RMDSZ-vezetôk Balavásáron

Tegnap délután négy órakor a balavásári polgármesteri hivatalban Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ünnepélyes keretek között 40 millió lejt adott át Kovács Károlynak, Balavásár polgármesterének. Az RMDSZ küldöttségében egyébként még jelen voltak Takács Csaba ügyvezetô elnök, Burkhárdt Árpád, Maros megye alprefektusa, Virág György, a megyei tanács alelnöke, Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági osztályának fôosztályvezetôje, valamint Szepessy László, az elnöki hivatal irodavezetôje.

Mint ismeretes szeptember 19-én a Duna Televízió és az RMDSZ közösen Gálaestet szervezett a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az Erdélyben pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására. Így sikerült mintegy 78 millió lejt begyûjteni adományokból illetve külföldrôl, Budapesten keresztül további 18500 dollár (174 millió lej) értékû összeg érkezett be.

Ebbôl eddig 7 millió lejt kapott Pályi Béla gyermekek táboroztatására, 5 millió lej jutott Ákosfalvára, valamint 10 millió lej Dózsa György községbe. A tervek szerint közösségi támogatásban fog részesülni továbbá Mikefalva (20 millió lej), Radnót (10 millió lej) , Dicsôszentmárton (15 millió lej) , Nyárádszereda (15 millió lej) , Nyárádkarácsony (15 millió lej) , a Bihar megyei Érszôlôs (5 millió lej) és a Szilágy megyei Sarmaság (5 millió lej).

A pénz ünnepélyes átadása után Markó Béla hangsúlyozta: "a nyilvánosságra azért van szükség, hogy az adományozók is lássák, hogy felajánlott pénzeikkel mi történik". A 40 millió lej konkrét felhasználásáról Balavásár községi tanácsa ma fog dönteni. A délután során a község vezetôsége az RMDSZ küldöttségével helyi problémákat is megbeszélt.

Tegnap délelôtt 10 órakor a marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában a Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében megnyílt a IV. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Egyelôre inkább kiállítás — mondhatnánk, mert, mint ilyenkor lenni szokott, a megnyitó pillanataiban is népes közönség sátorról sátorra elôzetes könyvszemlét tartott és... gyorsköltségvetést készített. A mintegy harminc kiadó és könyvkereskedés roppant kínálatát látván abban máris megállapodhatunk: csak bírja szusszal, azaz zsebbel az ember...

A könyvvásárt Káli Király István, a könyves céh elnöke nyitotta meg, köszöntve a könyvvásáron résztvevô kiadókat és közönséget.

Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke abbeli reményét fejezte ki, hogy a város- és a megyevezetés az új helyhatósági törvény pénzügyi lehetôségeivel a jövôben nemcsak gondnoki-védnöki szerepet vállalhat, hanem gyakorlati eszközökkel támogathatja majd a város és a megye szempontjából is fontos kulturális, nem utolsósorban kereskedelmi eseményt.

Orbán Dezsô alpolgármester a vásárnak helyet adó város nevében üdvözölte a megjelent kiadók képviselôit, akárcsak Cornel Moraru megyei kulturális fôfelügyelô, hangsúlyozva a város kulturális életéhez tartozó könyves hagyomány jelentôségét.

A Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának képviselôje, dr. Pál József államtitkár elmondta, hogy a magyar kormányzat egyre erôteljesebben kívánja támogatni a határon túli magyar kultúrát.

Kötô József tanügyi államtitkár képviselte a román mûvelôdési minisztériumot is, mert utóbbi az angol Károly fôherceg bukaresti látogatásával ott van elfoglalva a könyvvásár idején...

Markó Béla költô, az RMDSZ szövetségi elnöke: — Végsô soron sikerült egy mûködô intézményt, szép hagyományt meghonosítani Marosvásárhelyen. A román nemzeti tankönyvkiadót a magyar tankönyvkiadó mellett emlegetni közhely, de valóban egymás mellett vannak standjaik, és környékükön nem hallunk ellenséges, uszító hangokat... Figyelni kell a könyvek üzenetére...

A lapunkban megjelent program szerint író-olvasó találkozókon is részt vehetett és természetesen részt vehet a közönség. Bemutatták Sas Péter a kolozsvári Szent Mihály templomról készült könyvét, többek között a Mûvelôdés folyóirat 50. születésnapja alkalmából megjelent Antológia-kötetet: Kaláka Kalendárium az 1925. esztendôre címmel. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó bemutatta Egyed Emese Csönd címû kötetét. A kolozsvári szerzô dedikált. Hasonlóképpen Shakespeare Cariolanus drámáját, Jánosházy György fordításában.

Terünk kevés a teljes ismertetôre, ám igyekszünk naponta tájékoztatást adni a marosvásárhelyi könyvvásárról.

Tegnap délelôtt kilenc órakor Burkhárdt Árpád alprefektus, Virág György, a Maros Megyei Tanács alelnöke, és Orbán Dezsô marosvásárhelyi alpolgármester a prefektúra protokolltermében fogadta Valerij Keneaikint, az Orosz Föderáció Romániába akkreditált nagykövetét. Mint tegnapi lapszámunkban jeleztük, a követ felesége, Nagyezsda, fia, Anton és Pjotr Ambrosz követségi titkár kíséretében érkezett Marosvásárhelyre. Az elsô megbeszélések, a hivatalos fogadás után a nagykövet a helyi újságírók kérdéseire válaszolt. Megtudtuk, hogy Keneaikin úr egy éve tartózkodik országunkban, és végigjárja a megyéket. Munkalátogatásra érkezett Marosvásárhelyre. Szeretné, ha a két ország térségei közvetlen kapcsolatot létesítenének egymással, mivel az Oroszországba irányuló globális román export majdnem teljesen leállt, tehát a jövôt a regionális együttmûködések jelenthetik. Oroszországban komoly kereslet mutatkozik a hazai bútor és más termékek iránt, tehát az orosz pénzügyi válság körülményei között is meg kell találni a kereskedelem lebonyolításának módozatait. A nagykövetség azt vállalhatja magára, hogy elôsegíti a romániai és az oroszországi cégek közötti kapcsolatfelvételt. Eddig több közvetítô cégen keresztül bonyolódott a gazdasági együttmûködés, és ezeket a közbeesô fázisokat ki kell szûrni a kapcsolatrendszerbôl. Politikai téren nagyon sokat kell még tenni az orosz— román kapcsolat javításáért. Véglegesíteni kell az új államközi szerzôdést. Kis lépések történnek ezen a téren. Primakov miniszterelnök térhódításával kapcsolatban a nagykövet elmondta: ô sem tud többet errôl, mint ami a sajtóban az utóbbi idôben megjelent, és ô mint az államelnök romániai képviselôje, nem kívánja kommentálni ezt a témát. A kelet-európai államoknak a NATO-ba való felvételével kapcsolatban a nagykövet leszögezte: nem örvendenek a NATO terjeszkedésének.

A Népújság részérôl egy egészen más témáról érdeklôdtünk.

Népújság: Jól tudjuk, hogy Oroszország nemcsak a kommunizmust, szocializmust jelenti, hanem fôként azt a magas szintû, sajátos kultúrát, melyhez foghatót keveset találunk a földön. Mit tesz az orosz nagykövetség azért, hogy Románia, Erdély népe, a fiatal nemzedék megismerje ezt a kultúrát, az önök irodalmát, táncmûvészetét, csodálatos népmûvészetét?

V. Keneaikin: A kultúra terén is hatalmas veszteségeink vannak. Nagyon kevés híres együtes jön ma kelet felôl Romániába. És a román együttesek sem látogatnak el hozzánk. Ez azzal magyarázható, hogy a kultúra is kereskedelmi jelleget öltött. Másrészt felbomlottak itt is, minálunk is a kulturális életet szervezô struktúrák. Az ön problémafelvetése abszolút jogos, de sajnos a lehetôségek nagyon szûkösek. Új kultúratámogató rendszert kell kiépíteni Oroszországban.

A prefektúrán lezajlott fogadás után a Keneaikin család és a nagykövetség titkára megtekintette a Nemzeti Színház épületét, az ortodox katedrálist, a várat.

A Mobex bútorgyárban Ioan Bogdan vezérigazgató bemutatta a magas rangú vendégeknek a vállalat kiállítását, ahol az 1—12 ezer dollár értékû garnitúrák nyilvánvalóan elnyerték fôleg Nagyezsda asszony tetszését. Majd a legkiválóbb mûbútorasztalosokat, faragómestereket is felkeresték.

Noha eredetileg ez nem volt tervbe véve, a MANPEL bôrgyár vezetôségének kérésére Burkhárdt Árpád alprefektus javasolta a nagykövetnek, hogy keresse fel a bôrgyárat is. Ott Székely Sándor vezérigazgató tájékoztatta Keneaikin urat arról, hogy több orosz cég fizetésképtelensége miatt mintegy 150 ezer pár kesztyû áll raktáron. Kérte a nagykövetet, hogy az orosz és román kormány novemberi tárgyalásán a MANPEL bôrgyárat is foglalják bele a barter-keretbe. Arról van szó, hogy kormánytámogatással a két ország vállalatai termékek cseréjével próbálják csökkenteni az adósságokat. Egyelôre a Gazprom, a Lukoil és a Rozvoruzsenyije hatalamas vállalatok érdekeltek abban, hogy a marosvásárhelyi kesztyûszállítmányok is bekerüljenek ebbe az árukörforgásba. A nagykövet pontos írásbeli elemzést kért a Manpel oroszországi kapcsolatairól, arról, hogy mely cégek mivel tartoznak a marosvásárhelyi vállalatnak, ahol több mint ezer dolgozó munkalehetôsége, keresete függ közvetlenül az orosz piactól. A követségi küldöttség ezután felkereste a Manpel gyár egyes részlegeit.

Értesüléseink szerint a nagykövet és kísérete Marosvásárhelyrôl Suceava megyébe utazott.

