Méltó képviseletre készül a Magyarok Világszövetsége

A Magyarok Világszövetségét sokan illették kritikákkal az utóbbi években. A bírálatokat kiváltó okokról, az MVSZ terveirôl kérdeztük Kurucz Gyulát, a világszövetség anyaországi régióelnökét.

— A világszövetségnek közismerten feszült volt a viszonya a Horn-kabinettel. Mennyiben változhat az MVSZ és a kormányzat közötti kapcsolat a Fidesz-kisgazda koalíció hatalomra jutását követôen?

— Az MVSZ és a Horn-kormány viszonya bizony nem volt felhôtlen. Ám kerüljük el az ideológiát és maradjunk a tényeknél. Az MVSZ 1992-es költségvetési támogatását átvetítve a dollár árfolyamára, 1998-ban mintegy egyharmadát kapta az akkori összegnek. Teljesen természetes, hogy most majdnem az éhenhalás küszöbén állunk, már a fizetések folyósítása is gond. Ez az anyagi szükséghelyzet nyomta rá a bélyegét tevékenységünkre a közelmúltban. Még ha teljes lett volna az összhang a vezetésben, akkor is állandó feszültségeket okozott volna a pénzhiány, hiszen sokféle, ambiciózus elképzelést kényszerített egymás ellen fordulni. Így tehetetlenség és ingerültség rontotta a világszövetségben a hangulatot, amely szükségszerûen önmagában is feszült, hiszen ötvenegy ország, ezernyi különbözô érdekhelyzet, másféle felfogás özönét kellene egyeztetnünk. A Duna tévé létrehozásával, hatalmas lendülettel induló világszövetség keretei évrôl évre szûkültek. 1996-ban még ilyen körülmények között is a leghatalmasabb millecentenáriumi ünnepségsorozatot szerveztük meg, az MTV-vel megrendeztük a Talpra Petôfi szavalóversenyt, megszületett a külhoni magyar mûhelyek találkozója, a magyar sportcsillagok is hazajöhettek végre, nem maradt el az Európa-hét, a nagyszabású Hídverô napok és még ezernyi más rendezvény. De állandó pénzszûkében, pénzhiányban mindez súrlódásoktól, vitáktól volt kísérve. Az MVSZ-rôl az elmúlt két évben tehát nem derülhetett ki, hogy igazán rosszul vagy jól mûködik, mert - az amúgy is mindig rágalmazásra hajló ellenséges politikai közegben nem volt módja kétséget kizáróan bizonyítani, méltó-e a misszióra. Most minden bizonnyal alapvetôen megváltozik a helyzet. A jövô évben, méltányos költségvetés mellett a szövetség megmutathatja, hogy valóban értekteremtô és méltó képviselôje az összmagyarság érdekeinek. Ha ez nem sikerül, akkor jogos minden kritika.

— Elképzelhetô, hogy az anyagi helyzet javulása megszünteti az MVSZ belsô feszültségeit?

— A pénzügyi ínség magyarázza az eddigi belsô feszültségeket, de nem teszi semmissé azok létezését. Nekünk magunknak kell rendeznünk sorainkat és elvégeznünk azt a halaszthatatlan megújulási folyamatot, azt a koncepcionális átalakulást, amelyik sokkal eredményesebb munkában nyilvánul majd meg. Ehhez a belsô, egymástól eltérô felfogások demokratikus ütköztetésére van szükség. De ez elképzelhetetlen a megfelelô költségvetés nélkül, hogy ne az anyagiak, hanem a tartalmi, értékes elemek versengésérôl legyen szó.

— A megosztottság nemcsak a világszövetséget jellemzi, hanem a határon túli magyar szervezeteket is.

— Tarthatatlan, hogy szorongatott vagy veszélyeztetett helyzetben lévô magyarok acsarkodjanak magyarokkal. Nekünk a nagyvilág minden érdemes magyarját egyaránt kell támogatnunk minden helyzetben. Ez a feladat vonatkozik minden országra.

— A román nyelvû sajtóban az MVSZ-re évek óta össztûz zúdul. Hogyan vélekedik ezekrôl a támadásokról?

— A szóban forgó sajtó ellenséges hangjáról nincs sok mondanivaló. Romániának el kell döntenie, hogy Európához csatlakozik-e vagy nem. Azon is gondolkodhatnánk, hogy az európai alaphangoltságú, magyar emberi és kollektív jogi követelések hogyan viszonyulnak az ô moldáviai igényeikhez. A romániai magyarság számára történelmünk meghatározza a hovatartozást is. Sem a demokrácia, sem a kultúra területein nem léphetünk vissza sem évszázadokat sem kontinenshatárokat. Ha a romániai sajtó barátságossá válna irányunkban, az hatalmas változást - s az ország sorsának jobbra fordulását is jelentené.

— Az MVSZ vitte a közvélemény elé a kisebbségi magyarok kettôs állampolgárságának fogalmát. Sokan vitatják egy ilyen megoldás hatékonyságát.

— Hatalmas hiba lenne egyenmegoldást erôltetni minden határos ország magyarságára. Még ugyanabban az országban is pillanatokon belül megváltozhat a helyzet. A felvidékiek eddigi megítélése, státusza és lehetôségei is alapjaiban más megoldást igényelnek hónapokon belül. Minden magyar kisebbségre és helyzetre külön stratégiát, hibátlan megoldást kell kidolgozni. Figyelembe kell vennünk a munkáját nemrég megkezdô hazai kormány lehetôségeit, erôfeszítéseit is, bármiféle elsietett akció saját esélyünket rontja. Ha bármiben egymás ellen dolgozunk, hatalmas károkat okozhatunk a magyarságnak. Meggondolt, egyeztetett, jó megoldásokra van szükség. Olyanokra, amelyek mindenütt használnak a magyar közösségeknek.

— Romániában központi kérdés az önálló magyar egyetem ügye. Tud-e valamilyen segítséget nyújtani az MVSZ?

— A Bolyai egyetem ügye az erdélyi magyar kultúrát szimbolizálja. A nyugati magyarság nyomásgyakorlása ehhez kitûnô segítség. Az MVSZ és a kormány erôfeszítései, a nyugati szervezetek erôteljes lobbyzása és a romániai magyar politikai képviselet okos kompromisszumkeresése talán kinyitja az elsô ajtót. Utána a helyzet határozza meg a következô lépések lehetôségeit.

Nemcsak Mátis Jenônek tették lehetetlenné élete legszebb napját, amikor érvénytelennek nyilvánították IGEN-jét a házasságkötô teremben Kolozsvárott. Szászrégen alpolgármestere, Nagy András szintén érvényesíteni próbálta azt a régebbi jogot, hogy anyanyelvükön mondhassák ki a boldogító igent a magyar fiatalok. De a polgármester leintette, mondván: a törvény nem engedi meg.

Elemi jogaink gyakorlását sem engedélyezi ez a tôrôlmetszett újdonatúj hatalom? Melynek kormányra kerülését nem kis mértékben mi, magyarok is segítettük?

Felháborodás helyett hadd írjam ide, milyen kálváriával jár, ha valaki törvényes módon próbál érvényt szerezni a szabadságunkkal együtt születésünkkor elnyert jogaink egyikének. Kerekes Károly képviselô ezt mondja: — Ez év július 7-én törvénykezdeményezést nyújtottam be az 1996-ban hozott 119-es törvény módosítására az anyakönyvi okiratokra vonatkozólag. Törvénykezdeményezésem lényege: azokban a helységekben, ahol a lakosság jelentôs hányadát kisebbségek teszik ki, kérésükre celebrálják anyanyelvükön a házasságkötést.

Hiszen ez a gyakorlat létezett a kommunista rendszerben is, csak az új demokrácia nem akarja elismerni. Nem is volt gond, amíg a fent jelzett törvény meg nem jelent, és vele együtt az alkalmazását szabályozó kormányhatározat, amely kimondja: a házasságkötés román nyelven történik.

A törvénykezdeményezés szeptember közepére került a Képviselôház szakbizottsága elé, megvitatásra. A bizottság elôször is: nem akarta meghívni a magyar képviselôt, hogy fenntarthassa kezdeményezését. Annál is furcsább ez a magatartás, mivel a szakbizottságban zömmel koalíciós, kormánypárti képviselôk ülnek.

A Törvényhozási Tanács, amely kötelezô módon véleményez minden törvénykezdeményezést, mielôtt az a parlament elé kerül, elutasító döntést hozott. Kerekes képviselô kezdeményezését alkotmányellenesnek találta. Az alkotmánynak arra a cikkelyeire hivatkozott, amelyek elôírják, hogy az ország hivatalos nyelve a román — öt évi EU-tagság után ez az érvelési gyakorlat! —, és hogy minden román állampolgár egyenlô a törvény és a hatóságok elôtt. Végül Tamás Sándor kovásznai képviselônek sikerült megakadályoznia az elutasítást, és a kezdeményezô megjelenhetett a szakbizottság elôtt. — Pontról pontra vertem vissza a Törvényhozási Tanács érveit. Románia az 1995- ben hozott 33-as törvénnyel ratifikálta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezményt, amelyet 1998. február 1-je óta Európa-szerte alkalmaznak, mivel elegendô tagországi aláírás gyûlt össze rá. Ez az egyezmény a 10. cikkely 2. pontjában kimondja: a nemzeti kisebbségek által hagyományosan vagy nagy számban lakott területeken (helységekben) meg kell teremteniük a feltételeket arra, hogy a hatóságokkal való kapcsolattartásban a kisebbségek saját nyelvüket használhassák.

