Maros megyében járt a lengyel nagykövet

Tegnap a déli órákban fogadta Dorin Florea prefektus Bogumil Luftot, Lengyelország bukaresti nagykövetét és Kazimierz Jurzak konzult. A találkozón jelen volt Burkhardt Árpád alprefektus, Virág György, a megyei tanács alelnöke és Crisan Eugen, Marosvásárhely alpolgármestere.

A találkozót követô sajtótájékoztatón elmondták, hogy kapcsolatuk megyénkkel nem újkeletû, folytatni szeretnék azt, amit elindítottak. Bogumil Luft nagykövet elsô alkalommal az árvízkárosultaknak hozott segélyt, s amit tettek, a szolidaritás jegyében tették, mondta.

A Népújság kérdésére, hogy talán ellenôrizni szeretnék, mire használták a segélyt, kitérô választ adtak. A prefektus örült, hogy végre konkrét dolgokra szánták (50 ezer dollárt az egrestôi kultúrház újjáépítésére, 50 ezer dollárt pedig a dicsôszentmártoni kórház renoválására adtak). A nagykövet nem nyilatkozott az ügyben, azt mondta, hogy körülnéznek, és örülnének, ha községek szintjén is kapcsolat, együttmûködés jönne létre. Ahogy például egyik máramarosi kis faluval, amely szintén segélyt kapott a lengyel kormánytól, azóta pedig egy lengyel faluval tartanak szoros gazdasági, kulturális és másfajta kapcsolatokat, el egészen addig, hogy idén már Lengyelországban nyaraltattak román gyerekeket.

A vendégek a továbbiakban ellátogattak Egrestôre és Dicsôszentmártonba. A késô délutáni órákban Maros megyei üzletemberekkel, és a Kereskedelmi Kamara képviselôivel munkavacsorán találkoztak a Continental Szálló fehér termében.

A nagykövet hangsúlyozta, hogy érdeklik a felmerülô problémák, de senki se higgye, hogy a nagykövet feladata konkrét kapcsolatokat kiépíteni. Mindössze közvetítô szerepet vállalhat, s nyitott mindenfajta kezdeményezés elôtt. Maros megyétôl függ, hogyan alakulnak a jövôbeni kapcsolatok.

Dorin Florea prefektus mindezt azzal egészítette ki, hogy túl akarnak lépni a deklarációk szintjén. Ennek érdekében ô maga fog konkrét programokat, ajánlatokat kérni az üzletemberektôl és azt továbbítja a nagykövetségnek.

A hírhedt terrorista, Carlos a nyolcvanas években a román titkosszolgálat közremûködésével, Nicolae Ceausescu volt diktátor megbízásából is gyilkolt — állítja Dan Voinea tábornok, a román katonai ügyészség vezetôje a Der Standard osztrák liberális lapnak adott, szerdán megjelent nyilatkozatában.

Voinea a lapnak elmondta: a román titkosszolgálat, a Securitate a nyolcvanas években Ceausescu személyes kívánságára több gyilkosságot és merényletet rendelt meg a világ legrettegettebb terroristájánál, a jelenleg Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetését töltô Carlosnál.

A Carlos-ügy romániai vonatkozásait vizsgáló katonai ügyész szerint a román diktátor rendelte meg Illich Ramirez Sancheznél, alias Carlosnál az 1981. február 21-i terortámadást a müncheni Szabad Európa Rádió ellen. Ebben a merényletben nyolc személy súlyosan megsérült, s több millió márkás anyagi kár keletkezett. Carlosnak viszont egymillió dollár ütötte a markát. Szintén Ceuasescu megbízásából követett el merényletet a hírhedt terrorista több külföldön élô román ellenzéki ellen, így Párizsban Paul Goma író ellen is. Az osztrák lap információi szerint a merényletekért a pénzt Magdalena Kopp, Carlos egyik élettársa nevére szóló bankszámlára utalták át, amelyen jelenleg is 1000 dollár található.

Voinea tájékoztatása szerint a román titkosszolgálat is közremûködött az 1983. augusztus 23-i nyugat-berlini, a Maison de France szálloda elleni merényletben. Ennél Carlos helyettese, a jelenleg Berlinben perbe fogott Johannes Weinrich egy Romániában elôállított, nitropenta nevû robbanóanyagot használt.

A Securitate helyettes vezetôje, Nicolae Plesita — a román katonai ügyész adatai szerint — több alkalommal fogadta Romániában Carlost, személyesen közölte vele Ceausescu utasításait arról, melyik román ellenzékit kell eltenni láb alól. Plesita, aki egyben a romániai külföldi hírszerzés vezetôje volt, személyesen rendelte el, hogy Carlos és csoportja megfelelô hamis útiokmányokat, fegyvereket, lôszert és robbanóanyagot kapjon — áll az osztrák lapban.

A közintézmények alkalmazottai esetleg a jövô év elején kaphatnak 13. fizetést — nyilatkozta szerdán a miniszterelnök a Hilton Szállóban, az amerikai üzletemberekkel folytatott tárgyalásait követôen.

— Gond van e bérrel és kértem a pénzügyminisztert, hogy találjon megoldást, mert megkülönböztetés lenne csupán az oktatásbelieknek folyósítani — nyilatkozta Radu Vasile.

Az oktatásügyiek októberi sztrájkját követôen megállapodás született, hogy e kategóriának a jövô év elsô negyedében folyósítják a 13. fizetést, a tárca jövô esztendei költségvetésébôl. A többi közalkalmazottakra vonatkozóan a kormány nemrég úgy döntött, hogy nem hagyja jóvá a 13. fizetést.

Független, saját egyetem létrehozását kérik a belgiumi német kisebbség vezetôi.

Az elsô világháború után Belgiumhoz került egykori német terület mintegy 70 ezer lakója ma már önálló igazgatású közösséggel, saját parlamenttel és kormányzattal rendelkezik. Évente egyszer — véletlenül egy napon a belga király ünnepével, november 15-én — rendezi a közösség a saját ünnepét.

A német ajkúak ezúttal — a másik ünnepelt, II. Albert királyhoz hasonlóan — nagy hangsúlyt fektettek a belga állam egységére, amelyet mind élesebben kezdenek ki a flamand függetlenségi törekvések. A németek miniszterelnöke, Joseph Maraite beszédében hûségesküt tett a belga állam mellett, és az ország egységének megôrzésére szólította fel két másik közösségét, a francia ajkú vallonokét és a hilland anyanyelvû flamandokét.

Maraite egyben állást foglalt egy német ajkú egyetem létrehozásának szükségessége mellett, a közösség fôvárosában, Eupenban. Ezt annál is fontosabbnak találta, mert a német kisebbség olyan híres egyetemvárosok szomszédságában él, mint Liege, Aachen, Hasselt, Trier, Leuven, Köln, Maastricht, Düsseldorf.

Az oktatási törvényt módosító sürgôsségi kormányrendelet parlamenti vitájából a román sajtó "magyar ügyet" csinált, és a nagy magyarellenességben arra nem jutott figyelem, hogy a most formálódó új törvény a román oktatási rendszer valós reformjának eszköze lehet — hangsúlyozta Asztalos Ferenc, a képviselôház oktatási bizottságának alelnöke szerdán az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A képviselôház kedden fejezte be a sürgôsségi kormányrendeletrôl készült bizottsági jelentés cikkenkénti vitáját. Ennek során a legnagyobb vihart kavaró kérdésben — a nemzeti kisebbségek felsôfokú tanintézeteinek létrehozását tiltó szövegrésznél — hosszú idô után most elôször mûködött a koalíciós fegyelem, s a kormánytöbbség elutasította az elfogadást.