Tegnap délben a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal sajtóirodájában Fisus Dan városi fôépítésztôl tudhattuk meg, hogy bár már idénre el kellett volna készüljön, csak 1999 közepére lesz készen Marosvásárhely általános városrendészeti terve. Ennek nagyon fontos része lesz az építkezési szabályzat, amellett a dokumentum egy jó idôre meghatározza a város fejlôdési távlatait. A terv elkészítése több mint félmilliárd lejbe kerül.

Szintén a fôépítész számolt be róla, hogy a törvénytelenül épített garázsok problémáját 80%-os arányban sikerült megoldani, azaz ennyi garázsnak a sorsa dôlt el. A többiek fölött év végéig döntenek. Már többször említettük, hogy azokat bontják le, amelyek improvizált építmények, vagy a olyan helyen állnak, ahol akadályozzák a forgalmat, vagy közhasznú létesítményekhez (víz, gáz, egyéb vezetékek) való hozzáférést. A most megtûrt garázsokat is utolérheti majd a vég, ugyanis Fisus Dan szerint a helyhatóságnak a távlati célja többszintes, több száz férôhelyes garázsok építése, lehetôleg közel a város központi övezetéhez.

A garázsokéhoz hasonlatos gond a telkeké. Fôleg a Tudor lakótelep Jedd felé esô részén sok, egykori mezôgazdasági területet adtak vissza tulajdonosaiknak. Ma ez már belterület, azonban a kérvényezôknek nem tudnak építkezési engedélyeket kiadni, mivel az övezetnek nincs városrendészeti terve. Elkészíttetésére pedig nincs pénze a hivatalnak. Vagy befektetôre lenne szükség, vagy pedig az érdekelt tulajdonosok anyagi hozzájárulására, hogy a problémát megoldhassák, mert a fôépítész szerint sokan szándékoznának építeni ebben az övezetben.

A kétnyelvû bizonyítványok ügyében nagyon gyors intézkedés várható, a kisebbségi nyelvek használatának kérdésében pedig a kormánykoalíció négy pártja tíz napon belül megkezdi a hivatalos konzultációkat — mondta az MTI-nek Csáky Pál, az új szlovák kormány kisebbségi és önkormányzati kérdéseket felügyelô alelnöke.

— Mindkét kérdésben megkezdôdött a tervezetek munkaváltozatának egyeztetése. Mindegyik tárcánál intenzíven dolgoznak a kormányprogram tervezetének végleges változatain, és azokba tárcánként sok kisebbségvédelmi elem is bekerül — jelezte a szlovák kormány alelnöke, aki az új kabinet két magyar nemzetiségû tagjával, az MKP-hoz tartozó Harna István építés- és közmunkaügyi, valamint Miklós László környezetvédelmi miniszterrel együtt szerdán sajtótájékoztatót tartott.

— E területen a megnevezés is változni fog: a jövôben nem államigazgatásról, hanem közigazgatásról kívánunk beszélni, méghozzá nagyon következtesen — tette hozzá. Csáky szerint máris biztos, hogy az oktatásügyi minisztériumban ugyanúgy létrejön a nemzetiségi fôosztály, mint a mûvelôdési tárcánál. Tudvalevô, hogy az oktatásügyi, a földmûvelési, a pénzügyi és a szociális tárcának magyar államtitkára van, de a magyar koalíció pártjának szakemberei más tárcák különbözô szintjein is helyet kapnak.

A kormány az önkormányzatiság területén a hatalom decentralizálására, a regionális és helyi önkormányzatok megerôsítésére fog összpontosítani — jelentette ki Csáky. Ezt a területet a kormányzat általa irányított hivatala fogja koordinálni.

A kormány folytatni kívánja a privatizációs folyamatot, egyebek között a bankszektorban is. 1999-ben egy újabb pénzinténzet, a Banca Agricolã kerül eladásra — közölte Párizsban Radu Vasile miniszterelnök.

Francia gyáriparosokkal tartott találkozóján a hivatalos franciaországi látogatáson tartózkodó Radu Vasile hangsúlyozta, hogy a román kormány átláthatóvá kívánja tenni a privatizaciós folyamatot és az ezzel kapcsolatban mintegy tíz nap múlva megszületnek a konkrét intézkedések.

A román bankok közül a Román Fejlesztési Bank (BRD) és a BancPost eladási folyamata kezdôdött meg, a BRD-re két francia bank, a BNP és a Société Générale pályázik, míg a BancPostot két amerikai és egy portugál konszern kívánja megvásárolni.

A román kormány jövôre a Tarom légitársaság privatizálását is fontolóra veszi, de egyelôre a konkrét megvalósítási módokról nem született döntés — írta az AFP.

Az Európai Bizottság Romániáról készített országértékelését az elsô hivatalos román kommentárok azzal a szemlélettel fogadták, hogy "a pohár nem félig üres, hanem félig tele van". A csütörtöki román sajtó ugyanakkor kertelés nélkül úgy fogalmazott: Románia egyelôre nincs versenyben az EU-tagság elnyeréséért.

Radu Vasile miniszterelnök elsô kommentárja nagyon szûkszavú volt. A kormányfô emlékeztetett arra, hogy amikor a közelmúltban hazatért brüsszeli látogatásról, már jelezte honfitársainak: az országértékelésben lesznek negatív részek. Ezzel együtt úgy vélte, hogy a dokumentum az Európai Unió Romániának nyújtott támogatásaként értékelhetô.

Alexandru Herlea, az integrációs ügyek minisztere elsô helyen azt emelte ki, hogy Európai Bizottság értékelése szerint Románia demokratikus ország, ani azt jelenti, hogy a leglényegesebb politikai követelést teljesítette az ország.

"Ne feledjük, az AGENDA 2000 dokumentumban Romániát úgy értékelték, hogy még csak a politikai kritériumok teljesítésének útján van. Hasonlóképpen az országértékelés kidomborítja, hogy elôrelépés történt a jogharmonizáció terén, ami fontos lépcsôfok a közösségi joggyakorlat meghonosításában" — mondta.

Az integrációs ügyek minisztere így folytatta: "Természetesen mindezek mellett az értékelés rámutat, hogy Románia a gazdaság és a közigazgatás reformja szempontjából nehéz helyzetben van. Itt a fejlôdés túl lassú, mind az EU követelmény-rendszeréhez, mind Románia saját kötelezettség-vállalásaihoz képest. Romániának gazdasági téren minden erôfeszítést meg kell tennie, hogy határozottan és gyorsan behozza az elvesztegetett az idôt. Ez alapvetô feltétel ahhoz, hogy felvegyük azt az ütemet, amely lehetôvé teszi számunkra, hogy elfogadható határidôn belül az EU tagjai lehessünk."

A Romániáról készült országértékelés a kedvezô változások között említette, hogy a romániai magyarság helyzete a közélet minden területén javult. Ehhez Frunda György szenátor azt fûzte hozzá, hogy a magyar kérdés orvoslásának méltatásakor az Európai Bizottság éppen azokra a törvénytervezetekre, illetve politikai döntésekre hivatkozik, amelyek még nincsenek törvényben szentesítve — azaz a politikai akaratot ismerte el. A magyar-német egyetem alapításáról, a helyi önkormányzatokról még csak kormányhatározatok született, de ahhoz, hogy ezek intézménnyé váljanak, még az szükséges, hogy a parlament törvényerôre emelje azokat.

"Véleményem szerint ezzel az Európai Unió bátorítja a román kormányt és a román parlamentet, hogy ezen a téren ilyen irányba haladjon és ténylegesen, a törvények szinten megoldja a kérdést" — hangsúlyozta az RMDSZ szenátora az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Frunda szerint a gazdasági értékelés egyértelmûen negatív. "Sajnos, az Európai Bizottságnak igaza van. Tavaly Romániának még esélye volt arra, hogy azok közé kerüljön, akikkel megkezdik a felvételi eljárást, most kikerült ebbôl a csoportból. Ez saját hibájából történt, mert gazdasági téren nem teljesíti az Európai Unió feltételrendszerét. Ráadásul mindaz, amit Románia esetében kifogásolnak, szerepel a kormányprogramban, tehát nem kellene mást tenni, csak azt, hogy a román kormány hajtsa végre saját programját" - hangsúlyozta.

Az országértékelést ismertetve az elsô román sajtókommentárok egyértelmûen fogalmaztak. "Az Európai Unió búcsút mondott nekünk" - írta Curentul. Az Evenimentul Zilei azt állapította meg, hogy Románia gyakorlatilag nem jön szóba az Európai Unió bôvítésénél, míg a Ziua szerint Romániának még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy eljusson az Európia Unióba.

Lapunk korábban beszámolt az október 26-i figyelmeztetô ôrségrôl, amelyen a Maros megyei Helyi Utak Közszolgáltató Vállalat szakszervezetének 20 tagja vett részt, képviselve a vállalat a 10 munkapontját. A figyelmeztetô ôrségállásra azért került sor, mert a Munka és Szociális Védelmi Minisztériumhoz intézett megkereséseik nem jártak eredménnyel.

Úgy tûnik azonban, hogy az akkori akció nem sok eredményt ért el, ugyanis a tegnap a megyei szakszervezet elnöke, Chertes Alexandru egy társával együtt Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen az országos szakszervezet által szervezett figyelmeztetô ôrségen.

Mint ismeretes, az útépítôk azt kérik, hogy a téli kényszer-munkaszünet ideje alatt kifizetendô fizetéseket ne az újonnan megalakult Építômunkások Társadalmi Pénztára, hanem a Munka és Szociális Védelmi Minisztérium alapjaiból fizessék. Ellenkezô esetben Maros megyében 22000 alkalmazott, országos szinten pedig 800000 építômunkás maradhat fizetés nélkül, ugyanis a Pénztár nem rendelkezik a szükséges összegekkel.

Lehet azonban, hogy egy ilyen figyelmeztetô ôrség eltörpül a brassói 12000-es szakszervezeti, illetve a iasi-i és bukaresti diákmegmozdulások mellett.

Közép-Kelet-Európa népeinek egészségügyi állapotáról kezdôdött csütörtökön háromnapos nemzetközi konferencia Pest megyei és az erdélyi orvosok részvételével a Szent- Rókus Kórház és a megyei önkormányzat szervezésében.