És ha még ez sem volna elég — holott Románia is elfogadta azt! —, akkor itt egy utolsó érv is: Románia Alkotmányának 20. cikkelye kimondja: a Románia által az alapvetô emberi jogokra vonatkozó (márpedig a kisebbségi jogok azok!) részes félként aláírt szerzôdések és paktumok és a belföldi törvények közötti eltérések fennállása esetén — a nemzetközi szabványokat kell elônyben részesíteni!

Az érvelés hallatán a szakbizottság nemhogy jobb belátásra tért volna az új megvilágításba helyezett törvénykezdeményezés dolgában, hanem egész egyszerûen elnapolta döntését, újból megkeresve a Törvényhozási Tanácsot, ismételten a kormány véleményét kérve.

— A látszat az — mondja Kerekes Károly —, hogy hajlanának a kezdeményezés elfogadására, de elôbb kivárják a kormánytól a megerôsítést. Csak mellékesen jegyzem meg: a szakbizottság minden kormánypárti képviselôjét elôzetesen levélben és személyesen is megkerestem ebben az ügyben. Levélben fordultam minden kormánypárti parlamenti csoport vezetôjéhez, és személyesen kerestem meg a kisebbségek képviselôit. A Német Demokrata Fórum levélben jelezte a szakbizottságnak: minden támogatást megad, és kéri: fogadják el a kezdeményezést.

(Ide tartozik az a kis epizód, hogy a szenátusban is történt némi próbálkozás az RMDSZ-frakció részérôl, de ôk annyit kértek csupán, hogy esküvôkor az anyakönyvvezetô románul feltett kérdéseire magyarul lehessen válaszolni. Ezt nem kívánom kommentálni.)

A második forduló nyomán

Mint már egy héttel korábban közöltük, Sárpatakon részleges helyhatósági választásokat tartottak az egy ideje megüresedett polgármesteri funkció betöltésére. A választás elsô fordulójára október 4-én került sor, amikor négy jelölt indult: egy az RMDSZ színeiben, és három független jelölt. A községben öt szavazókörzet mûködött, egy a községközpontban, egy-egy pedig a községhez tartozó falvakban. Az elsô forduló után, miután egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a polgármesteri funkció betöltéséhez szükséges fele plusz egy szavazatot, második fordulót is szerveztek. Az elsô fordulót követôen két jelölt maradt versenyben: Ercsei György, az RMDSZ jelöltje, aki 452 szavazatot kapott, és Necsulescu Petru független jelölt, akire 320-an adták le voksukat október 4-én.

A második fordulóra került sor vasárnap, október 11- én. A szavazókörzetek reggel hatkor nyitottak, s este kilencig adhatták le voksukat a polgárok. A listákon 2000 szavazatra jogosult választópolgár neve szerepelt. A második fordulóben 1552-en mentek el szavazni. A voksolás eredménye: 1037 szavazattal Ercsei György RMDSZ-jelölt lett Sárpatak új polgármestere.

Dr. Bernády György, Marosvásárhely egykori polgármestere halálának 60. évfordulója alkalmából kétnapos rendezvénysorozatot szervez a Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány kuratóriuma. Az évfordulós megnyilvánulások mûsora:

Október 16.: 10,30 óra — Bernády György szobrának megkoszorúzása — emlékbeszédet tart Borbély László kuratóriumi elnök és Fodor Imre polgármester;

— 12 óra — Tárlatnyitó a hajdani Városi Képtár alapanyagából a Kultúrpalota 308-as termében; Bernády György szobrának elhelyezése (Hunyadi László alkotása) az 1. emeleti emléktáblánál;

— 19 óra — Tudományos ülésszak hazai és külföldi elôadók részvételével az egykori Városháza nagytermében dr. Bernády György életmûvérôl, személyiségérôl;

Október 17.: — 10 óra — Ki mit tud Bernádyról és városáról? — diákvetélkedô középiskolás csapatok között a Bolyai Líceum dísztemében — versenyszervezô, mûsorvezetô Simon György irodalomtanár;

12 óra — Bernády György létesítményei — fotó-, képeslap- és dokumentum-kiállítás megnyitója a Bernády Kultúrközpontban;

19 óra — Ünnepi est a Kultúrpalota nagytermében — a városépítô Bernádyról és hagyatékáról Borbély László, Fodor Imre, Marosi Barna és Sebestyén Mihály beszél, versét elmondja Kovács András Ferenc költô, fellépnek Béres Günther Attila, Györffy András, Tompa Klára és Viola Gábor, a Tompa Miklós Társulat mûvészei, valamint ifj. Csíky Boldizsár zongoramûvész, a Kozma Éva-Kozma Péter duó, Molnár Tünde orgonamûvész és a Nagy István Ifjúsági Kórus, Kovács András vezényletével.

A marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem fennállása óta repertoárszínházként is mûködik, elmondható tehát, hogy a város második teátruma is évadkezdés elôtt áll. Az egyetemi tanév már megkezdôdött. A Szentgyörgyi István tagozat elôadásairól, mûsortervérôl, egyetemi gondokról tegnap Kovács Levente, a vásárhelyi magyar színészoktatás tagozat vezetôje tartott sajtótájékoztatót.

Elöljáróban a repertoárról. Október 17- én kerül bemutatásra Karácsony Benô-Kisfalussy Bálint Rút kiskacsa címû zenés darabja. Erdélyi szerzô és erdélyi zeneszerzô szerencsés "találkozásáról" van szó, túllévén a nyári zalaegerszegi turnén, ahová mint gyakorlóterepre , a fôiskolások elvitték a darabot, melyet Lohinszky Loránd osztályvezetô tanár jegyez. A zenés elôadást követôen a Peter Weiss Marat-Sade színmûvébôl készült 40 perces szinopszis van bemutató mûsoron, a tavalyi szebeni seregszemlén elsô díjat nyert elôadás, fôiskolásaink részt vettek a produkcióval a budapesti nemzetközi fôiskolás fesztiválon is. Rendezi: Kincses Elemér. Megjegyeznénk, hogy a Karácsony- Kisfalussy zenés darabot bérletes elôadásként a Szentgyörgyi-tagozat bemutatja a csíkszeredai befogadó színházban, ugyanígy a Marat-Sade-ot is. Repertoáron van továbbá Barabás Olga rendezô saját szövegére írt Kísérleti elôadás B. O. színrevitelében. A zenés "mesterség" körébe tartozik a My Fair Lady, az Ó, Ábrahám címû elôadások hagyományát folytató- Tavasz volt, kérem, aznap délután címû vidám- zenés színpadi vállalkozás.Elôreláthatólag a fent nevezett darabokkal mennek majd nyugati turnéra a fôiskolások. Mindezek mellett az egyetem mikrostúdiójában egyéni mûsort is készítenek a diákok. Továbbra is mûsoron marad a Jack Cole dalaiból. Az alsóbb éveseknek is lehetôségük lesz nyilvános mûhelyszereplésre, a harmadévesek egy commedia dell’arte elôadást visznek szinre a Bukarestben tanuló rendezô szakos diákokkal, melyet majd jövô nyáron a Marosvásárhelyi Napok alkalmával bemutatnak a Várban és Zalaegerszegen. A diákok várják a tavaly objektív okok miatt kimaradt, november 7-re kitûzött gólyabált, melyet az egyetem vezetôsége a hagyományoknak megfelelôen támogat, és jó bemutatkozási lehetôség az I. éveseknek.

Az oktatásban is jelentôs változások állnak be idéntôl, különösen a mozgásmûvészetben. Néptánc, pantomim, vívó-tanárokkal lényegesen bôvült a mozgáskatedra.

A teatrológia szakon elôször végez évfolyam Marosvásárhelyen. Audiovizuális és színházi újságírást elôadó szaktanárokat is foglalkoztat az egyetem. (Márványi Péter, Zsehránszky István.) Kiss Csaba budapesti vendégelôadó, szakmai tekintély októberben kezdi mesterkurzusát Othello témakörben.

A Színmûvészeti Egyetem próbálja megoldani a külföldi diákok felvételét is, tekintettel arra, hogy igen nagy a fôiskola iránt a külföldi érdeklôdô. Távlati kitekintésben szerepel a bábszínész- képzés beinditása, drámapedagógiai oktatás. A Szentgyörgyi István tagozat vezetôje elmondta, hogy akadnak támogatók, vannak akik a Rút kiskacsa elôadáshoz szabott ruhadarabokkal segítették az elôadást. Kovács Levente ezúttal is megköszöni a fôiskolának nyújtott segítséget. Kelemen Ferenc rádiószerkesztô például egy igen ritka, a mozgásmûvészetet átfogó 200 kötetes könyvgyûjteményt adományozott a Szentgyörgyi István tagozatnak.

