Partnerek — partnerek?

Napok óta az RMDSZ áll a közvélemény figyelmének középpontjában. Lejárt a koalíciós partnereknek adott türelmi idô. A Szövetség legutóbbi kolozsvári SZKT-ülésén ugyanis határozatot fogadtak el, amelyben kimondják: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az 1996-os választások eredményei nyomán kialakult kormánykoalíció tagjaként a reformok felgyorsításának és a gazdasági stabilitás megteremtésének érdekében olyan kormányprogram kidolgozásához járult hozzá, amely tartalmazta azokat az intézkedéseket, amelyek gazdasági, közigazgatási és oktatási reformok révén Romániát az euroatlanti integrációért pályázó országok közé emelik, a jogállamiság szellemében pedig megteremtették volna azokat a törvényes kereteket, amelyek a kisebbségek jogainak teljes körû gyakorlását biztosítják.

Miután a Szövetségi Képviselôk Tanácsa elemezte a jelenlegi politikai helyzetet, megállapította, hogy a koalíciós partnerek részérôl nem tapasztalható egyértelmû politikai akarat a parlament által megszavazott kormányprogramban meghatározott reformpolitikai intézkedések meghozatalára. Ennek következményeként elfogadhatatlanul lassú ütemben halad, néhol pedig egyenesen stagnál a gazdaság szerkezeti átalakítása, a tulajdonviszonyok általános rendezése, a valós privatizáció kivitelezése, a közigazgatási reformintézkedések meghozatala, a kisebbségi jogok gyakorlására vonatkozó törvényi garanciák maradéktalan megteremtése és minden intézkedés parlamenti többség általi támogatása.

Ezek alapján, szeptember 5-i ülésén a Szövetségi Képviselôk Tanácsa elhatározta, hogy: "Amennyiben 1998. szeptember 30-ig a parlamenti többség nem szavazza meg a tanügyi törvényt módosító, 1997. évi 36-os sürgôsségi kormányrendeletet a kormányprogramban foglaltaknak megfelelôen, az RMDSZ szeptember 30-án kilép a kormányból".

Szeptember 29-én a képviselôház oktatási szakbizottsága elutasította azt, hogy egyáltalán visszatérjenek az immár hírhedtté vált 123., a kisebbségek nyelvén történô felsôfokú oktatásról szóló cikkelyre.

A szakbizottságbeli incidenst követôen Radu Vasile kormányfô a Victoria palotába hívta a koalíciós pártok vezetôit, hogy jobb belátásra bírja ôket. A tárgyalások azonban eredménytelenül értek véget. Kedden este hétkor összeült az RMDSZ parlamenti csoportja. A tanácskozás megkezdése elôtt Markó Béla szövetségi elnök azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások során semmiféle eredményre nem jutottunk. Mi több, még az általuk javasolt multikulturális egyetem gondolatát sem fogadták el. Mindezeknek a koalíció tétovázása az oka, s elsôsorban Andrei Marga tanügyminiszter, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított." Markó Béla emiatt az oktatási miniszter leváltását követeli. Ha Andrei Marga lemond, talán újrakezdhetjük a koalíciós tárgyalásokat, jelentette ki a szövetség elnöke.

Tokay György kisebbségvédelmi miniszter úgy nyilatkozott lapunknak: Nincs sok kommentálnivaló. Itt a tények beszélnek: A bizottság hozzáállása felháborító, a bizottság elnöke azt sem engedte meg, hogy szavazás alá bocsássák, hogy egyáltalán megvitatják-e azt a bizonyos cikkelyt. Nincs a pártfegyelem, és a kormányprogramban felvállaltakat sem tartják be.

Borbély Lászó államtitkár a Népújság kérdésére kijelentette: A koalíciós partnerek megszegték a közösen aláírt protokollt. Most már a multikulturális egyetemet is elvetik, annak ellenére, hogy a volt miniszterelnök, a koalíciós pártok vezetôivel közösen aláírt programban és a 36. számú sürgôsségi kormányrendelettel lehetôséget teremtett egy önálló magyar egyetem létrehozására. Véleményem szerint teljesen hiányzik a politikai akarat a koalíciós partnerek részérôl. Ma este hétkor (szerdán sz.m.) összeül az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ez már a kilépés milyenségérôl dönt.

Verestóy Attila szenátor: már a magyar—német egyetemrôl szóló javaslatot is elvetették a koalíciós partnerek. Esetleg ma (szerdán) még az oktatási szakbizottság újraértékelheti tegnapi döntését, amire azonban nincs sok garancia.

A koalíciós partnerek reakciója már aleghiszékenyebb embereket sem igen lepi meg. A vezetô kormánypárt elnöke, Ion Diaconescu vállvonogatva mindössze annyit mondott: Ha az RMDSZ kilép a koalícióból, hát kilép! Mit tegyek? Ez van. Hogy ezt a közömbösséget, a politikai tisztánlátás hiánya vagy minek a számlájára kell írnunk? Nem tudni pontosan. Tény azonban, hogy a Parasztpárt elnöke tett már egy- két ilyenszerû megjegyzést más alkalommal is.

