Az Erdélyi Szövetség jubileumi küldöttgyûlése

A nemzetpolgár — vagyis a magyar nemzet polgára — jogi definíció bevezetését javasolta a határon túli magyarok számára Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány elnöke szombaton, az Erdélyi Szövetség budapesti, jubileumi küldöttgyûlésén.

A szövetség megalapításának 10. évfordulója alkalmából rendezett összejövetelen Atzél Ferenc elmondta: megítélése szerint a kettôs állampolgársággal kapcsolatos felvetés Magyarország esetében rossz és elhibázott. Úgy vélte, hogy a nemzetpolgár kifejezés bevezetésével a határon túli magyarok — bizonyos, a minisztériumok szakemberei által kidolgozandó kritériumok alapján — számos jogosultságot kaphatnának Magyarországon.

Az alapítvány vezetôje az MTI érdeklôdésére közölte, hogy elgondolásával megkeresi a Külügyminisztérium illetékeseit.

Székelyhidi Ágoston történész, az Erdélyi Szövetség elnöke a jubileumi rendezvénnyel kapcsolatosan az MTI- nek elmondta: a szövetséget 1988. november 29-én magyar állampolgárok hozták létre az egyetemes magyarság nemzetpolitikai és kulturális érdekvédelmi szervezeteként. Tevékenységük lényege az önazonosság, továbbá az anyaországhoz, Erdélyhez és az egyetemes nemzethez tartozás hármas kötôdésének erôsítése.

A szövetség — a magyarországi rendszerváltás és az RMDSZ megalakulása után — a kulturális érdekvédelmet helyezte elôtérbe. Jelenleg hét magyarországi megyében mûködnek szervezetei és immár tizedik esztendeje jelentetik meg önálló lapjukat, az Erdélyi Tükör címû mûvelôdési folyóiratot. Az elmúlt évtizedben számos tanácskozást és ifjúsági tábort rendeztek, emellett kiadványokat tettek közzé.

Székelyhidi Ágoston hangsúlyozta: a jövôben még szorosabb együttmûködést szeretnének kialakítani azon magyarországi társszervezeteikkel, amelyek más, határon túli magyarlakta régiókat képviselnek.

A szervezet a jubileum alkalmából tudományos ülést tartott Erdély és az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc címmel. A konferenciára Kolozsvárról, Marosvásárhelyrôl és Sepsiszentgyörgyrôl érkeztek elôadók.

Torgyán József bukaresti útjáról

Várhatóan Budapesten kerül sor jövôre a térség agrárpártjainak tanácskozására — jelentette be Torgyán József magyar földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szombaton a Ferihegyi repülôtéren, miután hazaérkezett romániai látogatásáról.

Torgyán József elmondta: a pártok közötti eszmecserérôl Ion Diaconescuval, a Román Nemzeti Parasztpárt elnökével, a bukaresti parlament elnökével állapodott meg.

Elmondta még: megbeszéléseit Dinu Gavrilescu mezôgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel annak ellenére eredményesnek tartja, hogy tárgyalópartnerét ott- tartózkodása alatt mentették fel.

Torgyán József kitért arra, hogy a legtöbb területen jó együttmûködés kínálkozik a magyar és a román mezôgazdaság számára, elsôsorban az édesvízi halászat, a fafeldolgozás és a kistérségi együttmûködés keretei között.

Közölte: felhívta kollégája figyelmét arra, hogy Romániának is tiszteletben kell tartania a CEFTA-szerzôdés elôírásait.

A miniszter Bukarestben találkozott az RMDSZ meghatározó személyiségeivel is, többek közt Takács Csaba ügyvezetô elnökkel, Verestóy Attila szenátusi frakcióelnökkel, Hajdú Gábor egészségügyi miniszterrel, RMDSZ-es államtitkárokkal.

Bensôséges ünnepség keretében osztották ki szombaton délután a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében az EMKE idei díjait a romániai magyar közmûvelôdési élet jeles képviselôinek.