A magam részérôl megjegyezném, hogy a nézôknek még mindig jó és "gazdaságos befektetés" a marosvásárhelyi Stúdió Színház. Felnôtteknek egy jegy ára 10 ezer lejbe, diákoknak, katonáknak, nyugdíjasoknak 5 ezerbe kerül. A jegypénztár egyébként minden délelôtt nyitva tart, érdeklôdni is lehet a 160362-es telefonszámon. Az elôadások általában este 7 órakor kezdôdnek.

A családközpontú szemléletért

"Az ember társas lény, a társadalom alapegysége pedig a család. Fontosságát csak akkor tudnánk megérteni, ha fel tudnánk mérni, milyen egy család nélküli társadalom. Éppen ezért mi nem az egyénre, hanem a családra összpontosítunk" — mondotta Harrach Péter, magyarországi szociális és családügyi miniszter Nagyenyeden, a "Családvédelem határon innen és túl" elnevezésû háromnapos tanácskozás pénteki megnyitóján. A múlt hét végi találkozó fô célja, amint a nevébôl is kiderül, a családok szociális helyzetének, ezen belül pedig a családsegítés, a gyerekvédelem és a fogyatékos gyerekek szakszerû ellátási módjának ismertetése, információcsere és az együttmûködési lehetôségek feltárása. A szervezés nehezét a nagyenyedi római katolikus plébánia vállalta fel, míg anyagilag a Mocsári Lajos Alapítvány, valamint a magyar Szociális és Családügyi Minisztérium támogatta. Meghívottak voltak a közép-erdélyi megyék és egyházi intézmények, alapítványok, társaságok képviselôi, akik a szociális háló bármely pontján érdemben dolgoznak, vagy helységükben egy adott szociális probléma megoldásán fáradoznak. Találkoztak itt olyanok, akiknek fontos adataik, szakmai információik vannak a hazai helyzetrôl és a képzési formákról, illetve akik a kérdéskörben megfelelô jogi, szociológiai, szociálpolitikai ismeretekkel rendelkeznek. A tanácskozás egyben az 1995-ben, Torockószentgyörgyön elindított "Szociálpolitikai útkeresés" címû program folytatása. A rendezvény sikere fôleg abban állt, hogy találozott itt adományozó és rászoruló, egymásra leltek hasonló gondokkal küszködôk, ugyanakkor néhány hatósági képviselô is megismerkedhetett a felmerülô gondokkal és a megoldási kísérletekkel.

Siklód Maros- és Udvarhelyszék határán fekszik, hatvan kilométerre Marosvásárhelytôl; Szovátától Sóvárad felé talán tíz- tizenkét kilométer. Közigazgatásilag Etéd községhez tartozik, Hargita megyéhez. Elsô tepmloma 1635 és 1645 között épült, aztán a csúszós talaj miatt folyton javítani kellett, míg végül 1948-ban Kós Károly elvállalta, hogy elkészíti az új templom tervét. 1951-ben az esôzések miatti földmozgás következtében életveszélyessé vált a régi hajlék, bontani kezdték, párhuzamosan imaházat építettek. A hatóság csele ez volt: az imaházat templomnak minôsítette, és új hajlékra nem adott engedélyt. Az új templom terve közel fél századon át porosodott az íróasztalfiókban, míg 1994-ben az akkori lelkész, Incze Zoltán már 1990-ben elkezdett szervezô tevékenysége, a gyülekezet hozzáállása, holland és német hittestvérek, más adományozók nagylekûsége folytán felépülhetett az új templom — 1994-ben szentelték fel —, amely, mint azt Murádin László mûvészettörténész a pénteki könyvbemutatón elmondotta, hasonlít a kolozsvári Írisz- telepi templomhoz. A templom felépülésének történetérôl, az épületrôl, a tervezôrôl, mennyezetének kazettáiról és Siklód népének kultúrájáról szól az a magyar és angol nyelven írt pazar kiállítású kötet (Siklód temploma és népe), melynek szerzôi — Incze Zoltán, Anthony Gall (errôl a kitûnô szakemberrôl már volt szó lapunk hasábjain), Kós Károly (a székely népi építészetrôl és a lakóház mûvészetérôl szóló tanulmányrészekkel), Pogány Gábor és Madar Ilona (a neves tudósnak frissen megjelent kötetét is bemutatták A Sóvidék vallásossága, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1998) dedikáltak a Bernády Házban.

Példa nélküli két festômûvész, Stevanovits Péter és Elekes Károly vállalkozása, akik elkészítették a templom mennyezetének festett kazettáit. Nem dekoratív táblák ezek, mondotta Murádin Jenô, hanem a mai, modern mûvészet szellemében fogant olyan alkotások, amelyek megfelelnek mind a református kánonnak, mind a modern mûvészet elvárásainak. A hideg és meleg tónusú képek sajátos ritmust kölcsönöznek a "templom egének", harmóniájukat Pap Gábornak köszönhetik, aki a párba állított rendszert kidolgozta.

Siklód, ez a színmagyar falu megteremthette magának azt a szakrális környezetet, melyben jól érzi magát a gyülekezet. "Csak úgy tudtak a mü apáink is meglenni ezen a földön, hogy ha szükség volt, segítettek" — idézi Madar Ilona egyik siklódi öreget. Így válik a közösségépítés szép szimbólumává a siklódi református templom. Egyaránt belengi Kós Károly építô és a két kortárs mûvész szintetizáló, hitvilágunkat újraálmodó szelleme.

Hogy is mondotta csak Incze Zoltán, a Siklódi zsoltár szerzôje? "A képek prédikálnak, a pap magyaráz."

Az IFET-konfliktus újabb fejleményei

Ma (október 13) jár le a palotailvai fakitermelôk által adott határidô, ameddig a régeni IFET elmaradott fizetéseiket ki kellene fizesse. A több hétig elhúzódó konfliktusok után a Görgény völgyében dolgozók megkapták fizetéseiket és újra dolgoznak, most azonban a palotailvaiakon a sor. Doru Toncean szakszervezeti vezetô szerint, amennyiben a vezetôség máig nem fizeti ki a 270 milliós hátralékot, a palotailvai fakitermelô egység sztrájkba lép, a munkaadók elleni sorozatos megmozdulások részeként.

— Minthogy ezt a pénzt a vezetôség elôreláthatólag nem tudja majd elôteremteni, szinte biztosra vehetô, hogy a munkások abbahagyják a munkát. Eddig az alkalmazottak megértették, hogy a vállalat újabb szerzôdésnek kell eleget tegyen, nevezetesen a Romanele céggel kötöttnek és ennek sikere az ô munkájuktól függ, de ehhez fizetésre is szükség van — mondja a szakszervezeti vezetô.

Ioan Bâzgan igazgató a beletörôdés keserûségével nyilatkozott tegnap a kérdésünkre:

— Én megpróbálom felszínen tartani a hajót, ôk meg el akarják süllyeszteni. Pedig ha nem lesz IFET, szakszervezet sem lesz. Személyesen ellenem irányul a megmozdulás, de szerintem holnap a Palotailván dolgozó mintegy 200 alkalmazottból csak 30 fog sztrájkolni. Nincs mit tennem, nem hiszem, hogy holnapra meglesz a kért pénz. A vállalat meg csak megfeszített munkával tud kimászni a csávából. De ha dolgoznának, januárra már meg tudnám ígérni, hogy teljes mértékben rendezôdnének pénzügyeink és naprakészen fizetéseket tudnánk adni. Így azonban, hogy hol dolgoznak, hol nem, nem sokra megyünk.

A munkások meg választhatnak, bíznak az igazgató ígéreteiben vagy egy bizonytalan kimenetelû sztrájkba kezdenek. A fizetést, sajnos, egyik változat sem garantálja nekik.

Marosvásárhelyen tíz évvel ezelôtt 17 bölcsôde mûködött, jelenleg csak öt fogad kisgyermekeket. Sok szülô inkább a nagyszülôkre, vagy fogadott nevelônôkre bízza gyerekét. A bölcsôdék vezetôi, s a megmaradt intézményeket igénybe vevô szülôk biztonságosnak és hasznosnak tartják az intézetet.

— Kisfiam egy évet töltött augusztusban. Szépen fejlôdött, ezért úgy döntöttem, hogy visszamegyek dolgozni, s Ádámka mellé fogadok egy asszonyt. Az újságban feladott hirdetésre sokan jelentkeztek, voltak fiatal érettségizett lányok, középkorú nôk, és nyugdíjas nagymamák is. Reggel héttôl, délután 4-5 óráig tart a program, s ezért 400 000 lejt fizetek. Az ajánlatot sokan elfogadták volna, végül egy középkorú hölgyet választottam, akivel nagyon elégedett vagyok. Felmerült az ötlet, hogy bölcsôdébe vigyem gyermekemet, de az a gondolat, hogy összezárják a többi, idegen, ki tudja milyen környezetbôl származó kicsivel elborzasztott, így inkább a házhoz járó nevelônô mellett döntöttem — meséli a fiatal, sikeres üzletasszony.