Az e részvételi körrel ötödik alkalommal megrendezett tanácskozás alkalmából Horváth Szabolcs, a Rókus Kórház fôorvosa az MTI érdeklôdésére elmondta: felmérések szerint Közép-Kelet-Európa népeinek egészségügyi állapota rosszabb az európai átlagnál, ezen belül a határon innen és túl élô magyarok helyzete még kedvezôtlenebb.

Jó néhány olyan betegség sújtja ezt a népcsoportot, amelynek több közös jellemzôje van, mint például az alkoholizmus, a szív- és érrendszeri panaszok, a magas vérnyomás elterjedése. Ezek alapján Magyarországon csakúgy, mint Erdélyben a férfiak várható átlagéletkora 63 év, amivel Európában az utolsó helyen állunk.

Az okok igen összetettek gazdasági, életviteli és politikai tényezôk egyaránt közrejátszanak benne— Erdélyben például a kisebbségi lét kimutathatóan növeli a neurózis és a magas vérnyomás kockázatát.

A Pest megyei kórházak az elmúlt években szoros szakmai kapcsolatot építettek ki erdélyi társintézményekkel, s ennek keretében több millió forint értékû felszereléssel segítettek a hazainál is szerényebb felszereltségû kórházakon.

A mostani tanácskozáson a szakemberek a magyarságra jellemzô betegségek okait igyekeznek pontosan körülhatárolni, és megvitatják a megelôzés lehetôségeit.

Ez van!

Bolond szenátor, ki magyar kémekrôl álmodik, nemzetôröket verbuválna Erdélyben. A moralista pribék, ki egyhúron pendül vele, csak képviselô, de magyarázza újságjában, hogy mennyire fontos lenne tényleg, s be kár, hogy nem neki jutott elôször eszébe. Mentelmi joggal rendelkeznek, szép dolog nem mondhatom, hát bátran összehordhatják a sok hülyeséget, felfújhatják magukat, mint a pulykakakas, viselkedési kultúrájuk ilyen. Lelkük klinikai eset. Persze miattunk, képzelhetik, mert a magyar és annak nyelve szúrja a szemüket. Ki nem állhatják iskoláinkat, a vajúdó egyetemet, a kétnyelvû táblákat, templomainkat, vajon még mi mindent? Rühellik, ha mi is akarunk valamit. Ezért a folyamatos felhördülés. Mert amit nekik szabad, nekünk nem szabad.

Fasizmusra jár az agyuk. Bevezetnék, akár holnap, a terrort. Nemzeti Gárda kellene, hogy közöttünk szétverhessen; ránk fognák a nyomort és szerencsétlenségüket. Tudjuk, hogyne tudnók az elôzményeket. Hogy miféle gárdisták garázdálkodtak a nagy háború után, ott, ahol magyarok laknak; Szárazajtát, Csíkszentdomokost nem felejtjük; a lenyakazott védtelen falusiak lelkükön száradnak.

Most ideszabadítanák ôket újra. Kitalálták jól. Hogy mivel ijesztgessenek. Azt hiszik, csak akarni kell s menetelnek majd büszkén a gárdisták. Nem ülnek veszteg. Szövegelnek az ország házában és vicsorognak az újságban... Ma még szócséplés az egész, de meglehet, holnap nem lesz az. Ma még füst és pára a handabanda, amely hamar elszáll, de a fejekben megragadhat. Ma még csak fantáziálnak, de ki tudja, elôbb-utóbb valóra válhat.

Mert a hatalom hallgat suttyomban, oda se hederít és az illetékes ilyenkor nem illetékes; mert az ország nem didereg, ha egy rosszarcú világot ígérnek neki; mert hideglelôs ôrültek beszédjétôl és a megelôlegezett boldogságtól nem kap csalánkiütést senki. Sajnos.

A román pénzpiacon tapasztalható idegességet, a lej árfolyamának hirtelen esését nemcsak gazdasági okok magyarázzák, szerepet játszik a spekuláció és az érzelmi tényezô is — hangoztatta Mugur Isãrescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója az Adevarul címû lap csütörtöki számában megjelent nyilatkozatában.

A központi bank kormányzója szerint a román pénzpiacon gyakran elôfordul, hogy a lej árfolyama zuhanni kezd, néhány nap alatt több "lélektani küszöböt" is átlép, majd a piac megnyugszik. A Román Nemzeti Bank addig nem aggódik, amíg a leértékelôdés üteme elmarad az infláció és a letéti kamatok nagyságától.

A lej a hét elsô felében a dollárhoz képest szabadesésbe kezdett, mind a bankközi, mind a pénzváltók által alkalmazott árfolyam vészesen megközelítette a 10 ezer lej/dollárt. Az idegességet fokozta, hogy a román lej kisöccsének emlegett moldovai lej összeomlott, és emiatt pánik tört ki a lakosság körében a szomszédos országban.

Isãrescu szerint az infláció és a letéti kamatok nagyságát tekintve eddig a lej árfolyamvesztése havi 2 százalékig volt elfogadható, most a 3,4-3,5 százalék jelenti azt a határt, ameddig a központi bank nem nyugtalankodik.

A bank kormányzója elmondta, hogy a Román Nemzeti Bank számításai szerint az infláció üteme októberben 3,5-4 százalék között volt. A lakossági betétekre fizetett kamatok nagysága éves szinten mintegy 50 százalékkal lett magasabb, ami havonta mintegy 4 százalékos emelkedést jelent.

Az interjúban Isãrescu azt hangsúlyozta, hogy a Román Nemzeti Bank a kereskedelmi és fizetési mérleg hiányának csökkentését tekinti most elsôrendû feladatnak, és véleménye szerint a lej leértékelése ebben önmagában nem segít. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megerôsítik a fiskális és a pénzügyi fegyelmet, csökkentik a gazdasági veszteségeket. Emellett összhangba kell hozni a jövedelmeket a termelékenységgel, mivel tavaly november óta drámaian csökken a termelékenység, ez egyes számítások szerint a gazdaság egészét tekintve megközelíti a 30 százalékot.

Bill Clinton amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy büszke arra a teljesítményre, amit a demokraták nyújtottak a keddi félidôs választásokon.

Az amerikaiak "a pártosság helyett a haladást, a megosztottság helyett az egységet" választották — értékelte az elnök a végeredményt. Arról nem volt hajlandó nyilatkozni, miként látja most saját kilátásait a Lewinsky-szexbotrány, illetve annak eltussolási kísérlete miatt ellene indult alkotmányos felelôsségre vonási eljárással kapcsolatban.

Clinton szerint most, a választások lezárultával ideje visszatérni az emberek életét ténylegesen befolyásoló kérdésekre. Az elnök elsôként a társadalombiztosítással, közelebbrôl a nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi gondjaival kíván foglalkozni alaposabban. Emellett az egészségbiztosításra, az iskolaépítések és -átépítések szövetségi finanszírozására, a minimálbér növelésének lehetôségeire, illetve a kampányfinanszírozási szabályok átfogó reformjára akarja figyelmét fordítani.

A demokraták jó választási szereplését is annak tudja be az elnök, hogy a párt jelöltjei az oktatás, az egészségügyi ellátás és a társadalombiztosítás kérdéseit állították a kampánytémák középpontjába.

Tegnap délben sajtóértekezletet tartott a Romsat Cable Tv & Radio társaság marosvásárhelyi vezetôsége. A tájékoztató megbeszélésen Roberts Stuart, az egyesült államokbeli Metromedia cég kelet-európai régiójának igazgatója vitte a prímet, Gábor Ferenc ügyvezetô igazgató szinkrontolmácsolásával.

A Népújság kérdésére válaszolva az angliai Manchesterbôl származó, pillanatnyilag Romániában élô és megyeszékhelyünkre havonta ellátogató vendégünk kijelentette, miszerint tegnap reggel Vásárhelyen 34.718, míg Bukarestben 46.400 elôfizetôjük volt. Ha ezeket a számokat a fôváros és megyénk legnépesebb települése lélekszámához arányítjuk, akkor az derül ki, hogy a volt Telesatco Kft. összes részvényeivel rendelkezô gazdasági társaságnak mi vagyunk a leglelkesebb támogatói és egyben a szolgáltatásaiban viszonylag legnagyobb mértékben részesülô helyi közösség os Romániában. Roberts Stuart bevallotta, hogy amikor az igazgatótanács tagjainak elôször kezdett beszélni Marosvásárhelyrôl, többen elcsodálkoztak, hogy egyáltalán létezik ilyen nevû város országunkban. Az itt szerzett kedvezô tapasztalatok alapján pedig — mármint hogy véleménye szerint ez Romániában a legkozmopolitább helység, ahol nem várják ölbe tett kézzel a dolgok kedvezôbbre fordulását, hanem tesznek is a haladás érdekében — az utóbbi idôben egyre könnyebben tudta "eladni" az itteni kábeltelevíziós rendszer fejlesztésére vonatkozó ötleteit a tengeren túli vezetôségnek. Ennek köszönhetjük, hogy már most, november-december folyamán, illetve 1999 elsô hónapjaiban sok nagyszerû terv megvalósul.

A sajtókonferencián elhangzottakra bôvebben visszatérünk.

LABDARÚGÁS. A pálya eltiltása miatt szombaton délelôtt, a B-osztályos bajnokság 15. fordulójában a Marosvásárhelyi ASA Aranyosgyéresen fogadja a Pitesti-i Dacia csapatát. A találkozó 11 órakor kezdôdik. Ugyanebben a fordulóban a Dicsôszentmártoni Chimica a Nagybányai FC csapatához látogat. A D-osztályos bajnokság 13. fordulójában, pénteken délután 2-tôl a Matricon- pályán: Marosvásárhelyi Matricon — Marosvásárhelyi Zamur. További mérkôzések (szombaton délelôtt 11-tôl): Marosvásárhelyi Gaz metan — Sóváradi Gyôzelem, Szászrégeni Avîntul Silva — Marosvásárhelyi Elektromaros, Mezôméhesi Lendület — Nyárádtôi Egyesülés, Segesvári Vár HSE — Marosvécsi Vár, Szovátai Fások — Havadi-Erdôszentgyörgyi Testvériség, Marosszentannai Scorillo — Marosludasi Romvelo, Disznajói Maros — Radnóti FC.

