|
L. évfolyam 228. (14015) |
1998. november 12. csütörtök |
Tovább folytatja amerikai körútját Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere. A november 1-je óta eltelt idôszakban Los Angelesben, Denverben, San Franciscóban, Oaklandban és Washingtonban járt, látogatásának következô állomásai pedig Sarasota, New York, Cleveland és Detroit.
A polgármester november 2-án Los Angelesben dr. Nicolae Constantinescu egyetemi tanárral, Románia egyesült államokbeli fôkonzuljával és több helybeli üzletemberrel találkozott. A megbeszélések során kiderült, hogy az amerikaiak fontosnak tartják a bankok privatizálását, ugyanakkor sikertelennek találták az Állami Vagyonalap brosúráját, amelyben az a romániai befektetési lehetôségeket ismertette.
Fodor Imre meglátogatta a Los Angeles melletti Glendorában felépített élelmiszeripari gépeket gyártó üzemet, Denverben pedig találkozott a marosvásárhelyi származású Bálint Józseffel, egy fémmegmunkáló üzem tulajdonosával, valamint Wayne Allard szenátorral és Tom Tancredo képviselôvel (mindketten a Republikánus Párt színeiben indultak az akkor éppen folyamatban levô választásokon). A denveri polgármesteri hivatal gazdasági osztályának igazgatójával, John Layjel, a World Trade Center elnökével, James Reisszel és a helyi Kereskedelmi Kamara két igazgatójával, Dave Ferrillel és Rinwen Turnerrel folytatott megbeszélésen fôleg a marosvásárhelyi áruk amerikai értékesítésének lehetôségeirôl tárgyaltak.
November 6-án a San Franciscó-i Kereskedelmi Kamara elnökével, Rhea Sherpannal, valamint a helybéli polgármesteri hivatal képviselôivel találkozott a marosvásárhelyi polgármester, majd 7-én és 8-án az oaklandi unitárius és a San Franciscó-i katolikus közösségeknek tartott elôadást. Több helyen jelezték, mennyire örülnek annak, hogy a Népújság olvasható az Interneten.
Fodor Imre Amerikában élô románokkal is találkozott; így Armand Scalával, a román eredetû amerikaiak kongresszusának elnökével, Marmara Gabriel politikai tanácsadóval és Sorin Ion Dumitrescuval, a Polgári Nevelésért Mozgalom vezetôjével.
A magyar és német nyelvû állami egyetem létrehozását tanulmányozó bizottság tagjainak egy része úgy érzi, hogy befejezte munkáját és ezért kéri a bizottsági tagság alól való felmentését — közölte Mihai Korka, az oktatási minisztérium államtitkára.
Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, az említett bizottság elnöke, ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a bizottság egészének egységes jelentést kell a kapott mandátum alapján készíteni, s ezzel a munkával várhatólag a hónap végére lesznek készen.
Korka emlékeztetett arra: a bizottság elsô ülésén megállapodtak abban, hogy jelentésük három részbôl fog állni. Az elsô rész a magyar nemzeti kisebbség jelenlegi felsôoktatási helyzetét méri fel, a második az akkor még magyar nyelvû egyetem intézményalapításának kérdéseit vizsgálja, a harmadik pedig az egyetemalapítás jogi kérdéseivel foglalkozik.
"Én az elsô kérdéskörrel foglalkozó albizottság tagja voltam, s ez az albizottság elkészítette jelentését. Két végkövetkeztetésre jutottunk. Az elsô az, hogy jelenleg is biztosított a magyar kisebbség felsôfokú oktatáshoz való jutása, mert ha az 1996- tól kezdve beindított magyar tannyelvû felsôfokú oktatási lehetôségeket minden tanulmányi évre kiterjedôen kihasználják a magyar diákok, részarányuk a felsôsoktatásban legalább akkora lesz, mint a magyar kisebbség részaránya az összlakosságon belül. A második az, hogy a meglévô multikulturális felsôoktatási struktúrákat tökéletesíteni lehet" — jelentette ki az államtitkár.
Tokay György az MTI-nek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a bizottság egészének kell egységes jelentést készítenie, s ennek a jelentésnek az egész bizottság véleményét kell tükrözni. Mint mondta az eredetileg november 15-re kitüzôtt határidôhôz képest késéssel ugyan, de a bizottság a hónap végére elkészíti jelentését.
Parlamenti botrány a 123-as cikkelynél
Viharos jelenetek után félbeszakadt kedden a képviselôházban az oktatási törvényt módosító sürgösségi kormányrendelet vitája. Miután a parasztpárti képviselôcsoport tagjai az ülést vezetô — szintén parasztpárti — elnök ténykedése miatt elkezdtek kivonulni a terembôl, az berekesztette az ülést.
A képviselôház kedden a kormányrendeletrôl készített bizottsági jelentés legvitatottabb pontjához, a nevezetes 123-as cikkelyhez érkezett. Az oktatási bizottságban elfogadott szöveg megtiltaná a kisebbségek nyelvén oktató állami egyetemek létrehozását, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség viszont éppen ennek a megfogalmazásnak a elfogadását tekinti a koalíciós együttmûködés próbakövének.
A koalíciós partnerek már több igéretet tettek az RMDSZ-nek arra, hogy az oktatási bizottság javaslatát a képviselôházi kormánytöbbség visszaküldi a bizottságnak, de erre nem került sor. Egyebek között azért nem, mert a parasztpárt képviselôházi alelnöke, Vasile Lupu az ülést vezetô elnökként egyszerûen nem tette fel szavazásra az errôl szóló indítványt.
A koalíciós pártvezetôk keddi egyeztetésén újabb igéret született: ezúttal az, hogy a vitatott 123-as cikkely visszaküldését és újratárgyalását javasolják majd a képviselôházban. Az oktatási bizottság alelnöke, Asztalos Ferenc ennek megfelelôen a koalíciós pártok nevében terjesztette elô a javaslatot. Az ülést ez alkalommal is Vasile Lupu elnökölte, aki most sem volt hajlandó szavazásra feltenni a javaslatot.
A majd két órás rendkivül heves vitának az vetett véget, hogy a parasztpárti képviselôk elkezdtek kivonulni a terembôl. Vasile Lupu ezt látva gyorsan berekesztette az ülést és bejelentette, hogy a törvénycikkely vitáját a következô ülésen folytatják.
Októberben a havi infláció 3,9 százalékos volt, a szeptemberi 2,7 százalék után — közölte a román statisztikai hivatal.
Az adatokat ismertetve a szerdai gazdasági sajtó emlékeztetett, hogy utoljára februárban volt ekkora a havi infláció. Október végéig 35 százalékos volt az áremelkedés tavaly év végéhez, és 47,1 százalékos tavaly októberhez képest.
Októberben a leggyorsabban a szolgáltatások árai nôttek. Az áram 25,3 százalékkal, a gáz 26,8 százalékkal, a távhô 19,4 százalékkal drágult. Az élelmiszerek ára átlagosan 1,6 százalékkal, az egyéb termékeké 5,1 százalékkal növekedett.
A pénzügyminiszter már bejelentette, hogy decemberben növelni kivánják a benzinre, a gázra, a kávéra és az alkoholra kivetett illetékeket. A pénzügyminisztérium illetékesei emellett úgy vélik, hogy a benzin ára — a lej árfolyamának gyengülése miatt — már a tervezett illetékemelés elôtt emelkedni fog.
Radu Vasile kormányfô és Mugur Isãrescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója úgy véli, hogy a Világbank romániai tevékenységérôl megjelent egyes sajtóbeli állítások "rendkivül súlyosak és veszélyeztetik a román kormány, a román állami intézmények jó együttmûködését a nemzetközi pénzintézettel" — hangsúlyozta a kormány közleménye.
A miniszterelnök és bank kormányzója kedd esti megbeszélésének volt egyik témája az a támadássorozat, amelyet a Curentul címû lap indított Bokros Lajos, a Világbank egyik igazgatója ellen. Amint már tájékoztattuk olvasóinkat, az újság hétfôn megvádolta az igazgatót: nyomást gyakorol a román kormányra, hogy "magyar barátainak kezére játszhassa" a román külkereskedelmi bankot, a Bancorexet. A lap állítását azonnal visszautasította mind a Világbank, mind a Bancorex, de a Curentul azóta is folytatja magánháborúját Bokros Lajos ellen. A Világbank közleménye rámutatott: szabály szerint a nemzetközi pénzintézet, illetve alkalmazottai nem vehetnek részt a tagállamokban az üzletkötésekrôl folytatott tárgyalásokban.
"A Világbank azért van jelen Romániában, hogy hosszú távon támogassa az ország gazdasági és társadalmi fejlôdését. Ezen a téren a román kormány és a Világbank érdekei egybeesnek" — szögezte le a román kormány közleménye.
