneten is közölni fogja, mert véleménye szerint a jelenlegi polgármesteri hivatalok 95 százaléka pénz hiányában "bezár".
Sértik a forradalmárok jogait
Hétfôn reggel fél tízkor a megyeháza kistermében találkozik a megye prefektusa az 1989 decemberi forradalom marosvásárhelyi sebesültjeivel és az események során elhunyt áldozatok leszármazottaival. A találkozóra az szolgáltatott okot, hogy bár e személyeknek a törvény adómentességet biztosít, egyes cégek, ahol az érintettek munkaviszonyban állnak, ezt nem veszik figyelembe — tájékoztatta lapunkat Ioan Iacob, a kormányhivatal szóvivôje.
Hónap végén árverezhetnek
Idén vezette be elôször a municípiumi tanács azt az évente, személyenként fizetendô köztisztasági díjat, amelybôl majd a köztisztasági vállalat elavult fémkukáit kisebb és korszerûbb, európai szabványú mûanyag szeméttárolókra cserélik. Az idén 350 millió lej gyûlt be ebbôl az illetékbôl. A polgármesteri hivatal községgazdálkodási osztálya a napokban véglegesíti azt a feladatfüzetet, amelynek alapján versenytárgyalást írhatnak ki az új kukák beszerzésére. Az elôzetes számítások szerint mintegy öt év alatt láthatják el az egész várost az új szeméttárolókkal.
Területvitára keresnek megoldást
hétfôn a kormányhivatalban. A marosszentkirályi állami mezôgazdasági vállalatnak hosszabb ideje húzódó területi vitája van hét környezô község földosztó bizottságaival, amelyek területeket követelnek vissza a vállalattól. Hétfôn a prefektúrán a kormánybiztos elé járulnak a vitában érdekelt felek.
Utak és hidak közmunkából
A balavásári községhez tartozó Szentdemeteren három kilométernyi községi utat köveztek le a napokban, és két ideiglenes híddal pótolták az árvizek által elsodort átkelôhelyeket. Szénaverôsön hat kilométeres útszakaszt köveztek le, és egy hidat állítottak helyre. A községi polgármesteri hivatalnak 120 millió lejbe került a felhasznált anyag, a munkákat az érintett falvak lakói közmunkával végezték el.
Tárlat az Unirea galériában
Ma 11 órakor a Köztársaság utcai Unirea kiállítóteremben nyitják meg Serban Tiberiu festészeti és grafikai tárlatát. Megnyitót mond Liviu Stef. A mintegy harminc kiállított munkát november elsejéig lehet megtekinteni.
Természetgyógyászati tanfolyam
A Kolozsvári Természetgyógyászati Egyesület és a magyarországi Kôrösi Csoma Sándor Jóga Egyesület közösen tanfolyamot indít az öngyógyítás, szellemi fejlôdés, testi és lelki harmónia, illetve más témakörökben. A megnyitóelôadást szerdán, október 21-én este hat órától tartják a marosvásárhelyi Papiu liceum dísztermében, a tanfolyam október 25-én kezdôdik és vasárnaponként 16 órától az uszoda mögötti sportteremben tartják. Beiratkozni a helyszínen lehet.
Elôadás Sinka Istvánról
Hétfôn, október 19-én délután hat órától a szászrégeni mûvelôdési ház kistermében Sinka István íróról tart elôadást Karczagi Sándor szalontai református lelkész, a helybéli Kemény János mûvelôdési társaság rendezvényén.
Pástra hívás
A Scrima Universitarã SE gyerekek részére válogatóversenyt szervez. Jelentkezhetnek 8 és 14 év közötti fiúk és lányok az orvosi egyetem vívóterménél (a lovarda mögött) minden hétfôn, szerdán és pénteken reggel 8-10, délután 16-20 óra között.
Traktorvezetôi tanfolyam
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete a marosvásárhelyi mezôgazdasági szaklíceummal közösen országúti traktorvezetôi jogosítvány megszerzésére indít tanfolyamot november 2. és december 20. között a szervezet székházában. Részletesebb információt a szervezet Laposnya utca 23. szám alatti székházában naponta 9-14 óra között, vagy a 168-125-ös telefonszámon nyújtanak.
Vegetáriánus ételkülönlegességek
A beresztelki Éden Alapítvány holnap 14 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében tartja vegetáriánus fôzôtanfolyamának zárórendezvényét. A bemutatott különlegességek megkóstolhatók, a belépés ingyenes.