A nagykórház közelében levô 15-ös számú, 30 férôhelyes bölcsôdében jelenleg 16 gyerek van. Mint Tãtar Lucia fôasszisztenstôl megtudtuk, a legkisebbet, aki csak nyolc hónapos, egy hete hozták egyetemista szülei. A gyermekeket egészségügyi gondozók, ápolók nevelik, hetente egyszer, ha szükséges, orvos is megvizsgálja. A játszó- és hálótermek tiszták, minden gyermeknek saját ágya van, a megszokott helyen játszhat, ülhet minden nap. Az alkalmazottak háromnegyed hattól délután fél hatig gondozzák a kicsiket. A szülôk egy hónapban 150 ezer lejt fizetnek. Ha a szülôk fizetése nem haladja meg 560 ezer lejt, akkor az említett összeg felét kell hogy kifizessék. Ezért az összegért a gyerekek reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. A tízórai és uzsonna általában sütemény, gyümölcs vagy egy kis csokoládé. A személyzet magyarul és románul is beszél, így a gyerekek mindkét nyelvet megtanulják, és a játékos versikéket mindkét nyelven, közösen éneklik. —Az évek során nagyon sok kisgyerek töltötte délelôttjeit ebben az otthonban. Vannak szülôk, akik bizalmatlanok, s féltik gyerekeiket, de miután meggyôzôdnek, hogy megfelelô körülmények között, s tapasztalt felügyelôk keze alatt fejlôdik a kisgyerek, megnyugodnak. Nálunk is elôfordul, hogy a gyerekek meghûlnek, vagy elkapnak valamilyen ragályos gyermekbetegséget, de ezeken mindenki át kell hogy essen. Mivel közel vagyunk a kórházakhoz és az egyetemhez általában orvosok, egyetemisták, egészségügyi személyzet hozza gyermekeit. Úgy gondolom, ha ôk elégedettek, akkor minden szülô az lehet. Azt is elmondhatom, hogy azok a gyerekek, akik bölcsôdébe jártak, óvodába kerülve sokkal barátságosabbak, ügyesebbek, nem sírnak, s nincs oly sok gond velük — vélekedett a fôasszisztens.

A Munka (Tudor negyed) utcában levô böcsôde a "legújabb", 1981-ben építették, tágas termei, megfelelôen felszerelt konyhája van. Az elsô években 100 férôhelyes volt, s volt idôszak, amikor 250 gyermeket is el szerettek volna helyezni benne. Jelenleg 70 férôhelyes, és 35 hely foglalt — tájékoztatott Vîlcescu Zita fôasszisztens, akitôl azt is megtudtuk, hogy az utóbbi tíz évben nem volt járvány a bölcsôdében, elôfordul, hogy 4-5 gyermek meghûl, s ezért hiányzik, de általános megbetegedésrôl nem lehet beszélni. Véleménye szerint azoknak a szülôknek a gyermeke, akik szívesen hozzák ôket, hamarabb megszokják, s megszeretik a bölcsôdét, de, ha a szülô idegenkedik, s idegesen, féltve hozza csemetéjét, a gyerekre is átragad a feszültség, s nehezebben fogadja el a közösséget, a nevelôket.

Az édesanya két lányát igyekszik párhuzamosan felöltöztetni. Az ikrek türelmesen várják, hogy minden ruhájuk a helyére kerüljön, s mehessenek haza.

— Elégedett vagyok a nevelôkkel, s a körülményekkel is. Az az igazság, hogy a bölcsôde nagyon nagy segítség számunkra. Nevelônôre nem jut pénz, s kevesen is vállalnák két gyerek gondozását. Nagyszülôk nincsenek, így a bölcsôde a leghasznosíthatóbb, legjobb megoldás — vélekedik a munkából hazatérô édesanya.

— Kisfiam három és fél éves, kislányom kettô. Eddig otthon neveltem ôket, de most lejárt a szülési szabadságom, így vissza kellett mennem dolgozni. Rövid ideig volt egy nevelônô, akivel nagyon elégedett voltam, s jól egyeztünk, de objektív okok miatt elment, s mást nem találtam. Kivihetném falura a gyermekeket a nagyszülôkhöz, de azt akarom, hogy képzett személyek neveljék. Ezért választottam a bölcsôdét, s elmondhatom, hogy minden megfelelt az elvárásaimnak — nyilatkozza egy fiatalasszony.

A megyeszékhelyi bölcsôdék az Egészségügyi Igazgatóság felügyelete alatt mûködnek, s Sglimbea Doina, a Megyei Gyermekpoliklinika fôorvosa felel értük. Vele beszélgetve megtudhattuk, hogy a marosvásárhelyi bölcsödeotthonok csak 30-40 százalékban foglaltak. A Kárpátok Sétányán levô nemrég szünt meg, éppen azért, mert 50 helyes volt, és csak négy gyermek járt. Ha nincs megfelelô számú gyermek, akkor a bölcsôdék felszámolják magulkat. Remélhetôleg nem fog ez történni a város többi intézetével is. A fôorvosnô véleménye szerint a bölcsôdékben a születendô gyermekek számának csökkenése, a munkanélküli édesanyák számának s a nagyszülôkre bízott gyermekek számának növekedése miatt fogy a kisgyerek. Véleménye szerint az édeanyák legalább négy év szülési szabadságot kellne hogy kapjanak, hogy otthon nevelhessék gyerekeiket. Hiszen egy édesanya mindenképp jobban tud foglalkozni a kiskorúval, mint egy olyan ápoló, akinek keze alatt tíz gyerek van. A nagyszülôk által nevelt gyermekek nagy többsége kicsit elkényeztetett, hiszen mindent megengednek nekik. Ez óvodás, s iskolás korban látszik a gyermekeken, hiszen nehezebben tudnak alkalmazkodni, megtörténhet, hogy nem ejtik helyesen az R vagy az S betût. Az biztos, hogy a bölcsôdékben csak olyan személyek dolgoznak, akik szeretik a gyermekeket. Mások nincs mit keressenek ott — jelentette ki a fôorvosnô.

Tegnap reggel a vidrátszegi röptér várótermében egy kávé mellett gyors megbeszélést tartottak Togãnel Ioan, a megyei tanács elnöke, Virág György, a megyei tanács alelnöke, Matei Viorica, a megyei tanács titkára, Pora Zamfira, a prefektúra fôigazgatója, a parlament több alsó- és felsôházi tagja, valamint a repülôtér vezetôsége.

Runcan Petru Stefan igazgató a jelenlevôket emlékeztette arra, hogy 1992 óta már öt próbálkozást tettek egy olyan kormányhatározat-javaslat kidolgozására és elfogadtatására, melynek értelmében Marosvásárhely légikikötôjénél is létrejöhet egy állandó jellegû határátlépési és vámmellenôrzési pont. A terv megvalósítása létfontosságú a röptér és az általa kiszolgált övezet fejlesztése szempontjából, hiszen lehetôvé tenné a nemzetközi légijáratok rendszeresítését, azt, hogy a Románia légterén áthaladó gépek mûszaki okokból megszakíthassák itt az útjukat, vámmentes üzleteket nyissanak meg és más kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységeket is beindítsanak. Mindezek hozzájárulnának ahhoz, hogy csökkenjenek a repülôtér fenntartása érdekében a költségvetésre nehezedô terhek. Figyelmet érdemlô példa, hogy egy nemzetközi szállítást végzô 4-6 személyes kisgép után 450 amerikai dollár a repülôtér bevétele, amivel szemben egy 50 személyes belföldi járatért mindössze 60 dollárt inkasszál. S amiatt, hogy nem volt permanens határpont és vámpont Vidrátszegen, csupán az idei év eddig eltelt idôszakában 12 repülô le- és felszállási kérését voltak kénytelenek elutasítani. És ez a szám nem foglalja magában a sürgôsségi mentôszolgálat igényléseit! Olyan eseteket, amikor perceken múlhat az emberélet.

Amint errôl tegnap meggyôzôdhettünk, Marosvásárhely repülôterének vezetôsége, a prefektúra és a megyei tanács közös kezdeményezése alapján a három intézmény képviselôibôl egy olyan ütôképes munkacsoportot alakítottak, amelyik újból megkísérli sikerre vinni a kormányhatározat-javaslatot. Becslésük szerint ugyanis pillanatnyilag nincs olyan tárca, amelyet ne lehetne meggyôzni egy ilyen dokumentum elfogadásának hasznosságáról. A menetrend szerû bukaresti járat utasgépének felszállása elôtt abban állapodtak meg a "villámtalálkozó" résztvevôi, hogy Dorin Florea prefektus, Ioan Togãnel, a megyei tanács elnöke, Frãtean Alexandru Petru, a megyei tanács alelnöke, továbbá Frunda György, Ileana Filipescu, Dobrescu Vasile, Kakassy Sándor, Kerekes Károly, Kelemen Atilla és Lazãr Lãdariu parlamenti szenátorok és képviselôk a lehetô legrövidebb idôn belül felkeresik a helyi közigazgatási fôosztály államtitkárát, a PénzügyMinisztériumot, a Szállítási Minisztériumot, a BelügyMinisztériumot, az IgazságügyMinisztériumot, a Mûvelôdési Minisztériumot, az Egészségügy Minisztériumot, a Mezôgazdasági Minisztériumot, a Távközlési Minisztériumot és a Turisztikai Minisztériumot — a tervezet kedvezô véleményezése reményében.

