A tanügyi szakszervezetek jegyzôkönyvet írtak alá, amelynek értelmében hétfôn, október 19-én figyelmeztetô sztrájkot szerveznek.

Amennyiben október 10-ig a kormány nem válaszol a szakszervezeteknek a munkakonfliktusban megfogalmazott kérésére, vagyis hogy beindítsák a tárgyalásokat követeléseikrôl, a tanügyi szakszervezetek az október 19-re bejelentett figyelmeztetô sztrájkot követôen, október 27- én általános sztrájkba lépnek — jegyzik meg a protokollban.

A megyénkben és a fôvárosban mûködni fognak a hosszú programú óvodák, a speciális oktatási intézmények, valamint eleget tesznek a nélkülözhetetlen szolgáltatásoknak, a munkakonfliktusok esetén a törvény által elôírt arányban. A figyelmeztetô, valamint az általános sztrájk idején felfüggesztik mind az egyetem elôtti, mind az egyetemi oktatási folyamatot.

A jegyzôkönyvet a Tanügyi Szabad Szakszervezeti Szövetség, az Oktatásügyi Szövetség, a Spiru Haret független tanügyi szakszervezetek szövetsége, valamint az Alma Mater felsôoktatási szakszervezeti szövetség írta alá.

A kormány kérte a parlament szakbizottságaitól, hogy az idegenrendészeti törvény megszövegezésébe olyan rendelkezéseket iktassanak be, amelyek révén az EU-tagállamok, az Amerikai Egyesült Államok, Svájc és Japán állampolgárai esetében függesszék fel a vízumkötelezettséget.

Rãsvan Popescu kormányszóvivô nyilatkozata szerint a kabinet úgy véli, az ország területére lépô idegen állampolgárok nyilvántartása, ezek által a belépéskor kötelezôen kitöltendô ûrlap révén eszközölhetô.

Miután román és külföldi szakemberek egy, a bolgár civil légügyi hatósághoz tartozó, levegôbe emelkedett JAK 42-es fedélzetén ellenôrizték a vidrátszegi repülôtéren próbaképpen mûködésbe helyezett SP 80 típusú mûszeres leszállóberendezést (ILS=Instrumental Landing Sistem), jóváhagyták annak rendszeres üzemeltetését. Így igen nagymértékben megjavultak a mûszaki feltételek ahhoz, hogy a kifutó- és leszállópálya kedvezôtlen látási viszonyok között is használható legyen. A repülésbiztonsági szabályzat ugyanis elôírja, hogy megfelelô fedélzeti mûszerezettség és földi irányítás nélkül csak abban az esetben hajtható végre a fel- vagy a leszállás, hogyha a látótávolság legalább 5 kilométer. Radarberendezéssel ez a határérték 3,5 kilométerre csökken, míg a fent említett korszerû eszközök lehetôvé teszik, hogy 900 méteres látótávolság is elegendô legyen a földet éréshez, illetve felemelkedéshez. Ilyen teljesítôképességû felszerelések hazánkban csak Bukarestben léteznek. A szóban forgó berendezés nem új, az otopeni-i röptéren használták korábban, jó eredménnyel. Áttelepítésével és homologálásával lezárult Marosvásárhely légikikötôjének elsô fejlesztési szakasza. A fejlesztés második és harmadik lépcsôje keretében — 1999-ben — egy, a betonpályát megvilágító rendszer és egy félautomata meteorológiai állomás beszerzése szerepel a programban. A meglévô és a tervezett mûszaki eszközöknek (egyebek között tartalék áramfejlesztô gépcsoportról is kell gondoskodni, nehogy a hálózati áramszolgáltatás megszakadása miatt mûködésképtelenné váljon a rendszer) köszönhetôen belátható idôn belül nem lesz többé akadálya annak, hogy a megyeszékhelyet a mostoha idôjárás dacára is el lehessen érni és viszont, onnan el lehessen jutni bárhova.

A vidrátszegi repülôtér vezetôsége ezúton is köszönetet szeretne mondani mindazoknak, akik segítették a modernizációs törekvésekben, de különösen hálás Ioan Racolta exprefektusnak, Ioan Togãnelnek, a megyei tanács elnökének, Gheorghe Nannak, a megyei kereskedelmi, mezôgazdasági és iparkamara elnökének, Victor Marinescunak, a ROMATSA volt fôigazgatójának, Ioan Tomescunak, a ROMATSA mostani vezérigazgatójának és helyettesének, Dan Claudiu Frãteanunak, továbbá a légiközlekedési szolgálat vezetôinek, a légiszállítás biztosításánál dolgozóknak, valamint a repülôtéri építkezési és szerelési munkákkal foglalkozó fôvárosi szakembereknek.