Nem igaz, hogy elvetettük a koalícióban a multikulturális egyetem létrehozásának a lehetôségét, cáfolta Petre Roman az RMDSZ elnökének nyilatkozatát. Alexandru Sassu alelnök szerint az RMDSZ nem lép ki a koalícióból, ha a kormány megszavazza a multikulturális egyetemet. "Az RMDSZ ezzel is megelégszik majd, és nem lép ki a kormányból".

nyilatkozta a sajtónak Mircea Ionescu-Quintus. A koalíciós tárgyalások során senki sem támogatta a magyar egyetem alakítását az RMDSZ-en kívül. Ha a szakbizottság másként nem dönt, márpedig ennek nem sok esélyét látom, akkor a koalíció léte sem biztos. Ezek hát a koalíciós partnerek, ha egyáltalán partnereknek lehet nevezni ôket.

Az RMDSZ parlamenti csoportjaival való találkozóján Emil Constantinescu államfô megígérte ugyan, hogy megoldást talál, hogyan vehetné rá a képviselôház oktatási szakbizottságát, hogy megfelelô döntést hozzon. A jelek szerint azonban neki sem sikerült jobb belátásra bírni a bizottság tagjait.

Végül a szerdai központi lapok szalagcímeit említeném, mindenféle kommentár nélkül, azért, hogy a magyar közvélemény is érzékelje a fôbb közvéleményformáló újságok viszonyulását. Adevãrul: "A magyar vezetôk szemtelensége minden határt túllép! — Az RMDSZ Andrei Marga lemondását kéri a kormányban maradásért cserébe" vagy "Saját lelkiismeretükre hallgatva, s nem az aljas vezetôik nyomásának engedve — Az RMDSZ kormányból való kilépésének elôestéjén a képviselôk NEM-et mondtak a magyar egyetemre"; Naþional:"AZ RMDSZ elveszítette az egyetemet, a koalíció elveszítette az RMDSZ-t" " megtaláló milyen jutalomban részesül?"; Jurnalul naþional:"Az RMDSZ az érdekek keresztútján: etnikai vagy országos?" "Az ország ég és Markó Béla fésülködik"; * Cotidianul: "Arra számítva, hogy a jelenlegi koalíció mindenfajta kompromisszumra kész, csakhogy a konc mellett maradjon, — Az RMDSZ politikai csárdásba kezdett: az ultimátum ultimátumába"; * Ziua: "Ma jár le az RMDSZ koalíciónak adott ultimátuma — Az RMDSZ veszi az egyetemét és lelép". Ennyi talán ízelítôül elég is, hogy világos legyen: az RMDSZ teljesen magára maradt. Ilyen partnerektôl azonban mindenkit óvjon az Isten!

Egyelôre így állnak a dolgok. Lapzártakor még javában tanácskozott az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ennek részleteirôl, valamint az RMDSZ további lépéseirôl holnapi lapszámunkban olvashatnak.

A Romániai Emberi Jogokért militáló - Helsinki Bizottság (APADOR-CH), a kolozsvári Interetnikus Párbeszéd, a Pro Demokrácia Egyesület, a LADO emberjogi liga, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations (PER), és az Emberi Jogok Független Romániai Társasága (SIRDO), Anghel Stanciu képviselôhöz, a képviselôház oktatási szakbizottsága elnökének címzett tiltakozást juttatott el szerkesztôségünkbe, amelyben elégedetlenségüket fejezik ki az általa vezetett szakbizottságnak, a 123. számú, a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkely megszorító megfogalmazása ellen.

Felhívják a képviselô figyelmét, hogy ezzel a megfogalmazással drasztikusan csökkentik a Romániában létezô kisebbségi jogokat. Ezért a fenti emberjogi szervezetek kérik az oktatási szakbizottság elnökét, hogy a képviselôház oktatási bizottságában kezdeményezze (sz. megj. ma, 1998. október 30-án) a 123. számú, a nemzeti kisebbségek nyelvén való felsôoktatásról szóló cikkelyt, és az Alkotmány elveinek és betûjének, valamint a Románia által is aláírt nemzetközi egyezmény szellemében fogadják el azt.

Vasárnap, október 4-én polgármesterválasztás lesz a Maros megyei Sárpatakon. Az elôzô polgármester lemondása, majd halála nyomán üresen maradt funkcióra, a helyhatósági törvény értelmében részleges helyhatósági választásokat kell kiírni. A sárpataki polgármesteri hivataltól megtudtuk, hogy már mindent elôkészítettek a vasárnapi választásokra. Öt választási körzet van: egy Sárpatakon, a községközpontban és egy-egy a községhez tartozó falvakban: Pusztaalmáson, Mezômajoson, Pókakeresztúron, valamint Pókában.

A választáson öt jelölt indul. Az RMDSZ színeiben Ercsei György, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jelöltje Tot Ioan, illetve három független jelölt: Mózes Sándor, Varga András, Necsulescu Petre. Vasárnap reggel hatkor nyitnak a választókörzetek. A szavazópolgárok este kilenc óráig adhatják le voksukat.