KÉZILABDA. Az A-osztályos bajnokság Nyugati csoportjának 9. fordulójában a Marosvásárhelyi ASA Proxima a Nagybányai Phoenix csapatát látja vendégül. A találkozót szombaton reggel 9 órai kezdettel rendezik meg a marosvásárhelyi Sportcsarnokban.

Az EMKE marosvásárhelyi vezetôsége és a szegedi Százszorszép Gyermekház többfordulós vetélkedôt hirdet az 1998 novembere és 1999 áprilisa közötti idôszakra.

A verseny témája a két város története, mûvészete, néprajza, valamint a város jelenlegi arculata. A Maros megyei versenyzôk Szeged városról versenyeznek, míg a szegediek Marosvásárhellyel kapcsolatos kérdésekre válaszolnak.

A versenyen 6 fôs csapatok vesznek részt, négy diák és két felnôtt. A diákok 10-16 év közöttiek lehetnek, a felnôtt résztvevô lehet szülô, tanár, rokon stb.

Az elsô öt-hat csapat a jövô tavasszal cserekirándulásra megy Szegedre, azaz minden csapat fogadja majd itthon azt a szegedi csapatot, aki ôt vendégül látta.

A verseny elsô részében levélben válaszolnak a versenyzôk, majd következik az elôdöntô, itt választják ki a Szegedre utazó csapatot. A döntôre Szegeden kerül sor.

Jelentkezni (legalább egy csapattag) 1998. nov. 17-én 16 órakor, a marosvásárhelyi Bernády Házban.

A szerdáról csütörtökre forduló éjszakán vagy hajnalban L alakú tömbházunk belsô udvarán megöltek egy embert. Nem hallottam a zajt, mi az ellenkezô oldalon alszunk. Általában mindig az ellenkezô oldalon alszunk, ha valamit meg kell hallani.

Mert fölöttébb kockázatos valamit meglátni és valamit meghallani ezen a fertályán Európának. Az álprivatizáció hódításával párhuzamosan nemcsak az infláció nô, hanem a peremre szorultak rétege is sokasodik. A minap az egykori Pufajkában (már amit az Itala pub meghagyott belôle) két részeg hölgy molesztált egy bekötött kezû fiatalembert. Ilyen eset ritkán fordult elô ebben a férfias cúgban. Az eset nem érdekes, a fiatalember szólt a polgárôröknek, akik áthelyezték a küzdelem színterét a taxisor és a lábasbejárat huzatos (régebb húgyos) terére, aztán a nép elunta a dolgot, a lédiket valószínûleg vagy megint megverték, vagy megint elengedték.

De hogy egy tisztességes lájbirángató ide alacsonyodjék.

A Harmónia utca patak felôli részén van néhány bögrecsárda, ide szorultak a környék iszákosai. Néha cirkusz is jön, volt ott már ószer, sôt oroszpiac is, van jövôje a helynek, szellemei, a géniusz lacikák méltán ütik fel sátrukat a vodka mellett.

Ezeket záróra után átrugdalják egy másik dimenzióba.

A másik dimenzió mindig kifelé mutat, a város peremére. Lehet, hogy a mi udvarunk is csak ilyen átmenet, mondjuk, a Diamant amantjai irányába.

Volt az a film, hogy Marin bá, a milliomos. Na, az egyik bögrecsárda a Nea Marin nevet viselte ott. Bezárták. De nincs olyan kocsma, amelyet végleg be lehessen zárni. Mondhatni kocsma kocsmát szül. És ezek a szülések nem is fájdalmasak. Manapság nem nehéz kocsmát nyitni, csak nyitott (európai) kapcsolatokra van szükség. Rokonizmus, nepotizmus? Áh, hol vagyunk mi már ezektôl. Érrrrdek, urrram, az érrrdek, az beszél. A rokoni érdek, a nepotikai érdek, az unokanagykabátom érdeke, sötöbö.

Megölnek ott egy embert. Na és. Az emberiség egyfolytában gyilkolja egymást és önmagát. Az egyiknek a neve piacgazdaság, a másiknak a neve háború. Mindkettô ugyanarra megy ki.

A hullát már elvitték, mire hét óra tájban a lépcsôn bandukolok lefelé, mert azt hiszem, rossz a lift. Ez a mi liftünk olyan, hogy ha este nem romlik el, elromlik reggel, mert mindig kerül egy- egy technikai antitalentum (mostanság így hívják a faluról már régebb beszármazottak beszármazottait, akik nemhogy az angolt, nemhogy a liftet, de a vécét sem tudják rendeltetésszerûen használni. Amikor úgy kéthetenként elárasztanak, mindig akasztás gyanúja forog fenn; holott csak annyi, hogy nem tudja, miért kell meghúzni a kallantyút.) A ravaszt, azt már tudja, ojjé.

Ez nem balkán, ez romkán.

Magykán. Mert a magyarok éppen olyan rendetlenek, mint azok, akikre oly elôszeretettel szeretik ráfogni a bajt.

Az elôbb emlegetett bunyó szereplôi nem anyanyelvükön mocskolták egymást és magukat. Amikor a sértett fél bevezette a polgárôröket, elszólta magát, magyarul: — Ez az a kettô.

Az a kettô pedig olyan hidegvölgyi akcentussal beszélte az állam nyelvét, hogy tulajdonképpen azonnal kiderült: ezek itt mind jukatánok.

(Amikor ugyanis a konkvisztádorok kérdezôsködni kezdtek az ôslakosoktól, azok minduntalan ezzel válaszoltak: — Ma juka tan. És így lett a hely neve aztán Yukatan. Ami azt jelenti: — Nem értelek benneteket.)

A gyilkosság bejött az udvarunkra. Ott ennyi vastag, megalvadt vért csak karácsony táján lehet látni. Bejönnek a gazdák szekérrel, hozzák a disznót. Aztán ott helyben megöldökölik szegény cugit. Amikor Csiki László anatéma alá esett, mert kérte kitelepülését odaátra, neve nem jelenhetett meg az újságokban. Felvette hát a Czábár (tessék csak utánanézni a név jelentésének, mondjuk, Murádinnál) László nevet, számomra egyik legdöbbenetesebb írása így jött le az Utunkban: a blokkban (tömbházlakásban) "feldolgoznak" valakit, akirôl — nem is zolás módszerrel, inkább hidegrázón örkényi spílben — kiderül, hogy hízott disznó.

Ezentúl nem tekinthetek ki konyhánk ablakán reggeli köményesemmel, világra köszöntés ürügyén anélkül, hogy ne arra a halálra ütött emberre gondolnék.

Meg a lélek biztonságára ezen a plánétán.

Lehet, hogy a peremsöpredék hovatovább még távolabbra szorul, mondjuk, a kékróka-telep tájékára. Akkor is veszélyesek lesznek notórius gyilkolóink, mert például megmarnak valakit kékrókázva.

Gyilkolóink perszen nem gyilkosaink, ezt illô észbe venni. Gyilkolóink a szerencsétlenek, akik számára nem lesz kegyelem.

Gyilkosaink a számítógépes gazemberek, akik maholnap nemcsak a hatalom, hanem direkte Isten nevében manipulálják az életet és a halált ebben a társtalan társadalomban. Ôket nem kell felmenteni, mert nem vádolja be ôket senki. Illetve mindég visszavonják a vádat, az eljárást meg beszüntetik.

Áldozatunkat ahol a halál mögéje osonva leütötte, ott két szép nevû utca keresztezi egymást: A Testvériség és a Jövô.

Ôk is bizonyára a Harmóniában rúgtak be.

Ma délután 6 órakor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház protokolltermében kerül sor Bölöni Domokos Dégi Gyurka pontozója címû kisregényének nyilvános bemutatójára. Az Impress Kiadó legfrissebb kiadványa az író ötödik kötete. Egy Kisküküllômenti falu életébôl ihletôdött, három nemzedék sorsát villantja föl a hetvenes-nyolcvanas évekbôl. A nemzetközi könyvvásár rendezvényén a kisregényrôl és szerzôjérôl Nagy Miklós Kund beszél. Közremûködik Kilyén Ilka színmûvész.

november 7., szombat

10 óra: Irodalmi vetélkedô diákoknak — elôcsarnok

11 óra: A marosvásárhelyi Ardealul Kiadó Iulian Boldea: Faþa si reversul textului (I. L. Caragiale, Matciu I. Caragiale) kötetét bemutatja Alexandru Cistelecan kritikus és Eugeniu Nistor — protokollterem

12 óra: A marosvásárhelyi Mentor Kiadó bemutatja Király László: Éjféli esôk címû gyûjteményes kötetét, a szerzô dedikál — protokollterem

12 óra: A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó által megjelentetett Erdély hegyei; Barangolás a Székelyföldön turisztikai kalauzokat bemutatják: Vargyas Antal, Torjai Rácz Zoltán, Balás Árpád, Kozma Mária — elôcsarnok.

17 óra: Wass Albert emlékest Illyés Kinga, Ferenczi István és Viola Gábor mûvészek elôadásában — kisterem

Régebben is hallottuk, sôt ma is halljuk, hogy Nyugaton a könyvek nagyon drágák. Gondoltam, ennek utánanézek, ha már alkalmam van. Felkerestem egy nagy könyvesboltot lássam, tényleg drágák-e a könyvek egy olyan nyugati országban, mint Kanada.

Már az elején meg kell nyugtatnom az olvasót, hogy mind olcsó, mind drága könyveket találni. Ha valaki Tolsztojnak a Háború és béke címû könyvét (1500 oldal), vagy Boccaccio Dekameronját (750 oldal) akarja megvenni, még kétórai keresetét sem kell odaadnia érte. A világirodalom klasszikus mûvei kimondottan olcsók, már a kanadai polgár jövedelméhez viszonyítva.