Ebben a sorban elsô helyen a 70. életévét betöltô Dávid Gyulát, az egyesület elnökét köszöntötték, akinek életmû díjat szántak. Az erdélyi szellemi élet szegényebb lenne az ô munkássága nélkül — hangsúlyozta dr. Kötô József ügyvezetô elnök, majd elmondta, hogy amekkorák az érdemei, akkora a szerénysége is Dávid Gyulának, aki visszautasította a kitüntetést, arra hivatkozva, hogy életmû díjat nem vehet át egy olyan szervezettôl, amelynek az elnöki tisztjét tölti be. Önvallomásában pedig úgy vélekedett, hogy semmi különös dolgot nem cselekedett, csak tette azt, amit minden erdélyi magyarnak tennie kell.

A romániai magyar sajtó képviselôi közül Koczka György vehette át a Janovics Jenô-díjat az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszményeihez való hûséges ragaszkodásáért és ezek szolgálatába állított magas szakmai színvonalú munkásságáért. A tévészerkesztô, újságíró Koczka György bátor, szókimondó, meg nem alkuvó mûsorait, egész tevékenységét a pályatárs Csép Sándor méltatta.

A Kacsó Sándor-díj idei kitüntetettje Gálfalvi Zsolt, akinek az EMKE a romániai magyar mûvelôdés és újságírás szolgálatába állított minôségteremtô tevékenységét ismerte el. Horváth Andor laudációja a kitüntett bölcsességét, az egységben látott magyar kultúra vállalásában játszott szerepét emelte ki.

Kiváló népmûvelôi és pedagógusi tevékenységéért kapott Könczei Ádám- díjat Sándor Csaba, aki geológusként és földrajz szakos tanárként a népi tánc szépségére is oktatja tanítványainak sorát, jelentôs szerepet vállalva a táncmozgalmi élet szervezésében — hangzott el Gáll Jenô értékelôjében.

Dr. Szenik Ilona méltatta dr. Szalay Zoltán, a csíkszeredai népi együttes megszervezôjének, a brassói egyetem tanárának a népzene- és a néptánc területén kifejtett tudományos és közszolgálati tevékenységét. Dr. Pozsonyi Ferencrôl, a Babes-Bolyai Egyetem docensérôl, aki néprajztudósi munkásságáért, a zabolai néprajzi múzeum létrehozásáért és mûködtetéséért kapott Bányai János- díjat, Balogh Ferenc mondott méltató szavakat.

Metz József, nyugalmazott magyar-történelem-földrajz szakos tanárt, Nagybánya múltjának, mûvészeti és irodalmi hagyományainak kiváló ismerôjét, a Zazar-parti város és vidék nevezetességeit bemutató EMKE- füzetek szerkesztôjét önismeretünket gazdagító helytörténeti és honismereti kutatásaiért tüntették ki Kun Kocsárd-díjjal.

Nemcsak Angi István, a laudáció szerzôje, a közönség is hosszas, meleg tapssal üdvözölte a mûvelôdéstörténeti és több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért Nagy István-díjjal kitüntetett Guttmann Mihályt.

Cs. Erdôs Tibor mondott laudációt a kolozsvári magyar színháznál és operánál kifejtett minôségi díszlettervezô munkásságáért Bánffy Miklós-díjjal kitüntetett Wittlinger Margitról.

Az elmúlt év kiemelkedô mûvészeti teljesítményének számító sepsiszentgyörgyi Barabás Miklós jubileumi emlékkiállítás három szervezôjét Jánó Mihályt, az erdélyi középkori freskók szakértôjét, a képeket restauráló Vinczeffy László festômûvészt valamint a képeket begyûjtô Varga Mihály szobrászmûvészt Szolnay Sándor-díjjal tüntették ki. Teljesítményüket Jakobovits Miklós méltatta.

Négy színmûvészt jutalmaztak az idén. A Kovács György-díjas kolozsvári színmûvésznek, Ács Alajosnak színháztörténeti jelentôségû színmûvészi és társulatépítô tevékenységét ismerték el. A színész teljesítményét, aki több mint 150 szerepben lépett fel, könnyekre illetve nevetésre fakasztva a közönséget, Tóthpál Miklós méltatta.