Nagyvárad újra ünnepel. A Körös-parti magyar színjátszás bicentenáriumi jubileuma után ma és holnap a város leghíresebb lapja, a Nagyváradi Napló születésnapjáról emlékeznek meg. Az újság, amely olyan késôbbi nagynevû tollforgatókat tudhatott munkatársai között, mint Ady Endre, Juhász Gyula, Nagy Endre vagy Emôd Tamás, 1898. október 1-jén jelent meg elôször. Nem a semmibôl, hiszen a váradi újságírás százharminc esztendôre tekinthet vissza, de a Fehér Dezsô szerkesztette lap mindenképpen nagy elôrelépést jelentett a helyi sajtó életében. Az emlékezôk gazdag és mozgalmas évszázad fontosabb mozzanatait idézhetik, melyekbôl több, az ottani magyarság szempontjából meghatározó jelentôségû esemény az utóbbi évtizedhez s a szellemi utód, a Bihari Napló nevéhez fûzôdik. Kívánjuk, hogy laptársunk és mai, illetve mindenkori szerkesztôi, újságírói sikerrel folytassák elôdeik legszebb hagyományait, s úgy érjék, éljék meg a következô évszázadot, hogy napi krónikájuk, az egykori Napló publicisztikai teljesítményének legmagasabb szintjén szolgálja az olvasót.

Minden szakmai és szervezô tevékenységét a gyermekek iránt érzett meleg, ôszinte, szívbôl jövô szeretet jellemezte. Soha nem tett különbséget a betegek között. Diákjaival lelkesen, alaposan, baráti szellemben foglalkozott. Külföldi tanulmányútjairól minden alkalommal valami újdonsággal tért haza, amit átadott munkatársainak is, klinikavezetôként jó gazda módjára figyelme mindenre kiterjedt, a gyermekklinika korábbi kaszárnyai légkörét humanizálta, munkatársaival rendkívül jó viszonyt alakított ki, segítôkészsége nem ismert határokat — foglalhatnánk össze a pályatárs, dr. Csidey József nyugalmazott gyermekgyógyász fôorvos méltató szavait dr. Pap Zoltán egyetemi tanárról, akit tegnap délben búcsúztattak a marosvásárhelyi 2-es számú gyermekklinikán. A 70. életévét betöltött Pap Zoltánnak a professzortárs dr. Rusnac Constantin kívánt egészséget és hosszú életet. Hasonlóképpen a Pap professzorral együtt nyugalomba vonult Varga (Kosz) Terézia asszisztensnônek is, aki munkakedve, szorgalma és szívélyessége miatt az intézmény egyik legnépszerûbb jelensége volt — hangzott el az ünnepi méltatások során. Mindkettôjüket hosszan tartó vastapssal búcsúztatták az klinikai dolgozói és a meghívottak.

Megint nincs pénz és soha sincs - lehetne címe alábbi fotónknak - kultúrára. Bizonyára felismeri az olvasó, felvételünk a Bolyai utcában (még) álló Pálffy-házról készült. Köztudottan régóta fotózzák, nézik, mérik és kerülgetik, hírlik, hogy lidérces álmokat is szôttek hozzá: filmet forgatnának a középkori város boszorkánytörténeteirôl, de ha jól tudom, ezidáig nem jött össze semmi. A helyszín megvolna a forgatáshoz ugyan, a "fôszereplô" boszorkány tûnik el mindig, mint a kámfor, vagyis a pénz bújócskázik - fantázia nélkül.

Komolyra fordítva a szót: némi javítás a városbíró házán megesett. Nem ázik be egyelôre a manzárdrészt sajnos lecsapó tetôszerkezet, a málló vakolatú fal "ma már nem hasad tovább"... Az épület használata, mint idejében beszámoltunk arról, a Színmûvészeti Fôiskolára szállt. Képmagnó-terem, könyvtár, próbaterem, stb. van benne elképzelve, csakhogy, mint látható, a Somostetôrôl alátekergô szél befúj az ablakon. A mûemlék épület (szakemberek véleménye szerint Vásárhely egykoron legszebb háza) továbbra is csak az elképzeléssel marad. Legalábbis addig, amíg az illetékes (minisztérium) a ház teljes feljavításához pénzt nem ad. Az idô vasfoga pedig, mint szú a gerendában, kitartóan "dolgozik".

Mindenesetre - ha a régi épület szerencsére nem - egy újabb (és könnyed?) kultúrillúzió mindenképpen összedôlt megint...

Rendkívüli tanácsülés, rendkívüli résztvevôkkel

Marosvásárhely újra a virágok városa lesz. Megtisztulnak az utcák, terek, megszépül a Somostetô és a víkendtelep, emeletes parkolóház épül, városi szinten gondoskodnak majd az utcagyerekekrôl. Többek között ezekrôl döntött tegnap a municípiumi tanács.

Még mielôtt bárki is készpénznek venné a számunkra szinte hihetetlennek hangzó hírt, fontos leszögezni: a fenti határozatok a Pro Európa Liga által szervezett Demokrácia Kollégiuma programjának keretében születtek, azon ifjú hallgatók elképzeléseibôl, akik tegnap a polgármesteri hivatal tanácstermében gyakorolták, mit tennének ôk, ha helyi döntéshelyezetbe kerülnének. Az Ifjak Polgármesteri Hivatala címet viselô nyilvános ülésen, a szeminárium fiatal végzôsei példát mutattak arról milyennek kellene lennie egy jóléti társadalomban mûködô városi tanácsnak. Az ülésen részt vevô kívülállónak az a benyomása támadhatott, hogy nem is Marosvásárhelyen, nem is Romániában van. Legyünk optimisták: az ábrándozás nem az élet megrontója - így szólt a szeminárium egyik végzôs diákjának idézete, és nehéz lenne vele vitatkozni.