Osztrák cégek új közvetlen befektetései Kelet- Európában és a Szovjetunió utódállamaiban elsô ízben haladták meg az 1 milliárd dollárt 1997-ben és az idén is emelkednek — közölte az osztrák gazdasági minisztérium.
Ausztria térségbe irányuló beruházásai — beleértve a FÁK-országait és a balti államokat is — tavaly 1,35 milliárd dollárra emelkedtek az 1996-os 810 millió dollárról.
A régióban tavaly megvalósított új osztrák beruházások oroszlánrésze, 29 százaléka Oroszországra jutott. Lengyelország és Horvátország — melyek viszonylag új területek az osztrák befektetôk számára — 26 illetve 17 százalékkal részesedtek, miközben a hagyományos befektetôi terepekre, Csehországra és Magyarországra ennél kisebb részarány jutott.
Az idei elsô negyedévi adatok azt mutatják, hogy az osztrák befektetések jelentôs része továbbra is Oroszországra és Lengyelországra jutott, de az orosz pénzügyi válság az év vége felé már kezdi éreztetni hatását. Ausztria moszkvai képviselete szerint a beruházások az év második felében visszaesnek, ennek mértekét azonban egyelôre nem lehet tudni.
Ausztria részaránya a régióba irányuló külföldi befektetésekbôl — melyek nagysága tavaly becslések szerint 25 milliárd dollárt ért el — 1992 óta elôször nôtt jelentôs mértékben, 5,4 százalékra.
A befektetôk között az elsô helyen a németek vannak, megelôzve az amerikaiakat, a briteket és a franciákat, és az ötödikek az osztrák cégek. Ez kiváló eredmény, összevetve e kis ország gazdasági erejét versenytársaiéval — mondta a minisztérium tisztségviselôje.
A minisztérium szerint az osztrákok részaránya középtávon továbbra is nôni fog, elsôsorban a szlovákiai és a lengyelországi lehetôségek miatt, nem is szólva Romániáról. — Hatalmas lehetôségek vanak Romániában, még az idén megkétszerezzük ott piaci részarányunkat — mondta a minisztérium illetékese, Katharina Helmstedt a Reuters hírügynökségnek.
A térségben 1997 végéig megvalósított összes közvetlen külföldi befektetésbôl, amelyet a minisztérium 81 milliárd dollárra becsült, az osztrák cégek 5,3 milliárd dollárral részesedtek.
A román és bolgár államfô egyetért
Románia és Bulgária korrektnek tartja az Európai Bizottság országértékeléseit, de úgy véli, hogy korai lenne új megkülönböztetéseket tenni az Európai Unióba jelentkezett államok között, tekintettel arra, hogy az EU bôvítésének elsô szakasza 2005-2006-ban várható — hangzott el szerdán Emil Constantinescu román és Petar Sztojanov bolgár államfô bukaresti sajtóértekezletén.
A bolgár elnök kétnapos hivatalos látogatásának befejezésekor tartott sajtóértekezleten mindkét államfô hangsúlyozta, hogy egy ilyen megkülönböztetés akkor történne, amikor Románia és Bulgária egyaránt nagy erôfeszítéseket tesz és nem kis eredményeket ért el. A megkülönböztetésnek emellett leszerelô hatása lenne a komoly önfeláldozást vállaló két népre is.
A két államfô arra hívta fel a figyelmet, hogy az átalakulás minden ország számára jelentkezô nehézségei mellett Romániát és Bulgáriát sújtották leginkább a jugoszláviai válság következményei: elôbb az 1992 és 1995 közötti Jugoszlávia elleni embargó, majd az, hogy a koszovói válság miatt a külföldi befektetôk és pénzügyi körök rendkívül óvatosan kezelik a térséget.
"Romániát és Bulgáriat támogatni kell abban a szándékukban, hogy stabilizáló elemek lehessenek abban a térségben, amelynek problémái az egész világot nyugtalanítják" — hangsúlyozta a román és bolgár elnök, hozzátéve azt, hogy készek az országaik fejlôdését és európai integrációját szolgáló reformok felgyorsítására tett erôfeszítések összehangolására.
A hat térségbeli államfô, akik a lengyel függetlenség elnyerésének 80. évfordulója alkalmából érkeztek Varsóba, kétoldalú megbeszéléseket is folytatott egymással.
Göncz Árpád, magyar köztársasági elnök rövid eszmecserét folytatott Emil Constantinescu román elnökkel is. A beszélgetés során szót váltottak a kétoldalú együttmûködés idôszerû kérdéseirôl, a magyar—román viszony javításának lehetôségeirôl, valamint a régió közös szellemiségének fejlesztésérôl. A két államfô szükségesnek tartotta továbbá Románia mielôbbi bevonását az európai integrációs folyamatokba.
Fokion Fotiadisz, az EU romániai fôdelegátusa valamint a szállítási tárca küldöttségének jelenlétében szerdán felavatták az 5-ös Bukarest—Giurgiu országút egy szakaszát.
A giurgiui új vámhivatalt az 5-ös országúttal összekötô 10,75 km-nyi feljavított útszakasz munkálatait térítésmentes PHARE-alapból finanszíroztak 1,279 millió ECU értékben. A román fel 6,2 milliárd lejjel járult hozzá a munkálatokhoz, amely összeget a rendkívüli útalap állta.
Kolozsváron a havonta megjelenô (havilap), Mûvelôdés folyóirat 50 éves. Fél évszázad nagy idô egy romániai magyar lap történetében. Volt, amikor megcsúfolták, ellehetetlenítették, volt közben "klinikai halál", aztán '89 után a lap új tartalommal és megújult grafikai külsôvel került az olvasó asztalára. Szabó Zsolt fôszerkesztô jobb-rosszabb korokat áttekintve ma sem derûlátó...
Szabó Zsolt:
— A Mûvelôdés mint folyóirat, elsôként tért magához 1990-ben. Úgy nézett ki, ott fogja folytatni, ahol abbahagyta 1985-ben, amikor tetszhalálra itélték, amikor a Cântarea României tömegôrületnek lett, Erdélyben 800 példányban terjesztett Megéneklünk Románia címmel melléklete, néhány versösszeállítással. 1990 márciusában, a nagy laprobbanás idején kiderült, hogy Bukarestben az akkori nyomdai körülmények között képtelenség a Mûvelôdést megtartani, négy szám nyomását Magyarországon vállalták. Volt abból olyan szám, ami a határon megállt, a vámhatóságok egyszerûen nem engedték át, valahol papírmalomba került. A kolozsvári dobozgyárnak volt egy sokszorosítógépe, ott nyomták ki a 10-11-12-es lapszámokat. Az akkori mûvelôdésügyi államtitkár, Horváth Andor vitte keresztül, hogy a lap Bukarestbôl Kolozsvárra került. Az ô megkeresésére 91 májusától vettem át az 5-6-os lapszámok szerkesztését, Mezei József fôszerkesztô- helyettesként a bukaresti fiókszerkesztôségben maradt. Kolozsváron kaptunk egy szobát az Erdélyi Múzeum Egyesület volt székházában, a Wass-palotában. Háromszobás szerkesztôség lett volna, csakhogy ebbôl kettôt egy volt szekus bitorol a mai napig...
Próbáltuk újjászervezni a lapot, a Mûvelôdésnek nem kellett élesen profilt váltania, volt az elôzô korszakból egy olyan periódus, amelyhez minden további nélkül visszanyúlhatott. Ez a 60-as évek vége, a 70-es évek elejének a korszaka. Hogy egy kicsit a helytörténet, a mûvelôdéstörténet, néprajz, tudománytörténet is bekerüljön a közmûvelôdés mellé, ne csak a mûkedvelô együtteseknek legyen valamiféle orgánuma, hanem segítsen egy kicsit a román—magyar értelmiség tájékozódásában, a hagyományos kultúrába a frisset beépítve, illetve mindazt, ami más lapokból kimaradt, mégis közérdekû.
Legyen benne egy kis népszerû formában megírt magyar történelem, történeti földrajz, egy kis néprajz, és mûvelôdéstörténet.Az, ami tudatosítja, mi az, ami minket, erdélyieket, az anyaországi és más Kárpát-medencei magyarokat összeköt, mi az, ami megkülönböztet, a mi esetünkben a román többségtôl, de más országokban is figyeljük azt, hogyan viszonyulnak a kisebbségek a többséghez és fordítva.
— Viszonylag sok idôt töltenek terepen, mit visznek a hátizsákban ?
A lapok mellett könyveket. A Mûvelôdés Galéria rovatából nôtte ki magát a vándorkiállítás sorozatunk. Kiállítunk fiatal mûvészeket, vagy olyanokat, akik már nem élnek, mint Gy. Szabó Béla, vagy Debreczeni László. Rendszeressé vált jelenlétünk a Szilágyságban, Kolozsvár környékén, Kalotaszegen. A vásárhelyi könyvvásáron a 97-ik kiállításunkat mutattuk be. Ez példája annak, hogy 65 évvel ezelôtt hogyan próbálták az akkori magyar vezetô értelmiségiek a romániai magyarság öntudatát erôsíteni, hogy igenis, külön útra kényszerítve is képes az önálló létre. Ôk is ugyanazokkal a dolgokkal viaskodtak, néppárti képviselôként Kós Károly is, mert a kérdések "örökzöldek", és ma is megoldatlanok.