Tegnap a megyei rendôrfelügyelôség lakosságnyilvántartási osztályán Ioan ôrnagy, az országos ügyosztály vezetôjének jelenlétében mutatták be az eddigi személyazonossági igazolványt felváltó kártyát. Jelen voltak a városi és megyei közigazgatás képviselôi, a városi és megyei rendôrség vezetôsége, valamint az Országos Rendôrfô-kapitányság részérôl Petcu

— Megyénk a 17. azon megyék sorában, ahol áttértek a személyazonossági kártyák kibocsátására — nyitotta meg a sajtótájékoztatót Cotoarã Vasile ezredes, a Rendôrfelügyelôség parancsnoka. A jelenlegi igazolványnak kártyával való felcserelésével Románia az Európa Tanács vonatkozó elvárásainak próbál eleget tenni.

Ttegnaptól tehát a lakosságnyilvántartási osztályhoz fordulók kártyát kapnak. A teljes csere öt év. Elsôsorban a 14. életévüket betöltô személyek kapnak kártyát, illetve azok, akiknek lejárt a régi személyijük érvényessége, esetleg megváltozott az illetô családi állapota, lakhelye, megrongálódott, érvénytelenített, elveszett vagy ellopott személyi esetén, valamint ha az igazolgányban levô képrôl nem ismerhetô fel a tulajdonosa. Megtudtuk, hogy az új típusú személyi önköltségi ára 14.600 lej, de a kérvényezô 15.000 lejt kell fizessen a takarékpénztárnál, s a nyugtát a kitöltött kérvénnyel (formanyomtatvány), illetve ez utóbbinak hátlapján felsorolt szükséges iratokkal együtt jelentkezhet a rendôrségen. Az igénylôknek nem kell fényképet készíttetniük, ugyanis a "fényképezés" a helyszínen történik, természetesen számítógép segítségével. A kártya — amely 10 évig érvényes, az 55 éven felüli személyeknek örökéletû — tartalmazza a sorszámot, a személyi számot, a polgár nevét, születési helyét és dátumát, nemét, fényképét (színesben és fehér-feketében), valamint az ország címerét.

Petcu Ioan ôrnagy elmondta, hogy a kártyák elôállítááshoz szükséges felszerelés költségeit a központi költségvetésbôl fedezték, 35 millió személy adatait tárolhatja. Technikai szempontból a kártya rendkívül ellenálló, nem lehet hamisítani. Az Izraelbôl hozott számítógép egy perc alatt "fényképezi" le a személyt, a modern felszereléssel pedig egy váltás alatt (8 óra) 7-800 kártya készíthetô.

A gyógyászati szakágazatként és az emberrôl szóló tudományként egyaránt számon tartott elmegyógyászat érdeklôdésének középpontjában az ember áll, mint önálló egyén és mint társadalmi lény, amelynek fizikai és lelki tulajdonságai a társadalomban és a társadalmon keresztül válnak nyilvánvalóvá. Éppen ezért az egyén lelki mûködésének zavarait nem vonatkoztathatjuk el a szociális normáktól és értékektôl, azon társadalom úgynevezett normalitási modelljétôl, amelyben a lelki beteg él. Valójában csak az emberi viselkedési normák összességének számbavételével határozhatjuk meg a lelki és szellemi egészséget. Mindez társadalmanként változik. A pszichiátria számára az a fontos, hogy felfedje azokat a szociális tényezôket, amelyek a lelki és szellemi egészség megbomlásához vezetnek. Az egész társadalmat kell felkészíteni arra, hogy józanul elfogadja: tagjai között vannak olyan emberek, akiket nem csupán egészségügyileg, de a közösség minden tagjának segítenie kell megértéssel és a szükséges támogatással.

A lelki és szellemi egészséget nem csupán egy elvont szociológiai fogalomként kell kezelni, ahhoz azonban, hogy ez megvalósuljon, egy átfogó morális reformra van szükség — olvasható többek között a Maros Megyei Egészségügyi Felügyelôség lapunkhoz eljuttatott anyagában, amelyet dr. Man Rodica és dr. Micheu Cristian ír alá.

Alcímnek odaírhatnám — A koncert.