"Számunkra az volt a legfontosabb, hogy ezt a szöveget a testület ne szavazza meg, hanem a kérdés kerüljön az egyeztetô bizottság elé. Most ez történik, és mivel az egyeztetô bizottság összetétele a parlamenti erôviszonyokat tükrözi, ha a koalícióban meg lesz a politikai akarat, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára is elfogadható szöveg fogalmazódhat meg" — mondta Asztalos.

Az 1995-ben elfogadott oktatási törvény több mint fele, a 184 paragrafusból majdnem száz új lesz. "Az RMDSZ elképzeléseit hét érintette, s ebbôl a hétbôl két olyan volt, amely különösen nagy vitát váltott ki. A román sajtó az egész vitát mégis úgy tálalta, mintha a sürgôsségi kormányrendelet, a törvény egésze csak a magyar kisebbség anyanyelvi oktatásának kérdésével foglalkozna" — fogalmazott az RMDSZ-képviselô.

"Új alapokra helyeztük az oktatás finanszirozását, a tanárok státusát, az önkormányzatok és az iskolák viszonyát. Megalkottuk azt a keretet, nemzeti alaptantervet, amelyben a tananyag 70-75 százaléka lesz kötelezô tôrzsanyag, a fennmaradó rész pedig szabadon választható, azaz megteremtôdik annak lehetôsége, hogy az iskolák kialakíthassák saját arcélüket" — hangsúlyozta Asztalos.

Az RMDSZ-képviselô arra is felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ a kérdésfelvetéseivel, politizálási stilusával olyan fogalmakat, elképzeléseket vitt be a köztudatba, amelyek pár évvel ezelôtt még vörös posztónak számítottak. Most az emberek hajlandóak errôl vitatkozni, hajlandóan részben elfogadni ezeket.

Az oktatási törvény kapcsán ennek példájaként említette: három évvel ezelôtt még hallani sem akartak arról, hogy a szakmunkás- képzésben a szaktárgyak oktatási nyelve a magyar is lehet. Most ezt mind a szenátusban, mind a képviselôházban különösebb vita nélkül elfogadták. Hallani sem akartak arról, hogy a felsôsoktatásban magyarul is lehessen tanulni a tanár- és a mûvészeti szakember képzésen kivül. Ma senki nem kérdôjelezi meg az anyanyelven történô tanuláshoz való jogot, csak az önálló intézményalapítást tartják elfogadhatatlannak.

A képviselôházi procedúra még nem ért véget. A cikkenkénti szavazás befejezése után a jövô héten a teljes szövegrôl történô szavazás következik.

Október közepére tervezték a marosvásárhelyi Rozmaring utcában hajléktalanoknak szánt éjjeli menhely megnyitását. Az épület belsô átalakítása azonban elhúzódott, mert rosszul mérték fel a munkálatok tényleges volumenét.

Mint tegnap láthattuk, és felvételeink is tanúsítják, jócskán van még tennivaló, s megítélésünk szerint valamikor decemberben kerülhet sor a menhely átadására. Székely István gondnokkal jártuk be az épületet. A földszinten éttermet, konyhát, asszisztensi rendelôt rendeznek be, s itt kap helyet egy szociális munkás irodája is, aki a segítségre szorulókat nyilvántartásba veszi.

Kezdetben 40 ággyal indul az intézet, de végsô állapotában szintenként öt négyágyas és két kétágyas szobát rendeznek be, azaz összesen 96 személyt fogadhatnak be. Huszonnyolc ágyat kapott az intézet Ilmenauból, a német testvérvárosból a Humanitas Alapítvány közvetítésével, s ugyancsak onnan hûtô, fagyasztóláda, automata mosógép érkezett. 13 ágyat adományozott az Alfa Transilvanã Alapítvány. Ezek mellett még a Vöröskereszt helyi szervezetétôl kaptak különbözô felszereléseket.

A helyi költségvetésbôl idén félmilliárd lej jutott az intézetnek, ám ebbôl csaknem négyszáz milliót felemésztenek a használatba adásig elvégzendô munkák, így az idén többnyire a különbözô szervezetek adományaiból kell fenntartani a menhelyet. Az épület szomszédságában levô kazánház is javításra szorult, ami ugyan az Imatex tulajdona, de ide is juttatni kellett a pénzbôl. A belsô átalakításokra az egészségügyi hatóság engedélyének beszerzése miatt volt szükség, meg azért is, mert a tömb hajdanán inasszállónak épült, egy menhelyen pedig teljesen más rendeltetésû helyiségek is szükségesek. Mindent összevetve négyszáz millióig rúghat az átalakítás költsége

Idôközben folyamatban van a személyzet alkalmazása. Az intézet szabályzata, mint elmondták, szigorú lesz, hogy lehetôleg ne történjenek rendbontások. Külön szállásolják el a férfiakat, a nôket, és a szülô által kísért gyerekeket. Ittas személyt nem fogadnak be.

Az Illyés Közalapítvány célpályázatot hirdet

Gyakorlati útmutatók, tanulmányok polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselôk számára, a helyi tanácsok és a polgármesteri hivatalok mûködésének hatékonyabb mûködése érdekében címmel, a következô tevékenységi területeken:

A lakossággal és a civil szervezôdésekkel való kapcsolattartás kérdése, public relations;

A helyi önkormányzatok részvétele a szociális kérdések megoldásában;

A földterületek adásvétele és ennek helyi önkormányzati vonatkozásai;

Az erdôgazdálkodás szabályai és ennek önkormányzati vonatkozásai;

Az önkormányzatok szerepe a mûemlékvédelemben;

Az önkormányzatok szerepe a környezetvédelemben;

Jogi eljárások a közigazgatásban;

Közvéleménykutatások az önkormányzati tevékenységrôl;

Az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban;

A polgármesteri hivatalok feladatai a parlamenti és önkormányzati választások megszervezésénél és lebonyolításánál;

A civil szervezetek és pártok képviselôinek szerepe a parlamenti és önkormányzati választások folyamatának ellenôrzésében;

Az önkormányzati képviselôk rekrutációja.

A meghirdetett témákban elkészítendô tanulmányoknak, útmutatóknak — az illetô tevékenységi terület elméleti ismeretein kívül — tartalmazniok kell az érvényben levô jogszabályozást, a megfelelô jogszabály- gyûjteményt, az ügyintézés, eljárás fokozatait, valamint a kérdés végleges megoldásáig szükséges típusdokumentumok (pl. a kérvényezés módja, láttamozásokhoz, jóváhagyásokhoz szükséges dokumentációk tartalma, összeállítási módja stb.) gyûjteményét is, figyelembe véve a különbözô típusú (nagyvárosi, kisvárosi, községi) helyi tanácsok, polgármesteri hivatalok sajátosságait.

Pályázati ûrlap igényelhetô Boros János szaktestülei titkártól a következô címen: 3400 Cluj Napoca, Str. Pavlov nr. 21., tel. 064/192-364, tel/fax: 064/192-217.

További felvilágosítás szintén az említett telefonszámokon kapható.

A pályázatokat (öt példányban) a fenti címen lehet benyújtani naponta 9-16 óra között, szombat és vasárnap kivételével. Benyújtási határidô: 1998. december 21.