A váradiak jönnek
A B-osztályos labdarúgó-bajnokság 12. fordulójának keretében a marosvásárhelyi ASA ma délelôtt 11 órától az újonc Bihar FC együttesét fogadja a ligeti stadionban. A másik megyénkbeli B- osztályos csapat, a dicsôszentmártoni Chimica szintén hazai pályán fogadja a cîmpulungi ARO látogatását.
Szennyezô a sok esô
A marosvásárhelyi környezetvédelmi kirendeltség lapunkhoz eljuttatott jelentése szerint az október 8-14. közötti idôszakban a Marosvásárhely térségében begyûjtött levegômintákban nem észlelték a megengedett határértéket meghaladó mennyiségû szennyezôanyagok jelenlétét. A Maros vizében a város felett a megengedettnél több szerves anyagot, a város alatt és Csapónál pedig a határértéket meghaladó szervesanyag-mennyiségen kívül ammónium- és nitrátion-szennyezést is tapasztaltak. Elôbbit a gyakori esôzések, utóbbiakat az Azomures Rt. és a városi szennyvíztisztító okozták. A fenti idôszakban a környezetvédelmi felügyelôk összesen 21 millió lej értékben róttak ki büntetéseket a környezetvédelmi szabályok áthágása miatt.
Közeleg a marosvásárhelyi nemzetközi rövidfilm- fesztivál kezdési idôpontja, nagyjából minden program véglegesedett. Meglepetések mindig várhatók, mondotta KÜRTHI ZSUZSÁNNA fesztiváligazgató, de azok hozzátartoznak egy ilyen, tömegeket mozgósító rendezvénysorozathoz. A verseny zsûrijének összetétele már bizonyára nem változik. Simó Sándor rendezô, a Hunnia Filmstúdió vezetôje ezúttal is vállalta a zsûrizést. Mellette ugyancsak Budapestrôl Xantus János filmrendezô lesz a bírálóbizottság tagja. A román filmmûvészet képviselôi közül Radu Gabrea író, filmrendezô és Dinu Tãnase operatôr és filmrendezô vesz részt a zsûriben.
A fesztivál mûsoráról még többször lesz szó lapunkban, a rövidfilmek programját késôbb ismertetjük, ma az október 28. és november 1. között vetítésre kerülô játékfilmeknél idôzünk. A magyar és a román filmgyártás több sikeres produkciójával találkozhat a vásárhelyi közönség, az alkotók közül is itt lesznek többen, párbeszédre is hajlandók az érdeklôdôkkel.
Október 28-án Dan Pita és Mircea Veroiu elsô közös munkáját, a Nunta de piatrã címû nagysikerû alkotást mutatják be. A film szép nemzetközi karriernek örvend, a New York-i Modern Mûvészetek Múzeuma is megvásárolta. 1972-ben készült. Több évre rá forgatta Xantus János az Eszkimó asszony fázik címû filmjét, amikor újdonság volt, nem jutott el hozzánk. Nagy visszhangja volt, ma is érdemes megnézni Méhes Mariettával a fôszerepben. Vetítés után találkozót szerveznek a szerzôvel.
Október 29-én a Németországban befutott Radu Gabrea német produkcióját láthatjuk. A Man Like Eva — The Fassbinder Story! biztosan különlegesség lesz a filmbarátok számára. Másnap Sas Tamás Presszó-jával ismerkedhetünk. A '98-as Magyar Filmszemlén ez a produkció elnyerte a Magyar Kulturális Minisztérium legjobb elsôfilmes alkotásnak kiosztott díját. Aznap este a Bogdan Cristian Drãgan rendezte Cortul (A sátor) címû új román filmet is megnézhetjük. Fôszereplôk Victor Rebenciuc és Claudiu Bleont. Ôket nem kell külön bemutatni a nézôknek. A rendezô közönségtalálkozón is részt vesz a vetítés után. 31-én szintén két film lesz mûsoron: Czabán György—Pálos György Országalma címû munkája, ez is a Filmszemlén tûnt fel. Majd az Alter-Native fesztivál idei védnöke, Kézdi Kovács Zsolt És mégis címû alkotása látható. A Kozák András és Monori Lili fôszereplésével 1991-ben készült film megkapta a Magyar Mozgófilm Alapítvány különdíját. A rendezvény utolsó napján szintén a kora tavaszi Magyar Filmszemlén kiemelkedett Romani Kris — Cigánytörvény címû alkotást vetítik le. Gyöngyössy Bence filmjének fôszereplôje, Djoko Rossich elnyerte a legjobb férfialakítás díját.