250 helységben szerepelt 275 alkalommal, felejthetetlen elôadóestekkel és szerepekkel szórakoztatta elsôsorban Marosvásárhely, de a szórványfalvak, és a határon túli magyarok népes táborát is Kilyén Ilka színmûvésznô, akinek az erdélyi egyetemes magyar kultúra terjesztéséért végzett munkásságát, amelyrôl Nagy Pál szólt a közönségnek, Kemény János-díjjal tüntették ki. Sokszínû és kiváló mûvészi teljesítményéért Lôrincz Ágnes, a szatmári színház mûvésznôje kapott Poór Lili-díjat. Színházteremtô munkássága és színmûvészeti teljesítménye elismeréseként Nemes Leventét, a sepsiszentgyörgyi színház igazgatóját Kádár Imre-díjjal tüntették ki.

A rendteremtés gyönyörûsége — összegezte Fülöp Gézáné Kozma Mária, a Maros Megyei Könyvtár bibliográfusának, fôkönyvtárosának tevékenységét Spielmann Mihály osztatlan közönségsikert arató méltatásában. Romániai magyar bibliográfiai szakirodalmunk gazdagítása érdekében kifejtett értékes tevékenységéért Fülöp Kozma Máriát Monoki István-díjjal jutalmazták.

Marosvásárhely következô kitüntetettje a Vártemplom Nôszövetsége volt, amelynek a tárgyi népi kultúra körében végzett példamutató hagyományôrzô tevékenységét Bandi Dezsô laudálta. A Vámszer Géza-díjat Fülöp G. Dénesné vette át.

Több évtizedes kiemelkedô karmesteri munkásságáért Szalman Lóránt Rónai István-díjban részesült.

A mûkedvelô színjátszó-mozgalomban kifejtett szervezô illetve öntevékeny munkásságáért Jancsó Árpád, a Jádzó Társaság elnöke illetve Méhes Béla nagybányai mûkedvelô színmûvész vehette át a Szentgyörgyi István- díjat.

Az ünnepséget a kitüntetett színmûvésznôk, Lôrincz Ágnes és Kilyén Ilka elôadása tette színessé. A délelôtt során dr. Kötô József tájékoztatója hangzott el az EMKE munkájáról, a vezetôség tagjai beszámoltak az egyesület pénzügyi helyzetérôl, programjairól, a pályázatokról valamint a Kisebbségi Alapítvány támogatásáról. A hozzászólások során beszámoló hangzott el a Maros megyében végzett közmûvelôdési tevékenységrôl, az 1999-es Lármafa találkozóról, a Petôfi Sándor halálának 150. évfordulójára tervezett ünnepségekrôl, a Mûvelôdés címû folyóirat támogatásának szükségességérôl valamint a romániai magyar közmûvelôdési életet érintô egyéb gondokról, az önszervezôdés útján való továbblehetôségeirôl.

A változás ereje, AIDS-ellenes kampány a fiatalokkal — hangzik az idei világnap mottója. Világviszonylatban naponta 8500 személy fertözôdik meg, akiknek a 85 százaléka 10-20 év közötti fiatal. A világjárvány áldozatainak számát 30 millióra becsülik. Ha nem sikerül gátat vetni a HIV-vírus terjedésének, az ezredfordulóra a fetôzöttek száma elérheti a 40 milliót. Országos viszonylatban elôrelépésnek kell tekintenünk, hogy november 5-én Hajdú Gábor egészségügyi miniszter határozatot adott ki, amely jelentôs mértékben megakadályozhatja a fertôzés terjedését. A határozat értelmében kötelezôvé vált a HIV-teszt a tengerészek, hosszú utakra járó gépkocsivezetôk (ha több mint hat hónapig külföldön tartózkodnak), a terhes nôk, nemi beteg személyek, valamint a házasulandó fiatalok számára — olvasható a közegészségügyi felügyelôség egészségügyi nevelési laboratóriumának dr. Belgun Edit által szignált írásban.

Az utcagyerekek december 10-re tervezett báljának megszervezése céljából hívta össze pénteken Ardeshir Vahidi különbözô szervezetek, valamint a sajtó képviselôit. Azon a napon 18 és 22 óra között bármelyik utcagyerek beléphet a vásárhelyi Maros vendéglôbe, ahol étellel-itallal kínálják ôket. Mi több, a meghívott városi és megyei elöljáróságok a bál ideje alatt egy-egy gyerek gyámjává válnak. A rendezvény célja a társadalom peremére sodródott kiskorúak helyzetének megismerése, javítása.