A Népújság 1998. május 13-i lapszámában Bölöni Domokos Mikor kap Zsuzsa néni nyugdíjat? címû írása a héderfáji Szôke Zsuzsánna esetét ismerteti. A cikkbôl kiderül, hogy a 84 éves, semmilyen jövedelemmel nem rendelkezô falusi asszony nem részesül utódlási nyugdíjban az 1979-ben elhunyt férje után. Az oka ennek a helyzetnek az, hogy a mezôgazdasági nyugdíjtörvény, amely 1992. július 29-én lépett hatályba, csak azon házastárs számára tette lehetôvé az utódlási nyugdíjban való részesedést, akinek eltartója a törvény hatályba lépése után halálozott el. Sajnos a több mint hat éve érvényben lévô törvény nem egy személyt fosztott meg az utódlási nyugdíjtól csupán azért, mert eltartójuk az említett idôpont elôtt halálozott el.

Az igazságtalanságot sikerült orvosolni egy törvénytervezettel, amely teljes megértésre talált a parlament mindkét házában, a kormánypártok és az ellenzék részérôl egyaránt. A törvény a 194-es számot viseli, és a Hivatalos Közlöny 1998. október 23-i 405-ös számában tették közzé.

Az ide vonatkozó elôírás szerint, abban az esetben, amikor az eltartó 1992. július 29-e elôtt halálozott el, a túlélô házastárs utódlási nyugdíját attól az idôponttól állapítják meg, amikor az erre vonatkozó kérelmét a nyugdíjhivatalnál beiktatták.

Tehát Zsuzsa néni nyugdíjkérelmét immár nem utasíthatják el. Nagyon remélem, hogy még életben van és élvezni tudja a férje utáni utódlási nyugdíját. De nem csak ô, hanem más, hozzá hasonló helyzetben lévôk is.

Tisztelt szerkesztôség!

Egy felháborító eset kapcsán fordulok önökhöz, segítségüket kérve.

Kolozsvári tájfutóedzô vagyok. Tanítványaim egy csoportja — három lány és három fiú, mindannyian huszonévesek — november 7-én részt vettek a Somostetôn rendezett Ôsz-kupa tájfutó versenyen. Az éjszakai próba után betértek egy sörre, üdítôre a víkendtelepen levô, Fecskének titulált lokálba (az Apolló foglalt volt). Nemsokára azonban egy népes és nagyon zajos sihederekbôl álló társaság lepte el a termet, üvegeket törve randalírozott. Ezért sportolóim, a lányokat féltve, sürgôsen távoztak. A teleprôl kivezetô úton azonban e társaság tagjai — kb. 12-15 huligán — utánuk mentek és a nyugati rémfilmek stílusában úgy összeverték ôket — a lányokat is! —, hogy a fiúk közül kettônek arcát, fejét a kórházban kellett összevarrni, a fegyverül használt sörösüvegek cserepeit bôrük alól kioperálni. A lányok közt volt a világbajnok Gáll Enikô is, aki a mai napig légzészavarokkal küzd a mellébe és hátába kapott rúgásoktól, meg a tó hideg vizétôl, ahova ôt is belökték.

A legszomorúbb az ügyben, hogy a közelben levô mentôállomásra szaladt egyik lány segítségkérését elôször figyelembe se vették ("mert nem volt hivatalos bejelentés"), a földön, vérben fekvô, öntudatlan állapotban levô egyik fiút pedig egy magánautós kellett beszállítsa a mentôállomásra. (Akinek ezúton szeretnénk — ismeretlenül is — köszönetet mondani.) Egy közeli magánlakás telefonjáról riasztott rendôrség is bûnös lassúsággal reagált a többszöri hívásra, s természetesen késôn érkezett.

Szeretnénk máskor is részt venni városuk sportrendezvényein, már csak azért is, mert az egykori, nagy hagyományokkal rendelkezô vásárhelyi tájfutás a SORINSAN cég támogatásával újraéledni látszik. Ilyen közbiztonsági állapotok mellett azonban többszörösen is meggondolandó. (Egyébként Kolozsváron tartózkodó ismerôsöm szerint a "víkenden" gyakoriak az efféle verések. De ha ez közismert, akkor hogy tûrheti a rendôrség? És egy más városbeli honnan tudja, hogy hova nem szabad betennie a lábát?)

A másik szomorú tény, hogy a magyarul beszélô sportolóimat megtámadó profi és szadista verekedôk szintén magyarul biztatták egymást! S mindez ott, ahol a város élén magyar polgármester áll!

Éppen ezért fordulok önökhöz, a magyar újsághoz, mert ez egyúttal belügyünk is (attól eltekintve, hogy az eset a belügyesek hatáskörébe tartozik). Kérem önöket, hogy felhasználva a sajtó erejét, lehetôségeit, a megtörténtek "monitorizálásával" (is) próbálják meg a közbiztonságért felelôsöket munkára bírni. Ellenkezô esetben a város hírneve szenvedné kárát.

Kolozsvár, 1998. november 12.

Tisztelettel László F. Csaba

Ui. A rendôrségi bejelentés alátámasztására utólag megküldtük a kolozsvári ügyészség orvosszakértôje által kiállított látleleteket is.

A Román Televízió magyar nyelvû mûsorát bírálta egy átiratában a kormány határon túli románokért felelôs államtitkárhelyettese, Mugur Vasiliu Pavel.

Az államelnöknek, a miniszterelnöknek, az Országos Audiovizuális Bizottságnak, a Kisebbségvédelmi Hivatalnak, a külpolitikai parlamenti bizottságoknak, valamint a televízió vezetôtanácsának megküldött irat szerint a mûsor csúcsadásidôben a magyar nemzet, és nem a hazai magyar közösség történetét mutatja be, Erdély történetét "románellenes" beállításban tárgyalja, Magyarország történelmi és politikai személyiségei pedig naponta jelen vannak az adásban.

A vád szerint ez a tevékenység úgymond az Amerika hangja és a Szabad Európa hidegháborús uszításaihoz hasonló, és mindezt nem más állam kormánya fizeti, hanem a hazai államvezetés.

Csak feltételezzük, hogy a helyettes államtitkár úr a magyar adás minden második kedden délután négy órakor sugárzott történelmi sorozatára utal.

Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal minisztere válaszában felhívta a kormánytisztségviselô figyelmét arra, hogy levele az alkotmánnyal és a kormányprogrammal szembenálló felfogást tükröz. Az Alkotmány 6. szakasza ugyanis elismeri és garantálja a kisebbségeknek azon jogát, hogy megôrizzék, fejlesszék és kifejezzék etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat, és kötelezi az államot, hogy ennek érdekében intézkedéseket hozzon.

Mindezt Románia vállalta a kisebbségek jogaira vonatkozó nemzetközi dokumentumok aláírásával is. Ebben az értelemben a nemzetiségek érdeklôdése saját történelmük iránt nemcsak törvényes, hanem kívánatos is.

A kisebbségvédelmi miniszter rámutat arra, hogy a Román Televíziót nem a kormány finanszírozza, hanem az elôfizetôk, akiknek egy része a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgár.

"Nem osztom az ön véleményét, amely szerint a nemzeti kisebbségek, köztük az a 12 millió határon túl élô román, akikkel az önök hivatala foglalkozik, önazonosságuk kifejezésekor kizárólag csak a jelenre és egy meghatározott földrajzi övezetre szorítkozhatnak" — fejezi be válaszát Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal minisztere.