Drágák az ún. sikerkönyvek. Diana hercegnôrôl, a Titanic c. filmrôl vagy szereplôirôl szóló könyvek darabja 80 dollár vagy még ennél is több. Mint minden divatcikknek így a sikerkönyvnek is megkérik az árát.

A gazdasági, pénzügyi, számítástechnikai szakkönyvek a legdrágábbak. Akik ezeket a könyveket áttanulmányozzák, olyan tudásra tesznek szert, amivel jócskán megnövelhetik jövedelmüket, sôt, akár meg is sokszorozhatják. Éppen ezért ezeknek a keletjük is nagy és az áruk is magas.

Ezek után lássuk, milyen is egy könyvüzlet, ott ahol a mûvelôdésre nem fordítanak sem figyelmet, sem pénzt — állította volt annak idején az aktivista elvtárs.

A könyvüzlet — amit egy író szakos egyetemista lánnyal alaposan becserkésztem — akkora területen fekszik, akár egy labdarúgó-pálya. Már a bejáratnál, — értsd a parkoló bejáratánál — ki van írva a nyitvatartási rend. Minden nap, szombaton és vasárnap is, reggel kilenctôl este 11-ig tartanak nyitva. A vásárló ottlétét egy kávézó teszi kellemessé. Ha valaki több idôt tölt az üzletben, beviheti magával a kávéját, vagy ha úgy tetszik, kiülhet a teraszra társalogni.

Bent 8 pénztár mûködik. Ezeknél nem csak készpénzzel, hanem hitel- vagy bankkártyával is lehet fizetni. Ha a pénztárak közül csak 3-4 mûködik, könnyen kialakulhat egy kis sor. Semmi gond, máris nyitják a többi pénztárakat.

A pénztárakon túl számítógép elôtt ül egy hölgy. Neki az a dolga, hogy tájékoztassa a vásárlókat. Mivel munkálkodott bennem a kisördög, odamentem a hölgyhöz, akinek szerintem magasfokú képesítése volt. Mondom neki, hogy engem a magyar szépirodalomból angol nyelvre fordított könyvek érdekelnek. A kérdésemet a hölgy bevitte a számítógépbe. A válasza az volt, hogy pillanatnyilag nincs ilyen könyvük, legutóbb Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma volt meg, de már rég eladták. Viszont, ha magyar nyelvû könyvre volna szükségem, néhány napon belül bármelyiket be tudják szerezni, tájékoztatott a hölgy. Nagyon jó a kapcsolatuk mind a magyar konzulátussal, mind a magyar könyvkiadókkal, úgy, hogy nem gond a meghozataluk. (Torontóban van olyan könyvesbolt, ahol folyamatosan lehet kapni magyar nyelvû könyveket.)

Ha itt, a polcokon magyar nyelvû könyveket nem is találtam, viszont találtam magyar vonatkozásúakat. Az egyik egy szakácskönyv volt, a másiknak pedig az lenne a címe, hogy Tanulj(on) meg magyarul. Ez utóbbi könyvnek nagyon érdekelt a sorsa. Két hét múlva vissza is mentem, lám, megvan-e még. Megnyugodtam, eladták.

Kezembe került egy vaskos, nagy formátumú, 1238 oldalas angol nyelvû verseskötet. A címe magyarul A világ költészete lenne, az alcíme pedig Versek antológiája az antik idôktôl napjainkig. Mindjárt megkerestem benne a magyar költészetet bemutató részt. Meglepôdtem.

A magyar költészetet a kötetben József Attila képviseli két versével, a Biztató és a Holt vidék címûekkel, valamint Weöres Sándor egy, Juhász Ferenc két, és Pilinszky János egy versével. Ez nem sok.

Nyilván fellapoztam a román költészetet szemléltetô részt is. A kötetben csak Tudor Arghezi két verse szerepel. Ez még kevesebb.

Miközben a könyvek között bolyongtam, ráakadtam arra a gondolára amelyen az útleírások és a turisztikai könyvek sorjáztak. Voltak ott Lengyel-, Cseh-, Horvátországra vonatkozó könyvek, Magyarországról szóló pedig többféle is. Sajnos, Romániára vonatkozó turisztikai könyv egy sem volt. Hirtelen eszembe jutott, hogy Birtalan Ákos minisztersége idejében a honfiak mekkora lármát csaptak, mert az RMDSZ-es miniszter egy könyvet szerkesztetett a román turizmus érdekében. Úgy látszik, hogy valakiknek úgy jó, ha még ilyen esetben sem tartunk lépést a szomszédainkkal.

Errôl az üzletrôl, mint helyiségrôl, annyit még el kell mondanom, hogy vagy 4 helyen egy-egy asztal körül fotelek vannak. A vásárló, ha kedve tartja és ideje van, a kiválasztott könyvbôl itt békésen olvasgathat, senki sem háborgatja. A fiatalok inkább azt a megoldást választják, hogy mindjárt a gondola vagy a polc tövébe leülnek és akár estig ott olvasgatnak.

Nagyjából így néz ki Kanadában a könyvkereskedelem.

Szobánkban nemrég látogatott meg két kedves indiai hölgy. Meghívót hoztak az ashramban és az azon kívül tervezett elôadásokra, kulturális rendezvényekre. Minden szervezett rendezvény témáiról pontos programfüzet van összeállítva. Ezenkívül még megajándékoztak egy kézzel készített selyem kitûzôvel. Körben lerakott selyem, piros, sárga, kék színben. Ezt tûzzük ki a nemsokára megrendezendô nemzetközi elôadássorozat idején — kérik a szervezôk. Elsô gondolatom, hogy otthon majd megajándékozom vele a kisfiamat. Neki majd tetszeni fog az élénk színû körkitûzô (kokárda). Mindenki serényen készül az esti gyülekezôre. Minden este találkozó van az udvaron a Mesterrel, tájékoztattak a száris hölgyek. Elôadást (konferenciát) tart a sátor alatt, vagy darzsant oszt az embereknek. Mi az a darzsan? — kérdeztem. Esti áldásosztás — válaszolták. Ma este a konferencián van a sor.

Kedvesen figyelmeztettek, hogy a hölgyeknek nem illdomos a Mester elôtt sál nélkül mutatkozni. Nemcsak az itteni, hanem a vendéghölgyek is sállal takarják be a fejüket. Miért csak Mester elôtt kell eltakarni a hajunkat? Nem értjük. Az utcán és az ashram udvarán fedetlen fôvel járnak az asszonyok. De ha itt ez a szokás, hát rajtunk ne múljon! A zürich-i elôadássorozat alatt nem követelték a hajtakarást.

Úgy látszik, hogy ez ázsiai szokás. Szobatársaimmal felemlegetjük a törökök és az arabok hagyományát.Ennek hallatán mindenki elôkészíti a maga sálját vagy kendôjét, amilyen van. Ha van. A sokadszorra jövôk hoztak, de vannak olyan magyarországi nôk a csoportban, akik nem „készültek". A csoportvezetô hölgy gyorsan a bazárba szalaszt egy férfit a tavalyiak közül, hogy sálat vásárolván megmentse a magyar csoport becsületét. Sálakat nem talált, de vékony selymet vásárolt méterben. Szabják, ahogy tudják, majd szélbeszegés nélkül borítják fejükre a nôk. Nem számít, csak rejtse a hajat, aztán elviharzunk a gyülekezôre.

A sátorban tíz-tizenötezer ember. A ponyva alatti tömegben valóban minden nô fején sál. Végignézve rajtuk szokatlannak hat, hogy fejek helyett annyi színes fejtakarót lát az ember. Ám nem mindenki takarja el a haját, mert a nyugati hölgyek mégis kijátsszák egy kicsit a hagyományt. Nôi természetük ellentmond a megszorításnak. Kieszelnek egy áthidaló megoldást. Egyik sarkánál fogva egy szép brosstûvel feltûzték a vékony sálat a fejük tetejére. Nem takar az így semmit a hajukból, csak lágyan a hátukra omlik. Így mindenki nyugodt. Az indiaiaknak ott a sál, ôk pedig úgy érzik magukat, mint otthon. Jövôre mi is tudjuk, hogy mit kell hoznunk magunkkal! E kis ravaszság segítségével a nyugati hölgyek nôiesek, mi pedig a magyar csoportból, bugyolált fejünkkel, úgy nézünk ki, mint az öregasszonyok.

A pódiumot, ahol a Mester ül bevonták fehér vászonnal. Felette, mögötte fehér vászon. Az utóbbin feliratok a szeretetrôl, a belsô békérôl: "Mi mindannyiotokat szeretünk" és "A béke veled kezdôdik".

A pódiumtól a szônyegeket sorokban terítették a sátor végéig. Ezeken ülnek a földön jóga- vagy törökülésben az indiaiak. A külön nôi és férfisorok megszámlálhatatlanok. Közülük kettôt fenntartottak az ashram vendégeinek. A rendezôk barátságosan intenek felénk és mutatják a helyünket. Az emberek sorai közt vékony sávok futnak, ahol a Mester jár ülô emberek között. A sorokban a sok fekete arc most is ragyog. Széles mosollyal köszöntenek. Leülünk mi is a földre, és visszamosolygunk a helybéliekre.

A vendégekbôl néhánynak alacsony kempingszéke van. Ôk kényelmesen ülhetnek, mi keressük a számunkra minél megfelelôbb ülôhelyzetet. Bizonyára nem elôször vannak itt. Tapasztalatból tudják, hogy európai ember számára milyen fárasztó órákat jógaülésben ülni. Egyelôre új számomra ennyi színes száris asszonyt látni közelrôl. Hallom a selyem susogását, ahogy megmozdulnak. Sok ékszert viselnek a fiatal nôk. Nyakukon, csuklójukon, fülükben, lábujjaikon és a bokájukon általában sárga színût. Lehet, hogy arany. Ritka az ezüstékszer. Homlokukra csillogó piros vagy fekete pontot tettek. Az idôsebb asszonyok szárija sötét színû, általában barna. A nôk arca nyugodt, az egész lényük kiegyensúlyozott, harmonikus. Sok gyereket hoztak magukkal. Ezek fegyelmezetten ülnek a földön a számukra kialakított külön sorban a pódium elôtt. A kislányokon is szép anyagú, vidám színû szári. Sok rajtuk a bizsu. A férfiak gyengén öltözöttek.