— Ahogy látom, a szerkesztôk névsora az impresszumban igen leszûkült. Két-három név mindössze, de a régi, külsô munkatársak írnak, megmaradtak.
— A tavaly június végén hajítottak be a mélyvízbe, megmaradtunk a mûvelôdési minisztérium keretében. El kell mondanom, hogy van egyfajta kommunikációs zavar. Egyrészt nem döntötte el olvasóközönségünk, hogy mi az, amit érdemes pártolni. Az alacsony árakat nyilvánvalóan nem tudjuk tartani, csak abban az esetben, ha azok, akik a pénzek felôl határoznak, az RMDSZ, az EMKE, a MÚRE, úgy döntenek, hogy érdemes támogatni minket, akkor olcsóbban lehet adni a lapot...
— Az állami támogatásnak mi volt a feltétele?
- Lapunknak legalább 1000 példányban kell megjelennie. Nem szabad a béralapnak túllépnie a támogatás 20 százalékát. Azon a bizonyos rácson meg is határozták, hogy egy havilap esetében — Mûvelôdés — maximum, amit támogatnak, 32 oldal, négytagú szerkesztôség. Amit azon kívül akarunk csinálni, azt tessék máshonnan fedezni. Ezért van az, hogy most a 10-es számunk 32 oldalon jelent meg, összesen négyen vagyunk a szerkesztôségben, ebbôl kettô állami alkalmazott. Én az egyetemen munkakönyvvel sajtótörténetet tanítok. A lapnál 850 ezer lej a fizetésem, a kezdô újságíróé 650 ezer... Most lesz november 27-én az EMKE közgyûlése, el kell döntenie, hogy bent hagyja az alapszabályzatban azt, hogy támogatja a Mûvelôdést, és ha az olyan helyzetbe kerül, akkor átveszi, vagy pedig vállalja annak a lehetôségét, hogy 50 éves múlttal a folyóirat megszûnik.
— A vásárhelyi könyvvásárra Mûvelôdés-antológiával, két kiadvánnyal jöttek mégis... Egyik a Kós Károly—Szentimrei Jenô Kalendáriuma, eredetien szép kivitelezésben.
— Igen, egy antológiát hoztunk ki az ötvenéves évforduló tiszteletére. Tervünk az, hogy ha nem szûnünk meg, az ötven esztendôt 5 kötetben mutassuk be.
— Ezt az antológiát nem támogatta meg a Könyves Céh sem, ahová pályáztunk, mert "elveszett" a kézirat a Könyves Céh irodájában, így mondta el Káli Király István a kuratóriumnak: nincs kézirat. Ezen az alapon nem is tárgyaltak róla. A MÚRE Értesítôjében megírtam, hogy e mögött valami nem tiszta dolog áll...
— Olvastuk. Akkor mi a helyzet a szép kis Kalendáriummal?
— 1924 karácsonyában jelent meg a 25-ös esztendôre, összesen 250 példányban. Tehát egy bibliofil ritkaság, viszont a nagyon érdekes mûvelôdéstörténeti, kultúrtörténeti vonatkozásain túlmenôen - politikatörténet. Egy néppárti törekvés mûvészi megfogalmazása. Ennél a könyvnél is elkurjantotta valaki magát, hogy újrakiadásokat nem támogatunk. Magyarországi alapítványoktól annyi pénzt kaptunk, hogy 250 példányban kihoztuk, bemutattuk, marad kultúrtörténeti ritkaságnak. Ha lesz rá pénzünk, nagyobb példányszámban ki fogjuk adni, hogy az olvasó kezébe is eljusson. Ha nem, hát nem...
Véget ért a negyedik alkalommal megszervezett könyvvásár. A három nap alatt csaknem minden korosztály képviseltette magát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában, megszemlélni, s akiknek zsebe engedte, megvásárolni a kiállított könyveket. Milyen véleménnyel távoztak a kiállításról, milyen mértékben sikerült megvalósítani vásárlási szándékukat? — errôl kérdeztünk néhány eladót, vásárlót.
31 éves jövedelem nélküli lány: "Mozizni" jöttem, mert pénzem nincs a könyvekre. Fájó, hogy még a legolcsóbbakat sem engedhetem meg magamnak, s reménykednem kell, hogy majd a könyvtárból kikölcsönözhetem az engem érdeklô mûveket.
Egyetemista fiú: Az idei felhozatal sokkal gazdagabb az elôzô évek kínálatánál. Csakhogy, ugyanazokat a könyveket jóval drágábban vásárolhatjuk meg, mint tavaly, tavalyelôtt. Nem egy olyan 1996-97-ben kiadott könyvet láttam, amit az elmúlt évi értékéhez viszonyítva jóval nagyobb áron kínáltak a terjesztôk. Meg szerettem volna vásárolni a Dali-albumot, de több mint 200.000 lejbe kerül. Körülbelül 40.000 lejre vásároltam könyvet
Kiskatona: Elsô alkalommal jöttem a könyvvásáron. 80.000 lejt szántam a saját célra való vásárlásokra, erre rájönnek a családom tagjai részére vásárolt könyvek.
Középkorú férfi: Pilinszkyvel, Kosztolányival "szemeztem", de az árak elrettentettek. Ennek ellenére megvásárolom ôket, de csak szerre, egyszerre lehetetlen. Elgondolkodtató, hogy még két könyvet sem engedhetünk meg magunknak. Pedig végigdolgoztuk az életünket.
Középkorú tanár: Jó a felhozatal, de a könyvek drágák. Éppen ezért inkább nézelôdni jönnek a látogatók. Nagy tumultust észleltem a tankönyvek standján. Szép számmal találhatók a tanárok munkáját segítô könyvek, munkafüzetek. Túl sok a szép kivitelezésû, de tartalmilag szegényes, üres könyv. Személyes véleményem, hogy el kellene törölni a külföldi termékekre kivetett vámot. Hozzáférhetôvé kellene tenni az értékes szellemi táplálékot, bárhonnan származik!
Hajdú Örs Attila: A magyarországi Aranyhal kiadó már második éve képviselteti magát a könyvvásáron. A tizenévesektôl a nagymamáig mindenki vásárolta az általunk hozott gyerekirodalmat, lexikonokat, szótárakat, térképeket. A könyvek árát a valutaárfolyamhoz igazítjuk, ezért gyakorlatilag napról napra kúsznak fölfele az árak, a lej folyamatos leértékelôdése következtében.
Ábel Kft., Budapest: A különbözô gazdasági térképeket és kirakós játékot vásárlók 80 százaléka fiatal volt, A magyar történelem eseményeit áttekint térképnek általában az idôsek körében volt sikere. Piacot teremteni jöttünk, hogy termékeinket ezután Erdélyben is forgalmazzuk. Sikeresnek tartom a vásárt, hiszen csíkszeredai és székelyudvarhelyi viszonteladók már rendeltek kiadványainkból.
Mindig vannak elnyûhetetlen vitatémák, amelyek újra meg újra elôkerülnek: a vitatkozók mindegyike védelmezi a maga álláspontját. Diákkoromban az ország különbözô vidékeirôl jött bentlakók minden tésztás ebéd alkalmával összecsaptak azon, hogy mi is az, amit eszünk. Elôfordult a metélt, mácsik, laska, sôt az idegenszerû nudli is. Úgy, ahogyan azon a tájon a mindennapi nyelvszokásban élt. A késôbbiek során találkoztam más nézeteltéréssel is, bár ennek nem volt köze az étkezéshez. Voltak, akik nem tudtak megegyezni abban, mikor mondjuk az ajtóról, hogy be van csukva, be van zárva, illetôleg be van téve.
Mit mond e szavakról az Értelmezô Szótár? A betesz ige szócikkében ezt olvassuk: "Olyan tárgyat, melynek tengely körül fordítható lapja vagy ilyen alkatrésze van, behajtva, összehajtva becsuk." Például beteszi az ablakot, a kapu szárnyát. A bezár ige értelmezése így hangzik: "Ajtót, kaput, fedelet, fiókokat becsukott, betett állapotban valamely záró szerkezettel megrögzít, úgyhogy e rögzítés megszüntetése nélkül nem lehet kinyitni." És a becsuk igéé: "Valaminek sarkon forgó, kitárt vagy nyitva levô részét, amely valamely nyílás elzárására való, a nyílásra ráhajtja, behajtja." A becsuk szócikke tehát zárral való rögzítést nem említ. De könnyûszerrel idézhetünk irodalmi példákat is arra, hogy a becsukás egyúttal bezárást is jelent. Petôfi így szól a börtönbe vetett Hunyadi Lászlóhoz: "Tömlöcöd becsukták, Halld fordulni kulcsát, Csikorogni a zárt." Egy másik versében arról beszél, hogy gyermekkorában el akart menni a vándorszínészekkel, "ámde megtudná E lázadó szándékomat tanítóm És rám csuká szobámnak ajtaját." Itt nem a becsuk, hanem a rácsuk kifejezést találjuk, ennek pedig az Értelmezô Szótár is feltünteti azt a jelentését, hogy rázár, ilyen példamondatokkal: kulcsra, lakatra csuk valamit; ránk csukta az ajtót.