A Teleki Oktatási Központot

Különbözô rendezvényekrôl szóló beszámolóink alapján gyakran tettünk említést lapunkban a szovátai Teleki Oktatási Központról. Az ennek otthont adó házat 1954-ben építették, és 1994-95 között építették át, hogy mostani rendeltetésének megfeleljen. Amellett, hogy különbözô tanfolyamokat és egyéb rendezvényeket látnak itt vendégül, a ház szállóként is mûködik. Jelenleg nyolcvan vendéget tudnak elszállásolni benne, huszonnyolcat komfortos helyeken.

Bár a házat egyszer már átépítették, szeretnék tovább bôvíteni. Bíró István igazgatóval beszélgetve tudtuk meg, hogy a tetôteret szándékoznak beépíteni. Ez azonban nem egyszerû, ugyanis a második, felsô emelet fából épült, ennek a szerkezete nem birkózna meg a megterheléssel. Ezért a második emeletet téglából és betonból kell egy bontást követôen újjáépíteni, majd e fölé elkészíteni a beépített tetôteret. Ezzel a ház befogadóképessége húsz hellyel növekedne, és a száz férôhely fele, azaz ötven lenne komfortos, a másik ötven pedig ifjúsági szálló jellegû.

A munka anyagi fedezetére már csaknem két éve pályázatot nyújtottak be Szováta magyarországi testvérvárosa, Százhalombatta önkormányzatához. 18 millió forintot pályáztak meg, és 1997 februárjában a magyar város önkormányzata beleegyezô döntést hozott. Pénz azonban mindmáig nem érkezett. A támogatás fejében idôközben egy együttmûködési szerzôdés is született a központ és a battai önkormányzat között, amelynek értelmében százhalombattai turistacsoportok a támogatás összegének fejében ingyen jutottak volna szálláshoz a házban. Csoport már szállt meg ennek fejében, de pénz, mint már említettük, még nem érkezett.

Idôközben új támogató tûnt fel a láthatáron. A Kôrösfôi Fôiskola közvetítésével, amelynek régi kapcsolatai vannak a házat birtokló pedagógus-szövetséggel, ezen belül pedig a központtal is, és amelynek irányából már a ház 1994-95-ös átépítésekor is jelentôs segítség érkezett, sikerült együttmûködési szerzôdést kötni a békéscsabai Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolájával. Ez egy vendéglátóipari tanintézet, amely érettségi utáni, mifelénk használatos kifejezéssel technikum-szintû oktatást nyújt. Szeptember közepén kelt a szerzôdés, amelynek értelmében a szakközépiskola tizenöt millió forintot juttat a Teleki központnak, és ennek fejében 15 éves idôszakra évente három hétig egy-egy ötvenfôs csoportot fognak Szovátán elszállásolni. A vendéglátóipari szakközépiskolások kihelyezett tanfolyamokat és szakmai gyakorlatot fognak végezni a fürdôvárosban. A békéscsabai szakközépiskolával megkötött szerzôdés aláírása után már szeptember utolsó napján megérkezett a pénz elsô része a központ számlájára. Mivel az idô már ôszre jár, az idén csak az építôanyagot vásárolják meg, és márciusban tervezik megkezdeni a nagy munkát jelentô bôvítést. Azonban a békéscsabai részrôl származó támogatás nem fedi a teljes költségeket. Új támogató tûnik-e föl a láthatáron, vagy a százhalombattai támogatás érkezik-e meg, ez egyelôre még függô dolog. A fejleményekre visszatérünk.

Makfalvi remények

Vass István igazgató már évek óta azt szeretné, ha a piaci követelmények, a jövedelmezôség szempontjai határoznák meg a lenüzem tevékenységét. Lejárt az az idôszak, amikor az önellátás volt a fô cél. A jövedelembôl további gépeket kellene vásárolni, egy nagyüzemben folyamatos beruházásokra van szükség. Az elmúlt években sajnos nem ez történt. Ellenkezôleg.

— Mi, lengyáriak nagyon nehéz éveket éltünk át — kezdte a beszélgetést az igazgató. — Az országban 21 lenüzemben dolgozták fel a nyersanyagot. Idén csupán a mangaliai és makfalvi lenfeldolgozóban folyik a munka. A gyárak bezárásának okai összetettek. Az egyik alapvetô ok az ipari növénytermesztéssel szembeni helytelen politika. Miközben sorra zárták kapuikat a lengyárak, külföldrôl évente 3000 tonna szálat és 2000 tonna lent hoztak be. Ez pontosan az ország szükséglete. 1989-ig Romániában 70000 hektáron termett len, 1998-ban már csak 200 (!) hektáron. Mi, szakmabeliek már kiszámítottuk, ha ebben az ütemben "haladunk", akkor 2000 után egyszerûen megszünik a len termesztése. Ami viszont a fonodák, festödék, szövödék, ruhagyárak termelésére negatívan hatna.

A jelenlegi gazdasági viszonyok között érthetô tehát, hogy reménykedéssel fogadtuk a 224-es, 1998 április 16- án megjelent kormányhatározatot, amely szabályozza a len, a kóc behozatalát, vagyis 56%-ról 3%-ra csökkentette.

— Új mezôgazdasági év kezdôdött. Az egység megôrzi eddigi profilját, vagy a rendelkezésre álló alapeszközökkel pótlólagos termeléssel próbálják átvészelni ezt az idôszakot?

— Két út áll elôttünk: a len és a napraforgó feldolgozása. Maradjunk az elôbbinél. Jövôre 250 hektáron terveztük a len vetését. Azoknak, akik még ebben az évben kötnek velünk szerzôdést len termesztésére, szerény gazdasági lehetôségeink szerint biztosítjuk tavasszal a vetômagot és a növényvédelmi vegyszereket. A gazdáknak el kell végezniük az ôszi talajelôkészítô munkálatokat, mélyszántást, tárcsázást. Továbbá mi vállaljuk a len nyüvését, harmatáztatását, bálázását. A gazdákat a hektáronkénti szálhozam függvényében honoráljuk. A gépeink, felszereléseink kapacitásai alapján azt szeretnénk, ha 10 gazda összeállna, mondjuk 25 hektárral. A terményt közösen szállítjuk be, megmérjük és feldolgozzuk. A minimális hozamnak el kell érnie a 300 kg szálat hektáronként. Amennyiben a hozam efölött van, az oszlik kétfelé. Nyugaton az átlagos szálhozam 1100 kg/ha. A termesztôk jó ha tudják, a hektáronkénti 300 kg-os száltermés megvalósításához 4000 kg zöldszalma szükséges, szintén hektáronként. Ez lenne létünk elsô útja.

— Milyen változások következtek be az egység tulajdonviszonyában?

— Az ÁVA idén szeptember 4-re hirdette meg a részvények 40%-nak licitjét. Nem jelentkezett senki. A részvények 42 százaléka ma a Pénzügyi Befektetô Társaság (SIF) brassói kirendeltsége, 18% pedig az itt dolgozók tulajdonában van. A tulajdonviszony szeptember után sem változott. Így a brassói fôtulajdonos döntött, hogy alaptôke-növelés útján itt, Makfalván befejezzük kis olajgyárunk fejlesztését. A kétszeres finomító részleg felújításának befejezésére gondoltunk, valamint a töltôgépsor üzembe állítására, a feldolgozó részleg fejlesztésére. Továbbá négy új traktor vásárlására. Ez lenne megélhetésünk második útja. Ugyanis ebben az évben 750 hektárról származó (Maros, Kolozs, Temes megye) napraforgót dolgoztunk fel. Jövôben, az említett mûszaki fejlesztések nyomán 1000 hektáros napraforgótermés feldolgozását vállalhatjuk. Ha valaki velünk legkevesebb 10 hektáros összevont területen köt szerzôdést, függetlenül attól, hogy magántermesztôk vagy állami érdekeltségûek, Pioneer vetômagot és vegyszereket biztosítunk. Egyelôre térítésmentesen. A termény átvétele a mindenkori napi árfolyamon történik, vagy megegyezés alapján, például terménycsere során. Eddig 100 kg STAS vetômagért mi biztosítottunk 18 liter étolajat, és óhaj szerint a pogácsát is átvehették a termesztôk, azok, akik nem rendelkeztek szerzôdéssel.

Kis olajgyárunk napi feldolgozó kapacitása 40 tonna napraforgómag. Reménykedünk.