Órák óta várjuk a Tanító érkezését, de nem jön. Közben a hangszórók beszédeket közvetítenek hindu nyelven. Mi sajnos nem értjük. Néha hindu zenével teszik változatosabbá a "mûsort". A többezres összesereglett indiai tömeg délutántól várja szeretett Mesterét mozdulatlanul. Senki sem zúgolódik, békétlenkedik a késés miatt. Órákig csendben, türelmesen ülnek meditációs állapotban. A nôk arcukat betakarják a sáljukkal, ráhangolják magukat a konferencián elhangzandó beszédre és hangulatra. Mi nem bírjuk sokáig a törökülést, hamar elfáradunk. Néha egy kevest sétálunk az udvaron. A nyugatiak elismerôen nyilatkoznak az indiaiak képességén, amit a rohanó élettempóhoz szokott vendégeknek nem könnyû végigcsinálni. Közben megered az esô. Végre megérkezik a Mester. A hosszas Námászté alatt rendre átpásztáz tekintetével minden sort. Az emberek hasonlóan, csillogó szemmel üdvözlik. A pódiumra ül törökülésben és mondja köszöntô beszédét. Az elôadás nyelve a hindu és az angol.

A szöveget lelkiismeretesen fordítják nekünk magyarra. Aki nem érti az angolt, — a magyar csoport nagy része —, minden elôadáson megkapja a maga fülhallgatóját. — Maya világában élünk — kezdi nyugodt hangon mondanivalóját. A Maya szanszkrit szó, az illúziók világát jelenti. A jógatudományban használjuk. Az indiaiak jól tudják, mirôl beszél. Itt a jógakifejezéseket mindenki érti, mert Indiában az emberek nem jógáznak vagy jógázgatnak, mint Európában, hanem az élet, a kultúra mindennapjaihoz tartozik. A belsô látás, az intuíció fontosságáról beszél, valamint, hogy a legértékesebb tudás az ember számára az önvalónk felismerése. Így érthetjük meg születésünk célját e világban. A Mester gondolatai mindig tanító jellegûek. Az indiai nép életében ez egy valóságos lelki felüdülés. Arra gondoltam, hogy szürke életükbôl szabadulva, az esti találkozás nagy élmény lehet számukra. Elôadás után mindenkinek prasadot osztanak. A prasad a Mester által megáldott édesség, puffasztott búza és rizs. Az elôadás alatt a sátor több helyen is átázik. Ázunk, fázunk. Hideg a tavaszi esô. Ezenkívül több helyen a felgyûlt víz beszakítja a ponyvát s a résztvevôk nyakába zúdul. Látva a bekövetkezendôket, szobatársaimmal idejében kimenekülünk alóla. Nem számított, hogy a sátort szétverte a vihar, a hûséges indiaiak késô éjszakáig kitartottak Mesterük mellett.

Az 1989-es decemberi események után nem sokkal Romániában is létrejöttek az elsô magánegyetemek. A szabályozások hiánya eleinte lehetôvé tette, hogy a gombamód szaporodó tanintézmények gyakorlatilag nulla százalékos biztosítékot nyújtsanak a tanulmányok elvégzését és az itt szerzett diploma állami elismerését illetôen: nem lehetett például tudni, hogy egy négyéves képzést meghirdetô fôiskolának megvan-e az anyagi háttere, hogy az oktatás folyamatosságát biztosítsa, és hogy képes-e ugyanazokat a felkészülési lehetôségeket megteremteni, mint az, amelyiket államilag finanszíroznak. Ennek okán aztán nem is lettek túlzottan népszerûek, és szinte általánosítható: a líceumok végzôs diákjai még most is elsôsorban az állami egyetemeket célozzák meg, s amennyiben nem sikerül oda bejutniuk, csak abban az esetben pályázzák meg a magán fôiskolák tandíjköteles helyeit.

A szabályozások megjelenésével egyidôben nagyon sok "egyetem" kihullott a rostán; mert nem biztosították kellô színvonalban az oktatás körülményeit, például a laborgyakorlatok feltételeit, megrendezéséhez, nem tudták az elôírt számú tanárt foglalkoztatni. Így az Országos Akkreditáló Bizottság nagyon szigorúnak bizonyult az ideiglenes mûködési engedélyek kibocsátásánál.

A marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Ökológiai Egyetem az évek során több szakot veszített, ennek ellenére ma is négy karon — jog, gazdaságtudomány, pszichológia- pedagógia- defektológia és földrajz-történelem — folyik a nappali, és idéntôl a látogatás nélküli oktatás. Az egyetem keretében ezeken kívül még számos posztliceális szak is létezik. A tanintézmény folyamatos mûködtetése egyelôre biztosított, rengeteg a diák az elsô éven, s bár ezek közül egyesek le is szakadoznak, sokan vállalják a négyéves képzés költségeit. A jelentkezôk felvételi vizsgát tesznek, általában a szak jellegéhez kapcsolódó, nem túl nehéz tesztet kell kitölteniük. Az állami egyetemre be nem jutott, de elégséges eredményt elért diákokat felvételi nélkül felveszik.

A budapesti Gábor Dénes Fôiskola marosvásárhelyi kihelyezett tagozatán informatikus mérnököket képeznek, négy év (nyolc szemeszter) alatt. Az ötödik szemesztertôl a hallgatók számítógép-alkalmazási, mûszaki menedzser vagy gazdasági informatika szakirányokban folytathatják tanulmányaikat. Az elôadások, gyakorlatok ütemezése lehetôvé teszi a munka melletti tanulást. A fôiskolára felvételi vizsga nélkül veszik fel a jelentkezôket.

A budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kertészeti karának levelezô tagozatára 1993 óta Nyárádszeredában is lehet felvételizni. A hallgatók megkérték a településen mûködô Bocskai Alapítványt, hogy biztosítson nekik konzultációs lehetôséget, hogy az anyagot jobban elsajátíthassák, az alapítvány vezetôi pedig ezt elvállalták, kibérelték a mûvelôdési ház felsô emeletén levô termeket, s hétvégenként (péntektôl vasárnap délig, évfolyamonként kéthetente) konzultációkat tartanak. A tagozatra jelentkezôk felvételi vizsgát tesznek, a román tanrendnek megfelelô tankönyvek alapján, a 4 év végén pedig kertészmérnöki oklevelet kapnak.

Tekintettel arra, hogy Romániában igencsak alacsony az egyetemisták száma, jóval az európai átlag alatti, a magán- vagy alternatív oktatási intézmények létét igencsak üdvös dologként kellene kezelni. A köz mégis húzódozik ettôl. Miért? Elôítéletekhez vezethet például, hogy a bejutás ezek esetében nem olyan problémás, mint az állami egyetemek esetében. Túljelentkezés jószerével alig van, így aki egy ilyen fôiskolát választ, ôsztôl nagy valószínûséggel elkezdheti tanulmányait. Emellett elterjedt az is, hogy sokkal könnyebbek a vizsgák, mint egy hasonló jellegû állami egyetemen. Erre az olyan esetek szolgáltathatnak alapot, mint amelyikre a napokban derült fény: a bukaresti Adevãrul nevû napilap információi szerint a brassói George Bariþiu Egyetem diákjaként a többi között a Hargita megyei Pénzügyôrség, a Román Hírszerzô Szolgálat Hargita és Kovászna megyei vezetôi vizsga nélkül sétáltak át egyik évrôl a másikra, ezenkívül pedig több rendellenességet találtak az intézmény pénzének kezelése körül is. Ha általánosan nézzük viszont a dolgokat, a helyzet az, hogy a hallgatókkal szemben a vizsgákon támasztott követelmények nagyok, az elsô és még a második év után is sokan lemorzsolódnak.

Az oktatást általában meghívott tanárokkal biztosítják. Kötelezô ugyan egy bizonyos számú saját tanárt is foglalkoztatni, azonban jelentôs a nevesebb vendégtanárok aránya, akik más egyetemekrôl érkeznek. A Dimitrie Cantemir Egyetemen például kolozsvári, bukaresti stb. professzorok is tanítanak, a kertészeti egyetem konzultációs óráit pedig negyed részben budapesti tantárgyfelelôsök, háromnegyed részben konzulláns tanárok tartják; utóbbiakat azonban el kell hogy fogadják a már említett tantárgyfelelôsök. A színvonal ezáltal biztosított, az óralátogatás a legtöbb esetben kötelezô.

A négy-, vagy esetenként ötéves oktatás végén a hallgatók oklevelet kapnak. Budapesti egyetem hallgatóiként a két említett tagozat elôadásainak látogatói a magyar állam által elismert diplomát szereznek, amelyet a maga részérôl a román állam is elismer. A román tannyelvû magánegyetem esetében a hallgatóknak tanulmányaikat igazoló elismervényt adnak, diplomát viszont egyelôre csak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerezhetnek, ugyanis itt rendezik meg a licencvizsgaként is emlegetett államvizsgát. Az államvizsga-dolgozat megvédése és a tanulmányzáró kolozsvári vizsga általában kemény megpróbáltatásként szerepel a magánegyetem hallgatóinak tudatában, viszont nem csak nekik érdekük, hogy minél többjüknek sikerüljön ez: az egyetem akkreditálásának is elengedhetetlen feltétele, hogy a végzettek felénél több hallgató kapjon oklevelet. És az igényesség fokozására sarkallja a magánintézményeket.

Ami a tandíjat illeti, viszonylag magas, de esetenként alacsonyabb, mint amennyit az állami egyetem tandíjköteles helyeire bejutott hallgatók fizetnek. A Dimitrie Cantemiren például a nappali tagozat diákjainak hathavi részletben 3,6 millió lejt kell kifizetniük a tanév végéig. A Gábor Dénesen egy félév 285 USA dollárnak megfelelô lejbe kerül, a legkevesebbet a kertészeti egyetem esetében kérnek, itt a hallgatók évi 800.000 lejt fizetnek.