Mint ismeretes, a Demokrácia Kollégiuma elôadásokat és mûhelytevékenységeket tartalmazó vándoregyetemként mûködik, melyen romániai elôkelô személyiségek (közgazdászok, szociológusok, politológusok, diplomaták) adnak elô. A programot a tegnapi, helyi önkormányzati gyakorlati tevékenység tetézte: az ifjú résztvevôk egynapi városi tanácsosként vitatták meg, egy nyilvános ülés keretében, a helyi közösség problémáit.

A gyakorlatot követôen került sor a szemináriumi végzôsök okleveleinek átnyújtására, majd Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Fodor Imre polgármester köszöntötte a fiatalokat. Fodor Imre elmondta: a különleges tanácsülés során olyan ajánlatokat jegyzett meg, amelyeket a késôbbiekben hasznosítani lehet. A polgármester optimizmust kívánt a végzôsök további tevékenységéhez.

Ipartörténeti visszapillantó

A múlt héten ünnepelték a radnóti hôerômû üzembe helyezésének 35. évét. Tekintettel arra, hogy a környéken nagyon gazdag földgáz-tartalékokat tártak fel és a Maros megfelelô vízmennyiséggel biztosíthatja a hûtést, a 60-as évek elején határozták el, hogy az akkori község határába hôerômût létesítenek. Csehszlovák technológiával az országban elôször itt szereltek fel 100, illetve 200 MW-os energiafejlesztô egységet, amelyet késôbb 500 MW-ra bôvítettek. A 300 MW-os egységet 1963 és 1964 között indították be, a hôerômût 1963. szeptember 21-én csatolták az országos villamosenergia- hálózatba. Az építkezéseket és a berendezések felszerelését 1967-ben fejezték be. 1984 és 1996 között a különbözô egységeket feljavították, korszerûsítették. Most is folyamatban van a felújítás. Elsôsorban a vezérlôpultot, majd a biztonsági berendezéseket szeretnék modernizálni. Jelenleg a hôerômû 600 MW kapacitáson is dolgozhatna, azonban a villamosenergia-szükséglet csökkenése miatt csak 300 MW-ot termelnek.

Pop T. Ovidiu igazgató szerint a villamosenergia árának a 50 százalékát nem az ilyen egységek fenntartására fordított összeg, hanem a nyersanyag, azaz a földgáz ára teszi ki.

Radnótra a katolikusok 1772 után térnek vissza. Az 1468-ban épített — jelenleg református mûemléktemplom a katolikusoké volt, a reformáció után alakítottak át. 1898-ig a radnóti katolikusok a kastély egyik bástyatornyában berendezett kápolnában miséztek. A jubiláló templom, a státus és a gyulafehérvári püspökség anyagi hozzájárulásával 1896 és 1898 között épült, neoromán stílusban egy fô-, két mellék- és egy kereszthajóval. A falfestmény mintája a pogánykori Galgóci-féle tarsolylemez életfamotívuma. A templom ékessége a kastélyból származó ún. antipendium, amelyen a Bethlenek címere látható. Itt ôrzik a hajdani iparos és szórakoztató egylet 1902-es zászlaját is. A templomot 1898. október 12-én Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök szentelte és ajánlotta fel Nagyboldogasszonynak. Évszázados története során érték megpróbálttaások, 1966. július 29-én nagy vihar rongálta meg az épületet. Legtöbbet Petres Kálmán kanonok, a katolikus iskola lelki vezetôje szolgált itt, 1949 és 1981 között. Máthé Ferenc jelenlegi plébánosnak köszönhetôen az évforduló elôtt kívül felújították a vakolást, megjavították a torony tetôbádogját és újrafestették az abalakok zsalugátereit, s remélhetôleg hamarosan belsô javításra is sor kerül.

A centenáriumi ünnepséget október 11-én, vasárnap 11 órától tartják. A templomban misét celebrál Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, majd délután az illusztris vendég házigazdáival együtt ellátogat a mindössze 32 lelket számláló kutyfalvi közösséghez is, ahol az ott lévô haranglábat és keresztet áldja majd meg.

Radnóton az általános iskolában 428 I-IV.(61 magyar) , és 334 V-VIII. (44 magyar) osztályos gyermek tanul. A magyarok anyanyelvükön tanulnak, kivéve a rajzot, a testnevelést és az idegen nyelveket, ahol román ajkú tanárok oktatnak. Ami a tanerôket illeti, csak ketten ingáznak, 44 tanár, ha szükséges órák után is foglalkozhat a diákokkal, mivel nem kell a vonathoz, buszhoz sietniük. Az idén tanévkezdés elôtt az állami kincstárból a polgármesteri hivatal által felvett 94 millió lej kölcsönnel sikerült a városban két iskolát rendbe tenni, Maroscsapón az óvodában, Szentgyörgyön és Dégen az iskolában végezték el a szükséges javításokat. Sajnos, a környezô falvakban egyre kevesebb a tanuló. Maroscsapón az idén mindössze három I-IV. osztályos gyerek volt, akiknek most Csapóra kell ingázniuk. Dégen 12, Szentgyörgyön pedig 22 a kisiskolások létszáma. A maroscsapói I-VIII. osztályos általános iskolában 110-en tanulnak. Itt az idén a magyar szülôk kérésére egy új tanítói állást létesítettek. Szélkúton és Lekencén 90-90 I-VIII. osztályos van. E helyiségekben nem tanulnak magyarok — tájékoztatott Ovidiu Tiberiu Cormos igazgató, aki azt is elmondta, hogy már az általános iskolában megnôtt az érdeklôdés a számítástechnika iránt, a héten az ötödikeseknek informatika-tanfolyamot is beindítanak. A VIII. osztályt végzôsök nagy része folytatja tanulmányait, kevesen maradnak otthon — összegezte az igazgató.