Fókusz

Kedves ismerôsöm, Bocskay István professzor úr méltatlankodik. Felháborítja, hogy milyen ábrák "ékesítik" azt a kockás matekfüzetet, melyet ugyan nem unokájának vásárolt, de elméletben a kis krapek is ilyenhez jut hozzá, ha édesanyja bevásárol neki év elején a tanszeres boltban. Hát lássuk csak, mit kap kézhez a sok Pistike, Jancsika vagy éppenséggel a hatéves Noémi meg Andrea, amikor becsengetnek az iskolába? A fûzöld füzet fedôlapjának kellôs közepén valamitôl (Ku-Klux- Klántól, kábszertôl, alkoholtól, baseball meccstôl stb.) begerjedt, nullás géppel nyírt, vad "nigger" üvölt hangtalanul a kisdiák képébe. Tôle jobbra, kisebb kiadásban gumírozott farmernadrágos, leopárdbôr- utánzat blúzos, napszemüveges, vörösre festett hajú hölgyike kelleti magát, blúza elöl széttárva, hogy hadd lássa Pistike: nincs rajta semminemû emlôfedô, sôt a blúz is éppen lekívánkozik róla. A hátsó borítón ugyancsak egy szûkgagyás vöröske kelleti magát elmaradhatatlan napszemüveggel és idétlen, "farmerrepesztô" pózban, tôle jobbra, a felsô sarokban meg baseball-sapkás, amúgy oligofrénnek látszó kis srác hirdeti (esetleg), hogy tojik az iskolára.

Ismerôsömnek, a professzor úrnak mindettôl felfordul a gyomra. Mert ô még azon nôtt fel, hogy "kisfiam, városi tömegjármûvön add át a helyedet a néniknek, bácsiknak", meg hogy "a bálban a lányt csak akkor vidd a táncba, ha az édesanyját is megkérdezted, elengedi-e a táncparkettre szeme fényét".

A fûzöld füzet hátsó borítójának bal alsó sarkában aztán a márkanevet is felfedeztem: Herlitz. És errôl egyebek is eszembe jutottak. Hogy íme: nálunk is felütötték fejüket a multik, és jön velük az óceánon túli világ erôszak- központúsága, linkóci könnyedsége, értékrend-bomlasztása is. De ebben a menetben — szerencsére — az áruk minôségének a javulása is benne van. Errôl az üvöltô négeres füzetrôl a magam diákkori irkája is eszembe jutott, melynek durva papírján bosszúságomra szerteszét futott a tinta. Olyan lett tôle a tollvonás, mint télen a zúzmarás faág, csakhogy nem hófehér, hanem indigókék volt a betûszár. És az is eszembe ötlött, hogy a Herlitz-Mobex kosárlabda-csapat lassan visszajuttatja városunkat a sportág élvonalába, mint ahogy hajdanán is ott volt, a professzor úr fiatal korának idején. És akkor kalkulálni kezdek: persze jobb volna, ha a kis krapekok és masnis kisasszonykák csupa ibolyavirágos, derûs rajzokkal ellátott füzeteket kapnának (ha lehet, ingyen!), amikor a csengô szavára ôsszel iskolába indulnak. Viszont ott vannak a kamaszok, kiknek szintén szükségük van a matek füzetre, és talán szívesebben megveszik az amerikai életformát idézô alakokkal telepingált füzetet, mint ha pillangók és virágok díszítenék az amúgy sem kedvelt tantárgy elsajátításához szükséges matek füzetet. Ha pedig sok-sok füzetet vásárolnak, akkor elsôsorban a cégtulajok pénztárcája hízik ettôl, de a sport támogatására is jut a szponzorkeretbôl.

Ez van! Minden eladó, lehetôleg borsos áron, minél nagyobb mennyiségben. Ugyanakkor a vak is látja: globalizálódunk. A New York-i kisiskolás képébe ugyanúgy üvölt bele hangtalanul a néger fiú, mint a vásárhelyi elemista riadt orcájába az elsô iskolai napon. Persze azért különbségek is vannak. És nem is elhanyagolhatók. Például a New-York-i kiskamasz sokkal távolabb él Koszovótól, mint marosvásárhelyi kortársa. Hogy ne is beszéljünk pristinai társaikról. Sajnos, ez ma éppen nem mellékes szempont, mert valami újra bûzlik a Balkánon.

Ki gondolná, hogy városhoz viszonylag közel, nemzetközi útról ezredvégén szekérrel forduljon mellékútra az orvos, ha beteghez hívják. Pláne, ha mondjuk Székelyravából jeleznek valahogy sürgösségi esetet. Ez van, mondja dr.Petruc Beatrix körorvos a tájismeret némi unalmával. Ezért külön öt százalék járna — veti közbe dr. Fülöp Bogát Irén gyermekorvos — csakhogy, tudjuk, sem a tanügy, sem az egészségügy vidéki nyomorúsága nincs tekintetbe véve.

A valamikori fektetô-kórház épületében két körorvos, egy gyermekorvos, egy fogász dolgozik. Tekintettel arra, hogy a vidék fölött nem is olyan rég még állandóan nagyüzemi felhô bolyongott, a kérdésemet úgy fogalmaztam: van-e valamiféle kimutatott kór, ami kizárólag a hôerômû miatt ütötte volna fel a fejét. A válasz nemleges, ám eléggé gyakori az asztmás megbetegedés. Nyilvánvalóan kevés a pénzalap az ingyenes receptekre. A plafont Segesvár szabja meg, központilag oda tartoznak. Ami mégis némi pozitívumot jelent,a laboratórium Gyulakután maradt a fektetô elköltöztetése után. Állandó laboratóriumi szolgálat várja a pácienseket. Noha hét falut többnyire szekérrel kell ellátnia a három orvosnak, kimutathatóan ismétlôdô fertôzô megbetegedésekkel nem kell küszködniük. A vérnyomással annál inkább. Mondom, hogy bortermô vidék Gyulakuta, de a válasz: a magas vérnyomás kór a korban.

Aki nem jár szekérrel, annál többet autóbusszal, ingázva naponta Marosvásárhely és Gyulakuta közt, dr.Kádár József fogorvos.

Az életszinvonal minôségét a fogsor is kimutatja. A fogszuvasodás lehet jellegzetesen népi betegség is, tájegységenként kimutathatóan?-kérdezem. Sajnos, mondja Kádár doktor, a fogszuvasodás világjelenség. Van, akinek természetadta szép fogsora van, van, akinek van pénze, de nem ad magára, van akinek nincs pénze, tehát nem adhat magára — ekképpen osztályoz tapasztalatából a fogorvos.

A rendelôben 1961-ben gyártott öreg mûszaki szerkezettel dolgozik. Erre az "ôskori" berendezésre szorul 5000 ember elméletileg, míg Nyugaton egy fogászra a fenti számadat fele sem jut. Ami még mûködôképes a rendelôben, az elhanyagolhatatlan sterilizálógép. És van a fémkalapács — mondja némi maliciával Kádár fogorvos.

A hôerômûvel szemben, a volt autoszerviz épületét a tanács jóváhagyásával átépítik. Ez nem csak tervben szerepel, gyakorlati munka folyik a rozsdatemetô udvarán. Betonoznak, vakolnak, villanyt szerelnek, miként mondják az építôk, sürgôs a munka. Azoknak a legsürgôsebb, akik munkára várnak. Arról van szó, hogy a bukaresti Elan International Trading Production Kft. fiókrészleget nyit a Küküllô parti településen.

A Segesvárról Gyulakutára ingázó Koszta Sándor részlegvezetô október 15-ét jelöli meg, mint a munkakezdés idôpontját. Akkor az egyik üzemrészleg elkezdi az ingek gyártását. A korszerû gépeket és a felszerelések egy részét le is szállították Németországból, beszerelésre várnak.

— Ami a legfontosabb — mondja Fülöp Domokos alpolgármester —, mintegy 200 személynek munkahelyet biztosíthatunk,a munkanélküliség által legsúlyosabban érintett kategóriának, a nôknek. 180 személyt alkalmaz a részleg, elsôsorban szakképzett varrónôket. A segesvári Târnavaba vagy a távolabbi Erzsébetvárosba ingáztak, esetleg munkanélkülivé váltak. Akiknek nincs szakképesítésük, azokat az erzsébetvárosi részlegre küldték a szakma elsajátítására, azonkívül a mûszaki osztályra 10 mestert is képeznek. A szakmai képzésen résztvevôknek a cég október 1-tôl a minimális bért kifizeti.

A cég nyersanyagának 90 százalékát külföldrôl szállítja, mindössze 10 százalékát vásárolja fel belföldi piacokról.Tervek szerint, mint ahogy az 1994-tôl mûködô erzsébetvárosi fiókegységnél is volt, fokozatosan rendezkednek be kapacitásra. Ez év decemberében már 10 ezer ing gyártására számítanak, fél éves mûködés után a termelés eléri a legyártott 30 ezres darabszámot. A kész árut pedig hetente egyszer viszi a szállító nyugati piacokra, mert kizárólag olaszországi, németországi megrendelôknek dolgoznak.

-Ami nyilván minôséget is feltételez, jegyzem meg a részlegvezetônek. Minôségi gépek és felszerelések nélkül nem érdemes hozzákezdeni, mondja Koszta Sándor. Október 15-ig megérkezik a teljes felszerelés Németországból. 4 éves erzsébetvárosi tapasztalat után a cégvezetés arra is gondol, hogy a közeli Erdôszentgyörgyön is felszerel hasonló részleget, ahol mintegy 70 embert foglalkoztathatnak. A szakemberek terepszemlén vannak.

— A helyzet megnyugtató — mondja az alpolgármester — Gyulakután is elkezdôdött a végeérhetetlennek tûnô átmenetben valami. Ami sok ember számára megélhetést biztosít.