Mint egy korábbi felhívásban közöltük, az EMKE marosvásárhelyi vezetôsége és a szegedi Százszorszép Gyermekház többfordulós vetélkedôt hirdet az 1998 novembere és 1999 áprilisa közötti idôszakra.

A verseny témája a két város története, mûvészete, néprajza, valamint a város jelenlegi arculata. A maros megyei versenyzôk Szeged városról versenyeznek, míg a szegediek Marosvásárhellyel kapcsolatos kérdésekre válaszolnak. A feladatcsoportokat háromhetenként tesszük közzé lapunkban.

1. feladat

Keresd a párját!

1. Városháza A. Tisza Lajos szobra

2. Széchenyi tér B. Szegedi Szabadtéri Játékok

3. Dóm tér C. Hellner-Felner építészek

4. Múzeum D. Móra Ferenc

5. Szegedi Nemzeti Színház E. Piarista Gimnázium

6. Szent György téri (felsôvárosi) templom F. Sóhajok hídja

(6 pont)

2. feladat

Milyen építészeti stílusban épültej a következô épületek?

Dóm

Városháza

Fekete Ház

Kálvin téri református templom

(4 pont)

3. feladat

Milyen jellegzetes építészeti jegyet viselnek az alsóvárosi városrész régi lakóépületei?

Rajzolj is le egy ilyen házat!

(4 pont)

4. feladat

Sorolj fel 3 különbözô felekezetû templomot Szegeden!

Írd le pontosan, ki tervezte, milyen stílusban épült és hol található?

(12 pont)

5. feladat

Sorolj fel 5 szabadidôs tevékenység eltöltésére alkalmas helyet Szegeden!

(mozi, színház, kirándulás...)

(5 pont)

6. feladat

Igaz, vagy hamis a következô állítás...

1. A Rába Szeged legnagyobb folyója.

2. A szegedi emberek szívesen látogatják színházaikat, a Szegedi Nemzeti Színházat és a Kamara Színházat.

3. Szeged egyik legnagyobb üzeme a Pick Szalámigyár.

4. A Bartók téren található a Megyeháza épülete.

5. A Szegedi Kossuth Lajos Tudományegyetemen mintegy 2000 diák tanul.

6. Ebben az évben Szegeden a Maty-éri evezôs pályán rendezték meg a kajak-kenu vb-t.

7. Szeged orvostudományi egyeteme Szentgyörgyi Albertrôl kapta a nevét.

8. Szeged fôtere, a Széchenyi tér területe éppen 100.000 m².

9. A Szegedi Vadaspark dísze az óriás mamutfenyô.

10. Szeged város polgármestere jelenleg Szalay István.

(10 pont)

7. feladat

Villámkérdések:

Melyik Szeged leghíresebb cukrászdája?

Hány híd köti össze Szeged belvárosát az újszegedi városrésszel?

Hány hídja volt a II. világháború elôtt a városnak?

Hogyan hívják Szeged híres sétálóutcáját?

Hogy hívják a József Attila Tudományegyetem központi épülete elôtti teret, amelyet egy szökôkút díszít?

Kinek a szobra található itt?

(6 pont)

8. feladat

Sorolj fel három 3 írót vagy költôt, aki munkásságának meghatározó részét Szegeden töltötte!

(6 pont)

9. feladat

Ki a szerzôje a következô mûveknek?

Kincskeresô kisködmön

Születésnapomra

Nem tudhatom

Mama

A tiszai csönd

Árvízi napló

Szeged

(7 pont)

10. feladat

Sorolj fel legalább öt híres embert, akinek a Dóm téri árkádsor pantheonjában emléket állítottak!

(5 pont)

11. feladat

Kirôl kapta a nevét a Klauzál tér, és ô milyen miniszteri szerepet töltött be a híres 1848-as Batthyány- kormányban?

(4 pont)

12. feladat

Melyik Szeged legrégebben épült mûemléke, hol található? Mi található a bejárata felett?

(3 pont)

13. feladat

Egészítsd ki!

Szegedet többször is fenyegette a Tisza áradása. A legnagyobb károkat az .............-ben bekövetkezett árvíz okozta.

Az árvíz okozta károkról és az azt követô újjáépítésrôl a Szegedi Napló munkatársa .......................... (a híres író) tudósította az olvasókat.

Szeged lakossága ma ............ fô.

(3 pont)

Maximum: 80 pont.

Nem vagyok vadász, soha nem lôttem állatra, legfeljebb verébre csúzlival; a tengerparti város katonai akadémiáján, ahol tanultam, mégis csakhamar felfedezték, hogy átlag fölött lövök célba TT- vel, PPS-sel, revolverrel, géppisztollyal, mindenféle egyéb pukkantyúval, el egészen a 45 mm-es hajóágyúig. Annyi eszem már volt, hogy bölcsen elhallgassam: gyerekkoromban kétféle kispuskánk is volt, apámat mesterlövészként ismerték, és anyám is könnyedén leszedte a szomszédék háztetejérôl a varjút. Aztán amikor apámat már túl sokat izélgették a puskák miatt, egyszerûen beadta mind a kettôt, s maradt a parittyával. Gyerekfôvel már rendszeresen célba lôttem, de legnagyobb zsákmányom egy ronda vándorpatkány volt, amelyet rossz sorsa udvarunkra szédített.

Célzás közben az ember bal szemét lehunyja, s mutatóujjával lágyan, finoman, ahogy egy nôt simogat az emberfia, meghúzza a ravaszt, magyar katonai bikkfalnyelven: elsütôbillentyût. Akárcsak fényképezés közben, amely mûvészetben azonban egyáltalán nem sikerült jeleskednem. Kudarcélményeim nem csökkentették csodálatomat a fotósok iránt, sôt. Barátaim, kiránduló- és barlangásztársaim vannak köztük, akiket nagyra tartok. Neveket most nem említek, mert rövid a papír és van még annyi sütnivalóm, hogy ne vonjam fejemre a kihagyottak rosszallását.

Nemrég emlékezett a klub arról, hogy már 45 éve mûködik, képeik bejárták a délköröket és kontinseket, méltán megérdemelt díjakat aratva, ily módon honorálva embereink tehetségét és türelmét. Mert ehhez aztán mindkettôbôl kell...

No de... ahogy egyik kedvenc magyar íróm vetette volt papírra: My way is to begin with the beginning." "Természetem az elején kezdeni." És most aztán ugyan visszanyargalok az idôben: A rettenetes ókorban, amikor az elaggott perzsa birodalom már érezte korhadó fájában a diadalmasan percegô szút, amelyet a fiatalosan feltörô görögség jelentett, egyik keleti bölcs fájdalmas, de igaztalan indulattal megjegyezte: Ez a hellének mániája: mindent leírni. Az újkultúrás görögök (hál'istennek) amit tudtak, leírtak, sôt, eposzaikat olyan kötött formában, hogy a dalnok utódok ne tudják megváltoztatni, s így az ôstudás ránk hagyódott. Ránk, méltatlan, nyamvadt utódokra, akik leírtuk, kinyomtattuk a szövegeket. Aztán a múlt században megszületett a daguerrotípia, késôbb a színes fotózás is, ennek jó- vagy rosszvoltából nyakoncsíptük a múló pillanatot, s a technika egyre technikásabb lett, de a mûvészetet megölni nem tudta.

Mert olyan ez, mint a gondolat: meggyilkolják itt, halottaiból feltámad amott, mint a fônixmadár. Áldott légy minden idôkben, teremtô emberi elme!