Magánegyetemet választani a tanulmányok folytatására ezek szerint elég komoly elhatározás, mert nem olcsó módja a jövôalapozásnak. Sok szakember véleménye szerint csak az amerikai magánegyetemek esetében lehet az államinál színvonalasabb oktatásról beszélni, más országokban egyelôre az állami fôiskolák vezetnek. Így van ez Romániában is, és még egy jó darabig így is lesz. Itt viszont az a helyzet, hogy az állami egyetemeken a helyek száma egyelôre korlátozott, s így a továbbtanulási igényt éppen ezeknek a magánegyetemeknek kell kielégíteniük.

Arról egyelôre nem készült hiteles értékelô, hogy a magánegyetemek végzettjei mennyire sikeresek választott pályájukon.

Mottó: — Asszony, hozd ki a puskám!

— Nincs neked puskád, Elemér.

— Ha van, ha nincs, hozd ki!

A mi brancsunkban a reform startja éppen egy nyári napra esett. Úgy augusztus idusa táján, az Illetékes Elvtársak Hivatala (továbbiakban csak IEH) által közvetítve, lejött az iskolákhoz, a megújulás hogyanját és mikéntjét szabályozó átiratcsomag. Az idôzítés tökéletes volt, hisz tudnivaló, hogy a fent említett periódusban az oktatási intézmények többsége az éjjeliôrök, a szobaasszonyok, esetleg irodai segédfogalmazók (ún. TESA-személyzet) pünkösdi királyságának utolsó, boldog napjait éli, tudniillik "a káderek" zöme, beleértve az arra érdemes vezetôket is, felhôtlen szabadságuk végét érezve, lázasan látogatják szeptemberi túl- vagy megélésük anyagi lehetôségeit. Hisz ez az az idôszak, amikor mindnyájunknak eszébe jut a Petôfi-verssor: "Elhull a virág, eliramlik..." a nyárára kapott sok (?!) pénz. Ezen objektív tényállás folytán, "az égbôl hullott" paksaméta még egy-két hétig érintetlen marad. De sebaj, még így is rendelkezésünkre áll két hét, hogy iskolakezdésig mindent meggondoljunk, mindent megfontoljunk. Jó ferencjóskai hagyományok szerint. Besegít ebben az IEH és annak szakavatott frontemberei. Tanácskozás tanácskozást követ, mindenki tudomásul vesz, értelmez, megért, félreért, vitat és megvitat. Lesz ebbôl gálickô! A világot is egy hét alatt teremtették, nekünk ne lenne elegendô a duplája? Bôven elég lesz.

A mi utcánkba betévedt Bukfenc kis expozéja is ezt bizonyítja. Beszél, beszél, de nem mond semmit. Dobálózik a kínreform szülte szakkifejezésekkel, bonyolítja ôket, újakat ötöl ki (hogy aszongya, hogy aszongya: centralizált decentralizáció, tananyag- könnyítést szolgáló tananyag- sûrítés), megcáfolhatatlan szentenciákat termel. Szent igaz, akinek az Úristen hivatalt ad, azt — elöttem az élô példa —, ésszel is feltarisznyálja. Csupán egyetlen kis zavaró tényezô tolakodik be a képbe: az illetô 1989 decemberében ugyanilyen meggyôzôdéssel biztatott a temesvári "hôzöngôk" megbélyegzésére. Hiába, az idôk változnak, az emberek jelleme kevésbé. Az állam nyelvére alapuló multikulturalitásomat fitogtatandó: lupul îsi schimbã blana, dar nãravurile ba.

Mi, a maszlagon nevelkedett pornép hallgatjuk, a gyengébb gerincûek agyában felsejlik a felismerés: Ecce Homo Reformi! Az újabb cucli a szájban lökdösôdik a fogadalommal: megcsináljuk, Sztálin elvtárs! Mit nekünk a reform, hisz mi már analfabetizáltunk, kollektivizáltunk, magunk és tanítványaink munkája által kihúztuk a kátyúból az általunk megújított mezôgazdaságot, hátunk mögött a Megéneklünk Románia és a Daciada számtalan megnyert csatája, általánosítottuk a tízéves kötelezô oktatást és a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom gyôzedelmes befejezésétôl is csupán egy ellenségesen rideg decemberi éjszaka választott el. A tetôgerendára illô bokréta kitûzésének éjszakája.

De elcsitult a jókedv-förgeteg, helyére ült a döbbent némaság

El kell telnie néhány napnak ahhoz, hogy rájöjjünk, a cucli fals, cukros vízbe mártott, nemhogy nem táplál, még fenn sem tart. Hemzsegnek az új terminus technikusok:curriculum, curricularis sáv, curricularis sík, de a radikális megújulás csírái nehezen bontakoztathatók ki az átirat- lavinából. A tanmenet szellôsebbé vált, de nem karcsúsodott, a heti óraszámok átrendezôdtek a tantárgycsoportokon belül, de lényegében nem csökkentek. Az általános kötelezô oktatásban (a felmérés egy általam jól ismert, speciális profilú iskola adatait tartalmazza, melynek tanulói viszont szintén gólyahozta emberkék). Egy I. osztályos tanuló heti 20-24 órát koptatja a már amúgyis agyonhasznált bútorzatot (a kisebbségi tagozatokon ezen csupán 5 napos program az anyanyelv oktatására szánt tanórák számával arányosan nô), a ciklust kezdô V. osztályban— reformpromóció 25-28 órás a munkaprogramjuk (plusz 5 óra anyanyelv), míg az év végi képesítô vizsgákkal mumusolt VIII.-ban, a scholában remélhetôen hasznosan eltöltött idô 30-32 óra (és még 4, l.m.f.). A többi már egyszerû aritmetika: a "gólya" napi 4-5 (a mi irigyelten privilegizált helyzetünkben akár 6), a tizenkét éves ötödikes 5-6,5, a leendô abszolvens 6-7 órát "dolgozik".

Hogy mennyire eredményesen, azt csak mi, az értelmiségi réteg peremproletárjai tudjuk, és az erejükönfelül teljesíteni köteles nebulók érzik. Nem csoda, hogy sokan, intellektualice, de fizikalice is bedobják a törülközôt.

Történtek kísérletek a leadandó tananyag, a követelmények megrostálására is, de a tankönyvek korszerûsítése nem tart lépést ezekkel az intenciókkal így nem ritka eset, hogy a program és "a szamárvezetô" tartalma lényegesen különbözik egymástól. A reformelôkészítô idpszakban, pályázati alapon a körforgásba bekerült "alternatívok" többnyire az új tanügyi idôszámítás elôtti (u.t.i.e.) követelményrendszer alapján írottak, egy részük túlteoretizált, másokat felütve nyilvánvalóvá válik, hogy a szerzôi jogdíjakat "megtett kilométerre" utalták ki. Te, kisember, csak keresd a kiutat a labirintusból! Az általános káoszt az IEH még növeli egy-két értékes útmutatással: kiadja a tervszerûsítés megszámlálhatatlan rubrikájú kötelezô modelljét. Alkalmazkodj tinó, a hass, alkoss, gyarapíts! idôszaka lejárt.

A tanév szerkezete megváltozott, az iskolapadokban ülve várjuk kia cséplés kezdetét. Két félév, számtalan közbeiktatott, nyúlfaroknyi vakáció. S ami korszakalkotó, szemeszterzárás elôtt két, egyenként három hetet felölelô ún. felmérô- értékelô idôszak. Ízlelgetjük, kóstolgatjuk, az új nociót, mit akar, mit céloz, hova tart, hogyan bonyolítjuk le. Aztán a sokat átélt ember rezignációjával rálegyintünk: kialakul majd, mint púpos gyermek a prés alatt.

Két törvény lép életbe

Emil Constantinescu elnök kihirdette a magán közép- és szakiskolákban vagy posztlíceumokban végzett növendékek ama jogát meghatározó törvényt, amely szerint a végzôsök tanulmányaik záróvizsgáját azonos állami intézményekben tehetik le. A posztliceális tanügyi intézmények növendékeinek azonban az állami intézménybe való záróvizsgatétel elôtt selejtezôvizsgán kell részt venniük. Az államfô továbbá a szállításokra vonatkozó tavalyi 19-es számú kormányrendeletet elfogadó törvényt is kihirdette. Ez utóbbi a közúti, vízi és légi szállítás általános normáit, valamint az illetékes hatóságoknak a szállítási tevékenységeket szabályozó, koordináló, ellenôrzô hatáskörét rögzíti.

A kutatás reformja még várat magára

A kutatási reform megvalósításához a pénzügyminisztériumnak jóvá kellett volna hagynia a kutatási-tervezési és újítási országos tervet, amely júliustól a minisztériumban vesztegel. A kutatók szerint a szóban fogó program el nem fogadásának "köszönhetôen", jelenleg nincs törvényes alap az ágazat finanszírozására még akkor sem, ha a költségvetésbôl utalnak ki összegeket e célra.

Koszovó-Erdély?

Mostanában könnyen használják román politikai körökben Koszovót melléknévként illesztve Erdély mellé. Ha megengedik a magyar nyelvû egyetemet, akkor... A Balogh Júlia által szerkesztett Közép-európai Magazin mai, 19.20-kor kezdôdô adásában magyar és román politikai személyek véleményét hallhatják a kérdésrôl. Ezenkívül dr. Martonyi János beszéll a biztonságos szomszédságpolitikáról. A mûsorban szó lesz a lengyelországi választásokról és egy, az Orosz Föderációban jól mûködô vállalat üzletstratégiájáról is, amely nemrég tört be a magyar piacra.

A szívükön még van egy pici lyuk

A szerdai kontrollvizsgálat után megállapították, a Szegeden szétválasztott kisperegi sziámi ikrek fejlôdésében nincs semmi rendellenes, súlyuk pedig egy kilogrammal gyarapodott az elmúlt hónapban. Mindkét gyerek szívén van egy pici lyuk, de ez nem igényel beavatkozást, mivel Izabellánál már megkezdôdött a spontán záródás és melindánál is várható a hasonló gyógyulás. Újabb vizsgálatra valószínûleg egy hónap múlva kerül sor.