Amikor Bartók húros és ütôhangszerekre írt mûvének teljes címét leírta, talán sejtette már, hogy eljön az az idô, amikor csak úgy emlegetik — a Zene. Tévedés ne essék, a vasárnap esti hangversenyen nem ez a mû hangzott el, csak alliterál bennem a gondolat, amikor egy olyan ütôhangszeres szólóestjén ámulhat, örülhet önfeledten az ember, aki szenvedélyesen szeret muzsikálni. És tökéletes lírai vénája van. És az alapkaraktereken belüli sokszínûséget úgy bontja ki, szinte behunyt szemmel, mint sámán a varázslatot. Óhatatlanul felbuzog bennünk az ôsi rítusa korunk legmodernebb idiophon hangszerein megszólaló érzékeny hangulathullámzásra, Wiener Égi útja ls Samuels Ösvénye a frazeálás apróléklonyságában, a ritmikai történésben ragad magával, Jones "törvényes" szintjein a marimba- hegedû fricskák sodró, derûs nyüzsgésében, Piazolla élôképeinek lírai és szenvedélyes hegedû-marimba és fuvola-marimba párbeszédének végtelen finom kidolgozásában tiszta, áttetszô és szinte beszédszerûen közlékeny a ritmikus lüktetés. Persze, semminek nincs még vége, mert két japán szerzô — Yuyama és Mayuzumi — egy-egy mûve olyan szellemi és esztétikai követelménnyel lép fel az elôadók elôtt, amelynek megoldásához már nem elég csak jó hangszeresnek lenni. Gombocz robbanékonyan és felfokozott kommunikativitással, hihetetlen állóképességgel (az egész koncertet kotta nélkül játszta le!) és szinte lélegzô frazeálással muzsikált egy nagyszerû tenorszaxofonos — Réman Zoltán és egy lebegô könnyedséggel zongorázó hölgy — Negreanu Vera társaságában. Nagy ütôsegyéniség születésénél babáskodtunk ezen az estén, ahol nem feledkezhetünk meg Engel Lehel (hegedû) és Geréd Jolán (fuvola) alkotó közremûködésérôl sem. És mégannyira sem az iskolateremtô Kovács Jánosról, akinek keze alól lassan kibontakozik Románia legjobb ütôsgenerációja.

Amikor 1629. november 15-én meghalt Bethlen Gábor, Erdély nagy fejedelme, egy olyan országot hagyott maga után, amelyet számon tartottak a nemzeközi politikában. Az utódlás kérdése sem volt kétséges. Már három évvel azelôtt az országgyûlés a fejedelem feleségét, Branderburgi Katalint ruházta fel utódlási joggal. Különben ô volt az egyetlen nôi választott erdélyi fejedelem. Csakhogy a branderburgi választófejedelem Erdélybe kerül leánya méltatlan és alkalmatlan volt erre az uralkodásra. Pár hónap utáni lemondását követôen Bethlen Istvánt választják meg fejedelemnek, aki egy hónap után lemond I. Rákóczi György javára. Tizenhárom hónap alatt négy választott fejedelem Erdély élén. Hogy ezt a trónvillogást nem követte egy belháború, az a "bibliás fejedelemnek" köszönhetô.

Három nagy kihívással kellett szembenéznie Erdély 1630-ban megválasztott fejedelmének, I. Rákóczi Györgynek. Az elsô kihívás a nagy fejedelem, Bethlen Gábor "árnyéka" volt. A móriczi megfogalmazásban tündérkertté varázsolt országrész Betheln politikája és békekötései által hatalommá lett. Az 1645-ös linzi békekötés egyik bizonyítéka és értékelése annak, hogy Rákóczi György nem maradt a korábbi fejedelem árnyékában, hanem továbbhaladt a megkezdett úton. Három évszázad után is úgy ítéli meg a történelemtudomány, hogy "nem volt méltatlan az erdélyi fejedelem tisztére" (Asztalos Miklós). Tiszta életû, jó erkölcsû és vallásos uralkodóként az erdélyi egyházi toleranciában is méltó folytatója a bethleni politikának. A debreceni Nagytemplom tornyában mai napig zúg az a Rákóczi-harang, amit ágyúból öntetett a kálvinista fejedelem.

Második kihívása a származása. Lexikonok úgy tartják számon a családot, mint amely már az Árpád-korban nemességre jutott. A kor szokásához híven, a család a nemesi ranglétrán bárói, grófi, sôt a római birodalmi hercegi rangra is eljut. Éppen I. Rákóczi György maga, az 1645. december 16-án megkötött linzi béke következményeképpen. A Rákóczi család 1607-ben, Bocskai István halála után lép elôször az erdélyi fejedelmi trónra, és azután — ténylegesen vagy csak megválasztott címén — öt nemzedéken át alakítói és meghatározói Erdélyország politikájának, életének I. Rákóczi Györgyöt úgy választják meg 1630-ban az erdélyi rendek, mint Rákóczi Zsigmond egykori fejedelem legidôsebb fiát. A Rákóczi név erdélyi fejedelemként való csengésének igazán ô adott súlyt, el egészen dédunokája, II. Rákóczi Ferenc híréig. Valóban, a fejedelmi dinasztiát ô alapította meg.