Nemcsak ajtót, ablakot, födelet, tehát szabvány nyelven szólva "nyílászáró szerkezetet" lehet becsukni vagy bezárni, hanem helyiséget vagy tárgyat is, leginkább szobát, lakást, ládát stb. A boltokat esténként vagy vasárnapra bezárják, de ha valaki becsukta a boltot, ez rendszerint azt jelenti, hogy végleg felhagyott az üzlettel. Itt tehát a becsuk talán még erôsebb is, mint a bezár. Embereket, állatokat, tárgyakat is be lehet csukni vagy zárni valahova: ruhákat a szekrénybe, malacot az ólba, embert pedig börtönbe. A két ige jelentése itt ugyanaz, csak a becsuk kissé bizalmasabb.
Mindezekbôl az következik, annak is igaza van, aki szerint a becsukott ajtó be van zárva, de annak is, aki szerint nincs bezárva. A becsuk ige a rögzítés jelentésmozzanatát nem tartalmazza okvetlenül, de ez beleérthetô. Nem is minden nyelv tartja fontosnak, hogy ezt a jelentésmozzanatot külön kifejezze. Sokszor még ennél nagyobb jelentéskülönbségeket is elhanyagol a nyelv.
Ahogy szerdai lapszámunkban elôre jeleztük, tegnap délelôtt felvonulást szerveztek a tiltakozó marosvásárhelyi diákok. Tizenegy óra körül az OGYE elôl mintegy háromszáz fôs menet indult a Grigorescu utcai diákbentlakások felé. Népes rendôri és csendôri kísérettel járták körbe a bentlakásokat, és eközben jó félezresre nôtt a tüntetôk száma. A vonuló diákok jelszavakat skandáltak, melyekben ösztöndíjakat, kedvezményes vasúti utaztatást, a rájuk kirótt díjak eltörlését követelték.
A bentlakásoktól a Mihai Viteazul utcán haladt lefelé a menet, majd a Petru Maior egyetem elôtt egyesült a mûszaki egyetemisták szintén többszázas csoportjával. Innen a központba, a megyeháza elé vonultak.
A felvonulók küldöttségét Burkhárdt Árpád alprefektus fogadta. A diákok részérôl a Petru Maior diákligája, az OGYE román diákszervezete és az ICS kulturális diákszervezet képviseltette magát. A marosvásárhelyi magyar diákszövetség támogatja a szociális követeléseket, de egyéb megnyilvánulásokban egyes diákszervezetek politikai követelései miatt nem vesz részt.
A találkozón a diákok átnyújtottak egy közleményt a kormánybiztos helyettesének. Eszerint a tiltakozók egyik fô követelése a tanügyi tárca legkevesebb 4%-os évi költségvetési részesedése. Emellett egyéb költségvetési juttatásokat, a bentlakások, étkezdék, a tanfelszerelés korszerûsítését, féláras vasúti utaztatást, a diákok költségvetési támogatásának növelését, a téli hónapokban a bentlakásokra járó költségvetési pótlék növelését, új létesítmények, például bentlakások, sporttermek, mûvelôdési házak építését kérik. A követelések közt az is helyet kapott, hogy az illetékesek a munkaerôpiac követelményeinek, és a társadalom fejlôdésének megfelelôen szabják meg a felsôoktatási helyeket. A hangoztatott jelszavaknál is említettük már a diákokra kirótt díjak eltörlésére vonatkozó követelést, emellett az egyetemisták ingyenes gyógyszerellátást és orvosi kezelést, valamint korszerûbb és bôvebb elszállásolási és étkezési feltételeket követelnek.
A találkozón felvetôdött, hogy az OGYE nem kapta meg ez évre a bentlakásaiba elszállásolt 1510 diák után járó költségvetési pótlékot, miközben az intézménynek 368 millió lejes adóssága van, számláján ugyanakkor 31 millió lej található. Augusztusban javításokba fogtak az egyetem központi épületében, de ezek költségeinek fedezésére még nem érkezett pénz. A diákok követeléseit az illetô intézmények is támogatják. A diákvezetôk nyomatékosan kijelentették, hogy szervezeteik elhatárolják magukat egyes diákszervezetek politikai természetû követeléseitôl (mint tudjuk, ezek egyike a magyar—német nyelvû egyetem elleni tiltakozás volt).
A megye alispánja, aki a távollévô kormánybiztost képviselte, megértésérôl és támogatásáról biztosította a tüntetôk küldöttségét, majd ígéretet tett, hogy követeléseiket a kormány asztalára juttatja.
A diákok általános sztrájkját egyelôre felfüggesztették. Mint a diákvezetôktôl megtudtuk, tegnap a fôvárosban a diákszervezetek képviselôi tárgyalóasztalhoz ültek a szakminisztérium és a kormány képviselôivel. E tárgyalásokon a marosvásárhelyi diákszervezeteknek is van képviselôje. Amennyiben a diákság követeléseit kedvezôen oldják meg, nem lesz általános sztrájk, de a haladék három napra szól. Ha tehát a követelések nem oldódnak meg, hétfôtôl lépnek általános sztrájkba a diákok.
föltette a kérdést a meghívottaknak: tudja-e valaki, hogy hol és hogyan lehet elôfizetni a világhírû National Geographic folyóiratra? S miután senki sem válaszolt, elárulta: egy versenyt szerveznek a kábeltelevízió elôfizetôi számára. A nyertesnek egy évig jár majd az izgalmasan érdekes és gyönyörûen illusztrált lap. — Különben arról is biztosíthatom önöket — mondta városunk vendége —, hogy különleges kapcsolataink vannak a folyóirat szerkesztôségével, hogy Romániában csak mi közvetítjük a National Geographic mûsorát és hogy az a jövô év januárjától már 95 százalékban el lesz látva román felirattal.
Szó esett ez alkalommal a Travel csatornáról is, amely az örök nyár országaiban élô boldog emberek életébe engedett számunkra is bepillantást, de egy bizonyos meggondolásból kiiktatták a mûsorrácsból. Most azzal vigasztalnak, hogy decembertôl újra láthatjuk a Travel adást, s annak nézôit is arra ösztönzik, hogy kapcsolódjanak be egy versenybe, amelynek tétje egy hétvégi (péntektôl hétfôig tartó) londoni utazás. A nyertesnek felesleges aggódnia amiatt, hogy nem ismeri a nyelvet, hiszen idegenvezetôrôl is gondoskodik a szervezô és amiatt sem kell fájjon a feje, hogy nincs valutája, mert költôpénzt nellékelnek a bukaresti repülôjegy mellé.
Mint megtudtuk, januárban és februárban folytatódnak a televíziós versenyek olyanokkal, amelyek leginkább a téli sportokért lelkesedô fiatalokat érdekelhetik. Ugyanis a nyertesek a hazai síparadicsomok valamelyikébe jutnak el ilyen módon, szintén hét végére. Ott természetesen teljes ellátásban részesülnek.
A nyár folyamán hasonlóképpen lesznek olyan versenyek, amelyek a szerencsések számára lehetôvé teszik, hogy valóra váltsák álmaikat. A nyertesek között lesz, aki a román tengerparton nyaral majd ingyenesen, meg aki egy hetet tölt földközi-tengeri tájon.
A jó híreket követôen sajnos egy rossz hírrel is szolgált a sajtóértekezlet vezetôje. Éspedig azzal, hogy december elsejétôl 4 dollárnak megfelelô lej-értékre emelik a havi elôfizetés alapdíját, de továbbra is kevesebbet vesznek el a nyugdíjasoktól és a háborús veteránoktól. Ugyanakkor, tudva azt, hogy még mindig nagyon sok régi típusú, olyan vevôkészülék van mûködésben, amellyel csak néhány mûsort lehet "fogni", most, november folyamán 66 százalékkal leszállítják azoknak a frekvenciasáv-bôvítô készülékeknek — a konvertereknek — az árát, amelyeket a Romsatnál lehet beszerezni. Így 75 dollárról 25 dollárra csökken egy ilyen kiegészítô tartozék ára, ami a hozzáadott értékadóval (TVA) gyakorlatilag mintegy 300.000 lejt jelent.