Tengeri Szellô '98

Véget ért a NATO irányításával szerdán elkezdôdött, Tengeri Szellô '98 fedônevû hadgyakorlat. A NATO békepartnerségi programja keretében Ukrajna és az Egyesült Államok a fekete-tengeri Ogyessza kikötôben szervezték meg a hadgyakorlatot, amelyen 4500 ukrán, amerikai, orosz, bolgár, francia, német, brit, görög, grúz, olasz, román és török katona vett részt. A gyakorlatozáson 28 hajó, 30 légi jármû és több tucatnyi katonai jármû bevetésével földrengés utáni helyzetet szimuláltak, segélyeket juttattak el a szárazföldre, betegeket, illetve sérülteket mentettek ki és más feladatokat hajtottak végre.

Getz írói díjak kiosztása

A Magyar Írószövetség házában, Göncz Árpád köztársasági elnök, a díj fôvédnöke jelenlétében immár hetedik alkalommal adták át a Getz írói díjat. amerikai üzletember Robert Pritzker által alapított, évrôl évre hitelesebb és nagyobb súllyal bíró díjat eddig Mándy Iván, Szabó Magda, Tandori Dezsô, Sándor Iván, Nagy Gáspár és Gergely Ágnes vehette át. Idén a 80. életévét nemrégiben betöltött Lengyel Balázs író, mûfordító, lapszerkesztô szakmai teljesítménye elismeréseként, valamint Szilágyi István kolozsvári író, a Helikon folyóirat fôszerkesztôje szerkesztôi és irodalmi közéleti munkásságáért kapta meg.

Pannonhalmi konferencia a holocaustról

Szerdán kezdôdött Pannonhalmán az a kétnapos konferencia, amelyet Várszegi Asztrik püspök kezdeményezett a magyarországi holocaustról és az azzal összefüggô kérdésekrôl. A tanácskozáson lelkészek, teológusok, történészek, szociológusok, pszichológusok tartanak elôadásokat a kölcsönös elôítéletek lélektanáról és szociológiájáról, a nyitottságról, a másság elfogadásáról. A találkozót levélben üdvözölte Edward Idris Casidy bíboros, a Szentszék Zsidósággal Való Vallási Kapcsolatok Bizottságának elnöke, valamint Seregély istván egri érsek, a Magyar Katolikus Konferencia elnöke. A konferencián Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is részt vett.

Ôrlángon a Forradalom lángja

katonai tiszteletadás mellett állították ôrlángra a Forradalom Lángját a budapesti Országház elôtt, a Kossuth téren. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 42. évfordulójának tiszteletére szervezett központi megemlékezés-sorozat zárórendezvényén Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabó János honvédelmi miniszter és Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka is részt vett.

Megismétlik a Wass Albert-estet

A nagy érdeklôdésre való tekintettel a MENTOR kiadó november 7-én, szombaton este 7 órától a Nemzeti Színház kistermében megismétli a Wass Albert irodalmi estet. Fellépnek: Illyés Kinga, Ferenczi István, Viola Gábor.

Ismét Marosvásárhelyen a Makfalvi alkotótábor

A tavaly is bemutatkoztak a marosvásárhelyi Bernády Házban a makfalvi alkotótábor részvevôi. A szervezôk az idén is lehetôvé teszik, hogy a megyeszékhely mûvészetkedvelôi bepillantsanak a Kisküküllô menti mûhely életébe. Vasárnap, november 8-án délben 12 órakor ugyancsak a Bernády Kultúrközpontban nyitják meg azt a kiállítsát, amely az idei nyári táborozás alkalmával készült munkából tár válogatást a közönség elé. Ez alkalommal több festô, grafikus és szobrász volt jelen a táborban, mint máskor, elôször láttak vendégül magyarországi alkotókat is. A tárlaton többek között Kusztos Endre, Molnár Dénes, Kovács Géza, Maszelka János, Kákonyi Csilla, Zsigmond Attila, Nagy Dalma, Kuti Dénes, Kedei Zoltán, Fekete Zsolt, Suba László, Hunyadi László, Kántor Zita, Molnár Krisztina, Szabó Zoltán, Schnetter Mária, Moldován Gyula, Sándor János munkái láthatók.

Hollandok Dicsôszentmártonban

Ma délelôtt fogadja Dicsôszentmárton polgármestere Deac Alexandru, az Európa Fejlôdéséért Alapítvány az Euschedebôl érkezô képviselôit. A polgármesteri hivatalban tartandó megbeszélésen a felek a Borzási negyed árvíz sújtotta részeinek csatornázási munkálatairól, valamint a régóta készülô népkonyha felszerelésérôl tárgyalnak. Mindkét tervet anyagilag a holland alapítvány kívánja támogatni. A helyhatóság vezetôi azt remélik, hogy a holland segély nyomán a Constantin Brâncusi szakközépiskola épületében felszerelt étkezde, az év végéig mûködni fog.

Biztonsági elôleg

Megérdeklôdtük, hogy mit jelent a júliusi-augusztusi áramfogyasztás mostanában kihordott számláin az anticipatie szó után kiírt több ezer vagy több tízezer lejes összeg. Azt a választ kaptuk, hogy a CONEL-nek a hatályos szabályzat értelmében jogában áll minden olyan alkalommal, amikor azt tapasztalja, hogy a valamely háztartásban havonta fölhasznált villamos energia értékénél több mint 20 százalékkal kisebb az a pénzösszeg, amit az elôfizetô náluk elôlegként, forgó alapként letétbe helyezett, növeli annak értékét. Az ilyen kiigazítások, aktualizálások olyankor a legszámosabbak, mondhatni általánosak, amikor emelkedik az áramdíj. Mint például most, hiszen október elsejétôl drágábban kapják a magánszemélyek a villamos energiát, s a szolgáltató vállalat biztos akar lenni abban, hogy a rosszul fizetôktôl is be tudja hajtani a kiszámlázott summákat.

Háromnapos gyakorlati felkészítô

kezdôdött tegnap délelôtt a marosvásárhelyi Népi Egyetemen. A Felnôttek Nevelési Központja és a Romániai Egészségügyi Nevelési Egyesület által szervezett felkészítôn a résztvevô 30 orvos, pszichológus és pedagógus az egészséges táplálkozásról, a drogfüggôségrôl, a kommunikációkészségrôl, valamint a családdal kapcsolatos problémákról tájékozódhat.

Gyenge kukoricatermés

Marosvécs községben átlagosan 1500-1800 kilogramm kukoricát gyûjtöttek be hektáronként — tájékoztatott Ördög Ferenc alpolgármester, akitôl azt is megtudtuk, hogy községszinten már 200 hektár földet, — ebbôl 40 a társashoz tartozik — bevetettek búzával, és 50 hektár területre — 20 a társasé — árpa került. Jelenleg 13 hektár van elôkészítve a vetésre, s a közeljövôben újabb 50 hektárnyi területet megtisztítanak a gaztól, alkalmassá téve az ôszi munkálatokra.

PAIDEIA estéi a toronyban

címmel november 6-8. között s segesvári Torony színház és a Paideia Könyvkiadó találkozót szervez az irodalom és filozófia kedvelôivel. A rendezvényen többek között Aqvinói Tamásról, Alexandru Surdu akadémiai tanár, a mágikus orvostanról Antoaneta Olteanu, a Két Szókráteszrôl Gheorghe Vlãdutescu akadémiai tanár tart elôadást. A résztvevôk a három nap alatt még megtekinthetik Corina Rãdulescu festménykiállítását, valamint a Gheorghe Cioplan által bemutatott Támaszpont címû darabot is.

Hahota-elôadás Marosvásárhelyen

A Hahota színtársulat november 8-án, vasárnap este 7 órakor Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében viszi színre legújabb elôadását, Angela Palti-Sauvajon: Válás angol módra címû kétfelvonásos vígjátékát. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

Közintézményekre szánták

Makfalva és Hármasfalu mellett Kibéd is részesül a helyi költségvetésbôl és saját jövedelembôl megmaradt 77 millió lejbôl értesített Kutasi Zoltán, Makfalva polgármestere. A község tanácsosai rendkívüli tanácsülésen döntötték el, hogy az említett összeget arra használják fel, hogy a három falu közintézményeibe bevezessék a gázt.

Egészséges életmódot

elôsegítô elôadásra kerül sor vasárnap, november 8-án 16 órától a megyeszékhelyi uszoda mögött levô sportteremben. A Kolozsvári Természetgyógyászati Egyesület által szervezett találkozón a pihenésrôl, a lazításról, a napfürdôrôl, az úszásról, a mezítláb járásról és az egészséges táplálkozásról lesz szó. A helyszínen gyógynövényes receptet is ismertetnek fejfájás és álmatlanság ellen. A belépés ingyenes.

Büntettek a fogyasztóvédôk

Október hónapban a Maros Megyei Fogyasztóvédô Hivatal alkalmazottai kilenc kereskedelmi társaságnál találtak törvénytelenségeket. Így az erdôszentgyörgyi Almix Production nem tartotta be az egészségügyi szabályokat, a tejtermékeken nem tüntette fel a szükséges adatokat, az üzeltben árult túró minôsége nem volt megfelelô, a segesvári Magicharnál az édesipari termékeket nem tárolták megfelelô helyen és körülmények között, a régeni Consig romlott édesipari termékeket forgalmazott, az ugyancsak régeni Avantaj Distribution ugyanabban a helyiségben árusította a margarint és a tisztítószereket, az üzletben nem volt megfelelô tisztaság, a falak foltosak voltak. A megyeszékhelyi Elit Impex lejárt szavatosságú édesipari termékeket és húst árusított, a maroskeresztúri Muri Benz Oil, a régeni Arkass és a segesvári Daral üzleteiben a kôolajipari termékek dobozain nem voltak román nyelven feltüntetve az adatok, és a marosvásárhelyi Sürmene Textil üzletben a fehérnemûkön nem volt címke és a minôségük sem volt megfelelô. Az ellenörük a felsorolt egységeket külön- külön egymillió lejre büntették, és 18 millió lej értékben koboztak el árut.