E gondolat-cikkanatok a Marosvásárhelyi Fotóklub 45. születésnapja alkalmából tartott szimpozionon villantak vérrel táplált szürkeállományomba. "Boldogult úrfikoromban", amikor bejártam a dimenziókat a sarki fénytôl a zöld sugárig, az egyenlítôi szélcsendtôl a trópusi ciklonokig, megkísértett a kép rögzítésének gondolata, vettem egy olcsó gépecskét, és dilettáns fotókat kontárkodtam. Aztán megrémülve s ugyanakkor az ifjúság mérhetetlen önteltségével töltekezve azt mondtam magamnak: Fiú, ha elkezdesz fényképezni, rábízod magad az ezüstnitrátos papírra, s az írópapiruszt elhanyagolod. De az is lehet, hogy a velem született tisztelet akadályozott meg a mûkedveléstôl, az a kalaplevévô reflex, amellyel a géniusz templomaiba lépünk. Eladtam a gépemet és ezt a hivatást a hivatottakra bíztam. Bölcsen cselekedtem.

Utólag jöttem csak rá, hogy a tárgylencse valóban csak egy szem, de az avatott fotós látószerve összetett, mint a légyé és még a szellôpihegésben is "meglátja" a képet, a füle is két dimenzióban hall, s uralja nyersanyagát azzal a megfoghatatlansággal, amit tálentumnak tudunk.

További sok-sok negyvenöt évet nektek, testvéreim, a lehetetlen ostromában!

A Maros Megyei Rendôrfelügyelôség 1998. évi kilenc hónapi tevékenységének eredményeirôl számolt be Cotoarã Vasile ezredes, a felügyelôség parancsnoka.

A bemutatott adatok szerint a január 1. — szeptember 30. közötti idôszakban 7421 bûncselekményt regisztráltak, ami 11,98 százalékos növekedést jelent a múlt év ugyanezen idôszakához képest. Az ismertté vált bûncselekmények csaknem kétharmadát városi környezetben követték el (4836). A beszámoló szerint a megyében a 100.000 lakosra esô bûncselekmények száma 1.228 volt, városokra lebontva ez a következôképpen alakul: Szászrégen — 1843, Segesvár — 1820, Szováta — 1558, Marosvásárhely — 1309, Marosludas — 1278, Radnót — 1274 és Dicsôszentmárton — 1184.

Az ismertté vált 7421 bûncselekményt 4823 személy követte el. A parancsnok véleménye szerint aggasztó, hogy egyre több a kis- és fiatalkorú bûnözô. Általában bandákba verôdve rabolnak, fosztogatnak. Az ôrizetbe vett és kihallgatott 479 fiatal közül 72-en 14 éven aluliak, a többi életkora 14 és 18 év közötti. A már rendôrségi nyilvántartásban levô személyek közül is egyre többen (926 a múlt évi 901- gyel szemben) követnek el ismételten bûntettet. A kilenc hónap alatt csaknem kétszer annyi bûnözôt értek tetten, mint a múlt év ugyanezen idôszakában (718).

Az összesítés szerint az okozott anyagi kár eléri a 12,9 milliárd lejt, melynek 71 százalékát sikerült visszaszerezni és visszajuttatni a jogos tulajdonosoknak. A parancsnok kifejtette: egyre több úgynevezett "komplex esetet" vizsgálnak, amikor is a kár meghaladja az 500 millió lejt. Három személy ellen folyik vizsgálat, mert 8 tartály alkoholt vásároltak Maros, Szilágy, Szeben, Suceava és Temes megyei kereskedôktôl (összesen 2,8 milliárd lej értékben), s közben "elfelejtették" kifizetni a különbözô adókat, illetékeket. Másfél milliárdos kárt okozott Gabor Matei, akit közel két hónappal korábban Bukarestben vettek ôrizetbe. A marosszentkirályi illetôségû férfi fedezet nélküli csekkel fizetett a Maros, Neamt, Kolozs megyei, valamit budapesti cégektôl vásárolt áruért. A marosvásárhelyi Manpelt, a kolozsvári Clujanát, a csanálosi (Szatmár megye) cukorgyárat és a romani Danubiana céget 1,689 milliárd lejjel károsították meg hasonló módszerrel.

Különbözô kihágásokért a fent említett idôszakban a rendôrök 135.627 pénzbírságot róttak ki, összesen 2,94 milliárd lej értékben.

Növekedés észlelhetô a gazdasági- pénzügyi bûnözés terén, hiszen idén 409-cel több ügyet iktattak (2554). Csökkentek viszont az ismertté vált hûtlen kezeléses esetek (39). Ezzel szemben 155-tel több szolgálati visszaélésre (236), valamint 46-tal több sikkasztásra derült fény (91). Szaporodtak az adócsalások (181), a szabálytalan könyvelések (79), az erdészeti törvényt megszegô cselekedetek (154).

Az antikorrupciós iroda munkatársai 244 korrupciós ügyet fedtek fel, amely 339-cel kevesebb a tavaly ismertté vált jogsértésekkel szemben. A rendôri vizsgálat során kihallgatott 131 személy közül 45-en köztisztviselôk, négyen banktisztviselôk és 16-an magáncégek tulajdonosai, 66-an más kategóriák képviselôi voltak.

A rendôrök a Pénzügyminisztérium szakosztályainak, a Számvevôszék, a Fogyasztóvédelmi Hivatal, az Állategészségügyi Igazgatóság és a Megelôzô Orvostan szakembereivel közösen a kilenc hónap alatt 1214 ellenôrzést tartottak különbözô gazdasági egységeknél. A "látogatások" során 1,9 milliárd lejes hiányt fedtek fel, valamint 55 millió lej értékû árut koboztak el.

A beszámolón elhangzott, hogy 3230 bûnügyi panaszban indítottak bûnügyi eljárást. A legszámottevôbb növekedés Marosvásárhelyen észlelhetô (1232). Az ismertté vált bûncselekmények közül 384 a személy ellen irányuló bûnesetek száma, 51-gyel több a múlt év ugyanezen idôszakához viszonyítva. Több a testi sértés (127). Az 1997-es 15-tel szemben 21 alkalommal követtek el nemi erôszakot.

A jogsértések döntô többségét a vagyon elleni bûncselekmények adják, ezen belül pedig a leggyakoribb célpontok a lakások. Számottevôen emelkedtek a lakásbetörések (193), a lopások (3273-ról 3503-ra). A fent említett idôszakban ellopott 59 jármûbôl 29-et találtak meg. A rendôrség fegyverek és robbanószerek osztályának dolgozói 11 vadászpuskát, 722 töltényt, 22 gránátot, 7,25 kiló mérgezô anyagot, 0,3 kiló robbanószert és 5 fiola kábítószert koboztak el.

Megyei szinten igen kedvezôtlenül alakult a közlekedési kihágások és szabálysértések mutatója. 3282 hajtási jogostíványt vontak vissza idôlegesen, ebbôl 767-et ittas vezetésért. A 139 súlyos karambol során 47-en (kettôvel kevesebben, mint tavaly) vesztették életüket és 116-an (—9) súlyosan sérültek. A közlekedési szabályok megszegéséért 72.554 büntetést róttak ki.

1998. szeptember 30-án 160.429 jármûvet jegyeztek a megyében. Az ezer lakosra esô jármûvek száma 238,4, így Maros megye országos szinten a második helyet foglalja el (elsô Temes megye, harmadik Bukarest). A jelentés szerint megyénkben 160.603 személynek van hajtási jogosítványa.