A versenymûsor és a játékfilm-program mellett különvetítéseket is szerveznek, október 29-én a DaKino, 31-én a Mediawave fesztiválok filmjeibôl válogatva. Bemutatják a Budapesten tanuló erdélyi magyar rendezô és filmoperatôr osztály legjobb munkáit is, valamint Kántor László Álombánya címû rövidfilmjét, amelynek operatôre Vivi Drãgan Vasile, fôszereplôje Maia Morgenstern.
Járulékos programként két kolozsvári elôadó, László Bakk Attila és Soumah Emil koncertezik. A két ütôhangszeres estjén fellép helybeli kollégájuk, ifj. Koszorús Kálmán is. A kiállítások bevált hagyományáról sem mondtak le. Október 29-én filmes tematikájú videoinstallációs tárlat nyílik Bartha József pályázati kezdeményezésére.
A 16 országból érkezett 50 versenyfilmre a késôbbiekben még visszatérünk.
A versbarátoknak biztosan Kányádi Sándor azonos címû, gyakran szavalt költeménye jut eszükbe a fenti szókapcsolat láttán. A képzômûvészetben jártasabbak valószínûleg Kusztos Endrére és metaforikus töltetû grafikáira gondolnak, annál is inkább, mert ezekbôl nemrég nyílt kiállítása a marosvásárhelyi Bernády Házban. Akik megnézték a Várgalériában Haragos Zoltán válogatott fotóit, ezután joggal társítják az ô nevét is a fával. Félszáz képének favilága, a primér élménytôl a fotografikus látványkísérletekig vezetô útja maradandó nyomot hagy a nézôben.
Haragos Zoltán a város egyik legismertebb, legmegbecsültebb fotómûvésze, sikereivel legfennebb szerénysége vetekedhet. A rövidesen fennállása 45. évfordulóját ünneplô helyi fotóklub egyik alapító tagja, ôt magát ennél is régebb, mintegy fél évszázada ejtette meg végleg és megfellebbezhetetlenül ez az egykor efemernek vélt mûvészet. Azóta rangos hazai és nemzetközi díjak, hangzatos fotós- címek (AFIAP, EFIAP), elismerések sokasága honorálta termékeny munkásságát. Egyéni és közös tárlatokon való jelentkezései sosem maradtak visszhangtalanok. Már csak azért sem, mert nem szorítkozott egyetlen mûfajra, mindenre kíváncsi volt, számtalan olyan jelenségre rácsodálkozott, amely mellett nagyon sokan közömbösen elhaladtak. Abból is látványt tudott elôhozni, amiben köznapi halandó ilyesmit nem is sejt. Most más oldaláról mutakozik be, felvételei változatok egyetlen témára. Egyre csupán, de a jelek szerint régóta dédelgetettre. Évtizedek óta úgy járta kamerájával a természetet, hogy a fákban felfedezze mindazt, ami élô, ami emberi, és gondolat- vagy érzelemhordozó.
Két nagy vonulat dialogizál ezen a kiállításon. Az egyik a hagyományos, realista fogantatású, igazi mesterségbeli tudással kidolgozott képek sora. A másik a feketére, fehérre szorítkozó, fény és árnyék kontrasztjára építô, már-már grafikaként megjelenített fotók együttese. Szokatlanságával, fa- mivoltát meghaladó arculatával hat az elôbbi, jelkép- erejével ragad meg az utóbbi. Mindkettôben közös az érzelmi, hangulati töltet. Ösztönös lehet Haragosnál ez a hozzáállás, de nyilvánvaló.
Így ugyancsak lírai megközelítésben egy hasonlóan jellegzetes és közismert költôi párosítást is választhatnánk a kiállítás címéül: Lélektôl lélekig. Bensônkben mozgosít valamit a Várgaléria fa- kínálata, felráz és hosszasan fogva tart. És ez nem akármi a mai közönyös, gyûlölködô világban!