Harmadik kívánsága a nem erdélyi származása. Bethlen Gábor halálakor ugyan az akkori Erdély leggazdagabb fôura, de vagyonának nagy része Észak-Magyarországon volt. A nagyszerû reálpolitikus, a kitûnô, sôt sokszor fösvény gazda, Erdélyben azért nem volt idegen, nem volt egyedül, mert meghatároóan ott állt végig mellette a fejedelemasszony, Lorántffi Zsuzsanna. Szüksége is volt a támaszra, segítôtársra, hiszen a "kívülrôl érkezett erdélyinek" közel hét évi harcába került, míg ellenfeleivel szemben teljes biztonsággal uralkodhatott. Ez a kívülrôl érkezés is hozzájárulhatott, hogy uralkodása kezdetén nem örvendett nagy népszerûségnek. A három nemzet és négy elismert vallás országában 18 éves fejedelmi uralkodása alatt gazdasági fellendülés, vallási békeség és színvonalas mûvelôdési élet volt. Most, 350 év múlva, itt Erdélyben az sem elhanyagolható tény, hogy az 1648-as, a harmincéves háborút bezáró vesztfóliai béke aláírói között felsorolt hatalmak egyike Erdély. A kialakuló újkori Európa térképén akkor Magyarország hiányzik, de ott van Erdély, mint Európa legkeletibb állama.

Sokat áldozott templomokra, iskolákra és külföldön tanuló, peregrinus diákokra. Sok egyházi kiadvány, vallásos könyv támogatója. Leghíresebb ezek közül az ún. Öreg Graduál, amelyet 1636-ban kétszáz példányban adatott ki Gyulafehérvááron és szinte mindeniket elajándékozta jelentôsebb gyülekezeteknek. Egy ilyen példányt ôriz a marosvásárhelyi egyház is. Ebbe az Öreg Graduálba énekeket, vallásos himnuszokat és prózába fordított zsoltárokat gyûjtottek össze. Saját kezû aláírásával ellátott példányok mellé egy ajánlólevelet is csatolt, amelyben ez állt: "ne a papé, hanem a faluban vagy városokban levô ecclésiáé legyen, ha szintén a papok szokás szerint változnának is, a könyvek el ne idegenedjenek azoktól a helyektôl, ahova rendeltettek".

A nagy erdélyi fejedelmek között emlegetik, mert békességet és gazdasági fellendülést teremtett a térségben. Közel két évtizedes uralkodása alatt csak kétszer viselt az ország háborút. Ez a 17. század közepén valóban csendes, nyugodt, békés idôszaknak számít. A két háborúja pedig az országot kétfelôlrôl szorongató két nagyhatalom ellen volt. Elôször 1636-ban, a budai pasa által indított török sereget veri vissza Nagyszelontánál. Harminc éve nem gyôzött erdélyi fejedelem török ellen.

Második hadi tette a nyugati határ szorongató Habsburgok elleni fegyveres harc. Ebben is a bethleni külpolitika merész lépését követi, de a rá jellemzô megfontolt lépésekkel. 1644-ben indítja hadait a Basburgok ellen. A kezdeti sikertelenségek után azonban sikereket érnek el és az 1645- ös linzi békekötésben újra megerôsítik az erdélyiek vallásszabadságát.

Különben mélyen vallásos fejedelem volt, akirôl Szalárdi János Siralmas krónikájában így emlékezik meg: "Tiszta istenes ember levén, másokban is ollyat szeret és kiván vala. (...) Az bibliábúl pedig rendszerint minden estve két-két caputokat akárminemû gondos dolgai közben is el nem vesztegli vala. És így az ótestamentum könyveit tizenháromszor, az ujtestamentumot pedig harminczkétszernél többször olvasta vala el."

Egy "felerôsödött és gazdag Erdély" egyik nagy fejedelme volt, aki egy belsôleg kiegyensúlyozott, nyugodt országot hagyott örökül fiára, II. Rákóczi Györgyre, amikor 1648. október 11-én — éppen 350 éve — meghalt.

Templomaink 16.

A falu létrejöttének kora a honfoglaló magyaroknak a Maros völgyében való letelepedésével azonosítható. Neve elsô ízben egy 1319-es oklevélben fordul elô Knezeg alakban. A falut a Szécsényi, majd az Erdélyi nemzetiség birtokolta. 1674-ben I. Apafi Mihály fejedelem Teleki Mihály kancellárnak adományozta. A faluban akkor már állt az Erdélyi István építete várkastély és a római katolikusok temploma. Késôbb a Telekiek tulajdonába került várkastélyt bôvítették, átépítették s adták mai formáját. A pápai dészmák 1330—1337-es összeírása idején Gernyeszegrôl nincs befizetési feljegyzés, plébános megnevezése sem történt.