A rendôrfelügyelôség állományának fegyelmi helyzetét illetôen: 10 tiszt és 70 altiszt követett el kihágást. Súlyos munkahelyi kihágásért 8 altisztet távolítottak el a testületbôl, 50 altiszt nyújtotta be lemondását, illetve kérte áthelyezését.

Újabb fura, helyi vonatkozású hír járta be a központi és a helyi sajtót, miszerint Jacob Mirceát, a segesvári Comsig cég igazgatóját kereskedôk egy csoportja órákon át fogva tartotta, mert..."magyarok akarták megkaparintani a segesvári üzletek egy részét".

Nézzük a részleteket.

Történt, hogy Leon Pop egységpárti parlamenti képviselô egy sajtótájékoztatón bejelentette: holmi székelykeresztúri cég akarja megvásárolni (sôt erre a jogot meg is szerezte) a segesvári kereskedelmi vállalat többségi részvénytôkéjét, ami által (Ó, egek!) magyar kézbe kerül a segesvári kereskedelem. Ugyanis a Comsig cég a volt segesvári állami kereskedelmi vállalat jogutóda, a székelykeresztúri cég tôkéjének egy része pedig Magyarországról származik!

Tegnap hasztalan próbáltuk elérni Jacob Mircea segesvári igazgatót, viszont sikerült megkérdeznünk a történtekrôl Doru Mihai Opriscant, az Állami Vagyonalap megyei kirendeltségének igazgatóját. Ô azt állítja, hogy a Comsig cég állami részvényei csupán januárban kerülnek árverésre, és irántuk egyelôre egy német-román vegyes vállalat érdeklôdik

Ezek után világos, hogy az egységpárti képviselô, mentelmi joga fedezékébôl próbál beavatkozni a privatizálás politikamentes folyamatába. Esetleg azért, hogy az ügylet iránt netán érdeklôdô elvbarátait hozza "helyzetbe". De az sem kizárt, hogy ezúttal is egyszerûen a magyarellenes reflex mûködik azok részérôl, akiket rémálomként kísérnek a magyar befektetôk.

"Romániában, Szilágy megyében, a Váralmás községhez tartozó Sztána faluban visszakapott ingatlanaimban, amelyek egykor szüleim: Szentimrei Jenô és Ferenczy Erzsébet tulajdonában voltak, meg akarom ôrizni emléküket, mûvészeti hitvallásukban, egész tevékenységükben tükrözôdô ragaszkodásukat a szülôföldhöz, kitartásukat a mostoha körülmények közepette is. Hitem szerint erdélyiségük ma követésre méltó eszmei alap, ezért alapítványt hozok létre, amely a hagyományos értékek megôrzését, tudatosítását, továbbfejlesztését, beépítését szolgálja mind a két hazában" — írja Szabó Gyuláné Szentimrei Judit alapítvány-alapító értesítôjében.

Az alapítvány székhelye a Váralmás községhez tartozó Sztána-állomás Oláhmezô határrészében fekvô ingatlanon található Szentimrei-ház. Az alapítvány román jogi személy, nemkormányzati szervezet, termelô tevékenységet nem folytat, kulturális tevékenységet fejt ki az érvényben levô törvények alapján. Céljában áll Szentimrei Jenô és Ferenczy Erzsébet emlékének ápolása, irodalmi-mûvészeti tevékenységük népszerûsítése, bemutatása, értékelése. Különös figyelmet szentel a kulturális értékek cseréjének, az együtt élô nemzetiségek irodalmának, történetének, néprajzi és mûvészeti hagyományainak, fordításokkal, bemutatókkal és kiállításokkal szolgálja a közeledésüket. Díjakat, pályázatokat ír ki az alapítvány céljainak megvalósításán munkálkodók számára. Együttmûködik hazai és külföldi kormányzati és nemkormányzati szervezetekkel, intézményekkel, egyrészt a kuratórium meghatározta saját tevékenységének bemutatása érdekében, másrészt a polgári társadalom számára elfogadható mûvelôdési modell kidolgozása végett. Az alapítvány kiad, illetve támogat könyveket és idôszaki kiadványokat, amelyek a fenti célokat szolgálják.

Az alapítvány pecsétje kör alakú, középen Kós Károly tervezte Szentimrei-ház rajza, fölötte az alapítvány neve, alatta a helység neve: Sztána és négynyelvû felirat. Az alapítvány címe: 4715 Stana, gara nr. 134., Jud Sãlaj, telefon 00-40-64-185134.

Szombaton és vasárnap

Szombaton a román nyelvû színjátszók mutatkoznak be, a szásznádasiak Gheorghe Vlad-darabbal, a bonyhaiak Moliere Botcsinálta doktorával, a kisfülpösiek Baiesu-jelenettel, a szászrégeniek Tudor Musatescu "Escu"-jával, a vendéglátók pedig Vasile Alecsandri-mûvel jelentkeznek a lapunkban már jelzett, Színpad elnevezésû találkozón, melyet a Népi Alkotások Maros megyei Központja karolt fel, szervezôi pedig a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület és a helyi Mûvelôdési Otthon.

Vasárnap a magyar nyelvû csoportok lépnek színre, elsônek a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Társulat játssza Tamási Áron Boldog nyárfalevél címû darabját Danaliszin József rendezésében, déli 12 órai kezdettel. (A korai kezdési idôpont részint azzal indokolható, hogy hét csoport jelentkezett mûsorral, részint pedig azzal, hogy a gyergyóiak nem kívánják az éjszakát Erdôszentgyörgyön tölteni.)

A helybeliek Kovrig Magdolna vezette csoportja Tomcsa Sándor A harmadik címû jelenetével készült az alkalomra, ôket követi a beresztelki csapat egy Rejtô-bohózattal (A háremôr), Demeter Aranka rendezésében, majd a körtvélyfájiak adják elô Karinthytól A bûvös szék címû vidám darabot, irányítójuk Csizmás János. A marosszentgyörgyi mûkedvelôk szintén Tomcsát választották, a Fiú vagy lány címû jelenetet Nagy László állította színpadra.

A találkozót két népszínház mûsora teszi teljessé: a szászrégeniek a Tatár Sándor rendezte Karinthy-show, az Egy nôt szeretni Lélektani dráma címû jelenetével rukkolnak elô, a dicsôszentmártoniak Vitális Ferenc vezette társulata pedig a mindenfelé fergeteges sikerrel játszott, A miniszter félrelép címû Ray Cooney- vígjátékkal mulattatják a közönséget.

A rendezvény támogatója három helybeli cég, a Craft Service, a Socom Târnava és a Mix—Vas káefték, valamint az RMDSZ erdôszentgyörgyi szervezete.

Azt hinné az ember, hogy mindenki megbecsüli a maga anyanyelvét, egymással való érintkezésünknek, gondolataink, érzelmeink, akaratunk közlésének, kifejezésének ezt a nélkülözhetetlen és csodálatos eszközét. Általában csakugyan így van; sok tanújelét látjuk ennek. De tapasztaljuk nagy elvétve az ellenkezôjét is.