— Közép-európai egzotikum? — kérdezem a közönségesen csigagyárnak nevezett üzem udvarán a 70-es években Amerikába áttelepedett tulajdonost, Egon Kleint.

— Az erdélyi embernek egzotikum, ám a nyugatinak nem, mondja olyan természetességgel, mintha befôtteket elôállító konzervgyártásról ejtenénk szót. A belga—svéd—amerikai cég gyulakutai kirendeltsége számomra mégis különös. Nyilván az olyan egyénnek különlegesség, aki nem fogyaszt csigát, talán életében még egyszer sem evett, talán nem is lesz immár alkalma rá. A csiga Nyugat- Európában, nagyvárosok vendéglôiben igen keresett ínyencség, árában azonos a kaviárral, csupán errefele nincs a vendéglôi menüben, mondja Egon Klein.

Beszélgetésünk során kiderül, hogy a gyulakutai talán az egyetlen olyan cég, amely mindig esôt vár. Mert a csigát nedves idôben, esô után gyûjtik, mintegy 600 emberekkel. Szeben megyében és Temesvár vidékén 200- 220-zal. Szezonban egyetlen esôs nap alatt 20-30 tonna csigát is begyûjt a cég, ami a laikusnak elképesztô számadat. "A csiga bejön gyalog, ám gyorsan megy az exporttal" — hallom. Gyulakután fôzve, saját hôközponttal csak félkész árut állítanak elô, vákuumcsomagolással Nyugatra szállítják, ott majd különleges élelmiszeripari technikával dolgozzák fel.

Hogy a nagytelepülés éghajlati-földrajzi fekvésének volna az exportcsiga szempontjából valamiféle specifikuma, azt tagadja Egon Klein. Tisztán a véletlen mûve volt, hogy Gyulakután ondította el a vállalkozást. Ami egyelôre keresztbe tesz a csigaexportnak, az a bürokrácia és a környezetvédôk gáncsoskodása. De úgy nézzék meg mondja az amerikai, aki legtöbb idejét mégis Romániában tölti, gazdasági befektetés szempontjából Gyulakuta erôteljes fejlôdésnek indul rövid idôn belül. A cég alkalmilag 60 embert foglalkoztat, a székhelyén állandó munkásainak száma 27.

A csiga üzemi begyûjtése és exportja elôtt ki gondolta volna, hogy — miként mondja Egon Klein — a csiga az elsô, ami a szegény embernek ad kenyeret... Gasztronómiai élvezetet pedig a gazdag (?) nyugatinak.

A községközpont kelementelki bejáratánál a gépkocsivezetôket több évtizedeken át közlekedési tábla figyelmeztette: Vigyázat, csapadékos útszakasz, kérjük, csökkentsék a sebességet. A figyelmeztetô táblának ma már hûlt helye. Fölöslegessé vált, hiszen a hôerômû hûtôtornyaiból évek óta nem áramlik gôz a levegôbe és nem csapódik ki az úttesten. Az energiatermelô egységet 1997 márciusában teljes egészében kikapcsolták az ország energetikai rendszerébôl és állandó készenléti állapotba helyezték. Mindez kihatott Gyulakuta és a környékbeli falvak gazdasági, társadalmi életére, sokan váltak munkanélkülivé. Ma alig 130 ember dolgozik itt.

— A jelenlegi gazdasági helyzetben, milyen jövôje lehet a hôerômûnek? — kérdeztük Ra¦iu Alexandru mérnököt, az egység igazgatóját.

— Ahhoz, hogy a jövôt felvázoljuk, szükségünk van egy csepp történelemre is. Az ötvenes évek végén, 1959-ben, az országban a legnagyobb elektromosáram-termelô hôerômû volt. Gazdasági, stratégiai szempontból is nagyon jó helyen épült, van víz bôven és olcsó az üzemanyag, a gáz. Ezen tények garantálják, hogy az inkább távoli, mint közeljövôben újra füstölögnek majd a hûtôtornyok.

A fenti kijelentésemet gazdasági elemzésekre alapozom: — a mostani idôszakban a hazai elektromos energetikai rendszer, amely áramot állít elô, anyagilag, erkölcsileg kopott felszerelésekkel dolgozik; - nem mindegy, hogy 300 avagy 800 lejt fordítunk egy KWH elôállítására; — az elektromos áramot nem lehet tárolni, azt akkor kell termelni, amikor szükség van arra; - az ipari egységek az elmúlt évek során egyre kevesebb energiát igényeltek; - bizonyos áramtermelô egységeket egyszerûen bezártak, sajnos nem az önköltségi árak összevetésének alapján, tehát nem olyan erômûveket állítottak le, amelyek legolcsóbban állítottak elô áramot; - idôközben egyetlen energetikai egységben sem eszközöltek befektetéseket (miközben a szomszédos országokban ez megtörtént); — elôállt egy olyan állapot, amilyet más országok nem éltek át, miközben csökkent az elktromos áram fogyasztása, annak ára növekedett. Azért, mert holnap is késô lenne felújítani, modernizálni erômûveinket.

Röviden ezek lennének az alapvetô érveim, amelyek szerint hiszem és vallom, hogy a gyulakutai hôerômû, ha nem is 2000-ig, de utána 10 évvel újraindul.

— Merész gondolat...

— Termoenergetikai mérnökként kezdtem 1965-ben. Harminchárom éves aktív mérnöki munkásság után megengedhetem magamnak, hogy távlatokba bocsátkozzam. Addig, amíg az áramtermelésben nem alakul ki egy egészséges piac, tehát, hogy valóban vásároljuk az áramot — de attól, aki olcsóbban állítja elô, és nem attól, akit erre kijelölt a CONEL vagy RENEL — addig a kWh-kénti árak csak növekedni fognak, hiszen olyan egységek vannak az országos hálózatban, amelyek nem hoznak egy lejt sem a háztartásba. Mihez nyúlnak? Megemelik az elfogyasztott áram árát. Ez pedig nem a fény felé tart, hanem a sötétség felé. Még egyszer megjegyzem: az ezredforduló elsô éveiben itt, Gyulakután a hôerômûnél újra beindul a munka, ez csupán klinikai halál, amelybôl feltámadunk.

Kényszerû antikampány

Az ország több turisztikai zónáját felmérô körút után hamarosan elkészül egy új romániai idegenforgalmi ajánlategyüttest tartalmazó tanulmány. Sorin Frunzverde miniszter bejelentette, hogy ez azoknak a szállodáknak és vendéglôknek a listáját is tartalmazza majd, melyeket a minisztérium NEM ajánl a külföldi vendégeknek igénybe vételre. Teszik ezt azért, mert több külhoni idegenforgalmi cég azzal vádolta meg a hazai reklámanyagok kiadóit, hogy olyan vendéglátó helyeket népszerûsítenek, melyek enyhén szólva: nincsenek a helyzet magaslatán. "Teljesen reális képet kell adjunk a külföldi turistáknak", mondja az idegenforgalmi miniszter.

Kérdôjelek a Rom-Telecom körül

Mint ismeretes, a kormány jó ideje próbálja magas áron értékesíteni a Rom-Telecom országos közszolgálati cég részvényeinek 35 százalékát. Eredetileg, a tavasszal négy jelentôs cég nyújtotta be igényét, de idôközben az amerikai SBC Conmmunication és a holland KPN cégek visszaléptek, versenyben maradt a görög OTE és az olasz Telecom. Félô viszont, hogy ezek sem adják meg a kívánt árat, az 1,4 milliárd dollárt, hanem az ajánlat állítólag 600-800 millió dollárnál fog megfenekleni, állítja a Business Central Europe címû lap.

Tiltakoznak a cernavodaiak

Annak dacára, hogy támogatják a RENEL-nek az idei 365-ös kormányhatározattal beindított reformját, a cernavodai szakszervezetek tiltakoznak annak elôírásai, végrehajtási módja ellen, mert formálisnak, hiányosnak, az alkalmazottakra nézve káros hatásúnak tartják. A szakszervezetek figyelmeztetnek arra, hogy július és szeptember között késtek a fizetések, a menesztett személyek sem kapták meg az ôket megilletô kompenzáló összegeket. Szerintük a kormányhatározat kétértelmû, és csak részlegesen alkalmazzák. Ezért javasolják az említett határozat módosítását, majd következetes alkalmazását.

Tanácskozik a Nemzetközi Távközlési Unió

Tegnaptól mintegy 200 ország küldöttei tanácskoznak a Nemzetközi Távközlési Unió 15. értekezletén az internet-hozzáférés és a nemzetközi távhívások jövôjérôl az egyesült államokbeli Minneapolisban — jelentette az AP és a Dow Jones. A genfi székhelyû szakosított ENSZ-szervezet négyhetes tanácskozását hétfô délután az "infósztrádák" lelkes támogatója, Al Gore amerikai elnök nyitotta meg. Az 1600 küldött a tervek szerint megvitatja, vajon az interneten keresztül a továbbiakban is áramolhatnak-e ingyenesen az információk az országhatárokon keresztül; az egyes országoknak van-e joguk korlátozni az internet- hozzáférést, és azt, hogy milyeneknek kell lenniük az egységes nemzetközi távbeszélési tarifáknak.