A környéken jó híre van a Mechanikai, Energetikai Iskolaközpontnak. Az ipari szakon elektrotechnikai és energetikai osztályokat indítottak, létezik a kémia-biológia szak is. Összesen 350 tanulót foglalkoztatnak. Natea Iosif igazgató szerint itt azért nincsen magyar osztály, mert nem igényelték. Ezt elsôsorban azzal magyarázza, hogy a magyar tanulók inkább marosvásárhelyen tanulnak tovább középiskolában. Azt is elmondta, hogy líceumukból a különbözô egyetemekre pályázók nagyarányban felvételiznek sikeresen.

Az anyagi helyzetrôl megtudtuk, hogy eddig 54 millió lejt költöttek a tetôszigetelésre és saját alapokból (az étterem bérbeadása stb.) 43 milliót tudtak fordítani a hideg-, melegvíz-csövek, illetve a fûtôrendszer kicserélésére. A líceumban is létesítettek egy informatikai kabinetet, ahol az iskolások elmélyíthetik számítógépkezelô ismereteiket. Az iskolában posztliceális mesterképzô is mûködik, az idén 15-15 helyre felvételiztek mechanikai és elektrotechnikai szakon. Ezen oktatási formából jelentôs jövedelme van a líceumnak. Ígéret van arra, hogy jövôre egy milliárd lejt kapnak majd az oktatási minisztériumból saját hôközpont megépítésére, ezzel tovább tudják majd javítani a tanulók itteni életkörülményeit — mondta lapunknak Natea Iosif igazgató. A helybéli magyarság szempontjából rosszabb a helyzet. Az I-IV. osztályos magyar tanulók a város négy iskolájában tanulnak, így nagyon nehéz összefogni ôket valamilyen iskolán kívüli, közösségteremtô tevékenységre. Korábban ötletként felmerült az, hogy az egykori református, vagy a katolikus iskolában hozzanak létre egy magyar általános iskolát, de a tanfelügyelôségtôl, illetve a helybéli hatóságoktól tartva, nem történt elôrelépés e téren. Annyit megtudtunk, amennyiben a tanárok, a szülôk továbbra is támogatják ezt az ötletet, az RMDSZ helyi szervezete is felkarolja, és hivatalos formában is kezdeményezni fogják a magyar általános iskola létesítését. Hogy ez mennyire fogja majd a látszólag különösebb feszültségek nélkül mûködô helybéli tanügyi intézményekben felkavarni a hangulatot, hogyan lehet majd egy alapjába véve egyszerû — a magyarság jogos kérését gyakorlatilag megoldani, az még a jövô titka. De valahol el kell kezdeni...

A mezôgazdaság nagy kérdései

Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy az átmeneti idôszakot a gazdasági, társadalami életre kiható olyan ellentmondások jellemzik, mint: a munkanélküliség mellett a mezôgazdaság munkaerôhiánnyal küszködik; sikeres és csôdbe jutott vállalkozások; alacsony terméshozamok, értékesítési gondok; a mezôgazdasági termelést valóban segítô és látszólagos központi intézkedések, és sorolhatnánk még az ellentmondásos jelenségeket, amelyeket a társadalmi rétegek, lebontva személyekig, mindenki a maga módján élte meg. A volt kollektív gazdaságok felszámolásának idôszakában a földmûvelôk, mezôgazdálkodók több táborra szakadtak: egyesek azonnal el akarták hordani a volt nagyüzemek javait, beleértve az épületeket is. Azon személyeket, akik ezt ellenezték, azonnal lekommunistázták. Mások, várjuk meg mi lesz alapon nem foglaltak állást. A gyakorló és bátrabb gondolkodásúak már akkor tudták, a jövô mezôgazdasága a föld és a termelôeszközök magántulajdonára épül. Az üzemformák körül is hosszadalmas viták folytak: önerôbôl gazdálkodni, avagy közösen, a szövetkezés valamely formájában. Az évek szép lassan bebizonyították, hogy akinek földje, tôkéje, munkaereje, szakismerete van, önerôbôl gazdálkodhat. Akinél viszont hiányzik csupán az egyik követelmény, az csak valamilyen szövetkezési formában élvezheti tulajdonosi minôségét és így kerülheti el az eladósódás veszélyét.