Ferenczy Géza kiváló nyelvészünknek egy fiatal, leendô apával folytatott beszélgetésébôl idézek: "Minden gondolata születendô gyermeke körül forgott; öröm volt hallgatni, mily lelkesedéssel tervezte, építgette érkezendô fiacskájának vagy leánykájának jövôjét. Gyermeke nevelésének "távlati terve" nagyon értelmes, okos volt; nyilvánvalóan sokat foglalkozott, foglalkoztak vele családi körben. Mikor azonban a nyelvi oktatás kérdéseit fejtegette, megdöbbentô volt elfogultsága, tájékozatlansága, felsôfokú képzettségét megcsúfoló mûveletlensége. Kifejtette, hogy a magyar nyelvnek nincs jövôje, csak a világnyelveket érdemes tanulni; kis nép vagyunk, elôbb- utóbb úgyis eltûnünk nagyobb népek tengerében, igyekezzünk minél elôbb átváltani egyik vagy másik "nagy" nyelvre. Ô bizony rögtön idegen nyelvekre taníttatja gyermekét, mihelyt gügyögni kezd. Magyarul amúgy is tud, ha akar, ha nem. Hát baj az, hogyha a kenyeret szóalakot két-t-vel írja? Az a fontos, hogy meg tudja keresni a kenyeret. Abban pedig nem sok hasznát veszi a szegényes magyar nyelvnek."

Bizonyára olvasóink is ámuldoznak ezen. Hát ilyesmi is lehetséges? Bizony. Szerencsére ritkán fordul elô. Mit szóljunk rá?

A legjobb ilyenkor józan érvekkel, tényekkel elôállni. Annyira jelentéktelen volna a magyar nyelv? Beszéljenek a számok! Az egész földkerekségen csaknek háromezer nyelvet tartanak számon. A mienk a között a 29 nyelv között van, amelyet több mint tízmillió ember beszél. Eszerint nem is vagyunk annyira hátul, mint fiatal barátunk képzeli. Különben sem csupán számbeli nagyságától függ egy népnek az ereje, az élethez való joga.

Egy tudósítást olvastam Molnár Ferenc özvegyérôl, Darvas Lilirôl. A kiváló mûvésznô régóta külföldön él, sokat szerepelt német, osztrák, majd amerikai színpadokon. Sokan csodálkoztak rajta, hogy mégis milyen szépen beszél magyarul. Erre így felelt: "Magyarul gondolkozom, miért ne beszéljem szabályosan az anyanyelvemet? Mindig viszolygok azoktól a honfitársaimtól, akik néhány évi, sôt néhány hónapi külföldi tartózkodás után színlelik és játsszák az elôkelô idegent." Vegyék ezt tudomásul nyelvünk becsmérlôi!

Huncut meteoritok

Számos helyen csalódást okozott a Leonida-meteorraj kedd esti elhaladásakor várt csillaghullás. A percenkénti "hullócsillag" helyett egy-két felvillanást látott ötpercenként az a kétezer ember, aki a Peking északi külvárosánál álló csillagvizsgáló körül, illetve a fôvárostól 80 kilométerre, a Nagy Falnál várta a mínusz húsz fokos hidegben a 33 évenként bekövetkezô ritka látványosságot. A thaiföldi fôvárostól, Bangkoktól mintegy 100 kilométerre 2500 ember gyûlt össze egy magaslaton, de mindössze 20 felvillanást tudtak megszámolni három óra leforgása alatt. Észak-Európa fölött az 1000 méter magasban kialakult felhôréteg akadályozta a megfigyelést, véli egy göteborgi csillagász. A Mir két ûrhajósa visszatért a Szojuzról az ûrállomásra, miután nem érzékeltek meteorzáport, s így vészhelyzet sem állt elô.

Ismét Irakban az ellenôrök

Bagdadban szerdán reggel elindultak elsô ellenôrzô körútjukra az ENSZ különleges leszerelési bizottságának (UNSCOM) szakértôi, akik a legújabb válság után kedden tértek vissza az iraki fôvárosba. Caroline Cross, az UNSCOM szóvivôje megerôsítette, hogy a bagdadi megfigyelô és ellenôrzô központ ismét munkához látott, a személyzet több tagja ellenôrzést hajt végre. A szóvivô azt nem volt hajlandó részletezni, hogy milyen jellegû vizsgálatokról van szó. A Reuters és az AFP jelentése szerint a fegyverzetellenôrök szálláshelyüket reggel hét óra körül hagyták el tucatnyi gépkocsin, három-négy jármûbôl álló csoportokban.

Raul Wallenberg-szobrot avattak Buenos Airesben

A második világháború alatt magyarországi zsidók ezreinek életét megmentô svéd diplomata emlékére állított alkotás pontos mása a korábban Londonban emelt 3,5 m magas Wallenberg-szobornak. Mindkét mû Sir Sigmund Sternbergnek, a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Bizottsága elnökének kezdeményezésére készült.

Holnap Magyar Ház az MTV 2-n

A 21,30-kor kezdôdô mûsor tartalmából: A kézmûvesség dicsérete * Székelyföldi riport a kötélverés titkairól * Több mint ércbeöntött arcmás * Petôfi-szobrot avattak a felvidéki Királyhelmecen * Anyanyelv, oktatás, nemzettudat megôrzése — zágrábi konferencia a horvátországi magyarság helyzetérôl * Mirôl mesél a szobrászvésô és a sámándob? — filmbeszámoló a két Szervátiusz alkotásairól varázslódalok kíséretében.

Autótolvajok pizsamában

Jóhiszemûsége áldozatává vált egy újdonsült Mercedes-tulajdonos Libanonban. Az An—Nahar címû helyi lap szerint egy három fôbôl álló banda egy teljes héten át hiába próbálta ellopni a luxusautót, mert a riasztó mindig megszólalt és felkeltette a környék lakóit Beirut Ain er—Rummaneh negyedében. Vágül furfanghoz folyamodtak:pizsamát öltöttek, és éjnek évadján felkeresték a kiszemelt autó gazdáját. Elpanaszolták neki, hogy nem tudnak aludni, mert a kocsi riasztója örökösen felébreszti ôket, és szépen megkérték, hogy ugyan kapcsolná már ki legalább egy csendes éj erejéig. Az autó tulajdonosa jóhiszemûen eleget tett a kérésnek, amit aztán nagyon megbánt másnap reggel, amikor észrevette, hogy autóját ellopták, írta a lap.

Olé!

A Spanyolországban rendezett bikaviadalok száma rekordot ért el 1998-ban: 963 alkalommal éltethette az arénák közönsége a gyôztes vándort, azaz "torerót". Tavaly jó százzal kevesebb alkalommal, 859-szer volt bikaviadal Spanyolhonban. Az idén elsô ízben tart a bikaviadalok évadja késô ôsszel is, amit Madrid külvárosának fedett arénái tesznek lehetôvé. A spanyol polgárháború végén, 1939-ben évente 200—300 bikaviadalt rendeztek az országban. Ez a szám a 60-as és a 70-es évek végére hatszázra emelkedett.