Dokumentumfilmek a Duna mûsorában

Ma, kedden este nyolc óra öt perctôl kezdôdôen két ígéretes dokumentumfilmet sugároz a Duna TV. Az egyik címe: Magyarok Koszovóban, szerkesztô-rendezôje Szaniszló Ferenc. Ez a vajdasági magyarok háborús kálváriájáról szól. Domokos László szerkesztô Kisberlin címû dokumentumfilmjének témája egy magyar falu sorsa, mely ma félig Ukrajnához, félig Szlovákiához tartozik.

Mit kínál a Régiók?

Szerdán este — szokás szerint — 19 óra 20 perctôl a Régiók rovat jelentkezik a Duna TV csatornáján. Benne Maksay Ágnes tudósít Kolozsvárról a multikulturális egyetem vitájának újabb fejezeteirôl; Kabók Erika a délvidéki Telecskáról jelentkezik; Tófalvi Zoltán nagyenyedi riporttal szerepel; Varga Éva riportfilmje a pécsi magyarok és horvátok párbeszédérôl szól; Tanos Miklós Sepsiszentgyörgyön járt, a színházi fesztiválról tudósít; a Video Pontes dokumentumfilmjének témája a bánffyhunyadi Ravasz László.

Zsidó filozófus katolikus szentté avatása

A nemzetközi zsidó közösség neheztelése ellenére II. János Pál pápa vasárnap délelôtt a Szent Péter téren, sokezer hívô elôtt ünnepélyesen a szentek sorába emelte az auschwitzi haláltáborban elpusztult, katolikus apácává megtért Edith Stein filozófust. A már 1987-ben boldoggá nyilvánított Stein az elsô zsidó az apostolok óta, akit szentté avattak. A szertartáson jelen volt Helmuth Kohl leköszönô német kancellár és Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök is. A pápa e gesztussal azt az óhaját fejezte ki, hogy "egyetlen etnikai csoporttal, egyetlen néppel, egyetlen fajjal sehol a világon ne ismétlôdjön meg" a vérkorszakhoz hasonló bûnös kísérlet.

Amerikai magyarokkal is találkozott

Orbán Viktor magyar miniszterelnök amerikai látogatásának utolsó napján a New Yersey államban levô Woodbridge-be látogatott, ahol a New York Hungária Sport Club látta vendégül. A többségében magyarok lakta település labdarúgó-klubja barátságos mérkôzést szervezett erre a napra, és Orbán Viktor szintén magára vette a piros-fehér-zöld mezt. Woodbridge-bôl a New Brunswick-i Rutgers Egyetemre látogatott, ahol a helyi magyar szervezetek képviselôivel találkozott.

Kelet-európai körúton Hillary Clinton

Négynapos kelet-európai körúton van Hillary Clinton. Vasárnap Szófiában felszólalt a Nôk a 21. században elnevezésû nemzetközi konferencián. Ezen Románia, Görögország, Szlovénia, Albánia, Macedónia és Törökország államfôinek és más politikusainak feleségei vettek részt. Jugoszláviát egy ellenzéki politikusnô képviselte. Hétfôn Hillary Clinton Prágába utazott, ahol egy olyan nemzetközi konferencián szólalt fel, amely az ezredfordulóhoz érkezett emberi civilizáció helyzetével és kilátásaival foglalkozik.

102 házat tesznek rendbe Dózsa Györgyben

Tegnap érkeztek meg Dózsa György községbe a marosvásárhelyi Romaria cég alkalmazottai, akik az árvíz által megrongált 102 ház felújítási munkálatait fogják végezni — tájékoztatott Virág István polgármester. A munkálatokra szükséges pénzt az Európai Unió utalta ki, és a munkálatokkal megbízott céget a Népek Megsegítéséért Nemzetközi Szervezet fogja fizetni. A magánszemélyeknél végzendô felújítások mellett az említett szervezet a teremei, teremeújfalusi és Dózsa György-i iskolákat bútorzattal is ellátja. A község vezetôje azt is elmondta, hogy a hét végén, és a tegnap osztották ki a község lakosainak a World Mission Internationaltól kapott élelmiszereket. Minden családnak 2 liter olaj, 2 kilogramm cukor és rizs, egy margarin, egy darab sajt és konzerv jutott.

Cserealji csütörtök

októberi meghívottjai Farkas Ibolya mûvésznô, aki Bibliás idôkben élünk címû mûsorával lép fel, és Lohinszky Loránd érdemes mûvész, aki Kálvin és Szervét alakjáról, az általuk képviselt eszmékrôl fog beszélni. Minden érdeklôdôt várnak október 15-én, csütörtökön 18 órára a cserealji egyházközség tanácstermébe.

Unitárius templomot szentelnek

Október 15-én délután 5 órai kezdettel ökumenikus istentisztelet keretében szentelik fel a marosszentgyörgyi unitárius templomot. Szószéki szolgálatot végeznek: Varga Sándor, nyárádszentmártoni unitárius, Baricz Lajos, helyi római katolikus és Adorjáni László, helyi református lelkipásztorok. Az ünnepségen kórusmûveket énekel a Soli Deo Gloria vegyes kar és a Jubilate római katolikus ifjúsági énekkar, szaval: Kilyén Ilka színmûvésznô.

Közgazdászok összejövetele

A Romániai Magyar Közgazdászok Társaságának Maros megyei csoportja csütörtökön 18 órától a Jo Infonál tartja havi találkozóját. A rendezvényen beszámoló hangzik el a nyolcadik vándorgyûlésrôl, ugyanakkor a résztvevôk megoszthatják társaikkal terveiket, ötleteiket.

Új kutat ásnak Marosvécsen

Marosvécsen közel 320 családnak van vezetékvíz a kutakról, de a községközpont elhelyezekedése miatt idônként 100-120 családnál nincs ivóvíz. Az elmúlt hetekben a helybéliek, a református egyház és a holland testvérgyülekezet anyagi segítségével elkészítették a kútgyûrûket. A napokban a kastély alatt új kutat ásnak. Tervek szerint az idén már használható lesz a kút, s megoldódik a vízhiány.

Magyarul is felkerült a hivatal elnevezése

Az elmúlt héten Vámosgálfalva Marosvásárhely felôli bejáratánál a kétnyelvû helységnévtáblát, melyet már jó ideje lefestettek, ismét megrongálták. Mint Varga József polgármester elmondta, gyanítják, hogy a tettesek átlôtték a magasan fent álló táblát, hiszen átszúrni csak létrára állva lehetett volna. Egyelôre a táblát nem cserélik ki. A polgármestertôl azt is megtudtuk, hogy ugyancsak az elmúlt héten a községközponti polgármesteri hivatal épületére is feltették a kétnyelvû táblát.

Betegség miatt elmarad

A Hahota Színtársulat mára hirdetett Elég a drámából címû kabaré elôadása betegség miatt elmarad. A megváltott jegyek érvényesek október 20-ára vagy visszaválthatók. A társulat a közönség szíves elnézését kéri.

Utcagyermekek a bábszínházban

Vasárnap délelôtt a Marosvásárhelyi Arial Ifjúsági és Gyermek-Színházban 25 utcagyermek nézte meg a Harap Alb címû darabot. Az ASLIR (A Rasszizmus Ellen Küzdô Egyetemisták Egyesület) és a DramaFest Alapítvány támogatása révén az említett gyermekek ezután is több elôadáson vehetnek részt ingyen, számukra színészekbôl és pszichológusból álló csoport készít fejlesztô programot, mely segít a többnyire rroma nemzetiségû gyermekeknek beilleszkedni a társadalomba.

Büntettek a fogyasztóvédô felügyelôk

A Maros Megyei Fogyasztóvédô Hivatal közleményébôl kiderül, hogy szeptember hónapban nyolc megyei kereskedelmi egységnél tapasztaltak súlyos törvénytelenségeket. Eszerint: a marosvásárhelyi Geacoma Impex Kft-nél a csomagoláson feltüntetett grammnál kevesebb neszkávé volt a tasakban, a segesvári Pansig Prod Kft.-nél, a kenyérgyártás során nem tartották be az alapvetô egészségügyi szabályokat, a régeni Marexim Kft.- nél a poharak nem voltak eléggé tiszták, a falak és a tetôzet állapota nem volt megfelelô, az régeni Alicom Rãndunica Kft.-nél a miccshúst 0-4 Celsius fokon tárolták, nem volt állandó vízellátás, a megyeszékhelyi Diacom Kft. alkalmazottainak nem volt egészségügyi engedélyük, az egységben használt poharak nem voltak megfelelôen kimosva és fertôtlenítve, a bukaresti székhelyû, marosvásárhelyi fiókegységgel mûkôdô Farmexim Kft.-nél a gyógyszereken nem volt románul feltüntetve a használati utasítás és a gyógyszerek hatóanyagai, a marosvásárhelyi Cromino Serv Kft. hiányos, rossz minôségû bútort készített rendelésre, míg az Ákosfalván mûkôdô Coop Consum Muresulhoz tartozó Motelben és étteremben nem volt meleg víz. A felsorolt szabálytalanságokért a felügyelôk 5,5 millió lejes összbüntetést róttak ki.