A cég vezetôi nem rejtik véka alá, hogy miután az elmúlt 18 hónapban 3500-zal nôtt elôfizetôik száma, remélik, hogy 1999-ben még egy ennyivel gyarapodik a romsatos tábor, s történik ez mindamellett, hogy változatlanul elfogadják a város megosztását a Portallal. A közös zónákban, ahol mindkét kábeltelevíziós társaságnak van hálózata, fenn akarják tartani a versenyt és — legalábbis rövid távon — nem kívánják kiterjeszteni a hálózatukat a konkurens cég területére.
Mint már jeleztük, Takács Csaba ügyvezetô elnök november 13-ra, péntek de. 10 órára összehívta a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának bôvített ülését, amelyre hivatalosan a párok és platformok képviselôi is. Az ülés színhelye az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének székháza (Pavlov u. 21. sz.). Az ülés napirendje a belsô választások idôpontjának a meghatározása. Az ülésen meghívottként részt vesz Markó Béla szövetségi elnök.
Az RMDSZ elnöke és ügyvezetô elnöke kezdeményezésére tízmillió lej értékû gyorssegélyt küldtek az árvízkárok enyhítésére a Tisza-parti Kistécsô és Kövesláz község lakosainak — közölte az RMDSZ sajtóirodája.
A gyorssegélyt abból az összegbôl fizették ki, amelyet a nyári árvíz után kezdeményezett akció során gyûjtöttek össze. Az RMDSZ "Szövetség az árvízkárosultakért" jelszóval hirdette meg a gyûjtést, amelyhez csatlakozott a Duna Televízió is.
A pénzbôl tartós élelmiszereket, tisztító- és fertôtlenítô szereket vásároltak és osztottak szét a rászorultaknak a máramarosszigeti és nagybányai RMDSZ-szervezetek közremûködésével, amelyek külön gyûjtôakciót hirdettek meg a Tisza-parti katasztrofális árvíz károsultjai számára.
Segélyátadás lesz pénteken az RMDSZ marosvásárhelyi elnöki hivatalában is. Az árvizek sújtotta erdélyi települések megsegítésére befolyt összegbôl 10 millió lejt vehet át Szepessy László elnöki tanácsostól Nyárádgálfalva polgármestere, Karácsony Károly.
Közel egy éve már nem saját tulajdonú jármûveikkel kell kiszállniuk a mezôcsávási rendelô orvosainak a hatáskörükbe tartozó falvakba, ellátni a betegeket, beadni a kötelezô védôoltásokat. A református egyháztól kapott Suzuki típusú terepjáró nagy segítséget jelent az orvosok és asszisztensek munkájában.
— A terepjárón kívül sterilizátort és fotométert kaptunk az egyháztól, azonban a mûködésükhöz szükséges külföldi reagenseket magas áruk miatt lehetetlenség beszerezni. Bár még most sincs egy korszerûen felszerelt mentôkocsink, nem is olyan régen még saját autóval kellett kimennünk a községközponthoz tartozó falvakba — magyarázza Nagy Kornélia gyerekorvos. Emiatt a Csávástól 14 kilométerre levô Bazédra körülményesen jutottak el, de ugyanolyan nehézségekbe ütköztek, amikor a fôúttól távolabb esô településekre hívták ôket. A jelenlegi helyzetnek köszönhetôen heti rendszerességgel járnak a község falvaiba a szükséges oltások és orvosi ellenôrzések elvégzésére, a tehetôsebb lakosok saját autóval szállítják betegeiket a rendelôbe. Ebben az idôszakban fôleg influenzában, tüdôgyulladásban, valamint hasmenésben szenvedô betegek keresik fel a rendelôt.
Egy általános orvos (Florea Anca) és két gyerekorvos (Orosz Albert György és Nagy Kornélia) könnyít a hozzájuk fordulók szenvedésein, munkájukban hét középkáder segíti ôket. A laborasszisztens vér-, vizelet- és székletvizsgálatot végez. Ha rendelkeznének reagensekkel, májfunkciós próbákat, vércukor- és koleszterinszintet is mérhetnének. A Csáváson lakó két, valamint a mezôfelei asszisztensnô látja el az éjszakai sürgôsségi eseteket: lakásukra csöngetnek a betegek. Ugyancsak a középkáderek feladatkörébe tartozik az elsôszülô anyák felkészítése a gyerek egészséges táplálására. A szakszerû felkészítôknek köszönhetôen rendkívül alacsony a gyermekhalandóság. Nagy Kornélia mindössze egy esetrôl számolhatott be, amikor is egy galambodi két hónapos csecsemô hunyt el. A 23 éves cigány anya terhessége és a szoptatás ideje alatt is sokat cigarettázott. A rendezetlen körülmények között élô család (az apa gyakran ül börtönben) hetedik gyereke halotti bizonyítványára ezt írták: hirtelen halál.
Olvasónk, Vass Árpád levelét hozta az "emil- posta". Az aláírás így szól: "szinte tisztelettel" üdvözöl. És azért szinte, mert azt írtam, hogy az "ofsor" könyvet ajánló szórólapon nincs feltüntetve a kötet ára. Nos, Vass úr figyelmeztet, ott az ár: 98 ezer lej—HÉA. No meg 15 ezer lej csomagolás- és postaköltség. Köszönjük a helyesbítést.
Ma délután 6 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében dr. Aurel Galea professzor, Traian Bosoancã tudományos kutató, Virgil Panã, a Transilvania Kiadó fôszerkesztôje, valamint Mircea Teodor Pop, a kiadó igazgatója bemutatják Mircea Prozan, a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem doktorandusa Az 1921-es agrárreform Kis- Küküllô megyében címû könyvét.
A dicsôszentmártoni Alsó-Küküllô menti kerületi RMDSZ-szervezet fórumot szervez november 13-án, pénteken, 17 órai kezdettel. A rendezvényre a dicsôszentmártoni kultúrházban kerül sor. Részt vesznek: Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei területi szervezetének elnöke, Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke, Burkhardt Árpád, Maros megye alispánja, Frunda György szenátor, dr. Kelemen Atilla és dr. Kakassy Sándor parlamenti képviselôk, valamint a Maros megyei és a dicsôszentmártoni városi tanács RMDSZ-képviselôi.
Félévszázados fennállása után öltött új formát a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság. Az idei átreformálás célja az volt, hogy az ET negyven tagállamának polgárai közvetlenül tehessenek panaszt az immár Emberi Jogok Európai Bíróságánál.
— Mi változott november elsejétôl az Emberi Jogok Európai Bíróságának struktúrájában? - kérdeztük Frunda György szenátort, az ET jogi bizottságának tagját.
Ez a mechanizmus mindaddig mûködött, amíg az Európa Tanácsnak kilenc vagy tizenkét tagországa volt. Kilencven után, amikor a Tanács bôvült, — most már negyven tagországa van és 44-re tervezik bôvíteni -, megnôtt a tagországok száma, a bizottság és bíróság munkája nagyon lelassult. Egy dossziénak, egy kérésnek a megoldásához hat-hét év volt szükséges, és még mindig nem volt biztos a végrehajtás. Ezért vált szükségessé az Emberi Jogok Európai Bírósága mechanizmusának, a procedúráknak, eljárásoknak a megváltoztatása, és egy olyan páneurópai intézménynek a kiépítése, amely nemzethatároktól függetlenül, olyan bírósági döntéseket hoz, amelyek a tagországok számára kötelezôek. Ezért az Európa Tanács Jogi Bizottsága kidolgozta a XI. Protokollumot, amely megváltoztatja az Emberi Jogok Európai Konvenciójának azon fejezetét, amely elôírta az igazságszolgáltatást. Ennek értelmében 1998. november 1-jétôl beindult az új, egységes Emberi Jogok Európai Bírósága. Ez azt jelenti, hogy miután a tagországok bármely állampolgára, aki a saját országában bejárta a törvényes utat, és nincs megelégedve a döntéssel, s úgy érzi, hogy a bírósági döntés megszegi az Ember Jogok Európai Konvencióját, jogában áll ehhez a negyventagú bírósághoz fordulni. Minden tagországot egy bíró képvisela testületben, amely három szinten dolgozik: bizottság /ami nem összetévesztendô a régi bizottsággal/ és háromtagú, a kamara, amely héttagú, és a nagykamara 17 tagú tanácsban dolgozik. Emellett egészen különleges esetekben összeül a 40 tag és elfogadja például a saját szabályzatát.
— Milyen hatásköre van ennek az új bíróságnak?