Vetkôzik a lordkancellár

Megszabadulhat térdnadrágjától, harisnyájától és csatos lakkcipôjétôl a lordkancellár, a brit parlament felsôháza ugyanis áldását adta rá, hogy Lord Irvine a kor szokásainak megfelelôen öltözködhessen, persze azzal a feltétellel, hogy ünnepélyes alkalommal, például a parlamenti ülésszak hivatalos megnyitóján, a jövô héten, ismét elôkerülnek a ládafiából a kényelmetlen ruhadarabok. A lordok további két feltételt szabtak Lord Irvine-nek a "szabaduláshoz": a lordkancellárnak továbbra is viselnie kell parókáját és hosszú köpenyét, illetve kevesebb idôt tölt majd a gyapjúzsákon — a lordok házának elnöki székében —, és több idôt szentel a törvényhozói folyamat általános irányításának. A felsôházi döntés azonnali hatályú, ám Lord Irvine addig viselni kényszerül a tisztsége ellátásához mindeddig nélkülözhetetlennek tartott térdnadrágot és harisnyáját, amíg a kancellária hivatalos szabója nem készíti el a mérték utáni fekete hosszúnadrágot. A lordkancellár természetesen hivatalos ruhapénzébôl fizeti ki a 300 fontos megrendelést.

Orbán Viktor segítsége

Orbán Viktor felajánlotta, hogy családja három gyermeket fogadna Kárpátaljáról, az árvíz sújtotta területekrôl. Papp Kornél, az Országos Református Tanáregyesület elnöke , az utaztatások koordinátora szerint az elkövetkezô másfél-két hétben, a Magyarországi Református Egyház által meghirdetett akció keretében várhatóan 250—300 gyermek érkezik Kárpátaljáról Magyarországra a református intézményekhez és gyülekezetekhez. A jelzések szerint ezek ezernél is több gyermeket tudnának — elsôsorban családoknál — elhelyezni.

Marosvásárhelyen a holland nagykövet

Marosvásárhelyre látogat C. M. van Hanswijck Djonge, Hollandia romániai nagykövete. Van Hanswijck Djonge a tervek szerint november 19- én, azaz ma délután fél 3 órakor érkezik a városba, s többek között találkozik dr. Dorin Florea prefektussal, Burkhárdt Árpád alprefektussal, Ioan Tognellel, a megyei tanács elnökével és Gheorghe Nannal, a megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezôgazdasági Kamara elnökével is. A nagykövet megtekinti a város mûvelôdési és turisztikai nevezetességeit, tájékozódik arról, hogy melyek azok a román—holland projektek, amelyek helyileg megvalósultak, s, ha idejébôl telik, nemkormányzati szervezetek képviselôivel is tárgyal. Hanswijck Djonge november 20-án utazik el Marosvásárhelyrôl.

Fodor Imre Jeszenszky Gézával is találkozott

Tovább folytatja amerikai körútját Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere. Miután sikeres elôadásokat tartott a Florida állambeli Sarasatóban, a pensylvaniai New Brunswickban és Lindenben, a New York-i Wall Streeten Mark A. Meyerrel, a Román—Amerikai Kereskedelmi Kamara elnökével folytatott megbeszéléseket. Washingtoni tartózkodása során Jay A. Burgess, az Amerikai Kereskedelmi Minisztérium Közép- és Kelet-Európai Tagozatának igazgatója fogadta a polgármestert, aki Jeszenszky Gézával, Magyarország amerikai nagykövetével is találkozott.

Fiatal közgazdászok a Telekiben

A szovátai Teleki Oktatási Központban szombaton tartotta alakuló ülését a Romániai Magyar Közgazdászok Társaságának Ifjúsági Frakciója, a RIF. A kéttucatnyi fiatal közgazdász megvitatta és elfogadta a mûködési szabályzatot, megválasztotta a vezetô testületet és körvonalazta a frakció tevékenységi tervét. A RIF céljai között szerepel a hazai magyar ifjú közgazdászok szakmai tevékenységének összehangolása és bôvítése, a tagok érdekvédelme, továbbképzése és szakmai kapcsolatainak ápolása, saját hírlap kiadása. A RIF elnöke egyben az RMKT ifjúsági alelnöke is, székhelye pedig Kolozsváron (Kövespad utca 12.) lesz.

Tanácsülés Szovátán

A szovátai tanács november 26-án, csütörtökön délben tartja soros ülését, amelyen a többi között határoznak a helyi adók és illetékek módosításáról és a polgármesteri hivatal keretében mûködô pénzügyi ellenôrzô osztály létesítésérôl. Érdekes napirendi pont lesz az, amelynek keretében eldöntik, hogy a helyi tanács alapító tagja lesz-e vagy sem a Helyi Tanácsok Bankjának, amelyet a Közmunkaügyi Minisztérium szorgalmaz (a különbözô beruházások finanszírozására ennek révén lehetne hitelt igényelni).

Borverseny Szászcsáváson

Borversenyt rendez az RMDSZ dicsôszentmártoni és szászcsávási szervezete, valamint a Kis-Küküllô Alapítvány november 21-én, szombaton délután 4 órai kezdettel a szászcsávási mûvelôdési otthonban. A hagyományos Küküllô menti versenyre és az azt követô "kiértékelôre" elvárják az összes borkedvelôt.

Az elsô román nôi birkózóverseny

Két bronzéremmel és két negyedik helyezéssel tértek haza a marosvásárhelyi lányok a Kolozsváron kedden véget ért ifjúsági szabadfogású birkózóversenyrôl. A világon immár 15 éve rendeznek birkózóbajnokságokat nôknek, azonban Romániában eleddig nem került rá sor. Az alkalmat most az szülte, hogy országunknak ítélték oda az ifjúsági világbajnokság megrendezésének jogát, azzal a feltétellel, hogy nôi versenyt is rendezzenek, a román részvételt pedig csak egy elôzetes erôfelmérés alapján biztosíthatták. A kolozsvári versenyen Beldean Ana (46 kg, az A. Iancu líceum tanulója) és Bakó Katalin (58 kg, Építészeti) harmadik, Suciu Irén (50 kg, Építészeti) és Balog Éva (75 kg, Építészeti) negyedik helyen végzett, mindannyian a Marosvásárhelyi ISK SL Telekom sportolói, edzôjük Gyarmati Ferenc. Ugyanezen a versenyen Incze Zsolt, a Maros SK birkózója (bár sérülten versenyzett) ezüstérmet kapott a 69 kg-os súlykategóriában (edzôje Simon László), miután legyôzte a tavalyi bajnok Nistor Cosmint és a tavalyi serdülô-bajnokot, Manea Nicolaét. Fazakas Csaba (58 kg), az ISK SL Telekom versenyzôje hatodik lett.

Biotermelôk kiállítása Szászrégenben

Biotermelôi kiállítás nyílt Szászrégenben, az RMDSZ városi székházában (Mihai Viteazul utca 5. szám). A helyi biokertészek olyan termékeket — zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények stb. — mutatnak be, amelyeket természetes módon, mûtrágya kizárásával termesztettek. A szászrégeni biotermelôk csoportja négy évvel ezelôtt jött létre budapesti kertészek javaslatára, azóta nemcsak velük, hanem a marosvásárhelyi biokertészekkel is kiépítették kapcsolataikat. A kiállítás péntek reggelig tekinthetô meg.

Jövôre halasztják az utolsó mérkôzéseket

A kedvezôtlen idôjárási viszonyok miatt a Megyei Labdarúgó-egyesület elhalasztotta a falusi bajnokság II. és III. csoportjának 10. és 11. fordulóját, amelyet a hét végén és a következô hét végén rendeztek volna meg. Az ôszi idény utolsó két játéknapjára így csak tavasszal kerülhet sor.

Áramszünet

Villanyhálózati munkák miatt november 20-án, pénteken reggel 8 és délután 4 óra között szünetel az áramszolgáltatás Marosvásárhelyen, az Arany János utca 1. és 3. számai alatt, valamint a Cãlãrasilor utca 35., 37. és 39. számai alatt.