— A bál megszervezéséhez olyan személyek jelentkezését várjuk, akik akár termékekkel, akár pénzzel segíthetnek — hangoztatta többször is Vahidi. A december 10-i dátum választása nem véletlenszerû, 50 évvel korábban ezt a napot nyilvánították az emberi jogok nemzetközi napjává.

A rendezvény elsô támogatói a pénteki megbeszélésen ismertették javaslataikat. Az Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója megígérte, hogy december 12-13-án (a lehetôségek függvényében) ingyen játsszák el a "Visul mosului Crãciun" címû bábjátékot a marosvásárhelyi börtönben az ott levô 29 fiatalkorúnak. Ugyanekkor a Mikulás ajándékokat oszt ki a börtön legfiatalabb "lakói" között. Az amerikai REACH International Alapítvány képviselôi ajándékcsomagokat állítanak össze, amelyeket elküldenek a bálra. A bál programjából nem fog hiányozni a tombola, az Arabesque balettcsoport, valamint az utcagyerekek elôadása.

Holnap délután 5 órakor a Közdok Kft. és a Budapesti Székely Kör szervezésében kerül sor a Budapesti Székely Ház ünnepélyes megnyitójára. A Csengery u. 15. szám alatt létesített közmûvelôdési hajlék avatóján bemutatják Beke György Kossuth emigráció Bukarestben címû könyvét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke ismertetôjét követôen marosvásárhelyi képzô- és népmûvészek munkáiból nyílik kiállítás. A december 18-ig megtekinthetô tárlat kiállítói Gyenes Tibor, Puja Rezsô, Soó Emma, Horea Remus Epure, Sándor László, Salat Dénes és Salat Júlia.

Az 1919. február 2-án Csatófalván elhunyt két csendôrkatona emlékére alkotta Iuliu Togãnel marosvásárhelyi szobrász azt a márvány emlékmûvet, amely a múlt héttôl az 1921-ben felállított gránit emlékoszlop helyét foglalja el és a következô felirat olvasható rajta: "A nemzettel és az állammal szembeni kötelessége teljesítésekor itt esett el 1919. február 2-án Vasile Stroia és Ioan Moldovan". Ünnepélyes leleplezésére november 28-án került sor Csatófalván. Az eseményen jelen volt Stoina Neculai tábornok, a 6-os Hadtest parancsnoka, Chitu Octavian tábornok, az Országos Csendôrparancsnokság vezérkari fônöke, valamint helyi és megyei elöljáróságok, a csendôrség, rendôrség, ügyészség, polgárôrség, tûzoltóság, különbözô politikai pártok képviselôi.

A himnusz elhangzása után Bonteanu Marius alezredes, a Maros Megyei Csendôrparancsnokság parancsnoka köszöntötte a jelenlevôket. Az emlékmûvet Chitu Octavian tábornok és Dorobantu Constantin dandártábornok leplezte le. A helybeli és vásárhelyi ortodox papok szentelô szertartása után koszorúkat helyeztek el az Országos Csendôrparancsnokság, a prefektúra, a Maros Megyei Területi Csendôrparancsnokság, a csatófalvi polgármesteri hivatal, a Maros Megyei Tanács, a marosvásárhelyi helyôrség, a Maros Megyei Rendôrfelügyelôség, a Háborús Veteránok Országos Egyesületének Maros megyei fiókja, a Maros megyei Horea Tûzoltócsoport, a csíkszeredai és a Beszterce- Naszód megyei csendôrparancsnokság, a gyergyószentmiklósi csendôrzászlóalj, a Maros megyei polgárôrség, valamint a Demokrata Párt Maros megyei szervezete részérôl.

Chitu Octavian tábornok beszédében hangsúlyozta, hogy a két csendôrkatona áldozata példaértékûvé kell váljon jelenkori sors- és bajtársaik számára. Dr. Dorin Florea prefektus a csendôrség szerepérôl és feladatairól szólt. Stoica Ovidiu csatófalvi polgármester köszöntô beszéde után az ünnepélyt a helybeli általános iskola tanulóinak verses- zenés elôadása zárta.