Az ingatlanokkal való gazdálkodás — a fent említett szemszögbôl tekintve, miszerint a jövô mezôgazdasága a föld és a termelôeszközök magántulajdonára épül — az egyik fontos láncszem a mezôgazdasági termelésben. A megye nagyon sok helységében látni elhagyott, megcsonkított, félig elhordott épületmaradványokat. Mekkora az anyagi kár? Ki tudná azt megmondani? Az ilyen épületek javarészére azt mondják, a volt kollektívé volt, nem a miénk. A helyi tanácsok sem igen tudják, hová sorolják azokat. És akkor még nem beszéltünk az épségben megôrzött szolid épületekrôl, mint például a fényképen látható zágori Agroind Rt, (volt ÁMV) kundi farmján lévô, kantinnak és hálószobáknak helyet adó építményrôl. A farm vezetôje évek óta próbálkozott, hogy azt kihasználja, mondjuk faluturizmus céljára. Nem sikerült. A jelen idôszakban vita folyik arról, miként privatizálják a volt állami mezôgazdasági vállalatokat. A farmvezetô mérnök lemondott az épületrôl. Hogy épségben maradt? Mert naponta szem elôtt van. — Fáj az embernek a szíve, amikor elhagyott, fedetlen raktárakat, istállókat, üveg nélküli melegházakat vagy más gazdasági épületeket lát. Minek kellett azokat tönkretenni? Tudni véljük: valakiknek valamire kellett az építôanyag. Hol voltak az akkori felelôsök? Vontak-e valakiket felelôsségre ilyen tettekért? Ha mi felfigyeltünk a megrongált épületek tömkelegére, talán mások is felfigyelnek. Mert hát nem szabad hagynunk, hogy azok teljes egészében az érdektelenség, a közömbösség, a nemtörôdömség romjaivá váljanak. És a kérdések sorozatának nincs vége: Ki javítja meg majd azokat? Magángazdák, társulások vezetôi, közigazgatásbeliek vonogatják vállaikat — nincs pénz.

Ezt tettük az átmeneti idôszakban. Most már nyilvánvaló az épületek rombolása volt az egyik legnagyobb tévedésünk. Azokat helyre kellene hoznunk, hogy az épületroncsok csak emlékek maradjanak.

Agyagfalvi ünnep

Október 16—17-én kétnapos ünnepséggel emlékeznek Agyagfalván a Székely Nemzeti Gyûlés 150. évfordulójára. Ebbôl az alkalomból az agyagfalvi szoborcsoport közelében emlékmûvet avatnak, Györgydeák Imre alkotását. A szervezôk népes részvételre számítanak. 16-án tudományos ülésszakot tartanak Székelyudvarhelyen, elôadói dr. Bóna Gábor, a budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatója, dr. Egyed Ákos történész, Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Demény Lajos történész, valamint a székelyudvarhelyi Haáz Rezsô Múzeum munkatársai. Október 17-én koszorúzás lesz az emlékmûnél és ünnepi beszédek hangzanak el. Az Agyagfalva 1848 Alapítvány támogatók jelentkezését várja, a felajánlott összegeket az alábbi számlaszámra lehet elhelyezni: BCR: Filiala Odorheiu Secuiesc, cont: 43.36.1.04(lejben); 47.21.3.16.02.410 (valutában).

Új irodalmi díjak

Székely Magda, Tóth Eszter és Mircea Dinescu vehette át kedden Budapesten a Közép-Európai Irodalmi és Tudományos Társaság (CET) irodalmi díjait, melyeket idén osztottak ki elsô alkalommal. A CET elnöksége egy-egy millió forintos felajánlásból (Demján Sándor üzletembernek köszönhetôen) évente egy magyar és egy közép-európai nem magyar írót, költôt támogathat.

Konrád György Közép-Európa-díjat kapott

Konrád György író, a nemzetközi PEN Club elnöke kedd este Bécsben a régi városháza patinás termében átvette az idei Közép-Európa-díjat, melyet a bécsi Duna-medence és a Közép-Európa Intézet adományozott neki. A díjjal Ausztria köszönetét fejezi ki azért, hogy Konrád György Ausztria érdekében is sok évtizeden keresztül ébren tartotta a közép-európai közös szellemet és kultúrát, mondotta Erhard Busek volt osztrák alkancellár, aki szerint hatalmas félreértésen alapul az az állítás, hogy Magyarországnak vagy Lengyelországnak a vasfüggöny leomlása után vissza kell térnie Európába, hiszen Magyarország vagy Lengyelország maga Európa.

Földrengés volt, nem NATO-támadás

Szerda hajnalban a Richter-skála szerinti 5,4-es fokozatú földrengés rázta mag Jugoszlávia több részét. Személyi sérülésrôl nem érkezett hír, csak kisebb anyagi károk keletkeztek. Belgrád központjában több régi épületrôl lehullt a vakolat, és egy rozzant, földszintes ház részlegesen összeomlott, a helyszínen keletkezô tüzet gyorsan eloltották. Több belgrádi lakos aggódva telefonált a belgrádi rádiókhoz, hogy nem történt-e NATO-támadás, az Észak-atlanti Szövetség ugyanis katonai csapásokkal fenyegette meg Belgrádot arra az esetre, ha nem szûnik meg a katonaság általános támadása a koszovóiak ellen. A földrengés epicentruma a szerb fôvárostól 80—100 kilométerre volt, az északi szélesség 44,11, illetve a keleti hosszúság 20,04 fokán, és Dél-Magyarországon is észlelték. Budapest valamennyi kerületében szintén érezni lehetett, hogy megmozdul a föld, károk azonban nem keletkeztek.