— Újdonság, hogy államok közötti nézeteltérésekben is dönthet, amikor a nézeteltérés az Emberi Jogok Európai Konvencióját illeti. Például, ha valaki egyféleképpen ítéli meg az információhoz való jogot, a másik ország másképpen, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat. Konkrétabban, ha például az 1201-es Ajánlást, vagy annak az alapszerzôdésbe foglalt részét Románia és Magyarország, vagy Románia és Ukrajna másképpen értelmezi, egységes értelmezés végett a bírósághoz fordulhat. Ezek viszont kivételek lesznek véleményem szerint, mert mind parlamenti, mind kormányzati szinten ezek a dolgok tisztázódtak. Sokkal fontosabb, hogy a tagországok állampolgárai, fizikai vagy jogi személyek is az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak, ideértve a nemkormányzati szervezeteket, akkor, ha jogaikat nem tartják tiszteletben. Ezzel a joggal azonban csak akkor élhet valaki, ha a saját országában kijárta az elôírt nemzeti jogrendszert, és kérését elutasították. A végleges ítélet után hat hónapon belül lehet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni, ahol az ügy a bizottsághoz kerül. Maga a bíróság háromtagú tanácsban dolgozik. Ebbôl az egyik a jelentéstevô bíró, aki átveszi, tanulmányozza az ügyet. Ha az eset a már megoldottak közé tartozik, és ha nyilvánvalóan nincs igaza a jelentéstevônek, akkor már maga a bíró elutasíthatja a folyamodványt. Ha viszont úgy értelmezi, hogy a bejelentett jogsérelem valóban ellentmond az emberjogi konvenciónak, akkor jelentést készít, amelyet a háromtagú tanács megtárgyal, és kitûzi a tárgyalás idôpontját.
— Kit idéznek meg a perre, ha például egy fizikai személy pereskedik az állammal?
— Beidézve mind a felperest, aki a bejelentést tette, mind az alperest, adott esetben az állam. És úgy folyik a tárgyalás, mint nemzeti bíróságon: mind a két fél bizonyít, kiegyezhetnek, vagy ha nem, a bíróság hoz döntést.
— Lehet fellebbezni?
— A döntés ellen egyszer lehet fellebbezni, nem tényállás dolgában, mert azt tisztázni kell alapfokon, hanem ha jogi hiba fordul elô. Ez csak egy biztonsági eljárás, amelyet a héttagú kamara bonyolít le, melynek a döntése végleges. Utána következik a végrehajtás. Ennek két része van: egyrészt a konkrét esetben a tagállamra kötelezô az Emberi Jogok Európai Bíróságának a döntése, és legtöbb esetben az államot kötelezik kártérítésre is. A második része a végrehajtásnak az, hogyha az adott esetben az állam törvénye ellentmond az Emberi Jogok Európai Konvenciójának, akkor az illetô államnak módosítania kell a törvényt is.
— Nem volt már eleve kötelezô a jogharmonizáció a tagországokra nézve?
— Igen, csakhogy, bár a tagállamok aláírták, nem mindig tartották be az egyezséget. Például a homoszexualitás büntetése ellentmond az Emberi Jogok Európai Konvenciójának. Volt egy eset Írországban, ahol egy érintett beperelte az államot, és megnyerte a pert.
— Mi a szerepe a 40 tagú szaktestületnek?
— Az a bíróság plénuma, ez csak a szabályzatot dolgozza ki, vagy módosítást javasol esetleg magához az Emberi Jogok Európai Konvenciójához. Különben, akár nálunk a legfelsôbb bíróság, ellátja a jogértelmezés feladatát olyan esetekben, amikor a bírák nem tudnak közös nevezôre jutni.
— Ki képviseli Romániát az átalakított testületben?
— Még nincs ki a negyven tag, mert Oroszországnak például még nincs kinevezett bírája. Romániát Bârsan professzor, a bukaresti jogi egyetem dékánja képviseli.
— Konkrét példával élve, mit lehet tenni például a kézdivásárhelyiek ellen indított koncepciós perben, amelyben a vádlottak védelmét ön látja el?
— Az Agate-ügyrôl van szó! Ez abból áll, hogy '89 december 22-én Kézdivásárhely fôterén megöltek egy milicistát, Agate ôrnagyot, aki a kommunista diktatúra vehemens, agresszív eszköze volt, terrorizálta a lakosságot, visszaélt a hatalmával, ártatlan embereket meghurcolt, állítólag nôket erôszakolt meg. Nem mérte fel a forradalom erejét, és '89 december 22-én, amikor a tömeg tüntetett, milicista ruhában a fôtérre ment, ki akarta venni a pisztolyát, hogy lôjön. A felháborodott tömeg lefegyverezte, és agyonverte. A feldühödött tömeg a diktatúra eszközét látta benne. Ebbôl az ügybôl próbáltak bûnügyet csinálni. Mindeddig nem sikerült. Most a Chis Alexandru nevû sepsiszentgyörgyi ügyész megírta a vádiratot hat ember ellen. Úgy állítja be a dolgokat, hogy egy békés rendôrt a barbárok megtámadtak és megölték az utcán. Véleményem szerint nagyon hiányos az ügyészségi vádirat, és mivel egy forradalmi aktus volt, az ügyet ezen a szinten le kell zárni.
— Az ügy kapcsán mégis szóba került az Emberi Jogok Európai Bírósága?
— Ha ezeket az embereket elítélik, akkor ártatlanság okán ezt az ügyet fel fogom vinni Strasbourgba. Mert az Emberi Jogok Európai Konvenciója szentesíti az ártatlanság vélelmét. Azt nem lehet elfogadni, hogy ilyen esetben koncepciós pert folytassanak egy olyan tagországban, amely valóban megtalálta helyét az Európa Tanácsban. Politikai kötelessége, hogy az emberjogi egyezményt alkalmazza, s ne térjen el attól nem csak a törvényhozásban, de a törvények alkalmazásában sem.
A Marosvásárhelyi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete a megyeszékhelyi polgármesteri hivatallal közösen felmérést készít a városban lakó nyugdíjasok körében. A felmérés célja: kideríteni, hogy jövô évben az érdekelteknek autóbuszbérletre vagy buszjegyre lenne-e nagyobb szükségük. A kérdôívek kitöltésével, arra is fény derülne, hogy valójában hány nyugdíjas és milyen gyakran utazik autóbusszal.
Mint Kovács Irmától, az egyesület elnökétôl megtudtuk, a szövetség azt szeretné elérni, hogy januártól ne csak a 70 éven felüli személyek kapjanak, hanem minden rászoruló nyugdíjas részesüljön 50 százalékos kedvezményben. Úgy gondoljuk, nem méltányos, hogy esetleg egyes a 70 évet betöltött, nagy nyugdíjjal rendelkezô személyek ingyen utazhassanak, míg fiatalabb, nagyon kicsi jövedelmûeket pénzért szállítsák. A polgármesteri hivatallal közösen végezzük az akciót. Hiszen a közszállítási vállalatnak a jegyek, bérletek árának felét a polgármesteri hivatal fizetné, míg a többit az utazó nyugdíjasok. Ezúton is felkérem a nyugdíjasokat, hogy november 17-tôl, keddtôl jöjjenek el a szervezet székhelyére: Bolyai utca 36 szám (az udvar végén, jobb oldalon levô iroda). Mindenkinek érdeke, hogy a nyugdíjasokról valós adataink legyenek — vélekedett az elnöknô.
Október 15 és december 15-e között átfogó kanyaró és rózsahimlô védôoltási kampány kezdôdött országszerte, amely a 7-18 év közötti fiatalokat érinti. Mint Márialaki Ella, a Maros Megyei Egészségügyi Felügyelôség járványügyi fôorvosától megtudtuk, legutóbbi jelentések szerint megyénkben már beoltottak kanyaró ellen 16.390, 7-14 év közötti személyt, és 2346, 15-18 év közötti fiút, valamint 2313 iskolás lány kapott kanyaró és rózsahimlô elleni kombinált védôoltást. Ugyanakkor védôoltásban részesültek iskolába nem járó kiskorúak is: 187, 7- 14 éves gyerek, 665, 15-18 év közötti fiú és 686 lány. A doktornôtôl azt is megtudtuk, hogy a fent említett számadatok szerint az oltások 40 százalékát már beadták, és sehonnan nem jelentettek komplikációkat.
Kérdésünkre, hogy várható-e grippé járvány, és adnak-e védôoltást ellene, a megkérdezett elmondta, egyelôre nem jelentettek nagyobb számú megbetegedést, járványról nincs szó. A felügyelôség csak a zártkörû közösségeket — árvaházak, öregek otthona — látja el grippé elleni oltással, hiszen a bukaresti Cantacuzino intézet által elôállított oltóanyag 30 ezer lejbe kerül. A védôoltást az érdeklôdôk beszerezhetik a gyógyszertárakból.
A ludasi bíróság avatóünnepségén vesz részt szombaton Valeriu Stoica igazságügyminiszter. Ugyanaznap délelôtt 11 órakor találkozik az ügyvédi kamara tagjaival, fél tizenkettôkor pedig a jegyzôkkel. Annak ellenére, hogy a miniszter elôzetes programjában nem szerepelt a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei vezetésével való megbeszélés, a keddi vezetôségi tanácskozás nyomán, amelyre delután kettôkor került sor a Maros vendéglôben, változott a program. Szerda reggel Vasile Macarie, az NLP Maros megyei szervezetének elnöke a Népújságnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy Ludason a bíróság felavatására 14 órakor kerül sor, utána a miniszter ugyanott találkozik a helybeli liberálisokkal. Ezt követôen pedig Marosvásárhelyen a Continental Szállóban, munkaebéden tart megbeszélést a párt megyei vezetésével.