A falu templomát a XV. század közepén építették, régi harangjának latin nyelvû felirata az 1456-os évszámot örökítette meg. A templom a reformáció után XVI. század második felében, Erdélyi Gergely kegyurasága idején az unitáriusok használatában volt, késôbb azonban Erdélyi Lénárd a reformátusok tulajdonába juttatta. Erdélyi István, tordai fôispán és tanácsos idejében újra a katolikusok tulajdona lesz. Az 1615-iki kolozsvári gyûlés határozata szerint: "... ahol melyik (vallású K. Gy.) fél többen vagyon, az olyané legyen a templom". Ennek értelmében I. Rákóczi György 1643 szept. 24-én elvette a kisebbségben lévô katolikusoktól a templomot és a többségben lévô reformátusoknak adta át, azóta háromszázhetvenöt éve használja és tartja fenn a templomot a falu református anyaegyháza.

A XV. századi templom elhelyezése nem a megszokott kelet-nyugati irányú, hanem északkelet-délnyugati irányban épült. Téglalap alaprajzú (7.3. x 12.2 m) hajóból és annak hossztengelyében lévô sokszögû záródású szentélybôl áll, a szentélu keleti oldalán épült sekrestye. A templomhajó és a szentély falainak sarkait vaskos téglapillérek támasztják. A nagy belmagasságú hajót síkmennyezettel, a szentélyt kereszt-, illetve a sokszögnek megfelelô téglaboltozattal fedték le, a közel négyzet alaprajzú sekrestyét pedig keresztboltozattal. A templomhajót és szentélyt elválasztó diadalív csúcsíves, az ablakok formái is hasonlóak. A sekrestye ajtókerete is csúcsíves. A templomhajó észak felé nézô fala elé emelték késôbb a magas, háromszintes tornyot, melynek fôpárkányára négy fiatornyot helyeztek. A torony sisakja sokszögû. A nyugati bejáró ajtó elôtti portikus késôbb épült. 1913-ban a templomhajó területét, északi hosszában bôvítették egy szoba szélességével. Az északifalva két csúcsíves nyilást alakítottak ki, a terhelés hordására egy sokszögû pillért falaztak. A bôvületi részt keresztboltozattal fedték le, összességében a templombelsô gótikus hatását megôrizve. Külsô megjelenésében a templom gótikus. A szentélyben lévô karzatot gróf Teleki József építtette, ugyanakkor újították fel a templom fagerendás, vakolt mennyezetét és tetôzetét.

A szentély mögött, közvetlen szomszédságban egy kis barokk-kori építmény áll, melynek pincéje kriptaként szolgál. 1690-ben Teleki Mihály kancellárt ide temették el. Késôbb feleségét, Veér Judith hamvait is itt helyezték örök nyugalomra. A kripta pincéjében 1974- ben felszínre került egy tölgyfából készített, kilencágú koronás címerlap. Ennek felirata jelzi gróf Teleki Károly, Gábor és Zeyk Józsefné közös sírhelyét.

Aranyos anekdota

F.S. tanár, aki késôbb könyvet írt, afféle útikalauzt Marosvásárhelyrôl, egy alkalommal sörre szomjazott, és barátjával, K.M.-mel, akinek foglalkozását a sajtóetika nem engedi elárulnom, a víkendtelep felé vette útját. Zsíroskenyeres idôk jártak, de a sör mégsem volt olyan drága, mint az ezredvég Romániájában. Seregi úr, a rezes orrú pincér — nemrég még a Tulipán vendéglô nagy pszichopedagógiai tudással megáldott pincére — matrózruhásan, félrecsapott sapkával szalutált. — Foglaljanak kajütöt a tisztelt urak. Mit óhajtanak inni a kedves urak?

A víkendtelepen ugyanis egy csinos kis hajó dangubázott gondtalanul, ennek fedélzetén pompázott a vendéglôi szakasz, egyelôre vendégek nélkül, és itt volt a helyzet magaslatának ura Seregi kapitány.

Rezes képét némileg rontotta ólomfalú szemüvege, melyrôl azonban a gammasugarak gellert kapva pengtek vissza a nagy büdös Mindenmingedelembe, via Csernobil.

Halálosan álmos volt a délután; dögunalmas. A tanárok mohón itták a friss régeni sört, orrukban ezer pici tûszúrás jelezte: benne lakik miszter Emmán Döfi.

Ekkor telepedett a szomszédos asztalhoz egy (feltehetôen) magyarországi házaspár, apa, anya, nyolc év körüli kislány, hatéves fiúcska, csak úgy, beóvakodásilag, turista módra, hogy hát lássuk már, mi itt a nini. Egy hajó, hm, véri nájsz.