Megemlékezés

Ünnepi megemlékezést tartott a Pro Libertate Alapítvány a pákozdi csata 150. évfordulója alkalmából Budapesten, a Stomm Marcel katonai múzeumban kedden. Beszédet mondott Lányi Zsolt, az FKGP országgyûlési képviselôje, az Országgyûlés Honvédelmi Bizottságának elnöke és Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. Stephanus Rex aranydiplomát adományoztak Végh Ferencnek, Fodor Lajos altábornagynak, a honvéd vezérkar elsô helyettesének, továbbá posztumusz Stephanus Rex aranydiplomát Maár Gyulának, a Magyar Ludovika Akadémia egykori tanárának.

Szünetelnek a Globex lapjai

A Globex Press Rt. szünetelteti a Reform, a Képes Európa és a Képes Anna címû lapjainak a kiadását. A vezérigazgató szerint a cég gazdasági helyzete nem teszi lehetôvé további mûködését, a kiadó értékesítésére tett erôfeszítések nem vezettek eredményre. A kiadó felmondott lapjai fôszerkesztôinek és munkatársainak. A Reform és a Képes Európa fôszerkesztôi szerint kedden reggel kiderült: a Globex Holding tulajdonosa visszautasította az eddigi legelônyösebb ajánlatot, a szerkesztôk pedig attól tartanak, hiába voltak hûségesek, elmaradt bérüktôl végképp búcsút vehetnek.

Tiriac folytatja a doppingellenes küzdelmet

A Román Olimpiai Bizottság a jövôben is szigorúan bünteti a doppingszabályok ellen vétô sportolókat, mondotta Ion Tiriac, a szervezet elnöke. Romániában kelet-európai doppingellenes központot alakítanak ki. Tiriac tervei mögött bírálói azt sejtik, hogy az egykori neves teniszezô be akar kerülni a NOB tagjai közé. Mások szerint sérti a NOB elôírásait a román OB szabálya, amely életre szóló eltiltással bünteti a doppingoló sportolókat, hiszen a NOB az elsô alkalommal lebukottakat mindössze kétéves eltiltással sújtja, és csak másodszori vétkezés esetén szabja ki az életre szóló eltiltást.

Sok a duma

A románok többet beszélnek, mint amennyit cselekszenek, ez a legnagyobb akadálya a külföldiek itteni befektetéseinek, vélte a bukaresti energetikai konferencián Peter Simon, az ABB cég romániai igazgatója, s hozzáfûzte: annak dacára, hogy a románok bôbeszédûségének egyenes következménye a projektek gyakorlatba ültetésének késleltetése, az ABB romániai beruházásait sikerként könyvelte el. Mégis azt javasolja a befektetôknek, elôvigyázattal válasszák meg partnereiket, fogadják el a kulturális különbségeket, ne féljenek korszerû technológiát hozni Romániába, és építsenek bizalomra alapozott kapcsolatokat, mert a románok kezdetben bizalmatlanok.

Fiatal festôk figyelmébe

A Barcsay Alapítvány nyílt felhívással fordul fiatal, pályakezdô festôkhöz, hogy jelentkezzenek az 1988-ban a tizedik alkalommal meghirdetett Barcsay-jutalom megpályázására. Az alapító Barcsay Erzsébet célja erkölcsi elismerést és anyagi támogatást nyújtani képzômûvészeti fôiskolás hallgatóknak és fiatal, pályájuk elején álló festôknek. Jelentkezési határidô: 1998. november 13. A jelentkezéshez mellékelni kell a munkásság bemutatását szolgálókatalógusokat, fotókat, egyéb dokumentumokat. A pályamunkákat akár postán, akár személyesen a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületéhez kell eljuttatni, a 1054. Budapest, Báthory u. 10. II/216. címre. A pénzjutalom mellett minden díjazott kézhez veszi Borsos Miklós számozott emlékérmét is.

Döntenek a Daciáról

Még az év végéig meghozzák a döntést a román Dacia állami autógyárról, mondta a Renault egyik magasrangú illetékese: jelezték érdekeltségüket, tárgyalnak a kormánnyal. A román privatizációs ügynökség szerint is a Renault az esélyes a Dacia megszerzésére, miután rajta kívül csak egy ciprusi vállalkozás pályázott. A cég részvénytôkéjének 51 százaléka a tét, a többi a román befektetôk kezében van 1995, a tömeges kisprivatizáció programjának idôszaka óta. A Dacia legkorszerûbb modelljének ára 5.000 dollár alatt van, a Renault legolcsóbb autója kiskereskedelmi áron 9 ezer dollár körül jár.

Még nem változik a benzin ára

Egyelôre korai az üzemanyagok árának emelésérôl beszélni — nyilatkozta tegnap lapunknak Pop Marius, a PECO Maros megyei kirendeltségének aligazgatója. Erre csak azután kerülhet sor, hogy a dollár árfolyama meghaladja a 9.400 lejt. Mint tudjuk, az amerikai pénznem jelenleg a 9.100-9.200-as küszöb körül ingadozik, így az üzemanyagok ára belátható idôn belül nem változik. Pop Marius elmondta: merôben találgatásoknak minôsíthetôek azok a vélemények, amelyek szerint a benzin litere akár 4.900-5.100 lejbe is kerülhet.