Tanácskozás a falusi vendégfogadásról
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) országos elnöki hivatala, a Turisztikai Minisztérium Turisztikai Ellenôrzô és Akkreditációs Hivatalának támogatásával, Marosvásárhelyen az Agronómusok Házában november 6-7-én tanácskozást szervezett a következô indokok alapján: — a faluturizmus gyakorlása beláthatatlan lehetôségeket rejteget a mezôgazdasági termelésbôl származó jövedelem pótlásában; — az RMGE felvállalta a vidéki vendéglátás fejlesztését, fellendítését; — a vendégfogadásra kész családi házak törvényes keretek közti mûködéséhez összeállítandó iratcsomót mindenki maga, vagy különbözô érdekeltségû cégek, szervezetek végzik; — az iratcsomó összeállítása során a gazdák különbözô nehézségekbe ütköznek a hivatalos szerveknél; — a minisztérium területi képviselôi kevesen vannak (három megyében egy képviselô), így képtelenek besegíteni minden egyes iratcsomó összeállításába, tanácsot adni a hiányzó adatok pótlására; — az elmúlt évben a falusi vendéglátás fejlesztése érdekében könnyítô törvények jelentek meg, amelyeket a gazdák egyáltalán vagy alig ismernek.
A tanácskozás fô célja volt megismertetni a résztvevôkkel a vendégfogadók akkreditációjához szükséges hivatalos ügyintézést.
A kétnapos rendezvényen jelen volt Sebestyén Csaba, az RMGE országos ügyvezetô alelnöke, aki a felkészítô munkálatait irányította, Gáll Ödön, az RMGE országos hivatala falufejlesztéssel és faluturizmussal foglalkozó szakbizottságának elnöke, továbbá a Turisztikai Minisztérium Ellenôrzô és Akkreditációs Hivatalának képviselôi Vasilescu Traian (Maros, Kolozs, Beszterce- Naszód megyéért felel), Terbancea Carmina (Temesvár), Gabi Popescu (Arad, Temes, Krassó-Szörény megye), Susan Sorin (Hunyad, Fehér, Szeben megye), Mátéffy Gyôzô (Brassó, Hargita, Kovászna megye), akik az akkreditáció feltételeirôl, az ügyintézésekrôl, a csillagbesorolás követelményeirôl, a bejegyzési iratcsomó tartalmáról, a törvényekrôl, rendeletekrôl, központi határozatokról tartottak elôadásokat, a hét megyébôl összegyûlt 30 résztvevô elôtt.
A szombaton zárult felkészítô, amelyen négy megyénkbeli fiatal is részt vett, a hivatalos Elismervények átadásával zárult.
Sebestyén Csaba, az RMGE ügyvezetô alelnöke: — Úgy értékelem, hogy akik itt voltak, ha nem is sajátították el az ismereteket, most már tudják, azokat hol lehet megtalálni. Mindenki sikeresen vizsgázott, nyugodtan adhatom át az ezzel járó elismervényeket.
Boz Elza, Magyaró, 22 éves tanítónô: — Azzal a céllal jöttem a felkészítôre, hogy megtanuljam összeállítani a bejegyzéshez szükséges iratcsomót. Felvilágosítást kaptam és anyagot. Úgy érzem, most már elkezdhetem a munkát. A Felsô- Maros mentén is vannak, akik szívesen kapcsolódnának be a falusi vendégfogadásba. Csak Magyarón 4-5 családra gondolok. De amint a hír eljut másokhoz, valószínûnek tartom, hogy más településeken is lesz foganatja. Merthát a Felsô-Maros mentén a népmûvészet, a népszokások gazdagok, csupán szervezésre van szükség, hogy azokat jó programok keretében a látogatók elé tárjuk. Vagy gyalogtúrákat szervezhetünk, ott van a csodálatos Istenszéke, a Maros völgye, kirándulni, halászni lehet, lovaglótúrákat szervezhetünk. Ezek a feladatok várnak rám. Eddig ilyen tevékenységgel senki sem foglalkozott. Érzem, fog ez menni.
Tordai Kinga, Marosvásárhely, 23 éves: — Az idén Nagyváradon végeztem az egyetemet közgazdászként. Szakterületem a turisztika. Még nincs munkahelyem, mert nagyon nehéz bekerülni egy komoly céghez. A turisztikával szeretnék foglalkozni, ezért is jöttem el a kétnapos felkészítôre. Itt sok információt kaptam arról, hogyan lehet elindulni, mi szükséges ahhoz és mi a kivitelezési formája. Az agroturizmus számomra egy alternatíva, jövôje van, mert a körülmények adottak, csak valakinek el kell indulnia. A jó példákból, Farkaslaka, Zetelaka, okulnunk kell.
Janka Erzsébet, Marosvásárhely, 20 éves: — Másodéves hallgató vagyok a Budapesti Kertészeti Egyetem távoktatási tagozatán. Eddig nem foglalkoztam falusi vendégfogadással. Tetszik az ötlet, ezért jöttem el. Most már valóban tudom, miként kell kitölteni a nyomtatványokat, milyen törvényekre hivatkozhatok. Irodalmat is ajánlottak és ha azt sikerül beszereznem, menni fog a munka.
Fazakas Miklós, Karácsonyfalva, 28 éves, gazdálkodó: — Karácsonyfalván is vannak lehetôségek, azok kihasználása az emberektôl függ. Ezért vagyunk mi, hogy felvilágosítsuk ôket, mit kell tenniük és hogyan. Minden településnek vannak sajátos adottságai, azokat többféleképpen lehet kihasználni. A faluturizmus ma már gyûjtôfogalom, azon belül sok terület van, amelyen tevékenykedni lehet. Ez is a mi dolgunk, hogy megmagyarázzuk az embereknek.
Máthé László, az RMGE Maros megyei szervezetének titkára: — Maros megye a falusi vendégfogadás terén a rangsorolásban az utolsók között van. Az elmúlt nyolc év alatt a szomszédos megyék hatalmasat léptek elôre. Látván itt a fiatalokat, úgy érzem, megyénkben is beindul a falusi vendégfogadás. A múlt évben, amirôl csak én tudok, megyénken 60 olyan kiránduló autóbusz ment át, amelynek utasai vendégfogadó falusi települések iránt érdeklôdtek, nem találtak, tovább mentek. Ôk is, de mi is veszítettünk. Megyénket fel kell tárnunk a külföldi kirándulók elôtt. A szervezésben lesz nagy része a négy fiatalnak és abban, hogy tudatosítsák az emberekben, igenis, ez egy megélhetôségi lehetôség! Én Nyárádremetén ismerek legalább 10 házat, ahol turisták százait lehetne fogadni, közben pang a turizmus.
Író-olvasó találkozó
A Sipos Domokos Mûvelôdési Egyesület november 14- én, szombaton este 7 órakor író-olvasó találkozót szervez a dicsôszentmártoni ökumenikus kulturális központban (Magyar Ház). Meghívott György- Horváth László lelkész-író, akinek drámakötetét mutatják be. Közremûködik Bartis Ildikó színmûvész és Kardos Katalin magyarországi elôadómûvész.
Textilvásár Szovátán
Tizenkettedik alkalommal kerül sor a TEXIN elnevezésû országos textil- és lábbelivásárra. Az ünnepélyes megnyitót tegnap tartották, az érdeklôdôk november 15-ig, naponta 9 és 15 óra között tekinthetik meg a Szováta szálló éttermében kiállított tárgyakat. November 16. és 18. között ugyanott kötöttáru- és bôrdíszmûves kiállítás nyílik. A vásár célja üzleti kapcsolatok kialakítása a kiállítók és viszonteladók között.
Svájciak Segesváron
November 1-8. között Segesváron tartózkodtak a svájci HIWAR segélyegyesület képviselôi. A látogatás célja a város vezetôsége és az egyesület, valamint az ugyancsak svájci Region Thun Hilft Rumänien elnevezésû szervezet közötti együttmûködés létrehozása volt. A segesvári polgármesteri hivatal reméli, hogy a kapcsolatok révén a közeljövôben sor kerülhet a mozgássérült személyek számára létrehozott tornaterem berendezésének bôvítésére.
Sajtósok tanácskozása
Szombaton 11 órakor a Maros megyei mass-média képviselôi bukaresti szakemberekkel találkoznak. A vásárhelyi rádióstúdióban sorra kerülô tanácskozásra meghívták Felicia Antipet, az Adevãrul literar si artistic címû hetilap munkatársát, Radu Bîlbîiet, a bukaresti egyetem újságíró szakának elôadótanárát, valamint Florin Brustent, a Román Rádiótársaság keretében mûködô területi és helyi stúdiók elsô titkárát.