Kávét, üdítôt rendeltek, és láthatóan nagyon megilletôdtek Seregi úr tekintélyt parancsoló megjelenésétôl.

De az idô csak nem akart telni.

Mintha évtizedek repültek volna sehova, nem elôre, sem vissza. F. S. ezt érteni se akarta, mert meggyôzôdéssel tudta: az idô csakis és csakis elôre megy, és visszafordíthatatlan. Nehogy már a Maros ússzék a hajón.

Ekkor lentrôl egészen váratlanul fölburrogott egy mély torkú motor. A hajó takarásában nem tudták megállapítani, miféle erôgép lehet, hangja fölerôsödött, majd visszafogott, tompa morgássá halkult.

— Kapitány, mikor indul a hajónk? — rikkantotta K.M., akinek a foglalkozásáról egy szót sem. Seregi úr kihúzta magát, és rumtól bíborló képpel jelentette katonásan.

—Ha a szél is kedvez, tíz perc múlva felvonjuk a horgonyt. Tizenkilenc óra negyvenkor már Toplicán leszünk!

A szomszéd asztalnál mozgolódás támadt. — Hallod, hogy tíz perc múlva indul — fakadt ki idegesen az asszonyka, és már pattant is fel az asztaltól. — Fizess már, Husika. Semmi kedvem itt ezekkel vaskapuzni.

Seregi úr faarccal szalutált, amikor kapkodva levonultak a fedélzethez ragasztott pallószerû feljárón. F.S. sunyin a hajó korlátjához sétált, odaintette barátját is.

Integettek az anyaországiaknak. Azok bájosan viszonozták. — Seregi, maga vén kikötôi hulla! Hozzon még sört nekünk.

Néhány perc múlva F.S. döbbenten nézett fel, a parti fák irányába. Kriglije fennakadt a levegôben.

— Te — hebegte a barátjának. — Te is azt látod, amit én?

K.M. vadul ugrált a hajópadlón. Sôt, nemsokára a csatornába hajította korsóját, s hát tényleg. Megy a hajó. Ahol csobbant, az a hely már vagy tíz méterrel a hátuk mögött maradt.

Összefogóztak, és hárman Seregivel járni kezdték a kállai kettôst.

A hajó pedig szinte lopakodva siklott a folyó fô áramába, és sodrását semmibe véve, eszelôs kitartással szelte a vizet Szászrégen, Maroshévíz irányába.

Hátuk mögött, a táncplacc emelvényén pedig dobhártyát repesztôn zendített rá a mezôbándi fúvószenekar.

Visszatért Itáliába a hermelines hölgy

Ki tudja, hány évszázad után újra Itáliában van Leonardo da Vinci híres festménye, "A hermelines hölgy". A Sforza Lodovico (Il Moro) megbízásából 1483 és 1490 között készült kép minden bizonnyal a milánói herceg kedvesét, Cecilia Gallerani költônôt ábrázolja igen fiatalon. A kép különlegessége, hogy a figura bal keze befejezetlen. Nem tudni pontosan, hogy az 59x34 centiméteres festmény mikor került Itálián kívülre, csak annyi bizonyos, hogy Adam Czartoryski lengyel herceg az 1700-as években, Franciaországban jutott a birtokába. A Leonardo-képet a krakkói nemzeti múzeum adta kölcsön "szülôhazájának" három hónapra, cserébe Raffaello "A lefátyolozott nô" és Tiziano "Urbinói Vénusz" címû festményéért. A több évszázados távollét után rövid látogatásra hazatért festményt az olaszok október közepétôl tekinthetik meg egy hónapon át Rómában a Quirniale palotában, majd Milánóban a Brera-galériában, végül a firenzei Pitti Múzeumban.

Megkárosították a költségvetést

Az agrárágazatban mûködô gazdasági szereplôk 148,1 milliárd lejjel károsították a költségvetést, amelybôl az ellenôrzés alkalmával mintegy 18,5 milliárd lejt sikerült visszanyerni, közölte a számvevôszék utólagos ellenôrzéssel megbízott hivatala. Ellenôrzést hajtottak végre a Romcereal önálló ügyvitelû egységnél, az Agrártermékek Országos Ügynökségének 42 kirendeltségénél, a Semromnál, valamint a Comcereal kereskedelmi társaságnál.

Magyar—román zászlóalj

A kormány törvénytervezetet dolgozott ki a magyar—román közös békefenntartó zászlóalj felállításáról kötött megállapodás ratifikálásáról. A román parlament törvény elfogadásával hagyja majd jóvá a közös katonai alakulatot. A magyar—román közös békefenntartó alakulat létrehozásáról szóló megállapodást 1998. március 20-án írták alá Budapesten. Az egyezmény értelmében a zászlóaljba mindkét fél 500-500 katonát vezényel. A parancsnoki posztot évenkénti váltással magyar, illetve román tiszt látja el. A zászlóalj hivatalos nyelve az angol lesz.