Kétéves a kisinyovi Marosvásárhely- könyvtár

Fennállásának kétéves évfordulóját ünnepli a hét végén a kisinyovi Marosvásárhely nevû könyvtár. A helybéli B. P. Hasdeu városi könyvtár egyik fiókegységeként létrehozott intézmény Maros megye hathatós támogatásával jött létre. Már az elsô esztendôben több mint 7.700 olvasója volt. Az évfordulós ünnepséget a Kisinyovi Napok keretében tartják meg, a csütörtöktôl vasárnapig tartó rendezvénysorozatnak Maros megyei meghívottai is vannak: Cornel Moraru irodalomkritikus, Zeno Ghitulescu költô, Dumitru Muresan költô és Nicolae Bãciut riporter. A küldöttség vezetôje Dumitru Poptãmas, a megyei könyvtár igazgatója. Mint mindig, a meghívottak ezúttal sem utaznak üres kézzel Kisinyovba: kétezer darab, gondosan kiválogatott, régebbi vagy újonnan megjelent kötetet adományoznak a könyvtárnak, amely Marosvásárhely nevét viseli.

Megszûnhet az új járat

Szeptember 14-tôl új autóbuszjárat indult Marosvásárhely és Segesvár között, amely azonban eddig nem váltotta be a reményeket, nincs rajta annyi utas, hogy kifizetôdô legyen az üzemeltetése. Cerghizan Valer, a marosvásárhelyi Utasszállító Rt. vezetôje elmondta: vélhetôen nem sokan tudnak a Marosvásárhelyrôl 18 óra 20 perckor induló és Segesvárról este negyed 9- kor visszatérô autóbuszról, ezért nem használják. Az igazgató szerint a járatot egy darabig még mûködtetik, de ha az elkövetkezôkben sem nô a kihasználtsága, kénytelenek lesznek megszüntetni.

Segesváron a koreai nagykövet

Romániai körútja során Park Yang-Chun, a Koreai Köztársaság újonnan kinevezett nagykövete várhatóan Segesvárt is útjába ejti. A látogatásra az október 6-8-i idôszakban kerülne sor, a nagykövet pedig a város vezetôségével és helyi üzletemberekkel találkozna, akik révén gazdasági és kulturális kapcsolatokat hozna létre koreaiak és segesváriak között.

Vöröskeresztes tanfolyamok

A Román Vöröskereszt megyei fiókja az Egészségügyi és a Honvédelmi Minisztériummal közösen önkéntes Vöröskeresztes nôvérképzô tanfolyamot szervez a marosvásárhelyi, a szászrégeni és a szovátai fiókegységeknél. Az érdeklôdôk bôvebben a 215-190-es marosvásárhelyi, az 522-349-es szászrégeni és az 570-594-es szovátai telefonszámokon tájékozódhatnak a beiratkozás feltételeirôl.

Elsô helyen a Herlitz Mobex

Az A-osztályos férfi kosárlabda-bajnokság elsô két turnéja után az A-csoportban érdekelt Marosvásárhelyi Herlitz Mobex elsô helyrôl várhatja a folytatást. Bár a kedden véget ért torna elsô mérkôzésén a vásárhelyiek váratlanul kikaptak a temesváriaktól, s a második mérkôzésen is csak nehezen tudták legyôzni a szívósan küzdô brassóiakat, a harmadik és negyedik találkozón könnyebben nyertek a fennmaradásukért harcoló ploiesti-iek és a nagy rivális Bukaresti Steaua ellen. A vásárhelyiek utolsó két eredménye: 69:57 (26:27) a Ploiesti-i BRD CSU és 84:72 (57:38) a Bukaresti Steaua ellen.

Forró szívek — elôször

Elsô ízben szervez cigány tánc- és nótafesztivált a megyei népmûvészeti központ és az Aven Amenza Rromale Együttes. A Forró szívek címû rendezvénysorozat nyitóelôadását a marosvásárhelyi várban tartják meg pénteken délután 3 órai kezdettel. A fellépések további programja: október 2-án, pénteken délután fél 7- tôl, a dicsôszentmártoni Mihai Eminescu Mûvelôdési Házban, október 3-án, szombaton délután 5-tôl, a segesvári mûvelôdési házban, október 4-én, délután 3 órától az Eugen Nicoarã Mûvelôdési Házban. A záróelôadást vasárnap délután 6 órai kezdettel rendezik meg a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. Fellépnek a gernyeszegi, marosszentgyörgyi, dicsôszentmártoni, marosvásárhelyi és a magyarországi Sátoraljaújhelyrôl érkezett együttesek, csoportok.

Szüreti bál Mezôbándon

Szüreti bált tartanak október 3-án, szombaton este 8 órai kezdettel a mezôbándi mûvelôdési otthonban. A szervezôk minden tánc- és zenekedvelôt elvárnak a rendezvényre.

Markó Béla a vitamûsor meghívottja

Ma este tizenegy órától a PRO TV fôvárosi stúdiója Szemtôl szemben a sajtóval címû vitamûsorának Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lesz a meghívottja. A mûsorban Markó beszélgetôtársa Dumitru Tinu és Cristian Tudor Popescu, a fôvárosi, Adevãrul napilap igazgatója, illetve fôszerkesztôje lesz.