Marosszentgyörgy egyik utcáján lett rosszul és elájult egy helybeli férfi. Az elsôsegélynyújtásra érkezô rohammentôsöket L. Sándor helybeli lakos akadályozta munkájukban, amikor leszakította az eszméletlen férfi arcáról az oxigén-maszkot, mesélte egy szemtanú. Egyelôre nem tudni, hogy a két férfi között ellenségeskedés dúlt volna, és az késztette L.S.-t cselekedetére, tény viszont, hogy a köréjük gyûlt tömeg percek alatt alaposan megverte a maszk letépôt. Végül is a kórházba nem az ájult, hanem az összevert férfit szállították a rohammentôsök. L. S.-t jelenleg a megyei kórház reanimáló osztályán kezelik. Az ügyben indított nyomozás folyamatban van.

A szombat délelôtti rövid sajtótájékoztatón a Demokrata Párt megyei szervezete beszámolt ugyan a múlt hét végi országos vezetôtanácsi ülésrôl, amelyen kizárták Adrian Severint és Adrian Vilãut a pártból, de idôben a legnagyobb teret a megyei szervezet és a volt városi elnök, Ilie Cengher közötti konfliktus töltötte ki. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy az országos választmány ülésének legfontosabb pontját az elfogadott dokumentumok képezték, csakhogy a sajtó nagyobb ügyet csinált a két képviselô kizárásából, mint egyébbôl.

Alexandru P. Frãtean megyei elnök ismertette a párt Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett rendezvényeit, Ileana Filipescu képviselô felsorolta a készülôben levô legfontosabb törvényeket. A parlamenti sztrájkot dialógus útján szeretnék megoldani, mondta a képviselô, de nem rejtette véka alá a tényt, miszerint az ellenzék nélkül is lehet mûködôképes a parlament. Megtudtuk, hogy a DP egy szállítmány ruhanemût és gabonát küldött a máramarosi árvízkárosultak megsegítésére, és a hét elején indítják a következô szállítmányt. Ezután vetette fel Ileana Filipescu képviselô volt párttársa, Ilie Cengher esetét, aki immár egy hete éhségsztrájkot folytat, mert kilakoltatták a Rózsák tere 5. szám alatti székházból. A képviselô kijelentette, hogy a kilakoltatás törvényes és jogos volt, és a hét elején kész az összes errôl szóló dossziét a sajtó rendelkezésére bocsátani. Ezután Berdj Asgian Sant alelnök pszichológiai szempontból magyarázta Cengher úr esetét, mondván, hogy már több ízben kísérelt meg öngyilkosságot, csakhogy — szakmai okfejtéssel támasztva alá érveléseit — volt városi elnök zsarolásnak szánta mind az éhségsztrájkot, mind az elôzô öngyilkossági kísérleteit, így akarván elnyerni a közvélemény szimpátiáját.

A Népújság kérdésére, hogy mi a véleményük a kormányfô elegánsnak nemigen mondható, a mezôgazdasági miniszter leváltását illetô gesztusáról, kitérô választ adtak, hogy talán nem is igazán volt meglepetés Dinu Gavrilescu számára a dolog, és hogy a "domnu' Torgyán e un caz aparte".

Népújság érdeklôdésére, hogy most már érvényes-e az a kétoldalú szerzôdés, amelyet épp a menesztés pillanatában írt alá a volt mezôgazdasági miniszter, kijelentették, hogy naponta írnak alá szerzôdéseket, és minden hivatalos aláírás érvényes mindaddig, amíg be nem iktatják a következô minisztert.

A frissen kinevezett mezôgazdasági miniszterrôl, Ioan Muresanról pedig annyit mondtak, hogy bizonyára ô az egyike a Parasztpárt által fennen hangoztatott 15 ezer szakembernek. Ezután siettek a december 1-jei rendezvényekre.

Akárcsak az utóbbi esztendôkben, november utolsó szombatján az idén is sor került a kerületi RMDSZ-fórumra Marosludason. E fórum témái az idén — többek között —: az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, az önálló állami magyar egyetem ügye, az RMDSZ autonómia-programja, a kettôs állampolgárság lehetôsége, valamint helyi gondok megvitatása volt. A helyi mûvelôdési házban Andrássy Árpád mutatta be a rendezvény vendégeit. A meghívóban szerepeltekhez képest változás történt, mivel Frunda György szenátor és dr. Kakassy Sándor, valamint dr. Kelemen Attila Maros megyei parlamenti képviselôk nem tudtak eljönni. Viszont jelen volt Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezetô elnöke. A jelen lévô meghívottak pár mondatban bemutatkozak a közönségnek, felvázolva feladatkörüket és az ezen belül elért eredményeket, eredménytelenségeket. Kolcsár Sándor, az RMDSZ megyei elnöke úgy fogalmazott: " nem nevezhetô aprópénzes politikának, amit ez a szervezet végez", majd Isten áldását kérte a találkozóra. Pillich László elmondta, hogy ô a "civil szférát" képviseli e találkozón. A Heltai Alapítvány vagyona manapság 2—3 milliárd lejnyi értékû, s ily módon egy olyan intézménnyé vált, amely nagyon jó példája az önképviseleti formának.