Ausztria szereti Schengent

Ausztria számára nagyon hasznos a schengeni megállapodás, mivel az ország egyre inkább a Nyugat-Európába tartó illegális áttelepülési hullám elsô számú átmeneti állomásává válik, vonta meg Karl Schlögl az osztrák teljes jogú schengeni tagság féléves mérlegét. A schengeni megállapodás alapján megerôsített hetárôrizetnek és a korszerû berendezéseknek köszönhetôen az idei év elsô kilenc hónapjában Ausztriában 26 százalékkal több — összesen 13102 — határsértôt, illetve embercsempészt fogtak el, mint tavaly. Ezen belül 1998-ban eddig kétszer annyi, összesen 2769 embercsempészt lepleztek le az osztrák hatóságok, mint 1997-ben. Az is kiderült, hogy még mindig Magyarország felôl érkezik a legtöbb határsértô: az elfogottak 52,6 százaléka. 15 százalékuk Csehországból, 8,8 százalékuk Szlovéniából, 7,9 százalékuk Szlovákiából tart Ausztriába.

"Informatív megbeszélések"

A szlovák parlament elnökével, Ivan Gasparoviccsal tárgyaltak csütörtökön a választásokon parlamenti mandátumhoz jutott hat párt vezetôi. Bugár Béla "informatív megbeszélésnek" nevezte a találkozót. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke elmondta, hogy a négy, közösen parlamenti többséggel bíró párt — a Szlovák Demokratikus Koalíció, a Demokratikus Baloldal Pártja, a Magyar Koalíció Pártja és a Polgári Egyetértés Pártja — vezetôitôl a házelnök elsôsorban elvárásaikról érdeklôdött. Bugár Béla szerint október 22-én konkrét javaslatokat tesznek a házelnök asztalára, és abban rögzítik a parlamenti tisztségek elosztásával kapcsolatos közös elvárásokat. A találkozó után ismét tárgyalóasztalhoz ültek a volt demokratikus ellenzéki kerekasztal fórumának résztvevôi, hogy összegezzék a kormányalakítást célzó szándék eddigi fejleményeit, és végérvényesen megállapodjanak a koalíciós szerzôdést és a kormányprogramot körvonalazó négyoldalú tárgyalások megkezdésérôl.

Csak ENSZ-megbízatás alapján

A jövendô német koalíció kisebbik pártja fenntartja azt az álláspontját, hogy a német törvényhozásnak csak ENSZ-megbízatás esetén szabad áldását adnia a Bundeswehr részvételére egy Jugoszlávia elleni NATO-csapásban. A Szövetség 90/Zöldek katonapolitikai szakértôi csütörtökön kifejtették, hogy pártjuk ragaszkodik a nemzetközi jog alapelveinek betartásához. Angelika Reer szerint ehhez hozzá tartozik, hogy katonai csapásmérésre csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása alapján kerülhet sor Jugoszláviában. A Zöldek közölték, hogy pártjuk azután rögzíti végleges álláspontját Koszovóval, illetve a NATO esetleges beavatkozásával kapcsolatban, ha legtekintélyesebb vezetôjük, Joschka Fischer visszatér Washingtonból.

Tabletta — félénkség ellen

Bátorságra serkenti a félénk embereket az a gyógyszer, amelyet brit tudósok fejlesztettek ki, s amely a héten már a patikákban is kapható lesz a szigetországban Seroxat néven, receptre, írta a The Sunday Times címû lap. A bristoli és southamptoni egyetem kutatói eredetileg a depresszió ellen kerestek új gyógyszert, de hamar rájöttek, hogy a létrejött szer különösen a társaságban gátlásokkal küzdô emberekre van "euforizáló" hatással. "Nem csodaszer, amely a remetét a partík középpontjává varázsolja, de a súlyos fóbiákkal küzdô emberek számára segítséget jelent" — mondta a Brit Orvostudományi Társaság nevében Brian Goss a lapnak. Goss egy 19 éves londoni lány esetét idézte, aki évekig nem mert kimozdulni lakásából, s mostanában, alig három hónappal a Seroxat szedésének kezdete után, szombatonként diszkóba és bárokba jár. A lap azt írta: az ismeretek szerint a Seroxat legkárosabb mellékhatása a betegbiztosítókat sújthatja, ha mind a tízmillió félénk brit kezeltetni akarja magát az új gyógyszerrel.