Marosvásárhelyen a SunRider
Az amerikai SunRider gyógyélelmiszer-gyártó és forgalmazó cég termékismertetô és bemutatkozó elôadást tart pénteken 15 órakor a vásárhelyi Bernády Házban (Horea u. 6. szám).
100 millió útjavításra
A megyei tanács megígérte, hogy 100 millió lejt fordít a csókai (Ákosfalva község) út javítására — tudtuk meg Józsa Ferenc jegyzôtôl. A holland kormánysegélybôl származó összeget a mintegy 5 kilométernyi út kövezésére fordítják. A 80 lélekszámú faluba idén bevezették a villanyt, az út járhatóvá tételével pedig a faluturizmust szándékoznak fellendíteni.
Kirándulás a Görgényi-havasokba
A Kelemen-Maros Sportturista Egyesület vasárnap, november 15-én kirándulást szervez a Görgényi-havasokbeli Szeles-tetôre (1318 méter). Indulás a nagyállomásról 4.10 órakor, érkezés Dédára 6 órakor. A kirándulók Sebes falut, majd a Sánci-tetôt érintve (kék ponttal jelzett túraút) érnek a Szeles-tetôre (piros sáv). Visszafelé az útvonal a következô: Jód- legelô, Ruszu-tisztás, Nagy Égett-kô, Borza-völgye, galonyai turistaház. Hazaérkezés 21.40 órakor.
Lebetonozzák a lejtôt
A helyi tanács 50 millió lejt szánt a marosszentgyörgyi Akác utca lebetonozására. A katolikus templom felé vezetô lejtô kövezését a gyakori esôzések, árvizek elmosták, így a közúti közlekedés körülményessé vált. A 330 négyzetméternyi terület betonozását a beérkezett árajánlatok alapján a marosvásárhelyi Cora Rt. nyerte. Vizi József polgármester véleménye szerint 5-6 napon belül befejezik a munkálatokat.
Fogyasztóvédelmi ellenôrzés a fodrászatokban
A Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivataltól érkezett jelentés szerint október 8. és november 10. között 17 ellenôrzést végeztek a megye különbözô fodrászüzleteiben. A leggyakoribb szabálytalanságok között találjuk a nem megfelelô munkakörülményeket, -eszközöket (szakadt, koszos, pecsétes törülközôk, penészes falak, lejárt szavatossági idejû kozmetikai krémek, fertôtlenítetlen eszközök, stb. használata). A vásárhelyi IGIENA egységein kívül a többi ellenôrzött boltokban mosógép hiányában a törülközôket otthon saját tisztították. Az észlelt kihágásokért 12, összesen 5,2 millió lej értékû pénzbüntetést róttak ki, valamint bezártak nyolc egységet.
Járdaöntés önerôbôl
A tanév megkezdése elôtt önerôbôl 300 méter hosszú járdával kötötték össze a fôutat a mezôcsávási általános iskolával, tájékoztatott Pápai Dénes polgármester- helyettes. A közmunkára két egymást követô hétvégén került sor. Elsô alkalommal 46, második héten 117 roma lakos vett részt a járdaöntésben.
Országos versfesztivál
A Megyei Mûvelôdési Felügyelôség, a segesvári mûvelôdési ház, valamint a segevári könyvtár közös szervezésében november 14-15- én Segesváron országos versfesztivált tartanak. Az ünnepélyes megnyitóra szombaton délelôtt 10 órakor kerül sor. A két nap programjában könyvbemutatók, Haiku- alkotási verseny, orgona-elôadás, valamint tudományos ülésszakok szerepelnek.
Képességi vizsga három tantárgyból
A képviselôk folytatva a tanügyi törvényt módosító 36-os rendelet szakaszonkénti vitáját, jóváhagyták, hogy a gimnáziumi tanulmányokat három tantárgyból álló képességi vizsga zárja. A nyolcadik osztályt végzett tanulóknak eszerint román nyelv és irodalomból, matematikából és választásra Románia történelmébôl vagy földrajzából kell vizsgázniuk, míg a kisebbséghez tartozó növendékek tudását magyar nyelv és irodalomból is felmérik.
5600 milliárd lej adósság
A munkaügyi tárcaának szeptember végén nyolc nagy adósa volt, amelyek közül elsô helyen a petrozsényi bányavállalat áll 1608 milliárd lejjel, ôt követi a galaci Sidex kombinát 1123, illetve a SVOT 1020 milliárd lejjel. A tartozások összesen mintegy 5600 milliárd lejre rúgnak.
47%-os áremelkedés
Az elmúlt év októberéhez képest idén az árak 47%-kal voltak magasabbak, az infláció havi átlagrátája pedig január 1 és október 31 között 3%-os volt. Egy év alatt a szolgáltatások 75,3 százalékot drágultak, a nem élelmiszer termékek 52,2%- ot, míg az élelmiszerek "csak" 33,6%-ot.
Kárpátaljai árvízkárok mérlege
Az ITV ukrán televízió szerda reggel a krápátaljai járásokban pusztító árvíz nyomán 17 személy haláláról, 25-nek pedig eltûnésérôl tudósított. Kedden a kijevi egészségügyi minisztérium 18 halottról és 25 eltûntrôl, míg az katasztrófaelhárítási minisztérium 9 halottról és 2 eltûntrôl számolt be. Ez utóbbi szerint 1300 épület összedôlt és 25 ezer embert kellett kimenekíteni otthonából. A kormány 3,2 millió dollárnak megfelelô összeget különített el a károk enyhítésére, ezenkívül az ENSz és az Európai Unió segítségéért is folyamodott. Magyarországról eddig 15 tonna kenyér, 4 tonna cukor és olaj, 32 ezer konzerv, takaró, meleg ruha és cipô érkezett.
Lefoglalt független napilap
A szerb adóhivatal munkatársai a kiadóra kivetett tetemes pénzbírságra hivatkozva kedden este, immár másodszor foglalták le a Dnevi Telegraf címû napilap összes kinyomtatott példányát. Az újság csaknem háromhetes kényszerszünet után jelent meg ismét. A napilapot megjelentetô kiadót, valamint Zoran Novakovic felelôs szerkesztôt egy belgrádi bíróság a legmagasabb büntetési tételeket alkalmazva összesen 1,2 millió dináros pénzbírságra ítélte a sajtótörvény megsértése miatt. A szerb hatóságok a frissen nyomott újságokat hulladékpapírként értékesítik a pénzbírság kiegyenlítése végett.
Az Európa Banknak további tartalékokra van szüksége
Eddig csaknem 40 milliárd euró ( az ecu utódja jövôtöl a 11 európai uniós tagországban) tartalékkal rendelkezik az Európai Központi Bank (ECB), az új övezet központi pénzintézete. Jövôre azonban az illetékesek szerint a az arany- és valutatartalékokegyüttes értékének el kell érnie a 130-180 milliárd eurót, tehát a tagországok központi bankjainak még jelentôs mennyiségû arannyal és valutával kell feltölteniük az ECB kincstárait ahhoz, hogy az új pénzintézet valóban az övezet jelentôs tényezôjévé váljon.
Magyar felsôoktatás a Kárpát-medencében
A magyar felsôoktatásnak fel kell készülnie arra, hogy egyre inkább határok nélküli oktatássá váljon az egységesülô Európában — hangzott el a magyarországi és határain túli magyar felsôoktatás helyzetérôl rendezett konferencián Debrecenben. Pillanatnyilag Magyarországon a felsôoktatási intézmények hallgatóinak egy százaléka határon túli, azaz erdélyi, kárpátaljai, felvidéki vagy vajdasági fiatal. Az országban tanuló hétezer doktorandus közül azonban 700 határon túli magyar.
Igazgató nélkül
Igazgató nélkül maradt a tervezett új budapesti Nemzeti Színház, miután ennek a Horn-kormány által kijelölt igazgatója, Bálint András lemondott posztjáról. A döntés nyomán a társulat nehéz helyzetbe került ugyanis a szakmában már késô ôsszel megkezdôdik a következô évad elôkészítése és tervezése, ráadásul a színészek általában nem az épülethez, színházhoz szerzôdnek, hanem igazgatóhoz. Így a magyar kulturális tárcát terheli a helyzet mihamarabbi, megnyugtató rendezésének felelôssége. tekintettel az igazgatói megbízási procedúra hosszadalmas lebonyolítására a kulturális miniszter Hámori József felkérte Iglódi István fôrendezôt, hogy az 1999/2000-es évad elôkészítését haladéktalanul kezdje meg.
Újabb amerikai anyahajót indítottak az Öbölbe
William Cohen, az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztere kedden bejelentette, hogy az öbölbe küldi az Enterprise repülôgép-anyahajót. A térségben ez lesz a második amerikai repülôgép-hordozó.
Copyright © Népújság - 1998