Két évvel ezelôtt magasra emelték önmaguk elôtt a mércét a Marosvásárhelyen kiállító textilmûvészek. De harmadszorra is sikerült tartaniuk a szintet. Most ugyan kevesebben állítanak ki a Kultúrpalotában, mint tavalyelôtt és tavaly, a nézôk többsége azonban úgy véli, ez inkább a tárlat elônyére van, nem hátrányára, így ugyanis szellôsebb, áttekinthetôbb a kiállított mûtárgy-együttes, jobban érvényesülnek az újító ötletek, több teret nyernek az egyes textíliák. Egyébként ez az országos seregszemle újra arra emlékeztet, kicsik a jelenlegi kiállítótermek, szükség lenne nagyobb galériára. Persze ez az anyagi háttér ismeretében eléggé elérhetetlen óhajnak tûnhet. Azon viszont már eredményesebben töprenghet a szakma, milyen új, átfogó gyûjtônévvel illesse ezt a mûvészeti ágat, mert a textil- elônév egyre kevésbé fedi a valóságot: a munkák nagy hányada megvált a textilmûvészet hagyományos anyagaitól s a gyapjú, a fonal, a cérna, az abaposztó, s más ilyen évszázadok óta bevált, termékek mellett vagy helyett bôrt, fát, fémet, üveget, mûanyagot, kerámiát, papírt, csontot, csigát, viaszt, s még ki tudja mi mindent használ az alkotói elképzelés kivetítésére.
A technikák is eszerint változtak, a szövés, fonás, csomózás, fûzés, varrás, batikolás, a szûnyegkészítés más régi eljárásai újabb módszerekkel társultak. Mind gyakoribb, hogy a mûvész kilép a síkból a térbe, a mûfajtól korábban idegen dimenziókat hódít meg. Mintha az "el a faltól!" jelszó érvényesülne manapság. Amitôl a tradicionális kárpitok, gobelinek ugyanolyan tetszetôsek és értékesek maradhatnak, mint régebb, de a frissebben érvényesülô, divatosabb törekvések hívei is bôven találhatnak kedvükre való látnivalót. A textilszobrok, az installációk szerencsés megoszlásban elegyednek ezen a tárlaton a faliszônyegek, tapisserie-k színes egyvelegével. Csodamadarak, életfák, álombeli formák, színharmóniák, kuszán szétágazó vagy rendezetten látványos építmények veszik körül a nézôt, hívják közös játékra, szólítják együttgondolkodásra. Csak engednie kell a kihívásnak s szabadjára bocsátania fantáziáját.
A textilmûvészet közismerten idô- és munkaigényes. Ritkán téríti meg a befektetést, persze, ha az erkölcsi nyereségtôl eltekintünk, ez azonban nem riasztja el a mûvésznôket, egyesek közülük akár egy fél évet is hajlandók dolgozni egy-egy alkotáson. A kiállításon látható diplomamunkák is ilyenek: Kozma Rozália egész termet betöltô, lenyûgözô installációja, a Metamorfózis, Veér Renáta ugyancsak nagy teret elfoglaló, kölcsönhatásokra épülô gótikus-együttese, s a többi hasonló próbálkozás, Kántor Zita képzeletdús, függô menyasszonya, Puskai Sarolta kivimadaras telitalálata, Kovács Gabriella emlékôrzô varázsbôröndje, Nagy Dalma fehér dominanciájú Sejtelmes rejtekhelye. Ha az elôbbi neveket most vési mindinkább tudatába a közönség, a tárlatot szervezô, éltetô Nagy Dalmáét már régóta ismeri és megbecsüli, akárcsak a Hunyadi Máriáét, aki most újra ott van egyéni mûvészi jegyeit összetéveszthetetlenül hordozó szép szônyegével egykori tanítványai mellett, vagy az Orbán Fülöp Irmáét, Sajgó Ilonáét, Köllô Margitét, Novák Ildikóét, Oprean Doináét, Gliga Mariáét, Deák M. Riáét, Precup Ramonáét. Ugyancsak megjegyzendôk Simon Repolski Imola, Lucaci Diana, Szabó Bokor Márta, Bakó Andrea, Tãtulescu Mihaela, Stefãnescu Valentina textíliái.
Nyilván vannak hiányok, igazolt és igazolatlan hiányzások is, de éppen azért jó ez a kezdeményezés, mert jövôre és azután pótolhatók. A kiállítás ösztönzi a most elmaradottakat, hogy következô alkalommal újra jelentkezzenek.
Copyright © Népújság - 1998