Közérdekû kérdéseket tettek fel: Kocsis Árpád, Sólyom János, Székely István, Tóth Sándor, Vajda György Marosludasról, Bencze János Mezôszengyelrôl, Varga Márton pedig Kutyfalváról. A kérdések között szerepeltek helyi jellegûek, de nem hiányoztak az RMDSZ országos képviseletével, vagy akár a vegyes házasságokkal, a kettôs állampolgársággal, a mezôgazdasági nyugdíjakkal vagy a földtörvénny megvalósításával, a Heltai Gáspár Alapítvánnyal kapcsolatos problémák feszegetései sem.

Mindezekre Andrássy Árpád, valamint a vendégek: dr. Csapó József, Kolcsár Sándor, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor és Pillich László válaszoltak kimerítôen, olykor frappánsan. Attól függôen, hogy kihez-kihez intézték, vagy kinek-kinek a szakterületéhez tartozott a felvetett probléma.

Szokás szerint a mintegy négy órán át tartó rendezvény végén egyes résztvevôk magánjellegû kérdésekkel is fordulhattak, és fordultak is — úgymond "négyszemközt" — a meghívottakhoz.

Közgyûlés a szászrégeni IFET- nél

Szombaton a sorozatos tiltakozó megmozdulásokat követôen Szászrégenben, az IFET székhelyén rendkívüli közgyûlést hívtak össze, amelynek fô napirendi pontja a vállalat felszámolásának eldöntése volt. A pénteki sikertelen próbálkozás után, amikor nem gyûlt össze a részvényesek 75%-a, szombaton már döntôképes közgyûlésre került sor, az Állami Vagyonalap (40,44%), a Pénzügyi Befektetô Társaság (14,75%) küldötteinek és mintegy 200 alkalmazottnak a részvételével (0,8%).

A látszólag számos lehetôség közül, - a vállalat átszervezésének kétféle módozata és az adminisztratív vagy törvényszéki felszámolás - az ÁVA és az alkalmazottak egybehangzó szavazatai alapján az adminisztratív felszámolás mellett döntöttek. Jellemzô, hogy a munkások egy része bár erre adta voksát, nem igazán tudta, hogy ez pontosan mit is fed, ugyanis ôket egyetlen kérdés foglalkoztatta igazán, éspedig, hogy a pénzeiket mikor kapják meg.

Annyi már most biztos, hogy az elsô munkanapon azaz szerdán a Maros megyei ÁVA-nak láttamoznia kell a jegyzôkönyvet és jóvá kell hagynia küldöttei döntését, majd hasonlóképpen a bukaresti ÁVA- nak is. Ez után elkezdôdhet a tulajdonképpeni felszámolás és a végsô visszaszámlálás. Fokozatosan elbocsátják majd a mintegy 1400 alkalmazottat, befejezik a megkezdett munkálatokat stb. Hogy mindez pontosan mennyi idôt vesz igénybe, azt senki sem firtatta, fontos az volt, hogy a törvény értelmében a munkások megkapják az elmaradt fizetéseiket elbocsátás elôtt, utána pedig az 1997. évi 9-es kormányrendelet védelmét élvezik valameddig. Biztonságukat ezek után semmi sem zavarná, ha az újonnan felszámolt fakitermelô vállalatot valaki megvásárolná, csakhogy ez korántsem biztos...

Mindent összevetve, a valamikor virágzó fakitermelô vállalat történetének a végéhez közeledünk. Bár az okok többé-kevésbé ismertek és az események ma már senkit nem lephettek meg, mégis a hangulat leginkább a halotti torokéra emlékeztetett.