Tanszerekkel és gyerekruhákkal segítenek

Ma délelôtt az ákosfalvi iskolát keresi fel dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Kôrösfôi Fôiskola fôigazgatója. Mint már említettük a tanintézmény és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség közösen segíti a nyári árvizek alsónyárádmenti károsultjait. A fôiskola magyarországi vállalkozóktól tanszereket és gyerekruhákat gyûjt, amiket a hazai pedagógus-szövetség juttat el a címzetteknek. A mai találkozóra az ad alkalmat, hogy a fôiskola gyûjtése nyomán az ákosfalvi, Dózsa György-i és lôrincfalvi iskolák gyerekeinek ruhákat juttatnak.

Segesváron járt a koreai nagykövet

Szerdán Park Yang-chun, a Koreai Köztársaság újonnan kinevezett romániai nagykövete Segesvárra látogatott. A diplomata találkozott a város polgármesterével, helyi tanácsosokkal és üzletemberekkel, majd meglátogatta a segesvári középkori várat. A látogatás egy, az ország több városát magába foglaló körút része volt, amelynek célja a két ország közötti új gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakulása.

Jövôtôl Szovátai Napok

Szovátán az elmúlt években már hagyományossá vált a Téli Játékok megrendezése. A következô rendezvénysorozatot január végére tervezik, és ezzel egyszerre ünneplik meg a város fennállásának 420. évfordulóját is. A tervek szerint a Teleki Központ szervezte ünnepségekre 23 település, a testvérvárosok és hazai fürdôvárosok képviselôit hívják meg.

Találkozót szervez a KET

A marosvásárhelyi RMDSZ Körzetek Elnökeinek Testülete Dónáth Árpád megyei fôtanfelügyelô-helyettessel és Molnár Dénes mûvelôdési tanácsossal szervez találkozót kedden délután öt órától a marosvásárhelyi Bernády Házban.

Legényes-tanfolyam indul

A Folk Center Alapítvány legényes tánc tanfolyamot indít a Maros Mûvészegyüttes próbatermében hétfôn délután hat órától, ahol az érdeklôdôk széki sûrû és ritka tempót tanulhatnak. Ugyanott este hét órától táncház lesz, ahol széki párostáncokat tanít Salamon József, muzsikál Moldován István és zenekara.

Az italtársak végeztek vele

Szerdán Tekeújfalu határában találtak rá a 38 éves, bákói illetôségû T. I. holttestére. A rendôrségi vizsgálat szerint elôzô este a juhász poharazgatás közben különbözött össze végzetesen két társával. M. V. I. és D. I. ellen, akik mindketten büntetlen elôéletû, Beszterce megyei lakosok, elôzetes letartóztatásban folyik a bûnvádi eljárás minôsített emberölés vádjával.

Gyôzelmet is szereztek

a marosvásárhelyi szabadfogású birkózók a felnôttek bajnokságának harmadik fordulójában Sepsiszentgyörgyön. A múlt hét végén rendezett versenyen a Maros SK színeiben induló, Simon László és Márton József edzôk által felkészített Incze Zsolt a 69 kg-os súlycsoportban az elsô helyen végzett. A vásárhelyi ISK Telecom Gyarmati Ferenc által edzett versenyzôi két második, egy harmadik és két negyedik helyezést értek el. Ezekkel az eredményekkel a harmadik forduló után a Telecom csapata a negyedik helyen áll az összetett versenyben.

Idegenben a labdarúgók

A B divíziós labdarúgó-bajnokság e hétvégén sorra kerülô 11. fordulójában mindkét megyénkbeli csapat idegen pályán játszik. A marosvásárhelyi ASA Szebenben az Inter ellen lép pályára, míg a dicsôszentmártoni Chimica együttese a gyulafehérvári Apullum pályáján játszik a hazaiak ellen.

Munkabaleset

Tegnapelôtt reggel a szôkefalvi mezôgazdasági vállalat 4. számú farmján a 33 éves Sz. I. napszámos, ittasan próbált meg egy mozgásban levô utánfutóra felkapaszkodni, azonban egyensúlyát vesztve a jármû kerekei alá került és rövidesen belehalt sérüléseibe. Az eset nyomán a dicsôszentmártoni bíróság mellett mûködô ügyészség vizsgálatot indított a 48 éves C. A. vámosgálfalvi illetôségû traktorvezetô ellen.

Termékeket vontak ki forgalomból

Szeptember folyamán a megyei fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôi 22 millió lej értékben vontak ki termékeket a kereskedelmi forgalomból: többek között lejárt szavatossági idejû gyógyszereket, hústerméket, pékárut, hamisított kávét és fûszert. A tapasztalt kihágások elkövetôire összesen 8,4 millió lej büntetést róttak ki — áll a hivatal lapunkhoz eljuttatott közleményében.